a hazai futball presztízse, kedveltsége, a befolyásoló tényezők 2012. április
Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció | Fogyasztói Magatartás Kutató Intézet Trendinspirációs Műhely 7625 Pécs, Kaposvári u. 4. | Tel./Fax: 72/511-699
[email protected] | www.trendinspiracio.hu
kutatási célok és módszertan kutatási célok • a Magyar Labdarúgó Szövetség kommunikációs stratégiájának támogatása alapozó információk begyűjtésével, rendszerezésével • az MLSZ-ről alkotott lakossági ismeretek, megítélés jellemzőinek felderítése • a hazai futball sport presztízsének, kedveltségének, valamint az ezeket befolyásoló tényezők megismerése
kutatási módszertan • 1200 fős országosan reprezentatív kérdőíves felmérés • 10 szakértői mélyinterjús megkérdezés
sport és futball Magyarországon
a sport jelentése, vonzereje
szakértői vélemények
megatrendek, trendek • •
megatrendje: az egészség ehhez szorosan kapcsolódik a test, a testkép, a megjelenés felértékelődése az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb
a szüntelen médiaüzenetek is táplálják: a jó megjelenés a sikeres élet, a boldogság szimbólumává vált
• • •
olyan ellentétes irányú jelenségek, mint a nullness alacsony sportolási hajlandóság, romló egészség, mozgásszegény életmód mindez világszerte nemzetgazdasági probléma is „10-ből 4 kisgyerek már túlsúlyos… Ki lehet mutatni, hogy ha a társadalom sport iránti aktivitását megnövelnénk, annak a táppénzkiadásokban nem 10 milliárdos nagyságrendű hozadéka lenne.” (sportvezető)
szakértői vélemények
a sport jelentése a változó értékrendszerben generációk
eltérő jelentések, társadalmi asszociációk a jelenleg felnövő generáció számára a mozgás, a rendszeres sport elsődleges érték az előző generációkban a kitörés lehetősége volt, bár az intellektualitás fontosabb
generációnként • •
érték volt •
egy-egy sportág társadalmi presztízse is megváltozhat akár néhány évtized alatt, ahogy ezt a külföldi síelés példája is mutatja
szakértői vélemények
a sport jelentése a változó értékrendszerben média erősödő mediatizáció: horderejének köszönhetően hatásai is több irányúak, nehezen összegezhetőek
• üzenetek hordozója, •
•
amelyek előtérbe helyezik a szépség, szép test, egészség
értékeit az internet és a televízió versenytársat jelentenek a sporttevékenységekkel szemben
a média új kihívásokat, új eszközkészletet is jelent aki figyelmet, sikereket akar elérni a fiatalok körében, annak azokat az eszközöket kell használnia, amelyekre ők nyitottak
a sport vonzereje
szakértői vélemények
anyagi szempontok kevésbé jelent vonzó alternatívát, mint pár
•
az élsport anyagi szempontból évtizede
•
a sport a felszerelés, klubtagságok, belépők, utazási költségek révén
anyagi
kérdéssé is vált •
sokan nem engedhetik meg maguknak a rendszeresen, jó körülmények között végzett sporttevékenységeket
lakossági vélemények
rendszeresen sportolók
[n=1201]
„Végez Ön rendszeresen valamilyen testmozgást? Ha igen, milyen gyakorisággal?”
100%
• a sportegyesületi tagok aránya 5%-os •
90%
ha ezt a legalább havi rendszerességgel mozgók számára vetítjük (518 fő), akkor az egyesületi tagok aránya 11%
80%
Nem, soha; 49% 70%
legalább havi rendszerességgel sportol
60%
nem sportol havi rendszerességgel
100% 50%
40%
Ritkábban, mint havonta; 7%
80%
Havonta néhány alkalommal; 15%
60%
56,9%
53,5% 60,1%
39,7%
53,7%
55,8%
68,5%
72,9%
31,5%
27,1%
30%
20%
10%
0%
Hetente legalább két alkalommal; 16% Szinte minden nap; 13%
40% 20%
43,1%
46,5% 39,9%
60,3%
46,3%
44,2%
0% teljes minta [n=1201]
férfi nő [n=587] [n=614]
18-29 30-39 40-49 50-59 60 éves, éves éves éves éves vagy [n=295] [n=214] [n=258] [n=213] idősebb [n=221]
lakossági vélemények
futballozók aránya
[n=1201]
„Szokott Ön futballozni?”
