A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÉGLAÉPÍTÉSZET. 1. Bevezető

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÉGLAÉPÍTÉSZET 1.

Bevezető

Ha egy turista Hódmezővásárhely utcáit járja, talán feltűnik neki, hogy mennyi tégla veszi is körbe. Ez még ma is így van, noha a járdákat ma már szinte sehol nem tégla alkotja, mint régen. De az épületek homlokzatán még mindig sokat látni, sőt rengeteg olyan középület és lakóház van, amelyek egész homlokzatát tégla burkolja. Ezek az épületek mind a vásárhelyi téglaépítészet hőskorának emlékei, és különleges helyet foglalnak el az ország építészetének történetében is. A hódmezővásárhelyitéglaépítészetet természetesennem lehet önmagában vizsgálni: mint minden, ez is egy tágabb rendszer, az alföldi téglaépítészet része. Az Alföld kőben szegény, ugyanakkor sűrűn lakott területén az építkezésekhez már a kezdetektől fogva téglát használtak. Híres példái ennek a szegedi Dömötör-torony, a gyulai téglavár, városunkból pedig a csomorkányi templomrom. Hogy Vásárhely mégis kiemelkedő a téglaépítészet szempontjából, az nem a középületeknek, hanem a lakóházaknak köszönhető. Nyerstégla homlokzattal ugyanis más városokban is szívesen építettek templomokat, iskolákat, kórházakat, de a lakosság saját házait inkább vakolta és festette. Természetesen nálunk se csak téglahomlokzatú lakóházak épültek, de arányaiban sokkal több van belőle, mint máshol. 1Hozzá kell tenni azonban, hogy a nyerstéglahomlokzat nem terjedt volna el ilyen szinten a lakosság körében, ha nem épülnek középületek is ilyen megoldással. A XIX. század végén és a XX. század elején két jelentős, országos hírű építész is tevékenykedett városunkban: Sándy Gyula és Borsos József. Nevükhöz ugyan csak hét középület fűződik, de azok máig meghatározzák a városképet. Épületeik egy részét ráadásul a város külső kerületeiben, a lakossághoz közelebb emelték, így jobban is befolyásolták az emberek ízlését: ezek közelében a nyerstégla homlokzatú lakóházak aránya is nagyobb. A vásárhelyi téglaépítészetnek a középületeken és lakóházakon kívül van még egy feltétlen említésre méltó emléke: az árvízvédelmi fal. Ez talán a legszebb kifejezője annak, hogy téglaépítészetünk különleges az országban. Egyedi ez az építmény, árvíz elleni védekezésül tudomásom szerint az országban sehol máshol nem építettek állandó téglafalat. Ugyanakkor roppant mérete jól kifejezi, hogy milyen téglanagyhatalom is voltunk mi egykor.

Még 2014-ben is közel háromszáz teljesen nyerstéglával burkolt lakóház volt Hódmezővásárhelyen, ami az 1945 előtt épült és még ma is álló házak tekintélyes része. De ha azokat a régi házakat is tekintetbe vesszük, amelyeken érdekes tégladíszek vannak, akkor ez a szám megközelíti az ötszázat. Feltételezhető, hogy eredetileg még ennél is több téglaház létezett, csak azok közül sokat lebontottak az utóbbi évtizedekben.

1

1

A dolgozatban kronológiai rendben mutatom be a Vásárhelyen épített téglahomlokzatú épületeket. Előbb a középületekre koncentrálok, hiszen általában azok a régebbiek, utána külön mutatom be a fontosabb lakóépületeket. Bizonyos lakóházakon egyébként egyértelműen kimutatható a középületek hatása is, melyekre természetesen a megfelelő helyen kitérek majd. A vásárhelyi téglaépítészet nem jöhetett volna létre, illetve nem jutott volna igazán fontos szerephez a helyi téglagyárak nélkül, ezértezeket is bemutatom, a téglagyártás

folyamatának

rövid

ismertetésével

együtt.

Mivel

pedig

az

épületek

bemutatásához szükség van a különböző téglatípusok ismeretére is, ezért rögtön ezzel kezdem.

2.

A téglagyártás és a vásárhelyi téglagyárak

A tégla alapanyaga az agyag. Az agyag valójában egy kőzetféleség, azokat az üledékes kőzeteket sorolják ide, melyek szemcséinek mérete nem haladja meg a 0,02 mm-t. 2Az agyag nagy mennyiségű vizet képes felvenni, aminek következtében jól formázhatóvá válik. Ha kiszárítják, akkor megkeményedik ugyan, de vízzel érintkezve ismét formázható. A szárított agyag, azaz a vályog ezért nem igazán biztonságos építőanyag. A téglagyártás folyamata eltér a vályogétól. A földből kibányászott agyagot először az előkészítőbe viszik, ahol víz adagolása mellett apróra összezúzzák, valamint adalékanyagokat, például fűrészport is kevernek hozzá. Az így előkészített agyagot présgépbe töltik, amiből egy hosszú téglakígyó jön ki. Ezt a kígyót huzalokkal darabokra vágják, így jönnek létre az egyes téglák. Innen a szárítóba kerülnek, ahol a 40 és 100 Celsius-fok közötti hőmérsékletnek köszönhetően a víz nagy része eltávozik az agyagból. Ezután kerül sor az égetésre, amely során létrejön a tégla. Az agyagban ugyanis 300-400 Celsius-fok felett olyan kémiai folyamatok játszódnak le, amelyek miatt az már nem lesz képes újra vizet felvenni, vagy csak minimális mennyiséget.Ezenkívül a hozzáadott fűrészpor elégve apró pórusokat hagy maga után, melyek jó hőszigetelővé teszik a téglát. 3 Levegőn égetve a tégla vörös, levegőtől elzártan égetve kékes árnyalatú lesz. Ugyanakkor a különböző égetési hőfok is más színű, szilárdságú és csengésű téglát eredményez. A mai falazótéglákat 900 Celsius-fokon égetik, melynek következtében maximum 20 tömegszázalék vízfelvevő képességűek lesznek. Speciális téglákat azonban speciális eljárásokkal hoznak létre. Az ún. klinkertéglák maximum 8 tömegszázalék Magyar Nagylexikon. Első kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 266.o. BOJÁR Iván András et. al.: Téglaépítészet Magyarországon II. Fejezetek a magyar téglaépítészet történetéből a kezdetektől 1989-ig.Vertigo Kiadó, Budapest, 2003. 34.o. 2 3

2

vízfelvevő képességűek és sokkal tömörebbek, szilárdabbak az általános falazótégláknál, így épületek külső homlokzatán vagy térburkolásra előszeretettel alkalmazzákőket. Nevüket arról kapták, hogy kalapáccsal megütve csengő hangot adnak (németül klingen). Ezeket különlegesen válogatott agyagból készítik és 1200 Celsius-fok felett égetik ki, amelynek során az agyagban található szilikátüveg megolvadva mintegy összeragasztja a szemcséket és megszünteti az agyag pórusait. 4Régebben mésztartalmú és vastartalmú agyagot is használtak klinkertégla gyártásához, előbbiből zöldessárga, utóbbiból barnás fekete tégla keletkezett, ilyeneket gyakran látni még ma is. 5 Hódmezővásárhelyen és környékén rendkívül jó minőségű és hatalmas mennyiségű agyag állt rendelkezésre, a város egyik írója, Fejérváry József ezt sáraranynak nevezte: „A vásárhelyi

határ

őstelevénye

alatt

pár

méter

mélységben,

1,

2,

sőt

5

méter

vastagságbanhúzódik el az agyag, amelynek nagy része olyan, hogy iszapolás nélkül gyúrható a legfinomabb agyagedénnyé.” 6Fejérváry ugyan az országos hírű vásárhelyi fazekasság kapcsán írta ezt, 7 de ugyanerről a tőről fakad a téglagyártás is.Városunkban téglaégetőt még a Károlyi-család létesített, ezt 1879-ben vette át a város, neve így egyszerűen Városi Téglagyár lett. 81890-ig

kizárólag

a

középítkezésekhez

gyártott

téglát

(középületek

építése,

utcakövezés,gátak erősítése), azt követően már magánszemélyek is vásárolhattak innen saját építkezéseikhez. A város gyárából egyébként az ország távolabbi részeibe és külföldre is szállítottak téglát, az elsődleges vevőkörbe Arad, Nagyvárad és Kolozsvár tartozott. A vásárhelyi tégla jó hírét tovább erősítette, hogy 1892-ben a budapesti agyagipari kiállításon a Városi Téglagyár néhány termékét elismerő oklevéllel jutalmazták. 91893-ban gőzerővel működő agyagőrlő gépet és téglagyártó berendezést vásároltak, így a folyamatos gépesítésnek köszönhetően a városi gyár 1910-ben már évi kétmillió téglát és háromszázezer cserepet tudott legyártani. Emellett a magántőke is felfedezte, hogy a téglagyártásnak nagy jövője lehet, több magán téglagyár is alakult. 10 Ezek közül a legjelentősebbek a Kovács Testvérek Téglagyára, mely 1870-ben alakult és két telepen működött a Kutasi út két oldalán, melyeket alagút

4

BOJÁR Iván András 2003, 27.o. LUZSA Ferenc: Tégla és tetőcserép gyártás. Németh József Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1931. 22.o. 6 FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. 77.o. 7 Vásárhelyen a XIX. században több, mint száz fazekasműhely létezett és a kerámiák festése tekintetében három különböző stílus terjedt el (újvárosi, tabáni, csúcsi). Ez az egész országban egyedülálló. 8 KISS Lajos: A szegény emberek élete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981.225.o. 9 SZABÓ Ferenc (szerk.): Hódmezővásárhely története II. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig 1848-1918., Hódmezővásárhely, 1993., 635.o. 10 Hódmezővásárhely története, 636.o. 5

3

kötöttössze.11Az 1880-as évek közepéig a termelési eredményeket tekintve nagy előnyre tett szert a Városi Téglagyárral szemben, de nem voltak egymás konkurensei, mert a Kovácstestvérek gyára szinte csak a lakosság igényeit szolgálta ki. Nagyon termelékeny volt, 1872től már évi kétmillió téglát gyártott, 12 emiattvolt olyan év, amikor a sok megrendelés miatt kétszáz embert is foglalkoztattak. A magánépítkezések mellett a középítkezésből is kivette részét: az 1870-es évek végén és 1880-as évek elején az árvízvédelmi falat nagyrészt itt gyártott téglákból építették fel, az 1890-es években pedig az új városházát is itteni téglákból építették.Az 1885-ös Országos Kiállításon ez a gyár képviselte a vásárhelyi téglagyártást és termékeit kiállítási nagyéremmel is jutalmazták. 13Fontos magán téglagyár volt még aFranciszti és Halmi Tégla- és Cserépgyár (később Szűcs és Franciszti), melynek telepe a Csomorkányi út elején volt és már az 1860-as évektől működött. 14Ez a gyár a századforduló után már évi ötmillió tégla előállítására is képes volt. 15A legkésőbbi a Társasági Téglagyár volt, melyet 1888-ban alapítottak. 16A kései létesítés ellenére ez a gőzgépekkel termelő gyár lett

a

legnagyobb

pár

éven

belül.

1912-ben

részvénytársasággá

alakították

„Hódmezővásárhely Első Gőztégla- és Cserépgyár RT” néven. Az ő üzemük is a Kutasi út mentén működött. Ezeken kívül a Református Egyház is tartott fenn téglagyárat a saját építkezéseire, 1820 körül alapították, de 1924-ben megszűnt. 17 A XIX. század utolsó évtizedében a magángyárak kezdtek komoly konkurenciát jelenteni a Városi Téglagyárnak, a századforduló után pedig teljesen meg is előzték azt a termelés tekintetében. A vásárhelyi téglagyárak nagyon népszerűek lettek, Magyarországon kívül még a Balkánon is rengeteg épületet vásárhelyi téglából építettek. A gyárak összes évi termelése 8-10 millió tégla volt. 18

3.

A kezdetektől a XIX. század végéig

A fentebb felsorolt téglagyárak a XIX. és a XX. század termékei, korábban nem léteztek. Ettől függetlenül természetesen téglát még égettek az emberek, csak nem ipari méretekben. A középkori téglaégetésről nincsenek információink, csak maguk a téglák 11

KISS Lajos 1981, 225.o. JUHÁSZ István: A hódmezővásárhelyi Kovács Testvérek Téglagyára.In: Jeles téglák, jeles emlékeink. A III. és IV. bélyeges tégla napok előadásai, 2010. 109.o. 13 JUHÁSZ István 2010, 109.o. 14 KISS Lajos 1981, 225.o. 15 Hódmezővásárhely története, 636.o. 16 KISS Lajos 1981, 225.o. 17 KISS Lajos 1981, 225.o. 18 Hódmezővásárhely története, 637.o. 12

4

tanúskodnak arról, hogy léteztek téglaégetők. Kellettek is, hiszen más tartós építőanyag nem volt a közelben, építkezésre viszont volt igény. Városunknak egyetlen középkori emléke maradt fenn, a csomorkányi templom rom,1.kép mely tehát téglából épült.„A Tiszától 22 kmre, Hódmezővásárhely központjától 17 km-re keletre (…), a Békéssámsonra vezető történelmi út – ma egy dűlőút – kanyarulatában található téglatemplom maradványait a műemléki szakirodalom Csongrád megye egyik legjelentősebb középkori falusi építészeti emlékeként tartja számon. (…) Megközelítően 2,25 x 2,25 km-es körülötte az a terület, amely bővelkedik felszíni régészeti leletekben, s így az Árpád- és középkori Csomorkány település helyeként határozható meg.” 19A település az 1596-os török és tatár pusztítás után a földdel vált egyenlővé és nem is népesült be újra. A templom két építési fázisát sikerült rekonstruálni, mindkettő kelet-nyugati tájolású volt, ahogyan általában a középkori falusi templomok. 20 A XIV. században épült első templomnakaz alapja 72-88 cm széles volt, kötésbe rakott, pelyvával soványított, kézzel vetett téglákból készült. Ennek a templomnak csupán a szentélyét és részleteiben az északi hajófalát sikerült feltárni. Apszisa a nyolcszög három oldalával záródott, támpilléreit a későbbi építkezések és bolygatások során kibányászták, vagy az új épülethez használták fel.A templommaradvány hossza 8 és félméter, de az alapjai köré döngölt agyagmaradvány nyomán rekonstruált hossza elérheti a 21 m-t is. 21 A második fázis a XV. század közepén épült, alapfala fél méterrel magasabban isfutott, mint a korábbi templomé és a téglából épített alaptestet vastag agyagrétegbe mélyítették. Feltűnő, hogy a keleti szakaszokon a templom alapját kevés habarccsal kötésbe rakott téglák alkották, nyugaton viszont úsztatott habarcsos megoldást alkalmaztak. Az alaptest belsejében felhasználtak sok töredék építőanyagot, amely az előző épületek bontásából származott. Az alaptestben pelyvás és „őröltkerámiás" téglák fordultak elő. 22A templom felmenő falai csak a nyugati részen maradtak meg, de itt is csak töredékesen. A nyugati rész északi oldalán a fal nagyobb szakasza (11,5 méterhosszan és 5,7 méter magasan) áll, a déli oldala viszont épebb (4,25 méter hosszú és 5,2 méter magas). Ezek a felmenő falak az alapokhoz hasonlóan készültek:kötésbe rakott téglák képezték a falsíkokat, mintegy köpenyt alkotva. Több helyen azonban homokkő kváderek, illetve faragott kőtöredékek ékelődtek a szabályos téglasorokba.

BÉRES Mária: A Hódmezővásárhely–csomorkányi egyház.In.:KOLLÁR Tibor (szerk.): A középkori Dél-Alföld és Szer. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2000. 193.o. 20 MAROSI Ernő: Magyar falusi templomok. Corvina Kiadó, Budapest, 1975. 32. o. 21 BÉRES Mária 2000, 202.o. 22 BÉRES Mária 2000, 205.o. 19

5

Ez a templom nyújtott félköríves szentélyzáródású volt, az apszis külső falához eredetileg öt támpillért építettek. A szentély északi oldalánál egy torony is csatlakozott a templomhoz, melynek földszintjét sekrestyeként használhatták. A második templom méretei nagyjából megállapíthatók: hossza 27,8 méter, ebből a szentély hossza 8 méter,a szentély szélessége: 7,25 méter, a hajóé pedig 8,8 méter volt. Az alapok és főleg a falak méretei valamint a pillérek kiosztása miatt bizonyos, hogy a hajó boltozatlan volt, csupán fafödém zárta. A torony pedig csak egy szinttel lehetett magasabb a szentélynél. A templomot belülről freskók díszíthették, kívülről pedig szürke vakolat borította, tehát nem téglahomlokzatú épületvolt. 23 Megállapítható tehát, hogy mindkét fázisban a templom elsődleges építőanyaga tégla volt, de nyílásait (ablak, ajtó) faragott homokkő-keretek alkották. A romokon 1892-ben kezdtek ásatásokat, a XX. század elején vasas téglákkal és egy támpillér építésével stabilizálták a megmaradt falakat, de a szakszerű feltárás csak 1991-ben kezdődött.24 Ekkor az egykori alaprajzokat is az eredetitől elütő színű túlégetett vasas téglával rajzolták ki. Ennek köszönhetően elkülöníthetőek a templom több mint félezer éves téglái az újabbaktól. Városunk ma is álló legrégibb épülete a Református Ótemplom, pontosabban annak tornya. A torony 1713-14-ben, a templomépület 1721-22-ben épült. Ennél korábbi épületünk azért nem maradt fenn, mert a törököktiltották a szilárd anyagokból való építkezést attól tartva, hogy a kő- vagy téglaépületekfegyveres ellenállás helyszínei lehetnek. 25 A török kiűzése után már téglából építették a templom tornyát, majd házát is. Ezeket református szokás szerint fehér vakolattal burkolták kívül-belül. 1741-42-ben azonban újabb háborús félelem miatt lőréses védelmi fallal2.kép vették körül a templomot, amely szintén téglából épült és felülete burkolatlan.Sajnos ma már nem láthatjuk az egészet, ugyanis 1890-ben a Református Egyház a nyugati és északi oldalait lebontotta, hogy helyére üzleteket és műhelyeket magába foglaló bazársort építsen. 26 1967-ben a déli és nyugati szakasza is veszélybe került a Cseresnyés Kollégium építése miatt, de szerencsére a kollégiumot ezen az oldalon betonpillérekre emelték a műemlékvédelem hathatós közbenjárásának köszönhetően. A fal jelenlegi magassága két méter körül van, 27 tetején befelé enyhén lejtő téglából képzett párkány húzódik. Vastagsága körülbelül fél méter, és nagyjából egy-két méteres térközökkel 23

BÉRES Mária 2000, 214.o. BÉRES Mária 2000, 199.o. 25 DÖMÖTÖR János: Hódmezővásárhely. In: TÓTH Ferenc (szerk.): Csongrád megye építészeti emlékei. Szeged, 2000, 123.o. 26 DÖMÖTÖR János 2000, 123.o. 27 A templom felőli oldalról mérve két méter, a kívülről a bérházak építésekor megemelték a talajszintet, így onnan mérve körülbelül fél méterrel alacsonyabb a fal. 24

6

hirtelen szűkülő, felül szegmensívben záródó lőréseket nyitottak benne.A jelenleg is látható két oldalán összesen harminc lőrés nyílik. Szintén rendszertelen távolságban téglalap alapú hasáb pillérek is erősítik a falat.Legszebb része a déli oldal közepén nyíló szegmensíves záródású kapu, melyet kettős párkány határol. Az alsó párkány szegmensíves, tehát követi a kapu vonalát. A felső párkány nyomott csúcsíves, bár csúcsa nincs, lekerekítették azt. A két párkány között így egy kisebb lunetta keletkezett, melyet szintén tégla borít, de eredetileg talán díszíthették valamivel.Afal ezen kívül magasabb esztétikaiértékkel nem bír, de az a tény, hogy a város első nyerstégla homlokzatú építménye, különlegessé teszi. 28 A város legnagyobb téglaépítménye is védelmi célokat szolgált, igaz nem az ellenségtől, hanem az árvíztől védett: ez az árvízvédelmi fal.3.kép Az árvíz és belvíz a Tisza szabályozása előtt és után is nagy gondokat jelentett. A XIX. század elején Hódi Pál bíró egy kisebb töltést emeltetett a Tiszához legközelebb eső Királyszék városrész szélére, ez volt az első árvízvédelmi építmény a városban. 29 A város vezetése 1876-ban vette ismét tervbe az árvízi védekezés azon formáját, hogy töltéssel vegyék körbe a várost. A munkálatok valójában azonban csak 1879-ben indultak el, miután az év tavaszán az árvíz romba döntötte Szegedet. A körtöltést északon kezdték el építeni, mert az árvíz itt jelentett legnagyobb problémát. Azonban oly sürgősen kellett körbevenni a várost töltéssel, hogy a közmunkásokon és az utászkatonaságon kívül még rengeteg kubikust is be kellett vetni. 30Így az építés költségeire a város 250 000 forint kölcsönt vett fel. 31Két év alatt elkészültek a körtöltéssel, déli szakaszán három kilométer hosszan ráadásul téglafalat is emeltek. A fal elsősorban Kovács József téglagyáros érdeme, az ő gyára (Kovács Testvérek Téglagyára) adta ugyanis a falhoz szükséges tégla túlnyomó részét. Akkoriban viccesen Kovács József körfalnak is nevezték. 32 A vásárhelyi köznyelvben csak kőfalnak (illetve időnként körfalnak) 33 nevezett árvízvédelmi fal tehát 1881-ben készült el. A kőfal elnevezés természetesen nem helytálló, hiszen a fal egésze téglából és a kötőanyagnak szánt mészből épült: 368 300 téglára és 170

28

Még kevesebb esztétikai értékkel bírnak a város központjában álló törkölyvermek, a Serház alatti hosszú boltozott pince vagy a szintén boltozott, földalatti vízelvezető csatornák, melyeket a városi fantázia egy alagút részeinek hitt. Ez az alagút a hiedelem szerint a Károlyiak tiszttartó házát kötötte össze a Serházzal és a Hajdával. Ezek is a XVIII. századból származnak és a téglaépítészet szempontjából fontosak lehetnek, hiszen meglehetősen nagy mennyiségű téglára volt szükség elkészítésükhöz. A törkölyvermek legutóbbi, 2004-es feltárásakor megállapították, hogy a vermeket Károlyi pecsétes téglák alkották. HERCZEG Mihály: Törkölyvermek Hódmezővásárhelyen. In.:A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve, 2005. 11-18.o. 29 DÖMÖTÖR János 2000, 117.o. 30 Hód-Mező-Vásárhely, 1879. május 11. 2.o. 31 Hód-Mező-Vásárhely, 1897. augusztus 31. 2.o. 32 FEJÉRVÁRY József1929, 114.o. 33 Főleg az építése idejében nevezték a sajtóban körfalnak, ami valószínűleg összefügg azzal, hogy egy körtöltés része a fal. Pl. Vásárhelyi Közlöny, 1879. október 19. 3.o.

