A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár plakáttári gyűjteményének feltárása metaadatok segítségével Takács Margit <
[email protected]> Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) plakáttári gyűjteményébe olyan speciális kiadványok találhatók, mint az aprónyomtatványok vagy a kisnyomtatványok. Az aprónyomtatvány alatt a könyvtári terminológia az egyleveles műveket (plakát, röplap, meghívó, gyászjelentés, exlibris, metszet, képeslap és így tovább) érti. A kisnyomtatvány pedig a füzetes formájú kiadványokat, általában 4 ívet meg nem haladó terjedelmű dokumentumokat jelenti (például borsúra, iskolai értesítő, prospektus, műszaki irodalom stb.). Azaz a ’kis- és aprónyomtatványok’ elnevezés az írásos vagy a képi dokumentumok széles körének gyűjtőfogalma. Könyvtárosi felelősségérzetből fakad az, hogy ezek a dokumentumok a könyvtárakban egyáltalán megtalálhatók, sőt egyes könyvtárakban még különgyűjteményt is létrehoztak belőlük. „E felfogás szerint nem a jelen feladata eldönteni, mi lesz a fontos a jövő számára, ezért meg kell őrizni mindent, ami a könyvtárba kerül. És valóban: időről időre bebizonyosodik, hogy a többségükben meglehetősen igénytelen nyomtatványféleségek között valóban fontos, figyelemre méltó darabok akadnak, hozzájárulhatnak egy korszak mindennapjainak árnyaltabb megismeréséhez...”1 A kisnyomtatványok a közgyűjteményekben nagyon ritkán kaptak önállóságot. Az esetek többségében csupán más gyűjtemények részeivé válhattak. Kialakulásuktól kezdve ez a dokumentumtípus sosem kapott annyi figyelmet, mint a hagyományos könyvtári anyagok, a könyvek és a folyóiratok. Tartalmát nézve sincs olyan nagy népszerűsége, mint a könyveknek vagy hírlapoknak. Egyes sztereotípiák szerint a kis terjedelmű, egy- vagy néhány lapos kiadványok, vékony füzetek eleve nem tartalmazhatnak fontos információt, megjegyzésre, megőrzésre méltó tudásanyagot. Pedig már Sándor István 1804-ben is felhívta a figyelmet arra, hogy "...az Apróság is néha nevezetes. El sem hinné az ember, miként oldódhatnak fel s világosíthatnak meg sok idő múlva az efféle megtartott s hátra talált Apróságokból a legnehezebb kérdések és kétkedések…"2. A kis- és aprónyomtatványok többsége különleges könyvészeti és forrásértékkel bír. Kijelenthető, „hogy a kisnyomtatványok forrásértéke és könyvtári jelentősége egyenes arányban nő a keletkezésük óta eltelt idővel. Ezt részben a megjelenési példányszám általában alacsonyabb volta, és részben pedig az magyarázza, hogy a kisnyomtatványokban foglalt adatanyag máshol nem, vagy csak nehezen fellelhető.”3Gyakran egyetlen ilyen kiadvány megléte lezárhat egy kutatást, vagy eldönthet egy hosszú ideje tartó vitát. Például a halotti értesítő pontosíthat születési-, halálozási időpontot, vallási hovatartozást és egyéb fontos adatokat.
