A BUDAPESTI TELEPÜLÉSAG G L O M E R Á C IÓ N Ö V E K E D É S E ÉS A Z EBBŐ L EREDŐ P R O B L É M Á K DR. P R E IS IC H G Á B O R „H á t micsoda képet m utatna Budapest vidéke m ég akkor, ha Ó-buda felső tövéiül kezdve, hol régi A q u in c u m állott, és számtalan meleg fo r r ástul ömledez a tá j, B ogd án yig sőt Visegrádon át Esztergám ig, ezer m eg ezer lakház, mellybül szerencse és megelégülés mosolyogna, ékesítné fejedelm i D u n á n k p a rtja it? . . . K i nem látja, m ennyire emelkednék ez által honunk szíve?” Széchenyi
1. Budapest lakossága az első világháború utáni évtizedben, 1920— 1930 k özött 928 996-ról 1 006 189-re, kereken 77 000 fővel, a később Budapesthez csatolt peremvárosok és községek 304 582 főn yi lakossága ugyanezen idő alatt 133 000 fővel növekedett. Budapest évi népességszaporulata kb. 0,8% , a peremvárosoké és községeké ennek öt és félszerese, évi 4,4% volt. Ennek a Budapesthez képest aránytalanul nagy növekedésnek az oka a háború utáni első években főként a nehéz gazdasági helyzet, beleértve az élelmiszerhiányt. A peremtelepülésekben a telekárak olcsóbbak voltak, mint Budapesten, az állattartás és a zöldségtermesztés lehetősége fennállt, az építésügyi szabályok kevésbé voltak szigorúak, sem az építés minősége, sem a közművesítés tekin tetében nem tartalm aztak olyan szigorú megkötéseket, m int a Budapesti Építésügyi Szabályzat. Ezek a körülmények a letelepedést a fővároshoz ké pest olcsóbbá tették, az évtized második felében beálló konjunktúra idején az ipar letelepedését is elősegítették. A z egész országnak kereken 700 000 fő n yi népességszaporulatából Buda pest növekedésére 11 %, a peremvárosokkal és községekkel — későbbi perem kerületekkel — együ tt szám ított Nagy-Budapestre azonban már 30% esett. 1930-ban a peremtelepülések ipari népessége már 48,4%-a a fővárosban lakó ipari népességnek, a helybeli üzemek munkáslétszáma a budapesti üzemek munkáslétszámának 27 %-a.1 1 U tób b i k ét a dat B erend T . Iv á n — Ránky György: A B udapest k ö rn yé k i ipari ö v ezet kialaku lásának és fejlődésének kérdéséhez („T a n u lm á n y o k Budapest m ú ltjá b ó l” X I V . köt. B udapest, 1961. 535— 572. p.) c. dolgozata alapján.
202
DR.
P R E IS IC H GÁBOR
A ma Budapest-környéknek n evezett terület — ez 1960-ban a korm ány által jóvá h a gy ott Budapest és K örn yék e Általános Rendezési T erve szerinti 64 község — lakossága 1920-ban kereken 180 000 fő vo lt és 1930-ig 43 000 fő vel növekedett. E z évi 2,2% -nak felel meg, ami Budapest növekedési ará nyának közel háromszorosa, de csak fele a későbbi peremkerületek növeke dési ütemének. A következő évtizedben — 1930— 1941-ig — a h elyzet m egváltozik. A z 1930-as évek elejének gazdasági válsága, majd a háború előtti konjunk túra, az ipar fejlődése, a bürokrácia növekedése a főváros jelentős fejlődését eredményezték. 1941-ben Budapestnek már 1 164 693 lakosa va n ; az évi népességnövekedés kereken 16 000 fő, az 1930. évi lakosszámnak 1,6%-a. A peremtelepülések növekedése valam elyest lassúbbodik. (E z nem vonatkozik a hadiipar hatására rohamosan fejlődő Csepelre.) A z összes peremvárosok és községek együttes növekedése 1930-tól 1941-ig évi 2,3% , tehát még m indig magasabb Budapest fejlődésének arányánál. Elsősorban az ipari munkásság száma növekszik, az itt dolgozó gyáripari munkások száma 1930-hoz képest ez idő alatt közel m egkétszereződik.2 Budapest-környék népességének növe kedési üteme nagyjából változatlan marad. A z ország lakossága a világhá ború utáni, viszonylag magas születési arányszám csökkenése folytán lassab ban növekszik; a 10 évi népességszaporulat kereken 631 000 fő. Budapest növekedése már 23%-a, a peremkerületekkel együ tt szám ított N agy-Budapesté 41 %-a az ország népszaporulatának. A z 1941-től a következő népszámlálásig tartó — a második világháborút magában foglaló — periódus dem ográfiai érdekessége az, hogy m íg az egész országban a csökkenés 1941-hez képest 111 275 fő, Budapesté ebből 106 000 főt tesz ki, tehát úgyszólván a teljes háborús csökkenés Budapestre esik (a főváros lakossága 1949-ben 1 058 000 fő). A z ostrom pusztításain kívül a né pesség alakulásában nyilván gazdasági okok is közrejátszanak, erre mutat többek között, hogy — a kim ondottan mezőgazdasági jellegű települések, k ivételével — a városkörnyék népessége is csökkent.3 Nagy-Budapest, a mai főváros 1949-re visszaszám ított lakossága 1 590 316 fő, az ország 9 204 799 főnyi népességének 17,3%-a. 1949-től 1960-ig a főváros újabb gyors fejlődésének évei következnek. 1960-ban az egyesített Budapest lakosszáma 1 804 606, 11 év alatt a növe kedés 214 000 fő, ez kereken évi 20 000 főnek, 1,2%-nak felel meg. A vo lt peremközségek most már kisebb arányban növekednek, növekedésük üteme csupán évi 1,4%. Ebben az építéspolitika hatása érezhető; a közületi épít kezés elsősorban a belső, közlekedéssel és közm űvekkel jobban ellátható terü leteket választja építkezései számára. A magánépítést, elsősorban a családiház-építést pedig az egész városban viszonylag olcsó telekárak, ill. telek juttatások és az egységes építésügyi szabályzat nem szorítják az eddigi mér tékben a külső kerületekbe. Aránytalanul gyors fejlődésnek indul azonban ebben az időben Budapest környéke. A z 1949. évi 262 000-es lakosság 1960-ig 328 000 főre növekedik; ez évi 6000 fős növekedésnek, az eredeti lakosságszám 2,3%-ának felel meg. T izen egy év alatt a fővárosnak kereken 1/б-át k itevő Budapest környéki lakosságszám növekedése a fővárosi népességnövekedésnek 1/3-a. A fővárosba 2 Berend— R ánky i. m. szerint. 3 U gyancsak csökken az eredetileg német a n yan yelvű községek lakosságszáma.
tényleges sza porodás (4 )
ezer fő (3 )
tényleges sza porodás (4 )
szaporodás évi üteme % (5 )
tényleges sza porodás (4 )
szaporodás évi üteme % (5 )
0,8 4,4 1,8 2,5
1165 548 1713 264
159 111 270 41
1,6 2,6 1,9 1,8
1058 532 1590 262
— 107 — 16 — 123 __ 2
— — — —
0,9 0,3 0,8 0,1
1190 615 1805 328
132 83 215 66
1,1 1,4 1,2 2,3
1 267 669 1 936 384
77 54 131 56
1,3 1,6 1,4 3,5
9 632 1493 93 030 7612
98 1591 7987 375
0,6 1708 0,5 8685
117 698
0,7 0,8
1858 9316
150 631
0,8 0,7
1774 9205
— 84 — 111
— 0,6 — 0,2
2154 9961
380 756
2,0 0,7
2 385 10 135
231 174
2,2 0,2
ezer fő (3 )
ezer fő (3 )
77 134 211 43
ću аз
szaporodás évi üteme % (5)
szaporodás évi üteme % (5 )
0,fi 1006 437 3,2 1.1 1443 223 1,C
о
ezer fő (3 )
929 49 303 73 1232 122 180 16
ío
tényleges sza porodás (4 )
880 230 1110 164
207 319 526 1 637
ezer fő (3 )
tényleges sza porodás (4 )
1965
ezer fő (3 )
1960
szaporodás évi üteme % (5 )
szaporodás évi üteme % (5 )
1949
tényleges sza porodás (4 )
Budapest régi területe .. Perem kerületek ............ M ai B u d ap est.................. Budapest környék ........ M a g y ar városok (B udapest nélkül) ........ 6. M agyarország ................
1941
1930
T EL EP ÜL ÉS AGGLOMERÁCI Ó
1. 2. 3. 4. 5.
