A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium ___________________________________________________________________________ A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján A kerettanterv javasolt óraszámai 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

heti

éves

heti

éves

heti

heti

1,5

54

1

36

éves

éves

összesen 2,5

90

Készítette a reál munkaközösség

A tantárgy helyi tantervének óraszámai

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

1,5

54

1

36

3

108

3

96

összesen 8,5

294

A kerettanterv által javasolt óraszámokon felüli idő csak gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítható

1

9. évfolyam Tematikai egység címe

órakeret

A Föld kozmikus környezete

3 óra

A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

3 óra 6 óra

A légkör földrajza A vízburok földrajza

6 óra 6 óra

A földrajzi övezetesség

7 óra

Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai

5 óra 10 óra

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

8 óra


órakeret

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmigazdasági jellemzői Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

13 óra 16 óra 7 óra


órakeret

Térképi ismeretek, kozmikus környezetünk

7

Jelenségek és folyamatok a geoszférákban

22

A kőzetburok földrajza

12

A légkör földrajza

10

A víz- és a talajburok földrajza

9


15

Népesség- és településföldrajz

13

A világgazdaság és működése

14

Topográfiai feladatok

7

2


órakeret

Egyedi szerepkörű országcsoportok, országok Európán kívül

30

Európa, részeinek és néhány országának földrajza

27

Hazánk földrajza

23

A Föld globális problémái

9


7

3

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 1,5+1)

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társ-földtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt különös tekintettel a fenntarthatóságra.

Célok és feladatok A Nemzeti alaptanterv Földünk-környezetünk műveltségi területében megfogalmazott tartalmi és fejlesztési követelmények szerint a műveltségi terület és az ezt megjelenítő földrajz tantárgy alapvető feladata, hogy megismertesse a tanulókat szűkebb és tágabb környezetünk természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Felismertesse a folyamatok között megfigyelhető alapvető összefüggéseket, kölcsönhatásokat. A földrajz tanulása során alakul ki a tanulókban a mindennapi élet szempontjából döntő fontosságú térbeli és időbeli tájékozódási képesség a Földön lejátszódó természeti és társadalmi folyamatokban egyaránt. A Földünk-környezetünk műveltségi terület a napjainkban lejátszódó társadalmigazdasági és környezeti folyamatok vizsgálatát állítja a középpontba. A komplex, természeti és társadalmi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat egyaránt bemutató tananyag feldolgozásának célja a tanulók szemléletének formálása, a földrajzi gondolkodás képességének megalapozása és fejlesztése. A középiskolai földrajzoktatás megismerteti a tanulókkal a Föld egyes gömbhéjaiban lejátszódó jellemző természeti folyamatokat, jelenségeket. Bemutatja Földünk társadalmigazdasági és környezeti sajátosságait, kiemelve az általános és a regionális, illetve lokális jellemzőket. Középpontba állítva azokat a jelenséget és folyamatokat, amelyek ismerete hozzájárul a mindennapi életben való boldoguláshoz. A pusztán tényközlő tananyagátadás helyett a hangsúlyt a természeti, társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatok vizsgálatára, az összefüggések és az általános törvényszerűségek megláttatására kell helyezni. A földrajztanítás kiemelten fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók környezeti érzékenységét. Megértesse velük a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák felismerésének, mérséklésének és megakadályozásának fontosságát és lehetőségeit. A tantárgy tartalmának elsajátítása során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az emberiség jövőjét meghatározó társadalmi-környezeti kihívások döntően földrajzi problémákból indulnak ki, és hogy ezek megelőzésében, illetve mérséklésében meghatározó szerepe van az egyén környezettudatos magatartásának. A középiskolai földrajzoktatás feladata, hogy megismertesse a tanulókat bolygónk kozmikus környezetével, a Naprendszerben érvényesülő törvényszerűségekkel és azok földi életre gyakorolt hatásaival. Bemutatja a Föld egyes gömbhéjaiban lejátszódó fontosabb folyamatokat és azok összefüggéseit, hatásukat a mindennapi életre. A természeti jellemzők mellett megismerteti a tanulókat a társadalmi-gazdasági élet általános és regionális sajátosságaival, a világgazdaság legfontosabb folyamataival, kiemelve a világgazdaság szempontjából meghatározó jelentőségű régiók, országok szerepét. Földünk egyes térségeinek, népeinek, országainak 4

megismerése nagymértékben hozzájárul a különböző kultúrák iránti érdeklődés kialakításához, az eltérő társadalmi-gazdasági fejlődés okainak, sajátosságainak megértéséhez és elfogadásához, a más kultúrák iránti tisztelet kialakulásához. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkről, a magyarság világban és Európában elfoglalt helyéről, az Európai Unió világgazdasági szerepéről. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok eligazodjanak a globalizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során A Földünk-környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A gimnáziumi földrajzoktatás az életkori sajátosságoknak megfelelően magasabb szinten továbbfejleszti és elmélyíti a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A földrajz tanításának és tanulásának olyan fejlesztési, illetve a tanulás tanulását segítő eszközöket kell alkalmaznia, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő ismeret- és képességszintjét. A differenciált oktatás eszközeinek alkalmazásával lehetővé teszik az egyéni képességekhez és adottságokhoz igazodó oktató-fejlesztő munkát. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Ennek megfelelően a középiskolában az oktatási-fejlesztési feladatokat az érettségi követelményekkel összhangban, az abban megfogalmazott tartalmi és képességszinteknek figyelembe vételével kell megtervezni. A földrajz komplex ismeretanyaga révén orientálja a tanulók pályaválasztását. Elősegíti, hogy tanulmányaik befejezése után eligazodjanak a munka világában. A középiskolai földrajzoktatás a tanulók igényeinek megfelelően felkészít a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is. A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, folytonos átalakulásában mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat úgy, hogy egyben használható támpontokat kapjanak e problémák megoldásainak következő évtizedekben várható irányaihoz is. A tartalmi elemek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok

5

és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási– tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a műveltségi terület elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra választott szakmájukhoz kapcsolódóan, illetve az állampolgári szerep gyakorlása során. Az egyes tartalmi egységek végén található fogalmak, illetve topográfiai követelmények az általános iskolában elsajátított tananyagra épülnek, és feltételezik azok ismeretét, az ott megnevezettek közül csak a középiskolai tananyag feldolgozása szempontjából meghatározó jelentőségű fogalmakat ismételtük meg. Ezek újbóli felsorolása a fogalmak – a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő – tartalmi-szemléleti elmélyítésére utal.

Fogalmi rendszer A tudás felépítésének, konstruálási folyamatának egyik összetevője a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Ezért a Földünk-környezetünk műveltségterület is felépíti a maga sajátos fogalomrendszerét. Ebben a fogalomrendszerben kiemelkedő szerepe van a kulcsfogalmaknak, amelyek az adott ismeretrendszer fogalmi hálójának csomópontjait jelentik, amelyek sok más fogalommal kapcsolatba hozhatóak. Központi szerepüknek köszönhetően több témakörhöz kapcsolódva, más és más kontextusban, ismételten is megjelenhetnek. Lehetővé teszik, illetve alapul szolgálnak a tények, jelenségek rendszerezéséhez, az ismeretelemek összekapcsolásához. Alkalmazásuk révén könnyebb értelmezni és befogadni az új információkat és tapasztalatokat is. A műveltségterület kulcsfogalmai: Centrumtérség, eladósodás, eltartó képesség, erőforrás, éghajlat, fenntartható fejlődés, tengely körüli forgás, földrajzi környezet, földtörténet, gazdasági szerkezet, GDP, globalizáció, globális éghajlatváltozás, gömbhéj, integráció, jelrendszer, K+F, keringés, környezeti veszély, lemeztektonika, működőtőke, népességrobbanás, TNC (transznacionális vállalat), periféria terület, piacgazdaság, prognózis, tájékozódás, urbanizáció.

6

A tanulók értékelése A tanulói teljesítmények értékelése három, egymáshoz szorosan kapcsolódó részelemből tevődik össze: a földrajzi-környezeti az ismeretek, az ismeretek alkalmazásának képessége, a földrajzi kompetenciákban (térbeli és időbeli tájékozódás, térképhasználat, földrajzi összefüggések felismerésére képes gondolkodás) való jártasság. A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából az alapvető ismeretelemek elsajátítása mellett döntő fontosságú, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, kiemelten a földrajzi térben való tájékozódás képességét, a földrajzi tartalmú információszerzés és az információk feldolgozásának, értelmezésének képességét. A tanulói teljesítmény értékelésére sokféle lehetőség és mód kínálkozik:  Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenőrzése rövid írásos, illetve szóbeli felelet, frontális foglalkozás formájában.  A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével.  Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: tanórai tevékenység; szerepvállalás a csoportmunka során; terepi munka, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése, illetve jegyzőkönyv készítése; gyűjtőmunka és az összegyűjtött információk különböző formában történő feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.).  Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése.  Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka.

A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:  Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek.  Szemléletmódjában tükrözze a képességfejlesztést előtérbe helyező nevelési-oktatási szempontokat.  A szakmai pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. A könyv nyelvezete legyen érthető, olvasmányos. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. Ne tartalmazzon sok, a követelményektől eltérő, azt meghaladó fogalmat és adatot (topográfia).  Legyen motiváló hatású, keltse fel a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt (megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.).  Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra. Nyújtson esztétikai élményt.  A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését.  Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezéséhez. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve a ismeretek alkalmazását igénylő, a földrajzi kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.

7

       

A kiegészítő olvasmányok mellett a tankönyv közöljön eredeti, a korosztály számára feldolgozható forrásokat. Az olvasmányok és források megértését kérdések, feladatok segítsék. A tankönyvben található képek, ábrák ne csak illusztrációk legyenek, hanem legyenek alkalmasak elemzésre, a tananyaghoz kapcsolódó irányított vagy önálló tanulói ismeretszerzésre. Kapcsolódjanak hozzájuk kérdések, feladatok. A taníthatóság-tanulhatóság szempontjából fontos az átlátható, világos tagoltság, amely összhangban van a tartalmi elemek súlyával, jelentőségével az ismeretrendszeren belül. . Különüljenek el a különböző didaktikai funkciójú szövegrészek (pl. törzsanyag, érdekességek, olvasmányok, kérdések, feladatok). Különféle, de átlátható, világos kiemelések (betűtípus, szín) segítsék a tanulást, a lényeges információk kiemelését. Jó, ha a leckékhez és a nagyobb fejezetekhez rendszerező összegzés, összefoglalás is kapcsolódik. A tevékenykedtetés és a képességfejlesztés szempontjából fontos, hogy a tankönyvhöz megfelelő munkafüzet is tartozzon. Célszerű azonos didaktikai felépítésű tankönyvsorozathoz tartozó könyveket választani.