1
Pogány György : Különgyűjtemények. In Könyvtárosok kézikönyve. 3. szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest: Osiris, 2003. p. 194-195. 2 Sándor István: Magyar Könyvesház. Győr, 1803. Bevezető. 3 Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1984-1985. Országos Széchényi Könyvtár ; felelős szerkesztő Kovács Ilona
Számos közgyűjteményben találkozhatunk ezeknek a kiadványtípusoknak a különböző válfajaival. Ilyen kiadványokat tartalmazó különgyűjtemény tulajdonosa a DEENK is. A DEENK Plakáttárának gyűjtőkörébe plakátok, gyászjelentések, esküvői meghívók, üdvözlőlapok, képeslapok, oklevelek, címkék, kártyanaptárak, ex librisek, étlapok, szentképek stb. tartoznak. Már az 1930-as és 1940-es években is kerültek be képek, metszetek a könyvtár gyűjteményébe, sőt egy statisztikai jelentés alapján 1946-ban már mintegy 1600 darab plakát és aprónyomtatvány gazdagítja a könyvtár állományát. Valójában ennek a különgyűjteménynek az építése 1952-től kezdődött, amikor is a kötelespéldány-rendeletnek köszönhetően a könyvtár megkapta a nyomdák által beszolgáltatott dokumentumok egy példányát, és ezzel "második nemzeti könyvtár" funkcióját vállalta magára. A kötelespéldány-szolgáltatása mellett ajándék formájában is kerültek aprónyomtatványok a könyvtárba. 1954-ben például 46 láda olyan röpirat és plakátgyűjtemény lett a könyvtár tulajdona, amelyet a Szegedi Egyetem Könyvtára kötelespéldányként kapott meg a két világháború közötti időben. Az 1960-as években a könyvtár költségvetéséből még jutott pénz az aprónyomtatványok megvásárlására. Több száz falragasz, röpirat és több ezer darabból álló gyász- és házasságjelentés gyűjtemény került megvételre magánszemélyektől. Ezeknek is köszönhetően 1975-re több mint egymillió darab plakátból és aprónyomtatványból állt a különgyűjtemény. Az ezt következő évtizedekre jellemző szűkös anyagi helyzetnek köszönhetően a könyvtár már nem tudott pénzt fordítani apró- és kisnyomtatványok vásárlására. Így a meglévő állomány a kötelespéldány-szolgáltatásnak köszönhetően gyarapodott tovább, és napjainkban már másfél milliónál is több plakátot és aprónyomtatványt foglal magába ez a különgyűjtemény. A plakáttári gyűjtemény mindig is az állomány részeként volt és van jelen a Debreceni Egyetem könyvtárában, még a kiadványok nagy darabszáma ellenére sem szerveződött önálló részleggé. Nagy lépést jelentett, amikor 2008-ban a plakáttári gyűjtemény egy külső raktárba került elhelyezésre, ahol lehetőség nyílt ezeknek a műveknek a jobb körülmények közötti tárolására. A plakáttári anyaggal hosszú ideig egy-egy könyvtáros foglalkozott, ráadásul nem teljes munkaidőben. Az aprónyomtatványok kezelése csak a raktári elhelyezésre korlátozódott, a formai- és tartalmi feltárás sokáig háttérbe szorult. 2008-ban kezdődött el a plakáttári anyag bibliográfiai leírása és digitalizálása. Ebből a különgyűjteményből elsősorban a grafikai plakátokat kezdték el feldolgozni, de szöveges plakátok is kerültek be a katalógusba, sőt csoportos leírást is találhatunk egy-egy kiadványtípusról. Megközelítőleg 570 plakát rekordja szerepel az adatbázisban, és ezek közül mintegy 120 darab falragasz leírása és digitalizált változata található meg a DEA-ban. Az ok, amiért a DEENK plakáttári anyagának feldolgozása a falragaszokkal kezdődött talán az, hogy ezek a művek jelentős értéket képviselnek. Egy-egy komolyabb plakátgyűjtemény nélkülözhetetlen forrása lehet a történeti, ipartörténeti, biográfiai, művészettörténeti, de más irányú kutatásoknak is. A magyar múlt eseményei mozaikszerűen rajzolódnak ki a plakátok képeiből, szövegéből, továbbá a grafikai plakátok a hazai művészeti élet értékes dokumentumai. A mai értelembe vett plakáttal, falragasszal csak a betűnyomtatás megjelenése utáni időszakban találkozhatunk. A szöveges, majd a képes plakát megszületése két felfedezés eredménye: az egyik a könyvnyomtatás, a másik a kőnyomtatás. A plakátműfaj meghonosodását, elterjedését viszont a mindennapi élet szükségletei eredményezték.
