A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának Önértékelése

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának Önértékelése Debrecen, 2014.

1

Történeti bevezetés ......................................................................................... 2

2

A Doktori Iskola bemutatása a program szerint ............................................. 2

3

A Doktori Iskola eredményei az utóbbi 5 évben ............................................ 3

4

A Doktori Iskola vezetőjének bemutatása...................................................... 7

5

A Doktori Iskola belső szervezete .................................................................. 8

6

A Doktori Iskola helye az intézmény szervezetében ..................................... 8

7

A Doktori Iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai ........................................ 9

8

A Doktori Iskola infrastrukturális feltételei ................................................. 10

9

A Doktori Iskola működésének minőségellenőrzése ................................... 11 9.1

Általános minőségi követelmények és azok biztosításának főbb strukturális eszközei......... 11

9.2

A 2009-es C-SWOT analízis főbb eredményei ..................................................................... 12

9.3

A további fejlesztés lehetőségei ............................................................................................ 14

DRHE – Doktori Iskola – Önértékelés

1

Történeti bevezetés

A református egyház doktorainak utánpótlását Magyarországon az 1912-ben létrejött Debreceni Egyetem Református Teológiai Fakultása biztosította 1950-ig. 1950 és 1965 között nem volt doktoráltatás a hazai református felsőoktatási intézményekben. 1965-től Debrecen és Budapest nyerte vissza a ius promovendi-t. A két teológiai akadémia olyan számban adott doktorokat az egyháznak, hogy azok közül éppen kikerült a minimális oktatói létszám a két felsőfokú intézményben. Számításaink szerint 1965 táján a teológiai doktorok száma a lelkészi állománynak mintegy 2%-t tehette ki a professzorokkal együtt. Ez a szám lassan, de fokozatosan nőtt, s 1990-es évekre elérte a 3-4%-ot. A gyülekezeti lelkészek között alig volt doktor. Az 1993-ban megjelent Felsőoktatási törvény és annak módosítása új lendületet adott a doktori munkához is. Előbb létrehoztuk a doktori programunkat, majd visszaállítottuk a habilitáció gyakorlatát. 2001-ben a mi egyetemünkön is megindult az iskolai rendszerű doktor-képzés. Valamennyi esztendőben 3 állami ösztöndíjat kaptunk, s bevezettük a levelező doktori képzést is. Mivel egyházunkban évtizedekre visszamenően egy-egy professzor irányítása mellett az egyéni felkészülés volt a bevett gyakorlat, az új képzési körülmények között is meghagytuk az egyéni felkészülés lehetőségét. Ez a doktorálási forma azonban 2001 óta fokozatosan csökkenőben van. A doktori iskolánkban először „bátortalanul” indult a munka, de évről évre gyarapodva, munkánkat bővítve, a hallgatók számát stabilizálva elértük azt, hogy szaporodtak a doktoráltatások. Először csak 1-2 jelölt tett doktori vizsgát, majd 2-3, és mostanra beállt az egyensúly: évente mintegy 3-5 hallgató tesz doktori vizsgát. Ezzel elértük azt, hogy az országos átlagot tekintve a lelkészi állománynak mintegy 6-7%-a rendelkezik teológiai doktori fokozattal. Így ágyazódik bele a Református Egyház életébe, történetébe egyetemünk doktori képzése.

2

A Doktori Iskola bemutatása a program szerint

A Doktori Iskola programja átfogja a klasszikus teológiai tárgyak teljes spektrumát, kiterjed a hittudomány egészére. Lényegében ugyanolyan szélességű területet fog át, mint az európai egyetemek hittudományi karainak programja, így munkánk és kiadott doktori diplománk azokkal kompatibilis. Teljes részletességgel a doktori programunk a Doktori Szabályzat 1. sz. mellékletében olvasható. Ezt mutatjuk be vázlatosan. 1. A doktori program célul tűzi ki, hogy a doktorandusz egy adott külön területen mélyre ásson, ugyanakkor minden ismeretet, így a kutatási eredményeit is el tudja helyezni a teológia egyetemes egészének rendszerében. 2. A program céljának megvalósítása érdekében a teológiai tudományszakcsoportokat három csokorba szedve rendszereztük: a) biblikus tudományok szakcsoportja, b) szisztematikai és történettudományi szakcsoport, c) gyakorlati teológiai szakcsoport. Valamennyi szakcsoport további diszciplínákra oszlik. Bármilyen tudományos teológiai téma ezek valamelyikébe besorolható. Mindegyik szakcsoporthoz megfelelő szaktanári állomány tartozik, akik témavezetőként vagy oktatóként kínálják föl segítségüket. Ezek a szaktanárok a saját szakcsoportjukban meghirdetik kutatási programjukat.

