a Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium szervezeti és működési szabályzata

a Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium szervezeti és működési szabályzata

1

Tartalomjegyzék 1.

2.

3.

4.

5.

6.

általános rendelkezések ............................................................................................................................................ 4 1.1.

A szabályzat célja .............................................................................................................................................. 4

1.2.

A szabályzat jogszabályi háttere ....................................................................................................................... 4

1.3.

Az intézmény adatai .......................................................................................................................................... 4

1.4.

A szabályzat hatálya .......................................................................................................................................... 4

1.5.

Az szmsz elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............................................................................................ 5

A szervezet ................................................................................................................................................................ 5 2.1.

Szervezeti felépítés ........................................................................................................................................... 5

2.2.

a vezetők feladatmegosztása ............................................................................................................................ 5

2.3.

Az iskolai vezetőség........................................................................................................................................... 7

2.4.

A bélyegzők használata ..................................................................................................................................... 7

2.5.

A vezető és az általános helyettes helyettesítési rendje .................................................................................. 7

2.6.

A munkaközösségek .......................................................................................................................................... 7

Kapcsolatrendszer és tájékoztatás ............................................................................................................................ 8 3.1.

Kapcsolattartás a diákönkormányzattal............................................................................................................ 8

3.2.

A szülői munkaközösség.................................................................................................................................... 9

3.3.

Kapcsolattartás a szülőkkel ............................................................................................................................. 10

3.4.

A vezető és az iskolaszék kapcsolattartása ..................................................................................................... 11

3.5.

Külső kapcsolatok rendszere ........................................................................................................................... 11

3.6.

A pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás ...................................................................................... 12

Működés, épülethasználat, munkarend ................................................................................................................. 12 4.1.

Az épület nyitva tartása, belépés, portaszolgálat ........................................................................................... 12

4.2.

A termek nyitva tartása................................................................................................................................... 13

4.3.

A kulcsok helye használata.............................................................................................................................. 13

4.4.

A benntartózkodás rendje............................................................................................................................... 13

4.5.

Az osztálytermek és szekrények használata ................................................................................................... 14

4.6.

A vezetők munkarendje .................................................................................................................................. 14

4.7.

A pedagógusok munkarendje ......................................................................................................................... 14

4.8.

A nem pedagógus munkavállalók munkarendje ............................................................................................. 15

Ellenőrzés és munkaköri leírások ............................................................................................................................ 15 5.1.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ......................................................................................... 15

5.2.

Munkaköri leírás minták ................................................................................................................................. 16

Biztonság, nyomtatványkezelés .............................................................................................................................. 22 2

7.

8.

9.

6.1.

Intézményi védő, óvó előírások, valamint a gyermekek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése ........ 22

6.2.

Teendők rendkívüli eseményekkor ................................................................................................................. 23

6.3.

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, tárolása, kezelése ............................. 23

Tanulókkal kapcsolatos ügyek ................................................................................................................................. 24 7.1.

A felvételi és specializációkra történő besorolás ............................................................................................ 24

7.2.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................................................. 24

7.3.

Tankönyvellátás .............................................................................................................................................. 25

7.5.

A tanuló által létrehozott alkotás tulajdonjoga .............................................................................................. 26

7.6.

A fegyelmi eljárás szabályai ............................................................................................................................ 26

Pedagógiai jellegű rendelkezések ........................................................................................................................... 30 8.1.

Az egyéb foglalkozások célja, formái, időkerete ............................................................................................. 30

8.2.

ünnepélyek, hagyományok ............................................................................................................................. 31

a könyvtár ............................................................................................................................................................... 31 9.1.

A könyvtár szervezeti és működési szabályzata, gyűjtőköre, a könyvtáros munkaköri leírása ...................... 31

3

1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A SZABÁLYZAT CÉLJA A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban szmsz) határozza meg. Megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-a alapján történik. Az szmsz határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2. A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE  2011. évi CXC. tv a köznevelésről  2012. évi CXXIV. tv a köznevelési módosításáról  229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról (2013. augusztus 31-ig.)  20/2012 (VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről  26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  2012. I. törvény a Munka törvénykönyvéről  1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 1.3. AZ INTÉZMÉNY ADATAI       

neve: Szilágyi Erzsébet Gimnázium oktatási (OM) azonosítója: 035219 címe: 1016, Budapest, Mészáros utca 5-7. KSH-azonosítója: 155010888531322-01 PIR-azonosítója: 501080 adószáma: 15501088-2-41 törzsszáma: 5010803

1.4. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 4

A szabályzat hatálya kiterjed az iskolával jogviszonyban lévő tanulókra, illetve – vizsgáik alatt – a jogviszonyukat szüneteltetőkre, az iskolában bármely alkalmazási formában dolgozó pedagógus és nem pedagógus alkalmazottakra, valamint mindenki másra, aki az iskola területére belép. Jelen szabályzat visszavonásig, illetve új vagy módosított szabályzat kiadásáig érvényes. 1.5. AZ SZMSZ ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, miután kikérte a diákönkormányzat és az iskolaszék véleményét. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskolatitkárságon munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 2. A SZERVEZET 2.1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS érdekvédelem: szakszervezet, közalkalmazotti tanács

igazgató

igazgatóhelyettesek

munkaközösségvezetők tanárok iskolatitkár

diákszervezet

szülői szervezet

oktatást segítők: rendszergazda, laboráns, pedagógiai asszisztens

2.2. A VEZETŐK FELADATMEGOSZTÁSA A közoktatási intézmény vezetője, az igazgató – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a fenntartó által átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

5

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a külső és nemzetközi kapcsolatok és együttműködések kialakításáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az igazgató dönt a felvételi és átvételi kérelmekről, vagyis a tanulói jogviszony létesítéséről, a tanulók csoportba sorolásáról, a tanuló által választott tantárgy megváltoztatásáról vagy leadásáról, valamint a hozzá intézett szülői, illetve tanulói kérelmekről, különösen hosszabb (3 napot meghaladó) előre látható hiányzás esetében, valamint dönt a mentességi kérelmekről. Az igazgató jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az intézményben az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes segíti. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre, öt évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladatés hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Feladatuk alapvetően a következőkre terjed ki: a) eseti helyettesítés elrendelése és a túlórák nyilvántartása b) órarendkészítés c) a vizsgák (felvételi, érettségi, javító, osztályozó, különbözeti, belső) szervezése d) továbbképzések koordinálása e) az elektronikus napló adminisztrátori kezelése f) vezetői ügyelet ellátása g) rendezvények koordinálása h) a munkaközösségek munkájának koordinálása, ellenőrzése i) a tanárjelöltek fogadása, kapcsolattartás a küldő intézménnyel j) versenyek koordinálása k) statisztikák, beszámolók készítése l) a tantestület, a diákok és a szülők tájékoztatása a hozzájuk tartozó területekről Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 6

2.3. AZ ISKOLAI VEZETŐSÉG Az igazgató munkáját a helyetteseken kívül az alábbi feladatokat ellátó alkalmazottak segítik: a munkaközösség-vezetők szakmai, nevelési-oktatási kérdésekben; a diákönkormányzatot segítő tanár a diákságot érintő intézkedésekben; a közalkalmazotti tanács elnöke a munkaügyi kérdésekben; a szülői munkaközösség választmánya az iskolai életet érintő stratégiai döntésekben, a pénzügyi ügyintéző-gondnok az épület üzemeltetésével és a programok, tevékenységek technikai feltételeinek biztosításával összefüggő kérdésekben. 2.4. A BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdaságvezető és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor, a könyvtáros a tan- és egyéb könyvek rendelésekor, állományba vételekor. Az iskola más dolgozói hivatalos iskolai irataik (pl. versenyre való jelentkeztetés) hitelesítésekor az iskolatitkárhoz fordulnak. 2.5. A VEZETŐ ÉS AZ ÁLTALÁNOS HELYETTES HELYETTESÍTÉSI RENDJE Az igazgatót távollétében (ebben a sorrendben) az általános vagy a második igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 2.6. A MUNKAKÖZÖSSÉGEK A munkaközösségek nem elkülönült szervezeti egységek, hanem szakmai közösségek, amelyeknek célja elsősorban a szakmai munka fejlesztése, összehangolása, ellenőrzése, a pedagógusok támogatása, valamint egymással együttműködve az iskolai képzési kínálat kialakítása és fejlesztése. Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: 1) osztályfőnöki 7

2) magyar nyelv és irodalom 3) matematika 4) informatika-technika 5) történelem, erkölcstan, etika, filozófia 6) angol-német 7) neolatin (francia, olasz, spanyol) nyelvi 8) természettudományos (biológia, fizika, földrajz, kémia) 9) művészeti (ének-zene, vizuális kultúra, mozgóképkultúra, tánc és dráma) és latin 10) testnevelés A munkaközösség-vezetők – akik feladataikat munkaköri leírás szerint végzik – alapvetően az alábbi teendőket végzik:  segítik az igazgatót a pedagógiai program és a helyi tanterv elkészítésében, megírásában;  javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra;  segítik a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését;  koordinálják a tanulók versenyeztetését;  koordinálják a tankönyvválasztást;  részt vesznek a pedagógiai munka belső ellenőrzésében és értékelésében;  követik a szakterületüket érintő szakmai változásokat, újdonságokat;  segítik a tanárjelöltek és a pályakezdők mentorálását;  tanévenként legalább három, a teljes munkaközösséget érintő konzultációt, megbeszélést szerveznek;  javaslatot tesznek a tanításhoz szükséges beszerzésekre;  koordinálják a tanulókra vonatkozó helyi mérési-értékelési eljárásokat. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bízza meg, legfeljebb 5 évre. A véleménykérés történhet egyenként vagy a teljes munkaközösség együttes jelenlétében, szóban vagy írásban. 3. KAPCSOLATRENDSZER ÉS TÁJÉKOZTATÁS 3.1. KAPCSOLATTARTÁS A DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