A betűnyomtatás felfedezése utáni, tipográfiával készült korai szöveges hirdetmények elsősorban közérdekű tudnivalókról tájékoztatták a lakosságot. Így lettek ismertté a törvények, a közigazgatási intézkedések és a hadihirdetmények, de vannak árverési plakátok és toborzó hirdetések is. Szép lassan megjelentek az első kereskedelmi plakátok, először kisalakú röplapok formájában. A nyomtatott szövegek későbbiekben képekkel egészültek ki. A mai képes plakát közvetlen elődei Európában a vándorkomédiások, mutatványosok és a vándorcirkuszosok produkcióit népszerűsítő grafikai nyomatok voltak. Ezek a korai falragaszok kis példányszámban megjelenő, egyszínnyomású kiadványokként funkcionáltak. Több figyelemfelkeltő szöveget, kevesebb grafikai elemet tartalmaztak. A klasszikus képes plakát lényegében a kapitalizmussal együtt született, az árutermelés és a szabad verseny jellegzetes terméke. A grafikai plakát – bármit is hirdet – árut kínál, hatni és eladni. A fogyasztói termékeken túl kultúrát és eszmét is reklámozhat. A falragasz funkcióját Cassandre, a plakát egyik kiváló francia művésze így fogalmazta meg: „A plakát eszköz, az eladó által a vevőhöz intézett közlésnek eszköze, s szerepe olyan, mint a táviratnál a távírászé: nem adja a közléseket, hanem közvetíti azokat. Nem kérdezik a véleményét, hanem elvárják tőle, hogy világos, jó és pontos közvetítést nyújtson. Az érthetőség, a kifejezőerő a legfontosabb”4 A prágai Alois Senefelder találmányának, a litográfiának köszönhetően a 19. század második felében napvilágot láttak a nagyvárosi utcákon a litografált falragaszok. A gyors és olcsóbb litográfiai eljárás jóvoltából megjelenhettek a hirdetőoszlopokon a művészi igényességgel festett és az új technikával sokszorosított képes falragaszok. Az új típusú képes műfaj először a kereskedelem, az ipar és kultúra, majd később a politikai agitáció hatékony vizuális eszközévé vált. A múlt század végére a kereskedelmi plakátok kerültek túlsúlyba, és megjelentek az óriási mulitplakátok. Ezeket azonban a legnagyobb jóindulattal sem lehetne művészinek nevezni. Egyetlen céljuk csupán a vevő becsábítása a boltokba és a reklámozott termékek eladása. A választási ciklusokat leszámítva a plakátok másik két fajtája – a kulturális és a politikai plakát – szinte teljesen eltűnt az utcákról. A plakátoknak két típusát különböztetjük meg, az egyik a szöveges plakát és a másik a képes plakát. Szöveges plakátoknál a tartalmazott írásnak van jelentősége, míg a grafikai plakátok esetében a képen van a hangsúly, de a képet kiegészítő szöveg is jelentős szereppel bírhat. A szöveges plakát rendszerint az egyik oldalán egy vagy több színnyomással előállított nagyméretű falragasz nyomtatvány. A szöveges plakát legtöbbször pontos, precíz, részletekbe menő, sok információt tartalmazó, adatokban gazdag dokumentumtípus. Főleg egy hivatalos szerv, vagy intézmény egyik legfontosabb tájékoztatási eszköze volt a város lakossága felé. Korabeli szerepe a szűkebb, vagy tágabb közösséggel való tényközlés volt. E szerepet azonban ma már leginkább más kommunikációs csatornák látják el, ezért is csökkent jelentősen a szöveges plakátok száma. Főbb típusai a közigazgatási, választási, politikai felhívások, műsorközlő és ismertető, gazdasági és társadalmi eseményekről szólnak. Korszakról-korszakra egyre kevesebb lesz a tiszta profilú szöveges plakát, e
4
Cseh Mária: Az utca művészete : képes plakátok Benczúr Gyulától Konecsni Györgyig. In: A nemzeti könyvtár kisnyomtatványtára / szerk. Cseh Mária. Budapest : Osiris, 2002