A leginkább ideillő tankönyvek: 17130 Kereszty P. – Nagy B. – Nemerkényi A. – Neumann V. – Sárfalvi B.: A mi világunk – Lakóhelyünk a Föld 17230 Bernek Á.: A mi világunk – Az ember és a Föld

Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1,5

1

3

3

Földrajz

8

9. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás

A Föld kozmikus környezete

Órakeret 3 óra

A Föld mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és azok következményei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és időbeli nagyságrendekben. Személyi: kísérő tanár a Planetárium látogatásához További feltételek Tárgyi: tellurium, lunárium, éggömb, a csillagos égbolt térképe, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és A tematikai egység felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének nevelési-fejlesztési megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási céljai képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok) nagyságrendjéről. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül. A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján. A csillagászati ismeretek fejlődése Ismeretek/ A geocentrikus világkép és a heliocentrikus világkép összevetése, a Fejlesztési bolygók mozgásának törvényszerűségei. követelmények A Világegyetem: A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei. A kőzetbolygók (Föld típusú bolygók) és a gázóriások (Jupiter típusú bolygók) jellemzőinek összehasonlításai, a kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok jellemzői. A Nap mint csillag felépítése, tevékenységének földi hatásai példák alapján. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében Az űrkutatás legfontosabb mérföldkövei és korszerű eszközei, legújabb eredményei. Az űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének példái. A Föld mint égitest A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következményei és ezek hatása az ember életére. Periodikusan ismétlődő jelenségek – időszámítás, a helyi idő, a zónaidő gyakorlat jelentősége, egyszerű számítások elvégzése. A Hold Jellemzői, földi hatásai, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata. Pedagógiai eljárások, Tanári magyarázat. módszerek, szervezési Tankönyvi ábrák elemzése. Diaképek, fotók, filmrészletek elemzése. és munkaformák Szemelvények irányított elemzése. Kielőadás a csillagászattörténet legjelentősebb tudósairól, (Ptolemaiosz, Kopernikusz, Kepler, Galilei stb.), legfontosabb eseményeiről. 9

Kielőadás az egyes bolygó-típusokról, bolygókról. Planetáriumi előadás, illetve a közelben lévő csillagvizsgáló meglátogatása. A fogyatkozások kialakulásának, a Hold – Föld rendszer mozgásainak modellezése tanulói mozgás-játék segítségével. Kielőadás a Holdról, a Nap és a Hold földi életre gyakorolt hatásairól, a naptárkészítés történetéről. Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ókor és a középkor tudományos gondolkodása. Magyar nyelv és irodalom: mitológia. Fizika: a bolygómozgás törvényei, a tömegvonzás törvénye, forgómozgás, viszonyítási rendszer, a csillagok energiatermelése, elektromágneses sugárzás, részecskesugárzás, nyomás, hőmérséklet, erő-ellenerő, űrkutatás. Kémia: hidrogén, hélium, gázok. Matematika: logika, matematikai eszközhasználat. Biológia-egészségtan: az élet fogalma, fotoszintézis. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Transzparens a Naprendszer felépítéséről Éggömb Csillagképek atlasza Tellúrium, Lunárium Éggömb Rajzgömb Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, mozgástörvény, kőzetbolygó (Föld típusú bolygó), gázóriás (Jupiter típusú bolygó), tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi idő, zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás.

10

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás

A földi tér ábrázolása

Órakeret 3 óra A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. Szemléleti térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemei, tájékozódás a fokhálózat segítségével. Személyi: földrajz szakos tanár További feltételek Tárgyi: turistatérképek, dombortérkép, autótérképek, iránytű, gördülő távolságmérő, műholdfelvételek, interaktív földrajzi atlasz, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor. A tematikai egység A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakítása a különböző típusú térképek mint információforrások nevelési-fejlesztési használatában (közölt információk felismerése értelmezése és céljai felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. A térkép Ismeretek/ A modern térképkészítés elvei. A földrajzi fokhálózat értelmezése és Fejlesztési használata. A vetület fogalma, a vetülettípusok alkalmazhatóságának követelmények korlátai. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján. Tájékozódás a térképen és a térképpel: Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használatával. A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata. Különböző típusú térképeken közölt információk értelmezése és felhasználása. Térképvázlatok, illetve egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése. Távérzékelés és térinformatika: A műholdfelvételek típusai, alkalmazásuk lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Földi képződmények, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A GPS működési elve és jelentősége. A földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma, hasznosításának gyakorlati példái. Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve térinformatikai rendszerek mindennapi életben való sokoldalú felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, környezet károsodásának felismerése). Pedagógiai eljárások, Tanári magyarázat. Tankönyvi ábrák elemzése. módszerek, Különféle térképek, atlaszok összehasonlítása. szervezési Egyéni, pár- és csoportmunka alapján elemzési és ábrázolási és munkaformák feladatok megoldása. Kielőadás a térképészet történetéről, a műholdfelvételek készítéséről és értelmezéséről. Logikai térképolvasás gyakoroltatása. Egyéni, pár- és csoportmunka alapján elemzési, ábrázolási és számítási feladatok megoldása. Kapcsolódási pontok Matematika: arányszámítás, mértékegységek. Informatika: adat, információ, adatbázis. Fizika: elektromágneses sugárzás, űrkutatás.

11

Taneszközök


Iskolai űratlasz Autótérkép, műholdfelvételek Gördülő távolságmérő, iránytű, turistatérkép Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai térkép, tematikus térkép, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés.

12


További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek/ Fejlesztési követelmények

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

Órakeret 6 óra A Föld alakja, felépítések egyszerű modellje. A szárazföldek, óceánok elhelyezkedése. Elemi tájékozottság a földtörténet időrendjéről. Az alapvető domborzati és felszínformák felismerése, jellemzőinek ismerete. A hazánkban előforduló leggyakoribb üledékes és vulkáni kőzetek. Személyi: kísérő tanár a múzeumlátogatáshoz, múzeumpedagógus Tárgyi: földmodell, kőzetgyűjtemény, földtani és földszerkezeti térképek, interaktív tananyag, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedése bemutatásával az oksági gondolkodás erősítése. Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az események sorrendiségének felismerése révén. A véges ásványkincskészletek hasznosításának példáján olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul a környezet iránti felelősségérzet növeléséhez, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele A belső gömbhéjak fizikai és geokémiai; jellemzői, a tulajdonságok változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása. A kőzetlemezek és mozgásaik következményei A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása. A kőzetlemezszegélyek típusai - közeledő, távolodó és elcsúszó lemezszegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek leírása különböző konkrét példák alapján. A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei. A földrengések következményei, cunami. A károk mérséklésének lehetőségei példák alapján. A társadalom felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes zónákban. A nemzetközi segítségnyújtás szerepe. A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása. A vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemezszegélytípusokkal, magyarázó ábrák elemzése. Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok összehasonlítása. A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása példák alapján. Ásványkincsek A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése. A kőzetek csoportosítása. Az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó leggyakoribb kőzettípusok jellemzése. A kőzetek felhasználásának, hasznosításának bemutatása példák alapján.

13

Példák gyakori ércásványokra. Magmás és üledékes ércképződés. Az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis energiahordozók – a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák Az építkezések, az ásványkincsek kitermelésének környezeti következményei – információk gyűjtése és feldolgozása. A fosszilis energiahordozók felhasználásnak környezeti következményei. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példák alapján. A talaj A talajképződés folyamatának összefüggései. A talaj szintjeinek jellemzői. Az elterjedtebb zonális és azonális talajok jellemzése. A talaj környezeti hatásjelző szerepének bemutatása példák alapján. A talajpusztulás mérséklésének lehetőségei. Földtörténet: A kormeghatározás módszereinek összehasonlítása. A földtörténeti időskála elemzése. időegységeinek rendszere. A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok nyomai bolygónkon, területi előfordulásuk bemutatása. Az élet elterjedésének, a környezet változásának fő eseményei. Pedagógiai eljárások, Tanári magyarázat. Tankönyvi ábrák, szerkezetei modellek elemzése. módszerek, Kiselőadás a Föld belső szerkezetének megismeréséről, a különböző szervezési földmodellekről. és munkaformák Vázlatábrák, folyamatábrák elemzése. Folyamatábrák készítése. Térképi feladatok megoldása. Didaktikai játék. Kiselőadás a lemeztektonikai modell megszületéséről, Wegener munkásságáról. Vulkánkitörésről, földrengésről szóló film feldolgozása feladatlap segítségével egyéni, illetve csoportmunkában. Különféle kreatív földrajzi gondolkodást igénylő szövegalkotási feladatok. Szituációs játék, helyzetgyakorlat. Információgyűjtés. Kiselőadás híres földrengésekről, vulkánkitörésekről, hazánk veszélyeztetettségéről. Beszélgetés a károk megelőzésének és mérséklésének lehetőségeiről. A hegységképződés-típusok összehasonlítása csoportmunkában feladatlap segítségével. Térképi feladatok megoldása. Kapcsolódási pontok Kémia: szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőszén, szénhidrogén, halmazállapotok.Biológia-egészségtan: élő anyag, evolúció, rendszertan. Matematika: térbeli mozgások elképzelése, időegységek,

14

Taneszközök


Topográfiai ismeretek

időtartammérés. Fizika: úszás, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, erőhatások, szilárd testek fizikai változásai, hullámterjedés. Magyar nyelv és irodalom: szöveg- elemek időrendjének felismerése. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Földmodell A földfelszín dombortérképe Vulkán szerkezeti modell Bemutató és tanulói kőzetgyűjtemény Geoszféra, földköpeny, asztenoszféra, geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, földrengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás, kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, kormeghatározás, földtörténeti eon, idő, időszak, kor, nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció. Gondwana, Pangea, Tethys. Pajzsok (ősföldek) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. Helens.

15


További feltételek



A légkör földrajza

Órakeret 6 óra

Időjárási elemek és az időjárási jelenségek felismerése. A felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Az időjárási elemek térbeli és időbeli változásai. A Föld gömb alakjának következménye az éghajlati övezetesség kialakulásának okai, az egyes éghajlatok előfordulásának területi példái. Éghajlati diagram. Személyi: kísérő tanár az intézménylátogatáshoz Tárgyi: időjárási mérőműszerek, időjárási térképek, éghajlati térkép, interaktív tananyag, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. A légkör anyagai és szerkezete A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri folyamatokban betöltött szerepének megismerése. A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet szempontjából. A levegő felmelegedése: A levegő felmelegedésének folyamata és törvényszerűségei, folyamatábrák elemzése, a hőmérsékletváltozásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. A felmelegedést meghatározó tényezők. A felmelegedést módosító tényezők – hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példái. A felhő- és csapadékképződés A felhő- és csapadékképződés feltételei és összefüggései. A levegő nedvességtartalmához, a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása. A talaj menti és a hulló csapadék típusainak jellemzése. A levegő mozgása: A légnyomás változásában szerepet játszó tényezők megnevezése. A légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései. A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása. Az egyes szélrendszerek jellemzése. A jellegzetes helyeik szelek példái. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük igazolása. Időjárás, időjárási frontok Az időjárás és a mindennapi élet kapcsolatának bemutatása. Szöveges és képi, időjárás-előrejelzés értelmezése. Időjárási adatok alapján következtetések levonása. A hideg- és a melegfront összehasonlítása példák a mindennapi

