A devizahitelezés problematikája a gazdasági válság óta a megoldások tükrében The problem of foreign currency credits since economy crisis in mirror of solutions
Kézirat lezárása:………………………….
Faragóné Gulyás Ildikó Matild
A devizahitelezés problematikája a gazdasági válság óta a megoldások tükrében Napjainkban a devizahitelezés a legelterjedtebb finanszírozási forma Európa szerte mind a lakossági, mind a vállalati, mind a kormányzati szektorokban. Elsősorban közép és kelet Európában hódít. Hazánkban a devizahitelek mértéke 7887 milliárd Ft, melyből a lakáshitelek aránya 4000 milliárd Ft-ot tesz ki. Az összes hitelállomány 66,2%-a deviza alapú hitel, amelyeket túlnyomó részt svájci frank, japán jen és euró devizák alkotnak. A devizahitelek aránya több mint 100szorosára emelkedett az elmúlt 10 év alatt Magyarországon és a környező közép és kelet európai országokban. Ma ez a tény lehet egy következő, világméretű gazdasági krízis kiváltó oka. A 2008. évben bekövetkezett gazdasági válság hatására a devizaárfolyamok jelentősen, közel 50%-al mozdultak el felfelé, melynek következtében a kintlévőségek is jelentősen duzzadtak. A túlnyomó részt ingatlan fedezetes hiteleknél tovább mélyíti a problémát az ingatlan piac mélyrepülése, az ingatlanok értékének - a vásárlóerő hiánya miatti - nagy volumenű csökkenése. Az árfolyam növekedés átlagosan 50 %-os törlesztő részlet növekedést okozott, amely hosszú távúsága és a válság egyéb negatív hatásai miatt jelentős terhet ró az adósokra. Az adósok ezen okok következtében nagy számban váltak fizetésképtelenné, amely olyan mértékű hazánkban, hogy a kormány a tömeges lakáselvesztések megelőzése érdekében lépni kényszerült. Akárcsak a környező országok kormányai, amelyek a különböző megoldásokat dolgoztak ki és léptettek életbe. A tanulmány során megvizsgálom a devizahitelezés gazdasági válság hatására kialakult krízisét és az ezek megoldására született kormányzati intézkedéseket hazánkban és a környező európai országokban.
The problem of foreign currency credits since economy crisis in mirror of solutions
In our days the foreign currency credits are most current financing method in households, non-financial corporation, goverment sectors of all Europe. Particularly it extends in Middle- and East Europe. In our country volumes of foreign currency credits are 7.887 billions Ft which include 4000 billions real estates loans rate. 66,2 percent of all credit substance is foreign currency credit which include mainly swiss frank, japanese jen and euro securities. Rate of foreign currency credits grew up under last 10 years in Hungary and near countries of middel – and east Europe. Today this fact can be reason of world size economy crisis Because of in year of 2008 came about economy crisis exchange rates moved up 50 percents which gave rise to drawing of outstanding debts. On principally property cover credit the estate market falling causes yet more problem reason of big value of realty declining due to missing spending power. The exchange rate growing caused usually 50 percent rising on monthly credit details which entail significant charge for debtors by reason of long term and other effect of economy crisis. Due to these causes the debtors became insolvent on big rate that is such gage in Hungary that the goverment had to do something against multitudinous property losing. The same as goverment of surrounding countries that worked out and promulgated different solutions. In the essay I will analyze evolved critical situation of foreign currency credits due to economy crisis and goverment’s arrangements in Hungary and ambient european countries which help to solution these problems.
Tartalomjegyzék 1. Célkitűzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 2. A devizahitelezésről általában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 3. A devizahitelezés működése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 3.1. A devizaforrás közvetlen előállítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 3.2. A devizaforrás szintetikus előállítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 4. A devizahitelezés története Európában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 4.1. A nyugati bankok motivációja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 4.2. A „fertőzés” mértéke a környező országokban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 14 5. A denominált hitelek hódítása Magyarországon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. A gazdasági válság hatása a devizahitelezésre.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 22 22 .6.1. A Lehman előtti időszak (prelehman) 23 6.2. A Lehman utáni időszak (post-Lehman) 2008 őszétől 4.3.2. A mechanikai úton történő DNS-beviteli rendszerek 6.3. A sokk után. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 6.4. A válság után Magyarországon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 7. Kilábalás a devizakitettságből, a devizahitelesek megmentése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 7.1. Mentőcsomag Uniós szinten. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 29 7.2. Nemzetközi megoldáscsomag a devizában eladósodottaknak 30 7.3. Hazai mentőcsomag a devizahiteleseknek 7.3.1. Hitelfelvételi szigorítások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 7.3.2. Árverezési moratórium fokozatos feloldása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 30 7.3.3. Árfolyamrögzítés 31 7.3.4. Nemzetközi eszközkezelő társaság felállítása 31 7.3.5. Végtörlesztés 33 8. Javaslatok a devizakitettség mérséklésére 8.1. Kamatmarzs csökkentése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 34 8.2. A teljes hiteldíj mutató forintosítása 9. Irodalomjegyzék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Ábra - és táblázat jegyzék 1. ábra: A jegybanki alapkamatok változása néhány európai országban . . . . . . . . . . . . . 2 2. ábra: Az árfolyam változása az elmúlt 4 évben Chf és Eur esetén . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3. ábra: A Chf/Huf keresztárfolyam szerepe a Huf/Chf árfolyamban. . . . . . . . . . . . . . . . 4 4. ábra: Lakáshitel teljes hiteldíj mutató változása a különböző devizák esetén. . . . . . . . 14 5. ábra: A szektorok árfolyamkitettségének változása az elmúlt 10 év alatt. . . . . . . . . . . 18 6. ábra: A vállalati hitelállomány változása országonkénti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . 26 7. ábra: A fennálló deviza hiteleken alkalmazott THM dekompozíciója . . . . . . . . . . . . . 28 8. ábra: Az árfolyam rögzítés hatása havi törlesztő részletekre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 9. ábra: Devizahitelek kamatmarzsa a KKE régióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 12 1. táblázat: Törlesztő részlet változása az árfolyam függvényében. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 2, táblázat: Külföldi bankszektor részesedése a környező országokban. . . . . . . . . . . . . . 9 3. táblázat: Bankcsoportok részesedése a vizsgált országokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 4. táblázat: A Ft és frankhitelek kamatkülönbözete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 5. táblázat: Törlesztő részlet változása a kamat és árfolyam együttes elmozdulása 15 6. táblázat: Teljes hitelállomány megoszlása a szektorok között. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 7. táblázat: Deviza hitelállomány megoszlása devizák szerint. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 8. táblázat: Frank hitelállomány felvételkori árfolyam szerint 19 9. táblázat: Japán jen hitelállomány a felvételkori árfolyam megoszlásában 20 10. táblázat: Euro hitelállomány árfolyam szerinti bontásban 20 11. táblázat: Deviza jelzáloghitelek méret szerinti megoszlása 21 12. táblázat: Végtörlesztett hitel állomány devizális bontásban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
1. CÉLKITŰZÉS A dolgozat célja, hogy átfogó képet kapjunk a devizahitelezés történetéről, kialakulásának okáról, mikéntjéről, terjedésének mértékéről, hogy hogyan járul ez hozzá az eurózóna válságához, milyen mértékű kockázatot jelent ez Európa és a világ gazdaságára. Ehhez kapcsolódóan megvizsgálom, hogy egyes európai országok hogyan próbálják kezelni a kialakult helyzetet.
1
2. A DEVIZAHITELEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A devizahitelezés a devizák irányadó kamatszintjének különbsége miatt alakult ki. Gyakorlatilag nem más, mint egy spekulációs ügylet az adott deviza gyengülésére. Tehát aki devizában adósodik el arra fogad, hogy a valuta erősödni fog a devizával szemben és egyre kevesebbet kell fizetni, vagy ha gyengül is, akkor ennek mértéke nem haladja meg a kamatkülönbségből származó nyereséget. Ha az alacsonyabb jegybanki alapkamatú devizában folyósít a kölcsönt a pénzügyi közvetítő, akkor azt alacsonyabb kamaton tudja kínálni, mint a hazai valutában nyújtottat. Így olcsóbb hitellel tud a bank megjelenni a pénzpiacon.
1. ábra: Jegybanki alapkamatok változása néhány európai országban Forrás: A vizsgált orzságok központi bankjai
Látható, hogy a svájci jegybanki alapkamat 2007. elején 2,25 % volt, majd egy 2007 év végi 5 százalékpontos emelkedés után folyamatosan csökkent és 2011. augusztusa óta 0 %. Ehhez képest a magyarországi alapkamat többszörösen meghaladta a svájci alapkamat mértékét az elmúlt 10 év során. Régiós szinten csak Románia szárnyalt túl minket ezen a területen.
A devizahitelezés gyakorlatában két finanszírozási forma létezik, a devizahitel és az devizaalapú hitel. A devizahitelek esetében az ügyfeleknek ténylegesen devizában 2
nyújtanak hitelt és a törlesztés is devizában történik. A devizaalapú hitelek esetében a hitel folyósítása és törlesztése forintban megy végbe, amit devizára vált át a bank. Átváltásnál eladási és vételi árfolyamot használnak és a kettő közötti különbözet - az adós terhére - a banknál csapódik le. Mivel a devizaalapú hiteleket forintban folyósítják, ez folyamatos keresletet támaszt a forint iránt, ami jót tesz a forint árfolyamának. A köznapi szóhasználatban a devizahitelezés alatt elsősorban a devizaalapú hiteleket értjük. A tényleges devizahitel azon hitelfelvevőknek ajánlott, akiknek ügyleteik révén van devizabevételük, így árfolyamkockázatról nem lehet beszélni, csak kamatkockázatról. Ezzel szemben a devizaalapú hitel kockázata egyrészt árfolyamkockázat, másrészt kamatkockázat. Az árfolyamkockázat abban rejlik, hogy a devizaalapú hiteleknél a törlesztő részlet az aktuális devizaárfolyam függvénye, így az árfolyamkockázat jelentős és az adós viseli. Vegyünk például egy 5 millió forintos, tízéves futamidejű hitelt, melynek a havi törlesztő részlete 369 svájci frank és figyeljük meg a havi, forintosított törlesztő részlet változását.
