A BIOLOGIAILAO KEDVEZO TARTASI KORULMENYEK OSSZEHASONLfTASA A KEDVEZOTLEN VISZONYOKKAL A VERCUKOR-SZINT ALAPJAN
KOVACSNE DR. GAAL KAtALIN - PROF. DR. IVANCSICS JANOS
PaRnon Agr6rtudomanyi Egyetem Mez5gazdasagtudom6nyi Kar, Mosonmagyarovar Allatteny6sztestani Tanszek
IRODALMI ATTEKINTES
A
nagyuzemi aIlattenyesztes 1egf6bb celja az egyre novekvO
nepesseg aIlati eredetO Uplialekkal
torten O ellatasa. Nap-
jaink koncentralt, ipari jelieg5 allattenyesztese dsaKnem
minden alIatfajnAl intenziv kultarfajtakra alapozott.
Ezek
a fajtak nem csak a nagy termel6st je1ent5 genetikai h6tteret ritigntik ut6daikban, hanem a
kornyezet irenti ig4nyesse-
gOket is. A termelesi param4tereik (tej-, tojas-, 9yapjOtermel6s, szaporaseg, takarmanyertekesites stb.) teljes mertkben csak megfeIel5 kitirnyezeti kbrUlm6nyek kozdtt tudnak
realizel6dni. A nemesites, kitenyesztetts4g magdval nozza a konstitOci6 gyengUlgset es ezzel egyidejtleg az alkalmazkod6kepesseg (termtszetes ellenal101Opesseg) cs5kken6set. A j6 alkalmazkodds a Ornyezeti konstit6ci6t Os j6I
megterhel6sekhez ugyanakkor j6
mak505 hypothalamus-hypophysis-meIlflc-
vesekereg rendszert teteIez fel. Kedvez6tlen esetben "tarta-
si betegseggeI" Allunk szemben (PDTSUBAY-SZEF 1965). A nagy tejtermelesa teneneknel az utObbi idnen egyre ttibb
Diyan betegseg is jeJEntkezik, age)), keza
haJmDzottan jelent-
stresszoroknak kOszOnhet6, es kordbban nem volt elter-
jedt As
ismert. liyenek a zsir-m1j-szindr6ma,
vtg6nek elhalAsa, a reticulo (MoRSCHANG, 1992; STb8ER, 1989).
a t6gYbimb6
189
a ketozis,
peritonitis stb.
Az Allattenyeszt ,esben a kedvezOtlen hatdisok (stresszorok) egfsz sorAt ismerjak, amelyek a Selye Altai felfedezett
4s lefrt stressz-eimelet folyamatat elindftjak. Egy 6jabb eImelet alabjan azonban a
hipothalamus-hipophysis-mellave-
se tengely mellett a stresszorok sokszlnasege, vaIamint a homeosztazis endog4n mechanizmusa is befolyasolja az A11atok reakci6jat (BECKER, 1987). A mesters6gesen kialakItott termeIesi teljes mert6kben ki kell
kbrnyezetnek tehAt
elegfteni az dllatok biolagiai ige-
nyet, bogy azok termel6k4pesseguk maximal is ny6jtani.
A
szintjet tudjak
nagyOzemi Allattartas megvaltortatja hhziAlla-
taink viselkedestt, reakciakepess4gt stb..
A kultinbbza (fneg kedvez5tlen) stresszorokat 3 fa csoportra osztjuk: 1.) helytelen tartAsb61 ered 2.) 3.)
termelessel
egyOttjar6
stresszorok,' elkerulhetetlen
stresszorok,
szocioltigiai stresszorok.
Ezek ki571 els5surban az I. pontban megjeloIt stresszor
valt
ki sOlyos, termelescsbkkenesse1 jdr6 hatAst.
A klinikai
stressz
megnatdrozAsa MOBERG U987) szerint a
kOvetkeza m6g megoldatlan probl'Omdkra vezethetb vissza= - hidnyoznak a pantos biolagiai ismertet6jelek, -
hidnyzik egy nem-specifikus stressz-reakci6, ami minden
stresuort jeIlemez, - nagy a k016nbs4g az ALlatfacik stressz-4rzfteRys4Ot i1.let6en,
- a stressz-jellegek es az Allatok j6 kozerzete kbzbtti forttos asszefugg6s ismerete nincs meg.