7

zsák mészre volt szükség a felépítéséhez. 34Hosszát eredetileg 2600 ölre (kb. 4900 méter), magasságát pedig 26 lábra (kb. 9 méter) tervezték, de végül három kilométer hosszan épült meg, átlagos magassága pedig ma négy és öt méter között van. Nyomvonalátaz egykori tó partvonala mentén jelölték ki: 35 a Zrínyi utca végétől nagyrészt egyenesen halad keletdélkelet felé, majd a Kaszap utca után észak-északkelet felé fordul, párhuzamosan halad a Kaszap utcával, végül a Bocskai utcánál ismét délkelet felé fordul, párhuzamosan halad azzal és a Toldi utca után ér véget. A fal nem teljesen tömör, hiszen az egykori tói földeket már művelés alá fogták, így muszáj volt átjárót biztosítani rajta. Eredetileg négy kocsi és kilenc gyalogos átjáró nyílt rajta: a kocsik az Ady Endre, a Szőnyi, a Kaszap és a Bocskai utcait használhatták, a gyalogosok ezeken kívül a Száraz, a Királyszék, a Korona, a Csillag, az Árvíz, a Hunyadi, a dr. Imre József, a Rózsa és az Árpád utcai kapukon tudtak közlekedni. 36 A gyalogosátjárók közül csak az Árpád, a Csillag és a Száraz utcai maradt meg eredeti bolthajtásos formájában, a többit kocsi átjáróvá szélesítették, legutóbb a Királyszék utcait 2010-ben. A megmaradtakon látszik, hogy valóban csak gyalogosok számára használhatók, sőt egyszerre csak egy ember fér ki rajta, körülbelül egy méter szélesek és két méter magasak.Felül szegmensívben záródnak, belső oldalukban pedig nútot képeztek ki, valószínűleg itt ajtók lehettek.A kocsi lejárók természetesen jóval igényesebb kivitelűek, belső oldalukat trapéz alakú ferde támfalak erősítik, melyeken alacsony, négyszög alaprajzú pillérek állnak. A pilléreket felül két, egymást keresztezőnyeregtető zárja, így a pillér mind a négy oldalán

egy-egy timpanon keletkezik.A pillérek tetején

eredetileg egy-egy

petróleumlámpa is állt. Statikai okokból minden kapu (gyalog- és kocsi lejáró) mellé építettek támfalakat a fal belső oldalára, melyek nemcsak a falat erősítik, hanem a belső oldalon magasabban húzódó talajt is tartják. Az egykori tó medre ugyanis több méterrel alacsonyabban fekszik, mint a város többi területe, így a fal a tó felől olykor öt méter magas, a város felől azonban néha csak egy méteres vagy még annyi sincs. A zökkenésmentes közlekedés érdekében a város felőli oldalon néhány méter széles lejtőt véstek a talajba, melynek oldalait az említett támfalakkal rögzítették.Egyébként a falszövet nem teljesen homogén felület, külső oldalán a tetejéhez közel egy párkány húzódik végig, melyet trapéz alakú idomtéglákból állítottak össze. A párkány felső oldala egyenes, alsó oldala azonban lekerekített. A fal belső oldalán ezenkívül

34

FÖLDVÁRI László: A körtöltés építése. In.:Vásárhely és Vidéke, 1993. június 8. 3.o. FÖLDVÁRI László 1993, 3.o. 36 DÖMÖTÖR János 2000, 117.o. 35

8

néhány méterenként támpilléreket állítottak, ezek azonban igen alacsonyak, mert mint említettem a fal is alacsony ezen az oldalon. Látható, hogy egy óriási és igen masszív építmény védte a várost az árvíztől, mely mára ugyan funkcióját vesztette, de a városképet olyannyira meghatározza, hogy 1958-ban műemléki védelem alá helyezték.

4.

A XIX. század végétől a második világháborúig 4.1.

A középítkezések

4.1.1. Korai példák Az Ótemplomot körbevevő védelmi fal és a „kőfal” védelmi funkciója nem indokoltavakolásukat, ezért látható a téglafelületük. A XIX. század első felébena tégla láttatása a köz- és lakóházakon egyaránt elképzelhetetlen volt, mindig vakolták azokat.A nyerstégla homlokzat a védelmi célú építményeket kívül csak a gyárépületeknél jöhetett szóba. Városunkban is főleg a malmok és a téglagyárak épületek téglából. Jó példa erre a ma is álló, távolról is feltűnő Tóth-malom, Újváros szélén. A malmot a szélmalomépítő mester, Tóth Ferenc alapította 1868-ban, eredetileg ez is szélmalomként működött. 1872-ben teljesen leégett, 1874-ben azonban újjáépítették, immár gőzüzeművé.A malom hatalmas tempóban fejlődött, így az épületet is újabb és újabb egységekkel, szárnyakkal kellett bővíteni. 1879-ben a Hajdafelőli (a Majolikagyár területe) kétemeletes szárnyát építették, 1902-ben a középső részt magasították kétemeletesre, 1910-ben pedig a négyemeletes jobbszárnyat emelték. Az ötemeletes, ötven tonna búzát befogadni képes magtárat pedig 1923-ban építették Kruzslicz Károly és Szabó Sándor építészek tervei alapján. 37Legmagasabb része azonban nem ez, hanem a sokszög alaprajzú toronykémény, mely már messziről látható. Az összes épületen jelentős szerepet játszik a tégla, a sokablakos magtár homlokzatát például teljesen az borítja, de a vakolt homlokzatú régebbi épületeket is tégla lizénák tagolják, a többnyire szegmensíves ablakokat pedig téglasávok keretezik. Fontos ipari épület még a Bauer-malom, melynek helyén ma a Mérleggyár áll. Az eredeti malomból nem sok maradt meg, de a magas, sudarasodó toronykéménye igen jellegzetes: törzsét spirálisan tekeredő téglaszalag díszíti. Amúgy a malom helyén épült Mérleggyár is részben téglahomlokzatot kapott.Fontos malom állt a Damjanich utca végén is, melyhez még egy „fagyár” is tartozott. Valójában ez a fakereskedés és fűrészüzem volt a korábbi, 1867-ben alapította Steiner József és Friedlander 37

FEJÉRVÁRY József 1929, 97.o.

9

József, a malmot 1871-ben építették hozzá. 1928-ban Lippai Imre vette meg az üzemet, azóta Lippai-malomnak

nevezik. 38

Az

üzem

épületei

itt

is

téglából

épületek,

de

legjellegzetesebbmindenképpen a magas téglakémény.A nagy malmokon kívül téglából épült még a közvágóhíd néhány épülete (Reich Ede, 1909-1910), a Majolikagyár és természetesen a téglagyárak tornyai is. Mint említettem, Magyarországon a XIX. század harmadik negyedéig a lakó- és a középületeket is általában vakolták. A XIX. század közepén jelentek meg az első téglahomlokzatok, de ezek inkább elszigetelt példák. A Ludwig Förster tervezte budapesti Dohány utcai zsinagóga (1854-59) alapvetően mór stílusú épülete, valamint a Hans Petschnig tervezte Budai Császári Királyi Főreáltanoda (ma Toldy Ferenc Gimnázium, 1857-59) és a szekszárdi újvárosi római katolikus templom (1864-68) neogótikus épületei jelentették az ország első téglahomlokzatú épületeit.Petschnigépületei – főleg az iskola – szimmetrikus alaprajzúak, mozgalmas tömegtagolásúak, mely – a téglahomlokzattal együtt – az északnémet építészettel áll szoros kapcsolatban. 39 Németország északi részein – ahogyan az Északi- és a Balti-tenger környékének többi országában is – a téglaépítészet évszázados hagyományokra tekint vissza. A magyar építészek elsősorban a német területekkel voltak kapcsolatban (illetve sok német építész is jött Magyarországra, például maga Petschnig is), így a historizmus idején sokukra hatott a német téglagótika- és reneszánsz. Közülük Pecz Samu volt a legfontosabb, ő ugyanis a nyolcvanas évek végétől haláláig kitartott a téglahomlokzat és a középkori stílusok alkalmazása mellett. Pecz Pesten született 1854-ben. Építészeti tanulmányait a budapesti és a stuttgarti műegyetemen, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte. Stuttgartban Theophil Hansen tanítványa volt, aki a kor legnagyobb klasszicista építésze volt. 40Ettől függetlenül azonban Pecz hamar a középkori stílusok felé fordult, így ismerkedett meg a téglagótikával is. A téglagótika felelevenítésével tervezte például a Budapesti Unitárius Egyházközség templomát és bérházát (1886-87), a Szilágyi Dezső téri református templomot (1892-95), a Központi Vásárcsarnokot (1894-96) vagy a Magyar Nemzeti Levéltár épületét (1913-20). Építészi tevékenységén kívül 1888-tól 1922-ben bekövetkezett haláláig a Műegyetem nyilvános rendes tanára volt, ahol építészek tömegei kerültek ki kezei alól. 41

38

FEJÉRVÁRY József 1929, 127.o. SISA József: Historizmus. In: SISA József – WIEBENSON,Dora(szerk.): Magyarország építészetének története. Vince Kiadó, Budapest, 1998. 206.o. 40 SISA József 1998, 208.o. 41 GLATZ Ferenc (szerk.): Magyar Nagylexikon. 14. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003. 622.o. 39

10

4.1.2. Sándy Gyula Pecz Samu egyik legjobb és leghűségesebb tanítványavolt Sándy Gyula.Sándy 1868. július 25-én született Eperjesen. 1886-ban kezdte egyetemi tanulmányait a Magyar Királyi József-Műegyetem építész szakán. 42Sándy a gyerekkorában látott felvidéki várak hatására kezdett érdeklődni a középkori építészet iránt, 43 de végül Steindl Imre hatására választotta a neogótikus stílust, amely mellett élete végéig többé-kevésbé ki is tartott. Az egyetem elvégzése után Pecz Samu felkérte asszisztensének, így 1891-től 1899-ig a Műegyetem I. Középítéstan tanszékén lett tanársegéd, de mellette Pecz irodájában is dolgozott. 44 Sándy ettől függetlenül önállóan is indult tervpályázatokon, így nyerte el a Hódmezővásárhelyi Református Egyházközség által az új főgimnázium épületére kiírt pályázatot (1896). Városunkban a református egyház 1723. óta működtetett gimnáziumot, de állandó téglaépületet csak 1830-ban emeltek e célra a város főterén. A XIX. század második felének felgyorsuló népességnövekedése, polgárosodása és különböző oktatáspolitikai reformok miatt az alig hatvan éves épület szűknek bizonyult. Így új épület emelését határozták el. Az Egyház 1895. február 10-én hirdette meg a pályázatot újabb gimnáziumi épületre, a tervek benyújtási határideje 1895. május 31-e volt. 45 Ez év szeptember 8-án bírálták el a pályaterveket: mindenben megfelelő terv híján az első 700 forintos díjat nem adták ki, a 300 forintos második díjat a „Jó talaj, jó gyümölcs” jeligéjű terv készítőjének, Sándy Gyulának adták. A megbízással együtt Sándynak le kellett utaznia az alföldi városba, ahol az Egyháztanács elnökével, Szeremlei Sámuellel vette fel a kapcsolatot. Kiderült, hogy Szeremleit fiatal korában Sárospatakon éppen Sándydéd nagybátyja, Ferenczy József esperes szentelte pappá. 46Sándy 1896 februárjában kezdte készíteni a kiviteli terveket, az építkezés pedig 1896 nyarán indult meg.Az építési munkákat egyébként a szegedi Schaar Ede, Rudó Márk és Gerle Lajos vezette cég végezte. 47 A gimnáziumot 1898. június 19-én adták át. 48 Az épület4.kép a város déli részén, az árvízvédelmi fal előtt helyezkedik el. Keleti végén egy nagyobb épülettömb található,ehhez csatlakozik egy nyugat felé tartó 75 méter hosszú Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára, 105/d (Hallgatói Törzskönyv) B kötet, 50. lap. SÁNDY Gyula: Hogyan lettem és hogyan voltam én templom-építő, -tervező és művezető építész?LapisAngularis VI. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2005. 21.o. 44 A Magyar Királyi József-műegyetem programmja az 1892/93-ik tanévre. Budapest. Pesti Lloyd-Társulat Könyvnyomdája, 1893, 9.o. 45 Főgymnáziumunk.In.:Hód-Mező-Vásárhely. 1895.február 10., 2.o. 46 SÁNDY 2005, 180.o. 47 A Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközség Jegyzőkönyve. XVI. kötet (1892-1897), 437.o. 48A Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközség Jegyzőkönyvei. XVII. kötet (1897-1902) 111.o. 42 43

11

szárny. 49Az épület négyszintes: pince, földszint és két emelet található benne. A gimnázium telkének északkeleti sarkában áll a téglalap alaprajzú tornacsarnok, 50 a telek északnyugati sarkában pedig a pedellusi lakások kaptak helyet. Ez utóbbi helyen állt Sándy eredeti tervén az igazgatói lakás, mely emeletes, egyik sarkán rondellával erősített épület lett volna. A felépült pedellusi lakások végül csak egy négyzet alaprajzú, egyszintes épületben kaptak helyet. 51A gimnázium alaprajzában és tömegalakításban is az aszimmetria jut érvényre: a magas, kontyolt nyeregtetővel zártkeleti épülettömb – mely a középkori kaputornyokra emlékeztet – vertikális irányú, míg a nyugati szárny hosszan elnyúló tömbje a horizontalitást képviseli, így erős feszültség keletkezik az épületben. A téglahomlokzat alaposabb leírását itt mellőzöm, Sándy épületeit összehasonlítva mutatom be a fejezet második felében. A gimnázium kiviteli terveit alig fejezte be, amikor a városi tanács is megbízást adott Sándynak egy kórház megtervezésére.5.kép Hódmezővásárhelyen ugyan már 1833 óta létezett kórház, azonban a járványosan terjedő trachoma szembetegség miatt az egészségügyi miniszter 1890-ben országos rendeletet adott ki külön szemosztályok létrehozására a fertőzött területek kórházaiban. A városban nem csak külön szemosztályt létesítettek, hanem dr. Imre József főorvos vezetésével szemkórházat is. Az intézmény annyira sikeres lett, hogy hamar felmerült az igény egy önálló épület emelésére, a közgyűlés azonban csak 1896-ban kezdett komolyan foglalkozni az üggyel. Imre József javaslatára az új szemkórház terveit a városi tanács Sándy Gyulával készíttette el. 52 A helyiek is örültek annak, hogy egy hírneves budapesti építész tervezi a kórházat. 53Az új szemkórházat a volt járásbíróság telkén, az akkori Kapitány (ma dr. Imre József) utcában építették. Az építkezést 1897 tavaszán meg is kezdték, a következő évben pedig már használatba is vették.Az épület tömegalakítása a gimnáziumhoz hasonló: keleti vége magas tetőben záródik, ehhezkapcsolódik a hosszanti nyugati szárny.Az épületen belül szintén érződik a horizontális – vertikális feszültség, bár valamivel kevésbé, hiszen a kórház méretei jóval kisebbek. Szeremlei Sámuel felkérésére Sándy tervezte az újvárosi református templomot is.6.képHódmezővásárhely lakossága döntő részben református volt, azonban a közel 60 ezer

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára. Kiemelt építési tervek gyűjteménye. II 608/1900. (továbbiakban CsML HL) 50 A tornacsarnok helyét az egyháztanács határozta meg. Egyházi jegyzőkönyv XVI. kötet. 381.o. 51 Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtára, ltsz: 77900. A változtatást a pénzhiány indokolta. 52 Sándy és a városi tanács között 1896. december 2-án született szerződés, melyet a tanácsi ülés 14076/896. számú határozattal hagyott jóvá. A szerződés értelmében Sándy a 26 ezer forint költségvetésű épületért 875 forint tiszteletdíjat kapott. CsML HL. Szemkórház építése. IV. B. 1405. 368. D. 9500/1901. 53 Hód-Mező-Vásárhely 1896.október 18.: 3.o., és 1896. november 22.: 2.o. 49

12

lakosra korábban csak két református templom jutott.54 Ráadásul mindkét templom a városközpontban volt, ezért a külső városrészek lakói már régóta tervezték saját templom építését. Legkorábban Újvároson merült fel a templomépítés ötlete: már 1843-ban tervbe vették, 55 azonban pénzügyi okokból csak a század végére tudták megvalósítani.Sándy1897 szeptemberében készítette el a terveket. 56A templom háromhajós, egy nagyon széles főhajóból és két keskeny oldalhajóból áll. A hosszházhoz az Úrasztala vonalában egy-egy háromszögű apszis is csatlakozik, valamint a főhajó végéhez egy-egy poligonális lépcsőház kapcsolódik. A templom tornya a főhajó tengelyében, az épület elején emelkedik, és harminc méter magasra nyúlik fel. Imre József 57 elégedett lehetetta szemkórház épületével, ugyanis a saját háza7.kép terveit is Sándytólrendelte meg 1899-ben. Ez ugyan magánépítkezés, de mivel ez a lakóház ad otthon a városi múzeumnak 1914 óta, ezért a középületek közé sorolom. Maga Sándy is nagyon szívesen vette a megbízást, valószínűleg jó kapcsolatban lehettek egymással, hiszen önéletrajzában így írta: „Legszebb és legkedvesebb feladatom volt Hmvh-en Dr. Imre József saját házának megtervezése és felépítése kiterjedt családja és rokonsága részére, mint emeletes ház, a város előkelő helyén.” 58Ez az előkelő hely az akkori Ferenc József sugárút eleje, ma Dr. Rapcsák András út 16, tehát a Tornyai János Múzeum egyik épülete. A háztömege egyébként egyszerű, nyeregtetővel zárt hasáb, 59 csak az udvari homlokzatból ugrik ki kissé egy lépcsőforduló, az utcai homlokzat emeletén pedig egy hagymakupolás zárt erkély található. Nem tagoltságával, hanem a később bemutatandó díszítettségével hívja fel magára a figyelmet.Imre József házának felépülése után közvetlenül egy másik helybeli orvos, dr. Dienes Kálmán is Sándyval terveztette meg saját házát, mely a Kinizsi utca 10 szám8.kép alatt áll. Ez Imre Józsefénél is egyszerűbb ház: nyeregtetővel záródó hasáb, mely földszintes, bár alatta pince található.

54

A városban egyébként minden történelmi felekezetnek van temploma: ma két katolikus, egy evangélikus, egy ortodox, egy unitárius templom, valamint egy zsinagóga is áll az öt református templom mellett. 55 SZEREMLEI Sámuel: Hódmezővásárhely református templomai. 1914, 14.o. 56 A levéltárban talált terveken ugyan 1897. novemberre vannak keltezve, de a Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközség korabeli jegyzőkönyvei szerint Sándy terveit már az 1897. szeptember 11-i ülésen beterjesztették az egyháztanács elé. Egyházi jegyzőkönyv XVI. Kötet. 28.o. 57 Imre József 1851-ben született Hódmezővásárhelyen. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, az orvosi egyetemet pedig Budapesten végezte. 1879-ben tért vissza szülővárosába, ahol önálló praxist indított, 1887-ben pedig főorvossá nevezték ki, amely posztot 1909-ig, egyetemi tanárrá való kinevezéséig meg is tartott. Ezután Kolozsvárra költözött, 1921-ben pedig az egyetemmel együtt ő is Szegeden telepedett le. 1933-ban hunyt el. KOVÁCS István – KRUZSLICZ István Gábor – SZIGETI János (szerk.): Hódmezővásárhely jeles tudósai. Hódmezővásárhely-Budapest. Máyer Nyomda & Könyvkiadó. 2000, 191-192.o. 58 SÁNDY 2005, 185.o. 59 CsML HL. Kiemelt építési tervek gyűjteménye. Szántó Kovács János utcai épületek – későbbi felmérési terv, leltári szám nélkül.

