A B ELVÁROSI Ó VODA N EVELÉSI P ROGRAMJA

A BELVÁROSI ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

MAKÓ 20110.

1

Tartalomjegyzék

Tartalom I.

BEVEZETŐ ...........................................................................................................3233

II.

AZ ÓVODA ADATAI ..............................................................................................4244

III.

AZ ÓVODA BEMUTATÁSA...................................................................................5255

IV. JÖVŐKÉPÜNK ................................................................................................1321212 V.

ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP .........................................................................1421313

VI. PROGRAMUNK ALAPELVEI ÉS ÉRTÉKEI ....................................................1821717 VII. AZ ÓVODA ALAPVETŐ NEVELÉSI CÉLJAI ÉS FELADATAI ........................1921818 VIII. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI ...............................................2222121 IX. AZ INTÉZMÉNYI NEVELÉS GYAKORLATA ..................................................3423333 X.

AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI.......1082103103

XI. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE............................................1092104104 XII. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK, TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 1172111111 XIII. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK..............................................................1192113113 XIV. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE........................1342125125 XV. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM .....1432133133 XVI. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ......................................................1442134134 XVII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .......................................................................1452135135

2

I.

Bevezető „A mély gyökerű fák nőnek csak magasra.” Mistral

Köszöntjük azokat, akik óvodánk iránt érdeklődve kezükbe veszik nevelési programunkat. A Belvárosi Óvoda saját innovatív törekvéseit magába foglaló helyi nevelési programot készített, amely a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira épülve összhangban áll az Alapprogramban foglaltakkal. Programunk elkészítésénél figyelembe vettük eddigi nevelési gyakorlatunkat, a szülői, a fenntartói, a nevelői igényeket, lehetőségeket. Nevelési programunk hangsúlyozza a készség és képesség fejlesztést, amely áthatja az egész nevelési folyamatot. Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélettel integráltan történik az együtt nevelés, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A kétféle módszer és a sokszínű gyakorlati megvalósítás mellett nevelési alapelvünk és nevelésfilozófiánk azonos minden óvodaházunkban. Kiemelt terület az egészséges életmód igényének alakítása, a mozgásfejlesztés, a művészeti nevelés. Az óvodaépületekben biztosítani tudjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Szeretetteljes, családias óvodai légkört alakítunk ki, melyben

tiszteletben

személyiségfejlesztés

tartjuk az

a

egyéni

gyermeki képességek

jogok

érvényesítését,

szerint,

az

eltérő

melyben fejlődési

a

ütem

figyelembevételével folyik. A családi nevelésre alapozva hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását. Programunkkal elősegítjük, hogy a gyermekek eligazodjanak környezetükben, megtanulják kifejezni magukat, tudjanak együttműködni, ezáltal magatartásformákat sajátítanak el. Mindezt jó szervezéssel, korszerű pedagógiai tudással rendelkező óvónők segítségével, a mindennapi élet feltételeinek és eszközeinek megteremtésével érjük el. Nevelőmunkánkat elsősorban a gyermekek alapvető tevékenységére a játékra, valamint a mozgásra, a kommunikációra, a tehetséggondozásra és a hátrányok kompenzálására alapozzuk. Programunk

homogén,

részben

osztott

és

vegyes

csoportokban

egyaránt

alkalmazható. .

3

II.

Az óvoda adatai

Az intézmény neve:

Belvárosi Óvoda

Székhelye:

Kálvin téri Óvodaház

Címe:

6900 Makó, Kálvin tér 6.

Telefon/fax:

62/510-474

Intézményvezető:

62/510-475

E – mail cím:

[email protected]

Web:

www.belvarosiovoda.mako.hu

Alapító és felügyeleti szerv:

Makó Város Önkormányzati Képviselő – testülete

Az intézmény telephelyei: Hold utcai Óvodaház

6900 Makó, Kálvin tér 6. Tel:

62/211 – 317

E-mail cím: [email protected] Zrínyi utcai Óvodaház

6900 Makó, Zrínyi utca 57. Tel:

62/211 – 123

E-mail cím: [email protected] Kassai utcai Óvodaház

6900 Makó, Kassai u. 3. Tel:

62/212 – 288

E-mail cím: [email protected] Alapító okirat kelte:

2010. 01. 01.

Határozat száma: a 185/2009.(V.30.) MÖKT. határozatával elfogadott és a 391/2009. (IX. 30.) MÖKT. határozattal módosított. Intézményvezető neve: Sarró Ferencné Közoktatási szakértő A Belvárosi Óvoda Programját a fenntartónak jóváhagyásra átadja a nevelőtestület nevében az intézmény vezetője.

4

III.

Az óvoda bemutatása „…ha annak látjuk a gyermekeket, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek.” Goethe

1. Adottságaink Makó, Csongrád megye székhelyéhez közel, a Maros partján fekvő mezőváros, amely a környező települések térségi központja. A Belvárosi Óvoda Makó város egyik integrált óvodája, mely jelenleg négy épületben működik. Kettő a városközpontban (Kálvin téren, Hold utcán), kettő pedig a kertvárosi városrészben helyezkedik el( Zrínyi utcán és a Kassai utcán).

Belvárosi

körzetünk

a

város felét öleli fel, ennek megfelelően a családi összetétel meglehetősen differenciált, a szülők foglalkozását és a családok szociális körülményeitket tekintve egyaránt. Az óvodaépületekben folyó nevelőmunka a családok körülményeitől, a sokszínű gyermeki természettől fogva igen eltérő, de a gyermek-, személy, - és játékközpontúság, a családias légkörben folyó nevelés – ami figyelembe veszi a gyermek egyéni fejlődési ütemét, életkori sajátosságait – óvodaházainkban meghatározó alapelv. Óvodánkban

korszerű

pedagógiai

tudással

rendelkező,

szakmailag

állandó

megújulásra kész, elfogadó, segítő, támogató attitűddel rendelkező óvodapedagógusok és szakképzett gondozónők, dajkák végzik összehangoltan a munkájukat. MagasfokúMagas fokú szociális érzékenységgel, szakmai hozzáértéssel, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával dolgozunk. Az óvodaépületekben folyó nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a gyermekek különböző egyéni fejlődési ütemét, életkori sajátosságait. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a más országból érkezők (migráns) gyermekek kultúráját is megismerjék a többiek. A Belvárosi Óvoda Programjának elkészítésekor az Alapprogramot a helyi sajátosságokat, az eddig kialakult és továbbfejlesztett pedagógiai gyakorlatunkat vettük alapul. Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik. A gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását a nevelési folyamat egészén belül, az egész napos óvodai ellátás keretében valósítjuk meg. Kiemelt helyet kap nevelőmunkánkban az egészséges életmód igényeinek alakítása, a mozgásfejlesztés, a művészetek megszerettetése, a tehetség gondozása és a rászorulók felzárkóztatása. Integráltan együttneveljük a különböző képességekkel rendelkező gyermekeket. Egyéni bánásmóddal, a sajátos nevelési igény biztosításával, minden óvodáskorú gyermeknek egyenlő esélyeket adva, differenciáltan foglalkozunk velük.

5

Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélettel és hozzáállással hisszük, hogy mindenki más és más, ezért igyekszünk mindenkihez megkeresni az egyéni bánásmódot. A nevelőmunka többségében heterogén csoportszervezési formában történik, ahol különböző életkorú gyermekekkel foglalkozunk egy csoporton belül. Munkánk eredményessége érdekében megismerjük a gyermekek és a családok körülményeit, a szülőkkel folyamatos kapcsolatot tartunk, együttműködésre törekszünk. Fontosnak tartjuk az óvodai élet hagyományos ünnepeinek, a néphagyományhoz és a helyi szokásokhoz kapcsolódó események megünneplését. Óvodásainkkal eredményesen veszünk részt a számukra rendezett országos, regionális és városi pályázatokon, rajzversenyeken, a kulturális és sportrendezvényeken. Az önkormányzat által biztosított anyagi feltételeket igyekszünk kiegészíteni a szülők és a pártfogó vállalkozók adományaival, a különböző pályázatokon nyert támogatásokkal. A nevelés feltételeinek javítását szolgálja a „Napsugár az óvodában” Alapítvány működtetése is. Óvodánknak kiegyensúlyozott, jó kapcsolata van partnereivel (bölcsődével, általános iskolákkal, közművelődési intézményekkel, védőnői szolgálattal, főiskolákkal, határon átnyúló szakmai partner intézményekkel. Mindennapos a kapcsolatunk a Makói Általános Iskolával. Őszinte

örömünkre

szolgál,

hogy

óvodásaink

szeretnek

nálunk,

gyakran

visszalátogatnak az iskolából, és elmesélik sikereiket, élményeiket.

Nevelési Programunk következetes alkalmazása eredményeként óvodásaink 6-7 éves korukra alkalmassá válnak az iskolakezdésre.

Hitvallásunkat, óvó, aggódó, ugyanakkor segítő, bátorító, ösztönző tevékenységünket gyönyörűen fogalmazta meg Ruth Sandford:

„Ott leszek, amikor szükséged lesz rám, törődni fogok veled és megvigasztallak, de nem foglak föltartani, amikor már egyedül is tudsz járni.”

6

2. Személyi feltételek Óvodánkban a program megvalósítását minden nevelési évben a fenntartó által engedélyezett csoportok számának megfelelő pedagógus, nevelőmunkát segítő, valamint egyéb munkakörben dolgozó közalkalmazott végzi. Minden óvodapedagógus rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges felsőfokú, illetve főiskolai végzettséggel. 1997 óta minden óvónő folyamatosan és aktívan bekapcsolódott a szakmai továbbképzésekbe. Az óvodapedagógusaink több éve együtt dolgoznak, amely nagyon kedvezően hat a közösség együttműködésére. Az óvodánkban folyó nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. A teljes nyitvatartási idő alatt a gyerekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodai nevelés eredményes megvalósításához az óvodapedagógusnak és a nem óvodapedagógus alkalmazottnak is hozzá kell járulnia. Az elvégzett továbbképzéseink, tanfolyamok, másoddiploma megszerzése mind a Belvárosi Óvoda Programjának igényeire és szükségleteire épül. A 120 órás kötelező továbbképzés követelményeit minden óvodapedagógus a továbbképzési tervnek megfelelően folyamatosan teljesíti. A képzések a módszertani kultúra,

fejlesztő-,

ismeretek

differenciáló

megszerzésére,

pedagógiai,

mozgásfejlesztés

minőségbiztosítási, és

minőségfejlesztési

mozgásterápiára,

részképességek

fejlesztésére, tehetséggondozásra, környezetkultúra nevelésére, jeltolmács és egyéb szakmai megújulásra irányultak és irányulnak. Nagy az igény a továbbképzésen való részvételre, a szakvizsga letételére a nevelőtestületben. Törekszünk folyamatosan gazdagítani

ismereteinket,

módszertani

kultúránkat

a

városi,

megyei,

országos

tanfolyamokon, konferenciákon. Jelenleg óvodapedagógusaink 35%-a, 2009-ben 44%-a szakvizsgázott pedagógus, akik

bábjátékvezető,

beszédfejlesztő,

fejlesztő-differenciáló,

gyermektáncoktató,

gyógytestnevelő, mentálhigiénés szakember, óvodai szakértő, közoktatás – vezető, valamint tehetséggondozó szakképzettséggel rendelkeznek. Másoddiplomások száma növekszik az intézményben, jelenleg 3 fő rendelkezik tanítói végzettséggel is. szakirányú szakképzettséggel rendelkeznek, ill. fejlesztő-differenciáló valamint közoktatás-vezető szakirányon folytatják tanulmányaikat. Az óvodánkban hangsúlyos szerepet betöltő

7

művészeti nevelés feladatait közművelődési szakember és bábszakkör vezető OKJ vizsgával, szakvizsgával rendelkező óvodapedagógusok segítik. Számítástechnikai ismerete a nevelőtestület 90%-nak van, közülük 31% megszerezte az Európai Számítógép-használói Jogosítványt (ECDL). Folyamatosan térünk át a számítógéppel vezetett szakmai dokumentációk vezetésére. A társadalmi változások és az oktatásban való újító alternatív elmozdulások hatására óvodánkban is folyamatos az innovatív szellemű fejlesztő munka, amely azóta is jelen van. „Jó gyakorlatok”- kat szívesen megmutatjuk másoknak is. A pedagógiai , pszichológiai kutatások eredményei, a nevelőmunka sokszínűsége szükségessé teszik a pedagógusok rendszeres belső és külső továbbképzését, önképzését. Helyi szakmai munkaközösségek, műhelyek működtetése, kistérségi és régiós szintű továbbképzések, erre beadott pályázataink mindezt támogatják. Nevelőmunkánkat a Logopédiai Szakszolgálat logopédusai és a Nevelési Tanácsadó gyógypedagógusai segítik, akik heti rendszerességgel tartanak fejlesztő foglalkozásokat. A

sajátos

nevelési

megsegítését,

igényű

valamint

gyerekek

tanácsadást

speciális

nevelését,

(szülőnek,

fejlesztését,

óvodapedagógusnak)

terápiás utazó

gyógypedagógus végzi. Minden óvodaépületben van fejlesztőpedagógusunk, akiknek a feladata a gyermekek szűrése, fejlesztése egyéni foglalkozás keretében, csoporton belül és kívül egyaránt. A nevelőmunkát segítők többsége szakképzett. Évek óta ők is részt vesznek belső képzéseken, tájékoztatókon. Ennek hatására a nevelőmunka teljes tevőleges, szakszerű segítőívé váltak.

8

3. Tárgyi feltételek Óvodánk épületei, berendezése, az udvarok felszereltsége, a gyermekeket körülvevő környezet megfelel programunknak. Az óvodaépületek az udvarok és a kertek, a csoportok berendezései oly módon vannak kialakítva, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják. A bútorok, felszerelések megfelelnek testméreteinek. A kialakított környezet segítségével biztosítani tudjuk egészségük megőrzését, segítjük fejlődésüket. Megfelelő körülményeinkkel lehetőséget biztosítunk a mozgás- és játékigény kielégítésére kint és bent egyaránt. A csoportszobák barátságos berendezésével, pasztell színével nyugalmat és derűt biztosítanak a gyerekek számára. A csoportszobák más-más méretűek, felszerelési tárgyai folyamatosan újakra cserélődnek. Biztosítani tudjuk a sokszínű, változatos játék – egyéb párhuzamosan végezhető tevékenység lehetőségét - és az elkülönülést a kuckókban. A csoportszoba nem csak a tevékenységek színtere, hanem az étkezésé, a pihenésé és a mozgásé is. Jól felszerelt tornaszoba minden óvodaházban rendelkezésre áll a mozgásfejlesztéshez, gyermektánchoz, fejlesztésekhez, rendezvények megtartásához. Az óvodaépületekben megfelelő munkakörnyezetet tudunk biztosítani az óvodai munkatársaknak (felnőtt öltöző, mosdó és WC, tusoló, nevelői szoba). A szülők fogadására, megbeszélésre mindenütt a nevelői szobát, irodát tudjuk e célra használni. Az óvodák nagy, tágas udvarát különböző jellegű talajfelület borítja, ami lehetővé teszi a változatos tevékenykedést. Az árnyékolást fák és napernyők biztosítják. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelő méretű, EU szabványnak megfelelő folyamatosan karbantartott felszerelési tárgyak, udvari mászókák, hinták szolgálják. Ezek jó része beépített mozgásfejlesztő eszköz, de jól használhatók a mobilizálható tornaszerek is. A meglévő homokozók, a szerepjátékok kellékei, a labdák, mind növelik a gyermekek játékkedvét, és változatos játéktevékenységre serkentik őket. Az udvari játékok, mászókák felújítását, EU szabványnak megfelelő cseréjét lehetőségeink szerint folyamatosan elvégeztükzük. Az egybefüggő játszóterület, amely nem, vagy csak részben van elhatárolva, lehetőséget biztosít a baráti és testvérkapcsolatok szorosabbá válásához. Belvárosi Óvoda Makó

9

Az udvarok folyamatos fásításában, füvesítésében, a növények gondozásában, az udvari mászókák karbantartásában az intézmény dolgozóin kívül részt vesznek a szülők és egyéb szponzorok is. Tárgyi feltételeink bővítéséért, korszerűsítéséért mindent megteszünk a megfelelő külső és belső környezet biztosítása érdekében. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak. A fenntartó által ütemezett terv szerint folyik az „Eszköz és felszerelési jegyzékben” felsorolt eszközök beszerzése többségében megtörtént. Közép távú tervekben szükséges tervezni az épületek homlokzatának felújítását (Hold utca, Kálvin tér, Kassai utca), a nyílászárók cseréjét ( Hold utca), a terasz és betonozott részek felújítását (minden épületben). Rövid távon a gyermekmosdók ( Hold utcán, Kálvin téren, Zrínyi utcán) igényelnek felújítást..

Belvárosi Óvoda Makó

10

4. Az óvoda jelenlegi eszközrendszere A játéktevékenység eszközei A költségvetési kereten felül az intézmény minden évben önerőből is jelentős összeget fordít játékeszközök beszerzésére (pályázatok, alapítványi bevétel, szülői adomány, szponzori támogatás, óvodaújság megjelentetése), így módunk van a fejlesztő játékokhoz,

tevékenységekhez

szükséges

eszközök

folyamatos

beszerzésére,

bővítésére az alapvető játékeszközök pótlására. Törekszünk az udvari sport– és mozgásfejlesztő eszközök EU szabványnak megfelelő karbantartására, az udvari játék feltételeinek javítására. Az óvodai tanulás eszközei A szakmai eszközök beszerzése részben költségvetésből, részben pedig más támogatásokból történik. Bővítésük minőségi és mennyiségi szempontból folyamatos. Jelentős mértékben bővült a mozgáskultúrát, mozgásigényt fejlesztő, az ének-zene ritmushangszer, az értelmi képességeket fejlesztő eszköztár. A kreativitást fejlesztő és az ábrázoló tevékenységhez szükséges anyagok folyamatos pótlására szükség van. Mese- és szakkönyvellátottság Megfelelő szakkönyvellátottság a székhelyen lévő óvodába koncentrálódik, de szükség lenne az óvodaházakban is minél több, új szakirodalomra. A mese- és verseskönyvek száma kevés. Az állomány pótlása főleg költségvetésen kívüli összegből valósul meg (szakkönyvpályázat segítségével). Oktatástechnikai, audiovizuális eszközök Minden óvodaházban van televízió, videomagnó, diavetítő, szinte minden csoportnak van saját CD-lejátszós rádiója. rádiósmagnetofonja. A számítógép parkunk lassan bővül, főleg a gazdasági, adminisztratív munka eszközei, de eszközei. Minden óvodaépületben rendelkezésre áll egy-egy számítógép, nyomtató és fénymásoló, amelyet

óvodapedagógusaink használhatnakják a szakmai munka tervezéséhez,

óvodaújság szerkesztésére, tájékoztató anyagok készítésére. Az óvodaépületekben dolgozók telefon és internet kapcsolaton keresztül tudnak egymással kommunikálni. A projektorok segítségével a belső képzéseink és a szülőkkel való kommunikációs lehetőségek bővültek. Programunk megvalósításához szükséges, az eszköznorma által megjelölt eszközök és felszerelések beszerzése, pótlása megtörtént, cseréje Belvárosi Óvoda Makó

11

folyamatosan törekszünk.A munkánkat segítő eszközkészlet bővült, munkahelyi körülményeink nagymértékben javultak, de az eszköz és felszerelési jegyzékben szereplő helyiségek hiányának pótlása továbbra is megoldásra vár.


12

IV.

Jövőképünk „Nem elég azt mondani: „Megteszek minden tőlem telhetőt.” Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni.” Churchill

Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, vidámságot adó béke szigete lenne, ahová a gyerekek örömmel és boldogan, önfeledten érkeznek és sok érdekes játékkal tölthetik a mindennapjaikat. Óvodánk minden munkatársa arra törekszik, hogy partnereink igényeinek a fenntartó által biztosított feltételek mellett, minél szélesebb körűen, hatékonyan megfeleljünk. Hangsúlyozzuk

a

gyermekek

testi,

lelki

gondozását,

az

érzelmi

biztonság

megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását. A társadalmi elvárásoknak megfelelően elősegítjük a gyermekek szocializálódását, így képessé válnak arra, hogy a családi környezeten túl hasonló korú társaikkal és más felnőttekkel is együtt éljenek. Fontosnak érezzük, hogy megfelelő magatartásformákat alapozzunk meg. Ahhoz, hogy a gyermekek jól eligazodjanak környezetükben, a családdal együttnevelve, minél kedvezőbb feltételek között megtanítjuk őket életkoruknak megfelelően kommunikálni, együttműködni. A gyermekek optimális személyiségfejlődését kívánjuk elérni saját képességeik és fejlődési ütemük figyelembevételével. Az óvodapedagógusok rendelkezzenek inkluzív (befogadó) szemlélettel, teremtsék meg az integrálás (együttnevelés) lehetőségét. Az integrációs folyamatban a különböző képességekkel rendelkező gyerekeket differenciálás módszereinek felhasználásával, egyénekhez igazítottan segítsék, támogassák, fejlesszék. Legyenek kreatívak, jókedvűek szakmailag kiválóak, együttműködő, mindig megújulni képes óvónők és szakképzett nevelőmunkát segítők az óvodában.


13

V.

Óvodakép, gyermekkép „Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza.” Sigmund Freud

1. Óvodakép Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, az itt dolgozók szeretetteljes elfogadó és befogadó neveléssel veszik körül az ide járó gyermekeket. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Elsősorban a szabad játék és a mozgás sajátos eszközeivel készítjük fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és a szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk az óvodai életet, melyhez a nevelők hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda egyszeri és megismételhetetlen hely, ahol minden nap „varázslat” történik mások és a magunk örömére. A gyermekek és a felnőttek egymásra hatva alakítják, formálják azt. Fontosnak tartjuk, hogy segítsük a különböző közösségek kialakulását, fejlődését, ezzel összhangban biztosítjuk az önmegvalósítás feltételeit. Védettséget, örömet nyújtó óvodai közösségben alakítjuk ki és fejlesztjük azokat a képességeket, készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermek sikeres emberré váljon. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Valljuk, hogy az aktív, egészséges életmód igényét óvodáskorban kell megalapozni. Így a gyermekeken keresztül tudatosan, de indirekt módon próbáljuk befolyásolni a szülők életmódját. A kisgyermek személyiségének kibontakozásához olyan bizalmat, biztonságot, megértést és toleranciát sugárzó légkört, feltételeket teremtünk, ahol megismerheti önmagát, felfedezheti a világot, kielégítheti szükségleteit. Tudatosan építünk a gyermekek aktivitására, utánzására.


14

Gyermekközpontúnak,

játék-,

és

személyközpontúnak

valljuk

magunkat,

mert

tevékenykedtető, személyiségfejlesztő nevelésünk tiszteletben tartja a gyermek egyéni sajátosságait, eltérő fejlődési ütemét. Ennek megfelelően olyan életteret biztosítunk számukra, ahol mindegyikük szükségletei szerint valósíthatja meg vágyait, megélheti álmait elsősorban a játékokon keresztül.


15

2. Gyermekkép „Nem elég a tojás falát áttörni, meg is kell tanulni repülni!” közmondás

☺ Az óvodába lépő kis ember egyéni személyiséggel rendelkező, egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. ☺ Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. ☺ Fejlődő

személyiség,

fejlődését

genetikai

adottságok,

az

érés

sajátos

törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. ☺ Az óvodai dolgozók által közvetített minta alapján, a gyermek képessé válik arra, hogy befogadó, elfogadó toleráns magatartást tanúsítson másik társával szemben, kerülve az előítéleteket. ☺ Szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. ☺ Mindenek előtt elfogadásra, bizalomra és szeretetre vágyik. ☺ Önálló vágyakkal, képességekkel és ismeretekkel rendelkezik. ☺ Állandó változásban, fejlődésben van, elsősorban érzékszervei, és tevékenységei révén kezdi birtokba venni saját magát és a környező világot. Sikeres és sikertelen próbálkozási révén megtanul benne eligazodni. ☺ A kisgyermeket könnyű rávenni a tanulásra, hiszen nagyfokú hajlama van az utánzásra. A jól megválasztott pedagógiai ráhatások segítségével, fejlődnek képességei, érzelmei, kapcsolatai. ☺ Kialakul erkölcsi, esztétikai értékrendszere. Aktív, öntudatos, kellő szociális érzékenységgel rendelkezik, így megtalálja helyét a világban. ☺ Fontosak számára azok az emberek, akiket szeret, átéli mások érzéseit. Megérti és próbálja elfogadni a másságot. ☺ Az inger gazdag, sok érzékszervet igénybe vevő környezet előhívja belső aktivitását. Nagyon fontos, hogy elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalataiból származó élményeket. ☺ Szívesen vesz részt közös tevékenységekben. ☺ Szeret játszani, mozogni. ☺ Elfogadja a közösség szabályait, értékrendjét, képes azokat megtartani. ☺ Tiszteli szüleit, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordul hozzájuk. Belvárosi Óvoda Makó

16

☺ Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikál, érzelmeit képes verbális és nonverbális módon is kifejezni. Érdeklődő, sok – sok tapasztalattal felvértezett. ☺ Szereti a természetet, és a lehetőségeinek megfelelően óvja is azt. ☺ Magatartás és viselkedéskultúrája korának megfelelően fejlett, udvarias, illemtudó.


17

VI.

Programunk alapelvei és értékei „Az alkotó élet titka az, hogy felnőtt korban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.” Huxley

•

A kisgyermekek neveléséhez elengedhetetlennek tartjuk az inkluzív szemlélettel rendelkező attitűdöt, gyermekközpontú szeretetteljes, elfogadó, családias légkör megteremtését.

•

A gyermek személyiségét, elfogadás, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi.

•

A gyermekekkel való bánásmód alapelvének tekintjük, hogy minden gyermek individuum, akinek kellő önállóság mellett, egyéni képességeinek megfelelően biztosítjuk a differenciált személyiségfejlődés lehetőségét.

•

Törekszünk az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítására,

az

integrált nevelés megvalósítására. •

Valljuk,

hogy

egészséges,

érzelmileg

kiegyensúlyozott,

önmagával

és

a

környezetével szemben igényes, kellő szociális érzékenységgel rendelkező felnőtté csak akkor válhat a gyermek, ha annak igényét már óvodáskorban megalapozzuk. •

Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket és intézkedéseket a gyermek egyéni képességekhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermek egyéni készség és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását.

•

A családi nevelésre alapozunk, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermeknél kiegészítjük, ha szükséges a hozott hátrányokat kompenzáljuk

a kisgyermek

igényeinek, érdekeinek megfelelően. •

Építünk a gyermekek alapvető szociális tanulási formájára, az utánzásra. Természetesen számolunk azzal is, hogy nem csak mi irányítjuk a gyermekeket, hanem engedjük, hogy az adott keretek között ők is hassanak ránk. Kapcsolatunkat így kívánjuk igazán közvetlenné, aktívvá és kölcsönössé tenni.

•

Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóságot, a rugalmasságot, döntési és helyzetfelismerő képességünk meglétét. Nevelői magatartásunkkal szeretnénk modellt mutatni a családi nevelés számára is.

•

Az óvodánkban kialakított pedagógiai értékek megőrzésére törekszünk.


18

VII.

Az óvoda alapvető nevelési céljai és feladatai

Céljaink: • A (2,5) 3 - 7 (8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával

sokoldalú,

harmonikus személyiségfejlesztése. • A gyermeki személyiséget tisztelet, megbecsülés, elfogadás és bizalom övezi. • Gyermekközpontú nevelés megvalósítása, tevékenységre ösztönző, élményeket nyújtó környezet biztosítása. • A családi nevelésre alapozva, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtésével a különböző szociális környezetből érkező gyermekek minél teljesebb személyiségfejlődésének elősegítése. • Környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, a tanulásra alkalmassá váló gyermekek nevelése. • Pozitív énkép, szociális érzékenység és reális én tudat kialakítása, az egymás és a felnőttek tiszteletére, a másság elfogadására nevelés. • A szülők támogató magatartásának megnyerése annak érdekében, hogy segítsék elő gyermekük közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. • A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása. • A sajátos nevelési igényű gyermekek közül azok felzárkóztatása, akik a megismerési funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető, és nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel tartós és súlyos rendellenességével illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

súlyos

rendellenességével

küzdenek.

Együttnevelésük

felvállalása,ával az önfejlődés kiváltása a gyermekekben, szülőkben, elfogadásuk segítése, a hozzájuk való tolerancia természetessé válása. • A differenciálás talaján folyó egyéni kibontakoztatás és fejlesztés megvalósítása. • A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. • szemléletének megerősítése. • Szervezetépítés, szervezetfejlesztés a befogadó intézménnyé válás érdekében. • A gyermekekkel való foglalkozások megszervezése a partnerek igényeit figyelembe véve oly módon, hogy az óvoda eleget tudjon tenni a neveléssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Belvárosi Óvoda Makó

19

Feladataink: • Megteremtjük az egészséget megőrző, a helyes életvitelt modelláló, érzelmi intelligenciát fejlesztő, anyanyelvi, értelmi fejlődést biztosító óvodai környezetet. • Komplex


keretében

alapozzuk

a

gyermekek

alapképességeit és kompetenciáit. • Teret adunk a kreatív képességek, az egyéni erősségek bontakoztatására, lehetőséget a hiányosságok pótlására. • Befogadjuk és állapotukhoz illeszkedően fejlesztjük az SNI, (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése tartós és súlyos rendellenességével, illetve a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődése súlyos rendellenességével küzdő gyermek) különleges ellátásra jogosult gyermekeket, a migráns családok gyermekeit. • Tevékenységben és élményekben gazdag óvodai élet szervezése, mely keretein belül a gyermekek pozitív megerősítést kapnak. • Az anyanyelvi, kommunikációs, értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével, eltérő fejlődési ütemükhöz igazodva, játékos, cselekvéses, tapasztalatokra, élményekre épülő tanulás keretein belül. • A

szociálisan

hátrányos

helyzetű

gyermekek

esetében

a

szokások,

a

viselkedéskultúra és képességbeli elmaradás kompenzálása az egész napos óvodai ellátás keretében. • A szülők fokozott bevonása az óvodai életbe, a gyermek fejlesztésébe. • Az intézmény óvodapedagógusainak folyamatos képzése az egyéni differenciált személyiségfejlesztés megvalósításához, esélyegyenlőség biztosításához, , a sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

szakszerű

ellátásához.

szükségesA

megszerzett kompetenciák alkalmazása. ismeretek befogadását lehetővé tevő előadások, ismeretátadás megszervezése. • Az óvodapedagógusok egymás közötti ill. szakemberekkel történő konzultációs lehetőségének rendszeres szervezése. • A kompetenciák fejlődését segítő mentorhálózat létrehozása intézményen belül.