• 13%
alkalomszerűen, míg rendszeresen megkérdezettek 3%-a (40 fő) futballozik
100%
a
a futballozók elsősorban nem és korcsoport szerint térnek el a nem focizóktól
•
90%
80% teljes minta [n=1201]
70%
60%
rendszeresen futballozik [n=40]
alkalomszerűen focizik [n=159]
100%
nem, soha; 83%
50%
80%
60%
40%
40%
30% 20%
20% 2.000- település
2.000-10.000 telep.
10.000+ telep.
megyei jogú város
Budapest
felsőfokú diploma
érettségi
szakmunk., szakisk.
max. 8 általános
60 éves, vagy idősebb
50-59 éves
40-49 éves
rendszeresen futballozik; 3%
30-39 éves
0%
18-29 éves
alkalomszerűen; 13%
nő
10%
férfi
0%
lakossági vélemények
futballozás formái
[n=199] a futballozók
„Milyen formában szokott futballozni? Több választ is megjelölhet!”
0%
20%
40%
60%
szabadtéren focizik ismerőseivel, (grundfoci) 43%
kispályás/futball/teremfoci edzésre jár, egyesülethez
12% •
10% •
vállalati csapatban focizik
hivatalos veterán futballbajnokságokon vesz részt
100%
74%
teremfocizik, de nem egyesületnél, hanem magánszervezésben
nagypályás edzésre jár, egyesülethez
80%
9%
3%
a futballozók ¾-e szokott grundfocizni, több mint 40% pedig részt vesz amatőr teremfociban (is) a kispályás egyesületi játékosok aránya 12%, a nagypályán hivatalosan edzők aránya 10%
utánpótlás
szakértői vélemények
utánpótlás rendszere, befolyásoló tényezői •
az utánpótlás személyes szereplői és a további befolyásoló tényezők rendszere az alábbi módon vázolhatók fel
gyerekek, fiatalok
helyi sajátosságok
ikonok
média
szervezetek
utánpótlás
szülők
futball-image
sportpolitika
szakemberek 12
szakértői vélemények
gyerekek, fiatalok •
a gyerekeknek „egy erősödő zajban” kell meghatározniuk személyes céljaikat, vágyaikat
•
a futball, mint szabadidő eltöltési lehetőség régen
•
a család anyagi és szociális háttere már ebben a korban rétegződéshez vezet
•
olyan széles társadalmi réteg rekedhet kívül, amely számára a futball épp hogy vonzó kiugrási lehetőséget is jelenthetne
kisebb vonzerővel bír,
mint
„De itt ezeknek a gyerekeknek 5 000 Ft egy hónapban hatalmas összeg… Most ez szuper, hogy az MLSZ ezt teljesen eltörölte, csak az intézménynek kell egyszeri juttatást befizetni, éves szinten 5 vagy 6 000 Ft-ot, és a gyerekektől semmit sem kér.” (iskolai edző)
13
szakértői vélemények
szülők •
a szülő minden bizonnyal
megkerülhetetlen
(és vétójoggal rendelkező)
döntéshozó • • •
direkt befolyással is bír a gyerek döntéseire a családi háttér, a család szokásai, „történelme” is nagyban meghatározhatja a gyerekek irányultságát a szülők irányába történő szüntelen kommunikáció elengedhetetlen
•
a szülők állandóan szintű edzésre
jelen vannak, hozzák-viszik a gyereket az iskolai vagy a klub
•
a maszkulin közeg ellenére gyakran az
édesanyák kerülnek döntési helyzetbe
„A szülőkkel persze van egy kis „harc”, idézőjelben. Nagyon sok szülő elfogult, nem ért hozzá, szurkoló szemmel nézi a dolgokat… de nagyon fontos a szerepük, a gyerekeket ők hozzák-viszik, ebben a korban még a szülő dönt.” (iskolai edző)
14
szakértői vélemények
szakemberek, meghatározó személyiségek •
a sporttal foglalkozó szakemberek szerepe is kiemelkedő, akikkel találkoznak a szülők és a gyerekek, iskolai testnevelés tanár, edző, stb.