190
A vizsgalatok kimutattak, hogy a hypophysis csak abban az esetben reagal a stresszorra, ha az kapcsolatban all a hypopthalamussa1. A hypothalamus lEsiOk gdtolhatjak az adrenocorticotroph-hormon (ACTH) Ieadasat es fokozott termeleset (AHREN, 1962). Azonban a kes6bbiek folyaman a hypothalamusban egy ACTH felszabadit6 hormont az On. corticotrophin releasing factor-t (CRF) fedeztek fel (HARRIS, 1960, SAYERS, 1960; SAFFRAN, 1962;
FORTIER, 1962; SCHREIBER, 1963; BREN-
NER es mtsai, 1978). Ennek kapcsAn tehat meginduIhat a ked-
vez5tlen hatasra a folyamat, amely a hypophysis eIeIs0 leDenyeben megindltja az ACTH termelest, es ez a mellekvesekereg hormontermeleset indukAlja. A mellekvesekereg az ACTH hatasara a kovetkez6 kereghcrmonokat termeli: 1.)
glycocorticoidok
(corticosteron, cortisol, cortison),
2.) mineralcorticoidok (11-dezoxicorticosteron (DOC), aIdos-
teron), 3.) sexualcorticoidok (androgenek•, ostrogenek). Az ACTH hatas8ra elsosorban a glycocorticoidok termelese no arnelyek
meg,
a
feherje es cukorforgalmat befolOsolj.ak.
Ez.eket a normonokat SELYE (1965) "gyulladasellenes corticoidok"-nak nevezte el. Ezen hormonok elettani hatasa a kovetke25: 1.) A szenhidratanyagcsereben fokozzak a a 2.)
m&I
es
az
izom glycogen
InsulineIlenes
hat6sa
is
glyconeogenesfst,
raktarai •feltolt5dnek.
ismert
ezen
hormoncknak.
3.) A feherje anyagcsereben katabolitikus hat6st fejtenek ki. 4.) Az aminosavak intermedier anyagcserejet a glyconeogenesis iranyaba toljak el. 5.)
6.)
A
kozponti
idegrendszer
ingerlekenyseget
fokozzak.
A ver alakos osszetevbit megvItortatjtk. Jelent5sen csOkkentik a feherversejtek szamat, ezen be101 is az eosinophilsejteket.
191
17ipen ezert a hypophysis-meIlekvese-tengely terhelhetbseget a mestersegesen adagolt ACTH-val ellen6rizni tudjuk (ThornprOba), hisz a 16trehozott eosinipehia - mertekebt$1 kovetkeztetni tudunk ilyen irAny
szervezet reag616kepessegere (TANGL, 1965). vizsgAlatokat vegeztek 11N HELM (1961), KARG
(1955), WEIRICH (1960), FURTUNESCU
es mtsai, megAllapftot-
tak, hogy szoros Osszefagges allapithato meg a hypophysismellekvesekereg rendszer
teljesitnepessege
es a szt111td
si sGlyveszteseg, valamint a napi sOlygyarapodds kozott (r -0,428+0,88). A selyveszteseg
es
az 1 kg sOlygyarapo-
dAshoz felhasznalt Xemenylt6ertek k5zOtt a korreIAci6s koefficiens 0,324+0,097. Ennek alapjan felt telezik, hogy a Thorn-prfta felhaszn6lhat6 volna az ivadekvizsgalat teruleten. Ennek az eljaresnak az alkalmazAsa azonban a nagyuze-
mi gyakorlatban nehersegekbe Eitkozik, mert egyes zArt, kbtiitt tartastechnologiAk peIdaul a szarvasmarhatartAsban szAmos clyan s6rUlest, gyulladasos folyamatot okozhatnak, melyek hatAsAra a ver alakos elemeinek Osszeteteie jelentnen mecvdltczik.