13

Sándy utolsó vásárhelyi épülete az úri kaszinó volt.9.képHódmezővásárhelyen 1845-ben alakult meg az úri kaszinó, melybe a város nagypolgárai voltak hivatalosak. 60 Itt tartották az elit társaság rendezvényeit, és sok vendéget is itt fogadtak. A század végére ez eredeti épület már nagyon lerobbant, ami nem vetett jó fényt a városra, újat kellett építeni. A kaszinó akkori elnöke, dr. Imre József 1897-ben pályázatot írt ki új épület tervezésére. Mivel a pályázaton nyertes terv megvalósítására nem volt elegendő pénz, Imre József pályázat nélkül megbízta Sándy Gyulát tervek készítésével. 61Sándy egy L-alaprajzú épületet tervezett, ahol a fő szárny a Kossuth térre nézett, míg a mellékszárny a telek belsejében haladt. 62 A két szárny hangsúlybeli különbségét az is mutatja, hogy az északi szárny jóval szélesebb, itt kapott ugyanis helyet a nagyterem, az olvasó, az ebédlő, valamint a társalgó és a könyvtár is. Emelete egyáltalán nincs, a bejárat is egészen jelentéktelen helyen, az északi szárny oldalhomlokzatán nyílik. Sándy vásárhelyi épületei nagyrészt azonos stílusban épületek és természetesen mindegyiken meghatározó a téglahomlokzat.Éppen ezért nem külön-külön, hanem egymással összehasonlítva mutatom be őket.Sándy alapvetően neogótikus stílusban tervezte épületeit, de felhasználta bennük a századfordulón divatossá váló népművészetet is (népi építészetet és a népviseleteken alkalmazott virágmotívumokat egyaránt).Így egy egyéni neogótikus stílust hozott létre, melyhez gyakorlatilag élete végéig ragaszkodott. A neogótikát főleg Steindl Imrétől és Pecz Samutól vette át, de önéletrajzában azt írja, hogy igazi példaképe Johannes Otzen berlini műegyetemi tanár volt. OtzenSándy kortársa volt és számos észak-németországi evangélikus templom tervezése fűződik nevéhez. Sándy vásárhelyi épületein szépen megfigyelhetők egyéni neogótikus stílusának jegyei, amiket a különböző homlokzatalakító elemek összevetésével mutatok be. Az egyik legfontosabb homlokzati elem a kapu, hiszen ezen át lép be az ember az épületbe. A gimnázium, a kórház és Imre József háza is csúcsíves kaput kapott, hiszen ez a neogótika legjellemzőbb jegye. A templom félköríves záródású bélletes főkapuja, mely a torony aljában nyílik, azonban neoromán. A bélletben egyébként kockafejezetes falpillérek sorakoznak (pontosabban inkább csak hasonlítanak a kockafejezethez, hiszen a hasáb alakú téglákból nem lehet tökéletes kockafejezetet készíteni). A neoromán stílus alkalmazásának oka talán az is lehet, hogy példaképe, Johannes Otzen az 1890-es évek közepe után több neoromán épületet is tervezett (wiesbadeniRingkirche 1894, wuppertaliFriedhofskirche, 1898).Sándyépületein a

60

FEJÉRVÁRY József 1929, 61.o. A kaszinó-építés.In.:HMV. 1899. Ápr. 27.: 3.o. 62 CsML HL. Kiemelt építési tervek gyűjteménye. II 918/1902. 61

14

kapunyílásokat általában körbeveszi valamilyen szegély, a gimnáziumon például a kapuk boltívét archivoltkeretezi, amely elüt a homlokzat alapszínétől, jóval világosabb annál.Ez az eljárás népszerű lett a városban, sok lakóházon is alkalmazták. Imre József lakóházán pedig a zárt erkély konzoljai veszikkörbe a kapu csúcsívét, hiszen az erkély közvetlenül a bejárat fölött kapott helyet. Az ablakok tekintetében igen változatos formák jellemzik Sándy épületeit, a különböző ablakok keverése jól tükrözi egyéni felfogású neogótikáját. Érdekes módon Sándy nem a gótika legjellegzetesebb ablaktípusát, a csúcsíves ablakokat alkalmazta a legsűrűbben, szívesebben keverte azokat az egyenes záródású, a szegmensíves és félköríves ablakokkal.A szegmensíves ablakokból a gimnáziumon és a szemkórházon találunk sokat. Ez az ablakforma kevéssé jellemző a gótikára, bár az észak-német gótikában előfordul, például a lübecki városházán csak ilyen ablakok nyílnak. A neogótikus épületek közül Pecz Samu budapesti unitárius bérházán is előfordul, amely egyébként több motívumával is megihlette Sándyt.Csúcsíves záródású ablakok a gimnáziumonés a szemkórházon fordulnak elő, de azok tagolatlanok, egyáltalán nincsenek benne kőrácsok, mint a gótikában szokás volt. A csúcsíves ablakokat egyébként gyakran ikerablakká is szervezte Sándy: gimnázium főhomlokzatán és Imre József lakóházának főhomlokzatán is találunk ilyet. Az ikerablakok közül azonban az egyenes záródásúak a leggyakoribbak, majdnem mindegyik épületén találkozunk ezekkel. A gimnáziumon hármas ablakok is előfordulnak, ahol a középső nyílás kiemelkedik a szélsők közül. Ezeknél a nyílásokat egy szegmensíves téglaszalag fogja össze. Sándy egyéni felfogású gótikáját azis jelzi, hogy egy viszonylag szokatlan ablaktípust is alkalmazott. Több korai épületén jelen van egy olyan ablakforma, amely az egyenes záródású és a szegmensíves ablak keveréke. Az egyenes szemöldökkő fölött ugyanis egy téglából álló szegmensív húzódik. Ez olyan hatást kelt, mintha az eredeti szegmensíves ablakba utólag beiktatta volna a szemöldökkövet. A vásárhelyi gimnáziumon már olyan szegmensíves ablakot alkalmazott, amelybe egy rozettákkal díszített szemöldökkövet szúrt be. Ezt az ablaktípust valószínűleg szintén a német építészetből vette át, példáulFlensburg városának északi kapuján is megtalálható ugyanez az ablaktípus. Sándy több épületén az ablakokat a szinteken belül is váltakozva helyezte el: talán a homlokzatok nagy tömegét akarta ezzel a játékossággal is oldani. A monotonitást azzal is csökkentette, hogy a téglahomlokzatba, az ablakok köré műkő elemeket is szervezett. A vásárhelyi gimnáziumon például az ablakok lábánál és bolthajtásánál találunk egy-egy faragott követ – ez a megoldás néhány lakóházon is feltűnik majd. Az egyenes záródású ablakoknál pedig szinte mindig faragott kőből készült szemöldököt használt. Sándy az 15

ablakok kő keretét is különböző faragásokkal látta el: a gimnázium szemöldökköveibe lóhere motívumot vésett, Imre József lakóházán és a kaszinón pedig a rendszerint kopjafákon látható faragást véste a szemöldökkő alsó élébe. A népies fafaragásnál alkalmazott motívumok Sándy épületein igen gyakoriak, és nagyon fantáziadús, sikeres fogásnak tartom, hogy átültette a kőfaragásba is. A legdíszesebb ablakok a kaszinó félköríves ablakai: ívhajlásaikban a kő keret élébe szintén a kopjafáknál látható mintát faragta, ezek mellett pedig apró gyöngyökből álló szegély húzódik. Sándyhistorizáló épületeket tervezett, melyeknek az egyik alapszabálya a homlokzat tagolása lábazatra, törzsre és fejezetre. A homlokzatok különböző szintjeit párkányok választják el, melyek közül a koronázópárkányok a legdíszesebbek és legváltozatosabbak. Némelyik épületén összetettek, és szépen kidolgozottak, másokon azonban roppant egyszerűek. Közös azonban majdnem mindegyikben az élükkel kifelé állított téglákból képzett ún. farkasfog. 63Ezt a farkasfogas sort a bonyolultabb párkányokon idomtéglákból 64 alkotott díszek tagolják, amelyek a tető szarufáinak 65 végeihez kapcsolódnak. A legszebben a gimnáziumon látható ez: a farkasfogas sort egy-egy lapjával kifelé álló tégla szakítja meg, amihez alulról két-két gömbölyített sarkú ún. bikaorr tégla 66csatlakozik. Hasonló megoldást alkalmazott a szemkórházon és a paplakon is és néhány lakóházon is látunk majd ilyesmit. Érdekes koronázópárkánya van még Imre József lakóházának is: a párkány alatt, a szarufák között

ötszög

alakúvakolatmezőkkaptak

helyet,

bennüksgraffitto

virágdíszekkel.Az

övpárkányok általában a koronázópárkányokhoz hasonló elemekből állnak, azonban jóval egyszerűbbek, legtöbbször csak farkasfogas sorból állnak. Néhány épület falfelületeit a párkányokon kívül más díszek is tagolják, bár ezek is a párkányok közelében vannak. Ilyen például a vakárkád, melynek stilizált változatát láthatjuk a református templomon, a paplakon, valamint a kaszinón.A párkányból cseppszerűen (lefelé lépcsőzetesen keskenyedve) függnek téglákból álló háromszögek és a köztük kialakult íves felület hasonlít a vakárkádra. Ezt a stilizált vakárkádot is viszont látjuk majd néhány lakóházon.

Farkasfog: zegzugvonalas építészeti díszítőszalag, háromszög alakú fogak, ill. hegyesszögben egymáshoz illesztett pálcatagok sorából áll. (ZÁDOR Anna: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Budapest, 1984, 43.o.) Itt jegyzem meg, hogy létezik egy elnevezésében nagyon hasonló motívum, a fogrovat, melyben a téglák (ill. lemezek) lapjukkal néznek kifelé és mintegy fogsort alkotnak. A fogrovat egyébként a klasszikus görög-római építészet egyik alapvető díszítő eleme, a farkasfogdísz viszont sokkal újabb keletű. 64 Idomtégla: dekoratív rendeltetésű homlokzatburkoló elem. Építészeti tagozatok, részletek kialakítására szolgáló, megfelelő keresztmetszetűre sajtolt, égetett agyagtégla. Építészeti szakszótár, 65.o. 65 Szarufa: a fedélszerkezetnek az ereszekre merőleges, héjazatot tartó gerendája. Építészeti szakszótár, 110.o. 66 Bikaorr tégla: gömbölyített végződésűre sajtolt idomtégla. Díszítésre használják, vagy olyankor, amikor az egyenes élgerinc károsodhatna. CAMPBELL, James W. P.: A tégla világtörténete. Kossuth Kiadó, Budapest, 2004. 304.o. 63

16

Az épületek egyik legszembetűnőbb része az oromzat. Sándyépületei közül három bír igen érdekes oromzattal: a paplak, a szemkórház és a kaszinó. A paplak és a kórház oromzata gyakorlatilag ugyanúgy néz ki: háromszögűek,két szélükből és csúcsukból pedig hegyes pillérek nyúlnak felfelé. Ezeknél sokkal érdekesebb a kaszinó véghomlokzatának oromzata: ebben is két falpillér indul felfelé, de hullámzó téglaszalagot is látunk rajta. A falpillérek fejezete emlékeztet a gótizáló romantika falpilléreinek tüskés koronájához (ami például Feszl Frigyes pesti Vigadóján is látható), de egyfajta pártázatként is felfogható. A téglaszalagok pedig talán arról tanúskodnak, hogy Sándyt Lechner Ödön sajátos stílusa is megérintette, ő ugyanis az Állami Földtani Intézeten használt sok téglaszalagot. A kaszinó főhomlokzatának szamárhátíves attikája szintén hasonlóságot mutat Lechner egy másik épületével, az Iparművészeti Múzeum szamárhátíves attikáival. Különbség viszont, hogy a kaszinó attikájában egy háromkaréjos ablaknyílás helyezkedik el, míg az Iparművészeti Múzeum attikáiban az ablakok is szamárhátívesek. Furcsán is hat a gótikus szamárhátívben a román hármas karéj – de pontosan ezek az össze nem illő elemek gerjesztik a kaszinó homlokzatának izgalmas összhatását.Az oromzatoknál mindenképpen meg kell említeni még a református templom tornyát is, ami két oldalt lépcsős oromzatban végződik. Ez biztosan az észak-német reneszánsz épületek hatását mutatja. Korábban említettem már a flensburgi városkaput is, és ez most is kitűnő példa, ugyanis a templomhoz hasonlóan lépcsős oromzatban végződik. Noha teljesen téglából állnak, a homlokzatok mégsem egyszínűek, Sándy nagyon igényesen alkalmazta a többszínűséget, azaz a polikrómiát. Az épületek nagy részét pirosas tégla burkolja, bizonyos hangsúlyos elemeket (boltívek, ablakkeretek, párkányok) azonban sárga téglából képzett ki. Ötletességét az is jelzi, hogy a homlokzatra még feliratot is rajzolt: a szemkórház rövidebbik végén nyíló egykori főbejárat mellett két oldalt sárga téglákból H betűket rajzolt, ami a kórház nemzetközi jele. Az északi oldalon a földszinten egy újabb H betű, az emeleten pedig négy karika látható sárga téglából rajzolva.Ez utóbbi valószínűleg egy négylevelű lóhere stilizált ábrázolása lenne, ez volt ugyanis Sándy kedvenc növénye és nagyon gyakran díszítette vele épületeit. 67A többszínű téglákkal való díszítés roppant népszerű lett a városban, rengeteg lakóházon is alkalmazták, a formákat pedig tovább is fejlesztették. Bár a téglaépítészethez nem szükségszerűen kötődnek, nem lehet elmenni szó nélkül a Sándy épületein látható népművészeti elemek mellett,művészettörténeti szempontból ugyanis ezek az épületek leghaladóbb elemei. A népművészet felfedezése az 1880-as években

67

SÁNDY 2005, 40.o

17

kezdődött Huszka József kutatásai nyomán, 68 majd a népművészet jegyeinek aktív építészeti használata a XIX. század utolsó évtizedében indult. Sándy tehát az elsők között volt, aki népművészeti elemeket alkalmazott épületein. Már a gimnáziumon is meglehetősen sok ilyen elemmel találkozhatunk: az enyhén előreugró oldalrizalitok csonkakontyosfióktetőibeés a tetőablakok deszkaborítású oromzataiba lombfűrészelt díszeket, főleg szívecskéket és faleveleket tervezett Sándy. A református templomon a legszembetűnőbb a toronysisak, mely az erdélyi templomok fiatornyaira emlékeztet, de belső berendezésében(a padozaton és a szószéken)még több és szebb erdélyi fafaragás látható.A paplakonpedig az ablakkötényekben lévő S-alakú intarziás lécek igazán érdekesek.Sándy több épületén megjelennek a népművészetből származó növényi díszek is, melyek között igen sok hasonlóság van. A gimnáziumon a kapukat díszítőpilasztereken vannak kereszt alakú vésett virágok és négylevelű lóheréket is láthatunk. A kapuzaton kívül az ablakoknál is alkalmazott ornamentális díszeket: néhány egyenes záródású ablak szemöldökgerendáját rozetták díszítik. Ezenkívül az ablakok sarkainál alkalmazott kövekbe szőlőkacsra emlékeztető motívumokat is vésett. A szemkórházon is az ablakoknál alkalmazott ornamentális díszeket Sándy: magukba az ablakkeretekbe vésetett keskeny kacsokat. Imre József lakóházán az ornamentális díszek ismét kissé jelentéktelenebb helyre kerülnek: a koronapárkányban kialakított ötszög alakú mezőkben kaptak helyet a sgraffitto 69 technikával készült virágok. E virágok egyébként igen csak stilizáltak: alacsony szárukból két-két hosszú és íves levél indul, a szár tetején pedig több sziromból álló virág ül.A legszebb sgraffitto virágok azonban a hódmezővásárhelyi kaszinó homlokzatát díszítik: némelyik egyáltalán nem stilizált, a tulipánok például pontosan felismerhetőek (voltak egykor). 70 A tulipánok közé stilizált rózsákat is helyezett Sándy. A középrizalit szélein magasodó falmezőkben pedig talán mákgubók találhatók. 4.1.3. Borsos József Sándy vásárhelyi munkásságátközelről ismerhettea helyi születésű építész, Borsos József is. Borsos 1875-ben született építőipari családba, apja ácsmester volt. 1898-ban szerezte meg építészmérnöki diplomáját a budapesti Királyi Magyar József Műegyetemen. Ezután

németországi

tanulmányútra

indult,

majd

Münchenben

vállalt

állást

egy

építészirodában. 1903-ban Vásárhely városi főmérnökké nevezték ki, ezt a pozíciót öt évig LŐVEI Pál:Huszka József, a rajzoló gyűjtő.In.:Holmi.2006, 8.szám, 1112.o. Sgraffito: a falfelületekre két vagy több, egymásra vékonyan felhordott, különféle színű vakolatrétegekből bizonyos alakban a kívánt szintig lekaparják a fedőréteget. Építészeti szakszótár, 108.o 70 Az archív fotókon tisztán kivehetők ezek az élethű virágok, ezeket azonban már évtizedekkel ezelőtt eltüntették és sokkal stilizáltabb növényeknek adták át a helyüket. 68 69

18

látta el. 1908-ban Debrecen főmérnöke lett, így odaköltözött, de a kapcsolatot megtartotta a szülővárosával.Vásárhelyre két fontos épületet is tervezett, melyekkel mintha követte volna a Sándy által megnyitott utat: téglahomlokzatot alkalmazott mind a tabáni, mind a susáni templomon. Borsost egyébként a két világháború között éppen a téglaépítészete tette nagyon ismertté és elismertté: épületein már szakít a historizmussal, de nem áll be a feltörekvő modernista építészek közé. Egyfajta átmeneti stílust képvisel, melyet Pamer Nóra a két világháború közötti építészetről szóló könyvében műves konzervatív irányzatnak nevez. 71 Ebben társa volt még (de egyébként nem dolgoztak együtt) többek között Rerrich Béla, a szegedi Dóm tér megalkotója is. Sándy újvárosi temploma nem oldotta meg a templomhiány problémáját, szükség volt Tabánba, Susánba és Tarjánba is református templomokra. Ezek közül elsőként a tabáni épült meg 1905-ben.10.képEnnek alaprajza a katolikus templomokéra hasonlít, hiszen latinkereszt alakú, nyugati végén egy toronnyal. Míg azonban a katolikus templomokban a hosszház, a keresztház és a szentély alkotja a keresztet, addig ebben a templomban – és ez a homlokzatra nézve azonnal feltűnik – nem keresztház és szentély található, hanem három apszis – kettő a hosszházra merőlegesen, egy pedig a hosszház tengelyében. A nyolcszög öt oldalával záródó apszisokat és a hosszházat egy hatalmas, közel 12 méteres, bordás csillagboltozattal fedett négyezet fogja össze.Természetesen a templom legmagasabb része a torony, mely négyzet alaprajzú és 44 méter magas. Ebből a meredek lejtésű toronysisak 13 métert tesz ki. A sisak nyolcszög alapú gúla és anyaga érdekes módon tégla, cserepet egyedül a tetőkön találni. Az épülettől kissé különálló tornyocskák alsó szintje négyzet, fölső szintje pedig nyolcszög alaprajzú és viszonylag meredek sátortető fedi – tömegük így furcsa módon emlékeztet a szegedi Dömötör-toronyra. Természetesen ez csak véletlen lehet, hiszen a Dömötör-tornyot ekkor még nem fedezték fel. Az épülethez L-alaprajzú, földszintes paplakot is tervezett Borsos, az L szárainak találkozásánál magasra nyúló tetőt találunk – az ötletet valószínűleg Sándy Gyula vásárhelyi épületeiből (Református Főgimnázium, szemkórház) vette Borsos. A lelkészlaknak a Pálffy utcai homlokzata a főhomlokzat, melynek közepén egy háromszögű oromzatban záródó rizalit kapott helyet. Az utolsó vásárhelyi református templomaz 1909-ben épültsusáni templom,11.kép melyet szintén Borsos József tervezett. Igény ugyan lett volna Tarjánban is templomra, de a háború és az anyagi nehézségek közbeszóltak, így ott a mai napig sem épült templom.A susáni templom alaprajza újdonságot hozott: centralizáló, ám annak is egy ritka megoldását

71

PAMER Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Terc Kiadó, Budapest, 2001. 45.o.

19

láthatjuk: az alaprajz gyakorlatilag egyszerű négyzet, amiben átlós elrendezés található. Az egyik sarokban helyezkedik el a torony, annak aljában a bejárati csarnokkal, a szemközti sarokban pedig a szószék áll. Az Úrasztala a négyzet közepére került, a padozatok pedig a falakkal párhuzamosan helyezkednek el, a szószék és az Úrasztala felé nézve. Így a lelkész prédikáció közben senkinek sem fordít hátat, hangja kitűnően terjedhet, és az Úrasztalához mindenki viszonylag közel ülhet – ezáltal az istentisztelet közvetlenebbé válik. 72A templom tömegalakítása tükrözi az alaprajzot: külön tömegekben kapott helyet a szószék és az Úrasztala, a padozatok és kórusok, valamint a torony és a bejárat. Az Úrasztalát magában foglaló egységhez – melyet meredek hajlásszögű sátortető fed – két irányba egy-egy csonkakontyos nyeregtetővel fedett, rövid tömeg (a két hajó) csatlakozik; ezekben találhatók a padozatok és a kórusok. A két hajó között található a torony, melynek nyolcszög alaprajzú tagolatlan törzse felfelé látványosan keskenyedik.Ez a historizáló építészetben szokatlan, azonban a századforduló táján több épületen is alkalmazták. Borsos talán a debreceni görög katolikus templomból merítette az ötletet, melyet ifj. Bobula János tervezett, és 1907-ben kezdték építeni. 73Mivel Borsos 1908 májusában került Debrecenbe, egészen bizonyosan láthatta a templom terveit és azok hatással lehettek rá. A debreceni templom egyébként még nagyrészt téglahomlokzatú is, bár véleményem szerint egyedül a torony hatott Borsosra. Borsos stílusát is a két épület homlokzatalakító elemeinek összevetésével mutatom be, de egyúttal Sándy stílusával is összevetem. A homlokzatalakító tényezőket itt is hasonló sorrendben taglalom. A főbejárat a tabáni templomon a torony aljában nyílik, mely elé egy rövid bejárati csarnokot tervezett Borsos. A bejárat félköríves, a fölötte lévő vimpergát lépcsőzetes stilizált vakárkád díszíti. A susáni templomba ezzel szemben három ajtón keresztül isbejuthatunk: a két nagyobbik a torony földszintjén található nyolcszögű csarnokba vezet, a középső pedig egy kör alaprajzú csigalépcsőházba – ezen keresztül jutunk a karzatra. A kapuk bélletesek és félkörívben záródnak, hasonlóak az újvárosi templomhoz, talán onnan vette át Borsos. Az ablakok tekintetében Borsos két temploma már jobban különbözik. A tabánin néhány szűk, csúcsíves záródású ablakot és pár körablakot kivéve csak félköríves záródású ajtó- és ablaknyílások vannak, valamint a torony második és harmadik szintjén ikerablakokat találunk. A templomhoz hasonlóan a paplak ablakai is félkörívesek. A susáni templomon a 72

A centralizáló református templomokra jó példa még a szegedi Kálvin téri (Kakasos) templom, mely Schulek Frigyes tervei szerint épült 1888-ban és a budapesti Szilágyi Dezső téri templom, melyet Pecz Samu tervezett (1895). 73 GERLEJános-KOVÁCSAttila-MAKOVECZ Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó-Bonex, Budapest, 1990. 81.o.