egy személyben befolyásolhatnak, terelhetnek közösségeket • a gyerekekért sokszor a szakemberek személyes, anyagi érdekei mentén zajló küzdelem dúl • pedagógiai hiányosságok is jelen vannak a futball utánpótlás körül •
gyakran
tevékenykedő szakemberek esetében, melyek orvoslása elengedhetetlen a hatékony működés érdekében „Ezért az történik, hogy nincsen edzői életpálya. Edzőképzés nincsen, nincsenek edzők, nincsenek oktatók. Ezért nem jó a felhozatal. Nincsenek támogatók, nincsen meg az a marketing-, PR-szféra, ami ezt meg tudná csinálni.” (kosárlabda edző)
15
lakossági vélemények
szülők 14 éven aluli gyerekkel „Van Önnek 14 éven aluli gyermeke? Ha igen, hány?”
•
•
az összes megkérdezett 25%-ának van legalább egy 14 éves vagy fiatalabb gyermeke az érintett 300 főnek 62%-ban egy, 31%-ban két ilyen korú gyermeke van
[n=1201]
[n=300] 100%
nincs; 75%
van 14 éven aluli gyereke; 25%
80%
62% 60% 40%
31%
20%
5%
2%
3 gyerek
4 gyerek
0%
1 gyerek
2 gyerek
lakossági vélemények
gyerekek sportolási aránya korcsoportonként „Végez(nek) a gyerek(ek) rendszeresen valamilyen testmozgást az iskolai testnevelésen kívül?”
100%
8,1%
90%
3,7% 15,8% 3,5%
80%
26,8%
5,7%
28,3%
70% 11,0%
60% 50%
40% 30% 20%
5,7% 7,5%
91,9%
10,3%
29,3%
5,2% 19,0%
9,2%
26,2%
mást sportol, versenyszerűen 33,9% mást sportol, nem versenyszerűen
10,8% 15,4%
80,7% 58,5%
3,2%
11,3%
focizik, versenyszerűen
17,7% focizik, nem versenyszerűen
52,8% 36,2%
38,5%
33,9%
10%
nem sportol
0% 1-2 éves 3-4 éves 5-6 éves 7-8 éves 9-10 éves [n=62] [n=57] [n=82] [n=53] [n=58]
11-12 éves [n=65]
13-14 éves [n=62]
•
a gyerekek 3-4 éves korban kezdenek el focizni, míg a versenyszerű edzésekre 7-8 éves korban kezdenek el járni
•
a versenyszerűen focizók aránya 11-14
éves korra éri el a maximumot
lakossági vélemények
fiúk sportolási aránya korcsoportonként „Végez(nek) a gyerek(ek) rendszeresen valamilyen testmozgást az iskolai testnevelésen kívül?”
– a fiúk
körében 100%
5,4%
90%
10,3%
3,4%
0,0%
4,2%
17,5% 20,8%
80% 17,5%
70% 60% 50%
12,5%
9,4%
40%
2,7% 21,6%
18,8%
18,9%
86,2%
focizik, versenyszerűen
22,9%
27,0% focizik, nem versenyszerűen
65,0% 54,2%
20%
mást sportol, nem versenyszerűen
17,1% 31,3%
30%
mást sportol, versenyszerűen
22,9%
6,3%
8,3%
94,6%
8,6%
34,4%
10%
28,6%
29,7%
11-12 éves
13-14 éves
nem sportol
0%
1-2 éves 3-4 éves 5-6 éves 7-8 éves 9-10 éves
•
20-30% a nem 20%-ot megközelítő a versenyszerűen focizók
a fiúgyerekek esetében: a 9-14 évesek körében már
versenyszerűen, aránya
és a
lakossági vélemények
lányok sportolási aránya korcsoportonként „Végez(nek) a gyerek(ek) rendszeresen valamilyen testmozgást az iskolai testnevelésen kívül?”