1920
A BUDAPESTI
M egnevezés (1)
Terület k m 2 (2 )
1910
203
204
DR. P R E I S I С H GÁBOR
kívánkozó lakosság egy része — elsősorban anyagi okokból — a környéken telepedik le és „b ein gá zik ” a fővárosba. E zt igazolják az ingavándor-forgalom növekedésének adatai is, am elyek 1960-ban 139 402 Budapestre bejáró ingázót, ezek közül a Budapest környéknek nevezett 64 településből 83 264 ingázót tartanak nyilván. A főváros lakosságának aránya 1960-ig az 1949— 1960. évi viszon ylag magasabb országos születési arányszám ellenére, az ország lakosságához képest m egnövekedett; ennek 17,9%-át, a „k ö rn yék k el” együ tt 21,4% -át teszi ki. 1960— 1965 k özött a fővárosnak és környékének fejlődése abszolút érte lemben is és még inkább az ország egészéhez képest, tovább fokozódik. Buda pest lakosszáma eléri az 1 936 000 főt, a környéké 384 000 főre növekszik, ez 5 év alatt Budapesten átlagosan évi 26 000 lakosnak (1,4 % ), a környéken évi 11 000 lakosnak (3 ,5 % ) felel meg. A környék népességszaporulata Buda pest népességszaporulatának már kereken 2/5 része. A fokozódó eltolódást m utatja az a körülmény is, hogy ha a számadatokat évekre bontjuk, Buda pest lakosságának növekedése erősen csökkenő tendenciát mutat. (A növe kedés 1960-ban 39 000, 1961-ben 31 000, 1962-ben 24 000, 1963-ban 20 000, 1964-ben 16 000 főre csökken.) U gyanakkor a környék lakossága növekedésé nek üteme nagyjából változatlan. Budapest és környéke együttes létszám növekedése 1960— 1965 k özött 187 104 fő ; meghaladja az ország népszapo rulatát (174 466 fő). 1965-ben Budapest lakossága már 19%-a, a környékkel együ tt szám ított budapesti agglom erációé 23% -a az ország lakosságának. Ha nem tudnók, hogy Budapest és környéke növekedésével egyidejű leg az egész országban hatalmas városiasodási folyam at játszódott le, a fenti ada tok ijesztőnek tűnnének, így csak elgondolkoztatok. M agyarország városokban lakó népessége Budapesttel együ tt a fenti két statisztikai periódus (1949— 1960 és 1960— 1965) k özött 3 364 232-ről 3 958 407 főre, ill. 4 320 820 főre em elkedett. E z évi 59 000, ill. 72 000 főnek felel meg. U gyanakkor 19,7% -róí 26%-ra, illetve 1965-ig 31,3%-ra nőtt országosan az iparban foglalkoztatottak aránya. Ha Budapest növekedését az ország tizenkét legjelentősebb ipari városának növekedésével egybevetjük, azt látjuk, hogy a ma összesen 998 400 lakosú 12 város növekedési aránya 121%-kal meghaladja Budapestét. E z az arányeltolódás annak ellenére k övetkezett be, hogy az ipari foglalkozású lakosság abszolút száma Budapesten is növekedett. 1938-ban 331 000 v o lt, és 1965-ig 635 000 főre em elkedett. U gyanakkor azonban az ország egészéhez képest a budapesti ipari keresők aránya az 1938. évi 45,8% -ról 1960-ig 43,2%-ra és 1965-ig 40,8%-ra csökkent. A budapesti népességnövekedésnek a legutolsó öt év alatt bekövetkezett fokozatos visszaesése három fő okra vezethető vissza. E g yik a mezőgazdasági lakosság munkaerő-tartalékainak kimerülése, ami szükségszerűen lassítja m agát az országos városiasodási folyam atot. A másik és talán legfőbb ok, h ogy az országos ipartelepítési politika, am ely már az 1960. éve t megelőzően is a főváros ipari túlsúlyának csökkentésére törekedett, jelentős vidéki iparte lepítéseket h ajtott végre. Ezek hatása az ipari munkáslétszám arányának alakulására mind jobban érezhető. A z ipari munkások számának emelkedése Budapesten 1960— 1965 között évről évre csökkenő tendenciájú. 1960— 1961 és 1961— 1962 k özött m ég 13— 13 000-rel, 1963-ig azonban már csak 9000-rel, 1964-ig 6000-rel nőtt az iparban foglalkoztatottak létszáma. 1964 és 1965
A BUDAPESTI
TELEPÜLÉSAGGLOMERÁCIÓ
205
k ö zö tt pedig — a háború utolsó évét nem szám ítva — első ízben csekély, m in tegy 5000 főn yi csökkenést mutat. Természetesen jelentősebb csökkenésre az elkövetkező években nem lehet számítani, sőt az ipari dolgozók számának bizonyos emelkedése várható. A m eglevő üzemek kapacitásának és a mű szakszámnak (cca 1,3) szükségszerű növelése m unkaerőigényt jelent még akkor is, ha az üzemek egy részének modernizálásával, a m unkafolyam atok autom atizálásával számolunk. A harmadik ok a lakástelítettség m ellett az egyéni építési lehetőségek csökkenése. A z elmúlt évtized folyam án az építésre alkalmas budapesti telkek nagy része beépült, ez a fő oka a telekárak nagyarányú emelkedésének. A z építkezés Budapest környékén könnyebb és olcsóbb, mint a fővárosban. A te lekárak alacsonyabbak, az építési hatóságok igényei kisebbek, települési kor látozások nem állnak fenn. A Budapest környéki községek lényegében azt a szerepet vették át, ami a peremkerületeké v o lt a fővároshoz csatolás előtt. E z a szerep az ipari fejlődésre is vonatkozik. A környék településének növekedése együ tt jár a helybeli ipari munkahelyek számának emelkedésével. A z iparosodó Százhalombatta, Szigetszentmiklós és Szigethalom, Dunakeszi, Gödöllő, Budaörs és Törökbálint népességének növekedése 70% -tól egészen 230% -ig terjed. A budapesti „ipartelepítési tilalom ” , am ely elvileg Budapest környékére vonatkozik, gyakorlatilag nem v o lt betartható. 1957-től 1960-ig a Budapest környéki települések helyben fo glalkoztatott ipari dolgozóinak száma 21 439-ről 38 129-re, tehát 16 690 fő vel nőtt. E z a növekedés 1960 után, ha csökkenő arányban is, folytatódik és 1965-ben az 1957. évi létszám nak már több m int kétszeresére, 47 081 főre emelkedik. A kereken 380 000 lakosú környék ipari munkahelyeinek száma csaknem annyival nő, m int a közel kétm illiós fővárosé. Ezek a számadatok arra mutatnak, h ogy adm inisztratív intézkedésekkel nem lehet gátat vetni egy gazdaságilag indokolt folyam atnak. Budapest cent rális helyzete, munkaerőpiac és szállítási vonatkozású előnyei a környéken is jelentkeznek. A z ipari területekre is áll az, ami a lakásépítésre: Budapesten a megfelelő fekvésű és ipari telepítésre felhasználható területek lassanként kimerültek, úgy, hogy a környéki települések egy részében könnyebb iparvá gánnyal, közm űvel ellátható, m egfelelő terepviszonyokkal rendelkező terüle tet találni, mint a fővárosban. A helyi tanácsoknak is előnyös, ha területükön ipari üzem települ, ezért nem alkalmazzák mereven a tilalm i és egyéb előírá sokat. A környéki települések népességszám-növekedésének azonban csak egyik oka az ipari munkahelyek számának növekedése. Kereső lakosságuk nagy része Budapesten dolgozik és naponta bejár munkahelyére. A környék 64 települése közül 28 olyat találunk, ahol a keresők több mint 50%-a (van ahol 66% -a), továb bi 14 olyat, ahol több mint 40% -a „in g á zik ” a fővárosba. A népesség növekedés zöm ét ezekben az „alvótelepülésekben” a budapesti munkahellyel bíró családok számának emelkedése adja. A lakosság számának emelkedését a lakásépítés Budapest környékén nem tudta kielégítő mértékben követni. M íg a fővárosban az egy lakásra eső lakók átlagos száma 1960-ban a kerületektől függően 3,2-től 3,5-ig terjed, a környéki települések egy lakásra eső átlagos lakosszáma magasabb és a szórás is nagyobb, általában 3,4— 4,0 között van. Különösen magas az A l föld irányába eső települések laksűrűsége.
206
DR.
Település (1)
P R E I S I C H
GÁBOR
L akosság (2 )
L a k o tt lakás (3 )
1 la k o tt lakásra ju t lakos (4)
D u n a k e s z i............................................... A l s ó g ö d ................................................... F els ő g ö d ...................................................
14 228 о 145 4 936
3 845 1 540 1 491
3,40 3,32 3,29
F ő t ............................................................ C s o r n á d ...................................................
8 589 785
2 295 205
3,51 3,80
Csöm ör ................................................... K istarcsa ............................................... N ag y tarcsa ........................................... K e r e p e s ................................................... M o g y o r ó d ................................................. P écel .......................................................
4 5 1 3 2 8
263 592 424 476 980 624
1 057 1 427 350 935 710 2 265
4,04 3,74 4,07 3,6S 4,09 3,6S
Ecser ....................................................... M aglód ................................................... G y ö m r ő ...................................................
9
110
9 180
583 1 447 2 610
3,59 3,69 3,49
15 500 7 705 6 112
4 484 9 196 1 793
3,43 3,48 3,34
1 330
V ec sé s ....................................................... Ü llő ........................................................... G y á l .........................................................