TÖRLESZTŐRÉSZLET VÁLTOZÁSA AZ ÁRFOLYAM FÜGGVÉNYÉBEN 1.táblázat Árfolyam Törlesztő részlet 2007 152 Ft/Chf 56.088 Ft eleje 2008 165 Ft/Chf 60.885 Ft elején 2008 175 Ft/Chf 64.575 Ft végén 2009 185 Ft/Chf 68.265 Ft elején jelenleg 249 Ft/Chf 91.991 Ft Forrás: www.devizahitel.info.hu A táblázatból kiolvasható, hogy a törlesztő részlet az árfolyam emelkedésének hatására az első és utolsó sort figyelembe véve 61 %-al emelkedett. Ez a számítás részben tükrözi a 2005. évben hitelt felvevők jelenlegi, megemelkedett terheit. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a válság 2008. évi második hulláma során zuhant mindkét deviza árfolyama, de ezt követően tartósan emelkedett és azóta sem tért vissza a válság előtti szintre.
3
2. ábra: Az árfolyam változása az elmúlt 4 évben chf és euro esetén Forrás: Gazdaságkutató Zrt. A svájci frank árfolyamát a Huf/Chf elmozduláson kívül az Euro/Chf is befolyásolja. Ez azt a tényt veti fel, hogy a Huf/Chf árfolyamra a hazai eszközrendszer nem gyakorol jelentős hatást.
3. ábra: A Chf/Huf keresztárfolyam szerepe a Huf/Chf árfolyamban Forrás: Magyar Nemzeti Bank, Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2011 4
Az árfolyamkockázaton felül a denominált kölcsönök esetén kamatkockázat is fennáll. A kamatkockázata abban jelenik meg, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ. Jelenleg Magyarországon ez az összefüggés nem igazolódik be, hiszen 0 % a svájci jegybanki alapkamat, mégsem csökkent a hitelek kamata, sőt inkább emelkedett.
3. A DEVIZAHITELEZÉS MŰKÖDÉSE
A devizaforrás bevonásának egyik lehetősége a belföldi ügyfelektől történő devizabetét gyűjtés. A belföldi szereplőktől származó devizabetétek állománya azonban lényegesen elmarad a belföldi szereplőknek nyújtott devizahitelek állományától. Azonban ez tekinthető a legstabilabb forrástípusnak, de hátránya, hogy általában a devizabetétek futamideje rövidebb a devizahitelekénél, így megújítási kockázat lép fel. Továbbá a teljes ügyfélbetét-állomány ugyan stabil forrásnak minősül, de az ezen belüli devizális megoszlás a betétesek árfolyam-várakozásainak következtében változhat. Ezért a bankoknak a devizahitelezés fennmaradó részének fedezését alternatív módon kell biztosítaniuk. A bankok a devizahitel nyújtáshoz szükséges devizaforrást közvetlen és szintetikus módon biztosíthatják, illetve ezek ki is egészíthetik egymást. A szintetikus forrás előállítás a gazdasági válság első hullámát követően kezdett egyre jelentősebbé válni. 3.1. A devizaforrás közvetlen előállítása A devizahitelezés finanszírozásának egyik lehetséges formája a külföldről történő közvetlen forrásbevonás. A devizaforrás közvetlen bevonása esetén a bank közvetlenül az anyabanktól vagy a tőkepiacról szerzi be a devizát. (mérlegen belül fedezi nyitott pozícióját). 3.2. A devizaforrás szintetikus előállítása A devizaforrás szintetikus előállítása a hazai bankredszerben jelentős részben úgy történik, hogy a lakossági és vállalati forintbetéteket a külföldiekkel kötött, rövid futamidejű devizaswapügyletek révén devizaforrásokra alakítják. A devizaswapügylet 5
felhasználásával egy finanszírozási eszköz devizaneme megváltoztatható, illetve egy adott devizanemű finanszírozási eszköz szintetikusan előállítható. A swap ügylet értelmezhető az egyik devizában történő hitelfelvételként, a másik devizában történő egyidejű betételhelyezésként, ahol az egyik devizában keletkezett követelés szolgál fedezetként a másik devizában fennálló kötelezettségre. A swap ügyletek előnye, hogy természeténél fogva fedezett. „Ez nem egy finanszírozási eszköz, hanem egy adott finanszírozási eszköz (pl. hitel, betét) devizanemének cseréjét lehetővé tevő származtatott termék, így alacsonyabb hitelkockázatot tartalmaz” (Páles Judit és tsa. [2010] 7. o.). Ha az árfolyam a kamatkülönbözet által meghatározott értéknél nagyobb mértékben gyengül, akkor veszteséges az ügylet, ellenkező esetben nyereséges. „Swap ügyletet többféle célra is felhasználhatják a pénzügyi közvetítő rendszerek: határidős pozíció felvételére, forint állampapír-vásárlással együtt szintetikus devizahitel nyújtására, illetve kamatkülönbözet spekulációra”.” A bank a swapügyleteket jellemzően külföldi szereplőkkel köti meg, így a külföldi szereplők forint állampapír vásárlásával és a bankokkal kötött swapügyletek együttes alkalmazásával olyan szintetikus devizahitelt tudnak előállítani, aminek a hitelkockázata alacsonyabb a közvetlenül a banknak nyújtott forinthitelnél” (Páles Judit és tsa. [2010] 30. o.). A szintetikus forrásbevonás a hazai bankrendszer szempontjából összességében egy olcsóbb finanszírozási lehetőséget jelent. Ennek egyik oka, hogy a betétállományon belül „jelentős a súlya a lekötetlen betéteknek, vagyis az átváltott állomány összességében alacsonyabb kamatozású, mint a forint bankközi hozam” (Páles Judit és tsa. [2010] 28. o.). Ebből következik, hogy a banki gyakorlat inkább ezt a módot részesíti előnyben a devizaforrás biztosításához. Az alkalmazott devizaswapügyletek azonban általában rövidebb lejáratúak, mint a kihelyezett devizahitelek. Az árfolyamkockázat fedezése 1–3 hónapos swap ügyletek továbbgörgetésével történik, ahol fellép a megújítási kockázat, a kamatkülönbözet-kockázat mérsékelten. Ez azt jelenti, hogy megújításkor a forint árfolyamának gyengülése esetén forintlikviditási igény emelkedik, ellenkező esetben forintlikviditási többlet jelentkezik. „A rövid forintforrásokból hosszabb lejáratú, de változó kamatozású devizaalapú hitelek nyújtásának rövid lejáratú FX-swapokkal való fedezése tehát árfolyamkockázatot és kamatkülönbözet-kockázatot nem, de megújítási kockázatot tartalmaz” (Páles Judit és tsa. [2010] 18. o.). A lejáró swapügyletek devizakötelezettségeit a bankrendszer devizaeszközeinek leépítésével, vagy az azonnali devizapiaci ügyletekkel tudja teljesíteni. A devizaeszközök hosszabb lejárata miatt a leépítés korlátokba ütközik, az utóbbi eset pedig az 6
árfolyamkockázat emelkedéséhez vezet. Előfordulhat, hogy a swap ügyleteket a korábbinál csak rövidebb futamidőn, vagy szélsőséges esetben egyáltalán nem tudják megújítani, nő a kamatkülönbözet-kockázat is. Az árfolyam jelentős leértékelődése esetén pótlólagos fedezetet kell nyújtani a nyereségben levő fél részére deviza betét formájában (marginolás). „A jegybankok a válság során kivétel nélkül fenntartották a teljes fedezettséget napi gyakoriságú marginolással a swap ügyleteken” (Páles Judit és tsa. [2010] 12. o.). A pótlólagos devizában fizetendő fedezetfeltöltési igények növelik a devizalikviditási kockázatokat. A hazai bankok az FX-swappal való fedezést devizahitelek nyújtása esetében a devizalikviditás előállítására és az árfolyamkockázat fedezésére együttesen, devizaalapú hitelek nyújtása esetében pedig az árfolyamkockázat fedezésére alkalmazták. „Ha a szintetikus devizaforrás költségét a külföldi bankközi források kamatával vetjük össze, akkor az FX-swapok alkalmazása akár 3-3,5 százalékpontnyi kamatmegtakarítást is jelenthetett a válság előtt is. A válság kibontakozását követően ez a piaci felár még jelentősen (mintegy 100-150 bázisponttal) emelkedett” (Páles Judit és tsa. [2010] 29. o.).