– a lányok
körében • 100% 90%
12,0%
80%
7,1%
6,9%
35,7%
34,5%
21,4% 3,6%
70%
4,8%
50%
30% 20%
10,0%
30,0% 42,3%
60%
40%
11,5%
3,8% 3,8%
75,0% 52,4%
52,0%
3,3% 6,7%
6,9%
88,0%
4,0%
51,7%
mást sportol, nem versenyszerűen focizik, versenyszerűen
4,0%
50,0% 38,5%
focizik, nem versenyszerűen 40,0%
10% 0%
1-2 éves 3-4 éves 5-6 éves 7-8 éves 9-10 éves
mást sportol, versenyszerűen
11-12 éves
13-14 éves
nem sportol
lakossági vélemények
szülők véleménye a gyerek futballegyesületi tagságáról
[n=300 – akinek van 14 éven aluli gyereke]
„Foglalkoztak Önök valaha azzal a gondolattal, hogy gyermekük futball-egyesületi tag legyen?”
•
10% esetében a gyerek egyesületi tag volt, vagy jelenleg is az
• 17% már gondolt erre, de még nem tett semmilyen lépést nem gondoltak erre soha
60% 82%
80%
75%
18% 22%
14% 4%
20%
megyei jogú város [n=56]
10.000+ telep. [n=55]
2.000-10.000 telep. [n=85]
10%
17% 17% 8%
Budapest [n=50]
17%
65%
19%
2.000- település [n=54]
73%
összes szülő [n=300]
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
igen, gondoltak már rá, de még nem tettek semmit igen, és volt is, vagy jelenleg is az
egyesületi futball vonzereje a szülők számára
lakossági vélemények
„Mennyire szimpatikus Önnek az a gondolat, hogy gyermekük versenyszerűen futballozzon valamelyik hazai egyesületnél?” – értékelés 5 fokú skálán
[n=300 – akinek van 14 éven aluli gyereke] • •
a megkérdezett 300 szülő fele egyáltalán nem szeretné, hogy a gyereke versenyszerűen futballozzon a gyerek futballegyesületi tagsága vonzóbb az alacsony végzettségűek, a fővárosiak és a legkisebb településeken élők körében 60% 50%
49%
40%
30% 20%
20%
12%
8%
10%
8% 3%
0% egyáltalán nem szeretné
2
3
4
nagyon szeretné
NT/NV
a hazai professzionális futball helyzete, megítélése
a futball helye a médiában, a figyelemgazdaságban • újabb, mind a sport kívüli versenytársak • nemzetközi futball, ligák, világesemények
szakértői vélemények
kategórián belüli, mind azon
az „eladhatóságát” a drámaiság, a küzdelmesség biztosítja kulcsfogalmak ebben a versenyben „Ami nem élfutball, nem kiemelten drámai, illetve jól mediatizálható nemzetközi élfutball, az már nem igen számíthat érdeklődésre.” (szociológus)
sportágak
média világa
szabadidős tevékenységek
23
lakossági vélemények
általános érdeklődés a hazai futballal kapcsolatosan „Mennyire érdekli Önt a hazai futball?” – értékelés 10 fokú skálán
1.
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
20%
30%
teljesen hidegen hagyja; 43,6%
40%
50%
11,5%
4,31 3,21 2,15
teljes minta [n=1201]
60%
férfi [n=587]
nő [n=614]
10,0%
70%
6,7%
80%
90%
100%
nagyon érdekli; 4,6%
10%
NT/NV; 0,2%
0%
10.
8,2% 4,6%4,5%4,4% 1,7%
több mint 40%át a futball teljesen hidegen hagyja
•
a megkérdezettek
•
a legalább 8-as értéket választók összesített aránya 10,7% a teljes minta átlaga 3,21, a férfiaké természetesen magasabb, de az sem éri el az 5-ös átlagot
•
lakossági vélemények
hazai bajnoki meccsek látogatása
„Jár Ön magyar bajnoki mérkőzésekre, vagy hazai klubcsapatok egyéb meccseire (pl. kupameccsekre)? Ha igen, mikor volt legutóbb?”