8

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségei közül a nem szaktantermi státuszú tantermeket, a társalgót és az aulát, az iskola berendezései közül egy fénymásolót és egy számítógépet az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhat. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai szmsz jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások – amennyiben tud az iskola ilyesmit biztosítani – elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzatot segítő tanár rendszeresen, de legalább félévente kétszer egyeztet szóban az iskola igazgatójával vagy valamelyik igazgatóhelyettessel, valamint beszámol a nevelőtestületi értekezleteken a tervekről és a lezajlott programokról. 3.2. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG Az iskolában működő szülői szervezet a szülői munkaközösség. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, A szülők véleményezik az iskolai alapdokumentumokat: a pedagógiai programot, az szmsz-t és a házirendet, ezen kívül kéréssel vagy javaslattal fordulhatnak az iskola igazgatója felé. 9

3.3. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL A szülők informálása az iskolai folyamatokról, eseményekről, programokról, eredményekről, döntésekről, az egyes tanulókkal kapcsolatos tanulmányi és egyéb kérdésekről, valamint az iskola tájékozódása, a szülői észrevételek és visszajelzések fogadása fontos tevékenység. Ennek érdekében az iskola több fórumot és több lehetőséget is biztosít a szülőkkel való kölcsönös információcserére. Az iskola igazgatója az éves munkatervben meghatározott, szükség esetén pedig egyedi időpontban találkozik a szülői szervezet képviselőivel, illetve a szülőket is tömörítő iskolaszékkel. A találkozó időpontjáról írásban értesíti az érintetteket. Az egyes osztályokba járó diákok szüleivel testületileg az osztályfőnök tart kapcsolatot, ennek fóruma elsősorban a szülői értekezlet. Szülői értekezletet az éves munkatervben meghatározott időpontban tartunk, legalább félévente egyszer, de van lehetőség a rendkívüli – előre nem tervezett – szülői értekezlet megtartására is. A diákokat érintő legfontosabb teendőkről és programokról – tankönyvrendelés, ebédbefizetés, táborok, kirándulások – írásban vagy a honlapon is tájékoztatjuk a szülőket. A szaktanárok az általuk tanított diákok szüleivel tartják a kapcsolatot. Lehetőség van a személyes kapcsolatfelvételre is, ennek érdekében az iskola úgy készíti el a tanárok órarendjét, hogy legyen heti egy olyan, tanítási időn belüli órájuk, úgynevezett fogadóóra, amikor a tanár – lehetőleg előzetes egyeztetés után – alkalmat ad a szülőknek a személyes találkozásra. Félévente egyszer, az éves munkatervben meghatározott időpontban szervezünk fogadóestet, amelyet a hagyományos munkaidő után tartunk. Az osztályfőnök és a szaktanárok az iskolai dokumentumokon keresztül is adnak tájékoztatást. A tanulók előmeneteléről és érdemjegyeiről, hiányzásairól és késéseiről, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyéb bejegyzésekről – dicséretek, figyelmeztetések, kérések – egyrészt a tájékoztató füzeten (ellenőrző), másrészt az elektronikus naplón keresztül. A tájékoztató füzetet a tanuló vezeti. A szülő kérheti, hogy az érdemjegyek közlése céljából az iskola naplókivonatot nyomtasson a tanuló osztályzatairól. A szülőkkel való kommunikáció teljes értékű formája az elektronikus levél, amennyiben a szülő az iskola rendelkezésére bocsátotta e-mail címét. Ugyanakkor írásban kell értesíteni a szülőket a félévi és az év végi osztályzatokról a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány kiadásával, valamint a tanuló felvételéről, felvételi kérelmének elutasításáról, az írásban beadott kérelmekre születő döntésekről, határozatokról, valamint fegyelmi eljárás megindításáról. 10

Általános jellegű, de elsősorban a tanügyi adminisztrációval kapcsolatos tájékoztatás céljából az iskolatitkár is kereshető. Az iskola honlapja is fontos információforrás. Itt van közzé téve a pedagógia program, a házirend, az éves munkaterv, és az úgynevezett aktuális rovatban a mindenkit vagy egyes csoportokat érintő hírek, így különösen az ebédbefizetés időpontja, az iskolai rendezvények helye és ideje. 3.4. A VEZETŐ ÉS AZ ISKOLASZÉK KAPCSOLATTARTÁSA Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú, 3-3 képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,  tisztségviselőinek megválasztása,  az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZszabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben  a házirend elfogadásakor 3.5. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE Az iskola személyes, telefonos és írásbeli kapcsolatot tart a fenntartóval és az üzemeltetővel. Valamennyi hivatalos ügyben a kérések és tájékoztatások iktatott formában, írásban történnek. Iskolánk vezetőtanárai foglalkoznak tanárjelöltek képzésével, így az iskola kapcsolatot tart a küldő felsőoktatási intézménnyel. A kapcsolat részleteit eseti szerződés rögzíti. A gyermekjóléti szolgálattal és a pedagógiai szakszolgálattal az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot. 11

Az iskola életében újdonság a kötelezően megszervezendő közösségi szolgálat. E feladat megvalósítása során számos szervezettel működünk együtt. A közösségi szolgálatról és a partnerintézményekről az iskolatitkárságon, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőstől lehet tájékoztatást kérni. A Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal – mivel iskolánk ecdl vizsgaközpont – a vizsgáztató tanárok és a koordinátori feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens tartja a kapcsolatot. Az ökoiskolai hálózattal a természettudományi munkaközösség kapcsolattartója működik együtt. Az iskolában működik a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Sportegyesület. Emelt szintű érettségi vizsgaközpontként a tavaszi vizsgaidőszakban a szervezés kapcsán szoros együttműködésben vagyunk az Oktatási Hivatallal. A nemzetközi kapcsolatokat az egyes nyelveket tanító tanárok szervezik, egyeztetve az iskolavezetéssel. A kolozsvári Báthory Líceummal az igazgató vagy az általa felkért tanár tartja a kapcsolatot. 3.6. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS A pedagógiai program nyilvános iskolai dokumentum, elérhető az iskola honlapján. A programmal kapcsolatban időpont-egyeztetést követően az igazgató vagy valamelyik helyettese ad tájékoztatást. A pedagógia program nyomtatott változata kikérhető az iskolatitkárságról, és egyeztetést követően olvasható az iskola könyvtárában is. A felvételiző diákoknak és szüleiknek külön felvételi tájékoztatón mutatjuk be az óraszerkezetet és a képzést. 4. MŰKÖDÉS, ÉPÜLETHASZNÁLAT, MUNKAREND 4.1. AZ ÉPÜLET NYITVA TARTÁSA, BELÉPÉS, PORTASZOLGÁLAT Az épületet szorgalmi időben, tanítási napon reggel 6-kor nyitjuk és este 10-kor zárjuk. A nyári szünetben a közzé tett ügyeleti napokon 9-től 13 óráig lehet a titkárságot felkeresni. A szokásos nyitva tartástól való eltérésre – például hétvégén zajló rendezvény esetén – az igazgató ad engedélyt az üzemeltetővel történt egyeztetés után. 12

Az iskola főbejáratánál portaszolgálat működik. Az iskola alkalmazottai és jogviszonnyal rendelkező tanulói a beléptető rendszer használatával lépnek be az iskolába, illetve hagyják el azt. Az 5. évfolyamra beiratkozott tanulók az első szülői értekezleten kapják meg a belépőkártyát, a tanév közben beiratkozók a beiratkozás után a lehető leghamarabb. A kártyát kiiratkozáskor, jogviszony megszűnésekor, illetve a végzősök esetében az érettségi eredményhirdetése előtt le kell adni. Bármely kártyatulajdonos újabb kártyát akkor kaphat, ha azt kifizeti, kivéve a kártyahibából eredő csere esetén. A tanulóink szülei, nagyszülei, akik nem meghirdetett programra (fogadóóra, szülői értekezlet) jöttek, a földszinti aulában várakozhatnak portai regisztráció nélkül. Nem kell regisztrálniuk a portán a felvételiző gyerekeknek és kísérőjüknek, valamint az emelt szintű érettségire érkező tanulóknak. Mindenki más belépéskor a portán regisztrál, ahol feljegyzik a belépő nevét, a keresett személy nevét, valamint a be- és kilépés időpontját. 4.2. A TERMEK NYITVA TARTÁSA Az osztálytermeket (adott osztály adott tanévben „otthonául” szolgáló terem) a nap elején kinyithatják a diákok, a portáról elkért kulccsal, nevük és osztályuk regisztrálásával. Ezeket a termeket a tanítás végén a takarítók (az ügyeletes vagy az adott területé) bezárják. A szaktantermeket (biológia, fizika, kémia, számítástechnika, nyelvi termek, tornatermek) nap közben is zárva tartjuk, ide csak tanári felügyelettel mehetnek be a tanulók. 4.3. A KULCSOK HELYE HASZNÁLATA A tantermek kulcsából egy példány a portán található, ezt – nevük leadásával – elvihetik a gyerekek is. A tanárok számára az iskolatitkárságon található a zárva tartott termek (lásd: termek nyitva tartása), és a multimédiás környezetű termek szekrényeinek kulcsa. A tűzkazettában minden helyiséghez található kulcs. 4.4. A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE A tanulók a portai nyitás és az első óra kezdete előtt az aulában várakozhatnak, amíg az ügyeletes vezetőségi tag (az igazgató vagy valamelyik helyettese) meg nem érkezik. A tanulók az órarendjük szerinti tanítási időben tartózkodhatnak az épületben. Tanítási időn kívül csak szervezett program (szakkör, tanulószoba, eseti rendezvény, verseny) ideje alatt lehetnek az épületben, a program helyszínén és a kiszolgáló helyiségekben.