2


3. Az általános témamegjelölés csak a doktori programhoz elegendő, ezért a Doktori Iskola valamennyi oktatója külön megadja azokat a speciális témákat, amelyeknek a kutatását ajánlja, illetve amelyeket doktori témaként kiír. Ezek fölsorolása megtalálható a Doktori Iskola honlapján. Mindezeken túl vannak olyan kutatási területek is, amelyeket egyes oktatók egy meghatározott időpontban, meghatározott személy számára ajánlanak. Ilyenkor ezeket is kiírják témaként. A Doktori Iskolába jelentkezni a kiírt, vagy elfogadott téma szerint lehetséges. 4. Ha a hallgató felvételt nyert, választania kell egy főszakcsoportot, azon belül is egy diszciplínát és annak speciális kutatási témáját. A főtéma mellett választania kell még a másik két mellékszakcsoportból is témát, illetve oktatót. Így nálunk a doktori képzésben részt vevő hallgató a témavezető irányításával és két mellékszak oktatójának bevonásával végzi doktori tanulmányait. A kettős témavezetői megoldást kevésbé gyakoroljuk, mert a főszak témavezetője és a két mellékszak oktatója révén biztosítani tudjuk az integrált képzést, az egyes diszciplínák közötti érdemi együttműködést. 5. A hallgató a felvétele esetén a beiratkozáskor szabadon dönti el a választott mellékszakjait és 180 kreditre elkészíti témavezetőjével és mellékszakjainak oktatóival együtt a hat szemeszterre szóló kutatási, tanulmányi, vizsgarendi, oktatói programját. Munkáját eszerint végzi, a módosításhoz engedélyt kell kérnie. Ez az egyik legfontosabb dokumentum számára, melyet a témavezető és mellékszakjainak oktatói is aláírásukkal elfogadnak, a Doktori Tanács (a továbbiakban: DT) pedig életbe lépteti. 6. A hallgatói doktori munka nagyobb hányada a témavezető és a mellékszakok oktatóinak személyes irányításával folyik. A vizsgák is eszerint zajlanak. Félévente van egy háromnapos képzési periódus, amelynek programját a DT hagyja jóvá. Ezen részt kell venniük a nappali és a levelező hallgatóknak egyaránt. Meghívást kapnak az egyéni felkészüléses doktoranduszok is. Ezeken túlmenően valamennyi félévben egykét külföldi szakember is tart előadást. 7. Egyes esetekben a DT jóváhagyásával külföldi egyetemek tanárait is fölkérjük konzulensnek. Szeretnénk ezt bővíteni társ-témavezetői fölkérések irányába. Már van rá példa, ezért járható útnak tartjuk, ha a doktoranduszt küldjük ki külföldre egy szakprofesszorhoz néhány hónapos tanulmány végzésére. Az egyes oktatók is felhasználják a külföldi kollégájukkal létrejött jó szakmai kapcsolatokat, ezek gyümölcsözőek.

3

A Doktori Iskola eredményei az utóbbi 5 évben 1. A doktori kutatási témák között igen jelentős hazai és nemzetközi témák szerepeltek. Ilyenek voltak: Eszkatológia régi és modern szemmel; Az egzakt tudományok európai kifejlődése és a keresztyén gondolkodás; Teremtés és rend; Kierkegaard teológiai jelentősége magyar nyelven; A posztmodernitás és a megigazulás tanának harca; A református felsőoktatás Erdélyben; Kálvin egyetemes jelentősége; Média és misszió; Protestáns nők teológiatörténeti szerepe; A hitoktatás modern problémái; Az intuíció és az inspiráció kérdése az egyházi kibernetika összefüggésében; A theodícea problémája és annak biblia-teológiai vonatkozásai; A felnőttkatechézis; Lelkészek lelki egészsége; Kultusztörténet; Zsoltárkutatás; Az unitárius egyház története; A jog alkalmazásának teológiai alapja; Korunk etikai kihívásai stb. Ezek között néhány interdiszciplináris kutatásra épül. 3


2. Az utóbbi időben a református egyházban a teológia bizonyos területein szakemberhiány volt tapasztalható. Sikerült fiatalokat kiképezni egy-egy nagyon fontos teológiai téma szakértőjévé. Pl. Az óegyház, Augustinus, Kálvin, Barth teológiája, a modern tudományok és a teológia kapcsolata, a sákramentumok, gyakorlati kérdések a hitoktatásban, stb. A Doktori Iskolában végzettek közül jelenleg 8 fő valamely felsőoktatási intézmény oktatója. 3. Kialakítottuk azokat a feltételeket, amelyek a későbbiek során a doktori kutatást segítik. Ilyenek az Egyetem szervezetébe integrált kutatóintézetek: Ószövetségi Kutatóintézet, Sepphoris Bibliai Régészeti és Posztbiblikus Zsidó Irodalmi Kutatóintézet, Hatvani István Teológiai Kutatóintézet, Szociáletikai Kutatóintézet, Kelet-Közép-Európai Karl Barth Kutatóintézet, Közép-Európai Reformáció és Protestantizmus Történeti Kutatóintézet, Liturgiai Kutatóintézet, Katechetikai Központ valamint a Missio et Oikomene – Missziológia és Ökumenika Kutatóintézet. Ezek az intézetek speciális és tematikusan koncentrált könyvanyaguk révén fontos bázist nyújtanak/nyújtottak több végzett hallgatónk kutatásához, dolgozatának elkészítéséhez. Számos olyan művekről van szó, amelyek hazánkban csak itt találhatóak meg. 4. Megteremtettük annak a lehetőségét, hogy más tudományterületen szerzett diplomával is jelentkezhessenek hozzánk hallgatók: 50 kredit értékű Teológia részismereti képzést hirdettünk, mely az alapvető teológiai ismeretek megszerzését hivatott biztosítani. 5. Hallgatóink között nagy számban vannak határon túliak. Ezzel nagymértékben hozzájárulunk főképp az erdélyi, kárpátaljai és felvidéki magyar református tudományos utánpótlás biztosításához.