demográfiai háttér a férfiak körében alacsonyabb azok aránya, akik még sosem jártak hazai klubcsapat meccsén (50%), 13%-uk az utóbbi évben, további 10%-uk az utóbbi 5 évben járt valamikor ilyen mérkőzésen
13% 9% 12%
21%
67%
27%
13%
12% 3% 4%
7% 8%
70%
32% 25% 2% 5% idős generációs [n=221]
6% 9%
10%
nő [n=614]
20%
53%
9% 6%
70%
18% 5% 8%
16%
10.000+ telep. [n=256]
64%
megyei jogú város [n=257]
81%
66%
Budapest [n=217]
50%
7% 7%
71%
59%
21% 15% 5% 9%
6% 14% 2.000- település [n=179]
soha sem járt
2.000-10.000 telep. [n=292]
járt, régebben, mint 5 éve
középgeneráció [n=685]
járt az utóbbi 5 évben
fiatal generáció [n=295]
65%
járt az utóbbi 1 évben
férfi [n=587]
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
teljes minta [n=1200]
•
hazai futballmeccsek megtekintése
lakossági vélemények [n=1201]
„Ha a hazai futball-ligák, klubcsapatok közvetített meccseire gondol, melyik állítás illik Önre leginkább az alábbiak közül?”
•
a válaszadók 48,5%-a soha, míg további 32%-a csak véletlenszerűen nézi meg hazai klubcsapatok meccsét Soha sem nézek hazai futballmeccset Csak véletlenszerűen nézek hazai futballmeccset. Azokat a hazai meccseket mindig megnézem, amikor az általam kedvelt csapat játszik.
Annyi hazai futballmeccset megnézek, amennyit csak tudok. 100% 90% 80% 70%
24,9% 48,5%
71,2%
60%
41,4%
50% 40% 30%
32,1% 25,2%
20% 10% 0%
14,6% 4,8%
teljes minta [n=1201]
23,1%
8,5%
4,4% 1,3%
férfi [n=587]
nő [n=614]
lakossági vélemények
válogatott meccsek látogatása „Járt Ön valaha a magyar futball válogatott meccsén? Ha igen, mikor?”
demográfiai háttér nagyobb arányban jártak valamikor válogatott meccsen a férfiak és a fővárosiak járt az utóbbi 5 évben
járt, régebben, mint 5 éve
soha sem járt
90%
79%
76%
74%
83%
79%
82%
77%
9% 7%
11% 4% 2%
9% 8% 5%
13% 3% 3%
15% 4% 5% 2.000- település [n=179]
2% 2%
2.000-10.000 telep. [n=292]
22% idős generációs [n=221]
nő [n=614]
15% 6% 3% középgeneráció [n=685]
6% 2%
6% 7% 8% fiatal generáció [n=295]
10% 6%
10.000+ telep. [n=256]
25%
22% 13,9% 5,6% 4,1%
59%
megyei jogú város [n=257]
62%
Budapest [n=217]
76,4%
járt az utóbbi 1 évben
férfi [n=587]
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
teljes minta [n=1200]
•
válogatott meccsekkel kapcsolatos érdeklődés
lakossági vélemények
„Ha a magyar futballválogatott közvetített meccseire gondol, melyik állítás illik Önre leginkább?”
demográfiai háttér
•
a férfi megkérdezettek több, mint negyede mindig, további 52%-uk pedig néha megnézi a válogatott meccseit
Sosem nézem meg a válogatott meccseit.
Néha megnézem a válogatott meccseit a tévében. Mindig megnézem a válogatott meccseit a tévében, amikor csak tudom.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
22%
39%
37%
52%
49%
52%
35%
38%
35%
19%
13%
13%
13%
15%
Budapest [n=217]
megyei jogú város [n=257]
10.000+ telep. [n=256]
2.000-10.000 telep. [n=292]
2.000település [n=179]
70% 52% 42% 26%
27% 3%
férfi [n=587] nő [n=614]
48%
lakossági vélemények
hazai futballról informálódók aránya
[n=1201]
„Szokott Ön informálódni a hazai futballról, hazai futballcsapatokról, hazai futball ligákról?”
