A CORVIN MÁTYÁS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA MÁSODIK RÉSZ: KÉMIA MATEMATIKA HELYI TANTERVE SZEPTEMBER 1. UTÁN

A CORVIN MÁTYÁS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE 2013. SZEPTEMBER 1. UTÁN

MÁSODIK RÉSZ:

KÉMIA – MATEMATIKA

Tantervek 2013. szeptember 1. után

2. oldal

KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában legyenek a következőkkel: az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel; az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat; a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni; a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására; a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek képesek. a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben is használható tudásra kell szert tenni; a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni is kell a természettudományos vizsgálati módszereket. el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket; el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól; meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen tapasztalatokat; érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és módszereit; érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti megjelenítése; érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni; minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat „háztartásikonyhai” csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni; korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi, energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenni; a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venni. forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan; az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat; bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése.

2 / 444


3. oldal

A kémia tantárgy az egyszerű számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez. Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának, esztétikai-művészeti tudatosságának, kifejezőképességének, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségnek, kezdeményezőképességének, szociális és állampolgári kompetenciájának fejlesztéséhez is. A kémiatörténet megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikus döntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosságuk. Elvárható a felelősségvállalás másokért, amennyiben a tanulóknak szerepet kell vállalniuk a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismertetésében, a kemofóbia és az áltudományos nézetek elleni harcban, továbbá a csalók leleplezésében. A közoktatási kémiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek. Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással való leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék (rajz, modell, poszter, plakát, prezentáció, vers, ének stb.) létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. 9–10. évfolyam A 9-10. évfolyam kémia tananyagának anyagszerkezeti része a periódusos rendszer felépítésének magyarázatához csak a Bohr-féle atommodellt használja, így az alhéjak és a periódusos rendszer mezőinek kapcsolatát nem vizsgálja. A kvantummechanikai atommodell és az elektron hullámtermészetének következményei csak választható tananyag. Erre részben a kémiatanítás időkeretei, részben pedig az elvont fogalmak számának csökkentése érdekében van szükség. A jelen kerettanterv a nemesgáz-elektronszerkezet már korábbról ismert stabilitásából és az elektronegativitás fogalmából vezeti le az egyes atomok számára kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulása révén adódó lehetőségeket az alacsonyabb energiaállapot elérésére. Mindezek logikus következményeként írja le az így kialakuló halmazok tulajdonságait, majd pedig a kémiailag tiszta anyagokból létrejövő keverékeket és összetételük megadásának módjait.

3 / 444


4. oldal

A kémiai reakciók végbemenetelének feltételeit, a reakciókat kísérő energiaváltozások, időbeli lejátszódásuk és a kémiai egyensúlyok vizsgálatát követi a több szempont alapján való csoportosításuk. A sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenet alapján (Brønsted szerint) történik, és szerepel a gyenge savak, illetve bázisok és sóik oldataiban kialakuló egyensúlyok vizsgálata is. A redoxireakciók elektronátmenet alapján történő tárgyalása lehetővé teszi az oxidációs számok változásából kiinduló egyenletrendezést. A elektrokémiai ismeretek részben építenek a redoxireakciók során tanultakra, másrészt a megszerzett tudás fel is használható egyes szervetlen elemek és vegyületek előállításának és felhasználásának tanulásakor. A szervetlen és a szerves anyagok tárgyalása gyakorlatcentrikus, amennyiben előfordulásukat és felhasználásukat a szerkezetükből levezetett tulajdonságaikkal magyarázza. A szervetlen kémiai ismeretek sorrendjét a periódusos rendszer csoportjai, a szerves kémiáét pedig az egyes vegyületekre jellemző funkciós csoportok szabják meg. Ez azért logikus felosztás, mert az egyes elemek éppen a hasonló kémiai tulajdonságaik alapján kerültek a periódusos rendszer azonos csoportjaiba, míg a szerves vegyületek kémiai tulajdonságait elsősorban a bennük lévő funkciós csoportok szabják meg. A szerves kémiát azért érdemes a kémia tananyag végén tárgyalni, hogy a természetes szénvegyületekről szerzett ismeretek alapokat szolgáltassanak a biológia tantárgy biokémia fejezetének megértéséhez. A természetes és a mesterséges szénvegyületek nem különülnek el élesen, hanem mindig ott kerülnek szóba, ahová szerkezetük alapján tartoznak. Ez segíti az anyagi világ egységét tényként kezelő szemléletmód kialakulását.

9. ÉVFOLYAM Tematikai egység

Előzetes tudás

A kémia és az atomok világa

Órakeret 6 óra

Bohr-modell, proton, elektron, vegyjel, periódusos rendszer, rendszám, vegyértékelektron, nemesgáz- elektronszerkezet, anyagmenynyiség, moláris tömeg.

A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és A tematikai egység felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a molánevelési-fejlesztési ris tömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiai céljai tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A kémia mint természettudomány

Fejlesztési követelmények Az alapvető kémiai ismeretek hiánya által okozott veszélyek

4 / 444

Kapcsolódási pontok Fizika: kísérletezés, mérés, mérési hiba.


5. oldal

A kémia és a kémikusok sze- megértése. repe az emberi civilizáció megteremtésében és fenntartásában. Megfigyelés, rendszerezés, modellalkotás, hipotézis, a vizsgálatok megtervezése (kontrolkísérlet, referenciaanyag), elvégzése, és kiértékelése (mérési hiba, reprodukálhatóság), az eredmények publikálása és megvitatása.

Fizika és biológiaegészségtan: a természettudományos gondolkodás és a természettudományos megismerés módszerei.

Az atomok és belső szerkezeA részecskeszemlélet megtük. erősítése.

Fizika: atommodellek, színképek, elektronhéj, tömeg, elektromos töltés, Coulombtörvény, erő, neutron, radioaktivitás, felezési idő, sugárvédelem, magreakciók, energia atomenergia.

Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések változása: atom (Dalton), elektron (J. J. Thomson), atommag (Rutherford), elektronhéjak (Bohr). A proton, neutron és elektron relatív tömege, töltése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Radioaktivitás (Becquerel, Curie házaspár) és alkalmazási területei (Hevesy György, Szilárd Leó, Teller Ede). Elektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. Alapállapot és gerjesztett állapot. Párosított és párosítatlan elektronok, jelölésük. A periódusos rendszer és az anyagmennyiség Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak elektronszerkezeti okai, a periódusos rendszer (Mengyelejev): relatív és moláris atomtömeg, rendszám = protonok száma ill. elektronok száma; csoport = vegyértékelektronok száma; periódus = elektronhéjak száma. Nemesgáz-elektronszerkezet, elektro-

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: II. világháború, a hidegháború.

A relatív és moláris atomtömeg, rendszám, elektronszerkezet, és reakciókészség közötti összefüggések megértése és alkalmazása.

5 / 444

Biológiaegészségtan: biogén elemek. Fizika: eredő erő, elektromos vonzás, taszítás.


6. oldal

negativitás (EN). Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutKulcsfogalmak/ ron, elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és mofogalmak láris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban

Órakeret 10 óra

Ion, ionos és kovalens kötés, molekula, elem, vegyület, képlet, moláris tömeg, fémek és nemfémek, olvadáspont, forráspont, oldat, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, összetett ionok által képzett vegyületek képletei.

Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák A tematikai egység polaritását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és a nevelési-fejlesztési másodlagos kötések erősségeközötti kapcsolatok megértése. Ismert szilárd anyagok csoportosítása kristályrácstípusuk szerint. Az anyacéljai gok szerkezete, tulajdonságai és felhasználása közötti összefüggések alkalmazása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A szerkezet, a tulajdonságok A kémiai kötések kialakulása, és a felhasználás közötti összefüggések alkalmazása. törekvés a nemesgázelektronszerkezet elérésére. Az EN döntő szerepe az elsődleges kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulásában. Halmazok

Ionos kötés és ionrács Egyszerű ionok kialakulása nagy EN-különbség esetén. Az ionos kötés mint erős elektrosztatikus kölcsönhatás és ennek következményei.

Fémes kötés és fémrács

Ionvegyületek képletének szerkesztése.

Biológiaegészségtan:. az idegrendszer működése. Fizika: elektrosztatikai alapjelenségek, áramvezetés.

A fémek közös tulajdonsága-

6 / 444

Fizika: hővezetés,


Fémes kötés kialakulása kis EN-ú atomok között. Delokalizált elektronok, elektromos és hővezetés, olvadáspont és mechanikai tulajdonságok. Kovalens kötés és atomrács Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás. Kötési energia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok makroszkópikus tulajdonságai és felhasználása. Molekulák Molekulák képződése, kötő és nemkötő elektronpárok. Öszszegképlet és szerkezeti képlet. A molekulák alakja. A molekulapolaritás.

7. oldal

inak értelmezése a fémrács jellemzői alapján.

olvadáspont, forráspont, áramvezetés. Vizuális kultúra: kovácsoltvas kapuk, ékszerek.

A kötéspolaritás megállapítáFizika: energiamisa az EN-különbség alapján. nimum. Fizika; matematika: vektorok.

Molekulák alakjának és polaFizika: töltések, póritásának megállapítása. lusok.

Másodrendű kötések és a moTendenciák felismerése a máFizika: energia és lekularács sodrendű kölcsönhatásokkal jel- mértékegysége, forrás, Másodrendű kölcsönhatások lemezhető molekularácsos anya- forráspont, töltéselosztiszta halmazokban. A hidrogén- gok fizikai tulajdonságai között. lás, tömegvonzás. kötés szerepe az élő szervezetben. A „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönhatások kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal, ill. a felhasználhatósággal. Összetett ionok Összetett ionok képződése, töltése és térszerkezete. A mindennapi élet fontos összetett ionjai. Kulcsfogalmak/

A „zsíroldékony”, „vízoldékony” és „kettős oldékonyságú” anyagok molekulapolaritásának megállapítása.

Összetett ionokat tartalmazó vegyületek képletének szerkesztése.

Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula,

7 / 444


fogalmak

molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion.

Tematikai egység

Előzetes tudás

8. oldal

Anyagi rendszerek

Órakeret 9 óra

Keverék, halmazállapot, gáz, folyadék, szilárd, halmazállapotváltozás, keverékek szétválasztása, hőleadással és hőfelvétellel járó folyamatok, hőmérséklet, nyomás, térfogat, anyagmennyiség, sűrűség, oldatok töménységének megadása tömegszázalékban és térfogatszázalékban, kristályosodás, szmog, adszorpció.

A tanulók által ismert anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, ill. kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetA tematikai egység ben. A diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonevelési-fejlesztési nyainak megállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jelcéljai lemzése anyagmennyiség-koncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás, ill. a halmazállapot-változások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatokként. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)


Az anyagi rendszerek és csoportosításuk

Ismert anyagi rendszerek és változások besorolása a megisA rendszer és környezte, nyílt mert típusokba. és zárt rendszer. A kémiailag tiszta anyagok, mint egykomponensű, a keverékek, mint többkomponensű homogén, ill. heterogén rendszerek.

Kapcsolódási pontok Fizika: halmazállapotok, a halmazállapotváltozásokat kísérő energiaváltozások, belső energia, hő, állapotjelzők: nyomás, hőmérséklet, térfogat.

Halmazállapotok és halmazálA valószínűsíthető halmazálMagyar nyelv és lapot-változások lapot megadása az anyagot alko- irodalom: szólások: pl. Az anyagok tulajdonságainak, tó részecskék és kölcsönhatásaik „Eltűnik, mint a kámfor”; Móra Ferenc: és halmazállapot-változásainak alapján. Kincskereső kisködanyagszerkezeti értelmezése. mön. Exoterm és endoterm változások.

8 / 444


Gázok és gázelegyek A tökéletes (ideális) gáz, Avogadro törvénye, moláris térfogat, abszolút, ill. relatív sűrűség és gyakorlati jelentőségük. Gázok diffúziója. Gázelegyek összetételének megadása, robbanási határértékek.

Folyadékok, oldatok A molekulatömeg, a polaritás és a másodrendű kötések erősségének kapcsolata a forrásponttal; a forráspont nyomásfüggése. Oldódás, oldódási sebesség, oldhatóság. Az oldódás és kristályképződés; telített és telítetlen oldatok. Az oldáshő. Az oldatok összetételének megadása (tömeg-, és térfogatszázalék, anyagmennyiség-koncentráció). Adott töménységű oldat készítése, hígítás. Ozmózis.

9. oldal

A gázok moláris térfogatával és relatív sűrűségével, a gázelegyek összetételével kapcsolatos számolások.

Biológiaegészségtan: légzési gázok, szén-dioxidmérgezés. Fizika: sűrűség, Celsius- és Kelvinskála, állapotjelző, gáztörvények, kinetikus gázmodell.

Oldhatósági görbék elemzése. BiológiaEgyszerű számolási feladatok egészségtan: diffúzió, megoldása az oldatokra vonatozmózis. kozó összefüggések alkalmazáFizika: hő és mérsával. tékegysége, hőmérséklet és mértékegysége, a hőmérséklet mérése, hőleadás, hőfelvétel, energia. Matematika: százalékszámítás, aránypárok.

Szilárd anyagok

Fizika: harmonikus rezgés, erők egyensúlya, áramvezetés.

Kristályos és amorf szilárd anyagok; a részecskék rendezettsége.

A kolloidokról szerzett ismeBiológiaegészségtan: biológiaiA kolloidok különleges tulaj- retek alkalmazása a gyakorlatban. lag fontos kolloidok, donságai, fajtái és gyakorlati jefehérjék. lentősége. Kolloidok stabilizáláKolloid rendszerek

sa és megszüntetése, háztartási és környezeti vonatkozások. Az adszorpció jelensége és jelentősége. Kolloid rendszerek az élő szervezetben és a nanotechnológiában. Kulcsfogalmak/

Fizika: nehézségi erő.

Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm, endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, ol-

9 / 444


fogalmak

dat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis, kristályos és amorf anyag.

Tematikai egység

Előzetes tudás

10. oldal

Kémiai reakciók és reakciótípusok

Órakeret 16 óra

Fizikai és kémiai változás, reakcióegyenlet, tömegmegmaradás törvénye, hőleadással és hőfelvétellel járó reakciók, sav-bázis reakció, közömbösítés, só, kémhatás, pH-skála, égés, oxidáció, redukció, vasgyártás, oxidálószer, redukálószer.

A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, ill. az egyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A tömeghatás törvéA tematikai egység nye. A Le Châtelier–Braun-elv alkalmazása. A savak és bázisok tunevelési-fejlesztési lajdonságainak, valamint a sav-bázis reakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erősségének céljai magyarázata az elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. A sav-bázis reakciók. Az égésről, ill. az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon. A redoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A kémiai reakciók feltételei és a kémiai egyenlet A kémiai reakciók és lejátszódásuk feltételei, aktiválási energia, aktivált komplex. A kémiai egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási törvények, sztöchiometria.



Kémiai egyenletek rendezése készségszinten. Egyszerű sztöchiometriai számítások.

Biológiaegészségtan: aktiválási energia. Fizika: hőmérséklet mozgási energia, rugalmatlan ütközés, lendület, ütközési energia, megmaradási törvények. Matematika: százalékszámítás.

A kémiai reakciók energiaviAz energiamegmaradás törvéBiológiaszonyai nyének alkalmazása a kémiai re- egészségtan: ATP, lasakciókra. sú égés, a biokémiai Képződéshő, reakcióhő, a folyamatok energiatermokémiai egyenlet. Hess tétemérlege. le. A kémiai reakciók hajtóereje

10 / 444


11. oldal

az energiacsökkenés és a rendezettségcsökkenés. Hőtermelés kémiai reakciókkal az iparban és a háztartásokban. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése.

Fizika: a hő és a belső energia, II. főtétel, energiagazdálkodás, környezetvédelem. Matematika: műveletek negatív előjelű számokkal.

A reakciósebesség

Kémiai reakciók sebességének Biológiaegészségtan: az enziA reakciósebesség fogalma és befolyásolása a gyakorlatban. mek szerepe. szabályozása a háztartásban és az iparban. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől, ill. a koncentrációtól, katalizátorok.

Fizika: mechanikai sebesség.

Kémiai egyensúly

A dinamikus kémiai egyenA dinamikus kémiai egyensú- súlyban lévő rendszerre gyakolyi állapot kialakulásának feltét- rolt külső hatás következményeielei és jellemzői. A tömeghatás nek megállapítása konkrét példátörvénye. A Le Châtelier–Braun- kon. elv és a kémiai egyensúlyok befolyásolásának lehetőségei, ezek gyakorlati jelentősége.

Sav-bázis reakciók

Biológiaegészségtan: homeosztázis, ökológiai és biológiai egyensúly. Fizika: egyensúly, energiaminimumra való törekvés, a folyamatok iránya, a termodinamika II. főtétele.

A sav-bázis párok felismerése Biológiaegészségtan: a szénA savak és bázisok fogalma és megnevezése. Brønsted szerint, sav-bázis páInformációk a testfolyadékok dioxid oldódása , savbázis reakciók az élő rok, kölcsönösség és viszonyla- pH-járól, a „lúgosítás”-ról mint gosság. A savak és bázisok erős- áltudományról. Semlegesítéshez szervezetben, kiválasztás, a testfolyadékok sége. Lúgok. Savmaradék ionok. szükséges erős sav-, ill. lúg A pH és az egyensúlyi anyagmennyiségének számítása. kémhatása, a zuzmók mint indikátorok, a saoxóniumion, ill. hidroxidion vas eső hatása az élőkoncentráció összefüggése. A világra. pH változása hígításkor és töményítéskor. A sav-bázis indikáMatematika: logatorok működése. Közömbösítés ritmus. és semlegesítés, sók. Sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendők savill. lúgmarás esetén.

11 / 444


12. oldal

Oxidáció és redukció

Egyszerű redoxiegyenletek Az oxidáció és a redukció fo- rendezése az elektronátmenetek galma oxigénátmenet, ill. elekt- alapján, egyszerű számítási felronátadás alapján. Az oxidációs adatok megoldása. Az oxidálószer, ill. a redukálószer megneszám és kiszámítása. Az elektvezése redoxireakciókban. ronátmenetek és az oxidációs számok változásainak összefüggései redoxireakciókban. Az oxidálószer és a redukálószer értelmezése az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam alapján, kölcsönösség és viszonylagosság.

Biológiaegészségtan: biológiai oxidáció, redoxireakciók az élő szervezetben. Fizika: a töltések nagysága, előjele, töltésmegmaradás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tűzgyújtás, tűzfegyverek.

Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, Kulcsfogal- képződéshő, reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dimak/ fogalmak namikus kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.

Tematikai egység

Elektrokémia

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Redoxireakciók, oxidációs szám, ionok, fontosabb fémek, oldatok, áramvezetés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciók közti összefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrások működési elvének megismerése, helyes használatuk elsajátítása. Az elektrolízis és gyakorlati alkalmazásai jelentőségének felismerése. A galvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként való gyűjtése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)



A reakciók irányának megA redukálóképesség (oxidá- határozása fémeket és fémionokat tartalmazó oldatok kölódási hajlam). A zött. redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés.

Biológia-egészségtan: ingerületvezetés.

A redoxireakciók iránya

Galvánelem

Különféle galvánelemek

12 / 444

Fizika: galvánelem, soros és párhuzamos kapcsolás, elektromotoros erő.


A galvánelemek (Daniellelem) felépítése és működése, anód- és katódfolyamatok.

13. oldal

pólusainak megállapítása.

A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard hidrogénelektród. Elektromotoros erő. A galvánelemekkel kapcsolatos környezeti problémák. Elektrolízis Az elektrolizálócella és a galvánelemek felépítésének és működésének összehasonlítása. Ionvándorlás. Anód és katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Akkumulátorok szabályos feltöltése. Információk a klóralkáli ipar higanymentes technológiáiról. A Faraday-törvények használata számítási feladatokban, pl. alumíniumgyártás esetén.

Fizika: feszültség, Ohm-törvény, ellenállás, áramerősség, elektrolízis.

Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív hulladékgyűjtés, galvanizálás.

A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik

Órakeret 8 óra

Izotóp, magfúzió, diffúzió, nemesgáz-elektronszerkezet, reakciókészség, az oldhatóság összefüggése a molekulaszerkezettel, apoláris és poláris molekula, redukálószer, oxidálószer, sav.

A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések megértése, előfordulásuk és A tematikai egység mindennapi életben betöltött szerepük magyarázata a tulajdonságaik nevelési-fejlesztési alapján. Az élettani szempontból jelentős különbségek felismerése az céljai elemek és azok vegyületei között. A veszélyes anyagok biztonságos használatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáján. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A szervetlen kémia tárgya A szervetlen elemek és vegyületek jellemzésének szem-

Fejlesztési követelmények Az elemek és vegyületek jellemzéséhez használt szempontrendszer használata.

13 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: biogén elemek. Fizika: fizikai tulaj-


14. oldal

donságok és a halmazszerkezet, atommagstabilitás.

pontrendszere. Elemek gyakorisága a Földön és a világegyetemben. Hidrogén

A médiában megjelenő inFizika: hidrogénbomAtomos állapotban egy pá- formációk elemzése, kritikája, ba, magfúzió, a tömegderosítatlan elektron (stabilis oxi- megalapozott véleményalkotás fektus és az energia kap(pl. a „vízzel hajtott autó” tév- csolata. dációs száma: +1), megfelelő katalizátorral jó redukálószer. eszméjének kapcsán). Történelem, társadalmi Nagy elektronegativitású atoés állampolgári ismeretek: mok (oxigén, nitrogén, klór) II. világháború, a Hindenmolekuláris állapotban is oxiburg léghajó katasztrófádálják. Kicsi, apoláris kétatoja. mos molekulák, alacsony forráspont, kis sűrűség, nagy diffúziósebesség. Előállítás. Nemesgázok Nemesgázelektronszerkezet, kis reakciókészség. Gyenge diszperziós kölcsönhatás, alacsony forráspont, kis sűrűség, rossz vízoldhatóság. Előfordulás. Felhasználás. Halogének Atomjaikban egy elektronnal kevesebb van a nemesgázokénál, legstabilisabb oxidációs szám:

A tulajdonságok és felhasználás kapcsolatának felismerése.

Fizika: magfúzió, háttérsugárzás, fényforrások.

A halogének és a Fizika: az energiafajták halogenidek élettani hatása kö- egymásba való átalakulázötti nagy különbség okainak sa, elektrolízis. megértése.

(-1), oxidáló (mérgező) hatás a csoportban lefelé az ENsal csökken. Kétatomos apoláris molekulák, rossz (fizikai) vízoldhatóság. Jellemző halmazállapotaik, a jód szublimációja. Reakcióik vízzel, fémekkel, hidrogénnel, más halogenidekkel. Előfordulás: halogenidek. Előállítás. Felhasználás.

14 / 444


Nátium-klorid Stabil, nemesgázelektronszerkezetű ionok, kevésé reakcióképes. Ionrács, magas olvadáspont, jó vízoldhatóság, fehér szín. Előfordulás. Felhasználás.

15. oldal

Élelmiszerek sótartalmával, a napi sóbevitellel kapcsolatos számítások, szemléletformálás.

Hidrogén-klorid

A gyomorsav sósavtartalmával és gyomorégésre alkalPoláris molekula, vízben disszociál, vizes oldata a sósav. mazott szódabikarbóna menynyiségével, valamint a belőle Reakciói különböző fémekkel. keletkező szén-dioxid térfogaElőfordulás. Előállítás. Feltával, ill. vízkőoldók savtartalhasználás. mával kapcsolatos számítások.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Földrajz: sóbányák.

Biológia-egészségtan: gyomornedv.

Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer, nemesgázelektronszerkezet, reakciókészség, relatív sűrűség, veszélyességi szimbólum, fertőtlenítés, erélyes oxidálószer, fiziológiás sóoldat, szublimáció.

Tematikai egység

Az oxigéncsoport és vegyületeik

Órakeret 11 óra

Előzetes tudás

Kétszeres kovalens kötés, sav, só, oxidálószer, oxidációs szám.


Az oxigéncsoport elemeinek és vegyületeinek szerkezete, összetétele, tulajdonságai és felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. Az oxigén és a kén eltérő sajátságainak, a kénvegyületek sokféleségének magyarázata. A környezeti problémák iránti érzékenység fejlesztése. Tudomány és áltudomány megkülönböztetése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Oxigén 2 elektron felvételével nemesgáz elektronszerkezetű, nagy EN, stabilis oxidációs száma (-2), oxidálószer. Kis,



Környezet-és egészségtudatos magatartás, médiakritikus attitűd.

Biológia-egészségtan: légzés és fotoszintézis kapcsolata. Földrajz: a légkör szerkezete és összetétele.

15 / 444


16. oldal

kétatomos apoláris molekulák, gáz, vízoldhatósága rossz. Szinte minden elemmel reagál (oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik). Előállítás. Felhasználás. Ózon Molekulájában nem érvényesül az oktettszabály, bomlékony, nagy reakciókészség, erős oxidálószer, mérgező gáz. A magaslégkörben hasznos, a földfelszín közelében káros. Előállítás. Felhasználás. Víz Poláris molekulái között hidrogénkötések, magas olvadáspont és forráspont, nagy fajhő és felületi feszültség (Eötvös Loránd), a sűrűség függése a hőmérséklettől. Poláris anyagoknak jó oldószere. Redoxi- és sav-bázis reakciókban betöltött szerepe.

Az ivóvízre megadott egészségügyi határértékek értelmezése, ezzel kapcsolatos számolások, a vízszennyezés tudatos minimalizálása.

Biológia-egészségtan: a víz az élővilágban. Fizika: a víz különleges tulajdonságai, a hőtágulás és szerepe a természeti és technikai folyamatokban. Földrajz: a Föld vízkészlete, és annak szenynyeződése.

Hidrogén-peroxid Az oxigén oxidációs száma nem stabilis (-1), bomlékony, oxidálószer és redukálószer is lehet. Felhasználás. Kén

A kén és szén égésekor keletkező kén-dioxid térfogatáAz oxigénnél több elektronhéj, kisebb EN, nagy mole- val, a levegő kén-dioxid tartalmával, az akkumulátorsav kuláiban egyszeres kötések, koncentrációjával kapcsolatos szilárd, rossz vízoldhatóság. Égése. Előfordulás. Felhaszná- számolások. lás. Különböző fémek oldódása híg és tömény kénsavban. InHidrogén-szulfid és sói formációk a kőolaj kénteleníNincs hidrogénkötés, víztéséről, a záptojásszagról, a ben kevéssé oldódó, mérgező kén-hidrogénes gyógyvíz

16 / 444

Biológia-egészségtan: zuzmók mint indikátorok, a levegő szennyezettsége.


gáz. A kén oxidációs száma (2), redukálószer, gyenge sav, sói: szulfidok. Kén-dioxid, kénessav és sói A kén oxidációs száma (+4), redukálószerek, mérgezők. Vízzel kénessav, sói: szulfitok.

17. oldal

ezüstékszerekre gyakorolt hatásáról, a szulfidos ércekről, a kén-dioxid és a szulfitok használatáról a boroshordók fertőtlenítésében, a savas esők hatásairól, az akkumulátorsavról, a glaubersó, a gipsz, a rézgálic és a timsó felhasználásáról,

Kén-trioxid, kénsav és sói A kén oxidációs száma (+6). Kén-dioxidból kéntrioxid, belőle vízzel erős, oxidáló hatású kénsav, amely fontos ipari és laboratóriumi reagens, sói: szulfátok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Oxidálószer, redukálószer, fertőtlenítés, vízszennyezés, légszenynyezés, savas eső, oxidáló hatású erős sav.

Tematikai egység

A nitrogéncsoport és vegyületeik

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Háromszoros kovalens kötés, apoláris és poláris molekula, légszennyezés.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A nitrogén és a foszfor sajátságainak megértése a szerkezetük alapján, összevetése, legfontosabb vegyületeik hétköznapi életben betöltött jelentőségének megismerése. Az anyagok természetben való körforgása és ennek jelentősége. Helyi környezetszennyezési probléma kémiai vonatkozásainak megismerése és válaszkeresés a problémára.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Nitrogén Kicsi, kétatomos, apoláris molekula, erős háromszoros kötés, kis reakciókészség, vízben rosszul oldódik. Ammónia és sói

Fejlesztési követelmények A levegő NOx-tartalmára vonatkozó egészségügyi határértékekkel, a műtrágyák összetételével kapcsolatos számolások. Helyi környezeti probléma önálló vizsgálata.

17 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a nitrogén körforgása, a baktériumok szerepe a nitrogén körforgásban, a levegő és a víz szennyezettsége, a foszfor körforgása a természetben,


Molekulái között hidrogénkötések, könnyen cseppfolyósítható, nagy párolgáshőjű gáz. Nemkötő elektronpár, gyenge bázis, savakkal ammóniumsókat képez. Szerves anyagok bomlásakor keletkezik. Ammóniaszintézis, salétromsav- és műtrágyagyártás. A nitrogén oxidjai NO és NO2: párosítatlan elektronok miatt nagy reakciókészség, NO a levegőn önként mérgező NO2-dá oxidálódik, amelyből oxigénnel és vízzel salétromsav gyártható. N2O: bódító hatás. Felhasználás. Salétromossav, salétromsav, sóik A salétromossavban és sóiban a nitrogén oxidációs száma (+3), redukálószerek. A salétromsavban és sóiban a nitrogén oxidációs száma (+5), erős oxidálószerek. Felhasználás. Foszfor és vegyületei A nitrogénnél több elektronhéj, kisebb EN, atomjai között egyszeres kötések, a fehérfoszfor és a vörösfoszfor szerkezete és tulajdonságai. Égésekor difoszfor-pentaoxid, abból vízzel foszforsav keletkezik, melynek sói a foszfátok. Felhasználás a háztartás-ban és a mezőgazdaságban.

18. oldal

A nitrátok oxidáló hatása (csillagszóró, görögtűz, bengálitűz, puskapor).

ATP, a műtrágyák hatása a növények fejlődésére, a fogak felépítése, a sejthártya szerkezete.

Információk a keszonbetegségről, az ipari és biolóFizika: II. főtétel, giai nitrogénfixálásról, az fény. NO keletkezésekor villámTörténelem, társaláskor és belső égésű motodalmi és állampolgári rokban, értágító hatásáról ismeretek: Irinyi János. (nitroglicerin, Viagra), a gépkocsi-katalizátorokról, a nitrites húspácolásról, a savas esőről, a kéjgázról (Davy), a választóvízről és a királyvízről, a műtrágyázás szükségességéről, az eutrofizációról, a vizek nitrit-, ill. nitráttartalmának következményeiről, az ammónium-nitrát felrobbantásával elkövetett terrorcselekményekről, a nitrogén körforgásáról a természetben.

Környezettudatos és egészségtudatos vásárlási szokások kialakítása.

A trisó vizes oldatának kémhatás-vizsgálata. Információk Irinyi Jánosról, a gyufa történetéről, a foszforeszkálásról, a foszfátos és a foszfátmentes mosóporok környezeti hatásairól, az üdítőitalok foszforsavA foszforvegyületek szerepe a tartalmáról és annak fogakra fogak és a csontok felépítésében. gyakorolt hatásáról, a foszfor körforgásáról a természetben.

18 / 444


Kulcsfogalmak/ fogalmak

19. oldal

Gyulladási hőmérséklet, műtrágya, eutrofizáció, anyagkörforgás.


A széncsoport és szervetlen vegyületeik

Órakeret 7 óra

Előzetes tudás

Atomrács, grafitrács, tökéletes és nem tökéletes égés, a szénmonoxid és a szén-dioxid élettani hatásai, szénsav, gyenge sav, karbonátok.


A szén és a szilícium korszerű felhasználási lehetőségeinek ismerete. Vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-dioxid kvóta napjainkban betöltött szerepének megértése. A karbonátok és szilikátok, mint a földkérget felépítő vegyületek gyakorlati jelentőségének megértése. A szilikonok felhasználási módjainak, ezek előnyeinek és hátrányainak magyarázata tulajdonságaikkal.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Szén A gyémánt atomrácsa, a grafit rétegrácsa és következményeik. Kémiai tulajdonságok. Bányászatuk. Felhasználás. Szén-monoxid Kicsi, közel apoláris molekulák, vízben rosszul oldódó, a levegővel jól elegyedő gáz. A szén oxidációs száma (+2), jó redukálószer (vasgyártás), éghető. Széntartalmú anyagok tökéletlen égésekor keletkezik. Életveszélyes, mérgező. Szén-dioxid, szénsav és sói Molekularácsos, vízben fizikailag rosszul oldódó gáz. A szén oxidációs száma stabilis, redoxireakcióra nem hajlamos,

Fejlesztési követelmények Érvek és ellenérvek tudományos megalapozottságának vizsgálata és vitákban való alkalmazása a klímaváltozás kapcsán. A szén-monoxid és szén-dioxid térfogatával kapcsolatos számolások. Karbonátok és hidrogénkarbonátok reakciója savval, vizes oldatuk kémhatása. Információk a természetes szenek keletkezéséről, felhasználásukról és annak környezeti problémáiról, a mesterséges szenek (koksz, faszén, orvosi szén) előállításáról és felhasználásáról, a karbonszálas horgászbotokról, a „véres gyémántokról”, a mesterséges gyémántokról, a fullerénekről és a nanocsövekről, az üveg-

19 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a szén-dioxid az élővilágban, fotoszintézis, sejtlégzés, a szénmonoxid és a széndioxid élettani hatása. Fizika: félvezetőelektronikai alapok. Földrajz: karsztjelenségek.


nem éghető. Vízzel egyensúlyi reakcióban gyenge savat képez, ennek sói a karbonátok és a hidrogén-karbonátok. Nem mérgező, de életveszélyes. Lúgokban karbonátok formájában megköthető. Előfordulás (szén-dioxid kvóta). Felhasználás. Szilícium és vegyületei Aszénnél kisebb EN, atomrács, de félvezető, mikrocsipek, ötvözetek. SiO2: atomrács, kvarc, homok, drágakövek, szilikátásványok, kőzetek. Üveggyártás, vízüveg, építkezés. Szilikonok tulajdonságai és felhasználása.

20. oldal

házhatás előnyeiről és hátrányairól, a szén-monoxid és a szén-dioxid által okozott halálos balesetekről, a szikvízről (Jedlik Ányos), a szén körforgásáról (fotoszintézis, biológiai oxidáció).

Kiegyensúlyozott véleményalkotás a mesterséges anyagok alkalmazásának előnyeiről és hátrányairól. Információk az üveg újrahasznosításáról, a „szilikózisról”, a szilikon protézisek előnyeiről és hátrányairól.

Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát, szilKulcsfogalmak/ foikon. galmak

Tematikai egység

A fémek és vegyületeik

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Redoxireakció, standardpotenciál, gerjesztett állapot, , sav-bázis reakció.


A fontosabb fémek és vegyületeik szerkezete, összetétele, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A vízkeménység, a vízlágyítás és vízkőoldás, a korrózióvédelem és a szelektív hulladékgyűjtés problémáinak helyes kezelése a hétköznapokban. A fémek előállítása és reakciókészsége közötti kapcsolat megértése. Az ötvözetek felhasználása. A nehézfémvegyületek élettani hatásainak, környezeti veszélyeinek tudatosítása. A vörösiszap-katasztrófa és a tiszai cianidszennyezés okainak és következményeinek megértése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alkálifémek



Hideg zsíroldókkal kapcso-

Biológia-egészségtan:

20 / 444


Kis EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+1), erős redukálószerek, vízből lúgképzés közben hidrogénfejlesztés, nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alkáliföldfémek Kicsi (de az alkálifémeknél nagyobb) EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+2), erős (de az alkálifémeknél gyengébb) redukálószerek (reakció vízzel), nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alumínium Stabilis oxidációs száma (+3), jó redukálószer, de védő oxidréteggel passziválódik. Könnyűfém. Előfordulás. Előállítás. Felhasználás.

Ón és ólom

21. oldal

latos számolások, balesetvédelem. Információk Davy munkásságáról, az alkálifém-ionok élettani szerepéről (pl. ingerületvezetés).

Mészégetéssel, mészoltással, a mész megkötésével kapcsolatos számolások, balesetvédelem.

Fe: nehézfém, nedves levegőn laza szerkezetű rozsda. Vas- és acélgyártás, edzett

Biológia-egészségtan: a csont összetétele.

Információk az alkáliföldfém-ionok élettani szerepéről, a csontritkulásról, a kalciumtablettákról, építőanyagokról.

A reakciók ipari méretekben való megvalósítása által okozott nehézségek megértése.

Fizika: elektrolízis. Biológia-egészségtan: Alzheimer-kór.

Információk az alumínium előállításának történetéről és magyar vonatkozásairól („magyar ezüst”, vörösiszap katasztrófa).

Földrajz: timföld- és alumíniumgyártás.

Akkumulátorok szelektív gyűjtése.

Fizika: elektromos ellenállás.

A hulladékhasznosítás környezeti és gazdasági jelentőségének felismerése. Vassal, acéllal és korróziójával kapcsolatos számolások.

Biológia-egészségtan: a vér.

Oxidációs számok: (+2), (+4), csoportban lefelé EN Információk az ónpestisről, csökken, fémes jelleg nő. Felü- konzervdobozokról, vízvezeleti védőréteg. Felhasználás. tékekről, az autó akkumulátoÉlettani hatás. rokról, az ólomkristályról, az ólomtartalmú festékekről. Vascsoport, króm és mangán

kiválasztás, idegrendszer ízérzékelés.

21 / 444

Fizika: fényelnyelés, fényvisszaverés, ferromágnesség, modern


acél, ötvözőanyagok, rozsdamentes acél. Újrahasznosítás, szelektív gyűjtés, korrózióvédelem. Cr és Mn: vegyületeikben változatos oxidációs állapot (különféle szín), magas oxidációs szám esetén erős oxidálószerek. Félnemes és nemesfémek Jó elektromos és hővezetés, jó megmunkálhatóság, tetszetős megjelenés, kis reakciókészség. Viselkedésük levegőn, oldódásuk (hiánya) savakban. Felhasználás.

22. oldal

Információk acélokról, a fényforrások. korrózió által okozott károkról, Földrajz: vas- és a korrózióvédelemről, a vas acélgyártás. biológiai jelentőségéről, a „hiMagyar nyelv és iropermangán”-ról. dalom: szólások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: rézkor, bronzkor, vaskor. A félnemes és nemesfémek tulajdonságai, felhasználása és értéke közötti összefüggések megértése.

Információk a nemesfémek bányászatáról (tiszai cianidszennyezés), felhasználásáról, újrahasznosításáról, a Vegyületeik karátról, a fényképezés törtéRézion: nyomelem, de nanetéről, a rézgálicot tartalmazó gyobb mennyiségben mérgező. növényvédőszerekről, a rézEzüst-ion: mérgező, ill. fertőt- edények használatáról, a kollolenítő hatású. Felhasználás. id ezüst spray-ről, a lápisz felhasználási módjairól, ezüst és a réztárgyak tisztításáról. Cink, kadmium, higany Fémes tulajdonságok, a higany szobahőmérsékleten folyadék. A cink híg savakkal reagál. Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO. Élettani hatás. Szelektív gyűjtés.


A mérgező, de kedvező tulajdonságú anyagok használati szabályainak betartása. Információk a horganyzott bádogról, a higany (fénycsövek, régen hőmérők, vérnyomásmérők, amalgám fogtömés, elektródok) és a kadmium (galvánelemek) felhasználásának előnyeiről és hátrányairól, híres mérgezési esetekről (Itai-itai betegség, veszélyes hulladékok).

Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc, környezeti katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám, ötvözet.

22 / 444


Tematikai egység

Előzetes tudás

23. oldal

A szénhidrogének és halogénezett származékaik

Órakeret 21 óra

A szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén elektronszerkezete. Egyszeres és többszörös kovalens kötés, a molekulák alakja és polaritása, másodrendű kötések. Kémiai reakció, égés, reakcióhő, halogének, savas eső, „ózonlyuk”.

Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A A tematikai egység szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, tulajdonsánevelési-fejlesztési gai, előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok felismerése céljai és alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Bevezetés a szerves kémiába A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az organogén elemek (Lavoisier).

Fejlesztési követelmények Az anyagi világ egységességének elfogadása. A modell és képlet kapcsolatának rögzítése, képletírás. A nevek értelmezése.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: biogén elemek.

Molekulamodellek, szerves molekulákról készült ábrák, A szerves vegyületek képek és képletek összehasonnagy száma, a szénatom külítása. Az izomer vegyületek lönleges sajátosságai, funktulajdonságainak összehasonciós csoport, konstitúció, lítása. A szerves vegyületek izoméria. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), elnevezése néhány köznapi a szerkezeti képlet, a konsti- példán bemutatva, rövidítések, pl. E-számok. túciós képlet és az egyszerűsített jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves vegyületek elnevezésének lehetőségei: tudományos és köznapi nevek. A telített szénhidrogének Alkánok (paraffinok), cikloalkánok, 1-8 szénato-

Veszélyes anyagok környezetterhelő felhasználása szükségességének belátása. A

23 / 444

Biológia-egészségtan: etilén mint növényi hormon, rákkeltő és mutagén


mos főlánccal rendelkező alkánok elnevezése, metil- és etilcsoport, homológ sor, általános képlet.

24. oldal

földgáz robbanási határértéke- anyagok, levegőszennyeivel és fűtőértékével kapcsola- zés, szmog, üvegházhatás, tos számolások. ózonpajzs, savas esők.

Információk a kőolajA nyílt láncú alkánok mo- feldolgozásról, az üzemlekulaszerkezete, a anyagokról, az oktánszámról, ciklohexán konformációja. a cetánszámról, a megújuló és Apoláris molekulák, olvadás- a meg nem újuló energiaforés forráspont függése a molá- rások előnyeiről és hátrányairis tömegtől. Égés, szubszti- ról, a szteránvázas vegyületúciós reakció halogénekkel, tekről. hőbontás. A telített szénhidrogének előfordulása és felhasználása. A fosszilis energiahordozók problémái. Az alkének (olefinek) Elnevezésük 2-4 szénatomos főlánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az olefinek előállítása. A diének és a poliének A buta-1,3-dién és az izoprén szerkezete, tulajdonságai. Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a műgumi szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A karotinoidok. Az acetilén Acetilén (etin) szerkezete, tulajdonságai. Reakciói: égés, addíciós reakciók, előállítása, felhasználása. Az aromás szénhidrogének A benzol szerkezete (Ke-

A háztartási műanyaghulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása.

A természetes és mesterséges anyagok összehasonlítása, helyes életviteli, vásárlási szokások kialakítása.

Balesetvédelmi és munkabiztonsági szabályok betartása hegesztéskor. Információk a karbidlámpa és a disszugáz használatáról. Az értéktelen kőszénkátrányból nyert értékes vegyipari alapanyagul szolgáló aro-

24 / 444

Fizika: olvadáspont, forráspont, forrás, kondenzáció, forráspontot befolyásoló külső tényezők, hő, energiamegmaradás, elektromágneses sugárzás, poláros fény, a foton frekvenciája, szín, és energia, üvegházhatás. Technika, életvitel és gyakorlati: fűtés, tűzoltás, energiatermelés. Földrajz: kőolaj- és földgázlelőhelyek, keletkezésük, energiaipar, kaucsukfa-ültetvények, levegőszennyezés, szmog, globális problémák, üvegházhatás, ózonlyuk, savas eső.


25. oldal

kulé), tulajdonságai, szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. Toluol (TNT), sztirol és polisztirol. A benzol előállítása. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása.

más szénhidrogének felhasználása, előnyök és veszélyek mérlegelése.

A halogéntartalmú szénhidrogének

A szerves halogénvegyületek környezetszennyezésével kapcsolatos szövegek, hírek kritikus, önálló elemzése.

A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése, kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, gyúlékonyság hiánya, erős élettani hatás. A halogénszármazékok jelentősége.

Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoKulcsfogalmak/ fo- port, köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műgalmak anyag.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

Az oxigéntartalmú szerves vegyületek

Órakeret 22 óra

Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Az előfordulásuk, a felhasználásuk, a biológiai jelentőségük és az élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaikra, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének ismerete.

Ismeretek (tartalmak, je-


25 / 444



26. oldal

lenségek, problémák, alkalmazások) Alkoholos italok összetételéBiológia-egészségtan: az alkohol hatásai, erjeAz alkoholok csoportosítása, re, véralkoholszintre, metanolmérgezésre vonatkozó dés. elnevezésük. A metanol, az etanol, az etilén-glikol és a gli- számolások, egészségtudatos Fizika: felületi feszültmagatartás. cerin szerkezete és tulajdonsáség. gai, élettani hatása. Égésük, Információk a bioetanolról, részleges oxidációjuk, semleges a glicerin biológiai és kozmetikémhatásuk, észterképződés. kai jelentőségéről, az etilénAlkoholok, alkoholtartalmú ita- glikol mint fagyálló folyadék lok előállítása. Denaturált alkalmazásáról, mérgezésekről szesz. és borhamisításról. Az alkoholok

A szigorúan szabályozott Biológia-egészségtan: A fenol szerkezete és tulaj- körülmények közötti felhaszná- dohányzás, cukorbetegdonságai. A fenol, mint gyenge lás szükségességének megérté- ség, biológiai oxidáció se. (citromsavciklus), Szentsav, reakciója nátriumhidroxiddal. A fenolok fertőtleInformációk a fenol egykori Györgyi Albert. nítő, mérgező hatása. A fenolok („karbolsavként”) való alkalmint fontos vegyipari alapmazásról, a fenolok vízszenyanyagok. nyező hatásáról. A fenolok

Az éterek Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most. Az oxovegyületek Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai, oxidálhatósága. A formaldehid felhasználása, (formalin), mérgező hatása. Aceton, mint oldószer.

Munkabiztonsági szabályok ismerete és betartása.

A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészségbeli különbségének megértése. Információ a formaledhid előfordulásáról dohányfüstben és a nemi hormonokról.

A karbonsavak és sóik

Felismerés: a vegyületek A karbonsavak csoportosítá- élettani hatása nem az előállítása értékűség és a szénváz alap- suk módjától, hanem a szerkeján, elnevezésük. Szerkezetük, zetük által meghatározott tulaj-

26 / 444


27. oldal

fizikai és kémiai tulajdonsága- donságaiktól függ. ik. A karbonsavak előfordulása, Információk Szent-Györgyi felhasználása, jelentősége. Albert és Görgey Artúr munkásságával, a C-vitaminnal, a karbonsavak. élelmiszer-ipari jelentőségével, E-számaikkal és az ecetsavas ételek rézedényben való tárolásával kapcsolatban. Az észterek Észterképződés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint oldószerek, természetes és mesterséges íz- és illatanyagok.

Egészséges táplálkozási szokások kialakítása.

Biológia-egészségtan: lipidek, sejthártya, táplálkozás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Alfred Nobel.

Viaszok és biológiai funkcióik. Zsírok és olajok szerkezete. Poliészterek, poliészter műszálak. Szervetlen savak észterei. A felületaktív anyagok, tiszA felületaktív anyagok títószerek használatával kapcsolatos heA felületaktív anyagok szer- lyes szokások kialakítása. kezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pH-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai. A szénhidrátok

Felismerés: a kémiai szemBiológia-egészségtan: a szénhidrátok emésztése, A szénhidrátok előfordulása, pontból hasonló összetételű összegképlete, csoportosítása: anyagoknak is lehetnek nagyon biológiai oxidáció és fomono-, di- és poliszacharidok. különböző tulajdonságai és for- toszintézis, növényi sejt-

27 / 444


28. oldal

Szerkezet, íz és oldhatóság kapcsolata.

dítva.

fal, tápanyag, ízérzékelés, vércukorszint.

Információk a cukorpótló édesítőszerekről és a kiralitás Történelem, társadaljelentőségéről (pl. cukrok, ami- mi és állampolgári ismenosavak, Contergan katasztró- retek: a papír. fa).

A monoszacharidok A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tulajdonságaik. A ribóz és dezoxi-ribóz, a szőlőcukor és a gyümölcscukor nyílt láncú és gyűrűs konstitúciója, előfordulása.

Információk Emil Fischerről.

A redukáló és nem redukáló A diszacharidok keletkezése diszacharidok megkülönböztetése. kondenzációval, hidrolízisük (pl. emésztés során). A redukáló és nem redukáló diszacharidok és ennek szerkezeti oka. A maltóz, a cellobióz, a szacharóz és a laktóz szerkezete, előfordulása. A diszacharidok

A poliszacharidok A keményítő és a cellulóz szerkezete, tulajdonságai, előfordulása a természetben, biológiai jelentőségük és felhasználásuk a háztartásban, az élelmiszeriparban, a papírgyártásban, a textiliparban.

A keményítő tartaléktápanyag és a cellulóz növényi vázanyag funkciója szerkezeti okának megértése.

Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, Kulcsfogalmak/ foketon, karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, galmak kondenzáció, észterképződés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid.

Tematikai egység

A nitrogéntartalmú szerves vegyületek

28 / 444

Órakeret 12 óra


Előzetes tudás

29. oldal

Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók, szubsztitúció, aromás vegyületek.

A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége közötti A tematikai egység kapcsolatok megértése. Egészségtudatos, a drogokkal szembeni elutanevelési-fejlesztési sító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyagacéljai inak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az aminok Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az anilin elnevezése. Szerkezet és savbázis tulajdonságok.



Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani szempontból fontos vegyületekben.

Biológia-egészségtan: vitaminok, nukleinsavak, színtest, vér, kiválasztás.

Előfordulás és felhasználás. Az amidkötés különleges Funkciós csoport, elnevezés. stabilitása szerkezeti okának és jelentőségének megértése. Sav-bázis tulajdonságok, hidrolízis. Az amidok

A karbamid tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. A poliamidok szerkezete, előállítása tulajdonságai. A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek A piridin, a pirimidin, a pirrol, az imidazol és a purin szerkezete, polaritása, savbázis tulajdonságok, hidrogénkötések kialakulásának lehetősége. Előfordulásuk a biológiai szempontból fontos vegyületekben. Az aminosavak Az aminosavak funkciós

A nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek vázának felismerése biológiai szempontból fontos vegyületekben.

Felismerés: az aminosavak két funkciós csoportja alkal-

29 / 444

Biológia-egészségtan: aminosavak és fehérjék


csoportjai, ikerionos szerkezet és következményei. Előfordulásuk és funkcióik.

30. oldal

massá teszi ezeket stabil láncok tulajdonságai, kialakítására, míg az oldallán- peptidkötés, enzimek műcaik okozzák a változatosságot. ködése.