Határon túli hallgatók a Doktori Iskolában 2007-2014. között

10

6

2007/2008

4 7

11

2008/2009 2009/2010 2010/2011

10 12

2011/2012 2012/2013 2013/2014

4


Hallgatói létszám alakulása a DI-ban felvett államilag fin. 3 3 3 3 3 3 4 3

Év

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

felvett költségtérítéses 3 4 10 6 8 5 4 2

összes hallgató 22 20 30 34 39 38 40 29

abszolutóriumot szerzett 3 3 6 5 3 5 7 10

fokozatot szerzett 3 2 7 0 1 2 2 3

6. A külföldi ösztöndíj programokba – mind a Magyarországi Református Egyház Zsinata által szervezett, mind az Erasmus program, illetve a Campus Hungary program nyújtotta lehetőségekbe – bekapcsoljuk a doktorandusz hallgatóinkat is. 7. A Doktori Iskolában az utóbbi öt évben készült értekezések: Szerző

Év

Témavezető(k)

Szakbírálók

Hanula Gergely 2009 Dr. Marjovszky Tibor

Dr. Győri István Dr. Peres Imre

Borsi Attila

2009 Dr. Gaál Botond

Dr. H. Bedford Strohm Dr. Bölcskei Gusztáv

Pap Ferenc

2009

Pálfi József

Dr Gaál Botond, Dr. 2009 Fazakas Sándor

Püsök Sarolta

2009

Hecker Róbert

Varga Zsolt

2009

Dr. Marjovszky Dr. Hodossy-Takács Tibor Előd, Dr. Kustár Zoltán Dr. Herczeg Pál

Dr Gaál Botond, Dr. Fazakas Sándor

Dr. Kustár Zoltán, Dr. Hézser Gábor

2009 Dr. Fekete Károly

Dolgozat címe, elérhetősége Biblikus exegézis Chrysostomos János evangéliumához írt homíliáiban http://hdl.handle.net/2437/108731 A megigazulás tana és a posztmodernitás Impulzusok a nyilvános teológia számára The Doctrine of Justification and Postmodernity http://hdl.handle.net/2437/80598 Templom mint teológia http://hdl.handle.net/2437/80891

Dr. Hörcsik Református felsőoktatás Erdélyben Richárd http://hdl.handle.net/2437/85412 Dr. Kozma Tamás Dr. Frank Sawyer Dr. Szathmáry Sándor

SØREN KIERKEGAARD teológiájának súlypontjai http://hdl.handle.net/2437/85653

Dr. Fekete Károly Dr. Szabó Lajos

Az autokeirikus motiváció- és vízióközvetítés mint lelkigondozói és gyülekezetvezetői feladat. Rendszerszemléletű alapvetés http://hdl.handle.net/2437/80864

Dr. Bodó Sára Dr. Nagy István

5

RUDOLF BOHREN homiletikája http://hdl.handle.net/2437/89558


Szászi Andrea

2011 Dr. Bodó Sára

Czagány Gábor 2012 Dr. Gaál Sándor

Csoma Judit Margit

2012 Dr. Bodó Sára

Dr. Fekete Károly Dr. Kádár Ferenc

Az úrvacsora szerepe a református Dr. Fekete Károly gyülekezetépítésben – különös tekintettel Dr. Kocsev Miklós az egyetemi közösségekre http://hdl.handle.net/2437/120728 Dr. Fekete Károly Dr. Hézser Gábor

Dr. Hörcsik Richárd Bernáthné 2013 Dr. Baráth Béla Levente Somogyi Márta Dr. Dienes Dénes Rácsok Gabriella

Molnár Sándor Károly

2013 Dr. Gaál Sándor

Mészáros Kálmán

Szarka Miklós

Dr. Gonda László Dr. Fabiny Tamás

Dr. Hörcsik 2014 Dr. Baráth Béla Levente Richárd Dr. Dienes Dénes

Németh Tamás 2009 Dr. Gaál Botond

Dr. Szathmáry Sándor Dr. Peres Imre

Dr. Hörcsik 2009 Dr. Baráth Béla Levente Richárd Dr. Pótor Imre

2012 Dr. Fekete Károly

A magyar református hittankönyvek történeti és elvi tanulságai http://hdl.handle.net/2437/112268