nem szokott; 77%
szokott informálódni; 23%
23%-a szokott információkat keresni
•
a magyar futballról a teljes minta
•
a férfiak esetében ez az arány 39%, a legkisebb települések esetében is meghaladja az átlagot a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban alacsonyabb az érdeklődés
•
szokott informálódni
nem szokott
100% 90% 80% 70%
61%
60%
77%
83%
77%
78%
23%
18%
23%
22%
Budapest [n=217]
megyei jogú város [n=257]
10.000+ telep. [n=256]
2.00010.000 telep. [n=292]
92%
50%
66%
40% 30% 20%
39%
10%
8%
0% férfi [n=587]
nő [n=614]
34%
2.000település [n=179]
lakossági vélemények információs csatornák igénybe vételi intenzitása az informálódók arányában [n=279 – az informálódók] „Az alábbiak közül melyik csatornákat veszi igénybe, és milyen rendszerességgel, amikor a hazai futballcsapatokról, ligákról informálódik?” 90%
80% 11% 70%
szinte naponta gyakran elvétve
10% 60%
10% 50%
45%
38%
40%
7%
8%
38%
30%
23%
26%
20%
10%
25%
16%
23%
11%
15%
10%
0% Közszolgálati televíziók
5%
Főbb Tematikus kereskedelmi sportcsatornák adók
Sporttal foglalkozó újságok
Közéleti napilapok sportrovata
8%
3% 11%
11%
5%
6%
Fő internetes hírportálok (Origo, Index)
Sporttal foglalkozó honlapokon, mégpedig:
10% Rádióadók sportműsorai
klaszterelemzés
futball iránti érdeklődés csoportjai
rajongók; 21,6%
érdektelenek; 45,5%
peremtagok; 32,9%
rajongók 21,6% • • • • • • •
nagy arányban (szinte kizárólag) férfiak enyhén fiatalabbak az átlagnál, de minden korosztály tagjai megtalálhatók 15% rendszeresen, 53% alkalmanként focizik a focival szemben átlagon felüli érdeklődés (6,9) 40% járt az utóbbi évben hazai futballmeccsen, 19% válogatott meccsen 70%-uk rendszeresen néz magyar focit a tévében általában nézik a válogatott mérkőzéseit
•
sokan a focit családi programként kezelik
peremtagok 32,9% • • • • •
a csoportban a férfiak vannak túlsúlyban, de nőket is szép számmal találhatunk a futballt nem művelik, 97%-uk sosem futballozik a hazai futballal szemben alacsony az érdeklődésük, ugyanakkor néha megnézenek egy-egy mérkőzést nem elkötelezettek, vannak, akik szerint a futball túl nagy súlyt kap a többi sportággal szemben körükben a legjellezőbb a nosztalgia a régi magyar futballal szemben
érdektelenek 45,5% • • • •
jelentős a nők aránya, de nem kizárólagos a futball sem eseményként, sem tevékenységként nem érdekli őket több mint 90%-uk nem járt soha sem magyar bajnoki vagy válogatott meccsen 97%-uk sosem néz futballmeccset
• • •
nem csak nem nézik, nem is hisznek a hazai futballban úgy érzik, nincs fejlődés van, akihez csak a "balhé" jut el
MLSZ ismeretség, megítélés
lakossági vélemények
ismeretek az MLSZ-ről
[n=1201]
„Tudja Ön, milyen szervezet foglalkozik a hazai labdarúgó sport irányításával?”
„Hallott már az MLSZ-ről?” „Tudja Ön, mit jelent az MLSZ rövidítés?” 100%
„Tudja Ön, ki jelenleg az MLSZ elnöke?”
80% 60%
„Tudja Ön, ki a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya jelenleg?”
40% 20% 0%
67%
83%
77%
41%
34%
MLSZ spontán ismerete
MLSZ támogatott ismerete
jelentésének ismerete
az elnök személyének ismerete
a szövetségi kapitány ismerete
lakossági vélemények
az MLSZ feladatai
[n=997 – az MLSZ-t támogatottan ismerők]
„Ön szerint az alábbi feladatok közül melyik tartozik az MLSZ hatáskörébe? Több választ is megjelölhet?”