20

hajók földszintjét félköríves hármas ablakok (ikerablakok), emeletüket pedig nagyméretű körablakok világítják meg. Véleményem szerint Borsos ezt a megoldást Sándy Gyula újvárosi református templomáról kölcsönözte (ami egyébként csupán pár száz méterre van a susáni templomtól), hiszen ott is ugyanez a rendszer figyelhető meg. A susáni templom alján, a hullámos vonalú támpillérek között boglyaíves ablakok nyílnak, mely egyedi a városban és a szecesszióra jellemző. A tabáni templom tornyának egyes szintjeit övpárkányok választják el, melyeket geometrikus illetve stilizált ornamentális téglajátékkal alakított ki Borsos. A földszint és az első emelet közti párkány fogrovatos szélű hosszúkás téglalapokból áll, melyeket akár stilizált virágszáraknak is tekinthetünk. Hasonló motívumokból áll a toronysisak aljánál húzódó díszsor is, ám ott a virágok cseppkövek módjára függenek és talán vakárkádoknak is felfoghatók. Ezt az egyszerű, ám aranyos és frappáns megoldást Borsos a susáni templomon is alkalmazta, már jóval nagyobb felületen. A tabáni torony második és harmadik szintjét elválasztó övpárkány alatt csúcsukkal lefelé mutató cseppszerű háromszögek függenek, amelyek miatt úgy tűnik, hogy ezt a szintet is vakárkádsor zárja le – ezt a motívumot Sándy újvárosi templománál is stilizált vakárkádnak neveztem és most is úgy hívom. Ugyanilyen motívumok találhatók a hosszház oldalhomlokzatain is. A torony legszebb része az első és a második szintet elválasztó övpárkány, amely egy hullámvonalban haladó téglasorból áll. Borsos e hullámvonalas díszítést is alkalmazta a susáni templomon (bár egyszerűsített formában), és néhány lakóházon is megjelent ez a forma. A tornyot fent markánsan előreugró, stilizált vakárkád zárja le, a koronapárkány pedig szintén hangsúlyosan előreugró farkasfogas sorokból áll. Ezeket a párkányformákat Borsos valószínűleg Sándy Gyulától kölcsönözte, hiszen feltűnően hasonlítanak például az újvárosi református templom párkányaihoz. Borsos kreativitását jelzi azonban az, hogy tovább is fejlesztette ezeket, hiszen a koronapárkány két sorból áll, amelyekben a téglák egymáson elcsúsztatva állnak. A lelkészlak homlokzatának felső részét – a templom oldalhomlokzataihoz hasonlóan – stilizált vakárkád zárja le. A susáni templom tornyánakpárkánya igen divatos, formabontó, hiszen a toronyórák fölött boglyaívet leírva halad tovább, a boglyaív pedig igazán jellemző a magyar szecesszióra. A tabáni templom tornyán látható geometrikus és ornamentális elemeket szintén megtaláljuk a susáni templomon, azonban itt jóval nagyobb felületen alkalmazta azokat. A homlokzatokat például itt is stilizált vakárkádokkal zárta le Borsos. A cseppkőszerűen függő stilizált virágok is megjelennek: a vakárkádokról függenek lefelé, mintegy meghosszabbítva azok szárát. A stilizált virágok egyébként a falfelületek szélei felé egyre hosszabbak lesznek, így a homlokzatot gyakorlatilag egyetlen nagy félkörív zárja le. 21

A tabáni templom homlokzatának egésze préstéglából áll, azonban egy világosabb és egy sötétebb árnyalatot is alkalmazott: a homlokzat nagyobb felületei sárgák, az ajtó- és ablakszegélyeket, párkányokat és pilléreket pedig piros tégla burkolja. A lelkészlak a templomhoz hasonlóan téglahomlokzatú, itt is ugyanazokat az elemeket borítja piros tégla, de még asarokarmírozást is piros téglából alkotta meg Borsos. A susáni templomon teljesen ugyanez a helyzet, a különböző színű téglák ezt az épületet is gyönyörűen változatossá varázsolják. A lakóházakon is gyakran jelenik meg a többszínű homlokzat és azokon is a sárga alapra kerülnek piros tégladíszek. Noha a polikrómiátSándy alkalmazta először a városban mégis valószínű, hogy a lakóházakat Borsos épületei ihlették meg. Illetve a hatás fordítva is elképzelhető, hiszen vannak olyan színes lakóházak, amelyek korábbiak Borsos épületeinél. Ezekről egy külön fejezetben írok részletesen. A susáni templom is a szecesszió ihletésében született, csakúgy mint például Sándy kaszinója. Itt is találunk tehát sgraffitto virágdíszeket, melyeket a népművészetből, a népi hímzésekből emelt át. Ezek a virágok is igen stilizáltak: egy négylevelű virágfejből, valamint egymás alatt sorakozó V alakú levelekből állnak. A népi eredetet megerősíti, hogy a virágok szára szívecskékből indul ki – a népi építészetben gyakran előfordultak a szívecskék az épületek fa oromzatain is lombfűrészdíszként. Szintén a népi építészet hatását mutatják a hajók csonkakontyos nyeregtetői. A népi építészet elemeinek alkalmazása az új épületeken már egy évtizede, a századforduló táján elindult, a folyamatot pedig igen felerősítette Kós Károly és a Fiatalok köre, akik különösen Kalotaszeg népi építészetéért rajongtak. E korabeli tendencia nyilvánvalóan hatott Borsosra is, sőt önéletrajzában is kiemelte, hogy járt Kalotaszegen. 74 A vakárkádokon kívül a tornyon és a hajók ablakai körül is alkalmazott sgraffitto virágokat. A nyolcszögű torony minden oldalára három-három élére állított rombuszt tervezett, melyeket egy-egy virágfejjel díszített. A homlokzatokon a körablakok és az alattuk lévő hármas ablakok közötti felületre is helyezett hegyes záródású vakolt mezőket, melyekbe az eddigieknél díszesebb virágokat tervezett: főleg a virágfejek hasonlítanak a tabáni templom karzatának virágaihoz. A tabáni templom tornyának cikk-cakk motívumai is megjelennek a susáni templomon, méghozzá a homlokzat alsó részén, a földszinti ablakok vonalában.

74

RÁCZ Zoltán: Borsos József és Debrecen korai modern építészete. Debrecen, 1990. 9.o.

22

4.1.4. Iskolák, közkórház A református egyház a hitéleten kívül az oktatásért is felelős volt, így iskolákat is fenntartott. Az oktatás korábban is nagyrészt az egyházak kiváltsága volt, így a kiegyezés után az Eötvös József miniszter által kiadott népoktatási törvény (1868. évi XXXVIII. törvény) is elismerte azok iskolafenntartó szerepét, de meghatározta a népiskolák kötelező típusait (elemi népiskola, ismétlő iskola, felső népiskola, polgári iskola). Ezek közül az alsó elemi népiskolát jelölte meg alapvető iskolatípusként, melyet mindenkinek el kellett végezni. 75Városunkban 1871-ben alakult meg az állami által irányított községi iskolaszék, ami a felekezeti iskolákat is ellenőrizte. Ennek köszönhetően az 1870-es évektől az egyházi iskolákról is vannak adataink. A téglaépítészet szempontjából ez azért jelentős, mert néhány iskola nyerstégla homlokzattal épült. Fontos azonban leszögezni, hogy ez még nem ugyanaz a klinkertéglástechnika, amit a századfordulón épültlakóházaknál alkalmaztak, itt még kevésbé tartós burkolótéglát használtak. Ez sajnos ma már látszik is a homlokzaton, az időjárás kikezdte azokat. Nyerstégla homlokzatú a Külső-Tabáni Református Elemi Népiskola (1878), 76azÚjvárosi Református Elemi Népiskola (1880), 77 a Klauzál utcai Református Elemi Népiskola és a Nyár utcai Állami Elemi Népiskola (1911). 78 Utóbbiak már a századfordulón illetve az után épültek, és már klinkertégla burkolja őket. Az iskolák homlokzata jóval egyszerűbb az eddig bemutatott épületeknél, bár – mint látható – általában korábbiak is azoknál. A lábazatok nagyrészt egyszínűek és egyenes vonalban záródnak, a susáni iskolánpéldául sötét árnyalatú, a homlokzat nagy része pedig sárga téglákból áll. Ezt a monotonitást azonban pártázatos dísszel frissítik fel, egy-egy tégla azonos ritmusban hatol be a homlokzat sárga mezejébe. Ezt a megoldást olykor lakóházakon is alkalmazták. Az övpárkányok általában könnyen észrevehetőek, mert farkasfogas sor alkotja őket. Ilyen farkasfogas övpárkányt nagyon gyakran látunk a téglaépületeken általában és városunkban is.Időnként még színükben is eltérnek a homlokzat nagy részétől, így még hangsúlyosabbak lesznek. Ez látható például a Királyszék u. 92 számalatt lévő egykori olvasókör Malom utcai homlokzatán (az épületnek csak ez az oldala készült nyerstéglából). Az övpárkányok alsó széle lehet még fogrovatos is, ilyet látunk például az újvárosi iskolán.12.képA koronázópárkányok hasonlítanak az övpárkányokra, azonos elemekből állnak, Hódmezővásárhely története, 745.o. CsML HL VIII 123. A hódmezővásárhelyi Tabáni Református Elemi Népiskolák iratai 1870-1943. fondismertető 77 CsML HL VIII. 120 A hódmezővásárhelyi Nádor utcai (Újvárosi) Református Elemi Népiskola iratai 18711948 fondismertető és Szeremlei Sámuel: A Hódmezővásárhelyi Református Egyház története, 169.o. 78 CsML HL VIII. 121 A hódmezővásárhelyi susáni, 1959-től Dózsa György Általános Iskola iratai 1911-1998 fondismertető 75 76

23

csak összetettebbek azoknál, több sor téglából állnak. Sokszor van bennük egy farkasfogas sor, gyakori, hogy alul fogrovat vagy stilizált vakárkád szegélyezi, ahogyan akülső-tabáni iskolán látható. A téglahomlokzatú épületeken a szarufák ugyan nem látszódnak, de a végeikettöbb téglából álló, változatos alakzatokkal imitálták, mintha faragva lennének. Sokszor lépcsős kiképzésűek, lefelé egyre alacsonyabbak a téglák, hiszen a szarufák végeit is így látjuk – szép példa erre akülső-tabáni iskola.13.kép Ugyanezt a megoldást láttuk Sándy Főgimnáziumán is, valószínű tehát, hogy ez az eljárás bevett szokás volt a téglaépítészetben, nem pedig vásárhelyi találmány. A Nyár utcai iskola14.kép a szecesszió idején épült és ez a stílus nyomot is hagyott rajta: a saroképület két oldalról is hullámos attika oromzatot kapott, mely a sarok felé emelkedik is. A város katolikus lakossága is épített iskolákat, melyek közül a téglaépítészet szempontjából a Vöröskereszt utcai elemi népiskola jelentős. A református társaihoz hasonlóan ez is a lakóházak nagy többsége előtt, 1887-ben épült. Eredetileg három terem volt benne, 1894-ben bővítették még egy teremmel. 79 Stílusa is hasonlóan puritán, homogén barnás téglahomlokzat borítja, amit lizénák 80 tagolnak egyenlő szakaszokra (minden második ablak után húzódik egylizéna). A város hatalmas külterületén is rengetegen laktak a századfordulón, így szükség volt külterületi iskolákra is. 1888-ban 22 református elemi népiskola működött a város külterületén, 81 de ez nem volt elegendő és minőségük sem volt megfelelő. Ezért az egyház helyett az állam épített újabb iskolákat, több szakaszban. Ezeknek az ún. tanyasi népiskoláknak közös jellemzője volt a nyers téglahomlokzat. Egyébként egyszerű, téglatest alakú épületek voltak, egyik oldalukon tornác nyílt, homlokzatukat pedig ép élű, válogatott préstégla alkotta.A klasszikus homlokzatképzésnek megfelelően volt lábazatuk, felül pedig párkány zárta a homlokzatot. Az ablaknyílások szegmensíves záródásúak voltak, az ablakkeretek azonban egyenesen záródtak, így a szegmensív alacsony lunettát képzett ki. 82 Az épületek homlokzatán égetett agyagból és színezve a városi címert is feltüntették. 83A legkorábban épült iskolákról nem sokat tudunk, mert azokat már a huszadik század elejére átalakították. Az 1900-1903 között emelt iskolák jellegzetessége a homlokzat tetején nyíló Vásárhely és Vidéke, 1887. április 7. 3.o. és CsML HL VIII. 136. A hódmezővásárhelyi Római Katolikus Népiskolák iratai 1860-1948. fondismertető. 80 Lizéna: falsáv, a fal síkjából kiemelkedő hosszúkás négyszögű építészeti elem. 81 Hódmezővásárhely története, 746.o. 82 KONCZ Sándor: Hódmezővásárhelyi tanyai népiskolák építészeti jellemzői. Tanulmány a SZAB Neveléstörténeti Munkacsoportja „Tér és tartalom az iskola történetében” című konferenciáján tartott előadáshoz. Szeged, 2010. november 11. 43.o. 83 KONCZ Sándor 2010, 34.o. 79

24

nagy, kerek padlásszellőzők voltak. Az 1904-1907 között épült iskolákon a főpárkány hármas tagolása megszűnt, a főhomlokzatot függőlegesen lizénákkal tagolták. Erre szép példa a mártélyi iskola. Az 1909-1910-ben épült iskolák típusterveitBorsos József készítette, de Reich Ede későbbi főmérnök módosításai után valósultak meg. Jellegzetességük a csonkakontyos nyeregtető és az oromfal lépcsőzetes záródása. 84Ezen típusterv szerint öt iskola épült fel: a nagyszigeti, a tegehalmi, a csókási, a külső-csomorkányi és az alsó-kopáncsi. A téglaépületek sorából a városi közkórházat sem szabad kihagyni.15.képNoha kórházról már esett szó Sándy Gyula épületei között, de az csak szemkórháznak épült és bő tíz évvel korábban, mint a közkórház. Sándy épülete 1898-ra készült el, de ez csak a szembetegeknek jelentett megoldást, az összes többi beteg számára továbbra sem volt színvonalas kórházi ellátás a városban. Ugyanis a közkórház az egykori uradalmi serházban működött, ez az épület viszont nem igazán volt alkalmas kórházi célokra. 85 1904-ben a városi tanács felkérte Hübner Jenő építészt a kórház terveinek elkészítésére, melyet a szemkórház mellé szándékoztak építeni. 86Hübner a kor legismertebb kórházépítésze volt, így a sok referencia miatt esett rá a vásárhelyi tanács választása is. 87A terveket Hübnerel is készítette, de azokon módosításokat kellett végrehajtani, amiket csak egy év késéssel tett meg. Így az építkezéshez szükséges részletrajzokat már nem ő, hanem Reich Ede városi mérnök készítette. 88Az épületet pedig 1909-ben adták át. Higiéniai okokból a századfordulón pavilonos rendszerű kórházakat építettek, ami azt jelenti, hogy a különböző szakosztályokat különálló, de egymáshoz közel elhelyezkedő épületekben

alakították

ki,

így

a

fertőzések

terjedését

hatékonyabban

tudták

megakadályozni.A vásárhelyi kórház telkének közepén található az U alaprajzú főépület, melynek hátranyúló szárnyai igen rövidek. E mögött kapott helyet szimmetrikusan az azonos kiképzésű elmebetegek pavilonja és a tüdőbetegek pavilonja. A főépület előtt van a gazdasági épület és a szemkórház, a telek északi szélén pedig egy-egy kisebb pavilonban kapott helyet a hullaház, az izoláló és a női trachoma osztály. 89Ezeket a pavilonokat a hasznossági architektúra jellemzi, vagyis a tervezéskor a funkciót tartották szem előtt a díszítéssel szemben.Ennek megfelelően a Hübner által tervezett épületek elkülönülnek Sándy neogótikus 84

KONCZ Sándor 2010, 44.o. DÖMÖTÖR János 2000, 120.o. 86 Hódmezővásárhely, 1904. március 16. 2. o. 87 A város vezetői meglátogatták az addig készült Hübner tervezte kórházakat, a delegációt első körben Szolnokra, majd Esztergomba küldték. A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház- Rendelőintézet centenáriumi emlékkönyve 1898- 1998. Hódmezővásárhely 1998. Szerk.: SZŰTS Péter. 51-52. o. 88 CsMLHL Tanácsi Iratok, 217/1906. 616.doboz. 13006/1906 89 CsMLHL Tanácsi Iratok, 1906. IV. B. 1405. Erzsébet Kórház építése, tervek. 217/1906 (620.doboz). Csatornázási helyszínrajz 1907 októberéből, amit Reich Ede a kórház építésének művezetője készített. 85

25

szemkórházától, de ez inkább a térszervezésben és nem a homlokzat kialakításában figyelhető meg. Például a fő pavilon (A) földszintjén és első emeletén hasonlóan szegmensíves ablakok sorakoznak különböző méretben, az íveket körben téglával kirakott sor emeli ki, középen egy ék alakú zárókővel. A második emeleten kétszárnyú, egyenes záródású ablakok nyílnak. Az első és a második emeletet élesen kiugró párkány választja el egymástól, az épület sarkaira pilaszterek kerültek. Ebből tehát az látszik, hogy az új épületek homlokzata némileg hasonlít a szemkórházhoz, az alapvető különbség, hogy sárga árnyalatú téglából áll és csak az ablakokat körülvevő téglasor, valamint a párkányok pirosak. 4.2.

A magánépítkezések

4.2.1. Kialakulás, kutatás A vásárhelyi téglaépítészetet a téglahomlokzatú lakóházak nagy száma teszi igazán különlegessé. 2014-ben közel ötszáz olyan teljesen vagy részben téglával burkolt épület áll, amely valószínűsíthetően a II. világháború előtt épült. Ez még most is tekintélyes szám, de – ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az utóbbi évtizedekben minden bizonnyal rengeteg nyerstégla homlokzatú házat bontottak le – korábban még több lehetett és valószínűleg az arányuk is nagyobb volt a városon belül. Ez a szám akkor tűnik igazán nagynak, ha összehasonlítjuk

a

Vásárhelyhez

hasonló

más

alföldi

mezővárosokkal. 90

Ugyanis

téglahomlokzatú lakóházak máshol is állnak, csak a számuk elhanyagolható Vásárhelyhez képest. A legközelebbi szomszédjainknál, Szegeden, Szentesen és Makón legfeljebb ötvenötven ilyen ház állhat. Orosházán ugyan egészen sok téglahomlokzatú lakóház van, de arányukazért nem éri el Vásárhelyen tapasztaltat és kevésbé változatosak is.Távolabb nézve Debrecen (melyhez Vásárhely a századfordulón lakosságszámban közelebb állt) szintén sok téglahomlokzatú ház van, de azokatnem tisztán tégla burkolja, hanem kombinálták vakolattal, ezt a kategóriát pedig Vásárhelyen is külön kezelem a tisztán téglahomlokzatú házaktól.Hasonló a helyzet például Szolnokon és Gyulán is. A sok vásárhelyi lakóház felépítéséhez szükség volt jól termelő téglagyárakra, melyek azonban – ahogyan korábban említettem – csak a XIX. század második felében létesültek, amikor is megszűnt a földesúr téglaégetési monopóliuma. 91Mivel a Városi Téglagyárból a lakosság 1890-ig csak nagyon korlátozott mértékben vásárolhatott saját építkezéseihez téglát, Az összes várost sajnos nem tudtam bejárni, az internetnek köszönhetően azonban igyekeztem alaposan feltérképezni azokat. A téglahomlokzatú lakóházakra vonatkozó pontos számot így sem tudok mondani, csak a talált házak sűrűségéből tudok következtetni egy nagyságrendre. 91 KRUZSLICZ István Gábor: Paraszt-polgárházak Hódmezővásárhelyen. In: A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 2004. 148.o. 90

26

az ilyen igényeket a magán gyárak elégítették ki, melyek a századforduló után lettek igazán népszerűek. Ennek oka, hogy az 1890-es évektől jelentős gabonakonjunktúra indult el, mely a város lakosságának fontos részét adó birtokos parasztság számára is anyagi gyarapodást eredményezett. Ez a réteg pedig igyekezett hasonulni a polgárokhoz, lakóházaikat is hasonlóan építtette. „Különösen a főutcán és a nagyobb forgalmú, szilárd burkolattal ellátott utcákon (…) épületek a századforduló évtizedeiben a polgári ízlést tükröző (…) társadalmi rangot és tekintélyt kölcsönző lakóházak.” 92 Általában L alaprajúak voltak, középen vagy oldalt magas szárazbejárással, az utca felől nagy ablakok, az udvar felől pedig üvegezett veranda húzódott. Az udvarról nyílt a pincelejáró és az esetleges melléképület is. A parasztpolgári lakóházaknak az udvarán a tulajdonos életmódja miatt még voltak kocsiszínek, hombárok és istállók, ezzel szemben az értelmiségi házak udvarán inkább kert, szőlő, esetleg borospince volt a megszokott. 93 A paraszt-polgári házak egyértelműen a városiasodás jelei, de az urbanizáció a szegényebb paraszti házakon is megjelent.Ezekben is nőtt a szobák száma, a korábban általános szabadkéményes konyhahelyébe beépített tűzhely, az egyetlen tisztaszoba helyébe a két szobás elrendezés lépett. Sajnálatos azonban, hogy az egyes házakról nagyon kevés konkrétumot lehet tudni, kutatásuk roppant nehéz. A kutatónak csak az egykori telekkönyvi betétlapok állnak rendelkezésére, melyben mindig feljegyezték a tulajdonosokat. Ennek köszönhetően tehát azt tudjuk, hogy mikor ki lakott az adott telkeken, de sajnos a lényeg, a téglahomlokzatú ház építésének ideje nem derül ki belőle. 94 4.2.2. Csoportosítás A módszertani bevezető után rátérek az épületek bemutatására. Legelőször is csoportokat kell létrehozni, hiszen a nagy mennyiség miatt nem lehet egyesével bemutatni az összes épületet. Ráadásul szerencsére a házak túlnyomó többsége besorolható egy-egy csoportba, viszonylag kevés kakukktojás van. Először röviden szerkezetük alapján, azután pedig hosszabban a tégladíszeik alapján csoportosítom a lakóházakat. Szerkezetük alapján két típus létezik: a nagy (polgári vagy paraszt-polgári) és a kicsi (paraszti) ház. Mint a fentebbi forrás is írta, a nagyok L alaprajzúak és hosszabbik száruk párhuzamos az utcával, így elég nagy utcai homlokzat keletkezik. Homlokzatuk 92

KRUZSLICZ István Gábor 2004, 150.o. KRUZSLICZ István Gábor 2004, 150.o. 94 Néhány épületnél a betétlapból kiderül, hogy a telekhatárokat a századforduló környékén módosították, ez talán a téglahomlokzatú ház építése miatt történt, így megtudhatjuk az építés évét. Bár ez csak puszta feltételezés. 93

27

alapjánháromcsoportra bonthatók: az első teljesen téglából áll és csak esetleges díszek készültek terrakottából.A másodiknál az ablakok keretét vakolták, de a tégla a meghatározó az épületen.A harmadiknálaz ablakokon kívül a bejáratot, a lábazatot és a padlásszintet is vakolták, tégla csak az ezek közötti felületeket burkolja. 95A paraszti házak általában téglalap alaprajzúak és rövidebbik végükkel néznek az utcafrontra, bár van néhány olyan ház is, ahol a hosszabbik oldal néz az utcára. Homlokzatuk alapján ezeket is szét lehet választani: vannak teljesen téglahomlokzatú házak és vannak olyanok, amiknek csak az ablakkereteik és/vagy az oromzatuk áll téglából, a homlokzat nagy részét vakolták. Ez utóbbi csoportnál sokszor még az oromzatot is vakolat borítja és csak a rajtuk lévő különböző díszek készültek téglából. A polgári házak utolsócsoportját –melyet az egyszerűség kedvéért vegyes homlokzatú épületeknek nevezek – külön tárgyalom, hiszen a tégladíszek tekintetében tulajdonképpen irrelevánsak: nincsenek rajtuk tégladíszek.Ez nem azt jelenti azonban, hogy dísztelenek lennének, nagyon is díszesek, hiszen szinte mindig módosabb tulajdonosok építették és a város központjában, illetve fontosabb utcáin állnak. Közös jellemzőjük, hogy igen hosszú a homlokzatuk, legalább négy, de általában öt vagy több ablak nyílik rajtuk, melyek általában azonos kiképzésűek. A Bercsényi u. 18 és 20 számú ház16.képötablakos ugyan, de két-két ablakot egymáshoz nagyon közel alakítottak ki, egy pedig külön áll. Ezáltal nem öt, hanem csak háromtengelyesek, amihez még hozzájön a szárazkapu.Az ablakok csoportosítása, illetve változó ritmusú elhelyezése ezeken kívül is gyakori, megfigyelhető még például a Klauzál u. 21, a Petőfi út 16, az Arany János u. 5 és a Dózsa György útja 10számú házakon is. Az elhelyezésen kívül az ablakok díszítésében is vannak hasonlóságok: a legtöbbet erősen előreugró, egyenes szemöldök párkány zárja le, de sok ház ablakán háromszögű timpanonos záródás is megfigyelhető (Bakay u. 3, Bercsényi u. 15, Petőfi u. 16). Illetve a nagyobb házakon előfordul, hogy keverve alkalmazták azokat (Arany János u. 5, Dózsa György útja 10, Városház u. 2, Vöröskereszt u. 6).Vannak azonban ezektől eltérő timpanonformák is: 96 a Bajcsy-Zsilinszky u. 6 szám17.kép alatt a szemöldökpárkányon barokkos csigavonalak ülnek, a Teleki u. 40 számú házon pedig a csigavonalak a szegmensívű lunetta két sarkában kaptakhelyet. A Hódi Pál u. 3 és a Károlyi u. 9. számú házakon18.kép(melyek egyébként kísértetiesen hasonlítanak egymásra) a párkány fölött trapéz alakú zárókő díszeleg – valódi funkciója nincs, hiszen az ablakok egyenes záródásúak. 95

Van néhány olyan nagy ház is, amiket vakoltak, azonban az ablakok, a kapuk és a párkányok környékét tégla borítja. Mivel ezekből nagyon kevés van, nem kezelem külön csoportként, hanem a vegyes homlokzatú házak közé sorolom. 96 A timpanon valójában csak a klasszikus görög és római építészetben szükségszerűen háromszögű, az utóbbi évszázadokban egyéb formákat is timpanonnak nevezünk.