Dr. Komlósi Piroska Dr. Bodó Sára

6

A szorongás jelenségének teológiai és pasztorálpszichológiai szemlélete a 20. században http://hdl.handle.net/2437/127533 A strassburgi lelkészfeleség, Katharina Zell unkásságának bemutatása iratai tükrében http://hdl.handle.net/2437/173410 A film mint missziói eszköz korunk változó vallásosságának kontextusában http://hdl.handle.net/2437/175044

„Föl barátim!” A magyar református egyház belső élete az 1880-as években Alexander Neil Somerville körútjának tükrében http://hdl.handle.net/2437/193704 Az Óegyház eszkatológiája http://hdl.handle.net/2437/108477 "Evangélizációt szerveztünk az Isten országa terjesztése céljából" A Magyarország határain kívül élő magyar baptista közösségek missziói tevékenységének múltja, kitekintéssel a jelenre http://hdl.handle.net/2437/85758 "Lelkipásztorok házaspár kapcsolati zavarainak pasztorálpszichoterápiás kezelése" http://hdl.handle.net/2437/153300


4

A Doktori Iskola vezetőjének bemutatása

Gaál Botond 1946-ban született, 1987 óta egyetemi tanár, a Dogmatikai Tanszék vezetője. Az MTA doktora. A teológia mellett matematikából és fizikából egyetemi végzettséggel rendelkezik. Számos hazai és nemzetközi szervezet, társaság tagja. Több mint 50 tudományos előadást tartott külföldön: Európában, Ázsiában, Amerikában és Dél-Afrikában. Idegen nyelvű tudományos publikációinak száma 32, idegen nyelvű nem tudományos publikációinak száma 6. –

Eddig 20 doktorandusza volt, akik közül 16 hallgató szerzett abszolutóriumot, 10 hallgató sikeresen befejezte a doktori cselekményeket, 4 hallgató pedig még a DI hallgatója. Összesen eddig 9 hallgatója kapott állami ösztöndíjat.

–

Hazai szempontból történő értékeléséhez fontos lehet, hogy 2008 és 2010 között az Országos Doktori Tanács alelnöki tisztét töltötte be. Nemzetközi szempontból pedig az a tény, hogy 2006-ban a Heidelbergi Egyetem Teológiai Fakultásán doktori kurzust vezetett, majd pedig az egyetem Nemzetközi Templeton Doktori Programjának bírájává kérték föl.

–

Pályafutásának néhány kiemelkedő eseménye: 1. 1993-ban a természettudományi és a teológiai tudományművelés kapcsolatának vizsgálatára létrehívta Debrecenben a Hatvani István Teológiai Kutatóintézetet, amelynek keretében eddig nyolc országos Tudomány és Teológia Konferenciát szervezett. Megindította a Tudomány és Teológia könyvsorozatot. Eddig 4 kötetet publikáltak. 2. 1998 és 2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjat kapott. 3. 2005-ben kutatói díjat kapott a Párizsi Interdiszciplináris Egyetem és az Amerikai Észak-Karolinai Elon University Global Perspectives on Science and Spirituality közös programjában. E kutatás középpontjában Bolyai János jelentősége állt, s az erről írt legújabb könyve, A zárt világ felnyitása angolul is megjelent Opening up a Closed World címmel. 4. Megírta tanszékének 475 éves történetét, mely 2012-ben jelent meg. Ez a tanszék a legöregebb tanszék ma hazánkban. 5. Megírta a Debreceni Református Kollégium természettudományi történetét, amely várostörténeti és egyetemtörténeti jelentőségű munka. A mű 2012-ben jelent meg.

Saját honlapja: www.drk.hu/bgaal/

7


5

A Doktori Iskola belső szervezete

A Doktori Iskola vezetője 2001-től Gaál Botond egyetemi tanár. Az ő munkáját segíti a DI titkára, aki egyben a Doktori ülések jegyzőkönyvének vezetését is ellátja. Az adminisztrációs feladatokat az Egyetem Tanulmányi Osztályának egyik munkatársa végzi. Az iskola jelenleg 17 belső oktatóval és 5 külső oktatóval működik. A nappali hallgatók száma jelenleg 11, a levelező hallgatók száma 18. Minden év elején összehívjuk az összes hallgatót és tájékoztatást adunk nekik az év fontos eseményeiről, a képzés menetéről, az oktatás időpontjairól, a kutatás módszertanáról. Ilyenkor választják meg soraikból a képviselőjüket, aki aztán részt vesz a DT és a Szenátus ülésén. A Doktorandusz Önkormányzat megalapításának szabályzati lehetőségét a Szenátus 2013 júniusában teremtette meg, 2013 szeptemberében pedig jóváhagyta a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályát.

6

A Doktori Iskola helye az intézmény szervezetében

Az iskola integráns része az egyetemi életnek. Legmagasabb képzési szinten és szervezett formában képviseli a teológiai tudományok művelését, különös tekintettel a kutatói munkára.