4. A DEVIZAHITELEZÉS TÖRTÉNETE EURÓPÁBAN
A devizahitelezés Magyarországon kialakult helyzete nem egyedi, elmondható, hogy a közép és kelet-európai országok volt szocialista tagállamaiban az elmúlt húsz évben a gazdasági, hitelezési fejlődés hasonlóan ment végbe, így ebben a fejezetben globálisan vizsgálom az ok-okozati összefüggéseket. Nyugat-Európát a devizahitezési hullám még a ’90-es évek elején elérte, ahogyan gazdaság fejlődött és lecsengett. A nyugati pénzintézetek sok éves tapasztalattal, devizahitelezési múlttal vágtak bele Közép- és Kelet-Európa gazdasági és infrastrukturális felzárkóztatásába. A közép és kelet európai országok közül Szlovéniában a külföldi bankok szerepe a mai napig elenyésző, Oroszországban és Ukrajnában elsősorban a skandináv bankok jelenléte erőteljes. A hasonló helyzetű országok, melyeket érdemes együtt vizsgálni az Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia. A volt szocialista országokban 1989-ben ért véget a kommunizmus és kezdetét vette a rendszerváltás, mely súlyos recessziós időszakot hozott magával. A kommunizmus időszakát a tervgazdaság, az országok közötti munkamegosztás, a szociális rendszer erőteljes jelenléte jellemezte. A rendszer után a legtöbb országban magas államadósság,inflációs ráta, jegybanki 7
alapkamat, gazdaságtalanul működő állami vállalatok maradtak. Meghatározóak voltak az országokban az állami tulajdonban lévő bankok, de zöldmezős beruházás révén külföldi pénzközvetítők is jelen voltak. Akkoriban a külföldi pénzintézetek piacra lépését nem kötötték szigorú feltételekhez és elsősorban az anyabankok hazai befektetőit finanszírozták, illetve a kiemelkedően jó minőségű ügyfelekkel léptek kapcsolatba, lakossági ügyfelekkel nem foglalkoztak. Ezzel szembe az állami bankok hitelportfóliója nagyon rossz volt, elsősorban a kilátástalan helyzetben lévő vállalati szektornak nyújtottak hitelt gyakran politikai érdekek mentén. A kormány az állami tulajdonú bankrendszeren keresztül próbálta meg elérni gazdaságpolitikai céljait és ez nem járult hozzá a gazdasági növekedés gyorsulásához. Jól mutatja ezt az is, hogy a nem teljesítő hitelek aránya az állami bankrendszerben 25-30 százalékra rúgott, ami jelentős veszteségekhez vezetett. Ezen kívül a ’90-es években több bankválság is végigsöpört a kelet-közép európai régió országain eltérő időpontokban, és a bankok többségének tőkehelyzete megrendült. A hazai bankok a hitelezés visszafogására kényszerültek, amely negatív hatást gyakorolt a vállalati szférára, tovább nőtt a bedőlt hitelek és csődbe ment vállalatok száma. Az állam beavatkozott és segített a bankok feltőkésítésében, illetve javítottak a hitelportfóliójukon. De ez nem volt elég, külföldi befektetők segítsége kellett a stabilizáláshoz, vagyis megkezdődött az állami bankok privatizációja. A kelet-európai bankrendszerek kilencvenes évekbeli válságát megelőzően külföldi tulajdonos részére történő jelentős privatizáció nem történt. A bankrendszer jelentősége miatt a privatizációt komoly viták előzték meg. Féltek, hogy a bankszektorban keletkező jelentős nyereség kikerül az országból, illetve, hogy túl nagy lehet a külső befolyás a hazai monetáris politikára. A másik oldalról viszont elmondható, hogy a privatizáció révén elérhető a bankolás minőségének javítása, a szakértelem növelése, valamint a hazai bankrendszer tőkehiányának csökkentése. Ezen kívül felfokozódik a verseny a pénzügyi szférában, ami a szolgáltatások árának csökkenéséhez, nagyobb termékkínálathoz vezet. A térség országaiban elsőként Magyarországon indult meg a bankrendszer átalakulása 1994-ben és 1997-re a korábban állami tulajdonú bankok többségét sikeresen magánosították. A gazdasági nehézségek miatt Bulgáriában és Romániában csak a ’90-es évek végén kezdődött meg a bankszektor privatizációja. Romániában 2005-ben vette át az Erste Bank a legnagyobb román bankot.
8
A privatizációs folyamat a kilencvenes évek második felében felgyorsult a bankrendszerben és napjainkra a teljes régióban lezárult, melynek eredményeképpen a bankrendszerben a külföldi tulajdoni arány legalább 70 százalékos lett. A privatizáció során a régióban meghatározó banktulajdonossá vált a belga KBC Group, az olasz Unicredit Group (benne a Hvb és a BACA) és az Intesa Sanpaolo (Cib Bank), valamint osztrák Erste Bank Group AG-és Raiffeisen International Bank-Holding AG-t csoport.
KÜLFÖLDI BANKCSOPORTOK RÉSZESEDÉSE A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN 2. táblázat Bulgária (%) 1995
-
1196
9,5
1997
Cseh ország (%) 15,9
Lengyel ország (%)
Magyar ország (%)
Románi a (%)
Szlovákia (%)
4,2
39,4
-
32,7
18,6
13,7
40,5
-
39,6
18,0
22,3
15,3
60,3
-
39,2
1998
32,3
25
16,6
63,1
20
37,3
1999
44,7
27,1
47,2
66,9
47,8
37,8
2000
67,7
71,8
69,5
69,0
50,9
40,6
2001
66,2
93,3
72,2
68,9
51,4
90,5
2002
64,2
94,2
70,2
66
52,9
95,6
2003
76,7
95,0
71,5
65,2
54,8
96,3
2004
77,0
94,8
71,3
68,5
58,5
96,7
Forrás: Banai Ádám és tsa. (2010)
9
BANKCSOPORTOK RÉSZESEDÉSE A VIZSGÁLT ORSZÁGOKBAN 3. táblázat
Erste Bank
Bulgá ria (%) 0
Cseh ország (%) 18
Magyar Lengyel ország (%) ország (%) 0 7
Romá nia (%) 9
Szlovákia (%)
Összesen( %)
18
30
Raiffe isen Bank KBC
10
4
3
7,5
6,5
15
25
0
21
4
8
0
8
16
Intesa Sanpa olo (Cib)
0
0
0
7,8
0,5
16,5
3
Unicr 15 7 14 edit Forrás: Banai Ádám és tsa. (2010)
5,5
4
8
6
A legmeghatározóbb pénzintézet az Erste Bank a vizsgált országokban, majd ezt követi a szintén osztrák Raiffeisen Bank. 4.1. A nyugati bankok motivációja A szocialista országok rendszerváltása nagy lehetőséget jelentett a nyugat európai bankoknak. Hamar felismerték, hogy ezek az elmaradott országok az elkövetkezendő években fejletségükben közelíteni fognak Nyugat Európához, a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá válnak, egyre több beruházás indul. A nagy különbségek miatt gyors gazdasági növekedésre számítottak. Ennek gyorsuló ütemét támogatta, hogy az országokban a fejlettségi szintjükhöz képest kiemelkedő volt a munkaerő képzettségi színvonala az ingyenes alsó-, közép és felsőfokú oktatás révén. Mindezek fényében csekély többletkockázattal a hazainál magasabb hozamokat reméltek. Versenyelőnyüket erősítette a több éves szakmai tapasztalat, amit a nyugat - európai hitelezések során szereztek. A zöldmezős beruházás keretében a volt szocialista országokban jelenlévő bankoknak helyzeti előnyük volt a korai piacra lépés révén. Ausztria számára komoly versenyelőnyt jelentett a földrajzilag közelség, a közös történelem és kulturális hasonlóság. Ezen felül előnyös volt számukra a letelepedés az olcsó és magasan képzett munkaerő miatt is.
10
A ’90-es évek közepe óta a közép-, kelet európai régió az egyik leggyorsabban növekvő térség volt a világon, a fejlett világot lényegesen meghaladó gazdasági növekedéssel. A nyugati bankok erős pozíciókat építettek ki a térségben. A rendszerváltást megérő országokban hatalmas államadósság, a nyugati világhoz képest elmaradottság volt. Ezekben az országokban a jegybanki alapkamatok messze meghaladták a nyugat-európai átlagot. A tapasztalt külföldi bankoknak nem volt új keletű a devizahitelezés, hiszen a ’90-es években már végigsöpört a jelenség Nyugat-Európán. De mivel a keleti és nyugati régió irányadó kamatlába lényegesen eltértek, hiteltermékként megjelentek a devizában denominált hitelek, amelyek olcsó és bőséges likviditási forrást biztosítottak a gyors gazdasági fejlődéshez. Olcsóságának köszönhetően pedig az európai átlagot jócskán meghaladó jövedelmezőséget biztosított a bankok számára. A kilencvenes években lassan, majd az ezredforduló után gyorsuló ütemben nőtt a GdP-arányos hitelvolumen, meghaladva az euro zóna országainak átlagát. A könnyen és olcsón hozzáférhető, devizában denominált hitelek több országban helyettesítették a belső lakossági megtakarítást és egyensúlyhiányt generáltak. A hitelnövekedés forrása Csehországban és Szlovákiában a belső megtakarítás volt, más országokban belső megtakarítás hiányában a külső forrásokból duzzadt nem egy esetben jóval 100 százalék fölé a hitel/betét ráta. „A külső források jelentős részét az anyabankok biztosították, például csoporton belüli átcsoportosítással: a forrásbőséggel rendelkező bankoktól elvont forrásokból finanszírozták a forráshiányos országok bankjait. Esetenként az anyabankok maguk is 100 százalékot meghaladó hitel/betét aránnyal rendelkeztek. Ez azt jelenti, hogy végső soron a közép-, kelet európai régió a külső tőkepiacokra volt (van) utalva, vagy közvetlenül, vagy az anyabankon keresztül” (Banai Ádám és tsa. [2010] 15. o.). A hitelezési verseny kockázatalapú versennyé alakult át, a hitelfeltételek csökkentek, a kihelyezhető hitelösszegek nőttek, aminek terheit a növekvő futamidővel próbáltak ellensúlyozni. Így például ma Magyarországon a maximális futamidő lakás esetén 42 év, autó esetén korábban 10 év volt. A hitelfelvételhez elegendő volt 3 hónap minimálbér igazolás és ingatlanfedezet fejében akár 10 millió Ft hitelt is kaphatott az adós. Új építésű ingatlan piaci értékének 90, használt ingatlan piaci értékének 60-75 %-ig finanszíroztak akár önerő nélkül is. Az erőteljes hitelexpanzió és verseny révén a bankrendszerek sérülékennyé váltak: jelentősen megnőtt a devizahitelek aránya, a bankok hitel/betét mutatója, és a külföldi
11
forrásra utaltsága. A hitelportfólió, az adósok minősége, a hitelek fedezettsége romlott. Ezek a kockázatok pedig sérülékennyé tették ezen országokat a közelgő válság előtt. Mindez történt annak ellenére, hogy a nyugati bankoknak komoly szakmai háttere volt a hitelezésben (kockázatkezelésben) és az anyabankok országainak szabályozói már a ’90es évek végétől korlátozták, esetenként tiltották a devizahitezés jelenségét. Ausztriában már 2001-től szigorították a nem euróban denominált hitel feltételeket, növelték a fedezet elvárást és kockázati felárral drágították kamatukat. Ennek ellenére a fejlődő országokban a denominált hiteleket nem kontrollálták, nem korlátozták az anyabankok. A devizahitelezés az elmúlt tíz évben elsősorban a kelet és közép európai régióban tudott végigsöpörni, mivel az egykori szocialista országokban a rendszerváltás és a magas államadósság miatt a jegybanki alapkamatok relatíve magasabbak voltak, mint a fejlett országokban. A devizahitelezés elmúlt 10 éves hulláma különböző mértékben, de elérte Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát, Bulgáriát, Horvátországot, Magyarországot, Lengyelországot, Oroszországot, Ukrajnát, Lettországot, Észtországot, Ausztriát.