dokumentumtípus gyakorta összemosódik a grafikai plakáttal. Csökkenő jelenléte ellenére szerepe ma is vitathatatlan.5 A szöveges plakátokhoz hasonlóan képes plakátoknak is csak az egyik oldalán láthatjuk az ábrát és az írást. Az így készült falragaszra a kép és a szöveg összhatása jellemző. A grafikai plakátok főleg kereskedelmi vagy kulturális céllal készültek. Szerepe a figyelemfelkeltés egy-egy rendezvényre, eseményre vagy a különböző termékekre. Tartalma szerint lehet politikai, társadalmi célú, gazdasági és kulturális. Míg régebben a hagyományos grafikai plakátok voltak jellemzőek, addig ma a gigant és óriás plakátokon kívül mást nem nagyon láthatunk az utcákon. A plakát a vizuális kommunikációnak egy olyan formája, amely grafikai és tipográfiai elemek felhasználásával készül, ezért az ilyen típusú dokumentumok katalogizálásánál nem elegendő csak a cím- és szerzőségi adatokat közölni, hanem a dokumentum sajátos jellegéből adódóan, szükséges magának a „látványnak” a leírása is. A plakátok bibliográfiai leírására nem született szabvány, talán azért sem, mert egyleveles kiadványként „túl sok” bibliográfiai adatot nem tartalmaz. Megfelelő szabvány hiányában az aprónyomtatványok feltárásánál segítséget nyújthatnak az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában több évtizede készülő leírások, és a Vocalban található minimumkövetelmények (kötelezően használandó adatelemek) a képi anyag (kivetíthető képek, grafikák, tárgyak) feldolgozására. A plakátok hagyományos katalogizálásán túl lehetőség van ezeknek a dokumentumoknak a digitalizálására is, aminek köszönhetően a bibliográfiai adatok mellett a plakát digitalizált formáját is meg lehet tekinteni. Manapság igen nagy hangsúlyt kapnak a digitális archívumok, melyek a felhasználok „dolgát” igyekeznek egyszerűsíteni és segíteni. Kezdetekben leginkább könyvekre, folyóiratokra épülő digitális könyvtárak jöttek létre. Lassan azonban felismerték a közgyűjteményekben őrzött képi dokumentumok, illusztrációk jelentőségét is, ezért mostanában egyre több olyan adatbázis jelenik meg a hálón, amelyben képek és aprónyomtatványok digitalizált változataival találkozhatunk. Példa lehet erre a 2008-2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 könyvtár összefogásával létrejött Magyar Digitális Képkönyvtár. A jellemző – akárcsak a könyvtárak esetében - nem az, hogy a digitalizált vagy digitális képek számára ilyen képadatbázisokat hoznak létre, hanem az, hogy ezek a képek egy-egy digitális archívum részeként vannak jelen. Hasonló a helyzet a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) is. A plakátgyűjtemény itt is csak egy részét képezi az adatbázisnak. A plakátok jellemzőinek a megjelenítése tehát mind a könyvtári katalógusokban, mind az elektronikus archívumokban lehetséges és szükséges is. Ezeknek a dokumentumoknak a leírására többféle metaadat-rendszert lehet használni: míg a katalógusba történő leíráskor a MARC21-szabvány mezőit, almezőit kell a megfelelő adatokkal feltölteni, addig a DEA-ban a Dublin Core elemei szolgálnak az egyes bibliográfiai adatok beazonosítására. Ma már a Dublin Core név mindenki számára ismerősen cseng, és senkinek sem kell elmagyarázni a metaadat-fogalom jelentését. Pedig a Dublin Core viszonylag rövid történetre tekint vissza. 1995 márciusában az Ohio állambeli Dublinban rendezett könyvtárügyi és informatikai konferenciának volt az eredménye az első 13 metaadat elem, amelyeket mint legfontosabbakat, magnak (core) neveztek el, és a hálózaton lévő szöveges források leírására szántak. Ez a metaelemek dublini magja (Dublin Core Metadata Elements = DCME) néven vált közismertté. A DC azóta is folyamatosan változik, újabb és újabb elemekkel bővül. A 15 5
Szöveges plakát / Országos SzécényiKönyvtár: http://www.oszk.hu/hun/konyvtar/szervfel/kulongy/plakatap/szoveges_plakat.htm