20

Programunk felépítése

21

VIII.

Az óvodai nevelés alapvető keretei

1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód, életvitel igényének alakítását kiemelt jelentőségű feladatként kezeljük,

mert

az

óvodáskor

az

erőteljes

testi

fejlődés

és

a

szokások

megalapozásának szakasza. Célunk: • a gyermekek gondozása, testi fejlődésének elősegítése, • az egészséges, aktív életmód igényeinek megalapozása, • a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknél az egészséges életmód igényének felkeltése, megszilárdítása, • a mentálhigiénés feladatok ellátása, • balesetek megelőzése. Feladatunk: • gondozási, egészségvédelmi szokások alakítása, • a mozgásigény biztosítása, • harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, • a testi komfortérzet kielégítése, képességek fejlődésének elősegítése, • a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, • az

egészséges

életmód,

a

testápolás,

az

étkezés,

az

öltözködés,

a

betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása, • a gyerekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, • megfelelő

szakemberek

bevonásával,

a

szülőkkel,

óvodapedagógussal

együttműködve, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, nevelési feladatok ellátása, • speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása érdekében megfelelő szakemberek bevonása, együttnevelésre törekvés, • a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Az óvodában az életritmus, a gondozás, táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés megszervezésével biztosítjuk a megfelelő életmódot.


22

Az életkornak megfelelő napi életritmus kialakításakor figyelembe vesszük a családok életritmusát, és szükség szerint igyekszünk azt pozitívan befolyásolni. A tevékenységeket oldott, kellemes légkörben végezzük, az egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk. A gyermekek testi komfortérzetének kielégítését bensőséges gondozási feladatok teljesítésével, türelmes és megértő, támogató segítségnyújtással biztosítjuk. A növekedés, fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Óvodánk az ételt készen

kapja,

de

az

étrend

kialakításánál

figyelembe

veszik

észrevételeinket,

javaslatainkat. Preferáljuk a vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket nyers formában is. Modellt szeretnénk nyújtani a családoknak a korszerű táplálkozás kialakításához. Az étkezések közösen, a tízóraizás folyamatosan történik. történnek, de ahol adottak a feltételek, lehetőség van a folyamatos tízóraizásra is. Az önálló étkezés, önkiszolgálás szokásainak alakítását fokozatosan végezzük, elegendő időt hagyunk a gyermekeknek a tevékenységekre. Az étkezésekhez kultúráltkulturált környezetet, megfelelő

eszközöket

biztosítunk,

derűs,

nyugodt

légkört

teremtünk.

Az

étel

elfogyasztására sosem kényszerítjük a gyermekeket, igyekszünk elérni, hogy mindent megkóstoljanak.

Biztosítjuk,

hogy

a

nap

bármely

szakában

ihassanak.

Ennek

megszervezési módját a csoportok szokás- és szabályrendszere tartalmazza. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek igényesek legyenek testük, ruházatuk tisztaságára, rendezettségére. A testápolás a gyermekekkel való legbensőségesebb kapcsolatot igényli tőlünk. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Az egyéni sajátosságoknak és a gyermekek eltérő fejlettségének megfelelően nyújtunk segítséget, de az óvodába lépéstől kezdve ösztönözzük az önálló testápolást.

Megteremtjük

a

feltételeket

a

kézmosáshoz,

WC-

használatához,

fogmosáshoz, fésülködéshez, az orr tisztántartásához. Minden gyermeknek saját jellel ellátott törölközője van. Kellő intimitást biztosítunk a WC- használatához. A megfelelő öltözék nagyon fontos a gyermekek számára. Igyekszünk elérni, hogy az praktikus, kényelmes és az időjárásnak megfelelő legyen. Az óvodaépületben a gyermekek cipőt váltanak. Erre a célra szobacipőt vagy szandált tartunk alkalmasnak. A gyermekek az óvodában papucsot nem használhatnak. A gyermekek életeleme a mozgás. A mindennapi szabad mozgás biztosítását nagyon fontosnak tartjuk. Rövidebb sétákat és hosszabb kirándulásokat is szervezünk a mozgásigény kielégítésére, közös élmények biztosítására. Az egészség megőrzéséhez szükség van az ellenálló képesség fokozására, a szervezet edzésére. Az időjárási viszonyoktól függően rendszeresen tartózkodunk a


23

szabadban. A levegőzés rossz idő esetén nyitott ablaknál, mozgásos játékok szervezésével történik a csoportszobában. Az óvodaépületek adottságaitól függően, miden évszakban minél több időt a szabadban töltjük. Lehetőséget biztosítunk a rendszeres futásra. A szülők igényeit figyelembe véve megszervezzük az uszodai vízhez szoktatást. A napfürdőzésre az időjárási és a sugárzási viszonyokhoz alkalmazkodva teremtünk lehetőséget. Télen, megfelelő feltételek esetén szánkózást szervezünk. Igyekszünk minél több olyan eszközt beszerezni, amivel a napi 10 – 30 perces intenzív mozgás lehetővé válik (labda, roller, bicikli, stb.). A gyermekek egészséges fejlődésének másik fontos feltétele a mozgás és pihenés megfelelő arányának biztosítása. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenéshez szükséges jó légkört alapos szellőztetéssel és folyamatos levegőcserével biztosítjuk. A gyermekek a kényelmes pihenéshez pizsamába öltöznek át. A jó közérzetet megfelelő méretű fektetőkkel, meleget biztosító takarókkal érjük el. A külső ingerek /zaj, fény / csökkentésével megteremtjük a nyugodt pihenés feltételeit. Elalvás előtt minden nap mesét mondunk, vagy altatót dúdolunk a gyermekeknek. Egészségvédelmi szempontból fontos, hogy a fektetők legalább 20-30 cm távolságra legyenek egymástól. A pihenéshez a gyermekek magukhoz vehetik otthonról hozott kedves játékukat, személyes tárgyaikat, vagy választhatnak a csoportszoba játékai közül. A gyermekeknek különböző az alvásigénye, ezért lehetővé tesszük, hogy a nem alvók a körülményeknek megfelelő, csendes tevékenységet folytathassanak. A személyiség fejlesztéséhez egészséges, biztonságos környezetre van szükség. Az óvoda épületeiben és udvarain betartjuk a közegészségügyi előírásokat. A dajkák rendszeresen takarítanak, elvégzik a szükséges fertőtlenítést. Megteremtjük a személyi tisztálkodás feltételeit mind a gyermekek, mind az óvoda dolgozói számára. Az óvodához tartozó udvarok munkaegészségügyi és balesetmegelőző előírásainak megtartásával védjük a gyermekek egészségét, testi épségét. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladtunk, melyet a jó gyakorlatunkban foglaltunk össze. Tartalmazza : •

az egészséget támogató és balesetmentes környezet létrehozását,

•

a tápláló ételek biztosítását (diéta biztosítása, vitaminnapok szervezése, dietetikus által összeállított étrend),

•

a mozgás és rendszeres testedzés megkedveltetését,

•

az egyéni egészségvédő készségek kialakítását,

•

a káros függőséghez vezető szokások megelőzését,


24

•

az egészségügyi ellátás, egészség – gondozás szélesítését,

•

az egészségnevelés hatékony módszerének alkalmazását,

•

a szocializációt, a beilleszkedés segítését,

•

speciális lehetőségeink felhasználását (sószoba, gyógytestnevelés, lábtorna, úszás, preventív torna, mozgásfejlesztő programok és mentálhigiénés játékok.).

Az óvodai egészségnevelést közvetlenül az egészségügyi szakszolgálat (orvos, védőnő), és a speciális, korrekciós feladatokat ellátó személyek (logopédus, pszichológus, gyógytestnevelőtornász) segítik. Az óvoda vezetője biztosítja és megszervezi a védőnői látogatások zavartalan lebonyolítását. Őszi Egészségnapi rendezvényünk keretében a szülők egészségkultúrájának emelésére egészségvédő előadásokat, tanácsadást szervezünk. Szükség esetén Aaz óvodavezető elvégezteti az óvónők, dajkák kötelező szűrővizsgálatát, a biztonsági szemléket az előírásoknak megfelelően.. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: 9

Kialakul belső igényük a tisztálkodásra, szükségleteik kielégítésére, a tevékenységeket önállóan is tudják végezni.

9

Vigyáznak a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket használják, a helyére teszik.

9

A papírzsebkendőtpapír zsebkendőt önállóan használják, használat után a

szemetesbe dobják. 9

Étkezés közben kultúráltankulturáltan viselkednek. Helyesen használják az

evőeszközöket. 9

Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ha kell segítséget kérnek. Ruhájukat ki, begombolják, megtanulnak cipőt kötni. Ruhájukat összehajtogatva teszik a helyére.

9

Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Nem szemetelnek.

9

Igénnyé válik a rendezettség, tisztaság, ápoltság.

9

Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül.

9

Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat.


25

2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása A gyermekek a családon kívül is igénylik az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, otthonos , derűs kiegyensúlyozott, megértő légkört, környezetet. Törekszünk arra, hogy az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és teret enged az önkifejező törekvéseinek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes, társas szükségleteit, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. Az óvodai élet szervezésével segítjük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás és normarendszer megalapozását. A gyermeki nyitottságra építve elősegítjük, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermek ismerje a szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A

gyermeki

magatartás

alakulása

szempontjából

modell

értékű

az

óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor) közreműködésével.

Célunk: • A

gyermekek

közösségben

egyéni élni,

érdekeinek

érvényesítése

beilleszkedni,

társaikhoz,

a

mellett

megtanuljanak

közösség

normáihoz

alkalmazkodni. • Erkölcsi,

akarati

tulajdonságok

kialakítása,

erősítése,

fejlesztése

az

óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével. • A különbségek elfogadására, tiszteletére nevelés. • A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása.


26

• Szokás - és szabályrendszer megalapozása. • Esélyteremtés a migráns gyermekek számára. • A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiségkibontakoztatás.

Feladatunk: • Nyugodt, derűs, barátságos légkör kialakítása és folyamatos biztosítása. • A

szociális

tanulás

szervezett,

tudatos

és

spontán

lehetőségeinek

kihasználásával a gyermekek közösségi magatartásának, társas kapcsolatainak, együttműködésének fejlesztése, udvarias viselkedés kialakítása. • Inkluzív szemlélettel a különbségek elfogadásának segítése. • A gyermeki személyiség tiszteletben tartása, önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. • Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának fegyelemmel kísérése. • A csoport normáinak kialakítása, elfogadtatása, • A

személyközi

(interperszonális)

kapcsolatok

kialakításához

szükséges

készségek, képességek alakítása. Társas kapcsolatok formálásának segítése, mélyítése. • A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása. • A lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása. • A migráns gyermekek beilleszkadésének segítése. • A családdal való szoros együttműködésre törekvés, a kapcsolattartási formákon keresztül. • Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása. • Hagyományok ápolása. Közösségbe befogadás, beszoktatás Az óvodáskorú gyermeket érzelmei vezérlik. Többségük igen nehezen viseli el az anyától való elválást. Ezért az óvodában derűs, szeretetteljes légkört alakítunk ki,


27

megértő, türelmes gondoskodással vesszük körül a gyermekeket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők előzetesen megismerkedhessenek az óvodával, az óvónőkkel, dajkával. Mindig a gyermek és a szülő körülményeinek figyelembe vételével történik a beszoktatás. Igyekszünk elérni, hogy fokozatos legyen és a szülő jelenlétében kezdődjön el. Eleinte kevés időt töltsön el a kisgyermek édesanyjától távol, lehetőleg csak egy - két hét után vegyen részt a délutáni pihenésben. A beszoktatás időszaka több törődést igényel az óvónőtől és a dajkától, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az első két hétben a csoport mindkét óvónője, az egész nap folyamán együtt legyen a gyermekekkel. A beíratáskor jelezhetik a szülők, hogy a kialakult ismeretségi, baráti kapcsolatok alapján kikkel szeretnék egy csoportba járatni gyermeküket. A szülőknek lehetőséget adunk arra, hogy megismerjék a BOP-ot. Kiadványunkból tájékozódhatnak az óvoda elvárásairól, a szülők jogairól, az intézmény céljairól, feladatairól. A bölcsődéből jött gyermekeknek is új az óvodai környezet, a szokásrendszer, ezért fokozatosan közelítjük azt az óvodaihoz. A délutáni pihenésnél különös gyengédséggel foglalkozunk a gyermekekkel. Magukkal hozhatják kedves játékukat, az alvásnál megszokott tárgyaikat. A cumizásról nagy türelemmel és gyengédséggel szoktatjuk le őket, minden esetben kérjük a szülő segítségét is. Mindennap mesével, altatódallal térnek pihenni, minden gyermek igényelheti az óvónő egyéni törődését, közelségét. A gyermeket és a szülőt elfogadó környezet meghatározó szerepet tölt be az óvoda elfogadásában, megszerettetésében. A csoportszobákat a mozgás- és tevékenység igényeknek megfelelően rendezzük be úgy, hogy a gyermekeknek lehetőségük legyen az elkülönülésre, nyugalomra is. A gyermekek saját helyük, holmijuk megkülönböztetésére jelet kapnak, aminek kiválasztásában figyelembe vesszük a bölcsődei jeleket, illetve a szülők és a gyermekek igényeit is. A csoport szokás és szabályrendszere tartalmazza az elfogadott normákat, magatartási,

viselkedési

szokásokat.

Célunk

a

csoporton

belüli

demokratikus

partnerviszony kialakítása, ahol figyelembe vesszük egymás jogos kívánságait, igényeit, de elvárjuk a szokások, szabályok betartását. A jó óvodai gyermekközösség a tevékenységek rendszerén keresztül alakítható ki. A társas kapcsolatokat az együttjátszás, a közös munka, a közösen szerzett élmények, a


28

változatos, sokszínű tevékenykedtetés révén fejlesztjük. A közös élmények biztosítják a gyermekek közötti együttműködés, az egymásra figyelés, együttérzés és önzetlenség képességének kialakulását. Megtanulják a kialakult viták kulturált elintézési módját, tudják életkoruknak megfelelően kezelni a konfliktusokat. Az aktív, tevékeny óvodai élethez elengedhetetlen a fegyelem. A fegyelem azonban nem öncélú, hanem a tevékenységnek megfelelő fegyelmet jelent. Nem tekintjük fegyelmezetlenségnek a tevékenységek, étkezések közbeni beszélgetést, jókedvet, fokozott mozgásigényt, hanem megtanítjuk annak kultúráltkulturált formáját. A mentálhigiénés játékok segítségével formálni kívánjuk a közösséget és az egyes gyermeket. Minden óvónő a csoport szokás és szabályrendszerében határozza meg az alapvető szabályokat, amik azután minden körülmény között, minden gyermekre érvényesek. Igyekszünk úgy megszervezni a csoport mindennapi életét, hogy a gyermekek ne ütközzenek állandó tilalmakba, de az alapvető normákat tanulják meg. Törekszünk arra, hogy óvodaházanként egységes elvek szerinti elvárások, szemlélet alakuljon ki a csoportok szokás- és szabályrendszerében, a hagyományok ápolásában. Így tudjuk biztosítani az óvodaépületek és a csoportok közötti átjárhatóságot, az óvodához való pozitív érzelmi viszony erősödését, a szabadidős tevékenységek szervezésének sikerét, ami által erősödik az intézményi közösség együttműködése a kedvezőbb egyéni arculat kiteljesedése mellett. Az óvodai hagyományokon kívül minden csoportnak vannak kisebb ünnepei, hagyományai. Ezeket nagyon körültekintően szervezzük meg, mert sok kisgyermeknek csak az óvodában van lehetősége átélni az ajándékozás, az egymásra figyelő, szeretetteljes légkör örömét. Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, jó kapcsolatot kell teremteni a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakuljon ki a család és az óvoda között. A szülőknek és az óvónőknek ismerniük kell minden gyermek lehetőségeit és korlátait. Azokat el kell fogadnunk, és el kell fogadtatnunk a szülőkkel és a gyermekekkel egyaránt. Mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva kell segítenünk. A negatív viselkedési mód megerősítését szándékosan mellőzzük, az agresszivitást nem

megbántással,

hibáztatással,

kioktatással,

bírálgatással

gátoljuk,

hanem

a

pozitívumok kiemelésével, hangsúlyozásával igyekszünk azt befolyásolni. A jó gyermekközösség az óvónők, dajkák személyes példamutatásával spontán is fejlődik. A gyermekeknek módot adunk arra, hogy tevékenységekbe ágyazottan


29

megfigyelhessék és gyakorolhassák a társas érintkezés udvarias formáit. Ezért fontos, hogy szeretettel és elfogadással forduljunk minden gyermekhez, hogy kialakuljanak az olyan alapvető erkölcsi tulajdonságok, mint az együttérzés, segítőkészség, egymással szembeni türelem és a másság elfogadásának képessége. Nagy szabadságot biztosítunk a pontos határok megjelölésével, bátorítjuk a gyermekeket úgy, hogy pozitív énképük kialakuljon. A humort jól használhatjuk a nehézségek, a görcsösség feloldásában. A humor azonban sohasem lehet gúnyolódás vagy sértegetés! A pozitív hatások érvényesítését tartjuk követendőnek: sokat dicsérünk, a dicséretben azonban mindig hangsúlyt fektetünk az elért eredményre. A bátortalan gyermekek nevelésekor minden apró előrelépést, fejlődést sikerként értékelünk. Az óvoda a szülők számára nem csak a beszoktatás ideje alatt nyitott. Kölcsönös egyeztetés után az óvodáskor végéig lehetővé tesszük a szülők számára a nevelőmunkánkba való közvetlen betekintést, tájékozódást. A fejlődés eredménye óvodáskor végén: 9

A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, óvónőjükhöz, társaikhoz.

9

Megtanulják és elfogadják a kulturált viselkedési és magatartási szokásokat, képesek magatartásukban is érvényesíteni ezeket.

9

Érzelmeiken, indulataikon koruknak megfelelően tudnak uralkodni.

9

Betartják

az

adott

tevékenység

által

megkívánt

magatartási

formákat,

szabályokat. 9

Képesek egymáshoz alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni.

9

Aktívan rész vesznek a közös tevékenységekben, szívesen vállalnak megbízatást, munkát.

9

Szívesen kommunikálnak, köszönnek, betartják az udvariassági szokásokat.

9

Észreveszik, hogy kinek van szüksége segítségre és segítik az arra rászorulót, együtt éreznek a közösség tagjaival.

9

Elfogadják, tiszteletben tartják a felnőttek munkáját, követik az óvodában dolgozó felnőttek kérését, útmutatását.

9

A tevékenységeket türelmesen befejezik, alakulóban van feladattudatuk.

9

Képesek együttműködni a feladat elvégzésében, alakult felelősségérzetük, vélemény nyilvánításuk módja.

9

Vigyáznak egymás holmijára, a játékokra és más használati tárgyakra.


30

9

Természetes szükségletükké válik a közös tevékenység.

9

Baráti közösségeket alakítanak ki, amelyek beilleszkednek a csoportközösségbe.

9

Szeretik és koruknak megfelelően védik a természetet, óvják és gondozzák azt.

9

A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik.

9

Szociálisan érettek az iskolakezdésre.

3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: • A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése. • A tanuláshoz szükséges értelmi képességek - észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, probléma megoldó gondolkodás – fejlesztése. • Beszédkedv felkeltése és fenntartása, beszédhallás és a szövegértés fejlesztése. • Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése a verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. • Kommunikáció fejlesztése, metakommunikációs képességek kibontakoztatása. • A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében jelentkező képességbeli lemaradás csökkentése. Feladatunk: • Biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol a gyermekek elmondhatják gondolataikat. • Változatos tevékenységek, ismeretszerzési lehetőségek szervezése, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. • A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés, az egyéni érdeklődési kör figyelembe vételével. • A

gyermekek

beszédkedvének

felkeltése,

szókincsének

bővítése,

metakommunikációs eszköztár megismertetése és gyakorlása. • A hátrányos helyzetű gyermekek, a kiemelkedő gyermekek differenciált képességfejlesztése. • A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése, értékelése. • Egyéni, készség - és képesség fejlesztés, kompetencia fejlesztés megvalósítása. • Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén.


31

• Szakmai

kapcsolat

tartása

a

logopédusokkal,

fejlesztőpedagógusokkal,

gyógypedagógussal. • A család és az óvoda fejlesztő tevékenységének összehangolása, a szülők fokozott bevonása gyermekek fejlesztésébe. A

gyermekek

leghatékonyabban,

személyiségét mivel

ez

a

komplex tanulási

tevékenységek mód

felel

meg

által a

fejleszthetjük leginkább

a

életkori

sajátosságaiknak. Az anyanyelvi nevelés fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen kell jegyen, valamennyi tevékenység formában megvalósítandó feladat. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére kell törekednünk. A gyermekek meghallgatására , kérdéseire, a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Nevelőmunkánkban arra alapozunk, hogy a mozgás, a cselekvés, a változatos tevékenységek felkeltik a gyermekek figyelmét, és cselekvésre, utánzásra ösztönzik őket. A meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, változatos tevékenységek biztosításán keresztül további élményeket, tapasztalatokat nyújtunk a környező világról, a természeti és társadalmi környezetről. A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztését a nevelési folyamat egészében valósítjuk meg. E folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesül. A tudatos fejlesztés általunk irányított, befolyásolt folyamat, amelyet a szerzett tapasztalatok, ismeretek bővítésére, rendszerezésére fordítunk. Ezen és a változatos tevékenységeken, élethelyzetekben való gyakorláson keresztül valósítjuk meg az értelmi képességek fejlesztését, a kreativitás kibontakoztatását. Az óvodába érkező migráns gyermek fogadása esetén biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy a közösség megismerje a külföldről érkező kultúráját, hagyományait, szokásait, anyanyelvi sajátosságát. Intézményünk négy óvodaházában kétféle nevelési gyakorlat valósul meg, e szerint fejlesztjük a gyermekeket. A kétféle nevelési gyakorlat a szülők igényei, az óvónők érdeklődése és felkészültsége szerint alakult ki. Programunk ezért az anyanyelvi, értelmi nevelés megvalósításnál kettéválik, és a választott módszereknek megfelelően mutatjuk be a fejlesztést. Sikerkritériumok


32

9 Szókincse korának megfelelő, bátran kérdez, kérdésekre válaszol, helyesen, tisztán, érthetően beszél, használja a metakommunikációs eszközöket. 9 Bátran, szívesen kommunikál társaikkal és a felnőttekkel. 9 Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése, emlékezete, képes auditív differenciálásra, a térbeli viszonyokat felismeri és megnevezi, a keresztcsatornák működése megfelelő, képes tartós figyelemre. Törekszik a problémamegoldó gondolkodásra, kreativitás jellemzi. 9 Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. 9 Élményeit és gondolatait el tudja mondani. 9 Ismeri az udvariassági szavakat és használja is. 9 A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, képes magát megértetni. „Tevékenyen” programrész: a gyermekek nevelése, fejlesztése, a komplexen tervezett és szervezett tevékenységeken, játékokon, cselekvéseken keresztül valósul meg. „Játszva, mesélve” programrész: a gyermekek spontán érésének kivárására alapozva, játékba ágyazottan zajlik a tanulási folyamat, de néhány tevékenység szervezett keretek között folyik.


33

IX.

Az Intézményi nevelés gyakorlata

„Tevékenyen” programrész

Kálvin téri óvodaház 6900 Makó Kálvin tér 6.

Hold utcai óvodaház 6900 Makó Kálvin tér 6.

Kassai utcai óvodaház 6900 Makó Kassai u. 3.


34

A program rendszerábrája A nevelés célja

A nevelés feladata

A nevelés keretei

Az egészséges életmód alakítása

Érzelmi nevelés, szocializáció

Anyanyelvi, értelmi nevelés

A tevékenység kerete Környezeti nevelés

Tevékenységformák

Játék, tanulás Művészeti tevékenységek

Mozgás Munka jellegű tevékenység Szabadidős tevékenység

Az óvoda kapcsolatrendszere

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén


35

Részcélok, részfeladatok Az óvodai nevelés folyamatában tudatosan tervezett és szervezett nevelési helyzetek megteremtésével segítjük elő a gyermekek kompetenciájának fejlődését. A gyermekek életre nevelését hangsúlyozzuk, a pedagógiai célok és feladatok középpontjába az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk. Megfelelő kommunikációs és kooperációs készség kialakítására törekszünk. Nevelésünk célja • a gyermek egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének megfelelő fejlődési lehetőség biztosítása, kompetenciájának fejlesztése, • a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete és megbecsülése a pedagógiai ráhatásokban, • a társakkal való együttműködés, kommunikáció képességének kialakítása, • pozitív magatartásminták interiorizálása, • a másság elfogadására, tiszteletére nevelés. A nevelésünk feladata •

az óvodai tanulást támogató környezet megteremtésével a gyermekek előző tapasztalataira, ismereteire építés, kreativitásuk erősítése,

• tevékenységek, tapasztalatszerzési lehetőségek megszervezése, felfedezési lehetőségének biztosítása, • a

különböző

tevékenységek

feltétételeinek

megteremtése,

az

eszközök

használatának megtanítása, • az óvodán belüli kapcsolatok létrejöttének segítése, a kommunikáció támogatása, • az érzelmi megnyilvánulások kulturált formáinak megtanítása, • humánus légkör kialakítása és fenntartása. • személyre szabott, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakoztatását. Részfeladataink a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítésében: a) Az egészséges életmód alakítása • egészséges, nyugodt, kiegyensúlyozott környezet megteremtése, • a gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása,


36

• a gyermekek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése, edzettségének biztosítása.

b) Érzelmi nevelés, szocializáció • a szeretet és a kötődés képességének fejlesztése, • az élménybefogadás, az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése, • mások iránti tisztelet, elfogadás, megbecsülés érzésének fejlesztése, • érzelmi zavarok tompítása, leépítése. c) Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása • változatos

tevékenységek

biztosítása

a

gyermeki

képességek

kibontakoztatásához, • a


komplex

tevékenységeken

keresztül

megvalósítása, • a gyermekek folyamatos megfigyelése és képességfejlesztésük tervezése, • differenciált képességfejlesztés fejlesztési terv alapján.


37

történő

Tevékenységformák és azok tartalmi rögzítése

☺

Játék és tanulási tevékenység

☺

Környezeti nevelés

☺

Művészeti nevelés

☺

Mindennapi mozgás

☺

Munkatevékenység


38


Játék A játék az óvodás gyermekek alapvető, legfejlesztőbb, legfontosabb tevékenysége, amely a pszichikumot, kreativitást fejleszti és erősíti, élményt ad, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, elemi pszichikus szükséglete. tevékenysége. A játék során a gyermekek kipróbálhatják, kiélhetik és gyakorolhatják az életben előforduló szituációkat. A játék a valóságot tükrözi, ezért a gyermekek játékából következtethetünk örömükre, bánatukra, félelmeikre, vágyaikra. Hozzásegítjük őket, hogy ezek feldolgozására megoldási

módokat

találjanak.

A

játékban

fejleszthető

leginkább

a

gyermekek

személyisége és képessége. A környező világról, a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játékban gazdagodik képzeletük, gondolkodásuk, fokozódik beszédkedvük. A játék a közösségi élet fejlesztésének is alapvető eszköze. Közelivé és elfogadhatóvá válnak a viselkedési szabályok, fejlődnek a társas kapcsolatok. Célunk: •

A

tevékenységeken

keresztül

a

gyermekek

sokoldalú,

harmonikus,

személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. •

Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása.

•

Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása.

Feladatunk : - a feltételek biztosítása: •

nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése,

•

esztétikus, inger gazdag, esztétikus, kíváncsiságot felkeltő környezet kialakítása,

•

a játékok elérhető magasságban, optimális mennyiségben rendelkezésre állnak

•

barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka, bábozás, dramatizálás eszközeinek sokszínű, szabadon választhatóságának elhelyezése,

•

egyéb eszközökkel rendelkezés: homokasztal, víz-asztal, természetes anyagok, termések, stb.

•

mozgásos játék eszközei,

•

tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása,


39

•

szülők szemléletformálása, ötletadás játékvásárláshoz.

- Feladatunk a játék támogatása: •

a gyermekek játékválasztásának tiszteletben tartása,

•

reflektív szemléletű jelenlét a játékban (a gyermekjáték fejlődésének nyomon követése, differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása),

•

a gyermeki fejlődés folyamatának, illetve megtorpanásának észlelése,

•

a gyermekek játékának differenciált támogatása, képességük fejlesztése,

•

az új játék használatának megismertetése az érdeklődőkkel,

•

a kreatív önkifejezés fejlődésének segítése,

•

modellértékű viselkedés, cselekvés és beszédminta adás,

•

a gyermekek kérdéseire oda figyelés, egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás,

•

csak szükség esetén történő beavatkozás,

•

a gyermekek igényeihez mérten játszótársként részvétel a játékban,

•

a játék fenntartásához szükséges szabályrendszer alkotása a gyermekekkel együtt,

•

egészséges versenyszellem megalapozása,

•

a gyermekek között érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása.