13

Egyéb személyek (nem tanuló, nem dolgozó, nem tanuló hozzátartozója, így például felvételiző diák, ételszállító, bérlő, egyéb érettségiző, vizsgáztató, külső előadó stb.) az elfoglaltságuk ideje alatt tartózkodhatnak az épületben. 4.5. AZ OSZTÁLYTERMEK ÉS SZEKRÉNYEK HASZNÁLATA Iskolánkban eltérő méretű, adottságú és funkciójú termek vannak. Ezeknek a tulajdonságoknak és az osztálylétszámoknak a figyelembe vételével, az osztályfőnöki munkaközösséggel és az igazgatóhelyettesekkel konzultálva az igazgató dönti el, hogy melyik osztály melyik tantermet kapja meg saját osztályteremként. A tantermek kiosztásának szempontja, hogy az első kettő (5-6. évfolyam) és az utolsó két évben (11-12. évfolyam) az osztályok az iskola védettebb (csendesebb, árnyasabb) termeit használhassák. Ez azt jelenti, hogy egy osztály a nyolc év alatt – ha nincs más szempont – 3 tantermet használ. Minden osztályteremhez tartozik folyosói szekrény és bizonyos termekhez osztálytermi, egyéni szekrény is. Ahol van egyéni szekrény, a folyosói szekrények száma kevesebb. A folyosói szekrények zárhatóságáról (lakat) a termet használó osztály gondoskodik, az egyéni szekrények el vannak látva két kulccsal. Teremváltáskor a tanév végén az osztályfőnök összeszedi a gyerekektől a szekrénykulcsokat, és átadja annak az osztályfőnöknek, aki osztályával megkapja a szóban forgó termet. E kulcsok elhagyása, megrongálódása esetén a használó gondoskodik a pótlásról. Ha valaki otthon felejti egyéni szekrénye kulcsát, a titkárságról viheti el az úgynevezett mesterkulcsot neve és osztálya megadása mellett. 4.6. A VEZETŐK MUNKARENDJE Az iskola igazgatója és helyettesei vezetői ügyeletet tartanak úgy, hogy tanítási napon 7.30tól 16.30 valamelyikük személyesen elérhető legyen az iskolában. További munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő helyen, időben és időtartamban látják el. 4.7. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE A pedagógusok munkaköri leírás alapján végzik feladataikat, és a tanévre vonatkozó órarendjük, valamint az elrendelt helyettesítés szerint tartózkodnak az épületben azzal, hogy az első tanítási órájuk előtt 10 perccel meg kell érkezniük. Különleges esetben, rendkívüli órarend elrendelésével lehet délutáni órákat szervezni. A megtartott órákat és foglalkozásokat a tanár aznap, de legkésőbb 24 órán belül könyveli a haladási naplóban. Az 14

egyéb feladatokat (pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező) végző pedagógus munkaidőelszámolást is készít. A tanárok ezenkívül részt vesznek a tanítási időn kívüli versenyek felügyeletében, fő szabályként jelentkezés, mellékszabályként elrendelés alapján. Az éves munkatervben rögzített, tanítási időn kívüli rendezvényeken, ha a rendezvény „gazdája” adott osztály, jelen van az osztályfőnök és helyettese, illetve a rendezvényhez kijelölt felelős. Az éves munkaterv elfogadásakor az iskola kijelöl egy úgynevezett értekezletes napot (az öt munkanap valamelyikét); e napon a pedagógusok a tanítási időn kívül még két órában rendelkezésre állnak, ha szükséges. Speciális munkaidő-beosztás vonatkozik az osztálykirándulások napjaira, valamint a szóbeli érettségi vizsgaidőszakra, ami alatt a tanárok az igazgató által elrendelt vizsgáztatói vagy egyéb feladatokat látnak el. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettesektől kérhet engedélyt tanítási óra (foglalkozás) elhagyására. 4.8. A NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓK MUNKARENDJE Az iskolában nem pedagógusként dolgozók A) a pedagógia munkát segítők, vagyis a rendszergazda, a pedagógiai asszisztensek, a laboráns, az iskolatitkár, valamint B) a működtetésben, üzemeltetésben közreműködők, így a pénzügyi ügyintéző-gondnok, a portások, a takarítók és a konyhások, akik szervezetileg a működtetőhöz tartoznak, de szorosan és szervesen együttműködnek az iskolával. Az A) csoportba tartozók munkaköri leírását, munkaidő-beosztását és a munkaidő elszámolásának módját az iskola igényeinek megfelelően az igazgató készíti el, illetve határozza meg, ezen kívül javaslatot tesz a B) csoportba tartozók munkaidő-beosztására, a zavartalan működés érdekében a napi munkarend összehangolt kialakítására. 5. ELLENŐRZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK 5.1. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Fontos, hogy az iskolavezetés, illetve maguk a tanárok meggyőződjenek arról, hogy a vállalt elvek érvényesülnek-e, illetve a kitűzött célok megvalósítása milyen stádiumban van. Ennek érdekében az iskola tervszerű, illetve eseti ellenőrzést végez, melynek megszervezéséért az igazgató a felelős. A tervszerű ellenőrzés a szakmai munkára és az adminisztrációra terjed ki, alapjai az iskolai dokumentumok és a munkaköri leírások; az ellenőrzés lehetőség szerint értékeléssel párosul. 15

A szakmai munka értékelésének egyik fontos része az év végi munkaközösségi megbeszélésen történő önértékelés. Ennek alapja a tanmenet. A tanárok az általuk tanított csoportok számára tanmentet készítenek szeptember 15-ig, melyet a munkaközösség-vezető tekint át, és aláírásával jelzi jóváhagyását. A szakmai munka ellenőrzésének fontos eleme az óralátogatás, melyet alapvetően az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők végeznek, de más pedagógus is bevonható a folyamatba. Az óralátogatás célja a szakmai konzultációt megalapozó információszerzés. A munkaközösség-vezetők törekszenek arra, hogy a tanév során lehetőleg minden szaktársuk óráját legalább kétszer megnézzék. Az igazgató és helyettesei tanévenként legalább nyolc tanár, egyenként legalább két óráján tesznek látogatást. Az óralátogatás hangsúlyosabb lehet új, illetve pályakezdő kollégáknál, vagy olyan esetekben ahol a tanár, vagy diákok, vagy a szülők kérésére ezt a pedagógia helyzet indokolja. Az óralátogatást személyes egyeztetés előzi meg. Az igazgató és helyettesei a pedagógiai asszisztensek bevonásával ellenőrzik a tanügyi adminisztrációt, így a haladási és osztályozó naplót. Ellenőrzik az órák könyvelésének tényét, az óra anyagnak beírását, valamint az érdemjegyek számát és az osztályzás rendszerességét. A félévenként adandó osztályzatok számát tantárgyanként a munkaközösségek határozzák meg és rögzítik minden tanév elején azzal a kitétellel, hogy e szám nem lehet kevesebb, mint az adott tantárgy heti óraszáma, heti egy órás tantárgy esetében a félévenkénti két osztályzatnál, heti két órás tantárgy esetében a három osztályzatnál. Ugyancsak az igazgató és helyettesei ellenőrzik a munkavégzésre vonatkozó, a munkaköri leírásba rögzített elvárások teljesülését, különösen a tanórák kezdését és befejezését, valamint az ügyeletek ellátását. A pedagógiai munka ellenőrzésébe tartozik az évenkénti kompetenciamérések helyi elemzése, és az elemzésből adódó következtetések levonása, illetve az esetleges teendők meghatározása. 5.2. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK Tanár munkaköri leírása Követelmények  Iskolai végzettség, szakképesítés: egyetemi oklevél és szakképzettség  Elvárt ismeretek: A közoktatásra és a szakterületre vonatkozó jogszabályok és a belső szabályzati rendszer ismerete. 16

 Képességek: szervező- és lényeglátó-képesség, objektív ítélőképesség, érzékenység a tanulói problémákra és terhelésre.  Személyi tulajdonságok: pedagógiai elhivatottság, empátia, türelem, kapcsolatteremtőés konfliktusmegoldó-képesség, humorérzék, önképzés. Jogok A pedagógus jogai: 1) Személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. 2) Gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 3) Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 4) A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola Pedagógiai Programjának, Házirendjének, Szervezeti és Működési Szabályzatának értékelésében, átdolgozásában, készítésében. 5) A Pedagógiai Program alapján és azzal összhangban a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszerét megválassza. 6) A szakmai munkaközösség-vezető jóváhagyásával megválassza az alkalmazott tankönyveket és taneszközöket. 7) Részt vegyen szakmai egyesületek, kamarák tagjaként közoktatással foglalkozó helyi, regionális vagy országos testületek munkájában, részt vegyen kutatómunkában, pedagógiai kísérletekben. 8) Az iskola vallási, világnézeti semlegességét figyelembe véve saját világnézete, értékrendje szerint végezze oktató-nevelő tevékenységét anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítse a tanulót. 9) A munkáltató által kiállított okirat alapján igénybe vegye a fenntartó és az üzemeltető által nyújtott kedvezményeket. 10) Használja az iskola oktatási infrastruktúráját (pl.: iskolai könyvtár, tanári kézikönyvtár, projektor, fénymásoló). Kötelességek A pedagógus feladatai a nevelés terén: 1) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végezze a Pedagógiai Program és a tantestület elvei alapján. 2) A pedagógiai program értékelvárásai szerint nevelje, irányítsa a fiatalokat, szem előtt tartva, hogy személyiségével, modorával, hangnemével, megnyilvánulásaival, munkafegyelmével példát ad a tanulók számára. 3) Gondoskodjon a diákok testi épségéről, erkölcsi védelméről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyermeket felügyelet nélkül), óvja a gyermekek jogait, az emberi méltóságot. 4) Működjön közre a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. 17

