A biomassza energetikai célú hasznosításának jogi háttere

A biomassza energetikai célú hasznosításának jogi háttere Kormányos Szilvia Debreceni Egyetem, ATC, AVK, Vállalatgazdaságtani Tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138 e-mail: [email protected]

Összefoglalás: Hazánk kedvező természeti adottságaiból fakadóan évről évre igen jelentős mennyiségű fő- és melléktermék képződik a mezőgazdaságban, az élelmiszergazdaságban, valamint a kommunális szektorban. Ezeknek az anyagoknak a felhasználása nemcsak energetikai, hanem környezetvédelmi, piaci és vidéki munkahelyteremtés szempontjából is igen fontos lehetőség Magyarország számára. A megújuló energiák elterjedését, alkalmazásuk gazdaságosságát erőteljesen befolyásolja a jogi szabályozás is, amelynek három szegmensét mutatom be. Az Európai Unióhoz csatlakozás hazánktól is megköveteli az országunk jogrendjének az uniós jogrendhez igazítását.

Tárgyszavak: megújuló energiaforrás; jogi szabályozás; Európai Unió.

Bevezetés

A megújuló energiák elterjedését, alkalmazásuk gazdaságosságát azonban erőteljesen befo-

Hazánk kedvező természeti adottságaiból fa-

lyásolja a jogi szabályozás is, amelynek három

kadóan évről évre igen jelentős mennyiségű

szegmensét mutatom be. A csatlakozás az Eu-

fő- és melléktermék képződik a mezőgazda-

rópai Unióhoz hazánktól is megköveteli az

ságban, az élelmiszergazdaságban, valamint a

országunk jogrendjének az uniós jogrendhez

kommunális szektorban. Ezeknek az anyagok-

igazítását. Tehát fontos a nemzetközi kötele-

nak a felhasználása nemcsak energetikai, ha-

zettségvállalások vizsgálata, ahova tartozik az

nem környezetvédelmi, piaci és vidéki munka-

1997 decemberében megtartott kiotói konfe-

helyteremtés szempontjából is igen fontos le-

rencia, illetve az EU jogrendszer bemutatása,

hetőség Magyarország számára.

amely többek között foglalkozik a Zöld és Fehér könyvvel is.

58

Azonban ezek mellett kiemelt jelentőségű a

A Riói konferencián résztvevő országok meg-

hatályos hazai jogszabályi rendszer vizsgálata,

állapodtak abban, hogy a továbbiakban rend-

amely az utóbbi években a biomassza hasznosí-

szeres egyeztetést folytatnak, így született meg

tása tekintetében igen jelentős változásokon

a Conference of Parties (COP) tárgyalássoro-

ment keresztül. Ezek a változások több

zata, amelynek harmadik fordulóját (COP-3)

szegmenst érintenek, amely közül a legnagyobb

1997-ben a japán Kiotó városában rendezték

jelentősséggel a mezőgazdasággal foglalkozó

meg.

termelők életét befolyásolják. A másik fontos csoport az általuk készített terméket felhasználó

1997. december 11-én 141, köztük 38 fejlett

vagy feldolgozó ipar, illetve az energiaipar.

ipari ország kötelezettséget vállalt – a világmé-

Ezeken keresztül pedig a hétköznapi ember

retű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmeg-

életére és egészségére is hatással van.

állapodáshoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával –, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2

Nemzetközi kötelezettségvállalások

százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó gázok kibocsátását. (Az

1968-ban huszonöt ország nyolcvan tudósa

aláíró országok száma időközben változott,

megalapította a Római Klubot. A szervezet

mivel több eredeti felajánló végezetül visszalé-

jelentései komoly mértékben hozzájárultak

pett.) Az Európai Unió és Ausztrália 8, az

ahhoz, hogy megszülessen és a széles nyilvá-

Egyesült Államok 7, Kanada és Japán pedig 6

nosság előtt is teret kapjon a gondolat: a lég-

százalékos csökkentést vállalt (1. ábra).

kört szennyező, progresszív ipari növekedés nem folytatható határtalanul. Később 1992-ben