8


Kifutó képzések, szünetelő beiskolázás

Aktív, folyamatos, akkreditált képzések

Teológia – egyetemi képzés (300)

Vallástanár – egyetemi képzés (300)

Pasztorális tanácsadás és szervezetfej-lesztés MA szak (120)

Szakirányú továbbképzések

Teológia részismereti képzés (50)

Hittanár-nevelő MA szak (120) KLM BA szak (180)

Teológia szak - Lelkész szakirány (360)

Teológia szak (300)

Doktori Iskola (180)

A Doktori Iskolába elsősorban az Egyetem egyre szélesedő mesterképzési kínálatából érkező hallgatók jelentkeznek. Ugyanakkor egyre többen vannak, akik más Egyetem mesterszakán szerzett diplomával jönnek a hittudományi doktori iskolába. A hallgatókat szinte az intézményhez láncolja a páratlan értékű és gazdagságú Kollégiumi Nagykönyvtár, amely szoros együttműködésben él a DRHE saját fenntartású Teológiai Szakkönyvtárával és az elsősorban pedagógiai profilú Maróthi György Könyvtárával. Mindezeken túl vannak az utóbbi másfél évtizedben létrehozott speciális kutatóintézetek a maguk egyedi könyvanyagával, amelyek számos területen kínálnak interdiszciplináris kutatási lehetőséget. Ezekben az intézetekben számos olyan könyv és folyóirat található, amelyek máshol nem lelhetőek föl hazánkban. A debreceni helyzetet egyébként még különösebbé teszi, hogy az ősi Kollégium könyvtára és a Debreceni Egyetem Könyvtára mint Nemzeti Könyvtár együtt olyan kutatási lehetőségeket kínálnak és biztosítanak, amelyek az intézmény helyzetét tudományművelési szempontból egyedülállóvá teszik országos viszonylatban is. A doktorandusz hallgatók munkáját segíti az Egyetem – a gyakorlatilag korlátlan – fénymásolási lehetőséggel is. A legtöbb hallgató a tanszéki keretek között, vagy a kutatóintézetekben kap valamilyen helyet, ahol otthonra találhat. A többiek elhelyezésére egy külön doktorandusz szobát alakítottunk ki, négy munkaállomással, számítógépekkel, internetes elérhetőséggel.

7

A Doktori Iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai 1. A doktoranduszok számára igen széleskörű kutatási lehetőséget biztosítanak Debrecenben az említett könyvtárak. A DRHE és a DE közötti megállapodás a DI hallgatóira is vonatkozik. 2. A DRHE doktori iskolája és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának doktori iskolái közötti kapcsolatot együttműködési megállapodás biztosítja.

9


3. Hallgatóink jó kapcsolatokat ápolnak a DOSZ-ban aktív hallgatókkal, különös tekintettel a Tavaszi Szél országos konferenciákra. Ezek mindegyikén képviseltették magukat, előadásokat tartottak. 4. A Doktori Iskolánk, mint a DRHE szerves része, részesül az Egyetem külföldi kapcsolatainak lehetőségeiből. Hallgatóink előtt nyitva állnak a Magyarországi Református Egyház Zsinata által felkínált ösztöndíjas helyek, valamint az Erasmus és a Campus Hungary, a Domus Hungarica és más egyéb programokban meglevő lehetőségek is. Mindezideig a Doktori Iskola 15 hallgatója volt külföldi ösztöndíjas tanulmányúton. Erasmus kereten belül az oktatóknak is széles lehetőségük nyílik a külföldi egyetemeken való oktatásra, kutatásra. A DRHE több külföldi egyetemmel kötött együttműködési megállapodást az utóbbi években, melyeknek szerves részét képezi a doktori képzésben való együttműködés is. Ilyen szerződésünk van az alábbi egyetemekkel: Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, Universität Wien, Evangelisch Theologische Fakultät, Bécs, Protestantse Theologische Universiteit, Groningen, Universität Leipzig, Evangelisch-Theologische Fakultät, Lipcse, Martin-LutherUniversität, Theologische Fakultät – Halle/Wittenberg, Halle a.S., Westfälische Wilhelms-Universität Münster, Evangelisch-Theologische Fakultät, Münster, Universität Bern, Theologische Fakultät, Bern, Wesley Theological Seminary, Washington, Center of Theological Inquiry, Princeton, Princeton Theological Seminary, Princeton, New Brunswick Theological Seminary, New Brunswick, BabesBólyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Partiumi Keresztyén Egyetem, Nagyvárad. 5. Másik formája a nemzetközi kapcsolatoknak az, hogy az oktatók személyes nemzetközi kapcsolataira építve hívunk meg külföldről professzorokat, akik előadást, szemináriumot tartanak a doktoranduszoknak, s erre nézve bőven sorolhatjuk a neveket: Alan Sell (Anglia), Hans Schwarz (Regensburg, Németország), Jack Lundbom (USA), Paul Wells (Franciaország), John Andrew Dearman (USA), Eva Harasta (Ausztria, Németország), Horst Echternach (Németország), Ulrich Luz (Bern, Svájc), Gerrit Neven (Hollandia), Wolfgang Wischmeyer (Bécs, Ausztria), ErnstJoachim Waschke (Halle, Németország), Michael Welker (Heidelberg). Ezek közül többen egyetemünk díszdoktorai, akik visszalátogatnak előadásokat tartani.