SAJAT VIZSGALATOK
Vizsgalatainkban olyan ceit tnztenk ki, hogy megdllapftsuk, vajon szarvasmarhanal a v6rcukorszint no•malist61 valo elterese OsszefOggesbe hozhato-e az SlIatok alkaimazkodokepessegevel. A hypophysis
es
a szenhidrt-forga1om osszefflgOse
bizonyftott, hisz hyphophysectomia utan az alapanyagcsere
jelent5sen alacsonyabb szinten folyik az izomzat glykogentartaIma
es
emellett a mAj es
rnegfogyatkozik. A vercukorszint
is jelentOsen alacsonyabb lest, ha az Allat koplal (KEMENY,
1966). Ha az Elatokat hosszabb ideig kedvez5tlen hatsok erik,
bekOvetkezik a Selye-fete stresszelmelet mAsodik sza-
jellemzo a meII6kvesekreg hypertrophiaja, valarnirit a glycocorticoidok fo-
kasza, a sikeres ellen6lIts inszaka, amikor
192
kozott elvalasztasa. Ennek kdvetkezteben fokozOdik a glyco-
n eogensis es serkenti a feherjek bom1Ssat, de nem fe1tetlenul eredmenyez hyperglycaemiat, mert a szervezet a v4roukorszintet szabalyozni kgpes. Ha azonban nagyon hosszD ideig tart ez a kedveztlen megterneies, termszetesen szamolni
kell fokozott vercukorertekek
megjelenesevel is (BALINT,
1968, KOLB es mtsai, 1976). Szarvasmarhanal, kifejlett korban a normalis vercokorertek 40-60 mg/di (HORVATH, 1974). BorjaknaI 1-13 hetes korig 98 mg/d1-r51 58 mg/di-re csitikken (MRSKDS es HOLUB, 1964). •Vizsgalatainkban a kUlbnbaz6 tartastechnologiaknak az a1.kalmazkod6kepeSsegre kifejtett hattsat vizsgaltuk, valamint azt, Logy mutatkczik-e a kOlitinbozo laktacioban termelo teheneknel a ve- rcukorszintben elteres.
VIZSGALATI
WIDSIEREK
A kfserleteket a 1.ajta-Hans6gi Allami Tangazdasag 1000 ferhelyes tehen4szeti telepen, valamint az Aprilis 4. majori nyitott szabadtartasos es a Krisztina-majori kbtifItt, zArt hagyomanyos Oszdtelepen vegeztpk. Az allatok mindenkor teje16 magyartarka es holstein-friz keresztezesb61 szarmaztak. A vercukor megnatarozashoz a vert a kora delelbtti orakban +30 perc elteressel,
a farok alatti venab61 vettUk. A mintak
feldo1gozasanal figyeltunk arra, bogy azck
feherjementesite-
se a bomlinsi folyamatok megakadalyozasa miatt idOben megtdrtenjen. A vercukor meghatarozas a human gyOgyaszatban kiterjedten alkaImazott ortotoluidines
meghatarozasi mOddal megegyezett
(Kllnikai Laboratoriumi Diagnosztika, 1971), amelynek 1@nye-
193
ge az ortotoluidin aldOz tfpus6 cukrokkal torten 6 szelektiv reagalbkOpessegen alapszik. Vizsgalataink a k6vetkez5 tenyez5khbz kapcsolhatok: Valtozik-e az dIlatok vercukorszintje? 1.)
ha nyitott, kotetlen tartasb61 zart ketOtt "modern" alomnelkuli tartastechnol6giaba (1.vizsgalati csoport);
2.)
ha
zart, kOtott, hagyomanyosb61 "modern'' kerUlnek
tartasba 3.)
(2.
alomneikuli
vizsgalati
csoport);
kuIonboz0 kor0 allatoknaI (Iaktaci6ban termel5
i11etve a
allatoknal) mutatkozik-e elters a
v6rcukor ertekekben
(3. vizsga1ati csoport).
A vizsgSlatok korOlmenyei Nyitott, kbtetlen
istallohoz
mozoghatnak az A
tart6stechnolOgiaban az tartozO
allatok szabadon
nagymeretU kifutoban.
novendek allatokat itt inszeminaljal< es vemhessegek 7-8.
h6napjdbah
Zart,
szalIltjak
kEltott,
modern
el5regyartott elemekb51
dt a zart
technol5giajO telepre.
telepen a 4x200 ferUelyes
epultek.