28

A vegyes homlokzatú épületeken az ablakok száraitpilaszterek 97díszítik, melyeket általában korinthoszi fejezet zár. Részletes elemzésüktől eltekintek, hiszen nem tartoznak a téglaépítészet témakörébe. Ezeken a házakon a tégla valóban csak az ablakok között és fölött jelenik meg, homogén felületet képezve.A két testvér házon (Hódi Pál u. 3 és Károlyi u. 9) ráadásul még ebbe a homogén téglafelületbe sávosan vakolatsorokat is illesztettek, még kisebb szerepet adva a téglának. Hozzáteszem, hogy a historizáló építészetben általánosan igen kedvelt eljárás volt a vakolat és a téglamezők keverése, fontos budapesti épületeken is látni ilyet (például Ybl Miklós Várkertbazárán, Lechner Ödön MÁV Nyugdíjintézeti Székházán vagy a Korb Flóris – Giergl Kálmán tervezte Klotild-palotákon). Városunkban az ilyen vegyes homlokzatú épületek közül a legjelentősebb a Városház utca 2 (eredetileg Szegedi út 8.) szám alatti emeletes bérház.19.kép Mind mérete, mind elhelyezkedése kiemeli a hasonló homlokzatú épületek közül. Építtetője Cz. Nagy György volt, a terveket a város jeles építészcsaládjának tagja, Kruzslicz Péter készítette 1897-1906 között. Az U-alaprajzú kétszintes bérház 1906-ra épült fel. Szegedi úti traktusában és déli szárnyában alakították ki a lakásokat (eredetileg nyolcat), a földszintes északi szárnyban a házmester és családja kapott helyet. A tégla mind a földszinten, mind az emeleten jelen van, az ablakok közötti és fölötti felületet tölti ki. Az ablakok keretei azonban vakolatból állnak, az emeleten pedig még háromszögű timpanon is helyet kapott az egyenes záródású ablakok fölött. A földszinti ablakok pedig félkörívben záródnak. 98 A fejezet további részében a teljesen- vagy nagyrészt téglahomlokzatú épületeket mutatom be a tégladíszek, illetve homlokzati tagoló elemek szempontjából.Tárgyalásuk során nem teszek különbséget kicsi és nagy ház között, hiszen a nagy is lehet dísztelen és a kicsi is lehet díszes, tehát együtt kezelem az összes téglaházat és csak a homlokzati díszek, illetve tagoló elemek alapján mutatom be az épületeket.

4.2.3. Polikrómia A téglahomlokzatú épületeken nincs ugyan vakolat, de ez nem azt jelenti, hogy teljesen homogén lenne a felületük. Nagyon is díszesek, csak másképpen, mint a vakolt épületek. Egyik legszebb és leggyakoribb díszítési formájuk a többszínűség, azaz a polikrómia. Természetesen a vakolt homlokzatokat is lehet sokszínűre festeni, de a téglahomlokzatú épületek polikrómiája sokkal különlegesebb, egyedibb megoldás. Hasonló ez a festmény és a

97 98

Pilaszter: faloszlop, a falból különböző magasságban kiemelkedő pillért utánzó épületelem. CsML HL II 2632/906

29

mozaik viszonyára. Egy mozaikpadlóra is másként tekint az ember, mint egy olajfestményre. De a tégla esetében még speciálisabb a helyzet, itt ugyanis a téglák színei általában csak árnyalataiban térnek el egymástól. Nagyrészt mind a piros szín variánsai, a sárgától a sötétbarnáig terjedhetnek. 99 A vásárhelyi téglaépítészetben a polikrómia már az 1870-80-as évek iskoláin megjelent: a külső-tabáni és az újvárosiiskola ablakainak szár- és szemöldökkövei, valamint a koronázópárkányuk sötétebb árnyalatú téglákból álltak, mint a homlokzat egyéb felületei.Ezt a színbeli eltérést azonban inkább festéssel, nem pedig más anyagú tégla használatávalérték el. Ezeket az épületeket ráadásul még nem is préstéglából építették, mint a századfordulón szokássá vált. A református főgimnáziumon jelent meg először az erőteljes polikrómia, amikor igazán nagy kontraszt jött létre a különböző színű téglák között: az ablaknyílások boltíveit archivoltszerűen közrefogó téglasorok sárgás árnyalatúak és így kifejezetten elütnek a homlokzat barnás színétől. A boltíveken kívül az ablakok szárait is sárga téglák díszítik, bár ezek jóval keskenyebb sávot alkotnak. A figyelmet azonban mégis megragadják, hiszen szélükön fogrovatos mintát alkot a hosszabb és rövidebb téglák váltakozása. Az ajtó- és ablaknyílások fogrovatos keretezése igen népszerű lett a lakóházakon is, érdekes módon azonban a színek fordítva helyezkednek el: az épületek alapszíne sárga és az ablakkeretek pirosak. A Bercsényi u. 1620.képés a Szeremlei u. 11 szám alatt a piros téglák ugyanolyan rend szerint keretezik a félköríves záródású ablakokat, mint a gimnáziumon: a boltívet egyenes oldalú széles sáv veszi körbe, a szárakat pedig fogrovatos szélű keskenyebb sáv. Ez a megoldás azonban ritka, az említett két épületen kívül főleg csak kisebb házakon fordul még elő, ahol az ablakok szegmensíves záródásúak (pl. Klauzál u. 7, Lázár u. 26). Sokkal gyakoribb, hogy az egész ablakot fogrovatos szélű piros téglasáv keretezi, kisebb és nagyobb házakon is ez a jellemző (pl. Bajza u. 6,21.képCsomorkányi u. 45, Hajnal u. 12, Hódi Pál u. 11). 100 Az eddig bemutatott színes ablakkeretek a homlokzat síkjába voltak süllyesztve, bár színük kiemelte őket. Vannak azonban olyan házak is, ahol valóban kissé kiemelkednek a homlokzatból, ezáltal még jobban hangsúlyozva az ablakot és plasztikusabbá téve az egész homlokzatot. A legszebb példa erre az egyébként is gyönyörű Dózsa György útja 1922.kép és a Nyizsnyai u. 523.kép számú házak (melyek több másban is hasonlítanak egymásra), emellett 99

Vannak kivételek is, mert például a babiloni Istár-kapu felületét nagyrészt kék kerámiatéglák borítják. Ez azonban anyagában sem egyezik a XIX-XX. századi épületekkel, de időben és térben is óriási távolságok választják el témánktól. 100 1900-ban Bányai Sándor gimnáziumi tanár volt a tulajdonos. 1900. február 19-énKácser János építési vállalkozó tervét Genál Gyula főmérnök hagyja jóvá (CSML HL II 9214/902).1900. szeptember 28-án 27 négyszögölet hozzácsatolnak a köztérből utcaszabályozás miatt.

30

még például a Bercsényi u. 12 és a Koczka u. 1számú házakonláthatunk előreugró fogrovatos ablakkereteket. Sok olyan lakóház is van, ahol színes téglasáv keretezi az ablakokat, ezek a sávok azonban végig egyenes oldalúak, a téglák nem képeznek fogrovatot. Ez főleg a kisebb házakra jellemző, láthatjuk például a Csomorkányi u. 26, a György u. 22, vagy a Klauzál u. 107 számú házakon. Az ablakkereteken kívül időnként az épületek sarkait is pirosas téglákból rakták ki, ami az armírozásra emlékeztet. Az armírozás 101 valójában az épületek sarkainak erősítését jelenti (arma latinul fegyver, felfegyverzés), de a sarkok díszítését is szokták így jelölni. Leginkább a szabályosra faragott ún. kváderkövekből épített homlokzatokon alkalmazták a reneszánsztól kezdve úgy, hogy az épület sarkain nagyobb kváderköveket helyeztek el, amik kiemelkednek a homlokzat síkjából. Ilyen megoldást több vásárhelyi épületen is látunk (magán a városházán is), a téglaépületek közül pedig a vegyes homlokzatú Klauzál u. 21 számú lakházon.24.képItt az armírozás még jobban megfigyelhető azáltal, hogy a fehér kváderkövek a sárga téglafelületből emelkednek ki. Az armírozásnak a teljesen téglahomlokzatú épületeken is van hagyománya: a németalföldi építészetben a sötét téglahomlokzatok sarkait sokszor világosabb téglákkal tagolták. Városunkban ez éppen fordítva terjedt el: a sárga alapszín mellett piros téglákból készítették az armírozást, amelyek nem is emelkednek ki a homlokzat síkjából, így pusztán díszítő szerepük van.Erre a legszebb példa a Hódi Pál u. 11 és a Kistópart u. 22számú

25.kép

házak, melyek saroképületek és így az armírozás valóban az egész sarkot átfogja. Hasonló még a Dáni u. 95 számú ház is, de ennek homlokzatát vakolat borítja, így a tégla armírozás még ki is emelkedik a homlokzat síkjából. A legtöbb épületen egyébként csak a homlokzat szélein jelenik meg az armírozás, amely így kevésbé plasztikus (pl. Pálffy u. 1, Szoboszlai u. 9, Teleki u. 4). A polikrómiának van egy másik lehetősége is, melyet valószínűleg szinténSándy aknázott ki először a városban: az eltérő színű téglákból különböző motívumokat rajzolt a homlokzatra. Sándy a szemkórháznál egynagyméretű H-betűt és még egy igen-igen stilizált négylevelű lóherét is ki tudott hozni a téglákból, a lakóházakon azonban– mivel földszintesek és így kisebb a szabad homlokzati felületük – csak kisebb geometrikus alakzatok kaptak helyet, de cserébe sok van belőlük.Ráadásul sok ilyen ház van, a geometrikus tégladíszek igen népszerűek lettek a lakosság körében és nyilván egymásra is hatottak. A fazekas termékek festésével ellentétbenitt nem lehet kialakítani kerületenként eltérő formákat, sokszor a város Armírozás: épületek sarkainak erősítésére, egyben díszítése nagyobb méretű, szabályos alakúra faragott kövekkel, amelyeket kötésben, azaz soronként váltakozva hosszú ill. rövid oldalukkal fordítanak az egyik ill. a másik falsíkba. Építészeti szakszótár 16.o. 101

31

ellentétes pontjain lévő házak is hasonlítanak egymásra.Az egyik első példa a Hódi Pál utca 11 szám26.kép alatti lakóház, melyet Bányai Sándor gimnáziumi tanár építtetett 1900-ban. 102 A terveket Kácser János helybeli építési vállalkozó készítette 1900 februárjában. Itt is a Sándyépületek inverzét látjuk: a homlokzat alapszíne sárga és erre rajzoltak egy-egy hullámvonalat a lábazat fölött és a koronázópárkány alatt, mely ahomlokzat teljes hosszában végighalad.A felső hullámvonal fölött ezenkívül még apró X-ek is sorakoznak.A hullámvonalak megtalálhatók még például a Bocskai u. 23,a Hajnal u. 13, vagy a Szoboszlai u. 9számú 27.kép

házak homlokzatán is. Az apró X-ek a Damjanich u. 131-en is visszatérnek, de elrendezésük más: míg a Hódi

Pál utcai épületen szellősen helyezkednek el, addig itt szorosan egymásba fonódva egy sort alkotnak és nem is a homlokzat tetején, hanem az alján húzódnak. Eza ház28.képkis mérete ellenére nagyon díszes, a pilaszterek törzsére és az attikára rajzoltak még + jeleket, az ablakok mellé pedig csúcsára állított rombuszokat is.A + jelek ritkábbak, mint a rombuszok, de így is jó pár házon látni a városban.A Szántó Kovács János u. 105 számú házon ugyanúgy a pilasztereket díszítik, aHajnal u. 1329.kép és a Klauzál u. 107számú házon pedig az oromzat alján alkotnak egy sort (utóbbinál besüllyesztették + jeleket). A Bajcsy-Zsilinszky u. 4430.kép és a Kölcsey u. 73számú házakon sűrűn egymás alá helyezték a piros +-okat, így oszlopokat alkotnak.A Bajcsy-Zsilinszky utcai házon az oszlopok kis rombuszban végződnek, így mintegy stilizált virágot alkotnak (a rombusz a virág feje, az oszlop pedig a szára). A Kölcsey utcai házon a lábazattól a koronázópárkányig húzódik ez az oszlop, fent pedig egy keskeny fejezetben végződik, mintha stilizált pilaszterek lennének.A Csomorkányi u. 4531.kép és a Szent István tér 15 számú házakon sűrűn egymás mellett húzódnak a + jelek, így díszítősornak vagy párkánynak is felfoghatók. A csúcsára állított rombuszok az eddigieknél népszerűbbek lettek.Állhatnak önmagukban is, de sokszor ezeket is egymás alá helyezték őket és így stilizált oszlop formálódik belőlük. Ez utóbbi megoldásnak szép példáit láthatjukpéldául a Damjanich u. 131, a Hajnal u. 13, 103 a Petőfi u. 14vagy a Dr. Rapcsák András út 35számú32.képházakon. Ezek a csúcsára állított rombuszok sokszor kiegészülnek hosszabb-rövidebb függőleges szárakkal. A Lázár u. 26, a Bajcsy-Zsilinszky u. 44, a Dózsa György útja 19 számú házakon a rombuszok ezeken a szárakon ülnek és így mintegy stilizált virágot alkotnak. A Bajcsy-Zsilinszky u. 35számon

33.kép

viszont a rombusz a száron csüng mintha egy ékszer lenne. Vannak még

102

Terv: CSML HL II 9214/902 1909-ben Pap Sándor és neje Zsoldos Juliána vette meg a telket, 1911-ben pedig hozzátettek 2,9 négyszögölet a köztérből utcaszabályozás miatt.CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz: 3948 103

32

teljesenönmagukban álló és semmihez nem kapcsolódó rombuszok is.ANyizsnyaiu. 5 104 és a Vörösmarty u. 49számú 34.kép házakon ezek az ablakkötényben kaptak helyet, a Táncsics u. 24 és a Teleki u. 4 számú házon pedig a koronázópárkány alatt alkotnak egy-egy sort (a Teleki utcain valójában vakolatból áll a rombusz és tégla veszi körbe). Láthatjuk, hogy a téglaépületeken a polikrómiát igen szívesen alkalmazták és meglehetősen változatos díszítő elemeket hoztak ki a téglákból. A házak sárgás alapszínét a barnás-pirosas téglák olykor igen sűrűn tagolják, és noha szinte mindig geometrikus formákat alkotnak (hiszen téglából nem könnyű mást), a színek miatt párhuzamot fedezhetünk fel a vásárhelyi hímzéssel. A vásárhelyi terítők és párnahuzatok anyaga világos (fehéres, bézs, halványsárga) a rájuk hímzett virágok pedig szinte mindig barnák és pirosak. Igaz, hogy a textíliákon növényi mintákat látunk, de a téglaépületek szebb díszei időnként felfoghatók stilizált növényi ábrázolásoknak. Azt a feltevést, hogy a lakóházak díszítését a vásárhelyi hímzés inspirálta alátámaszthatja, hogy a századfordulón az építészet szívesen fordult a népművészet felé. Lechner Ödön volt az első, aki a magyar nemzeti (építészeti) stílus megteremtése érdekében a népművészethez nyúlt (ideológiailag Huszka József azonban már korábban hangsúlyozta a népművészet fontosságát). 105 Lechner már az 1896-ra felépült Iparművészeti Múzeum belső festésén is a népművészetből ismert virágokat alkalmazott. Feltevésemet azonban cáfolhatja az a tény, hogy téglákat az országban mindenhol főleg sárgás és barnás árnyalatban égettek, tehát nem azért ilyenek a színek, hogy a vásárhelyi hímzéshez hasonlítsanak. Állást nem foglalok, csak felhívom a figyelmet az összefüggés érdekességére.

4.2.4. Terrakottadíszek A polikrómia mellett véleményem szerint a terrakottadíszek a legszebb elemek a téglaépületeken. A terrakotta 106a téglához hasonlóan égetett agyag, csupán finomabb és változatosabb formákat lehet kihozni belőlük. Színük alapvetően a tégláéhoz hasonló, ezért jól illeszkednek a téglahomlokzatú épületekhez. A Damjanich u. 131-en a pilaszterek korinthoszi fejezetében az akantuszleveleken és a csigavonalakon kívül még egy angyalfej is helyet kapott, az ablakok záróköveit ráadásulpán fejek díszítik – mindez terrakottából készült. A Jókai u. 75,35.kép a Rákóczi út 30 és a Táncsics u. 14 számú házakon lehet még látni korong 104

1910-ben Singer Imre és Deutsch Stefi vette meg a telket, melyre 1911-ben építették a ma is álló házat.CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz.: 2615 105 GERLE János:Századfordulós stílusirányzatok. In: SISA József – WIEBENSON, Dora: Magyarország építészetének története. Budapest. Vince Kiadó. 1998. 258.; HUSZKAJózsef: A magyar díszítő stíl. Budapest. 1885 106 Terrakotta: tisztítás után vizesen megformált, máz nélkül kiégetett agyag, az épületkerámia egyik fajtája. Építészeti szakszótár, 116.o.

33

alakú díszeket is, melyeket nagyméretű virágfejek töltenek ki.Ezek a korongok a koronázópárkány alatt kaptak helyet és egy sort alkotnak, igaz előbbi két házon csak háromhárom, az utóbbi pedig hat korong van. A Szent István u. 33 számú házon is látunk korongokat ugyanilyen elrendezésben, azokat azonban ma vakolat borítja, virágok nincsenek rajtuk.A Táncsics utcai házon36.képegyéb – terrakottából vagy gipszből készült – díszek is láthatók: a koronázópárkány alatt egy koszorú, amiből hullámzó szalagok indulnak ki, a szegmensíves kapun pedig egy hatalmas zárókő, melyet napraforgók és egy kagylóhéj díszít. Díszes terrakotta zárókő egyébként sok lakóházon fordul elő.37.képÁltalában szegmensíves kis ablakok közepén kaptak helyet, statikailag tehát nem volt szükség rájuk, inkábbcsak dísznek szánták őket. Felületük kissé domború és szinte az egészet növényi motívumok töltik ki. Mindegyiknek alapeleme egy tenyér alakú levél (talán akantusz), melynek szélei felpördülnek, alul és felül pedig csigavonalat alkotnak. A levél közepén egy ovális gyöngyfüzér található, melyben a gyöngyök igen apróak. A fölső csigavonalakból egy tagolt szélű levélcsúcs nyúlik felfelé, az alsó csigavonalakból pedig szintén felfelé indul egyegy füzérdísz, melyek körbefogják majdnem az egész levelet. A levél aljából még egy hármas tagolású lóhereforma is indul lefelé. Ez a szép díszítéssel ellátott zárókő igen gyakori a városban és érdekes módon főleg a kisebb lakóházak ablakain látni(pl. Egressy u. 28, György u. 22, Halász u. 22). A szegmensíves ablakokat sokszor nemcsak zárókővel, hanem az íveket végeit ’támasztó’ vállkövekkel is ellátták. Ezt a megoldást Sándy is alkalmazta a főgimnázium szegmensíves ablakainál, talán innen terjedt át a lakóházakra is (igaz azonban, hogy Sándy nem alkalmazott zárókövet). Ellentmond még ennek, hogy a lakóházakon csak kevés esetben készítették más anyagból ezeket a vállköveket (pl. Táncsics u. 14, Vörösmarty u. 8), a legtöbbször téglából állnak és csak a formájuk emlékeztet némileg a Sándyfélevállkövekre. Egyébként mind a főgimnázium, mind a lakóházak vállkövei dísztelenek, formájuk azonban igen érdekes, kissé olyan, mintha szárnyakat képeznének. Illetve néhány ablaknál ezek a kövek egészen magasak és így akár akrotérionként is fel lehet fogni őket (például Egressy u. 28 és Szántó Kovács János u. 76).