8

A Doktori Iskola infrastrukturális feltételei

A Doktori Iskola adminisztrációs feladatait az egyetem Tanulmányi Osztályának egyik dolgozója látja el szakreferensként. Az ügyintézéshez és a keletkezett iratok tárolásához szükséges helyiséget és eszközöket szintén a Tanulmányi Osztály biztosítja. A doktori dolgozatok tárolását a Teológiai Szakkönyvtár végzi. Elektronikusan a Debreceni Egyetem Elektronikus Archívumában tároljuk és tesszük hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a doktori értekezéseket. Doktori Iskolánk hallgatóinak képzése a DRHE tantermeiben zajlik. Ezek közül négy multimédiás eszközökkel is fel van szerelve, a többi tanterem számára pedig, igény szerint, hordozható multimédiás eszközök (3db.) állnak a rendelkezésre. A hallgatók képzéséhez és kutatói munkájához a Teológiai Szakkönyvtár több mint 60.000 kötete és 45 rendszeresen járó folyóirata biztosítja az alapvető szakirodalmat. A Szakkönyvtár állományának gyarapítása tervszerűen, a témavezetőkkel való folyamatos konzultáció jegyében zajlik az erre a célra az egyetem költségvetésében elkülönített keretből. Természetesen az Egyetem kutatóintézeteinek könyvtárait is szabadon használhatják a

10


doktoranduszok. A könyvtárközi kölcsönzés lehetősége is nyitva áll a Teológiai Szakkönyvtár keretein belül. Emellett páratlan előnyt jelentenek a Kollégiumi Nagykönyvtár és a Debreceni Egyetemi könyvtár hatalmas gyűjteményei, ahol a kutatásaikhoz szükséges hazai és külföldi könyvritkaságokhoz is hozzá tudnak jutni hallgatóink. A Szakkönyvtár olvasótermében, a kutatóintézetek helyiségeiben, illetve a doktorandusz szobában kellő számú munkaasztal áll a doktoranduszok rendelkezésére. A Szakkönyvtár olvasótermében 12 db., a doktorandusz szobában 4 db., míg az egyetemünk számítógép-termeiben 24 db. PC áll széles-sávú Internet-csatlakozással a hallgatók rendelkezésére 8–20 óra között. A Szakkönyvtár olvasótermében a fénymásolás lehetősége is biztosított. Az étkezéshez és a kikapcsolódáshoz szükséges helyiségeket (menza, társalgó, konyha) a Doktori Iskola hallgatói a graduális képzésben részt vevő hallgatókkal közösen használhatják.

9

A Doktori Iskola működésének minőségellenőrzése

9.1

Általános minőségi követelmények és azok biztosításának főbb strukturális eszközei 1.

A doktori felvételi vizsga követelményei olyanok, hogy a jelölteknek előzetesen bizonyítania kell, hogy alkalmas az irányított kutatói munkára, illetve azt, hogy a választott doktori téma alkalmas a tudományos földolgozásra, a jelölt pedig képes a téma kidolgozására. Ez biztosítja a kiinduló minőségi feltételt. 2. A képzés folyamatába olyan elágazási és ellenőrzési pontok vannak beépítve, amelyek a jelöltek előmenetelét pontosan mérik, munkabírásukat figyelik, teljesítményüket rögzítik. Mindezekhez adottak a kutatási feltételek. A Doktori Iskola képzési és kutatási módszerei olyanok, hogy az időközi teljesítmény mérésével, azaz a vizsgák letételével a doktorátus megszerzésére készülő jelöltek maguk is mérhetik a fejlődésüket (vagy éppen lemaradásukat), s ezáltal csak az egyre jobb minőséget fölmutató hallgatók juthatnak tovább. Ezt biztosítja az, hogy a jelöltnek összesen három teológiai tantárgycsoportból kell felkészülnie és folyamatosan jó teljesítményt nyújtania. A Doktori Iskola oktatói így tudnak meggyőződni széleskörűen a felkészülés minőségi szintjéről és a jelölt által végzett munka megfelelő mennyiségéről. 3. A harmadik minőségbiztosítási tényező a munkahelyi védés rendszere. Ez a rendszer biztosítja azt, hogy a doktorandusz a témavezető mellett két, független szakember komoly szakmai véleményét is megismerhesse a lezárt kutatásaival kapcsolatban – mindezt úgy, hogy a kritikai észrevételeket még a dolgozat végső lezárása során hasznosítani tudja. 4. A negyedik minőségbiztosítási tényező magának a doktori cselekményeknek a kiállása. A szigorlat, valamint a nyilvános dispután történő megmérettetés olyan vizsga letételére készteti a hallgatókat, amelyet csak a legjobbak tudnak teljesíteni. Az említett három tantárgycsoportból tett szigorlat, valamint a disputára választott újabb tárgyak témakörei mind a minőség emelését szolgálják.