legfontosabb adatelemből ISO szabvány készült, amely 2004-ben Magyarországon MSZ ISO 15836 Információ és dokumentáció. A Dublin Core metaadat elemkészlete címen jelent meg. Később meghatározták a DC-nak a nem-szöveges, tehát főleg képi dokumentumokra való kiterjesztését. Majd pedig sor került HTML-hez kapcsolódó szintaxis kidolgozására, amelyet Canberra Qualifiers-nek (módosító) neveznek. Ezáltal megjelentek az ún. minősítők, amelyek az egyes elemek jelentését pontosítják Az elektronikus publikációk nemzeti indexelési szabályainak kialakításánál az IFLA FRBR tanulmányát vette alapul. Az 1990-ben Stockholmban rendezett szeminárium határozatainak egyike a bibliográfiai rekord funkcionális követelményeinek (FRBR) kutatását tűzte ki célul. Az elkészült tanulmány egyik célja, hogy tisztán definiált fogalmakkal leírja azokat a funkciókat, amelyeket a bibliográfiai rekord betölt. A tanulmány a legszélesebb értelemben tekinti át a bibliográfiai rekord funkcióit. Vagyis egy rekord nemcsak leíró elemeket tartalmaz, hanem a hozzáférési pontokat (név, cím, tárgyszó, stb.), egyéb „szerző” elemeket (osztályozási jelzet stb.) és az annotációt is. Így olyan szerkezetet hoz létre, ami tisztán, egyszerűen és pontosan értelmezi, hogy miről ad információt a bibliográfiai rekord, és milyen felhasználói igényeket kell a rekordnak megvalósítani. A kutatócsoport elemezte a bibliográfiai adatokkal kapcsolatos entitásokat, meghatározta attribútumaikat és kapcsolataikat. A plakátok bibliográfiai feltárásához szükséges adatokat, és metaadatokat egy táblázatban foglaltam össze. A falragaszok feldolgozásánál használt MARC21 mezők és a fontosabb almezők, valamint az ezeknek megfelelő (DEA-ban használatos) metaadatok külön-külön oszlopban szerepelnek. Ezeket a bibliográfiai adatokat vetettem össze az FRBR-rel (Functional Requirements for Bibliographic Records), és az így kapott entitásokat egy újabb oszlopban tüntettem fel. A táblázatban található adatok közül a cím az egyik legkérdésesebb adat. A grafikai plakátoknál a kép és a szöveg összetartozó, egymást kiegészítő elem, azt is lehet mondani, hogy a kép és a szöveg együtt jelenti a tartalmazott művet. Ezért felvetődik az a kérdés, hogy a kiadványon olvasható mondatot vagy mondatokat tekinthetjük-e címnek? Mivel a képes plakát funkciója az, hogy az emberek figyelmét, tekintetét megfogja és lekösse, ezért nyilvánvalóan grafikailag konkrétnak, szöveg szempontjából pedig tömörnek és „velősnek” kell lennie. A plakáton olvasható szöveg tehát utal a képre, kiegészíti azt és segítségével be lehet azonosítani a dokumentumot. Ezért úgy gondolom, hogy a falragaszra nyomtatott mondat címként elfogadható. Ezeknél a kiadványoknál nem mindig érvényes, hogy a tipográfiailag kiemelt mondatot kell címként felvenni. Sok esetben mérlegelni kell azt, hogy a plakáton olvasható mondatok közül tartalmilag melyik jellemzi leginkább az adott dokumentumot. Az előzőeket felhasználva a következőkre jutottam a MARC21-ben és a DEA-ban szereplő metaadatok valamint az FRBR összevetésével kapcsolatban: Plakátok adatelemei
Adatelemekre vonatkozó megjegyzések
MARC mező, almező
Főcím
Általában a tipográfiailag egyértelműen kiemelt szövegrészt és a vele mondattanilag összetartozó részt tekintjük főcímnek.
245$a
Adatelemeknek megfelelő Metaadatokra vonatkozó metaadatok megjegyzések interneten elérhető plakátok esetén
dc.title
FRBR entitás
Megjelenési forma
Az információhordozó általános megnevezése
Ezt az adatelemet, olyan dokumentum esetén kell használni, amelyiknek a típusa eltér a bibliográfiában szereplő többségben lévő dokumentumok típusától.
245$h
Megjelenési forma
245$b
???
Alcím
dc.title.subtitle 246
Egyéb cím
Szerzőségi közlés
Kiadásjelzés
Megjelenés helye
Kiadó neve
A grafikai plakátot készítő személyt szerzőként kell leírni, a nyomdászt közreműködőként meg lehet említeni. Szöveges plakátok esetében szerzőségi adatként lehet feltüntetni minden olyan személyt, testületet, szervezetet, aki/amely a plakáton szereplő felhívást elkészíti, közzéteszi, és aki/amely a plakát tartalmáért elsősorban felelős.