A pedagógus feladatai az oktatás terén: 1) Tevékenyen vegyen részt az iskola munkatervének megvalósításában. 2) A pedagógiai program alapján növelje a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal, sok gyakorlással fejlessze egyéni képességeiket. 3) Tanóráira, foglalkozásaira céltudatosan és széleskörűen készüljön fel, és pontosan, színvonalasan, változatos módszerekkel, a diákok tapasztalataira építve és érdeklődésüket felkeltve tartsa meg azokat. 4) A taneszközök kiválasztásában ne térjen el a munkaközösség által javasoltaktól ill. jóváhagyottaktól. 5) A diákok életkorának megfelelő kifejezésmóddal, folyamatos képességfejlesztés mellett adja át a tudást. 6) Vegye figyelembe az egyéni fejlődési ütemet, az egyéni adottságokat és a szociális helyzetet, és a lehetőségekhez mérten (óraszám, csoportlétszám, infrastruktúra) differenciálással, versenyre való felkészítéssel, ill. a rászorulók korrepetálásával segítse az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. 7) Rendszeresen mérje a tanulók teljesítményét, többnyire számonkérés útján (felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat), és azt objektíven és indoklással értékelje. 8) Rendszeresen ellenőrizze a házi feladatokat. 9) Tevékenyen vegyen részt a szakmai munkaközösség munkájában. 10) Egyeztetés alapján az előre bejelentkező tanárjelöltek óralátogatásához járuljon hozzá. 11) Szaktárgyi és pedagógiai tudását folyamatosan bővítse, 7 évenként minimum 120 órányi továbbképzésben vegyen részt. 12) Kollégái közreműködésével tartsa rendben a rábízott szertárat. A pedagógus feladatai az adminisztráció terén: 1) Pontosan és határidőre végezze el a pedagógus-beosztással összefüggő valamennyi adminisztrációt (haladási, osztályozó, fakultációs, szakköri naplók vezetése, óraelszámolás, késések, hiányzások bejegyzése). 2) Az osztályzatok beírása az értékelést követően. 3) A tantárgyfelosztás és a helyi tanterv alapján határidőre valamennyi tanulócsoportjához készítsen tanmenetet. 4) A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban közölje a tanulókkal, és az időpontot jegyezze be az osztálynaplóba, hogy elkerülhető legyen az osztályközösség túlterhelése. 5) A gyerekeknek írt figyelmeztetők és intők tényét rögzítse a naplóban. A pedagógus feladata a munkavégzés terén: 18

1) Ismerje és tartsa be a pedagógusi munkáját érintő valamennyi szabályozó dokumentum (pl.: Köznevelési törvény, Közoktatási törvény, érettségi vizsgaszabályzat, Pedagógiai Program, Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat, munkaköri leírás) rá vonatkozó részét. 2) Tartsa be az iskolai munkatervben, ill. a havi programban szereplő, rá vonatkozó határidőket (pl.: tanmenetek, érettségi tételek leadása). 3) Mint nevelőtestületi tag vegyen részt a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, véleményével segítse a közös határozatok meghozását (pl.: belső dokumentumok felülvizsgálata, módosítása). 4) Felelősséggel lássa el az előírt helyettesítéseket és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, versenyügyelet és rendezvényi ügyeletek), valamint a tanulók kísérését (versenyek, tanulmányi kirándulások, egészségügyi vizsgálat). 5) Meghatározott időszakban, beosztás szerint felügyelőként vagy vizsgáztatóként vegyen részt az osztályozó, különbözeti, felvételi, érettségi és javító vizsgákon. 6) Tanítás nélküli munkanapokon munkát végezzen a vezetők beosztása alapján. 7) A névre szóló taneszközt (pl.: magnó) a tanév folyamán őrizze meg, a tanév végén pedig számoljon el vele. 8) Megbízás alapján lásson el díjazott feladatokat, felelősi tevékenységeket (pl.: osztályfőnök, munkaközösség-vezető, ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, diákönkormányzat segítője). 9) Rendeltetésszerűen használja a helyi oktatási infrastruktúrát (iskolai könyvtár, tanári kézikönyvtár, hordozható projektor és laptop), és tartsa be az ezekre vonatkozó helyi szabályozásokat. 10) Egyeztetés alapján vegyen részt az iskolai rendezvények (ünnepélyek, kulturális, öko- és sportprogramok) szervezésében és megvalósításában, valamint legyen jelen az intézményi programokon. A pedagógus feladata a tájékoztatás terén: 1) Működjön együtt a tanulók szüleivel, és az szmsz-ben, a házirendben ill. az éves munkatervben foglaltak szerint tájékoztassa a gondviselőket az intézményi és az egyéni fogadóórákon (a diákok érdemjegyeiről, iskolai határidőkről stb.) 2) A személyi adataiban történő változásokat jelentse az igazgatónak. 3) Akadályoztatásakor és távolmaradásakor az szmsz szabályai szerint járjon el. 4) Kezelje bizalmasan a birtokában lévő információkat tanítványairól, szülőkről ill. kollégákról. Felelősségi kör Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a gyermekek 19

érdekelsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható:  munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért;  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért;  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért;  a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. Jogkör, hatáskör Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. Osztályfőnök munkaköri leírása Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Osztálya közösségének felelős vezetője. A gyermekek nevelését a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetek iránti türelmesség elve alapján végzi. Az osztályfőnök feladatai a nevelés és a kapcsolattartás terén: 1) Ismerje meg tanítványait, fejlessze személyiségüket az iskola Pedagógiai Programjának alapelvei szerint, segítse az osztályközösség kialakulását. 2) Rendszeresen látogasson órát az osztályában, figyelje tanítványai magatartását, szorgalmát, hozzáállását, képességeik alakulását. Segítse az esetleges órai problémák megoldását. 3) Folyamatosan tartson kapcsolatot az osztályában tanító tanárokkal. 4) Kísérje figyelemmel a tanulók egészségi lelkiállapotát, szükség estén forduljon segítségért az iskolai gyermekvédelmi felelőshöz és/vagy közvetlenül forduljon nevelési tanácsadóhoz, gyermekpszichológushoz, iskolaorvoshoz. 5) Építsen ki kapcsolatot ki tanítványai szüleivel, és azt folyamatosan tartsa fenn. Évente kétszer tartson szülői értekezletet – lehetőleg az éves munkatervben foglalt időpontban. 6) Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét. Fordítson különös gondot a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók segítésére. Az osztályfőnök feladatai az adminisztráció terén: 1) Precízen és naprakészen lássa el az osztályával kapcsolatos ügyviteli, adminisztratív teendőket: 20

a) az anyakönyv megnyitása és vezetése (tanulói adatok, év végi osztályzatok, osztályozó, előrehozott érettségi, pót- és nyelvvizsgák beírása), b) papírnapló esetén az osztálynapló megnyitása és vezetése (tanulói és szülői adatok, az osztályban tanító tanárok neve, órarend, névsor valamennyi csoportbontás jelölésével; a haladási részben számozza a tanítási heteket, számozza és dátumozza a tanítási napokat, beírja a napi órarendet és a hetesek nevét – a haladási rész vezetéséhez igénybe veheti a pedagógiai asszisztens segítségét), digitális napló esetén az adatok ellenőrzése, a napló vezetése és figyelemmel kísérése, c) a bizonyítványok kiállítása, d) a tanulókkal kapcsolatos közokiratok – anyakönyv, bizonyítvány – bejegyzéseinek aláírása, e) a hiányzások könyvelése, igazolása, az igazolások megőrzése a tanév végéig, f) a késések és a hiányzások havi összesítése, g) az éves munkatervben szereplő határidőre statisztika készítése. 2) Kövesse nyomon a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket és az osztályzatok vezetését. 3) Tanulóit rendszeresen tájékoztassa az osztály előtt álló iskolai feladatokról, eseményekről, időpontokról (pl.: tankönyvvásárlás, ünnepélyek). Az osztályfőnök egyéb feladatai: 1) A szaktanárokkal együtt orientálja a tanulók fakultáció-választását és a tehetséggondozás irányát. 2) Felügyelje, és indokolt esetben kísérje az osztályát az iskolán kívüli rendezvényekre (pl.: ünnepélyek, megemlékezések, sportnap) 3) Tevékenyen vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. 4) Az éves munkaterv szerint szervezzen osztálykirándulást. 5) A tankönyvfelelős orientálása alapján vegyen részt a tankönyvrendelésben. Az osztályfőnök évfolyam-specifikus feladatai: 1) Az 5. osztályban ismertesse a Házirendet (ill. folyamatosan annak módosulásait), valamint ismertesse meg diákjait az iskolával és annak életével az osztályfőnöki tanmenetben foglaltak szerint. 2) A 6. osztályban vegyen részt az évzáró ünnepély szervezésében. 3) A 8. osztályban koordinálja a szakirányválasztást. 4) A 9. osztályban vegyen részt az évnyitó ünnepély szervezésében. 5) A 10. osztályban a munkaközösség-vezetőkkel és a szaktanárokkal koordinálja a fakultáció-választást. 6) A 10. osztályban koordinálja az Erzsébet-nappal kapcsolatos, az osztályra háruló szervezési-rendezési feladatokat. 21