A fehérjealkotó αaminosavak. Peptidek, fehérjék

Felismerés: a fehérjéket A peptidcsoport kialakulása egyedi, (általában sokféle köés a peptidek szerkezete (Emil téssel rögzített) szerkezetük teFischer). A fehérjék szerkezeti szi képessé sajátos funkcióik szintjei (Sanger, Pauling) és a ellátására. szerkezetet stabilizáló kötések. Információk az A peptidek és fehérjék elő- aszpartámról, a zselatinról, a fordulása, biológiai jelentősé- haj dauerolásáról, az enzimek és peptidhormonok működésége. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok je- ről. lentősége a biológiában és a háztartásban. A nukleotidok és a nukleinsavak

Felismerés: a genetikai információ megőrzését a maxiA „nukleinsav” név eredete, mális számú hidrogénkötés kialakulásának igénye biztosítja. a mononukleotidok építőegységei. Az RNS és a DNS sematikus konstitúciója, térszerkezete, a bázispárok között kialakuló hidrogénkötések, a Watson– Crick-modell. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Biológia-egészségtan: sejtanyagcsere, koenzimek, nukleotidok, ATP és szerepe, öröklődés molekuláris alapjai, mutáció, fehérjeszintézis.

Amin és amid, pirimidin és purin váz, poliamid, aminosav, αaminosav, peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, Watson–Crick-modell.

A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, foA fejlesztés galmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szervárt eredményei ves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, a négy évfolya- előállítását, gyakorlati jelentőségét. mos ciklus végén Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó

30 / 444


31. oldal

szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztő vagy egyszerű tudományos, ill. áltudományos cikkekről koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára.

31 / 444


32. oldal

E MELT SZINT 11.

ÉVFOLYAM , HETI

2

ÓRA

(72

ÓRA / ÉV )

A tanterv olyan érdeklődő tanulók számára készült, akik az alaptanterv szerint 10. osztályban befejezett tanulmányaikat tovább kívánják bővíteni a kémia területén. Célja a meglévő ismeretek elmélyítése, bővítése az érettségi követelmények tükrében. Az alkalmazott módszerek mindig a tanulócsoport felkészültségéhez, érdeklődéséhez alkalmazkodnak, szem előtt tartva a fejlesztési követelményeket, pályaorientációs célokat. 11. évfolyamon súlyozottan szerepel a 9-10. évfolyamon tanult szervetlen kémiai ismeretek anyagszerkezeti magyarázattal való bővítése és az adott témához tartozó számítási feladatok. Utóbbiak tematikus csoportosítását óraszám nélkül tartalmazza a tanmenet. A tananyag feldolgozására javasolt órakeretet a táblázat tartalmazza, összefoglaló ellenőrzésre 8 órát tervezünk. Tematikai egység

Elektrokémia

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás



A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciók közti összefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrások működési elve, helyes használatuk elsajátítása. Az elektrolízis és gyakorlati alkalmazásai bemutatása. A galvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként való gyűjtése és újrahasznosításuk okainak és fontosságának megértése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Bevezető ismétlés Fémek reakciója nemfémes elemekkel, más fémionok oldatával, nem oxidáló savakkal és vízzel. A redukálóképesség (oxidálódási hajlam), a fémek redukálóképességi sora a tapasztalatok és az elektronegativitás ismeretében. A redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A redoxireakciókról és fémekről tanultak alkalmazása néhány konkrét reakcióra. Na, Al, Zn, Fe, Cu, Ag tárolása, változása levegőn, reakciók egymás ionjaival, savakkal, vízzel.

32 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: elektromos halak, elektrontranszportlánc, galvánelemek felhasználása a gyógyászatban, ingerületvezetés. Fizika: galvánelem, feszültség, Ohm-törvény, ellenállás, áramerősség, elektrolízis, soros és párhuzamos kapcsolás, akkumulátor, elektromotoros erő, Faraday-


33. oldal

törvények. Galvánelem Galvani és Volta kísérletei. A galvánelemek működésének bemutatása a Daniellelem példáján keresztül: felépítése és működése, anód- és katódfolyamatok. A sóhíd szerepe, diffúzió gélekben, porózus falon keresztül, pl. virágcserépen, tojáshéjon. A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard hidrogénelektród. Elektromotoros erő, kapocsfeszültség. Gyakorlatban használt galvánelemek. Akkumulátorok, szárazelemek. Galvánelemekkel kapcsolatos környezeti problémák (pl. nehézfémszennyezés, újrahasznosítás). Tüzelőanyag-cellák, a hidrogén mint üzemanyag. Elektrolizálócella Az elektrolizálócella összehasonlítása a galvánelemek működésével, egymásba való átalakíthatóságuk. Az elektrolízis folyamata, ionvándorlás, az elektrolizálócella működési eleve. Anód és katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék elektrolízise. Különböző elektrolizálócellák működési folyamatai reakcióegyenletekkel. A víz (híg kénsavoldat) elektrolízise, kémhatás az egyes elektródok körül. Az oldatok töménységének és kémhatásának változása az elektro-

A galvánelemek működési elvének megértése, környezettudatos magatartás kialakítása. Egyszerű galvánelem (pl. Daniell-elem) vagy Voltaoszlop készítése. Különféle galvánelemek pólusainak megállapítása, az elektródfolyamatok felírása. Információk az akkumulátorokról és a galvánelemekről.

Az elektrolizáló berendezések működésének megértése és használata. Környezettudatos magatartás kialakítása. A Faraday-törvények használata számítási feladatokban. Elektrolízisek: sósavoldat, réz-jodid-oldat, nátriumklorid-oldat, nátriumhidroxid-oldat, nátriumszulfát-oldat.

33 / 444


34. oldal

lízis során. Az alkálifémionok, az öszszetett ionok viselkedése elektrolíziskor indifferens elektród esetén. A nátrium leválása higanykatódon. Faraday I. és II. törvénye. A Faraday-állandó. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazása: akkumulátorok feltöltése. Klór és nátriumhidroxid előállítása NaCl-oldat higanykatódos elektrolízisével, túlfeszültség. A klóralkáliipar higanymentes technológiái (membráncellák). Az alumínium ipari előállítása timföldből, az s-mező elemeinek előállítása halogenidjeikből. Bevonatok készítése – galvanizálás, korrózióvédelem. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Galvánelem, akkumulátor, standardpotenciál, elektrolízis, szelektív elemgyűjtés, galvanizálás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Szervetlen kémiai bevezető

Órakeret 2 óra

Az atomok elektronszerkezete, rácstípusok, elsőrendű és másodrendű kötések, anyagok jellemzésének szempontjai, reakciótipusok.

Elemek és vegyületek csoportosítása, jellemzésük szempontjainak A tematikai egység nevelési-fejlesztési megértése. A Földet és néhány égitestet felépítő legfontosabb anyagok eltérő kémiai összetételének magyarázata. céljai Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az anyagok jellemzésének szempontrendszere Anyagszerkezet (részecske-

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások


Az elemek és vegyületek jelBiológia-egészségtan: lemzéséhez használt szempont- a biogén elemek és ionok rendszer használata. Különbelőfordulása az élővilágségtétel fizikai és kémiai tulaj-

34 / 444


tulajdonságok), rácstípusok.

35. oldal

donságok között.

Fizikai tulajdonságok (szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség, elektromos vezetés).

ban. Fizika: fizikai tulajdonságok és a halmazszerkezet, energiamegmaradás, magerők és atommagstabilitás.

Kémiai tulajdonságok (reakcióegyenletek). Előfordulás a természetben (elemi állapotban, vegyületekben). Előállítás (laboratóriumban és iparban). Felhasználásra jellegzetes példák. Általános kémiai fogalmak ismétlése A periódusos rendszer és a belőle leolvasható tulajdonságok. Az elektronszerkezet és a kémiai tulajdonságok kapcsolata.

A periódusos rendszer felépülési elvének megértése és alkalmazása.

A halmazszerkezet és kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal. A kémiai reakciók típusainak, feltételeinek áttekintése. A redoxireakciók irányának meghatározása a standardpotenciálok alapján nemfémek között is. Az elemek születése a csillaAz elemek atomjainak öszgokban szetétele, keletkezésük megérElemek gyakorisága a Földön tése. és a világegyetemben. [Ennek okai: magerők, magfúzió, szupernova-robbanás, maghasadás.] Fizikai és kémiai tulajdonság, rácstípus, elektronszerkezet, perióKulcsfogalmak/ fodusos rendszer, magfúzió, maghasadás. galmak

35 / 444


Tematikai egység Előzetes tudás

36. oldal

Órakeret 2 óra

Nemesgázok Nemesgáz-elektronszerkezet, reakciókészség.

A nemesgázok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések A tematikai egység megértése. A nemesgázok előfordulásának és mindennapi életben benevelési-fejlesztési töltött szerepének magyarázata a tulajdonságaik alapján. A reakciókészség és a gázok relatív sűrűségének alkalmazása a nemesgázok céljai előfordulásával, illetve felhasználásával kapcsolatban. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Elektronszerkezet – kis reakciókészség összefüggése. [Halmazszerkezet, rácstípus.]

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A nemesgázok általános sajátságainak megértése, az eltérések okainak értelmezése.

Kapcsolódási pontok Fizika: magfúzió, háttérsugárzás.

Gerjeszthetőség – felhasználás. Fizikai tulajdonságok, a legtöbb anyaggal szemben kismértékű reakciókészség – elemi állapot. Nagyobb rendszámúak esetében vannak vegyületek: XeO2, XeO4, XeF2. Hélium Fizikai tulajdonság: kis sűrűség, a legalacsonyabb forráspontú elem. Előfordulás: földgáz, világegyetem, Napban keletkezik magfúzióval. Felhasználás: léggömbök, léghajók, mesterséges levegő (keszonbetegség ellen), alacsony hőmérsékleten működő berendezések (szupravezetés). Védőgázas csomagolású élelmiszer, kompakt fénycső és Előfordulás: a levegőben. Felhasználás: reklámcsövek töl- hagyományos izzó bemutatása, előnyök és hátrányok tisztázátőanyaga. Neon

36 / 444

Fizika: fényforrások.


Argon Előfordulás: a levegőben a legnagyobb mennyiségben lévő nemesgáz. Előállítás: a levegő cseppfolyósításával. Felhasználás: lehet védőgáz hegesztésnél, élelmiszerek csomagolásánál, kompakt fénycsövek töltőanyaga. Hőszigetelő üvegek, ruhák töltőanyaga.

37. oldal

sa. Információk a különféle világítótestekről.

Kripton Előfordulás: a levegőben. Felhasználás: hagyományos izzók töltése, a volfrámszál védelmére (Bródy Imre). Xenon Előfordulás: a levegőben. Felhasználás: ívlámpák, vakuk, mozigépek: nagy fényerejű gázkisülési csövek. Radon Élettani hatás: radioaktív. A levegőben a háttérsugárzást okozza. Felhasználás: a gyógyászatban képalkotási eljárásban, sugárterápia. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nemesgáz-elektronszerkezet, relatív sűrűség.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Órakeret 2 óra

Hidrogén Apoláris kovalens kötés, redukálóképesség, izotópok.

izotóp,

magfúzió,

diffúzió,

A legkisebb sűrűségű gáz szerkezete, tulajdonságai és felhasználáA tematikai egység nevelési-fejlesztési sa közötti összefüggések megértése. céljai Ismeretek (tartalmak, je-

Fejlesztési követelmé-

37 / 444



lenségek, problémák, alkalmazások)

38. oldal

nyek/ módszertani ajánlások

Atomszerkezet, izotópok. A hidrogén különleges tu[A nehézvíz és annak szerepe.] lajdonságainak és azok szerkeMolekulaszerkezet, polari- zeti okainak megértése, alkalmazása a felhasználási módjaitás, halmazszerkezet. nak magyarázatára. Fizikai tulajdonságok, [difA hidrogén laboratóriumi fúziósebesség]. előállítása, durranógázpróba, Kémiai reakciók: oxigénnel égése. Redukáló hatása réz (égés, durranógáz) és egyéb (II)-oxiddal, fémek reakciója kovalens hidridek. Robbanás- híg savakkal. kor végbemenő láncreakciók, ezzel kapcsolatos katasztrófák. [Kis elektronegativitású fémekkel szemben oxidálószer (ionos hidridek). Intersticiális hidridek.]

Fizika: hidrogénbomba, magreakciók, magfúzió, a tömegdefektus és az energia kapcsolata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: II. világháború, a Hindenburg léghajó katasztrófája.

Felhasználás: Léghajók, ammóniaszintézis, műanyagés robbanószergyártás, margarin előállítása, rakéta hajtóanyaga. Előfordulása a világegyetemben és a Földön. Természetben előforduló vegyületei: víz, ammónia, szerves anyagok. [A magfúzió jelenősége.] Izotópjainak gyakorlati szerepe. A hidrogén mint alternatív üzemanyag. Ipari és laboratóriumi előállítás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer.

Halogének

38 / 444

Órakeret 8 óra


Előzetes tudás

39. oldal

Az oldhatóság összefüggése a molekulaszerkezettel, apoláris, poláris kovalens kötés, oxidálószer.

A halogének és halogénvegyületek hasonlóságának és eltérő tulajdonságainak szerkezeti magyarázata. A veszélyes anyagok biztonságos használatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáA tematikai egység ján. Annak megértése, hogy a hétköznapi életben használt anyagok is nevelési-fejlesztési lehetnek mérgezők, minden a mennyiségen és a felhasználás módján céljai múlik. Az élettani szempontból jelentős különbségek felismerése az elemek és azok vegyületei között. A hagyományos fényképezés alapjainak megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Fluor Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonság: legnagyobb elektronegativitás, legerősebb oxidálószer. Reakció hidrogénnel. Előfordulás: ásványokban, fogzománcban.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A halogénelemek és vegyületeik molekulaszerkezete, polaritása, halmazszerkezete, valamint fizikai és kémiai tulajdonságai közötti összefüggések megértése, alkalmazása, környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítása.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a só jódozása, a fogkrém fluortartalma, gyomorsav, kiválasztás (kloridion), a jód szerepe.

Fizika: az energiafajták egymásba való átalakulása, elektrolízis, légnyoKlór . A hidrogén-klorid előállí- más. Fizikai tulajdonságok. Fizi- tása laboratóriumban konyhaFöldrajz: sóbányák. kai és kémiai oldódás megkü- sóból kénsavval. Szökőkútkílönböztetése. sérlet hidrogén-kloriddal. Kémia reakciók: vízzel, féBrómos víz reakciója nátrimekkel (halosz = sóképzés), um-hidroxid-oldattal. hidrogénnel, más Jód szublimációja. Jód oldhalogenidekkel (standardpohatóságának vizsgálata vízben, tenciáltól függően). alkoholban, benzinben. Jód és Előállítás: ipari, laboratóri- alumínium reakciója. Keméumi. Felhasználás: sósav, PVC- nyítő kimutatása jóddal krumpgyártás, vízfertőtlenítés (klóro- liban, lisztben, pudingporban. zott fenolszármazékok veszé- Halogenidionok megkülönbözlye). Élettani hatás: mérgező. tetése ezüst-halogenid csapadékok képzésével. Információk Nátium-klorid (kősó): a halogénizzókról. Fizikai tulajdonságok. Előfordulás. Élettani hatása: testnedvekben, idegsejtek működésében, magas vérnyomás ri-

39 / 444


40. oldal

zikófaktora a túlzott sófogyasztás („fehér méreg”). Felhasználás: útsózás hatása a növényekre, gépjárművekre. Hidrogén-klorid: Fizikai tulajdonságok. Vizes oldata: sósav. Maximális töménység. Kémiai reakció, illetve a reakció hiánya különböző fémek esetében. Előfordulás: gyomorsav-gyomorégés, háztartási sósav. Hipó: összetétele, felhasználása, vizes oldatának kémhatása, veszélyei. (Semmelweis Ignác: klórmeszes kézmosás.) Bróm Fizikai tulajdonságok. Kémiai reakciók: telítetlen szénhidrogének kimutatása addíciós reakcióval. Élettani hatás: maró, nehezen gyógyuló sebeket okoz. Jód Fizikai tulajdonságok. Kémiai reakciók: hidrogénnel, fémekkel. Felhasználás: jódtinktúra. Előfordulás: tengeri élőlényekben, pajzsmirigyben (jódozott só). Hidrogén-halogenidek Molekulaszerkezet, halmazszerkezet. A saverősség változása a csoportban – a kötés polaritása. Kulcsfogalmak/fogalmak

Veszélyességi szimbólum, fertőtlenítés, erélyes oxidálószer, fiziológiás sóoldat, szublimáció.

40 / 444


Tematikai egység

41. oldal

Az oxigéncsoport

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Kétszeres kovalens kötés, allotróp módosulat, sav, oxidálószer, freon, oxidációs szám.


Az oxigéncsoport elemeinek és vegyületeinek szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. Az oxigén és a kén eltérő sajátságainak magyarázata. A kénvegyületek változatossága okainak megértése. A környezeti problémák iránti érzékenység fejlesztése. Tudomány és áltudomány megkülönböztetése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Oxigén Molekulaszerkezet: allotróp módosulat – a dioxigén és az ózon molekulaszerkezete. Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok: reakció hidrogénnel (durranógáz, égés), oxidok, hidroxidok, oxosavak képződése. Előállítás: iparban és laboratóriumban. Felhasználás: lángvágó, lélegeztetés, kohászat. Az oxigén szerepe az élővilágban (légzés, fotoszintézis). A vízben oldott oxigén oldhatóságának hőmérsékletfüggése. Áltudomány: oxigénnel dúsított italok.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások Az oxigéncsoport elemeinek és vegyületeiknek áttekintése, a szerkezet és tulajdonságok közötti kölcsönhatások megértése és alkalmazása, környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítása. A tellúr felfedezése (Müller Ferenc). Az oxigén előállítása, egyszerű kimutatása .

Ózon Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok: Sok anyaggal szemben nagy reakciókészség, bomlékony. Az ózon keletkezése és elbomlása, előfordulása. A magaslégköri ózonréteg szere-

41 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: légzés és fotoszintézis kapcsolata, oxigénszállítás. Földrajz: a légkör szerkezete és összetétele.


42. oldal

pe, vékonyodásának oka és következményei. Élettani hatás: az ózon mint fertőtlenítőszer, a felszínközeli ózon mint veszélyes anyag (szmog, fénymásolók, lézernyomtatók). Víz Molekulaszerkezet: alak, polaritás, halmazszerkezet. Fizikai tulajdonságok: a sűrűség változása a hőmérséklet függvényében, magas olvadáspont és forráspont, nagy fajhő, a nagy felületi feszültség és oka (Eötvös Loránd). Kémiai tulajdonság: autoprotolízis, amfotéria, a víz mint reakciópartner. Édesvíz, tengervíz összetétele, az édesvízkészlet értéke.

Vízzel kapcsolatos kísérletek.

Biológia-egészségtan: a víz az élővilágban.

Hajtincs szőkítése ammóniás hidrogén-peroxiddal. Jodidionok oxidációja hidrogénperoxiddal és a keletkező jód kimutatása keményítővel. A hidrogén-peroxid bomlása katalizátor hatására.

Fizika: a víz különleges tulajdonságai, hőtágulás, a hőtágulás szerepe a természeti és technikai folyamatokban. Földrajz: a Föld vízkészlete, és annak szenynyeződése.

Hidrogén-peroxid Molekulaszerkezet: alak, polaritás, halmazszerkezet. Fizikai tulajdonságai. Kémiai tulajdonság: bomlás [diszproporció], a bomlékonyság oka. Oxidálószer és redukálószer. Felhasználás: rakéta-üzemanyag, hajszőkítés, fertőtlenítés, víztisztítás (Hyperol). Kén Halmazszerkezet: allotróp módosulatok. Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok: égése. Előfordulás: terméskén, kőolaj (kéntelenítésének környezetvédelmi jelentősége), vegyületek: szulfidok (pirit, galenit), szulfátok stb., fehér-

A kén és egyes vegyületei Biológia-egészségtan: gyakorlati jelentőségének zuzmók mint indikátomegértése, környezettudatos és rok, a levegő szennyeegészségtudatos magatartás ki- zettsége. alakítása. A kén olvasztása és lehűtése vízzel, a változások okainak elemzése. Kénszalag égetése, reakció fémekkel, pl. cink és

42 / 444


43. oldal

jékben. Felhasználás: növényvédő szerek, kénsavgyártás, a gumi vulkanizálása.

kén reakciója. A kén-hidrogén vizes oldatának kémhatásvizsgálata, reakciója jóddal. Csapadékképzés különböző fémHidrogén-szulfid (kénhidionokkal, redukáló hatás: rogén) elnyeletés káliumMolekulaszerkezet, halpermanganát-oldatban. A kén mazszerkezet. Fizikai tulajégésekor keletkező kén-dioxid donságok. Kémiai tulajdonság: felfogása, feloldása vízben, a sav-bázis és redoxi tulajdonsá- keletkezett oldat kémhatásának gok. Élettani hatás: mérgező. vizsgálata redukáló hatása káElőfordulás: gyógyvizekben. lium-permanganát-oldatban, reakciója kén-hidrogénes vízKén-dioxid zel, Lugol-oldattal]. Híg kénMolekulaszerkezet. Fizikai savoldat kémhatásának vizsgátulajdonságok. Kémiai tulajlata, tömény kénsav hatása a donságok: reakció vízzel. Előszerves anyagokra: porcukorfordulás: fosszilis tüzelőra, papírra, pamutra. Különböanyagok égetésekor. Élettani ző fémek oldása híg és tömény hatás: mérgező. Felhasználása: kénsavban. A ként tartalmazó boroshordók fertőtlenítése, különböző oxidációs számú kénsavgyártás. vegyületek, pl. szulfidok, szulKénessav fitok, tioszulfátok és szulfátok Keletkezése: kén-dioxid és és az ezeknek megfelelő savak víz reakciójával: savas eső ki- összehasonlítása az oxidáló-, alakulásának okai, káros hatá- illetve redukálóhatás szempontjából. sai. Szulfitok a borban. Kén-trioxid Molekulaszerkezet. Előállítás: kén-dioxidból. Kémiai reakció: vízzel kénsavvá alakul. Kénsav Molekulaszerkezet, halmazszerkezet. Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok: sav-bázis, redoxi: fémekkel való reakció, passziválás, szenesítés. Kétértékű sav – savanyú só. Kénsavgyártás. Felhasználás: pl. akkumulátorok, nitrálóelegyek.

43 / 444


44. oldal

Szulfátok A szulfát-ion elektronszerkezete, térszerkezete, glaubersó, gipsz, rézgálic, [barit, timsó]. Nátrium-tioszulfát Reakciója jóddal [jodometria]. Felhasználása fixírsóként. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Autoprotolízis, édesvíz, tartósítószer, oxidáló sav, légszennyező gáz, savas eső, kétértékű sav.

Tematikai egység

Nitrogéncsoport

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Háromszoros kovalens kötés, apoláris és poláris molekula, légszennyező gáz.


A nitrogén és a foszfor sajátságainak megértése, összevetése, legfontosabb vegyületeik hétköznapi életben betöltött jelentőségének felismerése. Az anyagok természetben való körforgásának megértése. Helyi környezetszennyezési probléma kémiai vonatkozásainak megismerése és válaszkeresés a problémára.



Nitrogén

A nitrogéncsoport elemeA nitrogén molekulaszerkeze- inek és vegyületeinek rövid te, fizikai tulajdonságai. Kémiai áttekintése, a szerkezet és tulajdonság: kis reakciókészség a tulajdonságok közötti köllegtöbb anyaggal szemben, reak- csönhatások megértése és alkalmazása, környezettudació oxigénnel és hidrogénnel. tos és egészségtudatos magaÉlettani hatás: keszonbetegség. tartás kialakítása. Ammónia Ammónia oldódása vízMolekulaszerkezet: alak, köl- ben: szökőkútkísérlet. Amcsönhatások a molekulák között. mónia és HCl-gáz reakciója. Fizikai tulajdonságok. Könnyen Az ammónia komplexképzécseppfolyósítható. Kémiai tulaj- se réz(II)-szulfáttal. Infordonságok: sav-bázis reakciók – mációk az ipari és biológiai

44 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a nitrogén körforgása, a baktériumok szerepe a nitrogén körforgásban, a levegő és a víz szennyezettsége, a foszfor körforgása a természetben, ATP, eutrofizáció, a műtrágyák hatása a növények fejlődésére, a fogak felépítése, a sejthártya szerkezete. Biolumineszcencia. Fizika: II. főtétel,


45. oldal

vízzel, savakkal. Előállítás: szintézis és körülményei, dinamikus egyensúly. Keletkezés: szerves anyagok bomlása. Felhasználás.

nitrogénfixálásról. Nitrogénoxidok keletkezése réz és tömény salétromsav reakciójakor. Salétromsav vizes oldatának kémhatás-vizsgálata A nitrogén oxidjai különböző indikátorokkal. NO keletkezése villámláskor Híg és tömény salétromsav és belső égésű motorokban. NO2 reakciója különböző fémekfizikai tulajdonságai. Élettani ha- kel. tások: értágító hatás , mérgező kipufogógázok, gépkocsikatalizátor alkalmazása. Felhasználás: salétromsavgyártás. N2O: kéjgáz. Élettani hatás: bódít. (Davy: érzéstelenítés). Felhasználás: pl. habpatron, szülészet, üzemanyag-adalék, méhészet. Salétromsav Molekulaszerkezet. Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok: sav-bázis és redoxi. Választóvíz, királyvíz. Előállítás. Nitrátok A nitrát-ion elektronszerkezete, térszerkezete. A nitrátok oxidáló hatása. Felhasználás: ammónium-nitrát: pétisó; káliumnitrát: puskapor. Műtrágyák és szerepük, valamint környezeti veszélyeik. Eutrofizáció, primőr termékek. A nitrogén körforgása a természetben, szennyvíztisztítás. Azidok előnye és hátránya a légzsákokban. Nitritek szerepe a tartósításban (pácsók). Foszfor Az allotróp módosulatok és összehasonlításuk.

A foszfor és egyes vegyületei gyakorlati jelentőségének megértése, környezettudatos és egészségtudatos

45 / 444

fény.


A gyufa régen és ma, Irinyi János. A foszfor használata a hadiiparban.

46. oldal

magatartás kialakítása.

A fehérfoszfor oldódása szén-diszulfidban, öngyullaDifoszfor-pentaoxid dása. Difoszfor-pentaoxid előállítása vörösfoszfor égeKémiai tulajdonság: higroszkópos (szárítószer), vízzel való tésével, oldás vízben, kémhatás vizsgálata. A trisó vireakció [dimerizáció]. zes oldatának kémhatásFoszforsav vizsgálata. Különböző üdítőitalok összetételének elemMolekula- és halmazszerkezése. Lumineszcenciás kísérzet. Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonság: reakció vízzel letek. Információk a foszfáés NaOH-dal több lépésben, kö- tos és a foszfátmentes mosóporok összetételéről, műközéperős, háromértékű sav – sadéséről, környezeti hatásaivanyú sók, foszfátok, hidrolízisük. Felhasználás: üdítőitalokban ról. és rozsdaoldó szerekben. Élettani hatás. Foszfátok A foszfátion elektronszerkezete, térszerkezetetrisó felhasználása. A foszfor körforgása a természetben. Műtrágyák, mosószerek, vízszennyezés – eutrofizáció. A fogak és a csontok felépítésében játszott szerepe. Foszfolipidek – sejthártya. Lumineszcencia (foszforeszkálás és fluoreszkálás). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési

Eutrofizáció, anyagkörforgás, gyulladási hőmérséklet, lumineszcencia.

Széncsoport

Órakeret 8 óra

Atomrács, allotróp módosulat, szublimáció, gyenge sav. A szén és a szilícium korszerű felhasználási lehetőségeinek megvizsgálása. A szén és szilícium vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-

46 / 444


céljai

47. oldal

dioxid kvóta napjainkban betöltött szerepének megértése. A földkérget felépítő legfontosabb vegyületek: a karbonátok és szilikátok jelentőségének megértése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Szén A grafit, a gyémánt, a fullerének szerkezetének öszszehasonlítása. Fizikai tulajdonságok. Előfordulásuk, felhasználásuk (nanocsövek). A természetes szenek keletkezése, felhasználásuk története, környezeti problémái. Mesterséges szenek: előállítás, adszorpció. Szén-monoxid Molekulaszerkezet. Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonság: redukálószer – vasgyártás, égése. Keletkezése: széntartalmú anyagok tökéletlen égésekor. Élettani hatás: az életet veszélyeztető mérgező hatása konkrét példákon keresztül.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A széncsoport két leggyakoribb elemének és vegyületeiknek ismerete, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti öszszefüggések megértése és alkalmazása, környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítása.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: adszorpció, a széndioxid az élővilágban, fotoszintézis, sejtlégzés, a szén-dioxid szállítás. Fizika: félvezetőelektronikai alapok.

Földrajz: karsztjelenA fa száraz lepárlása, adségek. szorpciós kísérletek aktív szénen. Égés. A szén-dioxid előállítása, felfogása, hatása az égésre. Meszes vízzel való kimutatás A szénsav kémhatása, változása melegítés hatására. Karbonátok és hidrogénkarbonátok reakciója sósavval, vizes oldatuk kémhatása.

Szén-dioxid Molekulaszerkezet. Fizikai tulajdonságok (szárazjég, szublimáció). Kémiai tulajdonság: vízben oldódás (fizikai és kémiai) – kémhatás. Környezetvédelmi probléma: az üvegházhatás fokozódása, klímaváltozás. Élettani hatása: Szénsav A szén-dioxid vizes oldata, savas kémhatás. A széndioxiddal dúsított üdítők hatá-

47 / 444


48. oldal

sa a szervezetre. (Jedlik Ányos – szikvíz.) Karbonátok és hidrogénkarbonátok A karbonát-ion elektronszerkezete és térszerkezete. Szóda, szódabikarbóna, mészkő, dolomit. A szén körforgása a természetben. Szilícium

A szilícium és egyes vegyületei gyakorlati jelentőséHalmazszerkezet és fizikai tulajdonság: atomrács, félveze- gének megértése, környezettők. Felhasználás: elektronika, tudatos és egészségtudatos magatartás kialakítása. mikrocsipüzem, ötvözet. Előfordulás: ásványok Információk az üveggyártásról, az üveg napjainkban Szilikonok szerkezete, tulajdonságai, jelentősége napja- betöltött szerepéről, a számítógépről és a karbonszálas inkban. Szilikon protézisek horgászbotról. szerepe a testben (előnyök, hátrányok). Szilícium-dioxid Halmazszerkezet. Üveggyártás. Atomrácsból amorf szerkezet. Újrahasznosítás. Szilkátok Szilikátok előfordulása ásványokban és kőzetekben, felhasználásuk. A vízüveg tulajdonságai és felhasználása. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Mesterséges szén, adszorpció, rétegrács, üvegházhatás, amorf anyag, szilikát, szilikon.

Szervetlen kémiai számítások Anyagmennyiség, moláris tömeg, a kémiai képlet mennyiségi jelentése, a reakcióegyenlet mennyiségi értelmezése, Avogadrotörvény, gáztörvények, szilárd keverékek, vizes oldatok és gázelegyek

48 / 444


49. oldal

összetételének megadási módjai, pH, galvánelemek, elektrolizálócellák működése, Faraday I. és II. törvénye. A tanult szervetlen kémiai ismeretek gyakorlása, alkalmazása, elA tematikai egység nevelési-fejlesztési mélyítése és szintetizálása számítási feladatokon keresztül. céljai Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)



Galvánelemek

Celladiagramok felírása, az elektromotoros erő számítása.

Elektrolizálócellák

A Faraday-törvények alkalFizika: fizikai mennyimazása különböző fémek leváségek, mértékegységek, lasztásánál. átváltás, gáztörvények, hőtani alapfogalmak. Porkeverékek, ötvözetek

Porkeverékek és ötvözetek összetételével kapcsolatos számítások

Biológia-egészségtan: hemoglobin vastartalmának kiszámítása.

tömeg- és anyagmennyiségMatematika: egyenlet százalékos összetételével kap- írása szöveges adatokból, csolatos feladatok. Az összete- egyenletrendezés. vők eltérő oldódásával összefüggő számítások.

Oldatokkal kapcsolatos számítások

Szervetlen vegyületeket tartalmazó oldatokkal kapcsolatos feladatok: oldhatóság, oldatkészítés, összetétel megadása százalékokkal (tömeg, térfogat, anyagmennyiség) és koncentrációkkal (anyagmennyiség és tömeg). Nehézfém-ionos szennyezések határértékeinek számolása.

Gázokkal és gázelegyekkel kapcsolatos számítások

Gázok keletkezésével és reakcióival kapcsolatos feladatok. Gázelegyek összetételének, abszolút és relatív sűrűségének, átlagos moláris tömegének számolása.

Reakcióegyenlettel kapcsolatos feladatok

A reakcióegyenlet mennyiségi jelentésének felhasználásával megoldható szervetlen

49 / 444


50. oldal

kémiai feladatok (sav-bázis, redoxi, csapadékképződési és gázfejlődési reakciók során). Szervetlen vegyipari termeVegyipari folyamatokra voléssel kapcsolatos feladatok natkozó számítások (pl. kénsav-, salétromsav-, ammóniaés műtrágyagyártással, fémek előállításával kapcsolatban), kitermelési százalékok és veszteségek. Légszennyező gázok kibocsátásával, különféle mérgező anyagok egészségügyi határértékeivel kapcsolatos számítások. Képlet és összetétel kapcsolata, oldatkoncentráció, egyenlet menyKulcsfogalmak/ fonyiségi jelentése, reakcióhő, egyensúlyi állandó. galmak

50 / 444


12.

ÉVFOLYAM , HETI

2

51. oldal

ÓRA

(64

ÓRA / ÉV )

Az érettségi vizsgára való készülés utolsó szakaszában kiemelt cél, hogy a tanuló tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket összetettebb problémák és számítási feladatok megoldása során. A kétéves periódus végére elvárható, hogy ismereteit szabatosan, összefüggően tudja előadni. A tananyag feldolgozására javasolt órakeretet a táblázat tartalmazza, összefoglaló ellenőrzésre 8 órát tervezünk. Tematikai egység

Előzetes tudás

A fémek általános jellemzése

Órakeret 3 óra

Fémes kötés, ötvözet, érc, redukció, galváncellák, standardpotenciál, elektrolízis, galvanizálás.

A környezetünkben lévő fémtárgyak hasonlóságainak, illetve eltéA tematikai egység rő tulajdonságaik okainak megértése. A fémek eltérő értékének manevelési-fejlesztési gyarázata az előfordulásukkal, tulajdonságaikkal és felhasználási céljai módjaikkal. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A fémek előfordulása a természetben. Felfedezésük és előállításuk története. A fémrács szerkezete és jellemzése. A fémek fizikai tulajdonságai és ezek összefüggése a rácsszerkezettel,



A fémek általános sajátosFizika: elektromos és ságainak ismerete, ezek okai- hővezetés, sűrűség, olvanak megértése. Fémek korró- dáspont, mágnesesség, szín. zióvédelme, környezettudatos magatartás kialakítása. Információk az ötvözetek felhasználásáról.

Ötvözetek: Az ötvözetek fogalma, szerkezetük. A fémek kémiai tulajdonságai. A korrózió és a korrózióvédelem. Passzív állapot, a felületi védelem és az ötvözés jelentősége. Helyi elem kialakulása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Könnyűfém, nehézfém, korrózióvédelem.

Az s-mező fémei

51 / 444

Órakeret 4 óra


52. oldal

Előzetes tudás

Redoxireakció, standardpotenciál, gerjesztett állapot, felületaktív anyagok.


Az s-mező fémei és vegyületeik szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A vízkeménység, a vízlágyítás és vízkőoldás problémáinak helyes kezelése a hétköznapokban.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alkálifémek Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok: redukálószerek, sóképzés, reakció vízzel. Előfordulás: vegyületeikben, természetes vizekben oldva, sóbányákban. Előállítás: olvadékelektrolízissel (Davy).

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások Alkálifémek és földfémek hasonlóságai, illetve eltérő sajátságai okainak megértése, környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítása.

Vegyületeik felhasználása: kősó, lúgkő, hipó, szóda, szódabikarbóna, trisó. Alkáliföldfémek Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok: redukálószerek, sóképzés, reakció vízzel. Vegyületeik felhasználása az építőiparban: mészkő, égetett mész, oltott mész, gipsz. Élettani hatás: kalcium- és magnéziumionok szerepe a csontokban, izomműködésben. Jelentőség: a vízkeménység okai. A lágy és a kemény víz (esővíz, karsztvíz). A kemény víz káros hatásai a háztartásban és az iparban. Változó és állandó vízkeménység. A vízlágyítás módszerei: desztillálás, vegyszeres vízlágyítás, ioncserélés.

52 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a csont kémiai összetétele, kiválasztás (nátriumés káliumion), idegrendszer (nátrium- és káliumion), ízérzékelés – sós íz fiziológiás sóoldat.


53. oldal

A háztartásban használt ioncserés vízlágyítás, ioncserélő (mosogatógép vízlágyító sója). Vízkőoldás: savakkal. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Redukálószer, lángfestés, olvadékelektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, ioncserélő.

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A p-mező fémei

Órakeret 4 óra

Savak és bázisok, oxidáció, izotópok, amfoter tulajdonságok. Az alumínium, ón és ólom eltérő sajátságainak magyarázata. A vegyületeik szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. A vörösiszap-katasztrófa okainak és következményeinek megértése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alumínium Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok: passziválódás és védő oxidréteg, amfoter sajátság. Előfordulás: a földkéregben (bauxit, kriolit), agyagféleségek. Előállítás és felhasználás: bauxitból: kilúgozás, timföldgyártás, elektrolízis; példák a felhasználásra. A hazai alumíniumipar problémái, környezetszennyezés, újrahasznosítás. Az alumínium-ion feltételezett élettani hatása (Alzheimer-kór). Ón és ólom Atomszerkezet: különböző izotópok és azok tömegszáma, neutronszáma [Hevesy György]. Fizikai tulajdonsá-

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A p-mező fémei és vegyületeik tulajdonságainak megértése, ezek anyagszerkezeti magyarázata, környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítása.

Kapcsolódási pontok Fizika: elektromos ellenállás, akkumulátor Biológia-egészségtan: az ólom felhalmozódása a szervezetben, ólommérgezés tünetei, Alzheimer-kór.

M: Az alumínium vízzel és oxigénnel való reakciója a véFöldrajz: timföld- és dőréteg megbontása után. Re- alumíniumgyártás. akciója sósavval és nátriumhidroxiddal. Termitreakció vas-oxiddal. Alumíniumsók hidrolízise, alumíniumhidroxid amfoter jellege. Az ólom viselkedése különböző savakkal szemben, forrasztóón olvasztása. Információk a magyarországi alumíniumgyártásról,a belül ónnal bevont konzervdobozokról, az ólomból készült vízvezetékekről, az ólomkristályról.

53 / 444


54. oldal

gok. Kémiai tulajdonságok: felületi védőréteg kialakulása levegőn. Reakcióik: oxigénnel, halogénekkel, az ón amfoter sajátsága. Mai és egykori felhasználásuk: akkumulátorokban, ötvöző anyagként, festékalapanyagként, nyomdaipar, forrasztóón. Az ólomvegyületek mérgező, környezetszenynyező hatása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Amfoter anyag, érc, vörösiszap, környezeti katasztrófa.

Tematikai egység

A d-mező fémei

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Eltérő szerkezetű fémrácsok, redukciós előállítás, mágnes, ötvözet, nemesfém.


A d-mező fémei és vegyületeik szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. Az ötvözetek sokrétű felhasználásának megértése. A nehézfém-vegyületek élettani hatásainak, környezeti veszélyeinek tudatosítása. A tiszai cianidszennyezés aranybányászattal való összefüggésének megértése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Vas Fizikai tulajdonságok. Kémiai reakciók: rozsdásodás nedves levegőn, a rozsda szerkezete, a vas korrózióvédelme. A vaspor égése a csillagszóróban. Reakció pozitívabb standard potenciálú fémek ionjaival. Előállítás és felhasználás: vasgyártás. Fontosabb vasércek. Huta és hámor. A modern

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A d-mező fémeinek atomszerkezete és ebből adódó tulajdonságaik megértése. A vascsoport, a króm, a mangán, a volfrám és a titán fizikai tulajdonságai (sűrűség, keménység, olvadáspont, mágneses tulajdonság) és felhasználásuk közötti összefüggések megértése. Környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítása.

54 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a hemoglobin szerepe az emberi szervezetben. enzimek: biokatalizátorok, a nehézfémsók hatása az élő szervezetre, B12 vitamin Fizika: fényelnyelés, fényvisszaverés, ferromágnesség, modern fényforrások. Földrajz: vas- és


55. oldal

kohó felépítése, működése, a koksz szerepe, a salakképző szerepe. A redukciós egyenletek és a képződő nyersvas. Acélgyártás: az acélgyártás módszerei, az acél kedvező sajátságai és annak okai, az ötvözőanyagok és hatásuk. Az edzett acél. Vas biológiai jelentősége (növényekben, állatokban). Újrahasznosítás, szelektív gyűjtés.

acélgyártás.

Kobalt Ötvözőfém. A kobalt-klorid vízmegkötő hatása és színváltozása. Élettani jelentősége: B12 vitamin. Nikkel Ötvözőfém: korrózióvédelem, fémpénzek, orvosi műszerek. Ionjai zöldre festik az üveget. Margaringyártásnál katalizátor. Galvánelemek. Élettani hatás: fémallergia („ingerlany”), rákkeltő hatás. Króm Ötvözőfém: korrózióvédő bevonat, rozsdamentes acél. [Mikroelem: a szénhidrátanyagcsere enzimjeiben.] A kromátok és bikromátok mint erős oxidálószerek (káliumbikromát, ammóniumbikromát). Mangán Kémiai tulajdonságok: különböző oxidációs állapotokban fordulhat elő. Fontos vegyületei a barnakőpor és a kálium-permanganát. A kálium-

55 / 444


56. oldal

permanganát felhasználása (fertőtlenítés, oxidálószer. [permanganometria]). Volfrám Fizikai tulajdonságok: a legmagasabb olvadáspontú fém. Felhasználás: izzószál, ötvözőanyag: páncélautók. Titán Fizikai tulajdonságok. Felhasználás: repülőgépipar, űrhajózás, hőszigetelő bevonat építkezéseknél. Réz Fizikai tulajdonságok. Kémiai reakciók: oxigénnel, nedves levegővel, savakkal. A réz felhasználása: hangszerek, tetőfedés, ipari üstök, vezetékek. Ötvözetek: bronz, sárgaréz. Rézgálic Felhasználása permetezőszerként. A rézvegyületek élettani hatása: nyomelem, de nagyobb mennyiségben mérgező.

A rézcsoport és a platina felhasználási módjainak magyarázata a tulajdonságaik alapján. Különböző oxidációs állapotú rézionok és azok színei eltérő oldatokban. Réz(II)ionok reakciója ammóniaoldattal és nátrium-hidroxiddal komplex ionjai. újrahasznosításáról, a fényképezés történetéről, a rézgálicot tartalmazó növényvédő szerekről.

Az arany és az ezüst Fizikai tulajdonságaik. Kémiai reakciók: nemesfémek, ezüst reakciója hidrogénszulfiddal és salétromsavval. Választóvíz, királyvíz. Felhasználás: ékszerek (fehér arany), dísztárgyak, vezetékek. Élettani hatás: Az ezüst vízoldható vegyületei mérgező, illetve fertőtlenítő hatásúak, felhasználás ivóvízszűrőkben, zoknikban ezüstszál, kolloid ezüst spray.

56 / 444


57. oldal

Ezüst-halogenidek Kötéstípus, szín, vízoldékonyságuk különbözőségének oka, bomlásuk, a papíralapú fényképezés alapja. Ezüstkomplexek képződése, jelentősége a szervetlen és a szerves analitikában, argentometria. Platina A platinafémek története. Felhasználása: óra- és ékszeripar, orvosi implantátumok, elektródák (digitális alkoholszondában), gépkocsikatalizátorokban. Cink Fizikai tulajdonságok. Kémiai reakciók: égés, reakció kénnel, savakkal, lúgokkal. Felhasználás: korrózióvédő bevonat (horganyzott bádog). Ötvöző anyag. ZnO: fehér festék, hintőpor, bőrápoló, napvédő krémek. Élettani hatás.

A cinkcsoport elemei és vegyületeik felhasználásának magyarázata a sajátosságaik alapján. Környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítása. M: Cink amfoter jellegének bemutatása. A higany nagy felületi feszültségének szemléltetése.

Kadmium Felhasználás: korrózióvédő bevonat, szárazelem. Felhasználása galvánelemekben (ritka, drága fém). Élettani hatás: vegyületei mérgezők (Itai-itai betegség Japánban), szelektív gyűjtés. Higany Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságai: általában kevéssé reakcióképes, de kénnel eldörzsölve higany-szulfid,

57 / 444


58. oldal

jóddal higany-jodid keletkezik. Ötvözetei: amalgámok. Élettani hatás: gőze, vízoldható vegyületei mérgezők. Felhasználás: régen hőmérők, vérnyomásmérők, amalgám fogtömés, fénycsövek. Veszélyes hulladék, szelektív gyűjtés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Nemesfém, érc, nyomelem, amalgám, ötvözet, környezeti veszély.

Az érettségi követelmények által előírt kísérletek gyakorlása

Órakeret 20 óra

Az érettségi követelmények által előírt kísérletek elvégzéséhez és magyarázatához szükséges ismeretek, készségek és képességek.

A kémia tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek, készségek és képességek alkalmazása, komplex tudássá szintetizálása a kémiai A tematikai egység kísérletek és vizsgálatok megtervezésekor, végrehajtásakor és magyanevelési-fejlesztési rázatakor, A szabályszerű és balesetmentes kísérletezés, a pontos céljai megfigyelés, valamint a tapasztalatok szakszerű lejegyzésének gyakorlása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)


A kémia érettségi követelméA kémia tantárgyban tanultak nyeinek megfelelő ismeretek ismétlése, rendszerezése és alkalmazása a kémia érettségi A kémia tantárgy érettségi követelményekben szereplő tan- szóbeli vizsgájának követelményei szerint. anyaga. M: Nem elvégzendő kísérletek Az összes, a kémia érettségi követelményei által aktuálisan előírt nem elvégzendő érettségi kísérlet megtekintése tanári kísérletként vagy felvételről, jegyzőkönyv készítése (kísérlet, tapasztalat, magyarázat).

58 / 444



59. oldal

Elvégzendő kísérletek Az összes, a kémia érettségi követelményei által aktuálisan előírt elvégzendő érettségi kísérlet önálló, szabályos kivitelezéssel történő végrehajtása, jegyzőkönyv készítése (kísérlet, tapasztalat, magyarázat). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

A kísérletekhez kapcsolódó összes fontos fogalom.

Az érettségi követelmények által előírt számítási feladatok gyakorlása

Órakeret 20 óra

Az érettségi követelmények által előírt számítási és problémamegoldó feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek.

A kémia tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek, készségek és A tematikai egység képességek alkalmazása, komplex tudássá szintetizálása a kémiai nevelési-fejlesztési számítási feladatok megoldásakor. A problémamegoldás lépéseinek céljai gyakorlása konkrét kémiai tárgyú feladatok vonatkozásában. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)


A kémia érettségi feladattípusai.

A kémia érettségi követelményei által aktuálisan előírt számítási és egyéb (problémamegoldó) feladattípusok ismétlése és gyakorlása.

A kémia érettségi követelményeiben szereplő számítási és egyéb (problémamegoldó) feladatok. Kulcsfogalmak/ fogalmak


A számolási feladatokhoz kapcsolódó összes fontos fogalom.

59 / 444


60. oldal

VERSENYFELKÉSZÍTÉS A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai kémia tanulmányi versenyeken a tanulók birtokában legyenek a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része, olyan többlettudással rendelkezzenek, amellyel eredményesen szerepelhetnek.Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában legyenek a következőkkel: az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel; az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat; a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni; a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására; a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek képesek. a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben is használható tudásra kell szert tenni; a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni is kell a természettudományos vizsgálati módszereket. el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket; el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól; meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen tapasztalatokat; érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és módszereit; érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti megjelenítése; érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni; minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat „háztartásikonyhai” csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni; korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi, energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenni; a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venni. forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan; az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat; gyakorlottak legyenek feladatmegoldásban

60 / 444


61. oldal

A kémia tantárgy az egyszerű számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez.

9.

ÉVFOLYAM

Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 3 óra


A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és A tematikai egység felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a molánevelési-fejlesztési ris tömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiai céljai tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor. Tematikai egység

Fejlesztendő terület


Az alapvető kémiai ismeretek Fizika: kísérletezés, hiánya által okozott veszélyek mérés, mérési hiba. megértése. Fizika és biológiaegészségtan: a természettudományos gondolkodás és a természettudományos megismerés módszerei. Az atomok és belső szerkezeA részecskeszemlélet megtük. erősítése.

Fizika: atommodellek, színképek, elektAz anyag szerkezetéről alkoLángfestés. Elektronszerkezet ronhéj, tömeg, elektromos töltés, Coulombtott elképzelések változása: felírása, cellás ábrázolással is. törvény, erő, neutron, atom (Dalton), elektron (J. J. Atomenergia. radioaktivitás, felezési Thomson), atommag (Rutheridő, sugárvédelem, ford), elektronhéjak (Bohr). A magreakciók, energia proton, neutron és elektron relaatomenergia. tív tömege, töltése. Rendszám, tömegszám, izotópok. RadioakTörténelem, társativitás (Becquerel, Curie házasdalmi és állampolgári pár) és alkalmazási területei ismeretek: II. világhá(Hevesy György, Szilárd Leó,

61 / 444


62. oldal

ború, a hidegháború.

Teller Ede). Elektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. Alapállapot és gerjesztett állapot. Párosított és párosítatlan elektronok, jelölésük. A periódusos rendszer és az anyagmennyiség Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak elektronszerkezeti okai, a periódusos rendszer (Mengyelejev): relatív és moláris atomtömeg, rendszám = protonok száma ill. elektronok száma; csoport = vegyértékelektronok száma; periódus = elektronhéjak száma. Nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás (EN).



Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutKulcsfogalmak/ ron, elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és mofogalmak láris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.

Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 5 óra


Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák A tematikai egység polaritását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és a nevelési-fejlesztési másodlagos kötések erősségeközötti kapcsolatok megértése. Ismert szilárd anyagok csoportosítása kristályrácstípusuk szerint. Az anyagok céljai szerkezete, tulajdonságai és felhasználása közötti összefüggések alkalmazása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)


62 / 444



63. oldal

A szerkezet, a tulajdonságok A kémiai kötések kialakulá- és a felhasználás közötti összefüggések alkalmazása. sa, törekvés a nemesgázelektronszerkezet elérésére. Az EN döntő szerepe az elsődleges kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulásában. Halmazok


Ionvegyületek képletének szerkesztése. Képlet, ionarány.

Biológia-egészségtan:. az idegrendszer működése. Fizika: elektrosztatikai alapjelenségek, áramvezetés.

Fémes kötés és fémrács

A fémek közös tulajdonságaFizika: hővezetés, olFémes kötés kialakulása kis inak értelmezése a fémrács jel- vadáspont, forráspont, áramvezetés. EN-ú atomok között. Delokali- lemzői alapján. zált elektronok, elektromos és Vizuális kultúra: kohővezetés, olvadáspont és mevácsoltvas kapuk, ékszechanikai tulajdonságok. rek. Kovalens kötés és atomrács Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás. Kötési energia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok makroszkópikus tulajdonságai és felhasználása. Molekulák Molekulák képződése, kötő és nemkötő elektronpárok. Öszszegképlet és szerkezeti képlet. A molekulák alakja. A molekulapolaritás.

A kötéspolaritás megállapítása az EN-különbség alapján.

Fizika: energiaminimum. Fizika; matematika: vektorok.

Molekulák alakjának és polaritásának megállapítása.

Másodrendű kötések és a molekularács

Fizika: töltések, pólusok.

Tendenciák felismerése a Fizika: energia és másodrendű kölcsönhatásokkal mértékegysége, forrás, forráspont, töltéseloszlás, Másodrendű kölcsönhatások jellemezhető molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságai tömegvonzás. tiszta halmazokban. A hidrogénkötés szerepe az élő szerve- között. zetben. A „hasonló a hasonló-

63 / 444


64. oldal

ban oldódik jól” elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönhatások kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal, ill. a felhasználhatósággal. Összetett ionok

Összetett ionokat tartalmazó Összetett ionok képződése, vegyületek képletének szertöltése és térszerkezete. A min- kesztése. dennapi élet fontos összetett ionjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Anyagi rendszerek

Órakeret 4 óra


A tanulók által ismert anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, ill. kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetben. A A tematikai egység diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonyainak nevelési-fejlesztési megállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzése anyagmennyiség-koncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladacéljai tok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás, ill. a halmazállapot-változások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatokként. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az anyagi rendszerek és csoportosításuk



Ismert anyagi rendszerek és Fizika: halmazállapotváltozások besorolása a meg- ok, a halmazállapot-

64 / 444


65. oldal

A rendszer és környezte, ismert típusokba. nyílt és zárt rendszer. A kémiailag tiszta anyagok, mint egykomponensű, a keverékek, mint többkomponensű homogén, ill. heterogén rendszerek. Halmazállapotok és halmazállapot-változások Az anyagok tulajdonságainak, és halmazállapotváltozásainak anyagszerkezeti értelmezése. Exoterm és endoterm változások. Gázok és gázelegyek A tökéletes (ideális) gáz, Avogadro törvénye, moláris térfogat, abszolút, ill. relatív sűrűség és gyakorlati jelentőségük. Gázok diffúziója. Gázelegyek összetételének megadása, robbanási határértékek.

változásokat kísérő energiaváltozások, belső energia, hő, állapotjelzők: nyomás, hőmérséklet, térfogat.

A valószínűsíthető halmazMagyar nyelv és irodaállapot megadása az anyagot lom: szólások: pl. „Eltűalkotó részecskék és kölcsön- nik, mint a kámfor”; Móra hatásaik alapján. Ferenc: Kincskereső kisködmön.

A gázok moláris térfogatáBiológia-egészségtan: val és relatív sűrűségével, a légzési gázok, széngázelegyek összetételével kap- dioxid-mérgezés. csolatos számolások. Fizika: sűrűség, CelsiMoláris tömegek kiszámítá- us- és Kelvin-skála, állasa. potjelző, gáztörvények, kinetikus gázmodell.

Folyadékok, oldatok

Egyszerű számolási feladaBiológia-egészségtan: A molekulatömeg, a polari- tok, problémafeladatok megol- diffúzió, ozmózis. dása az oldatokra vonatkozó tás és a másodrendű kötések Fizika: hő és mértékösszefüggések alkalmazásával. erősségének kapcsolata a foregysége, hőmérséklet és rásponttal; a forráspont nyomértékegysége, a hőmérmásfüggése. Oldódás, oldódási séklet mérése, hőleadás, sebesség, oldhatóság. Az oldóhőfelvétel, energia. dás és kristályképződés; telített Matematika: százalékés telítetlen oldatok. Az oldásszámítás, aránypárok. hő. Az oldatok összetételének megadása (tömeg-, és térfogatszázalék, anyagmennyiségkoncentráció). Adott töménységű oldat készítése, hígítás. Ozmózis. Szilárd anyagok


Kristályos és amorf szilárd anyagok; a részecskék rende-

65 / 444


66. oldal

zettsége. A kolloidokról szerzett isBiológia-egészségtan: A kolloidok különleges tu- meretek alkalmazása a gyakor- biológiailag fontos kolloidok, fehérjék. lajdonságai, fajtái és gyakorlati latban. jelentősége. Kolloidok stabiliFizika: nehézségi erő. zálása és megszüntetése, háztartási és környezeti vonatkozások. Az adszorpció jelensége és jelentősége. Kolloid rendszerek az élő szervezetben és a nanotechnológiában. Kolloid rendszerek

Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, Kulcsfogalmak/ fo- exoterm, endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, difgalmak fúzió, oldat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis, kristályos és amorf anyag. Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 4 óra


A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, ill. az egyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A tömeghatás törvénye. A Le Châtelier–Braun-elv alkalmazása. A savak és bázisok tulajdonsáA tematikai egység gainak, valamint a sav-bázis reakciók létrejöttének magyarázata a pronevelési-fejlesztési tonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erősségének magyarácéljai zata az elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. A sav-bázis reakciók. Az égésről, ill. az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon. A redoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkal-


66 / 444



67. oldal

mazások) A kémiai reakciók feltételei Kémiai egyenletek rendezéBiológia-egészségtan: és a kémiai egyenlet se. Bonyolultabb aktiválási energia. A kémiai reakciók és leját- sztöchiometriai számítások. Fizika: hőmérséklet szódásuk feltételei, aktiválási mozgási energia, rugalenergia, aktivált komplex. A matlan ütközés, lendület, kémiai egyenlet felírásának ütközési energia, megmaszabályai, a megmaradási törradási törvények. vények, sztöchiometria. Matematika: százalékszámítás. A kémiai reakciók energiaviszonyai

Az energiamegmaradás törBiológia-egészségtan: vényének alkalmazása a kémiai ATP, lassú égés, a biokéreakciókra. miai folyamatok energiamérlege. Bonyolultabb

Képződéshő, reakcióhő, a termokémiai egyenlet. Hess tétele. A kémiai reakciók haj- sztöchiometriai számítások. tóereje az energiacsökkenés és a rendezettségcsökkenés. Hőtermelés kémiai reakciókkal az iparban és a háztartásokban. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A reakciósebesség

Kémiai reakciók sebességéA reakciósebesség fogalma nek befolyásolása a gyakorlatés szabályozása a háztartásban ban. és az iparban. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől, ill. a koncentrációtól, katalizátorok. Kémiai egyensúly


Biológia-egészségtan: az enzimek szerepe. Fizika: mechanikai sebesség.

A dinamikus kémiai egyenBiológia-egészségtan: A dinamikus kémiai egyen- súlyban lévő rendszerre gyako- homeosztázis, ökológiai rolt külső hatás következméés biológiai egyensúly. súlyi állapot kialakulásának nyeinek megállapítása konkrét feltételei és jellemzői. A töFizika: egyensúly, példákon. meghatás törvénye. A Le energiaminimumra való Châtelier–Braun-elv és a kéBonyolultabb törekvés, a folyamatok miai egyensúlyok befolyásolá- sztöchiometriai feladatok meg- iránya, a termodinamika sának lehetőségei, ezek gyaoldása. Az egyesúly befolyáso- II. főtétele. korlati jelentősége. lása.

67 / 444


68. oldal


A sav-bázis párok felismeréBiológia-egészségtan: a szén-dioxid oldódása , A savak és bázisok fogalma se és megnevezése. Brønsted szerint, sav-bázis páSemlegesítéshez szükséges sav-bázis reakciók az élő rok, kölcsönösség és viszony- erős sav-, ill. lúg anyagmennyi- szervezetben, kiválasztás, a testfolyadékok kémhatálagosság. A savak és bázisok ségének számítása. sa, a zuzmók mint indikáerőssége. Lúgok. Savmaradék pH számolás. torok, a savas eső hatása ionok. A pH és az egyensúlyi az élővilágra. oxóniumion, ill. hidroxidion koncentráció összefüggése. A Matematika: logaritpH változása hígításkor és tömus. ményítéskor. A sav-bázis indikátorok működése. Közömbösítés és semlegesítés, sók. Sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendők savill. lúgmarás esetén. Oxidáció és redukció

Bonyolultabb redoxiegyenletek rendezése az Az oxidáció és a redukció elektronátmenetek alapján, bofogalma oxigénátmenet, ill. nyolultabb számítási feladatok elektronátadás alapján. Az oxidációs szám és kiszámítása. megoldása. Az oxidálószer, ill. a redukálószer megnevezése Az elektronátmenetek és az oxidációs számok változásai- redoxireakciókban. nak összefüggései redoxireakciókban. Az oxidálószer és a redukálószer értelmezése az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam alapján, kölcsönösség és viszonylagosság.

Biológia-egészségtan: biológiai oxidáció, redoxireakciók az élő szervezetben. Fizika: a töltések nagysága, előjele, töltésmegmaradás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tűzgyújtás, tűzfegyverek.

Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, Kulcsfogalmak/ fo- képződéshő, reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, galmak dinamikus kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.

Tematikai egység

Elektrokémia

68 / 444

Órakeret 3 óra


69. oldal

Előzetes tudás







A reakciók irányának megA redukálóképesség (oxidá- határozása fémeket és fémionokat tartalmazó oldatok kölódási hajlam). A zött. redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés. Galvánelem A galvánelemek (Daniellelem) felépítése és működése, anód- és katódfolyamatok.

Különféle galvánelemek pólusainak megállapítása. Bonyolultabb számolási feladatok megoldása

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: ingerületvezetés. Fizika: galvánelem, soros és párhuzamos kapcsolás, elektromotoros erő.

A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard hidrogénelektród. Elektromotoros erő. A galvánelemekkel kapcsolatos környezeti problémák. Elektrolízis Az elektrolizálócella és a galvánelemek felépítésének és működésének összehasonlítása. Ionvándorlás. Anód és katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A Faraday-törvények használata számítási feladatokban, pl. alumíniumgyártás esetén.



69 / 444


Tematikai egység

Előzetes tudás

70. oldal


Órakeret 4 óra


A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések megértése, előfordulásuk és A tematikai egység mindennapi életben betöltött szerepük magyarázata a tulajdonságaik nevelési-fejlesztési alapján. Az élettani szempontból jelentős különbségek felismerése az céljai elemek és azok vegyületei között. A veszélyes anyagok biztonságos használatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáján. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A szervetlen kémia tárgya A szervetlen elemek és vegyületek jellemzésének szempontrendszere.

Fejlesztendő terület Az elemek és vegyületek jellemzéséhez használt szempontrendszer használata.

Biológia-egészségtan: biogén elemek.

Bonyolultabb sztöchiometriai számítások.

Fizika: hidrogénbomba, magfúzió, a tömegdefektus és az energia kapcsolata.

Elemek gyakorisága a Földön és a világegyetemben. Hidrogén Atomos állapotban egy párosítatlan elektron (stabilis oxidációs száma: +1), megfelelő katalizátorral jó redukálószer. Nagy elektronegativitású atomok (oxigén, nitrogén, klór) molekuláris állapotban is oxidálják. Kicsi, apoláris kétatomos molekulák, alacsony forráspont, kis sűrűség, nagy diffúziósebesség. Előállítás. Nemesgázok Nemesgázelektronszerkezet, kis reakciókészség. Gyenge diszperziós kölcsönhatás, alacsony forrás-


Fizika: fizikai tulajdonságok és a halmazszerkezet, atommagstabilitás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: II. világháború, a Hindenburg léghajó katasztrófája.

A tulajdonságok és felhasználás kapcsolatának felismerése. Bonyolultabb sztöchiometriai számítások.

70 / 444



71. oldal

pont, kis sűrűség, rossz vízoldhatóság. Előfordulás. Felhasználás. Halogének Atomjaikban egy elektronnal kevesebb van a nemesgázokénál, legstabilisabb oxidációs szám: (-1), oxidáló (mérgező) hatás a csoportban lefelé az ENsal csökken. Kétatomos apoláris molekulák, rossz (fizikai) vízoldhatóság. Jellemző halmazállapotaik, a jód szublimációja. Reakcióik vízzel, fémekkel, hidrogénnel, más halogenidekkel. Előfordulás: halogenidek. Előállítás. Felhasználás. Nátium-klorid Stabil, nemesgázelektronszerkezetű ionok, kevésé reakcióképes. Ionrács, magas olvadáspont, jó vízoldhatóság, fehér szín. Előfordulás. Felhasználás.

A halogének és a Fizika: az energiafajták halogenidek élettani hatása kö- egymásba való átalakulázötti nagy különbség okainak sa, elektrolízis. megértése. Bonyolultabb sztöchiometriai számítások.


Hidrogén-klorid

A gyomorsav sósavtartalmával és gyomorégésre alkalPoláris molekula, vízben disszociál, vizes oldata a sósav. mazott szódabikarbóna menyReakciói különböző fémekkel. nyiségével, valamint a belőle keletkező szén-dioxid térfogaElőfordulás. Előállítás. Feltával, ill. vízkőoldók savtartalhasználás. mával kapcsolatos számítások.





71 / 444


Tematikai egység

72. oldal


Órakeret 5 óra

Előzetes tudás




Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Oxigén 2 elektron felvételével nemesgáz elektronszerkezetű, nagy EN, stabilis oxidációs száma (-2), oxidálószer. Kis, kétatomos apoláris molekulák, gáz, vízoldhatósága rossz. Szinte minden elemmel reagál (oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik). Előállítás. Felhasználás.



Az oxigén vízoldhatóságáBiológia-egészségtan: nak hőmérsékletfüggését muta- légzés és fotoszintézis tó grafikon elemzése. Bonyokapcsolata. lultabb sztöchiometriai számíFöldrajz: a légkör tások, problémamegoldások. szerkezete és összetétele.

Ózon Molekulájában nem érvényesül az oktettszabály, bomlékony, nagy reakciókészség, erős oxidálószer, mérgező gáz. A magaslégkörben hasznos, a földfelszín közelében káros. Előállítás. Felhasználás. Víz Poláris molekulái között hidrogénkötések, magas olvadáspont és forráspont, nagy fajhő és felületi feszültség (Eötvös Loránd), a sűrűség függése a hőmérséklettől. Poláris anyagoknak jó oldószere.

Az ivóvízre megadott egészségügyi határértékek értelmezése, ezzel kapcsolatos számolások, a vízszennyezés tudatos minimalizálása. Bonyolultabb sztöchiometriai számítások.

72 / 444

Biológia-egészségtan: a víz az élővilágban. Fizika: a víz különleges tulajdonságai, a hőtágulás és szerepe a természeti és technikai folyamatokban.


73. oldal

Redoxi- és sav-bázis reakciókban betöltött szerepe.

Földrajz: a Föld vízkészlete, és annak szenynyeződése.

Hidrogén-peroxid Az oxigén oxidációs száma nem stabilis (-1), bomlékony, oxidálószer és redukálószer is lehet. Felhasználás. Kén Az oxigénnél több elektronhéj, kisebb EN, nagy molekuláiban egyszeres kötések, szilárd, rossz vízoldhatóság. Égése. Előfordulás. Felhasználás.



Hidrogén-szulfid és sói Nincs hidrogénkötés, vízben kevéssé oldódó, mérgező gáz. A kén oxidációs száma (2), redukálószer, gyenge sav, sói: szulfidok. Kén-dioxid, kénessav és sói A kén oxidációs száma (+4), redukálószerek, mérgezők. Vízzel kénessav, sói: szulfitok. Kén-trioxid, kénsav és sói A kén oxidációs száma (+6). Kén-dioxidból kéntrioxid, belőle vízzel erős, oxidáló hatású kénsav, amely fontos ipari és laboratóriumi reagens, sói: szulfátok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység



73 / 444

Órakeret 4 óra


74. oldal

Előzetes tudás




Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Nitrogén Kicsi, kétatomos, apoláris molekula, erős háromszoros kötés, kis reakciókészség, vízben rosszul oldódik.

Fejlesztendő terület A levegő NOx-tartalmára vonatkozó egészségügyi határértékekkel, a műtrágyák összetételével kapcsolatos számolások.

Ammónia és sói Molekulái között hidrogénkötések, könnyen cseppfolyósítható, nagy párolgáshőjű gáz. Nemkötő elektronpár, gyenge bázis, savakkal ammóniumsókat képez. Szerves anyagok bomlásakor keletkezik. Ammóniaszintézis, salétromsav- és műtrágyagyártás.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a nitrogén körforgása, a baktériumok szerepe a nitrogén körforgásban, a levegő és a víz szennyezettsége, a foszfor körforgása a természetben, ATP, a műtrágyák hatása a növények fejlődésére, a fogak felépítése, a sejthártya szerkezete. Fizika: II. főtétel, fény. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Irinyi János.

A nitrogén oxidjai NO és NO2: párosítatlan elektronok miatt nagy reakciókészség, NO a levegőn önként mérgező NO2-dá oxidálódik, amelyből oxigénnel és vízzel salétromsav gyártható. N2O: bódító hatás. Felhasználás. Salétromossav, salétromsav, sóik A salétromossavban és sóiban a nitrogén oxidációs száma (+3), redukálószerek. A salétromsav-

74 / 444


75. oldal

ban és sóiban a nitrogén oxidációs száma (+5), erős oxidálószerek. Felhasználás. Foszfor és vegyületei A nitrogénnél több elektronhéj, kisebb EN, atomjai között egyszeres kötések, a fehérfoszfor és a vörösfoszfor szerkezete és tulajdonságai. Égésekor difoszfor-pentaoxid, abból vízzel foszforsav keletkezik, melynek sói a foszfátok. Felhasználás a háztartás-ban és a mezőgazdaságban.


A foszforvegyületek szerepe a fogak és a csontok felépítésében. Kulcsfogalmak/ fogalmak




Órakeret 3 óra

Előzetes tudás



A szén és a szilícium korszerű felhasználási lehetőségeinek ismerete. Vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-dioxid kvóta napjainkban betöltött szerepének megértése. A karbonátok és szilikátok, mint a földkérget felépítő vegyületek gyakorlati jelentőségének megértése. A szilikonok felhasználási módjainak, ezek előnyeinek és hátrányainak magyarázata tulajdonságaikkal.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Szén A gyémánt atomrácsa, a grafit rétegrácsa és következ-



Reakciók, bonyolultabb sztöchiometriai számítások.

Biológia-egészségtan: a szén-dioxid az élővilágban, fotoszintézis,

75 / 444


76. oldal

ményeik. Kémiai tulajdonságok. Bányászatuk. Felhasználás.

sejtlégzés, a szénmonoxid és a széndioxid élettani hatása.

Szén-monoxid

Fizika: félvezetőelektronikai alapok.

Kicsi, közel apoláris molekulák, vízben rosszul oldódó, a levegővel jól elegyedő gáz. A szén oxidációs száma (+2), jó redukálószer (vasgyártás), éghető. Széntartalmú anyagok tökéletlen égésekor keletkezik. Életveszélyes, mérgező.

Földrajz: karsztjelenségek.

Szén-dioxid, szénsav és sói Molekularácsos, vízben fizikailag rosszul oldódó gáz. A szén oxidációs száma stabilis, redoxireakcióra nem hajlamos, nem éghető. Vízzel egyensúlyi reakcióban gyenge savat képez, ennek sói a karbonátok és a hidrogén-karbonátok. Nem mérgező, de életveszélyes. Lúgokban karbonátok formájában megköthető. Előfordulás (szén-dioxid kvóta). Felhasználás. Szilícium és vegyületei Aszénnél kisebb EN, atomrács, de félvezető, mikrocsipek, ötvözetek. SiO2: atomrács, kvarc, homok, drágakövek, szilikátásványok, kőzetek. Üveggyártás, vízüveg, építkezés. Szilikonok tulajdonságai és felhasználása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység


Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát, szilikon.


76 / 444

Órakeret 5


77. oldal

óra Előzetes tudás




Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alkálifémek Kis EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+1), erős redukálószerek, vízből lúgképzés közben hidrogénfejlesztés, nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alkáliföldfémek Kicsi (de az alkálifémeknél nagyobb) EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+2), erős (de az alkálifémeknél gyengébb) redukálószerek (reakció vízzel), nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alumínium Stabilis oxidációs száma (+3), jó redukálószer, de védő oxidréteggel passziválódik.



Bonyolultabb sztöchiometriai számítások.Redoxi reakciók.

Biológia-egészségtan: kiválasztás, idegrendszer ízérzékelés.

Mészégetéssel, mészoltással, a mész megkötésével kapcsolatos számolások.


Reakcióegyenletek írása, bonyolultabb sztöchiometriai számítások.

Fizika: elektrolízis.

77 / 444

Biológia-egészségtan: Alzheimer-kór.


78. oldal

Könnyűfém. Előfordulás. Előállítás. Felhasználás. Ón és ólom Oxidációs számok: (+2), (+4), csoportban lefelé EN csökken, fémes jelleg nő. Felületi védőréteg. Felhasználás. Élettani hatás. Vascsoport, króm és mangán

Földrajz: timföld- és alumíniumgyártás. Bonyolultabb sztöchiometriai számítások.



Biológia-egészségtan: a vér.

Fe: nehézfém, nedves levegőn laza szerkezetű rozsda. Vas- és acélgyártás, edzett acél, ötvözőanyagok, rozsdamentes acél. Újrahasznosítás, szelektív gyűjtés, korrózióvédelem.

Fizika: fényelnyelés, fényvisszaverés, ferromágnesség, modern fényforrások. Földrajz: vas- és acélgyártás. Magyar nyelv és irodalom: szólások.

Cr és Mn: vegyületeikben változatos oxidációs állapot (különféle szín), magas oxidációs szám esetén erős oxidálószerek. Félnemes és nemesfémek Jó elektromos és hővezetés, jó megmunkálhatóság, tetszetős megjelenés, kis reakciókészség. Viselkedésük levegőn, oldódásuk (hiánya) savakban. Felhasználás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: rézkor, bronzkor, vaskor. Bonyolultabb sztöchiometriai számítások. Problémamegoldások

Vegyületeik Rézion: nyomelem, de nagyobb mennyiségben mérgező. Ezüst-ion: mérgező, ill. fertőtlenítő hatású. Felhasználás. Cink, kadmium, higany Fémes tulajdonságok, a higany szobahőmérsékleten folyadék. A cink híg savakkal


78 / 444


79. oldal

reagál. Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO. Élettani hatás. Szelektív gyűjtés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás



Órakeret 9 óra


Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A A tematikai egység szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, tulajdonsánevelési-fejlesztési gai, előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok felismerése céljai és alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Bevezetés a szerves kémiá-

Fejlesztendő terület Képlettípusok, képletírás.

ba A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az organogén elemek (Lavoisier). A szerves vegyületek nagy száma, a szénatom különleges sajátosságai, funkciós csoport, konstitúció, izoméria. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerűsített jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves vegyületek elnevezésének lehetőségei: tudományos és köz-

79 / 444



80. oldal

napi nevek. A telített szénhidrogének Alkánok (paraffinok), cikloalkánok, 1-8 szénatomos főlánccal rendelkező alkánok elnevezése, metil- és etilcsoport, homológ sor, általános képlet.

A telített szénhidrogének elnevezése, homológ sor, szubsztitúció. Bonyolultabb számítások.

Fizika: olvadáspont, forráspont, forrás, kondenzáció, forráspontot befolyásoló külső tényezők, hő, energiamegmaradás, elektromágneses sugárzás, poláros fény, a foton frekvenciája, szín, és energia, üvegházhatás.

A nyílt láncú alkánok molekulaszerkezete, a ciklohexán konformációja. Apoláris molekulák, olvadás- és forráspont függése a moláris tömegtől. Égés, szubsztitúciós reakció halogénekkel, hőbontás. A telített szénhidrogének előfordulása és felhasználása. A fosszilis energiahordozók problémái. Az alkének (olefinek) Elnevezésük 2-4 szénatomos főlánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az olefinek előállítása. A diének és a poliének

Geometriai izoméria, izomerek.

A diének tulajdonságai.

A buta-1,3-dién és az izoprén szerkezete, tulajdonságai. Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a műgumi szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A karotinoidok. Az acetilén Acetilén (etin) szerkezete, tulajdonságai. Reakciói: égés, addíciós reakciók, előállítása,

Biológia-egészségtan: etilén mint növényi hormon, rákkeltő és mutagén anyagok, levegőszennyezés, szmog, üvegházhatás, ózonpajzs, savas esők.

Addíciós reakciók. Bonyolultabb sztöchiometriai számítások.

80 / 444

Technika, életvitel és gyakorlati: fűtés, tűzoltás, energiatermelés. Földrajz: kőolaj- és földgázlelőhelyek, keletkezésük, energiaipar, kaucsukfa-ültetvények, levegőszennyezés, szmog, globális problémák, üvegházhatás, ózonlyuk, savas eső.


81. oldal

felhasználása. Az aromás szénhidrogének A benzol szerkezete (Kekulé), tulajdonságai, szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. Toluol (TNT), sztirol és polisztirol. A benzol előállítása. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása.

Reakciók. Problémamegoldások.

A halogéntartalmú szénhidA halogéntartalmú szénhidrogének rogének elnevezése, reakcióik. A halogéntartalmú szénhid- Bonyolultabb számítások. rogének elnevezése, kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, gyúlékonyság hiánya, erős élettani hatás. A halogénszármazékok jelentősége. Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoKulcsfogalmak/ fo- port, köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műgalmak anyag.

Tematikai egység

Előzetes tudás



Órakeret 10 óra

Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Az előfordulásuk, a felhasználásuk, a biológiai jelentőségük és az élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaikra, egészséges táplálko-

81 / 444


82. oldal

zási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének ismerete. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)



Alkoholos italok összetételéBiológia-egészségtan: az alkohol hatásai, erjeAz alkoholok csoportosítása, re, véralkoholszintre, metanolmérgezésre vonatkozó dés. elnevezésük. A metanol, az etanol, az etilén-glikol és a gli- számolások, egészségtudatos Fizika: felületi feszültmagatartás. Bonyolultabb szácerin szerkezete és tulajdonsáség. mítások. gai, élettani hatása. Égésük, részleges oxidációjuk, semleges kémhatásuk, észterképződés. Alkoholok, alkoholtartalmú italok előállítása. Denaturált szesz. Az alkoholok

A fenolok A fenol szerkezete és tulajdonságai. A fenol, mint gyenge sav, reakciója nátriumhidroxiddal. A fenolok fertőtlenítő, mérgező hatása. A fenolok mint fontos vegyipari alapanyagok. Az éterek Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most. Az oxovegyületek Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai,


A dietil-éter kémiai tulajdonságai.

A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészségbeli különbségének megértése.

oxidálhatósága. A formaldehid felhasználása, (formalin), mérgező hatása. Aceton, mint oldószer.

82 / 444

Biológia-egészségtan: dohányzás, cukorbetegség, biológiai oxidáció (citromsavciklus), SzentGyörgyi Albert.


83. oldal

A karbonsavak és sóik

Bonyolultabb A karbonsavak csoportosítá- sztöchiometriai számítások. sa értékűség és a szénváz alappH számolás, sav-bázis reján, elnevezésük. Szerkezetük, akciók. fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karbonsavak előfordulása, felhasználása, jelentősége. Az észterek Észterképződés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint oldószerek, természetes és mesterséges íz- és illatanyagok.

Gyümölcsészterek szerkezeBiológia-egészségtan: te, zsírok, olajok szerkezete. lipidek, sejthártya, táplálkozás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Alfred Nobel.

Viaszok és biológiai funkcióik. Zsírok és olajok szerkezete. Poliészterek, poliészter műszálak. Szervetlen savak észterei. A felületaktív anyagok, tiszA felületaktív anyagok títószerek használatával kapcsolatos heA felületaktív anyagok szer- lyes szokások kialakítása. kezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pH-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai. A szénhidrátok

Felismerés: a kémiai szemA szénhidrátok előfordulása, pontból hasonló összetételű összegképlete, csoportosítása: anyagoknak is lehetnek nagyon mono-, di- és poliszacharidok. különböző tulajdonságai és fordítva. Szerkezet, íz és oldhatóság

83 / 444

Biológia-egészségtan: a szénhidrátok emésztése, biológiai oxidáció és fotoszintézis, növényi sejtfal, tápanyag, ízérzékelés,


84. oldal

Képletek felismerése, írása.

kapcsolata.

vércukorszint. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a papír.

A monoszacharidok A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tulajdonságaik. A ribóz és dezoxi-ribóz, a szőlőcukor és a gyümölcscukor nyílt láncú és gyűrűs konstitúciója, előfordulása. A redukáló és nem redukáló A diszacharidok keletkezése diszacharidok megkülönböztetése. kondenzációval, hidrolízisük (pl. emésztés során). A redukáReakciók, reakcióegyenleló és nem redukáló tek. diszacharidok és ennek szerkezeti oka. A maltóz, a cellobióz, a szacharóz és a laktóz szerkezete, előfordulása. A diszacharidok


A keményítő tartaléktápanyag és a cellulóz növényi vázanyag funkciója szerkezeti okának megértése. Problémafeladatok megoldása.


Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 5 óra


A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajA tematikai egység donságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége közötti nevelési-fejlesztési kapcsolatok megértése. Egészségtudatos, a drogokkal szembeni eluta-

84 / 444


céljai

85. oldal

sító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyagainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az aminok Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az anilin elnevezése. Szerkezet és savbázis tulajdonságok.

Fejlesztendő terület Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani szempontból fontos vegyületekben.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: vitaminok, nukleinsavak, színtest, vér, kiválasztás.

Előfordulás és felhasználás. Az amidkötés különleges Funkciós csoport, elnevezés. stabilitása szerkezeti okának és Sav-bázis tulajdonságok, hidro- jelentőségének megértése. lízis. Az amidok

A karbamid tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. A poliamidok szerkezete, előállítása tulajdonságai. A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek A piridin, a pirimidin, a pirrol, az imidazol és a purin szerkezete, polaritása, savbázis tulajdonságok, hidrogénkötések kialakulásának lehetősége. Előfordulásuk a biológiai szempontból fontos vegyületekben.


Felismerés: az aminosavak két funkciós csoportja alkalAz aminosavak funkciós csoportjai, ikerionos szerkezet massá teszi ezeket stabil láncok és következményei. Előfordu- kialakítására, míg az oldalláncaik okozzák a változatosságot. lásuk és funkcióik. Az aminosavak

A fehérjealkotó aminosavak. Peptidek, fehérjék

αPeptidkötés kialakulása

85 / 444

Biológia-egészségtan: aminosavak és fehérjék tulajdonságai, peptidkötés, enzimek működése.


A peptidcsoport kialakulása és a peptidek szerkezete (Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti szintjei (Sanger, Pauling) és a szerkezetet stabilizáló kötések.

86. oldal

aminosavak között. Felismerés: a fehérjéket egyedi, (általában sokféle kötéssel rögzített) szerkezetük teszi képessé sajátos funkcióik ellátására.

A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai jelentősége. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok jelentősége a biológiában és a háztartásban. A nukleotidok és a nukleinsavak




86 / 444


87. oldal

KORREPETÁLÁS A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában legyenek a következőkkel: az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel; az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat; a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni; a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására; a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek képesek. a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben is használható tudásra kell szert tenni; a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni is kell a természettudományos vizsgálati módszereket. el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket; el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól; meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen tapasztalatokat; érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és módszereit; érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti megjelenítése; érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni; minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat „háztartásikonyhai” csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni; korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi, energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenni; a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venni. forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan; az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat; A kémia tantárgy az egyszerű számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez.

87 / 444


9.

88. oldal

ÉVFOLYAM

Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 3 óra


A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és A tematikai egység felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a molánevelési-fejlesztési ris tömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiai céljai tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)



A kémia mint természettudomány

Az alapvető kémiai ismeretek Fizika: kísérletezés, hiánya által okozott veszélyek mérés, mérési hiba. A kémia és a kémikusok sze- megértése. Fizika és biológiarepe az emberi civilizáció megegészségtan: a terméteremtésében és fenntartásában. szettudományos gonMegfigyelés, rendszerezés, modolkodás és a termédellalkotás, hipotézis, a vizsgászettudományos meglatok megtervezése (kontrolkíismerés módszerei. sérlet, referenciaanyag), elvégzése, és kiértékelése (mérési hiba, reprodukálhatóság), az eredmények publikálása és megvitatása. Az atomok és belső szerkezeA részecskeszemlélet megtük. erősítése. Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések változása: atom (Dalton), elektron (J. J. Thomson), atommag (Rutherford), elektronhéjak (Bohr). A proton, neutron és elektron relatív tömege, töltése. Rendszám,

Lángfestés.

88 / 444

Fizika: atommodellek, színképek, elektronhéj, tömeg, elektromos töltés, Coulombtörvény, erő, neutron, radioaktivitás, felezési idő, sugárvédelem, magreakciók, energia atomenergia.


89. oldal

tömegszám, izotópok. Radioaktivitás (Becquerel, Curie házaspár) és alkalmazási területei (Hevesy György, Szilárd Leó, Teller Ede). Elektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. Alapállapot és gerjesztett állapot. Párosított és párosítatlan elektronok, jelölésük. A periódusos rendszer és az anyagmennyiség Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak elektronszerkezeti okai, a periódusos rendszer (Mengyelejev): relatív és moláris atomtömeg, rendszám = protonok száma ill. elektronok száma; csoport = vegyértékelektronok száma; periódus = elektronhéjak száma. Nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás (EN).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: II. világháború, a hidegháború.



Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutKulcsfogalmak/ ron, elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és mofogalmak láris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.

Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 5 óra


Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A tematikai egység A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák nevelési-fejlesztési polaritását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és a másodlagos kötések erősségeközötti kapcsolatok megértése. Ismert céljai szilárd anyagok csoportosítása kristályrácstípusuk szerint. Az anyagok szerkezete, tulajdonságai és felhasználása közötti összefüggések

89 / 444


90. oldal

alkalmazása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)



A szerkezet, a tulajdonságok A kémiai kötések kialakulása, és a felhasználás közötti összefüggések alkalmazása. törekvés a nemesgázelektronszerkezet elérésére. Az EN döntő szerepe az elsődleges kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulásában. Halmazok


Fémes kötés és fémrács Fémes kötés kialakulása kis EN-ú atomok között. Delokalizált elektronok, elektromos és hővezetés, olvadáspont és mechanikai tulajdonságok. Kovalens kötés és atomrács Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás. Kötési energia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok makroszkópikus tulajdonságai és felhasználása. Molekulák Molekulák képződése, kötő és nemkötő elektronpárok. Öszszegképlet és szerkezeti képlet. A molekulák alakja. A molekulapolaritás.

Ionvegyületek képletének szerkesztése.

Biológiaegészségtan:. az idegrendszer működése. Fizika: elektrosztatikai alapjelenségek, áramvezetés.

A fémek közös tulajdonságainak értelmezése a fémrács jellemzői alapján.

Fizika: hővezetés, olvadáspont, forráspont, áramvezetés. Vizuális kultúra: kovácsoltvas kapuk, ékszerek.

A kötéspolaritás megállapítáFizika: energiamisa az EN-különbség alapján. nimum. Fizika; matematika: vektorok.

Molekulák alakjának és polaFizika: töltések, póritásának megállapítása. lusok.

90 / 444


91. oldal

Másodrendű kötések és a moTendenciák felismerése a máFizika: energia és lekularács sodrendű kölcsönhatásokkal jel- mértékegysége, forrás, Másodrendű kölcsönhatások lemezhető molekularácsos anya- forráspont, töltéselosztiszta halmazokban. A hidrogén- gok fizikai tulajdonságai között. lás, tömegvonzás. kötés szerepe az élő szervezetben. A „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönhatások kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal, ill. a felhasználhatósággal. Összetett ionok Összetett ionok képződése, töltése és térszerkezete. A mindennapi élet fontos összetett ionjai.

Összetett ionokat tartalmazó vegyületek képletének szerkesztése.

Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémKulcsfogalmak/ rács, kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, fogalmak molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Anyagi rendszerek

Órakeret 4 óra


A tanulók által ismert anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, ill. kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szereA tematikai egység pük felismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetnevelési-fejlesztési ben. A diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszocéljai nyainak megállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzése anyagmennyiség-koncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályoso-

91 / 444


92. oldal

dás, ill. a halmazállapot-változások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatokként. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)



Az anyagi rendszerek és csoIsmert anyagi rendszerek és Fizika: halmazállaportosításuk változások besorolása a megis- potok, a halmazállapotváltozásokat kísérő A rendszer és környezte, nyílt mert típusokba. energiaváltozások, belés zárt rendszer. A kémiailag ső energia, hő, állapottiszta anyagok, mint egykompojelzők: nyomás, hőnensű, a keverékek, mint többmérséklet, térfogat. komponensű homogén, ill. heterogén rendszerek. Halmazállapotok és halmazálA valószínűsíthető halmazálMagyar nyelv és lapot-változások lapot megadása az anyagot alko- irodalom: szólások: pl. Az anyagok tulajdonságainak, tó részecskék és kölcsönhatásaik „Eltűnik, mint a kámfor”; Móra Ferenc: és halmazállapot-változásainak alapján. Kincskereső kisködanyagszerkezeti értelmezése. mön. Exoterm és endoterm változások. Gázok és gázelegyek

A gázok moláris térfogatával Biológialégzési A tökéletes (ideális) gáz, és relatív sűrűségével, a gázele- egészségtan: szén-dioxidAvogadro törvénye, moláris tér- gyek összetételével kapcsolatos gázok, mérgezés. fogat, abszolút, ill. relatív sűrű- számolások. ség és gyakorlati jelentőségük. Moláris tömegek kiszámítása. Fizika: sűrűség, Gázok diffúziója. Gázelegyek Celsius- és Kelvinösszetételének megadása, robbaskála, állapotjelző, gáznási határértékek. törvények, kinetikus gázmodell. Folyadékok, oldatok

Egyszerű számolási feladatok BiológiaA molekulatömeg, a polaritás megoldása az oldatokra vonat- egészségtan: diffúzió, és a másodrendű kötések erőssé- kozó összefüggések alkalmazá- ozmózis. gének kapcsolata a forrásponttal; sával. Fizika: hő és méra forráspont nyomásfüggése. Oltékegysége, hőmérsékdódás, oldódási sebesség, oldhalet és mértékegysége, a tóság. Az oldódás és kristályhőmérséklet mérése, képződés; telített és telítetlen olhőleadás, hőfelvétel, datok. Az oldáshő. Az oldatok energia. összetételének megadása (töMatematika: száza-

92 / 444


93. oldal

meg-, és térfogatszázalék, anyagmennyiség-koncentráció). Adott töménységű oldat készítése, hígítás. Ozmózis.

lékszámítás, aránypárok.

Szilárd anyagok


Kristályos és amorf szilárd anyagok; a részecskék rendezettsége.

A kolloidokról szerzett ismeBiológiaA kolloidok különleges tulaj- retek alkalmazása a gyakorlat- egészségtan: biológiailag fontos kolloidok, donságai, fajtái és gyakorlati je- ban. fehérjék. lentősége. Kolloidok stabilizáláKolloid rendszerek

sa és megszüntetése, háztartási és környezeti vonatkozások. Az adszorpció jelensége és jelentősége. Kolloid rendszerek az élő szervezetben és a nanotechnológiában.

Fizika: erő.

nehézségi

Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoKulcsfogalmak/ term, endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, olfogalmak dat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis, kristályos és amorf anyag. Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 4 óra


A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, ill. az egyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakA tematikai egység cióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség nevelési-fejlesztési értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A tömeghatás törvécéljai nye. A Le Châtelier–Braun-elv alkalmazása. A savak és bázisok tulajdonságainak, valamint a sav-bázis reakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erősségének magyarázata az elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értel-

93 / 444


94. oldal

mezése. A sav-bázis reakciók. Az égésről, ill. az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon. A redoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A kémiai reakciók feltételei és a kémiai egyenlet A kémiai reakciók és lejátszódásuk feltételei, aktiválási energia, aktivált komplex. A kémiai egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási törvények, sztöchiometria.

Fejlesztendő terület Kémiai egyenletek rendezése készségszinten. Egyszerű sztöchiometriai számítások.

Kapcsolódási pontok Biológiaegészségtan: aktiválási energia. Fizika: hőmérséklet mozgási energia, rugalmatlan ütközés, lendület, ütközési energia, megmaradási törvények. Matematika: százalékszámítás.

A kémiai reakciók energiaviAz energiamegmaradás törvéBiológiaszonyai nyének alkalmazása a kémiai re- egészségtan: ATP, lasakciókra. sú égés, a biokémiai Képződéshő, reakcióhő, a folyamatok energiatermokémiai egyenlet. Hess téteEgyszerű sztöchiometriai mérlege. le. A kémiai reakciók hajtóereje számítások. az energiacsökkenés és a rendezettségcsökkenés. Hőtermelés kémiai reakciókkal az iparban és a háztartásokban. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése.


A reakciósebesség

Kémiai reakciók sebességének Biológiaegészségtan: az enziA reakciósebesség fogalma és befolyásolása a gyakorlatban. mek szerepe. szabályozása a háztartásban és az iparban. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől, ill. a koncentrációtól, katalizátorok.

Fizika: mechanikai sebesség.

94 / 444


95. oldal

Kémiai egyensúly

A dinamikus kémiai egyenA dinamikus kémiai egyensú- súlyban lévő rendszerre gyakolyi állapot kialakulásának feltét- rolt külső hatás következményeielei és jellemzői. A tömeghatás nek megállapítása konkrét példátörvénye. A Le Châtelier–Braun- kon. elv és a kémiai egyensúlyok befolyásolásának lehetőségei, ezek gyakorlati jelentősége.

Biológiaegészségtan: homeosztázis, ökológiai és biológiai egyensúly. Fizika: egyensúly, energiaminimumra való törekvés, a folyamatok iránya, a termodinamika II. főtétele.


A sav-bázis párok felismerése Biológiaegészségtan: a szénA savak és bázisok fogalma és megnevezése. dioxid oldódása , savBrønsted szerint, sav-bázis páSemlegesítéshez szükséges rok, kölcsönösség és viszonyla- erős sav-, ill. lúg anyagmennyi- bázis reakciók az élő szervezetben, kiválaszgosság. A savak és bázisok erős- ségének számítása. tás, a testfolyadékok sége. Lúgok. Savmaradék ionok. kémhatása, a zuzmók A pH és az egyensúlyi mint indikátorok, a saoxóniumion, ill. hidroxidion vas eső hatása az élőkoncentráció összefüggése. A világra. pH változása hígításkor és töményítéskor. A sav-bázis indikáMatematika: logatorok működése. Közömbösítés ritmus. és semlegesítés, sók. Sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendők savill. lúgmarás esetén. Oxidáció és redukció

Egyszerű redoxiegyenletek Az oxidáció és a redukció fo- rendezése az elektronátmenetek galma oxigénátmenet, ill. elekt- alapján, egyszerű számítási felronátadás alapján. Az oxidációs adatok megoldása. Az oxidálószer, ill. a redukálószer megneszám és kiszámítása. Az elektvezése redoxireakciókban. ronátmenetek és az oxidációs számok változásainak összefüggései redoxireakciókban. Az oxidálószer és a redukálószer értelmezése az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam alapján, kölcsönösség és viszonylagosság. Kulcsfogal-

Biológiaegészségtan: biológiai oxidáció, redoxireakciók az élő szervezetben. Fizika: a töltések nagysága, előjele, töltésmegmaradás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tűzgyújtás, tűzfegyverek.

Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás,

95 / 444


96. oldal

mak/ fogalmak képződéshő, reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.

Tematikai egység

Elektrokémia

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás







A reakciók irányának meghatározása fémeket és fémioA redukálóképesség (oxidánokat tartalmazó oldatok kölódási hajlam). A zött. redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés. Galvánelem A galvánelemek (Daniellelem) felépítése és működése, anód- és katódfolyamatok.

Különféle galvánelemek pólusainak megállapítása.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: ingerületvezetés. Fizika: galvánelem, soros és párhuzamos kapcsolás, elektromotoros erő.

A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard hidrogénelektród. Elektromotoros erő. A galvánelemekkel kapcsolatos környezeti problémák. Elektrolízis Az elektrolizálócella és a galvánelemek felépítésének és működésének összehasonlítá-

A Faraday-törvények használata számítási feladatokban, pl. alumíniumgyártás esetén.

96 / 444



97. oldal

sa. Ionvándorlás. Anód és katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás



Órakeret 4 óra


A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések megértése, előfordulásuk és A tematikai egység mindennapi életben betöltött szerepük magyarázata a tulajdonságaik nevelési-fejlesztési alapján. Az élettani szempontból jelentős különbségek felismerése az céljai elemek és azok vegyületei között. A veszélyes anyagok biztonságos használatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáján. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) A szervetlen kémia tárgya A szervetlen elemek és vegyületek jellemzésének szempontrendszere.

Fejlesztendő terület Az elemek és vegyületek jellemzéséhez használt szempontrendszer használata.

Biológia-egészségtan: biogén elemek.

Egyszerű sztöchiometriai számítások.

Fizika: hidrogénbomba, magfúzió, a tömegdefektus és az energia kapcsolata.

Elemek gyakorisága a Földön és a világegyetemben. Hidrogén Atomos állapotban egy párosítatlan elektron (stabilis oxidációs száma: +1), megfelelő katalizátorral jó redukálószer. Nagy elektronegativitású atomok (oxigén, nitrogén, klór) molekuláris állapotban is oxidálják. Kicsi, apoláris kétatomos molekulák, alacsony for-


Fizika: fizikai tulajdonságok és a halmazszerkezet, atommagstabilitás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: II. világháború, a Hindenburg léghajó katasztrófája.

97 / 444


98. oldal

ráspont, kis sűrűség, nagy diffúziósebesség. Előállítás. Nemesgázok

A tulajdonságok és felhasználás kapcsolatának felismerése.

Nemesgázelektronszerkezet, kis reakciókészség. Gyenge diszperziós Egyszerű sztöchiometriai kölcsönhatás, alacsony forrás- számítások. pont, kis sűrűség, rossz vízoldhatóság. Előfordulás. Felhasználás. Halogének Atomjaikban egy elektronnal kevesebb van a nemesgázokénál, legstabilisabb oxidációs szám: (-1), oxidáló (mérgező) hatás a csoportban lefelé az ENsal csökken. Kétatomos apoláris molekulák, rossz (fizikai) vízoldhatóság. Jellemző halmazállapotaik, a jód szublimációja. Reakcióik vízzel, fémekkel, hidrogénnel, más halogenidekkel. Előfordulás: halogenidek. Előállítás. Felhasználás. Nátium-klorid Stabil, nemesgázelektronszerkezetű ionok, kevésé reakcióképes. Ionrács, magas olvadáspont, jó vízoldhatóság, fehér szín. Előfordulás. Felhasználás.


A halogének és a Fizika: az energiafajták halogenidek élettani hatása kö- egymásba való átalakulázötti nagy különbség okainak sa, elektrolízis. megértése. Egyszerű sztöchiometriai számítások.


Hidrogén-klorid

A gyomorsav sósavtartalmával és gyomorégésre alkalPoláris molekula, vízben disszociál, vizes oldata a sósav. mazott szódabikarbóna menyReakciói különböző fémekkel. nyiségével, valamint a belőle keletkező szén-dioxid térfogaElőfordulás. Előállítás. Feltával, ill. vízkőoldók savtartal-

98 / 444




használás.

99. oldal

mával kapcsolatos számítások. M: Klórdurranógáz, sósavszökőkút bemutatása.



Tematikai egység


Órakeret 5 óra

Előzetes tudás




Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Oxigén 2 elektron felvételével nemesgáz elektronszerkezetű, nagy EN, stabilis oxidációs száma (-2), oxidálószer. Kis, kétatomos apoláris molekulák, gáz, vízoldhatósága rossz. Szinte minden elemmel reagál (oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik). Előállítás. Felhasználás.

Fejlesztendő terület Az oxigén vízoldhatóságának hőmérsékletfüggését mutató grafikon elemzése. Egyszerű sztöchiometriai számítások.

Ózon Molekulájában nem érvényesül az oktettszabály, bomlékony, nagy reakciókészség, erős oxidálószer, mérgező gáz. A magaslégkörben hasznos, a földfelszín közelében

99 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: légzés és fotoszintézis kapcsolata. Földrajz: a légkör szerkezete és összetétele.


100. oldal

káros. Előállítás. Felhasználás. Víz Poláris molekulái között hidrogénkötések, magas olvadáspont és forráspont, nagy fajhő és felületi feszültség (Eötvös Loránd), a sűrűség függése a hőmérséklettől. Poláris anyagoknak jó oldószere. Redoxi- és sav-bázis reakciókban betöltött szerepe.

Az ivóvízre megadott egészségügyi határértékek értelmezése, ezzel kapcsolatos számolások, a vízszennyezés tudatos minimalizálása. Egyszerű sztöchiometriai számítások.

Biológia-egészségtan: a víz az élővilágban. Fizika: a víz különleges tulajdonságai, a hőtágulás és szerepe a természeti és technikai folyamatokban. Földrajz: a Föld vízkészlete, és annak szenynyeződése.

Hidrogén-peroxid Az oxigén oxidációs száma nem stabilis (-1), bomlékony, oxidálószer és redukálószer is lehet. Felhasználás. Kén Az oxigénnél több elektronhéj, kisebb EN, nagy molekuláiban egyszeres kötések, szilárd, rossz vízoldhatóság. Égése. Előfordulás. Felhasználás.