246
dc.title.alternative
Megjelenési forma
245$c
dc.description. statementofrespons ibility
Megjelenési forma
100$a-$c
dc.contributor.author (általában grafikus)
Személy
110$a-$b
Testület
700$a-$c
Személy
710$a-$b
Testület
Előfordulhat reprint kiadásban megjelenő plakát, ebben az esetben fel kell tüntetni azt a tényt, hogy az adott mű reprint kiadásban jelent meg.
250$a
A dokumentum megjelenési helyének megfelelő ország, igazgatási egység.
260$a 008/15-17
Az a természetes személy vagy testület, aki/amely anyagi és/vagy irányítási, igazgatási felelősséget vállal a dokumentum nyilvánossághoz való közvetítéséért.
Megjelenési forma
260$b
KSZ/2 szabvány értelmében új kiadásként kell kezelni a dokumentumot akkor is, ha címe nem változott, de tartalma jelentősen módosult, Megjelenési és akkor is, ha címe és forma tartalma változatlan, de fizikai hordozója, illetve hozzáférés módja megváltozott.
dc.publisher.place
dc.publisher
Megjelenési forma Az, az entitás, amely lehetővé tesz az eredeti plakát elérését. Ha nem valamilyen gyűjtemény részeként teszik Megjelenési közre a művet, akkor meg forma lehet különböztetni az eredeti és a digitalizált dokumentum kiadóját minősítő segítségével.
Megjelenés dátuma
A dokumentum létrehozásával, nyilvánossághoz közvetítésével kapcsolatos időpont. A rekord módosításának dátuma
260$c 008/11-17
Nyomda székhelye
Illusztráció
Méret
A sorozat főcíme
ISSN Sorozati szám
Alsorozat megjelölése és/vagy címe
Rekord
dc.date.accessioned
Az a dátum, amikor a digitalizált dokumentum bekerült az adatbázisba.
Az a dátum, amikortól a 008/00-05 bibliográfiai leírás elérhető.
Plakátoknál sok esetben csak a nyomda van megadva, ekkor a nyomda nevét és székhelyét fel kell tüntetni.
A plakátok egyleveles dokumentumok , ezért az oldalszám feltüntetése nem szükséges. A nyomdai előállítás módját és a kép színes vagy fekete-fehér voltát, esetleg háttér- és betűszínt lehet illusztrációként leírni. A dokumentum térbeli mérete centiméterbe megadva Amennyiben a plakátot sorozat tagjaként adták ki, fel kell tűntetni a sorozat címét. Folytatólagos (időszaki) kiadványok nemzetközi azonosító száma. A mű a sorozat hanyadik tagjaként jelent meg. Alsorozat akkor jön létre, ha valamely sorozatot tematikus csoportokra bontanak és a tematikus csoportokba tartozó művek összetartozását a csoportra (alsorozatra) jellemző alsorozati cím vagy alsorozati jelölő vagy mindkettő kifejezi.
Megjelenési forma Rekord
dc.date.available
Nyomda neve
Terjedelem
A dokumentum hivatalos Megjelenési kibocsátásának dátuma. Ide forma tartozik a megjelenési év.
005
Bekerülés Dá- dátuma tum
Elérhetőség dátuma
dc.date.issued (eredeti dokumentum megjelenési éve)
Az a dátum, amikor a digitalizált dokumentum Megjelenési elérhető, elérhető lesz vagy forma elérhető volt. Megjelenési forma
260$e
Megjelenési forma
260$f
dc.publisher.printing
300$a
dc.format.extentpage
A dokumentum térbeli mérete oldalszámban megadva
Megjelenési forma
300$b
dc.format.color
A képi dokumentum színességének leírása.
Megjelenési forma
300$c
dc.format.Extent
Megjelenési forma
490$a
Megjelenési forma
490$x
Megjelenési forma
490$v
Megjelenési forma
490$a
Megjelenési forma
Alsorozati szám
A mű az alsorozat hanyadik tagjaként jelent meg. Általános megjegyzés. Leírás és cím forrása megjegyzés. Szöveges moziplakátok esetén a vetítendő filmek címei.
Megjegyzések
Azonosítók
Nyelv
Jogok
Tárgyszavak
490$v
Megjelenési forma
500$a
???