7) A 11. osztályban működjön közre a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában. 8) A 12. osztályban működjön közre a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában. 9) Felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért (a jelentkezés segítése, szóbeli vizsgák beosztása stb.). Megjegyzés: Bizonyos teendőket – egyeztetés alapján – rábízhat az osztályfőnök-helyettesre, ill. kérheti közreműködését. Az osztályfőnök hatásköre: 1) A félévi és az év végi osztályozó konferencián – az osztály diákbizottságával és a mikrotestülettel konzultálva – minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát. 2) Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, adott esetben büntetésére. 3) Indokolt esetben diákjának engedélyezheti a távolmaradást ill. az iskolából való távozást a Házirendben előírtak szerint. 4) A házirendben foglaltak szerint hiányzást igazolhat. 5) Indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. 6. BIZTONSÁG, NYOMTATVÁNYKEZELÉS 6.1. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, VALAMINT A GYERMEKEK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSE

A tanulók benntartózkodása alatt biztosítani kell a gyerekek felügyeletét, védelmét, ezért a tanórák között folyosóügyelet működik, melynek tanári teljesítését a tanévnyitó értekezleten rögzíti a tantestület. Az iskola valamennyi alkalmazottja számára minden tanév elején tűz-, baleset-, és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi koordinátora, vagy az üzemeltető által felkért szakember. A munkavédelmi koordinátor megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztatás tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az alkalmazottak az oktatáson való részvételt aláírásukkal igazolják. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelyet a naplóban is dokumentál. A tájékoztató során – a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten – felhívja a figyelmet a veszélyforrásokra. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről, valamint az iskolai elsősegély-csomagok helyéről (titkárság, testnevelő tanárok szobája). Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a 22

megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (például osztálykirándulás, iskolai fizikai munkavégzés). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak például: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell. Az iskolában lehetőség szerint olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. 6.2. TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKKOR Tűz- vagy bombariadó és más, a tanítás megszakításával járó rendkívüli esemény során a veszélyhelyzetet tapasztaló személy jelenti az esetet az iskolatitkárnak, illetve valamelyik vezetőnek, majd megkezdődik az épület kiürítése az alábbiak szerint:  a közvetlen vészhelyzetben lévők azonnali mentése;  a porta, az iskolavezetés és a katasztrófavédelem (tűzoltóság) egyidejű értesítése;  vészjelzésre (szaggatott csengetés) az épület kiürítési terv szerinti kiürítése, majd – az elektronikusan záródó kapuk vagy beléptető rendszer nyitása után – teljes áramtalanítás;  a tanár kikíséri a gyerekeket o a Mészáros utcai termekből a főlépcsőn, majd a főbejáraton át a Mészáros utcára, o az udvari (Kosciuszko utcai és sportudvar) termekből a hátsó lépcsőházon, majd a menzán át az udvarra, o a tornatermekből a tornafolyosón át az udvarra;  gyerekcsoportot kísérő tanár meggyőződik arról, hogy teljes a tanulócsoport aktuális létszáma;  rossz idő esetén a várakozási körlet a Déli pályaudvar. 6.3. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE, TÁROLÁSA, KEZELÉSE Az iskolánkban használatos digitális napló (DINA) elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatokat az iskola e célra használatos szervere tárolja. A digitális napló elektronikus formában tartalmazza a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat és későket, valamint a tanulókkal kapcsolatos bejegyzéseket, intézkedéseket, a szülők értesítését. 23

A szaktanárok egyedi azonosítóval és jelszóval férnek hozzá a naplóhoz, amelyben csak a saját tanulócsoportjaik számára tudnak órát vagy jegyet könyvelni. Így egyértelmű, hogy melyik tanár könyveli a saját vagy a helyettesített órát. Az osztályfőnökök olvasási jogosultsággal rendelkeznek valamennyi, az osztályukban tanító tanár osztályzatára, bejegyzésére vonatkozóan, valamint látja az osztályába járó gyerekek késéseit és hiányzásait, s ezeket ő vagy pedagógiai asszisztens jogosult igazolni. A teljes adatbázisból napi mentés történik a naplót működtető szerverre, valamint egy másik, önálló gépre, egy független winchesterre. A rendszergazda havi mentést készít külső adathordozóra. A tanév végén a teljes adatbázist pdf-állományként a rendszergazda vagy az egyik igazgatóhelyettes kimenti egy dvd-lemezre, melyet a titkársági iktatás után az irattárban helyezünk el az őrzési idő erejéig. A napló osztályzási részét a rendszergazda vagy az egyik igazgatóhelyettes kinyomtatja, az igazgató minden oldalt aláír, s minden oldat le kell pecsételni az iskolai körbélyegzővel. A nyomtatott változat – ugyancsak az őrzési idő erejéig – az iskolai irattárba kerül. 7. TANULÓKKAL KAPCSOLATOS ÜGYEK 7.1. A FELVÉTELI ÉS SPECIALIZÁCIÓKRA TÖRTÉNŐ BESOROLÁS A felvételi eljárást az iskola a mindenkori tanév rendjében meghatározott időpontig közzé teszi, az eljárás mechanizmusát az igazgató a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével alkotja meg. A nyolcadik évfolyamon szakirány-választás történik, a tízedik évfolyamon emelt szintű oktatásra lehet jelentkezni. A szakirányokat és ezek leírását, valamint az emelt szinten választható tantárgyakat a pedagógiai program tartalmazza, a jelentkezés és a jelentkezésmódosítás szabályait pedig a házirend. 7.2. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az iskolaorvos feladatait a köznevelési törvény, az annak végrehajtási rendelete, és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX. 3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását [a köznevelési törvény 25. § (5) bek. alapján]. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a pedagógiai asszisztens végzi.

24

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetéről rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetést és a titkárságot. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat stb.). 7.3. TANKÖNYVELLÁTÁS A tankönyvellátást intézményi szinten a hatályos jogszabályok értelmében szervezzük meg az éves munkatervben rögzített határidőkkel. A tankönyvellátás iskolai koordinátora az igazgató által kijelölt tankönyvfelelős. A tankönyvek kiválasztását és tantárgyankénti leadását a tankönyvfelelősnek a munkaközösség-vezetők végzik, a tankönyvrendelő lapok a pedagógiai asszisztensek bevonásával készülnek, ezeket az osztályfőnök osztják ki és szedik vissza. Az ingyenes tankönyvre jogosultak igazolásainak gyűjtését a titkárság végzi a pedagógiai asszisztensek bevonásával. Az iskola a tankönyvellátás folyamatáról, a tankönyvosztás helyéről és idejéről írásban és a honlap útján is tájékoztatja a tanulókat és a szülőket. 7.4. AZ EBÉDELTETÉS RENDJE Az iskolában melegítőkonyhás menza működik, mely alkalmas két menüsor kiadására; amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő számú konyhai személyzet, és a szolgáltató biztosítja a választható menüket. A menzát a tanulók és az alkalmazottak használhatják. Az ebédbefizetéssel rendelkező tanulók számának és évfolyamának ismeretében a tanév elején ebédbeosztás készül, hogy a befizetett diákok arányosan oszoljanak el az ebédszünetekben, és ne legyen torlódás a menzán. Az ebédszünetek alatt az ebédlőben is van felnőtt ügyelet, amelyet tanár vagy pedagógiai asszisztens lát el. 25

7.5. A TANULÓ ÁLTAL LÉTREHOZOTT ALKOTÁS TULAJDONJOGA A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 7.6. A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI A fegyelmi eljárás szabályozása – az egyeztető eljárás kivételével – országosan egységes, jogszabályban van rögzítve, ezért jelen szmsz a fegyelmi eljárás tekintetében szó szerint átveszi a 20/2012. EMMI rendelet vonatkozó paragrafusait. 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. (3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a 26

megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés 27

folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 28

(3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.

29

61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Az egyeztető eljárást az alábbiak szerint kell lefolytatni: Az eljáráshoz az iskola biztosítja a megfelelő tantermet, így szervezési megfontolásokból az eljárás alapvetően tanítási időn kívül folytatandó le. Az eljárás egy alkalomból áll; vezetőjére az igazgató tesz javaslatot, mely során figyelembe veszi az érintett tanulók, illetve szüleik javaslatát is. Az eljárás vezetője alapvetően az iskola valamely pedagógusa vagy az igazgató, de lehet más nagykorú személy is, akár a szülői közösségből, akár a diákközösségből. Az eljáráson – ha a levezető az érintettek véleményének kikérése után és saját megfontolásai alapján engedélyezi – jelen lehet az érintett tanulókon és szüleiken kívül más, döntően az ügy kivizsgálásához hozzájárulni tudó személy is, így elsősorban tanulók és a szüleik, valamint az eljárást és a döntést segíteni szándékozó pedagógus is. Az eljárás lefolytatását a résztvevők jogainak és az eljárás tárgyát képező eset ismertetésével kell kezdeni. Rögzíteni kell a jelenlévők nevét, és vázolni kell az egyeztetés tervezett forgatókönyvét. Ismertetni kell az eljárás eredménytelenségének következményeit is, vagyis a fegyelmi eljárás megindítását és annak következményeit. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a levezető, a jegyzőkönyvvezető és az érintettek, illetve szüleik írnak alá. Az eljárás eredménye lehet írásbeli megállapodás, melyet a levezető és az érintettek, illetve szüleik írnak alá. 8. PEDAGÓGIAI JELLEGŰ RENDELKEZÉSEK 8.1. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, FORMÁI, IDŐKERETE Egyéb foglalkozás a Knt. értelmében: tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Ezek célja lehet a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a tanulói érdeklődés kielégítése, az élményszerzés. Az egyéb foglalkozásokat pedagógusok tartják a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejükben. A foglakozások szerepelnek a tantárgyfelosztásban, a tanárok órarendjében, a teremrendben és a digitális naplóban. A megtartott órákat könyvelni kell. Egyéb foglalkozást – szakkör, kórus, tanulószoba stb. – az iskola abban az esetben szervez, ha igény van rá, és ha az iskolai összóraszám ezt lehetővé teszi. 30