0%
20% 40% 60% 80% 100%
a hazai futball és futballválogatott nemzetközi képviselete
88%
a hazai Nemzeti Bajnokság és kupák működtetése, felügyelete
86%
78%
utánpótlás nevelés
76%
edzők, bírók és egyéb szakemberek képzése a sportág politikai érdekképviselete Magyarországon
73%
a futballválogatott keretének összeállítása, annak egyéb ügyei
70%
a fair play szellemiségének ápolása
70%
doppingszerekkel kapcsolatos szabályozások
68%
a női futball támogatása
66%
amatőr és vegyes versenyrendszer kialakítása esélyegyenlőség biztosítása
iskolai és szabadidős labdarúgás támogatása
62% 59%
55%
a hazai futball különböző részterületeinek megítélése
lakossági vélemények [n=1201]
„Kérem, döntse el, hogy a hazai futball az alábbi területeken inkább sikeres, vagy inkább elmaradott!” – értékelés 5 fokú skálán NT
teljesen elmaradott 0% utánpótlás nevelés
2
3 20%
24%
4
nagyon sikeres
40%
60%
80%
100%
10% 13%
23%
21%
8%
nemzetközi sportpolitika
32%
10% 13%
szakemberek kiválasztása
28%
10% 18%
iskolai és szabadidős futball támogatása, népszerűsítése
26%
16%
hazai sportpolitika
29%
első osztályú csapatok színvonala
másod- és harmadosztályok színvonala női futball támogatása
25%
29%
35%
14%
16%
2,81
31%
11% 1%
2,66
25%
12% 4%
2,61
10% 1%
2,55
8% 1%
2,44
7% 1%
2,36
21% 5%1%
2,23
17%
19%
16%
29%
20%
16%
3,04 2%
26%
17%
átlagos érték
30%
21%
18%
27%
0,0%
5,0%
utánpótlás
lakossági vélemények
15,0% 12,1%
jó játékosok
1,7%
néha a válogatott
1,7%
nosztalgia, a múlt emléke
1,5%
jelenleg semmiben sem, de jó úton…
10,0%
a hazai futball sikerei – spontán válaszok [n=1201]
1,2%
elszántság, akarat
0,7%
játékvezetők sikeresek
0,7%
összetartás, összetartozás
0,6%
akadémiák működtetése
0,5%
jók az eredmények
0,5%
csapatépítés
0,3%
az Aranycsapat emlékének ápolása
0,3%
sok múlik az edzőn
0,3%
megyei szinten
0,3%
technikás labdajáték
0,3%
marketing
0,2%
szurkolótábor
0,2%
erőnlét
0,2%
bajnokságok
0,2%
Videoton
0,1%
kapusok
0,1%
Gera Zoltán
0,1%
Bozsik program újraindítása
0,1%
első osztályú futball
0,1%
teremfoci
0,1%
U 21
0,1%
nem fővároscentrikus a bajnokság
0,1%
„Fogalmazza meg pár szóban, hogy miben a leginkább sikeres a magyar futball?”
•
legnagyobb arányban sikerként az
utánpótlást (12,1%) •
említették
a többi terület említésének teljes mintára vetített részaránya 2% alatti
gyakoribb említések
0,0%
2,0%
4,0%
6,0%
kevés a pénz
8,0%
10,0%
lakossági vélemények
6,1%
győzelmek, eredmények
4,9%
utánpótlás nevelés
4,8%
erőnlét, kondíció
a hazai futball kudarcai – spontán kritikák [n=1201]
4,6%
hozzáállás, szív
3,7%
mindenben
3,7%
kitartás
2,9%
színvonal
2,9%
technikában
2,8%
felkészültség, tudás
2,4%
összetartás, csapatjáték
2,3%
pénzért fociznak, csak ez érdekli…
2,3%
a jó focisták külföldre mennek
2,2%
stadionok
2,2%
jó focisták
1,7%
nem akciódús a játék, unalmas
1,6%
szakvezetés
1,5%
rossz edző, nem megfelelő edzés
1,4%
motiváltság
1,2%
elszántság, akarás
1,1%
gólokban
1,1%
képzés
1,0%
taktika
1,0%
pályák állapota
1,0%
„Fogalmazza meg pár szóban, hogy miben a leginkább elmaradott a magyar futball?”
