A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) I. A barokk - A barokk mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat; kialakulása; jellemzői stb. - Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (műfaja: barokk eposz; eposzi jellegzetességek és kellékek, azok barokkosítása; téma; a mű jelentősége; szerkezet; cselekmény stb.)
II. A francia klasszicista dráma és színház -
-
A francia klasszicista dráma és színház jellemzői (kialakulása; a hármas egysége elve: tér, idő és cselekmény egysége; illendőség, mértéktartás és valószerűség; commedia dell’arte; állandó szereplőtípusok; rezonőr = az író szócsöve) Moliere: Tartuffe (dráma; komédia) – a komédia fogalma; szereplők; cselekmény és értelmezés
III. Az európai felvilágosodás -
-
Két fő filozófiai irányzat: racionalizmus és ismeretelméleti módszere: a dedukció; továbbá az empirizmus és ismeretelméleti módszere: az indukció (fogalmak pontos jelentése). Sajátos vallásfelfogásuk: a deizmus (fogalma) A felvilágosodás jelmondata; főbb eszméi és híveinek törekvései. A nagy francia Enciklopédia. (keletkezési körülményei; jelentősége; tartalma; főszerkesztője / szerkesztői). A felvilágosodás két fő művészeti stílusirányzata: klasszicizmus és szentimentalizmus (bemutatásuk; jellemzőik)
-
Az angol felvilágosodás: Daniel Defoe: Robinson Crusoe (pikareszk = utaztató regény fogalma; robinzonád fogalma; rövid cselekmény) Jonathan Swift: Gulliver utazásai (utaztató regény; főbb szerkezeti egységei, történet)
-
A francia felvilágosodás: Voltaire: Candide avagy az optimizmus (tézisregény / filozófiai regény fogalma) Rousseau: Júlia vagy Új Héloise (szentimentalista napló- és levélregény; rövid cselekmény)
-
A német felvilágosodás: Goethe: Faust (műfaja: drámai költemény - ennek fogalmát tudni; szereplők: Faust, Mefisztó, Wagner, Margit; történet) Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (szentimentalista naplóés levélregény; rövid cselekmény)
IV. A magyar felvilágosodás 1. A magyar felvilágosodás történelmi és társadalmi háttere - társadalmi megkésettség és polgárosodás hiánya, ezért az új eszmék késve terjednek el NyugatEurópához képest, főként néhány főúri család + a közép - és kisnemesség teszi magáévá - 3 főbb célkitűzés: az elmaradottság leküzdése, kulturális fejlődés, a magyar nyelv ügye - szakaszolás: I. 1772 (Bessenyei György írói fellépése) - 1795 II. 1795 - 1825 (reformkor kezdete) - uralkodók: Mária Terézia - magyar nemzeti testőrség felállítása Bécsben, jelentősége (testőrírók) II. József - kalapos király: reformintézkedések, de emellett központosító, németesítő célkitűzések (jozefinisták + nemesi ellenállás híveinek küzdelmei) - 1794/95: magyar jakobinus mozgalom: ,,zendülés” Martinovics Ignác vezetésével, kudarc, kivégzések v. börtönbüntetés (sok írónak is, pl: Kazinczy)
2. Irodalmi élet a felvilágosodás kori Magyarországon - eleven, pezsgő szellemi / kulturális élet; pl: Nagyszombatról Budára (1777) majd Pestre (1784) költöző egyetem; 1790: Buda - első magyar színjátszó társulat megalakulása Kelemen László vezetésével; pesti egyetemen magyar nyelvészeti tanszék felállítása - sok író alkot, vitázik, társaságokat hoz létre, folyóiratokat alapít: Magyar Museum (Kassa, Kazinczy Ferenc + Batsányi János + Baróti Szabó Dávid, később Kazinczy kiválik) Mindenes Gyűjtemény (Komárom, Péczely József) Orpheus (Kassa, Kazinczy) Uránia (Pest, Kármán József - a magyar szentimentalizmus egyetlen kiemelkedő alkotója, a Fanni hagyományai című napló- és levélregény szerzője) - sokszínű, gazdag irodalmi élet a korban; sok stílusirányzat megfér egymás mellett egy időben, pl: klasszicizmus, szentimentalizmus, népiesség stb. - a kor két kiemelkedő költője: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