8.2. ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYOK Az iskolai ünnepeket és hagyományőrző rendezvényeket részletesen a pedagógiai program tartalmazza. E rendezvények időpontját és a rendezvény felelőseinek nevét az éves munkaterv rögzíti. Az ünnepélyek és hagyományos rendezvények szervezésében a vezetőséggel és a rendezvény felelősével egyeztetve segítenek a pedagógiai asszisztensek és a szabadidő-szervező. Bizonyos rendezvények egyes évfolyamhoz vannak rendelve, ezeket az e szabályzat részét képező osztályfőnöki munkaköri leírás tartalmazza. A nemzeti ünnepek közül egyet igyekszünk iskolai keretben tartani, amennyiben az iskolai infrastruktúra lehetővé teszi, vagy az iskola tud külső helyszínt bérelni. A nemzeti ünnepekről való megemlékezés alapvetően osztálykeretben zajlik. 9.

A KÖNYVTÁR

9.1. A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA, GYŰJTŐKÖRE, A KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Tartalom: A Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtárának működési szabályzata I. sz. melléklet: A Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtárának gyűjtőköri szabályzata II. sz. melléklet: A Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtárának katalógus-szerkesztési szabályzata III. sz. melléklet: a Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata IV. sz. melléklet: A Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtárostanárának munkaköri leírása 1. Az iskolai könyvtár működési szabályzata Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár • feladatát és gyűjtőkörét, • kezelésének és működésének rendjét, • fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, • állományvédelmi eljárásait, és • használatának rendjét. 31

2. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának nem munkajogi vagy közoktatásjogi jogszabályi háttere • 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KMPM sz. együttes rendelettel megállapított -a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről kiadott – szabályzattal kapcsolatos kérdésekről • 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (5.§ (2) bek.; 5 § (3) bek.; 55 § (1) bek. • Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz-jegyzékről. Ajánlás a taneszközfejlesztéshez • Nemzeti alaptanterv • Az iskola pedagógiai programja 3. A működési szabályzat tartalma A működési szabályzat tartalmazza: • a könyvtár vezetésére és működtetésére, • a gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat, valamint • az állományvédelem feladatait, módjait, • a könyvtár használatára vonatkozó szabályokat, • a könyvtárpedagógiai tevékenységet, • és az egyéb idevonatkozó rendelkezéseket. 4. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 4.1 Azonosító adatok Szilágyi Erzsébet Gimnázium Könyvtár 1016 BUDAPEST Mészáros utca 5-7. Tel.: 225-7055 4.2 A könyvtár fenntartása, felügyelete Fenntartója: KLIK Felügyeleti szerve: Budapest, I. kerületi Budavári Önkormányzat Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az önkormányzat az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó vállal felelősséget. A könyvtár működését az intézmény igazgatója ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. 4.3 Szakmai szolgáltatások 32

Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal segítik a fővárosi , kerületi szolgáltató intézetek. Munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi. 5. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, azaz a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldalának összehangolása a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárvezető feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtár vezetője felelős. Ezért a könyvtári keretből történő vásárlás csak a tudomásával történhet. 6. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár a Szilágyi Erzsébet Gimnázium szerves része, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az intézmény tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtárak által nyújtotta szolgáltatásoknak biztosítania kell: • a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, • a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. 7. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: • nevelési és oktatási célkitűzéseit, • pedagógiai folyamatok szellemiségét, • tantárgyi rendszerét, • pedagógiai irányzatait, • módszereit, • tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 7.1 A gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. A gyarapítást mindig a nevelőtestülettel együtt kell végezni, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal. VÉTEL A vásárlás történhet: 33

• jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól), • a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől). Ajándék Az ajándékozás mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A gyűjtőkörnek megfeleltetett dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó (hagyatékkezelő) engedélyével történhet meg. A gyűjteménybe nem illő művek jutalmazásra felhasználhatók. Az iskolai könyvtár gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei: • gyarapítási tanácsadók, • kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók • folyóiratok dokumentum ismertetései, • készlettájékoztatók, • ajánló bibliográfiák. A tájékozódási forrásokban kijelölt dokumentumokat mindenkor össze kell vetni számítógépes nyilvántartással. A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban egy feljegyzés formájában. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek) megőrzése az intézmény gazdasági vezetőjének a feladata. Az iratok fénymásolt példányát mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. • könyveknél az előzéklapon, verzon és a mellékleteken, • nem nyomtatott dokumentumoknál belső borítón ill. ha lehetséges magán a dokumentumon. A leltári számok megkülönböztető jelzései: • hangkazetták KA • videokazetták V • CD-ék CD • CDROM-ok CDR • DVD-ék DVD A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. Végleges nyilvántartás 34

Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formái: • leltárkönyv • számítógépes A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, CD-ék, CD-ROM-ok, DVD-ék, hangkazetták, videokazetták). A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következő szöveggel hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán: Ez a leltárkönyv ….számozott oldalt tartalmaz. Bp. 2…. …. P.H. igazgató Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla belső oldalán záradékolni kell. Ez a leltárkönyv …-tól…-ig terjedő tételszámot tartalmaz. Bp. 2……. Szilágyi Erzsébet Gimnázium 1016 BUDAPEST Mészáros utca 5-7. P.H. igazgató A számítógépes nyilvántartás mivel megegyezik számszakilag a leltárkönyvvel, így a leltározásnál felhasználható. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra őriz meg, továbbá a periodikumok. Az időleges nyilvántartás formái • kardex (folyóiratok) • összesített Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok körét az idevonatkozó rendelet és szabvány nem részletezi, ezért az intézmény igazgatójával egyeztetve az alábbiakban határozzuk meg: • tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, • tervezési és oktatási segédletek, • tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok, A nyilvántartás formája összesített. 7.2 Az állományapasztás 35

Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: • a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, • a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: • tervszerű állományapasztás, • természetes elhasználódás, • hiány. Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy előzzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum-kivonás, mely soha nem eshet egybe az esedékes állományellenőrzéssel. Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a dokumentum tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A kivonáshoz a könyvtárvezető kikéri, figyelembe veszi a szakmai munkaközösségek , szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: • ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, • ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, • ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti és muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. A fölösleges dokumetumok kivonás Az iskolai könyvtárban fölöspéldány keletkezik, ha: • megváltozik a tanterv, • változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke, • változik a tanított idegen nyelv, • csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása az iskolai könyvtárból az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. Nem szabad selejtezni a muzeális értékű dokumentumokat ill. amelyekkel kapcsolatban meg36

őrző feladatokat vállalt a könyvtár. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: • elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, • az olvasónál maradt, • az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény igazgatójának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: • pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető), • behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg.. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Ennek eldöntése a könyvtárvezető hatáskörébe tartozik. Az állományellenőrzési hiány Részletesen a 7.3.1 pont alatt. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtár vezetője csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója és a fenntartó adja meg. Az állományellenőrzés évében a kivonás és az állományellenőrzés együtt nem lehet. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani: • antikváriumoknak megvételre, • az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül átadni. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni. 37

Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: • rongált, elavult, fölöspéldány, • megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés, • állományellenőrzési hiány ( megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény. Mellékletek A jegyzőkönyv mellékletei a következők: • törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), • gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok ill. állományellenőrzési többlet esetén), • törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál). 7.3 A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanárok a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelősek. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítaniuk kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a könyvtár működési szabályzatában, a leltári felelősséget a könyvtárostanár munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek, ennek ellenőrzése lehet részleges, mivel a dokumentumok többsége letéti állományként működik. A könyvtár revízióját a gimnázium igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért a gazdasági vezető – mint az iskola leltározási bizottság vezetője – a felelős. Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soronkívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellenőrzést. 38

Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden második tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: • az ellenőrzés lebonyolításának módját, • a leltározás kezdő időpontját, tartamát, • a zárójegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, • a leltározás mértékét, • részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, • az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét. További feladatok: • raktári rend megteremtés, • a nyilvántartások felülvizsgálata (a raktári katalógus beazonosítása a leltárkönyvekkel), • a revíziós segédeszközök előkészítés, • a pénzügyi dokumentumok lezárása. Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót a két könyvtárostanárnak kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a raktári katalógussal. A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A zárójegyzőkönyvnek rögzítenie kell: • az állományellenőrzés időpontját, • a leltározás jellegét, • az előző állományellenőrzés időpontját, • az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, • a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei: • a leltározás kezdeményezése, • a jóváhagyott leltározási ütemterv, • a hiányzó ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. 39

A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtárostanárok, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány ill. többlet okait a könyvtár vezetője köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha a fenntartó és az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány – nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe ill. az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok reviziója. A könyvtárostanárok anyagilag és fegyelmileg felelnek a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulásuk nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állománybavétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtárostanárok felelősségre vonhatók a dokumentum – és vagy eszközök hiányáért, ha : • bizonyíthatóan nem tartották meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, • kötelességszegést követtek el, • a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. A munkaközösségek részére létesített letéti állományért a munkaközösség vezetője felelős, amennyiben az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumok tárolására alkalmas. A könyvtár biztonsági zárának kulcsai a könyvtárostanároknál, az igazgatónál és a takarítónőnél helyezendők el, a kulcsok más személyeknek nem adhatók ki. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Dokumentumok kölcsönzése A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy /és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtárostanárt terheli. 40