О 406
'
•
A ls ó n é m e d i............................................. D u n ah ara szti........................................... T akson y ................................................. Szigetszentiniklós ................................. T ö k ö l ....................................................... H a lá s z t e le k ............................................. Szigethalom ...........................................
4 12 4 10 4
546 474 178 420 660 9 206 2 826
1 121 2 942 1 202 595 792
3,39 3,54 3,72 3,46 3,76 3,63 3,53
É rd ......................................................... D i ó s d ....................................................... Tá rn ok ................................................... S zázhalom batta ...................................
23 175 1 510 4 163 2 006
6 529 488 1 230 527
3,25 3,03 3,34 3,60
B udaörs ................................................ T ö rö k b á lin t ........................................... Budakeszi ............................................. N a g y k o v á c s i...........................................
11 6 9 2
921 1 704 574 586
3,77 3,64 3,46 3,94
935 832 435 500 595
3,77 3,51 3,76 3,53 3,75
647 772 188 409
3 493
9 9
S o lv m á r ................................................... P ilis s z e n t iv á n ......................................... P ilis vö rö s vá r ......................................... P ilis b o r o s je n ő ......................................... ü r ö m .......................................................
2 974 9 627 1 805 2 232
B u d a k a lá s z ............................................. P o m á z ................................................... Csobánka ............................................... Szentendre ............................................. L eá n y fa lu ............................................. T a h it ó t fa lu ............................................. P ócsm egver ........................................... S zigetm onostor .....................................
4 867 / 596 1 622 10 378 1 356 9 898 824 1 535
1 374 1 952 421 9 943 365 805 225 407
3,36 3,48 3,69 3,46 3,41 3,56 3,60 3,61
1. Budapesti agglom eráció e g y ü t t ........
259 590
71 056
3,65
597 4 586 2 399 1 956 2 061
742 1 328 669 515 519
3,36 3,44 3,53 3,67 3,86
j j v ..............................................................
17 693
4 337
3,66
...................................................
7 454
1 864
4,00
Ó c s a ......................................................... F e ls ő k a p o n y ...........................................
7
9
055 211
3,48 3,54
D u n avarsán y...........................................
3 372
8S7
3,72
S ződliget ................................................. V e r e s e g y h á z ........................................... E rd őkertes ............................................. Őrszentm iklós ....................................... Szada ....................................................... G öd öllő Isaszeg
3 641
9
351 789
9
A BUDAPESTI
Telep ü lés (1 )
207
TELEPÜLÉSAGGLOMERÁCIÓ
Lakosság (2)
L a k o tt lakás (3 )
1 la k o tt lakásra ju t lakos (4 )
M a r to n v á s á r ........................................... T ord as •..................................................... G yú ró ..................................................... Sóskút ..................................................... Pu sztazám or ......................................... B i a t o r b á g y ............................................. P á t y ....................................................... T e lk i ....................................................... B u d ajen ő ............................................... 2. Budapest egyéb környéke együtt . . .
3 836 1 501 1 254 2 526 695 7 284 2 986 302 864 71 506
200 1 976 815 76 201 18 863
3,67 3,52 3,67 3,28 3,49 3,64 3,57 3,83 4,31 3,78
3. A gglom erá ció (45 település) .......... 4. E g y é b k örn yék (19 t e le p ü lé s )........ 5. Mindösszesen.......................................
259 590 71 506 331 096
71 056 18 863 89 919
3,65 3,78 3,69
V á c j j v ...................................................... E rcsi .......................................................
24 721 7 850
6 810 1 976
3,30 3,73
992 389 332 / ЭЭ
Горизонтальная графа: (1 ) Н аселенны й п ункт; (2 ) Н а селен и е; (3 ) К варти ра, в которой прож иваю т; (4 ) Ж и те ли на 1 квартиру в которой проживают.
Верт икальная графа: 1. Будапеш тская а глом ерация вместе; 2. Д р у г и е окресности Б уда пешта вместе; 3. А глом ер а ц и я (45 населённы х пунктов); 4. Д р у г и е окресности (19 населённы х п ун ктов ); 5. В сего. H ead ing: (1 ) S ettlem en t; (2 ) P o p u la tio n ; (3 ) In h abited fla ts ; (4 ) Inhabitan ts per dw ellin g Lateral text: (1 ) Budapest a gglom era tion to g e th e r; (2 ) O ther en viron m en t o f B udapest to g eth er; (3 ) A gg lom e ra tion (45 settlem en ts); (4 ) O ther en vironm en t (19 settlem en ts); (5 ) Grand to ta l.
A laksűrűség a gyors növekedésű községekben a legnagyobb. A helyszíni ellenőrzések és térképes összehasonlítások azt mutatják, hogy m íg Budapes ten az új lakásépítések legnagyobb része lényegében beépítetlen területre esett, a környék népességnövekedése általában a már beépült területen belül já t szódott le, lakásszaporulata a m eglevő beépítés sűrítésével, kisebb mértékben ahhoz kapcsolódó új parcellázással történ t és csak kivételes esetekben — m int például Szigetszentmiklóson v a g y Százhalombattán — került sor újon nan feltá rt területen összefüggő lakásépítésre. A statisztikai adatok alapján Budapest környékén azoknak a települé seknek területe, amelyek fejlődésükben a fővárossal való szoros kapcsolat hatását m utatják, csaknem egyértelműen körülhatárolható. Jellem ző rájuk a gyors népességnövekedés, a budapesti ingavándor-forgalom viszonylagos nagysága és — részben — a legutolsó években bekövetkezett ipari fejlődés. H atározottan elválnak a rajtuk kívül eső területektől, amelyeknek népessége az utolsó tizenöt évben általában jelentősen nem növekedett, inkább stagnált v a g y visszaesett. K iv é te lt alkotnak az olyan Budapest közvetlen vonzás körzetén kívü l eső, regionális szerepkörrel bíró települések, am elyek önálló iparosodás folytán növekedtek. A z íg y jellem zett településhalmazt a követ kezőkben a fővárossal együ tt budapesti agglomeráció-nak nevezzük. Összefoglalóan megállapítható, hogy Budapestnek és környékének a két világháború közötti fejlődését — a statisztikai adatok tükrében nézve — elsősorban a peremközségek, későbbi peremkerületek, a második világháború után pedig a Budapest környéki települések súlyának viszonylagos növekedése jellem zi. E z a növekedés a népességszaporulatban, az ipari munkahelyek számának emelkedésében és a beépített területek terjeszkedésében nyilvánul meg. A növekedést csak elkésve v a g y egyáltalán nem k öveti a közm űvek,
208
DR.
P R E I S I C H
2
GABOR
.
A vo lt peremvárosok és községek fejlődése, m int em lítettük, részben a helyi ipari üzemek alapítására és növekedésére, részben az itt letelepedő, de Budapestre bejáró népesség számának emelkedésére vezethető vissza. Néhol, különösen a pesti oldal keleti és délkeleti településeiben ezenfelül je lentős számú nyugdíjas talált lakóhelyet. A z egyes települések a fejlődés szem pontjából jellegzetes csoportokat alkotnak. A z észak-pesti településcsoport, Újpest, Rákospalota és Pestújhely a leg korábban fejlődő ipari jellegű peremtelepülések. Lakosságuk együttes száma már 1869-ben 10 000-en felül van, 1900-ban 53 602 fő, több mint kétötöde az egész településgyűrű 126 053 főn yi lakosságának. A növekedés abszolút szám ban egészen 1930-ig csaknem állandó marad, de a fenti arány csökken; 1920-ban 34, 1930-ban már csak 25% * 1920 és 1930 között a három település lakosságának együttes növekedése még 22 046 fő, 1930-tól 1941-ig már csak 13 204.1941 és 1960 között — a Budapesttel egyesítés után — jelentéktelenné válik, nem haladja meg a 3000-et. N yilvá n való , hogy az észak-pesti peremtelepülések viszonylagos súlya az 1920-as évektől kezdve jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy a század elején itt létesült üzemek (E gyesü lt Izzó, Chinoin, Istvántelki Főműhely, bőrgyárak, bútorgyártó üzemek stb.) tovább fejlődtek és a két világháború k özött új, főként textilip ari és vegyipari üzemek is keletkeztek. A fejlődés meglassúbbodásának oka a telepítési lehetőségek korlátozottsága. Ú jpestet vizenyős, ill. árvízveszélyes területek, Rákospalotát nagybirtok határolta. A kelet-pesti településcsoport egyik része, a mai X V I . kerület, a k ö zvet lenül Zugló beépített területéhez tapadó belső Rákosok (Rákosszentm ihály, Sashalom, Cinkota, M átyásföld) együttese, másik a még ma is területileg önálló jellegű X V I I . kerület, a külső Rákosok (R ákosliget, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákoshegy) vidéke. Ipari jelentősége a településcsoportnak csekély (k ivéve a második világháború után erősen fejlődő Ikarus gyárat), kereső népessége főként Budapestre bejárókból és nyugdíjasokból tevődik össze. A településcsoport sokkal kevésbé városias az előbb em lített északi településeknél, a külső Rákosok részben még ma is falusias jellegűek. A népességszám fejlődése viszonylag egyenletes.5 A mai X V I . kerületben elsősorban a pesti városm aghoz legközelebb eső Sashalom, a X V I I . kerületben a kertváros jellegű Rákoscsaba növekedése a leggyorsabb. M íg a belső Rákosok területén továb bi építkezés — rekonstruk ció kivételével — csak a beépített terület kiterjedésének növelése útján le hetséges, a külső Rákosok telkesített területén belül még nagyszámú családi ház építhető és íg y a népességszám továb bi folyam atos növekedésére lehet számítani. A dél-pesti településcsoport (Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet, Soroksár) lakosszámának aránya a teljes településgyűrűhöz képest állandóan növekedő tendenciát mutat. 1900-ban együttes népességük 40 359 fő, kevesebb, mint 4 1920-ban a teljes településgyűrű lakosságszám a 304 282, az észak-pesti településeké 102 658, 1930-ban a településgvűrűé 437 794, az észak-pestieké 124 704. 1941-ben 537 796, ille tv e 136 808, 1960-ban 589 977, ille tv e 139 808 fő. 5 E g y ü ttes népességük 1900-ban 12 294, 1920-ban 38 846, 1930-ban 57 373, 1941-ben 80 190, 1960-ban 95 448 fő.