istaIlak
Az e16-, uttivaro, az eI1e-
t5, profilaktOrium, elkulonito fer6helyeivel 1056
fer5helyes
a teheneszeti teleo. Almozas neIkOli, rovid alIasokbol alakitottak ki a termelEstall6kat. Ez sok problemat okoz, hiszen a gumisz6nyeg a rtkeriild vizelettaI es belsart61 csOszossa yank
es ez is hozzajarul ahhoz, bogy az Allatok 88,4
szazal6ka lAbserUlt. A rovid alias nagym6rtekben hajlamoslt a meh- es hUvelyel5esesre is. A 135-145 cm hossz0 Allasok mbgaittT-idom0 vasbal keszEt taposoracsot taldlhatunk, ami
a
labserOlesek
mellett
komoly
194
tOgyserEesek
okozkia.
vizsGALATI EREDMENYEK
A vizsOlati m6dszereKben Iefrt szempontok szerint Elvgzett rtekel4s a kovetkez5 vercukorertekeket eredWlyezte.
Az 1. OblAzat az els5 yizsgal,rti szempont alapjAn kapott eredm@nyekt tartalmazza. 1. ttb16zat
A kbtetin, nyitott tart6sbdf a zArt, kdtat, modern telepre ker615 Allatok v6rcukorertAkei
A tehen szama
Vercukor, kotetlen,nyitott tart6s
Ng/d2)
kotat, zart tarts
1976,
1977.
483
75,0
485
1976.
1979.
58,1
73,4
38,71
51,7
69,1
59,0
39,78
487
46,7.
74,9
73,4
47,31
488
60,0
70,4
64,6
52,69
490
43,3
51,9
60,2
61,11
492
36,7
53,2
72,5
70.96
493
56,3
74,1
494
58,1
496
60.0 j
497
37,63
72,2
66,7 54,7
selejt
8 3 ,3
58,4
77,1
41,94
498
48,3
65,
73,4
seiejt
499
60,6
63,1
61,8
54,84
534
46,6
70,g
64,6
44,09
A t ia g
55,6
64,7
66,8
49,54
50 mg% = 2,8 mmolil
195
55,91
A tablazat ertAkeib5/ kitanik, hogy az athajtSs elott a 10tetlen, nyitiott tartIsban mert vercukorerteke4( alacsonyabbak, mint a kes5bbiek sorAn. A 2. tAblazat ert6keine1 szembetlIn3, hogy az Athajt.ast kove-
t5 napon, a teljesen 0j, ktitott
tart6stechnolOgiaba kerult
allatok v6rcukorerteke jOval magasabb az
. Etlagos veroukor-
6rtekeknl (95,9 mg/dl). 2. tblezat Ozvetlen01 az Attelepites utan, maid azt kifivetoen a vercukorertkek alakuMsa a teheneszeti telepen
Vercukor, (mg/d1)
A tehen szama
1977. (k6neetIenDi az ettelepltes utan)
1977. (het MI-lappal MOW
1978.
1979.
974
102,5
55,4
63,6
selejt
980
93,6
42,3
69,3
47,57
981
99,1
37,9
70,8
46,49
982
106,4
48,9
70,5
42,16
985
85,9
50,8
50,8
43,78
987
88,7
45,9
66,9
48,88
989
99,4
47,9
69,9
41,52
993
104,3
65,2
56,1
38,38
994
103,7
76,8
56,6
49,19
995
94,5
57,8
62,0
selejt
996
86,8
65,8
52,4
41,62
999
94,2
56,9
67,5
selejt
:000
106,4
54,1
53,9
42,05
1050
75,2
59,3
57,5
43,58
1184
97,9
52,5
57,2
39,23
95,9
54,5
63,6
43.71
Atlag
L
50 mg % = 2,8 mmo1/1
196
csoportnal
A 2. vizsgalati
(2.
vizsgalati
szempont)
„emelkedes lathato a vercukorertekeknl. A zart, kotbtt, hatartastechnolOgiaban 60,5 mgidl verou-
gyomanyos, almozott
korert6kek voltak, mig .az athajtast kovet6en az ertekek voltak, mig az athajtast kOvet6en az 6rtekek alig valtortak. Az adatokat a 3. tablazat tartalmazza. 3. tablazat A zart, kotott, hagyomanyos tartasb61 a zart, kotditt, modern telepre keruld allatok vercukorrtekei
A tehen szama
Zart, kotott, hagyomanyos
Ketditt, zart tartas (1000-es)
1977.
1977.
1977.