16

életet befolyásoló szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, a helyes és másokért is felelős magatartás kialakítása. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége A pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemző formák felismerése. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményei. A légszennyezés következményei A legnagyobb légszennyező források megnevezése. A szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása, a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása. Pedagógiai eljárások, Tanári magyarázat. Tankönyvi ábrák, diagramok elemzése. módszerek, Beszélgetés a légkör szerepéről a földi élet és a gazdaság szervezési szempontjából. és munkaformák Tanulói kísérlet. Projektfeladat. Irányított beszélgetés. Kiselőadás a felmelegedést módosító tényezőkről, az üvegházhatás szerepéről, a társadalom hatásairól. Adatok feldolgozása, rendszerezése, szemléletes ábrázolása. Számítási feladatok megoldása. Időjárási térképek, műholdfelvételek értelmezése, egyszerű prognózis megfogalmazása. Projektfeladat: iskolai mérőállomás kialakítása és működtetése. Tanulói megfigyelés, mérés csoportmunkában. Kiselőadás. Légköri képződményeket bemutató ismeretterjesztő filmrészlet feldolgozása feladatlap segítségével Időjárási térképek, műholdfelvételek értelmezése, egyszerű prognózis megfogalmazása. Kapcsolódási pontok Kémia: gázok jellemzői, gáztörvények, a víz tulajdonságai, kémhatás, kémiai egyenletek, légnyomás, hőmérséklet, áramlások. Fizika: hőmérséklet, a hőmérséklet változása, kicsapódás légnyomás, hőmérséklet, áramlások sebesség. Biológia-egészségtan: légzés, keringés, légúti betegségek, allergia. Matematika: százalékszámítás, matematikai eszköztudás alkalmazása. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: az egyéni felelősség felismerése, felelős viselkedés és segítségnyújtás veszélyhelyzetekben. Hőmérő, különböző színű és minőségű anyagok Taneszközök Időjárási mérőműszerek, időjárási térképek műholdfelvételek, feladatlap az intézménylátogatáshoz Állandó, változó, erősen változó gáz, troposzféra, sztratoszféra, Kulcsfogalmak/ üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, fogalmak

17

termikus egyenlítő, főnszél, harmatpont, relatív páratartalom, felhőtípus, talaj menti csapadék, hulló csapadék, időjárásielőrejelzés, kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg, globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió.

18


További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai


A vízburok földrajza

Órakeret 6 óra Az óceánok és jelentősebb tengerek elhelyezkedése. A folyók felszínformáló munkájának jellemzői példái, árvíz. A tavak jellemzői. Hazánk legnagyobb folyói és tavai. Az egyes kontinensek legjelentősebb folyói, tavai. Talajvíz, hévíz fogalma, hazai előfordulásuk példái. Vízszennyezés. Személyi: kísérő tanár a intézménylátogatáshoz. Tárgyi: vízrajzi és csapadéktérkép, vízállási adatsorok, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A vízburokban lezajló folyamatok társadalmi-gazdasági következményeinek, illetve a növekvő termelés és fogyasztás a vízburokra gyakorolt hatásainak felismerése. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismerése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. Annak megértése, hogy a lokális károsító folyamatok a kölcsönhatások révén globális veszélyforrásokká válhatnak. Annak megértése, hogy az egészséges ivóvíz biztosítása egyre nagyobb gondot okoz bolygónkon, ezért elengedhetetlen az ésszerű, takarékos vízfelhasználás. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek felismerése, képesség a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. A vízburok tagolódása, a vízkészlet összefüggéseinek megismerése A vízburok tagolódása. A tengerek típusai, jellemzőik bemutatása példák alapján. A tengervíz sajátos jellemzőinek kiemelése. A tengervíz mozgásai A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A tengeráramlás éghajlatmódosító szerepének bemutatása példák alapján. Hideg és meleg tengeráramlások példái. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései. A jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal. A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek típusai. Az egyes víztípusok jellemzése. Gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján. Veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása. Felszíni vizek Folyók - a vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek feltárása. Tavak - a tómedencék kialakulásának típusai példák alapján. A tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. A víz és a jég felszínformáló munkája Az épülő és a pusztuló tengerpartok jellemzése. A folyóvíz felszínformáló tevékenységének, az építő és pusztító munka következményeinek bemutatása. A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának példái. A jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés kialakulásuk folyamatára.

19

A karsztosodás A karsztosodás folyamatának bemutatása. A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése. A jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés a kialakulásuk folyamatára. A vízburok mint gazdasági erőforrás Ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon. A veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése. Helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben. A gazdaság vízigényének példái. A vízenergia hasznosításának lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jellemzői, a víz mint idegenforgalmi vonzerő példái. A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyezőforrások megnevezése. A szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása, a károsítás mérséklésében. Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása. Az ivóvíz biztosításának nehézségei, következményei. A vízzel való takarékosság lehetőségei. Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása. Pedagógiai eljárások, Tanári magyarázat. Képek, filmrészletek elemzése. módszerek, Tankönyvi ábrák elemzése. szervezési Magyarázó ábrák önálló elkészítése. és munkaformák Ok-okozati összefüggések felismertetése az atlasz tematikus térképeinek felhasználásával. Modellezés. Beszélgetés, véleményütköztetés környezeti veszélyekről, a mérséklés lehetőségeiről. Gyűjtőmunka. Kiselőadás. Témafeldolgozás csoportmunkában: adatsorok, tematikus térképek elemzése, forráselemzés. Drámapedagógiai eszközök alkalmazása. Projektfeladat. Kapcsolódási pontok Kémia: víz, oldatok, oldódás, szénsav, nitrátok. Fizika: légnyomás, áramlások, tömegvonzás, energia. Biológia-egészségtan: eutrofizáció, vízi életközösségek. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek, az egyéni felelősség felismerése, önkéntes segítőmunka. Terepasztal Taneszközök Térképek Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, belvíz, rétegvíz, Kulcsfogalmak/ hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan fogalmak terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser,

20


moréna, karsztjelenség, karsztforma. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Holt-tenger, Jenyiszej, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó. Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shioáramlás.

21



Órakeret 7 óra Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak. Személyi: földrajz szakos tanár További feltételek Tárgyi: éghajlati térképek, éghajlati adatsorok, didaktikus oktatófilmek, interaktív tananyag, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A tematikai egység Annak felismertetése, hogy az éghajlat meghatározó jelentőségű más földrajzi tényezők alakításában. A földrajzi övezetesség elemeinek nevelési-fejlesztési megismertetése során a rendszerszemlélet kialakulása. A természeti céljai adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti összefüggések felismertetése. Az éghajlat szerepének felismertetése a táplálkozás és a napi életvitel alakításában. Annak megértetése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség Ismeretek/ A szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségei, a Fejlesztési valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának bemutatása. Az követelmények övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése. Az övezetesség rendszerének értelmezése. Az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése. A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvényszerűségek és összefüggések feltárása. Az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való összefüggéseinek bemutatása. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása Az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. Az övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik bemutatása. A függőleges övezetesség A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása. Pedagógiai eljárások, Tanári magyarázat. Film, diakép, fotó elemzése. módszerek, Magyarázó ábrák önálló elkészítése. szervezési Feladatmegoldás csoportmunkában. és munkaformák Szövegalkotási feladatok megoldása. Modellezés.

22

Kapcsolódási pontok

Taneszközök


Kiselőadás. Gyűjtőmunka. Fotópályázat. Fizika: meteorológiai jelenségek fizikai alapjai. Matematika: modellek és diagramok értelmezése, adatleolvasás. Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése. Magyar nyelv és irodalom: szövegegységek közötti tartalmi különbségek felismerése. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák iránti érdeklődés. Terepasztal Éghajlati térkép, eltérő helyen kialakuló függőleges övezetességet bemutató transzparens Szoláris éghajlati övezetesség, valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, terület, vidék, zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár.

23


Társadalmi folyamatok a 21. század elején

Órakeret 5 óra A hazai településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és szerepköreik konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek, országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései Személyi: földrajz szakos tanár További feltételek Tárgyi: interaktív tananyag, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A tematikai egység Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének nevelési-fejlesztési megértése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, céljai kultúrák értékeinek megismerése iránt. Az idegen nyelvtudás fontosságának beláttatása. Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő vonásainak felismertetése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódóan a médiában megjelenő hírek kritikus értelmezés képességének kialakítása. Demográfiai folyamatok a 21. század elején Ismeretek/ A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek Fejlesztési megismerése, okainak feltárása. A folyamatok következményeinek követelmények megfogalmazása. A fiatal és az elöregedő társadalmak jellemzőinek összevetése, következtés a társadalmi folyamatokra, problémákra. A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése. A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak). A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása (pl. hírek, nyomtatott, illetve digitális információforrások alapján), az okok feltárása. A népesség összetétele Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A világ nyelvi, kulturális és vallási sokszínűségének jellemzése. Településtípusok – urbanizáció A települések csoportosítása különböző szempontok alapján, példák megnevezése. A különböző településtípusokon élők életkörülményének, életmódjának összevetése. A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsolatuk megértése. Az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban. Az agglomerációk kialakulásának bemutatása. A nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása. Pedagógiai eljárások, Tanári magyarázat.

24

módszerek, szervezési és munkaformák


Taneszközök





Tankönyvi ábrák elemzése. Rendszerező ábra készítése. Film, diakép, fotó elemzése. Diagramelemzés és -készítés. Szövegalkotási, szövegelemzési feladatok megoldása. Kiselőadás. Magyarázó ábrák önálló elkészítése. Gyűjtőmunka Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfiai folyamatok; vallás, nemzetiség; a városok kialakulása, urbanizáció jellemzői. Biológia-egészségtan: emberfajták. Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat. Idegen nyelv: a nyelvtanulás fontossága (motiváció). Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: a vallás szerepe; más kultúrák Térképek Népesség-földrajzi térkép Statisztikai kiadványok Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, népesedési folyamat, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás, tanya, farm, falu, város, városszerkezet, agglomeráció. Magyarország megyéi és megyeszékhelyei és megyei jogú városai, nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népesség tömörülések, a világvallások központjai.

A világgazdaság jellemző folyamatai

Órakeret 10 óra Alapvető gazdasági fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás bevétel, kiadás adósság. A család mint a legkisebb gazdasági közösség működése. A világ meghatározó jelentőségű országainak alapvető gazdasági jellemzői. Magyarország gazdaságának fő vonásai. Személyi: földrajz szakos tanár Tárgyi: statisztikai kiadványok, almanachok, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók, a folyamat ellentmondásainak felismerése. A pénz világa alapvető folyamatainak, intézményrendszerének megismertetése, az ismeretek alkalmazásának képessége a mindennapi pénzügyi helyzetekben. A hitelfelvétel esetleges 25


Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák

veszélyeinek beláttatása. Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyigazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódóan a médiában megjelenő hírek kritikus értelmezésének képessége. Pénzügyi döntéseik mérlegelésének képessége, a vállalkozó szellemű, kreatív állampolgárrá válás igényének kialakulása. Nemzetgazdaságok és a világgazdaság A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése. A gazdasági fejlettség területi különbségeinek példái: a centrum- és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése. A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A gazdasági szerkezet fogalma, a gazdasági szerkezet és társadalmigazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása országpéldák alapján. A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján. Integrációs folyamatok Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése. Az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése. A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése. A transznacionális vállalatok (TNC) működésének jellemzése, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon. A globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása. A monetáris világ A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői. A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése. (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta). Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása. Az infláció következményeinek mérlegelése. A tőzsde működésének jellemzői. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén. Az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. A gazdasági és pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, a vélemények ütköztetése. Beszélgetés a társadalmi környezet jellemző folyamatairól. Vita. Információgyűjtés- és feldolgozás. Ábrázolási és elemzési feladatok megoldása. Kiselőadás.