11


9.2

A 2009-es C-SWOT analízis főbb eredményei

A Doktori Iskola 2009 márciusában elkészítette, az egyetem MFP-hez kapcsolódóan, a saját C-SWOT analízisét az oktatók és a hallgatói képviselet bevonásával. Az analízis eredményei a következők voltak:

Erősségek • • • •

Minősített oktatók Nappali tagozatos PhD helyek Folyamatos működés Nemzetközi szakemberek és kapcsolatok bevonása a képzésbe

Lehetőségek • • • •

Gyengeségek • • •

Veszélyek

Könyvtári anyag fejlesztése Házi védés bevezetése Jobban szervezett oktatási rendszer Doktoranduszok folyamatos intézményi jelenlétének biztosítása

• • •

•

Belső korlát • • •

Oktatás esetlensége Doktori szigorlat és védés egy napon tartása Hallgatók egy részének laza kötődése az intézményi kutatói munkához

Német szaknyelv háttérbe szorulása A törzstagok elégséges létszámának hosszútávon való biztosítása MAB által előírt, folyamatosan változó feltételeknek való megfelelés kényszere Preferenciák (személyi, tárgyi) miatt a minőség fellazulása

Külső korlát

Szűk beiskolázási kör a kis létszámú mesterszakok miatt Szakirodalom szegénysége Posztdoktori álláshelyek hiánya

• •

• •

A képzés közegyházi támogatottságának alacsony foka Lelkipásztorok tudományos igényének, ill. a PhD fokozat közegyházi elismerésének alacsony foka Anyagi feltételek szűkössége Nemzetközileg jegyzett magyar teológiai szakfolyóirat hiánya

1. A helyzetelemzésből adódó, az egyetem minőségfejlesztési célkitűzéseihez kapcsolódó fejlesztési területekként az egyetem az alábbi feladatokat tűzte maga elé: – az egyetem képzési kínálatának bővítése a mesterszakok szintjén a DI beiskolázási körének szélesítése érdekében is, – szakirodalom bővítése speciális kutatási szempontok alapján, prioritások meghatározása a DT által – publikációs lehetőségek bővítése, publikációs tevékenység motiválása. A kijelölt fejlesztési területeken 2009 óta jelentős előrelépésekről számolhatunk be. A teológia minor részismereti képzés (50 kredit) megnyitotta az utat nem csak a hitéleti MA szakok felé a nem hitéleti diplomával rendelkezők számára, hanem a Doktori Iskola felé is. A nem hitéleti MA diplomával rendelkező jelentkezők így már felvételt nyerhetnek a Doktori Iskolába: számukra a Doktori Tanács kiegészítő képzésként a teológia minor részismereti

12


képzés teljesítését írhatja elő. Ebben a kiegészítő képzésben eddig 2 doktorandusz hallgató vett részt. Egyetemünk Teológiai Szakkönyvtára, valamint a szakkönyvtár letéti állományaként működő kutatóintézeti könyvtárak jelentős állománygyarapítást végeztek és végeznek folyamatosan. Erre az Egyetem költségvetésében minden évben jelentős keretet különít el, ugyanakkor az egyházi kapcsolatokon keresztül céladományként is jelentősnek mondható összegeket tudtunk az állománygyarapításra fordítani. A könyvtári állomány elektronikus katalogizálása jól halad, jelenleg kb. 75%, a 2013-as évtől a könyvtár költségvetésében a munka folytatásának kiemelt prioritást biztosítottunk. Jelentős előrelépés, hogy a Debreceni Egyetemmel való együttműködés keretében oktatóink és doktorandusz hallgatóink ingyenes hozzáféréssel rendelkeznek az EBSCOR internetes publikációs tárhoz. A publikációs lehetőségek bővítésére egyetemünk saját, teológiai szakfolyóirata, a Studia Theologica Debrecinensia mellett a Mediárium című szaklap is lehetőséget biztosít. Új kiadványsorozatként indult meg egyetemünkön az Acta Theologica Debrecinensia, amely elsősorban jubiláló kollégák tiszteletére megjelent tanulmányköteteteket fogad be, átlagosan évi egy megjelenéssel. Valamennyi kiadványunk szerkesztőbizottsága a doktorandusz hallgatók publikációinak előszeretettel biztosít megjelenést. Egyházunk legrangosabb teológiai szaklapja, a Theologiai Szemle az utóbbi években jelentős fejlesztéseken esett át, aminek következtésben immár mindenben megfelel a lektorált szakfolyóirat szigorú követelményeinek. A témavezetők és a mellékszakos oktatók ajánlásával e folyóirat is rendszeres megjelenési fórumot biztosít doktorandusz hallgatóink kutatási eredményeinek. 2. A helyzetelemzésből adódó saját fejlesztési területek, minőségi működés biztosításának szempontjai a 2009-es C-SWOT analízis eredményeként az alábbiak voltak: – A doktori szigorlat és disputa időpontja ütemezésének, valamint a munkahelyi védés bevezetésének átgondolása – a kontaktórás képzés és konzultációk kínálatának és szervezésének fejlesztése, az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerének jobb kiaknázása (német és angol nyelvű szemináriumok körének bővítése) – témavezetők programhirdetésének belső „akkreditálása”, kutatási témák kínálatának bővítése, hatékonyabb meghirdetése – doktoranduszok hatékonyabb bekapcsolása a tanszékek és kutatóintézetek munkájába Ezen a téren is jelentős eredményeket könyvelhetünk el a 2009-es helyzethez képest. A munkahelyi védés bevezetését és annak menetét Egyetemünk szenátusa 2010 áprilisában vezette be a Doktori Szabályzatba, és azóta gyakorolja is. A munkahelyi (házi) védés egyetemünkön opcionális lehetőségként működik. A doktori értekezést a Doktori Iskola előbb előzetes bírálatra kiadja két opponensnek, akik a javaslatot fogalmaznak meg a munkahelyi védés szükségességére vagy szükségtelenségére vonatkozólag. Amennyiben az opponensek az előzetes munkahelyi védést szükségesnek ítélik, azt meg kell tartani. A védésen elhangzott észrevételeket a doktorandusz köteles értekezésébe beépíteni, a javasolt korrekciókat elvégezni: ezek megtörténtét a témavezető írásban köteles igazolni. A munkahelyi védés után a dolgozat végérvényesen is benyújtható és a fokozatszerzési eljárás megindítható: munkahelyi védés elrendelésére egy dolgozat esetében csak egyszer van lehetőség. Egyetemünkön eddig öt munkahelyi védés történt, valamennyi szakmailag komoly szinten, valamennyi résztvevő utólagos megelégedésére. A munkahelyi védésen átfutott dolgozatok végül 100%-ban sikeres fokozatszerzési eljáráshoz vezettek.