Hidrogén-szulfid és sói Nincs hidrogénkötés, vízben kevéssé oldódó, mérgező gáz. A kén oxidációs száma (2), redukálószer, gyenge sav, sói: szulfidok. Kén-dioxid, kénessav és sói A kén oxidációs száma (+4), redukálószerek, mérgezők. Vízzel kénessav, sói: szulfitok. Kén-trioxid, kénsav és sói A kén oxidációs száma (+6). Kén-dioxidból kéntrioxid, belőle vízzel erős,

100 / 444



101. oldal

oxidáló hatású kénsav, amely fontos ipari és laboratóriumi reagens, sói: szulfátok. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Tematikai egység


Órakeret 4 óra

Előzetes tudás




Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Nitrogén Kicsi, kétatomos, apoláris molekula, erős háromszoros kötés, kis reakciókészség, vízben rosszul oldódik.

Fejlesztendő terület A levegő NOx-tartalmára vonatkozó egészségügyi határértékekkel, a műtrágyák összetételével kapcsolatos számolások.

Ammónia és sói Molekulái között hidrogénkötések, könnyen cseppfolyósítható, nagy párolgáshőjű gáz. Nemkötő elektronpár, gyenge bázis, savakkal ammóniumsókat képez. Szerves anyagok bomlásakor keletkezik. Ammóniaszintézis, salétromsav- és műtrágyagyártás.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: a nitrogén körforgása, a baktériumok szerepe a nitrogén körforgásban, a levegő és a víz szennyezettsége, a foszfor körforgása a természetben, ATP, a műtrágyák hatása a növények fejlődésére, a fogak felépítése, a sejthártya szerkezete. Fizika: II. főtétel, fény. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Irinyi János.

A nitrogén oxidjai NO és NO2: párosítatlan elektronok miatt nagy reakciókészség, NO a levegőn önként

101 / 444


102. oldal

mérgező NO2-dá oxidálódik, amelyből oxigénnel és vízzel salétromsav gyártható. N2O: bódító hatás. Felhasználás. Salétromossav, salétromsav, sóik A salétromossavban és sóiban a nitrogén oxidációs száma (+3), redukálószerek. A salétromsavban és sóiban a nitrogén oxidációs száma (+5), erős oxidálószerek. Felhasználás. Foszfor és vegyületei A nitrogénnél több elektronhéj, kisebb EN, atomjai között egyszeres kötések, a fehérfoszfor és a vörösfoszfor szerkezete és tulajdonságai. Égésekor difoszfor-pentaoxid, abból vízzel foszforsav keletkezik, melynek sói a foszfátok. Felhasználás a háztartás-ban és a mezőgazdaságban.


A foszforvegyületek szerepe a fogak és a csontok felépítésében. Kulcsfogalmak/ fogalmak




Órakeret 3 óra

Előzetes tudás



A szén és a szilícium korszerű felhasználási lehetőségeinek ismerete. Vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-dioxid kvóta napjainkban betöltött szerepének megértése. A karbonátok és szilikátok, mint a földkérget felépítő vegyületek gyakorlati jelentőségének

102 / 444


103. oldal

megértése. A szilikonok felhasználási módjainak, ezek előnyeinek és hátrányainak magyarázata tulajdonságaikkal. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Szén A gyémánt atomrácsa, a grafit rétegrácsa és következményeik. Kémiai tulajdonságok. Bányászatuk. Felhasználás.



Reakciók, egyszerű sztöchiometriai számítások.

Biológia-egészségtan: a szén-dioxid az élővilágban, fotoszintézis, sejtlégzés, a szénmonoxid és a széndioxid élettani hatása. Fizika: félvezetőelektronikai alapok.

Szén-monoxid Kicsi, közel apoláris molekulák, vízben rosszul oldódó, a levegővel jól elegyedő gáz. A szén oxidációs száma (+2), jó redukálószer (vasgyártás), éghető. Széntartalmú anyagok tökéletlen égésekor keletkezik. Életveszélyes, mérgező.

Földrajz: karsztjelenségek.

Szén-dioxid, szénsav és sói Molekularácsos, vízben fizikailag rosszul oldódó gáz. A szén oxidációs száma stabilis, redoxireakcióra nem hajlamos, nem éghető. Vízzel egyensúlyi reakcióban gyenge savat képez, ennek sói a karbonátok és a hidrogén-karbonátok. Nem mérgező, de életveszélyes. Lúgokban karbonátok formájában megköthető. Előfordulás (szén-dioxid kvóta). Felhasználás. Szilícium és vegyületei Aszénnél kisebb EN, atomrács, de félvezető, mikrocsipek, ötvözetek. SiO2: atomrács, kvarc, homok, drágakövek, szilikátásványok, kőzetek.


103 / 444


104. oldal

Üveggyártás, vízüveg, építkezés. Szilikonok tulajdonságai és felhasználása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát, szilikon.

Tematikai egység


Órakeret 5 óra

Előzetes tudás




Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Alkálifémek Kis EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+1), erős redukálószerek, vízből lúgképzés közben hidrogénfejlesztés, nemfémekkel sóképzés. Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alkáliföldfémek Kicsi (de az alkálifémeknél nagyobb) EN, tipikus fémek, oxidációs szám (+2), erős (de az alkálifémeknél gyengébb) redukálószerek (reakció vízzel), nemfémekkel sóképzés.



Egyszerű sztöchiometriai számítások.Redoxi reakciók.

Biológia-egészségtan: kiválasztás, idegrendszer ízérzékelés.

Mészégetéssel, mészoltással, a mész megkötésével kapcsolatos számolások.


104 / 444


105. oldal

Nagy reakciókészség miatt előfordulás csak vegyületeikben, előállítás olvadékelektrolízissel. Alumínium Stabilis oxidációs száma (+3), jó redukálószer, de védő oxidréteggel passziválódik. Könnyűfém. Előfordulás. Előállítás. Felhasználás. Ón és ólom Oxidációs számok: (+2), (+4), csoportban lefelé EN csökken, fémes jelleg nő. Felületi védőréteg. Felhasználás. Élettani hatás. Vascsoport, króm és mangán

Reakcióegyenletek írása, egyszerű sztöchiometriai számítások.




Biológia-egészségtan: a vér. Fizika: fényelnyelés, fényvisszaverés, ferromágnesség, modern fényforrások. Földrajz: vas- és acélgyártás. Magyar nyelv és irodalom: szólások.

Cr és Mn: vegyületeikben változatos oxidációs állapot (különféle szín), magas oxidációs szám esetén erős oxidálószerek.

Jó elektromos és hővezetés, jó megmunkálhatóság, tetszetős megjelenés, kis reakciókészség. Viselkedésük levegőn, oldódásuk (hiánya) savakban. Felhasználás.

Biológia-egészségtan: Alzheimer-kór. Földrajz: timföld- és alumíniumgyártás.

Fe: nehézfém, nedves levegőn laza szerkezetű rozsda. Vas- és acélgyártás, edzett acél, ötvözőanyagok, rozsdamentes acél. Újrahasznosítás, szelektív gyűjtés, korrózióvédelem.

Félnemes és nemesfémek

Fizika: elektrolízis.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: rézkor, bronzkor, vaskor. Egyszerű sztöchiometriai számítások.

Vegyületeik

105 / 444


106. oldal

Rézion: nyomelem, de nagyobb mennyiségben mérgező. Ezüst-ion: mérgező, ill. fertőtlenítő hatású. Felhasználás. Cink, kadmium, higany Fémes tulajdonságok, a higany szobahőmérsékleten folyadék. A cink híg savakkal reagál. Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO. Élettani hatás. Szelektív gyűjtés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás




Órakeret 9 óra


Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A A tematikai egység szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, tulajdonsánevelési-fejlesztési gai, előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok felismerése céljai és alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Bevezetés a szerves kémiába

Fejlesztendő terület Képlettípusok, képletírás.

A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az organogén elemek (Lavoisier). A szerves vegyületek nagy

106 / 444



107. oldal

száma, a szénatom különleges sajátosságai, funkciós csoport, konstitúció, izoméria. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerűsített jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves vegyületek elnevezésének lehetőségei: tudományos és köznapi nevek. A telített szénhidrogének Alkánok (paraffinok), cikloalkánok, 1-8 szénatomos főlánccal rendelkező alkánok elnevezése, metil- és etilcsoport, homológ sor, általános képlet.

A telített szénhidrogének elnevezése, homológ sor, szubsztitúció. Egyszerű sztöchiometriai számítások.

Fizika: olvadáspont, forráspont, forrás, kondenzáció, forráspontot befolyásoló külső tényezők, hő, energiamegmaradás, elektromágneses sugárzás, poláros fény, a foton frekvenciája, szín, és energia, üvegházhatás.

A nyílt láncú alkánok molekulaszerkezete, a ciklohexán konformációja. Apoláris molekulák, olvadásés forráspont függése a moláris tömegtől. Égés, szubsztitúciós reakció halogénekkel, hőbontás. A telített szénhidrogének előfordulása és felhasználása. A fosszilis energiahordozók problémái. Az alkének (olefinek) Elnevezésük 2-4 szénatomos főlánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az olefinek előállítása. A diének és a poliének

Biológia-egészségtan: etilén mint növényi hormon, rákkeltő és mutagén anyagok, levegőszennyezés, szmog, üvegházhatás, ózonpajzs, savas esők.

Technika, életvitel és gyakorlati: fűtés, tűzoltás, energiatermelés. Geometriai izoméria, izomerek.

A diének tulajdonságai.

A buta-1,3-dién és az izoprén szerkezete, tulajdon-

107 / 444

Földrajz: kőolaj- és földgázlelőhelyek, keletkezésük, energiaipar, kaucsukfa-ültetvények, levegőszennyezés, szmog, globális problémák, üvegházhatás, ózonlyuk, savas eső.


108. oldal

ságai. Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a műgumi szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A karotinoidok. Az acetilén Acetilén (etin) szerkezete, tulajdonságai. Reakciói: égés, addíciós reakciók, előállítása, felhasználása. Az aromás szénhidrogének

Addíciós reakciók. Egyszerű sztöchiometriai számítások.

Reakciók.

A benzol szerkezete (Kekulé), tulajdonságai, szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. Toluol (TNT), sztirol és polisztirol. A benzol előállítása. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása. A halogéntartalmú szénhidrogének

A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése, reakcióik.

A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése, kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, gyúlékonyság hiánya, erős élettani hatás. A halogénszármazékok jelentősége. Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoKulcsfogalmak/ fo- port, köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műgalmak anyag.



Órakeret 10 óra

Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves

108 / 444


109. oldal

vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció.


Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Az előfordulásuk, a felhasználásuk, a biológiai jelentőségük és az élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaikra, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének ismerete.




Alkoholos italok összetételéBiológia-egészségtan: az alkohol hatásai, erjeAz alkoholok csoportosítása, re, véralkoholszintre, metanolmérgezésre vonatkozó dés. elnevezésük. A metanol, az etanol, az etilén-glikol és a gli- számolások, egészségtudatos Fizika: felületi feszültmagatartás. cerin szerkezete és tulajdonsáség. gai, élettani hatása. Égésük, részleges oxidációjuk, semleges kémhatásuk, észterképződés. Alkoholok, alkoholtartalmú italok előállítása. Denaturált szesz. Az alkoholok

A fenolok A fenol szerkezete és tulajdonságai. A fenol, mint gyenge sav, reakciója nátriumhidroxiddal. A fenolok fertőtlenítő, mérgező hatása. A fenolok mint fontos vegyipari alapanyagok. Az éterek Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most.


A dietil-éter kémiai tulajdonságai.

109 / 444

Biológia-egészségtan: dohányzás, cukorbetegség, biológiai oxidáció (citromsavciklus), SzentGyörgyi Albert.


Az oxovegyületek Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai,

110. oldal

A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészségbeli különbségének megértése.

oxidálhatósága. A formaldehid felhasználása, (formalin), mérgező hatása. Aceton, mint oldószer. A karbonsavak és sóik

Egyszerű sztöchiometriai A karbonsavak csoportosítá- számítások. sa értékűség és a szénváz alapján, elnevezésük. Szerkezetük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karbonsavak előfordulása, felhasználása, jelentősége. Az észterek Észterképződés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint oldószerek, természetes és mesterséges íz- és illatanyagok.

Gyümölcsészterek szerkezeBiológia-egészségtan: te, zsírok, olajok szerkezete. lipidek, sejthártya, táplálkozás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Alfred Nobel.

Viaszok és biológiai funkcióik. Zsírok és olajok szerkezete. Poliészterek, poliészter műszálak. Szervetlen savak észterei. A felületaktív anyagok, tiszA felületaktív anyagok títószerek használatával kapcsolatos heA felületaktív anyagok szer- lyes szokások kialakítása. kezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pH-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sej-

110 / 444


111. oldal

tekben. Tisztítószerek adalékanyagai. A szénhidrátok

Felismerés: a kémiai szemA szénhidrátok előfordulása, pontból hasonló összetételű összegképlete, csoportosítása: anyagoknak is lehetnek nagyon mono-, di- és poliszacharidok. különböző tulajdonságai és fordítva. Szerkezet, íz és oldhatóság kapcsolata. Képletek felismerése, írása.

Biológia-egészségtan: a szénhidrátok emésztése, biológiai oxidáció és fotoszintézis, növényi sejtfal, tápanyag, ízérzékelés, vércukorszint. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a papír.

A monoszacharidok A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tulajdonságaik. A ribóz és dezoxi-ribóz, a szőlőcukor és a gyümölcscukor nyílt láncú és gyűrűs konstitúciója, előfordulása. A redukáló és nem redukáló A diszacharidok keletkezése diszacharidok megkülönböztetése. kondenzációval, hidrolízisük (pl. emésztés során). A redukáReakciók, reakcióegyenleló és nem redukáló tek. diszacharidok és ennek szerkezeti oka. A maltóz, a cellobióz, a szacharóz és a laktóz szerkezete, előfordulása. A diszacharidok


A keményítő tartaléktápanyag és a cellulóz növényi vázanyag funkciója szerkezeti okának megértése.


111 / 444


Tematikai egység

Előzetes tudás

112. oldal


Órakeret 5 óra


A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége közötti A tematikai egység kapcsolatok megértése. Egészségtudatos, a drogokkal szembeni elutanevelési-fejlesztési sító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyagacéljai inak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az aminok Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az anilin elnevezése. Szerkezet és savbázis tulajdonságok.

Fejlesztendő terület Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani szempontból fontos vegyületekben.

Előfordulás és felhasználás. Az amidkötés különleges Funkciós csoport, elnevezés. stabilitása szerkezeti okának és Sav-bázis tulajdonságok, hidro- jelentőségének megértése. lízis. Az amidok

A karbamid tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. A poliamidok szerkezete, előállítása tulajdonságai. A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek A piridin, a pirimidin, a pirrol, az imidazol és a purin szerkezete, polaritása, savbázis tulajdonságok, hidrogénkötések kialakulásának lehetősége. Előfordulásuk a biológiai szempontból fontos vegyüle-


112 / 444

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: vitaminok, nukleinsavak, színtest, vér, kiválasztás.


113. oldal

tekben. Az aminosavak Az aminosavak funkciós csoportjai, ikerionos szerkezet és következményei. Előfordulásuk és funkcióik.

Felismerés: az aminosavak két funkciós csoportja alkalmassá teszi ezeket stabil láncok kialakítására, míg az oldalláncaik okozzák a változatosságot.

Biológia-egészségtan: aminosavak és fehérjék tulajdonságai, peptidkötés, enzimek működése.

A fehérjealkotó αaminosavak. Peptidek, fehérjék

Peptidkötés kialakulása A peptidcsoport kialakulása aminosavak között. Felismerés: és a peptidek szerkezete (Emil a fehérjéket egyedi, (általában Fischer). A fehérjék szerkezeti sokféle kötéssel rögzített) szerszintjei (Sanger, Pauling) és a kezetük teszi képessé sajátos szerkezetet stabilizáló kötések. funkcióik ellátására. A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai jelentősége. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok jelentősége a biológiában és a háztartásban. A nukleotidok és a nukleinsavak




113 / 444


114. oldal

MAGYAR IRODALOM 9. ÉVFOLYAM 108 ÓRA 90 ÓRA IRODALOM 18 ÓRA DRÁMA ÉS TÁNC I RO D AL O M Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Bevezetés az irodalomba

Órakeret 4 óra

Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érA tematikai egység zelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Ismerkedés nevelési-fejlesztési az irodalom más szempontú megközelítésével, az irodalomtudomány alapjaival. A cél az irodalmi gondolkodás ösztönzése, az olvasási céljai kedv növelése, az irodalmi kreativitás kibontakoztatása. Az irodalom kezdetei; szóbeli és írásbeli hagyomány. Irodalmi „rétegek”: szépirodalom, népszerű irodalom. Az irodalom mint teIsmeretek/fejlesztési remtett világ. Az irodalom mint szövegvilág. Témák, szerzők, olvakövetelmények sók az időben; az intertextualitás jelentősége. Műnemek és műfajok, irodalmi alapfogalmak átismétlése. Az irodalomolvasás, műértelmezés fázisai. Írás- és olvasáskészség fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Szóbeliség, írásbeliség, szépirodalom, fikcionalitás, lírai én, beszédhelyzet, vershelyzet, elbeszélő, nyelvi megformáltság, szövegköztiség, időbeliség, líra, dráma, epika, irodalmi közlésfolyamat.

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

Órakeret 10 óra

Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai.

Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érA tematikai egység nevelési-fejlesztési zelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultú-

114 / 444


115. oldal

rák megismerése iránti igény erősítése.

céljai

Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Mitológiai történetek és hőA tanuló sök különféle feldolgozásokban; felismer és azonosít alapvető történettípusok. emberi magatartásformákat miHomérosz: Iliász és /vagy tológiai történetekben és epoOdüsszeia (részletek). szokban Szemelvények a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és

megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat;

prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból).

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás.

elemzi a történetmesélés Történelem, társaformáit, az elbeszélői nézőpondalmi és állampolgári A szerzőkhöz, illetve hősök- tokat és a narratív struktúra sze- ismeretek: az antik világ repét höz kapcsolódó toposzok. nagy szónokai, történetfelismeri a görög kultúra máírói. Irodalmi alapformák, történeig tartó hatását (archetipikus tek és motívumok hatása, toMatematika; fizika: vábbélése többféle értelmezés- helyzetek, mitológiai és irodal- tudománytörténet; az ben az európai és a magyar iro- mi adaptációk, intertextualitás; antik világ tudományosdalomban, képzőművészetben, mai magyar szókincs). ságának öröksége. filmen. Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok. Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi Kulcsfogal- konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, mak/ fogalmak epigramma, himnusz, időmértékes verselés, versláb, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika.


Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

115 / 444

Órakeret 5 óra


Előzetes tudás

116. oldal

Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus.

Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emA tematikai egység nevelési-fejlesztési beri magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az antik görög színház jellemzői. Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

A tanuló képes dialogikus művek olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet.

felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke;

Földrajz: 1-2 fennmaradt antik színház topológiája.

pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak;

Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.

Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése.

képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, Kulcsfogalmak/ dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, fogalmak katarzis. DRÁMA ÉS TÁNC Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Koncentrációt, kommunikációt, mozgásos kifejezésmódok tudatos használatát segítő tevékenységek

Órakeret 3 óra

A drámajátékos tevékenységek tudatos használata, céljuk, fejleszA tematikai egység tési feladataik ismerete. nevelési-fejlesztési Az ismert drámajátékos tevékenységek körének bővítése, a tanulók céljai egyéni fejlődésének elősegítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

116 / 444

Kapcsolódási


117. oldal

pontok Önállóan, végzett koncentrációs és lazítógyakorlatok. Önállóan és csoportosan végzett verbális, metakommunikációs, mozgásos és légzőgyakorlatok. Érzékelő és megfigyelő gyakorlatok.

Magyar nyelv és irodalom: kommunikációs, stilisztikai játékok, stílusgyakorlatok.

Páros és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok.

Mozgóképkultúra Egyéni stílus, karakter, státusz, érzelem, ábrázolása nyelvi és me- és médiaismeret: médiatudatosságra nevetakommunikációs eszközökkel. lés alapjai, az inforA különféle beszédműfajok és a hatáskeltés eszközeinek alkalmáció forrása, jellege. mazása a gyakorlatok során. Stílus, jellem ábrázolása mozgással. Fogalmak, hangulatok kifejezése mozgással. Mozgásstílusok. Stílus, karakter, státusz, fogalom, hangulat, kontraszt, párhuzam, sűríKulcsfogalmak/ tés, harmónia-diszharmónia, fokozás, variáció, arányok, hatás. fogalmak

Tematikai egység/

Világirodalom – antik római irodalom

Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 8 óra

Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés.

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének kéA tematikai egység pessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. céljai Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szemelvények a római lírából és epikából.

A tanuló


Történelem, társaazonosít, értékel emberi ma- dalmi és állampolgári Catullus, Vergilius, Horatius, gatartásformákat a művek, illet- ismeretek; földrajz: az Ovidius, Phaedrus néhány műve ve a szerzők portréi alapján; vé- antik római kultúra topo(vagy részletek). leményezi a horatiusi életelvek lógiája. érvényességét; Vizuális kultúra: koA római irodalom műfajai-

117 / 444


nak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése.

118. oldal

megismer irodalmi műfajokat, versformákat;

rabeli művek és későbbi feldolgozások.

értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). Eposz, dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, Kulcsfogalmak/ átváltozás-történet. fogalmak

Tematikai egység/

Világirodalom – Biblia


Órakeret 10 óra

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai A tematikai egység nevelési-fejlesztési élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány to-

A tanuló


Vizuális kultúra; ének-zene: a Biblia hatámegismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásfor- sa más művészeti ágakmákat, témákat, motívumokat; ra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, tudja néhány közkeletű bibli- különféle művészeti ai szólás, állandósult kifejezés ágak példáival. eredetét és jelentését; ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában;

118 / 444


119. oldal

vábbélése az európai és a maismeri a Biblia máig tartó hagyar szóbeli és írásos kultúrátását az európai irodalomra és ban (pl. szókincsben, szólások- művészetre (zene, képzőművéban, témákban, motívumokban). szet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból). Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörKulcsfogalmak/ fogalmak ténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkori)

Órakeret 6 óra

Himnusz, verses epika, rím, középkor.

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyoA tematikai egység mányaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás nevelési-fejlesztési problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom sajátosságaira, műcéljai fajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

119 / 444



Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból,

120. oldal

A tanuló

Vizuális kultúra; megérti a történelmi és mű- ének-zene: a középkori építészet, képzőművépl. himnuszköltészet (pl. As- velődéstörténeti korszakolás sisi Szt. Ferenc, J. da Todi), problémáit (ókor- középkor- re- szet, zene néhány alkoneszánsz fogalmak koordinátái); tása. vallomás (Augustinus); leInformatika: tájékogendák; hősi ének (pl. Rolandmegismerkedik a középkori ének), irodalom jellegével az ókeresz- zódás a Villonfordításokról. trubadúr- és lovagi költészet tény és középkori szakaszban; a vallásos és világi irodalom (pl. W. von der Vogelweide), együtthatásával; vágánsdalok. tud példákat hozni a különféDante: Isteni színjáték (részle irodalomtípusokra (pl. koloslet/ek a Pokolból). tori, lovagi és vágáns irodalom), Villon művei (pl. egy-két összhangban a korszak világkérészlet a Nagy testamentumból, pével, értékrendjével; 15. sz.). felismeri az antikvitás hatását a középkorra; néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi Kulcsfogalmak/ költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, fogalmak balladaforma, refrén.


Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)

Órakeret 5 óra

Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.

Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói A tematikai egység magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejnevelési-fejlesztési lesztése. céljai Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus).

120 / 444


121. oldal

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egykét szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella).

A tanuló értelmezi a művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáit (középkor/reneszánsz és 16–17. sz.);

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.

tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát.


Tematikai egység/

Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.

Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – az európai színjátszás formái a 10–16. századig

Előzetes tudás

Dramatikus megjelenítés, előadási formák.

Órakeret 2 óra

A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Néhány sajátos színjátéktí-

A tanuló

121 / 444

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dráma


122. oldal

pus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái).

részt vesz a témakörhöz kapcsolódó drámajáték előkészítésében és előadásában;

Rögtönzés cselekményváz alapján.

képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján);

és színháztörténet, játéktípusok.

megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; - felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönKulcsfogalmak/ zés, állandó típusok, színpadformák. fogalmak DRÁMA ÉS TÁNC Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A dráma és a színház formanyelvének megismerését és alkalmazását segítő tevékenységek

Órakeret 3 óra

Alapvető dramaturgiai, drámaszerkezeti, műfaji fogalmak ismerete és használata.

Különféle színházi korszakok, stílusok és műfajok felismertetése A tematikai egység és jellegzetességeik megfogalmazása. nevelési-fejlesztési A színház és dráma jellemző műfaji jegyeinek azonosítása. céljai Alapszintű dramaturgiai fogalomkészlet használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismerkedés a különböző színházi irányzatokat képviselő előadások sajátosságaival. Ismerkedés napjaink világszínházi törekvéseivel (pl. posztmodern, historizáció, performance stb. (szaktanár döntése szerint). Egyes színházi stílusok, színházi műfajok jellemző jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját dramatikus tevékenységekben. A színpadi hatáselemek felismerése és azonosítása látott/olvasott művekben. A színpadi tér és használatának lehetőségei, ismerkedés a szín-

122 / 444

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: műalkotások elemzésének, megközelítésének lehetőségei, módszerei. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv eszközeinek komplex értelmezése. Matematika: adott


123. oldal

padi térformákkal és használatuk következményeivel. A különböző befogadói szerepek. Hiány és jelentései színpadi munkában.

tárgy, elrendezés más nézőpontból történő elképzelése.

A feszültségteremtés eszközeinek felismerése színpadi munkában, és ezek alkalmazása drámajátékos tevékenységekben. A megismert színházi formanyelv egyes elemeinek felhasználása és értelmezése drámajátékos tevékenységekben. Cím és történet, pillanat, színpadi metafora és szimbólum, színházi stíKulcsfogalmak/ lus, feszültség fokozására szolgáló eszközök, színpadi tér, ritmus. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kreativitás, kooperáció fejlesztését segítő tevékenységek

Órakeret 4 óra

Együttműködés páros, kiscsoportos és teljes csoportos drámajátékos tevékenységekben.

Az aktív, tudatos és tevékeny részvétel kialakítása, fejlesztése csoA tematikai egység portos tevékenységekben, irányító és irányított helyzetben. nevelési-fejlesztési Részvétel a dramatikus tevékenységek elemző megbeszélésében, céljai önálló vélemény kialakítása és megfogalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ön- és társismereti játékok. A megismert dramatikus eszköztár önálló, tudatos és célszerű felhasználása dramatikus és színházi jellegű alkotótevékenységek során. Összehangolt, együttes tevékenység drámás, mozgásos vagy színházi munkában, az együttes munka szabályainak elfogadása és betartása. Belső irányítású feladatelosztás tervező, szervező és kivitelező tevékenység során (feladatvállalás a kivitelezésben és az irányításban egyaránt). Csoportos és egyéni célirányos helyzetértékelés és döntési képesség szituációkban. Közösen létrehozott, megosztani kívánt gondolatok, élmények közvetítése és közlése színházas munkában, együttes dramatikus tevékenységekben.

123 / 444



Tematikai egység/

Magyar irodalom a 12–16. században


124. oldal

Órakeret 5 óra

Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.

Az európai és a magyar irodalom nagy hagyományainak kapcsolatainak felismerése, megértése révén a nemzeti és az európai identitás A tematikai egység erősítése. A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. nevelési-fejlesztési Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlécéljai keinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szemelvények a 12–15. századi latin és magyar nyelvű magyar irodalomból (részletek, pl. Szent István intelmei, magyarországi szentek legendái, haláltánc). Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. Szemelvények a 16. századi magyar irodalomból (pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter, Árgirus-história; zsoltárfordítók, zsoltárparafrázisok).


A tanuló

Informatika: tájékozódás a nyelvemléértelmezi a magyar nyelvű kekről; a könyvnyomkultúra legkorábbi emlékeit tatás történetéről; (kötelező művek: HB, könyvtártörténet. ÓMS); megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek); tisztában van a könyvnyomtatás és a reformáció hatásának művelődéstörténeti jelentőségével; néhány középkori magyar irodalmi alkotás későbbi feldolgozásával.

Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció, Kulcsfogalmak/ legenda, himnusz, históriás ének, széphistória, zsoltárfordítás. fogalmak

124 / 444


Tematikai egység/

125. oldal

Órakeret

Janus Pannonius portréja

Fejlesztési cél

6 óra

Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Előzetes tudás

Humanizmus, humanista. Ismétlés: Pannónia dicsérete (memoriter is).

A hazához való felelős kötődés felismerése. Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tuA tematikai egység datosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ lénevelési-fejlesztési nyegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. céljai A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség stb.). Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez).

A tanuló

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete Magyarországon.

megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagáVizuális kultúra; nak költészetformáló szeének-zene: a reneszánsz repét; kultúra Magyarorszátudatosítja, értékeli az gon. életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve.

Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, Kulcsfogalmak/ fogalmak irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus.

125 / 444


Tematikai egység/

Balassi Bálint portréja


126. oldal

Órakeret 8 óra

Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.

A magyar nyelvű költészet megbecsülése, a Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák A tematikai egység találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét. nevelési-fejlesztési Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos céljai énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet) Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció).



A tanuló

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: megismeri az alkotó költői a 16. sz. kulturális élete portréját és magatartását Magyarországon. (az életmű 3-4 darabja Vizuális kultúra: a renenyomán); tudatosítja az életmű meg- szánsz kultúra Magyarorközelítési problémáit (kö- szágon; az aranymetszés. tetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika); megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát; tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát; elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két műve.

Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.

126 / 444



127. oldal

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)

Órakeret 3 óra

Reneszánsz, humanizmus, reformáció. A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. Annak belátása, hogy a különböző korszakok egyaránt gazdagították az emberi kultúrát.

A tematikai egység A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék nevelési-fejlesztési továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stíluscéljai irányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A reneszánsz kései szakasza (manierizmus). Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet). Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.

A tanuló


Vizuális kultúra; ének-zene: az irányzaismeri a fogalomhasználati tokhoz kapcsolódó, jelproblémákat (művelődéstörlemző alkotások formaténeti korszak, korstílus, stíjegyei (minden művélusirányzat); szeti ágból). tisztában van irányzatok egymás mellett élésével és az átmeneti kategóriák korszakolási nehézségeivel (l. eltérések egyes nemzeti irodalmak és értékelések közt, l. Tasso / barokk, 16. sz.; Shakespeare, Cervantes / reneszánsz, 16–17. sz.); meg tudja különböztetni a reneszánsz / barokk / klaszszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet).

127 / 444




128. oldal

Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16– Órakeret 17. században és Shakespeare 6 óra A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.

Előzetes tudás

Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása. Lehetséges: Romeo és Júlia ismerete (8. évfolyam). A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.

A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése A tematikai egység nevelési-fejlesztési (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadácéljai sa, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Shakespeare egy drámája (Hamlet / esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű).

A tanuló

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene; mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-művekből.

ismer néhány Shakespearetémát, szállóigét; képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, Dráma és tánc: színkonfliktusaik értékelésére; megérti a befogadói elvárá- háztörténet, színházműsok (korabeli közönség) és a vészet, színpadi hatás. dramaturgia összefüggését; részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes

128 / 444


129. oldal

feldolgozások szerepét; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank Kulcsfogalmak/ fogalmak verse. DRÁMA ÉS TÁNC Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Drámajátékos és színjátékos tevékenységek

Órakeret 4 óra

Alkotó és tevékeny részvétel különböző drámajátékos tevékenységekben.

Különböző dramatikus tevékenységformák a tanár és a tanulók váA tematikai egység lasztása alapján a kívánt tartalom kifejezése érdekében. nevelési-fejlesztési Részvétel vagy közreműködés esetleges produkciós tevékenységcéljai ben a szaktanár döntése alapján. Ismeretek/fejlesztési követelmények A megismert dramatikus eszköztár önálló, tudatos és célszerű használata a dramatikus és színházi jellegű tevékenységekben. Drámajátékos gyakorlatok összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos alkalmazása dramatikus és színházi jellegű alkotótevékenységek során. Rövid mozgásos etűdépítés, és kölönféle feltételű improvizáci-

129 / 444

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom; ének-zene; vizuális kultúra: improvizáció a zenében, a képzőművészetben, az irodalomban stb.


130. oldal

ók. Improvizációk a megismert kifejezési formák összefűzésével, illetve alkotó jellegű alkalmazásával. Improvizációk különféle színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Történetek, érzések, élmények feldolgozása különféle drámajátékos tevékenységformákkal. Mozgásos improvizációk zene, szituáció, téma, szöveg vagy vizuális elemek felhasználásával. Alkotó vagy közreműködő részvétel produkciós tevékenységben. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Sűrítés, variáció, fokozás, késleltetés, státushelyzet.

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

Órakeret 6 óra

Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Előzetes tudás

Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.

A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarA tematikai egység chia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésénevelési-fejlesztési nek felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és váltocéljai zatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódá-

A tanuló


Dráma és tánc: színháztörténet, a színpadi felismeri a klasszicista norkísérő zene, a koreográmatív esztétika sajátosságait fia. (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüg-

130 / 444


sa). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái.

131. oldal

gését; megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mérKulcsfogalmak/ téktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, fogalmak bizalmas, rezonőr. DRÁMA ÉS TÁNC Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Befogadó és értelmező tevékenységek

Órakeret 4 óra

Különböző művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása. Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése, néphagyományok alapfokú ismerete.

A szaktanár által választott színház- és drámatörténeti ismeretek A tematikai egység nevelési-fejlesztési drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. céljai Színházi előadások elemző vizsgálata a szaktanár által megadott

131 / 444


132. oldal

szempontrendszer alapján. Kapcsolódási pontok

Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyes színház- és drámatörténeti ismeretkörök drámajátékos tevékenységekkel történő megközelítése (pl. a francia klasszicista színház, a polgári dráma néhány alkotása, a XX. század egyes színházi irányzatai, kortárs művek és alkotók, színházi alkotók portréja).

Magyar nyelv és irodalom: művelődésés irodalomtörténeti tájékozódás, szerzők és művek.

Egyes irodalmi művekhez kapcsolódó dramatikus feldolgozások (pl. Shakespeare: Szentivánéji álom, Mikszáth Kálmán novellái, Arany János balladái, Örkény István Egyperces novellái, Beckett, Mrožek és Ionesco drámái). Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása (pl. a drámai műnem jellegzetességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházművészet összművészeti sajátosságai). Drámajátékos ismeretek tudatosítása. Színházi előadások elemző, értelmező, összehasonlító vizsgálata közös megbeszélés, egyéni munka vagy dramatikus tevékenységek során. Dramatikus tevékenységek az élmények több szempontú befogadását elősegítve. Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése. Drámatörténet, színházi konvenció, színházművészet, táncszínház, Kulcsfogalmak/ fogalmak mozgásszínház a szaktanár választása szerint.


Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).

132 / 444

Órakeret 6 óra


133. oldal

A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A tematikai egység Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesznevelési-fejlesztési tése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poéticéljai kai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Magyar barokk irodalom. Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció). Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (vagy részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend).

A tanuló felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; megismeri világkép és műfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését; tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); műismereti minimuma: Pázmány Péter (egy értekező prózai részlet)¸ Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (vagy részlete).

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: a barokk formajegyei más művészeti ágakban.

Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizKulcsfogalmak/ fogalmak mus, körmondat.

10. ÉVFOLYAM 108 ÓRA

133 / 444



134. oldal

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret 6 óra 12 óra

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése.

Felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A A tematikai egység nevelési-fejlesztési szabadság eszményének különböző megközelítései. A művekben megjelenített erkölcsi és világképi problémák mérlegelő értékelése. céljai Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A felvilágosodás történelmi háttere, irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, Rousseau; Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Regénytípusok: kalandregény, tézisregény, utazóregény, robinzonád stb.

A tanuló


Vizuális kultúra; ének-zene: klasszicizmegkülönbözteti az eszmemus, rokokó más művétörténeti korszak, filozófiai szeti ágakban; megzenéirányzat és stílusirányzat kasített irodalmi művek tegóriáit; (pl. Goethe, Schiller almegismeri a bölcseleti háttér kotásai). és a stílusirányzat, műfaj, Történelem, társatematika néhány összefügdalmi és állampolgári gését, az egyes irányzatok ismeretek; filozófia; etijellemző tendenciáit, iroka: a felvilágosodás kodalmi műfajait az európai rának bölcselete; értekeirodalmakból vett egyes zések a kor szerzőitől. szemelvények alapján; felismeri a preromantika jellegét, szerepét; választható beszámolót készíthet olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei); műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egyegy művének /részletének

134 / 444


135. oldal

ismerete.

Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és Kulcsfogalmak/ fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énfogalmak regény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).


Előzetes tudás

Órakeret Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

20 óra 23 óra

Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság.

Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló töA tematikai egység rekvések megbecsülése. nevelési-fejlesztési A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értecéljai kezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek


Vizuális kultúra; A tanuló ismereteket szerez a kuruc kor ének-zene: stílusirányzatok egymásmellettiirodalmáról; ismeri a magyar nyelv ügyé- sége a 18. században. ben született legfontosabb Földrajz: a téma-

135 / 444


részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság). Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz stb.) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.


136. oldal

programok, értekezések gon- körhöz, az alkotókhoz dolatait; Kazinczy tevékeny- kapcsolódó topológia. ségét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (ált. isk., memoriter is); A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek.

136 / 444



Előzetes tudás

137. oldal

Órakeret Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

9 óra 14 óra

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus. Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése különböző korstílusokban.

Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvéA tematikai egység sek értékelése. nevelési-fejlesztési A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a céljai kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások

A tanuló

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete.

felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái, l. Mozgóképkultúra és Goethe/Hugo/Stendhal, Balzac) és a romantika korstílus- médiaismeret: a romantika, romantikus mai jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista médiaértelmezése. szemlélet együtthatását; megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új műfaji változatok; stiláris és hangnemi öszszetettség, irónia és groteszk); műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egyegy művének / részletének

137 / 444


alkotásaiból; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

138. oldal

ismerete; képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi törtéKulcsfogalmak/ net, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. fogalmak


Előzetes tudás

Órakeret Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

6 óra 9 óra

Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret.

A tematikai egység A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus érténevelési-fejlesztési kelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl.

A tanuló ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát

138 / 444

Kapcsolódási pontok Ének-zene: operafeldolgozás.


139. oldal

magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; karakterek; a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). romantikus vonások cselekményjáték: állóképekben drámajáték

(az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, Kulcsfogalmak/ drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. fogalmak


Kreativitás, kooperáció fejlesztését segítő tevékenységek

Órakeret 7 óra

Együttműködés páros, kiscsoportos és teljes csoportos drámajátékos tevékenységekben.

Az aktív, tudatos és tevékeny részvétel kialakítása, fejlesztése csoporA tematikai egység tos tevékenységekben, irányító és irányított helyzetben. nevelési-fejlesztési Részvétel a dramatikus tevékenységek elemző megbeszélésében, céljai önálló vélemény kialakítása és megfogalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

139 / 444



140. oldal

Ön- és társismereti játékok. A megismert dramatikus eszköztár önálló, tudatos és célszerű felhasználása dramatikus és színházi jellegű alkotótevékenységek során. Összehangolt, együttes tevékenység drámás, mozgásos vagy színházi munkában, az együttes munka szabályainak elfogadása és betartása. Belső irányítású feladatelosztás tervező, szervező és kivitelező tevékenység során (feladatvállalás a kivitelezésben és az irányításban egyaránt). Csoportos és egyéni célirányos helyzetértékelés és döntési képesség szituációkban. Közösen létrehozott, megosztani kívánt gondolatok, élmények közvetítése és közlése színházas munkában, együttes dramatikus tevékenységekben. Kulcsfogalmak/ fogalmak


A szaktanár választása szerint.

Órakeret Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

17 óra 20 óra

Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Előzetes tudás

Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt (ált. isk.; memoriter is); Vörösmarty Mihály: Szózat (memoriter is).

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A nemzeti romantika sorskérdéseinek elemzése. Az A tematikai egység alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák nevelési-fejlesztési megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. céljai Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

140 / 444



Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény).

141. oldal

A tanuló

Vizuális kultúra; ének-zene: a magyar ismeri a magyar irodalom néromantika más művéhány sajátosságát a 19. század szeti ágakban; népdalelső felében; ok. felismeri a reformkor-nemzeti Földrajz: az alkoromantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és je- tókhoz kapcsolódó topológia. lentőségét; tisztában van Kölcsey és VöTörténelem, társarösmarty életművének jelledalmi és állampolgári gével, az alkotók helyével, ismeretek: a reformkoszerepével a magyar irodalom ri művelődés és társatörténetében; dalmi élet. műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, Kulcsfogalintelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantimak/ fogalmak kus irónia, drámai költemény.


Előzetes tudás

Órakeret Életmű – Petőfi Sándor

12 óra 15 óra

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről.

141 / 444


142. oldal

Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriter-részletei); Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadáA tematikai egység sa. nevelési-fejlesztési A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. céljai Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol; ismétlés: János vitéz).

A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); képes önálló műértelmezés megfogalmazására; műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal (ált. isk., memoriterek is); János vitéz (és memoriter-részletei); A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még háromnégy mű és memoriterek; képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló véle-

142 / 444

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Földrajz: Petőfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).


143. oldal

mények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látoKulcsfogalmak/ másköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. fogalmak

Órakeret

Tematikai egység/

Látásmód – Jókai Mór

Fejlesztési cél

Előzetes tudás

6 óra 8 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzetiközösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai.

Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beA tematikai egység nevelési-fejlesztési szélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tácéljai gítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A romantikus regény Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember

A tanuló


Hon és népismeret; tisztában van a korabeli és a történelem, társadalmi mai olvasóközönség befoga- és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; dói elvárásainak különbséének-zene: a romantika gével; ismeri Jókai helyét a magyar művészete. regényirodalom történetéMozgóképkultúra és ben, alkotásmódjának jelmédiaismeret: Jókailemzőit; művek filmes feldolgo-

143 / 444


(esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem).

144. oldal

felismeri a romantikus ábrá- zásai. zolásmód sajátosságait és a Földrajz: a regény/ek romantikus regény jellemző topológiája. műfaji változatait; képes egy regény sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére; műismerete min.: két regénye; A kőszívű ember fiai (vagy más, pl. Az új földesúr, ált. isk.) és Az arany ember (vagy más, pl. Egy magyar nábob, Fekete gyémántok) egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására.

Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, Kulcsfogalmak/ anekdota. fogalmak

A tanuló képes írott szövegek (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg átfogó megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk viszszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Tudja alkalmazni az alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Tájékozott az évfolyamokon olvasott, feldolgozott lírai alkotások

144 / 444


145. oldal

különböző műfajaiban és hangnemeiben. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel, képes szöveghű felolvasásra, kellő tempójú, olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Képes definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével.

11-12. ÉVFOLYAM Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalom-

145 / 444


146. oldal

szerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

146 / 444


147. oldal

A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében.

11.

ÉVFOLYAM

108 TANÓRA Tematikai egység/

Életmű – Arany János

Fejlesztési cél

Órakeret 12 óra

A feladatvállaló szemlélet példájának megismerése. A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdéseinek végiggondolása.

Előzetes tudás

Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör (memoriterek is). Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések és válaszok megismerése és értékelése révén az egyéni és közösségi felelősségérzet növelése.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beA tematikai egység szédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű nevelési-fejlesztési főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellecéljai gének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és

A tanuló


Informatika: könyvtári ismeri az életmű főbb alko- és internetes tájékozódás. tói korszakait; Arany költői Etika: bűn, bűnhődés, szerepét a magyar irodalom

147 / 444


jellemző alkotások. A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák. Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás). A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása.

148. oldal

történetében; költészetének testvérféltékenység. jellegét; tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, Petőfi és a népies stílustendencia továbbhatásával; műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; megismeri a lírikus és epikus költőszerep szembeállítását, változó megítélését; képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör (memoriterek is), további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

148 / 444


149. oldal

Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyosa és Kulcsfogalmak/ foidőmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékgalmak szembesítés, létösszegzés).


Előzetes tudás

Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

Órakeret 8 óra

A magyar színház történetének néhány sajátossága, drámairodalmunk helyzete a 19. század első felében. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Transzcendens és materiális létezés konfliktusa. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében.

A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének nevelési-fejlesztési támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcéljai cseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekményszerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan / lírai szerkezet: tematikus, szétválás-sorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szel-

A tanuló megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; többféle világfelfogás egyidejű létezését; értelmezi a művet (lehetőleg többféle megközelítésből); megismerkedik néhány műértelmezéssel, állásponttal; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt és a mű színpadra állításának lehetőségeit; műismereti minimuma: a

149 / 444

Kapcsolódási pontok Etika; filozófia: filozófiai irányzatok a 19. században. Dráma és tánc: színházművészet, a mű színrevitele, dramatikus játékok. Informatika: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi színházi előadásairól, fordításairól.


lemi irányok történetében.

150. oldal

Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, elKulcsfogalmak/ lenutópia, pozitivizmus. fogalmak


Előzetes tudás

Világirodalom – az európai epika és líra a romanti- Órakeret ka után (19. sz. második fele) 12 óra Romantika és realizmus, kritikus szemlélet, hőstípusok, karrierista hősök, felesleges hősök, hivatalnokfigurák, regényciklus, analitikus regény; ált. isk.: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe. A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az olvasói empátia, az esztétikai és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése.

A tematikai egység A megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlenevelési-fejlesztési gelése és értékelése. céljai Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok, síkváltások, időszerke-

A tanuló


Vizuális kultúra; felismeri a romantika és rea- ének-zene: impressziolizmus együtthatását, folyto- nizmus, szimbolizmus nosságát az epikában; értel- más művészeti ágakban. mezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit;

150 / 444


zet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból (pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

151. oldal

megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; beszámolót / könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak szerzőinek műveiből; műismeret: néhány mű / részlet pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmereKulcsfogalmak/ gény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, fogalmak tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.


Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Órakeret 8 óra

Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia.

A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktuA tematikai egység nevelési-fejlesztési sok értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi céljai szerepek megértése.

151 / 444


152. oldal

A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében – a korszak drámairodalmának újdonságai és két drámai alkotás, két szerző dramaturgiája. Egy drámai mű elemzése a 19. század második feléből (pl. Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa – az ibseni dramaturgia sajátosságai, pl. az analitikus szerkesztésmód felújítása, középponti szimbólumok alkalmazása, reformátorok és rezonőrök, hangnemkeveredés stb.; a szerző problémafelvetése, pl. házassági válság, élethazugság). Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három nővér). A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekménynélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus.

A tanuló

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet.

megismeri a romantika utáni drámatörténet néhány jellemző Etika: a szerzői tendenciáját; problémafelvetések elemzi két jelentős szerző egy- etikai szempontú megegy alkotását, újításaik figye- vitatása, értékelése. lembevételével, bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait; megismer néhány álláspontot a művek értelmezéséhez; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett művekből; műismereti minimuma: egy dráma a 19. század második feléből és Csehov egy drámája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monoKulcsfogalmak/ lóg, élethazugság. fogalmak

152 / 444



153. oldal

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret 12 óra

Arany János életműve. Madách: Az ember tragédiája. Előzetes tudás

Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője); Gárdonyi Géza művei. Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben.

Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdéA tematikai egység sek felvetését is jelentheti. nevelési-fejlesztési A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertecéljai tése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 19. század második feléA tanuló nek magyar irodalmából néhány tisztában van a 19. sz. másoszerző és mű(részlet) ismerete. dik fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korVajda János alkotói helyzete, szak néhány jellemző tenköltészetének jellemzői (legdenciáját (Petőfi és a népiesalább. egy műve, pl. Húsz év ség továbbhatásával); múlva, A vaáli erdőben, Az üsmegismeri a Petőfi és Ady tökös). közti, Arannyal részben párA századvég és századelő huzamos líra helyzetét; Vajnovellisztikája (műelemzési leda és az Ady fellépése előtti hetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, költők (pl. Reviczky, KomGárdonyi, Tömörkény, Bródy játhy) szerepét; Sándor műveiből). a századvég Mikszáth alkotásainak jelnovellisztikájának néhány lemzői, témák, motívumok és darabját értelmezve fejleszti műfaji változatok az életművénovellaelemzési készségét; ben; ismeri Mikszáth helyét a

153 / 444

Kapcsolódási pontok Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése, a Mikszáthregény/ek topológiája.


154. oldal

írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).



magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret 7 óra

A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma.

Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű A tematikai egység törekvések együttese. nevelési-fejlesztési Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetcéljai ben; a korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/fejlesztési követelmények

154 / 444



A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!).

155. oldal

A tanuló

Vizuális kultúra; ének-zene: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban.

felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedék-korszakolást későbbi tanulmányai során; Informatika: dokutudja a korban megismerte- mentumtípusok, hivattett stílusirányzatok, filozó- kozás. fiai, lélektani iskolák Filozófia: életfilozó(Freud, Bergson) néhány fiák, időproblémák. jellemzőjét; műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve.

Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.

Életmű – Ady Endre

Órakeret 12 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Annak elfogadása, hogy a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. Hazaszeretet és haladás kérdései. Az etikai és művészi lét konfliktusai.

A tematikai egység Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szenevelési-fejlesztési repe, költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jelcéljai lemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

155 / 444


156. oldal

Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg publicisztikája is).


A tanuló

Történelem, társaismeri az életmű főbb alko- dalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi tói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar iro- modernizáció, városiasodás, a modern újságdalom történetében; költéírás. szetének jellegét; tisztában van a 20. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával; műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, poétikai megoldásait; képes önálló versértelmezések megfogalmazására; műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsiút az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is) és ált. isk.; képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Vizuális kultúra: Ady-illusztrációk, korabeli dokumentumok. Földrajz: Adyemlékhelyek topológiája.

Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, Kulcsfogalmak/ kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. fogalmak

156 / 444


Tematikai egység/

Portré – Móricz Zsigmond


157. oldal

Órakeret 7 óra

Realista és naturalista epika, Móricz legalább egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska

Annak felismerése, hogy a különböző élethelyzetek, emberi kapcsolatok ábrázolása mögött a nemzet sorsáért való aggódás húzódik. A tematikai egység A paraszti létforma morális kérdései. nevelési-fejlesztési Móricz helyének, alkotásmódja jellemzőinek megismertetése, alcéljai kotások több szempontú megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás).