505$a-$t
Kifejezési forma
Hozzáférés feltételei
506$a
Gyártók megjegyzés
508$a
Egy rendezvényt hirdető plakátoknál a rendezvényen résztvevő előadók, közreműködők. A plakáton szereplő esemény helye és ideje. A dokumentum tartalmának összegző leírása. Szöveges plakátok esetén célszerű egy összefoglalást adni a hirdetmény tartalmáról. Adott környezetben a dokumentumot egyértelműen azonosító hivatkozás, jelsorozat.
A dokumentumban előforduló szövegek nyelve. Adatok a dokumentum felhasználásával kapcsolatos jogokról. Ha a jogtulajdonos(ok)ra való adatelem hiányzik, feltehetően a forrásra nem vonatkozik ilyen adat.
A dokumentum tartalmát leíró tárgyi kifejezések.
Megjelenési forma/példány Megjelenési forma
511$a
Megjelenési forma
518$a
Esemény
520$a
856$u
dc.description.image
dc.identifier.uri
Szabad szöveges összefoglalás az ábrázolt képről.
Dokumentumról készült Megjelenési leírás azonosítása a DEA-ban forma
001
Rekord dc.identifier.opac
041$a 008/35-37
Kifejezési forma
Dokumentumról készült Megjelenési leírás azonosítása az OPACforma ban Kifejezési forma
dc.language
dc.right
600$a
dc.subject.name
Személy, mint mű tárgya
Személy
610$a
dc.subject.corporate Name
Testület, mint a mű tárgya
Testület
Cím, mint a mű tárgya
Mű
630$a 650$a
dc.subject.lcshhun
LC szótárából származó tárgyszavak
695$a
dc.subject
Helyi tárgyszavak
Fogalom/ Tárgy/Esemény/Hely Fogalom/ Tárgy/Esemény/Hely
Egy konkrét példát nézve a táblázatban foglaltakat a következőképpen lehet értelmezni. A különböző entitások különböző színnel kerültek megjelölésre: Megjelenési forma, Kifejezési forma, Személy, Rekord, Fogalom/Tárgy/Esemény/Hely Katalógusba felvett adatok: 000 001 005 008 040 100 1 245 10
260 300 520 0
583 650 7 650 0 695 695 695 695 856 40 999
00906nkm 2200229 i 4500 bibDEK00711596 20100121162400.0 081126n19?? hu hun d $aHuDeKLEK $aBíró Mihály$d(1886-1948)$c(festő, grafikus, szobrász) $aFrissen csapolt Részvény sörünk van! $h[Vizuális dok.] /$c[grafikus: Bíró Mihály] $a[Budapest] :$b[Frick József] :$b[Grafikai Műhely],$c[ante 1945] $a1 lap :$bgrafikus, színes ;$c48 x 34 cm $aElegáns frakkba öltözött pincér súgja az asztalnál üldögélő vendég fülébe a fenti mondatot. $xD1/ko $aPlakátok$zMagyarország$2lcsh//hun $aPosters$zHungary. $akereskedelmi plakát$akereskedelem $asör $areklám $aplakát$xgrafikus $3A plakát képe $uhttp://hdl.handle.net/2437/89946 $aDEBR
DEA-ba felvett adatok: dc.contributor.author Bíró Mihály dc.date.accessioned 2009-11-05T13:42:05Z dc.date.available 2009-11-05T13:42:05Z dc.date.issued ante 1945 dc.identifier.uri http://hdl.handle.net/2437/89946 dc.description.statementofresponsibility grafikus: Bíró Mihály dc.format.extent 48 x 34 cm dc.language hun dc.publisher Frick József dc.publisher Grafikai Műhely dc.subject kereskedelmi plakát kereskedelem dc.subject sör dc.subject reklám dc.subject plakát - grafikus dc.title Frissen csapolt Részvény sörünk van! dc.subject.lcshhun Plakát - Magyarország dc.subject.lcshhun Posters - Hungary dc.publisher.place Budapest dc.format.extentpage 1 lap dc.identifier.opachttp://corvina.lib.unideb.hu: 8082/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&s howtype=longlong&idno=bibDEK00711596 dc.format.color grafikus, színes dc.description.image Elegáns, frakkba öltözött pincér súgja az asztalnál üldögélő vendég fülébe a fenti mondatot.