4.2. A „fertőzés” mértéke a környező országokban Csehországban a gazdasági és monetáris politika a többi országénál stabilabb környezetet teremtett, és az alapkamat rendre alacsonyabb volt az euró zónában alkalmazottnál. Ma a korona alapkamata 0,75 %, de 2003-ban is csak 2,5 % volt és a folyamatos csökkenő tendenciát csak 2008 II. negyedévben 3.75% -ra emelt jegybanki alapkamat szint szakította meg. Így a koronakölcsön versenyképesebbnek bizonyult, különösen, hogy árfolyam és kamatkockázat sem jelent meg benne. Szlovákiában gyorsan leküzdötték az árfolyamkockázatot, hiszen Pozsony még a válság legsúlyosabb időszaka előtt, 2009 januárjával csatlakozott az euró zónához, előtte pedig a szigorú lebegtetési sávban tartotta valutáját. A jegybanki alapkamata 2003 nyarától 2005 végéig 3 % volt, 2008 közepén ez a szint elérte az 5,25 %-ot és azóta rendre csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg a szlovák jegybanki alapkamat 2 %. Lettországban a hitelek 91%-a külföldi fizetőeszközben denominált. A nem teljesítő hitelek aránya 2009 végére 14,5 % volt. Észtországban a nem teljesítő hitelek aránya 12%.
A
háztartások
devizaadóssága
Lettországban
és
Észtországban
a
12
legnagyobb mértékű 2008-ban a teljes adósságállományukhoz viszonyítva 80 százalék fölötti, a harmadik helyen pedig Magyarország áll, 70 százalék körüli aránnyal. Lengyelországban 2005-ben 11,5 milliárd zloty, ebből 9 milliárd svájci frank alapú volt a lakáshitelek aránya. A jegybank és a kormány felelősen viselkedett, noha ehhez hozzájárult, hogy 2005-ben kicsit gyengélkedett a zloty és a lengyel állam idő előtt felismerhette a devizahitekben rejlő kockázatot. Már 2006-ban korlátozták a devizahitelek feltételeit, a hitelelbírálás szabályait szigorították és figyelembe vetették a fedezetül szolgáló ingatlan értékének esetleges csökkenését. Ennek ellenére 2009-ben a lakáshitelek harmada volt csak zlotyban. A svájci frankban kölcsönt felvevők terheit pedig mérsékli, hogy kamatukat kezdettől a lemorzsolódó svájci alapkamathoz kötötték és a kamatláb szigorúan követi a svájci referencia kamatlábat. Így jelenleg egy lengyel devizahitel kamata 4 % körül van, aminek 2,94 %-a a kamatmarzs, 0,68 % a Cds -felár és 0,38 %-a a Chf kamatláb. A magyar devizahitelekre ez nem igaz, látva, hogy a svájci jegybanki alapkamat folyamatosan csökken (jelenleg 0%), a devizahitek kamatlába pedig folyamatosan emelkedik. Bulgáriában az államháztartási hiány a legkisebb az Európa Unióban, idén a GDP 2,5 %a. A rendszerváltás utáni időkben magas költségvetési tartalékot halmoztak fel, a gazdasági válság hatását ebből tompították. A külföldi befektetők bíznak a bolgár gazdaságban, az anyabankok Cds árazása alacsony. A nem teljesítő hitelek aránya 10,1 %. Romániában döntően euró alapú devizahitelek, kisebb százalékban lej hitelek vannak. Az jelzáloghitelek 80%-a devizahitel, melynek 90 %/-a euró alapú és átlagos futamideje 19 év. A kamatszint 11-16 % között van. A vállalati szféra hitelállománya 24,3 Mrd euro, melynek 62 %-a devizahitel. Átlagos kamatszintje 10, 9 %. Rossz hitelek aránya a Kkv szférában: 10 %. Jelenleg átlagosan a nem teljesítő hitelek aránya 11,2 % Oroszország jelenleg jelentős költségvetési tartalékkal rendelkezik, az államadósság 10 % alatt van. A devizahitelek aránya alacsony. A (svájci) devizában denominált hitelek Bulgáriában, Magyarországon és Romániában váltak leginkább meghatározóvá.
13
5. A DENOMINÁLT HÓDÍTÁSA MAGYAROSZÁGON
Magyarországon a jegybanki alapkamat 2000-ben 11%-volt a rendszerváltás előtti politika eredményeként kialakult magas államadósságnak köszönhetően. A magas jegybanki alapkamat mellett a bankok csak a jegybanki alapkamatot meghaladó kamatért tudtak jelzáloghitelt kínálni. Ezért 2001-ben az akkori kormány elindította az állami támogatású lakáshiteleket, mellyel célja egy szélesebb társadalmi réteg lakáshoz jutásán kívül, az építőiparon keresztül, a gazdasági fellendülés beindítása volt. A Medgyessy kormány 2004 elején megszüntette az állami támogatású lakáshiteleket, bár a jegybanki alapkamat 2003-ban 12% - ra rúgott. Így a lakosság jelzálogért az olcsóbb devizahitelek felé fordult. A devizahitelek azért tudtak olcsóbbak lenni, mert a devizát biztosító ország irányadó kamatlába alacsonyabb volt a hazai valutáénál. A legolcsóbb finanszírozási forma hazánkban a svájci deviza volt, de nagy volumennel megjelent még az euro alapú hitel is.
4. ábra: Lakáshitelek teljes hiteldíj mutatójának változása különböző devizák esetén Forrás: Gazdaságkutató Zrt., Indokolt e a devizahitelesek megsegítések, 2010
14
Az ábra jól szemlélteti, hogy a forint hitelek kamata majdnem duplája a devizában denominált
hitelekének.
amely
egyértelmű
magyarázatot
ad
a
devizahitelek
népszerűségének. Általánosságban elmondható, hogy a forint lakáshitelek kamatlába 11 % körül, ezzel szemben a svájci franké 6 %, az euróé pedig 7 % körül mozgott. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy mit jelent ez a havi törlesztő részletek tekintetében a két szélsőséget figyelembe véve. Vegyünk alapul megint egy 5 millió forintos, tízéves futamidejű lakáshitelt. A forint hitel teljes hiteldíj mutatóját vegyük 11%-nak, még a svájci frankét 4,25 %-nak. A frank árfolyama legyen 165Ft/Chf.