A Jegyzőkönyv azonban csak 2005.02.16-án

megrendezésre került Rio de Janeiróban az

lépett életbe, mivel a két legnagyobb szennye-

ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenci-

ző, az USA és Oroszország -– amelyek együtt

ája. A rendezvény mérföldkőnek számít a klíma- és környezetvédelem történetében. Az itt

az 1990-ben kibocsátott összes szén-dioxid

megfogalmazott Nyilatkozat részletesen fog-

több mint 45%-ért voltak felelősek – a korábbi

lalkozik az üvegházhatású gázok korlátozásá-

ígéretek ellenére sem fogadta el az előirányzott

val. Ezt követően megszületett az ENSZ

értékeket. Végül Oroszország 2004 őszén –

Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC,

hosszas tárgyalásokat követően – elfogadta a

Framework Convention on Climate Change),

Jegyzőkönyvben leírtakat. Ezzel az utolsó

és így a nemzetközi politika szintjére emelke-

akadály is elhárult a Kiotói Jegyzőkönyv élet-

dett az éghajlatváltozás kérdése.

be lépése elől. 59

8

8 játszógázokcsökkentése% -ban

A züvegházhatáskialakulásábanszerepet

9

A többi EU. tagország Ciprust kivéve

8

Magyarország

7

7 6

6

6

6

6

Lengyelország

5,2

5

Kanada

4

Japán

3

Ausztrália

2

Egyesült Államok (később visszalépett)

1

A többi Ország amely alírta a Jegyzőkönyvet

0 Orszá gok

1. ábra A Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek Magyarország 2002 júliusában csatlakozott az

földgáz: Oroszország), a fosszilis energiahor-

ENSZ által kezdeményezett nemzetközi klí-

dozók környezetszennyezése is nő, ezért elen-

mavédő egyezményhez, 6%-os csökkenést

gedhetetlen feltétel a fenntartható fejlődés ér-

vállalva (2008–2012-ig) a bázisidőszakhoz

dekében a megújuló energiák versenyképessé

képest. Hazánk a bázisidőszakban szén-dioxid-

tétele. A célok elérésének eszközeiként pedig

egyenértékben kifejezve átlagosan 111 millió

megállapítja, hogy megfelelő anyagi forrás

tonnát bocsátott ki évente. A KVM prognózisa

biztosítására van szükség különféle támogatá-

szerint az elmúlt és az elkövetkező évek gaz-

sok formájában, illetve – korlátozott mérték-

dasági fejlődése miatt a kibocsátás folyamatos

ben – az önmagukban versenyképes, fosszilis

növekedésére lehet számítani, amelynek nyo-

energiaforrásokra kivetett adókkal.

mán 2010-ben Magyarországról 97,2 millió tonna szén-dioxid kerül majd a légkörbe, azaz

A biomassza-energetikai eljárások elterjedését

még mindig 6,92 százalékkal kevesebb a bá-

elsősorban az energiapolitikai, hulladékgaz-

zisértéknél. Hazánk ezt a mennyiséget más

dálkodási és mezőgazdasági támogatási rend-

országnak eladhatja, vagy tartalékolhatja.

szer befolyásolja (I. táblázat).

Az EU jogrendszere

Hazai szabályozások

Az EU megújuló energiával kapcsolatos poli-

Magyarország jogszabályi rendszerében az

tikájának lényege, hogy a jelenlegi helyzet

utóbbi években jelentős változások történtek a

megváltoztatása nélkül megnő az importfüg-

megújuló energiák és ezen keresztül pedig a

gőség a Közösségen belül (olaj: Közel-Kelet,

biomassza hasznosítás tekintetében. 60

I. táblázat Az EU megújuló energiaforrásokat érintő legfontosabb jogszabályai, irányelvei stb. Évszám 1974 1980–1990 1986–1995 1986 1990 1991 1992 1995 1996 1997 1999 2000 2001 2002

2003

2004

Jogszabály Határozat az energiatakarékossági politikák fejlesztéséről Energiapolitikai célkitűzések meghatározása Újabb közös energetikai célkitűzések meghatározása 86/278/EEC a szennyvíziszap elhelyezéséről 90/313/EEC a környezeti információhoz való hozzájutás szabályairól 91/271 EEC a települési szennyvíztisztításról GATT- egyezmény Fehér Könyv a Közösségi energiapolitikáról 96/92/EC: az energiapiac liberalizációjáról 8522/97. sz. határozat („Zöld Könyv”) Felkészülés a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtására 1999/31 (IV.26.) EK Irányelv a hulladéklerakókról 1257/1999 EU tanácsi rendelet direktívája a kedvezőtlen adottságú területek lehatárolásáról 2000/60 (X.3.) EK Keretirányelv a vízpolitika területén 2001/77/EKr : megújuló erőforrásokból származó energia elterjedésének támogatása Sevillai keretmegállapodás a megújítható energiaforrások fejlesztéséről A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről (1228/2003/EKr) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (2003/54/EKr) Az üvegházgázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelemi rendszerének létrehozásáról (a 96/91/EK irányelv módosítása, 2003/87/EKr) 2003/30 EKr a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról 2003. 06.23. KAP reform energianövények támogatása A hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacion való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (2004/8/EKr)

Források: Bohoczky, Bai, 2005.