A tanuló


Mozgóképkultúra és médiaismeret: Móriczismeri Móricz helyét a maművek filmes, televízigyar epika történetében ós adaptációi (pl. Pil(Nyugat; népi írók mozgallangó, Égi madár, Roma, Kelet Népe); alkotáskonok, Barbárok, Ármódjának jellemzőit; képes néhány alkotásának sok vácska). szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására); lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

157 / 444



Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.

Tematikai egység/

Életmű – Kosztolányi Dezső


158. oldal

Órakeret 11 óra

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó A tematikai egység szolidaritás. nevelési-fejlesztési Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összcéljai pontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expreszszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kisés nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző

A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját; képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai (ált. isk. memoriter is), Haj-

158 / 444

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányi-művek filmes feldolgozásai. Etika; filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.


159. oldal

értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika.


Tematikai egység/

nali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is); képessé válik a Kosztolányiéletmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula


Órakeret 8 óra

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja. A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében.

A szereplőkkel, szituációkkal való azonosulás és mérlegelő kétség A tematikai egység nevelési-fejlesztési fejlesztése. céljai Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Karinthy kisepikájának jelA tanuló lemzői választott novella (pl. A kijelöli Karinthy és Krúdy hecirkusz; Találkozás egy fiatallyét a korszakban (újságírás; emberrel; Barabbás) és a Tanár Nyugat, illetve csoporthoz úr kérem karcolatgyűjtemény nem tartozás); ismeri alkotásdarabjai alapján. és látásmódjuk jellemzőit; képes néhány alkotás értelmeHumorfelfogása (humoreszkzésére, műelemzések kritikus

159 / 444

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy műveinek filmes adaptációi, műveinek előadó-


jei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése (stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád). Kulcsfogalmak/ fogalmak

160. oldal

befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására); képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel / A rossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat / Röhög az egész osztály); mű és paródiája összevetésére); novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi élet Budapesten.

Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.

Tematikai egység/ Életmű – Babits Mihály


művészeti példái.

Órakeret 11 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése.

A tematikai egység Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismernevelési-fejlesztési tetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, céljai poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek,

A tanuló ismeri az életmű főbb alko-

160 / 444

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Babits- portrék.


költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténet-írói, műfordító tevékenysége. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szeceszszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál).

161. oldal

tói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét; tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét; képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására; műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve; képessé válik a Babitséletmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Informatika: adattárak és internetes közlés, (pl. a Nyugat). Etika; filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk.

A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.

161 / 444


12.

162. oldal

ÉVFOLYAM

93 TANÓRA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

Órakeret 6 óra

Stílusirányzatok a századfordulón. Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. Mondandó és esztétikum harca.

Annak belátása, hogy az új művészi jelenségek befogadásában A tematikai egység nyitottság és kritikus szemlélet egyszerre szükséges. nevelési-fejlesztési A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, progracéljai mok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből).

A tanuló


Vizuális kultúra; megismeri a 20. sz. eleji stí- mozgóképkultúra és médiaismeret: az avantgárd lusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szán- a képzőművészetekben dékait, esztétikai elveit, poé- (futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, tikai megoldásait; a magyar avantgárd sajátos kubizmus, konstruktihelyzetét, Kassák szerepét. vizmus, dada); az expresszionista és szürrealista filmművészet.

A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...).

162 / 444


163. oldal

Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, Kulcsfogalmak/ szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. fogalmak


Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. szá- Órakeret zadban és a kortárs irodalomban 8 óra

Előzetes tudás

Avantgárd irányzatok. Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése

Annak tudatosítása, hogy a modern korban ember és világ lehetőségeire, problémáira sokféle válasz születik, ezek megítélése és értéA tematikai egység kelése erkölcsi felelősséget igényel. nevelési-fejlesztési A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megcéljai ismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Epikus művek (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából) pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik össze-

A tanuló megismeri a 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciáját; ismer néhány jellemző, jelentős 20. századi epikus művet, részletet (pl. Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból) és kortárs szerzők epikai és lírai alkotásait; ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét (pl. T. S. Eliot); képes önálló műértelmezések megfogalmazására; lehetőséget kap saját olvas-

163 / 444

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások.


vetése. Lírai alkotások (szemelvények, részletek).

164. oldal

mányélményeinek előadására (műbemutatás / ajánlás).

Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot). A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus). Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotíKulcsfogalmak/ vum, montázstechnika, abszurd. fogalmak


Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kor- Órakeret társ drámairodalom néhány törekvése 6 óra

Előzetes tudás

Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.

A színházi hatásrendszer befogadása. A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértése, a morális gondolkodás és A tematikai egység ítéletalkotás kortárs műveken elemzése során. Annak elfogadása, nevelési-fejlesztési hogy a művekben megjelenített konfliktusok átélése, megítélése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében és megoldásában. A céljai színház és a dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája (pl. az epikus dráma, abszurd dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház, amerikai drámairodalom köréből). Szemelvények,

részletek

A tanuló megismeri a 20. századi és/vagy kortárs dráma és színház néhány jellemző tendenciáját; elemez egy-két jelentős 20. századi vagy kortárs alkotást, újításaiknak (vagy a ha-

164 / 444

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet.


drámai művekből, pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/A fizikusok); egy szerző, mű középpontba állítása. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. epikus színház, elidegenítő effektusok, song, tézisdráma, abszurd dráma, példázatosság, groteszk komédia, paradoxon).



165. oldal

gyomány és újítás kettősségének) figyelembevételével; bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait; megismer néhány álláspontot a művek értelmezéséhez; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett művekből; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására.

Epikus színház, abszurd dráma.

Életmű – József Attila

Órakeret 12 óra

József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama (alsó tagozat, memoriter is); művek az 5–8. évfolyamról (memoriter is).

Szerepköltészet és költői szerepek. Az esztétika hatása az önismeretre, a személyiség harmóniájának útjai. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyénre vonatkozó lételemzés egyszerre van jelen az A tematikai egység életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle megközelínevelési-fejlesztési tésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. A komplex céljai képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények

165 / 444



József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása. Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások).

166. oldal

A tanuló

Informatika: könyvismeri az életmű főbb alko- tári és internetes tájétói korszakait; József Attila kozódás József Attila dokumentumokról. helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; Ének-zene: megzeírásművészetének jellegét; nésített költemények. műelemzések során megEtika; filozófia: koismeri József Attila jellemrabeli irányzatok és haző lírai témáit, poétikai tásuk; filozófiai kérmegoldásait; désfelvetések. képes önálló versértelmezések megfogalmazására; műismereti minimuma: 5-6 mű (8. évfolyamig, memoriterekkel); valamint Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4-5 műve (memoriter is); képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, Kulcsfogalmak/ önmegszólítás. fogalmak

166 / 444


Tematikai egység/

167. oldal

Portré – Radnóti Miklós

Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra

Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Előzetes tudás

Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.

A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború alatt. Azonosulás azzal a magatartással, amely különbséget tesz a hazához, közösséghez való tartozás és az adott, emberellenes A tematikai egység politika között. nevelési-fejlesztési A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Verscéljai szervező elvek felismerése és értelmezése. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelítése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák).

A tanuló

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor.

tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Földrajz: emlékheVergilius rá tett hatásával; lyek, Radnóti életének, felismeri jellemző műfajait, sorsának topológiája. versformáit; műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

167 / 444




168. oldal

Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret 15 óra

A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja. Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. Annak belátása, hogy a magyar irodalom sokféle művészi törekvés egysége.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az A tematikai egység egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes nevelési-fejlesztési alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási kécéljai pesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzőés műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly,

A tanuló


Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének Gábor: Psyché. jellegével; az alkotók helyéInformatika: adattável, szerepével a magyar iro- rak, honlapok, önálló dalom történetében; tájékozódás pl. a Máműismereti minimum: Szabó rai-és az Ottlik- kulL., Weöres S. (ált. isk. is); tuszról. Szabó Lőrinc egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-

168 / 444


Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása.

169. oldal

egy szóbeli témakör kifejtésére (érettségi követelményrendszer); memoriterek tolmácsolására.

Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvinkódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Puszták népe) Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény Órakeret István, Nagy László 12 óra Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására.

169 / 444


170. oldal

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzőés műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociálisA tematikai egység társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában nevelési-fejlesztési szólalhat meg. céljai Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj öszszefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.


A tanuló

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Örkény tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének műveinek filmes adapjellegével; az alkotók helyé- tációi. vel, szerepével a magyar Informatika: interneirodalom történetében; tes közlés, adattárak – műismereti minimuma: Ily- önálló tájékozódás. lyés Gyula egy műve; továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére (érettségi követelményrendszer); memoriterek tolmácsolására.

Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, Kulcsfogalmak/ képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. fogalmak

170 / 444



171. oldal

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás Órakeret – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmá9 óra ból (választható szerzők, művek) A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok).

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzőés műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar iroA tematikai egység dalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének megbecsülése. nevelési-fejlesztési Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, céljai csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Választás alapján művek, szemelvények 20. századi: szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből; lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve; értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom.

A tanuló


Informatika: internetisztában van a választott 20. tes közlés, irodalmi századi szerzők életművének adattárak és honlapok. jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; megismeri a század irodalmának néhány törekvését, sajátosságát (nemzeti konzervatív irodalom, népi írók mozgalma, határon túli magyar és emigráns irodalom); választhat műelemzést / műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

171 / 444


172. oldal

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemKulcsfogalmak/ zeti konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői fogalmak szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”.

Tematikai egység/

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra

A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.

Előzetes tudás

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerzőés műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését és megítélését.

A tematikai egység Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támoganevelési-fejlesztési tása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a céljai művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, mű-

A tanuló


Dráma és tánc: a tisztában van a kortárs iroda- kortárs színház irányzatai, példái. lomból választott szerzők életművének jellegével; az Mozgóképkultúra és alkotók helyével, szerepével; médiaismeret: az elektmegismeri a kortárs irodaronikus tömegkommulom néhány törekvését, sajá- nikáció és az irodalom tosságát, a posztmodern, di- kölcsönhatásának új jegitális irodalom, lenségei. hangoskönyv fogalmát; Informatika: a digitáválaszthat műelemlis közlés példái. zést/műajánlást egyéni ol-

172 / 444


vekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok között. Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, értékelése, mások szempontjainak értelmezése.

173. oldal

vasmányélményei alapján; értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); információkat szerez a kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről); a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kortárs nyilvánosság, nyomtatott Kulcsfogalmak/ hangoskönyv, digitális közlés. fogalmak

Tematikai egység/

internetes

folyóiratok,

Órakeret

Regionális kultúra


és

2 óra A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.

Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értéA tematikai egység keivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti nevelési-fejlesztési identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól, céljai irodalmi emlékhelyeiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények A régió, tájegység, település, kerület, iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen hagyományai (pl. kisebbségi irodalom, folklór, múzeum, színház stb.); az ide kötődő, ehhez kapcso-

A tanuló tisztában van a tájegység / település / kerület / iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományaival, ismer irodalmi emlékhelyeket; a tematika kapcsán alkalmassá válik egy szóbeli té-

173 / 444

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; hon és népismeret; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: régió, tájegység, történelmi emlékezet, hagyomány. Társadalomismeret:


lódó szerző(k) irodalmi műve(i). Irodalmi emlékhelyek (szülőház, emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház stb.).

174. oldal

makör kifejtésére (érettségi követelményrendszer).

civil társadalom, a lokális kulturális szerveződések jelentősége.

A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az Kulcsfogalmak/ irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet. fogalmak

Tematikai egység/ Az irodalom határterületei


Órakeret 4 óra

Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Felismerése annak, hogy az irodalom többféle regiszter magában foglal; a köztük való választás esztétikai-erkölcsi igényességet is jelent.

Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az A témakör nevelési- irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szemfejlesztési céljai pontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai.

A tanuló


Vizuális kultúra: kortisztában van az irodalmiság társ művészet. változó fogalmával; Mozgóképkultúra és megérti az ízlés kontextuális médiaismeret: filmes függőségét; feldolgozások, mediatialakul igénye és képessége zált kultúra. az ízlés önálló fejlesztésére; Ének-zene: a zene fofejlődik médiatudatossága, gyasztásának jelenségei, esztétikai és művészeti tuda- zenei szubkultúrák. tossága; Társadalomismeret: a választhat műelemkulturális fogyasztás tárzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei/filmélmé sadalmi jellemzői; érték-

174 / 444


A választott témához kapcsolódó fogalmi ismeretek.

175. oldal

nyei alapján; viták. a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére.

Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, iroKulcsfogalmak/ dalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. fogalmak


Órakeret Ismétlés, rendszerezés

7 óra

A tanult irodalomtörténeti és –elméleti ismeretek. Az érettségi szövegalkotási típusai.

A tanult ismeretek önálló rendszerezése. Az érettségi követelméA témakör nevelésinyeinek megfelelő tételvázlatok összeállítása. A szóbeli feleletek fejlesztési céljai megfelelő felépítése és előadásmódja.

A tanuló felismeri és értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, informatikai alapú szövegeket. Az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Követelmény a szövegelemzési, szövegértelmezési jártasság a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek A fejlesztés várt eredményei a mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, két évfolyamos informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. ciklus végén A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elem-

175 / 444


176. oldal

zéssel. Képes olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, tudatos, kifejező szövegmondással. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes a felismert jelenségek értelmezésére, következtetések megfogalmazására. Tájékozott az évfolyamon olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes definíció, magyarázat, értekezés (kisértekezés) készítésére

176 / 444


177. oldal

az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a 20. század magyar és világirodalmából, továbbá a kortárs irodalomból. Írásban és szóban egyaránt bizonyítani tudja alkotói pályaképek ismeretét, az alkotói pálya jelentős tényeinek, a művek tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Felismeri különböző alkotók hatását az irodalmi hagyományban, ezzel összefüggésben képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére.

177 / 444


178. oldal

H UMÁN TAGOZAT 9.

ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 4 óra (3,5 + 0,5 dráma és tánc); ÉVES ÓRASZÁM: 144 óra BEVEZETÉS A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus,

178 / 444


179. oldal

metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagó-

179 / 444


180. oldal

gusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A 9. évfolyamon a dráma és tánc / mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy tantervi anyaga és óraszáma 0,5 óra – 0,5 óra arányban a magyar nyelv és irodalom illetve az informatika tantárgyakba épül be. A tantárgyi osztályzat kialakításáról e két tantárgy szaktanára dönt a két részosztályzat számtani átlaga alapján.

Szövegvilágok Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret

Az irodalom eredete, felosztása Az irodalom mint szövegvilág Szövegek beszélgetése Témák, művek, olvasók az időben Műnemek és műfajok

14 óra

Irodalmi ismeretek, műnemek, műfajok: epika (elbeszélés, monda, népballada), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), dráma. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet.

Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi A tematikai egység és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. nevelési-fejlesztési A szövegértési kompetenciák fejlesztése, hangos olvasás. Tér, idő, céljai beszédmód megfigyelése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Rámutatás az irodalmi szövegvilág folytonosságára: szerzők és művek párbeszéde. Ismeretek/fejlesztési követelmények

180 / 444



Bemutatkozás, ismerkedés, a tantárgyi elvárások megbeszélése. Olvasmányélmények öszszegyűjtése, ismerkedés a tankönyvvel és az új tanulásmódszertani technikákkal (grafikai szervezők). Az irodalom kezdetei- szóbeliség és írásbeliség, népköltészet és műköltészet, népszerű- és szépirodalom. Az irodalmi alkotás sajátosságai: a kitaláltság (fikcionalitás), a nyelvi megalkotottság, az időbeliség, a szövegköztiség. A beszédhelyzet és a vershelyzet.

181. oldal

A tanuló felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat a novellákban és versekben megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét felismeri az irodalommegtartó, erősítő, feltöltő szerepét, hatását (archetipikus helyzetek, érzelmi azonosulás, beleérzőképesség, intertextualitás; mai magyar szókincs).

Vizuális kultúra: az illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az őskor művészete (barlangrajzok, szobrocskák), a felvilágosodás kora, a századforduló és a XX. század eseményei.

Műnemek és műfajok (rendszerezés). Szerző – mű – befogadó Karinthy Frigyes: A cirkusz című novellájának elemzése.


Szóbeliség, írásbeliség, esztétika, népszerű irodalom, szépirodalom, tudományos-fantasztikus irodalom (sci-fi), lektűr, kultuszkönyv, bestseller, fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, beszédhelyzet, vershelyzet, szövegköztiség, jelentésteremtés, műnemek, líra, epika, dráma, műfajok, irodalmi közlésfolyamat, olvasás, megértés, értelmezésszerző, mű, befogadó, jelentés.

Órakeret Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

10 + 14 = 24 óra

Előzetes tudás

Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra

181 / 444


182. oldal

(dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. Annak felismertetése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése.

A tematikai egység Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása rénevelési-fejlesztési vén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltcéljai ség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények

182 / 444



Mítosz és irodalom. Különböző népek mitológiája (sumér-akkád, finn, ősmagyar mítoszok). Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Az olümposzi istenek, attribútumaik és feladatkörük. A trójai mondakör. Homérosz: Iliász (részletek) és Odüsszeia (teljes mű) A tananyag növelése: digitális technika használata (Odüsszeusz című film megtekintése),

183. oldal

A tanuló felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét felismeri a görög kultúra máig tartó hatását (archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs).

portfólió készítés, integrálás a rajz- és vizuális kultúra, valamint a művészetek tantárgyakkal (közös órák tartása) Szemelvények a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

183 / 444

Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége. Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok.



Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, időmértékes verselés, versláb, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika.

Tematikai egység/

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Fejlesztési cél

Előzetes tudás

184. oldal

Órakeret 5+5 = 10 óra

Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus.

Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emA tematikai egység nevelési-fejlesztési beri magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az antik görög színház jellemzői. Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok. A thébai mondakör. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Iskolán kívüli kulturális program: színházlátogatás (egy Szophoklész- mű megtekintése) + egy előkészítő és egy reflektáló óra Az antik dráma hatása a drámatörténetre.


A tanuló

Vizuális kultúra; történelem, társadalmi és álképes dialogikus művek ollampolgári ismeretek: gövasására, befogadására, érrög és római színházépítételmezésére, egy drámaszet. részlet előadására; Földrajz: 1-2 fennmafelismer különféle magatarradt antik színház topolótásformákat, konfliktusogiája. kat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására.

Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése. Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.

Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, koméKulcsfogalmak/ fodia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkegalmak zet, kar, katarzis.

184 / 444


Tematikai egység/

Világirodalom – antik római irodalom


185. oldal

Órakeret 8 óra

Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés.

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének kéA tematikai egység pessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. céljai Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a római lírából és epikából. Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius, Phaedrus néhány műve (vagy részletek). A római irodalom műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése.

A tanuló

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: az antik római kultúra topológiája.

azonosít, értékel emberi magatartásformákat a művek, illetve a szerzők portVizuális kultúra: koraréi alapján; véleményezi a beli művek és későbbi felhoratiusi életelvek érvédolgozások. nyességét; megismer irodalmi műfajokat, versformákat; értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben).

Eposz, dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetiKulcsfogalmak/ foca, átváltozás-történet. galmak


Órakeret Világirodalom – Biblia

10+10 óra = 20 óra

185 / 444


Előzetes tudás

186. oldal

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai A tematikai egység nevelési-fejlesztési élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). A tananyag növelése: digitális technika használata

A tanuló megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból).

(Jézus életéről szóló film megtekintése), portfólió készítés, integrálás a rajz- és vizuális kultúra, művészetek, történelem, földünk és környezetünk, etika tantárgyakkal (közös órák tartása)

186 / 444

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; énekzene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival.



Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

Tematikai egység/

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkori)


187. oldal

Órakeret 6+3=9 óra

Himnusz, verses epika, rím, középkor.

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyomáA tematikai egység nyaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás nevelési-fejlesztési problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom sajátosságaira, műfajcéljai ok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, pl. himnuszköltészet (pl. Assisi Szt. Ferenc, J. da Todi), vallomás (Augustinus); legendák; hősi ének (pl. Rolandének), trubadúr- és lovagi költészet (pl. W. von der Vogelweide), vágánsdalok. Dante: Isteni színjáték (részletek a Pokolból). Villon művei (pl. három vers a Nagy testamentumból, 15. sz.). Érettségi típusú dolgozat – Egy mű elemzése megadott szempontok szerint (Villon-vers)

A tanuló


Vizuális kultúra; énekzene: a középkori építémegérti a történelmi és műszet, képzőművészet, zene velődéstörténeti korszakonéhány alkotása. lás problémáit (ókor- köInformatika: tájékozózépkor- reneszánsz fogaldás a Villon-fordításokról. mak koordinátái); megismerkedik a középkori irodalom jellegével az ókeresztény és középkori szakaszban; a vallásos és világi irodalom együtthatásával; tud példákat hozni a különféle irodalomtípusokra (pl. kolostori, lovagi és vágáns irodalom), összhangban a korszak világképével, értékrendjével; felismeri az antikvitás hatását a középkorra; néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét.

187 / 444


188. oldal

Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi Kulcsfogalmak/ foköltészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamengalmak tum, balladaforma, refrén.


Előzetes tudás

Órakeret Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)

5 + 5= 10 óra

Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.

Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói A tematikai egység magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesznevelési-fejlesztési tése. céljai Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények

188 / 444



Reneszánsz – művészettörténeti bevezető óra A tananyag növelése: digitális technika használata (portfólió készítés, integrálás a rajz- és vizuális kultúra, valamint a művészetek, ének-zene, történelem, etika tantárgyakkal (közös órák tartása) Múzeumlátogatás (reneszánsz festők képeinek megtekintése) Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egykét szonett),

189. oldal

A tanuló

Vizuális kultúra; énekzene: a reneszánsz építéértelmezi a művelődéstörszet, képzőművészet, zene téneti és stílustörténeti kornéhány alkotása. szakolás problémáit (középkor/reneszánsz és 16– 17. sz.); tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát.

Boccaccio: Dekameron (egy novella). Kulcsfogalmak/ fogalmak


Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.

Színház- és drámatörténet – az európai színjátszás formái a 10–16. századig

Órakeret 2 óra

Dramatikus megjelenítés, előadási formák. A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése.


A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.

189 / 444


190. oldal

Ismeretek/fejlesztési követelmények Néhány sajátos színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái). Rögtönzés cselekményváz alapján.

A tanuló részt vesz a témakörhöz kapcsolódó drámajáték előkészítésében és előadásában; képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján); megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; - felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dráma és színháztörténet, játéktípusok.

Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögKulcsfogalmak/ fotönzés, állandó típusok, színpadformák. galmak

Órakeret

Tematikai egység/

Magyar irodalom a 12–16. században

Fejlesztési cél

Előzetes tudás

5+5= 10 óra

Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.

Az európai és a magyar irodalom nagy hagyományainak kapcsolatainak felismerése, megértése révén a nemzeti és az európai identitás A tematikai egység erősítése. A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. nevelési-fejlesztési Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlécéljai keinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 12–15. századi latin és magyar nyelvű magyar irodalomból (részletek,

A tanuló értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi emlékeit

190 / 444

Kapcsolódási pontok Informatika: tájékozódás a nyelvemlékekről; a könyvnyomtatás törté-


pl. Szent István Intelmei, magyarországi szentek legendái: Margit-legenda, haláltánc). Integrálás más tantárgyakkal: magyar nyelv, történelem, művészetek Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. Hangos olvasás és értelmezés Szemelvények a 16. századi magyar irodalomból (pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter, Árgirushistória; zsoltárfordítók, zsoltárparafrázisok). Kulcsfogalmak/ fogalmak

191. oldal

(kötelező művek: HB, netéről; könyvtártörténet. ÓMS); megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek); tisztában van a könyvnyomtatás és a reformáció hatásának művelődéstörténeti jelentőségével; néhány középkori magyar irodalmi alkotás későbbi feldolgozásával.

Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció, legenda, himnusz, históriás ének, széphistória, zsoltárfordítás.

Tematikai egység/

Órakeret

Janus Pannonius portréja

Fejlesztési cél

6+1=7 óra

Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Előzetes tudás

Humanizmus, humanista. Ismétlés: Pannónia dicsérete (memoriter is).

A hazához való felelős kötődés felismerése. Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudaA tematikai egység tosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ lényenevelési-fejlesztési gi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. céljai A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, bé-

A tanuló

191 / 444

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:


kevágy, betegség stb.). Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez). Az időmértékes verselés – ismétlés és gyakorlás



Előzetes tudás

192. oldal

megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét; tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve.

a 15. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra; énekzene: a reneszánsz kultúra Magyarországon.

Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus.

Órakeret Balassi Bálint portréja

8+ 2= 10 óra

Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.

A magyar nyelvű költészet megbecsülése, a Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák A tematikai egység találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét. nevelési-fejlesztési Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos céljai énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

192 / 444



Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet) Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). Memoriter meghallgatása.



193. oldal

A tanuló

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon.

megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja Vizuális kultúra: a renenyomán); tudatosítja az életmű meg- szánsz kultúra Magyarorközelítési problémáit (kö- szágon; az aranymetszés. tetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika); megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát; tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát; elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két műve.

Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.

Órakeret Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klaszszicizmus (16–17. század)

3+1= 4 óra

Reneszánsz, humanizmus, reformáció. A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. Annak belátása, hogy a különböző korszakok egyaránt gazdagították az emberi kultúrát.

A tematikai egység A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék nevelési-fejlesztési továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stíluscéljai irányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények

193 / 444



A reneszánsz kései szakasza (manierizmus). Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet). Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről. A tananyag növelése: digitális technika használata/ vagy integrálás a rajz- és vizuális kultúra, ének-zene, történelem, vagy művészetek tantárgyakkal (közös óra tartása)



194. oldal

A tanuló ismeri a fogalomhasználati problémákat (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat); tisztában van irányzatok egymás mellett élésével és az átmeneti kategóriák korszakolási nehézségeivel (l. eltérések egyes nemzeti irodalmak és értékelések közt, l. Tasso / barokk, 16. sz.; Shakespeare, Cervantes / reneszánsz, 16–17. sz.); meg tudja különböztetni a reneszánsz / barokk / klaszszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Vizuális kultúra; énekzene: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból).

Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.

Órakeret Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare

16 óra A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.

Előzetes tudás

6+10=

Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása. Lehetséges: Romeo és Júlia ismerete (8. évfolyam).

194 / 444


195. oldal

A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése A tematikai egység nevelési-fejlesztési (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, céljai a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Shakespeare két drámája (Hamlet, Romeo és Júlia , Szentivánéji álom, Vihar című drámái közül) Iskolán kívüli kulturális program: színházlátogatás (egy Shakespeare- mű megtekintése) + egy előkészítő és egy reflektáló óra Shakespeare kortársai A tananyag növelése: digitális technika használata (Hamlet vagy Zefirelli: Romeo és Julia című filmjének megtekintése), modern feldolgozásokból részletek, portfólió készítés, integrálás a rajz- és vizuális kultúra, valamint a művészetek, angol nyelv és történelem tantárgyakkal

A tanuló


Vizuális kultúra; énekzene; mozgóképkultúra és ismer néhány Shakespearemédiaismeret: illusztrácitémát, szállóigét; ók, zenei és filmes feldolképes két mű részletes gozások Shakespeareelemzése kapcsán a hősök művekből. jellemzésére, magatartásuk, Dráma és tánc: színházkonfliktusaik értékelésére; megérti a befogadói elvárá- történet, színházművészet, sok (korabeli közönség) és színpadi hatás. a dramaturgia összefüggését; részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; alkalmassá válik az adott

195 / 444


(közös órák tartása)


10.

196. oldal

műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse.

ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 3,5; ÉVES ÓRASZÁM: 126 BEVEZETÉS A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóké-

196 / 444


197. oldal

pek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismerte-

197 / 444


198. oldal

tés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista Órakeret színház (17. század) 6+4=10 óra Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica.

Előzetes tudás

Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.

A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarA tematikai egység chia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésénevelési-fejlesztési nek felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és váltocéljai zatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. Iskolán kívüli kulturális program: színházlátogatás (egy Moliere- mű megtekintése) + egy előkészítő és egy reflektáló óra

A tanuló felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia öszszefüggését; megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában;

198 / 444

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet, a színpadi kísérő zene, a koreográfia.


199. oldal

lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr. Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret 6+10 óra=16 óra

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése.

Felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A A tematikai egység nevelési-fejlesztési szabadság eszményének különböző megközelítései. A művekben megjelenített erkölcsi és világképi problémák mérlegelő értékelése. céljai Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az

A tanuló


Vizuális kultúra; énekzene: klasszicizmus, rokomegkülönbözteti az eszmekó más művészeti ágaktörténeti korszak, filozófiai ban; megzenésített irodalirányzat és stílusirányzat mi művek (pl. Goethe, kategóriáit; Schiller alkotásai). megismeri a bölcseleti hát-

199 / 444


angol, francia és német irodalomból, pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, Rousseau; Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tananyag növelése – kötelező művek Voltaire-től; Goethe-től Színházlátogatás, pl. egy Schiller-mű megtekintése Digitális technika használata – portfólió készítés

200. oldal

tér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését, az egyes irányzatok jellemző tendenciáit, irodalmi műfajait az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján; felismeri a preromantika jellegét, szerepét; választható beszámolót készíthet olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei); műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének /részletének ismerete.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; filozófia; etika: a felvilágosodás korának bölcselete; értekezések a kor szerzőitől.

Integrálás az angol és a német tárgyakkal – közös órák tartása Integrálás az ének-zene és a művészetek tantárgyakkal

Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és Kulcsfogalfikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énmak/ fogalmak regény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).


Előzetes tudás

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel


Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismeréA tematikai egység se által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és könevelési-fejlesztési zösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parcéljai lagiasság.

200 / 444


201. oldal

Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság). Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz stb.) alapján.

A tanuló


Vizuális kultúra; ének-zene: stílusirányismereteket szerez a kuruc kor zatok egymásmellettiirodalmáról; sége a 18. században. ismeri a magyar nyelv ügyéFöldrajz: a témaben született legfontosabb programok, értekezések gon- körhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia. dolatait; Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (ált. isk., memoriter is); A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi

Berzsenyi Dániel portréja;

201 / 444


jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.

202. oldal

Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

A tananyag bővítése: Csokonai 6 versének ismerete; Berzsenyi 4 versének ismerete Integrálás a nyelvtan tantárggyal (Kazinczy / nyelvújítás) Intertextualitás és kortárs irodalom: Berzsenyi továbbélése


Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek.


Előzetes tudás

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)


Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus. Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése különböző korstílusokban.

A tematikai egység Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvénevelési-fejlesztési sek értékelése. céljai A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező ké-

202 / 444


203. oldal

pességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások alkotásaiból; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Tananyagbővítés: egy-egy kötelező mű Hoffmanntól, Puskintól, Balzactól v. Stendhaltól és Gogoltól Színházlátogatás; filmek megtekintése Digitális technika – portfólió készítés

A tanuló

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete.

felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái, l. Mozgóképkultúra és Goethe/Hugo/Stendhal, Balzac) és a romantika korstílus- médiaismeret: a romantika, romantikus mai jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista médiaértelmezése. szemlélet együtthatását; megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új műfaji változatok; stiláris és hangnemi öszszetettség, irónia és groteszk); műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egyegy művének / részletének ismerete; képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Integrálás a művészetek és az ének-zene tárgyakkal (korszak-

203 / 444


204. oldal

bevezető) Integrálás az idegen nyelvi tantárgyakkal (német, angol, orosz) Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi törtéKulcsfogalmak/ net, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. fogalmak


Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán


Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret.

A tematikai egység A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus érténevelési-fejlesztési kelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl. magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; a szereplők körei, Bánk öszszeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). Portfólió készítés Nyelvtannal való integrálás

A tanuló ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez;

204 / 444

Kapcsolódási pontok Ének-zene: operafeldolgozás.


(érvelés / retorika) Színházi előadások /filmek /filmrészletek megtekintése Drámajáték, helyzetgyakorlatok

205. oldal

lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, Kulcsfogalmak/ drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. fogalmak


Órakeret Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

17+2=19 óra

Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Előzetes tudás

Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt (ált. isk.; memoriter is); Vörösmarty Mihály: Szózat (memoriter is).

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A nemzeti romantika sorskérdéseinek elemzése. Az A tematikai egység alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák nevelési-fejlesztési megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. céljai Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok,

A tanuló ismeri a magyar irodalom né-

205 / 444

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: a magyar


folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény).

206. oldal

hány sajátosságát a 19. század első felében; felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

romantika más művészeti ágakban; népdalok. Földrajz: az alkotókhoz kapcsolódó topológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a reformkori művelődés és társadalmi élet.

Tananyagbővítés: Kölcsey: 4 lírai mű ismerete ; Vörösmarty: 4-5 lírai mű Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, Kulcsfogalintelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantimak/ fogalmak kus irónia, drámai költemény.


Előzetes tudás

Órakeret Életmű – Petőfi Sándor

12+5 =17 óra

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről.

206 / 444


207. oldal

Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriter-részletei); Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadáA tematikai egység sa. nevelési-fejlesztési A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. céljai Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol; ismétlés: János vitéz). Iskolán kívüli program:

A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); képes önálló műértelmezés megfogalmazására; műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal (ált. isk., memoriterek is); János vitéz (és memoriter-részletei); A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még háromnégy mű és memoriterek; képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló véle-

207 / 444

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Földrajz: Petőfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).


Petőfi Irodalmi Múzeum Egyéb Petőfi – emlékhelyek felkeresése Projektmunkák, internetes kutatómunkák

208. oldal

mények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Az irodalom határterületei: Petőfi művek feldolgozásainak megtekintése (pl. rajzfilmek) Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látoKulcsfogalmak/ másköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. fogalmak


Előzetes tudás

Órakeret Látásmód – Jókai Mór

6+ 6= 12 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzetiközösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai.

Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beA tematikai egység nevelési-fejlesztési szélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tácéljai gítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Jókai alkotásainak jellemzői, A tanuló műfaji változatok az életművétisztában van a korabeli és a ben; mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbséregényírói művészetének sagével;

208 / 444

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; ének-zene: a romantika


játosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem). Jókai emlékhelyek felkeresése (valóságosan és virtuálisan) Regények filmfeldolgozásának megtekintése és elemzése

209. oldal

ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; képes egy regény sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére; műismerete min.: két regénye; A kőszívű ember fiai (vagy más, pl. Az új földesúr, ált. isk.) és Az arany ember (vagy más, pl. Egy magyar nábob, Fekete gyémántok) egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására.

művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókaiművek filmes feldolgozásai. Földrajz: a regény/ek topológiája.

Intertextualitás – a romantikus regény és film továbbélése napjainkban Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, Kulcsfogalmak/ anekdota. fogalmak

A tanuló képes írott szövegek (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg átfogó megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk viszszakeresésére. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai

209 / 444


210. oldal

eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Tudja alkalmazni az alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Tájékozott az évfolyamokon olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban és hangnemeiben. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel, képes szöveghű felolvasásra, kellő tempójú, olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Képes definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével.

11-12.

ÉVFOLYAM

210 / 444


211. oldal

Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében.

211 / 444


212. oldal

Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése). A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. 11. ÉVFOLYAM 144 TANÓRA Tematikai ség/

egy-

Életmű – Arany János

Órakeret 14 óra

Fejlesztési cél A feladatvállaló szemlélet példájának megismerése. A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdéseinek végiggondolása.

Előzetes tudás

Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör (memoriterek is). Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések és válaszok megismerése és értékelése révén az egyéni és közösségi felelősségérzet növelése.

A tematikai egyA lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beség nevelési- szédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű fejlesztési céljai főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelme-

212 / 444


213. oldal

zésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák. Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létöszszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még négyöt lírai alkotás).

A tanuló

Kapcsolódási tok

pon-

Informatika: könyvtári és internetes tájékoismeri az életmű főbb zódás. alkotói korszakait; Arany költői Etika: bűn, bűnhődés, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jelle- testvérféltékenység. gét; tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, Petőfi és a népies stílustendencia továbbhatásával; műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását;

A ballada műfaji sajátossámegismeri a lírikus és gai; tematikus és szerkesztés- epikus költőszerep szembeállímódbeli különbségek a két bal- tását, változó megítélését; ladakorszak alkotásaiban (A képes lírai és epikai alwalesi bárdok és még legalább kotások önálló értelmezésének 2-3 ballada). megfogalmazására; a Toldi és a A Toldi estéje elemző bemu- Toldi estéje néhány szempontú tatása. összevetésére; műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör (memoriterek is), további egykét ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még három-négy lírai alkotás (memoriterek is); képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 bal-

213 / 444


214. oldal

lada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyosa és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés).


Előzetes tudás

Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az em- Órakeret ber tragédiája 10 óra A magyar színház történetének néhány sajátossága, drámairodalmunk helyzete a 19. század első felében. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Transzcendens és materiális létezés konfliktusa. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében.

A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének nevelési-fejlesztési támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcéljai cseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre.


A tanuló

Etika; filozófia: filozófiai irányzatok a 19. számegismeri a drámai zadban. költemény műfaji változatának Dráma és tánc: színjellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hő- házművészet, a mű színreseit; többféle világfelfogás vitele, dramatikus játékok. egyidejű létezését; - értelmezi Informatika: tájékozóa művet (lehetőleg többféle dás a Tragédia hazai és megközelítésből); nemzetközi színházi elő-

Felépítés (cselekményszerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan / lírai szerkezet: tematikus, megismerkedik néhány adásairól, fordításairól. szétválás-sorozat). műértelmezéssel, állásponttal;

214 / 444


215. oldal

Problematika, történelemlehetőség szerint megszemlélet, bölcseleti háttér tekint egy színházi előadást, és (szabadelvűség és pozitiviz- közös elemzéssel értékelik az mus). adott interpretációt és a mű Az idő, tér, anyag szerepe színpadra állításának lehetőséaz emberiség és különböző geit; szellemi irányok történetében.

filmrészleteket tekint meg a Tragédiához kapcsolódóan (pl.: felvételek színházi előadásokról, Jankovics Marcell animációs filmje stb.) műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, elKulcsfogalmak/ fogalmak lenutópia, pozitivizmus.


Előzetes tudás

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

Órakeret 15 óra

Romantika és realizmus, kritikus szemlélet, hőstípusok, karrierista hősök, felesleges hősök, hivatalnokfigurák, regényciklus, analitikus regény; ált. isk.: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe.

A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az olvasói empátia, az eszA tematikai egység tétikai és erkölcsi ítélőképesség fejlesztése. nevelési-fejlesztési A megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlecéljai gelése és értékelése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemző-

215 / 444


216. oldal

inek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok, síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában.

A tanuló


Vizuális kultúra; énekzene: impresszionizmus, felismeri a romantika és szimbolizmus más művérealizmus együtthatását, folyszeti ágakban. tonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit;

megismeri az impreszszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátossáImpresszionizmus, szimbogát; lizmus és a lírai műnem megképes egy válaszújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szo- tott/kijelölt epikai alkotás (házi rulása, a látomás felszabadítá- olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; sa, objektivizálódás). néhány lírai alkotás értelmezéMűvek, szemelvények az sére; angol/amerikai, francia, német beszámolót / könyvés orosz irodalomból (pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, ajánlót készíthet egyéni olvasZola, Lev Tolsztoj, Doszto- mányélménye alapján a korjevszkij alkotásaiból, illetve szak szerzőinek műveiből; Baudelaire, Verlaine, Rimműismeret: néhány mű baud, Rilke, Whitman) művei- / részlet pl. Emily Brontë, Diből. ckens, Flaubert, Lev Tolsztoj, alkotásaiból, A választott szerzőkhöz, Dosztojevszkij művekhez kapcsolódó fogalmi illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; ismeretek. Műfordítások összehasonlíalkalmassá válik a kortása, a műfordítás problémái. szakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. valamely korszakbeli regény filmfeldolgozásának megtekintése

216 / 444


217. oldal

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeKulcsfogalmak/ fo- regény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour galmak l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.


Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Órakeret 8 óra

Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia. A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi szerepek megértése.

A tematikai egység A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának nevelési-fejlesztési céljai megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása.

A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház A tanuló a 19. sz. második felében – a megismeri a romantika korszak drámairodalmának újutáni drámatörténet néhány jeldonságai és két drámai alkotás, lemző tendenciáját; két szerző dramaturgiája. elemzi két jelentős szerző Egy drámai mű elemzése a egy-egy alkotását, újításaik figye19. század második feléből (pl. lembevételével, bemutatja dramaIbsen: Babaszoba/Nóra vagy A turgiájuk sajátosságait; vadkacsa – az ibseni dramaturmegismer néhány állásgia sajátosságai, pl. az analitikus szerkesztésmód felújítása, pontot a művek értelmezéséhez; középponti szimbólumok allehetőség szerint megtekalmazása, reformátorok és kint egy színházi előadást (vagy rezonőrök, hangnemkeveredés felvételét), és közös elemzéssel stb.; a szerző problémafelveté- értékelik az adott interpretációt; se, pl. házassági válság, életha-

217 / 444

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet. Etika: a szerzői problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése.


218. oldal

zugság).

lehetőség szerint kidolEgy Csehov-mű elemző be- goznak egy-egy jelenetet az elemmutatása (pl. Ványa bácsi, Há- zett művekből; rom nővér). műismereti minimuma: A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekménynélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Kulcsfogalmak/ fogalmak

egy dráma a 19. század második feléből és Csehov egy drámája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság.


Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret 14 óra

Arany János életműve. Madách: Az ember tragédiája. Előzetes tudás

Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője); Gárdonyi Géza művei. Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertecéljai tése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

218 / 444



A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. két-három műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös).

219. oldal

A tanuló

Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi tisztában van a 19. sz. kérdések megvitatása, második fele magyar irodalmápl. a kapcsolatok világa, nak sajátosságaival, ismeri a törvény és lelkiismeret. korszak néhány jellemző tenFilozófia: a létre vodenciáját (Petőfi és a népiesség natkozó kérdések, etika, továbbhatásával); erkölcsfilozófia. megismeri a Petőfi és Földrajz: a földrajzi Ady közti, Arannyal részben párhuzamos líra helyzetét; Vaj- tér regionális szervezőa Mikszáthda és az Ady fellépése előtti dése, költők (pl. Reviczky, Komjáthy) regény/ek topológiája.

A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből). szerepét;

Mikszáth alkotásainak jela századvég lemzői, témák, motívumok és novellisztikájának néhány daműfaji változatok az életművé- rabját értelmezve fejleszti noben; vellaelemzési készségét; írásművészetének sajátossáismeri Mikszáth helyét a gai, stílusszintézise. magyar regényirodalom történeA jó palócok novelláinak vi- tében, alkotásmódjának jellemlága (legalább három mű elem- zőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, sazése). ját álláspont kifejtésére és adott Egy Mikszáth-regény (pl. szempontú, önálló novellaértelBeszterce ostroma, A Noszty fiú mezésre; lehetőséget kap beesete...) elemző értelmezése, sok számoló / könyvajánló készítészempontú megközelítéssel, pl. sére egyéni olvasmányélménye műfaji változat; szerkezet, jelalapján; lemábrázolás, elbeszélésműismereti minimuma: technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika Vajda János két műve; Mikszáth (pl. megkésettség, dzsentriábrá- egy regénye (házi olvasmány) és három novellája; zolás). alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

219 / 444




220. oldal

Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret 12 óra

A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma.

Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű A tematikai egység törekvések együttese. nevelési-fejlesztési Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; céljai a korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/fejlesztési követelmények A Nyugat mint folyóirat és A tanuló mozgalom; szerkesztési elvek, felismeri a Nyugat jeszerkesztők, kritikusok, nemzelentőségét a magyar kultúrdékek; célkitűzések; filozófiai és történetben; alkalmazza a stílusirányzatok hatása, megisnemzedék-korszakolást kémertetése. sőbbi tanulmányai során; Juhász Gyula költészetének tudja a korban megsajátosságai (pl. impresszionizismertetett stílusirányzatok, mus, nosztalgia, emlékezés, legfilozófiai, lélektani iskolák alább két-három műve, pl. Tiszai (Freud, Bergson) néhány jelcsönd, Milyen volt; életképszerűlemzőjét; ség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). műismereti minimuTóth Árpád lírájának jellemma: Juhász Gyula két-három zői; tematikája, hangnemei, forműve, Tóth Árpád két-három mái (magányélmény, elégikusműve. ság, impresszionizmus stb., legalább két-három műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése,

220 / 444

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; énekzene: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban. Informatika: dokumentumtípusok, hivatkozás. Filozófia: életfilozófiák, időproblémák.


folyóiratcikkek hivatkozása.

221. oldal

visszakeresése,

A „nyugatosokhoz” kapcsolódó kávéház, múzeum vagy más emlékhely megtekintése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.


Életmű – Ady Endre

Órakeret 14 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn

Előzetes tudás

Annak elfogadása, hogy a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. Hazaszeretet és haladás kérdései. Az etikai és művészi lét konfliktusai. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szeA tematikai egység repe, költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemnevelési-fejlesztési ző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldácéljai saira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján

A tanuló


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ismeri az életmű főbb társadalmi modernizáció, alkotói korszakait; Ady helyét, városiasodás, a modern költői szerepét a magyar irodaújságírás. lom történetében; költészetéVizuális kultúra: Adynek jellegét; illusztrációk, korabeli dotisztában van a 20. eleji kumentumok. magyar irodalom sajátosságaiFöldrajz: Adyval és a megújítás szándékával; emlékhelyek topológiája. műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, poétikai megoldásait; képes önálló versértel-

221 / 444


jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 6-7 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyáréjszakára stb., esetleg publicisztikája is).

222. oldal

mezések megfogalmazására; műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 6-7 mű (memoriterek is) és ált. isk.;

képessé válik az Adyéletmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; Ady hatása a kortárs költéegy-egy szóbeli témakörben szetre – paródiák és az interkijelölt feladat kifejtésére, textualitás más változatai memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ foKlasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló galmak vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Portré – Móricz Zsigmond

Órakeret 8 óra

Realista és naturalista epika, Móricz legalább egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska

Annak felismerése, hogy a különböző élethelyzetek, emberi kapcsolatok ábrázolása mögött a nemzet sorsáért való aggódás húzódik. A tematikai egység A paraszti létforma morális kérdései. nevelési-fejlesztési Móricz helyének, alkotásmódja jellemzőinek megismertetése, alcéljai kotások több szempontú megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Móricz alkotásainak jellemA tanuló zői, írásművészetének sajátosismeri Móricz helyét a ságai; naturalista és realista ábmagyar epika történetében (Nyurázolásmódja. gat; népi írók mozgalma, Kelet Tárgykörök, témák (pl. pa- Népe); alkotásmódjának jellemraszti, dzsentri; szegénység) és zőit; műfaji változatok (novella, elképes néhány alkotásának beszélés, történeti példázat, sok szempontú megközelítésére, idill-típusú regény stb.).

222 / 444

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Móriczművek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska).


223. oldal

Novelláinak világa (legalább saját álláspont kifejtésére és két mű elemzése, pl. Tragédia, adott szempontú, önálló műérSzegény emberek, Barbárok). telmezésre (novellaelemzések Egy Móricz-regény (pl. Úri megfogalmazására); muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás).


műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és két-három novellája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.


lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján;

Életmű – Kosztolányi Dezső

Órakeret 12 óra

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó A tematikai egység szolidaritás. nevelési-fejlesztési Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összcéljai pontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányza-

A tanuló


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ismeri az életmű főbb urbanizáció, kulturális alkotói korszakait; Kosztolányi élet, sajtó. helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművé- Mozgóképkultúra és mé-

223 / 444


tok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kisés nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 6 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák).

224. oldal

szetének jellegét; tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját;

diaismeret: Kosztolányiművek filmes feldolgozásai. Etika; filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.

képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására;

műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két Egy Kosztolányi-regény (pl. novellája; lírai alkotásai (ált. Édes Anna, Pacsirta) elemző isk. memoriter is), Hajnali réértelmezése, sok szempontú szegség, Halotti beszéd és még megközelítéssel, pl. műfaji válhárom-négy műve (memoriter tozat; szerkezet, jellemábrázois); lás, elbeszéléstechnika, nézőképessé válik a Kosztopont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; proble- lányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai almatika. kotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Csáth Géza

Órakeret 12 óra

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.

224 / 444


225. oldal

A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében. A tematikai egység A szereplőkkel, szituációkkal való azonosulás és mérlegelő kétség nevelési-fejlesztési fejlesztése. céljai Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe.

A tanuló

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja.

kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságKarinthy műveinek filírás; Nyugat, illetve csoporthoz nem tartozás); ismeri alkotás- és mes adaptációi, műveinek előadó-művészeti látásmódjuk jellemzőit; példái. képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kriti- Történelem, társadalmi kus befogadására, saját álláspont és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi kifejtésére és adott szempontú, élet Budapesten. önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására);

képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel / A rossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat / Röhög az A Krúdy-művek atmoszférá- egész osztály); mű és paródiája összevetésére); novellaciklus és jának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése (stí- film összehasonlító elemzésére; lusimitációk, pl. Márai Sándor: műismeret: Karinthy (váSzindbád hazamegy; Huszárik lasztható valamely műve); KrúZoltán: Szindbád). dy egy novellája. Csáth Géza írói világa, a psziCsáth Géza egy-két nochoanalízis hatása epikájára vellája (pl.: A kis Emma / Anyaegy-két novellájának elemzése gyilkosság / A béka) alapján Kulcsfogalmak/ fogalmak

Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.

225 / 444



226. oldal

Életmű – Babits Mihály

Órakeret 14 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertecéljai tése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Babits Mihály életműve.

A tanuló

Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság.

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Babitsportrék. Informatika: adattárak és internetes közlés, (pl. a Nyugat).

Etika; filozófia: filozófiai, tisztában van a Nyugat etikai irányzatok és hatáelső nemzedéke tevékenységé- suk. vel, jelentőségével;

műelemzések során Szerepe a Nyugat mozgalmámegismeri Babits jellemző lírai ban; irodalmi kapcsolatai; esztémáit, poétikai megoldásait és szé- és irodalomtörténet-írói, a Jónás könyvét; műfordító tevékenysége. képes Babits-művek Stílusirányzati sokszínűsége önálló értelmezésének megfo(pl. impresszionizmus, szegalmazására; cesszió, szimbolizmus); klaszműismereti minimuma: szicizálás, antikizálás; hagyoEsti kérdés, Ősz és tavasz kömány és modernség egysége. zött és még egy-két műve Jellemző lírai tematika, költői (memoriter is) és a Jónás magatartás (békevers, pl. Húskönyve; vét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint képessé válik a Babitskülönös hírmondó); versszer- életmű jellemzőinek bemutatákezetek, hangnemek, formák, sára (legalább hat lírai alkotás);

226 / 444


motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál).