A FORINT ÉS A FRANKHITEL KAMATKÜLÖNBÖZETE 4.táblázat THM (%) forint hitel svájci frank hitel
11 6
törlesztő részlet (Ft) 77.625 60.885
Forrás: www.devizahitel.info.hu Látható, hogy a havi törlesztő részletek közötti különbség 16.740 Ft, ami nem elhanyagolható. Természetesen jelenleg a hiteleknél az árfolyamváltozás és a kamatváltozás együttesen mutatkozik meg a havi terhekben. Nézzünk egy tipikus hitelt, hogy hogyan változik a havi törlesztő részlet a hitelfelvételi állapothoz képest napjainkban. TÖRLESZTŐ RÉSZLET VÁLTOZÁSA A KAMAT ÉS AZ ÁRFOLYAM EGYÜTTES ELMOZDULÁSA ESETÉN 5. táblázat
hitelösszeg kamatláb kezdeti árfolyam törlesztő részlet forintban
2008 8.000.000 Ft 4,8 %
2011 8.000.000 Ft 6,1 %
159 Ft/Chf
263, 92 Ft/Chf 120.200 Ft/hó
64.800 Ft/hó
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium 15
A havi törlesztő részlet 55.400 Ft-tal, 54 %-al emelkedett. A devizában eladósodottaknak minden szektorban ma 50 %-al magasabb törlesztő részletet kell fizetniük, mint a hitel felvételekor, amely a bedőlt hitelek arányának folyamatos emelkedésében, a fogyasztás csökkenésében, a gazdasági növekedés beindulásának gátjaként realizálódik. TELJES HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA A SZEKTOROK KÖZÖTT 6. táblázat Mrd Ft
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
háztartási
1.194
2.000
2.597
3.371
4.311
5.453
7.254
7.392
7.441
szektor vállalati
3.319
4.077
4.660
5.279
5.902
6.647
7.245
7.058
6.936
-
-
-
-
331
342
332
359
374
szektor önkormányzati szektor Forrás: Magyar Nemzeti Bank, Hitelezési felmérés 2010 Napjainkban a táblázat által mutatott kölcsön adatokban a vállalati szektor esetén 50 %, míg a háztartási szektor esetén 65-70%-os arányt képvisel a deviza. Az ábra kitűnik, hogy a rendszerváltás után megjelenő külföldi bankok eleinte többnyire a vállalati szférában finanszíroztak, majd 2007-ről 2008-ra – a válság első hulláma idején - közel két milliárd forinttal nőtt a háztartások devizakitettsége a korábbi 1 milliárdos átlaghoz képest. Ezzel a háztartási szektor megelőzte a vállalati szektort, ami a mai napig igaz. Érdekes tény ezen kívül, hogy 2008 óta a vállalati szektor hitelállomány csökkenő tendenciát mutat, de a háztartási még ekkor is emelkedik. Magyarországon a devizahitel állomány a GDP 110 %-a, körülbelül 52 %., ebből 17 % a kormányzati és 35 % a magánszektor (háztartás, vállalat) adóssága. Ez az érték nem kiugró a többi európai országhoz képest, csak a hitelállomány szerkezetével van probléma, vagyis a többi országhoz képest túl nagy a devizahitelek aránya. A vállalati szektor hitelállománya többnyire euro, míg a háztartási szektoré svájci frank. A hitelintézeti szektor külföldi nettó hitelfelvételének aránya 2002 első negyedéve és 2008 harmadik negyedéve között 23%-ról mintegy 47%-ra nőtt, majd a 2008. októberi
16
válságot követően még gyorsabb ütemben emelkedett a nagy összegű anyabanki forrásoknak köszönhetően, majd 2009 második negyedévétől a korábbi 47% körüli szinthez csökkent. A közvetlen - hitelintézeti rendszer közvetítése nélkül történő – külföldi eladósodás a vállalatok, illetve az állami szektor (állampapírpiacon keresztül) esetében jelentős. A nettó külső adósság, a bankok külföldi forrásra utaltságának az elmúlt években tapasztalható növekedése természetszerűleg maga után vonta a forintárfolyammal szembeni kitettség nyílását. A nettó külső adósságból származó árfolyamkitettség meghatározó részét az állami szektor viselte 1999 első félévéig, majd ezt követően annak jelentős részét a vállalati szektor vette át. A vállalati szektor a külső adósságból származó árfolyamkockázat mintegy 80%-át vállalta fel 2000–2001-ben, 2002-től azonban a korábbiakhoz képest a nyitott devizapozíciónak csökkenő arányát viselte 2007 első negyedév végéig. A külső adósság növekedésével párhuzamosan a vállalati szektor szerepe az árfolyamkitettség átvállalásában újból emelkedni kezdett. Az elmúlt években a külső adósság növekedés legnagyobb részben a belföldi magánszektornak, azon belül növekvő mértékben a háztartási szektornak tulajdonítható. A devizahitelek felfutásával párhuzamosan a háztartási szektor 2004 eleje óta egyre magasabb arányban vállalja fel a külső adósságból származó nyitott devizapozíciót, 2004 eleji 0%-os szintről 35%-ra emelkedett a külső adósságon belüli részaránya. Jelenleg a teljes devizahitel állomány 6 294,6 Mrd Ft. A devizahitelezés Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően gyorsult fel igazán és az alacsonyabb kamatteher miatt különösen a likviditáskorlátos háztartások esetében terjedtek el. A sor az autókkal kezdődött, majd jöttek a jelzáloghitelek, végül pedig a fogyasztási kölcsönök.
17
5.ábra: A szektorok árfolyamkitettségének változása az elmúlt 10 év alatt Forrás: Mnb, Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2011
A denominált hiteleken belül egyre inkább előtérbe került a 2003–2007 között nagyot gyengülő svájci frank, valamint az euró és a japán jen. A hitelállomány devizákban való megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti.
DEVIZAHITEL ÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA DEVIZÁK SZERINT, 2011 7. táblázat
Állomány
Az állomány százalékában
4 867
100
Ebből EUR
422
9
Ebből CHF
4 300
88
Ebből JPY
145
3
Mrd Ft Teljes deviza jelzáloghitel állomány
Forrás: Mnb, Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2011
18
FRANK HITELÁLLOMÁNY FELVÉTELKORI ÁRFOLYAM SZERINTI 8. táblázat
Árfolyamsávok HUF/CHF
2004.január - 2011.július közötti időszak új szerződéses összegek arányában
140
150
10,1%
150
160
51,3%
160
170
25,5%
170
180
10,9%
180
190
1,4%
190 200 0,2% 200 felett 0,6% Forrás: Mnb, Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2011
Látható, hogy a frank hiteleknek több mint a felét a 150-160 Ft-os árfolyamon, 25 %-át 160-170 Ft-os árfolyamon vették fel. Az utóbbi időben éppen a svájci frank drágult különösen, miután a befektetők és a spekulánsok - biztos menedéket keresve a válság közepette - felhajtották az árfolyamát. Tehát Magyarországon jelenleg a frank hitelek több mint 75 %-ánál a havi törlesztő részleteket 150 %-on fizetik az adósok, amennyiben a kezdeti állapotot 100 %-nak vesszük. Ez a tény egy időzített bomba, hiszen igen reális a veszélye a tömeges hitelbedőléseknek. Az érintett adósok a kölcsön törlesztése miatt kevesebbet tudnak fogyasztani, ami a gazdasági növekedés elé vet komoly gátat.
19
JAPÁN JEN HITELÁLLOMÁNY A FELVÉTELKORI ÁRFOLYAM MEGOSZLÁSÁBAN 9. táblázat
Árfolyamsávok HUF/JPY
2007.október - 2008.október közötti időszak új szerződéses összegek arányában
1,3
1,4
7,1%
1,4
1,5
11,2%
1,5
1,6
57,5%
1,6
1,7
21,6%
1,7 felett 2,7% Forrás: Mnb, Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2011
EURO HITELLÁLLOMÁNY ÁRFOLYAM SZERINTI BONTÁSBAN 10.táblázat
Árfolyamsávok HUF/EUR
2004.január - 2011.július közötti időszak új szerződéses összegek arányában
230
240
0,3%
240
250
7,9%
250
260
5,8%
260
270
28,6%
270
280
30,9%
280 felett Forrás: Mnb, Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2011
26,6%
A statisztika szerint a legnagyobb arányban 270 és 280 Ft-os árfolyamon igényeltek kölcsönt. Ha a néhány hete tartó euro árfolyam elszabadulást ideiglenesnek tekintjük, akkor elmondható, hogy az euroban denominált hitelek esetén nem olyan meghatározó a törlesztési probléma, mint a frank esetén, hiszen az árfolyam ebben a sávban 20
„szokott”mozogni. Így gyakorlatilag a devizahitelezés problémakörét a svájci frankban denominált hitelekre szűkíthetjük.
DEVIZA JELZÁLOGHITELEK MÉRET SZERINTI MEGOSZLÁSA 11. táblázat A deviza jelzáloghitel összege
Ügyletszám szerint
Hitelállomány szerint
arány
db
arány
Mrd Ft
2,5 millió alatt
14,4%
114 867
3,4%
167
2,5-5 millió között
31,9%
255 046
17,6%
857
5-7,5 millió között
24,1%
192 706
22,6%
1 100
7,5-10 millió között
12,3%
98 220
16,4%
797
10-15 millió között
11,0%
87 900
20,0%
973
15-20 millió között
3,7%
29 714
9,6%
466
20-30 millió között
2,1%
16 628
7,2%
351
30 millió felett
0,6%
4 919
3,2%
156
100,0%
800 000
100,0%
4 867
Összesen Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A fenti ábra szemlélteti, hogy legnagyobb arányban 2,5 és 5 millió Ft közötti kölcsönösszeget vállaltak, de jelentős súllyal jelenik meg az 5 és 7,5 millió Ft közötti sáv is. A forint ingadozási sávját is kitolta a Magyar Nemzeti Bank, amely tartósan erős forintot eredményezett a kétezres évek közepén hosszabb távon. Így a devizahitelek biztonságosnak tűntek. Bár elméletben a szakemberek valószínűsítették az árfolyam változás kockázatát, de a gyakorlatban senki nem gondolta, hogy ilyen mértékű krízis ki tud alakulni. Korábbi tapasztalat híján szakértők, bankvezérek is megbízhatónak vélték a denominált hiteleket. A szélsőséges elméletek valósággá váltak. Egy ország devizában való eladósodásának kockázatát már a növekvő népszerűségének idején aggodalommal figyelték az egyes országok, a nemzeti bankok, pénzügyi felügyeletek és tanulmányokat (figyelmezetéseket) készítettek a kormányzatnak, hangot adva az ország deviza kitettsége miatti aggodalmuknak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2004-ben többször is figyelmeztetett a devizahitelezés veszélyeire a sajtón keresztül, illetve a honlapján is rámutatott a vételi és az eladási árfolyam különbségére, a konverziós díjra, s arra, hogy a 21
devizahitelek havi törlesztő részletei a forinthiteleknél gyakrabban és nagyobb mértékben ingadozhatnak. Szabályozókkal azonban nem próbálta fékezni a jelenséget. A lakosság élvezte az olcsó és könnyen hozzáférhető hitelek nyújtotta kényelmet, a pénzközvetítők nem mondtak volna le a más régiót messze túlhaladó profitról. Kormányzati szempontból a devizahitelek simították a megszorítások miatt egyébként megzuhanó fogyasztást, szárnyalt a gazdaság, az építőipar az olcsó hitelek miatt. Így a politikusok nem voltak partnerek az adminisztratív korlátozások bevezetésében. .Ezen tényt ismerve egyáltalán nem kizárható a kormányzat felelőssége egy ország eladósodása, deviza kitettségének, kockázatosságának, valutaleértékelődésének, befektetőinek elvesztése miatt.