A játékot differenciálnunk kell a gyermekek eltérő személyiségjegyeinek megfelelően. A feltételek, körülmények biztosításával és a játékba való bekapcsolódással segítjük, hogy az egyes játékfajták a megfelelő életkorban megjelenjenek és továbbfejlődjenek. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi feltételek, lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására önmagától beindul a gyermekek spontán játéka, tevékenysége. A gyermekek maguk döntik el, kivel, mit, mikor, és mennyi ideig játszanak. A gyermekek játékába igényeiknek megfelelően és szükség szerint kapcsolódunk be, de szervezünk bizonyos fajta játékokat nevelési céljaink elérésére is. A játékba direkt módon csak akkor avatkozunk be, ha a gyermekek zavarják egymást, testi épségük veszélybe kerül, illetve nem képesek a konfliktust önállóan feloldani. Az elmélyült játékhoz megfelelő helyet, szervezési lehetőséget és elegendő időt biztosítunk. A játék folyamatosságát nagyon fontosnak tarjuk és biztosítjuk. Indokolatlanul és az öncélú rend kialakítása érdekében nem szakíjuk meg, ezért a gyermekek segítségével alakítunk ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket úgy, hogy a különböző tevékenységet folytató gyermekek ne zavarják egymást. A játékeszközök igen nagy motiváló szerepe miatt alapvető követelménynek tartjuk, hogy azok esztétikusak, jó minőségűek, könnyen tisztántarthatók és veszélytelenek Belvárosi Óvoda Makó

40

legyenek. Fontosnak tarjuk az egymással jól variálható játékeszközök beszerzését. Gondoskodunk játszásra alkalmas anyagokról, félkész vagy szimbolikus eszközökről. A játékszereket a gyermekek számára elérhető helyen tartjuk. Tárolásukról úgy gondoskodunk, hogy az elővételük és elrakásuk ne vegyen sok időt igénybe. A játék témája, tartalma a gyermekek benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitől függ, ezért gondoskodunk az élményszerző tapasztalat és ismeretszerzés lehetőségeiről. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a közös sétáknak, kirándulásoknak, látogatásoknak. A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták. A gyakorlójáték hasznosságát abban látjuk, hogy a gyermekek manipulálás, rakosgatás közben megismerik a játékszerek használatát, sajátosságait, tulajdonságait. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem – kéz koordinációt, segíti a dominancia kialakulását. A beszéd és a mozgás is válhat gyakorlójátékká. Bátorítjuk a halandzsa és szövegismétlő játékokat, hiszen eközben fejlődik a gyermekek ritmusérzéke, beszédkedve. Az ismétlődő mozgások fejlesztik nagymozgásaikat és finommotorikájukat egyaránt. A gyakorlójátékból alakul ki – az együttjátszás igényének megjelenésével – a szimbolikus és szerepjáték. A szerepjáték fejlődését segíti a gyermekek társas kapcsolatainak

szorosabbá

kommunikáció

fejlődése,

válása, erkölcsi

az és

együttműködési akarati

készség

tulajdonságok

kialakulása,

fejlődése.

a

Gazdag

élményanyagot nyújtunk a játék témájához, tartalmához, törekszünk a játék időtartamának növelésére, és sokféle módon használjuk a kellékeket. A szerepjátékokhoz szükséges eszközök egy részét a gyermekekkel együtt készítjük el. Megteremtjük a konstruálás feltételeit: biztosítjuk a szükséges eszközöket, anyagokat. Megtanítjuk a gyermekeket a különböző anyagok, eszközök használatára, egyszerű technikai fogásokra. A tevékenységek során annyi segítséget nyújtunk, amennyi feltétlenül szükséges és amennyit az gyermek igényel. Tiszteletben tartjuk egyéni elképzeléseiket, ötleteiket, nem erőszakolunk rájuk megoldási módokat. Az építő, konstruáló játékok igen népszerűek ebben az életkorban. A játékeszközöket a gyermekek életkorának, a csoport összetételének megfelelően szerezzük be úgy, hogy legyenek köztük nagy és kisméretű építőkockák, fa, fém, műanyag összerakható játékok, kirakók, gyöngyök.


41

Barkácsolás keretében eszközöket készítünk a bábozáshoz, dramatizáláshoz, sort kerítünk az elromlott játékok javítására is. Mesék, dalok, versek, nyújtotta élmény másik kifejező eszköze a bábjáték. Kezdetben mi adunk elő bábjeleneteket, később az élmény hatására a gyermekek is szívesen teszik ezt. A rendszeresen vagy többször ismétlődő meséket szívesen bábozzák, dramatizálják. A bábozáshoz, dramatizáláshoz való kedv növeléséhez hozzájárul a csoport közös színház –, bábszínház látogatása is. Törekszünk arra, hogy megfelelő méretű és kellő számú bábok legyenek minden csoportban. Sík –, fakanál –, terménybábot készítünk a gyermekekkel. A felhasznált jelmezeket, kellékeket olyan helyen tároljuk, hogy azt bármikor elővehessék, és játékukban felhasználhassák. A játék fejlődését jellemzi, hogy a gyermekek egyre bonyolultabb alkotásokat hoznak létre, eredményességre törekednek, a modellt egyre pontosabban képesek követni. Alkotásaikat formagazdagság, egyéni ötletesség jellemzi. A játék speciális fajtája a szabályjáték, amiben az óvónő direkt irányító szerepet tölt be. Megkülönböztetünk mozgásos és értelmi képességeket fejlesztő játékokat. Mozgásos játékok a testnevelési játékok, a fogócskák, bújócskák, versenyjátékok. Értelmi képességet fejlesztő játékok a társasjátékok, dominó, kártyajátékok, nyelvi játékok, stb. A játék kiválasztásánál figyelembe vesszük – az életkoron és a fejlettségen túl – a helyi adottságokat,

a

csoport

létszámát,

összetételét.

A

kisebbeknek

főképp

a

mozgásszükségletet kielégítő, a nagyobbaknak több ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő játékot választunk, hiszen a nagyok már képesek a bonyolultabb szabályok megtanulására, betartására. A játék során biztosítjuk a szabad kommunikációs lehetőséget, melyben begyakorolhatják az érthető beszédhez szükséges szövegfonetikai elemeket. Fejlődnek a gyermekek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szociális készségei. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás lehetőségét és a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: 9 Önfeledten, örömmel, elmélyülten és kitartóan tud játszani. 9 Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni. 9 Képes az élményeit eljátszani, szívesen vállal szerepet.


42

9 Be tudja tartani a társas viselkedés elemi szabályait, szabályjátékokban a szabályokat. 9 Egészséges versenyszellemben tevékenykedik. 9 problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermekeket a tevékenységi vágy ösztönzi tapasztalatszerzésre, cselekvésre. Játék közben szinte észrevétlenül tanulnak, ezért a játék az óvodai tanulás alapvető színtere. A játékon belül a motoros, a szociális, és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás része a nevelési folyamat egészének, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodai tanulás elsődleges célja attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Célunk: 9 Az alap - kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése. 9 Az

ismeretek

alkalmazása,

felhasználására

felkészítés,

a

gyermekek

kompetenciájának alakítása. 9 Érdeklődési kedv felkeltése, a tanulni vágyás megalapozása. Feladatunk: 9 A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése. 9 Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. 9 Szokások alakítása utánzásos minta – és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel. 9 Spontán, játékos helyzetek kihasználása. 9 Kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása. 9 Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapos feladatokra. 9 Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. 9 Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, ösztönzőleg támogatni az intellektus és kreativitás fejlődését.


43

9 A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. A tehetségígéretes gyermekek jellemző megnyilvánulása: o intellektuális

képességekben

(szókincse,

emlékezete,

gondolkodása,

kreativitása), o speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális), o viselkedési jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energetikusság, érzékenység). 9 A gyermek segítése a továbbfejlődésben, speciális szükségleteinek kielégítése. 9 A szülő segítése gyermeke nevelésében. 9 Részképesség – lemaradás, illetve egyéb problémák esetén időben jelzés, kiszűrés és a megfelelő szakember segítségének kérése. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a gyermek fejlődése szempontjából. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a sokoldalú tapasztalatszerzés központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk az ismereteket. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatjuk el hozzá azt, ami számára a világból megismerhető, befogadható. A gyermekek óvodában szerzett tanulási tapasztalatai hatással vannak az iskolai tanuláshoz való viszonyukra. A belső motiváltságból fakadó tanulás kialakítását kezdjük meg az óvodában. Célunk, hogy a gyermekek örömmel és önként vegyenek részt ebben a folyamatban, egyéni fejlettségüknek megfelelő szintű feladatok elé állítjuk őket. Ezáltal sikerélményekhez jutnak, erősödik önbizalmuk, bátorságot merítenek a nehezebb problémák megoldásához. A tanulási folyamat megszervezése és tartalma szempontjából kiemelt jelentőségű a gyermekek megismerése ahhoz, hogy egyéni adottságaik szerint fejlesszük őket. Így biztosítjuk a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. Objektív és szubjektív feltételek határozzák meg, hogy milyen formában valósul meg a cselekvéses tanulás, felfedezés és gyakorlati probléma megoldás. Eldöntjük, hogy kötött vagy kötetlen kezdeményezések, mikrocsoportosmikro csoportos foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb. formájában közvetítjük–e az ismereteket. Befolyásoló tényezők lehetnek: a csoport összetétele, a gyermekek életkora, egyéni fejlettsége, a feldolgozandó ismeretanyag.


44

Biztosítjuk a felfedezés és a kreativitás erősítését és a kutatás egyéni érdeklődésnek megfelelő feltételeit. Fejlesztjük gyermekek önállóságát, kitartását, feladattudatát. Olyan tapasztalatokhoz juttatjuk őket, amelyben megismerhetik saját lehetőségeiket és korlátaikat. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermekek személyiségének kibontakozását. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: 9 A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek, képesek tartósan, egyazon játéktémában közösen részt venni. 9 Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben. 9 A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlettek. 9 Szívesen dramatizálnak, báboznak meséket, verseket. 9 Társas viselkedésük alkalmazkodik a helyes viselkedési szabályokhoz. 9 Érdeklődőek és nyitottak a külvilágra. 9 Szociális és intellektuális képességeik megfelelően kialakulnak. 9 A speciális igényű gyermekek időben megfelelő szakemberhez kerülnek. 9 A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet. 9 Anyanyelvi és értelmi képességeik fejlettsége lehetővé teszi megfelelő az iskolai tanulás megkezdését.re


45

Környezeti nevelés

Az óvoda a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növények és állatok tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az óvoda és a hozzájuk kapcsolódó személyek, az itt élő emberek megismerése és szeretete vezethet csak oda, hogy a gyermek megértse, mi a hazaszeretet, a magyarságtudat. Az anyanyelv fejlesztésének, a szókincs gyarapításának is nagyon fontos területe az óvodai nevelés egészét átfogó környezeti nevelés. E komplex tevékenység tartalma képezi óvodánkban az ismeretszerzés és tapasztalatok gyűjtésének, a környezet tevékeny megismerésének átfogó keretét. Az évszakok és a természet változásaihoz kapcsoló felfedezéseket, a mindennapok tevékenységét, matematikai tartalmú tapasztalatok gyűjtését, ünnepeink, hagyományaink ápolását, környezetünk alakítását, a közösségben való együttélés szabályait. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókincsé válnak, később azonban beépül beszédükbe. Célunk: • a környezet megismertetésével sokszínű tapasztalatokhoz juttatás, készségek és képességek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása, • olyan szokásrendszerek kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel, • megtanítjuk őket, hogy tiszteljék az élőlényeket, az ember munkája révén létrehozott értékeket védjék, óvják, és becsüljék meg a kialakított rendet, • a szülőföldhöz, a hagyományokhoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, • matematikai érdeklődés felkeltése, • logikus gondolkodás megalapozása,


46

• a gyermeket körül ölelő világ mennyiségi, formai összefüggéseinek felfedeztetése és megtapasztaltatása. Feladatunk: • a

sokoldalú

ismeretszerzés,

tapasztalás

lehetőségeinek

megszervezése,

mélyítése, rendszerezése, • új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési

vágyára

építjük,

támaszkodva

eddigi

élményeikre,

tapasztalataikra, • változatos

tevékenységeket

biztosítunk

felfedezésre,

megfigyelésre,

megismerésre, kísérletezésre és gyakorlásra, alkalmazásra, • elsősorban

a

lakóhelyünk,

környezetünk

sajátosságait

figyelembe

véve

választunk témákat, • ünnepeink és hagyományőrzésünk formáiban közvetítjük kultúránk értékeit, hagyományait, • megláttatjuk az összefüggéseket, ok – okozati viszonyokat, • megismertetjük a környezetvédelem alapjait: a föld a levegő, a víz, a növényekés állatok, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét, • környezetbarát szokások megalapozása (takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral,

hulladékkezelés, szelektálás),

• csoportszobában élő természetsarkot alakítunk ki, ahol mindig zöldell valamilyen növény, • udvaron lehetőséget biztosítunk a kertgondozásra, ehhez megteremtjük

a

feltételeket, • kirándulásokon a természet kincseinek felfedeztetésére irányítjuk a figyelmet, a természet kincseit összegyűjtjük, • az elemi közlekedési szabályokat megismertetjük, gyakoroltatjuk, • múzeumlátogatást szervezünk, • elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában. • a

nyelvi

kifejezőkészség,

kommunikációs

és

gondolkodási

képességek

fejlesztése, • a tevékenységek végzéséhez szükséges differenciált szervezésieti formák biztosítása,


47

• a játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása, szabályjátékok megismertetése, alkalmazása, • matematikai fogalmak, kifejezések (térbeli viszonyok, irányok és helyzetek), összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása, • számfogalom előkészítése, megalapozása, • tapasztalatok szerzésének biztosítása a geometria körében, • tájékozódás segítése a síkban és a térben. Feladatunk elsősorban az, hogy a gyermekek közvetlen környezetükből szerezzenek életkoruknak megfelelő tapasztalatokat, élményeket, amikkel bővítjük az ismert fogalmak körét. Ezáltal folyamatosan fejlesztjük beszédmegértő és kifejező képességüket. A közvetített műveltség tartalmakat egymásra építjük, így kiegészítik, és teljessé teszik egymást. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozásokat legtöbb esetben a szabad természetben, az óvoda környezetében, udvarán szervezzük. Legfontosabb feladatunk, hogy megismertessük a gyerekeket azzal a természeti

környezettel,

amelyben

élnek,

felhívjuk

figyelmüket

annak

értékeire,

szépségeire. A tevékenységi formák élményközpontúságára törekszünk. Megfigyelhetik, átélhetik a természeti jelenségek hangjait (szél, eső, stb.), hangulatait (dalos és egyéb játékok segítségével), érzelem világát, számosságát, ezek együttes hatását. A mozgásigény kielégítésére a természetben végzett tevékenységekkel tág teret biztosítunk. Komplex tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtunk sétákkal, kirándulásokkal, az élősarokban végzett tevékenységekkel, önálló és csoportos megfigyelések révén. A gyermekeket értékes tapasztalatokhoz juttatjuk a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Arra neveljük őket, hogy képesek legyenek elfogadni másokat, fejlődjön önbizalmuk és ítélőképességük. A komplex foglalkozások tartalma az évszakok változását követi. A gyermekeket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismertetjük mindazt, ami érthető és hasznosítható számukra. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A környezeti nevelés lényeges jellemzője, hogy a gyermeket körülvevő világ felfedezési, megismerési lehetőségét sokoldalúan biztosítjuk. Ennek érdekében pályázati költség terhére és az alapítvány által nyújtott pénzügyi lehetőségek között, valamint szülői Belvárosi Óvoda Makó

48

kezdeményezésre felfedezzük tágabb környezetünk lehetőségeit. A növény és állatvilág természetes élőhelyén történő megismerését valósíthatjuk meg. A kirándulások szervezésekor a szülői szervezet határozza meg azt az összeget, amelyet nem lehet túllépni. A

gyermekek

Planetáriumba

is

megismerésére

az

természettudományos ellátogatunk. Ópusztaszeri

ismereteinek

Történelmi, Nemzeti

nemzeti Parkban

bővítése értékeink,

és

a

érdekében

a

hagyományaink

Múzeumokban

nyílik

lehetőségünk. A környezeti nevelés fogalomkörei szorosan kapcsolódnak mindahhoz, amit a gyermekek az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat, az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a bennük lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegítik a szocializálódás folyamatát is. A születés és felnőttkor közötti időszakot átölelő témakör keretében foglakozunk a testápolás, az egészség megőrzésének fontosságával, a biztonságos közlekedés szabályaival, a család szerepével, a helyes, kulturált viselkedés szabályaival. Ily módon nyújtunk

támpontot

a

gyermekeknek

a

környezetükben

meglévő

szabályok

megismeréséhez és gyakorlásához. Séták alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Tapasztalatot szereznek a gyermekek a járműveken való utazás szabályairól is. Az óvodai életben a néphagyományokhoz kapcsolódó és a nemzeti ünnepek éppúgy részei a környezeti nevelésnek, mint az élő és élettelen természet nevezetes napjai. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerésére nevelés fontos eleme, hogy a gyermekekben tudatosítsuk a környezet védelmének fontosságát. A természet védelmére nevelés célja a természeti értékek megóvása, fenntartása, a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása. A gyermekekkel meg kell tapasztaltatnunk, hogy a természetben minden érték, mindennek van oka és célja, ezért megismertetjük velük a biológiai körforgás alapjait. Tudatosítanunk kell, hogy a tiszta levegő, a tiszta víz nélkülözhetetlen az élőlények számára. Fel kell készítenünk a gyermekeket a kudarc átélésére is: tapasztalhatják a növények pusztulását, a vizek, a levegő szennyezését. Olyan sétákat, kirándulásokat szervezünk a Belvárosi Óvoda Makó

49

nagyoknak, ahol megfigyeltetjük, milyen hatása van annak, ha az ember nem vigyáz a természetre. Észrevetetjük a természetet veszélyeztető dolgokat: füst, eldobált szemét, erdőbe kidobott hulladék, élővizekbe engedett szennyvíz, olaj, a városi zajártalom, kipufogógáz, stb. Mivel városunkban sok helyen adottak a feltételek, felhívjuk a családok figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés hasznára és fontosságára. Törekszünk arra, hogy a gyermekek vigyék haza az óvodában kialakított környezetbarát szokásokat A természet szeretetére hatékonyan csak akkor tudunk nevelni, ha megismertetjük azt. Megtanítjuk, hogy minden élőlény és növény saját élőhelyén a legszebb, ott érzi magát a legjobban. Óvatosan mozgunk a természetben, öncélúan nem gyűjtögetünk. Megtanítjuk a séták, kirándulások alatti helyes viselkedésformákat. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a növény és állatvilág kölcsönös kapcsolatára, a természetvédelem jeles napjaira. Az élősarokban képeket helyezünk el azokról a növényekről, állatokról, amelyek a környékünkön veszélyt jelentenek az emberekre. A környezet védelmére nevelés folyamatába bevonjuk a családokat is. Megismertetjük a környezetvédelmi munka óvodáskori lehetőségeit. Ismeretterjesztő előadásokat szervezünk a szülők számára (pl. dohányzás, zajártalom). Lehetőségeink szerint Közös kirándulásokat szervezünk a családokkal – történelmi nevezetesség, skanzen, zoológiai, botanikai gyűjtemény, stb. közös meglátogatására. A néphagyományok ápolása, felelevenítése céljából megismertetjük a gyermekeket az évszakváltáshoz, időjósláshoz, a gazdálkodás munkafolyamataihoz kapcsolódó jeles napokkal, a hozzájuk fűződő népi megfigyelésekkel. A megválasztott módszereket, eszközöket a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítjuk:

megfigyelés,

játékos

tevékenységek,

szenzitív

játékok,

gondolkodtató

kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérletezés, vizsgálat. A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikro csoportos szervezéssel történik. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 9

A gyermekek tudják lakcímüket, életkorukat, szüleik nevét.

9

Különbséget

tudnak

tenni

az

gyönyörködnek a szépségükben.


50

évszakok

között,

ismerik

jellemzőiket,

9

Tudják a gyalogos közlekedés elemi szabályait, megfelelően viselkednek az utcán, a járműveken.

9

Megkülönböztetnek szárazföldi, vízi, és légi közlekedési eszközöket.

9

Felismerik és megnevezik környezetük színeit.

9

Ismerik a testrészeket, igényesek testük tisztaságára.

9

Tudják a hét napjainak nevét, megkülönböztetik a napszakokat.

9

Képesek az élőlényeket csoportosítani megadott szempontok alapján.

9

Tapasztalatot szereznek az alapvető növény – és állatgondozási műveletekről.

9

Megértik és észreveszik a természet szépségét, óvják és tisztelik azt. Kialakulóban vannak az ehhez szükséges magatartási formák.

9

Megfelelően viselkednek a szabadban, a természetben (mozgás, beszéd, megfigyelés, szemételtakarítás, stb.).

9

Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, érhető beszédük.

9

Logikus gondolkodása, logikai következtetései és problémamegoldó képessége életkorának megfelelnek.

9

Számfogalma a 10-es számkörben mozog, képes halmazokat felsorolni, tulajdonság szerint szétválogatni, ismeri az irányokat, helyesen használja a névutókat, felismeri a sorba rendezés logikáját, azt jól képes folytatni.

9

Ismeri és megnevezi az alapvető mértani formákat, az azonosságokat és a különbségeket.


51

M


52

Művészeti tevékenységek

A művészeti tevékenységek fogalomkörbe a mese-vers, a zenei és a vizuális tevékenységeket soroljuk. Ezeket a tevékenységeket a nap folyamán bármikor művelhetik a gyermekek. Célunk: • művészetek ismeretére, szeretetére való nevelés, • a gyermekek környezettel és önmagukkal szembeni igényességének alakítása, fejlesztése, esztétikai élmények befogadására nevelés. Feladatunk: • megismertetni a gyermekekkel környezetük szépségeit, • esztétikus, nyugalmat árasztó óvodai környezet megteremtése, • a kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés megalapozása. Nagyon fontosnak tartjuk a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezettel vegyük körül a gyermekeket, ugyanis az esztétikusság harmóniát teremtve komoly hatást gyakorol ízlésvilágukra, egyéniségük sokszínű fejlődésére. A tevékenységek során mindig arra törekszünk, hogy a gyermekek maguk találják ki és valósítsák meg elképzeléseiket, csak akkor nyújtunk ehhez segítséget, ha azt ők maguk is igénylik. A gyermeki kreativitás megnyilvánulását oldott légkör, nagy mozgástér és megfelelő eszközök biztosításával érjük el. Minél több eszközzel és élménnyel ismertetjük meg a gyermekeket, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. A gyermekek fogékonyak mindenre, minden érdekli őket, mindent utánoznak, ezért a válogatás pozitív irányba való befolyásolása a feladatunk. Neveljük, alakítjuk ízlésüket, s ez alapja lehet annak, hogy amikor felnőnek, meg tudják különböztetni a valódit a hamistól, az értékeset a giccstől.


53

Mese-vers

A gyermekekre óvodáskorban a mágikus gondolkodás jellemző, ezért rendkívül fontos a mese, vers szeretetére nevelés. Ez a tevékenység szorosan összefonódik az anyanyelvi és a zenei neveléssel. Célunk: • a gyermekek érzelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, • a népi és tájnyelv szavainak megismerésével a gyermekek szókincsének bővítése, árnyaltabbá tétele, • a gyermekek szabad önkifejeződésének ösztönzése, saját vers – és mese alkotással, ennek mozgással, ábrázolással, bábozással, dramatizálással való kombinálása, • a magyar kultúra értékeinek átörökítése, az irodalmi érdeklődés felkeltése, • interkulturális nevelés, • a szülők nevelési szemléletének formálása. Feladatunk: • az irodalmi anyag igényes, életkornak megfelelő válogatása, összeállítása, • elsősorban magyar népi, illetve műalkotásokból válogatás, valamint kortárs irodalmi • a mese és

művekből és migráns gyermekek hazájának kulturális értékeiből, vers hallgatásához,

önálló alkotásához megfelelő légkör és hely

megteremtése, • kedv teremtése és kellékek biztosítása a dramatizáláshoz, bábozáshoz, • nyelvi képességek fejlesztése, • az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére, • a gyermekek motiválása, • a mesélés szerepének megismertetése szülői körben.


54

A gyermekek első élményei a mondókákhoz, öl béli játékokhoz kapcsolódnak. Az óvodába kerüléskor is ezekkel bátorítjuk, nyugtatjuk, vigasztaljuk őket. A mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet okoznak számukra. A fejből mondott – kezdetben rövid állatmesék, majd cselekményesebb népmesék, klasszikus tündérmesék, versek – kifejező előadásmódjával, arc- és hangjátékkal tesszük élvezetessé a mesehallgatást. A belső képalkotás képességének fejlődése érdekében nem szemléltetjük a meséket, verseket. Néhány képzetet előhívó kellékkel és kifejező előadásmóddal teremtjük meg a mese hangulatát, a mágikusság érzetét. A meséket, verseket többször ismételjük, majd igyekszünk megjeleníteni azokat, kedvet ébresztünk dramatizálásukhoz. Bábozással előadunk már ismert meséket, de a gyermekek maguk is kitalálnak bábjelenetet. A gyermekek otthon sokat nézik a televíziót, videót, ezért az óvodában az élő előadást részesítjük előnyben. Természetesen elvisszük őket mozi és színházi előadásokra is. A meséléshez, verseléshez nyugodt körülményeket biztosítunk. A mindennapos mondókázás, mesélés és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Mivel mindennap mesélünk, lehet a mesélésnek kialakult szertartása (halk zene, gyertyagyújtás, mesepárnák, mesélő szék, stb.). Elalvás előtt rendszeresen mesélünk. Ilyenkor előnyben részesítjük a szelíd lefolyású vagy folytatásos történeteket. A versek kiválasztásánál és előadásánál a ritmust, a hangzást tartjuk elsődlegesen fontosnak. Mondhatunk hosszabb, lírai verseket is, hiszen a gyermekek képesek átérezni a kifejező előadásmódú versek hangulatát. Soha nem magyarázzuk, kérdezzük, hogy miről szól a vers. A

mondókák,

versek

a

természetről,

időjárásról,

évszakokról,

állatokról,

megszemélyesített tárgyakról szólnak. Szívesen mondunk vidám, humoros verseket is. Az ünnepi alkalmakra szánt versek közül előnyben részesítjük a hangulatot megragadó, vidám vagy bensőséges verseket. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással és ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mesék közül az óvodás korosztálynak való állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék, elmondására kerül sor. Megismertetjük a gyermekeket magyar és külföldi írók, költők verses meséivel is. A mesélés, dramatizálás, bábozás közben a gyermekek gyakorolhatják a elsajátítják a helyes kiejtést, fejlődik a beszédértésük, helyessé válik.


55

beszédhallásuk, beszédük nyelvtanilag is

A rigmusokat, mondókákat a magán- és mássalhangzók kiejtésének, a megfelelő artikuláció gyakorlására is felhasználjuk. A mesékből, versekből új fogalmakat tanulnak meg a gyermekek, ezáltal bővül aktív szókincsük. A szólások, közmondások alkalmazásával árnyaltabbá válik beszédük. A bábozással, dramatizálással fejlesztjük szabad önkifejezésüket. E tevékenységek keretében

kedvező

lehetőség

nyílik

a

gátlásos,

visszahúzódó

gyermekek

feszültségoldására, ezáltal bátrabban megnyilatkoznak, könnyebben fejezik ki magukat.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén 9

A gyermekek szeretik, igénylik, örömmel várják a verseket, meséket, élvezettel hallgatják azokat.

9

Megjelenítik az ismert mesehősöket játékukban, rajzaikban.

9

Képesek

kitartóan

figyelni,

emlékezetben

megtartani

egyszerűbb

mesefordulatokat, rövid verseket. Képesek felidézni, folytatásos mese szálait összekötni. 9

Szívesen mondanak mondókát, verset, mesét, történetet alkotnak.

9

Az

ismert

meséket

dramatizálják,

bábozzák,

használják

a

szófordulatokat. 9

Szívesen nézegetik, szeretik és óvják a könyveket.

9

KultúráltanKulturáltan viselkednek a mozi- és színházi előadásokon.


56

jellegzetes

Zenei nevelés

A néphagyomány és a művészi értékű gyermekdalok, a zenehallgatási szemelvények örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, megalapozzák, elősegítik a zenei anyanyelv kialakulását. Célunk: • olyan zenei élményekhez juttatni a gyermekeket, amelyek zenei anyanyelvük alapjává

válik,

• a közös éneklés, közös játék örömének átélése, • a

gyermekek

harmónikus,

zenei

hallásának,

ritmusérzékének,

éneklési

készségének,

szép mozgásának fejlesztése,

• ízlés és esztétikai fogékonyság fejlesztése, • a szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által. Feladatunk: • a tevékenység alapvető feltételeinek megteremtése, friss levegő, megfelelő hely, motiváló hatású és élményt előhívó eszközök biztosítása, • az életkornak, a csoport fejlettségi szintjének megfelelő, igényes zenei anyag válogatása, • a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zenei

anyag választás,

• az óvodában is játszható népszokások válogatása: szüreti mulatság, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas, • hallás és ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség, harmonikus szép mozgás alakítása, • tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások tervezése, szervezése,


57

• a fokozatosság elvének betartása a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében. A hagyományos népi játékok tanításának kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. A felhasznált zenei anyagot igényesen, az életkornak és a csoport fejlettségi szintjének megfelelően válogatjuk össze. A zenei nevelést Kodály Zoltán módszerével, Forrai Katalin útmutatásai alapján valósítjuk meg. Komplex foglalkozások keretében tervezzük, szervezzük a fejlesztést, kötött vagy kötetlen jelleggel. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kedvük szerint

hallgathassanak

kórusműveket,

hangszerekkel

megszólaltatott

klasszikus

műzenét, esetenként zeneiskolások, zenetanárok előadásában. A zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket mondókákkal, énekes játékokkal, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal. Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek egyben felkeltik a zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. dalosjátékokkal A kicsik számára nagyon fontos a testközelséget, biztonságot nyújtó ölbéliölbeli játékok mondogatása, énekelgetése. A dalok hangkészletét, a mozgásformákat úgy választjuk meg, hogy az igazodjon az adott csoport fejlettségi szintjéhez. A dalokat, dalosjátékokatdalos játékokat az évszakok, ünnepek vagy egyéb aktualitásnak megfelelően tervezzük. A képességek fejlesztése fontos része a zenei nevelésnek. A hallásfejlesztés érdekében arra késztetjük a gyermekeket, hogy önállóan vagy kisebb csoportban is énekelgessenek.

