A
KoNr\mRzIó csBnonszÁcl tepeszrar,,q.rAlRóL Lénón Ferelc|
Negyedik alkalommal került sor az Eglesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Európai Gazdasági Bizottsága Ad-Hoc értekezletének a meg-
tartására, ahol az európai tagállamok képüselői cserélték ki ezirán}u tapasztalataikat, Moszkva (1992-0rosz Föderáció), Róma (1992-0lasz Köztársaság), Newcastle (1993- Anglia) után a Cseh Köztársaság, illetve az ország ENY-i részében,festói környezetben található Straá pod Ralskem kisváros adott otthont a tanácskozásnak, A résztvevők között volt Anglia, Ausztria, az Amerikai Egyestilt Álamok, Belorusszia, Belgium, Esztország, Görögország, Hollandia, LiWánia, Magyarország, Németország, azOroszFőderáció, Svájc, Szlovákia á a rendező Cseh Köztársaság képüselői. Az értekezlet témáj a a volt katonai objektumok energiaha_ tékony létesítményekretörténő átalakítása a Cseh Köztársaságban, Ceska Lipa körzetben. Hazánk hasonló gondokkal küzd a volt szovjet katonai ingatlanok hasznosításával, az iparilag terméketlenné vált térségekkel, a kcirnyezeti károk eltávolításával, a károk lokalizálásával kapcsolatosan, ezért a cseh tapasztalatok megismerése számunkra - és így a had§rdomány művelői számára is - mindenképpen érdeklődésre tarthat számot, Magyarországot harmadmagammal képüseltem (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Magyar Hitelbank Rt,).
Az ENSZ értekezlet célja A tanácskozás fő célja a kúlönböző országok (elsósorban a volt Varsóí Szerződés tagállamai) katonai létesítményei,objektumai átalakításá-
nak, a konverziós tapasztalatoknak a megismerése, a helyi kezdeménye_ zéseknek a megvalósítás irányába tett lépéseikbemutatása, Az ENSZnek és elsósorban a nyugat-európai tagállamoknak a konverzióval kapcsolatosan már voltak tapasztalatai, amelyeket azonban nem minden esetben lehet sikeresnek nevezni (mindígvolt valamely polgári cél, amely a terméket olcsóbban, jobb minóségben tudta előállítani, így a konverzió
1
LénáítFerencköz8azóász őínag!,azlKMHadiipariHivatalfómunkatfu§a
I73
hatását nehezen tudták mémi). E témakör alapos körüljárásával és az éttekezletel r e.sztvevő tagállamok képviselói álláspontjainak a megismerésévelis az ENSZ elő kívánja segíteni a reformok és a piacgazdaság útj ára lépett közép- és keleleuró pai államok katonai- és gazdas᧠konverziójának a megvalósulá§át a nyugat hathatós segítségével,anyagi támogatásával.
A változiá§ok kora A '90-es évek elején a volt Varsói S zerződés tagállamaiban hatalmas jelentőségú társadalmigazdasági változások zajlottak le, mely együtt járt a téíségoíszágai valódi függetlenségének az elnyerésével. Megszűnt a Szovjetunió, a KGST és a Varsói Szerződá is, mely ezen államok identitás- és történelmi helyiik keresésévelpárosult. Ezen változás együttjárt a korábbi kapcsolati rendszerek szétesésével,újak - más irányba történő - keresésével és persze ezen országok pi acgazdaságí nyitásával. Ugyanakkor mind a gazdaságban, mind a társadalom szociális rendszerének fejlődésében visszaesés következett be, így a védelmi költségvetésük is drámaian csökkent. A gazdasági váltás folyamata tehát csak nagyon lassan haladt előre, mely a GDP további csökkenésével, az infláció növekedésével, a nemzetgazdaság átalakításának ismeretlen nehézségeivel és,a lakosság éleszínvonalának csökkenésével, tűrőképsségénekkiélezésévelis együtt járt. A társadalrni szerkezetek, berendezkedések is számos problémát, konfliktusforrást jelentettek, Egyes országokban ma is figlelmeztetőleg fennáll a társadalmi-gazdasági visszarendeződés veszélye. A meglévő, de az újonnan alakult "nemzetállamok" -nak további kihívást je[entett - a napi gazdasági nehéségeik lekúzdése mellett - a nemzetiségi, kisebbségi problémákkal, a nacionalizmus ideológiájával való szembenézés. A katonai fenyegetés, fenyegetettség csökkenésével, megszűnáével, továbbá a fegyverexport ülágméretű csökkenése, pangása következtében a korábbi hatalmas méretú, a KGST- követelményeknek eleget tevó védelmi-ipari kapacitások is leálltak, szinte minden országban megfigrelhetővé vált a védelmi-ipari termelés csökkenése. E témakór kapcsán került a firyelem előterébe a védelmi konverzió, mely többféleképpen értelmezhető. Egyreszí a katonai termelést folytató vállalkozások kapacitásainak átállítását jelenti a katonai termelésből, kutatás-fejlesztésből a polgái szektorba, másrészt a leépített katonai egységek személyzetének újraintegrálását jelenti a nemzetgazdaságba és harmadsorban a védelmi felszerelések (eszközök, anyagok) polgái hasznosítás át is je|enti
l74
ugyancsak nemzetgazdasági és magán szinten is. A konverzió tehát együttjár a korábbi, jelentős hasznot hozó védelmi-ipari termelés csökkentésével és főleg a katonai K*F megszűnésével.A gazdaság pangása, a ráfordítások további költségigényessége miatt minden egyes állam egetlen íó célt tart szem előtt: a hata|mas, idejét múlt és kihasználatlan védelmi kapacitásaiknak a hasznosítását az át, lmegmentését, újraindítását a polgári szférában, a védelmiipar romjain egy új, a polgári íermé, keket előá itani képes ipar felépítését.