6. A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A DEVIZAHITELEZÉSRE
A 2007-ben kibontakozott és még mindig tartó válságot a két jól elkülöníthető szakaszra bontják: az ún. prelehman és post-lehman korszakra, vagyis a 2008. szeptember 15-én történt Lehman Brothers csődjét megelőző és követő időszakra. A pre-lehman korszakban a fejlődő országokat csak közvetve és kisebb mértékben érintette a fejlett piacokon kialakult pénzügyi vihar, a post-lehman korszakban azonban ezt a régiót is magával ragadta a válság. De az országok bankrendszereinek sérülékenységétől függően eltérő ütemben és mértékben érte utol őket a lassan világméretűvé váló krízis. Megfordult a tőkeáramlás iránya, ami pénzügyi zavarokat okozva mérsékelte a termékek iránti külső keresletet és gazdasági recesszióhoz vezetett. 6.1. A Lehman előtti időszak (prelehman) A 2007. évi pénzügyi válság elsősorban az anyabankok finanszírozási lehetőségeit érintette, a tőkepiacon keresztül az anyabankok forráshoz jutását korlátozta és drágította. A másodrendű hitelek minőségének gyors romlása az árfolyamok zuhanásához, bizalomhiányhoz és kockázatkerüléshez vezetett a bankrendszerben likviditási válságot előidézve. Ez megemelte a finanszírozási költségeket, nőttek a banki CdS-felárak, miközben csökkentek az anyabankok részvényárfolyamai a pénzügyi piacokon. A hitelezés megtorpant, egy mély recesszió kialakulása fenyegetett. A növekvő költségek és szűkülő tőkepiaci források hatására az anyabankok nem fogták vissza leánybankjaik hitelezési tevékenységét, de drágították a forráshoz jutást, csökkenttették a közvetlen és
22
előtérbe helyezték a swapokon keresztüli finanszírozást rövidítve a finanszírozás futamidejét. Ezzel növelték a leánybankok sérülékenységét. Csehországban és Szlovákiában, ahol az elhelyezett betétekből nyújtottak hitelt a bankok, a likviditáskivonás veszélye nőtt meg. Mindezek ellenére nem csökkent a hitelnövekedés üteme, se a kockázat alapú verseny nem mérséklődött. A bankok a hitelezési feltételek további lazításáról, újabb kockázatos termékek bevezetéséről számoltak be. A finanszírozás többletköltségeit ekkor még nem hárították tovább az ügyfelekre, hanem a még mindig magas banki profitok terhére maguk nyelték le. Összességében elmondható, hogy a 2007 –ben jelentkező gazdasági válság előfutára szűkítette és drágította a korábban bőségesen elérhető forrásokat, de az anyabankok saját forrásaik csökkenésére ekkor még nem a leánybankok hitelezési lehetőségeinek visszafogásával reagáltak. Hanem növelték a források árát, mérsékelték a közvetlen finanszírozást és a finanszírozás futamidejét, de a swapfinanszírozással fenntartották a korábbi gyors hitelnövekedési ütemet. A régiós bankok üzletpolitikájában 2007–2008-ban nem érződött változás. 6.2. A Lehman utáni időszak (post-Lehman) 2008 őszétől A post-lehman kori válság első hatása a magasabb nettó külföldi adósságállománnyal rendelkező, vagyis a legsérülékenyebb országokban a devizapiacok kiszáradtak, a devizahitelek finanszírozása veszélybe került. Ebben a periódusban az anyabankok részéről nem volt jele a tőke vagy a forrás kimenekítésének, sőt, nőtt a külföldi források volumene és ezen belül az anyabanki finanszírozás aránya. A pozícióikat már addig is fokozatosan csökkentő befektetők megijedtek, „csak kétféle befektetést különböztettek meg: a „kockázatost”, illetve a „biztonságost” és a kettő között eltűnt a korábbi folytonos átmenet” (Banai Ádám és tsa. [2010] 23. o.). „A kockázatosnak ítélt piacok illikviddé váltak, az árak kaotikusan mozogtak, több piacon megszűnt az árjegyzés. A kockázati felárak a biztonságosnak hitt piacokon (amerikai, német államkötvények piacán) irracionálisan alacsonyra zuhantak, a kockázatosnak ítélt piacokon (szinte az összes többi részvény-, kötvény-, devizapiac) irracionális magasságokba ugrottak”. „A legcsekélyebb mértékben is kockázatosnak ítélt piacon árfolyamzuhanás következett be”. „A piaci és finanszírozási likviditás eltűnt”. „Leginkább a pénzügyi közvetítőrendszerhez kapcsolódó piacok likviditása zuhant össze, a pénzügyi közvetítők részvényáraival párhuzamosan”. „A pénzügyi közvetítőrendszer
23
egy pillanatra szó szerint megbénult: a bankközi kamatok irracionális magasságokba szöktek. „Finanszírozás egy napnál hosszabb időtartamra már semmilyen áron nem volt” (Banai Ádám és tsa. [2010] 23. o.). A bankközi piac haldoklott: a pénzügyi közvetítés megrendült. Magyarországon egyedüliként a swappiac is leállt, itt voltak a magyar piac volt leginkább a rövidebb swap finanszírozásra utalva. A bankrendszer napi finanszírozását veszélyeztette a bankközi bizalmatlanság következtében kialakult hirtelen limit csökkenés. Csak a jegybanki beavatkozások tudtak valamennyi likviditást tartani a rendszerben, drága, és nem hatékony üzemmódra váltott az egykori likvid és hatékony bankrendszer. A swappiaci problémák megoldására a jegybankok végső devizahitel-nyújtó szerepét vállalták fel, biztosítva ezzel a devizalikviditást a bankrendszerben. A központi bankok ezért egymás között úgynevezett swap-line-okat hoztak létre. Ehhez azonban szükség volt főként az IMF által biztosított forrásra. A tőzsdei árzuhanás legérzékenyebben a bankszektort érintette. Fizetésképtelenségéről terjedő pletykák indultak, különös tekintettel a határon átnyúló finanszírozást biztosító globális bankrendszerekről. Részvényárfolyamuk a Lehman bukását követő 2 hétben 15– 30%-kal esett. A betétesek megrendült bizalmát a betétvédelmi határok megemelésével, a kormány által biztosított korlátlan kifizetési garanciával igyekeztek visszanyerni. Magyarországon ekkor emelkedett meg a betétbiztosítás maximuma 13 millió forintra. A külföldi befektetők szemében legsérülékenyebbnek ítélt országokban – Bulgária, Magyarország, Románia – 2008 októbere és decembere között ezek a mozgások erőteljesebbek voltak. A befektetők általi sérülékenység megítélésében meghatározó szerepe volt a belső megtakarítások hiányában a külső, külföldi forrásfinanszírozásra utaltságnak, illetve a devizahitelek nagy arányának. Magyarországon ezt tetézte még az államháztartás jelentős eladósodása. Felmerült az anyabankok forráskivonásának veszélye is. A sérülékenynek ítélt országok befektetőiben felmerült, hogy a külső finanszírozás nem lesz biztosított ezekben az országokban, így megindul a tőkekiáramlás. „Magyarországon a piaci bizalmatlanság olyan fokot ért el, hogy 2008. október 9-én az ország pénzpiacai – az FX-swap piac, az államkötvénypiac, a spot devizapiac – gyakorlatilag megbénultak, a tőzsdeindex és az árfolyam zuhanni kezdett. A határozott kormányzati és jegybanki lépések, valamint a kiugróan nagymértékű IMF–EU csomag (20 milliárd euro) stabilizálta az országot és javította külső megítélését” (Banai Ádám és tsa. [2010] 27. o.).
24
A helyzet stabilizálásához anyabanki szerepvállalás is szükséges volt. A válság legsúlyosabb időszakában a piacról kilépő külföldi partnerek helyét az anyabankok vették át, de ahogy újra elérhetővé vált a (külső partnerektől származó) piaci vagy egyéb (pl. jegybanki) forrásból történő devizalikviditás-szerzés, akkor az anyabankok mérsékelték szerepüket. A post-lehman kor első szakaszában, az októberi események idején az anyabankok, bíztak a régió hosszú távú fejlődésében és az átmeneti forráshiány idején forrással és tőkével egyértelműen kiálltak leánybankjaik mellett. A lejáró külföldi források megújítását többnyire az anyabankok biztosították. Mind direkt, mind swapokon keresztüli finanszírozással hozzájárultak a megfelelő likviditás fenntartásához. De a források feltételei ugyanakkor romlottak, az anyabankok Cds felárai megugrottak (a forrásköltségek drágultak), a finanszírozási idő csökkent. A forrásköltségek emelkedése elsősorban az anyabankokkal nem rendelkező hazai bankokat érintette súlyosan. A közvetlen devizaforrások felárai nagyobb mértékben emelkedtek, mint a devizaswap ügyletekbe árazott felárak. Ennek egyik oka, hogy a bankszektor a lakossági és vállalati lekötetlen betéteket váltotta át devizaswapok segítségével. Összességében az anyabankok nem felerősítették, hanem tompították a válsághatásokat, hozzájárultak a pénzügyi közvetítőrendszer likviditási feszültségének oldásához, a bankrendszer normális működésének fenntartásához. 6.3. A sokk után A pénzügyi közvetítőrendszer megbénulása a gazdaságot is megbénítja Ennek fenyegető jelei 2008 őszétől kezdve egyre erőteljesebben mutatkoztak meg. A világgazdaság növekedése soha nem látott mértékben lelassult. Ebben a helyzetben a kormányok és a jegybankok jelentős bankrendszer-stabilizáló és gazdaságélénkítő csomagokat dolgoztak ki, az országonkénti befele fordulást mutatkozott. Az Európai Központi Bank szigorúan az euro zónára fókuszáló politikája eredményeképp a nem euro zóna tag bankok nem tudtak euro likviditáshoz jutni, legfeljebb anyabankjukon keresztül. Az egyes országok gazdaságélénkítő csomagjai a saját gazdaság élénkítésére, a saját bankrendszer stabilizálására irányultak. A nyugati országok politikája korlátozta a kelet-európai leánybankok kockázatvállalását, az anyabanki célja leginkább a hitel/betét mutató visszafogása volt. Ennek eredményeként a leánybankok visszafogták a vállalati és a devizaalapú hitelezést, ami egy újabb pofon volt a gazdaságnak, hiszen hitel nélkül nincs modern gazdaságpolitika. Mindez a régió megítélését egyértelműen rontotta. Ezek a jelenségek már a post-lehman kor elején is megfigyelhetők voltak, de súlyos hatásuk csak 25
2009 elején jelentkezett. A recesszió fokozódott, párosulva egy valutaleértékelődéssel, amely erőteljesen rontja a régióbeli bankok portfólió minőségét. Közép és Kelet-Európa befektetői szempontból már kifejezetten a legkockázatosabb régióként jelent meg. Az országok jó részénél megfigyelhető, hogy a valuták leértékelődtek, a jegybanki alapkamatok emelkedtek a befektetők megtartása miatt. 2009 nyarára a kelet és közép európai pánik lecsengett, a régió országainak és bankrendszereinek megítélése javult. A válság hatására jelentősen csökkent az anyabankok kockázatvállalási hajlandósága, ami a hitelezés visszaszorulásával és a gazdaság visszaesésével párosul.