13


Az egyéni konzultációk mellett a kontaktórás képzési forma súlya némileg növekedett az utóbbi években. A képzésekre vonatkozó szabályok megváltoztatásával a doktorandusz hallgatókat az Doktori Iskola bizonyos számú kontaktórás előadás lehallgatására kötelezi minden félévben. A jó nemzetközi kapcsolatok révén szinte minden félévben egy vagy akár több nemzetközi hírű vendégelőadó is intézményünkbe érkezik, akik előadások, valamint team-work munka, illetve kerekasztal-beszélgetések formájában gyarapítják doktoranduszaink ismereteit, bővítik látómezejét. A doktorandusz hallgatók képzésbe való bevonása terén is történtek pozitív változások. A képzés részeként a hallgatók a kreditek egy csoportját többek között oktatói tevékenységgel szerezhetik meg. Emiatt rendszeressé vált a graduális képzésben a doktoranduszok óratartása, általában a témavezető valamelyik tantárgyának néhány órában történő betanítás formájában. Alapozó jellegű gyakorlatok esetében (pl. bibliai héber nyelv, teológiai enciklopédia stb.) doktorandusz hallgatók rendszeres oktatói feladatot végeztek, illetve jelenleg is látnak el kutatói tanulmányúton lévő oktatók helyettesítését – teljes féléven át. 9.3

A további fejlesztés lehetőségei – Egyelőre nem látjuk célszerűnek a doktori disputa és védés időpontjának széttartására irányuló elgondolást. Itt mindenekelőtt technikai akadályokba ütközünk: a Vizsgáztató Bizottság kétszeri ülésezését nehéz összeegyeztetni, mint ahogy maguk a doktorjelöltek is szívesebben fordítanak egy napot a cselekményekre, mint többet. Az elővédés rendszere azonban áttételesen ezen a téren is némi könnyítést eredményezett. – A törzstagok elégséges létszámának hosszútávon való biztosítása: ezen a téren mindenekelőtt a doktori iskola hallgatói létszámának, ezzel együtt pedig a sikeres fokozatszerzési eljárások számának növelését tartjuk elsődleges feladatnak, hiszen több oktatónk esetében a törzstagsági kritériumok közül csak a kellő számú témavezetett doktor nem teljesül. További feladat, hogy az elért kutatási eredményeket oktatóink nagyobb számban jelentessék meg a MAB tudományos publikációkkal szemben támasztott követelményeknek mindenben megfelelő helyen és formában. Ennek keretében támogatni kívánjuk – a saját, tanszéki, illetve kutatóintézeti kiadói tevékenységgel szemben – az országos jegyzékben szereplő kiadóknál való megjelentetést. – A posztdoktori álláshelyek hiánya még mindig komoly probléma, a kis létszámú egyetemünk behatárolt foglalkoztatási lehetőségei miatt. Nagyobb hatásfokkal kívánjuk a jövőben ezen a téren az állami támogatásokat, illetve pályázati lehetőségeket igénybe venni.

14

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának Önértékelése

Recommend Documents