A

zenehallgatási

anyag

megválasztásánál

az

óvodapedagógus

figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai kisebbségű gyermekek hovatartozását is. Megéreztetjük az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok ritmusát.

A

gyakorlást

ritmushangszerek

használatával

tesszük

változatossá.

A

nagyobbakkal sokat játszunk olyan játékokat, amelyek fejlesztik zenei alkotókészségüket, formaérzéküket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: 9

Szívesen énekelnek, hallgatnak zenét.

9

Megfelelő hangmagasságban és tempóban éneklik a dalokat.

9

Szívesen vállalnak szerepet a dalosjátékokbandalos játékokban.

9

Képesek

érzékelni

és

kifejezni

a

különbségeket.


58

hangmagasság,

tempó

és

dinamikai

9

Változatos módon tudják kifejezni az egyenletes lüktetést és a ritmust.

9

Egyszerű táncmozdulatokat végeznek, térformákat alakítanak.

9

Szívesen hallgatnak zenét.

9

Tudják használni a megismert ritmushangszereket.


59

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. A vizuális nevelés az egész óvodai nevelést áthatja. Célunk: • a gyermekek térbeli látásmódjának, képi ábrázolásának, fantáziájának fejlesztése, • az alkotás örömének minél többszöri átélése. Feladatunk: •

a zavartalan és sokrétű tevékenykedés feltételeinek biztosítása,

•

a finommotoros koordinációs készség fejlesztése,

•

vizuális technikák megismerése, kipróbálása, gyakorlása,

•

párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget adunk a szabad alkotásra,

•

megkedveltetni a rajzolás, festés alapjait, a mintázás technikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást, képalkotást, vágást, hajtogatást, egyszerűbb fonás és varrás alapjait, mozaik készítését, nyomatok készítését, szövés technikáját,

•

egyéni érdeklődéstől függően bemutatunk

műalkotásokat, érdekes épületeket, a

migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit, •

a gyermekek által létrehozott alkotásokat pozitíven értékeljük, elfogadjuk, alkotásra ösztönözzük és bíztatjuk őket, A gyermekek számára elérhető helyen tároljuk a különféle anyagokat, eszközöket,

felszerelést, amelyekkel fantáziájuknak megfelelően tevékenykedhetnek, alkothatnak a nap folyamán bármikor. Igyekszünk olyan lehetőségeket felkínálni a számukra, amelyek kevéssé eszköz – és anyag – igényesek, így ötleteket tudunk adni a szabadidő óvodán kívüli hasznos eltöltésére is, hiszen a feltételek otthoni környezetben is könnyen biztosíthatók. A tevékenységek tervezéséhez az évszakok változásai, a természet szépsége, a gyermeki világ tárgyai, eseményei, az ünnepek adnak megfelelő alapot.


60

A gyermekeket a képzőművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Törekszünk arra, hogy olyan élményekhez juttassuk a gyermekeket, amitől érzelmileg feltöltődnek, megmozdul fantáziájuk. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a népi kismesterségek megismertetésének, a néphagyományokra épülő tárgyalkotás helyi vonatkozású bemutatásának (szövés, fonás).kosárfonás, fazekasság). A

gyermekek

vizuális

képességeinek

fejlesztését

a

különböző

technikák

gyakoroltatásával érjük el. Szabadon választhatnak, hogy az adott témát milyen módon valósítják meg. Megismertetjük és gyakoroltatjuk a rajz- és festő eszközök használatát, a mintázás, kézimunka, barkácsolás technikai alapelemeit, módját, fogásait. A technikák és a felhasználandó eszközök kiválasztásakor – tapasztalatainkra és a gyermekek fejlettségére építve – szem előtt tartjuk a fokozatosságot és a tevékenységek egymásra épülését. Az

alkotókedvet,

az

önkifejezés

lehetőségeit

fokozzuk

a

teljes

önállóság

biztosításával, ösztönző bátorítással, szükség szerinti ötlet- és segítségadással, gyakori dicsérettel. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 9

A gyermekek szívesen tevékenykednek, a megismert technikákat bátran alkalmazzák.

9

Biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit.

9

Ismerik a gyakrabban használt színeket, színárnyalatokat, helyesen fogják a ceruzát. Forma- és emberábrázolásuk változatos.

9

Vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük koruknak megfelelő.

9

Ábrázolásuk során kitartóak, akár több napon keresztül is képesek munkálkodni.

9

Alkotás közben ügyelnek a környezetük rendjére, az eszközök épségére, munkájuk és ruhájuk tisztaságára.


61

9

Képesek

bonyolultabb

építményeket

létrehozni,

játékokat, kellékeket, bábokat elkészíteni. 9

Megismerkednek népművészeti és műalkotásokkal.


62

barkácsolással

egyszerű

Mindennapi mozgás

A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A derűs légkörű, kellő intenzitású mindennapi testmozgás nemcsak a motoros képességek fejlődését biztosítják, hanem hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához és az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységekhez, valamint a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. Célunk: •

a mozgásigény kihasználásával a gyermekek harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve,

•

differenciált terheléssel, megfelelő edzettség kialakításával egészségük megóvása, fontos személyiségjegyek (bátorság, fegyelmezettség, kitartás, társra figyelés) erősítése,

•

a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése, a gyermekek szabad mozgáskedvének fenntartásával,

•

mozgáskultúra fejlesztése a tervezett, szervezett, irányított testnevelési játékokkal,

•

a figyelem felhívása a veszélyforrásokra..

Feladatunk: •

a tornával, a mozgásos játékokkal fejleszteni kívánjuk a gyermek természetes

mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés) egyensúlyozás, dobás és testi képességeit, valamint az erőt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet, a társra figyelést, •

kedvezően befolyásoljuk a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és

az egyes szervek teljesítőképességét, •

a mozgás szorgalmazása, mert fontos szerepe van az egészség megőrzésében,

megóvásában, •

felerősíteni és kiegészíteni a gondolkozás és egészséges életmódra nevelés hatását,

segíteni kívánjuk a térben való tájékozódást, helyzetfelismerést, a döntést az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.


63

A mozgásfejlesztés területei: •

szabad játékban - a gyermekek spontán, természetes mozgása közben,

•

kötött testnevelés foglalkozáson,

•

mindennapi testnevelésen,

•

udvari játék, mozgás,

•

finommotorika fejlesztése,

•

lábtorna,

•

vízhely szoktatás, úszás,

•

kirándulás, séta. Tapasztalataink szerint a gyermekek otthoni életmódja mozgásszegény ezért fokozott

figyelmet fordítunk a mozgásos tevékenységek szervezésére. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában minden nap az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Óvodáinkban biztosított a füves és szilárd burkolatú talajfelület egyaránt. Mivel adottságaink csak sík terepen való mozgást tesznek lehetővé, ezért az év folyamán többször túrázunk a várost övező vízparti erdőbe, ahol a védőgát lehetőséget biztosít a lejtőn való mozgás gyakoroltatására. Ez nagymértékben hozzájárul az

egyensúlyérzék

fejlődéséhez.

Az

udvaron

rögzített

játékok

és

tornaszerek

kombinálásával tudjuk biztosítani a gyermekek motoros képességeinek a fejlesztését. A városi fürdő adta lehetőséget kihasználva nyáron megszervezzük a gyermekek vízhezszoktatásátvízhez szoktatását, szakember bevonásával, a szülők igénye szerint pedig az úszásoktatását. Nem

Mminden

csoportszobában

kell

mozgásfejlesztéshez

óvodaépület megfelelő megfelelő

rendelkezik helyet

tornaszobával,

biztosítja

feltételeket.

hoz.

a Ezt

amely

gyermekek a

ezért

a

számáraani

a

berendezés

ésszerű

átrendezésével valósítjuk meg. Az eszközök előkészítése – a gyermekek bevonásával – az óvónő és a dajka feladata. A délutáni szabadidőt kihasználva igény szerint gyermektornát szervezünk. Tudatosan fejlesztjük a kondicionális képességeket: erő, állóképesség, gyorsaság., mellyel fokozzuk a gyermekek edzettségét, állóképességét. A mMozgásanyagával összeállításával az ortopédiai rendellenességek megelőzéséret is szolgáljuk.figyelünk. A mindennapi mozgás tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, a testnevelési játékok képezik. A testnevelési játékok tartalma futó-, fogójátékok, tartásjavító és lúdtalpmegelőző gyakorlatok, váltóversenyek. A gimnasztikai gyakorlatokat különböző


64

kartartások, testhelyzetek, kar-, törzs-, lábmozgások változatos gyakoroltatásával végezzük. A gyakorlatokba beépítjük a tartásjavító és lábtorna elemeit is. A természetes és speciális járások a ritmusérzék és a lábboltozat fejlesztését szolgálják. A rendgyakorlatokat öncélúan nem végeztetjük, kizárólag a gyakorlatok végzéséhez megfelelő alakzatok felvételét szolgálják. Az ugrások végrehajtása fokozott odafigyelést igényel. A magas- és távolugrás gyakorlatait főként az udvaron végeztetjük. A tornaszerekről történő leugrásnál a talajra érkezés mindig a tornaszőnyegre történik. A természetes futás távolságát és időtartamát a gyermekek fejlettségéhez igazítjuk, a fokozatosság elvét figyelembe véve. A gyermekek tartó- vagy mozgásrendszeri, belgyógyászati betegsége esetén orvosi javaslat alapján állapítjuk meg a terhelhetőség mértékét. Az egyensúlyozás, koordinálás és téri tájékozódás képességének fejlesztésére igen nagy hangsúlyt fektetünk. A dobás és labdagyakorlatokat a mindennapi mozgás idején kívül, játékidőben is végeztetjük. A talajtorna elemei közül megtanulják a gyermekek a gurulóátfordulást és a kézállás előkészítő gyakorlatát. Támaszgyakorlatokkal a fizikai erőnlétet az ízületi mozgékonyságot kívánjuk növelni. A gyakorlatokat változatos formában, kéziszerekkelkézi szerekkel is végeztetjük. Az óvodában használatos kéziszerekkézi szerek: labda, karika, szalag, bot, kendő, babzsák, körkötél. Szeptembertől májusig heti egy alkalommal kötelező jellegű testnevelés foglalkozást szervezünk. A kényelmes mozgás biztosítása érdekében a gyermekek sportos ruházatba öltöznek át. A csoport életkora és mozgásfejlettsége alapján dönti el az óvónő a foglalkozások megkezdésének időpontját. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 9

A gyermekek szeretnek mozogni, futni, kocogni, kitartóak a mozgásos játékokban.

9

Igénylik a mindennapi mozgást, mozgásuk összerendezetté válik.

9

Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő.

9

A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képesek, vizuális

memóriája korának megfelelően fejlett. 9

Ismerik a vezényszavakat, tudnak az utasításoknak megfelelően cselekedni.

9

Betartják a szabályokat.

9

Képesek esztétikusan végezni a mozgásformákat, ismerik az irányokat, tudnak

ütemtarással járni.. Belvárosi Óvoda Makó

65

9

Megfelelően tájékozódnak a térben, ismerik az irányokat..

9

Motoros képességeik életkoruknak megfelelően fejlődnek.

9

Tudnak labdával pattogtatni, célba dobni.


66

Munkatevékenységek

A tevékeny, egészséges gyermek önként és örömmel végez erejének és képességeinek megfelelő munkát. A személyiség fejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással végzett munka és munkajellegű játékos tevékenység. Célunk: • a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása, •

önmagukért és a csoportért végzett munkán keresztül a gyermekek közösségi kapcsolatainak, kötelességtudatának erősítése, önállóságuk, felelősségtudatuk fejlesztése,

• cselekvő

tapasztalás

útján

matematikai

jellegű

ismeretek

szerzése,

összefüggések megláttatása. Feladatunk: • a különböző munkajellegű tevékenységek megszervezése, azok feltételeinek biztosítása (légkör, hely, idő, eszköz, feladat, munkafajták, lehetőségek), • Kerti munkák, növény gondozás, állatokról gondoskodás megismertetése, • saját és mások munkájának értékelése, megbecsülése, elismerésére nevelés, • a munkavégzés elsősorban utalom forrása legyen. Az óvodában a munka játékos jellegű, aktív tevékenység. Kezdetben a gyermekek elsősorban önmagukért végzik, később meghatározó szerepet kap a közösségért végzett munka. Úgy szervezzük és irányítjuk a munkát, hogy az mindennapos, folyamatos tevékenység legyen. Az egyes munkafajtákat tanulás útján sajátítják el a gyermekek. Megmutatjuk az eszközök használatát, a munkafogásokat, a munkavégzés sorrendjét. A munkavégzés ellenőrzésekor buzdító, megerősítő értékeléssel fokozzuk a gyermekek munkakedvét. Minden

munkafajtánál,

minden

korcsoportban

munkavégzést.


67

lehetővé

tesszük

az

önálló

Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be. Csak olyan munkát bízunk a gyermekekre, amelynek elvégzésére megerőltetés nélkül képesek. Az óvodában következő munkafajták jelennek meg: önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás, naposi munka, a csoport életével kapcsolatos és alkalomszerű munka. Az önkiszolgálás, étkezés, testápolás, öltözködés, a környezet rendben tartása terén végzett tevékenységek alapvető jelentőségűek. Célunk annak elérése, hogy a gyermekek igényesen, tisztán, esztétikusan érezzék jól magukat, igényeljék a rendet, tisztaságot maguk körül. A gyermekek egyéni képességeinek, munkatempójának, eltérő fejlődési ütemének megfelelően nyújtunk segítséget, de az óvodába lépéstől kezdve lehetőséget adunk az önálló próbálkozásra. Az önkiszolgáló tevékenység készség szinten való ismerete lehetővé teszi a naposi munka bevezetését. A naposság önként vállalt a csoportok szokásrendszerétől függően különböző feladatokat tartalmaz, de a fő tevékenység az étkezéssel kapcsolatos feltételek megteremtése. A csoportok szokás– és szabályrendszerében határozzuk meg a naposok számát, a kijelölés rendjét, a munka vállalásának jellegét, az elvégzendő feladatokat. Alkalomszerűen ismétlődő munka a játékokhoz és a különböző tevékenységekhez használt eszközök rendben tartása, a csoportszoba átrendezése, a környezet rendjének visszaállítása, egyszerű megbízatások teljesítése. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek az óvodában vagy azon kívül részt vegyenek állat és növénygondozásban. Segítenek az óvónőnek és a dajkának az élősarok gondozásában, az óvoda udvar tisztántartásában. El szeretnénk érni, hogy észre vegyék, ha társuk segítségre szorul, kérjenek, illetve nyújtsanak segítséget egymásnak. A munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A fejlődés várható eredményei az óvódáskor végén: 9

Életkoruknak megfelelő felelősséggel végzik a vállalt vagy rájuk bízott munkát.

9

Tudnak örülni munkájuk eredményének.

9

Önállóan és igényesen végzik a naposi munkát, képesek megteremteni a kultúráltkulturált étkezés feltételeit.

9

Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat.

9

Segítenek társaiknak és a felnőtteknek.


68

9

Felelősséget éreznek a rájuk bízott növényekért, állatokért, szeretettel bánnak velük.

9 9

Természetes igényükké válik az esztétikus környezet megteremtése, megtartása. A tevékenységekből szerzett ismeretek, tapasztalatok alkalmazása (belsővé

válás). 9

Ügyelnek a környezet rendjének megőrzésére.

9

Környezettudatos viselkedés beépül az életükbe.


69

A nevelés tervezése A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Fontos feladatunk a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. Számba vesszük az egyes gyermek fejlődési ütemét és különböző szintű képességeit. A nevelés és tanulás tervezését egymással szoros kölcsönhatásban valósítjuk meg. A fejlesztést a cél és a feladatok ismeretében, hosszútávon gondoljuk át, ám konkrét formában, hetes periódusokban

tervezünk.

A

gyermekek

folyamatos

megfigyelése,

élményeik

meghallgatása és a közös élmények a tervezés előkészítő folyamatának részei. A tevékenységeket komplexen tervezzük és szervezzük. Nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Feljegyzéseket vezetünk a gyermekek fejlődéséről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megvalósításához.

A fejlesztés módszerei A gyermekek fejlesztése a csoport keretein belüli, egyénre szabott, differenciált fejlesztés módszerével történik. Az óvónő dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés, vagy kötött tevékenység szervezés keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztést, a tevékenység formáját nem csak a gyermekek életkora, hanem fejletségi szintje is meghatározza. Cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékelnek, tapasztalnak, tanulnak a gyermekek, és valódi, meglévő problémákkal foglalkoznak. Az óvoda feladatai közé tartozik a tehetséggondozás, a speciális nevelési igényű gyermekek felismerése és fejlesztése. Az értelmi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermekeket aktivitásra, a problémák meglátására, kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük őket azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönzünk. A nevelőmunkát elemezzük és értékeljük a gyermekek fejlődési ütemétől függően. Az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a további tervezéshez. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat részei: • utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), • spontán játékos tapasztalatszerzés,


70

• a cselekvéses tanulás, • gyermeki kérdésekre és válaszokra épülő tapasztalatszerzés, • óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, • a gyakorlati problémamegoldás.

A nevelés időkeretei: A nevelési év szeptember 01-től következő év augusztus 31-ig tart. A tanulás időszaka szeptember 01. és május 31. közé esik, a nyári időszakban pedig szabadidős programokat szervezünk a gyermekeknek. Az

óvodában

a

napirend

biztosítja

a

gyermekek

számára

a

nyugodt,

kiegyensúlyozott, kiszámítható körülményeket. A napirenden belül a legtöbb időt a legfontosabb tevékenységre, a játékra fordítjuk. Ebbe az időkeretbe illesztjük bele a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendőket (étkezést, tisztálkodást, pihenést). A napirenden belül rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek időigényét. A napirendet ezen kívül az évszakok változása, a gyermeki fejlődése alapján változtatjuk, módosítjuk. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszakra (június 1től- augusztus 31-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett napirend szolgál. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával a nyári élet megtervezésénél lehetőséget adunk a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadon élvezze, közben legyen lehetősége változatos tevékenységekre, közvetve kompetenciáinak fejlesztésére. Javasolt napirend

Idő 6-1030

1030-1145 1145-1245 1245-1315 1315-15 15-17

Tevékenység Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenység , folyamatos tízórai, óvónő által kezdeményezett tevékenység. Kötelező testnevelés heti egy alkalommal, mindennapos testnevelés. Udvari játék, levegőzés. Öltözködés, mosdóhasználat, ebéd. Előkészület a pihenéshez. Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés. Párhuzamos tevékenységek: átöltözés, mosdóhasználat, uzsonna, szabadjáték, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység


71

Javasolt nyári napirend Idő 6-12 12-1230 1230-13 13-1445 1445-17

Tevékenység Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, tízórai, fürdés, napozás, egyéb szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység. Előkészület az ebédhez. Ebéd. Előkészület a pihenéshez. Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés. Párhuzamos tevékenységek: mosdóhasználat, uzsonna, szabadjáték, óvónő által kezdeményezett tevékenység

A hetirendhetirend Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, rendszerességet, nyugalmat teremti meg az óvodai csoportban. A szokásrendszer segítségével keretet biztosít a napi élet megszervezéséhez. Törekszünk a minél rugalmasabb, az eseményekhez, helyzetekhez alkalmazkodó hetirendhetirend összeállítására. Figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. A hetirend hetirend tartalmazza az óvodai élet minden tevékenységformáját. A kötött tevékenységek maximális időkerete napi 20-35 perc.

A nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatos feladatok A gyermekcsoportokban folyó pedagógiai munka dokumentumai: • Csoportnapló • Fejlődési napló • Éves terv


72

Csoportnapló A nevelés, tanulás tervezése a csoportnaplóban történik. A csoportnapló tartalmazza: •

a gyermekek névsorát, jelét,

•

a gyermekek születésnapját,

•

a csoportban dolgozó felnőttek nevét, beosztását,

•

a csoport összetételének statisztikai adatait,

•

szokás és szabályrendszer negyedéves tervezését, értékelését,

•

hetirend hetirend és napirend összeállítását,

•

heti tanulási tervet,

•

havi tanulási terv kiértékelését,

•

nyári szabadidős tevékenység heti tervezését,

•

a csoport kapcsolattartását,

•

a csoportban végzett ellenőrzések idejét, témáját.

Fejlődési napló A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzéseket dokumentálja, az óvodába lépéstől az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig. A Fejlődési napló tartalma • megfigyelési lapokat, • a gyermekek egyéni fejlesztési tervét, • gyermekrajzokat, • vizsgálati eredményeket (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság). Csoport éÉves terve Tartalmazza

tevékenységi

területenként

a

feldolgozandó

ismeretanyagot,

a

képességfejlesztés tartalmát, megvalósítási módját, a meséket, verseket, dalos játékokat, mondókákat.

Csoportszervezési forma A helyi adottságok és az óvodapedagógus attitűdje alapján szervezhető homogén és heterogén, részben heterogén életkorú csoport is. A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése azaz egész egyénisége.


73

A gyermekcsoportokat a mesékből, gyermekdalokból jól ismert állatnevekkel (szimbólumokkal) jelöljük: Süni, Katica, Pillangó, Breki csoport. A heterogén életkorú csoportnál előnyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – a közoktatási törvényben előírt minimális létszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól nagyobb figyelem megosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. Szintén ez az elv érvényesítendő a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése esetében.


74

„Játszva, mesélve” programrész

Zrínyi utcai Óvodaház Makó Zrínyi u. 57.


75

A program rendszerábrája

A nevelés célja

A nevelés feladata

A nevelés keretei

Az egészséges életmód alakítása

Érzelmi – közösségi nevelés,

Tevékenységformák

Játék tanulás

mese

Mozgás

Vers, báb

Tanulás Anyanyelvi nevelés, beszélgetés

Éneklés, mondókázás, zenehallgatás Manuális tevékenységek Ismerkedés a természet és az emberek világával Munka jellegű tevékenységek

Az óvoda kapcsolatrendszere

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén


76

Részcélok, részfeladatok Óvodánkban olyan gyermekközpontú óvodai élet megteremtésére törekszünk, amely a családi nevelésre alapoz. Nevelésünk célja • olyan pozitív óvodai légkör megteremtése, amely 3-7 éves gyermekeket tevékenységre ösztönözni, élményekkel gazdagítja, biztosítja a testi-lelki szükségletek kielégítésének feltételeit, a komfortérzetet, a gyermekek és felnőttek bensőséges kapcsolatát, Gyermeki tevékenységet ösztönző, élmény gazdag, testi-lelki

szükségletet

kielégítő-,

komfort

érzetet

biztosító,

bensőséges

kapcsolatot kialakító óvodai légkör biztosítása, • jó szokásrendszer és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és mese nyelvén; • a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése; • a

gyermekek

társas

szükségleteinek,

valamint

az

erkölcsi

és

akarati

tulajdonságok fejlesztése, az „én” tudat kialakulásának, a másság elfogadásának segítése, • a gyermekek jó közérzetének megteremtésével a szocializáció és az érzelmek kifejeződésének fejlesztése, • olyan gyermeki személyiség nevelése, mely a környezetében jól eligazodik, jó kapcsolatteremtő képességgel, alkotókészséggel rendelkezik, és így az iskolai életre alkalmassá válik. Nevelésünk feladata • nyugodt,

derűs,

szeretetteljes,

ingergazdaginger

gazdag,

humorral

teli,

biztonságot, védettséget nyújtó környezet megteremtése, a lehetőségekhez mérten egészséges környezet biztosítása, • a 3-7 éves gyermekek szeretetteljes gondozása, az egészséges életmód jó szokásainak kialakítása, és a fejlődéshez szükséges életmódot megszervezése, • a helyes, rugalmas napirend megteremtése, • a gyermekek mozgásigényének kielégítése, • a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartása, az egyéni képességek figyelembe vétele, differenciált fejlesztése.

• beszélő óvodai környezet megteremtése, melyben az anyanyelvi ismeretek bővülnek, a gyermekek beszédkedve nő, értelme fejlődik, • változatos

tevékenységek

biztosításával

a

gyermekek

spontán

szerzett

tapasztalatainak, ismereteknek bővítése, rendszerbe foglalása, valamint a belső érést, fejlődést segítő külső ráhatások megteremtése. Óvodai életünket az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelően és az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című minősített program alapkoncepcióját felhasználva szervezzük. Játszunk és mesélünk, és ennek természetes hozadéka a belső érzés, a gyermeki tudás. A játék mese segítségével teremtünk kapcsolatot a gyermekekkel, a játék és mese adja keretét azoknak a tevékenységeknek, ismereti, tapasztalati és élményanyagoknak, melyek óvodásaink fejlődését elősegítik.


78

Tevékenységformák és azok tartalmi rögzítése

☺


☺

Anyanyelvi nevelés – beszélgetés

☺

Mese, vers, báb- és dramatikus játék

☺

Mozgás

☺

Éneklés, mondókázás, zenehallgatás

☺

Manuális tevékenység

☺

Ismerkedés a természet és az emberek világával

☺


Munka jellegű tevékenység

79

Játék és tanulás

Játék A játék a gyermekek olyan tevékenységformája, amelyA játék az óvodás gyermek alapvető tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, elemi, pszichikus szükséglete. Öönkéntes és szabad, magáért a folyamatért végzikett, és örömteliet szerez. tevékenység. Gyermekeink a játékon keresztül ismerkednek a természeti és társadalmi környezettel, azok tárgyaival, tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel valamint az emberi magatartásformákkal és kapcsolatteremtés módjaival. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó kreativitásukat fejlesztő, és erősítő élményadó tevékenységgel. Játék

közben

tapasztalatot

szereznek

érzékeléssel,

mozgással,

cselekvéssel.

Tapasztalataik a valóságot tükrözik. A játékot kettéválasztjuk, lehet 1. / A gyermekek által szabadon kezdeményezett. 2. / Az óvónő által indított tevékenység. 1.

A gyermekek által szabadon kezdeményezett spontán játék.

Célja • Aa

gyermekek

ismerkedésének,

önmagukkal

és

szűkebb,

tapasztalatszerzésének

tágabb

és

szabad

környezetükkel

való

képzettársításának

biztosítása, • a

gyermekek

kereső-kutató

kíváncsiságának

kielégítése,

aktivitásának

megtartása, hogy saját ötletgazdagságukat, hatékonyságukat rendszeresen kipróbálhassák, • képzeteik, érzelmeik fejlődésének elősegítése, •

a társakhoz, a szabályokhoz igazodó viselkedésük, kitartásuk terén,révén a szocializáció fejleszthető,


80

• a

játék

közben

adódó

nehézségek

leküzdésekor,

kivitelezésekor

a

problémamegoldó gondolkodásuk és kreativitásuk fejlődésének elősegítése, • a játékban a gyermekek közötti beszélgetés, párbeszéd lehetőséget nyújt a kifejezőképesség, a szóbeli probléma megoldására és az egymást értő beszéd gyakorlására. kommunikáció fejlesztése. • • Feladata • Megfelelő játéktér, eszköz, inspiráló légkör és élményanyag biztosítása Játékfajták 1.

Szimbolikus játékok • tapasztaló • gyakorló • érzékszervek funkcióit próbálgató (hallás, látás, megfigyelő képességet fejlesztő, • hangképzést próbálgató)

2.

Konstrukciós játék

3.

Szerepjáték

4.

Szabályjáték Ezek a tevékenységeken belül összerendeződnek, nem választhatók el egymástól. A szabályjátékok az 5-7 évesek játékai, de mindig igénylik a felnőtt jelenlétét, mert

különben hamar felbomlanak. A gyermekek által szabadon kezdeményezett játékban az óvónő támogató, biztonságot adó, tartalom-kiegészítő magatartásával van jelen. 2.

Az óvónő által indított játék

Célja • kínálatot nyújtani a gyermekeknek, • követési mintát, utánzási lehetőséget teremteni, • bővíteni a felnőttel való azonosulás lehetőségét, • gyermekek egyéni sajátosságainak, ötleteinek tiszteletben tartása. Feladata • a tartalmas játékhoz szükséges feltételek biztosítása; Belvárosi Óvoda Makó

81

• élményszerzési lehetőségek megteremtése, • a környező világból szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása; • a játék tartalmának, minőségének gazdagítása, műveltségtartalommal való feltöltése, • a gyermekek beszédkészségének és metakommunikációjának (testbeszéd, arcjáték, hanglejtés, stb.) fejlesztése. A játékban közösen vesz részt a felnőtt és a gyermek. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelőségét. Az óvónő tartja össze a társkapcsolatokat, ő osztja be az időt, a tartalom és forma összehangolásával ő a csoport középpontja. A

játéktémák

javaslatánál,

játékkezdeményezéseknél

felhasználjuk

a

néphagyományok, népszokások óvodában alkalmazható elemeit, hogy a gyermekek ismereteit e téren is megalapozzuk. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek spontán játéktevékenysége és az óvónő által indított játékok aránya megfelelő legyen, túlsúlyban a szabad játékkal. A játékban olyan helyzetet teremtünk, ahol a cselekvés, a gondolkodás és a beszéd több irányból megerősítést és tartalmi bővítést eredményez. Ezzel lehetőséget adunk gyermekeinknek, hogy a különböző játékfajtákon keresztül felfedező és belátáson alapuló problémamegoldó gondolkodásuk kialakuljon. A játékok rendszere a) Évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó játékok a gyermekek játékához jól csatolható, tervben leírt ajánlásokkal: pl. termésgyűjtögetés, karácsonyi készülődés, jégország, farsangi bolondozás, tavaszi játékok, húsvéti locsolkodás, iskolásjáték, stb. b) A gyermekek által kezdeményezett játékok gazdagítása ötletekkel, dalokkal, mondókákkal, versekkel, szerepvállalással stb. c) A játék kiinduló pontja egy maguk készítette tárgy, eszköz (pl. mackó készítése – a keresztelő játék elindítója, barkácsolt autó – a közlekedésé). d) Egyik játékból következik a másik játék képzettársítással (pl. csutkakatonásból – várjáték stb. e) Vannak rövid ideig tartó, hosszan elnyúló, vissza – visszatérő és szinte állandóan jelenlévő játékok.