A B U D A P E S T I
T E L E P Ü L É S A G G L O M E R Á C I Ó
209
az északi településcsoporté, húsz év alatt a lakosszám csaknem megháromszo rozódik, 1920-ban már kereken 8000-rel több, mint az Ü jpest-Rákospalota0 együttesé, 1930-ban a különbség már 60 000, 1941-ben 78 000, 1960-ban 97 000 fő. E z a közhiedelemmel ellentétben — m ely szerint Budapest, mint a folyam menti városok általában, a v íz folyásával ellenkező irányban fejlő dik — azt jelenti, hogy a kezdetben észak felé növekvő város növekedésének irányát m egváltoztatta. A topográfiai adottságok is elősegítették a déli irányú fejlődést, amelynek azonban több oka van. E gyik és tán legfőbb ok, Budapest nek az ország egészéhez képest aszimmetrikus elhelyezkedése, a déli és dél keleti mezőgazdasági jellegű területekről a fővárosba áramló lakosság és ezt a tendenciát kihasználó nagyarányú parcellázások. Másik igen jelentős ok abban rejlik, h ogy a budapesti építésügyi szabályzatok 1914-től kezdve az ipari üzemeket a szélirány gyakoriságának figyelem bevételével, a város déli és délkeleti területeire irányították. A kőbányai és a ferencvárosi üzemek nö vekedése m agával hozta az ezeket környező Budapesten kívü li települések fejlődését, hiszen itt a letelepedést már nem akadályozta a budapesti szabály zat. I t t is letelepedtek ipari üzemek, főként Kispest és Pestlőrinc határán (gépgyárak, textilgyárak, faipari vállalatok stb.) A z idetartozó települések közül Kispest fejlődésére az erőteljes növeke dés egészen 1930-ig jellem ző, amikor lakosszáma túlhaladja a 64 000 főt. E kk or a fejlődés — terület hiányában — megáll, a lakosszám 1960-ban sem éri el a 66 000-et. Pestlőrinc növekedése állandóbb, a háború okozta megsza kítástól eltekintve a mai napig tart. Lakossága 1941 óta is több mint 13 000 fő vel növekedett, 1960-ban túlhaladta az 55 000 főt. A Kispesttel teljesen egybeépült, de tőle települési jelleg tekintetében eltérő Pesterzsébet növeke dése 1941-ig a legrohamosabb az összes peremtelepülések közül. 1900-ban kereken 15 000 lakosú, a lakosszám tízéven kén t m integy 10 000 fő vel növek szik, de van olyan tízéves periódus is (1920— 1930 közt), am ikor 27 000-rel emelkedik. 1941-ben a népességszám 76 876 fő, Ú jpestet is túlhaladja, ez idő től a növekedés jelentéktelen, 1960-ban lakossága kereken 78 000 fő. L a k o sainak nagy része a dél-pesti ipari üzemek felé, más részük Csepelre ingázik. M íg a Pest déli és délkeleti peremtelepülések a budapesti üzemekre tá maszkodnak, Csepel fejlődésére a saját területén fek vő Weiss Manfréd gyár nyom ja rá bélyegét. Csepel az egyetlen a budapesti peremtelepülések között, am elynek munkaerőmérlege aktív, lényegesen több az ipari üzemeibe bejáró, m int a Csepelről eljáró kereső. A Weiss Manfréd üzem Csepelen 1892-ben ke letkezett, de csupán az első világháború előtti konjunktúra idején indult ro hamos fejlődésnek. A z 1910. évi 9462 lakosszám 1920-ig 13 990-re em elkedett. A két világháború k ö zött Csepel fejlődése nem állt meg, a hadiüzem békés célokra zománcedények, kerékpár, traktor, konzerv stb. gyártására állt át. A szabadkikötő építése is elősegítette Csepel fejlődését (bár ennek területe Budapesthez ta rtozo tt). 1930-ban a lakosok száma 22 901-re emelkedik. A z újabb háborús konjunktúra ism ételt rohamos fejlődést indít meg. A la k o s ság száma 1930— 1940 k özött kereken 23 000 fő vel nő. A felszabadulás után az üzem fejlesztése és korszerűsítése a lakosság számának továb bi emelkedé sét vonja maga után. Csepelen 1960-ban 59 963 lakos él. A dél-budai (A lb ertfalva, Budafok, Budatétény, N a gytétén yb ől álló) 6 A dél-pesti településcsoport lakossága 1920-ban 119 6 3 9 ,1930-ban 185 6 0 8 .1941-ben 215 052, 1960-ban 236 848 fő v o lt. 14 D em ográ fia
210
DR.
P R E I S I C H
GÁBO R
településcsoport fejlődése erősen hullámzó képet mutat. Budafok a legrégebbi peremtelepülés, 1736-ban 200, 1851-ben 2702 lakosa van, 1920-ban 13 686 lakosszámú város, amikor a másik három település még együttesen nem haladja meg a 8000 főt. A lakosok száma a sörgyárak fejlődésével párhuzamo san 1941-ig, kb. 10 évenként 5000 fő vel növekszik, 1941-ben 24 352 fő. E k k o r a növekedés megáll. A lb ertfalva fejlődése folyam atos — a második vilá g háború első éveiben a lakosok számát az itt épült O T I lakótelep is növeli — , de kis területénél fogva egészében nem jelentős. U gyanez mondható B u datétényre is, m íg N a gytétén y — a gum igyár, sertéshizlaló stb. idetelepítése folytán — 1920-tól kezdve erőteljesen fejlődik. Lakosszáma 1941-ben 9836,. 1960-ban 13 182 főre növekszik.7 A z észak-budai településcsoport (Pesthidegkút és Békásm egyer) együttes lakosságszáma 1920-ban 7674, 1941-ben 21 347, 1960-ban 28 484, a többi irányhoz képest nem jelentős. Pesthidegkút részben villanegyed — (csa ládi-ház) jellegű, Békásm egyer egy része falusias, egyébként az üdülőjelleg dominál (Csillaghegy, Róm ai part), Pesthidegkút fejlődése a közlekedési le hetőségek m iatt korlátozott, a szentendrei H É V -re kapcsolódó B ékásm egyer nagyobb építési és fejlődési lehetőséget rejt magában. Mindezek a települések Budapesthez csatolásuk révén a főváros kerüle teivé, ill. kerületeinek részeivé váltak. Ennek a helyzetnek előnyei elsősorban a közlekedés, közművesítés, kommunális ellátás terén jelentkeztek, m íg a la kásépítés vonalán a növekedés kevésbé jelentős, m int a Budapesthez csatolás előtt. Egyes települések az egyesítés előtti Budapesttel szervesen egybeépül tek, mások, m int a külső Rákosok, Pestim re, N a gytétén y, Békásm egyer falusias része területileg és jellegben még ma is különválnak a budapesti ke rületektől.
3. H a a Budapest igazgatási határán kívüli, környéki településeket eddigi fejlődésük, beépítettségük és várható szerepkörük — főként a budapesti agg lomerációhoz tartozásuk — szem pontjából vizsgáljuk, a pesti oldalon észak ról indulva, a következő településcsoportokat találju k: A váci vasútvonal mentén fekvő községek: Dunakeszi, Alsógöd, Felsőgöd, Sződ és Sződliget hármas, sőt négyes szerepkört töltenek be. M ezőgazda sági jelentőségük csökkenésével „a lvó vá ro s” szerepük növekszik; Dunakeszi kereső lakosságának 40, Alsógödnek és Felsőgödnek 50, de még Sződligetnek is 45 % -a jár be naponta budapesti munkahelyére. U gyanekkor mind a n égy településnek megmaradt Duna menti üdülő jellege, ezért épületállományuk részben jobb színvonalú, m int a környék községeinek legnagyobb részében.. Dunakeszin ezenfelül ipari üzemek is települtek, olyan mértékben, hogy a helybeli ipari munkahelyek száma ma már nagyobb, mint a fővárosba ingá zóké. E z okozta népességének nagyarányú növekedését, m íg a két világhábo rú között a népességszám emelkedése tízéven kén t kb. 2000 fő, az 1949. évi 11 029 lakosával szemben 1965-ben már 18 305 lakosa van, ami 66%-os növekedésnek felel meg. Alsó-, Felsőgöd és Sződliget lakosságának szapora7A dél-budai településcsoport lakossága 1920-ban 21 775, 1941-ben 42 228, 1960-ban 49 774 fő v o lt.