227. oldal

a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Kulcsfogalmak/ fo- Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. galmak


A Nyugat

Órakeret 5 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom, Nyugat első nemzedékének alkotói.

A tematikai egység Szemléletmódok, stílusok, motívumok, témák hasonlóságainak és nevelési-fejlesztési különbségeinek felfedeztetése, az összehasonlító készség fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Visszatérő lírai témák a nyugaAz intertextualitás és az tosok költészetében (pl.: szere- intratextualitás felismerése, érlem, pacifizmus, ars poetica, telmezése halállal való szembenézés stb.) Az összehasonlító elemStílusok, szemléletek egymás ző fogalmazás tartalmi és szermellett (pl.: szecesszió, szimbo- kezeti követelményeinek elsajálizmus, impresszionizmus, rea- títása lizmus és naturalizmus) Motívumok (pl.: a magányélmény, a próféta-szerep kérdései stb.)

227 / 444




228. oldal

6 óra

Digitális technika az irodalomtanításban

Grafikai szervezők, portfólió- és prezentációkészítéshez kapcsolódó informatikai alapismeretek.

A tematikai egy- Önálló kutatómunka és rendszerező készség fejlesztése; szóbeli előadókészség, vázlatkészítés, szövegalkotási készség fejlesztése. A tanuség nevelésifejlesztési céljai lói kreativitás lehetőségének biztosítása.

Ismeretek, fejlesztési követelmények

A tanév bármely anyagrészéhez készíttethető grafikai szervező, portfólió, prezentáció, illusztráció, film stb. A tanuló legyen képes önállóan elkészíteni és bemutatni munkáját, melynek során igényesen és kritikusan használja az informatikai eszközök lehetőségeit.

12. ÉVFOLYAM 124 TANÓRA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

Órakeret 8 óra

Stílusirányzatok a századfordulón. Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. Mondandó és esztétikum harca.

Annak belátása, hogy az új művészi jelenségek befogadásában nyiA tematikai egység tottság és kritikus szemlélet egyszerre szükséges. nevelési-fejlesztési A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, programok céljai szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve

A tanuló


Vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismemegismeri a 20. sz. eleret: az avantgárd a képzőji stílusirányzatok létrejöttét, a művészetekben (futurizcsoportok, programok szándémus, expresszionizmus, kait, esztétikai elveit, poétikai szürrealizmus, kubizmus, megoldásait; konstruktivizmus, dada); a magyar avantgárd sa- az expresszionista és szürjátos helyzetét, Kassák szere- realista filmművészet.

228 / 444


néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből).

229. oldal

pét. felismeri a képzőművészeti alkotások sajátosságait

A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). Avantgárd a képzőművészetekben Kulcsfogalmak/ fo- Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. galmak


Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

Órakeret 10 óra

Avantgárd irányzatok. Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése

Annak tudatosítása, hogy a modern korban ember és világ lehetőségeire, problémáira sokféle válasz születik, ezek megítélése és értékelése A tematikai egység erkölcsi felelősséget igényel. nevelési-fejlesztési A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megiscéljai mertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Epikus művek (szemelvények, A tanuló részletek a kis- és nagyepikámegismeri a 20. századi ból) irodalom néhány meghatározó pl. Kafka (pl. Az átváltozás); tendenciáját;

229 / 444

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások.


230. oldal

Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből.

ismer néhány jellemző, jelentős 20. századi epikus művet, részletet (pl. Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból) és kortárs szerzők epikai és lírai alkotásait;

A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai.

ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét (pl. T. S. Eliot);

Művek és adaptációik összevetése.

képes önálló műértelmezések megfogalmazására;

Lírai alkotások (szemelvények, részletek).

lehetőséget kap saját olvasmányélményeinek előadására (műbemutatás / ajánlás).

Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot).

megtekinti és elemzi egy 20. századi regény filmfeldolgozását

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus). Kulcsfogalmak/ fo- Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd. galmak


Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

Előzetes tudás

Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.

230 / 444

Órakeret 6 óra


231. oldal

A színházi hatásrendszer befogadása. A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértése, a morális gondolkodás és A tematikai egység ítéletalkotás kortárs műveken elemzése során. Annak elfogadása, nevelési-fejlesztési hogy a művekben megjelenített konfliktusok átélése, megítélése segítcéljai séget ad a saját életproblémák felismerésében és megoldásában. A színház és a dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája

A tanuló

megismeri a 20. századi és/vagy kortárs dráma és szín(pl. az epikus dráma, abszurd ház néhány jellemző tendendráma, egzisztencialista dráma, ciáját; groteszk színház, amerikai elemez egy-két jelentős drámairodalom köréből). 20. századi vagy kortárs alkoSzemelvények, részletek drá- tást, újításaiknak (vagy a hamai művekből, pl. Brecht (pl. gyomány és újítás kettősségéKoldusopera/Kurázsi mama; nek) figyelembevételével; beBeckett: Godot-ra várva; Iomutatja dramaturgiájuk sajánesco: A kopasz énekesnő; tosságait; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy megismer néhány álláslátogatása/A fizikusok); egy pontot a művek értelmezésészerző, mű középpontba állítáhez; sa. lehetőség szerint megA választott szerzőkhöz, műtekint egy színházi előadást vekhez kacsolódó fogalmi is(vagy felvételét), és közös meretek (pl. epikus színház, elelemzéssel értékelik az adott idegenítő effektusok, song, téinterpretációt; zisdráma, abszurd dráma, péllehetőség szerint kidoldázatosság, groteszk komédia, goznak egy-egy jelenetet az paradoxon). elemzett művekből; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására. Kulcsfogalmak/ fo- Epikus színház, abszurd dráma. galmak

231 / 444

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet.



232. oldal

Életmű – József Attila

Órakeret 15 óra

József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama (alsó tagozat, memoriter is); művek az 5–8. évfolyamról (memoriter is).

Szerepköltészet és költői szerepek. Az esztétika hatása az önismeretre, a személyiség harmóniájának útjai. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyénre vonatkozó lételemzés egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle megközelíA tematikai egység nevelési-fejlesztési tésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. A komplex céljai képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények József Attila életműve.

A tanuló


Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás JóPályaszakaszok, életérzések, ismeri az életmű főbb zsef Attila dokumentuköltői magatartásformák (pl. alkotói korszakait; József AtTiszta szívvel; Tudod, hogy nincs tila helyét, szerepét a magyar mokról. bocsánat); világkép, költészetfel- irodalom történetében; írásÉnek-zene: megzenésített fogás (pl. Ars poetica; Thomas költemények. művészetének jellegét; Mann üdvözlése). Etika; filozófia: korabeli műelemzések során Stílusirányzatok (pl. expresszio- megismeri József Attila jelirányzatok és hatásuk; finizmus, szürrealizmus, Medáli- lemző lírai témáit, poétikai lozófiai kérdésfelvetések. ák) és stílustendenciák (pl. újné- megoldásait; piesség) hatása. képes önálló versérJellemző lírai tematika (pl. Kül- telmezések megfogalmazásávárosi éj; Óda; Nem emel föl); ra; gondolati költészet 1932-1934 műismereti minimuközött (pl. Téli éjszaka, Reményma: 7-8 mű (8. évfolyamig, telenül; A város peremén); kései memoriterekkel); valamint költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Külvárosi éj; Óda; Tudod, Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. hogy nincs bocsánat és még Nagyon fáj; tragikus önsors ver4-5 műve (memoriter is); sek, pl. Karóval jöttél; Talán elképessé válik az élettűnök hirtelen...). Versszerkeze-

232 / 444


233. oldal

tek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága.

mű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelKomplex költői képek (síkváltá- mezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témasok). körben kijelölt feladat kifejHatása a későbbi költészetre (pl. tésére, memoriterek tolmáPilinszky, Nagy László). csolására. A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Valamely József Attilához kapcsolódó emlékhely meglátogatása József Attilához kapcsolódó visszaemlékezések megismerése Kulcsfogalmak/ fo- Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Portré – Radnóti Miklós

Órakeret 6 óra

Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Előzetes tudás

Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.

A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború alatt. Azonosulás azzal a magatartással, amely különbséget tesz a hazához, közösséghez való tartozás és az adott, emberellenes poliA tematikai egység tika között. nevelési-fejlesztési A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Verscéljai szervező elvek felismerése és értelmezése. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelítése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (ha-

A tanuló tisztában van Radnóti

233 / 444

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatá-


234. oldal

láltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez).

életművének jellegével; a köl- bor. tő helyével, szerepével a maFöldrajz: emlékhelyek, gyar irodalom történetében; Radnóti életének, sorsának Vergilius rá tett hatásával; topológiája. felismeri jellemző műfajait, versformáit;

Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.).

Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve;

Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret 18 óra

A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja. Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. Annak belátása, hogy a magyar irodalom sokféle művészi törekvés egysége.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes A tematikai egység alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás nevelési-fejlesztési összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség céljai fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények

234 / 444



Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.).

235. oldal

A tanuló tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; műismereti minimum: Szabó L., Weöres S. (ált. isk. is); Szabó Lőrinc egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére (érettségi követelményrendszer); memoriterek tolmácsolására.

Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; Önálló portfólió vagy A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves prezentáció készítése és bemukönyv) és lírai alkotás (Halotti tatása beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvinkódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Ilylyés Gyula esszérészlet (pl. Puszták népe) Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi is-

235 / 444

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Márai-és az Ottlik- kultuszról.


236. oldal

meretek. Portfólió vagy prezentáció készítése valamely alkotóhoz kapcsolódóan. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Órakeret 15 óra

Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.

Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociálisA tematikai egység társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában nevelési-fejlesztési szólalhat meg. céljai Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben,

A tanuló tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; műismereti minimuma: Illyés Gyula két műve; továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből;

236 / 444

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Örkény műveinek filmes adaptációi. Informatika: internetes közlés, adattárak –önálló tájékozódás.


237. oldal

Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző).

a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről Örkény István groteszk látás- szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egymódja néhány egyperces novella és a Tóték alapján. A vá- egy szóbeli témakör kifejtésére lasztott szerzőkhöz, művekhez (érettségi követelményrendkacsolódó fogalmi ismeretek. szer); memoriterek tolmácsolására. Örkény István Tóték című művének színházi vagy filmes megtekintése (Isten hozta, Órnagy úr) Kulcsfogalmak/ fo- Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. galmak


Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)

Órakeret 10 óra

A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok).

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar irodalom A tematikai egység sokféleségének, határokon átnyúló egységének megbecsülése. nevelési-fejlesztési Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, céljai csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Választás alapján művek, szemelvények 20. századi:

A tanuló

tisztában van a válaszszépprózai alkotásokból, tott 20. századi szerzők életpl. Gion Nándor, Mészöly művének jellegével; az alkotók Miklós, Nyirő József (pl. Úz helyével, szerepével a magyar Bence, Kopjafák), Szabó Mag- irodalom történetében; da (pl. Abigél), Sánta Ferenc megismeri a század (pl. Sokan voltunk), Sütő Andirodalmának néhány törekvérás műveiből; sét, sajátosságát (nemzeti kon-

237 / 444

Kapcsolódási pontok Informatika: internetes közlés, irodalmi adattárak és honlapok.


lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve; értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom.

238. oldal

zervatív irodalom, népi írók mozgalma, határon túli magyar és emigráns irodalom); választhat műelemzést / műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemKulcsfogalmak/ fo- zeti konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; galmak „ötágú síp”.


Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

Órakeret 12 óra

A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését és megítélését.

A tematikai egység Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; nevelési-fejlesztési a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a műcéljai vekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei.

238 / 444


239. oldal



Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból.

A tanuló

Dráma és tánc: a kortárs színház irányzatai, példái.

Kortárs irodalmi élet.

hangoskönyv fogalmát;

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján;

tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők Mozgóképkultúra és méA kortárs dráma és színház vi- életművének jellegével; az al- diaismeret: az elektronilága (egy választott mű elem- kotók helyével, szerepével; kus tömegkommunikáció zése). és az irodalom kölcsönhamegismeri a kortárs tásának új jelenségei. Irodalmi díjak és díjazottak (a irodalom néhány törekvését, Nobel-díjas: Kertész Imre Informatika: a digitális sajátosságát, a posztmodern, Sorstalanság című regénye). közlés példái. digitális irodalom,

értelmez egy kortárs Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházkritikai folyóiratok között. ban/felvételről); Önálló olvasmányválasztás információkat szerez a szempontjai, indoklása, értékelése, mások szempontjainak ér- kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönytelmezése. vek); irodalmi díjakról (pl. Intertextualitás és posztmoKertész Imre Nobel-díjas Sorsdern szemlélet a kortárs írók, talanság című regényéről); költők műveiben (pl.: Esterháa szerzők kapcsán alzy Péter, Parti Nagy Lajos, kalmassá válik a műveikről Tóth Krisztina, Varró Dániel szóló véleményeknek, elemzéművei) seknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés. galmak


Regionális kultúra A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.

239 / 444

Órakeret 3 óra


240. oldal

Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeA tematikai egység ivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti nevelési-fejlesztési identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a tájegycéljai ség/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények A régió, tájegység, település, kerület, iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen hagyományai (pl. kisebbségi irodalom, folklór, múzeum, színház stb.); az ide kötődő, ehhez kapcsolódó szerző(k) irodalmi műve(i). Irodalmi emlékhelyek (szülőház, emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház stb.).


A tanuló

Vizuális kultúra; hon és népismeret; földrajz; tisztában van a tájegység történelem, társadalmi / település / kerület / iskola stb. és állampolgári ismerekulturális, irodalmi hagyomátek: régió, tájegység, nyaival, ismer irodalmi emléktörténelmi emlékezet, helyeket; hagyomány. a tematika kapcsán alTársadalomismeret: cikalmassá válik egy szóbeli tévil társadalom, a lokális makör kifejtésére (érettségi kökulturális szerveződések vetelményrendszer). jelentősége.

A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.


Az irodalom határterületei

Órakeret 6 óra

Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Felismerése annak, hogy az irodalom többféle regiszter magában foglal; a köztük való választás esztétikai-erkölcsi igényességet is jelent.

Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az iroA témakör nevelé- dalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot si-fejlesztési céljai érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány.

240 / 444


241. oldal



A szórakoztató irodalom típu- A tanuló sai, hatáskeltő eszközei és sajátisztában van az irotos műfajainak jellemzői (pl. dalmiság változó fogalmával; fantasy-irodalom, detektívremegérti az ízlés kontexgény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). tuális függőségét; Az irodalom filmen; filmes alakul igénye és képesfeldolgozások. sége az ízlés önálló fejlesztéséFilm- és könyvsikerek, divatre; jelenségek. fejlődik médiatudatosAz irodalmi ismeretterjesztés sága, esztétikai és művészeti főbb nyomtatott és elektronitudatossága; kus műfajai. választhat műelemA választott témához kapcsozést/műajánlást egyéni olvaslódó fogalmi ismeretek. mányélményei/filmélményei alapján;

Vizuális kultúra: kortárs művészet. Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, mediatizált kultúra. Ének-zene: a zene fogyasztásának jelenségei, zenei szubkultúrák. Társadalomismeret: a kulturális fogyasztás társadalmi jellemzői; értékviták.

a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fo- Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. galmak


Ismétlés, rendszerezés

Órakeret 15 óra

A tanult irodalomtörténeti és –elméleti ismeretek. Az érettségi szövegalkotási típusai.

A témakör nevelésifejlesztési céljai

A tanult ismeretek önálló rendszerezése. Az érettségi követelményeinek megfelelő tételvázlatok összeállítása. A szóbeli feleletek megfelelő felépítése és előadásmódja.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló felismeri és értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, informatikai alapú szövegeket. Az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi

241 / 444


242. oldal

elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Követelmény a szövegelemzési, szövegértelmezési jártasság a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Képes olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, tudatos, kifejező szövegmondással. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem

242 / 444


243. oldal

irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes a felismert jelenségek értelmezésére, következtetések megfogalmazására. Tájékozott az évfolyamon olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes definíció, magyarázat, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a 20. század magyar és világirodalmából, továbbá a kortárs irodalomból. Írásban és szóban egyaránt bizonyítani tudja alkotói pályaképek ismeretét, az alkotói pálya jelentős tényeinek, a művek tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Felismeri különböző alkotók hatását az irodalmi hagyományban, ezzel összefüggésben képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására.

243 / 444


244. oldal

Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére.

EMELT SZINT 11-12. évfolyam Célok és feladatok A célok és feladatok részletes ismertetése a középszintű tantervben (helyi tanterv) található, de természetesen az emelt szintű oktatás tanterve is az ott megnevezett, felsorolt értékek, célok, feladatok, szemlélet mentén halad. A középszintű oktatásban megismert tananyag mélyebb elsajátítása, a kompetenciák igényes, árnyaltan gondolkodó használata; fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is; fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma kialakulása, az irodalmiság fogalmának változásai); irodalom tantárgy esetében elemzési-értelmezési módok megismerése és alkalmazása; irodalomtörténeti látásmód kialakítása. Felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgára. Magyar nyelv, emelt szint – 11. évfolyam 18 tanóra/tanév (heti 0,5 óra) Előzetes tudás

Témakörök/óraszám

9-10-11. évfolyam kapcsolódó magyar nyelv tananyagának ismerete Tartalmak

Kommunikáció (4 óra)

A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege

A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció

Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere).

A nyelvhasználat mint kommunikáció

A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok

A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.

Személyközi kommunikáció

A nyelvi jel sajátosságai

A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése, összehasonlítása.

244 / 444


245. oldal

A nyelvi szintek (8 óra)

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje

Hangtan

A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.

Alaktan és szótan

A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.

Mondattan

A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.

A mondat szintagmatikus szerkezete

A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat.

A magyar hangállomány.

A szinteződés és a tömbösödés jelenségei

Logikai és grammatikai Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. viszonyok az összetett mondatban. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. Szókincs és frazeológia

A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlás, rövidítések. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.

A szöveg (3 óra)

Lineáris és globális kohézió a szövegben.

A szöveg és a kommunikáció

Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával.

A szöveg szóban és írásban

A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.

Szövegtípusok

A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében.

Szöveg a médiában

A szöveg dinamikus és statikus összetevői. A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer). Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők.

A retorika alapjai (3 óra)

A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya.

A nyilvános beszéd

Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszÉrvelés, megvitatás, vi- közei és esztétikai hatása. ta Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása.

245 / 444


246. oldal

Magyar nyelv, emelt szint - 12. évfolyam 16 óra/tanév (heti 0,5 óra) Előzetes tudás

Témakörök/óraszám

9-10-11-12. évfolyam kapcsolódó magyar nyelv tananyagának ismerete

Tartalmak

Ember és nyelv (1 óra)

A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban.

Nyelv és társadalom

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár stb.).

(2 óra)

Kisebbségi nyelvhasználatok.

Nyelvváltozatok

Valamely nyelvjárás jellemzőinek ismerete.

A határon túli magyar-

Kettősnyelvűség.

A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.

nyelvűség Kisebbségi nyelvhasználat A magyar nyelv története (4 óra)

A nyelvrokonság bizonyítékai, kutatási módszerei.

A magyar nyelv rokonsága

Néhány szöveg bemutatása a magyar nyelvtörténetből.

Nyelvtörténeti változások a nyelvben.

Nyelvtörténeti korszakok Az emelt szintű érettségi szövegalkotási feladattípusai (4 óra)

Műelemzés, reflektálás, gyakorlati írásbeliség.

Ismétlés: az emelt szintű érettségi témakörei

A központilag kiadott emelt szintű témakörök szerint.

(5 óra)

246 / 444


247. oldal

Irodalom emelt szint 11. évfolyam

Előzetes tudás: az emelt szintű képzés 11. és 12. évfolyamon egyaránt a középszintű irodalom tananyag ismeretére épít, azt 27 tanóra/tanév (heti 1,5 bővíti ki és mélyíti el az emelt szintű vizsgakövetelményeknek óra) megfelelően.

Témakörök Életművek (5 óra) – Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső

Tartalmak A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk.

Portrék (4 óra) – Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond

Választandó legalább 3 szerző a felsoroltak közül. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány esztétikai, etikai, filozófiai vonatkozása.

Látásmódok (4 óra) – Választandó legalább 3 szerző a felsoroltak közül. Zrínyi Miklós, Katona JóA választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás értelmezése a zsef, Jókai Mór, Madách korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. Imre, Krúdy Gyula, KarinA művekben felvetett kérdések néhány esztétikai, etikai, filozófiai thy Frigyes, Kassák Lajos vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád-filmje)

247 / 444


Világirodalom (5 óra)

248. oldal

Antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. sz. második felének irányzatai – jellemzők ismerete és korszakonként legalább 1-2 mű bemutatása. Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stílus korszakbeli, stílustörténeti vonatkozásai – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való öszszefüggésben.

Színház- és drámatörténet (3 óra)

Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása) Egy-egy dráma elemzése Csehovtól és/vagy Ibsentől.

Témák, motívumok (2 óra)

Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal.

Műfajok, poétika (2 óra)

Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása. Különböző korszakban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban, epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, Az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regény-típusok). Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával.

Irodalomtörténet (2 óra)

Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változása;, irányzatok, programok).

Irodalom emelt szint 12. évfolyam

248 / 444


249. oldal

24 tanóra/tanév (heti 1,5 óra)

Témakörök Életművek (2 óra)–József Attila

Tartalmak

A pályaszakaszt jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása egy-két jellemző példa alapján. a szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi kánonban. Kritikák, interpretációs lehetőségek.

Portrék (3 óra)– Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János

A felsorolt szerzők művei közül választandó legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság az adott szerzőhöz kapcsolódó korszakban és kortársak között. Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.

Látásmódok (3 óra)– Ilylyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos

Választandó legalább két szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi hagyományban.

A kortárs irodalomból (4 óra) (1980-tól napjainkig tartó időszak)

Legalább egy költő néhány versének, egy-egy drámaíró, illetve prózaíró egy-két művének értelmezése.

Világirodalom (2 óra)

Avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. Művek értelmezése a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A magyar irodalom kapcsolódásai a világirodalom repre-

249 / 444


250. oldal

zentatív műveihez. Az irodalom határterületei (2 óra)

Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.

Témák, motívumok (1 óra)

Műfajok, poétika (1 óra)

Az intertextualitás példái a vizsgált művekben; kiemelten: az intertextualitás a posztmodern irodalomban. Klasszikus műfajok továbbélése és átalakulása a modern/posztmodern irodalomban. A posztmodern irodalom poétikai jellemzői.

Ismétlés: az emelt szintű érettségi szóbeli témakörei

Központilag kiadott témakörök alapján.

(6 óra)

S ZABADON VÁLASZTOTT FOGLALKOZÁS ( ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ SZAKKÖR ) HETI ÓRASZÁM : 1 ÉVES ÓRASZÁM: 31 BEVEZETÉS Az érettségi vizsga évében szabadon választható szakköri óra célja, hogy a középszintű érettségi vizsgakövetelményeket figyelembe véve az írásbeli és a szóbeli vizsgára készítsük fel a tanulókat az ismeretek rendszerezésével, témakörök kidolgozásával, illetve az írásbeli szövegértési/szövegalkotási feladattípusok gyakorlásával. TANANYAG 1. Életművek

ÓRASZÁM 6 óra

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. 2. Portrék (4 választandó szerző)

4 óra

250 / 444


251. oldal

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek 3. Látásmódok (3 választandó szerző)

3 óra

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével 4. A kortárs irodalomból (1 választandó szerző)

1 óra

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét).

5. Világirodalom (2 választandó téma)

2 óra

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. 6. Színház-és drámatörténet (2 választandó téma)

2 óra

Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei (1 választandó téma) Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az 251 / 444

1 óra


252. oldal

adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 8. Regionális kultúra (1 választandó téma)

1 óra

Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. 9. Az írásbeli érettségi vizsga feladattípusainak gyakorlása

11 óra

Szövegértés / szövegalkotás

S ZÍNJÁTSZÓ SZAKKÖR A szakkörre való jelentkezés fakultatív, éppen ezért a tanterv iránymutatásként szolgál. A mindenkori színjátszósok igényei, a csoport összetétele, a versenyek, iskolai programok, feladatok sűrűsége és kívánalma szerint – mind a feladatok, gyakorlatok, mind az óraszámok elosztása – alakítható. 9. ÉVFOLYAM 37 ÓRA Tematikai egység Az iskola aktuális programjaira való felkészülés; az iskolai élet színesítése

Fejlesztési cél/Feladatok/Gyakorlatok - Iskolakarácsony; szoborkoszorúzás; iskolai tehetségkutató verseny; iskolai farsang; diáknap; egyéb iskolai ünnepségek

252 / 444

Órakeret 22 óra


253. oldal

- Iskolaújság szerkesztése Szituációs játékok, drámajátékok

- Ismerkedős játékok

10 óra

- Koncentrációs, relaxációs gyakorlatok - Önismereti gyakorlatok - Közösségépítő gyakorlatok - Kommunikációs készségek fejlesztése - Mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok Színházlátogatás

- Színházi darab megtekintése és értékelése, feldolgozása

5 óra

10. ÉVFOLYAM 37 ÓRA Tematikai egység Az iskola aktuális programjaira való felkészülés; az iskolai élet színesítése


Órakeret 22 óra

- Iskolaújság szerkesztése Színházelmélet

- A dráma műfajai különböző korszakokban – műfajtörténet

10 óra

- Színháztörténeti érdekességek - Híres színházak a nagyvilágból - Magyarországi és budapesti színházak - Aktuális repertoárok - Ismert magyar színésznők, színészek - Színészet színpadon és filmen Színházlátogatás


5 óra

11. ÉVFOLYAM 37 ÓRA Tematikai egység

Fejlesztési cél/Feladatok/Gyakorlatok

253 / 444

Órakeret


Az iskola aktuális programjaira való felkészülés; az iskolai élet színesítése

254. oldal

- Iskolakarácsony; szoborkoszorúzás; iskolai tehetségkutató verseny; iskolai farsang; diáknap; egyéb iskolai ünnepségek

22 óra

- Iskolaújság szerkesztése Gyakorlati színjátszás

Mit jelent?

10 óra

- Előadóművészet - Zene – a színházban - Mozgás, tánc - Tér – idő – ritmus - Színházi nyílt napok megtekintése Színházlátogatás


5 óra

12. ÉVFOLYAM 37 ÓRA Tematikai egység Az iskola aktuális programjaira való felkészülés; az iskolai élet színesítése


Órakeret 22 óra

- Iskolaújság szerkesztése Játék

- Irodalmi mű feldolgozása; előadása

10 óra

Színházlátogatás


5 óra

254 / 444


255. oldal

MAGYAR NYELV N YELVI , INFORMATIKAI ÉS ÁLTALÁNOS TAGOZAT A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra.

9.

ÉVFOLYAM

54 ÓRA Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Bevezetés a nyelvtanba

Jegyzeteléstechnika típusai, lehetőségei, gyakorlata. Ismeretek/fejlesztési köve- Anyaggyűjtés, kiselőadás megtartása. Szóbeli és írásbeli

255 / 444

Órakeret 2 óra


telmények


Előzetes tudás

256. oldal

önkifejezés fejlesztése. Olvasás- és íráskészség felmérése. Könyvtárhasználati alapismeretek.

Kommunikáció, tömegkommunikáció

Órakeret 12 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen A tematikai egység a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, nevelési-fejlesztési tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövecéljai gek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a média társadalmi hatása. Etika: fogyasztói társadalom.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiatudatosA testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos ság. alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolá- Dráma és tánc: beszédsa a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkomhelyzetek, dramatikus jámunikációban. tékok. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával.

256 / 444


257. oldal

A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).


Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).


Előzetes tudás

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői


Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában. A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. céljai A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magán- Idegen nyelvek: a tanult hangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzé- idegen nyelv hangtana, si, ejtési jellemzői. alaktani szerkezete, szóalA hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás ösz- kotási módjai, mondatszerkezete. szefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő öszszehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkció-

257 / 444


258. oldal

ja, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.


Előzetes tudás

Szövegértés, szövegalkotás


A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyecéljai lése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának

258 / 444


259. oldal

megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés.

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képes- Informatika: informásége. ciókezelés, forrásfelSzövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs használás, hivatkozás, célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szö- szöveges adatbázis, az vegtömörítés, szövegbővítés. internethasználat jogi, etikai kérdései. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elKulcsfogalmak/ fogalmak ismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.

259 / 444


10.

260. oldal

ÉVFOLYAM

54 ÓRA Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Helyesírási ismeretek

Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

Előzetes tudás


A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. Kapcsolódási pontok

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb.

Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.

Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Helyesírási alapelv, nyelvi norma.


A szöveg

Órakeret 22 óra

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle

260 / 444


261. oldal

megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb A tematikai egység szövegtípusokon. nevelési-fejlesztési A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti céljai értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai.

A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvta- Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek ni szintje. kultúrafüggő felépítése. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati Biológia-egészségtan; színterek szerint. fizika; kémia; földrajz: a A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. természettudományos A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és ismeretterjesztő szövegek témahálózata, szóaz írott monologikus szövegek. kincse, felépítése. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése és megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései.

261 / 444


262. oldal

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, Kulcsfogal- előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). mak/ fogalmak Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


Stilisztikai alapismeretek

Órakeret 10 óra

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma. Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja.

A tematikai egység A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felisnevelési-fejlesztési merése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jecéljai lenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fej-

262 / 444


263. oldal

lesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a Történelem, társatársalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzé- dalmi és állampolgári se. ismeretek: különböző A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusérté- forrásszövegek stílusjellemzői. kének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban.

Idegen nyelvek: beA leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismeré- szélt nyelvi stílusregiszterek. se, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. Biológia-egészségtan; A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának fizika; kémia; földrajz: (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, metaforák a természetszövegtranszformációk. tudományos szöveA stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és gekben. mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlaDráma és tánc: tártok). salgási stílusárnyalaA helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tu- tok megjelenítése. datos használata a szövegalkotásban. Mozgóképkultúra és A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publi- médiaismeret: nyilvácisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. nos megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika: kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura

263 / 444


264. oldal

etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.


Jelentéstan

Órakeret 8 óra

Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret.

Előzetes tudás

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása köcéljai zötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.

Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Informatika: hangalak és jelentés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése.

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. KulcsfoMetaforikus jelentés. galmak/ foMotivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. galmak Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

11.

ÉVFOLYAM

264 / 444


265. oldal


Kommunikáció

Órakeret 7 óra

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.

Előzetes tudás

A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, A tematikai egység megfelelő kezelése. nevelési-fejlesztési céljai A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Kapcsolódási pontok


Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfele- Mozgóképkultúra és lő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs médiaismeret: reklám, helyzetben is. meggyőzés, manipuláció. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtere- Vizuális kultúra: képi közlés. ken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. Dráma és tánc: szituáA reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési ciók, dialógusok értelmezése. szándékának felismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikációs zavar. Manipuláció.


Retorika

Órakeret 12 óra

A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megcéljai ismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.

265 / 444


266. oldal


Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése.

A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a Matematika: bizonyíkülönféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás köztás, érvelés, cáfolat. lés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás).

Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, Kulcsfogal- témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekinmak/ fogalmak tés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési

Pragmatikai ismeretek

Órakeret 7 óra

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különbö-

266 / 444


267. oldal

ző kontextusokban, különböző cél elérésére.

céljai

Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Kapcsolódási pontok

Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása.

Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák.

A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).



Órakeret 10 óra

A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés).

A tematikai egység Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvnevelési-fejlesztési használatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szöcéljai vegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése.

267 / 444


268. oldal



Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sok- Történelem, társadalszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hami és állampolgári iszánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés el- meretek: történelmi vei és feladatai. nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórA nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi ványmagyarság kialanorma. kulásának történelmi, A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódá- társadalmi okai, tensuk. denciái. A köznyelv jellemzői, használati területe. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az információs társadalom, mediatizált nyelvhaszA szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, nálat. funkciójuk. Földrajz: a nyelv terüA nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemleti tagolódása. zői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse.

A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat.


Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.

12.

ÉVFOLYAM


Szövegalkotás

268 / 444

Órakeret 8 óra


269. oldal

A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete.

Előzetes tudás

Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokcéljai ban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Kapcsolódási pontok


Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett Informatika: szövegszöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésfor- szerkesztési, könyvtármák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészí- használati, információtésekkel). keresési ismeretek. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.


Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret 4 óra

Kommunikáció, jelentéstan.

A tematikai egység A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefognevelési-fejlesztési laló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége.

269 / 444

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia.


270. oldal

A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).

Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.


Órakeret 8 óra

Nyelvtörténet

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése.

Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szereA tematikai egység zett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulnevelési-fejlesztési mányokkal. céljai A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Ismeretek/fejlesztési követelmények Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.

270 / 444

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.


271. oldal

A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.


Ismeretek a nyelvről

Órakeret 11 óra

A tanult anyanyelvi ismeretek.

A tematikai egység Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témanevelési-fejlesztési köreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítácéljai sa. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalko- Történelem,társadalmi tási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.. és állampolgári ismeretek; etika; filozófia; idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek. Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelenKulcsfogalmak/ fo- tés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. galmak

H UMÁN TAGOZAT 9.

ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 2 óra ÉVES ÓRASZÁM: 72 óra (36 hét/tanév) Bevezetés

271 / 444


272. oldal

A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban.

272 / 444


273. oldal

Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 12+ 4 óra= 16 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi for-

273 / 444


274. oldal

mák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen A tematikai egység a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, nevelési-fejlesztési tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövecéljai gek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a média társadalmi hatása. Etika: fogyasztói társadalom.

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, Mozgóképkultúra és ménonverbális kommunikáció. diaismeret: médiatudatosA testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tuda- ság. tos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; deDráma és tánc: beszédkódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a töhelyzetek, dramatikus játémegkommunikációban. kok. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. Öt-tíz perces tanulói kiselőadások egy választott ország vagy népcsoport másoktól eltérő nyelvi, illetve nem nyelvi kommunikációs formáiról. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Médiaszótár összeállítása (divatos szavak, kifejezések és jelentésük).

274 / 444


275. oldal

Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Reklám készítése – forgatókönyv, látvány, plakát vagy fotómontázs megtervezése. Sajtószövegek nyelvhelyességi, stilisztikai hibáinak megbeszélése. Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).


Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).



Órakeret 20+ 4 óra= óra

Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkoA tematikai egység dás, a nyelvi tudatosság fejlesztése. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. céljai A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magán- Idegen nyelvek: a tanult hangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzé- idegen nyelv hangtana, si, ejtési jellemzői. alaktani szerkezete, szóalA hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás ösz- kotási módjai, mondatszefüggése. A hangtörvények megismerése után gyakorló órák. szerkezete. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő öszszehasonlítás. A hangok hangulata a versekben. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkció-

275 / 444

Magyar irodalom: a francia szimbolisták és a nyugatosok első nemzedékének verseiből


276. oldal

ja, kapcsolódási szabályaik. A szóalakok elemzése. Szabad és kötött szótövek. A szóalkotás módjai. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ fogalmak



Előzetes tudás


Órakeret 13 + 4 óra= 17 óra

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

A tematikai egység A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kinevelési-fejlesztési alakítása.

276 / 444


céljai

277. oldal

A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. Esszéírás megadott témákra. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.


Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képes- Informatika: informásége. ciókezelés, forrásfelSzövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs használás, hivatkozás, célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szö- szöveges adatbázis, az vegtömörítés, szövegbővítés. internethasználat jogi, etikai kérdései. Könyvtárismereti órák. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, for-

277 / 444

Magyar irodalom: a mögöttes jelentés


278. oldal

rásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Örkény István egyperces novelláinak vizsgálata.

Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elKulcsfogalmak/ fogalmak ismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.




Előzetes tudás


A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Az összetett szavak helyesírása. A többszörös szóösszetételek. A mozgószabályok. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 12+ 3 óra = 15 óra


278 / 444

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.


10.

279. oldal

ÉVFOLYAM

HETI ÓRASZÁM: 1,5 ÉVES ÓRASZÁM: 54 BEVEZETÉS A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus,

279 / 444


280. oldal

metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


280 / 444

Órakeret 12 óra


281. oldal


Előzetes tudás


A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. Kapcsolódási pontok

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb.

Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.

Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak



Előzetes tudás

A szöveg


A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltérése-

281 / 444


282. oldal

inek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb A tematikai egység szövegtípusokon. nevelési-fejlesztési A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti céljai értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai.

A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvta- Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek ni szintje. kultúrafüggő felépítése. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati Biológia-egészségtan; színterek szerint. fizika; kémia; földrajz: a A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. természettudományos A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és ismeretterjesztő szövegek témahálózata, szóaz írott monologikus szövegek. kincse, felépítése. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése és megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai követ-

282 / 444


283. oldal

keztetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, Kulcsfogal- előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). mak/ fogalmak Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


Stilisztikai alapismeretek

Órakeret 10 óra

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma. Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja.

A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felisA tematikai egység merése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jenevelési-fejlesztési lenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. céljai A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése.

283 / 444


284. oldal



A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a Történelem, társatársalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzé- dalmi és állampolgári se. ismeretek: különböző A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusérté- forrásszövegek stílusjellemzői. kének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban.

Idegen nyelvek: beA leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismeré- szélt nyelvi stílusregiszterek. se, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. Biológia-egészségtan; A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának fizika; kémia; földrajz: (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, metaforák a természetszövegtranszformációk. tudományos szöveA stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és gekben. mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlaDráma és tánc: tártok). salgási stílusárnyalaA helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tu- tok megjelenítése. datos használata a szövegalkotásban. Mozgóképkultúra és A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publi- médiaismeret: nyilvácisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. nos megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika: kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura

284 / 444


285. oldal

etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.


Órakeret 8 óra

Jelentéstan

Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret.

Előzetes tudás

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása köcéljai zötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.

Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Informatika: hangalak és jelentés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése.

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés.

Kulcsfogalmak/ foMetaforikus jelentés. galmak Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó.

285 / 444


286. oldal

Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

11.

ÉVFOLYAM

A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalom-

286 / 444


287. oldal

szerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

287 / 444


288. oldal

A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kommunikáció

Órakeret 7 óra

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.

Előzetes tudás

A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, A tematikai egység megfelelő kezelése. nevelési-fejlesztési céljai A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Kapcsolódási pontok


Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfele- Mozgóképkultúra és lő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs médiaismeret: reklám, helyzetben is. meggyőzés, manipuláció. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtere- Vizuális kultúra: képi közlés. ken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. Dráma és tánc: szituáA reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési ciók, dialógusok értelmezése. szándékának felismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikációs zavar. Manipuláció.


Retorika

Órakeret 12 óra

A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kultu-

288 / 444


289. oldal

rált véleménynyilvánítás. A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megcéljai ismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése.

A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a Matematika: bizonyíkülönféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás köztás, érvelés, cáfolat. lés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés).

289 / 444


290. oldal

Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.


Órakeret 7 óra

Pragmatikai ismeretek Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

Előzetes tudás

A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi A tematikai egység szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerünevelési-fejlesztési ket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végcéljai rehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Kapcsolódási pontok

Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása.

Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák.

A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai


Órakeret 10 óra

A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és vélemény-

290 / 444


291. oldal

alkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sok- Történelem, társadalszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hami és állampolgári iszánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés el- meretek: történelmi vei és feladatai. nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórA nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi ványmagyarság kialanorma. kulásának történelmi, A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódá- társadalmi okai, tensuk. denciái. A köznyelv jellemzői, használati területe. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az információs társadalom, mediatizált nyelvhaszA szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, nálat. funkciójuk. Földrajz: a nyelv terüA nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemleti tagolódása. zői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse.

A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus).

291 / 444


292. oldal

Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.

12.

ÉVFOLYAM


Szövegalkotás

Órakeret 8 óra

A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete.

Előzetes tudás

Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokcéljai ban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett Informatika: szövegszöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésfor- szerkesztési, könyvtármák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészí- használati, információtésekkel). keresési ismeretek. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.


Általános nyelvészeti ismeretek

292 / 444

Órakeret 4 óra


293. oldal

Kommunikáció, jelentéstan.

Előzetes tudás

A tematikai egység A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefognevelési-fejlesztési laló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. céljai Kapcsolódási pontok

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része.

Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia.

Vizuális kultúra: a viA nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb zuális nyelv összetevői. nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.


Órakeret 8 óra

Nyelvtörténet

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése.

Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szereA tematikai egység zett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulnevelési-fejlesztési mányokkal. céljai A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Ismeretek/fejlesztési követelmények Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei.

293 / 444

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története,


294. oldal

A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

nyelvemlékek, kódexek.

A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.


Ismeretek a nyelvről

Órakeret 11 óra

A tanult anyanyelvi ismeretek.

A tematikai egység Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témanevelési-fejlesztési köreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítácéljai sa. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalko- Történelem,társadalmi tási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.. és állampolgári ismeretek; etika; filozófia; idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek. Kulcsfo-

Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelen-

294 / 444


galmak/ galmak

295. oldal

fo- tés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.

A NYANYELVI FELZÁRKÓZT ATÓ SZAKKÖR Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön létre. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő (szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ideértve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az információs társadalom különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készségszintű gyakorlati alkalmazását.) Az anyanyelvi felzárkóztatás követi és kiegészíti a 9. évfolyam magyar nyelv tematikáját, valamint plusz gyakorlási lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy az általános iskolából hozott hiányosságokat a diákok bepótolhassák. 9. évfolyam 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél


295 / 444

Órakeret 6 óra


Előzetes tudás

296. oldal

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes A tematikai egység legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsonevelési-fejlesztési latainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különcéljai böző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a média társadalmi hatása.

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlá- Etika: fogyasztói tártainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonver- sadalom. bális kommunikáció. Mozgóképkultúra és A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos al- médiaismeret: médiakalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a tudatosság. hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikáci- Dráma és tánc: beóban. szédhelyzetek, dramaA különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek cél- tikus játékok. jának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái.

296 / 444


297. oldal

Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (teKulcsfogal- kintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikámak/ fogalmak ció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).



Órakeret 12 óra

Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában. A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. céljai A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magán- Idegen nyelvek: a tanult hangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzé- idegen nyelv hangtana, si, ejtési jellemzői. alaktani szerkezete, szóalA hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás ösz- kotási módjai, mondatszerkezete. szefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő öszszehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik.

297 / 444


298. oldal

A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ fogalmak



Előzetes tudás


Órakeret 10 óra

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása.

A tematikai egység A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyenevelési-fejlesztési lése. céljai A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotá-

298 / 444


299. oldal

sának képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.


Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képes- Informatika: informásége. ciókezelés, forrásfelSzövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs használás, hivatkozás, célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szö- szöveges adatbázis, az vegtömörítés, szövegbővítés. internethasználat jogi, etikai kérdései. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elKulcsfogalmak/ fogalmak ismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.

299 / 444


300. oldal



Előzetes tudás


A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 8 óra



300 / 444

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.


301. oldal

MATEMATIKA K ÖZÉPSZINT 9.

ÉVFOLYAM

Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő

301 / 444


302. oldal

absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a mate-

302 / 444


303. oldal

matika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. Számonkérésre 12 órát terveztünk, így lesz a tanterv 108 órás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete.


A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése.

Ismeretek

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma.


Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes

303 / 444



304. oldal

Matematikatörténet: Cantor.

számmal.

Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Magyar nyelv és irodalom: mondatok, szavak, hangok rendszerezése.

Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása.

Biológia-egészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban.

Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés.

Alaphalmaz és komplementer halmaz.

Kémia: anyagok csoportosítása.

Annak tudatosítása, hogy Biológia-egészségtan: alaphalmaz nélkül nincs komp- élőlények osztályozása; lementer halmaz. besorolás közös rész nélküli halmazokba. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása.

A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története.

A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen.

Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel).

Valós számok halmaza. Az in- Annak tudatosítása, hogy az tervallum fogalma, fajtái. Irra- intervallum végtelen halmaz. cionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos).

Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz).

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”.

Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudo-

(Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

304 / 444

Vizuális kultúra: a tér ábrázolása. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.


305. oldal

mányos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.)

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a Modellek alkotása a matema- szöveg egységei közötti tikán belül; matematikán kívüli tartalmi megfelelés felproblémák modellezése. Gon- ismerése; a szöveg tardolatmenet lejegyzése (megol- talmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati dási terv). viszony felismerése és Megosztott figyelem; két, ilmagyarázata. letve több szempont egyidejű Technika, életvitel és követése (a szövegben előforgyakorlat: egészséges duló információk). Figyelem életmódra és a családi összpontosítása. életre nevelés. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés.

A „minden” és a „van olyan” helyes használata.


Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai.

Halmazok eszközjellegű használata.

A matematikai bizonyítás. Kí- Kísérletezés, módszeres prósérletezés, módszeres próbálbálkozás, sejtés, cáfolás megkozás, sejtés, cáfolás (folyama- különböztetése. tos feladat a 9–12. évfolyamÉrvelés, vita. Érvek és ellenokon). érvek. Ellenpélda szerepe. Matematikatörténet: Mások gondolataival való viEuklidesz szerepe a tudomátába szállás és a kulturált vitatnyosság kialakításában. Neve- kozás. zetes sejtések (pl. ikerprím sejMegosztott figyelem; két, iltés); hosszan „élt”, de megolletve több szempont (pl. a saját

305 / 444

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.


306. oldal

dott sejtések (pl. Fermat-sejtés, négyszínsejtés).

és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése.

Állítás és megfordítása.

Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében.

„Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése. Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés.

Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.

Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.

Rendszerezés: az esetek öszszeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelte).

A gráffal kapcsolatos alapfo-

Gráfok alkalmazása problé-

306 / 444

Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált szövegekben. Kémia: molekulák tér-


307. oldal

galmak (csúcs, él, fokszám).

mamegoldásban.

szerkezete.

Egyszerű hálózat szemléltetése.

Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal.

Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok.

Gondolatmenet megjelenítése gráffal.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.



Előzetes tudás


Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális.

2. Számtan, algebra

Órakeret 34 óra

Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata.

Ismeretek Számelmélet elemei.

Fejlesztési követelmények A tanult oszthatósági szabályok

307 / 444



308. oldal

A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek.

rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével.

Matematikatörténet: Euklidész, Mersenne, Euler, Fermat; néhány számelméleti fogalom fejlődésének története (pl. tökéletes szám, ikerprím, prímek száma).

Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása.

Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.

Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése.

A hatványozás azonosságai.

Korábbi ismeretekre való emlékezés.

Számok abszolút értéke.

Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).

Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés.

Különböző számrendszeA különböző számrendszerek rek. A helyiértékes írásmód egyenértékűségének belátása. lényege. Kettes számrendszer.

Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése. Informatika: kommunikáció ember és gép között, adattárolás egységei.

Matematikatörténet: Neumann János. Számok normálalakja. .

Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás

308 / 444

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: tér, idő, nagyságrendek – méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szennyezés, környezetvédelem.


Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás.

309. oldal

Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása.

Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási felada- Szöveges számítási feladatok tok a természettudománymegoldása a természettudookból, a mindennapokból. mányokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása.

(a ± b)2, (a ± b)3 polinom 2

2

alakja, a b szorzat alakja. Azonosság fogalma.

Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: számítási feladatok. Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Földrajz: a pénzvilág működése. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Fizika: számítási feladatok megoldása (pl. munkatétel).

Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása.

Ismeretek felidézése, mozgósítá- Fizika; kémia; biológiasa (pl. szorzattá alakítás, tört egy- egészségtan: számítási szerűsítése, bővítése, műveletek feladatok. törtekkel).

Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.

A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján.

309 / 444

Fizika; kémia: képletek értelmezése..


Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

310. oldal


Fizika: kinematika, dinamika.

Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere). Elsőfokú egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.

A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetségese?).

Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek.

Definíciókra való emlékezés.

x c

Fizika: kinematika, dinamika. Kémia: százalékos keverési feladatok.

ax b .

Példák adott alaphalmazon Megosztott figyelem; két, illetve ekvivalens és nem ekviva- több szempont egyidejű követélens egyenletekre, átalakí- se. tásokra. Alaphalmaz, érHalmazok eszközjellegű hasznátelmezési tartomány, meg- lata. oldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés.



Előzetes tudás

Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Elsőfokú egyenlet, Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.

3. Geometria

Órakeret 29 óra

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák fel-

310 / 444


311. oldal

ismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete.


Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata.

Ismeretek


Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése.

Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.

A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör.

A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.


Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Matematikatörténet: Euler-egyenes, Feuerbach-kör bemutatása (interaktív szerkesztőprogrammal, bizonyítás nélkül). Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge.

Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.

Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, kör-

Fogalmak pontos ismerete.

311 / 444

Fizika: körmozgás, a körpályán


312. oldal

cikk, körszelet. Szelő, érintő.

mozgó test sebessége.

A körív hossza. Egyenes Együttváltozó mennyiségek arányosság a középponti összetartozó adatpárjainak szög és a hozzá tartozó vizsgálata. körív hossza között (szemlélet alapján).

Fizika: körmozgás sebessége, szögsebessége.

Vizuális kultúra: építészeti stílusok.

A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között (szemlélet alapján).

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.

A szög mérése. A szög ívmértéke.

Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegységválasztás, mérőszám.

Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.)

Földrajz: távolság a Föld két pontja között.

Fizika: szögsebesség, körmozgás, rezgőmozgás. Földrajz: tájékozódás a földgömbön; hosszúsági és szélességi körök, helymeghatározás.

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása. Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása.

A tengelyes és a középA megmaradó és a változó pontos tükrözés, az elto- tulajdonságok tudatosítása. lás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai.

Fizika: vektor felbontása merőleges összetevőkre.

Fizika: elmozdulásvektor, forgások. Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül.

A geometriai vektorfogalom. Egybevágóság, szimmetria.

Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben

312 / 444

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Vizuális kultúra: kifejezés,


313. oldal

található tárgyakban, részvétel szimmetrián alapuló játékokban.

képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok.

Szimmetrikus négyszöFogalmak alkotása specialigek. Négyszögek csopor- zálással. tosítása szimmetriáik szerint.

Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok.

Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája.

Szabályos sokszögek. Egyszerű szerkesztési feladatok.

Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.


Vektorok összege, két vektor különbsége.

Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).

Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebességváltozás).




Ismeretek A függvény megadása, elemi tulajdonságai.

Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet.