82

Vegyescsoportban az óvónő ötleteire, példáira leginkább az első évben van szükség. Később mindig akad, aki emlékezik egy-egy jó hangulatú játékra, ami ismétlésre, bővítésre serkent illetve ötletet ad új játék kezdeményezéséhez. A játék külső feltételei Helye A játéktevékenységek az óvoda összes helyi adottságát kihasználva kint és bent zajlanak. A teremben a gyermekek által elérhető magasságban elhelyezett játékokkal az egész tér aktív játéktevékenységre ad lehetőséget. Az igény szerinti rugalmas változtatás – pl. teremrendezés – a bővítés lehetőségét biztosítja. Az udvaron megteremtjük az egyes játékok folytatásának lehetőségét, valamint új játéktémákat adunk. A gyermekekkel közösen keressük a legmegfelelőbb szervezeti formát a játék tartalmához és a játszó gyermekek számához igazodva. Ideje A napirendben a gyermeknek egész nap biztosítjuk a játék lehetőségét, önállóan dönthetik el mennyi ideig vesznek részt az egyes játéktevékenységekben. A folyamatos játékot az étkezések, a „kupaktanácsok” (beszélgetések), a mese, valamint a pihenő szakítja meg. Eszközei Biztosítjuk

a

tevékenységekhez

szükséges

anyagokat,

eszközöket

megfelelő

minőségben és mennyiségben. A természetes anyagok elsődleges felhasználását szorgalmazzuk. A játéktevékenységekben felhasználjuk minden évszakban a természet által kínált anyagokat – virágokat, leveleket, terméseket, stb., melyeket folyamatosan gyűjtünk. Az „átváltozós” és dramatikus játékokhoz változatos jelmezeket, kiegészítőket biztosítunk, egy részét a gyermekekkel együtt készítjük. A kötetlen játék lehetőséget biztosít a gyermekeknek a szabad választásra, kombinálásra, mert minden játékforma egyszerre van jelen. A játékba ágyazott tanulás – a játék haszna A gyermekek játék közben ismerkednek a külvilággal, tárgyi és társas környezetükkel. Cselekvéssel, azonosulással gyakorolják a megszerzett ismeretek alkalmazását. A tanulás ebben az életkorban nem más, mint mindenféle tapasztalat szerzése. A tanulás utánzással, kipróbálással, kísérletezéssel, kitalálással történik, ahol adott a tévedés és a javítás lehetősége is. Ez utóbbi legtöbbször észrevétlen marad. Belvárosi Óvoda Makó

83

Hisszük és valljuk, hogy az óvodás gyermek nem tud nem tanulni. A 7 éves kor alatti kisgyermek legfontosabb és igazi tanulási színtere a játék. A játék rugalmas közvetítő terep, ahol a gyermekek belső világa és a normákkal, szabályokkal teli külvilág találkozhat egymással anélkül, hogy konfliktusok sorozatával találnák szemben magukat. Az óvónő által kezdeményezett játék intenzívebben mutatja a tanulás jegyeit, mint a gyermekek által indított spontán játék. Ez a játék csak kezdetben jelenti az általunk vezérlést, később a gyermekek önálló játékformájává válik. A természetes motiváció és a gyermekek kíváncsisága lehetővé teszi, hogy akkor, amikor szükségük van az adott ismeretre, felhasználják, és gyakorlatban alkalmazzák azt. Feladatunk, hogy a gyermekek játékát figyelembe véve és követve, az „itt és most” adódó lehetőségeket felhasználva töltsük meg azt műveltségtartalommal (versek, mondókák, dalok,

dalosjátékokdalosjátékok,

természeti

és

társadalmi

ismeretek,

szokás

és

viselkedésbeli szabályok, ábrázolási, munkajellegű ismeretek, stb.). Másik nagyon fontos elvünk az ismeret átadásban a „keveset, lassan jól” elve. Azoknál a gyermekeknél, akiknél lemaradást tapasztalunk, úgy keresünk lehetőséget a fejlesztésre, hogy a szabad játék ne sérüljön. Az a kisgyermek, aki ráfigyelő felnőtt társaságában játszik, rajzol, fest, barkácsol, mozog, mondókázik, énekel, méricskél, számlálgat, ismerkedik környezetével, hallgatja meséket, az életkorához szükséges és fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos – minden képességét működteti. Ekkor olyan élettechnikákat próbál ki, tanulási módokat dolgoz ki játék közben, melyek a későbbiekben biztosítják a neki legmegfelelőbb ismeretszerzési lehetőségek megtalálását. A gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlődik a legoptimálisabban, mert mindenféle fejlesztés, korrekció csak az életkorra jellemző fő tevékenységi formában, a játékban valósítható meg legeredményesebben.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 9

A gyermekek érdeklődőek, kíváncsiak, szerepvállalási képességük kialakul.

9

Játékukban ötletesek, színes, ötletgazdag, egyéni és egyedi formában kutatják elképzeléseik megvalósításának útját.

9

Képesek

egyedül

vagy

csoportosan

elmélyülten

játéktevékenységet több napon keresztül folytatni.


84

játszani,

egyazon

9

A megkezdett tevékenységeket kitartóan végzik a befejezésig.

9

Elfogadják a játékszabályokat, és képesek a normák betartására.

9

Képesek egymás között megbeszélni és megoldani problémáikat, játék közben párbeszédet folytatnak.


85

Mese, vers, dramatikusdráma játék és bábjátékok

A mesehallgatás, versmondás, mondókázás, bábozás, dramatikusdrámajáték, verssel – mondókával kísért játékok óvodáskori hatásai már megalapozzák a későbbi felnőttkori irodalmi műveltséget. Az óvodai anyanyelvi-, irodalmi, zenei nevelés szorosan összefonódik egymással, az egész óvodai életet átható folyamat. Célunk: • társas

örömforrás

nyújtása

irodalmi

élmények

biztosításával,

pozitív

személyiségjegyek megalapozása; • a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése. Feladataink: • minden korcsoport igényéhez igazodó, gyermek közeli, igényes irodalmi anyag összeállítása; • a meséken, a verseken, a mondókák ritmusélményén keresztül a - gyermekek nyelvi képességének fejlesztése; • a gyermek saját vers és mesealkotási kedvének kialakítása, mozgással, ábrázolással történő kombinálása, • olyan társas élmények biztosítása a bábozásban, dramatikus játékokban, melyek belső aktivitásra serkentenek; • irodalmi

és

egyéb

élmények

feldolgozásának

biztosítása

a

rendszeres,

mindennapos beszélgetések tevékenységek során.

Mese „A mese az anyanyelv zenéje, észjárása, a játékkal együtt a kicsinyek tanuló iskolája.” A mese anyanyelvi nevelésünk legfontosabb eszköze, óvodai nevelésünk másik pillére a mese. A mese az a beszédmód, melyre a kisgyermek kényszerítés nélkül, tartósan tud


86

figyelni. Zeneisége, sajátos szókincse, szófordulatai, kifejezései beépülnek a gyermekek személyiségébe, így tudjuk aktív és passzív szókincsüket leghatásosabban fejleszteni. A mese a legfontosabb közege a kisgyermek erkölcsi és érzelmi nevelésének, szabálytudata

formálásának.

Megtapasztalhatja

a

különböző

társas

kapcsolatok

viselkedésformáit, és társadalmi elvárásoknak való megfelelést. A mese segíti az ellenőrzött feszültségoldást, általa a gyermekek érzelmileg gazdagodnak. A mesélés a csend szigete; a hozzákészülődés, a ráhangolódás napirendünk szertartásosan ismétlődő mozzanata. Egésznap és mindennap helye van óvodai életünkben – egy mozgásos tevékenysor lezárásaként, pihenőként egy hosszú séta után, alvás előtt, stb. Év elején a rövidebb meséket délelőtt meséljük, hogy a kicsik is türelemmel hallgassák végig, alvás előtt pedig, a nagyobbaknak kedvezve, hosszú mesét mondunk. Ekkor iktatjuk be a folytatásos történeteket, meseregényeket is. Gyermekeink kérik és igénylik a mesét, és figyelmesen végighallgatják. Nagyon fontos a mese kontaktus teremtő és kontaktus tartó hatása, ezért a könyv nélkül mondott mesélést részesítjük előnyben.

Vers, mondóka Sokat mondogatunk játszóverseket, mondókákat. Ezek az érzelmi kapcsolatok kialakításában segítenek, mert az óvodába kerülő gyermekek első, igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. Az ezekhez kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb

nagy

élvezetet

jelentenek

a

gyermekeknek,

mert

a

felnőtt

ölében,

biztonságérzetben hallgathatják. A kicsik számára ezek könnyen megtanulhatók, hiszen a játékok kellékei. A játszóverseket kint és bent is addig mondogatjuk, amíg a játék lendülete megkívánja, ezáltal színesítjük, gazdagítjuk azt. Tapasztalatunk szerint a hangulatérzelem-alkalomhangulat- érzelem-alkalom egységében mondogatott versek, mondókák észrevétlenül beépülnek a gyermekek tudásanyagába. Ebből következik, hogy ismétlő és új versek mindenkor kapcsolódnak a gyermekek élményeihez, játéktudásához. Amíg a nagyobbak az óvónő által mondott vers témáját is felfogják, addig a kicsik a ritmushangzás egységét élvezik. A vers játék a nyelvvel, a szépen hangzó érdekes beszéddel, ezért mondani kell. Ügyelünk arra, hogy gondosan, tisztán formáljuk a vers szavait. A mese, a vers a nyelv ünnepi öltözete, általuk a gyermekek készen kapott szép szövegeket hallgatnak. Átszövik az óvodai életet, kapcsolatuk a zenével, ábrázolással és a játékkal is jól nyomon követhető.


87

A mesék, versek kiválasztása Elsődleges forrásaink a magyar népmese és mondóka gyűjtemények. A mesék, versek zömét ezekből választjuk, a különböző korcsoportok igényeihez igazodva. Év elején olyan meséket választunk, melynek cselekménye egyszerű. Később beépülnek mesetárunkba a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék is. A válogatást néhány nagy klasszikus és kortárs írónk, költőnk gyermekeknek írt meséjével egészítjük ki (Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Csanádi Imre, Kányádi Sándor, stb.). A népi mondókák mellett anyagunk kibővül

rigmusokkal,

névcsúfolókkal,

halandzsa

szövegű

kiolvasókkal,

ismert

közmondásokkal. Gyűjteményünkbe belekerül helyi hagyományaink vers és mondóka anyagát

is.

Ezek

felkutatásához

a

nagyszülők,

dédszülők

segítségét

kérjük.

Versválogatáskor figyelembe vesszük a helyi hagyományokat és ünnepeket is Folyamatosan gyűjtögetünk és bővítjük választékunkat. A versélmény gyökere a mozgás, mely a ritmusérzék fejlődését biztosítja. Ezért a sokat mondogatott mondókákat, játszóverseket úgy válogatjuk össze, hogy témájukban gyermekközeliekgyermek közeliek legyenek, a természetről, az állatokról, a családról, a játékról szóljanak, legyenek közöttük gyorsak, lassúak, vidámak és ringatók. Dramatikus játék Drámaáték A legkedvesebb mesékből játékokat kezdeményezünk, ez elmélyíti a hallottakat, feldolgozza a tapasztaltakat, és új ötleteket szül. Mesehősöknek öltözve, maguk választotta szerepekben jó játék jön létre, melyhez a kellékeket a gyermekekkel közösen tervezzük és készítjük el. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a gyermekeknek a mesékben hallott szép szavak, mondások ismételgetésére, saját beszédszövegükben elhelyezhetik azokat, módot adva a társalgási kedv fokozására. Ezek a játékok segítik a belső képek előhívását és a meséhez való erős kötődés kialakulását. A mesei helyzetekbe beépített szituációs és szabályjátékok a mindennapi élethelyzetek gyakorlására adnak lehetőséget, logikus gondolkozásra serkentenek, fejlesztik empatikus készségeiket. Bábjátékok A mesék, versek többszöri meghallgatása után először a nagyobb gyermekekkel, majd a kicsiket is bevonva bábokkal jelenítjük meg azokat. Bábozás közben ismét átélik, átérzik és

eljátsszák

a

mese

közben

kialakult

érzelmeket.

A

felhasznált

mintaadó

szókincskészletből belsővé válik az, ami legszebb, legérdekesebb számukra, és azt Belvárosi Óvoda Makó

88

később a mindennapi párbeszédükben is alkalmazzák. Havi rendszerességgel színháziba visszük gyermekeinket élményekben részesítjük , ahol megfigyelhetik mások dramatikus és bábjátékát. Mozilátogatással filmélményhez juttatjuk őket. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 9

A mese hatása megjelenik játékukban, beszédükben, ábrázolásaikban.

9

Igénylik, várják, kérik a mesét.

9

Kialakul belső képalkotási képességük, ami az olvasás egyik alapja.

9

Szívesen mondanak verseket, emlékezetük és kulturális fogékonyságuk eléri az életkoruk szerint elvárható szintet.

9

A gyermekek szeretik, igénylik, örömmel várják a verseket, meséket, élvezettel hallgatják azokat.

9

Képesek

kitartóan

figyelni,

emlékezetben

megtartani

egyszerűbb

mesefordulatokat, rövid verseket. Képesek felidézni, folytatásos mese szálait összekötni. 9

Az

ismert

meséket

dramatizálják,

bábozzák,

szófordulatokat. 9

Szívesen nézegetik, szeretik és óvják a könyveket.

9

Kulturáltan viselkednek a színházi előadásokon.


89

használják

a

jellegzetes

Mozgás

Óvodásaink testedző, mozgásos játékai a természetes mozgásokból (ugrás, futás, járás, kúszás, mászás) építkeznek, mert ezek elsajátítása könnyed, örömteli gyakorlással megvalósítható. Célunk: • a

gyermekek

természetes

mozgásának

fejlesztése,

egyéni

képességeik

kibontakoztatása, harmonikus kis és nagy mozgás kialakítása, • a szabad mozgáskedv megőrzésével a tájékozódás és alkalmazkodóképesség valamint az akarat fejlesztése. • a reális önértékelés és egészséges versenyszellem kialakítása. Feladataink: • különböző szervezeti formák biztosítása a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében, • egyéni szükségleteket biztosító mozgásfejlesztő játékok szervezése, • térérzékelés és mozgásfejlesztő eszközök biztosítása a szabadban és a csoportszobában. A mozgástevékenységek megszervezésénél együttesen érvényesül a hagyományos testnevelés foglalkozásokon már megszokott kötöttség és a rugalmas kötetlenség. A változatos gyakorlatanyag, a sok ismétlési lehetőség biztosítása lehetővé teszi, hogy gyermekeink ügyesedjenek, erősödjenek, bátorságuk gyorsabban kialakuljon. Sokat tartózkodunk a szabadban. Testedző tevékenységeinket csak akkor végezzük teremben, ha az időjárási feltételek nem teszik lehetővé a kinntartózkodástkinn tartózkodást, vagy ha a játék jellege úgy kívánja.


90

A mozgásfejlesztés formái 1.

irányított közös mozgásos játékok;

2.

testedző gyakorlatok,

3.

spontán mozgásos játékok,

4.

séták, kirándulások,

5.

úszásoktatás.

a) Irányított közös mozgásos játékok Hetente egyszer szervezünk irányított testedző délelőttöt. Az irányított mozgások során gyermekink megismerkednek a futás, ugrás, dobás helyes technikájával, labdagyakorlatokkal (hajítás helyből, célbadobás, stb.), a támaszgyakorlatok (csúszások, kúszások, mászások) és a talajtorna elemeivel, az egyensúlyozás képességét fejlesztő gyakorlatokkal, valamint egyszerű kéziszer gyakorlatokkal (kendő szalag, babzsák, körkötél, ugrókötél, stb.). Ezen a napon már a reggeli játékidő alatt lehetőségük van a tornaszerek kipróbálására. A tevékenységet úgy szervezzük, hogy minden korosztály azonos időben, képességeinek megfelelő módon végezhesse a gyakorlatokat. A kicsiket nem unszoljuk, hagyjuk, hogy önként kapcsolódjanak be a tevékenységbe. A játékos hangulat, az oldott légkör biztosítja számukra a kipróbálás lehetőségét, a sikert, illetve a próbálkozás ismétlését. A gimnasztikai gyakorlatokat és a főgyakorlatot szervezetten végzik a gyermekek, majd az edzés végén játékkal, könnyed futással oldjuk az esetleges feszültséget (pl.: a verseny játékok hevét). b) Testedző gyakorlatok Az alkalmanként szervezett mozgásos játékok is az irányított testedzésekhez tartoznak.

Minden

gyermek

részére

biztosítjuk

a

kellő

mennyiségű

gyakorlási,

próbálkozási időt és alkalmat. Kéthetente lehetőséget adunk a nagyobb gyermekeknek olyan testedző verseny-, és szabályjátékra, ahol azonos életkorú óvodás társaikkal vehetnek részt mozgásos tevékenységekben. Mondókára, zenére is improvizálunk ritmikus mozgást. Ilyenkor teret engedünk az egyéni elképzeléseknek, de irányítjuk is a gyermekeket. A kicsik önkéntessége itt is fontos szempont.


91

c) Spontán mozgások, játékok; Minden nap lehetőséget biztosítunk az önkéntes, szabad mozgásra, ahol jól érvényesülhetnek mozgáslehetőségük

az a

egyéni

képességek,

gyermekeknek.

igények.

Biztosítottak

Az a

udvaron

szükséges

van

több

feltételek

a

futkározáshoz, egyensúlyozáshoz, csúszáshoz, mászáshoz, ugráláshoz megfelelő tér, a különböző mozgásos játékokhoz szükséges eszközök (labda, karika, ugrókötél, stb.). A fából készült, többfunkciós udvari játékeszközök is kínálják a gyakorlás lehetőségeit. Figyelünk arra, hogy minden gyermek igényét kielégítsük. Tornaszobával nem rendelkezünk, így a csoportszobában

itt biztosítjuk a mozgás lehetőségét. A

csoportszobai mozgásfejlesztő eszközöket úgy helyezzük el, hogy a játszókat ne zavarja, illetve a balesetveszélyt kiküszöböljük. d) Séták, kirándulások Igen sok lehetőség nyílik a séták alatt a különféle mozgásos tevékenységekre. Ezeket igyekszünk kihasználni és hasznosítani.(pl. egyensúlyozás játszótér szegélyén). A séták lehetőséget biztosítanak új mozgásterek felkutatására (pl. játszótér, rét, erdei tisztás, park), és azok rendszeres használatára. A kirándulások a táv hossza miatt maguk is testedző hatásúak, de a helyi adottságokat kihasználva változatos teret, új mozgáslehetőségeket biztosítanak (pl. töltésoldal – sík és dombos terepen való járás, futás gyakorlása, hossztengely körüli gurulás új lehetősége, stb.). A felsorolt mozgáslehetőségeket rendszeresen alkalmazva biztosítjuk gyermekeink egészséges testi fejlődését, edzettségét, erejük, ügyességük, gyorsaságuk alakulását. Kielégítjük mozgásigényét, és ez által megfelelően fejlődik állóképességük is. A közös mozgástevékenységek során kialakítjuk bennük a társaikra való odafigyelést és az alkalmazkodás igényét. e) Úszásoktatás A szülői igényeknek megfelelően az úszásoktatás biztosítása a nagycsoportosok részére úszásoktató bevonásával

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 9

Testileg

egészséges

gyermekeink

harmonikusan

mozognak, fejlett egyensúlyérzékkel rendelkeznek. Belvárosi Óvoda Makó

92

és

összerendezetten

9

Jó az állóképességük, megfelelő a fizikai teherbírásuk, szeretnek futni, képesek 100-200 métert kocogni.

9

Szívesen használják a kéziszereketkéziszereketkézi szereket, tudnak labdát

vezetni, célbadobnicélbadobnicélba dobni. 9

Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

9

Képesek szabályokhoz alkalmazkodni, és egyszerű szabályokat alkotni.

9

Ismerik a sikert és a kudarcot, megfelelően viselkednek ilyen helyzetekben.


93

Éneklés, mondókázás, zenehallgatás

Az énekes, dalosjátékokdalosjátékok jól beilleszthetők a napi tevékenységekbe, akár mint játéktevékenység, akár mint játékot színesítő elem. Célunk: • a közös énekes játék örömének felfedezése, • a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozása sokféle zenei élmény nyújtásával, • zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása. Feladataink: • a zenei anyagok igényes, képességeknek megfelelő kiválasztása, • a

gyermekek

nyelvi,

zenei

dalosjátékokkaldalosjátékokkal,

fejlesztése

zenei

mondókákkal,

készségfejlesztő

népi

játékokkal,

és zenei

műveltségük megalapozása, zenei kreativitásuk fejlesztése, • a jó zenei légkör és a jó hangulatú játék feltételeinek biztosítása. Amikor csak lehet, közösen énekelünk a gyermekkel. A dalok, énekes játékok, mondókák kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: • ”Csak tiszta forrásból„ válogatunk, hogy zenei ízlésüket helyes irányba tereljük – énekes népi játékokból, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokból. • A dalok hangkészlete, hangterjedelme feleljen meg a csoport, illetve az egyének fejlettségének, a gyermekek által tisztán kiénekelhető legyen. • A dalosjátékokdalosjátékok szabálya egyszerű legyen, a gyermek a zenére és az éneklésre figyelhessen. • Aktuális érzelmi állapotot fejezzen ki, alkalmazkodjon a játék hangulatához • Változatos mozgáslehetőséget, térformát biztosítson. A zenei anyag úgy jelenik meg csoportjainkban, mint az élő játék természetes kísérője. A nap folyamán bármikor nyílhat lehetőség éneklésre, zenehallgatásra a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Ügyelünk arra, hogy mindig követendő mintát, Belvárosi Óvoda Makó

94

biztos támaszt nyújtsunk, mert a zenei elemeket, a helyes, szép előadásmódot utánzással gyakorolják óvodásaink. Nagyobb teret igénylő játékokat a szabadban játszunk (pl.: fogójátékok, dupla körös játékok, stb.). A dalokat, mondókákat hozzákapcsoljuk a tevékenységekhez.

A

jelenségek

megfigyelésénél

hangulati

aláfestésként,

illetve

hangulatteremtő, hangulatemelő tevékenységként alkalmazzuk azokat. Az éneklést vagy az óvónő kezdi vagy a gyermek. Az éneklés a spontán játék egyik lehetősége. Hetente egy alkalommal közösen körjátékokat, dalosjátékokatdalosjátékokatdalos játékokat játszunk. A népdalok éneklésével, a gyermektáncokkal, népi játékokkal a hagyományok megismerését, továbbélését segítjük. Máskor a gyermekek önkéntes tevékenysége a dalolás, énekes játék, saját maguk választják meg a szerepeket is. Ők döntik el, mennyi ideig vesznek részt a tevékenységben. A zenei képességfejlesztés (zenei ritmusérzék: egyenletes lüktetés, dalok, mondókák ritmusa; zenei hallás: halk – hangos, gyors – lassú, zörejek, zenei emlékezőképesség, belső hallás, zenei formaérzék) a mondókákhoz, dalosjátékokhozdalosjátékokhoz természetes módon kapcsolódik. Óvodásaink játéka során biztosítjuk, hogy ezek a képességeik fejlődjenek. Kiemelten kezeljük az egyenletes lüktetés érzékelését. A gyermekek képességfejlesztése tudatos óvónői munkát igényel – tudjuk melyik dallal, játékkal, mondókával milyen képességüket kívánjuk fejleszteni. A mondókák, dalok szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejező erejét. A népi játékok régies szavai alkalmat adnak a szókincs bővítésére. A magán- és mássalhangzók pontos képzését segíti a hangutánzó szavak éneklése. A mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A hangszereket (háromszög, dob, cintányér, csörgők, stb.) a csoportok között felváltva, igény szerint használjuk. A játék során a gyermekinkkel közösen készített ritmusjátszó eszközöket is alkalmazzuk. Nagy élményt jelent az elkészült eszközök kipróbálása. Ezeket állandóan a játékpolcon tartjuk, hogy a gyermekek kedvük szerint használhassák. A nagyobb gyermekeknek csoportközi kapcsolatok keretében heti rendszerességgel szervezünk élményt nyújtó, közös ének-zenei tevékenységeket, ahol bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító és fogyó játékokat játszunk, ami egyben ennek a korosztálynak a néptánca is. A zenehallgatás szorosan kapcsolódik a tevékenységekhez, tükrözi azok hangulatát, kiegészíti azokat. Hangsúlyozzuk az élőzene és az éneklés fontosságát, de alkalmanként Belvárosi Óvoda Makó

95

hallgatunk

szép

zenei

felvételeket

is.

Ha

módunkban

áll,

ellátogatunk

zenei

rendezvényekre is. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére 9

A gyermekek szívesen játszanak dalosjátékokatdalosjátékokatdalos játékokat, önállóan is kezdeményezik azokat.

9

Tisztán, bátran énekelnek, tevékenységeiket időnként mondókával, dallal kísérik.

9

Szókincsük bővül a népi játékokban, mondókákban megismert kifejezésekkel.

9

Zenei képességeik, egyéni adottságaikhoz mérten, megfelelő alapot nyújtanak az iskolai zenei neveléshez.

9

Élvezettel hallgatják a népdalt, a népzenét, kérik azok ismétlését, fejlődik zenei ízlésük.

9

Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát, tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.


96

Manuális tevékenységek

A manuális tevékenységek végzésére minden nap adódik alkalom és lehetőség az óvodában. Célunk: • a

manuális

tevékenységek

megszerettetése,

a

gyermekek

tér-,

forma-,

színképzetének gazdagítása, • a szabad önkifejezés keresése, megtalálása, • esztétikai érzékük, igényességük, szép iránti nyitottságuk alakítása, vizuális látásmód fejlesztése, • a gyermekek finommotorikájának fejlesztése, • esztétikai élmények befogadására való képesség kialakítása. Feladataink: • az ábrázoláshoz szükséges feltételek megteremtése és a különböző ábrázolási technikák megmutatása; • a vizuális látásmód fejlődéséhez, a kereső, kutató, rálátó folyamat kialakulásához szükséges vizuális inger, élmény, ismeret biztosítása. • a különböző technikák megismertetése, gyakoroltatása. Legfontosabb feladatunk, hogy megteremtsük a megfelelő feltételeket az ábrázolási kedv kialakulásához, fenntartásához. A különböző manuális tevékenységekhez – rajzolás, festés, mintázás, agyagformázás, szövés, fonás, batikolás, papírhajtogatás, tépés, vágás, barkácsolás, építés és kézi munka egyéb formáihoz – megfelelő hely kialakítására van szükség, ahol a gyermekek rendelkezésére áll a kellő mennyiségű ábrázoló eszköz és a nyugodt ábrázoló sarok. Az ábrázoló sarok olyan ízlésformáló, szemet gyönyörködtető hely, ahol a gyermeki munkák és műalkotások is helyet kaphatnak, és megbeszélhetjük azok hangulati, formai, színbeli hatását.


97

A nagyobb teret igénylő munkákhoz – építkezés, terepasztal készítés, stb. – a csoportszoba átrendezésére van szükség, hiszen ilyenkor nagyméretű dobozokat, takarókat, térelválasztó elemeket, berendezési tárgyakat is felhasználunk. Vannak nagy helyet igénylő technikák is (agyagozás, kasírozás), melyek szintén a terem átrendezését igénylik. A gyermekek munkájához a családdal együtt tudjuk biztosítani a szükséges mennyiségű, és minőségű alapanyagot, ábrázolási eszközt. Az alapanyagok közül a természetes anyagokat – termések, fonalak, spárga, levelek, textil, stb. – részesítjük előnyben. Másik igen fontos feladatunk, hogy gyermekeinkkel megismertessük a különböző ábrázolási technikákat, megmutassuk az alapvető fogásokat. Ekkor megismerik a gyurmázás, az agyagozás, a festés különböző technikáit (felületfestés, festékkel rajzolás, batikolás, stb.), egyéb papírmunkát (tépés, vágás, hajtogatás), valamint az egyszerűbb kézimunkafogásokat (varrás, textilragasztás, fonás, szövés, stb.). Óvodásaink szívesen és önként vesznek részt a manuális tevékenységekben. Ezeket soha nem öncélúan végezzük. Amit elkészítünk, az mindig a játék kelléke, vagy a játék eszköze lesz, illetve felhasználjuk környezetünk díszítéseként műalkotásokat és megbeszélhetjük azok, hangulat, formai, színbeli hatását. (pl.: papírállatok az állatkertes, erdős játékhoz; falikép, rajz a babszoba falán, stb.). Így a tevékenység a játékból indul ki, és a játékban kap célt, ott ér véget. Rugalmas napirendünk és az állandóan elérhető eszközök lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek e tevékenységeket bármikor végezhessék. A kíváncsi gyermekek számára már az eszközök látványa is motiváló hatású, kipróbálásra kínálják magukat. Az adott élményt azonnal és a választott technikával valósíthatják meg. Ezen túl hetente egyszer ábrázoló napot szervezünk, amikor az óvónő javasol ábrázolási témát a gyermek játékából adódóan. Fontos, hogy figyelembe vegyük a gyermekek különböző fejlődési ütemét, úgy és annyit ábrázoljanak, ahogy és amennyit kedvükből tesznek. Az elkezdett minták befejezésére serkentjük őket. A kisebbeknél rövidebb idő alatt elkészíthető lehetőségeket ajánlunk, de dolgozhatnak a nagyobbakkal közösen is, amíg el nem készül a munka – esetleg több napig is. A közvetlen környezet fontos ízlésformáló tényező, ezért arra törekszünk, hogy gyermekeink óvodai környezete esztétikusan legyen kialakítva: •

Egymással harmonizáló bútorokkal, tárgyakkal rendezzük be a csoportszobákat.