A kormány 1999-ben kidolgozta a 2010-ig

hordozó megtakarítás, illetve hazai megújuló

terjedő elképzeléseit, az energiatakarékossági

energiahordozókkal való kiváltásnak kell meg-

és

stratégiát

történnie. Ezekhez természetesen biztosítani

(1107/1999., X.8. kormányhatározat), illetve

kell a pénzügyi keretet és hozzá ki kell dolgozni

az ehhez tartozó cselekvési programot. Ebben

a pályázati rendszert. A programot kétévente

leírják, hogy a GDP (hazai össztermék) 5%-os

felülvizsgálják, és arról a kormányt tájékoztat-

évi átlagos növekedéséhez a gazdaság összes

ják, akinek ezután változtatási joga van.

energiahatékonyság-növelési

energiaigényének 3,5%-al mérséklődnie kell, tehát az energiafelhasználás éves átlagos nö-

Magyarország az Európai Unióval folytatott

vekedési üteme nem haladja meg az 1,5%-ot.

csatlakozási tárgyalások során a II. sz. táblá-

Ennek a követelménynek való megfelelés ér-

zatban feltüntetetett vállalásokra tett ígéretet a

dekében 2010-re 75 PJ/év hőértékű energia-

biomassza-energetikai felhasználás terén.

61

II. táblázat Magyarország biomassza-energetika vállalásai

III.b táblázat A biomassza alapú energia jelenlegi átvételi ára

2010 Ft/kWh

Magyarország összes megújuló

7,0%

Magyarország zöld áram

3,6%

Csúcsidőszak

26,12

Magyarország zöld hajtóanyag

2,0%

Völgyidőszak

23,00

Mélyvölgyidőszak

Forrás: vonatkozó jogszabályok

9,38

Forrás: 78/2005. (X. 7.) GKM rendelet

Ezeket az értékeket hazánk több jogi szabályoTehát ennek a szabályozásnak az értelmében:

zás módosításával, illetve létrehozásával kí-

• az átlagos napi átvételi ár: 22,46 Ft/kWh;

vánja elérni, amelyek közül a legfontosabbak a

• az éves átlagár: 22,11 Ft/kWh-ra változott.

követezők.

A gazdaságosságot az előbb említetteken kívül

2001. évi CX. törvény a villamos energiáról

többek között még nagyban befolyásolja –

lehetővé teszi a biomassza-alapú villamos-

főleg a biomassza hajtóanyagkénti felhaszná-

energia-termelést. Előírja a vonatkozó gazda-

lása esetén – a Jövedéki adóról szóló törvény

sági miniszteri rendelettel együtt (56/2002,

(2003. évi CXXVII. törvény) a hozzá kapcso-

XII.29. GKM rendelet, amely 2010. december

lódó jogszabályokkal (216/1997, XII.1. Kor-

31-ig hatályos), hogy a közüzemi szolgáltatók

mányrendelet, 42/2005., III. 10 kormányrende-

kötelesek átvenni az ilyen módon megtermelt

let, 2233/2004., IX. 22. Kormányhatározat).

energiát. Az átvételi árat külön jogszabály

Ezek meghatározzák a jövedéki adó vissza-

határozza meg. Jelenleg 78/2005. (X. 7.) GKM

igénylésére jogosultak körét, a benyújtás he-

rendelet van érvényben (III.a és III.b sz. táb-

lyét, módját és a feltételrendszert, továbbá

lázat).

szabályozza a visszaigénylés mértékét is.

III.a táblázat A biomassza-alapú energia időszakai

Az utóbbi jogszabály szerint 2005-re a Ma-

Nyári Téli időszámítás (h) időszámítás (h) Csúcsidőszak Völgyidőszak

Mélyvölgyidőszak

gyarországon

forgalmazott

üzemanyagok

nappali

08–14

07–13

energiatartalomra vetített részarányára vonat-

esti

18–21

17–20

reggeli

06–08

05–07

koztatva el kell, hogy érje a 0,4–0,6%-ot;

nappali

14–18

13–17

2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a

esti

21–03

20–02

bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített

03–06

02–05

részaránya pedig el kell, hogy érje a 2%-ot.