A DEA-ban megjelenő adatokat megvizsgálva az FRBR – entitások az alábbiak: a mű Bíró Mihály által készített plakát és kifejezési formája grafikus és alfanumerikus formában, magyar nyelven megvalósított mű. Megjelenési formája egy digitális kép, amelynek a formátuma JPEG. A személyként meg lehet említeni Bíró Mihályt, aki elkészítette a képet. Az entitások harmadik csoportjából a fogalmat említhetjük meg, ami esetünkben „kereskedelmi plakát”, stb. Ennél a példánál kapcsolatokat is meglehet adni: A mű szellemi megvalósítása magyar nyelven történt, ennek fizikai megtestesülése JPEG formátumban lehetséges. A Frissen csapolt Részvény sörünk van! című művet Bíró Mihály alkotta. Tehát ebben az esetben egy művet egy személy hozott létre. A megjelenési forma több személy és testület által valósult meg: először Bíró Mihály rajzolta meg, majd később Frick József és a Grafikai Műhely adta ki. A plakátnál megjelenő entitások néhány attribútuma a következő: A mű, mint entitás attribútumaként megemlíthetjük a mű címét (Frissen csapolt Részvény sörünk van!), a mű formáját (grafikai). A megjelenési forma, mint entitás attribútumai: a megjelenési forma címe (JPEG), szerzőségi közlés: szerző (Bíró Mihály), megjelenés helye (DEA), megjelenés dátuma (2009).
Összegezve a leírtakat el lehet mondani, hogy a plakátok feltárása épp olyan fontos lehet, mint a hagyományos könyvtári dokumentumoké, hiszen rajtuk keresztül megismerhetjük a társadalmi és politikai eseményeket, az ipar, a kereskedelem és a kulturális élet változásait. Remélhetőleg a DEENK plakáttári gyűjteményének feldolgozása folytatódni fog a jövőben is, és a későbbiekben plakátok mellett a többi nyomtatványtípus (gyászjelentés, ex libris, stb.) feltárására is sor kerül.
Felhasznált irodalom: 1) Bakos Katalin: 10x10 év az utcán : a magyar plakátművészet története, 1890-1990. Budapest : Corvina, 2007. p. 8-11. 2) A Bibliográfiai Tételek Funkcionális Követelményei: http://www.oszk.hu/hun/szakmai/frbr/frbr.pdf (2010. március 4.) 3) Cseh Mária: Az utca művészete : képes plakátok Benczúr Gyulától Konecsni Györgyig. In: A nemzeti könyvtár kisnyomtatványtára / szerk. Cseh Mária. Budapest : Osiris, 2002. p. 12-35. 4) Debreceni Egyetem elektronikus Archívum honlapja: http://dspace.lib.unideb.hu:8080/dspace/ (2010. március 8.) 5) Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár központi katalógusa: http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb (2010. március 8.) 6) DEENK Irattár 91/1954. Röpirat- és plakátanyag 7) DEENK Irattár 247/1947. Könyvtári statisztika az 1946 évről 8) DEENK Irattár 477/5/16/963. Gyász- és házasságjelentés gyűjtemény megvásárlása 9) A Dublin Core honlapja. - http://dublincore.org/ (2010. március 4.) 10) Mapping of MARC data elments to FRBR. - http://www.loc.gov/marc/marc-functionalanalysis/source/table2.pdf (2010. március 3.) 11) MSZ ISO 15836. Információ és dokumentáció. A Dublin Core metaadat elemkészlet 12) Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1984-1985. Országos Széchényi Könyvtár ; felelős szerkesztő Kovács Ilona 13) Országos Széchenyi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtár. http://www.oszk.hu/index_hu.htm (2010. március 4.) 14) Pogány György : Különgyűjtemények. In Könyvtárosok kézikönyve. 3. szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest: Osiris, 2003. p. 194-195. 15) Sándor István: Magyar Könyvesház. Győr, 1803. Bevezető. 16) Takács Margit: A Dublin Core metaadat-rendszer könyvtári használata. In: Networkshop 2006 17) Vocalban olvasható szabályzat: http://vocal.lib.klte.hu/szabalyzatok.html (2010. március 9.)