98

•

Tágabb környezetünkben is felhívjuk figyelmet a szépre, a harmonikusra, ezzel is

szeretnénk biztosítani vizuális élményeiket, formálni látásmódjukat. • A közvetlen környezetünkben fellelt hibákat lehetőleg a gyermekek aktív közreműködésével korrigáljuk, így segítjük a kereső, kutató folyamatok fejlődését. • Az évszakonként kiállításra kerülő ábrázolásokkal a gyermekek egymás világáról alkotott képének megismerését segítjük elő. Az alkotásokat a nagyobb gyermekekkel közösen válogatjuk, rendezzük. Egy-egy kiállítás hangulatát közösen alakítjuk ki. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 9

Gyermekeink szívesen vesznek részt a különböző ábrázolási tevékenységekben.

9 A szükséges eszközöket biztosan és jól használják, sok tapasztalatuk van azok tulajdonságairól, a használat közben követendő szabályokról. 9 Formaábrázolásuk, színhasználatuk változatos, egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. 9 Örülni tudnak az egyéni és közös alkotásoknak, kezd kialakulni egyéni értékítéletük. 9

Kialakul a kéz finommozgása, mely biztos alapja az írástanulásnak.

9

Szívesen vesznek részt téralakításban, építésben.

9

Beszélgetnek az alkotásokról, megfogalmazzák értékítéleteiket.


99

Ismerkedés a természet és az emberek világával (tér, forma, idő, mennyiségi viszonyok)

Célunk: • a

közeli

és

tágabb

természeti

és

társadalmi

környezet

felfedezése,

megismertetése, megszerettetése és a gyermekek eligazodásának segítése, • a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése, • pozitív érzelmi viszonyok kialakítása a természethez, az emberi alkotásokhoz, az értékek megőrzésére nevelés, • a közlekedési kultúra megalapozása. Feladataink: • a

környezet

tevékeny

megismeréséhez

szükséges

tapasztalat

–

és

megfigyelés

és

ismeretszerzési lehetőség biztosítása; • a

gyermekek

kommunikációs

készségének

fejlesztése

tevékenységek során. • Az ingerszegény környezetből érkezett gyermekek hozzásegítése a fokozott élmény és tapasztalatszerzéshez. A nevelési folyamat alapritmusát az évszakok változása biztosítja, melyet a hétköznapok és ünnepnapok tagolnak. A természet változása alakítja életritmusunkat, ez határozza meg tevékenységeinket, a kinn és benn töltött idő arányát, a játékok hangulatát, a

szükséges

eszközöket,

tárgyakat,

ehhez

igazodik

megismerési

folyamatunk.

Gyermekkorban minden természettel kapcsolatos jelenség a játék forrásává válik (pl.. víz, sár, jég, hó, szél, nap, fény, árnyék, homok, kő, stb.). Mindezen lehetőségek jó kihasználása alapozza meg nevelési célunk megvalósulását.


100

Tevékenységeink során a következő témaköröket dolgozzuk fel: • Megfigyeljük az évszakok változását, szépségét, színeit, jelenségeit, az időjárás, a növényeket. • Terméseket, leveleket, virágokat, kavicsokat, stb. gyűjtünk. • Beszélgetünk évszakokról, hónapokról, napszakokról. • Az

évszakokra

jellemző

kerti

munkák

mellett

hajtatunk,

rügyeztetünk,

csíráztatunk. • Beszélgetünk a környezet formáiról, mennyiségi, nagyságbeli jellemzőiről, ismerkedünk a színekkel. • Megfigyeljük a környezetünkben élő állatokat (bogarak, madarak, emlősök, hüllők, halak, stb.), környezetünket, életmódjukat, viselkedésüket. • Játéktevékenységekben ismerkednek a vadállatokkal, kirándulásaink során közvetlen

tapasztalatszerezéssel

is

bővülnek

ismereteik

(Vadaspark,

állatkiállítások). • Megismerkedünk

közvetlen

környezetünkkel:

az

óvoda

környékével,

intézményekkel, üzletekkel, közterületen található esztétikai alkotásokkal. • A gyermekekhez érzelmileg legközelebb álló témánk a család (családtagok otthoni és munkahelyi tevékenységei). • Ismerkedünk a testünkkel, érzékszerveinkkel, azok működésével. • Beszélgetünk az óvodáról, az óvoda dolgozóiról, azok munkájáról. • Sétáink, kirándulásaink alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, a közlekedési eszközök fajtáit, viselkedési szokásokat. • Ellátogatunk középületekbe, múzeumokba, kiállítótermekbe, moziba, iskolába, stb. • Minden alkalmat megragadunk, hogy felhívjuk a gyermekek figyelmét a természetvédelem fontosságára a természeti értékeink megóvására. • Lehetőséget nyújtunk természetvédelmi helyeink megismerésére (Körös—Maros Tájvédelmi Körzet, Vadaspark). • Környezetünk

megóvása

érdekében

felhívjuk

a

figyelmet

a

szelektív

hulladékgyűjtésre, és annak helyes használatát gyakoroljuk. • Az egészségtelen életmód és az egészséget károsító hatások megismerésével tudatos

egészséges

életmód

kialakításának

(dohányzás, légszennyezés, vízszennyezés, stb.)


101

megalapozására

törekszünk.

Ezen kívül beszélgetünk minden olyan környezettel kapcsolatos témáról, mely felmerül a játéktevékenység során. E nevelési terület hagyományos feldolgozási módjai helyett új utat választottunk. Mindig csak annyit dolgozunk fel a témából, amennyihez élményt tudunk nyújtani, ami iránt megvan a gyermek érdeklődése. A fejlődés és változás követése folyamatos megfigyeléssel történik, melyeket tevékenységek kísérnek (pl.: kerti munka, növényápolás, madáretetés, stb.). Megfigyelés közben keressük azokat a megoldásokat, amelyek játék közbeni tevékenységre alkalmasak, a játék részévé válhatnak (pl.: testünk – babafürdetés, napszakok – főzőcske, babaaltatás, stb.) Az óvónő figyelemfelkeltő megjegyzései (kupaktanácsok, beszélgetések) mellett a szemlélődés is fontos ismeretterjesztő tevékenység. Az élmények feldolgozása, az első tapasztalatok illetve benyomások megszerzése után folyamatosan történik, és újabb ismeretnyújtással hosszan folytatódik. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek ismereteinek feltérképezése után törekszünk arra, hogy minél több természetes környezetben zajló tapasztalatszerzési lehetőséget szervezzünk. A nagyobbak a sok ismeretet, tapasztalatokat közös tevékenység végzésekor megosztják egymással, ezáltal mások új ismeretekkel gazdagodnak, míg a már meglévő ismeretek elmélyülhetnek, illetve rendszerbe foglalódnak. Az összegyűjtött termések, tárgyak többféle csoportosításával a közös élmények felidéződhetnek, így emlékezetük jól fejlődik. A folyamatos és alkalomszerű megfigyeléskor, tapasztaltszerzéskor lehetőség szerint mindenki elmondhatja észrevételeit, gondolatait. Ez elősegíti önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Játéktémáink számtalan lehetőséget nyújtanak arra, hogy gyermekeink matematikai tapasztalatokhoz, ismeretekhez jussanak. A nap folyamán rendszeresen számlálunk, sorozatokat hozunk létre, párosítunk, lépcsőt építünk, halmazokat hozunk létre és csoportosítunk

különböző

szempontok

szerint.

A

nagyobbaknak

matematikai

szabályjátékokat szervezünk, ahol tér nyílik logikai képességük fejlesztésére. Lehetőség adódik ezekben a közös tevékenységekben a különböző sík és térmértani formák megismerésére, a relációk gyakorlására, ellentétpárok megfigyelésére, és minden olyan matematikával kapcsolatos ismeret megszerzésére, amelyekre a 3 – 7 éves gyermeknek a Belvárosi Óvoda Makó

102

környezet megismeréséhez szüksége van. Minden olyan érzékszervüket megmozgatjuk és az ismereteiket sok cselekvésen keresztül juttatjuk el hozzájuk, kihasználva érdeklődésüket, kíváncsiságukat.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére 9

Gyermekeink nyitottá válnak az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet iránt.

9 Észreveszik és szeretik az őket körülvevő szépet, és óvják, védik a természetet. 9 Jól eligazodnak az őket körülvevő világban, biztonsággal nyilatkoznak és hasznosítják tapasztalataikat.

9 Ismerik az alapvető viselkedési normákat, szükséges személyi adataikat. 9 Megalapozott matematikai ismeretekkel rendelkeznek, felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térviszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér és mennyiség szemléletük. 9 Kialakul a beszédhelyzetekhez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük.


103

Munka jellegű tevékenységek

Az élet már óvodáskorban is szükségessé teszi a munkát, hogy óvodai életünk feltételei biztosítva legyenek.Óvodás korban a gyermekek már szívesen végeznek munka jellegű tevékenységet. Célunk: • olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a saját személyükkel kapcsolatos munkához való hozzáállást, • a gyermekek közösségi kapcsolatainak, a kötelesség érzésének kialakítása. Feladataink: • munkavégzéshez szükséges eszközök és egyéb feltételek biztosítása, • mintaadó munkafogások és azok sorrendiségének megismertetése, • olyan egyéni képességekhez igazodó munkamegosztás biztosítása, mely közös élményekhez vezet. A munka a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutat. Munka és munka jellegű tevékenységeink elsősorban: • saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgálás; • élethelyzetekben való közös együttműködés (pl.. cipőkötés, segítségnyújtás); • folyamatos megbízások rendszere; • önként vállalt napos munka; • kerti munkák. • A saját és mások munkájának elismerésével a nevelés egyik formája a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának egyik eszköze. A munka elsősorban a játékból bontakozik ki. A játékban reprodukált munka jó alkalom az egyes mozdulatok, cselekvéssorozatok begyakorlására. Ezeket később a valódi munka során jól tudják a gyermekek alkalmazni. A játékban reprodukált munkák kiegészülnek Belvárosi Óvoda Makó

104

valós szükségletet kielégítő munkákkal (pl. süteménykészítés, salátakészítés, befőzés, stb.) Itt közvetlenül megtapasztalhatják a munka értékét. Fontos, hogy ebben az életkorban megteremtsük a munkavégzéshez való igényt, pozitív beállítódást. Ezt a felnőtt, az egyénileg adódó nehézségek esetén nyújtott segítséggel tudja megtartani és fokozni. Úgy segítünk, hogy a gyermekek minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét. Arra szoktatjuk őket, hogy: • igyekezzenek helyesen felmérni, mire képesek; • ismerjék fel, ha egyedül nem boldogulnak valamilyen feladattal; • kérjenek segítséget környezetükben társaiktól, a felnőttektől egyaránt; • fogalmazzák meg, hogy miben várnak segítséget. A következő szint, amikor: • saját szükségleteket önállóan kielégítik; • észreveszik, hogyan segítsenek másoknak; • mások érdekében döntenek, szerveznek, munkát végeznek. A jó közösséggé kovácsolódott vegyes csoportban ennek az elvárásnak jól megfelelnek a gyermekek. Ebben igen fontos szerepet kap a felnőttektől látott viselkedési minta. A kerti munka során folyamatosan szerezhetnek tapasztalatokat, ismereteket. Ezekhez

a

tevékenységekhez

megfelelő

méretű

és

számú

eszközt

kínálunk

gyermekeinknek. Minden munka jellegyű tevékenységnél nagyon fontos a jól szervezettség. A munka igazán

akkor

közös

élmény,

ha

a

résztvevők

egyéni

képességeik

szerinti

munkamegosztás kialakul, és abban a felnőtt is feladatot vállal. A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 9 A gyermekek alapvető szükségleteiket önállóan képesek kielégíteni. 9 Igényessé válnak szűkebb környezetük rendje iránt. 9 Segítik a kisebbeket, a rászorulókat, szívesen vállalnak tevékenységet a közösségért. 9 Szívesen vesznek részt a közös feladatok elvégzésében, közreműködnek a növények, esetenként az állatok gondozásában. 9 Kialakul az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintjük a kitartás és a feladatmegoldás terén. Belvárosi Óvoda Makó

105

9 Közvetlenül megélik a munka értelmét, örömét.

A nevelés szervezeti formái, időkeretei, csoportszervezési formája Játék és mese tíznapos ciklusban tervezve és szervezve. Csoportszervezési forma Különböző életkorú gyermekek tartoznak egy csoportba, úgynevezett vegyes csoportokat hozunk létre. Ezt szervezési formát azért tartjuk előnyösnek, mert így a testvérek, kisebbek és nagyobbak egész nap együtt lehetnek, játszhatnak, egymásra fejlesztő hatással vannak. Napirendünk alakulása Nyitástól – 6- 11301000 óráig:

Játék, bBenne játékhoz kapcsolódó tevékenységek,kötetlen idejű 1015 perces együttlétek, melyeknek nincs kötött ideje.

folyamatos tízórai900--930 tízórai 1000 – 1230 óráig:

Játék Komplex tevékenységek bBenne mese, szervezett mozgás, egyéb tevékenység, differenciált képességfejlesztés, szabad mozgás, séta, kirándulás, udvari játék, ebéd.

111230 – zárásig

Ebédhez készülődés, ebéd, Pihenés

1500 – zárásig

Uzsonna, Játék Benne uzsonna, mozgás, szabadon választott tevékenység, differenciált képességfejlesztés. A szülők igénye szerint gyermektorna, zeneóvoda, Gyermektánc, bábozás, drámajáték..

HetirendünkHetirendünk felépítése Úgy állítjuk össze, hogy biztosítsa a feltételeket: •

megfelelő időtartamú,


106

•

párhuzamosan végezhető,

•

differenciált tevékenységek szervezéséhez

Minden nap szervezünk mese – vers tevékenységet, valamint mindennapos mozgást. Hetente egy napon nagy testnevelést tervezünk és szervezünk. A többi tevékenységet komplex formában biztosítjuk gyermekeink számára Ügyelünk a fontos tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására. Komplex tevékenységek szervezése Tervezőmunkánkra a tudatos felkészülés és a folyamatos odafigyelés jellemző. Hálótervet készítünk, amely a helyi körülményeinkre épül, lakóhelyünk feltételeit is tükrözi, valamint eleget tesz a helyi elvárásoknak és a családok igényeinek is. Második lépésként tervünket kisebb – 2 hetes – egységekre bontjuk. Figyelembe vesszük a hálóterv menetét, de a gyermekek fejlettségéhez, ötleteihez igazodó változtatási lehetőségünk is adott. Utólag rögzítjük a gyermeki és óvónői spontán reagálásokat és a megvalósítás módját. A gyermekek egyéni fejlődésére vonatkozó feljegyzéseinket a Fejlődési Napló tartalmazza.


107

X.

Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

Az

óvodai

ünnepek

kulcsfontosságúak

nevelőmunkánkban.

óvodaépületenként a helyi sajátosságok figyelembe vételével történik. Ünnepeink Az óvodai élet hagyományos ünnepei Mikulás, Anyák napja, Ballagás, Évzáró Gyermeknap, A gyermekek név és –születésnapjának megünneplése. Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: • Adventi készülődés, • Mikulás, • Karácsony • Karácsony, • Farsang, • Húsvét., Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek, rendezvények • Őszi Eegészségnap, • Városi rendezvények, • NyárköszöntőGyermektánc gála, • • Sportnap. Nemzeti ünnepek • Március 15. • Október 23.


108

Szervezése

XI.

Az intézmény kapcsolatrendszere

A gyermekek, szülők, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei

Az óvoda és a család együttműködése Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője, ezért tiszteletben tartjuk a család nevelési eljárásait, törekszünk az összhang megteremtésére. Megismerjük a család nevelési elveit. A nevelőpartneri viszony kialakulása érdekében megismertetjük a szülőkkel programunkat, munkánkról folyamatosan tájékoztatást adunk, hogy a szülők tisztában legyenek a közösség nevelő hatásával. Nyitott óvodai napok, közös programok szervezésével biztosítjuk, hogy a szülők betekintést nyerhessenek az óvodai életbe. A családokkal való együttműködés során figyelembe vesszük azok sajátosságait, szokásait. A családhoz illesztett segítségnyújtási megoldásukat javasoljuk. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek családon belüli nevelését tapintatosan igyekszünk pozitív irányba befolyásolni. Fokozottabb odafigyeléssel vonjuk be őket az óvodai programokba, tevékenységekbe. A kapcsolattartás formái • Beíratás: személyes találkozás a szülővel és a gyermekkel. • Szülővel közös beszoktatás: alkalmas arra, hogy a szülő és a gyermek megismerje az óvodai életéet, szokásrendszerétokat és mintát kapjon gyermeke neveléséhez. • Összevont és csoport szülői értekezletek: az óvoda működésével, házirendjével a gyermekek nevelésével kapcsolatos megbeszélések; a 6-7 éveseknek tájékoztató az iskolákkal kapcsolatos tudnivalókról. • Napi kapcsolattartás: a naprakész tájékozottságot segíti, hogy a szülő tudja, mi történt aznap a gyermekével. • Családlátogatások: óvodába kerüléskor a családi nevelési szokások, a családi környezetének és a gyermek szociokulturális hátterének megismerése. • Egyéni beszélgetések: előzetes időpont egyeztetés után az aktualitásnak megfelelően. • Nyíltnap: a szülők részt vehetnek a csoport napi életében; az óvodába kerülő gyermekek előzetes betekintést nyerhetnek a választott intézménybe. Belvárosi Óvoda Makó

109

• Közös

ünnepségek:

Anyák

napja,

BallagásÉvzáró

műsor,

NyárköszöntőAlapítványi műsor. • Közös kirándulások, sportvetélkedő, vacsoraest szervezések. • Előadás szervezés a szülőknek: pszichológus, gyermekorvos előadása. • Óvodaújság: tájékoztatjuk benne a szülőket programjainkról, eredményeinkről. • Szülők közösségének támogatása minden óvodaházunkban. • Szülők Tanácsának megalakítása és munkájuk segítése, koordinálása. • Az óvoda megszervezi és segíti a szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumait. A szülők és az óvodapedagógusok kapcsolata Intézményünkben kiemelt feladatként kezeljük a szülőkkel való együttműködés összhangjának folyamatos fenntartását. Célunk, hogy a személyi és szülői jogok tiszteletben tartásával erősödjön a partneri viszony. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, együttműködése a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. Az intézmény nem vállalja át a család nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárul a családi szocializáció esetleges kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez. A családi nevelés hiányosságaira tapintatosan ráirányítjuk a szülők figyelmét.

de

fFelajánljuk a szakmai-pedagógiai együttműködésünket. a hiányosságok pótlására, a hibák elkerülésére, és a lehetőségekhez mérten kompenzáljuk a családi nevelés okozta hátrányokat. A gyermekek kompetencia területeinek fejlesztése során a szülők meggyőződhetnek arról, hogy a nevelésünk középpontjában gyermekek állnak. A gyermekek és az óvodapedagógusok kapcsolata A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg. A kisgyermek az óvodás évei alatt a családtagjain kívül a gyermekcsoportot vezető óvónőkkel kerül a legszorosabb kapcsolatba, tőlük igényli a törődést, gondoskodást. A gyermekek egyéni fejlődésének biztosításához az óvónő leginkább személyes példamutatásával járul hozzá. Az óvónő őszinte, természetes magatartásával mutat mintát, és viselkedésével jelzi elvárásait. Szükséges tehát, hogy a gyermekek számára hiteles és elfogadható legyen a személye, hiszen a gyermek életkori sajátosságainál fogva elsősorban

a

metakommunikációra

figyel.

A

közösen

átélt

örömök,

elszakíthatatlan szállal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket.


110

élmények

Az óvoda a gyermek szocializációjának első és legfontosabb lépcsőfoka. Az óvónő feladata, hogy ezen a „lépcsőn” felfelé indítsa el gyermekeket, ápolva a társas kapcsolatokat, kialakítva csoportra jellemző erkölcsi szabályokat és normákat. Az igényes türelem, következetesség, az elvárás, a bizalom az elismerés nemcsak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot. Az óvoda dolgozóinak egymással való kapcsolata A csoportban dolgozó óvónői párok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak napi kapcsolatban vannak egymással. Munkájukat összehangoltan, egymás tevékenységére építve végzik. Az intézményen belüli fluktuáció igen alacsony, ezért az óvodaházak kollektívája stabil, összeszokott, jól együttműködő. Az óvoda éves munkaterve alapján szervezik az óvodaházak vezetői a nevelőmunkát, tájékoztatják a munkatársakat az aktuális feladatokról, a várható tevékenységekről, eseményekről. Rendszeres együttműködést igényel a tehetséggondozást és differenciált fejlesztést szolgáló szabadidős tevékenységek megszervezése. . Az óvodaházak dolgozói közötti szakmai munkakapcsolat, az óvodai és városi rendezvények keretében létrejövő együttműködés összekovácsolja az óvodaházakban folyó nevelőmunkát. A nevelőtestület tagjai a szakmai munkaközösségek, illetve az aktuális feladatok megoldására létrehozott minőségi körök tevékenységébe kapcsolódhatnak be. A minőségi körök munkájához a nevelőmunkát segítő dolgozók is csatlakoznak Az óvodavezetés havonta két alkalommal tart az eltelt időszakban megvalósult feladatokat értékelő, és az elkövetkező időszak feladatainak tervezését megvalósító megbeszélést. Az intézményvezető rendszeres (esetenként rendkívüli) kapcsolatot tart fenn

az

óvodaházak

alkalmazottaival

a

tervezett

feladatok

megoldásának

eredményességvizsgálata céljából. Az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, valamint a gazdasági dolgozók szoros munkakapcsolatban állnak egymással a napi ügyek intézése és a gazdasági munka tervezése, szervezése kapcsán. Évente öt alkalommal kerül sor az intézmény nevelőtestületét érintő programok szervezésére az alábbiak szerint: • szakmai nap, • döntéshozatal, • elemző, értékelő megbeszélés, • nevelési értekezlet, • rendkívüli nevelési értekezlet. Belvárosi Óvoda Makó

111

A gyermekek egymással való kapcsolata Az óvodaházakon belül a gyermekek napi kapcsolatban vannak egymással. Lehetőségük van a közös tevékenységre a reggeli – délutáni, vagy a szabadban töltött játékidő alatt, és a szabadidős tehetséggondozó, differenciált fejlesztő foglalkozásokon (báb- barkács szakkörbarkács szakkör, angol ovi, gyermektorna, gyermektánc, zeneovi, logopédia, gyógytestnevelés, úszás). A csoportközi kapcsolatok szorosabbá válását segítik az évente néhány alkalommal megszervezett közös séták, kirándulások, színházlátogatások, az óvodai vagy városi rendezvényekre történő felkészülés, azokon való részvétel. Az óvodapedagógusok a heterogén összetételű csoportokban az azonos életkorú gyermekek részvételével szerveznek az életkornak megfelelő mozgásos, ill. zenei tartalmú foglalkozásokat, ezáltal helyes irányba befolyásolják a gyermekek én tudatát. A kompetencia alapú nevelés beépítése a mindennapokba a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekéveket biztosít, amelybe kedvük, igényeik, elképzeléseik szerint tevékenykedhetnek. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata Az óvodába beiratkozó gyermekek egy részjelentős hányada e bölcsődéből kerül hozzánk. Az új gyermekeket fogadó óvónők a bölcsődei szülői értekezleten tájékoztatást nyújtanak az intézményről, az óvodai életről. A bölcsődés gyermekek meglátogatják az óvodát, egy kis időt ott játszva ismerkednek a környezettel, az óvónőkkel. A bölcsődei gondozónők tapasztalatait, a kialakított jó szokásokat figyelembe véve tervezzük meg a gyermekek beszoktatását, személyiségfejlesztését. Az óvoda és az iskola kapcsolata Megismerjük az iskolák pedagógiai programját, speciális képzési lehetőségeit. A gyermekek könnyebb beilleszkedése érdekében igyekszünk szorosabbá tenni a kapcsolatot. Törekszünk arra, hogy az iskola ismerje meg, és fogadja el az óvoda nevelési elveit, célját, feladatát, módszereit, szokásait. Ennek érdekében a tanítónőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyakorlatban is megismerhessék az óvoda személyiségfejlesztő tevékenységét. Részt veszünk az iskolák által megszervezett „óvoda az iskolában” programokon. A kompetencia alapú nevelés

olyan lehetőséget kínál az óvoda számára, amely

megkönnyíti az óvoda – iskola közötti átmenetet.


112

A kapcsolattartás formái • kölcsönös látogatások, amelyek alkalmával a tanítónők részt vesznek az óvodai nyílt napokon; az óvónők a tanév elején meglátogatják az első osztályosokat; a 67 évesek ellátogatnak egy iskolai tanórára, • közös szakmai megbeszélések, tanácskozások, továbbképzések megtartása, • közös rendezvények, ünnepek szervezése, • rendezvényeken való közreműködés, • kapcsolattartás művészeti csoportokkal, rendezvényeik látogatása. Az óvoda és a fenntartó közötti kapcsolat Mindennapos, jó kapcsolatra törekszünk a fenntartóval. Az intézményvezető, ill. távollétében az általa megbízott személy, részt vesz a Képviselő Testület, az Oktatási és a Művelődési Bizottság ülésein, a Közoktatási Osztály vezetője által összehívott igazgatói értekezleteken. Az intézmény törvényes működésének biztosítása érdekében az óvoda minden döntés meghozatala előtt kezdeményezi a fenntartó képviselőivel való konzultációt. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata Az óvoda kapcsolatot tart a Hagymaházzal, Gyermekkönyvtárral, Múzeummal. Az intézmények kínálatából az óvodásoknak valót válogatja ki és látogatja rendezvényeiket. A kapcsolattartás formái: látogatás, tájékoztatás, megbeszélések, rendezvényeken részvétel. Az óvoda egyéb kapcsolatai Szoros

kapcsolatban

állunk

a

Csongrád

Megyei

Pedagógiai

Intézettel,

a

továbbképzések, előadások és konferenciák látogatása kapcsán. A kapcsolattartás tájékoztató kiadványon, valamint a három szaktanácsadó és a szakértő közvetlen összekötő munkáján keresztül valósul meg. Pedagógia Intézetekkel, főiskolákkal tartjuk a kapcsolatot. Figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat, és érdeklődésünknek, programunknak megfelelően

részt

veszünk

azokon.

Folyamatosan

gyakorlatvezetését.


113

vállaljuk

a

főiskolások

A makói Termál és Gyógyfürdőben szervezzük meg az óvodásaink számára a vízhez szoktató foglalkozásokat,az úszásoktatást melyet gyógytestnevelő óvodapedagógusaink vezetnek. Állandó kapcsolatot tartunk fenn a Makón működő Nevelési Tanácsadóval, a Szegeden működő Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakszolgálat Nevelés Tanácsadójának és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. ával. Az intézet munkatársai végzik a rászoruló gyermekek iskolaérettségi és képességvizsgálatát. Az óvodáskorú gyermekek egészségügyi ellátása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk

fenn

az

óvodaházak

védőnőivel,

gyermekorvosaival,

fogorvosával,

akik

tevékenységüket éves munkaterv alapján végzik. Évente megszervezzük a gyermekek nagycsoportosok ortopédiai szűrővizsgálatát. Határon átnyúló több éves kölcsönös szakmai partnerkapcsolata van az óvodának Nagyszentmiklós, Temesvár, Gyirok, Csíkszereda (Románia), Dunaszerdahely(Szlovákia) Óvodáival.

Az óvodai programokra épülő nevelési feladatok ellátása Törekszünk

arra,

hogy

a

családokkal,

szülőkkel

való

együttműködésünk

folyamatosan új szemlélettel, formákkal gazdagodjon. Elősegítjük, hogy a szülő megismerje az intézmény óvó-, védő-, nevelő-, szociális-, és gyermekvédelmi feladatait, személyiségfejlesztő céljait. E feladatunkat az alábbi dokumentumokban fogalmaztuk meg: • SZK feladatai (éves terv), • Belvárosi Óvoda Nevelési Programja, • Házirend, • Gyermekvédelmi feladatok (éves terv). Fontos, hogy partnereink lássák az óvónők felkészültségét, a gyermekek érdekében megtett erőfeszítéseit. Nyitottságunkkal mintát adunk a nevelési helyzetek megoldására, az együtt töltött idő eredményes kihasználására. A felsorolt kapcsolattartási formákat évről évre fenn kívánjuk tartani. Az új szülőkkel ismertetjük ezeket a lehetőségeket, és a kölcsönös igénynek megfelelően töltjük meg tartalommal. •

Az óvodának a gyermek érdekében bármilyen légkörű családdal együtt kell működnie. Az együttműködés hatékonyságának alapvető feltételének tartjuk azt a megfelelő Belvárosi Óvoda Makó

114

légkör kialakítását, amelyben a kapcsolatfelvétel, s majd az együttmunkálkodás történik. •

Őszinte érdeklődéssel és elfogadással fordulunk a gyermek felé iránt (beiratkozáskor, családlátogatáson, napi érkezések, távozások alkalmával, betegségekor, örömükben és bánatukban egyaránt).

•

Pozitív képet igyekszünk alkotni a szülőkről, mivel többségük, ha nem is az általunk megszokott módon, de szereti gyermekét, és jót akar neki.

•

Elfogadjuk a szülőt személyiségét, nem értékeljük, ítélkezünk, faggatózunk, megvárjuk, míg megnyílik felénk.tiszteletben tartjuk személyiségi jogait.

•

Arra Ttörekszünk, hogy magatartásunkat a nyitottság, az empátia,a türelem és a teljes diszkrécióra. jellemezze.

•

A szülő pozitív motivációja érdekében, a rövid találkozások alkalmával is legyen néhány őszinte, elismerő szavunk a gyermek tevékenységéről.

•

Felkeltjük érdeklődésüket programunk Kedvet ébresztünk bennük programunk megismerésére,hez (nem feltétlenül annak elolvastatásával, vagy felolvasásával!), közös törekvéseink egyeztetésérehez, az óvodai élet megismerésérehez.

•

Segítséget adunk ahhoz, Tájékoztatást nyújtunk arról, hogy a család mindennapjaiban miként tudnánk a gyermek fejlődését közösen elősegíteni.