•
•
a válaszadók 49%-a nem tudott ilyet említeni, míg a többiek változatos módon 64 különböző problémát soroltak fel a közönség szerint egyaránt fennállnak infrastrukturális,
finanszírozási, hozzáállásbeli, tudás- és technikabeli problémák.
megállapítások
drive trendek – a futball fogyasztói trendkörnyezete
drive trendek egészség, hírnév vágy, lokalitás/hiperlokalitás, sztori éhség, média, szakértőség, környezettudatosság, a test fontossága, együtt, nemzettudat
gátló trendek online, virtuális valóság, válság-style, szegényedés, olcsóság, nemvásárlás, „nullness”
megállapítások a futball és a társadalom dimenziói és fő kérdéskörei
• a foci sport • utánpótlás • hazai versenyrendszer presztízsének visszaállítása •
a foci
show, látvány/média • a közvetített élmény • a közeg a mai szurkolói elvárásokhoz való közelítése
•
a foci
szabadidős tevékenység, örömfoci baráti társaságok közös tevékenysége, szervezője
•
a foci
üzlet • kommunikáció fontossága, médiakapcsolatok tudatos tervezése komplex • •
•
a foci
módon profi marketingtevékenységek transzparencia
identitást befolyásoló • példaképek, minták, sikerminták • összetartozás megélése (lokálpatriotizmus eleme)
megállapítások • meghatározó jelentősége van
a futballnak hazánkban, mindenki ápol vele valamiféle viszonyt, még a kritikusoknak is állandó, fontos témája
• •
„szunnyadó tűz”, parázslik, de nem izzik fel, mert nincs látható eredménye, amivel azonosulni lehet fontos lenne végiggondolni, hogy kell-e, lehet-e más, új célcsoportok felé nyitni, mintsem csak az elkötelezett focirajongók irányába
• a családok – ehhez biztonságos közeg, nem obszcén hangvételű közönség kellene, emellett ennek a célcsoportnak megfelelő árképzés és szolgáltatások
• kiemelve a nőket, mint családanyákat, hogy családi programként maguk is látogatókká váljanak, valamint hogy támogassák a gyerek foci sportág választását
• fiatalok – kedvező konstrukciók segítségével kiemelt célcsoportként kezelni
megállapítások •
jelenleg nem trendi drukkernek lenni Magyarországon, de feltehetően azért, mert
az egyesületek átengedték a terepet olyan futball-, vagy aköré csoportosuló szcénáknak, amelyek a társadalom nagyobb többsége számára taszítóak (szélsőséges, brutális, rasszista közeg)
•
a hírek a vandalizmusról, negatív dolgokról, pénzügyi botrányokról, bundáról, csalásokról, nem fizetésekről szólnak a sport helyett
megállapítások •
a válogatott helyét
eredményei
•
ettől függ alapvetően az MLSZ munkájának a megítélése is
•
az MLSZ megítélése javulónak látszik, de ezt monitorizálni kell a megalapozott döntések meghozatala érdekében
•
a szervezethez kötődő kulcskérdések
alapvetően meghatározzák a foci aktuális értékét és
• egy erős, színvonalas nemzeti bajnokság, versenyrendszer felépítése • transzparencia • a döntéshozó szintet közelíteni a megvalósítókhoz, folyamatos visszacsatolás szükséges • szakember-képzés kontrollja, a célok világossá tétele
megállapítások a futball közvélekedésben való megítélésének javítása
• hétköznapi szereplők, hősök kiemelése, bemutatása nem csak a játék résztvevőiről, a közönségről kell kommunikálni, a közönséggel is lehet kommunikálni
közösség erejét kellene felmutatni, a valahova tartozást apró örömöket biztosítani az embereknek, és ezt nyilvánosságra is hozni
•
válság van: a
•
foci jelentéstartalmai sokszínűek, a keresletet alkotók is sokszínűek
•
fontos a
megadni,
klaszterek kezelése, mind, máshol, máshogy érhető el • elkötelezettek: keresik az információt, résztvevők • peremtagok, átmeneti csoportok: örömfoci támogatása • külső perem, alig érdeklődők (publikum), anyák, női csoport megnyerése