6. ábra: A vállalati hitelállomány változása országonkénti bontásban Forrás: Mnb, Jelentés a pénzügyi stabilitásról
Az ábrán az európai országokban a válság második hulláma után bekövetkező vállalati hitelezés visszaesése látható. Elfogadott tény, hogy a vállalati hitelállomány bővülése a
26
gazdaság beindulását jelzi. Egyedül Bulgária vállalati szektorát nem viselte meg a gazdasági krízis, mert a nagy volumenű államháztartási megtakarításokból tompítani tudták azt. Észtország, Lettország, Litvánia és Magyaroszág esetében a vállalati hitelállomány még mindig zuhan. Előrelő láthatólag nem várható a svájci frank gyengülése, mivel a svájci gazdaság erős alapokon nyugszik, a jelenlegi válság sem érintette jelentősen. A svájci állam valutáját úgy akarta gyengíteni, hogy keleti hitelezés révén exportálta a valutáját, azaz a kínálat növelésével próbálta hígítani a pénzét. De a válság berobbanása után szinte minden országban a bankok jelentősen mérsékelték vagy beszüntették a devizahitelezést, így eltűnt az erős frank ellensúlya, ezért hiába is próbálja gyengíteni a frankot a svájci jegybank.
6.4. A válság után Magyarországon
2008. szeptember–októberben a forint árfolyama jelentős mértékben gyengült, de a swapállomány emelkedett. 2009 tavaszától a hazai bankok az új nettó hitelkihelyezések visszafogásával reagáltak a válság hatására. A fiskális megszorító intézkedések bevezetése óta azonban a széles értelemben vett államháztartás egyenlege számottevően javult. A válságot követően, 2009 második negyedévétől az országot gyors államháztartási egyensúlyjavulás jellemezte, ami a magánszektor nettó megtakarításának lendületes emelkedése miatt valósult meg. A válság kirobbanása és az árfolyamok elszabadulása után a kormány szabályozta a devizahitel felvételt (frankban például csak az ingatlanérték 45 százalékáig lehetett kölcsönt adni). A szabályozás annyira szigorúra sikerült, hogy a devizahitelezés lényegében megállt. A kormányváltás után (2010. augusztus) teljesen betiltották az ilyen kölcsönöket. Ekkora azonban a devizában folyósított jelzáloghitelek állománya már meghaladta az 5000 milliárd forintot is. Az állomány nagyrészt frankban van és 15-17 éves átlagos hátralévő futamidővel nyomasztja a háztartásokat. Jelenleg a banki nem-teljesítő hitelek aránya (NPL ráta) idén március végére a vállalati szektorban 10.6%-ra emelkedett a 2008 végi 5.3%-ról, míg a lakossági üzletágban 3,1%ról 8.1%-ra. Összeségében míg 2008-ban a banki nemteljesítő hitelek aránya 3,5 % volt, addig 2011-re 11 %-ra jósolja az Mnb, míg 2013-ra 16,4 %-ra.
27
A banki hiteleknél a fedezettség mértékének fokozatos csökkenése és az értékvesztés emelkedése tapasztalható. Magyarországon a denominált kölcsönök kamata a válság után folyamatosan emelkedett. Ez ellent mond annak a ténynek, hogy a jegybanki alapkamatok a válságsokk utáni rövid emelkedő tendencia után folyamatosan csökkentek. Jelenleg a svájci jegybanki alapkamat 0 %. Ennek egyik oka a forrásköltség, amely a kamatban jelenik meg és egy ország kockázatosságától függően változik. Másik ok – ahogyan az alábbi ábrán is látható- hogy a válság hatására 2008-tól a teljes hiteldíj mutatóban fokozatosan növekvő arányban megjelenik a kockázati prémium, ami egyértelműen a bizonytalan hazai gazdasági helyzet eredménye. Kis „kék” összetevőként 2009-től növekvő ütemben beárazzák kamataikba a pénzügyi közvetítőrendszerek a nem teljesítő hitelek kamatköltségét is.
7. ábra: A fennálló deviza jelzáloghiteleken alkalmazott THM dekompozíciója Forrás: Magyar Nemezeti Bank, Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2011
7. KILÁBALÁS A DEVIZAKITETTSÉGBŐL, DEVIZAHITELESEK MENTÉSE 28
7.1. Mentőcsomag Uniós szinten
2011 januárjában az Európai Unió létrehozta a Európai Rendszerkockázati Testületet, melynek feladata a részben a devizahitelezési probléma koordinálása uniós szinten, megoldási javaslatok készítése, mely egységesen alkalmazható és a devizahitelezés terheit egyenlően osztja szét., Fontos az Unió sérülékenységének csökkentése is ezáltal. Beszámolója szerint szükséges a devizahitelezés csökkentésével párhuzamosan az alternatív, hazai finanszírozási források kiépítése a helyi tőkepiacok fejlesztése révén. Jelentős ütemben növeli a helyi valutákban végrehajtott befektetéseit működési térségének országaiban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), annak a törekvésének a jegyében, hogy csökkentse e gazdaságok "eltúlzott devizahitel-függőségét. A kormányoknak kulcsszerepe van a devizahitelek arányának csökkentésében. A Magyarországon kivetett bankadó nem őrölheti fel a bankok tőkéjét. Ugyanis a tőke csökkenése rontja a hitelezési képességet, amire viszont szükség lenne a gazdasági fellendüléshez. A pénzügyi és gazdasági válság egyik tanulsága, hogy javítani kell a nemzetközi pénzügyi és szabályozási együttműködést, mert a határon átívelő finanszírozási rendszert egy ország szabályozása nem tudja kordában tartani, könnyen kikerülhető. Az Európai Unió a devizahitelezés korlátok közé szorítására készül, úgy, hogy a denominált kölcsönök mögé az eddiginél nagyobb tőketartalékot ír elő, vagyis megdrágítja őket.
7.2. Nemzetközi megoldáscsomag a devizában eladósodottaknak Horvátországban bevezették az árfolyamgátat, miután az alpesi valuta árfolyama felértékelődött. Az ezen felüli összegre, amely a gyűjtőszámlán gyűlik, nem lehet kamatokat terhelni. Ezen kívül kötelezővé tették, hogy a frankhiteleseknek csökkentsék a kamatokat a bankok. A
lengyel
kormány
augusztusban
törvénymódosítással
lehetőséget
biztosít
a
devizahiteleseknek, hogy devizában törlesszenek. Így az átváltási árfolyamot és a felszámított kezelési költséget megspórolhatják.
29
Romániában a devizahitelek maximális futamidejét csökkentették 5 évre, a korábbi 20 évről és csökkentették a jegybanki alapkamatot is 6 %-ra , valószínűleg a lej hitelek versenyképesebbé tétele végett. 7.3. Hazai mentőcsomag a devizahiteleseknek
Magyarország devizakitettsége igen magas, amely veszélyezteti a pénzügyi stabilitást és hatással van a külföldi befektetők befektetési kedvére a kockázatosság miatt. Ezért jelenleg a kormány elkötelezett abban, hogy a devizahitelek állományát drasztikusan csökkentsék, amely jót tesz a pénzügyi stabilitásnak, a háztartások havi terheit is csökkenti, remélve, hogy ez megjelenik a fogyasztásban, amely a gazdaság fellendülésének egyik motorja lehet. Jelenleg a 90 napon túli hitelek aránya 744 milliárd forint, ebből a devizahitel 371 milliárd Ft.
7.3.1. Hitelfelvételi szigorítások A kormány 2009- ben szigorította a hitelhez jutás feltételeit. Ennek értelmében finanszírozni a hitelfedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, 60, 45 %-áig lehet, attól függően, hogy forint, euró, vagy más devizahitelről van szó. Hitelezhetőségi limitet is bevezettek, eszerint euró hitel esetében a havi törlesztő részlet nem lehet magasabb a hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más deviza esetén pedig 60 százalékánál.
7.3.2. Árverezési moratórium fokozatos feloldása
A kormány fokozatosan kívánja feloldani az árverezési moratóriumot. Vagyis 2011 utolsó negyedévében a lakások 2 %-át, 2012-ben negyedévente a lakások 3%-át, 2013-ban negyedévente a lakások 4 %-át, 2014-ben negyedévente a lakások 5 %-át lehet elárverezni.
7.3.3. Árfolyamrögzítés
A teljesítő deviza-jelzáloghiteladósok 2011. végéig kérhetik, hogy a havi törlesztésük rögzített,
kedvezményes
árfolyamszinten
történjen
2014.
végéig,
a
rögzítési
periódusban.Ez svájci frank hitel esetéen 180 HUF/CHF, eurohitel esetén 250 HUF/EUR, japán jen hitel esetén 2 HUF/JPY. A rögzített és a tényleges árfolyam közötti 30
különbözetet a moratórium idejére egy forint számlán gyűjtik és a moratórium lejárta után az adósnak a meglévő devizahitelén felül lesz egy forinthitele is, melynek összege a 3 év alatt felhalmozott árfolyamkülönbözet. Az havi törlesztőrészlet a moratórium idejére átlagosan 30%-al csökkenne.