•

Engedjük, hogy a szülők maguk választhassanak az együttműködés számunkra legkedvesebb formái közül (részvétel a kiránduláson, karácsonyi mézes közös sütésben, munkahely bemutatása, a család állatainak, szőlőkertjének megismerési lehetősége, közös sport vagy szellemi vetélkedő, Vacsoraest Óvodabál, munkadélután, stb.), de semmiképpen ne érezzék azt terhes kötelességnek. Nem a kapcsolattartási forma mennyisége, hanem élményszerűsége, tartalmas volta a meghatározó!

•

Amennyire csak lehet, kérjünk tőlük ötleteket ahhoz, hogy miről hallanának szívesen a szülőértekezleten, a vitakörben, részt vennének-e ötletbörzén és milyen témában. (Ha erre még nem érett meg az együttműködés, ajánlatokkal élhet az óvodapedagógus is.)

•

A gyermekekkel kapcsolatos probléma megbeszélésére csak kölcsönösen egyeztetett időpontban, nyugodt körülmények között kerítsünk sort. A kölcsönös bizalom légkörében – meggyőzve a szülőt a gyermek iránti jó szándékunkról– lehetünk csak hatékonyak.

•

Visszajelezzük – intim helyzetben – a legkisebb pozitív változást is a gyermek viselkedéséről, kifejezvén optimizmusunkat a közös sikerben.


115

•

Mivel az óvodapedagógus többnyire tájékozottabb a családjogi kérdésekben, a szociális ellátás lehetőségeiben, ha úgy érzi, hogy a szülőnek erre van szüksége, tanácsaival tapintatosan siessen segítségére.

•

„A szeretet formál, alakít” – mondta Ancsel Éva, és ez a szülőkkel való viszonyunk alakításában is iránytűnk lehet.

•

A hátrányos és a halmozottan hátrányos hátrányos szociális környezetben élőknél az óvoda feladata, hogy példát mutatva felébressze a gyermek iránti felelősséget a családban.

•

Különösen odafigyelünk és foglalkozunk az nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók problémáiravalproblémáiról, bizalmukat megnyerve segítjük a beilleszkedést.

•

Óvodánkban maximálisan törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Az óvodai élet egészét át kell hassa a nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal való szoros együttműködés.

•

Segítséget nyújtunk az SNI-s gyeremekek családi neveléséhez (megismerési funkciók vagy a viselkedés tartós és súlyos rendellenességével illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő), a közösségbe való beilleszkedéséhez.


116

XII.

Gyermekvédelmi feladatok, továbbfejlesztési lehetőségek Óvodánkban különös odafigyeléssel fordulunk a hátrányos és veszélyeztetett családi

körülmények között felnövő gyermekekre. Megkülönböztetett gonddal segítjük szociális beilleszkedésüket. Meleg, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó környezettel vesszük körül a gyermekeket, tompítva az őket érőt negatív hatásokat. Szorgalmazzuk egész napos óvodai ellátásukat. Figyelemmel kísérjük testi- szellemi fejlődésük mutatóit, és ennek

megfelelően

állítjuk

össze

egyénre

szabott,

differenciált

felzárkóztató

programjainkat. A beszédfejlődésben lemaradt, beszédhibás gyermekeket differenciált egyéni foglalkozással, logopédiai foglalkozásokkal segítjük. Viselkedési, magatartásbeli zavarok, problémák esetében pszichológus illetve pedagógiai Szakszolgálat segítségét kérjük. A hátrányos és veszélyeztetett családokkal humánus, bizalmon alapuló kapcsolatot építünk ki. Folyamatos tájékoztatjuk őket jogaikról, kötelességeikről. A szülőknek felajánljuk segítségünket a gyermekek nevelésével kapcsolatos problémák kezeléséhez, megoldásához. Tájékoztató, felvilágosító előadásokat szervezünk, ahol szakemberek adnak életviteli, életmódbeli tanácsokat. Segítséget adunk vagy kérünk ahhoz, hogy a nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek is saját családjukban fejlődhessenek, nevelődhessenek, az őket veszélyeztető körülmények tompuljanak. Ha a gyermeken elhanyagolásra, az emberi méltóság megsértésére, fizikai, vagy lelki erőszakra utaló jeleket észlelünk, védelmet kérünk a társadalmi, szociális intézményektől (Gyermekjóléti Szolgálat, az Önkormányzat Szociálpolitikai Osztálya, védőnő, gyermekorvos, Gyámügyi Hivatal). Óvodaegységenként egy-egy óvónő végzi a gyermekvédelmi munkát, akik összekötő feladatot látnak el a családok és a társadalmi, szociális, pedagógiai intézmények között. Tevékenységükről és elérhetőségükről a faliújságokon tájékoztatjuk a szülőket. A gyermekvédelmi munka éves program alapján szerveződik az óvodában. A gyermekvédelmi felelősök felkészültségét tanfolyamokon való részvétellel segítjük. Óvodánk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megfelelően megismerjük az óvodások családi hátterét, szociokulturális helyzetét, és ahol kell, ott segítséget nyújtsunk. A családokkal való együttműködés során, azok sajátosságait, szokásait figyelembe véve, egyedi a családhoz illesztett segítségnyújtási megoldásokat javaslunk. A gyermekvédelmi felelős nyilvántartást vezet a HHH-s és a szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekről. A végzett munkáról évente beszámolnak a nevelőtestületnek. Belvárosi Óvoda Makó

117

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai

Óvodapedagógusok

Gyermekvédelmi felelősök

A nevelőközösségben

A szülők körében végzett

végzett feladatai

feladatai

• együttműködés

és

szemléletformálás • vezetővel,

óvónőkkel

való kapcsolattartás • a

BOP

felülvizsgálatában való részvétel • információ áramoltatás

• együttműködés, szemléletformálás

• külső intézményekkel történő

• tanácsadás

kapcsolattartás

• családlátogatás

(Gyermekjóléti

• szülői

értekezleten,

Szolgálat.,Családjólé

fórumon való aktív

ti Szolgálat szociális

közreműködés

gondozó,

• előadások szervezése

nevelési

tanácsadó, védőnő • pályázat • nyilvántartás

• továbbképzésekre

• innovatív feladatok

motiválni

• szakirodalom

• tanácsadás

gyűjtése,

• nevelőtestületi

tanulmányozása

értekezleten való aktív

• ismertetők,

részvétel

szóróanyagok

• szakirodalom ajánlás

gyűjtése, készítése

• esetmegbeszélések


Önálló feladatai

• továbbképzés

118

XIII.

Speciális szolgáltatások

1.Nemzeti és etnikai kisebbség nevelésének feladatai Óvodánkban a cigány gyermekek száma minimális, de ez változhat. Helyzetük inkább hátrányos, elvétve veszélyeztetett. A városunkban letelepedő, magyar nyelven is tudó más nemzetiségű családok gyermekei

számára

lehetőség

szerint

biztosítjuk

az

óvodai

ellátást.

Így

gyermekközösségben tanulhatják a magyar nyelvet. Naponta játékosan, egyénileg is fejlesztjük kommunikációs képességüket. Célunk • Felkészülünk a szülői igényekre. • A családi nevelést kiegészítve, ahol szükséges, a hiányosságokat pótolva, segítjük a gyermekek beilleszkedését, • Biztonságérzetet nyújtunk számukra, amely megalapozza az érzelmi kötődést az óvodához, elősegíti a társas kapcsolatok alakulását. • Az etnikai kisebbség kulturális hagyományait ápoljuk. Feladatunk • Szükség szerinti felzárkóztatás, segítségadás, • Rendszeres óvodába járás szorgalmazása, a családokkal a jó kapcsolat kialakítására való törekvés. • Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülők felelősségét a gyermekek otthoni gondozása, nevelése iránt. A gyermekeken keresztül fejlesztjük a családi háttérrendszert.


119

2.Az Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program megvalósítása a nevelési gyakorlatban Óvodánkban A Belvárosi Óvoda Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programját valósítjuk meg a nevelési gyakorlatban. A program az alábbi szabályozókra épül: • A 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmód elvét érintő rendelkezései • Makó Város és a Makói Közoktatási Intézményi Társulás Esélyegyenlőségi Programja és Akcióterve a 2008-2014 évre Az Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program megvalósításának célja • Diszkrimináció és szegregációmentes nevelési körülmények biztosítása • Minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés jogának biztosítása • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása • A környezet megóvására és az egészséges életmódra nevelés hangsúlyozása • A gyermekekre irányuló káros hatások megelőzése, ellensúlyozása • Fokozott gyermekvédelmi munka, melyben hangsúlyozzuk a prevenciót, a gyermekvédelmi intézményekkel való rendszeres kapcsolat fontosságát. Az Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program megvalósításának intézményi feladatai Az óvodapedagógusok – a védőnők segítségét is igénybe véve – aktívan vegyenek részt a 3-5 éves korú hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felderítésében, megkeresésesében; a vezetőséggel és a gyermekvédelmi felelősökkel karöltve szorgalmazzák részvételüket az óvodai nevelésben, egésznaposegésznapos óvodai ellátás keretében. Az óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelősök kísérjék figyelemmel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járását, indokolatlan hiányzásukat jelezzék az intézményvezetőnek, aki szükség esetén intézkedést foganatosít.

Az óvodai beíratást követően a nevelőtestület részt vesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodaházakba és a csoportba sorolásában, hogy ezen gyermekek aránya egyik feladat ellátási helyen se haladja meg a törvényben meghatározott mértéket. Az intézmény vezetősége és gyermekvédelmi felelősei fordítsanak kiemelt figyelmet az egyenlő hozzáférés biztosítására, támogassák a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, hogy a részükre járó kedvezményekhez, támogatásokhoz hozzájussanak. A kedvezmények biztosításáról vezessenek naprakész nyilvántartást az óvodatitkár és a gyermekvédelmi felelősök. A nevelőmunka tartalma, színvonala minden óvodaházban feleljen meg az elvárható szakmai követelményeknek, foglalja magában a fejlesztő és tehetséggondozó tevékenységet egyaránt. Az óvodapedagógusok nevelő tevékenységük alkalmazzák az inkluzív

pedagógiai

elveknek

megfelelően

az

integráló,

differenciáló

pedagógiai

módszereket. Az óvodapedagógusok kísérjék figyelemmel a gyermekek fejlődését, a csoportra vonatkozó tevékenységi és fejlesztési tervek e dokumentációnak megfelelően készüljenek el. Az óvodapedagógusok legyenek különös figyelemmel arra, hogy minden gyermek saját fejlődési ütemének megfelelően érje el az iskolakészültségi szintet. Az intézményben magalakuló szülői vagy más szervezetek (alapítvány) működését a vezetőség kísérje figyelemmel, hogy céljaik megvalósítása ne diszkriminálhasson egyéneket vagy csoportokat. Ezek a szervezetek vonják be a működésbe, döntéseik meghozatalának folyamatába az intézmény vezetőségét. A törvényi rendelkezések mellett a Belvárosi Óvoda Nevelési Programja, a Házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja betartása kötelező érvényű minden óvodai alkalmazott és szülő számára, ezáltal a jogok, feladatok, kötelességek megfelelő érvényesülése biztosított.


121

A feladatellátás nyomon követése • Tanügyi dokumentumok, statisztika • Munkaügyi dokumentumok • A szülői szervezet és az alapítvány működésének dokumentumai • Minőségügyi dokumentumok • A gyermekvédelmi tevékenység dokumentumai • A gyermekek mérésének, értékelésének dokumentumai • A fejlesztő foglalkozások dokumentumai • A családdal való kapcsolattartás dokumentumai • A kedvezmények, a szolgáltatások igénybevételének dokumentumai


122

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

3.

Magyarországon jellemző a 3—7 éves korú gyermekek csaknem teljes körű részvétele az óvodai nevelésben. A korszerű pedagógiai és szűrővizsgálati módszerek egyre gyakrabban derítenek fényt arra, hogy a gyermekek bizonyos csoportja a szokásos feltételek mellett nem tud a kortársakkal egy ütemben fejlődni. Pedagógiai szempontból ezek a gyermekek külön segítségnyújtás nélkül elmaradnak a tanulásban. Speciális nevelési szükségleteik kielégítésében pedagógiai többletszolgáltatásokat kell nyújtani. A tanulási korlátok megelőzése már az óvodában elkezdődik. Az óvoda prevenciós feladata nagyfokú a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztésében, a problémák korai felismerésében és megelőzésében. A tanulási korlátok gyűjtőfogalom alá súlyossági fok szerint három csoport tartozik: Tanulási nehézségek

Ez a legenyhébb fok, csak egyes helyzeteket érint, átmeneti jellegű (okozhatja, pl. családi probléma, a gyermek gyakori hiányzásai).

Tanulási zavar

Egy – egy jól körülhatárolható képességterületet érint (dyslexia, dysgraphia veszélyeztetettség).

Tanulási akadályozottság

Mélyreható, több területet érintő, tartós, súlyos tanulási probléma.

Az intézmény feladata a sajátos nevelési igényűek közül a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel megismerési funkciók vagy a viselkedés tartós és súlyos rendellenességével illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a többi gyermekkel együtt, azonos óvodai csoportban.

A sajátos nevelési igényű gyermekek felismerése A kisgyermeknél elsősorban az óvodapedagógus figyel fel a fejlődésben való elmaradásra.


123

Az óvodában végzett szűrést, az óvodapedagógus megfigyeléseit a szakemberek által végzett komplex szűrővizsgálat zárja le, amely igazolja, vagy elveti a tanulási korlátok meglétét. A nevelési tanácsadó ad útmutatást az óvodapedagógus számára a gyermek további fejlesztéséhez. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek közösségi életbe való beilleszkedését a nevelési tanácsadó vizsgálata és szakvéleménye alapján a nevelési tanácsadó részesíti fejlesztő terápiában. Súlyosabb esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság vizsgálja a gyermeket, akinek a további fejlesztése a szakértői véleménynek megfelelően folyik. Az óvodapedagógus munkáját intézményünkben a nevelési tanácsadóban dolgozó gyógypedagógus is segíti. Az időben érkezett és szakszerű terápiás fejlesztő tevékenység eredményeképpen a problémák enyhíthetők, és súlyossági fokuk befolyásolható.

Prevenció, általános fejlesztés A

tanulási

korlátok

kialakulása,

súlyosbodása

pedagógiai

eszközökkel

megelőzhető. Két fő módon lehet ezt megvalósítani: ¾ Az alapvető tanulási folyamatok fejlesztésének előtérbe helyezésével • érzékelés (látás, hallás, ízlelés, tapintás) • mozgás, egyensúly • beszédmozgás, artikuláció, beszédértés, nyelvhasználat • kommunikáció (verbális, nonverbális) • figyelem, koncentráció, emlékezet • munkatempó, kitartás fejlesztésével. ¾ A tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazásával pozitív szocio—emocionális légkör kialakítása • tudatos tervezés • a gyermeket körülvevő környezet átgondolt kialakítása • interakciós játékok szervezése • rituálék, szokások bevezetése a gyermekhez igazodó tevékenységek szervezése • mozgás—pihenés helyes arányának megteremtése


124

• a teljesítményingadozást figyelembe vevő rugalmas tervezés, szervezés • differenciált, az egyéni terhelhetőséget figyelembe vevő foglalkoztatás tervezése, szervezése az eredményes tanuláshoz való alkalmasság kialakítása • megfelelő motiváció kiváltása • a feltételek átgondolt megteremtése a tanulási folyamat értékelése • pozitív megerősítés, a „mit tudás” hangsúlyozása • differenciált, egyénre szabott segítségadás alkalmazása együttműködés a szülőkkel.

A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek

Az óvodapedagógus a gyermek mindennapi tevékenysége során az észlelés, kivitelezés—végrehajtás,

valamint

a

szocio—emocionális

területen

megmutatkozó

elmaradását figyelheti meg, tapasztalatait rögzíti a Fejlődési naplóba. 1. Az észlelés eltérései

Fejlesztési lehetőségek

a) Egyensúlyészlelés zavarai

Mozgás, játék, zenei nevelés, matematika

nem mer elszakadni a talajtól

-

zenei és testnevelési játékok szervezése

nem szereti, ha hintáztatják, ringatják,

-

testséma fejlesztés, térirányok gyakorlása

forgatják

-

a gyermek igényének megfelelő eszközök használata és segítségadás

b) Taktilis—kinesztetikus észlelés

Játék, matematikai nevelés

eltérési kerüli az érintést, simogatást

-

építőjáték kisautók, kisállatok bevonásával

túlzottan simogatja társait, a felnőtteket

-

tárgyak rendezgetése, csoportosítása

c) Auditív észlelés zavarai

Anyanyelvi, zenei nevelés

hangok differenciálásának nehézségei

-

zörejek megkülönböztetése

-

hangszerek hangjának felismerése

-

hangmagasság érzékeltetése


125

-

„csend” játék

-

beszédhangok megkülönböztetése, hangok sorrendjének észlelése, háttérzajból egyes hangok kihallása

d) Vizuális észlelés eltérései

Vizuális, matematikai nevelés, játék,

alak—háttér megkülönböztetésének

-

különböző formák összehasonlítása

nehézségei

-

azonosságok és különbözőségek észlelése tárgyak segítségével

-

mértani formák megfigyelése térben, majd ezek összehasonlítása, megkülönböztetése síkban

-

alak—háttér észlelés fejlesztése színezéssel, formák háttérből kiemelésével

-

e) Mnesztikus funkciók

építőjáték

Figyelem fejlesztése akusztikus, vizuális úton

emlékezés nehézségei

-

memóriajátékok

több időre van szükség a rögzítéshez

-

jelek, piktogramok használata

2. Kivitelezés—végrehajtás problémái a) Izomtónus zavarai

Fejlesztési lehetőségek Mozgás, játék

gyenge vagy görcsös izomzat

-

edzés, relaxálás

nem szereti, ha hintáztatják, ringatják,

-

izomerősítés—lazítás gyógytestnevelő

forgatják

b) Nagymozgások problémái koordinálatlan mozgás

segítségével

Mozgás, játék, zenei nevelés -

mozgásos játékok

-

zenei játékok, gyermektánc

-

testséma gyakorlása, szabálytudat kialakítása

c) Finommotorika

Vizuális, zenei, anyanyelvi nevelés, játék

görcsösség, ügyetlenség, bizonytalan

-

gyurmázás, nyírás, vágás, ujjfestés

fogás

-

gyöngyfűzés, csavarozás, szerelés,

artikuláció nehézsége szemfixálás zavarai


homokozás -

126

anyanyelvi játékok (logopédus segítsége)

d) Cselekvések tervezésének zavarai

3.

Szociális—emocionális területen

Játék, mozgás -

építőjáték, logikai, konstrukciós játék

-

testnevelési játékok

Fejlesztési lehetőségek

mutatkozó eltérések A differenciált fejlesztést át kell hassa az

a) Késztetések területén

állandó pozitív megerősítés és dicséret. passzivitás vagy hiperaktivitás

Minden gyermekben meg kell találni a

b) Általános pszichés állapotban

dicsérnivalót! A dicséretben részesült gyermek kompetensnek érzi magát,

féktelenség vagy szorongás

szívesen végzi újra a tevékenységet. A

c) Motiváció alakulásában

szülők felé is dicsérni kell a gyermeket, motiválatlanság

különösen, ha elkeseredett, nem lát

megközelíthetetlenség

pozitív dolgokat gyermekében.

d) Munkavégzésben gyors kifáradás vontatott tempó

e) Önértékelésben kisebbségi érzés vagy elbizakodottság

f) Beilleszkedésben kapcsolatteremtési nehézségek túlzott alkalmazkodás vagy agresszivitás

A tanulás folyamata A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése pedagógiai szemléletváltást igényel. Az integrálás feltételei: •

A tanulás individualizálása • A gyermekek különbözősége miatt különböző célokat kell kitűznünk velük szemben.


127

• A differenciált tanulási segítségnyújtás elvének megfelelően a gyermekekkel foglalkozó felnőttek a segítségnyújtás mértékét az egyes gyermekhez igazítják. • Az egyéni teljesítményértékelés elvét alkalmazzuk. Az óvodapedagógus munkáját segítse fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus szakember A gyermek hatékony fejlődésének egyik forrása a pedagógus. Pedagógusképünkbe az alábbi kompetenciák beépülését, elmélyülését tartjuk fontosnak. Az óvónő feladata: • Eelfogadja és hangsúlyozza a megértés fontosságát,. • olyan feladatokat tűz ki a gyermek elé, amelyek kapcsolódnak a mindennapi élethez és kellő nehézségi fokot képviselnek a gyermek számára,. • biztosítja a gyermek munkájában a folyamatos fejlődést,. • elősegíti a tanulási tapasztalatok sokféleségét,. • biztosítja a gyermek számára a választási lehetőséget,. • megfelelő szintű elvárásokat támaszt,. • pozitív légkört teremt,. • következetes,. • elismeri a gyermek erőfeszítéseit és teljesítményét,. • biztosítja az együttműködést,. • figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, biztosítja a rendszeres visszacsatolást, • elfogadja, hogy a gyermekek különbözőek, ezért mindenki más és más egyéniség. Tárgyi, személyi feltételek A sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált fejlesztéséhez fontos a kreativitást, értelmi képességeket fejlesztő játékok, fejlesztő feladatsorok beszerzése, alkalmazása, ezért az eszköztárunk állandó bővítése, fejlesztése fontos feladat. A mozgásfejlesztés és a zenei nevelés eszközei lehetővé teszik a differenciált csoportos és egyéni foglalkoztatást egyaránt. Törekszünk az eszköztár folyamatos pótlására, kiegészítésére. Belvárosi Óvoda Makó

128

Minden óvodaházunkban adott a fejlesztőszoba kialakításának lehetősége, ahol a gyermekek egyénre szabott fejlesztése folyik. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermeket elsősorban

a

nevelési

tanácsadó

gyógypedagógusa

részesíti

fejlesztésben.

Az

óvodapedagógusok gyermekcsoportjukban végzett hatékony fejlesztő munkájához a szakmai ismeretek bővítésére van szükség, ezért támogatjuk a differenciálás, integrálás témakörben szervezett továbbképzéseken való részvételt ill. szakirányú képzettség megszerzését.


129

4.

Az intézmény speciális szolgáltatásai

Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások: • Logopédiai foglalkozások keretében, szakképzett logopédusok vezetésével speciális fejlesztésben részesülnek a beszédhibás gyerekek. • Fejlesztőpedagógiai

módszerekkel

egyéni

és

kiscsoportos

beszéd

és

nyelvfejlesztés, fejlesztő foglalkozás vezetése. • Népi játékok, gyermektánc foglalkozások a 6 évesek részére gyermektáncoktató óvodapedagógus vezetésével. • Barkácsolás 5 – 7 éveseknek. • Szabadidős tevékenység keretében ismerkedés a számítógéppel. • Speciális

fejlesztés

a

tartó

és

mozgatórendszer

elváltozásai,

valamint

belgyógyászati betegségben szenvedő gyermekek számára gyógytestnevelő óvodapedagógus szakember irányításával. • Angol ovi 5 – 7 éveseknek óvodapedagógus jelenlétével.

Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatások Hitoktatás • A szülők kérésére, igényeik alapján, tagóvodánként lehetővé tesszük a hitoktatás megszervezését (katolikus és református) heti rendszerességgel, melyet az egyházi személy tart a gyermekeknek.


130

TEHETSÉGGONDOZÁS A gyermekek készség-, és képesség fejlesztését pedagógiai munkánkban az egész nevelési folyamatba ágyazva valósítjuk meg. Arra törekszünk, hogy a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó, szeretetteljes, biztonságot adó, elfogadó, feszültségeket oldó, kiegyensúlyozott légkörben tág teret adjunk a gyermek képességének sokoldalú fejlődéséhez. A gyermekben rejlő adottságokra építünk. Sok olyan lehetőséget igyekszünk számukra adni, amelyben minden gyermek kipróbálhatja önmagát. Törekszünk arra, hogy a prevenció, kompenzáció és a tehetséggondozás komplexen érvényesüljön fejlesztő munkánkban.

Célunk: -

a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének felkeltése , motiváltságának fenntartása,

-

kísérletező kedvének biztosítása,

-

új utak keresése , a problémák sokoldalú megoldása,

-

teret adjunk az önmegvalósítás szándékának, az erő kipróbálásának,

-

nyitottság, játékosság, humor

-

önelfogadásra, önbizalomra, pozitív énkép kialakítására nevelés, a személyiség szabadságának kibontakoztatása.

Feladatunk: ¾ Egyenlő esélyek biztosítása érdekében a kiemelkedő képességek kibontakoztatásával tehetséggondozás. ¾ Kellő

időt

és

ösztönzést

biztosítunk

a

sokoldalú

észleléshez,

felismeréshez, felfedezéshez, önmaguk képességeinek megismeréséhez. ¾ Segítjük a gyermekeket önbizalmuk fejlesztésében, pozitív énképük formálásában, biztonságérzetük kialakulásában. ¾ Megalapozzuk az önkifejezés képességét. ¾ Serkentjük

gyermekeinket

az

önálló

ötletek,

elképzelések

megvalósítására, sokféle megoldási lehetőség keresésére, kérdések feltevésére. ¾ Modellt adunk, ösztönzünk kreatív próbálkozásokra. Belvárosi Óvoda Makó

131

¾ Fokozottan segítjük a hátrányokkal küzdő gyermekek képességeinek megalapozását és fejlesztését. A spontán kialakuló játék mellett felkínálunk olyan tevékenységeket, élet specifikus szituációkat, problémahelyzeteket, melyek révén minden területen eredményesen bontakozhatnak ki a kreatív képességek. A délutáni felkínált lehetőségek között szerepel a gyermektánc, kézműves és bábjáték, drámajáték, mozgásfejlesztés, egyéni fejlesztés, kompenzálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, idegen nyelvvel való ismerkedés. Gyermektánc

oktatást

12

éve

végzünk

az

óvodában.

Fontosnak

tatjuk

a

néphagyomány és a népi kultúra átörökítését az óvodások számára. Nevelés a néptánc eszközeivel című jó gyakorlatunkkal arra törekszünk, hogy a gyermekek ismerjék és szeressék meg kultúránk e részét a magyar népi játékokon, dalokon, mondókákon keresztül,

korosztályuknak

és

egyéni

fejlettségüknek

megfelelően.

A

szervezett

tehetséggondozásban főleg az 5-7 éves korosztály vesz részt. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nem csak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére is lehetőséget biztosítunk. A tehetséges és differenciált fejlesztést igénylő gyermekekkel való foglalkozás eredményesebb megvalósítása érdekében lehetőségünk van a problémás gyermekek felzárkóztatására, képességeik fejlesztésére e tevékenység keretein belül. Nyári szabadidős tevékenység keretében főként a szabadban végezhető mozgásos, dalos játékokat, meséket, verseket tervezünk. A természet, a környezet változásainak megfigyelésére sok túrát, kirándulást szervezünk.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: 9

A gyermekek tudnak szabadon választani az óvónők által felkínált lehetőségek közül.

9

Szükségleteiknek, érdeklődésüknek és életkoruknak megfelelő tevékenységet választanak és kitartóan végzik.

9

Önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség jellemzi a gyermeket. Vannak egyéni ötleteik, javaslataik, emellett elfogadják társaik javaslatait is.


132

9

Aktívak az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban.

9

Képesek szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat követik.

9

Adott tevékenységhez helyesen választanak anyagot és eszközt.

9

Szívesen bekapcsolódnak a közös játékba.


133

XIV.

Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere

Írásos dokumentumaink A program sikerkritériumát a „A fejlődés eredménye az óvodáskor végén” programelemek tartalmazzák. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. A fejlesztés eredményességének mutatója az, hogy egy – egy csoportból hány gyermek

érte

el

a

kívánt

szintet.

A

gyermek

képességeinek,

szociokulturális

körülményeinek ismeretében határozzuk meg, hogy hány százalékos teljesítményt fogadunk el sikeres fejlesztő munkának. A BOP megvalósításához a következő ellenőrzést, elemzést, értékelést segítő dokumentumokat vezetjük gyermekekről: A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi terve Az óvodapedagógusok a BOP-nak megfelelő, saját tervezésű „Csoportnaplót” vezetnek, mely a kétféle nevelési gyakorlat tevékenységi rendszeréhez igazodik. Tartalmazza: A csoport szokás és szabályrendszerének tervezését és értékelését. Időkerete:

1 év

A tanulás tervezését. Időkerete:

A) programrész 1 hét B) programrész 2 hét

Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma A gyermekek egyéni fejlettségét, a fejlesztés tervezését tükrözi a Fejlődési Napló. Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3 éves kortól az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig kiterjed a gyermek érzelmi, szociális, anyanyelvi, mozgás, értelmi fejlődésére, tanulási folyamatokra. Vezetése minden gyermekről kötelező.

134

Tartalmazza • a a gyermek anamnézisét, • a családlátogatás tapasztalatait (a kérdőív alapján), • a megfigyelőlapokat, • a képességfejlesztő feladatokat havi tervezésben, • a gyermekek ábrázolásait (A/4-es lapon),), ezek értékelését, • az elvégzett szűrővizsgálatok eredményeit, • a pedagógiai szakszolgálatok vizsgálati eredményeit (indokolt esetben).. Időkerete a gyermek óvodai nevelésben való részvételének ideje. Felvételi – mulasztási napló Tartalmazza: • aaz óvodás gyermek és szülei, gondviselői adatit, lakcímét, elérhetőségét, • a gyermek óvodában tartózkodását, a távolmaradásokat, napi rendszerességgel, • a gyermekcsoport létszámának adatait havi rendszerességgel, • az óvodában étkező gyermek számát napi rendszerességgel. Időkerete:

1 év

135

Mérések, megfigyelések Célkitűzéseink megvalósításához képességfejlesztési feladatrendszer és mérési – szűrési módszerek kapcsolódnak, melyek minden korcsoportban segítséget nyújtanak a gyermek

képességszintjének

objektív

meghatározásához,

a

felzárkóztatás

megvalósításához. A gyermekek fejlettségének, képességeinek megállapításához szükség szerint segítséget nyújt egy-egy mérési rendszer. A mérések közül óvodában a megfigyelés a legelfogadottabb.