26

Beszélgetés, vita. Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet. Matematika: statisztikai adatok értelmezése, kamatszámítás. Etika: a pénz szerepe a mindennapi életben. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Településtérképek Taneszközök Statisztikai kiadványok Statisztikai kiadvány, gazdasági folyóirat Statisztikai kiadvány, gazdasági folyóirat, feladatlap az ismeretterjesztő előadáshoz kapcsolódóan Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, Kulcsfogalmak/ integráció, területi fejletségi különbség, K+F, globalizáció, pénztőke, fogalmak működőtőke, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, WTO, OECD. A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei. Topográfiai ismeretek

27

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek




Magyarország Órakeret – helyünk a Kárpát-medencében és Európában 8 óra Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői, területi sajátosságainak vonásai, értékei és problémái. Személyi: kísérőtanár az üzem-, illetve intézménylátogatáshoz, múzeumpedagógus Tárgyi: tematikus képgyűjtemény, országokat bemutató filmek, filmrészletek, digitális tananyag, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi és gazdasági következményeinek beláttatása. Hazánk földrajzi adottságainak reális értékelése. Az egyén, a helyi, illetve a regionális közösségek szerepének, lehetőségeinek felismertetése a gazdaság fejlődésében. A földrajzi ismereteiket alkalmazásának képessége, kreatív, vállalkozó szemléletű gondolkodás megalapozása. Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések megismerése iránt. Képesség a hazánkkal, illetve a Kárpát-medencével kapcsolatos társadalmi-gazdasági tartalmú információk, híradások értelmezésére. Hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismerése alapozva a magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb környezethez való kötődés megerősítése. A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése. A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása. Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak értékelése és összehasonlítása. A társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása. A társadalmi-gazdasági központok megismerése. Védelem alatt álló természeti és kulturális értékeink, a nemzeti parkok és a világörökségi helyszínek védett értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. A legfontosabb idegenfogalmi célpontok bemutatása. Határokon átívelő kapcsolatok A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása. A Kárpát-medence eurorégió: működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Tanári magyarázat. Gyűjtőmunka. Kép és szöveges források elemzése. Szövegalkotási feladatok megoldása. Kiselőadás. Vita.

28

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország történelme. Művészetek: az épített környezet értékei. Biológia-egészségtan: védett növények és állatok. Magyar nyelv és irodalom: hazai tájakról készült leírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: kulturális érték, a hazánkban élő nemzetiségek kulturális értékeinek tisztelete. Térképek Taneszközök Statisztikák Természeti és társadalmi erőforrás, gazdasági rendszerváltozás, Kulcsfogalmak/ eladósodás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségi különbség, fogalmak tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság, eurorégió. Településpéldák az alábbi szempontokból: Topográfiai határátkelőhely, vallási és kulturális központ, a kitermelés, az ismeretek energiagazdaság központjai, élelmiszer-, gép- és vegyipari központ, válságterület települése, idegenforgalmi központ, védett természeti és kulturális érték helyszíne, világörökség-helyszín.

29

Továbbhaladás feltételei Képes a térképen közölt információk leolvasására és értelmezésére. Felsimeri a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tud tájékozódni a földtörténeti időben, ismeri a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Képes megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Belátja, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Képes a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések és törvényszerűségek bemutatására. Képes természetföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Képes különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból a témához kapcsolódó információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Képes véleményét a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni. Tudja alkalmazni ismereteit földrajzi tartalmú problémák megoldása során. Alkalmazza a kommunikációs, a kooperatív, a matematikai és a logikai-gondolkodási képességeit, pl. az adatok értelmezése, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Képes társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Képes információszerzésre a speciális információhordozókból (szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, kiállítások, filmek). Alkalmazza a digitális kompetenciákat a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. El tudja elhelyezni a témakörhöz kapcsolódó topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképeken. Tudja megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésüket. Felismeri az egyes topográfiai fogalmakat a különböző térképvázlatokon, ismeri a tananyagban meghatározott hozzájuk kapcsolódó tartalmakat.

30

10. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális Órakeret különbségei Európában 13 óra Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető elemei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Személyi: földrajz szakos tanár További feltételek Tárgyi: tematikus képgyűjtemény, országokat bemutató filmek, filmrészletek, digitális tananyag, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A tematikai egység Az Európai Unió, illetve a kontinens országainak természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése. Nyitottság az nevelési-fejlesztési országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Az céljai Európai Unióval, illetve a kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megértése. Az Európai Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakulása. Az Európai Unió Ismeretek/ Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők Fejlesztési megnevezése, az ágazati és regionális együttműködés területei és követelmények konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei: Németország, Franciaország, a Benelux-államok és Nagy-Britannia gazdaságának jellemző vonásai, szerepük az Európai Unió gazdaságában. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. A gazdasági fejlődés sajátos útjai Észak-Európában és a mediterrán térségben példák alapján. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és Románia gazdasági fejlődésének közös és egyedi vonásai. A jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai. Kelet-Európa: a gazdasági átalakulás jellemzői Ukrajna és Oroszország példáján. Pedagógiai eljárások, Tanári magyarázat. Gyűjtőmunka. módszerek, Kép és szöveges források elemzése. szervezési Szövegalkotási feladatok megoldása. és munkaformák Kiselőadás. 31


Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

Vita. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása Szovjetunió, szocializmus. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete. Térképek Statisztikák Gazdasági unió, eurozóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, területi fejlettségi különbség, regionális politika, magterület, perifériaterület, felzárkózás. Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli területek központjai. Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich.

32

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek



Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok Órakeret társadalmi-gazdasági jellemzői 16 óra Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmi–gazdasági és környezeti sajátosságai. Személyi: földrajz szakos tanár Tárgyi: tematikus képgyűjtemény, országokat bemutató filmek, filmrészletek, digitális tananyag, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének belátása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, az okok megértetése. Világunk természeti és társadalmi – kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakulása. Nyitottság más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakulása. A segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tisztelete, illetve az ebben való közreműködés képessége. Ázsia Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentőségének, kulturális-vallási sokszínűségének bemutatása. Japán meghatározó szerepének belátása Kelet- és Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődésében. Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési sajátosságai. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Ázsia elmaradott térségeinek társadalmi-gazdaság problémái. Amerika Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzői. Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi-történelmi adottságok bemutatása. A gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése. Afrika A fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmigazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél-Afrika (Délafrikai Köztársaság) fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása.

33

Tanári magyarázat. Gyűjtőmunka. Kép és szöveges források elemzése. Szövegalkotási feladatok megoldása. Kiselőadás. Vita. Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína), világvallások gyarmatosítás, nagy földrajzi felfedezések, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Művészetek: távoli tájak népeinek kulturális értékei. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete. Útikönyvek, albumok, zenei CD-k, filmek Taneszközök Világgazdasági centrum, periféria, gyarmatosítás, japán csoda, Kulcsfogalmak/ posztindusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, fogalmak duális gazdaság, demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültetvény, farmgazdaság, eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC. Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan. Topográfiai Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, ismeretek Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia. Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Panama, Venezuela. Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái.


34




Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

Órakeret 7 óra Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő természeti és társadalmi-kulturális értékei. A Világörökség részeként megnevezett értékek. A geoszférák környezeti problémái. Személyi: földrajz szakos tanár Tárgyi: környezeti atlasz, filmrészletek, digitális tananyag, digitális tábla, számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület. Annak megértetése, hogy a természeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapvető fontosságú. A lokális folyamat – globális következmény elv értelemében az egyén és a helyi közösségek felelősségének beláttatása. Folyamatos tájékozódás igénye a környezeti témában, a környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kialakulása. A témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus értelmezésének képessége. Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi körben egyaránt. A természetes környezet, a természetes tájak és életközösségek sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, ennek megőrzését segítő magatartásforma kialakulása. A témában megszerzett ismeretek tudatos alkalmazásának képessége a mindennapi életben, és majd később a munka világában. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei Az egyes szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal. A környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. Demográfiai és urbanizációs válság A népességrobbanás kialakulása és következményei, a folyamat összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. A nagyvárosok terjeszkedése - az urbanizációs folyamatok területi jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek feltárása példák alapján. Élelmezési válság Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak igazolása konkrét példákkal. A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése. A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése. Az alternatív energiaforrások hasznosítási

35

problémáinak feltárása. A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a termelésben és a fogyasztásban. A fogyasztói társadalom, illetve a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése és összevetése. A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás: a különböző megoldási lehetőség összevetése. A környezet- és a természetvédelem feladatai Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása. Tanári magyarázat. Pedagógiai Gyűjtőmunka. eljárások, Kép és szöveges források elemzése. módszerek, Szövegalkotási feladatok megoldása. szervezési Kiselőadás. és munkaformák Vita. Kapcsolódási pontok Kémia: a szennyeződésekhez kapcsolódó kémiai folyamatok, szennyező-anyagok, gyártási folyamatok, műanyagok, égés. Biológia-egészségtan: környezeti ártalmak, egészséges táplálkozás, hiánybetegségek, elhízás, GMO, rendszertan, védett növények és állatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfia, urbanizáció. Fizika: energia, üvegházhatás, elektromágneses és radioaktív sugárzások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: a jövő generációért érzett felelősség. Környezeti atlasz, statisztikai kiadványok Taneszközök Dokumentumrészletek Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális Kulcsfogalmak/ klímaváltozás, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás, ivóvízellátás, fogalmak vízhiány, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs válság, fogyó és megújuló energiaforrás, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság, ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény. Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és Topográfiai globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák ismeretek kipattanásának helyszínei.

36

Továbbhaladás feltételei Tudja használni a térképet mint földrajzi tartalmú információforrást. Képes különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból az adott témához kapcsolódó információk gyűjtésére, értelmezésére és feldolgozására, összegzésére, a lényegük kiemelésére. Képes saját álláspontja megfogalmazására, érvekkel történő alátámasztására. Képes alapvető összefüggések és törvényszerűségek megfogalmazására a Földünkre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban. Tudja elhelyezni az egyes integrációkat, országcsoportokat és példa országokat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, tud példákat mondani az egyes térségék, illetve országok világgazdaságban betöltött szerepére. Képes értékelni az egyes térségek eltérő társadalmi-gazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli változásait. Képes ismereteik alkalmazására a mindennapi életben előforduló pénzügyi-közgazdasági folyamatok értelmezésében. Tud egyszerű gazdasági problémákhoz kapcsolódó számítási feladatokat megoldani. Ismeri a globalizálódó világgazdaság jellemző vonásait, és ellentmondásait. El tudja helyezni hazánkat a világgazdaság folyamataiban, az Európai Unióban. Tudja példákkal bizonyítani a társadalmigazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Ismeri az egyén szerepét és lehetőségeit, illetve a nemzetközi összefogás fontosságát a környezeti problémák mérséklésben. Ismeri, és el tudja helyezni a térképen a témakörökhöz kapcsolódó topográfiai fogalmakat. Meg tudja fogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésüket, ismeri a tananyagban meghatározott, hozzájuk kapcsolódó tartalmakat, jellemzőket.