3. Bessenyei György (1747-1811) - Életrajz: Tiszabercel, sárospataki kollégium, Bécs - nemzeti testőrség tagja (önművelés, önképzőkör szervezése társaiból), a bécsi udvarnál a magyar református egyház ügyvivője majd könyvtáros, évjáradéka megvonása után visszatér Mo. -ra, Pusztakovácsiban letelepszik - ,,bihari remete” - röpiratok + szépirodalmi művek - röpirataiban (Magyarság; Magyar néző; Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék; A holmi) fejti ki kulturális programját, melynek lényege a magyar nyelven történő tudományterjesztés + az anyanyelv ügyének felkarolása (nyelvművelés) - ,,Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”
4. Kazinczy Ferenc (1759-1831) és a nyelvújítás mozgalma: - Életrajz: Érsemlyén; Sárospatak, Kassa, Eperjes, Pest; aljegyző, majd az állami iskolák felügyelője Kassán, jozefinista, Magyar Museum alapítása Batsányival, politikai nézetkülönbségeik miatt kiválik, új folyóirata: Orpheus, csatlakozik a Martinovics-mozgalomhoz, letartóztatás, börtön (Spielberg, Kufstein, Munkács - 7 év), szabadul: 1801-ben, feleségül veszi Török Sophiet, Bányácskára = Széphalomra költöznek, innen irányítja, szervezi újjá a magyar irodalmi életet, levelezése 23 kötetnyi. - a nyelvújítás vezéralakja (Széphalom a központ!) - Nyelvújítás: 1811: tudatosan robbantja ki két művével (Tövisek és virágok - epigrammagyűjtemény, Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz) Ortológusok (= maradiak) és neológusok (= újítók) szembenállása Ortológusok válasza: Mondolat című gúnyirat (1813) Kazinczy barátai: Kölcsey Ferenc és Szemere Pál visszavágnak: Felelet a Mondolatra (1815) gúnyirat
1819: Kazinczy lezárja a harcot - Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányával: ,,Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind.” A nyelvújítás jelentősége: rengeteg új szó (a szókészlet bővülési módjait ismerni + példákat is tudni felsorolni rájuk!) - 1819 után Kazinczy vezérszerepe halványulni kezd, helyette Pest lesz a központ + Kisfaludy Károly és folyóirata, az Aurora.
5. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) - Életrajz: Debrecen, debreceni református kollégium, Sárospatak, Pozsony, Komárom (folyóirattervek: Diétai Magyar Múzsa, majd Nyájas Múzsa), megismerkedés és szerelem Vajda Juliannával (Lilla), sikertelen álláskeresések, végül helyettes tanár a csurgói gimnáziumban, Debrecen - házuk leég, nyomor, súlyosbodó tüdőbaj, Nagyvárad - Rhédey Lajos gróf feleségének temetésén megfázik (Halotti versek c. nagy filozófiai versét engedélye nélkül adja ki a gróf), 32 évesen meghal. - Költészete: stílusirányzatok + hangnemek sokfélesége jellemzi, lásd: alább: Klasszicizmus - francia felvilágosodás eszméit megszólaltató nagy filozófiai versek: Az estve (Rousseau -,,Vissza a természethez!”) + Konstancinápoly (Voltaire egyházellenessége, gúnyossága) - 1795 - szentencia (= érvelés) és pictura (= leírás) kettőssége az előbbi versekben Rokokó + Anakreón ókori görög költő hatása - szerelmi költészetét jellemzi: Lilla-versek (1802), Anakreóni dalok (1803) A boldogság, Tartózkodó kérelem - Tudni a rokokó jellemzőit! Szentimentalizmus (a szerelmi csalódás után ez lesz uralkodó költészetében) A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz - elégikus hang, fájdalom, csalódás, kétségbeesés, menekülés a természetbe, a magányba Népiesség - Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Parasztdal, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz, Szegény Zsuzsi a táborozáskor - ezekkel a versekkel már Petőfi számára készít utat Egyéb: Dorottya vagyis a dámák diadala a farsangon (komikus eposz); diákjainak írta + velük adatta elő: Cultura; Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak (színművek) Verselemzések: A Reményhez; A boldogság; Tartózkodó kérelem; A tihanyi Echóhoz