A

megfigyelést

folyamatosan,

tervezetten,

előre

meghatározott

szempontok szerint végezzük. A tapasztalatok rögzítése és értékelése egységes rendszerben történik. Kiscsoportos életkorban − A folyamatos megfigyelés módszerét alkalmazzuk. Az anamnézis és a családlátogatás tapasztalatait óvodába lépéskor, a gyermekek megfigyelésének eredményét évente két alkalommal (október és március hónapban) jelöljük. − A gyermek rajzfejlődésének szintjét rögzítjük óvodába lépéskor, és vizuális tevékenységét elemezzük év végén a Megfigyelési szempontsor szerint, élményrajz alapján. Középső csoportos életkorban − A képességmérést ötéves korban a DIFER szűrőteszttel végezzük, ami kiegészül a Dyslexia veszélyeztetettség felméréssefelméréssel. Indokolt esetben elvégezzük a hiperaktivitás szűrővizsgálatát (Dr. Silvia Franz), Sindelar képesség felmérést és fejlesztést.valamint a GMP tesztet (Dr. Gósy Mária,) amennyiben a gyermek beszédészlelésében, megértésében hiányosságokat tapasztalunk. − A vizuális tevékenység fejlődését élményrajzok alapján állapítjuk meg, tapasztalatainkat a Megfigyelési szempontsorban jelezzük október és április március hónapban. Nagycsoportos életkorban − A megfigyelések tapasztalatainak megerősítése érdekében október végére a problémás esetekben prevenciós szűrővizsgálatot ismételjük meg a fejlődés lemérése érdekében. A gyermekek vizuális tevékenységének fejlődését a Megfigyelési szempontsor szerint elemezzük, időpontja október és március hónap.

136

Minden megfigyelés, mérés eredménye a Fejlődési naplóba kerül.

Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. A gyermekcsoport nevelési – tevékenységi tervének összeállítása a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv az élethelyzeteknek, az aktuális feladatoknak, a gyermekek fejlődésének megfelelően változhat. Ellenőrzését a nevelési év során a tagóvoda vezetők végzik. Az óvodavezető a csoportlátogatások alkalmával ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program céljának és feladatának megvalósítását. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Az óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, milyen ráhatással lehet önmagához képest optimálisan fejleszteni. A megismerés alapja a gyermekek folyamatos megfigyelése. Így tudjuk követni fejlődési ütemüket, jelezni lemaradásukat és megtervezni az egyénhez kötődő fejlesztési feladatokat. Folyamatban van egy számítógépes program bevezetése, amely a gyermekmegfigyelések rögzítésére, valamint az egyéni fejlesztési terv elkészítésére alkalmas. A megfigyelési szempontsor tartalma • Játék fejlettsége • játékmódja, időtartmaidőtartama • együttműködő készség • érzelmi megnyilvánulások • Értelmi képességek jellemzői • érdeklődés • érzékelés • képzelet • észlelés

137

• emlékezet • figyelem • gondolkodás • megértés, felfogás, megfigyelőképesség) • Testi érettség, motoros képességek • Fizikai adatok, mozgásfejlettség, testséma ismeret, oldaliság • Motoros képességek Érzelmi, akarati képességek • Érzelmi állapot, érzelmek kifejezése, empátia, feladattudata. • Akadályok leküzdése, szabálytudata, késleltetés, érzelmi megnyilvánulásai (siker és kudarc esetén).élet kapcsolatok szabálytudat aktivitás magatartás Szocializációs képességek • Önismeret, énkép, önérvényesítés, • normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való viszony, • társas kapcsolatok, • tevékenységekhez való viszony. Anyanyelvi készségekfejlettség • beszédalakilag • beszédértés • kifejezőképesség • kommunikációs kapcsolatteremtés és kapcsolattartó képességtartalmilag Vizuális tevékenység fejlődése • ceruzafogás • ceruzanyomaték • elrendezés • formák, színek használata • eszközhasználat • a tevékenység gyakorisága, szeretete

138

A

gyermekek

megfigyelésének

szempontjai

alapján

vezetett

egyéni

fejlődési

dokumentum ellenőrzése folyamatosan történik. Évvégén Félévko az iskolába készülő gyermekek fejlődési eredményeiről a sikerkritériumokat figyelembe vevő értékelést végez ad az óvónő. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.

139

A BOP ellenőrzése, értékelése A program ellenőrzésében, értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi óvónő részt vesz. A program ellenőrzési, értékelési terve: • A bevezetés előtti feltételrendszer vizsgálata. • Átfogó értékelés az intézményértékeléssel összekapcsoltan az összegyűjtött tapasztalatok alapján. • A bevezetést követően 5 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról. A program ellenőrzését 5 évenként tervezzük. Ez a nevelési folyamat kimenet oldalának vizsgálatára irányul. Az óvodai tevékenységek mindegyikénél meghatároztuk, milyen fejlődést kívánunk elérni az óvodáskor végére. E fejlettségi szint segítségével, a program 5 éves ciklusra tervezett nevelési, fejlesztési elképzeléseinek eredményét elemezzük. Megvizsgáljuk • Aa gyermekek egészséges életmód alakítása terén elért fejlettségét, • az érzelmi nevelés, szocializáció, közösségi nevelés terén elért fejlettségét, • a gyermekek játékának fejlettségét, • a gyermekeknek a különböző tevékenységek terén elért fejlettségét, • mennyire fokozta a program a nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai tudatosságát, kultúráját, • mit tükröznek a szülői visszajelzések, • mennyire ismerték meg a szülők az óvoda programját, • kellő információ birtokában van- e az iskola az óvoda programját illetően, • mit tükröznek az iskola visszajelzései, • mik a fenntartói visszajelzések, vélemények. A program ellenőrzésére, értékelésére több épületből álló intézményünk ellenőrzési és értékelési tervet készít, melyben rögzítjük a dokumentumoknak, a nevelőmunka feltételeinek, a nevelő- fejlesztő munka fejlesztésének, elemzésének és értékelésének szempontjait.

140

Az óvodába és az iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei A harmadik életévét betöltött gyermek, amikor az óvodába iratkozik, legyen testileg és szellemileg

egészséges,

tudjon

valamelyest

kommunikálni,

beszélni,

legyen

szobatiszta, és önállóan vagy kis segítséggel legyen képes kanállal enni. Az iskolába lépés feltételei: A gyermek belső érése, valamint a családi – és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az egészségesen fejlődő gyermek jellemzői az óvodáskor végére A testi fejlődés jellemzői 9

6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz, megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás,

9

teste arányosan fejlett, teherbíró,

9

mozgása

összerendezettebb,

harmonikusabb,

erőteljesen

fejlődik

a

mozgáskoordináció és a finommotorika, 9

mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését képes szándékosan irányítani.

Értelmi képességek fejlődése 9

az óvodáskor végére nyitott, érdeklődve áll készen az iskolába lépésre, a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek,

9

érzékelése, észlelése tovább differenciálódik,

9

az önkéntelen emlékezeti bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama,

9

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem időtartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele;

9

a cselekvő -, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van,

141

9

érthetően, folyamatosan, megfelelő tempóban és hangsúllyal kommunikál, beszél,

9

minden szófajt, mondatfajtát használ,

9

különböző mondatszerkezeteket alkot,

9

tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat,

9

végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

9

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a környezetéről,

9

ismeri a viselkedés alapvető szabályait,

9

kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek,

9

elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Szociális fejlődés 9

készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival egyaránt,

9

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni,

9

késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

9

feladattudata kialakulóban van; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatosan, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak a fentiekben leírt fejlettségi szint.

142

XV.

Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem

Az alkalmazotti érdekérvényesítés szervei, működése Közalkalmazotti Tanács A KT ügyeit a Kjt. szerint szabályozott háromtagú vezetőség intézi.

Pedagógus Szakszervezet képviseli. A PSZ alapszervezetének tagsága önkéntes alapon szerveződik. Vezetőségének létszáma a tagságot fenntartó munkavállalók számának függvénye.

A szülői érdekérvényesítés szervei, működése A gyermekcsoportokban szerveződik, és folyamatosan tevékenykedik a Szülők Közössége. Munkájukat intézményi szinten a Szülők Tanácsa fogja össze. A Tanácsban minden csoport egy-egy fővel képviselteti magát. A közoktatási törvény által meghatározott véleményezési, javaslattételi jogukat érvényesítik a gyermekeket érintő ügyekben.

143

XVI.

Érvényességi rendelkezések

A Belvárosi Óvoda nevelési Programjának érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján: határozatlan ideig érvényes.érvényes:

2009.

08. 31. A nevelőtestület elvégezte a BOP felülvizsgálatát és kiegészítését. Véleményezte és elfogadta 2010. 05. 26-án2011.03.10-én megtartott rendkívüli nevelőtestületi értekezleten. 2004. 04. 13. 2005. 04. 21. 2

Belvárosi Óvoda programmódosításának lehetséges indokai: • Szervezeti átalakítás a fenntartó részéről. • Az intézmény vezetősége kezdeményezi. • Leépítés. • A nevelőtestület több mint 7550%-a módosításról határoz.

• Egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: A módosításra vonatkozó javaslatot írásban kell az intézményvezetőnek előterjeszteni.

144

XVII.

Legitimációs záradék

Véleményt nyilvánított: A Belvárosi Óvoda Szülők Tanácsa

Dátum: Makó, 2010. 05. 26.1.03.10. Ádok Julianna Szülők Tanácsának Elnöke

A Belvárosi Óvoda Nevelőtestülete Dátum: Makó, 2011.03.10. 2010. 05. 26. PH.

Sarró

Ferencné………………………….. Intézményvezető

A BOP módosítását jóváhagyta: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 20…10. ………..hó …….. napján, határozattal.

145

a ……/2010. (…….) MÖKT

határozattal. Makó Város Önkormányzati Képviselő testülete 2008. július 02-án, a 249/2008.

(VII. 02.) MÖKT határozattal.

Irodalomjegyzék

Az óvodai nevelés programja OPI Bp. 1989. Az óvodai nevelés országos alapprogramja Magyar Közlöny 1996. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Alextypo Bp.1992. Balogh Zsuzsanna - Becsei Józsefné - Dancsóné Kasznár Mária - Vargáné Sántha Mariann: Anyanyelvi, kommunikációs képességfejlesztés Y Kiadó és Pedagógiai Szolg. Kft. 1998. Baranyi Sándorné: Értük – velük Hajdú – Bihar Megyei Ped. Int. Debrecen 1997. Baranyi Sándorné – Kaczler Gyuláné dr.: Mesélő természet Alextypo Bp. 1994. Benedek István: Óvodavezetés másképpen OKKER Okt. Iroda Bp.1996. Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája OKKER Okt. Iroda Bp. 1995. Deli Andrásné – Nagy Jenőné: Útmutató a nemzeti etnikai kisebbségi óvodák helyi nevelési programjának elkészítéséhez Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó 1991. Füle Sándor: A pedagógiai program készítése NAT – TAN sorozat OKI OKKER Bp.1997. Gaál Sándorné – Gyarmati Andrásné: Programterv a megújuló óvodai testneveléshez Szarvas 1991. Dr. Hajzer Szerén: Az óvodás gyermekek matematikai nevelésének fejlesztési programja Szarvas 1991. Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok

146

OKKER Oktatási Kiadó 1998. Játékpszichológiai szöveggyűjtemény (Stöckert Károlyné) Eötvös Kiadó 1995. Kodály Zoltán: Zene az óvodában Zeneműkiadó Bp. 1982. Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda: Fejlődéslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó Bp.1977. Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája Tankönyvkiadó Bp. 1989. Dr. Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen 1995. Kövér Sándorné dr.: Helyi óvodai programok beválási vizsgálatához szükséges mérőlapok Mérei – Binet: Gyermeklélektan Gondolat Bp. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan OKI Bp. 1997. Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok 1997. Csak tiszta forrásból Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Ped .Int. 1996. Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés OKKER Okt. Iroda Bp. 1997. Nagy József: PREFER MTA Pedagógiai Kutatócsoport 1996. Nanszákné Cserfalvi Ilona: Pedagógiai jelenségek vizsgálata: Metodikai gyűjtemény Tóth Kiadó Debrecen Négyszíínvirág: Vésztői óvoda Helyi Nevelési Programja 1998. Óvodavezetők kézikönyve 1 – 4. OKKER Oktatási Iroda Bp. 1995-98. Óvodai élet a „Százholdas Pagonyban” Röszkei Óvoda Helyi Nevelési Programja 1997. Pereszlényi Éva: A helyi óvodai program szakmai feltételrendszere Alcius Bt. 1997. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alextypo Bp. 1992. Szempontok az óvodás korú gyermekek fejlettségének megállapításához JNSZM Ped. Int. Szolnok 1983. Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének – zene foglalkozások módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó 1997 Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesület 1997. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Miskolc 1996. Zilahi Józsefné: Mese, vers az óvodában Tankönyvkiadó Bp. 1990. Zilahiné – Stöckertné – Dr. Ráczné: Óvodai nevelés játékkal, mesével l Szorobán Bp. 1994.

147

Eszköz- és felszerelési jegyzék felülvizsgálata 2010. I. HELYISÉGEK 01. Az alaptevékenység ellátását, a működés irányítását biztosító helyiségek Ssz.

Óvodaház

Megnevezés Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

Összesen

Hiányzó mennyiség

1

csoportszoba

7

3

3

3

16

0

2

tornaszoba

1

1

1

1

4

0

3

játszóudvar

1

1

1

1

4

0

4

óvodavezetői iroda

1

0

0

0

1

0

5

óvodavezető-helyettesi iroda

1

1

0

0

2

0

6

gazdasági vezetői iroda

1

0

0

0

1

0

7

nevelőtestületi szoba

1

1

1

1

4

0

8

orvosi szoba

0

0

0

0

0

4

9

gyermeköltöző

6

3

3

3

15

1

gyermekmosdó, WC

5

2

2

1

10

0

Összesen


10

02. Kiszolgálóhelyiségek Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

1

felnőtt öltöző

1

1

1

1

4

0

2

elkülönítő szoba

0

0

0

0

0

4

3

melegítőkonyha

3

1

1

1

6

0

4

tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező

0

1

1

0

2

3 felnőtt étkező

148

5

3

felnőtt mosdó

Ssz.

2

1

1

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

7

0

Összesen


6

felnőtt WC

4

2

1

1

8

0

7

mosléktároló helyiség

1

0

0

0

1

3

8

egyéb raktár

0

1

1

1

3

1

9

szertár

0

1

1

0

2

2

Összesen


II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 01. Csoportszoba Ssz.

Óvodaház

Megnevezés

1

óvodai fektető

2

gyermekszék

2

gyermekasztal

3

fényvédő függöny (pár)

4

szőnyeg

5

játéktartó szekrény vagy polc

6

Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

180

68

75

82

405

20

85

456

139 csere műa. és

209

87

75

ebből 84 műa.

ebből 30 műa.

ebből 25 csővázas

45

13

12+5 selejt

18

88 jó+5 selejt

5

18+6 db reluxa

11

8

4 reluxa

47

11

12

4

7

5

28

4

4 szekrénysor 28 nyitott tároló polc





0

fektető tároló

7

3

3

3

16

0

7

élősarok állvány

0

0

0

0

0

16

8

hőmérő

7

3

3

3

16

0

9

óvodapedagógusi asztal

7

3

1

3

14

2

14+30

6

3

6

29+30

3

7

4*

1

3

15

0

10

felnőtteknek szék + műanyag szék

11

eszköz-előkészítő asztal / előkészítő kocsi*

149

régi csővázas

12

textiltároló szekrény

1

0

0

0

1

0

13

edény- és evőeszköztároló szekrény

0

0

4

0

4

0

Összesen


16

0

Összesen


Ssz. 14

Óvodaház

Megnevezés szeméttartó

Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

7

3

3

3

02. Tornaszoba Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

1

tornapad

3

4

4

5

16

0

2

tornaszőnyeg

4

1

2

4

11

0

3

bordásfal

6

3

2

4

15

0

4

óvodai többfunkciós mászókészlet

1

0

0

0

1

3

5

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

3

1

2

4

10

0

Összesen


03. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba (nevelői szobában kialakítva) Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

1

tükör

1

1

1

1

4

0

2

asztal

1

1

1

1

4

0

3

szék (egy gyermek, egy felnőtt)

6+1

4+1

5+1

8+1

23+4

0

4

szőnyeg

1

1

1

1

4

0

Összesen


0

16

04. Játszóudvar Ssz. 1

Óvodaház

Megnevezés kerti asztal

Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

0

0

0

0

150

2

kerti pad

0

0

2

9

11

21

3

babaház

0

0

1

0

1

16

4

udvari homokozó

3

1

2

2

8

8

Összesen


Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

5

takaróháló

3

1

2

2

8

csere 8

6

kombinált mászóka fából

3

2

2

2

9

0

7

Vár II.

0

0

0

0

0

16

8

mókus kerék

0

0

0

0

0

16

9

függőhíd

1

0

0

0

1

15

Összesen


05. Óvodavezetői iroda Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

1-1

0

0

0

1-1

0

1

íróasztal és szék

2

tárgyalóasztal

1

0

0

0

1

0

3

szék

5

0

0

0

5

0

4

telefon

3

0

0

0

3

0

5

könyvszekrény/fél

1

0

0

0

1

0

6

iratszekrény

1 (3 db-os)

0

0

0

1

0

06. Óvodavezető helyettesi , gazdasági vezetői iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el) Ssz. 1

Óvodaház

Megnevezés asztal

Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

3

0

0

0

151

Összesen


3

0

Ssz.

Óvodaház

Megnevezés

Összesen


Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

4

1

1

1

7

0

2 db nyitott polcos, 6 db félszekrény

0

0

0

8

0

1

0

0

0

1

0

4+4

0

0

1

5+4

0

2

szék

3

iratszekrény

4

lemezszekrény

5

számítógépasztal és szék

6

telefon

2

1

1

1

5

0

7

fax

1

0

0

0

1

0

8

számítógép, nyomtató

3 gép+4 nyomtató

1+1

1+1

1+1

6 sz.gép+7 nyomtató

0

Összesen


07. Nevelőtestületi szoba Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

2

1

1+2 íróasztal

1

5+2 íróasztal

0

1

tárgyaló asztal (fiókos asztal), számítógép asztal

2

szék (egy gyermek, egy felnőtt)

17

7

8

2 szék, 3 db-os ülőgarnitúra

34+ ülőgarnitúra

0

3

könyvtári dokumentum (500 db)

284

92

305

131

812

1188

4

könyvszekrény

1

1

1

0

3

1

5

tükör

1

1

1

1

4

0

6

mosdókagyló

0

1

0

0

1

3

Összesen


08. Orvosi szoba - nincs 09. Gyermeköltöző Ssz.

Óvodaház


Hold utca

152

Zrínyi utca

Kassai utca

1

öltözőrekesz, ruhatároló, fogas (2 személyes)

2

öltözőpad

107

40

38

42

227

0

Összesen


10. Gyermekmosdó, WC Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

8

4

falra szerelt

3

15

0

1

törülközőtartó

2

falitükör

24

12

12

8

56

0

3

hőmérő

4

1

0

1

6

4

4

fogmosópohár-tartó

24

4

5

8

41

0

Összesen


III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

0

0

0

0

egyéni saját felszerelés

430 gyerek

24

10

10

5

49

49 ruhakefe

1

egyéni tisztálkodó szerek (fésű, fogkefe, fogmosó pohár)

2

tisztálkodó felszerelések(ruhakefe, körömkefe, szappantartó)

3

fésűtartó

2

2

0

1

5

13

4

törülköző gyermeknek 3 db/fő

0

0

0

0


1320

5

törülköző felnőtteknek

0

0

0

0

papírtörlő

0

6

abrosz 3 db/asztal

84

50

59

48

241

47

7

takaró

199

72

75

75

421

0

8

ágyneműhuzat, lepedő 3-3 db

0

0

0

0

0

1275

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

153

Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

Összesen


1

szennyesruha-tároló

2

1

1

1

5

0

2

mosott ruha-tároló

2

1

1

1

5

0

3

mosógép

2

1

1

1

5

0

Összesen


Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

4

centrifuga

0

0

0

0

0

0

5

vasaló

3

1

1

1

6

0

6

vasalóállvány

3

1

1

1

6

0

7

szárítóállvány

3

2

3

2

10

0

8

takarítóeszközök (seprű, partvis, lapát, felmosó szett)

4

2

3

2

11

0

9

kerti munkaeszközök, szerszámok

4

4

4

4

16

0

10

hűtőgép

2

1

1

1

5

0

11

porszívó

3

2

1

1

7

0

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK 01. Játékok, játékeszközök 01/01. Különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei Ssz.

Óvodaház

Megnevezés

1

baba

2

babaágy

3

babakocsi

Összesen


Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

44

7

16

34

101

22

6

2

3

0

11

112

12

9

4

12

37

86

154

4

babaszobai bútor

8

5

0

6

19

0

5

babakonyha

0

2

0

5

7

9

6

edénykészlet

1

1

10

12

24

104

7

vasalóállvány

1

0

0

1

2

126

8

bevásárló kocsi

0

0

4

3

7

121

9

elárusító pult

0

0

1

0

1

15

Összesen


Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

0

0

0

0

0

128

13

5

6

13

37

91

3

1

0

3

7

9

80

44

50

76

250

390

10

műanyag építőkocka

11

fakocka

12

kresz szőnyeg (150X200)

13

járművek (5 féle×8 db)

14

gyöngyfűző

9

0

6

3

18

110

15

Pötyi kirakó

3

0

0

0

3

125

16

Tüsi összerakó

1

0

0

0

1

127

17

Lego

15

4

5

4

28

100

18

kézügyesség, logika és mozgáskoordináció

75

10

33

43

161

0

19

Techniko szerszámkészlet

0

0

0

0

0

32

20

Nagy Techniko készlet

0

0

0

0

0

32

21

szerszámkészlet

3

1

6

10

20

12

22

szerszámdoboz

0

0

0

0

0

32

23

munkapad

0

1

0

0

1

31

24

hinta

0

0

0

0

0

16

25

szövőkeret

10

0

0

0

10

118

155

01/02. Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

Összesen


1

30 cm hosszú rudak

25

26

0

40

91

37

2

gyermek buzogány

0

0

0

0

0

150

3

szalag ritmusbothoz és tánchoz

67

20

23

25

135

15

4

labda a ritmus és a tánc tanulásához

0

25

0

15

40

110

Összesen


Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

5

babzsák

75

20

25

30

150

0

6

kendő

80

25

20

25

150

0

7

tornakarika (60 cm-es, 70 cm-es)

66

37

25

30

158

0

8

tornapad

5

4

5

5

19

0

9

bukfencszőnyeg

2

0

1

4

7

0

10

tornaszőnyeg

2

1

1

4

8

0

11

bordásfal

6

3

2

4

15

0

12

Greiswald I.

3

1

1

1

6

0

13

Greiswald II.

0

0

0

0

0

4

14

akadály tornaszer

1

1

1

1

4

0

15

óvodai tornafal, komplett

0

0

0

0

0

4

16

körkötél

3

1

1

1

6

0

17

mászókötél (2 m)

0

0

0

1

1

7

18

tornaszekrény 2 részes

1

0

0

0

1

3

19

alagút

7

0

0

0

7

5

156

20

függő tányérhinta

4

2

2

2

10

6

21

talajgerenda

0

0

0

0

0

8

22

rugósdeszka

8

4

4

3

19

29

23

egyensúlyozó lap hengerekkel

8

2

3

3

16

32

24

tornazsámoly

5

2

2

2

11

5

25

óriás ballonok

0

0

0

0

0

4

26

füleslabda (50 cm)

0

2

0

1

3

13

27

füleslabda (60 cm)

24

0

0

3

27

0

Összesen


Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

0

0

0

0

0

32

28

medicinlabda 0,5 kg)

29

maroklabda

20

0

0

0

20

28

30

gyűrű (pár)

1

0

0

0

1

3

31

kötéllétra

0

0

0

0

0

4

32

kosárlabda palánk

1 műanyag

0

0

1 műanyag

2

2

33

primarolli

1

0

0

0

1

31

34

billenőtalp

8

4

3

3

18

30

35

Body roll készlet

2

2

0

0

4

28 készlet

Összesen


01/03. Ének, zene, énekes játékok eszközei Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

1

hallásfejlesztő játékkészlet

3

0

0

1

4

12

2

Világunk hangjai (kazetta)

1

1

1

1

4

14

3

táncszoknya

20

15

10

30

75

25

157

4

0

mellény

0

0

0

0

100

Összesen


01/04. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

100

90

166

100

456

356

52

20

40

24

136

104

1

képeskönyv, mesekönyv (45 db×18 csop.)

2

bábok (csoportonként 15 féle)

3

fejmaszkok

2

0

0

0

2

16

4

bábparaván

1

0

0

0

1

16

5

képes anyanyelvi játék

1

0

1

1

3

5

01/05. Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök Ssz.

Óvodaház

Megnevezés

Összesen


Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

16

3

1

4

24

104

1

képdominó

2

Nagy memória játék I.

13+5

2

0

2

22

0

3

Nagy memória játék II.

4

1

0

0

5

11

4

puzzle

43

15

12

8

78

50

5

társasjátékok

75

10

33

43

161

0

6

kártya

17

2

5

8

32

96

7

Illat lottó

2

0

0

0

2

30

8

Tapintási vizuális stimulátor I.-II.

2

1

0

0

3

29

9

Tapintható formák

10

1

1

2

14

18

10

Megfogható formák

0

1

1

1

3

29

11

Kontrasztok és árnyékok

0

2

0

0

2

30

12

A színárnyalatok használata

4

0

2

0

6

26

158

13

7

tükör (80X140)

3

3

3

16

0

01/06. Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök Ssz.

1

Óvodaház

Megnevezés

rajzfelszerelés készlet (színes ceruza, zsírkréta, vízfesték, tempera, gyurma, ragasztó, filctoll)

Összesen


Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

0

0

0

0


430/év

0

0

0

0

0

425/év

2

rajzlap csomag (50 db)

3

olló

65

50

0

0

115

310

4

gyurmatábla

55

39

30

40

164

261/év

5

írólap

0

0

0

0


2125/év

Összesen


Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

6

színes kézimunka lapok

0

0

0

0


1275/év

7

ecset készlet (4-es, 6-os, 10-es)

0

0

0

0


425/év

8

kreppapír (10 féle színárnyalat)

0

0

0

0


1275/év

9

aszfalt kréta

0

0

0

0

0

48/év

0 készlet, 1 db cikk-cakk olló





32/év

óvónői rajzkészlet (színes ceruza, zsírkréta, filctoll, tűfilc, 10 ragasztó, tixo, tempera, szabó olló, barkács olló, cikk-cakk olló) 11

agyag (10 kg)

0

0

0

0

0

16/év

12

hurkapálca (10 db)

0

0

0

0

0

425/év

13

origami lapok

0

0

0

0


425/év

14

filc (10 féle szín, 05 m/db)

0

0

0

0

0

32/év

15

műanyag asztalterítő

12

3

6

12

33

31/év

16

varrótű

0

0

0

0

0

425

159

17

fonalkészlet

0

0

0

0

0

16/év

18

nyomda, nyomdapárna

2

1

0

0

3

77

19

karton (10 féle szín)

0

0

0

0

0

48/év

Összesen


01/07. A természeti-, emberi, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

0

0

0

1

1

3

119

0

11

8

138

0

1

Falu-város készlet

2

Diaképek témakörönként/ diafilmek

3

Mit kell tudni a közlekedésről? (szemléltető készlet)

1

0

1

1

3

1

4

Évszakok (applikációs készlet)

2

2

1

1

6

0

5

Emberek világa

4

1

1

1

7

0

Összesen


Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

6

Növények világa

3

1

1

0

5

0

7

Állatok világa

3

1

1

1

6

0

8

Közlekedés világa

3

1

1

1

6

0

9

udvari seprű

0

2

2

3

7

24

10

Partvis csoportszobába

5

0

1

3

9

7

11

locsoló kanna

5

4

2

2

13

19

12

kerti szerszámok

15

10

7

9

41

0

13

kosár

14

2

0

2

18

14

160

02. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

Összesen


1

videó

1

1

1

1

4

0

2

tv

1

1

1

1

4

0

3

magnetofon 3 csoportonként 1 db

8

2

2

3

15

0

4

diavetítő

1

2

1

1

5

0

5

vetítővászon

0

0

0

0

0

4

6

szintetizátor

0

1

0

0

1

2

7

metallofon

1

0

1

0

2

2

8

xilofon

1

1

1

0

3

1

9

furulya

1

0

1

1

3

1

10

Ritmushangszer készlet I.

2 készlet

0

1

1

4

5

11

Ritmushangszer készlet II.

0

0

0

0

0

9

Összesen


Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

12

dob

4

3

1

3

11

53

13

cintányér

5

2

2

4

13

51

14

triangulum

4

2

1

1

8

56

15

ötfokú xilofon talpak

1 készlet

0

0

0

1

63

16

többféle csörgő

5

0

4

3

12

52

17

ritmusbot

6

0

1

0

7

121

18

béka (3 féle)

2

0

0

0

5

19

161

VI. FOGYTÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI ESZKÖZEI VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

Ssz.

Óvodaház


Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

Összesen


1

ételminta-vételi készlet

30

20

20

20

90

0

2

mentőláda

2

1

1

1

5

0

3

gyógyszerszekrény (zárható)

1

1

1

1

4

0

4

munkaruha: munkanadrág

1

0

0

0

1

0

cipő

1

0

0

0

1

0

kabát

1

0

0

0

1

0

csúszásgátló lábbeli

8

4

3

5

20

0

fejkendő

8

4

3

5

20

0

Összesen


Ssz.

Kálvin tér

Hold utca

Zrínyi utca

Kassai utca

8

3

3

3

17

0

védőruha: fehér köpeny

36

15

15

17

83

0

színes köpeny

8

3

3

3

17

0

3

3

4

3

13+1 javítás alatt

0

gumikesztyű 5

12

Óvodaház

Megnevezés

tűzoltó készülék

Makó, 2010. június 2. Sarró Ferencné intézményvezető

162

A B ELVÁROSI Ó VODA N EVELÉSI P ROGRAMJA

Recommend Documents