37

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára. Ismerjék fel a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések bemutatására. Legyenek képesek alapvető összefüggések felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok eltérő társadalmi-gazdasági adottságait. Ismerjék fel a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, ellentmondásait. Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmigazdasági hatásait. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Tudják elhelyezni hazánkat Európa és a világ gazdasági folyamataiban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett. Ismerjék fel az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben, illetve választott szakmájukhoz kapcsolódóan. Legyenek képesek társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken.

38

11-12. évfolyam Bevezetés Ez a kerettanterv a 2003 decemberében elfogadott, és a 2004 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő Nemzeti alaptanterv, valamint a 2003-ban véglegesített, és 2005ben bevezetésre kerülő kétszintű érettségi vizsgakövetelmények1 alapján készült. A Földünk– környezetünk műveltségi területben megfogalmazott követelményeket földrajz tantárgy2 keretében dolgozza fel. Előzménye a 9–10. évfolyamra vonatkozó földrajz tantárgy. Az érettségire felkészítő kurzusok megszervezésének a földrajz tantárgy esetében különösen nagy jelentősége van. Részben azért, mert a műveltségi területben foglalt követelmények feldolgozása általában a 10. évfolyammal befejeződik. Így két év múlva aligha lehet sikeres az érettségi vizsga, tehát szervezett formában szükséges biztosítani a tanulók felkészülését a vizsgakövetelmények teljesítésére. Részben pedig azért elengedhetetlen a megszervezése, mert a kétszintű érettségi vizsga modellje mind szerkezeti, mind tartalmi szempontból lényegesen eltér a hagyományostól. A középszintű földrajzi érettségi vizsga az iskolában történik. A tanulóknak – a korábbiaktól eltérően – nemcsak szóban, hanem írásban is számot kell adniuk felkészültségükről. Az írásbeli vizsga feladatlapját a vizsgaközpont állítja össze. Javítása és értékelése az iskolában történik a központi javítási útmutató alapján. A szóbeli vizsga tételsorait – mint hagyományosan is – a szaktanár állítja össze a vizsgaleírásban ajánlott szempontok figyelembevételével. A teljesítmények pontozásos értékelését is ő végzi. Az emelt szintű érettségi vizsgát nem az iskolában teszik le a tanulók. Szervezése, valamint az írásbeli feladatlap és a szóbeli tételsor összeállítása, a tanulói teljesítmények értékelése egyaránt a vizsgaközpont feladata. A jelöltek érettségi vizsgára való felkészítése mindkét vizsgaszintben az iskola, a szaktanár feladata. A felkészítés időkereteit kormányrendelet szabályozza. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a középszintű érettségi vizsgára is szervezzenek vizsgát előkészítő foglalkozásokat, emelt szintű vizsga esetében pedig kötelezően előírja. Ennek a kerettantervnek az alkalmazását elsősorban azokban a középiskolákban ajánljuk, ahol az iskolai pedagógiai program fontosnak tartja a tanulók természettudományos szemléletének elmélyítését, természettudományi és társadalomtudományi szemléletmódjuk közelítését, valamint a nemzetközi dimenziók megismertetése mellett a tényismereteken nyugvó nemzeti és európai identitástudat erősítést. Ajánljuk egyfelől azoknak az iskoláknak, ahol a tanulók az általánosnál jobb képességekkel és nagyobb környezeti érdeklődéssel rendelkeznek, tanulmányaikat valamely természettudományos képzést nyújtó felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni. Másfelől azoknak az iskoláknak, ahol a szaktanárok oktatási programjaikat a tanulók aktuális felkészültségi szintjére építve folytonosan formálják, élnek a differenciálás lehetőségeivel, építenek a tanulók kezdeményezőkészségére, önálló tanulási módszereire, valamint a hagyományos középiskolai oktatási módszerek mellett szívesen alkalmazzák a modern pedagógiai eszközöket, tanulási technikákat és a kreatív metodikai eljárásokat.

A műveltségi terület céljai, feladatai, kapcsolata a Nemzeti alaptanterv más részeivel A Földünk–környezetünk műveltségi terület céljai és feladatai A Földünk–környezetünk műveltségi terület tanításának alapvető célja a földi térnek és benne az ember környezetének szintetizáló módon való megismertetése. Ennek érdekében megismerteti a 1

Lásd a 40/2002-es Miniszteri rendelet mellékletében Az érettségi követelményrendszerben Földünk és környezetünk tantárgy néven szerepel (az 1998-as Kerettanterv névhasználata alapján) 2

39

tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink, a hétköznapok eseményei állnak. Mindent a társadalom szemszögéből mutat be. Közben részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok vizsgálódási módszereit alkalmazza. A műveltségi terület a tanulás oknyomozó jellegét hangsúlyozza. A Földön megismerhető környezeti, természet- és társadalomföldrajzi jelenségeket összefüggéseikben és folyamataikban mutatja be. Arra keresi a választ, hogy a Föld különböző természeti adottságú tájai milyen életfeltételeket biztosítanak az ott élő emberek számára, és hogy a társadalom miképp él a lehetőségeivel. Bemutatja a természeti képződmények, a társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzők térbeli és időbeli fejlődését, valamint változásuk tendenciáit. A ma emberét, a társadalmat és annak környezetét helyezi a középpontba. Olyan ismereteket kíván nyújtani a tanulóknak, olyan képességeket kíván kialakítani bennük, amelyek szükségesek a folyton változó világban való eligazodásukhoz. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a környezetben való térbeli és időbeli tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit, fokozatosan kialakítja a környezetre vonatkozó információkhoz való hozzájutás képességét. Nagymértékben támaszkodik a tanulók megfigyeléseire, önálló tapasztalatszerzéseire. Számít a tanulói és tanári kreatív munkára, a taneszközökön kívüli információhordozók használatára. A Földünk–környezetünk műveltségi terület kiemelt célja, hogy a tanulók tudatában reális kép alakuljon ki nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti-, társadalmi-gazdasági adottságairól, a Magyarországon jellemző társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatokról. Tudják helyesen értelmezni hazánk szerepét és lehetőségeit az európai integrációban, legyenek képesek tájékozódni nemzetközi léptékben is. A Földünk–környezetünk műveltségi terület célja, hogy a megfogalmazott tartalmak feldolgozása során fejlődjék a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértsék, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való észszerű gazdálkodást. Minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlődésében mutat be, megláttatja azok okait és lehetséges következményeit is. Ezzel azt akarja elérni, hogy a tanulókban fokozatosan alakuljon ki a környezetért érzett felelősség és az azzal összhangban álló cselekvések képessége. Értékelteti a globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatokat, amivel lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak számukra azok az új kihívások, amelyek a 21. század elején – az új kommunikációs formák elterjedésével – átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, és amelyek – az információáramlás szabadságának megjelenésével – érdekellentéteket okozhatnak, társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ egyébként elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban. A fenti célokból adódóan a műveltségi terület feladata: – Megismertesse a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalmi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, egymásra hatásuk térbeli és időbeli rendjét, azok következményeit; – Felismertesse az élő és az élettelen természet folyamatait, azok időbeli változásait és fejlődésük társadalmi hatásait; – Alapvető ismereteket szereztessen a tanulókkal a Föld különféle adottságú tájairól és országairól, ezáltal el tudjanak igazodni a világban, annak eseményeiben; – Megismertesse az ember életmódját meghatározó feltételeket a földrészek tipikus tájain, különböző kultúrájú részein, jellegzetes országaiban; – Láttassa, hogyan hat a társadalom a környezetre, amin keresztül a tanulók megismerhetik, fokozatosan elsajátíthatják a környezeti gondolkodás lényegét; – Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelő tevékenységet, a termelés országonként eltérő sajátosságait, teljesítményeit;

40

– Kialakítsa az érdeklődést és a tiszteletet a különböző népek, nemzetiségek, társadalmi csoportok életformája, kultúrája és értékei iránt; – Kapjanak reális képet a tanulók kontinensünk, és benne hazánk földjének fejlődéséről, természeti sajátosságairól, társadalmi-gazdasági és környezeti viszonyairól, hogy ezek által kialakuljon bennük a reális ismereteken nyugvó nemzettudat és Európa-tudat; – Megismerjék a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepét a Föld megismerésében, a magyarság szerepét a világban; – Kialakítsa a tanulókban a helyes képzeteket a földrészek és az országok területének méreteiről, a népesség és a termelés nagyságrendjéről; – Megláttassa a környezet folyamatainak, valamint a természet és a társadalom kapcsolatának különféle megismerési lehetőségeit, az ismeretek feldolgozásának és felhasználásának módjait; – Megismertesse a földrajz és a többi környezettudomány életkori sajátosságuknak megfelelő szakkifejezéseit, tudják azokat felismerni, egyszerűen értelmezni, valamint alkalmazni a tanulási folyamatban és a mindennapi életben.

A műveltségi terület kapcsolata a többi műveltségi területtel A Földünk–környezetünk műveltségi területben megfogalmazott célkitűzéseknek, fejlesztési feladatoknak megfelelő képességek és tartalmak elsajátítása – a többi műveltségi területtől eltérően – az 5. évfolyamon kezdődik. Ennek az az oka, hogy a mai oktatási koncepció szerint az oktatás alapszakaszában a természettudományok közötti kapcsolatok érzékeltetésén van a hangsúly, nem pedig az egyes szaktudományok művelésével összefüggő ismeretek elkülönítésén. Ezért a műveltségi terület képességfejlesztési, és részben tartalmi alapozása alsó tagozatban az Ember a természetben műveltségi terület keretében megfogalmazottak alapján történik. Az a célja, hogy kialakítsa a tanulók pozitív viszonyulását a természeti környezethez, felfedeztesse annak szépségeit, értékeit, valamint, hogy elemi szinten megalapozza a korszerű természettudományos műveltséget, megkezdje a természettudományos világkép kiformálását. 5. évfolyamtól kezdve a földrajzi és környezeti ismeretelemek és a hozzájuk kapcsolódó képesség- és személyiségfejlesztési területek a Földünk– környezetünk műveltségi területben különülnek el. Feladatrendszere szervesen kapcsolódik a természettudományokat közvetítő Ember a természetben műveltségi területhez. Azonban ezen túlmenően a társadalomtudományokat közvetítő Ember és társadalom műveltségi terület megfelelő fejlesztési területeihez is kötődik. A három műveltségi területben megfogalmazott követelmények mind tartalmi, mind képességfejlesztési, személyiségfejlesztési, mind metodikai, tanulástechnikai szempontból feltételezik egymást, sok szálon összekapcsolódnak. Ezek a kapcsolatok is kifejezik a Földünk–környezetünk műveltségi terület integrált jellegét, a természettudományok és a társadalomtudományok között betöltött híd szerepét. A tágabb körben értelmezett környezettudományok egyik fő képviselője a közoktatási rendszerben. Kiemelkedő szerepe van a természeti jelenségek, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában, kölcsönhatásainak feltárásában. Az életkori sajátosságoknak megfelelően magasabb szinten továbbfejleszti, mélyíti és differenciálja azokat a képességeket és azt a tudást, amelyet a tanulók az oktatás alapozó szakaszában különböző műveltségi területekhez kapcsolódó tantárgyak keretein belül szereztek meg.