416
66,1
61,2
selejt
903
64,9
68,8
56,3
907
59,0
75,9
55,7
90a
56,9
60,2
61,8
909
62,7
63,9
53,8
910
56,3
53,5
53,8
911
66,4
65,5
50,5
913
52,6
62,1
46,8
915
58,4
64,6
55,5
917
56,9
56,3
55,4
920
65,8
70,4
57,2
921
55,5
59,9
53,8
924
50,8
69,4
55,1
1044
65,2
75,9
48,6
At1ag
60,5
64,8
54.3
60 mg% = 2,8 mmoI/1 A 3. vizsgalati csoportnal a kulonboz5 korft allatok vercukorert6keit hasonlitottuk bssze, illetve ket ev niOlva ugyanezen allatoknal Az eredmenyek a
megismeteltak a vercukoryizsgalatokat.
4. tablazatban talalhatft.
197
. Ors r.,--
'0 '-.... 131
e
Li")
Cl.
Li-) CO
o
4..1.
-
i=,
-
C .... I •kl-
'5-
0 ..5e
•
V)
(.0
NI 0)
cc.I.
kl•
-
(,)
V)
tn.
cn
In in
1 cr)
U -NZ
roN • Cr)
01 .Zr
En I
ro
1-r) C.LJ
ri
PI
Ur% N,
do
CO
.0-
n
.-
cp
co 114
Cri
.0-
---
U.')
in
+d0% CO C.L.F
c0 01 L, NJ
C.
Lti
N.
C 1.17
N. in in
O •d-
CV
1,0
.
•
E
Ida N
CO 01
%:--1
V)
CO
CO CO CJ
0,1
Ors
N. 4..C.
CO t.
cr.) CO 'NJ
N. ty) N.
0,1
!Sr
L")
L/)
(11
-1-■■•■-•-•••-• ■•••••••
VD
1,0
48, 2 0 1 3304
CO
c0 CO
10,
p.} —
c•-5 CO
C+']
,C)
in
LU {\!
CO
C17
CD
1.41,
CO
ILO
N.. LC}
Cr))
ci CO
.4-
a
.0.4
c-91
r•-) R.0
CPI
en
0..1
cv) (Y")
4;1
re) CO
LC,
Col Crl
0
c'cl PrI,
Is)
cc)
I
C:3 C)
1..0
a CO
a in
1.0
0'1 .4-
CO
Ur) R.CI
a NJ
0) CO
LU
cc)
Co
C) C. -I 10' in N. CO c')
1./1 LID
O Sa
L23 1
L) LE, N0..11
1.-C3
CO
Liz - • • •
-•
rq
a
in
1-r)
1.0
C in
(NI C 1
O Cr} f. cr),
CtiJ
Cr)
Co
co
CO .-0
t-0 c01
CI
CO Lei
Cl.
a
01
••;1-
•-- 1-
OZ1 {'f} el
—
•Zr .1.
A kElIbn boz o
0
up
-
L.0 •rj-
.
cc)
N.
-
.
A
i
0-4
0% NJ
CO CI
cc 'Uri.
.-. ''..P
CC)
uzi.
wr
Uri
01
1.-11
1-L7
LA-P
en
4:0
. CO
c
La y
CO
CO
IL.0
Cr) L.41
CI% CO
Ors [r] ,-...-I
Cif ID
CI%
•--4
un.
LLB
C...1
40
•-•tr) 1.0 XI,
tr)
ce5
ro)
ts'", .1■•
...
F...
r--
r--
..
C3 CO L.
ts-)
rn
a Cn un co
4=
1..r) c*.1
LE')
CD
CD'
1..0
r.•.•
c
.C3
CO
CO
CO
LO
un
Iv
rn.
.
c-§
0
;Lc
in a
Le) (NJ
E E
or) CPI
cc
cl
co
a
set
fl
•1.
N.
CO
E 4-0
.4.
EN
en
Ln
CC)
in
Li)
Lel
N.. LU
wr CO LU
198
IL.D L.13
40 L.O
LU
L.C.