A BUDAPESTI
T E L E P Ü L É S A G G L O M E R Á CIÓ
211
dása 1949— 1965-ig 40— 50% . Vác ipari súlyának emelkedését m utatja, hogy az em lített községekből ma már több mint 500 a Vácra „in gázók” száma. Ennek a településcsoportnak Budapesttel kapcsolata a váci vasútvonal, a V áci úton haladó autóbusz és a dunai hajójárat. H a a jelenlegi tervekben előirán yzott Budapest— Káposztásm egyer-i nagyarányú lakástelepítés m eg valósul, és az észak-déli gyorsvasúti vonal Káposztásm egyerig, v a g y esetleg még azon túl is kiépül, a településcsoportnak, amelynek lakossága Sződ és Sződliget nélkül ma már meghaladja a 30 000-et, — velük együ tt a 36 000-et — közlekedési helyzete továb b javu l és jelentősége feltételezhetően foko zódik. Vác maga a legutóbbi tíz évben jelentős ipari várossá lett. Népessége 1949— 1965 k özött 33% -kal nőtt, 1965-ben 28 229 lakosa volt, az ipari mun kahelyek száma 1957— 1965 között m egkétszereződött. Ma több m int 11 000 dolgozót foglalkoztatnak a váci üzemek. A z adm inisztratív, kulturális és egészségügyi szem pontból is regionális szerepkört betöltő városból, a Buda pestre ingázók száma csekély. A Veresegyház— V ác vasútvonal mentén fek vő F ót és Csom ád 11 000 lakosának kereken 60%-a dolgozik Budapesten. F ó t Dunakeszi irányában fejlődik, azzal már csaknem egybeépült. A z alvóváros jellegű település 1920— 1941 k özött 2866 lakossal, 1949-től 1965-ig 2212 lakossal növekedett. A vasúti m ellékvonal mentén fek vő többi község — Veresegyház, Erdőkertes, Őrszen tmiklós és Szada lakossága együ tt 12 000 fő, ami az 1949. évi népszámlálás óta m in tegy 2600 fő vel növekedett. T ová b b i jelentősebb növekedésük ese tén a már nagyrészt egybeépült községek egyesítése és a közeli G ödöllővel szorosabb kapcsolatuk esedékes. A gödöllői H É V vonal mentén Kistarcsa, Nagytarcsa, Csömör, M ogyoród és Kerepes már ma is szinte teljesen Budapestre tapadó településcsoportot alkotnak. Lakosságuk m eghaladja a 20 000-et, a két világháború k özött 4300-zal, 1949 óta 5000-rel em elkedett. A dolgozóknak közel 60% -a Buda pestre jár be. Eredetileg mezőgazdasági jellegük — Nagytarcsa k ivételével — erősen módosult, ma már úgyszólván teljes egészükben alvótelepülésnek tekinthetők. A budapesti K ele t-N yu ga ti gy o rsvasút kiépítése és a gödöllői H É V korszerűsítése után kapcsolatuk Budapesttel javulni fog, terjeszkedésük elsősorban a vasútvonal közelében, M ogyoród irányában indokolt. Gödöllő népessége a két világháború között csaknem stagnál, 1949 óta azonban nagym értékben fejlő d ö tt és iparosodott. 1965-ig lakosainak száma 12 200-ról 20 300-ra, 70% -kal növekedett. Több m int 4000 ipari munkás dolgozik a gödöllői üzemekben, az itt alapított Agrártudom ányi E gyetem , szociális és kulturális intézm ények a település városias jellegét jelentősen növelték. Fokozódó önállóságának bizonyítéka, hogy a Budapestre ingázók száma a dolgozó lakosság 10%-a alatt marad, mégis településszerkezeti kap csolata Budapesttel, helyzeténél és közelségénél fogva szorosabb, m int Vácé. A z A szód— Fiatvan vasútvonal mentén Pécel és Isaszeg kereső lakosságá nak kb. 60%-a dolgozik Budapesten. A két község nagy részben ma is mező gazdasági jellegű, növekedésük viszonylag nem jelentős. Pécel területileg a budapesti X V I I . kerület folytatása, m íg Isaszeg Gödöllő közelében fekszik. Pécel lakosságának növekedése 1949— 1965 között kb. 30% , Isaszegé 20% . A két község lakosainak együttes száma kereken 17 300 fő. A kőbányai ipartelepekkel való jó közúti és vasúti kapcsolat révén csak-
14
212
Település (1 )
1910
1920
1930
1941
1949
8 415 1 722 3 160 13 297
11 232 3 166 3 938 18 291
Csornád.......................................... 1. Együtt
4 084 847 4 931
4 437 857 5 294
5 737 885 6 622
1 303 875 8 178
Csömör ........................................ K is ta r c s a ...................................... N agytarcsa ................................ K e r e p e s ........................................ M ogyoród .................................... 1. Együtt
2 7 18 2 123 988 1 329 1 973 9 131
2 872 3 258 1 043 1 654 2 119 10 976
3 727 4 045 1 106 2 440 2 389 13 761
4 133 4 515 1 279 2 738 2 557 15 222
3 4 1 2 2 15
Pécel ............................................ M aglód ........................................ G y ö m r ő ........................................ 1. Együtt
5 524 1 455 3 172 4 195 14 346
6 083 1 539 3 658 5 629 16 909
1 061 1 847 4 903 7 193 21 004
1 2 5 7 22
372 056 109 863 400
Vecsés .......................................... ü llő .............................................. G y á l .............................................. 1. Együtt
7 403 5 188 669 13 260
9 400 5 713 111 15 890
13 6 1 20
006 750 217 973
14 7 3 24
075 277 515 867
804 040 438 660 219 168 991 25 320
4 10 5 5 5
A ls ó n é in e d i.................................. Dunaharaszti .............................. Taksony ...................................... S zigetszen tm iklós........................ T ö k ö l ............................................ H a lá s zte le k .................................. Szigethalom ................................ 1. Együtt
3 3 2 3 3
555 861 916 707 264 208 136 17 647
3 5 3 4 3
683 921 047 322 339 250 429 20 991
3 8 3 4 4
554 018 092 284 503 114 1 105 31 670
%
1 933 1 645 10 85 4
66 50 42 58
^28 145 936 309
18 305 5 829 5 583 29 717
8 589 785 9 374
9 746 826 10 572
2 212 57 2 269
29 / 27
4 263 5 592 1 424 3 476 2 980 17 735
4 6 1 4 3 20
610 671 635 168 093 177
976 1 906 398 1 322 467 5 069
27 40 32 46 18 34
1 499 1 945 4 843 8 157 22 444
8 2 5 9 25
(>24 110 406 180 320
9 2 5 9 27
360 433 883 821 497
1 861 488 1 040 1 664 5 053
25 25 21 20 23
13 7 4 24
805 073 104 982
15 7 6 29
500 705 112 317
17 8 9 35
631 411 673 715
3 826 1 338 5 569 10 733
28 19 136 43
4 300 10 133 3 908 5 865 3 941 1 401 1 747 31 295
4 12 4 10 4 2 2 41
546 474 178 420 660 206 826 310
4 15 4 13 5 3 4 51
770 108 498 163 393 963 552 447
470 4 975 590 7 298 1 452 2 562 2 805 20 152
11 49 15 124 37 183 161 64
11 3 4 18
029 896 936 863
1 534 769 8 303 634 765 237 846 626 108
14 5 4 24
fő (3)
+ +
R
6 133 1 047 1 790 .S’ 9.70
V áltozás 1919— 1965 közö tt (2)
GÁBO
4 811 871 1 324 7 006
1965
D R . PREISICH
A l s ó g ö d ........................................ Felsőgöd ...................................... 1. Együtt
1960
Település (1)
4 017 896 2 435 1 607 8 955
1920
1930
1941
1949
1960
1965
V á ltozá s 1949— 1965 k özö tt (2) fő (3 )
%
693 047 648 574 962
14 578 1 083 3 719 1 644 21 024
16 514 1 160 3 670 1 577 22 921
23 175 1 510 4 163 2 006 30 854
29 584 1 941 4 678 5 240 41 443
13 070 781 1 008 3 663 18 522
79 67 27 232 81
957 728 856 240 781
9 4 5 2 21
006 485 800 587 878
9 5 6 2 24
7 4 6 1 20
11 6 9 2 30
13 9 10 2 36
832 137 538 603 110
6 193 4 158 4 448 699 15 498
81 84 73 37 75
2 915 2 173 6 069 1 409 1 363 13 929
3 2 7 1 1 17
432 810 815 675 616 348
3 807 2 286 8 392 1 862 1 927 18 274
3 153 2 496 8 123 1 322 1 570 16 664
3 641 2 974 9 627 1 805 2 232 20 279
3 903 3 179 9 962 1 939 2 810 21 793
750 683 1 839 617 1 240 5 129
24 27 23 47 79 31
4 7 1 10 1 2
B u d a ö r s ........................................ T ö rö k b á lin t ................................ B u d a k e s z i.................................... N a g y k o v á c s i................................ 1. Együtt
7 3 5 2 18
S o ly m á r ........................................ P ilis s z e n t iv á n .............................. P ilisvörösvá r .............................. P ilis b o r o s jc n ő .............................. ü r ö m ............................................ ' 1. E gyütt
2 920 2 277 5 584 1 574 1 328 13 683
B u d a k a lá s z .................................. P o m á z .......................................... Csobánka .................................... Szentendre .................................. L e á n y fa lu ...................................... T a h it ó t f a lu .................................. P ócsm egyer ................................ S z ig e tm o n o s to r............................ 1. E gyütt