4.2.5. Párkányok

34

Szintén az épületek díszítésében kapnak szerepet az idomtéglák, bár ezeknek már némi funkcionális szerepük is van. Az idomtéglák speciális formájú téglák, melyeket kifejezetten egy célra gyártanak. Formájukat már a gyárban elnyerik azáltal, hogy egy bizonyos öntőformába préselik az agyagot és ebben is égetik ki, tehát nem utólag faragják ki őket. Esztétikailag a legérdekesebbek a kapuk és ablakok éleinél alkalmazott háromnegyedpálcában végződő idomtéglák.A városban először valószínűleg Sándy alkalmazta ezeket a pálcákat a főgimnáziumon – ő egyébként szívesen alkotott érdekes formájú idomtéglákat, első kisebb munkájánál, egy rimaszombati ház átalakításánál már tervezett saját profiltéglát. 107 A háromnegyedpálcák nagy népszerűségre tettek szert, az összes díszesebb lakóházon alkalmazták az ablakok és kapuk élén: Bajcsy-Zsilinszky u. 31, Bercsényi u. 12, Bocskai u. 21,38.kép hogy csak a nagyobbakat említsem. De a kisebb, sokszor vályogból épült parasztházak díszes ablakkeretein is rendre megfigyelhető ez az elem (pl. Csomorkányi u. 24, Garay u. 19, Kökény u. 12). Idomtéglákat ezeken kívül még a párkányokon szoktak alkalmazni: legtöbbször a lábazati- és a koronázó párkányokon, de előfordulnak az öv- és az ablakpárkányokon is. Ezek a téglák sokszor a homlokzat alapszínétől eltérő színárnyalatot is kaptak, hogy ezáltal is jobban ellássák a homlokzattagoló funkciójukat. A lábazati párkányok a lábazat felső szegélyét alkotják és felületük vagy homorú (ún. negyed homorlat húzódik bennük), vagy lekerekített élük van és ezáltal domborúak (ún. bikaorr tégla). Mindig egyenes vonalban haladnak, de néhány épületnél ezt a monotonitást csipkézéssel frissítik fel: a Csomorkányiu. 45, a Kistópart u. 22, a Szoboszlai u. 9 és a Vörösmarty u. 49 számú házakon a lábazatból felfelé nyúlnak kisebb, sötét árnyalatú háromszögek, mintegy pártázatotalkotva. A legtöbb épületnél azonban nem háromszögek, hanem csak egy-egy tégla hatol be a homlokzat sárga mezejébe, ezt láthatjuk például a Kinizsi u. 10, 108a Mátyás u. 33 és a Széchenyi tér 20számú39.kép házakon. Ezek a párták nem idomtéglákból állnak, de a lábazati párkány idomtégláiból nőnek ki, mintha azok részei lennének. Maguk a lábazatok egyébként szinte kivétel nélkül sötét árnyalatúak (piros vagy sötétbarna) és így ezek is elütnek a homlokzat sárga alapszínétől. Az épületeken lentről felfelé haladva az ablakpárkányok következnek. Ezek is alapvetően kétféle idomtéglából állnak (már ha abból állnak, mert sokszor hagyományos hasábtéglák sorakoznak itt). Vannak homorú felületűek, melyeknek a rövidebbik oldalában fut egy fél homorlat, hosszabbik oldaluk pedig átlósan lefelé hajlik – nyilván az esővíz 107 108

SÁNDY 2005, 140.o. SÁNDY Gyula tervezte 1901-ben Dr. Dienes Kálmán orvos számára.

35

levezetése céljából. Ez igen gyakori megoldás kicsi és nagy házakon is, szép példáit láthatjuk a Pálffy u. 1 vagy aZrínyi u. 151számú házakon. A másik típusú a lekerekített élű bikaorr tégla. Ez inkább a kisebb házakon fordul elő (pl. Damjanich u. 131), és főleg azokon, ahol csak az ablakok kerete áll téglából, a homlokzatot egyébként vakolat borítja (pl. Jókai u. 132, Püspök u. 37, Vörösmarty u. 30). Az ablakpárkányok idomtéglái színükben illeszkedni szoktak az ablakok keretezéseihez, így gyakran piros színűek. A következő párkánytípus az övpárkány, amely alapvetően az emeletek elválasztására szolgál, de puszta tagoló, élénkítő funkciója is lehet. Ez utóbbira látunk példát a Csillag u. 26 vagy a Lázár u. 21számú

40.kép

házakon, ahol az enyhén kiugró párkányok sűrűn tagolják az

egyszínű homlokzatot, amit ezáltal mozgalmasabbá is tesznek (sőt a fény-árnyék játék következtében az egyszínűséget is feloldják). Azonban a vásárhelyi épületek többségénél övpárkányból kevesebb van, főleg a lakótér és a padlásszint határánál szoktak húzódni.Különböző formájú idomtéglákból készültek és kissé ugranak csak a homlokzat síkja elé. Színükben általában eltérnek a homlokzat nagy részétől, tehát sötét árnyalatúak. Van két épület, amelyen különösen érdekes övpárkányok találhatók: a Dózsa György útja 19 és a Nyizsnyaiu. 5. Ezek nem egyenes vonalúak, hanem szegmensíves vakárkádot rajzolnak ki és az ívek aljánál egy-egy idomtégla-cseppdísz függ. A vakárkád két sor téglából áll, de csak a felső sor ugrik előre a homlokzat síkjából. Az ablakok aljánál is található egy-egy fogrovatos szélű övpárkány, valamint a homlokzat közepén is végigvonul egy sötétebb árnyalatú téglasor, mely szintén szépen tagolja a homlokzatot. Így ez a két épület a legszebb vásárhelyi téglaépületek közé tartozik.Stilizált vakárkádos övpárkány látható még pár épületen (pl. Mátyás u. 33,41.kép a Széchenyi tér 20, Szeremlei u. 11), ezek úgy alakultak ki, hogy a párkány alsó széléből háromszög alakban csüngnek téglák. Ahogyan a középületeknél már említettem, ezt a városban valószínűlegSándy Gyula alkalmazta először az újvárosi református templomon és a kaszinón,majd Borsos József is használta mind a tabáni, mind a susáni templomon.Persze a középületeken ezek a háromszögek jóval nagyobbak, mint a lakóházakon. Vannak olyan lakóházak is, ahol az övpárkány alsó széléből nem háromszögek, hanem csupán egy-egy tégla csüng le, amit fogrovatnak nevezhetünk. Ilyet látni például a Vajda u. 17 és a Vöröskereszt u. 4 számú házakon. Szintén szembeötlőek azok a párkányok, melyekben a téglák élükkel kifelé állnak – ez a már említett farkasfogdísz. Ilyen farkasfogdíszes övpárkányt nagyon gyakran látunk a téglaépületeken általában és városunkban is. A legtöbbször a farkasfogdísz azonos színű a

36

homlokzat alapszínével (pl.József Attila u. 32, 109Vajda u. 17, Zrínyi u. 110), 110de a szebb kialakításúak általában még színükben is kitűnnek a környezetükből, ilyet látunk például a Könyves u. 19, a Nagy Sándor u. 19-21, a Pálffy u. 1 111 ésa Vajda u. 23 számú épületeken.A Damjanich u. 7alatt

42.kép

a farkasfogdíszt időnként megszakítja egy-egy sarkára állított

rombusz alakú idomtégla, ami különösen széppé teszi az épületet. 112 A koronázópárkány a homlokzatot felülről lezáró párkány, általában ezek szoktak a legdíszesebbek lenni az épületeken.Sokszor hasonlítanak az övpárkányokra, azonos elemekből állnak, csak összetettebbek azoknál, több sor téglából állnak. Általában van bennük egy farkasfogdíszes sor, gyakori, hogy alul fogrovat vagy stilizált vakárkád szegélyezi (Bajcsy-Zsilinszky u. 35, Károlyi u. 11, Teleki u. 4, Zrínyi u. 116). 113 Ami viszont megkülönbözteti a többi párkánytól, az a szarufák végeit imitáló idomtéglák. Az eresszel rendelkező épületeken általában láthatóak a tetőt alkotó szarufák végei, amelyeket gyakran díszesen faragnak is. Ez megfigyelhető például a főgimnáziumon is. A legtöbb vásárhelyi lakóháznak azonban nincs kiugró eresze, ezért a szarufák végeit téglákkal imitálják. Ennek gyakorlati haszna nincs, valószínűleg csupán az építészeti hagyományt akarták alkalmazni a téglaépületekre is. A szarufák végeit több idomtéglából álló, változatos alakzatok helyettesítik. Sokszor lépcsős kiképzésűek, lefelé egyre alacsonyabbak a téglák, hiszen a szarufák végeit is így látjuk (pl. Dr.Rapcsák András út39, Szántó Kovács János u. 72, Teleki u. 40, 114 Vöröskereszt u. 4).Előfordul még, hogy T alakúak, ahol a függőleges szár alacsonyabb a vízszintesnél (Bálint u. 29,43.kép Petőfi u. 27), de valójában a legtöbbször csak egy-egy lekerekített sarkú párkánytégla helyettesíti a szarufák végeit. Néhány épületnél különösen érdekes koronázópárkányt látni. A Szent István tér 8szám44.kép például teljesen téglahomlokzatú ugyan, de a koronázópárkány tégláit és a felső övpárkányt valódi faragott fával kötötték össze. A népi építészetben gyakori, hogy a szarufák végeit szépen faragott fa elemekkel toldják meg, amelyek a homlokzat tetejéhez futnak be. Erre az épületre nyilvánvalóan ez a népi megoldás hatott. A Teleki u. 40 és a Szántó Kovács 109

1911-ben Takács Sándor volt a tulajdonos, 1912-ben a köztérhez csatolnak a telekből összesen 39 négyszögöletutcaszabályozás miatt. CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz: 12633 110 1907-ben Rákos János és Albert Mária vették meg a telket, de 1925-ben 3,8 négyszögölet kivettek belőle.CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz: 1607 111 1911-ben Kis Mátyás vette meg, majd 1914-ben 23,8 négyszögölet hozzátettek a köztérből utcaszabályozás miatt.CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz: 5082 112 1896-ban Kis Pál és felesége, Krizsán Zsuzsanna örökölte a telket. 1914-ben 2,9 négyszögölet a köztérhez csatolnak belőle utcaszabályozás miatt. CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz: 2560 113 1875-ben Kecskeméti József és neje, Diószegi Julianna vették meg a telket, de 1907-ben 1,25 négyszögölet kivettek belőle a köztér javára utcaszabályozás miatt.CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz: 1549 114 1913-ban Bereczki Sándorné volt a tulajdonos, 1927-ben pedig a köztérből 5 négyszögölet hozzátettek utcaszabályozás miatt.CsML HL Telekkönyvi betétlap, száma: 6288

37

János u. 72 szám alatt ugyanez a hatás érződik, de itt nem használtak fát, csupán igen hosszú téglavonalak

kötik

össze

a

koronázópárkányt

az

övpárkánnyal.

A

legszebb

koronázópárkánnyal a Teleki u. 4 számú45.kép épület rendelkezik: a szarufák végeit ugyan csak egy-egy tégla képezi, de a párkány alatt függőlegesen nyújtott, stilizált vakárkád húzódik. Kissé hasonlítanak ezek az ívek egy-egy cseppkőhöz. Szinte bizonyos, hogy ez a forma Borsos József susáni templomáról származik, ott nagyon hasonló formákat látunk a bejárat fölött és a körablakok alatt. Ráadásul a templomhoz hasonlóan a Teleki utcai épületen is vakolt rombusz alakú mezők sorakoznak a vakárkád íveiben. Eredetileg talán sgraffitto virágok lehettek itt, de ma már csak egyszínű feketék ezek a mezők.Ennek ellenére ez az épületet kiemelkedik a vásárhelyi lakóépületek közül, a templomhoz hasonlóan szecessziós stílusúnak lehet nevezni.

4.2.6. Pilaszterek, lizénák Míg a párkányok vízszintesen tagolják a homlokzatokat, addig a pilaszterek és lizénák függőlegesen teszik azt. Ezeket is viszonylag gyakran alkalmazták, hiszen rendkívül hatékonyan lehet vele tagolni a homlokzatokat: a földszinttől a koronázópárkányig felnyúlik, viszonylag széles, és egészen sokat is el lehet helyezni belőle a homlokzaton. A kisebb házakon főleg a homlokzat széleit erősítették pilaszterrel(pl. Rákóczi út 30, Dáni u. 64, Jókai u. 75), de olykor középen is elhelyeztek egyet (Klauzál u. 111, Dáni u. 38). A nagyobb házak hosszú homlokzatán egészen sok pilasztert is látni (pl. Táncsics u. 15,46.kép Petőfi út 20, Bajza u. 5-7), melyek általában egyenlő szakaszokra tagolják azt, így ritmust adnak az épületnek. Mivel a pilasztereket lábazattal és fejezettel is ellátták (hiszen ezek különböztetik meg a lizénáktól), még külön díszítésre is alkalmat adtak. A téglahomlokzatú épületeken pedig minden tagolási és díszítési lehetőséget meg kellett ragadni, hiszen az anyag voltából adódóan megvolt az a veszély, hogy túl homogén, unalmas homlokzatok jöjjenek létre (a vakolt homlokzatú épületeket gipszstukkó díszekkelsokkal könnyebb élénkebbé varázsolni). Hozzá kell tenni, hogy ezek a fejezetek és lábazatok kifinomultságban nem vetekedhetnek egy vakolatból készült pilaszterrel, de a monotonitást így is oldják. A vegyes tégla-vakolt homlokzatokon általában vakolatból készült pilaszterek vannak: a Bercsényi u. 15 szám alatt a nagykaput veszik körbe, fejezetük és lábazatuk is viszonylag egyszerű, de nyaktagjukat rövid vájatozással díszítették. A Dózsa György útja 10 alatt a pilaszterek a homlokzatokat tagolják, valamint a sarkokat is erősítik. Érdekességük a fejezetük közepéből lelógó virágfüzér. A tiszta téglahomlokzaton ilyet természetesen nem lehet kialakítani, kivéve ha terrakottából égetik ki 38

a fejezeteket, mint a Damjanich u. 131 alatt. Itt ugyanis gyönyörűen formált terrakotta korinthoszi fejezeteket találunk, melynek aljában még puttófejek is helyet kaptak. Ez azonban egyedülálló a városban, a legtöbb ház pilasztere egyszerű, trapéz alakú lábazattal és fejezettel rendelkezik (ez valójában nem is fejezet, hanem pusztán abakusz, ami eredendően a terhet hordta). Ahogyan például a Csomorkányiu. 17, a Damjanich u. 49, vagy a Könyves u. 23 számú házakon láthatjuk, a pilaszter egy ún. széken áll, mely a földszinttől az épület lábazatának tetejéig ér. Ehhez a székhez csatlakozik a pilaszter íves idomtéglákból rakott trapéz alakú lábazata, majd pedig a tagolatlan törzse. A felsorolt házakon a pilasztereknek van egy jelzésszerű nyaktagja is, ami valójában csak egy kissé előreugró téglasor. A pilaszterek a koronázópárkánynál érnek véget, amihez a fordított trapéz alakú fejezetükkel csatlakoznak. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy a pilaszterek tartják a párkányt, hiszen eredetileg teherhordó szerepük is volt, bár ezeken a házakon ez már kevéssé érvényesül, inkább tagoló elemnek számítanak. Egészen egyszerűek tehát ezek a pilaszterek, sőt soknak – az imént bemutatottakkal szemben – még nyaktagja sincs. A lizénák (azaz falsávok) ennél is egyszerűbb építészeti elemek. Funkciójuk nagyrészt megegyezik a pilaszterekével, de nincs se lábazatuk, se fejezetük, valójában ez egy puszta falsáv. Esztétikailag azonban nem elhanyagolhatók: a Bajcsy-Zsilinszky u. 1 szám középrizalitján vagy a Madách u. 9számú47.kép házon látható, 115 hogy a teljesen egyszínű téglahomlokzatba mennyi életet is visznek azáltal, hogy sűrűn tagolják azt. 4.2.7. Ablakok, ablakkötények A homlokzatok díszeiként, tagoló elemként foghatók fel az ablakok is. Keretezésükről, párkányukról már esett szó, de ezeken kívül az ablakok formái is érdekesek lehetnek. Ugyan a legtöbb ablak egyenesen vagy szegmensívesben záródik, de vannak érdekes kivételek is. A Bercsényi u. 16, a Szent István u. 27 116 és a Kinizsi u. 10 szám alatti épületek ablakai félkörívben záródnak, illetve a Bajcsy-Zsilinszky u. 33 számú épület nagykapuja is ilyen. Ez utóbbi még nagyobb kuriózum, mert a nagykapuk szinte mindig szegmensívben vagy kosárívben záródnak. Néhány épületen körablak is megjelenik, ami talán Sándy és Borsos épületeinek hatását mutatja, bár ezek az ablakok természetesen jóval kisebb méretűek a

115

1895-ben Török Sándor és neje, Hácsi Zsófia vette meg a telket, 1905-ben 11 négyszögölet a köztérhez csatolnak belőle utcaszabályozás miatt.Az épület tervét Varsányi Mihály kőműves mester készítette CSML HL II 939/903 116 1875-ben Rostás Imre volt a tulajdonos, 1906-ban a telekből a köztérhez csatolnak 17,3 négyszögölet utcaszabályozás miatt. CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz: 12013

39

középületeken lévőknél. Körablakot látunk a Szent István tér 8 és a Teleki u. 49 számú 117 épületeken, utóbbi helyen az ablakok a szellőzőnyílásokként funkcionálnak. Vitathatatlanul a legérdekesebb záródást a Zsoldos u. 32szám

48.kép

alatt látjuk: az ablak lóhereívet mutat. Ez

ugyan nem tisztán téglahomlokzatú ház és magát az ablakot is vakolatszegély veszi körbe, de ez nem kisebbíti az ablakforma érdekességét. Szintén lóhereívet láthatunk a Bocskai u. 23számú

49.kép

házon, ahol az ablakok feletti lunetták kaptak ilyen záródást. Ezek azonban

újfent nem téglából, hanem vakolatból készültek. Ettől függetlenül szépek, belsejüket pedig ráadásul tekergő indák és levélvirágok töltik ki, amik talán Sándy úri kaszinójának hatására készültek. Nem lehet elmenni a Deák Ferenc u. 1 számú ház mellett sem, melynek egyenesen záródó ablakai fölött szamárhátíves lunettákat látunk. Az előbbiekkel ellentétben itt már a lunetták szegélye és belső felülete is téglából áll. Szintén tégla dísz veszi körül a Lázár u. 28számú50.képház ablakainak boltívét, ezt azonban nem nevezném lunettának. Noha ugyanúgy az ablak fölött húzódik, de egyenes vonalú és a szélein alacsony konzolok tartják, így inkább az ablakpárkányok közé lehet sorolni. Hasonlót láthatunk még a Dr. Rapcsák András út 35. számú épületen, bár ott ezek az ablakpárkányok jóval az ablakok boltívei fölött húzódnak és csupán a konzoljaik alja van egy magasságban az ablakokkal. Szintén érdekes a Galamb u. 13 számú

51.kép

ház ablaka is. Szegmensíves boltívét széles téglasáv követi, melyeknek végei

lekerekítettek és klasszicista cseppdíszek függnek rajtuk idomtéglából. A klasszikus építészeti díszek meglepő használata ez egy ilyen kis lakóházon, de mindenképpen egyedivé teszi az épületet. Szorosan az ablakokhoz tartoznak az ablakkötények is: általában alsó párkányukat kötik össze az épület lábazatával. Viszont ez nem szükségszerű elem, valójában csak a lakóházak kisebb részén található. A kötények a lábazattal azonos anyagúak és színűek, azok meghosszabbításaiként is felfoghatók. A vegyes homlokzatú épületeken a lábazatot általában vakolat borítja és így a kötényt is (Bajcsy-Zsilinszky u. 20, Dózsa György útja 10), a tiszta téglahomlokzatú házakon pedig a lábazat sötétebb árnyalatú szokott lenni, így a kötények is pirosas téglából állnak, szemben a homlokzat sárga tégláival. Időnként a kötényt még besüllyesztéssel is érzékelhetőbbé tették (pl. Bálint u. 14, Károlyi u. 7, Klauzál u. 7, Vörösmarty u. 49). Vannak azonban olyan vegyes homlokzatú lakóházak is, melyeknél az ablakkötény kiemelkedik a homlokzatot síkjából, ezeken azonban a homlokzatot vakolat borítja. A kötények felülete általában teljesen homogén, dísztelen, de vannak szembeötlő kivételek is. A Vöröskereszt u. 4 számú házon például egy élére állított rombusz emelkedik ki 117

1905-ben Pap Takács Imre vette meg, 1906-ban a telekből 4,5 négyszögölet a köztérhez csatolnak utcaszabályozás miatt. CsML HL Telekkönyvi betétlap, hrsz: 12040

40

a kötény közepéből. Szintén rombusz motívumot látunk a Vörösmartyu. 49 és a Nyizsnyaiu. 5 számú házakon, csak ezeken a kötény sárga alapszínéből emelkednek ki a piros téglából képzett rombuszok. Érdekes az Erdély u. 13 számú ház, itt ugyanis az ablakkötényt függőleges rovátkák tagolják, a Malom u. 12 számú ház kötényében pedig farkasfogas díszítősor húzódik (amik általában a párkányokban szoktak lenni). A Zrínyi u. 116számú52.kép házon pedig a kötények formái érdekesek: oldaluk íves és így a két kötény között egy félkörív jön létre. Mesébe illő ez a ház, leginkább a lábazata és a kötények miatt, de az ablakok keretei és az oromzat is egyedivé teszik.