A műveltségi terület kapcsolata az iskolai oktatás kiemelt fejlesztési feladataival Az egyes műveltségi területekben megfogalmazott fejlesztési feladatok az iskolai munka során nem határolódhatnak el egymástól, hiszen ugyanazokra a tanulókra vonatkoznak. Teljesítésük összehangolt tanári munkát kíván. Ennek legfőbb feltételei adottak az iskolákban, hiszen helyi tantervet kell készíteni. Az egyes műveltségi területekből képzett tantárgyak kidolgozóinak azonban figyelembe kell venniük a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat, hiszen azoknak át kell hatniuk az iskolai munka egészét, hogy a tanítási folyamat egységes szemlélettel folyhasson, és azért, hogy a tanulók személyiségfejlesztése fokozatosan, egy összehangolt folyamat során valósulhasson meg.

41

Az egyes kiemelt fejlesztési feladatokkal a Földünk–környezetünk műveltségi terület viszonya különböző. Vannak olyan területek, amelyekkel inkább tartalmi kapcsolata nyilvánvaló (a „Hon- és népismeret”, az „Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra” és a „Környezeti nevelés”). Ezek olyan tartalmakkal kapcsolatosak, amelyeket elsősorban a Földünk–környezetünk műveltségi terület közvetít. Részben ennek keretében ismerik meg a tanulók a haza földrajzát, természeti értékeit, népünk kulturális örökségeit, mindennapi életét, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a Kárpát-medencei falusi és a városi élet hagyományait, jellegzetességeit. Itt ismerik meg azokat a tevékenységeket, sajátítják el azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléshez, az azonosságtudat, a nemzeti önismeret kialakulásához vezetnek. A földrészünkről és az Európai Unióról szerzett ismereteik alapján alakul ki Európa-tudatuk, annak megerősödésével és a más kontinensekről, országokról szerzett ismereteik alapján válnak majd nyitottakká és elfogadókká más kultúrák iránt is. Itt értik meg a környezet főbb összefüggéseit, megszerzett ismereteik birtokában lesznek érzékenyek a környezet állapota iránt. Felismerik a mindennapi cselekvések környezeti következményit, a Föld globális problémáit. Elsajátítják azokat a módszereket, amelyekkel megismerhetők a környezet jellemzői, felismerhető a természeti és a társadalmi-gazdasági környezet állapota, amelyekkel kezelhetők, mérsékelhetők vagy megakadályozhatók a környezeti gondok. Más kiemelt fejlesztési területek (az „Információs és kommunikációs kultúra”, a „Tanulás” és a „Környezeti nevelés” is) inkább alkalmazott módszereik miatt kötődnek a műveltségi területhez. A tanulók a Földünk–környezetünk műveltségi területben sajátítják el azokat a megismerési képességeket, amelyek birtokában képesek lesznek megismerni a Földet, annak tájait, országait, népeit, kultúráit, a gazdasági tevékenységeket. Megismerik azokat az eszközöket, információforrásokat, amelyekből földrajzi-környezeti információkhoz juthatnak. Elsajátítják azokat a módszereket, amelyekkel az ismeretek értelmezhetők és feldolgozhatók. Itt szereznek személyes tapasztalatokat az együttműködésekben, a társadalmi és a környezeti konfliktusok kezelésében és megoldásában. Ezeken keresztül az évek során elsajátítják azt a viselkedésformát, amely a természet tiszteletén, az iránta érzett felelősségen alapul, és képessé teszi őket arra, hogy felnőtt életük során majd vállalják a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket és gyakorolják jogaikat. A többi kiemelt fejlesztési terület (az „Énkép, önismeret”, a „Testi és lelki egészség” és a „Felkészülés a felnőtt lét szerepeire”) pedig a személyiségfejlesztésen keresztül jelenik meg a műveltségi terület megvalósításának folyamatában, azok az egyén fejlesztési szükségleteinek érvényesítésére irányulnak. A tanulók ismerteket szereznek a munka világáról. Kipróbálják képességeiket közös tevékenységek során, vitában és játékban, csoportmunkában és projektmunkában. Elsajátítják a közösségi viselkedési formákat. Ezeken keresztül fejlődik énképük, megismerik lehetőségeiket és korlátjaikat.

A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy érettségi vizsgájának céljai A középszintű földrajz érettségi vizsga céljai A középszintű tantárgyi érettségi vizsga elsősorban arról tájékoztat, hogy a jelölt milyen szinten tudta elsajátítani a Földünk–környezetünk műveltségi területben megfogalmazott követelményeket. Célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó – milyen szinten rendelkezik az általános műveltség részét képező tényszerű földrajzi-környezeti ismeretekkel; – mennyire tudja összekapcsolni elméleti ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal; – rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alapjaival; – milyen szinten képes eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, hogyan tud azokból tényekhez, adatokhoz jutni; – képes-e értelmezni az információkat, és milyen szinten tud azokból következtetéseket levonni;

42

– jártas-e a különböző ábrázolásmódú, méretarányú és tartalmú térképeken közölt információk leolvasásában, értelmezésében, valamint tudja-e rögzíteni topográfiai ismereteit körvonalas térképeken; – képes-e földrajzi-környezeti ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban; – képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értékelésére, értelmezésére.

Az emelt szintű földrajz érettségi vizsga céljai Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga fő feladata, hogy tájékoztasson, milyen szinten tudta elsajátítani a jelölt a Földünk–környezetünk műveltségi területben megfogalmazott követelményeket, és felkészültsége megfelel-e a felsőoktatásban való továbbtanulás igényeinek. Célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó – rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges földrajzi-környezeti alapismeretekkel; – milyen szinten képes felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat; – tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek, folyamatok értelmezésében; – jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók célirányos használatában; – képes-e értelmezni az információkat, és milyen szinten tud azokból következtetéseket levonni, összefüggéseket és törvényszerűségeket megállapítani; – rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok, problémák felismerésének és megoldásának képességével; – képes-e földrajzi-környezeti ismerteiből logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban; – milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására; – képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, ábrák és térképvázlatok készítésére.

A műveltségi terület követelményeinek időbeli felosztása A földrajz tantárgyra fordítható időkeret a 11–12. évfolyamon A Nemzeti alaptanterv Földünk–környezetünk műveltségi területében megfogalmazott fejlesztési feladatok és az érettségi vizsgakövetelmények mélységét, valamint az érettségi vizsgára előkészítő kurzusok szervezését szabályozó kormányrendelet alapján ez a kerettanterv a földrajzi felkészítő foglalkozások számára a 4.1.1. és a 4.1.2. pontokban leírt óraszámokat tartja reálisnak.

A középszintű érettségi vizsgára való felkészítés esetén Évfolyam

Heti óraszám

Évi óraszám

11. évfolyam 12. évfolyam

3 óra 3 óra

108 óra 96 óra

Ez a megoldás főként pedagógiai szempontokkal indokolható. Hiszen így nincs kihagyás a földrajzi ismeretszerzés folyamatában, ahogyan befejeződik a 10. évfolyamon a tantárgy tanulása, úgy kezdetét veszi a vizsgára való folyamatos felkészítés. A középszintű érettségi vizsgára való felkészítés esetében azt a megoldást is megfelelőnek tartjuk, ha a 11–12. évfolyam számára biztosított időkeretet csak a 12. évfolyamon használják fel. Ezt indokolhatja, hogy a vizsga évében koncentráltan, és így célirányosabban, aktuálisabban történhet a földrajzi-környezeti vizsgakövetelmények teljesítésére való felkészítés.

43

A földrajz tantárgy fejlesztési követelményeivel összefüggő tartalmi egységek és azok időkeretei a 11–12. évfolyamon A középszintű érettségi vizsgára való felkészítés esetén 11. évfolyam

12. évfolyam Témakör

Új ismeret feldolgozása

Óraszám

Témakör Új ismeret feldolgozása

108

Óraszám 96

1.

Térképi ismeretek, kozmikus környezetünk

7

1.

Egyedi szerepkörű országcsoportok, országok Európán kívül

30

2.

Jelenségek és folyamatok a geoszférákban

22

2.

Európa, részeinek és néhány országának földrajza

27

2.1 A kőzetburok földrajza .

12

3.

Hazánk földrajza

23

2.2 A légkör földrajza .

10

4.

A Föld globális problémái

9

2.3 A víz- és a talajburok földrajza .

9

5.


7

3.


4.

Népesség- és településföldrajz

8 13

5.

A világgazdaság és működése

14

6.


7

15

0

0

A földrajz tantárgy tartalmi felosztása a 11–12. évfolyamon A tartalmi egységek céljai és feladatai A középszintű érettségi vizsgára felkészítő tartalmi egységek céljai és feladatai 11. évfolyam Témakörök 1. Térképi ismeretek, kozmikus környezetünk

Célok és feladatok – Mélyüljön a tanulók tájékozódási, helymeghatározási képessége különböző méretarányú, jelrendszerű, tematikájú térképeken és földgömbökön; – Ismerjék égitestünk kozmikus környezetben elfoglalt helyét, helyzetét; – Legyenek helyes képzeteik a csillagászati nagyságrendekről; – Értsék a Föld mozgásainak földi következményeit; – Értsék az időszámítás csillagászati alapjait, és alkalmazási lehetőségeit az életben; – Értékeljék az űrkutatás, a távérzékelés szerepét a mindennapi életben.

44

Témakörök

Célok és feladatok

– Biztonsággal tudják elhelyezni a tanulók a földtörténet legfőbb eseményeit az időben; – Ismerjék a környezetben előforduló legfőbb anyagok alapvető tulajdonságait; – Ismerjék a Föld szféráinak jellemzőit, legfőbb folyamatait, mozgásjelenségeik okait, kapcsolataikat egymással és a társadalmi-gazdasági élettel, felismerjék példákban az összefüggések következményeit; – Érzékeljék a természeti környezetben lezajlott változásokat, mint a természeti folyamatok hatásait, vegyék észre bennük a társadalom szerepét is; – Ismerjék a szférák veszélyeztetettségének okait, és tudjanak védelmük lehetőségeiről; – Ismerjék személyes felelősségüket a geoszférák környezeti állapotában. – Felismerjék a tanulók a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, nyersanyagokat és A kőzetburok energiahordozókat, ismerjék kialakulásuk körülményeit; földrajza – Felismerjék az ásványkincsek előfordulása és a földtani szerkezet kapcsolatát konkrét példákban; – Bemutassák a belső és a külső erők hatásait, kapcsolataikat, továbbá a külső erők pusztító és építő munkájának dialektikáját a felszínformák kialakulásában; – Vegyék észre a felszín folytonos változását, annak természeti és társadalmi okait; – Érzékeljék a felszín változási folyamatainak időtartamát és azok különbségeit. – Felismerjék a tanulók a légkör anyagait, jelenségeit, folyamatait; A légkör – Bemutassák az éghajlatokat, magyarázzák kialakulásuk okait; földrajza – Értsék az időjárást, éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét; – Felismerjék az éghajlatváltozások természeti okait, az időjárás- és az éghajlatváltozás időtartambeli különbségeit, valamint következményeik nagyságrendi eltéréseit; – Ismerjék az emberi tevékenységek levegőszennyeződést okozó hatásait és azok következményeit (ózonprobléma, üvegházhatás fokozódása, savas ülepedés, füstköd, éghajlatváltozások). – Ismerjék a tanulók a víz anyagait, a vízburok jelenségeit; A víz- és a – Bemutassák a felszíni víztípusok egymással és a felszín alatti vizekkel való talajburok kapcsolatát, a víz körforgását és jelentőségét a mindennapi életben; földrajza – Bemutassák a vízburok kapcsolatát a légkörrel, a talajjal és az élővilággal; – Ismerjék a vízgazdálkodás és a vízvédelem szükségességét, az édesvízkészletek veszélyeztetettségét, és tudjanak védelmük lehetőségeiről; – Felismerjék a talaj ökológiai jelentőségét, a társadalom felelősségét az állapotukban. – Értelmezzék a tanulók az éghajlati övezetesség kialakulásának okait, valamint 3. A földrajzi kapcsolatát az élővilággal, a talajjal, a vízrajzi jellemzőkkel és a felszínnel; övezetesség – Ismerjék a természetföldrajzi övezetesség összefüggéseit a népesség, a települések, a társadalmi-gazdasági tevékenységek elhelyezkedésével, a környezet állapotával; – Bemutassák komplexen a földrajzi övezetességi rendszert, valamint övezeteinek, öveinek és területeinek földrajzi-környezeti jellemzőit. 4. Népesség- és – Bemutassák a tanulók, hogy hogyan befolyásolják a természetföldrajzi adottságok a társadalom és az egyének életét; településföldrajz – Ismerjék, hogy az eltérő természetföldrajzi környezetben élő emberek mely természeti erőforrásokat hogyan hasznosítják, miben és miért más a kapcsolatuk a környezettel; – Lássák összefüggéseikben a népesedés tendenciáit és fő problémáit; – Ismerjék a különféle népességmozgásokat, értsék az okaikat; – Ismerjék a települések fejlődésének folyamatát és azok környezeti következményeit. 2. Jelenségek, folyamatok a geoszférákban