2 546 4 405 1 769 5 673 502 2 246 769 1 262 19 172
596 836 623 877 580 2 312 725 1 194 19 743
127 139 826 210 601 2 353 758 1 358 22 372
3 763 5 748 1 905 9 641 757 2 467 778 1 458 26 517
3 613 5 490 1 199 9 273 904 2 434 748 1 373 25 034
867 596 622 378 356 898 824 1 535 31 076
5 583 8 688 1 781 11 544 1 425 3 054 923 1 536 34 534
1 970 3 198 582 2 271 521 620 175 163 9 500
55 58 49 24 58 25 23 12 38
126 316
140 529
173 538
211 295
206 226
263 590
309 005
9 500
38
2 896 4 958 2 832 2 186 2 127 12 103
8 42 433 1 302 615 219 2 569
41 10 85 39 12 27
2. Budapesti agglomeráció össz.
395 534 030 226 185
7 3 4 2 18
2 4 1 5
3 5 1 7
814 176 979 883 S52
639 979 090 904 612
647 772 188 409 016
Budapcsl-környék agglom eráción k ív ü li települései S z ő d lig e t........................................ V eresegyh á za ................................ E rdőkertes .................................. Ö rszen tm ik ló s .............................. 1. E gyütt
891 1 969 239 910 1 420 4 538
371 2 651 479 1 070 1 542 5 742
1 337 3 590 858 1 355 1 702 7 505
1 667 4 231 1 432 1 421 1 793 8 877
2 4 1 1 1 9
054 525 530 571 908 534
2 4 2 1 2 11
597 586 399 956 061 002
T E L E P Ü L É S A G G L O M E К A С Iü
5 1 2 1 10
4 055 986 2 482 1 523 9 046
A BUDAPESTI
tírd .............................................. D i ó s d ............................................ Tárn ok ........................................ S zázh alom batta............................ 1. Együtt
1910
213
7 569 4 120 4 296 292 4 588
10 262 4 590 5 069 261 5 330
11 056 5 641 6 016 516 6 532
11 8 25 6 495 6 153 657 6 810
12 216 6 517 6 227 663 6 890
611 2 578 1 433 1 338 2 651 579 5 082 2 636 279 976 17 552
1 032 2 807 1 360 1 206 2 630 622 5 318 2 538 305 1 000 17 786
1 932 3 154 1 484 1 213 2 565 675 6 001 2 620 285 1 015 19 012
1 006 3 032 1 205 1 196 2 517 618 6 402 2 729 306 976 18 981
2 691 3 126 1 293 1 299 2 208 582 6 084 2 631 300 712 18 235
372 836 501 254 526 695 7 284 2 986 302 864 21 248
39 869
45 113
53 015
55 661
58 137
71 506
264 363
335 096
21 319 6 526
24 721 7 850
1 6 « 185
185 642
226 558
266 956
18 894 5 581
19 336 6 875
20 960 6 095
22 130 5 172
17 693 7 454 7 351 789 8 140 3 3 1 1 2
A BUDAPESTI
TELEPÜLÉSAGGLOMERÁCIÓ
215
nem teljesen alvóváros jellegű az Ecser— M aglód— Gyömrő településcsoport. A z összes keresők 67— 55, ill. 50%-ának Budapest a munkahelye. Maglódon kisebb mértékű iparfejlődés van folyam atban ; az o tt dolgozók száma 1957— 1965 k ö zött 137-ről 406-ra em elkedett. A három település lakosainak száma 1920 óta mérsékelt, egyenletes jellegű fejlődést mutat, 1949— 1965 k özött együttesen 15 000-ről 18 200-ra em elkedett. Jelentősebb a fejlődés a ceglédi vasútvonal, ill. az Ü llői út mentén a Pestlőrincre tapadó Vecsés, Ü llő és a Pestim re folytatását képező G yál eseté ben. A lakosság száma Vecsésen 1920— 1941 k özött 9400-ról 14 075-re, m ajd új parcellázások következtében 1965-ig 17 631-re em elkedett. 1949— 1965 kö z ö tt az emelkedés kereken 30% . Ü llő fejlődése lassúbb, a növekedés 15 év a la tt kb. 20%-os. M indkét település dolgozóinak 60%-a Budapestre ingázik. Gyál a két világháború kö zött jelentéktelen település volt, a pestimrei közle kedés megjavulásának hatására rohamos fejlődésnek indult, 1949. évi 410-1 lakosról 1965-ig 9673-ra, tehát 130%-kal növekedett. H ely i ipara jelentékte len, a dolgozók 65%-a budapesti munkahelyre jár. A három település lako sainak együttes száma 1965-ben kereken 36 000. A lajosmizsei vonalon Buda pesttől már távolabb fek vő Ócsa és Felsőpakony 1965. évi 8800 főn yi lakos sága 1949 óta 30% -kal növekedett és lényegében mezőgazdasági jellegű köz ség maradt, innen a dolgozók 40% -a já r budapesti munkahelyre. A Budapesttől délkeletre fek vő terület jellegzetessége az, hogy a fő várostól távolabb eső, közvetlen környékéhez nem sorolható községek egy ré széről is igen nagy a napi munkaerő-áramlás a budapesti ipari üzemekbe. M o norról csaknem 3500, Albertirsáról 2500, az összes dolgozók 40— 40% -a, Tápiószecsőről, Ceglédbercelről 1300— 1200, a dolgozók több m int 50% -a jár budapesti munkahelyre. Kisebb abszolút számot, de hasonló arányt találunk Tápiósüly, Tápiósáp, Ú r i és Kakucs községek vonatkozásában. E z a jelenség nem tekinthető egészségesnek, hiszen a közlekedési távolságok és körülmé nyek folytán a munkahely-lakóhely közti utazási idő mindenütt meghaladja a z egy, sok esetben a másfél órát. A környéki települések közül külön összefüggő csoportot alkotnak a dél pesti és Csepel-szigeti, túlnyom órészt a Dunaharaszti— Szigetszentmiklós H É V vonalhoz kapcsolódó települések. E zeket a második világháború után a lakosság számának igen magas növekedési üteme jellem zi. Dunaharaszti, Alsónémedi, Taksony, Halásztelek, Szigetszentmiklós, Szigethalom és Tököl lakosainak együttes száma 1949-ben 31 300 vo lt, 1965-ben 51 500, e z 64%-os emelkedésnek felel meg. A z ipari munkahelyek száma a 12 000-et meghaladja, emelkedésük 1957 óta több mint 100%-os. Dunaharaszti kereső lakosainak töb b m int 50% -a dolgozik Budapesten, a Csepel-szigeti települések dolgozói nak nagy része a szigethalmi és tököli üzemekben talál munkahelyet. A városiasságot ma még teljesen nélkülöző településcsoport továb bi fejlődése az egym ás közötti szorosabb közlekedési kapcsolatot és m egfelelő központi je l legű területek kialakítását igényli. A szabadkai vasútvonal mentén fekvő, szintén a Budapest környék 64 községéhez tartozó Dunavarsány kereső lako sainak 46% -a dolgozik Budapesten, lakossága 1949— 1965 kö zött 2700-ról 3960-ra, a helybeli ipari munkahelyek száma 4-ről 512-re em elkedett. A z É rd — Diósd— Tárnok— Százhalombatta együttesre É rd n agykiterje désű beépített területének túlsúlya és Százhalombatta legújabban bekövet k ezett iparosodása jellem ző. A z egész településcsoport együttes lakossága
216
DR.