A dokumentumok kikölcsönzését tasakos nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A tanároknak és a tanulóknak a kölcsönzőfüzetben aláírásukkal kell igazolniuk (kölcsönzés ideje és aláírás) a kölcsönzés tényét Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, az alábbi okok miatt: • a jogi védelem, • a könyvtári törvényben rögzített követelmény megtartása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez, mivel a könyvtárhasználó a beiratkozás során ennek szabályait tudomásul veszi és magára nézve kötelezőnek ismeri el. A könyvtárhasználó a személyi adataiban bekövetkezett változást 7 munkanapon belül köteles bejelenteni. A könyvtárostanár munkaköri leírása A könyvtárostanár munkaköri leírásában kell rögzíteni az anyagi és erkölcsi felelősséget meghatározó követelményeket az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban. Ennek érdekében a munkaköri leírás tartalmazza: • a könyvtár vezetésére és működtetésére, • az állomány alakítására, • az állomány védelmére vonatkozó előírásokat, valamint • a nyilvántartások vezetésének szabályait. A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat (az intézmény tűzrendészeti szabályzata). Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.). A beteg , rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet. 8. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek A könyvtár az iskola központi részében, jól megközelíthető helyen helyezkedik el. A helyiség kialakítása során figyelembe vették: • az állomány nagyságát • a dokumentumtípusok féleségét, mennyiségét, 41

• a könyvtár differenciált szolgáltatásait, • az iskola könyvtárhasználati igényének jellegét és mértékét. A különböző típusú dokumentumok szabadpolcon helyezkednek el. A helybenolvasás, könyvtári szakórák megtartása és a tanulói-tanári kutatóhelyek biztosítottak. 8.1. A könyvtári állomány tagolása A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez. Szabadpolcos övezetben helyezkedik el a kölcsönzési állomány: • szépirodalom cutter –számok szerint raktározva szabadpolcon • szakirodalom szabadpolcon ETO-szakrend szerinti raktár jelzettel ellátva Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható ill. tanórai felhasználásra • szakirodalom ETO-szakrendben, szépirodalom cutter-számok szerinti elhelyezésben, • folyóiratok tematikus rendben, • tankönyvek tantárgyi elhelyezésben Tanári kézikönyvtár dokumentumait csak a szaktanárok használhatják ill. kölcsönözhetik. • módszertani anyag tantárgyi elhelyezésben, • hangkazetták, • videokazetták, • CD-k, • CD-ROM-ok, • DVD-k, • muzeális anyag, • az iskola tanügyi dokumentumai. 8.2 Könyvtárból kihelyezett letétek Az iskola oktató-nevelő munkáját segítik a szertárakba kihelyezett letéti állományrészek. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. Könyvtárból kihelyezett letétek: nyelvek (angol, német, francia, spanyol,olasz), magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, biológia, informatika, történelem, testnevelés. 9. Zárórendelkezés A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárokra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők 42

körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárvezető feladata, aki köteles • a jogszabályok változása esetén, továbbá • az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei • Gyűjtőköri szabályzat • A katalógusok szerkesztési szabályzata • Könyvtárhasználati szabályzata • A könyvtárostanár munkaköri leírásai I. sz. melléklet: A Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtárának gyűjtőköri szabályzata 1. A gyűjtőkör indoklása A Szilágyi Erzsébet Gimnázium nevelési és oktatási célja a szabad és autonóm értelmiségi létre, a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés, az általános műveltség kialakítása, alkotó, értékeket teremtő felnőttek képzése. A tehetséggondozás a gimnázium kiemelt feladata. Az iskola képzési rendje Iskolánk nyolc évfolyamos gimnázium, ahol a 9. évfolyamon növendékeink a kötelezőnél magasabb óraszámban tanulhatják az alábbi tantárgyakat: idegen nyelv magyar irodalom történelem informatika matematika biológia A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok, valamint a gimnázium képzési rendje határozzák meg a gyűjtőkört és a könyvtár alapfunkcióját. 2. A könyvtár alapfeladatai 43

• a dokumentumok rendszeres gyűjtése, azok szakszerű feldolgozásával és őrzésével segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; • lehetőségeivel járuljon hozzá a tanulók olvasóvá neveléséhez, önálló ismeretszerző képességük kifejlesztéséhez; • szolgálja a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését, nyújtson segítséget rendszeres önművelésükhöz; • sajátos eszközeivel támogassa az iskola mindenkori profilját; • szolgálja az iskola hagyományainak ápolását. 2.1. A könyvtár kiegészítő feladatai • tanórán kívüli foglalkozások tartása; • a tanári könyvtár és muzeális értékű gyűjtemény gondozása; • más könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele; • könyvbemutatók rendezése. 2.2. A könyvtár jelenlegi helyzete A könyvtár az iskola félemeletén van. Három helyiségből áll: • kölcsönzőterem 3 számítógéppel, kézikönyvtári állománnyal - szótárakkal, történettudományi és ifjúsági könyvekkel valamint a házi olvasmányokkal • olvasóterem 36 hellyel, kézikönyvtári állománnyal, szépirodalommal és a szakirodalommal; • raktár tanári kézikönyvtárral, tartós tankönyvekkel, muzeális anyaggal, audiovizuális dokumentumokkal. A könyvtár egész állománya kb. 20 000 kötet. Nyilvántartása és feltárása jelenleg a „Kolibri” könyvtári programmal történik, de hamarosan RFID technológiát, egy korszerűbb egyedi azonosító rendszert vezetünk be (ODIN Budapest) Gyűjtőköri leírás A könyvtár az anyagi forrásokhoz mérten alábbi dokumentumokat gyűjti: 3.1. Főgyűjtőkör • pedagógia: pedagógiai lexikonok egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentumgyűjtemények, pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek, a legfontosabb magyar 44

pedagógiatörténeti munkák, a családi életre neveléssel foglalkozó művek, az értelmi neveléssel és a személyiségformálással, a tehetséggondozással kapcsolatos munkák a Szilágyi Erzsébet Gimnázium pedagógiai programja • szaktudományok kézikönyvei, lexikonjai, monográfiai, bibliográfiái, szótárai, • az iskolai szaktantárgyak legújabb eredményeit összefoglaló művek, • a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban használt tankönyvek, az itt tanított tantárgyakhoz kapcsolódó tanári segédkönyvek, kézikönyvek, • több éven keresztül használható tartós tankönyvek, • a tantervben megjelölt házi olvasmányok, ajánlott irodalom, • a világirodalom klasszikusainak és a magyar irodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái, • a mai magyar irodalomból a kritikailag értékes és pedagógiailag hasznos művek, • a kortárs világirodalom értékes és pedagógiailag hasznos művei, • az iskola és a könyvtár működésével kapcsolatos ügyviteli, jogi dokumentumok, törvények, közlönyök, • az iskolai hagyományok őrzését szolgáló művek, • az iskola kiadványai, • iskolatörténeti dokumentumok, • könyvtári szakirodalom, • audiovizuális, számítógéppel olvasható dokumentumok: hangkazetták, videokazetták, CDk, CD-ROM-ok, DVD-k, • muzeális anyag, • iskolavezetéshez kapcsolódó, tehetséggondozást segítő természettudományos és társadalomtudományos folyóiratok. 3.2. Mellékgyűjtőkör • a nevelőmunkában felhasználható és a tantervi anyag tanításához kapcsolódó dokumentumok, • a tanulók érzelmi életére pozitívan ható értékes irodalom, • hivatali segédkönyvtár dokumentumai. II. sz. melléklet: A Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtárának katalógus-szerkesztési szabályzata 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. 45

1.1. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • főcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés • kiadás sorszáma, minősége • megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+mellékletek : illusztráció ; méret • (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) • Megjegyzések • kötés : ár • ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. 1.3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. 1.4. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: • betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján), • tárgyi katalógus (szak és tárgyszó), Dokumentumtípusok szerint: • könyv, • irodalmi, • zenei, • videokazetta Formája szerint: 46

• számítógépes (Kolibri program alapján) III. sz. melléklet: a Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. Nevezetesen: • a használatra jogosultak körét, • a használat módjait, • a könyvtár szolgáltatásait, • a könyvtár rendjét, • a könyvtári házirendet. 1. A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A könyvtár használata az iskola tanulói és a dolgozói esetében a zárt iskolai könyvtár szabályzatának megfelelő. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 2 A könyvtár használat módjai • helybenhasználat, • kölcsönzés, • csoportos használat. 2.1 Helybenhasználat A helybenhasználat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros tanárok biztosítják. Szakmai segítséget kell adni: • az információhordozók közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a szellemi munka technikájának alkalmazásában, • technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. • az olvasótermi kézikönyvtári állományrész, • folyóiratok, audiovizuális anyagok, muzeális dokumentumok, tanügyi dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. 47