6. Berzsenyi Dániel (1776-1836) - Életrajz: Egyházashetye; Sopron, Sömjén, Nikla: vidéki gazdálkodó földesúri életforma és költői vágyainak ellentéte, magány, szellemi társtalanság; Kis János fedezi fel mint költőt s küldi el verseit Kazinczynak; Kölcsey Ferenc kemény bírálata a verseiről (1817) - nyelvben gazdag, de gondolatban szegény költőnek tartja Berzsenyit, Berzsenyi megsértődik, évekig készül a visszavágásra, válasza: Észrevételek Kölcsey recenziójára (1825). -a klasszicizmushoz kötjük, valójában már klasszicizmus és romantika közt foglal helyet - nagy példaképe: Horatius (filozófiájának - arany középszer - átvétele; hat Berzsenyire témákban, műfajokban, versformákban, életszemléletben) - 3 jellegzetes műfajban alkotott: Hazafias ódák: ezekben a helytállás mindenkire érvényes erkölcsi kötelességét hangsúlyozza. A magyarság jövője, megmaradásunk, a hanyatlás megakadályozása illetve visszafordítása izgatja. Gondolkodásában a nemzet fogalma azonos a nemességgel. Úgy látta, hogy a nemzeti nagyság a múlté, ezért ódáiban ostorozza a magyarságot figyelemfelhívó szándékkal. Szembeállítja a dicső múltat és a romlott jelent. A jelent bűnök, züllött erkölcsök, romlottság jellemzik, ez akár nemzethalálhoz is vezethet. Pl: A magyarokhoz c. óda Elégiák (bánatot, fájdalmat visszafogottan elmondó versek): témájuk a magány és a mulandóság, az
életben való csalódottság. Lemondó, megadó hangulatban búcsúzik bennük ifjúságtól, szerelemtől, a költészettől. Pl: Osztályrészem - 23 évesen írta, látszólagos elégedettség életével, valójában boldogtalan, egyetlen vigasza, menedéke a költészet. Ez emeli fel a mindennapok egyhangúságából, szürkeségéből. A közelítő tél - témája a mulandóság. Ezt a lírai én egyszerre éli át a versben mint természeti jelenséget, egyetemes törvényt (őszből tél lesz), és mint egyéni élményt (múlik felette az idő és ezzel együtt az élete is). Értékszembesítő, időszembesítő és létösszegző típusú vers. Episztolák (=költői levelek) - a műfaj eleve lehetőséget ad hangnem- és hangulatváltásokra. Személyesség felerősödése. Pl: Levéltöredék barátnémhoz, Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz
Verselemzés: A magyarokhoz I. c. óda
V. Az európai romantika - A romantika mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat (kialakulása; főbb eszméi; esztétikai elvei; stílusjegyei stb.) - A francia romantika: Victor Hugo regényei: A párizsi Notre-Dame; A nyomorultak (szereplők, történet) - Az orosz romantika: Puskin: Anyegin (műfaja: verses regény; szereplők: Anyegin, Tatjana, Olga, Lenszkij jellemrajza; cselekmény és értelmezés)
VI. A magyar romantika -
-
A kor irodalmi élete (A magyar romantika és a reformkor irodalmi élete); írók és költők szerepe a korban; közéleti/politikai költészet; folyóiratcímek stb. A kor színházi élete. Katona József: Bánk bán (történelmi témájú dráma, tragédia; keletkezési körülmények; szereplők; történet és értelmezés; Bánk lelki összeomlásának okai és folyamata. Bűnös és/vagy áldozat Bánk? Bűnös és/vagy áldozat Gertrudis?) Kölcsey Ferenc: pályakép; műelemzések: Himusz (himnusz); Huszt (epigramma); Paraninesis Kölcsey Kálmánhoz (intelmek) Vörösmarty Mihály: pályakép; műértelmezés: Szózat (óda)
A pótvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Időpontja: 2015. augusztus 25., 8.00: írásbeli 2015. augusztus 26., 8.00: szóbeli A felkészüléshez ajánlott: - mindenekelőtt az órai saját vázlatok, jegyzetek + a szaktanártól kapottak (Ha nincsenek saját jegyzeteid, kérd azokat kölcsön - akát a teljes nyári szünetre is - egy megbízható osztálytárstól!) - a 10.-es irodalom tankönyv vonatkozó fejezetei Korrepetálási lehetőség: augusztus 24. 9.00-tól az iskolában (Figyelem! Nem ott és akkor, a szaktanárral együtt történik a teljes tanév anyagának
megtanulása… Ez csak egy utolsó ismétlési, rendszerezési lehetőség; aki élni szeretne vele, azt szívesen látom, de alapelvárás, hogy felkészülten érkezz!) A vizsgára való eredményes felkészülést kívánok: Mukics Zita szaktanár