P R E I S I C H
G Á B O R
1965-ben 41 443 fő. É rd lakosszáma 1930-ban még nem haladta meg a 6000-et, az 1930-as években a hatalmas K á ro ly i hirtok parcellázása és az ezzel kapcso latos ingyenes autóbuszjáratok indították meg a fejlődést; 1941-ig a lakosság száma csaknem 10 000 fő vel növekedett, a növekedés még a háborús években sem állt meg. 1949— 1965 között az emelkedés 79%-os, 16 514-ről 29 584-re nőtt. T ová b b i emelkedése várható addig, am íg a parcellák be nem épülnek. E z a harmincezer lakosú terület azonban, amelynek nagysága 6304 ha, több mint a pesti belső kerületeké — az V .— V I . — V I I . — V I I I . — I X . — X I I I . kerü leté eg yü ttvéve — , ma is alacsony színvonalú előváros (szuburbia) jellegű. Városias központ, 30 000 lakost kulturális, egészségügyi stb. vonalon kielé gítő intézm ények nem alakultak ki. Érd kereső lakosságának 55% -a ingázó, azonban csak 44 %-a jár Budapestre, 11% más településekben, elsősorban Diósdon és Százhalombattán dolgozik. Jellegzetes a nyugdíjasok igen magas, 3000-et m egközelítő száma, am elyet az 1075 mezőgazdasági foglalkozású kereső egészít ki. Százhalombatta fejlődését az oda telepített erőműnek és olajfinom ítónak köszönheti, am elyeket tervszerű lakástelepítés kísért. 1960ban még csak 2006 lakosú kisközség; 1965-ben népességszáma meghaladja az 5200-at, 1949 óta 230%-os növekedése a legnagyobb valam ennyi pestkör nyéki település közül. A munkahelyek számának növekedése távolabbi kör nyékre is kihat, erre lehet következtetn i a tőle m integy 10 km-re fek vő Ercsi lakosságának jelentős emelkedéséből is. Százhalom batta továbbfejlesztésének logikus folytatása a nagy lakosságtartalékkal rendelkező Érddel való szoro sabb kapcsolat volna. A budai hegyvidék aljában fek vő községeket — a budapesti kapcsolat szem pontjából — az jellem zi, hogy a m egközelítés nehezebb volta m iatt fejlődésük, ingavándor-forgalmuk nagym értékű emelkedése csak szűkebb te rületen, nagyjából csupán a fővárost környező első településgyűrűben jelen t kezik, m íg a Budapest határához tapadó Törökbálint, Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi együttes népessége 1949 óta 20 600-ról 36 000-re nőtt, ami átla gosan 75% növekedésnek felel meg. A legmagasabb — 1949 óta 81% , ill. 84% — arányú Budaörs és Törökbálint növekedése. E z a Budapest beépített területére rátapadó két község a főváros központjához közelebb fekszik, m int nem egy a közigazgatási határon ma belül fek vő település. Megközelítésük nehézségei ellenére fejlődésük feltartóztath atatlan , a legutóbbi útépítések folytán kapcsolatuk a város belső területeivel jelentősen m egjavult, ami abban is megnyilvánul, hogy az ipari munkahelyek száma, am ely 1949-ben még jelentéktelen mennyiségű vo lt, m indkét községben 3000 körül van. Budaörs kereső lakosságának 1960-ban 55% -a, Törökbálintnak 38%-a dol gozott Budapesten, ez az arány feltehetően az új helyi munkahelyek kö vet keztében azóta csökken v a g y legalábbis stagnál. Lakásviszonyaik a Buda pest környéki települések között a legsúlyosabbak közé tartoznak, az egy lakásra jutó lakosok száma 3,7 körül van. T ová b b i fejlődésük egyik akadálya a vízellátás megoldatlansága. E z csak regionális vízm ű v a g y a budapesti vízhálózatba való bekapcsolás útján oldható meg. Budakeszi közvetlenül a főváros határához tapad, egészségügyi intézm ényei, közm űvei, közlekedése a budapesti hálózat részei. Lakossága 1920— 1941 k özött 4800-ról 6900-ra em elkedett, 1949-ig 6090-re csökkent, 1949 óta 73% -kal 10 500 főre növeke dett, sajnálatos módon nem olyan színvonallal, mint ahogy az kedvező fek vése és megközelítési módja és egészségügyi szerepe alapján várható lett v o l
A B U D A P E S T I
T E L E P Ü L É S A G G L O M E R Á C I Ó
217
na. Ipari munkahelyek hiánya folytán a községfejlesztés anyagi lehetőségei szűkösek, ez fejlődésének m ódjában megnyilvánul. A z e községeket környező 9 községből álló, 1949-ben kereken 18 000 la kosú településgyűrű8 mai lakosszáma 22 000; a növekedés 1949 óta 23% , a Budapestre járók száma a kereső lakosság 40% -a alatt van. M indez annak jele, hogy Budapest-környékhez sorolásuk ellenére a fővárossal való kap csolatuk kevésbé jelentős. Solymár, Pilisszentivánnal, Pilisvörösvárral, Pilisborosjenővel és Ürömm el alkot egy, az esztergomi vasútvonalra fűződő településcsoportot, am elyre a bányászatban foglalkoztatottak létszámcsökkenése, ugyanakkor a főváros hoz legközelebb eső Solymáron az ipari munkahelyek számának növekedése jellem ző. Lakosságuk együttes száma 1965-ben 21 793 fő. (A z e vonalon fekvő Piliscsaba már a dorogi iparvidék vonzásterületébe esik.) A településcsoport továb bi fejlődésének előfeltétele, m int Törökbálintnál, a vízellátás megoldá sa; népességszám-növekedésük sem a két háború között, sem a második v i lágháború óta nem jelentős. A fővároshoz va ló közelség bizonyos feszítő erővel bír, azt azonban a települési lehetőségek k orlátozott volta és a bányák ki merülése ellensúlyozza. A z észak-pesti településcsoporthoz hasonlóan többféle szerepkör együttes jelentkezése jellem zi a szentendrei H É V vonalra, illetve a Szentendre — Visegrád útra fűződő észak-budai településcsoportot, Budakalász, Pomáz, Szentendre, Leányfalu, T a h i együttesét, am elyek ma már úgyszólván egyet len összefüggő településsávot alkotnak. A településcsoporthoz számítható Csobánka, Szigetmonostor és Pócsm egyerrel együ tt lakosságuk 1965-ben 34 500 fő. A Duna-jobbparti településsávra az üdülőterületi jelentőség jellem ző, ugyanakkor a közlekedés és a gépkocsiforgalom emelkedése folytán alvó város jellegük is növekszik. E z t mutatja az állandó lakosok számának 1949— 1965 k özötti átlagosan 38%-os emelkedése; ez alól csak részben a szigeten fek vő Tah itótfalu és az iparosodó, városias Szentendre a kivétel, ezekben az emelkedés 25% . A z üdülési szerepkör m ellett a helyi ipar jelentőségét m utatja az a körülmény, hogy a Budapesttel kitűnő összeköttetésben levő községek ből a keresőknek kevesebb m int 25% -a já r budapesti munkahelyre. Épületeik és ellátottságuk színvonala — különösen a Duna közelében levő területeken— általában magasabb a környék átlagos településeinél, bár az üdülőterülettől m egkívánható szintet — Leányfalu kivételével — nem érik el. Fentiekből konzekvenciaként egyelőre az alábbiakat lehet leszűrni: A Budapesttel szoros közösségben élő — a továbbiakban „budapesti agglom erációnak” n evezett területhez tartozó településeket, az egyes közle kedési vonalak mentén való csoportos elhelyezkedés, az „alvólakosság” , de egyben az ipari munkahelyek számának gyors növekedése, a fővárossal mind szorosabbá váló kapcsolat, a mezőgazdasági jelentőség csökkenése, de — egyelőre legalább — a városias színvonal hiánya jellem zi. K evés kivételtől eltekintve — még nem alkotnak a fővárossal összeépült homogén elővárosú „szuburbia” jellegű településszövedéket; növekedésük ellenére egyelőre őrzik önálló jellegüket. T ová b b i fejlődésük, növekedésük azonban feltartóztath a tatlannak látszik. Feltételezhető, hogy egy idő múlva az agglom eráció terü lete — m egfelelően irá n yíto tt fejlesztés esetén — Budapesttel lakóhely 8 M artonvásár, Tordas, G yuró, Sóskút, Pu sztazám or, B ia to rb á g y , P á ty , T e lk i, Budajenö.
218
DR.
P R E I S I C H
GÁ BOR
munkahely-üdülés-közlekedés vonatkozásában városias jellegű egységet fo g alkotni. A fejlődést előm ozdítja az a körülmény, h ogy az állam i lakásépítés fokozódása, a budapesti beépíthető területek csökkenése az egyéni lakásépíttetők nagy részét, előbb-utóbb az állami lakásépítés egy részét is Budapest határán kívülre fogja szorítani. U gyanez a kényszerítő körülm ény hat az ipari telepítések egy részére azonfelül, hogy a helyben élő lakosság foglalkoztatása is m egköveteli egyes üzemek környékre telepítését. A z életszínvonal emelke dése és a technikai fejlődés várhatóan ki fogja kényszeríteni az így betelepült, ill. betelepülő területek ellátási színvonalának városias szintre emelését is.
Megállapítható, hogy a Budapest környéki községek a Budapestre veze tő, a sugárirányú közlekedési rendszer egyes ágai mentén csoportosulnak. Ily módon nagyszámú, egym ástól többé-kevésbé független csoportot alkot nak, amelynek határozott irányú fejlődési tendenciája kevésbé figyelh ető meg, mint a v o lt peremtelepülések — mai peremkerületek — fejlődésében.