45

Témakörök


– Ismerjék a tanulók a gazdasági élet területi szerveződését, összefüggéseit és 5. A következményeit, valamint a munkaerő-, az információ- és a tőkeáramlás, a világgazdaság és kereskedelem, a közlekedés és az idegenforgalom kapcsolatait. Eligazodjanak a működése tőke, a pénz világában; – Ismerjék a gazdasági-pénzügyi folyamatok nemzetgazdaságokra és a világgazdaságra gyakorolt hatásait. Felismerjék a Magyarországot érintő nemzetközi munkaerő-vándorlási, pénzmozgási és környezetgazdálkodási folyamatokat a mindennapokban; – Legyen áttekintésük a termelés és a fogyasztás időben változó kapcsolatairól; – Ismerjék a termelés és a fogyasztás környezetkárosító hatásainak főbb mérséklési módjait, a jövő energiagazdálkodási, föld- és területhasznosítási elveit és módszereit.

12. évfolyam Témakörök


– Ismerjék a tanulók a világgazdasági központok és peremterületek szerepét, kapcso1. Egyedi latukat, az eltérő fejlettségű országcsoportok térbeli rendjét és időbeli változását; szerepkörű országcsoportok, – Ismerjék, hogyan határozzák meg a természeti feltételek és gazdasági körülmények az emberek életmódját, az országok gazdasági helyzetét a földrészek tipikus tájain, országok jellegzetes országaiban; Európán kívül – Tudják alkalmazni a gazdasági és társadalmi fejlettségi mutatókat; – Megismerjék a különböző fejlettségű országcsoportok főbb társadalmi, gazdasági jellemzőit és környezeti problémáit, azok kezelésének példáit. Bemutassák a függőség kapcsolatrendszereit eltérő jellegű országcsoportokat érintő példákon keresztül; – Értsék a fejlettségkülönbségből adódó előnyöket és hátrányokat; – Felismerjék a helyi, a regionális és a globális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok kapcsolatát, tendenciáit, értsék egyidőben való jelenlétük szükségszerűségét; – Bemutassák az egyes földrészeken, országcsoportokban és országokban jellemző természeti és társadalmi kölcsönhatásokat, általános, regionális és helyi sajátosságokat, valamint a különböző országcsoportok, országok egymásra utaltságát. – Alkalmazzák általános természet- és társadalomföldrajzi ismereteiket Európa és 2. Európa, részeinek, tájainak, országainak bemutatásakor; részeinek és – Ismerjék az eltérő földrajzi adottságú kontinensrészek közös és egyedi jellemzőit, néhány a különböző kultúrájú népek keveredésének következményeit, az elöregedő országának társadalom, a túltermelés és a társadalom környezet-átalakító tevékenységének földrajza következményeit; – Bemutassák példákban az egyidőben létező egyesülési és elkülönülési törekvéseket, az európai integrációs folyamatot. Mélyüljön Európa-tudatuk; – Ismerjék az országok népességi és termelési jellemzőinek méreteit, egymáshoz való viszonyukat, nagyságrendjüket; – Legyenek tájékozottak a környezet állapotának javítására tett európai kezdeményezésekben, hogy megértsék, miként járulhatnak hozzá a regionális cselekedetek a globális problémák kezeléséhez.

46

Témakörök 3. Hazánk földrajza

4. A Föld globális problémái

Célok és feladatok – Bemutassák a tanulók hazánk természeti adottságait, társadalmi-gazdasági jellemzőit; – Ismerjék a természeti tényezők hatásait a Kárpát-medencei népek elhelyezkedésében, hagyományaikban, településeikben, gazdasági életükben, bemutassák azok földrajzi összefüggéseit; – Eligazodjanak Magyarország jelenlegi társadalmi-gazdasági eseményeiben. Értelmezzék hazánk nemzetközi és regionális kapcsolatépítési törekvéseinek okait, és bemutassák annak fő irányait; – Bemutassák a környezet állapotának javítása érdekében tett hazai és nemzetközi intézkedéseket; – Ismereteiken keresztül erősödjön kötődésük a hazai tájhoz, a magyar néphez, természeti és társadalmi értékeihez, mélyüljön nemzettudatuk. – Ismerjék az emberiség fő globális problémáit, azok okait és lehetséges megoldásait; – Lássák, hogy az emberiség hogyan alakította át környezetét társadalmi-gazdasági tevékenysége során, amivel a természeti környezetet és saját létét is veszélyezteti; – Érzékeljék a fogyasztói társadalom szerepét a globális gondok létrejöttében; – Ismerjék a környezet védelmét szolgáló állampolgári kötelességeket és jogokat; – A tanulók a környezetükért tenni akaró és tudó felnőttekké váljanak.

A tartalmi egységekkel kapcsolatos fejlesztési feladatok a 11–12. évfolyamon A középszintű érettségi vizsgára felkészítő tartalmi egységek fejlesztési feladatai A sikeres középszintű érettségi vizsga teljesítéséhez az alábbi kompetenciák mélyítése szükséges: – A földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, a különböző céloknak megfelelő információk kiválasztása készségszinten, feldolgozása, értelmezése jártasság szintjén; – Különböző műfajú és tartalmú térképeken közölt információk leolvasása, értelmezése; – A témához kapcsolódó körvonalas térképi feladatok megoldása a követelményrendszerben felsorolt topográfiai névanyag felhasználásával; – Az ismeretanyag alapvető összefüggéseinek felismerése, bemutatása példákon keresztül; – A földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági, környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében; – Földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok és térképvázlatok készítése, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok elemzése; – Egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok megoldása, eredményének értelmezése; – Szövegalkotásos és szövegértéses feladatok végzése a témákhoz kapcsolódóan; – A földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során; – Együttmunkálkodás csoportmunkában közvetett tanári irányítással.


Fejlesztési feladatok, tevékenységek

47

Témakörök 1. Térképi ismeretek, kozmikus környezetünk

2. Jelenségek és folyamatok a geoszférákban

A kőzetburok földrajza

Fejlesztési feladatok, tevékenységek – Légi- és űrfelvételek önálló azonosítása térképvázlattal, térképpel, és információtartalmuk összehasonlítása a térképről szerzett ismeretekkel közvetlen tanári irányítással; – A műholdfelvételek gyakorlati felhasználásával kapcsolatos példák gyűjtése; – Térképpel kapcsolatos számítási, mérési és helymeghatározási, egyszerű helyi- és zónaidő számítási feladatok gyakorlása; – A bolygótípusok összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek megállapítása adatok, adatsorok összevetésével, elemzésével; – A látszólagos és a valós mozgás értelmezése, összevetése a napi tapasztalatokkal; – A keringés és a forgás folyamatának, nevezetes időpontjainak, helyzeteinek modellezése, ábrák elemzése, összefüggések leolvasása és következtetések levonása azokból; – A nap- és holdfogyatkozások bemutatása megfigyelési tapasztalatok és ábrák alapján. – A földtörténet és a történelmi események időtartambeli különbségeinek érzékeltetése. A földtörténeti folyamatok időrendbe állítása; – A Föld belső fizikai jellemzőinek bemutatása adatsorok segítségével; – Példák gyűjtése térképekről az egyes idők és időszakok különböző képződményeire; – A kőzetlemezek és a vulkántípusok megnevezése, csoportosítása térkép segítségével; – Ábrák értelmezése és vázlatrajz készítése a Föld és kőzetburkának szerkezetéről; – A nagyszerkezeti egységek és típusainak, formáinak felismerése, jellemzése képek, ábrák alapján, elhelyezésük körvonalas térképen, gazdasági jelentőségük bemutatása; – A kőzetlemez-mozgások típusainak, következményeinek összehasonlítása példákban; – Példák felsorolása a vulkánosság, a vulkáni utóműködés gazdasági hasznosítására; – A kőzetlemez-mozgások és a hegységképződés, a vulkánosság, a földrengés összefüggéseink bemutatása. A hegységképződés értelmezése, a gyűrt- és a röghegségek formakincsének összehasonlítása képek, ábrák, modellek és leírások alapján; – A felszínformák felismerése a valóságban, képeken, ábrákon, modelleken, és modellezésük terepasztalon, csoportosításuk különféle szempontok szerint; – Az ásványok és a kőzetek vizsgálata, felismerése, jellemzése, csoportosítása; – Tájleírás készítése különböző felszínformájú tájakról képi információk alapján.