LID LC)
Ebben a vizsg6lati sorozatban a vizsgalat megkezdesekor a III., IV., V. laktaciaban termel6 tehenek tejel6 magyartarkak voltak. A 3605 szamO teen 1979-ben kapott vrcukorerteK6t nest tOnettuk fel a tablazatban, inert az allat gyulladasos eredet0 Petegsegben szenvedett, a kapott vercukorertek 67,22 mg/dl, ami az 1979-es vizsgalati ertekek atlagat helytelen iranyban befolyasoIta volna. A tablSzat adataibol az a kavetkeztetes vonnat6 1e, hogy a iaktacilbk szamanak nbvekedesevel a vercukorertekek jelent5sen csokkennek. Az I. Iaktaci6 85,00 mg/di atlagert6kerU az V. laktaciOra 48,44 mg/di atlagertekre. Ezek az ertekek abertelemben veve meg aIacsonyabbak, ha figyelemhe vessz'jk azt, hogy a sorozat ket evvel kesObbi megismetlese Loran meg alacsonyabb vercukorertekeket kaptunk. A reprezentatfv adatok alapjan is csak a kfserletbe vont Allatok 30%anal tudtuk a vizsgalatokat megismetelni. Ennek oka az el;3sorban tartaste•hnol6giai hibakra visszavezethet6 nagyon nagymertek0 selejtezes.
AZ EREERItNYEK ERTEKELESE MegallapIthato, hogy az allatok erzekenyen reagalnak a kornyezeti vaItozasokra. Ezek a megvaltozott kbrOlmenyek anyagcserefolyamataikat is befolyasoljak.
A vizsgaIati adatok
is
irmutatnak arra, hogy a vercukorszint vdItozasa hOen tarozi a megvaltozott kOrUlmenyek hatasait. Ha az elter5 tartasi korOlmenyek kedvez5tlenebbek az el z6 tartasmodnal, elt5szor megniivelik a vercukor6rtekeket, majd az id6 fOggvenyeben csokken5 tendenciat mutatnak egeszen a normal ertekek aIs6 hatardig. A vizsgalati eredmenyek bizonyitottak, hogy a terheI5 hats kbrulmtnyek a tehenek szervezeteben egyertelmOen kimutathat6 vedekezesi reakcitit vaItanak ki. A kivaltott reakcio sorah a vedekezesre szo1galb felfokozott szenhidratforgalom mindenkappen a termeles, a szaborodas rovasara megy. A kor e1 re-
199
haladtaval mutatkozo vercukorszint ostikkenes tObb SIlatnal a kimerUlesre utal, ami nagyfok0 selejtezest.okozott. A fentick alapjan egOrtelf0en javasoljuk a tartastechnoll5gia megvItortatasat.
IRODALOMJEGYZEK
AHREN, C. (1962); effects of diencephalic lesions on acute and chronic stress responses in male rabbits. Acta Endocrin. Suppl. 59. Koppenhaga, 92. bALINT,
P. (1968); Az elettan tankonyve. Medicina KOnyv-
kiad6, Budapest. BECKER, B. (1989): Das Stre3-Ph.anomen-konzept und Mechanizmen der stress-induzierteri Reaktionen des Neuroendokrinums. Ref. in AgroseIect R. 4, Bd. 34, 15., nach: Veter. res. common., Amsterdam 11, 1987, 443-456. iRENNER, K.V. - GORTLER, H. - REINHARD, P. (1978):
Zum Ge-
halt an ACTH im BlutoIasma bet Fetten und neugeborerenen Ferkeln. Endokrinologie 71, 2, 154-158. :ORTIER, C. (1962): Adenohypophysis and adrenal cortex. An. Rev. Phys. Stanford, 24, 223-258. G.W. (1960): Central control of pituitari secretion. Handbook of Physiology, Neurophysiology II. Williams and Wilkins. dDRVATH, Z. (1972): AIlatorvosi belgy6gyaszati laboratOriumi diagno'sztika.
Meagazdasagi
200
Kiad6,
Budapest.
KARGH, H. (1955): Oas Verhalten der 6luteo4indphylen als Belastungsprobe bei Rind und Schwein. Z. Vet. Med. Berlin, 3, 2, 682-692. KEMENY, A. (1974): tlettan. Mez5gazdasAgi Kiat Budapest. Klinikai laborat6riumi diagnosztika (1974); Me -zicina KOnyvkiAdq5, Budapest. KOLB, E. - KOUIDER, S. (1978): Neuere ERkenntiItsse Liber den Stoffwechsel der Glukose und der Fruktose bei Kdlbern unter physiologische und experimentellen Bedingungen. Monatsnefte fur
Veterinkrmedizin,
33,
18,
711-716.