4. Összefüggések, függvények, sorozatok

Órakeret 16 óra

Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése. Fejlesztési követelmények


Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak).

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: időben

313 / 444


314. oldal

Alapfogalmak megértése, konkrét lejátszódó folyamatok függvények elemzése a grafikon- leírása, elemzése. juk alapján. Informatika: tantárgyi Időben lejátszódó valós folyama- szimulációs programok tok elemzése grafikon alapján. használata, adatkezelés Számítógép használata a függvétáblázatkezelővel. nyek vizsgálatára. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban.

Táblázatok készítése adott szaFizika: időben lineáris bálynak, összefüggésnek megfele- folyamatok vizsgálata, a lően. változás sebessége. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján.

Kémia: egyenes arányosság. Informatika: táblázatkezelés.

Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében. Az abszolútérték-függvény. Az x  ax b függvény

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).

grafikonja, tulajdonságai ( a 0 ). A négyzetgyökfüggvény.


Fizika: matematikai inga lengésideje.

A fordított arányosság Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). a függvénye. x  ( ax 0 ) x grafikonja, tulajdonságai.

Fizika: ideális gáz, izoterma.

Függvények alkalmazása.

Fizika: kinematika.

Az x  x ( x 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai.

Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényes-

314 / 444

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.



315. oldal

ségének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földAz algebrai és a grafikus módszer rajz: számítási feladatok. összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Számítógépes program használata.

Az x  ax 2 bx c (a 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai.

Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete).

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája.

Függvénytranszformációk áttekintése az

Számítógép használata.


x  a( x u ) 2

v alak se-

gítségével.



Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.

5. Valószínűség, statisztika

Órakeret 7 óra

Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás.

A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív A tematikai egység gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, osznevelési-fejlesztési lopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, céljai készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.

315 / 444


316. oldal


Ismeretek Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram).

Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése.

Kapcsolódási pontok Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása (táblázat, diagram).

Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések leFöldrajz: időjárási, égvonása írott, ábrázolt és szám- hajlati és gazdasági staszerű információ összekapcso- tisztikák. lásával. Számítógép használata. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.

A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése.

Informatika: statisztikai adatelemzés.

Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.

Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. A fejlesztés várt eredményei a 9. évfolyam

-

Definíció, tétel felismerése,.

Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. Számtan, algebra Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megol-

316 / 444


317. oldal

dása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. Elsőfokú, egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. -

Egyismeretlenes egyenlőtlenség megoldása.

Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Geometria -

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.

-

Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.

A tanult egybevágósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. Egybevágó alakzatok, két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). -

Szimmetria ismerete, használata.

Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel. -

Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.

Vektor fogalmának ismerete; két új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása. Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók

317 / 444


318. oldal

dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. -

A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).

-

Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.

Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Valószínűség, statisztika Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. tése.

Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készí-

Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.

10.

ÉVFOLYAM

Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a

318 / 444


319. oldal

mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól

319 / 444


320. oldal

megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése.

320 / 444


321. oldal

Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. Számonkérésre 12 órát terveztünk, így a tanterv 108 órára szól. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Ismeretek

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.)


Órakeret 9 óra


Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a Modellek alkotása a matema- szöveg egységei közötti tikán belül; matematikán kívüli tartalmi megfelelés felproblémák modellezése. Gon- ismerése; a szöveg tardolatmenet lejegyzése (megol- talmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati dási terv). viszony felismerése és Megosztott figyelem; két, il-

321 / 444


322. oldal

letve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” helyes használata.




A matematikai bizonyítás. Kí- Kísérletezés, módszeres prósérletezés, módszeres próbálbálkozás, sejtés, cáfolás megkozás, sejtés, cáfolás (folyama- különböztetése. tos feladat a 9–12. évfolyamÉrvelés, vita. Érvek és ellenokon). érvek. Ellenpélda szerepe. Matematikatörténet: Mások gondolataival való viEuklidesz szerepe a tudomátába szállás és a kulturált vitatnyosság kialakításában. Neve- kozás. zetes sejtések (pl. ikerprím sejMegosztott figyelem; két, iltés); hosszan „élt”, de megolletve több szempont (pl. a saját dott sejtések (pl. Fermat-sejtés, négyszínsejtés). és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

magyarázata. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.


Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése.

Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási

322 / 444



323. oldal

módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.


Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált szövegekben.

A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám).

Gráfok alkalmazása problémamegoldásban.

Kémia: molekulák térszerkezete.








323 / 444



Előzetes tudás

324. oldal


Órakeret 37 óra

Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell céljai hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Ismeretek






A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

Számológép használata.

Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.

A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet.

A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

Különböző algebrai módszeFizika: egyenletesen gyorsuló rek alkalmazása ugyanarra a mozgás kinematikája. problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet öszszekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata.

324 / 444


325. oldal

Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.

Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása.

Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyökök és együtthatók összefüggései.

Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése.

Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása.

Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák.

Fizika; kémia: számítási feladatok.

Matematikatörténet: részletek a harmadés ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax b

cx

Megoldások ellenőrzése.

d.

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Egyszerű másodfoEgyszerű másodfokú egyenkú egyenlőtlenségek. lőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű ax2 bx c 0 használata. (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a 0 ).

325 / 444



326. oldal

Példák adott alapMegosztott figyelem; két, ilhalmazon ekvivalens letve több szempont egyidejű és nem ekvivalens követése. egyenletekre, átalaHalmazok eszközjellegű haszkításokra. Alaphalnálata. maz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására.



Geometria és algebra összeFizika: minimum- és maximumkapcsolása az azonosság igazo- problémák. lásánál. Gondolatmenet megfordítása.

Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.

3. Geometria

Órakeret 40 óra

Előzetes tudás

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete.


Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások

326 / 444


327. oldal

(henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Ismeretek Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás.

Fejlesztési követelmények A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Kapcsolódási pontok Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

A hasonlósági transzformáció. Hasonló alakzatok.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása.

A hasonlóság alkalmazásai.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe.

Fizika: súlypont, tömegközéppont. Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hoszszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél.

A hasonlóság gya- Modellek alkotása a matematikorlati alkalmazákán belül; matematikán kívüli sai. Távolság, szög, problémák modellezése: geoterület a tervrajzon, metriai modell. térképen.

Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.

Hasonló testek fel-

Biológia-egészségtan: példák ar-

Annak tudatosítása, hogy nem

327 / 444


328. oldal

színének, térfogatának aránya.

egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk.

ra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik.

Vektor szorzása valós számmal.

Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Fizika: Newton II. törvénye.

Vektorok felbontása összetevőkre.

Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra.

Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása.

Bázisvektorok, vektorkoordináták.

Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra.

Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre.

Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.



Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása.


Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó, hasonló. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens.


Órakeret 10 óra


328 / 444


329. oldal

A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.



Ismeretek Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.

A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: öröklés, mutáció.

Kísérletek, játékok csoportban.. Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Kulcsfogalmak/ fo- Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, galmak esély, valószínűség.

Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. A fejlesztés várt eredményei a 10. évfolyam végén

Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására. Számtan, algebra Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.

329 / 444


330. oldal

Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Geometria -

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.

-

Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.

A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). -

Szimmetria ismerete, használata.

Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. -

Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.

Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. -

A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai

330 / 444


331. oldal

transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. -

A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).

-

Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.

Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Valószínűség, statisztika Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. tése.

Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készí-

Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott ese-

331 / 444


332. oldal

mény bekövetkezésének esélyét.

11.

ÉVFOLYAM

Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 12 órát terveztünk. Így a tanterv 108 órára szól. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás



Órakeret 10 óra

Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.

Ismeretek

Vegyes kombinatorikai felada-


Modell alkotása valós problé-

332 / 444

Kapcsolódási pontok Földrajz: előrejelzé-


333. oldal

tok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban.

mához: kombinatorikai modell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

sek, tendenciák megfogalmazása Biológia-egészségtan: genetika

Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Binomiális együtthatók.

Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában.

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés.

Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése.

Matematikatörténet: Euler. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.



Órakeret 21 óra

Előzetes tudás

Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma.


Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás).

Ismeretek

n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása.

Fejlesztési követelmények A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása.

333 / 444



334. oldal

Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.

Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása.

Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására.

Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása.

A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek.

Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

A logaritmus értelmezése.

Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma).

Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés.

A logaritmussal való számolás szerepe a Kepler-törvények felfedezésében.

Ismeretek tudatos memorizálása.

Kémia: pH-számítás.

Zsebszámológép haszná- Annak felismerése, hogy a lata, táblázat használata. technika fejlődésének alapja a matematikai tudás. A logaritmus azonosságai.

A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése.

A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.

Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioak-

334 / 444

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák - demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás.

Fizika: Kepler-törvények.


Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás. Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet.


335. oldal

tivitás). Kulcsfogalmak/ fogalmak

n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus.


3. Geometria

Órakeret 41 óra

Előzetes tudás

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata.


Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

Ismeretek Szinusztétel, koszinusztétel.



Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel).

Fizika: vektor felbontása adott állású összetevőkre.

Síkidomok kerületének és területének számítása.

Ismeretek alkalmazása.

Földrajz: felszínszámítás.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz há-

A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.

335 / 444

Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.


336. oldal

nyadosaként. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet.

A problémához hasonló egyszerű probléma keresése.

Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.

Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele.

A művelet újszerűségének felfedezése.

Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus.

Helyvektor.

Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások.

Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása.

Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés.

A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése.

Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram).

A helyvektor koordinátái.

Képletek értelmezése, alkalmazása.

Fizika: hely megadása.

A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése.

Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza.


A kör egyenlete.

Geometria és algebra összekapcsolása.

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

Az egyenes különböző megadási módjai. Az

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű kö-

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn

336 / 444


irányvektor, a normálvektor, az iránytangens.

337. oldal

vetése.

(geometriai szerkesztőprogram).

Iránytangens és az egyenes meredeksége.

Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata.

A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal.

Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban.

Az egyenes egyenlete.

Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata.


Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása).


A kör adott pontjában húzott érintője.

A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. Geometriai ismeretek mozgósítása.


A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.

Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata).

Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Fizika: égitestek pályája. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz.


Órakeret 6 óra

Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése.

337 / 444



338. oldal

A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata.

Ismeretek



Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése.

Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram.

A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x ) c ,

Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint.


f (x


c) ; cf (x ) ; f (cx) .

Az exponenciális függvények.

Permanenciaelv alkalmazása.

Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.

Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének öszszevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: - erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze.

Fizika; kémia: radioaktivitás.

338 / 444


339. oldal

Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat.



Órakeret 18 óra

Előzetes tudás

A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek.


Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése.

Ismeretek

Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre.


A matematika különböző területei Informatika: folyamaközötti kapcsolatok tudatosítása. tok, kapcsolatok leírása Logikai műveletek, halmazműve- logikai áramkörökkel. letek és események közötti műveletek összekapcsolása.

Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus


A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.

A modell és a valóság kapcsolata.

339 / 444


340. oldal

modellje. Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. Egyszerű valószínűségszámítási problémák.

Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.

Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége.

Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén, a binomiális eloszlás. Visszatevés nélküli mintavétel.

Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (binomiális eloszlás).

Adathalmazok jellemzői: A statisztikai kimutatások és a átlag, medián, módusz, ter- valóság: az információk kritikus jedelem, szórás. Nagy adat- értelmezése, az esetleges manipuhalmazok jellemzése statisz- lációs szándék felfedeztetése. tikai mutatókkal. Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

12.

Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás.

ÉVFOLYAM

Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális

340 / 444


341. oldal

technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 12 órát terveztünk. Így a tanterv 96 órára szól. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Geometria

Órakeret 24 óra

Előzetes tudás




Ismeretek

Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

Fejlesztési követelmények A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek).

341 / 444


Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program). Kémia: kristályok.


A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása.

A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

342. oldal

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program).

Felszín, térfogat.



Órakeret 20 óra

Előzetes tudás




Ismeretek A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza.

Fejlesztési követelmények Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

Matematikatörténet: Fibonacci. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

Kapcsolódási pontok Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása.

342 / 444

Fizika; kémia, biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata.


Kamatoskamat-számítás.

343. oldal

Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.



Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.

Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.


Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás.

Órakeret 40 óra

Rendszerező összefoglalás A középiskolai matematika anyaga.

A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése.

Ismeretek



Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai.

A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes, koordináta-rendszer).

Állítások logikai értéke. Logikai műveletek.

Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése.

343 / 444

Filozófia: logika - a következetes és rendezett gondolkodás elmélete, a logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvé-


344. oldal

szethez. Informatika: Egy bizonyos, nemrég történt esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése. Navigációs eszközök használata: hierarchizált és legördülő menük használata. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata.


Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása.

Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során.

Bizonyítási módszerek.

Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése.

Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.

Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése.

Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel.

Gondolatmenet szemléltetése gráffal.

Számtan, algebra

344 / 444

Filozófia: szillogizmusok.


345. oldal

Gyakorlati számítások.

Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés.

Egyenletek és egyenlőtlenségek.

Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével.

Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok.

Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján.

Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése.

Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása.

Technika, életvitel és gyakorlat: alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi ismeretek.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek használata

Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás.

Első- és másodfokú egyen- Tanult egyenlettípusok és let és egyenlőtlenség. egyenlőtlenségtípusok önálló Négyzetgyökös egyenletek. megoldása. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása.

Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.

Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés.

345 / 444

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.


346. oldal

Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása.

Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása.

Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szerepük felfedezése művéSzimmetriák. szetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.

A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között.

A problémának megfelelő öszszefüggések felismerése, alkalmazása.

A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.


Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer.

346 / 444


347. oldal

Matematikatörténeti ismeretek: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja.


Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.

Emlékezés: a fogalmak pontos felidézése, ismerete. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai.

A tanult alapfüggvények ismerete.

Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafikonok felidézése).

Függvénytranszformációk: f ( x ) c , f ( x c) ; cf (x ) ;

Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk.

f (cx) .

Eltolás, nyújtás és

összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.

Emlékezés, ismeretek mozgósítása. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása mate-

347 / 444

Fizika, kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ma-


348. oldal

matikai modell készítésében.

tematikai modellek.

Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás.

Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése.

Magyar nyelv és irodalom: a tartalom értékelése hihetőség szempontjából; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, többjelentésű tartalmi elemek feloldása; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése.

Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége.

A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban.

Technika, életvitel és gyakorlat; biológiaegészségtan: szenvedélybetegségek és rizikófaktor.

A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei.


M ATEMATIKAI

A szerencsejátékok igazságtalanságának és a játékszenvedély veszélyeinek felismerése.

Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.

LOGIKAI K ÉS ZSÉGFEJLES ZTÉS

A tantárgy célja a matematikai ismeretek szintentartása, gyakorlása, ismétlése, rendszerezése. A 9. osztályban már hangsúlyt kap az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Feltétlenül elvárható, hogy a tanulók adatoknak, részismereteknek nézzenek utána könyvtárban, interneten. Esetenként elvárható kisebb produktumok önálló összeállítása is. Jelentős szerepet szánunk ebben a tantervben a kreativitást fejlesztő konstrukciós feladatoknak.

348 / 444


349. oldal

A tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességek segíthetnek abban, hogy ne csak a tantárgy hasznosságát lássák a tanulók, hanem annak a kultúrában betöltött szerepét is. Matematikai játékokkal, matematikatörténeti ismeretekkel, érdeklődést felkeltő feladatokkal segíthetjük a tanulók motivációját, a matematika és a reáltárgyak iránti elkötelezettségét. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre6 órát terveztünk. 1.Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok


Előzetes tudás

Órakeret 4 óra

Halmaz megadása, részhalmaz, egyesítés, metszet, halmazábra. Logikai állítások – igaz, hamis állítások. Néhány elem sorba rendezése, kiválasztása.

A halmazszemlélet fejlesztése, halmazműveletek alkalmazása. A hétA tematikai egység köznapi beszédben használt logikai elemek felismerése, helyes hasznánevelési-fejlesztési lata. Szövegértés, gondolataink lefordítása a matematika nyelvére. céljai Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, tapasztalatszerzés. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: élőlények rendszerezése.

Halmazok. Két halmaz különbsége. Intervallum. Csoportosítás, válogatás különböző szempontok szerint. Számhalmazok és ponthalmazok használata, a halmazműveletek alkalmazása. Matematikatörténet: Cantor. Matematikai logika. Logikai állítások és azok tagadása, megfordításuk. Van olyan, létezik tudatos használata. Állítás és tagadás a hétköznapi szóhasználatban. Definíció, tétel kimondása. A bizonyítás igénye és módszerei a matematikában. Matematikatörténet: Euklidész. Igazmondós-hazudós logikai feladatok. Hétköznapi kommunikációban is (szóban és írásban is) a kvantorok, logikai elemek pontos használata.

349 / 444

Magyar nyelv és irodalom: szaknyelv, köznyelv.


350. oldal

Kombinatorika. Sorba rendezési feladatok. Faktoriális jelölés használata. Kiválasztási feladatok. (Rendezett halmazoknál ismétléses eset is.) Szemléltetés gráfokkal. A korábban megismert módszerek, stratégiák alkalmazása: szisztematikus próbálkozás, esetek rendszerezése gráffal is. Hatványok használata az eredmény leírására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Alaphalmaz, részhalmaz, üres halmaz, unió, metszet, különbség, komplementer halmaz, intervallum, gráf.

2. Számelmélet, algebra


Előzetes tudás

2.1 Racionális számok

Órakeret 4 óra

Számhalmazok: természetes, egész, racionális – négy alapművelet elvégzése ezeken a halmazokon. Számegyenes használata. Műveleti tulajdonságok, zárójelek használata.

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. A A tematikai egység mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, a számok értelmezése a nevelési-fejlesztési valóság mennyiségeivel. A számfogalom elmélyítése: a számegyenes céljai – a valós számok. Ismeretek és fejlesztési követelmények Műveletek racionális számokkal. A zárójelek használata, műveletek sorrendje. Műveletek tulajdonságainak felismerése és alkalmazása. Hatványozás. A hatvány jelölése: alap, kitevő, hatványérték. Hatványozás azonosságai. Azonos alapú hatványok szorzata, hányadosa. Szorzat, hányados hatványozása. Hatvány hatványozása.

350 / 444

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia: számítási feladatok zsebszámológéppel is. Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz: a tér, az anyagmennyiség, az idő mértéke normálalakban.


351. oldal

A 0 és negatív egész kitevőjű hatvány. Permanencia elv. Számok normálalakja. (Műveletek csak egyszerű esetekben.) Nagy és kis számok írása. Arány, arányosság. Százalékszámítás. A korábban tanult módszerek ismétlése, elmélyítése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Racionális szám, hatvány, alap, kitevő, normálalak, négyzetgyök, valós szám, arány, százalék.

2. Számelmélet, algebra


Előzetes tudás

Fizika; kémia: arányossági számítások felhasználása feladatmegoldásokban.

2.2. Oszthatóság

Órakeret 2 óra

Osztó, többszörös felismerése, meghatározása. Oszthatósági szabályok. Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. Közös osztók, közös többszörösök felismerése kis számok esetében, alkalmazásuk törtekkel végzett műveletekben.

A tematikai egység A korábban megismert fogalmak elmélyítése: prímtényezős felbontás, nevelési-fejlesztési legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös megadása hatvácéljai nyok segítségével. Információkeresés, -gyűjtés gyakorlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az oszthatóság tulajdonságai. Relációtulajdonságok. Számolás maradékokkal. Hatványok szorzat osztási maradékának megállapítása. Negatív maradékok használata. Többféle maradék együttes számolása. Az oszthatósági szabályok rendszerezése. Oszthatóság az alap hatványainak osztóival. Oszthatóság az alap kisebb szomszédjának osztóival. Oszthatóság az alap nagyobb szomszédjának osztóival. Összetett oszthatósági szabályok: pl. 6-tal, 12-vel. Négyzetszámok maradékai.

351 / 444

Fizika; vizuális kultúra: periodikusan ismétlődő jelenségek, minták.


352. oldal

Számjegyes feladatok. Halmazok: osztók, többszörösök halmaza – halmazábra. Statisztika: táblázat, grafikon az osztók számáról. Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. A prímtényezős felbontást hatványok segítségével adjuk meg. Négyzetszámok törzstényezős alakja.

Informatika: prímek szerepe titkosításban, kódolásban. Internethasználat.

Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prímek. Számelméleti alapú játékok. Tökéletes szám fogalma és története. Barátságos számok fogalma és története. Tökéletes és barátságos számokkal kapcsolatos adatok keresése interneten. Matematikatörténet: Mersenne, Euler. Számrendszerek. A hatványjelölés használata a helyiértékes felírásban.

Informatika: 2-es számrendszer. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: babiloni, indiai, arab műveltségelemek nyomai az európai kultúrában.



Osztó, maradék, többszörös, prímszám, összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, számrendszer.

2. Számelmélet, algebra 2.3. Algebrai kifejezések

Órakeret 16 óra

Jelek, szimbólumok és betűk használata a beszédben és a matematikai szövegekben található összefüggések leírására.

A tematikai egység Absztrakciós képesség, szövegértés fejlesztése; betűk, képletek hasznevelési-fejlesztési nálata. A műveleti tulajdonságok alkalmazása algebrai kifejezésekre. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Algebrai kifejezések: változó, együttható.

352 / 444

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia: tőrvények


353. oldal

Helyettesítési érték.

megfogalmazása képletek segítségével.

Algebrai egész- és törtkifejezések. Összefüggések leírása algebrai kifejezésekkel – példák a hétköznapi életből és a matematika területéről. Képletek értelmezése. Egynemű, különnemű algebrai kifejezések. Egynemű kifejezések összevonása. Változók, együtthatók felismerése. Matematikatörténet: az algebra kezdetei, az arab matematika. Műveletek többtagú algebrai kifejezésekkel. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezésekkel – zárójelfelbontás, előjelszabályok. Többtagú kifejezés osztása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Nevezetes azonosságok: (a + b)2 ; (a–b)2 ; (a + b)(a–b). Geometria: azonosságok szemléltetése területtel. Szorzattá alakítás kiemeléssel és nevezetes azonosságok felhasználásával. Algebrai törek összeadása, kivonása, szorzása és osztása Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

Változó, együttható, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás, kiemelés.

2. Számelmélet, algebra 2.4. Egyenletek, egyenlőtlenségek

Órakeret 16 óra

Egyszerű, egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldás ábrázolása számegyenesen. A módszerek alkalmazása egyszerű szöveges feladatokban.

A tematikai egység A probléma matematika nyelvén való megfogalmazása. Ábra, rajz, nevelési-fejlesztési táblázat alkalmazása az összefüggések szemléltetésére. Az ellenőrzés céljai és becslés igényének felkeltése – az önellenőrzés fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

353 / 444



354. oldal

Egyismeretlenes, elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek algebrai Magyar nyelv és irodamegoldása. lom: szövegértés, a nyelv logikai elemeinek helyes Azonosság. használata. A kapott Törtegyütthatós egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. eredmény értékelése. Koordináta-rendszer: egyenletmegoldás grafikus módszere. Szöveges feladatok.

Fizika: kinematikai, diA megoldás folyamata: adatok lejegyzése, megoldási terv, becs- namikai feladatok. lés, ellenőrzés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismereTípusfeladatok egyszerű példákkal: tek: áremelkedés, áren– számok helyiértékével kapcsolatos feladatok, gedmény, kamat. –

geometriai számításokkal kapcsolatos feladatok,

–

fizikai számításokkal kapcsolatos feladatok,

–

százalékszámítási feladatok,

–

keverési feladatok,

–

együttes munkavégzéssel kapcsolatos feladatok.

Kémia: oldatok készítése.

Áremelkedés, árengedmény, kamat. Szöveges feladatok megoldási módszerei egyenlet nélkül. Szövegértés: a feladat megértése, elemzése, a lényeg meglátása. Néhány nem elsőfokú egyenlet. Megoldás szorzattá alakítással. Elsőfokú egyenletrendszerek Elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása előjelvizsgálattal Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyenlet, változó, egyenlőtlenség, azonosság, mérlegelv.


3. Geometria

Előzetes tudás

3.1.Geometriai transzformációk

Órakeret 6 óra

Tengelyes tükrözés. tengelyesen szimmetrikus alakzatok, háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek, kör. Szimmetrikus ábrák rajzolása, szerkesztése, szimmetrikus alakzatok építése.

354 / 444


355. oldal

Térszemlélet fejlesztése geometriai transzformációk megadása és elA tematikai egység végzése során, a transzformációk tulajdonságainak felismerése. Egynevelési-fejlesztési bevágóság és hasonlóság felismerése környezetünkben, esztétikai ércéljai zék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egybevágósági transzformációk. Középpontos tükrözés. Forgatás. Eltolás.

Kapcsolódási pontok Informatika: szerkesztőprogramok.

A transzformációk elvégzése körzővel, vonalzóval. A transzformációk tulajdonságainak felismerése. Geometriai szerkesztőprogram használata – tanári demonstráció, tanulói használat is. Egyszerűbb geometriai szélsőérték-feladatok. A vektor. Vektorok összeadása, kivonása, szorzása számmal.

Fizika: elmozdulás, sebesség.

A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Egybevágóságon alapuló számítási, szerkesztési feladatok. Vizuális kultúra: Díszítőminták. Szimmetriák alkalmazása az építészetben, művészetekben.

Szimmetrikus alakzatok. Tengelyesen szimmetrikus négyszögek. A deltoid, húrtrapéz. Több szimmetriatengellyel rendelkező négyszögek. Halmazok: a kapcsolatok szemléltetése halmazábrával.

Hon-és népismeret: népművészeti alkotások.

Középpontosan szimmetrikus négyszögek. Paralelogramma tulajdonságai. Paralelogramma szerkesztése. Halmazok: szimmetrikus alakzatok, sokszögek csoportosítása, halmazábra készítése. Szabályos sokszögek. Szimmetrián alapuló játékok. Hasonlóság szemléletes bevezetése. Nagyítás, kicsinyítés.

Földrajz: térképek.

A hasonlóság tulajdonságainak felismerése: aránytartás, szögtar- Vizuális kultúra: tervtás. rajzok. Fizika: nagyító, mikro-

355 / 444


356. oldal

szkóp. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Geometriai transzformáció, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, vektor, egyállású szög, váltószög, csúcsszög, egybevágóság.

3. Geometria


3.2. Síkgeometria

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Térelemek, illeszkedésük, szögük. A háromszög belső és külső szögeinek összege. Háromszög-egyenlőtlenség. Sokszögek, csúcs, oldal, átlók, belső és külső szögek. Geometriai szerkesztés, körző, vonalzó, szögmérő használata.


Négyszögek tulajdonságai, csoportosításuk különböző szempontok alapján. Az igény felkeltése az állítások megsejtésére, megfogalmazására, bizonyítására. Számítási feladatok elvégzése a geometria területéről – lépéseink átgondolása, megtervezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Nevezetes ponthalmazok. Egyenlőtlenséggel meghatározott térelemek: – adott térelemtől adott értéknél kisebb, nagyobb távolságra lévő pontok halmaza – síkban és térben;

Kapcsolódási pontok Földrajz: határok, földrajzi objektumok környezete.

– két térelem közül az egyiktől kisebb, nagyobb távolságra lévő pontok halmaza – síkban és térben. Két vagy három feltételnek megfelelő ponthalmazok szerkesztése. A háromszög köré írható köre. A háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontra illeszkednek. A háromszög beírható köre. A háromszög szögfelezői egy pontra illeszkednek. Háromszögek további nevezetes vonalai, pontjai, körei. (Bizonyítás nélkül.) Magasságok – magasságpont. Súlyvonalak – súlypont. Középvonalak.

356 / 444

Informatika: geometriai szerkesztő program használata.


357. oldal

Négyszögek középvonalai. Sokszögek. Belső és külső szögek összege. Átlók száma. Pitagorasz tétele. A tétel és megfordításának kimondása bizonyítás nélkül. Thalesz tétele. A tétel és megfordítása, bizonyítása. Matematikai logika: állítás és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel. A kör érintői. Matematikatörténet: Pitagorasz és Thalesz. A kör és részei. A kör kerülete, területe. Körív hossza. Körcikk területe.

Vizuális kultúra: a kör mint díszítő elem.

Kulcsfogalmak/ fo- Sokszög, szögfelező, oldalfelező merőleges, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, kör, kerület, terület, mértékegység. galmak


4. Függvény, sorozat

Órakeret 9 óra

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Egyszerű grafikonok értelmezése, egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben. Egyenesen arányos mennyiségek.

A tematikai egység A mindennapi életből vett kapcsolatok leírása függvényekkel. Függnevelési-fejlesztési vények ábrázolása értéktáblázat használatával. Számtani sorozat, mércéljai tani sorozat képzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Hozzárendelés megadása. Táblázat, grafikon használata. Változatos példák egyértelmű, többértelmű hozzárendelésekre. Függvény mint rendezett párok halmaza. Az alapfogalmak felismerése, alkalmazása gyakorlati problémákban.

357 / 444

Kapcsolódási pontok Fizika: út-idő grafikon, sebesség-idő grafikon.


358. oldal

Függvényvizsgálat. Értelmezési tartomány. Értékkészlet. Zérushely. Monotonitás, szélsőérték. (Pontos definíciók nélkül.) Lineáris függvény: elsőfokú függvény, konstans függvény.

Fizika; kémia: egyenesen arányos menynyiségek.

A lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedeztetése. Fordított arányosság: f(x )=

a . x

Fizika: Boyle– Mariotte-törvény.. Informatika: számítógépes szoftverek.

Néhány nem lineáris függvény: x2; x ; { x }; [ x ]; sgn x. Számítógépes szoftver használata függvények ábrázolására. Függvénytranszformációk. Az ismert függvényeken egyszerű esetekben: f(x)+c; f(x+c), –cf(x) Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Matematikatörténet: René Descartes. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Függvény, értelmezési tartomány, értékkészlet, egyenes arányosság, fordított arányosság, lineáris függvény, sorozat, számtani sorozat, számtani közép, mértani sorozat, mértani közép.


5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 4 óra

Adatok gyűjtése. Grafikonok elemzése. Átlag. Valószínűségi játékok.

A tematikai egység A tanult fogalmak, módszerek elmélyítése. A valószínűségi gondolnevelési-fejlesztési kodás fejlesztése; a gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmának ismerecéljai te, a valószínűség meghatározása egyszerű esetekben. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adatok gyűjtése, elemzése, becslés.

Kapcsolódási pontok Informatika: táblázatkezelő program használata.

Táblázat használata. Pontdiagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram. Diagram készítése táblázat alapján.

358 / 444


359. oldal

Átlag. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Táblázat, diagram, gyakoriság, relatív gyakoriság.

Algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A szemléletes fogalmak defi- A megismert számhalmazok, Tájékozottság a racionális niálása, tudatosítása. ponthalmazok áttekintése, vé- számkörben. ges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma.

A számok nagyságrendjének Műveletek a racionális szám- A négy alapművelet biztos tudása. halmazon. végzése A hatványozás értelmezése, Műveletek hatványkifejezéazonosságai pozitív egész kite- sekkel. vő esetén. Számolás 10 hatványaival. Számok normál alakja Oszthatóság fogalma. Betűk használata.

Algebrai kifejezések.

Számok prímtényezős felbonMűveletek algebrai kifejezé- Algebrai kifejezések szorzattá tása. sekkel. alakítása. Közös osztó, közös többszörös meghatározása. A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel. A szaknyelv használata.

Fizikai és kémiai képletekből A százalékszámítás alkalmazása Gyakorlati problémák model- egyes változók kifejezése. lezése. Elsőfokú egyenletek megoldá- a gyakorlatban. Az ellenőrzés szükségessége. sa Szöveges feladatok megoldása. A rendszerező képesség fejlesztése

Az abszolútérték fogalma

Egyszerű abszolútértékes egyenletek megoldása.

A függvényszemlélet fejlesz- A függvény fogalma, elemi tu- A függvények ábrázolása. tése. lajdonságai. Függvénytani fogalmak biztos

359 / 444


360. oldal

Elsőfokú másodfokú és abszolútérték függvény.

ismerete. Az alapfüggvények jellemzése. Az elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek és a lineáris függvények kapcsolata.

Geometria Tájékozottság a megismert geometriai fogalmak terén.

Geometriai alapfogalmak rendszerezése.

A tervezés, végrehajtás és az A háromszögekkel, négyszöellenőrzés szerepe a feladatok gekkel, sokszögekkel megoldása során. kapcsolatos ismeretek kiegészítése. Szerkesztési eljárások. Ismert geometriai transzfor- Az ismert egybevágósági mációk és a függvények kap- transzfomációk. csolata.

Elemi összefüggések biztos ismerete. Egyszerű szerkesztési feladatok végzése, elemzése. Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A megismert transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű gyakorlati feladatokban.

E MELT SZINT 11. 72

ÉVFOLYAM

Ó R ÁS

Ez a tanterv olyan csoportok számára készült, akik hetente 3+2 órában tanulják a matematikát, három óra a középszintes csoporttal, két óra az emelt szintes csoporttal van. A tanterv az alapórás tantervvel együtt használható. A matematikát szerető, a matematikai problémák iránt érdeklődő tanulók számára érdekes, nehezebb, gondolkodtatóbb feladatok, problémák kitűzésével, a különböző megoldási lehetőségek, diszkussziók megbeszélésével a matematika iránti érdeklődést (esetleg a későbbiekben a matematikussá válást) tudatosan fejlesztjük. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A fejlesztés eredményeként a kétéves periódus végére elvárható, hogy emelt szinten, a szóbeli vizsgán szabatosan, összefüggően tudják magukat kifejezni. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 8 órát terveztünk.

360 / 444



361. oldal


Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség, egyenletrendszer megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Racionális, irracionális számok. Abszolútérték. Négyzetgyök.


Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonságok alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás, periodicitás). Diszkussziós képesség fejlesztése.

Ismeretek Paraméteres első- és másodfokú egyenletek.

Fejlesztési követelmények Műveletek biztos elvégzése betűkifejezésekkel. Diszkusszió elvégzése, szükségességének felismerése

Magasabbfokú egyenletek: másodfokúra visszavezethető;

A különböző egyenletmegoldási módszerek felismerése. Ekvivalens lépések vizsgálata.

reciprok; szimmetrikus. Abszolútértékes egyenletek, A tanult ismeretek felhasználása egyenlőtlenségek megoldása. összetett egyenleteknél. Grafikus megoldási módszer felelevenítése és alkalmazása. Összetettebb gyökös egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.

Biztos algebrai átalakítások elvégzése. Hamis gyökök kiszűrése. A megoldások ellenőrzése.

Két- és háromismeretlenes lineáris egyenletrendszerek.

Új módszerek megismerése. A megoldások számának vizsgála-

361 / 444



Kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer.

362. oldal

ta.

Másodfokú egyenletrendszerek. Egyenletmegoldás különböző módszerek segítségével (értelmezési tartomány, értékkészlet-vizsgálat, monotonitás …).

A tanult módszerek együttes alkalmazása összetett feladatoknál.

Hatványazonosságok igazolása.

Azonosságok felhasználása összetett oszthatósági feladatok megoldásában.

Az a n

bn , illetve az

a 2k 1 b 2k 1 kifejezések szorzattá alakítása. Polinomok osztása. Oszthatósági feladatok.

Polinomok osztása algoritmusának ismerete. A tanult ismeretek felidézése és alkalmazása új problémamegoldási szituációban.

Nevezetes közepek és közöttük lévő relációk ismerete n elem esetén.

A megismert összefüggések alkalmazása egyenlőtlenségek, szélsőérték-feladatok megoldásában. Számtani és mértani közép közötti összefüggés igazolása két pozitív szám esetén.

Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek. Összetett feladatok


362 / 444

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák – demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás.


Logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek. Összetett feladatok

Exponenciális és logaritmikus egyenletrendszerek. Összetett feladatok A tanult azonosságok (pl. addíciós tételek) alkalmazását igénylő trigonometrikus egyenletek. Összetett feladatok



363. oldal

Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). A már tanult gondolatmenet panelként történő felhasználása új helyzetben. Az egyenletek megoldásának megadása a valós számkörben. Periodikus függvényt szerepeltető egyenletekben a végtelen sok gyök ellenőrzési módjának megismerése.

Az n-edik gyök. Racionális és irracionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus. Paraméter. Harmonikus, négyzetes, mértani és számtani közép.

2. Geometria

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás

Térelemek távolsága, hajlásszöge. Középpontos hasonlóság és tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció és tulajdonságai. Arányossági tételek a háromszögben. Szögek ívmértéke. Arányossági tételek a körben. Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata.


Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek kiszámítása. Régebbi ismeretek mozgósítása, öszszeillesztése, felhasználása új helyzetben. A tanult ismeretek alkal-

363 / 444


364. oldal

mazása sejtések, érvelések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban, cáfolásban. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Ismeretek


Kerületi és középponti szögek fogalma és tételei.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése, következtetések levonása.

Párhuzamos szelők tétele, szelőszakaszok tétele, egy speciális esetének megfordítása.

Gondolatmenet megfordíthatóságának felismerése, belátása.


Szakasz arányos osztása. Szögfelezőtétel. Húrnégyszögek és érintőnégyszögek definíciója, tételei.

Négyszögek osztályozása, különbözőségek, azonosságok tudatosítása.

Vizuális kultúra: építészet.

Szükséges és elégséges feltételek megtalálása. A merőleges vetítés.

Képi emlékezés gyakorlása. A megszerzett ismeretek alkalmazása összetettebb problémákban. Azonosságok és különbözőségek megfogalmazása.

Szakasz merőleges vetületének hossza.

Szögfüggvények alkalmazása a meghatározás során.

A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet.

Paraméteres másodfokú kétismeretlenes egyenlet vizsgálata.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú

364 / 444



365. oldal

kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A kör egy adott pontjában húzott érintője.


Külső pontból körhöz húzott érintő egyenletének felírása.

A megoldás keresése többféle módszerrel (Thalész-tétel, diszkrimináns vizsgálata).

Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása a középpontok koordinátáiból és a sugarakból, érintkező körök.

Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel.

Egymást metsző körök metszéspontjainak meghatározása. A másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása és a metszéspontok számának kapcsolata. Parabola definíciója, jellemzői (fókuszpont, vezéregyenes, paraméter, tengelypont, szimmetriatengely).

Parabolapontok szerkesztése. A jellemző adatok értelmezése.

A koordinátatengelyekkel Másodfokú kétismeretlenes párhuzamos tengelyű parabola egyenlet átalakítása az alakzat egyenlete. adatainak meghatározásához. Az alakzatok egyenletének levezetése speciális esetben (tengelyponti egyenlet). Parabola érintője.

Az érintő fogalmának pontosítása. Régebbi ismeretek mozgósítása.

Egyenlettel, egyenlőtlenséggel megadott ponthalmazok vizsgálata.

Ponthalmazok metszetének meghatározása koordinátarendszerben. Az algebra és a geometria ösz-

365 / 444



366. oldal

szekapcsolása. Lineáris programozás elemei.


Az egyenes egyenletének alkalmazása matematikai és gyakorlati jellegű feladatokban.


Szinusz, koszinusz, tangens. Bázisvektor, bázisrendszer, helyvektor, szabadvektor. Skaláris szorzat. Egyenes, kör, parabola egyenlete. Terület, felszín, térfogat. Kerületi szög, középponti szög. Normálvektor, irányvektor, parabola, fókuszpont, vezéregyenes. Húrnégyszög, érintőnégyszög.


3. Összefüggések, függvények, sorozatok, az analízis elemei

Előzetes tudás

Hatványozás azonosságai. Egyenlőtlenségek megoldása.

Órakeret 15 óra

A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgáA tematikai egység lata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott felténevelési-fejlesztési teleknek megfelelően. Ismerethordozók használata. Pénzügyi alapiscéljai meretek elsajátítása. Az egyéni döntés felelősségének felismerése. Ismeretek A számsorozat fogalma. Matematikatörténet: Fibonacci.

Fejlesztési követelmények Sorozat megadása rekurzióval és képlettel. Sorozatok ábrázolása.

Sorozatok tulajdonságai: korlátosság, monotonitás.

Definíciók pontos ismerete. Konkrét sorozatok tulajdonságainak megsejtése a szemlélet útján, illetve ezek bizonyítása a definíciók felhasználásával.

Konvergens sorozatok.

A sorozat határértékének definíciója. Konvergens, tágabb értelemben vett konvergens és divergens sorozatok vizsgálata.

Egy adott pont r sugarú környezete. Küszöbszám kiszámítása.

366 / 444



Konvergencia, monotonitás és korlátosság kapcsolata.

367. oldal

Sorozatok tulajdonságainak megállapítása alkalmas tételek felhasználásával. Szükséges és elégséges feltétel felismerése.

Műveletek konvergens sorozatokkal.

Nevezetes sorozatok határértéke.

Sorozatok összegének, különbségének, szorzatának, hányadosának konvergenciája és határértéke – bizonyítás, meghatározás. 1 q és 1 n n

n

sorozatok határ-

értékének megsejtése és ismerete. Cantor-axióma. Matematikatörténet: axióma és tétel közötti különbség.

Az axióma nyújtotta lehetőségek megismerése: az irracionális számok megalkotása, vagy terület- és térfogatszámításnál összefüggések bizonyítása.

Számtani sorozat, az n. tag, A sorozat felismerése, a megfeaz első n tag összege. lelő képletek használata problémamegoldás során. Számtaniközéptulajdonság. Matematikatörténet: Gauss. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Mértaniközép-tulajdonság.

Végtelen mértani sor. Matematikatörténet: Zénon-paradoxonok. Pl. Arisztotelész, Viète, Fejér Lipót, Riesz Frigyes eredményei a matematiká-


Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és A számtani sorozat mint lineáris állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény ösz- vizsgálata. szehasonlítása. A végtelen mértani sor összegének meghatározása és alkalmazása geometriai feladatokban, szakaszos tizedes törtek közönséges törtté alakításában.

367 / 444

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; filozófia: az emberi megismerés lehetőségei, a tapasztalat és a tudomány összhangja. A tu-


368. oldal

nak ezen a területén.

domány fejlődése.

Kamatos kamatszámítás, pénzügyi alapfogalmak (tőkésítés, kamat, kamatperiódus, EBKM, gyűjtőjáradék, járadék, hitel, törlesztőrészlet, THM, diákhitel).

A problémához illeszkedő matematikai modell választása. A tanult ismeretek mozgósítása (logaritmus, százalékszámítás).

Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás.

Szövegértés fejlesztése: a szövegbe többszörösen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk azonosítása és öszszekapcsolása. Különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Információk keresése és értelmezése különböző egyéni pénzügyi döntésekkel kapcsolatban (befektetés, hitel). Az egyéni döntés felelősségének belátása.


Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat. Végtelen mértani sor. Korlátos sorozat, monoton sorozat, konvergens sorozat, divergens sorozat, küszöbszám. Axióma. Tőkésítés, kamat, kamatperiódus, EBKM, gyűjtőjáradék, járadék, hitel, törlesztőrészlet, THM, diákhitel.



Órakeret 15 óra

Előzetes tudás




Ismeretek Eseményekkel végzett műveletek. Példák események

Fejlesztési követelmények A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tu-

368 / 444

Kapcsolódási pontok Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai


összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.

369. oldal

datosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

Véletlen esemény, valószínűség.

A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolatának belátása.

A valószínűség klasszikus modellje.

A modell és a valóság kapcsolatának vizsgálata.

A valószínűségszámitás axiómái.

A matematika épülésének elvei, az axiómákra alapuló tételek és bizonyításuk megértése, reprodukálása.

Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. Geometriai valószínűség.

A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása.

Feltételes valószínűség. Független események.

A matematika több területének összekapcsolása (halmazok, gráfok).

A feltételes valószínűség fogalma példákon keresztül. A Bayes-tétel szemléletes megértése. A valószínűségi változó.

Jelölések megjegyzése, fogalom megértése konkrét példákon keresztül.

A valószínűségi változó várható értéke, szórása.

A várható érték, szórás szerepének belátása.

Nagy számok törvényének szemléletes tartalma.

A matematika és a valóság kapcsolatának bemutatása példákon keresztül.

Matematikatörténet: Bernoulli.

369 / 444

áramkörökkel.


370. oldal

A binomiális és hipergeometrikus eloszlás.

A problémához illeszthető modell választása.

Visszatevéses és visszatevés nélküli mintavétel.

Az adott eloszlások szórásának, várható értékének vizsgálata konkrét példákon keresztül.

Statisztikai mintavétel. Reprezentatív mintavétel.

Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényegének megértése.

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.

A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedezése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: választások.

Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.


180

Valószínűség. Klasszikus valószínűségi modell. Szórás. Feltételes valószínűség, függetlenség, függőség, geometriai valószínűség. Valószínűségi változó, várható érték, szórás. Binomiális eloszlás, hipergeometrikus eloszlás.

Ó R ÁS

Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző és összegző képesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A magasabb óraszámban tanuló diákok nagy részétől elvárható, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tegyen, ezért az elsődleges cél a sikeres vizsga letételére való felkészítés. Az ilyen csoportokba járó tanulók zöme feltételezhetően olyan egyetemre, főiskolára fog kerülni, ahol a matematikát mint elméleti és/vagy mint alkalmazott tudományt fogják tanulni. Ezért a logikát fej-

370 / 444


371. oldal

lesztő feladatok mellett fel kell készíteni olyan ismeretekre is őket, melyek későbbi tanulmányaikat elősegíthetik. Ezek a célkitűzések csak akkor érhetők el, ha a tanulók külön fakultációs csoportban vesznek részt a heti 5, illetve 6 tanítási órán. A matematikát szerető, a matematikai problémák iránt érdeklődő tanulók számára érdekes, nehezebb, gondolkodtatóbb feladatok, problémák kitűzésével, a különböző megoldási lehetőségek, diszkussziók megbeszélésével a matematika iránti érdeklődést (esetleg a későbbiekben a matematikussá válást) tudatosan fejlesztjük. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A fejlesztés eredményeként a kétéves periódus végére elvárható, hogy emelt szinten, a szóbeli vizsgán szabatosan, összefüggően tudják magukat kifejezni. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 12 terveztünk. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 12 óra + folyamatos

Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Előzetes tudás

Halmazműveletek, részhalmaz, halmazok számossága. A matematikában, illetve a számítástechnikában korábban szereplő algoritmusok ismerete. A tanult bizonyítási módszerek reprodukálása, egyszerű bizonyítási feladatok önálló megoldása.


A matematikai logika elemeinek alkalmazása a feltételek, következtetések megfogalmazásánál, a bizonyítási módszereknél. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek és azok modellalkotásra való felhasználása a matematika különböző területein. A teljes indukció lényegének megértése, alkalmazása. Dedukciós képesség fejlesztése.

Ismeretek Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszámok összege és az élek száma közötti összefüggés.

Fejlesztési követelmények Modell alkotása valós problémához: gráf-modell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése.

Matematikatörténet: Euler.

371 / 444



372. oldal

Ismétlés nélküli és ismétléses permutáció, variáció, ismétlés nélküli kombináció. Matematikatörténet: Erdős Pál.

A permutáció, variáció, kombináció fogalmainak megkülönböztetése, alkalmazásuk összetett feladatokban.

Szükséges feltétel, elégséges feltétel, szükséges és elégséges feltétel.

A bizonyításokban az ÉS, a VAGY, a NEM, a KÖVETKEZIK, az AKKOR ÉS CSAK AKKOR stb. szavak, kifejezések helyes alkalmazása.

Univerzális és egzisztenciális kvantor.

A kvantorok pontos fogalmának kialakítása, szerepének felismerése pl. analízis témakörben.

Skatulyaelv.

Szétválogatás különböző szempontok szerint, e szempontok egyidejű követése.

Logikai szita. Különböző konkrét matematikai játékok algoritmusa. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Eljárások, jelölések használata, öszszetett kombinatorikai feladatok megoldásánál is.

Egyszerű játékalgoritmusok megismerése, elkészítése, illetve kész algoritmusok értelmezése, elemzése. Teljes indukció. Univerzális és egzisztenciális kvantor. Permutáció, variáció, kombináció. Skatulyaelv, logikai szita. Binomiális együttható.


Órakeret 47 óra

Előzetes tudás

Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség, egyenletrendszer megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Racionális, irracionális számok. Abszolútérték. Négyzetgyök.


Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonságok alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás, periodicitás). Diszkussziós képesség fejlesztése.

372 / 444


Ismeretek Paraméteres első- és másodfokú egyenletek.

373. oldal

Fejlesztési követelmények Műveletek biztos elvégzése betűkifejezésekkel. Diszkusszió elvégzése, szükségességének felismerése

Magasabbfokú egyenletek: másodfokúra visszavezethető;

A különböző egyenletmegoldási módszerek felismerése. Ekvivalens lépések vizsgálata.

reciprok; szimmetrikus. Abszolútértékes egyenletek, A tanult ismeretek felhasználása egyenlőtlenségek megoldása. összetett egyenleteknél. Grafikus megoldási módszer felelevenítése és alkalmazása. Összetettebb gyökös egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.

Biztos algebrai átalakítások elvégzése. Hamis gyökök kiszűrése. A megoldások ellenőrzése.

Két- és háromismeretlenes lineáris egyenletrendszerek. Kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer.

Új módszerek megismerése. A megoldások számának vizsgálata.

Másodfokú egyenletrendszerek. Egyenletmegoldás különböző módszerek segítségével (értelmezési tartomány, értékkészlet-vizsgálat, monotonitás …).

A tanult módszerek együttes alkalmazása összetett feladatoknál.

Hatványazonosságok igazolása.

Azonosságok felhasználása összetett oszthatósági feladatok megoldásában.

Az a n

bn , illetve az

373 / 444



374. oldal

a 2k 1 b 2k 1 kifejezések szorzattá alakítása. Polinomok osztása. Oszthatósági feladatok.

Polinomok osztása algoritmusának ismerete. A tanult ismeretek felidézése és alkalmazása új problémamegoldási szituációban.

Nevezetes közepek és közöttük lévő relációk ismerete n elem esetén.

A megismert összefüggések alkalmazása egyenlőtlenségek, szélsőérték-feladatok megoldásában. Számtani és mértani közép közötti összefüggés igazolása két pozitív szám esetén.

n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.

A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása.

Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanencia-elv alkalmazása.

Irracionális kitevőjű hatvány A hatványfogalom célszerű kiterszemléletes értelmezése. jesztése, a sorozat határértékének felhasználása. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására.


Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek.


374 / 444

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák – demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és


375. oldal

túlfogyasztás. A logaritmus értelmezése.

Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Ismeretek tudatos memorizálása.

Technika, életvitel és gyakorlat: zajszenynyezés. Kémia: pH-számítás.

Zsebszámológép használata.

Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás.

A logaritmus azonosságainak bizonyítása és alkalmazása.


Logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek.

Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

Exponenciális és logaritmikus egyenletrendszerek.

A már tanult gondolatmenet panelként történő felhasználása új helyzetben.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként.

A trigonometrikus azonosságok megértése, alkalmazása.

Trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet.


A tanult azonosságok (pl.

Az egyenletek megoldásának


Függvénytáblázat használata feladatok megoldásában.

375 / 444



376. oldal

addíciós tételek) alkalmazását igénylő trigonometrikus egyenletek.

megadása a valós számkörben.

Egyszerű trigonometrikus egyenlőtlenségek.

Egységkör és a trigonometrikus függvény grafikonjának felhasználása a megoldás során.


Periodikus függvényt szerepeltető egyenletekben a végtelen sok gyök ellenőrzési módjának megismerése.

Az n-edik gyök. Racionális és irracionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus. Paraméter. Harmonikus, négyzetes, mértani és számtani közép.


3. Geometria

Órakeret 30 óra

Előzetes tudás

Térelemek távolsága, hajlásszöge. Középpontos hasonlóság és tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció és tulajdonságai. Arányossági tételek a háromszögben. Szögek ívmértéke. Arányossági tételek a körben. Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata.


Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek kiszámítása. Régebbi ismeretek mozgósítása, öszszeillesztése, felhasználása új helyzetben. A tanult ismeretek alkalmazása sejtések, érvelések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban, cáfolásban. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

Ismeretek Kerületi és középponti szö-

Fejlesztési követelmények Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegy-

376 / 444



377. oldal

gek fogalma és tételei.

zése, következtetések levonása.

Párhuzamos szelők tétele, szelőszakaszok tétele, egy speciális esetének megfordítása.

Gondolatmenet megfordíthatóságának felismerése, belátása.

Szakasz arányos osztása. Szögfelezőtétel. Húrnégyszögek és érintőnégyszögek definíciója, tételei.

Négyszögek osztályozása, különbözőségek, azonosságok tudatosítása.

Vizuális kultúra: építészet.

Szükséges és elégséges feltételek megtalálása. A merőleges vetítés.

Képi emlékezés gyakorlása. A megszerzett ismeretek alkalmazása összetettebb problémákban. Azonosságok és különbözőségek megfogalmazása.

Szakasz merőleges vetületének hossza.

Szögfüggvények alkalmazása a meghatározás során.

Szinusztétel, koszinusztétel.



Háromszögek, négyszögek, térbeli alakzatok hiányzó adatainak meghatározása.


A kapott eredmények vizsgálata, valóságtartalmának ellenőrzése. A háromszög területképleteinek ismerete és bizonyítása: két oldal és az általuk közbezárt szög szinusza; egy oldal és a rajta fekvő két szög szinusza;

A tanult bizonyítási módszerek és képletek alkalmazása sokszögek adatainak, területének meghatározásakor. Problémamegoldás során a lényeges és lényegtelen adatok

377 / 444


oldalak és a körülírt kör sugara.

378. oldal

szétválasztása. Elemezhető ábra készítése.

Vektorműveletek, vektorfelbontások, vektorkoordináták ismétlése.

Rajzolt és tárgyi jelek értelmezése. Ugyanazon probléma többféle megoldási vetületének Bázisvektorok, bázisrendszer. meglátása. Átkódolás különböző modellek között. Vektor hossza.

Fizika: vektormennyiségek (pl. erő, sebesség, térerősség).

Helyvektorok, szabadvektorok. Skaláris szorzat definíciója, műveleti tulajdonságai.


Párhuzamos és merőleges vektorok skaláris szorzata.

Szükséges és elégséges feltétel felismerése.

Skaláris szorzat kiszámítása a vektorok koordinátáiból.

Bizonyítás során egyszerű gondolatmenet követése, megfordítása.

Vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái.

Fizika: munka, elektromosságtan.

Műveletek vektorok koordinátáival.

Műveleti tulajdonságok vizsgálata.

Informatika: vektorgrafikus ábrázolás.




Szakasz felezőpontjának, adott arányú osztópontjának, a Ismeretek alkalmazása újabb háromszög súlypontjának ko- ismeretek megszerzésében, sejordinátái. tések, indoklások megfogalmazásában. A levezetésekben tanult módszer elsajátítása.

Kapcsolat felfedezése az elemi geometria és az algebra között. Két pont távolsága, a szakasz hossza.


Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, összefüggések

Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata. Megosztott figyelem; két, illetve

378 / 444

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai


379. oldal

közöttük.

több szempont egyidejű követése.

Iránytangens és az egyenes meredeksége.

Függvények és a koordinátageometria kapcsolata.

Egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordináta-geometriai feltételei.

Szükséges és elégséges feltétel.

Egyenes normálvektoros, illetve irányvektoros egyenlete. Két ponton átmenő egyenes egyenlete. Az egyenes egyenletének iránytényezős alakja.

szerkesztőprogram).

Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból. Régebbi ismeretek felhasználása a bizonyítás során.


Két egyenes metszéspontja.

Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása).

Pont és egyenes távolsága (két párhuzamos egyenes távolsága).


Adott középpontú és sugarú kör egyenlete.

A kör egyenletének levezetése. Geometria és algebra összekapcsolása.

A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet.

Paraméteres másodfokú kétismeretlenes egyenlet vizsgálata.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.



A kör egy adott pontjában húzott érintője.

A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. Geometriai ismeretek mozgósí-

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai

379 / 444


380. oldal

tása.

szerkesztőprogram).

Külső pontból körhöz húzott érintő egyenletének felírása.

A megoldás keresése többféle módszerrel (Thalész-tétel, diszkrimináns vizsgálata).

Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása a középpontok koordinátáiból és a sugarakból, érintkező körök.

Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel.

Egymást metsző körök metszéspontjainak meghatározása. A másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása és a metszéspontok számának kapcsolata. Parabola definíciója, jellemzői (fókuszpont, vezéregyenes, paraméter, tengelypont, szimmetriatengely).

Parabolapontok szerkesztése. A jellemző adatok értelmezése.

A koordinátatengelyekkel Másodfokú kétismeretlenes párhuzamos tengelyű parabola egyenlet átalakítása az alakzat egyenlete. adatainak meghatározásához. Az alakzatok egyenletének levezetése speciális esetben (tengelyponti egyenlet). Parabola érintője.

Az érintő fogalmának pontosítása. Régebbi ismeretek mozgósítása.

Egyenlettel, egyenlőtlenséggel megadott ponthalmazok vizsgálata.

Ponthalmazok metszetének meghatározása koordinátarendszerben. Az algebra és a geometria öszszekapcsolása.

Lineáris programozás elemei.

Az egyenes egyenletének alkalmazása matematikai és gyakorlati jellegű feladatokban.

380 / 444

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram


381. oldal

használata).


Szinusz, koszinusz, tangens. Bázisvektor, bázisrendszer, helyvektor, szabadvektor. Skaláris szorzat. Egyenes, kör, parabola egyenlete. Terület, felszín, térfogat. Kerületi szög, középponti szög. Normálvektor, irányvektor, parabola, fókuszpont, vezéregyenes. Húrnégyszög, érintőnégyszög.



Előzetes tudás

Órakeret 54 óra

Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. Egyenlőtlenségek megoldása. Intervallumok. Ívmérték. Érintő, iránytangens. Vektorok, bázisrendszer.

A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matemaA tematikai egység tika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkonevelési-fejlesztési tás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek céljai megfelelően. Ismerethordozók használata. Pénzügyi alapismeretek elsajátítása. Az egyéni döntés felelősségének felismerése. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).


A kiterjesztés szükségességének, Fizika: periodikus mozalapgondolatának megértése. Idő- gás, hullámmozgás, váltől függő periodikus jelenségek takozó feszültség és kezelése. áram. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.

A trigonometrikus függvé- Tudatos megfigyelés a változó nyek transzformációi: szempontok és feltételek szerint. f ( x) c , f ( x c) ; cf (x) ; f (cx) ; c f ax b

d.

Hatványfüggvények.

Függvényábrázolás, függvényjellemzés, függvénytranszformációk.

Az exponenciális függvé-

Függvényábrázolás, függvény-

381 / 444



nyek.

382. oldal

jellemzés, függvénytranszformációk.

Exponenciális folyamatok Modellek alkotása (függvénya természetben és a társada- modell): a lineáris és az expolomban. nenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok). A logaritmusfüggvények vizsgálata.

Függvényábrázolás, függvényjellemzés, függvénytranszformációk.

Inverz függvények.

Függvény és inverze grafikonjának ábrázolása a koordinátarendszerben.

Összetett függvények értelmezése.

Példa nem kommutatív tulajdonságú műveletre.

A számsorozat fogalma.

Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

Matematikatörténet: Fibonacci.

Sorozatok ábrázolása.

Sorozatok tulajdonságai: korlátosság, monotonitás.

Definíciók pontos ismerete. Konkrét sorozatok tulajdonságainak megsejtése a szemlélet útján, illetve ezek bizonyítása a definíciók felhasználásával.

Konvergens sorozatok.

A sorozat határértékének definíciója. Konvergens, tágabb értelemben vett konvergens és divergens sorozatok vizsgálata.

Egy adott pont r sugarú környezete. Küszöbszám kiszámítása. Konvergencia, monotonitás és korlátosság kapcsolata.

Sorozatok tulajdonságainak megállapítása alkalmas tételek felhasználásával. Szükséges és elégséges feltétel

382 / 444

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai.

Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.


383. oldal

felismerése. Műveletek konvergens sorozatokkal.

Nevezetes sorozatok határértéke.

Sorozatok összegének, különbségének, szorzatának, hányadosának konvergenciája és határértéke – bizonyítás, meghatározás. q és 1 n

1 n

n

sorozatok határ-

értékének megsejtése és ismerete. Cantor-axióma. Matematikatörténet: axióma és tétel közötti különbség.

Az axióma nyújtotta lehetőségek megismerése: az irracionális számok megalkotása, vagy terület- és térfogatszámításnál összefüggések bizonyítása.

Számtani sorozat, az n. tag, A sorozat felismerése, a megfeaz első n tag összege. lelő képletek használata problémamegoldás során. Számtaniközéptulajdonság. Matematikatörténet: Gauss. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Mértaniközép-tulajdonság.

Végtelen mértani sor. Matematikatörténet: Zénon-paradoxonok. Pl. Arisztotelész, Viète, Fejér Lipót, Riesz Frigyes eredményei a matematikának ezen a területén. Kamatos kamatszámítás, pénzügyi alapfogalmak (tőkésítés, kamat, kamatpe-


Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és A számtani sorozat mint lineáris állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény ösz- vizsgálata. szehasonlítása. A végtelen mértani sor összegének meghatározása és alkalmazása geometriai feladatokban, szakaszos tizedes törtek közönséges törtté alakításában.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; filozófia: az emberi megismerés lehetőségei, a tapasztalat és a tudomány összhangja. A tudomány fejlődése.

A problémához illeszkedő matematikai modell választása. A tanult ismeretek mozgósítása (lo-

Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke mű-

383 / 444


riódus, EBKM, gyűjtőjáradék, járadék, hitel, törlesztőrészlet, THM, diákhitel).

384. oldal

garitmus, százalékszámítás).

ködése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás.

Szövegértés fejlesztése: a szövegbe többszörösen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk azonosítása és öszszekapcsolása. Különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Információk keresése és értelmezése különböző egyéni pénzügyi döntésekkel kapcsolatban (befektetés, hitel). Az egyéni döntés felelősségének belátása.


Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat. Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat. Végtelen mértani sor. Korlátos sorozat, monoton sorozat, konvergens sorozat, divergens sorozat, küszöbszám. Axióma. Tőkésítés, kamat, kamatperiódus, EBKM, gyűjtőjáradék, járadék, hitel, törlesztőrészlet, THM, diákhitel.



Órakeret 25 óra

Előzetes tudás




Ismeretek Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre.



A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek össze-

Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel.

384 / 444


385. oldal

Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.

kapcsolása.

Véletlen esemény, valószínűség.

A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolatának belátása.

A valószínűség klasszikus modellje.

A modell és a valóság kapcsolatának vizsgálata.

A valószínűségszámitás axiómái.

A matematika épülésének elvei, az axiómákra alapuló tételek és bizonyításuk megértése, reprodukálása.

Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. Geometriai valószínűség.

A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása.

Feltételes valószínűség. Független események.

A matematika több területének összekapcsolása (halmazok, gráfok).

A feltételes valószínűség fogalma példákon keresztül. A Bayes-tétel szemléletes megértése. A valószínűségi változó.

Jelölések megjegyzése, fogalom megértése konkrét példákon keresztül.

A valószínűségi változó várható értéke, szórása.

A várható érték, szórás szerepének belátása.

Nagy számok törvényének szemléletes tartalma.

A matematika és a valóság kapcsolatának bemutatása példákon keresztül.

Matematikatörténet: Bernoulli. A binomiális és hipergeometrikus eloszlás.

A problémához illeszthető modell választása.

Visszatevéses és visszatevés

Az adott eloszlások szórásá-

385 / 444


386. oldal

nélküli mintavétel.

nak, várható értékének vizsgálata konkrét példákon keresztül.

Statisztikai mintavétel. Reprezentatív mintavétel.

Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényegének megértése.

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.

A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedezése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: választások.

Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.


12. 64

Valószínűség. Klasszikus valószínűségi modell. Szórás. Feltételes valószínűség, függetlenség, függőség, geometriai valószínűség. Valószínűségi változó, várható érték, szórás. Binomiális eloszlás, hipergeometrikus eloszlás.

ÉVFOLYAM

Ó R ÁS

Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző és összegző képesség alakítása. Ebben az évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A magasabb óraszámban tanuló diákok nagy részétől elvárható, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tegyen, ezért az elsődleges cél a sikeres vizsga letételére való felkészítés. Az ilyen csoportokba járó tanulók zöme feltételezhetően olyan egyetemre, főiskolára fog kerülni, ahol a matematikát mint elméleti és/vagy mint alkalmazott tudományt fogják tanulni. Ezért a logikát fejlesztő feladatok mellett fel kell készíteni olyan ismeretekre is őket, melyek későbbi tanulmányaikat elősegíthetik. A matematikát szerető, a matematikai problémák iránt érdeklődő tanulók számára érdekes, nehezebb, gondolkodtatóbb feladatok, problémák kitűzésével, a különböző megoldási lehetősé-

386 / 444


387. oldal

gek, diszkussziók megbeszélésével a matematika iránti érdeklődést (esetleg a későbbiekben a matematikussá válást) tudatosan fejlesztjük. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A fejlesztés eredményeként a kétéves periódus végére elvárható, hogy emelt szinten, a szóbeli vizsgán szabatosan, összefüggően tudják magukat kifejezni. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 8, ismétlésre a tananyagrészek előtt 6 órát terveztünk. 1. Összefüggések, függvények, sorozatok, az analízis elemei


Előzetes tudás

Órakeret 30 óra


A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matemaA tematikai egység tika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkonevelési-fejlesztési tás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek céljai megfelelően. Ismerethordozók használata. Pénzügyi alapismeretek elsajátítása. Az egyéni döntés felelősségének felismerése. Ismeretek




Függvények folytonossága az értelmezési tartomány egy pontjában, egy intervallumon, illetve az értelmezési tartományának minden pontjában.

Függvények folytonosságának megállapítása a grafikonjuk segítségével, szemléletesen.

Függvények

A függvények határértékének szemléletes fogalma, pontos definíciói.

véges helyen vett véges;

A határérték és a folytonosság véges helyen vett végkapcsolatának megértése. telen; végtelenben vett véges;

387 / 444



388. oldal

végtelenben vett végtelen határértéke.

sin x függvény határérx téke a nulla pontban. A

Függvények differenciálhatósága. A derivált függvény. Konstans függvény, hatványfüggvény, trigonometrikus függvények deriválása.

A különbséghányados függvény és határértékének szemléletes bemutatása az érintő vagy a gyorsuló mozgást végző test pillanatnyi sebességének meghatározása segítségével. A felsorolt függvények deriválásának biztos tudása.

Műveletek differenciálható függvényekkel.

Összeg-, szorzat-, hányados- és összetett függvények deriváltja.

A differenciálszámítás függvénytani alkalmazása.

Érintő egyenletének felírása, függvénydiszkusszió (függvények monotonitása, szélsőértéke, konvexitása). Gyakorlati szélsőértékproblémák megoldása.

Alsó és felső közelítő öszszeg.

Beírt és körülírt téglalapok területének összegzése.

A határozott integrál definíciója és tulajdonságai. A határozott integrál és a terület kapcsolata. Matematikatörténet: Riemann munkássága. Az integrálfüggvény értelmezése.

A differenciálhányados és az integrál közötti kapcsolat felfedezése.

A primitív függvény és a határozatlan integrál fogalma és tulajdonságai.

Alapintegrálok megsejtése, alkalmazása.

388 / 444

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgások, rezgőmozgás.


389. oldal

Integrálási módszerek.

Módszer megismerése az

f ax b és az f n x f x alakú függvények integrálására. Newton–Leibniz tétel. Matematikatörténet: Newton munkássága.



Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás, harmonikus rezgőmozgás, a végzett munka.

Függvények folytonossága, határértéke. Derivált függvény, különbségi hányados. Alsó közelítő összeg, felső közelítő összeg, határozott integrál, határozatlan integrál, integrálfüggvény, primitív függvény.


A határozott integrál kiszámítása és alkalmazása területszámításra, térfogatszámításra.

Órakeret 20 óra


A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Megfelelés az emelt szintű érettségi követelményeknek. Fejlesztési követelmények

Ismeretek






A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata.


389 / 444

Filozófia: logika – a következetes és rendezett gondolkodás elmélete, logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez.


390. oldal




Direkt, indirekt bizonyítások, teljes indukció, skatulyaelv alkalmazása.

Kombinatorika.

Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal.

Műveletek értelmezése és Alkalmazás elemzés, probléműveleti tulajdonságok. mamegoldás során. Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel, műveletek függvényekkel. Számtan, algebra Gyakorlati számítások.




Az azonosságok szerepe, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek használata.

Egyenletek és egyenlőtlenségek (első- és másodfok,

Alkalmazás feladatmegoldásban, modellalkotásban.

390 / 444


391. oldal

négyzetgyökös, abszolút értéket, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus). Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Megoldáshalmaz. Egyenletek és egyenlőtlenségek.


Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások.

Önellenőrzés. Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás.

A megoldások ellenőrzése. Kétismeretlenes egyenletA tanult megoldási módszerek rendszer megoldása (első- és biztos alkalmazása. másodfok, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus). Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető, mindennapjainkból vett szöveges feladatok.

Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés. Törekvés a hatékony, önálló tanulásra.



Geometriai transzformációk.

Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál.

Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.

Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben.

Háromszögekre vonatkozó

Állítások, tételek jelentésére va-

391 / 444

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.


tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Öszszefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között.

392. oldal

ló emlékezés, bizonyítási módszerek felelevenítése. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.

A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó té- Állítások, tételek jelentésére vatelek és. ló emlékezés, bizonyítási módszerek felelevenítése. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai.

Alkalmazásuk problémamegoldásban.

Körre vonatkozó tételek..

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés, bizonyítási módszerek felelevenítése. Alkalmazásuk problémamegoldásban.

Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Parabola egyenlete. Két alakzat közös pontja. Görbék érintői.


Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. Szögfüggvények alkalmazása háromszögekben.

392 / 444


393. oldal

Forgásszögek. Kerületszámítás, területszámítás. A tanult térbeli alakzatok áttekintése. Felszín- és térfogatszámítás. Összefüggések, függvények, sorozatok, az analízis elemei A tanult alapfüggvények ismerete.


Függvénytranszformációk: f ( x) c , f ( x c) ; cf (x) ;


f (cx) ; c f ax b

d.

Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Valószínűségszámítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mu- Adathalmazok jellemzése önáltatók: módusz, medián, átlag, lóan választott mutatók segítsészórás. gével. A reprezentatív minta jelentősége. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. Valószínűségi változók, eloszlások.





Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellem-

393 / 444


394. oldal

ző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell. 160

Ó R ÁS

Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző és összegző képesség alakítása. Ebben az évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A magasabb óraszámban tanuló diákok nagy részétől elvárható, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tegyen, ezért az elsődleges cél a sikeres vizsga letételére való felkészítés. Az ilyen csoportokba járó tanulók zöme feltételezhetően olyan egyetemre, főiskolára fog kerülni, ahol a matematikát mint elméleti és/vagy mint alkalmazott tudományt fogják tanulni. Ezért a logikát fejlesztő feladatok mellett fel kell készíteni olyan ismeretekre is őket, melyek későbbi tanulmányaikat elősegíthetik. Ezek a célkitűzések csak akkor érhetők el, ha a tanulók külön fakultációs csoportban vesznek részt a heti 5, illetve 6 tanítási órán. A matematikát szerető, a matematikai problémák iránt érdeklődő tanulók számára érdekes, nehezebb, gondolkodtatóbb feladatok, problémák kitűzésével, a különböző megoldási lehetőségek, diszkussziók megbeszélésével a matematika iránti érdeklődést (esetleg a későbbiekben a matematikussá válást) tudatosan fejlesztjük. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A fejlesztés eredményeként a kétéves periódus végére elvárható, hogy emelt szinten, a szóbeli vizsgán szabatosan, összefüggően tudják magukat kifejezni. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 12, ismétlésre a tananyagrészek előtt 6 órát terveztünk. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 12 óra + folyamatos

Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Előzetes tudás

Halmazműveletek, részhalmaz, halmazok számossága. A matematikában, illetve a számítástechnikában korábban szereplő algoritmusok ismerete.

A tematikai egység A tanult bizonyítási módszerek reprodukálása, egyszerű bizonyítási nevelési-fejlesztési feladatok önálló megoldása. céljai A matematikai logika elemeinek alkalmazása a feltételek, következ-

394 / 444


395. oldal

tetések megfogalmazásánál, a bizonyítási módszereknél. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek és azok modellalkotásra való felhasználása a matematika különböző területein. A teljes indukció lényegének megértése, alkalmazása. Dedukciós képesség fejlesztése. Ismeretek Teljes indukció. n tagú összegek zárt formában való felírása, oszthatósági feladatok.



n tagú összegek zárt formában való felírásának megsejtése és bizonyítása, oszthatósági feladatok bizonyítása. A sejtés szerepének felismerése egy állítás megfogalmazásában. Egyes esetekből következtetés az általánosra.

Binomiális együtthatók.

Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztása jelentőségének felismerése a matematikában.

A binomiális tétel.

A binomiális tétel szerepének megmutatása különböző alkalmazásokban.

Pascal-háromszög és tulajdonságai. Halmaz, részhalmaz elemeinek száma.



Előzetes tudás

A Pascal-háromszög képzési szabályainak felfedezése a tulajdonságok bizonyítása. Többféle bizonyítási módszer alkalmazása halmazok elemszámának igazolására. Teljes indukció. Binomiális együttható.

3. Geometria

Órakeret 28 óra

Térelemek távolsága, hajlásszöge. Középpontos hasonlóság és tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció és tulajdonságai. Arányossági tételek a háromszögben. Szögek ívmértéke. Arányossági tételek a körben. Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szög-

395 / 444


396. oldal

függvényei. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata.


Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben. A tanult ismeretek alkalmazása sejtések, érvelések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban, cáfolásban. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Fejlesztési követelmények


Kerület- és területszámítás eddig tanult részeinek áttekintése. (Háromszögek, négyszögek, kör és részei.)

Képi emlékezés, ismeretek felidézése.

Fizika: terület, kerület meghatározás.

Képzeletben történő mozgatás, átdarabolás, szétvágás.

Földrajz: térképkészítési elvek.

Sokszögek területe.

A tanult ismeretek felhasználása.

Hengerszerű testek.

Térbeli viszonyok, testek ábrázolási lehetőségei síkban. A tényleges alkotás összevetése az elképzelttel.

Ismeretek

Kúpszerű testek. Csonkagúla, csonkakúp.

Képi emlékezés. Megfigyelés adott tulajdonság szerint.

Vizuális kultúra: axonometria. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram). Kémia: kristályok. Technika, életvitel és gyakorlat: a mindennapjainkban előforduló térbeli alakzatok modellje, absztrakciója.

Felszín- és térfogatszámítás eddig tanult részeinek áttekintése.

Testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése, különféle síkmetszetek lerajzolása.

396 / 444

Technika, életvitel és gyakorlat: térfogat- és felszínszámítás.


397. oldal

Matematikatörténet: Cavalieri, Archimédesz, piramisépítés.

Adott tárgy több nézőpontból való elképzelése, vetületek megrajzolása.

Csonkagúla, csonkakúp felszíne és térfogata.

A középpontos hasonlóság tulajdonságainak felhasználása a képletek levezetésénél.

A gömb felszíne és térfogata. Egymásba írt testek felszínének, térfogatának vizsgálata.

Térgeometria a mindennapjainkban.

Térgeometriai ismeretek alkalmazása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Terület, felszín, térfogat. Csonkagúla, csonkakúp. Merőleges vetítés.



Előzetes tudás

Biológia-egészségtan: vérkeringéssel kapcsolatos számítási feladatok.

Órakeret 30 óra


A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matemaA tematikai egység tika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkonevelési-fejlesztési tás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek céljai megfelelően. Ismerethordozók használata. Pénzügyi alapismeretek elsajátítása. Az egyéni döntés felelősségének felismerése. Ismeretek




Függvények folytonossága az értelmezési tartomány egy pontjában, egy intervallumon, illetve az értelmezési tartományának minden pontjában.

Függvények folytonosságának megállapítása a grafikonjuk segítségével, szemléletesen.

397 / 444



Függvények véges helyen vett véges;

398. oldal

A függvények határértékének szemléletes fogalma, pontos definíciói.

A határérték és a folytonosság véges helyen vett végkapcsolatának megértése. telen; végtelenben vett véges; végtelenben vett végtelen határértéke.

sin x függvény határérx téke a nulla pontban. A

Függvények differenciálhatósága. A derivált függvény. Konstans függvény, hatványfüggvény, trigonometrikus függvények deriválása.

A különbséghányados függvény és határértékének szemléletes bemutatása az érintő vagy a gyorsuló mozgást végző test pillanatnyi sebességének meghatározása segítségével. A felsorolt függvények deriválásának biztos tudása.

Műveletek differenciálható függvényekkel.

Összeg-, szorzat-, hányados- és összetett függvények deriváltja.

A differenciálszámítás függvénytani alkalmazása.

Érintő egyenletének felírása, függvénydiszkusszió (függvények monotonitása, szélsőértéke, konvexitása). Gyakorlati szélsőértékproblémák megoldása.

Alsó és felső közelítő öszszeg.

Beírt és körülírt téglalapok területének összegzése.

A határozott integrál definíciója és tulajdonságai. A határozott integrál és a terület kapcsolata. Matematikatörténet:

398 / 444

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgások, rezgőmozgás.


399. oldal

Riemann munkássága. Az integrálfüggvény értelmezése.

A differenciálhányados és az integrál közötti kapcsolat felfedezése.

A primitív függvény és a határozatlan integrál fogalma és tulajdonságai.

Alapintegrálok megsejtése, alkalmazása.

Integrálási módszerek.

Módszer megismerése az

f ax b és az f n x f x alakú függvények integrálására. Newton–Leibniz tétel. Matematikatörténet: Newton munkássága.



Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás, harmonikus rezgőmozgás, a végzett munka.

Függvények folytonossága, határértéke. Derivált függvény, különbségi hányados. Alsó közelítő összeg, felső közelítő összeg, határozott integrál, határozatlan integrál, integrálfüggvény, primitív függvény.


A határozott integrál kiszámítása és alkalmazása területszámításra, térfogatszámításra.

Órakeret 72 óra


A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Megfelelés az emelt szintű érettségi követelményeknek. Fejlesztési követelmények

Ismeretek




Állítások logikai értéke. Lo-

Szövegértés. A szövegben talál-

399 / 444

Filozófia: logika – a


400. oldal

gikai műveletek.

ható információk összegyűjtése, rendszerezése.






Direkt, indirekt bizonyítások, teljes indukció, skatulyaelv alkalmazása.

Kombinatorika.


következetes és rendezett gondolkodás elmélete, logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez.

Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Alkalmazás elemzés, problémamegoldás során.

Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel, műveletek függvényekkel. Számtan, algebra Gyakorlati számítások.



Algebrai azonosságok, hat-

Az azonosságok szerepe, hasz-

Fizika; kémia; bioló-

400 / 444


ványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok.

401. oldal

nálatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján.

gia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek használata.

Egyenletek és egyenlőtlenAlkalmazás feladatmegoldásban, ségek (első- és másodfok, modellalkotásban. négyzetgyökös, abszolút értéket, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus). Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Megoldáshalmaz. Egyenletek és egyenlőtlenségek.


Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások.

Önellenőrzés. Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás.

A megoldások ellenőrzése. Kétismeretlenes egyenletA tanult megoldási módszerek rendszer megoldása (első- és biztos alkalmazása. másodfok, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus). Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető, mindennapjainkból vett szöveges feladatok.

Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés. Törekvés a hatékony, önálló tanulásra.



401 / 444



402. oldal

Geometriai transzformációk.

Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál.

Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.

Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben.

Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés, bizonyítási módszerek felelevenítése.

A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Öszszefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között.

A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.

A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó té- Állítások, tételek jelentésére vatelek és. ló emlékezés, bizonyítási módszerek felelevenítése. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai.

Alkalmazásuk problémamegoldásban.

Körre vonatkozó tételek..

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés, bizonyítási módszerek felelevenítése. Alkalmazásuk problémamegoldásban.

Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Parabola egyenlete. Két alakzat közös pontja.


402 / 444


403. oldal

Görbék érintői. Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. Szögfüggvények alkalmazása háromszögekben. Forgásszögek. Kerületszámítás, területszámítás. A tanult térbeli alakzatok áttekintése. Felszín- és térfogatszámítás. Összefüggések, függvények, sorozatok, az analízis elemei A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.




Függvénytranszformációk: f ( x) c , f ( x c) ; cf (x) ;


f (cx) ; c f ax b

d.

Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Differenciálszámítás.

Függvénydiszkusszió, gyakorlati szélsőérték-feladatok.

Integrálszámítás.

Terület- és térfogatszámítási fel-

403 / 444


404. oldal

adatok. Sorozatok és tulajdonságaik.

Sorozatok jellemzése.

Függvények használata valós folyamatok elemzésében.

Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében.


Valószínűségszámítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mu- Adathalmazok jellemzése önáltatók: módusz, medián, átlag, lóan választott mutatók segítsészórás. gével. A reprezentatív minta jelentősége. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. Valószínűségi változók, eloszlások.





Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.

K ORREPETÁLÁSOK 9.

ÉVFOLYAM

Heti egy óra; összesen 36 óra A matematika korrepetálás célja az órán szerzett ismeretek begyakoroltatása, ezért a tananyag szorosan kapcsolódik a 9. évfolyam tantervéhez. Tematikai egység/


404 / 444

Órakeret 3


405. oldal

Fejlesztési cél

óra

Előzetes tudás

Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete.


A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése.

Ismeretek

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése.


Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Magyar nyelv és irodalom: mondatok, szavak, hangok rendszerezése.

Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása.

Biológia-egészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban.

Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés.

Alaphalmaz és komplementer halmaz.


Kémia: anyagok csoportosítása.

Annak tudatosítása, hogy Biológia-egészségtan: alaphalmaz nélkül nincs komp- élőlények osztályozása; lementer halmaz. besorolás közös rész nélküli halmazokba. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása.

A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története.

A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen.

405 / 444

Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel).


406. oldal

Valós számok halmaza. Az in- Annak tudatosítása, hogy az tervallum fogalma, fajtái. Irra- intervallum végtelen halmaz. cionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos).

Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz).

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”.

Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése.

(Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)


Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése.

Vizuális kultúra: a tér ábrázolása. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a Modellek alkotása a matema- szöveg egységei közötti tikán belül; matematikán kívüli tartalmi megfelelés felproblémák modellezése. Gon- ismerése; a szöveg tardolatmenet lejegyzése (megol- talmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati dási terv). viszony felismerése és Megosztott figyelem; két, ilmagyarázata. letve több szempont egyidejű Technika, életvitel és követése (a szövegben előforgyakorlat: egészséges duló információk). Figyelem életmódra és a családi összpontosítása. életre nevelés. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az

406 / 444


407. oldal

indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” helyes használata.







Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogal-

407 / 444



408. oldal

mazott következtetésekre. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.













Előzetes tudás



Órakeret 11 óra

Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, el-

408 / 444


409. oldal

lenőrzése.


Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata.

Ismeretek



Számelmélet elemei.

A tanult oszthatósági szabályok A tanult oszthatósági sza- rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, bályok. Prímtényezős fellegkisebb közös többszörös megbontás, legnagyobb közös határozása a felbontás segítségéosztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. vel. Egyszerű oszthatósági feladatok, Matematikatörténet: Eukszöveges feladatok megoldása. leidész, Mersenne, Euler, Fermat; néhány számelméleti fogalom fejlődésének története (pl. tökéletes szám, ikerprím, prímek száma).

Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása.

Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.

Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése.

A hatványozás azonosságai.

Korábbi ismeretekre való emlékezés.

Számok abszolút értéke.

Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).

Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése.

Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód

A különböző számrendszerek

Informatika: kommunikáció ember és gép kö-

Érvelés.

409 / 444


lényege. Kettes számrendszer.

410. oldal

egyenértékűségének belátása.

zött, adattárolás egységei.

Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: tér, idő, nagyságrendek – méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szennyezés, környezetvédelem.

Matematikatörténet: Neumann János. Számok normálalakja. .

A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás.

Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása.

Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási felada- Szöveges számítási feladatok tok a természettudománymegoldása a természettudookból, a mindennapokból. mányokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása.

(a ± b)2, (a ± b)3 polinom

Ismeretek tudatos memorizálása

410 / 444

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: számítási feladatok. Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Földrajz: a pénzvilág működése. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Fizika: számítási felada-


411. oldal

(azonosságok). alakja, a 2 b 2 szorzat alakja. Azonosság fogalma. Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál.

tok megoldása (pl. munkatétel).

Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása.

Ismeretek felidézése, mozgósítá- Fizika; kémia; biológiasa (pl. szorzattá alakítás, tört egy- egészségtan: számítási szerűsítése, bővítése, műveletek feladatok. törtekkel).




Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.


Fizika: kinematika, dinamika.

Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere). Elsőfokú egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.

A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetségese?).

Egy abszolút értéket tartalmazó egyenletek.


x c

ax b .

Példák adott alaphalmazon Megosztott figyelem; két, illetve ekvivalens és nem ekviva- több szempont egyidejű követélens egyenletekre, átalakí- se. tásokra. Alaphalmaz, érHalmazok eszközjellegű hasznátelmezési tartomány, meg-

411 / 444

Fizika: kinematika, dinamika. Kémia: százalékos keverési feladatok.


oldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés.


412. oldal

lata.

Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Elsőfokú egyenlet, Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.


3. Geometria

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás




Ismeretek


Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése.

Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.

A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak

A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.

412 / 444




413. oldal

tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Matematikatörténet: Euler-egyenes, Feuerbach-kör bemutatása (interaktív szerkesztőprogrammal, bizonyítás nélkül). Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge.

Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.

Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.

Fogalmak pontos ismerete.

Vizuális kultúra: építészeti stílusok.

A körív hossza. Egyenes Együttváltozó mennyiségek arányosság a középponti összetartozó adatpárjainak szög és a hozzá tartozó vizsgálata. körív hossza között (szemlélet alapján). A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között (szemlélet alapján).

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.

A szög mérése. A szög ívmértéke.

Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegységválasztás, mérőszám.

Thalész tétele.

Fizika: körmozgás, a körpályán mozgó test sebessége.

A matematika mint kulturális örökség.

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Pitagorasz-tétel alkal-

Ismeretek mozgósítása,

413 / 444

Fizika: körmozgás sebessége, szögsebessége. Földrajz: távolság a Föld két pontja között.

Fizika: szögsebesség, körmozgás, rezgőmozgás. Földrajz: tájékozódás a földgömbön; hosszúsági és szélességi körök, helymeghatározás.

Fizika: vektor felbontása merő-


mazásai.

414. oldal

rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása.

(Koordináta-geometria előkészítése.)

A tengelyes és a középA megmaradó és a változó pontos tükrözés, az elto- tulajdonságok tudatosítása. lás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai.

leges összetevőkre.

Fizika: elmozdulásvektor, forgások. Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül.

A geometriai vektorfogalom. Egybevágóság, szimmetria.

Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban, részvétel szimmetrián alapuló játékokban.


Szimmetrikus négyszöFogalmak alkotása specialigek. Négyszögek csopor- zálással. tosítása szimmetriáik szerint.

Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok.

Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok. Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája.

Szabályos sokszögek. Egyszerű szerkesztési feladatok.

Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.


Vektorok összege, két vektor különbsége.

Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).

Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebességváltozás).


Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet.

414 / 444





415. oldal

Órakeret 8 óra

Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése.

Ismeretek A függvény megadása, elemi tulajdonságai.

Fejlesztési követelmények Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára.

A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban.

Az x  ax b függvény

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: időben lejátszódó folyamatok leírása, elemzése. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata, adatkezelés táblázatkezelővel.

Táblázatok készítése adott szaFizika: időben lineáris bálynak, összefüggésnek megfele- folyamatok vizsgálata, a lően. változás sebessége. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében.

Az abszolútérték-függvény.



grafikonja, tulajdonságai ( a 0 ).

415 / 444

Kémia: egyenes arányosság. Informatika: táblázatkezelés.


A négyzetgyökfüggvény.

416. oldal


Fizika: matematikai inga lengésideje.

A fordított arányosság a függvénye. x  ( ax 0 ) x grafikonja, tulajdonságai.


Fizika: ideális gáz, izoterma.

Függvények alkalmazása.

Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata.

Az x  x ( x 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Fizika: kinematika. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz: számítási feladatok.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Számítógépes program használata. Az x  ax 2 bx c (a 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai.

Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete).

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája.

Függvénytranszformációk áttekintése az

Számítógép használata.


x  a( x u ) 2

v alak se-

gítségével. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alap-

416 / 444


417. oldal

függvény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.



Órakeret 2 óra


A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív A tematikai egység gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, osznevelési-fejlesztési lopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, céljai készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram).

Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése.

Kapcsolódási pontok Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása (táblázat, diagram).

Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések leFöldrajz: időjárási, égvonása írott, ábrázolt és szám- hajlati és gazdasági staszerű információ összekapcso- tisztikák. lásával. Számítógép használata. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.

A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése.

Informatika: statisztikai adatelemzés.

Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.

417 / 444


10.

418. oldal

ÉVFOLYAM

Heti egy óra; összesen 36 óra A matematika korrepetálás célja az órán szerzett ismeretek begyakoroltatása, ezért a tananyag szorosan kapcsolódik a 10. évfolyam tantervéhez. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Ismeretek

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)



Órakeret 3 óra


Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a Modellek alkotása a matema- szöveg egységei közötti tikán belül; matematikán kívüli tartalmi megfelelés felproblémák modellezése. Gon- ismerése; a szöveg tardolatmenet lejegyzése (megol- talmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati dási terv). viszony felismerése és Megosztott figyelem; két, ilmagyarázata. letve több szempont egyidejű Technika, életvitel és követése (a szövegben előforgyakorlat: egészséges duló információk). Figyelem életmódra és a családi összpontosítása. életre nevelés. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az

418 / 444


419. oldal

indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” helyes használata.







Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogal-

419 / 444



420. oldal

mazott következtetésekre. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.













Előzetes tudás



Órakeret 12 óra

Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellen-

420 / 444


421. oldal

őrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell céljai hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Ismeretek



Egyes változók kife- A képlet értelmének, jelentőjezése fizikai, kémiai ségének belátása. Helyettesítéképletekből. si érték kiszámítása képlet alapján.


A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.

A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet.

Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

Különböző algebrai módszeFizika: egyenletesen gyorsuló rek alkalmazása ugyanarra a mozgás kinematikája. problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet öszszekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata.

Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.

Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

421 / 444



422. oldal

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása.

Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyökök és együtthatók összefüggései.

Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése.

Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása.

Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák.

Matematikatörténet: részletek a harmadés ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax b

cx

Megoldások ellenőrzése.

d.

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Egyszerű másodfoEgyszerű másodfokú egyenkú egyenlőtlenségek. lőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű ax2 bx c 0 használata. (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a 0 ). Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldás-

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Halmazok eszközjellegű használata.

422 / 444



423. oldal

halmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására.



Geometria és algebra összeFizika: minimum- és maximumkapcsolása az azonosság igazo- problémák. lásánál. Gondolatmenet megfordítása.

Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.

3. Geometria

Órakeret 17 óra

Előzetes tudás




Ismeretek Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osz-

Fejlesztési követelmények A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

423 / 444

Kapcsolódási pontok Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).


424. oldal

tás. A hasonlósági transzformáció. Hasonló alakzatok.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása.

A hasonlóság alkalmazásai.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe.

Fizika: súlypont, tömegközéppont. Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hoszszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél.

A hasonlóság gya- Modellek alkotása a matematikorlati alkalmazákán belül; matematikán kívüli sai. Távolság, szög, problémák modellezése: geoterület a tervrajzon, metriai modell. térképen.

Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.

Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.

Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk.

Biológia-egészségtan: példák arra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik.

Vektor szorzása valós számmal.

Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Fizika: Newton II. törvénye.

Vektorok felbon-

Ismeretek mozgósítása új hely-

Fizika: eredő erő, eredő összete-

424 / 444


425. oldal

tása összetevőkre.

zetben. Emlékezés korábbi információkra.

vőkre bontása.

Bázisvektorok, vektorkoordináták.

Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra.

Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre.

Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense.


A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.

A valós problémák matematikai Fizika: erővektor felbontása de(geometriai) modelljének megrékszögű összetevőkre. alkotása, a problémák önálló megoldása.




Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó, hasonló. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens.


Órakeret 4 óra

Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás. A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.

425 / 444


426. oldal


Ismeretek Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.

A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: öröklés, mutáció.

Kísérletek, játékok csoportban.. Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Kulcsfogalmak/ fo- Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, galmak esély, valószínűség.

11.

ÉVFOLYAM

Heti egy óra; összesen 36 óra A matematika korrepetálás célja az órán szerzett ismeretek begyakoroltatása, ezért a tananyag szorosan kapcsolódik a 11. évfolyam tantervéhez. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás



Órakeret 2 óra

Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.

Ismeretek

Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban.


Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál.

426 / 444

Kapcsolódási pontok Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása Biológia-egészségtan: genetika


427. oldal

Binomiális együtthatók.

Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában.

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés.

Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése.

Matematikatörténet: Euler. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.



Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma.


Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás).

Ismeretek

n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása.

Fejlesztési követelmények A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása.

Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.

Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása.

Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok ér-


427 / 444



428. oldal

vényben maradására. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek.


A logaritmus értelmezése.

Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma).

Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés.

A logaritmussal való számolás szerepe a Kepler-törvények felfedezésében.

Ismeretek tudatos memorizálása.

Kémia: pH-számítás.

Zsebszámológép haszná- Annak felismerése, hogy a lata, táblázat használata. technika fejlődésének alapja a matematikai tudás. A logaritmus azonosságai.


A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.

Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).



Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák - demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás.

Fizika: Kepler-törvények.


Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás. Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet.

n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus.

3. Geometria

Órakeret 17 óra

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, neveze-

428 / 444


429. oldal

tes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata.



Ismeretek Szinusztétel, koszinusztétel.





Síkidomok kerületének és területének számítása.

Ismeretek alkalmazása.

Földrajz: felszínszámítás.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként.

A trigonometrikus azonosságok megértése, használata.

Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus



Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.

429 / 444



430. oldal

egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele.


Helyvektor.

Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások.

Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása.

Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés.

A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése.

Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram).




Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus.

A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése.

Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza.


A kör egyenlete.



Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens.



Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal.

Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata. Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban.

430 / 444


431. oldal

Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata.




A kör adott pontjában húzott érintője.



A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.

Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése.


Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Fizika: égitestek pályája. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz.


Órakeret 2 óra

Előzetes tudás




Ismeretek


431 / 444



432. oldal

Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése.

Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram.

A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x ) c ,

Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint.


f (x


c) ; cf (x ) ; f (cx) .

Az exponenciális függvények.

Permanenciaelv alkalmazása.

Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.

Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének öszszevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: - erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fizika; kémia: radioaktivitás.

Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat.

432 / 444



433. oldal


Órakeret 6 óra

Előzetes tudás




Ismeretek

Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre.


A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

Kapcsolódási pontok Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel.

Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje.

A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.

A modell és a valóság kapcsolata.

Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. Egyszerű valószínűségszámítási problémák.

Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.

433 / 444

Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége.


434. oldal

Statisztikai mintavétel. Való- Modell alkotása (valószínűségi színűségek visszatevéses modell): a mintavételi eljárás lémintavétel esetén, a binomiá- nyege. lis eloszlás. Visszatevés nélküli mintavétel. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (binomiális eloszlás).

A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése. Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.


12.

Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás.

ÉVFOLYAM

Heti egy óra; összesen 32 óra A matematika korrepetálás célja az órán szerzett ismeretek begyakoroltatása, ezért a tananyag szorosan kapcsolódik a 12. évfolyam tantervéhez. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Geometria

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás



Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rend-

434 / 444


435. oldal

szerezése, alkalmazása. Fejlesztési követelmények

Ismeretek


Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek).


A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.

A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása.



Kémia: kristályok.

Felszín, térfogat.



Órakeret 7 óra

Előzetes tudás




Ismeretek A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza.

Fejlesztési követelmények Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

Matematikatörténet: Fibonacci.

435 / 444



Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

436. oldal


A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása.

Kamatoskamat-számítás.

Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.




Fizika; kémia, biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata.

Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.

Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.

Rendszerező összefoglalás

Órakeret 15 óra

A középiskolai matematika anyaga. A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése.

436 / 444


437. oldal


Ismeretek






Filozófia: logika - a következetes és rendezett gondolkodás elmélete, a logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez. Informatika: Egy bizonyos, nemrég történt esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése. Navigációs eszközök használata: hierarchizált és legördülő menük használata.






Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése.

Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű fel-


437 / 444

Filozófia: szillogizmusok.


438. oldal

adatok megoldása gráfokkal.

Gondolatmenet szemléltetése gráffal.

Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel. Számtan, algebra

Gyakorlati számítások.


Egyenletek és egyenlőtlenségek.

Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével.


Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján.

Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése.


Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű expo-

Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.

Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás.

438 / 444


Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek használata


439. oldal

nenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása.

Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.

Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés.



Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szerepük felfedezése művéSzimmetriák. szetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.


A háromszög nevezetes A problémának megfelelő vonalai, pontjai és körei. összefüggések felismerése, alÖsszefüggések a háromszög kalmazása. oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések.

439 / 444

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.


Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

440. oldal


Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténeti ismeretek: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja.


Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.



Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafikonok felidézé-

440 / 444


441. oldal

se). Függvénytranszformációk: f ( x ) c , f ( x c) ; cf (x ) ; f (cx) .

Eltolás, nyújtás és

összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.


Emlékezés, ismeretek mozgósítása. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében.

Fizika, kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.

Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás.

Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése.

Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége.

A valószínűség és a statisztika Technika, életvitel és gyatörvényei érvényesülésének korlat; biológiafelfedezése a termelésben, a egészségtan: szenvedélybepénzügyi folyamatokban, a tár- tegségek és rizikófaktor. sadalmi folyamatokban.

A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Magyar nyelv és irodalom: a tartalom értékelése hihetőség szempontjából; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, többjelentésű tartalmi elemek feloldása; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése.


Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értel-

441 / 444


442. oldal

mezési tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.

442 / 444


443. oldal

T ARTALOM KÉMIA ....................................................................................................................................... 2 9. évfolyam ...................................................................................................................................... 4 10.évfolyam ................................................................................................................................... 19 Emelt szint ..................................................................................................................................... 32 11. évfolyam, heti 2 óra (72 óra/év) ....................................................................................... 32 12. évfolyam, heti 2 óra (64 óra/év) ....................................................................................... 51 versenyfelkészítés .......................................................................................................................... 60 9. évfolyam ............................................................................................................................ 61 10.évfolyam ........................................................................................................................... 75 korrepetálás.................................................................................................................................... 87 9. évfolyam ............................................................................................................................ 88 10.évfolyam ......................................................................................................................... 102

MAGYAR IRODALOM ........................................................................................................ 114 9. évfolyam .................................................................................................................................. 114 10. évfolyam ................................................................................................................................ 133 11-12. évfolyam ........................................................................................................................... 145 11. évfolyam ........................................................................................................................ 147 12. évfolyam ........................................................................................................................ 162 Humán tagozat ............................................................................................................................. 178 9. évfolyam .......................................................................................................................... 178 10. évfolyam ........................................................................................................................ 196 11-12. évfolyam ................................................................................................................... 210 emelt szint.................................................................................................................................... 244 Szabadon választott foglalkozás (érettségi előkészítő szakkör) .................................................. 250 Színjátszó szakkör ....................................................................................................................... 252

MAGYAR NYELV ................................................................................................................ 255 Nyelvi, informatikai és általános tagozat .................................................................................... 255 9. évfolyam .......................................................................................................................... 255 10. évfolyam ........................................................................................................................ 260 11. évfolyam ........................................................................................................................ 264 12. évfolyam ........................................................................................................................ 268 Humán tagozat ............................................................................................................................. 271 9. évfolyam .......................................................................................................................... 271 10. évfolyam ........................................................................................................................ 279 11. évfolyam ........................................................................................................................ 286

443 / 444


444. oldal

12. évfolyam ........................................................................................................................ 292 Anyanyelvi felzárkóztató szakkör ............................................................................................... 295

MATEMATIKA ..................................................................................................................... 301 Középszint ................................................................................................................................... 301 9. évfolyam .......................................................................................................................... 301 10. évfolyam ........................................................................................................................ 318 11. évfolyam ........................................................................................................................ 332 12. évfolyam ........................................................................................................................ 340 Matematikai logikai készségfejlesztés ................................................................................. 348 Emelt szint ................................................................................................................................... 360 11. évfolyam ........................................................................................................................ 360 12. évfolyam ........................................................................................................................ 386 Korrepetálások ............................................................................................................................. 404 9. évfolyam .......................................................................................................................... 404 10. évfolyam ........................................................................................................................ 418 11. évfolyam ........................................................................................................................ 426 12. évfolyam ........................................................................................................................ 434

Tartalom ................................................................................................................................. 443

444 / 444

A CORVIN MÁTYÁS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA MÁSODIK RÉSZ: KÉMIA MATEMATIKA HELYI TANTERVE SZEPTEMBER 1. UTÁN

Recommend Documents