48

Témakörök A légkör földrajza

A víz- és a talajburok földrajza

Fejlesztési feladatok, tevékenységek – Hőmérsékleti, légnyomási, szél-, csapadék-, levegőszennyezettségi és időjárási helyzet térképek elemzése, és tartalmuk kapcsolatainak bemutatása; – Ábraelemzés a légkör szerkezeti felépítéséről, a felhő- és csapadékképződésről; – A szél által kialakított felszínformák felismerése a valóságban, képeken és ábrákon; – Légköri képződmények felismerése időjárási térképeken és műholdfelvételeken; – A légkör összetételét és annak változását bemutató adatsorok összehasonlító elemzése; – Középhőmérséklet és hőingadozás számítási feladatok; – Időjárás-jelentés értelmezése közvetett tanári irányítással csoportmunkában; – A levegőszennyezés és következményeinek bemutatása szemelvények, cikkek, híranyagok segítségével önállóan. Az éghajlati elemek összefüggéseinek, valamint az időjárás-jelentés és az időjárás-előrejelzés gazdasági jelentőségének bizonyítása; – Éghajlati elemek adatainak grafikus ábrázolása, éghajlati diagram szerkesztése; – Vázlatrajz készítése tanári irányítással a levegő felmelegedéséről, az azt módosító tényezőkről, az üvegházhatásról és az általános légkörzés rendszeréről; – Rajzos magyarázat készítése a ciklon és az anticiklon, az időjárási frontok, a mérsékelt és a forró övezeti monszun kialakulásáról, az állandó szélrendszerek jellemzőiről, a ciklonok és az anticiklonok szerepéről az időjárás alakulásában. – A tengeráramlások kialakulásának magyarázata térképvázlat, a tenger sótartalomváltozásának, a talajtípusok elterjedésének bemutatása tematikus térképek alapján; – A tengeráramlások éghajlat-módosító hatásának, a vízvédelem és a vízzel való takarékosság szükségességének, a talaj gazdasági jelentőségének bizonyítása szemelvények, adatok, éghajlati diagramok és tematikus térképek alapján; – A folyók és a tenger által kialakított felszínformák, a karsztformák, a főbb talajtípusok felismerése képeken, ábrákon, egyszerű metszetrajzokon és modelleken; – A tengerjárás okainak, valamint a folyók munkavégző képességének bemutatása a földrajzi fekvéssel, domborzattal, éghajlattal való összefüggésben ábrák segítségével; – A felszín alatti vizek jellemzése és különböző szempontú rendszerezése; – A világtenger, a tótípusok, a felszíni és a felszín alatti vizek hasznosítási lehetőségeinek, a tengerjárás természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, az emberi tevékenységnek a vizek és a talaj minőségére gyakorolt hatásainak, valamint a talajpusztulás előidézőinek, a talajvédelem módjainak bemutatása konkrét példákon; – Az árvíz- és a belvízvédelem feladatainak bemutatása hazai példákon; – Egyszerű vízhozam-számítási feladatok megoldása; – Véleményütköztetés vitában a vízerőművek építésének előnyeiről és hátrányairól.

49

Témakörök


– A szoláris éghajlati övezetek bemutatása magyarázó ábrán; – A szoláris és a valós éghajlati övezetek elhelyezkedésének, a vízszintes és a függőleges övezetesség rendszerének összehasonlítása, valamint a vízszintes földrajzi övezetesség elemei egymásra épülésének értelmezése tematikus térképek, magyarázó és keresztmetszeti ábrák elemzésével; – Az övezetek, övek és területek jellemzőinek felismerése és bemutatása tematikus térképek, képek, szemelvények feldolgozásával követett tanári irányítással; – Éghajlatok felismerése diagramok alapján, és összehasonlító elemzésük; – A forró, a mérsékelt és a hideg övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása projektmunkában; – Tájleírás készítése az övezetek tipikus tájairól. Az övezetekben jellemző életmódok, gazdálkodás bemutatása, terméklisták összeállítása; – Kiselőadás az övezet környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. 4. Népesség- és – Népességgel kapcsolatos tematikus térképek összehasonlító elemzése; településföldrajz – A várostípusok és a városszerkezet jellemzőinek felismerése ábrákon, képeken, leírásokban, térképvázlatokon; – A demográfiai folyamatokkal, a településtípusok szerepének változásaival kapcsolatos ábrák, adatsorok, diagramok, valamint a népesség számával és összetételével kapcsolatos szemelvények, cikkek elemzése, számítási feladatok megoldása; – A népesség és a települések csoportosítása különböző szempontok szerint; – A városodás és a városiasodás folyamatának összehasonlítása. Példák gyűjtése eltérő szerepkörű falvakra, városokra, továbbá a város és vonzáskörzete kapcsolatára; – Település tervezése és modellezése földrajzi szempontok szerint tanári irányítással; – Kiselőadás, gyűjtőmunkát követő véleményütköztetés vitában a települések átalakuló szerepéről, a nagyvárosi élet előnyeiről és hátrányairól. – A gazdasági fejlettség területi különbségeinek, a világkereskedelem fő irányainak, 5. A az áruszerkezet átalakulásának, a gazdasági ágak jelentőségének bemutatása és világgazdaság és bizonyítása adatsorok, tematikus térképek elemzésével; működése – Ipari és élelmiszertermelő körzetek megnevezése, jellemzése térkép segítségével; – Vázlat készítése a gazdaság ágazati felépítésének, a világgazdaság fő összetevőinek és működésének bemutatására; – A telepítő tényezők csoportosítása, szerepük történeti változásának bemutatása gazdasági ágak és körzetek, régiók példáján. Az élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeinek, a mezőgazdasági termelés módjainak összehasonlítása; – A globalizáció és a világkereskedelem jellegzetességeinek, következményeinek, a multinacionális vállalatok működésének, valamint az inflációt csökkentő és növelő tényezők bemutatása; – Az egyes gazdasági tevékenységek által okozott környezeti problémák bemutatása konkrét példákon csoportmunkában; – Kiselőadás tartása a táplálkozási szokásokról a vallás, a társadalmi hagyományok és az életmód szerepéről, az ipar környezetet károsító hatásairól; – Véleményütköztetés vitában a globalizáció előnyeiről és hátrányairól; a környezetkímélő gazdálkodás lehetőségeiről. 3. A földrajzi övezetesség

50



– A világgazdaság vezető és peremhelyzetben lévő országainak leolvasása térképről, 1. Egyedi bejelölésük körvonalas térképbe; szerepkörű országcsoportok, – A világgazdasági pólusok szerepének és a különböző szerepkörű országcsoportok társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatása adatsorok, diagramok segítségével; országok – A centrum- és a periféria-országok jellemzőinek összehasonlítása adatsorok, Európán kívül tematikus térképek és szemelvények alapján; – Önálló gyűjtőmunka az egyedi szerepkörök típusaira és jellemzőik bemutatására. 2. Európa, része- – Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet-, Közép-Európa, valamint a kiemelt országaik gazdasági és idegenforgalmi központjainak, magyar vonatkozású városainak inek és néhány leolvasása térképekről, bejelölésük körvonalas térképekbe; országának – Tematikus térképek összehasonlító elemzése a geológiai szerkezet és az földrajza ásványkincs-előfordulások közötti összefüggések, az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének, a területi fejlettségkülönbségek és okaik bemutatására; – Éghajlatok felismerése diagramok alapján, különbségeik leolvasása és jellemzésük; – Ábraelemzés az európai integrációs folyamatról, a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőivel, a földrajzi környezet gazdasági életben betöltött szerepével kapcsolatban; – Adatsorok, diagramok elemzése, CD-ROM-ok információtartalmának értelmezése, feldolgozása az országok gazdasági teljesítményeinek összehasonlítására, az Európai Unióban betöltött szerepük érzékeltetésére közvetett tanári irányítással; – Forráselemzés, esettanulmány a hagyományos ipar területi változásaival kapcsolatban; – Tények összegyűjtése Európa gazdasági megosztottságával kapcsolatban, és a tényekből érvek megfogalmazása állítások alátámasztására. – Kárpát-medencei földtani képződmények térképi elhelyezése; 3. Hazánk – A hazai nagytájak és nagyrégiók földrajzi jellemzőinek leolvasása domborzati és földrajza tematikus térképekről; – Éghajlati, termőhelyi, termelési, kereskedelmi, idegenforgalmi és környezeti tematikus térképek olvasása, tartalmuk közötti kapcsolatok kifejtése és magyarázata; – Tényleolvasás kortáblázatból. Adatsorok, diagramok leolvasása, értelmezése éghajlattal, népességszámmal, nemzetiségi összetétellel, gazdasági fejlettséggel kapcsolatban. A tények között lévő összefüggések megállapítása; – A magyar gazdaság Európában és a világban elfoglalt helyének bemutatása gazdasági mutatók összehasonlítása alapján; – Földtörténeti folyamatokat, településszerkezetet bemutató ábrák elemzése; – Képfelismerés a tájak, a nagyrégiók és a főváros földrajzi jellegzetességeiről; – Környezeti állapot értékelése tematikus térképekről, légi- és űrfelvételekről, egyéb képekről, adatsorokból szerzett információk alapján; – A nagyvárosokban jellemző környezeti ártalmak összegyűjtése forráselemzés alapján; – Adat- és tényanyaggyűjtés a környezet védelmére tett magyarországi intézkedésekről; – Aktuális tények gyűjtése tömegkommunikációs forrásokból, azok magyarázata; – Az egyes tájtípusok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása magyarázó rajzok, keresztmetszeti ábrák készítésével; – Kőzetek rendszerezése előfordulásuk és hasznosításuk szerint; – Az egyes iparágakkal kapcsolatos magyar termékek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari hungarikumok listájának összeállítása.

51

Témakörök 4. A Föld globális problémái

Fejlesztési feladatok, tevékenységek – A termelés és a fogyasztás területi ellentmondásainak bemutatása adatsorok, diagramok és tematikus térképek elemzésével; – Az életminőség jellemzésére alkalmas mutatók gyűjtése és értékelése, a területi különbségek bemutatása; – A népesedési gondokkal kapcsolatos szemelvények gyűjtése és elemzése; – A globális válságproblémák felismerése hírekben, jelenségekben; – Példák gyűjtése és esetelemzés a globális válságproblémák lehetséges megoldásaira, a nemzetközi összefogás szükségességére; – Kiselőadás a nemzetközi szervezetekről és fő tevékenységeikről.

A földrajz tantárgy kimeneti követelményei A földrajz kimeneti követelményei középszintű érettségi vizsga esetén – Az általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeinek ismerete, valamint képesség arra, hogy a tanulók felismerjék azokat a valóságban vagy különféle ábrázolási technikájú képeken, ábrákon, térképeken, és tudjanak példát mondani azokra; – Az ismeretanyag alapvető összefüggéseinek felismerése és bemutatása konkrét példákon; – Készség, hogy felismerjék és megmutatassák a topográfiai fogalmakat különféle térképeken, bejelöljék körvonalas térképekbe, megfogalmazzák tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésüket, valamint jártasság a körvonalas térképeken való feladatmegoldásokban; – Képesség a természetföldrajzi környezetben való tájékozódásban és készség a társadalmigazdasági környezetben való eligazodásban; – Készség a természeti és társadalmi kölcsönhatások, a környezetben lezajló változások érzékelésére, valamint jártasság azok értékelésében és indokolásában; – Készség a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatok felismerésére (a földrajzi övezetekben, a különböző társadalmi-gazdasági fejlettségű országokban, valamint hazánkban); – Készség a földrajzi-környezeti információhordozók (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, statisztikai kiadványok, filmek, CD-ROM-ok, kísérletek, Internet) használatára, és a különböző céloknak megfelelő információk kiválasztására, feldolgozásukban és értelmezésükben; – Jártasság a földi képződmények, jelenségek, folyamatok vizsgálatában, a vizsgálatok eredményeinek ábrázolásában, elemzésében és értékelésében; – Valós képzetek a környezet elemeinek méretéről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről; – Készség a szöveg alapján történő vázlatkészítésben, szövegértésben és szövegalkotásban, jártasság az ábrázolásban, a feladatlapok megoldásában; – Készség a kommunikációs, a gondolkodási, a gyakorlati és a társadalmi képességek önálló alkalmazásában (szakkifejezések használata, adatértelmezés- és feldolgozás, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, ítéletalkotás, vita stb.).

52

A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

Recommend Documents