4.2.8. Oromzatok, attikák A vásárhelyi téglaépületek túlnyomó többsége téglalap alaprajzú és nyeregtetővel fedett. Az utcához való viszonyuk emiatt kétféle lehet: vagy a rövidebbik véggel néznek az utcafrontra és így a nyeregtető oromzata látszódik (a kisebb házaknál ez az általános) vagy pedig a hosszabbik oldaluk található az utcafronton, így viszont az oromzat nem látszódik (a nagyobbak mindig így állnak). A szebb homlokzatú és valószínűleg módosabb tulajdonossal bíró épületek általában a hosszabbik oldalukat láttatják, eddig főleg ezekkel foglalkoztam, az oromzatokról ezért még nem esett szó. Pedig rendkívüli jelentőséggel bírnak, gyönyörűen mutatják, hogy a szegényebb rétegek is igényesek voltak, fontosnak tartották, hogy a házaik szépek legyenek. Az oromzatok közül kiugróan szép a Klauzál u. 107 számú épület.53.kép Közvetlenül a susáni református templom mellett van, így valószínű, hogy a templomhoz akartak méltó szomszédot építeni, ezért lett különösen díszes. Magán a homlokzaton csak az övpárkány és a koronázó párkány között húzódó téglalap alakú vakolatmezők érdemelnek említést, melyekben eredetileg talán ornamentális díszek lehettek. Az oromzat azonban egyedülállóvá teszi az épületet, a magyar barokk kastélyok timpanonjának formáját követi: egy íves oldalú trapézra helyeztek egy félkört (ilyen többek között a gödöllői és hatvani Grassalkovich-kastélyok és a péceli Ráday-kastély timpanonja is, a forma egyébként a bécsi Felső Belvedere kastély timpanonjáról származik, építtető Savoyai Jenő herceg, tervező Johann Lukas von Hildebrandt, épült 1717-1723). A kis lakóházat persze csak félve lehet említeni ezen épületóriások mellet, de azért ez is egészen díszes. Felületét sárga tégla borítja, szegélyét viszontegy sor piros tégla alkotja. A trapéz és a félkör találkozása nincs jelölve, csupán a trapéz két sarkáról függenek hegyes idomtégla-cseppdíszek. Az oromzat lábát viszont díszítették: + alakú vakolatmezőket süllyesztettek be egy sorban. Szintén az oromzat

41

formája miatt érdemel említést a Fűz u. 3 és a Sárkány u. 18 számú lakóház, melyek hasonlítanak ugyan a Klauzál utcaira, de csúcsívben végződnek és kevésbé díszesek is. A legtöbb házon az oromzat egyszerűen háromszög alakú, közepén egy vagy két szellőzőnyílással.A leggyakoribb díszítés, mikor az oromzatot függőlegesen kettéosztja egy sarkára állított rombuszokból képzett oszlop. Ez ugyanaz a motívum, amit színes téglákkal is gyakran alkalmaztak, de itt ez az oszlop még enyhén ki is emelkedik az oromzat síkjából.Példák erre a Hajnal u. 13, a Halász u. 21 és a Pálffy u. 6 számú épületek. Ez a megoldás sokkal gyakoribb azokon az épületeken, melyek nem is téglahomlokzatúak, csupán az ablakokat és az oromzatot díszítik tégla keretek. Valójában szebben is mutatnak, jobban érvényesülnek a vakolattal borított oromzatokon ezek a rombusz-oszlopok. Szép példái ennek a Balassa u. 42,54.kép a Csillag u. 11, vagy a Damjanich u. 85 számú épületek. A tégla és a vakolat kontrasztját oldja, játékossá teszi, ha az oszlopokon még polikrómia is érvényesül. A Hattyasu. 8 szám alatt a sárga téglák közé barnákat is tettek, a rombuszok csúcsait alkotják ezek. Hasonló színek figyelhetők meg az Imre u. 20 szám alatt, bár itt több barna téglát alkalmaztak. A Szent István u. 33 oromzatán a rombuszok sárga téglából állnak, közepükre azonban egy-egy piros téglát is helyeztek. Szintén gyakori díszítés még a lépcsős szegélyű oromzat: a szegély nem párhuzamosan halad az oromzat oldalaival, hanem lépcsőket formál. Az egyes lépcsőfokokról még idomtéglából képzett cseppdíszek is lóghatnak alá, mely a megrendelő különös igényességét jelzi. Szép példája ennek a Zrínyi u. 104, a Halász u. 22, vagy a Szent István u. 68számú

55.kép

lakóház. A lelógó cseppek egészen nagyok és

harangszerűek is lehetnek, mint például a Lévai u. 956.kép és a Rákóczi út37 szám alatt. Gyakran díszítik az oromzatok alját háromszög alakokkal is, mintha pártázat lenne (Csomorkányi u. 9, Rákóczi út 37), bár leggyakrabban csak kettő-négy pártatagot látni. Ez a díszítési módszer tulajdonképpen az analógiája a lábazatból felnyúló pártázatnak, amelyről korábban már tettem említést. Az oromzatok díszítésének még viszonylag sok egyedi megoldása is létezik. Ezekben csak az a közös, hogy a szellőzőnyílásokat belekomponálják a díszítésbe: az oromzatot behálózó téglaszalagok körülfogják azokat is. A Pálffy u. 53 számú házon a szellőzőnyílást rombusz alakban fogja közre tégla, valamint az oromzat közepén is rombusz alakot formálnak a téglaszalagok. A Zrínyi u. 108 számú házon az oromzat csúcsáról nyúlik le két szalag, melyek a szellőzőnyílásokban érnek véget. Így úgy tűnik mintha a nyílások a szalagokról lógnának le.Mint említettem, sokszor az oromzatokat vakolat borítja és csak a különböző téglaszalagok, valamint a szellőzőnyílások kerete áll téglából. Ez a keret elég változatos lehet, de természetesen függ a nyílás alakjától is. A kör alakú nyílásokat természetesen kör alakban 42

veszi körbe tégla, amiket négy „zárókő” erősít alul, felül és két oldalt (pl. Klauzál u. 107, Rákóczi út 30, Zrínyi u. 116). A hosszúkás nyílásokat is hosszúkás keretek fogják közre, melyek végződhetnek csúcsban (Holló u. 23, Zrínyi u. 108, Zrínyi u. 26 – utóbbi különösen szép, gótikus),szegmens- vagy félkörívben (Balassa u. 42, Csillag u. 11, Imre u. 20), de a leggyakrabban egyenes záródásúak. A szellőzőnyílások kereteit igényesen díszítették még a Zsoldos u. 5 és 6 szám alatt is: a hosszúkás nyílás alján idomtégla cseppdíszek függnek. Egyszerűségük ellenére véleményem szerint ezek az oromzatok a vásárhelyi téglaépítészet legeredetibb elemei, mert általában a kisebb, szegényebb házakon láthatók. Ezeken a házakon pedig sokszor semmi dísz nincs, a homlokzatot fehér vakolat borítja, talán az ablakok kereteit alkotja még tégla, de az sem szokott díszes lenni. Így az oromzatok játékos tégladíszei adják meg az épület esztétikai értékét – nem tartozik ez a magas művészetbe, de a szegény emberek szerény lehetőségeihez képest igenis szép alkotások. Oromzatok ritkán, de olyan épületeken is jelen vannak, melyek hosszabbik oldalukkal néznek az utca felé. Ilyenkor a nagykapu fölött alakítottak ki attika oromzatot, ezek tehát magukban álló falak, statikai funkció nélkül. Esztétikailag azonban fontosak: a bejáratot hangsúlyozzák. Az ilyen bejáratot egyébként szárazkapuknak nevezzük, melyeket azért alakítottak ki, hogy a megrakodott szekerek is beférjenek az udvarra. Ezért az épületek egészéhez képest nagyon szélesek és magasak. Nagyon érdekes a kapu fölötti attika például a Bajcsy-Zsilinszky u. 54 számú házon: az attika tört szegmensívben záródik, két oldalról pedig egy-egy pillér fogja közre. Szerkezetileg hasonlít ehhez a Bercsényi u. 24 és a Teleki u. 40számú

57.kép

épület, de ezeknek módosabb tulajdonosai lehettek, mert ez a bejárati rész

emeletes. A Teleki utca házon a bejárat fölött egy loggiát alakítottak ki, amit a korláton kívül még tulipános sorral is díszítettek. Az oromzat fölött ezenkívül egy magas dőlésszögű tetőcske áll, melynek két végéből egy-egy csúcsdísz is felfelé tör, így is magasítva a homlokzatot.Érdekes attikája van még a Bajcsy-Zsilinszky u. 1számú

58.kép

épületnek is. Ez

egy kereskedő és üzletház volt, maga a tulaj is módosabb lehetett és az épületre is jobban fel kellett hívni a figyelmet. 118 Emiatt a főhomlokzat közepén enyhén előreugrik egy rizalit, ami fölött végig egy attika 119 húzódik. Az attikát pillérek tagolják szakaszokra, a két középső szakaszban az attika karikában végződik, amelyek stilizált koszorúként is felfoghatók, ritka és

Tulajdonosa Aczél Károly kereskedő volt, kenyérgyárat és pékséget üzemeltetett az épületben, melyet 1883ban épített. CsML HL II. Tan. Ir. 1274/1884 és CsML HL Tanácsülési jegyzőkönyv, 1607/83. Ipari épület lévén kissé kilóg az itt tárgyalt lakóépületek sorából, de központi fekvése és díszes attikája miatt érdemes foglalkozni vele. 119 Attika: az épület főpárkánya feletti mellvédszerű fal, amely lehet tömör vagy áttört. Építészeti szakszótár, 17.o. 118

43

szép tégladíszek. Ráadásul nagyon korai épület, bőven a Sándy-épületek előtt épült, bár emiatt némileg ki is lóg a többi téglaház közül. Attikákat a kisebb házak kapui fölött sokkal gyakrabban alkalmaztak – ha a bejárat az utcára néz, fölötte szinte mindig található attika. Ezek az attikák persze jóval kisebbek, hiszen maguk a kapuk is kicsik és főleg egyenes vonalban záródtak. Néhány épületen azonban pártázattal 120 zárták őket, ami igen érdekessé teszi a bejáratot. A pártázat a várakról ismerős megoldás, alapvetően védelmi célokat szolgált: a rések között a puskák és az ágyúk kifértek, a kiemelkedések viszont védelmet biztosítottak a katonáknak. A vásárhelyi lakóházakon valószínűleg nem védelmi célokat szolgált, csak a várszerű forma nyerhette el az építtetők tetszését. A legszebb pártázatot a Könyves u. 23számú

59.kép

épületen látjuk, itt ugyanis egy

szárazkapu fölött húzódik, így meglehetősen hosszan és sűrűnsorakoznak a párták. A kisebb házak közülpéldául a Jókai u. 75, a János u. 3 és a Damjanich u. 131 számon látunk még pártázatot. Utóbbi házon a szélső pártára még kő félgömböt is helyeztek, bár ez a ház egyébként is nagyon igényes, nem csoda, hogy apártázatot is díszítették. Valószínű egyébként, hogy a jelenleginél sokkal több lakóházra építettek pártázatot, az átalakítások vagy az amortizáció következtében azonban a párták megsemmisültek és így egyenes záródásúvá vált az attika. Ez az amortizáció néhány épületen sajnos jelenleg is tetten érhető. 4.2.9. Területi elhelyezkedés A lakóházak bemutatása után érdemes néhány szót szentelni a városon belüli elhelyezkedésüknek is. A társadalmi viszonyokat ismerve nem igazán meglepő, hogy a nagyobb, polgári és paraszt-polgári házak többsége a belvárosban, a kisebb, paraszti házak többsége pedig a külvárosban épült. Hozzá kell tenni azonban, hogy a kisebb házakból bőségesen találunk a belvárosban is, ezek valójában az egész várost lefedik, csak a külvárosokat sűrűbben.Ha térképre helyezzük a lakóházakat, aztis észrevehetjük, hogy a házak kisebb-nagyobb csoportokba tömörülnek, kisebb-nagyobb szigeteket képeznek.A legszebb példa erre a Bajcsy-Zsilinszky út közepe, ahol a nagy téglaházak egymást érve egy igen markáns szigetet képeznek, és több száz méteres körzetben nincs másik téglahomlokzatú ház. Hasonló szigetet látunk még a Petőfi út és a Könyves utca közepén, vagy a Galamb utca végén. Valamivel nagyobb területűek a Vöröskereszt utca – Károlyi utca vagy a Lázár utca – Pártázat: a falak karimáján kialakított, lőrésekkel áttört, tört körvonalú mellvéd. Építészeti szakszótár, 99.o. Főleg a várépítészetben használatos forma, de ezen kívül a keleti építészetben is gyakori már a koraközépkortól. Európában is főleg zsinagógákon láthatunk ilyet (hiszen a zsidó vallás keletről származik), bár Észak-Itália középületein is gyakori. LECHNER Jenő: A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül. Pátria Nyomda, Budapest, 1915. 7.o. 120

44

Vajda utca találkozásánál elterülő szigetek. A kisebb házak a Klauzál utca és a Csomorkányi utca közepén tömörülnek feltűnően, de figyelemre méltó a Zrínyi utca végén található sziget is.Ugyanakkor a középületek is vonzották a hasonló lakóházakat: például a susáni református templom közelében is rengeteg ilyet látni, melyek még a templomhoz hasonlóan igényesebb kivitelűek is.Azt is észrevehetjük, hogy az egymás közelében lévő épületek sokszor hasonlóan néznek ki, vagy hasonló elemeket tartalmaznak.A Hajnal utca 12 és 13 számú ház egyaránt igen díszes, a Zsoldos u. 5 és 6 számú házakon pedig ugyanaz az oromzati dísz ismétlődik. Nyilván egymásra hatottak a szomszédok, talán rokonok is voltak, ezért a nagy hasonlóság a szomszédos házak között. Ahogyan a fejezet bevezetőjében említettem, téglahomlokzatú lakóházak természetesen más városokban is állnak, csak jóval kisebb számban. Összehasonlítani a hasonló alföldi városokkal érdemes. Közvetlen szomszédjainkban, Szegeden, Szentesen és Makón is az a feltűnő, hogy jóval kevesebb téglahomlokzatú lakóház van, és azok elszórtan helyezkednek el. Szentesen nagyon szép házat látunk a Mentő u. 8 szám alatt, melyen még geometrikus díszek is helyet kaptak. Közelében azonban egyáltalán nincs másik hasonló ház. Makón az Eötvös u. 41 szám alatti paraszt-polgári ház érdemel említést. Ezt ugyan körülveszik hasonló szerkezetű nagyobb házak, de azok mind vakolt épületek.Érdemes azért távolabb is nézni: Debrecenben – mely a századfordulón még hasonló lélekszámú volt, mint Vásárhely – szintén viszonylag sok téglaburkolatú ház áll. Ezek azonban valójában a vegyes homlokzatúak közé tartoznak, a tégla inkább csak kiegészíti, díszíti a vakolt épületet (pl. Arany János u. 47 és 50 szám, Hatvan u. 27 és 47 szám). Gyulán és Szolnokon a tégla szintén inkább vegyes homlokzatú lakóházakon van jelen, de a Zagyvaparti városban azért találunk pár igen szép tiszta téglahomlokzatú házat is, például a Konstantin utcában. Orosháza az eddigiekhez képest jobban hasonlít Vásárhelyhez: itt is egészen sok tiszta téglahomlokzatú lakóházat találni, amelyek néha még kisebb szigeteket is képeznek a városban (pl. Szabó Dezső u. eleje, Kelet u. eleje). Azonban a városon belüli arányuk nem éri és a vásárhelyi szintet és ami még nagyobb különbség: az épületekjóval kevésbé változatosak.

5.

A második világháború után

A vásárhelyi téglaépítészet virágkora a XIX. század vége és a XX. század első évtizedei voltak, hiszen a város és a lakosság gazdasági ereje ekkor volt a legnagyobb, ekkor tudtak a legtöbbet építkezni. A téglaépítészet azonban nem állt meg a második világháború után sem, jó példa erre a szintén helyi születésű Janáky István által tervezett Kultúrotthon, ma Bessenyei 45

Ferenc

Művelődési

Központ.60.képJanáky

1901-ben

született

Hódmezővásárhelyen,

tisztviselőcsaládban. Az érettségit szülővárosában tette le, azután a Magyar Királyi József Műegyetem építészmérnöki szakjára iratkozott be. Innentől Budapesten élt, ahol 1936-ban saját építészirodát nyitott. Az második világháború után még pár évig fenn tudta tartani saját irodáját, de az államosítás után közalkalmazott lett. A vásárhelyi Kultúrotthon épp a határon készült: a terveket még önálló építészként rajzolta, de a megvalósításkor már állami alkalmazott volt. 121 A tervek készítésében társa Jánossy György építész volt. A helyi védettségű épület stílustörténet szempontjából is jelentős, ugyanis 1949-ben emelték, de még nem szocreál, hanem modern stílusban. A háborút közvetlenül követő években kevés új épület keletkezett, hiszen a megrongálódott épületek javítására kellett koncentrálni. Az 1949-es hatalomátvétel után pedig nálunk is igyekeztek bevezetni a szocreál stílust, bár ez nem ment egyik napról a másikra. 122 Még 1950-ben is születtek modern stílusú épületek, melyeket a hatalom túl költségesnek és formalistának tartott, ami pedig a hanyatló kapitalizmus stílusa volt. 123 A vásárhelyi Kultúrházat is érte kritika, amiért tégla burkolta szinte az egész épületet, főleg úgy, hogy szomszédságában áll a vakolt homlokzatú, barokk görögkeleti templom. 124Aggályosnak tartották ezen kívül még azt is, hogy az előadóterem és a nézőtér belső falait is nyerstégla burkolta volna, ez ugyanis kemény, rideg hatású és akusztikailag sem indokolt. Magáról az anyagról pedig így írt a kor egyik jelentős építésze, Kaesz Gyula: „A hódmezővásárhelyi tégla alapanyaga vastartalmú, emiatt sok a selejtnek számítható, kézivetésűnek látszó, felületén klinkeresen kiolvadt tégla. Éppen ezt a helyszíni karaktert kihasználandó, nagyon gondos falazással a selejttéglák burkolótéglaként használhatók fehér cement hézagolással, úgy a homlokzaton, mint a belső néhány helyén.” 125Ebből is látható, hogy a vásárhelyi téglaépítészetre bizonyos szempontból már a negyvenes évek végén is felfigyeltek és szerencsére hagyták, hogy a Petőfi Kultúrotthon az eredeti tervek szerint valósuljon meg, nyerstégla homlokzatával együtt.De ez az épület az egyik utolsó az országban, mely a ’dekadens nyugat formalista stílusában’ épült – valójában modern stílusú. A Kultúrház hármas tagolású: a dr. Rapcsák András útra néző előcsarnokból, egy keskenyedő középső részből és egy hátsó szárnyból áll. 126Azelőcsarnok háromszintes, de a 121

JANÁKY István: Id. Janáky István könyve. Terc Kiadó, Budapest, 2007. 26-27.o. PRAKFALVI Endre–SZÜCS György: A szocreál Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 2010. 61.o. 123 PRAKFALVI–SZÜCS 2010, 57.o. 124 KAESZ Gyula: A hódmezővásárhelyi Petőfi kultúrház és népfőiskola vázlatterve. In.:Új Építészet, 1948. 9.szám 335.o. 125 KAESZ Gyula 1948, 337.o. 126 JANÁKY István 2007, 218.o. 122

46

két emeletiszint előreugrik, amiketárkádszerű oszlopsor tart.Mondhatni az épületrészt lábakra állították. Ez a modern építészet egy fontos ismérve, Le Corbusier öt pontja közül az egyik,127 amiből azonnal látszik, hogy ez még valóban modern stílusú épület. Az emeletek enyhén homorú ívű homlokzatát – mely az épület főhomlokzata –, fa függönyfal borítja, ahol az első és a második emelet teljes szélességében ablaksor húzódik. Ezek a szalagablakok szintén a modern stílust képviselik, mely fontosnak tartotta a fény beengedését az épületbe. A főhomlokzat valóban hatalmas üvegfelületeket tartalmaz, nagyon könnyed és légies. A hátrafelé kissé keskenyedő középső részben kapott helyet a karzatos színházterem, a magas hátsó szárny pedig a színpadot, a zsinórpadlást és az öltözők együttesét foglalja magába. Ennek a két épületrésznek a homlokzata tömbszerű zártságot mutat, csupán apró négyzet alakú ablakok nyílnak rajta, ezáltal erős kontrasztot alkot a főhomlokzattal, mely azonban az épület feltétlen érdemévé válik. A téglaépítészetnek tehát nagy hagyománya van városunkban, melyet az utóbbi pár évtizedben is tovább örökítettünk, örökítünk. A középületek közül a legjelentősebb a rendőrség épülete, de téglahomlokzattal épült néhány iskola is (pl. Varga Tamás Általános Iskola, Kalmár Zsigmond Szakközépiskola). A Nádor utcai Kiss Lajos Általános Iskola új szárnya téglaszalagos kiképzésével alkalmazkodott a XIX. századi épülethez, de a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ mellett 2012-ben épített új intézményszárny is igazodott a jeles szomszéd külsejéhez. Ugyanakkor kisebb lakóházak is épültek téglahomlokzattal, például a Halász u. 15 szám alatt.

6.

A vásárhelyi téglaépítészet mint hungaricum

Ahogyan a bevezetőben is jeleztem, a vásárhelyi téglaépítészetet elsősorban a lakóházak nagy száma és jó minősége teszi igazán különlegessé. Ezek mellett az árvízvédelmi fal is egy országosan egyedülálló építmény, mely a helyi téglagyárak elképesztő erejét példázza. A dolgozat nagy részében azonban igyekeztem a lakóházakkal foglalkozni, a történeti bevezető és a középületek bemutatása is főleg azt a célt szolgálta, hogy megérthessük, miért olyanok ezek a házak, amilyenek. A törzsszövegben az egyes épülettípusoknak csak a legszebb példáit említettem, az összeset nem is lett volna értelme ott felsorolni. Helyette csatolmányként fűzök Le Corbusier svájci származású francia építész 1926-ban adta ki Az új építészet öt pontja című kiáltványát, melyben a vasbeton pillérvázas szerkezetek esztétikájáról ír: ezeknél az épületeknél a teherhordó szerkezetek és a válaszfalak rendszere függetleníthető egymástól, ami lehetővé teszi 1.) a funkcióhoz igazodó szabad alaprajzképzést 2.) és homlokzatképzést, 3.) a szalagablakok alkalmazását, 4.) változatos tetőelemek kiépítését, valamint 5.) azt, hogy részben vagy egészben lábakra emelhető, hogy kevesebb helyet foglaljon el a természettől.PRAKFALVI-SZÜCS 2010, 21.o. és LE CORBUSIER: Új építészet felé. Corvina Kiadó, Budapest, 1981. 127

47

a dolgozathoz egy listát, amely tartalmazza elvileg az összes nyerstégla homlokzatú lakóházat. A legnagyobb igyekezetem ellenére is elképzelhető, hogy maradt ki belőle néhány teljesen téglaburkolatú ház, az pedig egészen biztos, hogy maradtak ki a listából olyan lakóházak, amelyeknek csak oromzati tégladíszeik vannak, vagy az ablakaikat keretezi tégla. Úgy gondolom azonban, hogy ez a lista így is jó rálátást ad a lakóházak típusaira, a szintén csatolt térképek pedig a városon belüli elhelyezkedésüket mutatják be viszonylag jól. Ezekből tehát az derül ki, hogy rendkívül sok téglahomlokzatú lakóház áll a városban, amelyek a városképet is egyedivé teszik. Pontosan ez különbözteti meg a vásárhelyi téglaházakat más alföldi mezővárosoktól: nálunk nem csak egyesével, önmagukban állnak és nem csak kuriózumnak számítanak, hanem következetesen sorakoznak egymás mellett, kisebb-nagyobb szigeteket alkotva és ez a sok-sok sziget gyakorlatilag lefedi az egész várost. A nagy szám mellett a minőséget is kiemeltem, mert valóban: ezek a házak szépek. Természetesen a módosabb tulajdonosok tudtak igazán szemet gyönyörködtető, többszínű homlokzatokat építeni, de az ötletesség, a kreativitás a kisebb házakon is megfigyelhető. Időnként ezeknek a kis házaknak az egész homlokzata díszes, mintha lépést szerettek volna tartani a nagy házakkal, bár a kis házak többsége azért puritánabb. A tégla iránti szeretet azokon a házakon is megjelenik, amelyek tulajdonosai nem engedhették meg maguknak, hogy téglával burkolják házaikat. Ezeken a – sokszor vályogból épített –, vakolt homlokzatú házakon az oromzatokat csakazértistéglával, téglaszalagokkal díszítették és sokszor az ablakokat is tégla keret veszi körül. Számomra a téglából, téglaszalagokból képzett motívumok változatossága mutatja leghívebben, hogy a vásárhelyi emberek igazán szerették a téglát és egészen magas szintre emelték a téglából való építkezést és díszítést. A sok és szép lakóház miatt úgy gondolom, hogy a hódmezővásárhelyi téglaépítészetet érdemes kiemelt kulturális értékként kezelni, és akár még hungaricummá nyilvánításra is érdemes lehet.