MARSCHANG, F. (1992): Stressgeschenen und Adaptationsflhigkeit aus tierdrzIicher Sicht. Tierarztl. Umschau, 47, 227-233. MGBERG,
G.P.
stress
(1987): Problems in defining stress and diin
animals.
aver.
J.
veter.
med.
assoc.,
Schaumburg, H. 191, 1207-1211. MRSKOS, A. - HOLUB, A. (1954): Acta Univ. Agric., Brno, B. 4, 423.
POTSUBAY, J. - SZEP, 1. (1965): Altategeszsegtan. Mez5gazdasagi Kiad6, Budapest. SAFFRAN, M.
(1962): Mechanism of adrenocortical control.
Brit. Med. Bull. London, 18, 2, 122-126. SCHREIBE. W.
(1963): The hypotnAlamo-hypophysial system.
Prga, Pubi. House of the Czechoslovak Acad. Sci., 533. SELYE, H. (1964): EletUnk es a stressz. Akademiai Kiadtp, Budapest.
201
STOBER, M. (1989): Zur Pathogenese multifaktoriell bedingtqr Krankheiten aus Buiatrisch- klinisener
Sicht.
DVG
Blertht des 12, . Kongresses, 5-21. April 1989 Bad Neuhelm, 19-33. TANGL, H. (1965): A kornyezet szerepe hziAllataink tletfclyamataiban. Akademiai kiado, Budapest.
UNSCHELM, J. (1951): Die Reaktion auf Umweltbe1astungen als Konstitutionskriterium. ZOontungskunde. Stuttgart., 33, 2, 104-112.
H. A. (1960): Die PrOfung der Hormonalen Konst: tutioR bei Rindern durch Belastung. II. tier Thorn-Test
WEIRICH,
-
bei gesunden KOhen enter
leistung and FOtterung.
Berucksichtigung der Mulch-
Zeitschrift Tierzgcht.
Hamburg, 74. 2. 140-158.
202
6SSZEFOGLALA5
A szerzbk a kulifmbitiz6 tartAstechnologiak
aikalmazkod6kepes-
s6gre kifejtett hatdsdt vizsgS1t6k tejtermelb ben
a
tehenek
teheneszetek-
v6rcukorszintjenek alakulsn
kereszt01,
A vlzsgAlatok eredmenyei al t6masztjak azt a velembnyt, .bogy a kedvez5tlen hatAsok az .d1latokr01 a v6rcukorszint je4ent6s emelked6set idezik el 6, A normalis vercukorszint 40 .-60 mg %-ritlI 95,9 mg %-ra novekedett ki5zvetlenul a kotetIenhE a Ictbtt tarttstechnoltglAha tbrt.L15 ittelepit6s utan. A tartdstechnol6gia kedveatlen hat6Ora a yercukor.ertekek hosszabb idtla kereszti1 60 mg % ertekiDek. A kor e15rehaladtavf a1 kesbbla ezek az ertekek az dilatok vedekez6kepessegenek kimerb16sevel 40 mg %-ra csOkkentek, enellett ez nagyfok0 selejtezest is okozott, ami nagyr6szt a megterhel6 kornyezetnek kbszonhet.
A szerzok a tart stechnolagia megvhitortatAsat javasoljak.
203
COMPARISON BETWEEN BIOLOGICALLY FAVOURABLE KEEPING CONDITIONS MD UNFAVOURABLE ONES ON THE BASIS OF THE BLOOD-SUGAR LEVEL
Dr. Katalin Gadl, Kovdcs - Prof. Dr. Janos Ivdncsics Pannon University of Agricultural Sciences Department of Animal Breeding MosonmagyartiOr
Summary
Authors carried out examinations in lactifical cattle stock to establish the influence of raising technology change and of its stress effect on blood-sugar level of cows. The investigations support the view that a considerable rise in blood-sugar level is caused by unfavourable effect of the animals' accomcdation. A value of 95,9 mg % vas obtained instead of the normal 40-60
mg %
value immediately after
transfer. The blood-sugar level was kept by the adverse effect of technology above 60 mg % for prolonged time. Later, being exhausted the protective di5position of animals, the values decreased to 40 mg %, but on intense stock scrapping had to be performed, wich was to be attributed to the stress conditions. Authors suggested altering raising technology.
204