A B U D A P E S T I
T E L E P Ü L É S A G G L O M E R Á C I Ó
219
Kétségtelen azonban, hogy északi irányban jellegzetes Duna-menti te lepülési sávok vannak kialakulóban, a jobb parton inkább üdülési, a bal parton inkább ipari jelentőséggel. A pesti városhatár mentén, az A lfö ld felől Buda pestre irányuló felvándorlás útjában, a pesti üzemekben dolgozó munkások „alvótelepü lései” alakultak ki. Délen a Duna mentén és a Csepel-szigeten erő teljes ipari fejlődés jellegzetes. Legújabban ipari fejlesztési törekvés tapasz talható a budai oldalnak a főváros nyugati oldalához tapadó településeinél is. É rd, mint a nagyarányú parcellázási propaganda révén keletkezett, arányta lanul n agyterületű és nagy lakosszámú képződm ény, kiesik a folyam atos fej lődés folytán keletkezett többi település léptékéből. H a a budapesti agglomeráció határát m eg akarjuk vonni, figyelem be kell vennünk a települések térbeli elhelyezkedését, fejlődését és szerkezeti kap csolatait ugyanúgy, mint a lakosság ingavándor-forgalm ának nagyságát és a Budapest vonzóereje folytán beállott lakosságnövekedést. A települések ipari fejlődését aszerint kell értékelnünk, h ogy lényegében a budapesti ipar telep helyeiről, v a g y önálló, regionális vonzással bíró iparüzemek együtteséről van-e szó és el kell döntenünk, h ogy az utóbbi esetben indokolt-e a budapesti agglom erációhoz sorolás. Vitathatatlan viszont, h ogy azok az eddig Budapestkörnyékhez sorolt községek, amelyeknek budapesti ingavándor-forgalm a nem jelentős, erőteljes növekedést nem mutatnak és településszerkezetileg önállók — m int például a M artonvásártól Budajenőig terjedő 9 település csoportja — , nem tartoznak a budapesti agglom eráció települései közé. Fenti meggondolások alapján vitatható, h ogy Vác és Gödöllő a budapesti agglom eráció szerves részei-e? Település-szerkezeti adottságok, a települések erőteljes fejlődése és Budapesttel való közvetlen közlekedési kapcsolatok az agglom erációhoz tartozás m ellett szólnak. A két város azonban ma már több féle iparral rendelkező, növekedő, regionális szerepkörű település, lakosaik túlnyom ó többsége helyben dolgozik, sőt környékükről kisebb saját inga ván dor-forgalom m al is rendelkeznek. E zért továb bi önálló fejlődésük és környe zetük regionális ellátása érdekében kedvezőbb megoldásnak látszik, ha az agg lomerációba besorolás h elyett regionális jellegű szerepkört szánunk nekik. É z esetben azonban a két város közvetlen környékét, V ác esetében Sződöt és Sződligetet, Gödöllő esetében a Veresegyház— Erdőkertes településcsoportot és Isaszeget is indokolt kiem elni a budapesti agglomerációba sorolt községek közül. E z esetben a budapesti agglom eráció községeinek száma a Budapestkörnyék gyű jtőfogalom alatt szereplő 64-ről 45-re redukálódik. A budapesti agglomeráció fővárosi határon kívü li területének rendezett fejlesztése csak Budapest általános rendezési tervének készítésével egybe hangolt módon képzelhető el, oly módon, hogy egy-egy településcsoportot egységnek fogunk fel és egy-egy ilyen egység városias m agját igyekszünk megalkotni. N em tekinthető hibának a helyi ipar telepítése egyes szektorok ban, ha ez nem jelenti az egész budapesti agglom eráció ipari túlsúlyának felesleges növelését, hanem a fővárost teherm entesíti. E z esetben az ipari te lepítés előnnyé válhat az esetben, ha a munkahelyeket oly módon tudjuk elhelyezni, hogy a környező lakóterületeket és üdülési területeket ne zavar ják és ha fel tudjuk őket használni egy-egy településcsoport városias ellátásá nak, közművesítésének, központképzésének elősegítésére. A z agglomeráció települései felhasználhatók a családi házak és társasházak fővárosban kim e rülő területének pótlásán kívü l a hétvégi üdülés szervezett megoldására is.
220
DR.
P R E I S I C H
GÁBOR
РО СТ Б У Д А П Е Ш Т С К О Й А Г Л О М Е Р А Ц И И И С В Я З А Н Н Ы Е С Н И М П РОБЛЕМ Ы
Р езю м е В окрестностях Будапеш та можно односмысленно ограничить терри торию тех населенны х пунктов, развитие которы х отраж ает влияние и х тесной связи со столицей. Д л я этих населенны х пунктов характерными я в ля ю тся быстрый рост численности населения, относительно больш и е разм еры будапеш тского м аятникового движения и — отчасти — развития промы ш ленности, имеющие место за последние годы. Они четко об о со б ля ю тся от терирторий, не входящ их в них, численность населения которы х за п о след н и е 15 лет, как правило, не возрасла значительно, а скорее н а х о ди лась в стадии стагнации и ли сократилась. Х ар ак тер и зуем ую таким обра зом м ассу населенны х пунктов мы называем Б у д а п е ш т с к о й А г л о м е р а ц и е й . Развитие этой территории в период м еж ду двум я мировыми войнами характери зовалось ростом относительного веса бывш их периферийных населённы х п у н к т о в — в настоящ ее время у ж е периферийных районов, пр инадлеж ащ их к Б удапеш ту, — а п осле второй мировой войны — насе лен н ы х пунктов в окрестностях Будапеш та. За этим ростом развитие ком м ун альн ы х у с л у г и сети к ом м ун альн ы х учреж дений следует то льк о с опозданием. Отдельны е населенны е пункты составляю т характерны е груп пы с точки зрения развития. Б ольш ин ство и х имеет характер «спящ его города», больш ая часть и х активного населения (больш е чем 5 0 % ) работает в Будапеш те, но имеются такж е и груп пы населенны х пунктов, имеющих промыш ленный характер и ли характер курорта. Систематизированное развитие населенны х пунктов, находящ ихся в Б удапеш тской агломерации за границами столицы, можно себе предста вить тольк о в соответствии с план ом общ его городского развития Б у д а пешта. В очерке подробно анали зирую тся сводные данные по развитию Б у д а пешта, будапеш тских периферийных районов и окрестностей Будапеш та и одновременно делается попытка на характеристику отд ельны х груп п насе л ен н ы х пунктов с помощ ью и х сопоставления. •
P O P U L A T I O N G R O W T H O F T H E B U D A P E S T A G G L O M E R A T IO N A N D S O M E O F IT S P R O B L E M S S u m m ary T h e area o f those settlem ents around B u dapest th e d evelo p m en t o f which is in close connection w ith th e cap ital, can be u n equ ivo cally determ ined. T h e ir characteristics are a rapid population grow th , th e re la tiv e ly b ig size o f com m u tin g w ith B u da pest and, p a rtly , th e indu strial d evelop m en t w hich has taken place during th e p ast years. T h e y are d ecid ed ly ou tstan din g fro m areas out o f th e ir borders w h ose num ber o f population has, as a rule, n ot grow n s ign ific a n tly during th e past fifteen years but was eith er at stagnation or fe ll back. T h e thus characterized group o f settlem ents is called Budapest A gglom eration . T h e d evelop m en t o f this area was characterized b etw een the tw o w o r ld wars b y the re la tiv e gro w th o f th e significance o f form er b order settlem ents — now a lrea d y b order regions b elon gin g to B u da pest — and, a fte r the second w o rld w a r b y th a t o f the settlem ents around Budapest. T h e d evelo p m en t o f com m unal w orks and services and com m unal n et w o rk are late in fo llo w in g this rapid population grow th . F ro m the p oin t o f v ie w o f th e d e v e lo p m e n t d ifferen t settlem ents can be d eterm ined as fo rm in g characteristic groups. T h e ir m a jo r ity can be considered as o f “ sleeping to w n s ” a g re a t number, ab out f i f t y per cent, o f th e ir earning p opulation h avin g th e ir respective places of w ork in Budapest. T h e re are also groups o f settlem ents w h ich h ave an indu strial character, and som e others h a ve th e character o f resort, h olid a y places.
A B U D A P E S T I
T E L E P Ü L É S A G G L O M E R Á C I Ó
221
T h e system atic d ev elo p m e n t o f th e settlem ents ou tsid e th e fro n tiers o f th e ca p ita l in th e B u dapest A g g lo m e ra tio n can be p erform ed o n ly in accordance w ith the gen eral plan o f d evelo p m en t o f Budapest. A d etailed analysis o f th e sum m arized d ata on th e d evelo p m en t o f B udapest, o f the b order districts o f B u dapest and o f th e B u dapest area is given in th e paper, and, b e sides, th ere is an a tte m p t to ch aracterize d ifferen t groups o f settlem ents b y com parin g them w ith each other.