Készítette: Bodó Péter

48

BIBLIOGRÁFIA BÉRES Mária: A Hódmezővásárhely–csomorkányi egyház.In.:A középkori Dél-Alföld és Szer. (szerk: KOLLÁR Tibor), Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2000. 193-217.o. BOJÁR Iván András et. al.: Téglaépítészet Magyarországon II. Fejezetek a magyar téglaépítészet történetéből a kezdetektől 1989-ig.Vertigo Kiadó, Budapest, 2003. CAMPBELL, James W. P.: A tégla világtörténete. Kossuth Kiadó, Budapest, 2004 DÖMÖTÖR János: Hódmezővásárhely. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk: TÓTH Ferenc. Szeged, 2000, 107-152.o. FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. FÖLDVÁRI László: A körtöltés építése. In.:Vásárhely és Vidéke, 1993. június 8. 3.o. GERLEJános-KOVÁCSAttila-MAKOVECZ Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó-Bonex, Budapest, 1990 GERLE János:Századfordulós stílusirányzatok. In: Magyarország építészetének története. Budapest. Vince Kiadó. 1998. 249-273.o. GLATZ Ferenc (szerk.): Magyar Nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003. HERCZEG Mihály: Törkölyvermek Hódmezővásárhelyen. In.:A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve, 2005. 11-18.o. HUSZKAJózsef: A magyar díszítő stíl. Budapest. 1885

JANÁKY István: Id. Janáky István könyve. Terc Kiadó, Budapest, 2007. JUHÁSZ István: A hódmezővásárhelyi Kovács Testvérek Téglagyára. In: Jeles téglák, jeles emlékeink. A III. és IV. bélyeges tégla napok előadásai. 2010. 109-112.o. KAESZ Gyula: A hódmezővásárhelyi Petőfi kultúrház és népfőiskola vázlatterve. In.:Új Építészet, 1948. 9.szám KISS Lajos: A szegény emberek élete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981. KONCZ Sándor: Hódmezővásárhelyi tanyai népiskolák építészeti jellemzői. Tanulmány a SZAB Neveléstörténeti Munkacsoportja „Tér és tartalom az iskola történetében” című konferenciáján tartott előadáshoz. Szeged, 2010. november 11. KOVÁCS István – KRUZSLICZ István Gábor – SZIGETI János (szerk.): Hódmezővásárhely jeles tudósai. Hódmezővásárhely-Budapest. Máyer Nyomda & Könyvkiadó. 2000 KRUZSLICZ István Gábor: Paraszt-polgárházak Hódmezővásárhelyen. In: A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 2004. 148-152.o. LECHNER Jenő: A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül. Pátria Nyomda, Budapest, 1915. LE CORBUSIER: Új építészet felé. Corvina Kiadó, Budapest, 1981. LŐVEI Pál:Huszka József, a rajzoló gyűjtő. In.:Holmi.2006, 8.szám LUZSA Ferenc: Tégla és tetőcserép gyártás. Németh József Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1931. MAROSI Ernő: Magyar falusi templomok. Corvina Kiadó, Budapest, 1975. 49

PAMER Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Terc Kiadó, Budapest, 2001. PRAKFALVI Endre–SZÜCS György: A szocreál Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 2010. RÁCZ Zoltán: Borsos József és Debrecen korai modern építészete. Debrecen, 1990 SÁNDY Gyula: Hogyan lettem és hogyan voltam én templom-építő, -tervező és művezető építész?LapisAngularis VI. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2005. SISA József: Historizmus. In: Magyarország építészetének története. Szerk.: SISA József – DoraWIEBENSON. Vince Kiadó, Budapest, 1998. 199-234.o. SZABÓ Ferenc (szerk.): Hódmezővásárhely története II. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig 1848-1918., Hódmezővásárhely, 1993. SZEREMLEI Sámuel: Hódmezővásárhely református templomai. 1914 SZŰTS Péter (szerk.): A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház- Rendelőintézet centenáriumi emlékkönyve 1898- 1998. Hódmezővásárhely 1998. ZÁDOR Anna: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Budapest, 1984 FORRÁSANYAG A Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközség Jegyzőkönyve. XVI. kötet (1892-1897) A Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Egyházközség Jegyzőkönyvei. XVII. kötet (1897-1902) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtára Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára

50

KÉPEK

1.kép: A csomorkányi templom rom

2.kép: Az ótemplomi védőfal

3.kép: Az árvízvédelmi fal 51

4.kép: A Református Főgimnázium 5.kép: Az Erzsébet Szemkórház

6.kép: Az újvárosi református templom

7.kép: Dr. Imre József lakóháza

8.kép: Dr. Dienes Kálmán lakóháza

9.kép: Az úri kaszinó 52

10.kép: A tabáni református templom

12.kép: Az újvárosi népiskola

11.kép: A susáni református templom

13.kép: A külső-tabáni népiskola

14.kép: A Nyár utcai népiskola

15.kép: A közkórház

53

16.kép: Bercsényi u. 20.

17.kép: Bajcsy-Zsilinszky u. 6. 54

18.a kép: Hódi Pál u. 3.

18.b.kép: Károlyi u. 9. 55

19.kép: Városház u. 2.

20.kép: Bercsényi u. 16

21.kép: Bajza u. 6. 56

22.kép: Dózsa György útja 19.

23.kép: Nyizsnyai Gusztáv u. 5. 57

24.kép: Klauzál u. 21.

25.kép: Kistópart u. 22. 58

26.kép: Hódi Pál u. 11.

27.kép: Szoboszlai u. 9. 59

28.kép: Damjanich u. 131. 29.kép: Hajnal u. 13.

30.kép: Bajcsy-Zsilinszky u. 44.

60

31.kép: Csomorkányi u. 45.

32.kép: Dr. Rapcsák András u. 35. 61

33.kép: Bajcsy-Zsilinszky u. 35.

34.kép: Vörösmarty u. 49. 62

35.kép: Jókai u. 75.

36.kép: Táncsics Mihály út 14.

63

37.kép: A sok házon előforduló zárókő

38.kép: Bocskai u. 21. 64

39.kép: Széchenyi tér 20

40.kép: Lázár u. 21.

65

41.kép: Mátyás u. 33.

42.kép: Damjanich u. 7.

66

43.kép: Bálint u. 29

44.kép: Szent István tér 8.

67

45.kép: Teleki u. 4

46.kép: Táncsics Mihály út 15 68

47.kép: Madách u. 9

48.kép: Zsoldos u. 32.

69

49.kép: Bocskai u. 23

50.kép: Lázár u. 28

70

51.kép: Galamb u. 13

52.kép: Zrínyi u. 116.

71

53.kép: Klauzál u. 107

54.kép: Balassa u. 42 72

55.kép: Szent István u. 68

56.kép: Lévai u. 9 73

57.kép: Teleki u. 40.

58.kép: Bajcsy-Zsilinszky u. 1

74

59.kép: Könyves u. 23

60.kép: A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ 75

1.1.kategória: Teljes téglahomlokzat

1.2. kategória: Téglahomlokzat vakolt ablakkerettel

1.3. kategória: Vegyes homlokzat

A nagy lakóházak elhelyezkedése a városon belül 76

2.1. kategória: Rövid téglahomlokzat

2.2. kategória: Hosszú téglahomlokzat

2.3. kategória: Vakolt homlokzat tégladíszekkel

A kis lakóházak elhelyezkedése a városon belül

77

LAKÓHÁZAK JEGYZÉKE Az itt felsorolt lakóházak képei a mellékelt CD-n találhatók

Nagy házak (paraszt-polgári vagy polgári) 1.1. kategória: Teljes téglahomlokzat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Ág u. 25. Bajcsy-Zsilinszky u. 1. Bajcsy-Zsilinszky u. 31. Bajcsy-Zsilinszky u. 33. Bajcsy-Zsilinszky u. 35. Bajcsy-Zsilinszky u. 54. Bajza u. 6. Bakay u. 5. Bálint u. 8. Bálint u. 14. Bálint u. 29. Béla cigány u. 2. Bercsényi u. 12. Bercsényi u. 16. Berkenye u. 29. Berzsenyi u. 2. Berzsenyi u. 8. Bocskai u. 21. Búvár u. 9. Csomorkányiu. 17. Csomorkányiu. 45. Damjanich u. 7. (1896: Kis Pál és felesége Krizsán Zsuzsanna örökölte, 1914: 2,9 négyszögölet a köztérhez csatolnak belőleutcaszabályozás miatt) Damjanich u. 49. Damjanich u. 93. Deák Ferenc u. 1. Dózsa György útja 19. Galamb u. 5. Galamb u. 13. Galamb u. 40. Galamb u. 44. Galamb u. 48. Garayu. 2. Gellért u. 5. Gomba u. 8. György u. 18. Gyulai u. 39. 78

37.

38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.

66. 67. 68. 69. 70.

Hódi Pál u. 11. (1900. január 10.: Bányai Sándor gimnáziumi tanár rendelte meg, 1900. február 19.: Kácser János építési vállalkozó tervétGenál Gyula főmérnök hagyja jóvá,1900. szeptember 28.: 27 négyszögölet hozzácsatolnak a köztérbőlutcaszabályozás miatt, terv: CSML HL II 9214/902) Jókai u. 32. Jókai u. 74. Jókai u. 131. József Attila u. 32. (1911: Takács Sándor a tulajdonos, 1912: a köztérhez csatolnak belőle összesen 39 négyszögölet) Károlyi u.7. Károlyi u. 11. Károlyi u. 16. Károlyi u. 93. Kazinczy u. 15. Kinizsi u.10. Kinizsi u. 16. Kistópart u. 22. Klauzál u. 7. Klauzál u. 11. Klauzál u. 28. Klauzál u. 89. Klauzál u. 109. Koczka u. 1. Kölcsey u. 74. Könyves u. 19. Könyves u. 23. Könyves u. 24. Könyves u. 26. Lázár u. 26. Lázár u. 28. Lázár u. 34. (1913: Turi Lajos a tulajdonos, 1914: 6 négyszögölet hozzácsatolnak a köztérből) Lévai u. 1. Madách u. 9. (1895: Török Sándor és neje Hácsi Zsófia vette meg a telket, 1905: 11 négyszögölet a köztérhez csatolnak belőle utcaszabályozás miatt,az épület tervét Varsányi Mihály kőműves mester készítette CSML HL II 939/903) Mátyás u. 33. Nádor u. 42. Nagy Sándor u. 19-21. NyizsnyaiGusztáv u. 5. (1910: Singer Imre és Deutsch Stefi a tulajdonos,1911: az ingatlanra ház épült) Pálffy u. 1. (1911: Kis Mátyás vette meg, 1914: 23,8 négyszögölet hozzácsatolnak a köztérből utcaszabályozás miatt) 79

71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108.

Pálffy u.4. Petőfi út20. Petőfi út24. Petőfi út27. Rákóczi út 5. Dr. Rapcsák András út35. Dr. Rapcsák András út39. Réz u. 2. Szántó Kovács János út 82. Szántó Kovács János út 97. Szántó Kovács János út 125. Széchenyi tér 20. Szent István u. 27. (1875: Rostás Imre a tulajdonos, 1906: a köztérhez csatolnak 17,3 négyszögölet utcaszabályozás miatt) Szent István tér 8. Szeremlei u. 11. Szoboszlai u. 9. Táncsics Mihály út14. Táncsics Mihály út15. Táncsics Mihály út24. Teleki u. 4. Teleki u. 39. Teleki u. 49. (1905: Pap Takács Imre vette meg, 1906: a telekből 4,5 négyszögölet a köztérhez csatolnak utcaszabályozás miatt) Tornyai János u. 7. Tornyai János u. 8. Tornyai János u. 10. Vajda u. 17. Vajda u. 23. Veres u. 21. Vöröskereszt u. 2. Vöröskereszt u. 4. Vörösmarty u. 49. Zrínyi u. 32. Zrínyi u. 60. (1905: Szabó Lajos és Vörös Eszter a tulajdonos, 1908: 8,75 négyszögölet a köztérhez csatolnak belőle utcaszabályozás miatt) Zrínyi u. 77. Zsigmond u. 3. Zsoldos u. 19. Zsoldos u. 46. Zsoldos u. 51.

80

1.2. kategória:Téglahomlokzat vakolt ablakkerettel 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Bajcsy-Zsilinszky u. 40. Bajcsy-Zsilinszky u. 46. Bercsényi u. 24. Berkenye u. 18. Bocskai u. 23. Csomorkányiu. 74. Fűz u. 29. Galamb u. 42. Gomba u. 1. Károlyi u. 12. Kinizsi u. 4. Klauzál u. 27. Lázár u. 21. Lenkei u. 7. Petőfi u. 19. Szántó Kovács János út 72. Szántó Kovács János út 94. Széchenyi u. 29. Szent István tér 10. Szent István tér 15. Szeremlei u. 6. Teleki u. 40. (1913: Bereczki Sándorné a tulajdonos, 1927: a köztérből 5 négyszögölet hozzácsatolnak utcaszabályozás miatt) Zrínyi u. 110. (1907: Rákos János és Albert Mária vette meg, 1925: 3,8 négyszögölet a köztérhez csatolnak belőle utcaszabályozás miatt) Zsoldos u. 32. 1.3.kategória: Vegyes homlokzat

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Anna u. 2. Arany János u. 5. Bajcsy-Zsilinszky u. 6. Bajcsy-Zsilinszky u. 27. Bajcsy-Zsilinszky u. 29. Bajcsy-Zsilinszky u. 58. Bajza u. 2. Bajza u. 5. Bakay u. 3. Bercsényi u. 15. Bercsényi u. 18. Bercsényi u. 20. Dániu. 53. Deák Ferenc u. 9. 81

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Dózsa György útja 10. Hódi Pál u. 3. Károlyi u. 9. Kinizsi u. 24. Klauzál u. 21. Klauzál u. 22. Könyves u. 1. Petőfi út14. Petőfi út16. Dr. Rapcsák András út 56. Szabadság tér 69. Táncsics Mihály út16. Teleki u. 5. Teleki u. 9. Városház u. 2. Vöröskereszt u. 6. Zrínyi u. 55. Zsigmond u. 1. Kis házak (paraszti házak) 2.1.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

kategória:Rövid téglahomlokzat

Ádám u. 51. Agyag u. 18. Bajcsy-Zsilinszky u. 44. Bajza u. 29. Bálint u. 7. Bálint u. 17. Bárd u. 8. Bercsényi u. 5. Bocskai u. 25. Borz u. 22. Botond u. 28. Botond u. 63. Búvár u. 4. Búvár u. 58. Csillag u. 26. Csomorkányi u. 9. Csomorkányiu. 24. Csomorkányiu. 26. Csomorkányiu. 30. Csomorkányiu. 33. Csomorkányiu. 42. Csomorkányiu. 44. 82

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.

Csomorkányiu. 66. Csomorkányiu. 68. Csomorkányiu. 77. Damjanich u. 5. Damjanich u. 87. Damjanich u. 99. Damjanich u. 101. Damjanich u. 131. Dániu. 38. Dániu. 56. Dániu. 64. Dáni u. 91. Daru u. 5. Dózsa György útja 81. Egressy u. 24. Fáncsyu. 29. Fűz u. 16. Galamb u. 3. György u. 22. György u. 24. Gyulai u. 19. Gyulai u. 37. Hajnal u. 12. Hajnal u. 13. (1909: Pap Sándor vette meg, 1911: a köztérből hozzácsatolnak 2,9 négyszögölet utcaszabályozás miatt) Hajnal u. 19. Halász u. 21. Halász u. 22. Hattyasu. 29. Holló u. 14. Holló u. 18. Holló u. 23. Ilona u. 1. János u. 3. Jókai u. 21. Jókai u. 68. Jókai u. 75. Jókai u. 104. Józsa u. 1. Juhász Gyula u. 6. Juhász Gyula u. 11. Juhász Mihály u. 4. Juhász Mihály u. 12. Károlyi u. 6. 83

66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109.

Károlyi u. 69. Kert u. 13. Kisfaludy u. 8. Kis Ernő u. 3. Kistópart u. 37. Kistöltés u. 43. Klauzál u. 62. Klauzál u. 68. Klauzál u. 98. Klauzál u. 100. Klauzál u. 107. Klauzál u. 111. Kölcsey u. 34. Kölcsey u. 37. Kölcsey u. 73. Könyves u. 20. Kutasi u. 16. Lázár u. 19. Lázár u. 24. Makói országút 8. Nádor u. 31. Nyárfa u. 11. NyizsnyaiGusztáv u.12. Pacsirta u. 1. Pálffy u. 6. Pálffy u. 28. Püspök u. 10. Rákóczi út 14. Rákóczi út 30. Rákóczi út 82. Rigó u. 29. Róka u. 22. Rostély u. 4. Rostély u. 24. Sarkajiu. 1. Síp u. 17. Szabadság tér 44. Szántó Kovács János út 105. Szántó Kovács János út 126. Szent István u. 55. Szent István u. 68. Szent István u. 74. Szent László u. 87. Táncsics Mihály út3. 84

110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121.

Temesvár u. 49. Tompa u. 15. Tornyai János u. 2. Tornyai János u. 12. Vajda u. 16. Vörösmarty u. 6. Zrínyi u. 52. Zrínyi u. 120. Zrínyi u. 122. Zrínyi u. 134. Zrínyi u. 151. Zrínyi u. 161.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

2.2. kategória:Hosszú téglahomlokzat Anna u. 4. Arany János u. 4. Botond u. 24. Dózsa György útja 78. Hattyasu. 7. Holló u. 4. Kölcsey u. 80. Rákóczi út 12. Rákóczi út 69. Szent László u. 12. Tompa u. 13. Zrínyi u. 113. 2.3. kategória:Vakolt homlokzat tégladíszekkel

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Álmos u. 21. Bajza u. 9. Bajza u. 17. Bajza u. 19. Bajza u. 34. Balassa u. 42. Balassa u. 56. Bánát u. 23. Béla cigány u. 5. Béla cigány u. 15. Borz u. 41. Borz u. 43. Botond u. 36. Botond u. 93. Búvár u. 35. 85

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59.

Csillag u. 11. Csillag u. 27. Csillag u. 60. Csomorkányi u. 27. Csomorkányiu. 29. Damjanich u. 4. Damjanich u. 59. Damjanich u. 67. Damjanich u. 80. Damjanich u. 85. Damjanich u. 106. Damjanich u. 120. Damjanich u. 132. Dáni u. 9. Dániu. 68. Dániu. 79. Dániu. 80. Dániu. 83. Dániu. 95. Daru u. 3. Délibáb u. 2. Dózsa György útja 52. Dózsa György útja 54. Dózsa György útja 83. Egressy u. 28. Erdély u. 13. Fáncsyu. 28. Fáncsyu. 61. Farkas u. 2. Fűz u. 3. Garayu. 19. Garayu. 21. Garayu. 64. Gyulai u. 21. Hajnal u. 31. Hajnal u. 33. Halász u. 32. Hattyasu.8. Hattyasu. 16. Holló u. 22. Imre u. 20. Jókai u. 49. Jókai u. 67. Jókai u. 132. 86

60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103.

József Attila u. 43. Juhász Gyula u. 4. Juhász Gyula u. 21. Kard u. 24. Károlyi u. 47. Károlyi u. 54. Károlyi u. 71. Károlyi u. 73. Károlyi u. 83. Károlyi u. 99. Kazinczy u. 16. Kisfaludy u. 21. Kisfaludy u. 65. Klauzál u. 115. Klauzál u. 139. Koczka u. 12. Kökény u. 12. Kölcsey u. 84. Kutasi út 14. Kutasi út 32. Lázár u. 20. Lázár u. 46. Lévai u. 9. Lévai u. 14. Lévai u. 43. Lévai u. 80. Lévai u. 84. Magyar u. 56. Malom u. 12. Malom u. 28. Malom u. 30. Malom u. 53. Nádor u. 13. Nádor u. 24. Nyárfa u. 19. Nyárfa u. 25. Pál u. 4. Pál u. 8. Pál u. 22. Pál u. 74. Pálffy u. 53. Püspök u. 37. Püspök u. 65. Rákóczi út 37. 87

104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147.

Rákóczi út 74. Rekettye u. 24. Révai u. 30. Réz u. 9. Rostély u. 2. Sarkaji u. 5. Sárkány u. 18. Simon u. 4. Simon u. 5. Simon u. 9. Síp u. 21. Szántó Kovács János út 76. Szántó Kovács János út 90. Szántó Kovács János út 101. Szél u. 11. Szél u. 17. Szent István u. 33. Szent István u. 61. Szent István u. 79. Szent István u. 80. Szent László u. 22. Szent László u. 69a Szent László u. 70. Szent László u. 71. Szent László u. 72. Szent László u. 83. Szent László u. 85. Szerencse u. 14. Szoboszlai u. 23. Szög u. 23. Szőlő u. 13. Teleki u. 41. Temesvár u. 46. Temesvár u. 48. Tükör u. 1. Török Bálint u. 17. Vajda u.5. Veres u. 18. Vidacsu. 24. Vörösmarty u. 8. Vörösmarty u.30. Vörösmarty u. 33. Zrínyi u. 26. Zrínyi u. 64. 88

148. 149. 150. 151. 152.

Zrínyi u. 104. Zrínyi u. 108. Zrínyi u. 116. (1875: Kecskeméti József és Diószegi Julianna vették meg, 1907: 1,25 négyszögölet a köztérhez csatolnak belőle utcaszabályozás miatt) Zsoldos u. 5. Zsoldos u. 6.

89