140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 K e zd e ti tö r le sztő r é szle t
Je le n le gi Vár h ató tö r le sztő r é szle t tö r le sztő r é szle t* * az ár fo lyam r ö gzíté s e r e d m é n ye ké n t, a je le n le gi k am ato t fe lté te le zve
8. ábra: Az árfolyamrögzítés hatása a havi törlesztő részletekre Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
2011 október végéig ezzel a lehetőséggel a devizahiteles családok 3 ezreléke élt .
7.3.4. Nemzetközi Eszközkezelő Társaság felállítása A társaságot azért hozták létre, hogy a nemteljesítő hiteleket a bankoktól kivásárolja és az adós bérlőként maradhasson az ingatlanában.
7.3.5. Végtörlesztés A kormány 2011. októberében kidolgozott egy újabb koncepciót a devizahitelesek megsegítésére. Ennek a kormányrendeletnek a keretében az adósok 180 Ft/Chf , 250 Eur/Huf és 2 Ft/JPY rögzített árfolyamon végtörleszthetik devizahiteleiket, de csak akkor, ha a hitelfelvételkor az árfolyam a megjeleölt értékek alatt volt. Csak a háztartási szektor, csak jelzáloghitel esetében veheti igénybe, ha a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a hitelszerződést. A tranzakció teljes költségét a bankoknak kell viselni. Az adósok az erre vonatkozó igényüket 2011.december 31-ig jelezhetik a bankoknak. Tehetik ezt vagy 31
megtakarításukból, vagy forint hitel felvételével vagy ingatlaneladásból. Ez a megoldási csomag azoknak jelenthet nagy előnyt, akiknek van megfelelő mennyiségű tartaléka vagy meg tud felelni egy forinthitel felvételének szükséges követelményeknek. Ez a lehetőség a leginkább rászorultakat rekeszti ki, vagyis azokat akiknek nincs munkája, így nem tudnak hitelt felvenni. A kormány ettől a lépéstől azt várja, hogy kb. 150.000 – 200.000 devizahiteles tudja kiváltani hitelét, vagyis körülbelül a devizahitelek 10 %-át. Az MNB szakértői szerint a jelentés készítése körüli árfolyamok mellett a kiváltó forinthitelek 14 szálék fölötti teljes hiteldíj mutatója fölött és 10 évnél hosszabb futamidőnél már nem érdemes a végtörlesztéssel élni. A kormány arra számít, hogy a végtörlesztéssel a devizahitelesek 10- 15 %-a fog élni. Nem véletlenül szabták ilyen szűkre a végtörlesztők körét, ugyanis ha egyszerre minden devizahiteles átváltaná hitelét, az hatalmas veszteséget jelentene a bankoknak. A teljes devizás hitelállomány jelenleg meghaladja az 5500 milliárd forintot, a teljes állományon képződő, devizanemtől függően 20-25 százalékos árfolyamveszteség összességében több lenne ezer milliárd forintnál. Ez a bankok tőketartalékának erőteljes csökkenéséhez vezet. A Capital Economics szakértőinek számításai szerint 0,4-0,8 százalékponttal csökkentené a magyar bankok rendszerszintű Tier 1 tőkemegfelelési rátáját a prognosztizált végtörlesztők száma. A közel teljes részvétel esetén a kockázatfedezeti mutató a Bázel-II. előírásban szereplő 8 százalékos minimum alá csökkenne, amely alatt a bankok újratőkésítése válna szükségessé. (Capital Economics). Jelenleg ez a tény növeli az ország kockázati felárat és a forint árfolyamának gyengülését okozza, amely a törlesztő részletek további növekedéséhez vezet. A PSZÁF által közölt hivatalos adatok szerint eddig mindössze 29.427-en éltek a végtörlesztés lehetőségével, ebből 485-en áthidaló kölcsön igénybevételével
szabadultak
ki
a
„svájci
rémálomból”.
Ezen
felül
még
negyvenháromezren igényelték a végtörlesztés lehetőségét. A törvény megalkotásakor 150.000-re becsülték a végtörlesztők számát december végéig.
32
VÉGTÖRLESZTETT HITELÁLLOMNY DEVIZÁLIS BONTÁSBAN 12. táblázat Megnevezés
Száma (db)
Összege aktuális
Összege
árfolyamon
végtörlesztett
(millió Ft)
árfolyamon (millió Ft)
Pénzügyi
29.427
174.766
130.565
Euró alapú kölcsön
303
1.021
857
Chf alapú kölcsön
28.676
169.172
126.455
JPY alapú kölcsön
448
4.573
3.253
intézmények összesen
Forrás:http://index.hu/gazdasag/2011/ingatlan/kozel_30_ezren_vegtorlesztettek_oktoberb en
Az eddigi végtörlesztés 44 milliárd Ft veszteséget okozott a bankoknak. Ha az igényüket már benyújtók is sikeresen végtörlesztenek, akkor az a bankoknak további 71 milliárd Ft veszteséget fog eredményezni. A kormány a december végi statisztika után dönt, hogy meghosszabbítja e a végtörlesztés idejét. Az érintett bankok és anyaországaiban érthető módon hatalmas felháborodást váltott ki. Várható, hogy esetleg az Európai Unió eltörölteti ezt a rendeletet. A bankszövetsége az alkotmánybírósághoz fordult és kérik a végtörlesztésről szóló törvény visszamenőleges hatályú törlését.
8. JAVASLATOK A DEVIZAKITETTSÉG MÉSÉKLÉSÉRE
8.1. Kamatmarzs csökkentése
Az alábbi ábrán látható, hogy a magyar hitelek kamatmarzsa a román és a bolgár marzs között helyezkedik el. Litvániában, Észtországban és Lengyelországban alkalmazott kamatmarzsok 50 %-al kisebbnek mondhatók.
33
9. ábra: Devizahitelek kamatmarzsa a KKE régióban Forrás: Magyar Nemzeti Bank, Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2011
Fentebb láthattuk Horvátország példáján, hogy központilag is kötelezhetők a bankok a kamat mérséklésére. Akár 1%-os kamat mérséklés is több millió Ft megtakarítást jelenthet a futamidő végéig.
8.2. A teljes hiteldíj mutató forintosítása
A devizaalapú hitelt felvevők esetén havonta nem csak a tőketörlesztést számítja át a pénzintézet forintra, hanem az esedékes teljes hiteldíj mutatót is. Ez áll profitmarzsból, kockázati prémiumból, forrásköltségből és nem teljesítő hitelek kamatkülönbözetéből. Ezen alakotóelemek közül érdemes lenne megvizsgálni, hogy melyek azok amelyeket szükségtelen devizában nyilvántartani. Így az adós a kamaton lévő árfolyamkockázattól megszabadulhat.
34
9. IRODALMI JEGYZÉK
1 .Banai Ádám–Király Júlia–Várhegyi Éva, 2010. A rendszerváltás 20 évének egy egyedi fejezete: külföldi bankok dominanciája a kelet-közép-európai régióban, különös tekintettel Magyarországra 2. Nagy Egon, 2010. A világgazdasági válság hatásai a román gazdaságra 3. Páles Judit–Kuti Zsolt–Csávás Csaba,2010. A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata 4. http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/devizahitelezes_ki_a_felelos.html(letöltve: 2011.10.17.) (letöltve: 2011.10.19.) 5. http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/10/20/mindenki_maskent_csinalja/(letöltve: 2011.11.07.) http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/09/05/tizedevel_olcsobb_lehetne_minden_frankhit el/ (letöltve: 2011.10.19.) 6. http://hvg.hu/hvgfriss/2011.25/201125_devizahitelek_kelet_kozep_europa_arfolyamok(le töltve: 2011.11.06.) 7.http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:oYJvcO0Ccu0J:www.tozsdefo rum.hu/gazdasag/ebrd_haromnegyed_ev+devizahitelez%C3%A9s+k%C3%B6z%C3%A9 p+%C3%A9s+kelet+eur%C3%B3p%C3%A1ban&cd=8&hl=hu&ct=clnk&gl=hu(letöltve : 2011.10.29.) 8. http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20100629-moodys-jarulekos-hitelvesztesegeketokoznak-keleteuropaban-a-devizahitelek.html(letöltve: 2011.10.29.) 9. http://www.stop.hu/articles/article.php?id=953214(letöltve: 2011.10.27.) 10.http://index.hu/gazdasag/2011/ingatlan/kozel_30_ezren_vegtorlesztettek_oktoberben(l etöltve: 2011.11.07.) 11. http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/HSz5_445_462.pdf (letöltve: 2011.10.17.) 12. http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/HSz5_416_430_10000377.pdf (letöltve: 2011. 10.24.) 13. http://www.mnb.hu/Root/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu-stab-jel-201111 (letöltve: 2011.11.03.) 14.http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:j0ccGEKuM2MJ:stramszki.b placed.net/index.php%3Foption%3Dcom_content%26view%3Darticle%26id%3D120:ves sen-magara-aki-nem-adosodott-
35
el%26catid%3D40:tarsadalom%26Itemid%3D74+a+devizahitel+nem+m%C3%A1s+min t+egy+spekul%C3%A1ci%C3%B3&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu (letöltve 2011.11.02.) 15. http://www.gki.hu/gazdasagpolitika/indokolt-e-devizahitelesek-kollektiv-megsegitese (letöltve: 2011.10.25.) 16. http://www.origo.hu/archivum/20091202-a-kozep-kelet-europai-devizahitelezesvisszaszoritasarol-targyalnak-a-nagybankok.html (letöltve: 2011.10.16.) 17.http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_st ab_jel_201111/Szakertoi_prezentacio_HUN_Stabililitasijelentes_201111.pdf(letöltve: 2011.11.03.) 18. http://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa(letöltve: 2011.11.03.) 19. http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/hitelezesi-felmeres (letöltve: 2011.11.05.)
36