Forrás: 56/2002(XII.29.) GKM rendelet

Fontos része még ennek a jogszabálynak az, 62

hogy javasolja az elhasznált étolaj-hulladékok

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága

felhasználását biodízel gyártására, a bioetanol

2005. május 17-én határozati javaslatot foga-

közvetlen motorbenzinbe keverését, valamint

dott el „Az alternatív energiahordozók elter-

egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásá-

jesztésének hatékonyabbá tételéről” címmel,

nak általános összehasonlító gazdasági, tech-

amelyet a plenáris ülés elfogadott és megalkot-

nikai, környezetvédelmi vizsgálatát is.

ta a 63/2005. (VI. 28.) OGY határozatot. Ebben az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

A földgáztörvényt (2003. évi XLII. törvény) a

készítsen elő akadálymentesítő jogszabályi

2005. évi LXIII. törvénnyel (június 20) módo-

csomagot az alternatív energiaforrások elterje-

sították, amelyben kiterjesztették a hatályát a

désének gyorsítása érdekében.

biogázra és a biomasszából származó gázokra is. Ezeknek a földgázrendszerbe juttatási fel-

A biomassza energetikai hasznosítását termé-

tételeit külön miniszteri rendelet határozza

szetesen a fent említetten kívül nagymértékben

meg. Ezzel kapcsolatban elvárható, hogy a

befolyásolják a környezetvédelemi szabályo-

biogáznak földgáz minőségűnek kell lennie,

zások is. Az ehhez fűződő jelentősebb ha-

azaz megfelelő metántartalommal és tisztaság-

zai jogszabályok a IV. számú táblázatban lát-

gal kell majd rendelkeznie.

hatóak. IV. táblázat:

A biomassza hasznosításához szorosan kapcsolódó legfontosabb hazai, környezetvédelmi jogszabályok Év 2000

Jogszabály 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 98/2001 (VI. 15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 21/2001 (II. 14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatban

2001

14/2001 (V.9) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről. 23/2001 (XI.13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

2002

110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról

63

Összefoglalás

Lakner Zoltán, Dr. Marosvölgyi Béla, Dr. Nábrádi András. Szaktudás Kiadó Ház. ISBN 963 9422 46 0. Budapest, 2002. pp. 1-230.

Az EU energetikai elvárásai a jelenlegi szintig viszonylag nagyobb nehézségek nélkül telje-

[2] Bai A. (témafelelős): Bio-üzemanyag termelés és

síthetők voltak, a további elvárások teljesíthe-

felhasználás szabályozásának és jogi feltételeinek elemzése.

tősége azonban már nehézségbe ütközhet. A

Közreműködő:

Kormányos

Szilvia.

th

European Commission. 6 Framework Programme

biomassza energetikai előállításának és hasz-

on Research, Technological Development and

nosításának szélesebb körű elterjedése ha-

Demonstration Mobilis 513 562 Integrated Project.

zánkban nem technikai, hanem gazdasági

Mobility Initiatives for Local Integration and Sustainability. WP5 Clean and Energy Efficient

problémákból adódik. Az EU elvárásainak

Vehicles. Koordinátor: Debrecen MJV Önkormány-

való megfelelés érdekében mindenképpen

zata, Toulouse-i Önkormányzat. p. 1–156., Debre-

szükséges stabil jogszabályi háttér megterem-

cen, 2005.

tése és célzott (eljárástól függően méretbeli, [3] Diós J.: Életbe lépett a Kiotói Jegyzőkönyv.

műszaki-technológiai, jövedelmezőségi krité-

www.radio.hu (2005. 02. 16.)

riumok stb.) hosszabb távon is kiszámítható támogatási rendszer létrehozása, illetve az is-

[4] Ladányi L.: Életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv www.origo.hu/tudomany/fold/20050215eletbe.html

meretek továbbadása.

(2005. 02. 16.) [5] Bohoczky, F.: Megújuló energiaforrások magyaror-

Irodalom

szági felhasználása. „A magyar energiapolitika helyzete és jövője” konferencia. Magyar Energiahatékonysági Társaság és a MTESZ HBM Szervezete.

[1] Bai, A.: A biomassza felhasználása (szerkesztőként

Debrecen, 2005. május 10.

és társszerzőként). Szakkönyv. Társszerzők: Dr.

64