2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzését számítógépes és kölcsönzőfüzeti nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A tanároknak és a tanulóknak aláírásukkal kell igazolniuk (kölcsönzés ideje és aláírás) a kölcsönzés tényét. A kölcsönzőfüzeteket osztályonként, azon belül betűrendben kell vezetni, a tanárok kölcsönzését számítógépes nyilvántartásban kell rendezni. A kölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatásakor a kölcsönzőfüzetben kihúzásra kerülnek a visszaadott dokumentumok, illetve a tanárok esetében a számítógépes nyilvántartásban bekerül a visszahozás időpontja. Tanulóknak egyszerre 3 db könyvet lehet kölcsönözni, indokolt esetben (verseny) többet. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, az alábbi okok miatt: • a jogi védelem, • a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. A nem teljesíthető olvasói igényeket indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell beszerezni. A nyitva tartás napi időszakait az olvasói igényeknek kell megfeleltetni. Így a tanítás kezdete előtt, alatt és befejezése után is igénybe vehetők a könyvtári szolgáltatások. Egy fő könyvtáros tanár kötelező óraszáma/nyitvatartási ideje heti 22 óra. 2.3 Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére a könyvtáros tanárok, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, korrepetálást, foglalkozást tarthatnak. A könyvtáros tanároknak szakmai segítséget kell adniuk a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás vagy/és értekezlet számára csak nagyon indokolt esetben vehető igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • információszolgáltatás • témafigyelés, 48

• irodalomkutatás • ajánló vagy tantárgyi vagy versenyekre bibliográfia készítése, • letétek telepítése. 3.1 Információszolgáltatás Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében információszolgáltatást nyújt a tanítástanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Az információs szolgáltatás alapja: • a gyűjtemény dokumentumai, • a könyvtár adatbázisa, • más könyvtárak adatbázisa. 3.2 Témafigyelés A könyvtáros tanárok szakirodalmi témafigyelést vállalhatnak a szaktanári, tanulói pályamunkák, nevelőtestületi értekezletek, szakmai konferenciák előkészítéséhez. 3.3 Irodalomkutatás A könyvtáros tanárok a tantárgyi programok elkészítésénél és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítése során segítséget adnak a szaktanároknak. a tantárgyi jegyzékek későbbi gondozását a gyűjteményváltozás tükrében elvégzik. 3.4 Ajánló bibliográfiák készítése Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz készülhetnek ajánló bibliográfiák szaktanároknak/ tanulóknak a könyvtári állomány alapján. A forrásanyagok értékelés, kiválasztása mindig a pedagógiai program oktatási-nevelési céljainak függvényében történnek. 3.5 Letétek telepítése A könyvtár letéti állományt helyezett el a munkaközösségek szertárában. Az állományrészt a szaktanárok és a könyvtárostanárok folyamatosan fejlesztik. A letéti állomány nem kölcsönözhető. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást vezetünk. 3.6 A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásaI A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai a következők: • kölcsönzési nyilvántartás, • könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása • letéti nyilvántartás, • deziderátum, 4. A könyvtári házirend A könyvtári házirendet minden könyvtárhasználó részére rendelkezésére kell bocsátani. 49

A házirendnek tartalmaznia kell: • a könyvtár használatára jogosultak körét • a használat módjait és feltételeit, • a kölcsönzési előírásokat, • a nyitva tartás idejét, • az állomány védelmére (fizikai és jogi) vonatkozó rendelkezéseket. 4.1. A könyvtár használóinak köre • A könyvtár minden helyiségét, technikai felszerelését, állományát nyitvatartási időben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium minden tanulója és dolgozója díjmentesen használhatja. 4.2 A használat módjai és feltételei • Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók a kézikönyvtári állományrész, a folyóiratok, az audiovizuális dokumentumok, a muzeális gyűjtemény és a letéti állományrész. • A csak helyben használható dokumentumokat fénymásolásra, tanítási órákra kikölcsönözhetők • A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanárok tudtával és beleegyezésével lehet kivinni. • Kérhetik a könyvtáros tanárok tájékoztató segítségét. 4.3 Kölcsönzési előírások • Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. • Az átvételt a kölcsönző az aláírásával hitelesíti. • Egyidejűleg 3 db dokumentum kölcsönözhető 3 hétre. Indokolt esetben (versenyek) a mennyiség és az időtartam változhat. • A kölcsönözhető dokumentumok előjegyezhetők. • A tanév végén a kikölcsönzött dokumentumokat vissza kell hozni. 4.4 Nyitvatartási idő • A könyvtár a tanítási napokon 8-16 óráig tart nyitva. • A nyitvatartási idő alatt mind a helybenhasználat, mind a kölcsönzés lehetséges. 4.5 Az állomány védelmére vonatkozó rendelkezések • A könyvtárba kabátot, táskát behozni nem szabad, ezért ezeket a bejáratnál kell elhelyezni. • A könyvtárban étkezni nem szabad. • Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot meg kell téríteni. • Meg kell tartani a könyvtár rendjét és tisztaságát. • Nem szabad zavarni egymás munkáját beszélgetéssel, telefonálással. 50

IV. sz. melléklet: A Szilágyi Erzsébet Gimnázium könyvtáros tanárának munkaköri leírása Könyvtárvezető Munkakör: könyvtárvezető, könyvtáros tanár Végzettség: szakmai és pedagógiai Munkaköri feladatok: A könyvtáros tanár könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai végzettséggel rendelkezik, tagja az iskola nevelőtestületének.  Felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja, – majd szakértővel véleményezteti – a könyvtár gyűjtőköri szabályzatát.  Könyvtárhasználati rendben intézkedik a könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételéről, és a kölcsönzésről, melyet a bejárati ajtón helyez el.  Folyamatosan fejleszti, gondozza és gyarapítja a gyűjteményt, ellátja az állomány feltárását, rendszerezését, selejtezését, védelmét, a muzeális értékű könyveket pormentesen védett helyen tartja.  Biztosítja naponta – az óraközi nagyszünetben és délután – a nyitvatartási időt, a dokumentumok kölcsönzését. Beszerzi, és nyilvántartásba veszi – az igények figyelembe vételével – az új dokumentumokat.  Ellátja a személyes beiratkozás adminisztrációját, mely diákok esetében érvényes diákigazolvány, felnőtteknél személyi igazolvány bemutatásával lehetséges.  Bemutatja és ismerteti az állományi katalogizálást, a könyv- és könyvtárhasználatot, egyénileg is foglalkozik a tanulókkal, az olvasás népszerűsítése és pozitív személyiségfejlesztés érdekében.  Jól használható kézikönyvtárat állít össze (lexikonok, enciklopédiák, nagy szótárak, kézikönyvek, albumok, atlaszok, stb.), biztosítja a kézikönyvtár zavartalan helyszíni használatát. Gondoskodik a tanulók testi épségéről, erkölcsi védelmükről, a balesetek megelőzéséről.  Tanórai és tanórán kívüli könyvtári foglalkozásokat tart, tájékoztatást ad az egyéni és csoportos érdeklődőknek.  Biztosítja az informatikai szolgáltatásokat, más könyvtárak szolgáltatásainak elérését, a dokumentumok másolását, új ismerethordozók előállítását.  Különböző könyvtári szolgáltatásokat nyújt: tematikus kiállítást mutat be, bibliográfiát készítése, ajánló jegyzékeket készít a nevelők kérésére, önképzésük segítésére.  Megrendeli a folyóiratokat, ezekből információkat ad tovább, vezeti a könyvtári statisztikát, közreműködik a tankönyvellátás szervezésében.  Irányítja a raktári rend fenntartását, az állomány adatbevitellel történő nyilvántartásba vételét, felelős az állomány megóvásáért.  Folyamatos tájékoztatja a pedagógusokat a beszerzett könyvekről, szakfolyóiratokról és cikkekről, a tanári segédanyagokról, kézikönyvekről. 51

 Előkészíti a belső továbbképzéseket a szakirodalom ajánlásával, követi a pályázati figyelőt és szorgalmazza a pályázatok szakszerű elkészítését.  Könyvtárhasználati és könyvtárismereti vetélkedőt szervez, aktívan részt vesz a magyar nyelv hetének rendezvényén, a hagyományápoló munkában.  Amennyiben nincs szabadidő szervező, a kulturális rendezvények információit is gyűjti és ismerteti. Kérésre az érdeklődőknek jegyeket rendel a programokra.  Segíti a pedagógusokat az olvasóvá nevelés folyamatában, együttműködik a könyvtár és szolgáltatásai megszeretéséért.  Aktívan részt vesz a szakmai munkaközösség feladatellátásában, a pedagógiai program módosításában, a továbbképzésen szerzett ismereteiről beszámol.  A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestületi értekezletek határozat hozatalában, köteles részt venni, és beosztás szerint felügyelni az intézményi rendezvényeken, ünnepélyeken.  Precízen vezeti a foglalkozási naplót, a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Félévente beszámol a nevelőtestületnek szakmai tevékenységéről, javaslatokat tesz. V. sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat 1. Az ingyenes tankönyvi ellátás rendje: • Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. • Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. • Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegből megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 2. A kölcsönzés rendje • A tanulók a tanév során használt tankönyveket szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a ……………..-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 52

…………………..-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. A kézhez kapott könyvek listája: …………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………. Kelt: Budapest, 20…………………………… ………………………………….. átvevő aláírása A diákok a tanév befejezése előtt 7 munkanappal kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 3. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, Tankönyvtár néven kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) • a tanulószobán, szaktanteremben letét létrehozása (szeptember) • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről • listát készít a selejtezendő tankönyvekről 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: • az első év végére legfeljebb 25 %-os • a második év végére legfeljebb 50 %-os • a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os 53

• a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: • ugyanolyan könyv beszerzése; • anyagi kártérítés Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: • az első év végén a tankönyv árának 75 %-át • a második év végén a tankönyv árának 50 %-át • a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott írásbeli kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

A nevelőtestület a 2013. március 26-i értekezletén tárgyalta és fogadta el.

Diákönkormányzat részéről

Az Iskolaszék elnöke

igazgató

54