A helyszín található Óeska Lipa körzetvárosban került lebonyolításra. A zópold StraZ Ralskem található ben és Mimon, amelyek majd pod Ralskem Stra2 található nában két város is éltek. A katonai teljesen elzártan íélévszázadon át a külvilágtól szinte körzeíben 7944-ig német katonai repülótér múködött. A német megszállás alóli felszabadulás után a zónát átalakították polgári használatra. Ennek bázisán 194'.,-ben, minte5l 250 km2-en ismér katonai rendeltetésű zónát alakítottak ki, melyet 1968-ig a Csehszlovák Szövetségi Hadsereg használt. AZ átalakítás keretében csak a tűzérségi lőtér és a repülőtér bővítése során minteg 20 (húsz) falu kitelepítésérekerült sor abban az időben. 1968-ban a területet elfoglalták a szovjet csapatok és ott újabb 5 falut szüntettek meg. Ennek megfe|elően a zónáílezárták a civil lakosság számára, orr egy két kiíutópáIyás, egyenként 2500 m hosszú katonai repülőteret, több mint 20 km hosszú lőteret és egyéb katonai létesítményeket alakítottak ki. A természeti szépségekbenbővelkedő terület uránércben és e5iéb ásványokban is igen gazdag, ennek megfelelóen jelentős a kitermeló-, de a gépipara is. A házigazdák és a saját megítélésemszerint is e terület Európa egyik legszebb üdéke, mely - a szovjet csapatok végleges kivonulása előtt - a saját, civil lakossága számára is szinte elérhetetlenvolt. A páratlanul gazdag európai flóra és fauna több mint 110 egyede, érdekességeis megtalálható a területen. Ennek e|lenére sajnálatta| ke|lett megállapítani, hogy a környezet - a felhalmozódott katonai jellegú szennyezódésektől erósen fertőzött, A kárfelmérés, a károk lokalizálása, felszámolása, a föld rekultivációja, újrahasznosításra való alkalmassá tétele, illetve a katonai területek, bányák megtisztítása, mentesítése már folyamatbanvan, A katonai létesítményekés azuránbányákban folyt termelés rendkívüli módon megviselte a környezetet.
Az éítekezlet azEszak-Csehországban
175
A megpyitó A rendezvényt megnyitó beszédébena fogadó ország ipari és kereskedelmi miniszter_helyettese íelvázolta a Cseh Köztársaság kialakulásá! társadalmi és gazdasági fejlődését napjainkig. Hansúlyozta, hog;r a
bemutatásra kerüló ipari zónában legnagyobb feladatuknak a volt kátonai támaszpont (repülőtér, katonai-ipari objektumok, mezőgazdasági területek) átalaKtását tartják. Éppezórt és a műkódési-fenniartási költsegek csökkentése érdekébenszeretnék átállítani a rendkívúl energiaigényes és nem éppen korszerű katonai ipari termelésüket is az energiát hatékonyabban felhasználó, a civil szféra igényeit kielégítő ipari termelés (személryépkocsik,repüléstechnikai aszközök, számítástechnika), a szo_ ciális és a gazdasági kérdésekmegoldása érdekében.Azónavédelmiipara fénykorában kb 200.000 fó dolgozót foglalkoztatott és Kelet-, Kózép-Európában is jelentós katonai termékeket bocsátott ki mind a hazai, mind a Varsói Szerzódés tagállamai, sót kóztudottan a világpiac számára is. Ennek eléréseérdekében közelebbi célkéntfogalmazák meg a t€rűlet
szakképzett munkaeró állományának a m€gtartásá!
foglalkoztatását.
A cseh katonai zóna Az éítekezlet táíwát képező, kiürített volt szovjet katonai támasz_ pontok történetét, földrajzi elhelyezkedését, állapotát e-s az azzal kapcsolatos terveket a helyi önkormányzat (árási és heIl) vezetői ismertették. majd a minteg1 250 km'kiterjedésúterületet be is mutatták. Láthattunk egyvélhetóen harckocsizó egység volt elhelyezési körletében kialakított - és a cseh vendéglátók által felújítotr üzemcsaknokot, amelyben a körzet gázellátá§át követően szükségessé váló lakossági fútőrendszerekben alkalmazott korszerű távhő- és fogyasztásmérőket, valamint különféle személygépkocsi alkatrészeket gyártó vállalkozók részérekészítettek elő. Mindezt a legkorszerűbb gépek, anyagok felhasználásával, az energiahatékonyság jegyéh^en képzelik el, melyek alapterülete azonban nem haladta meg az 100 km'-t. Avolt katonai zónábanjelenleg több mint 2000 kiürített |akás táIálható, amelyet - ellentétben a hazánkban található gyakorlattal, ahol az ilyen volt szoüet ingatlanokat a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet felügyeli - a Cseh Köztársaság Hadserege őrzi. A vendéglátók becslése szerint az állagromlásból adódó veszteség és az őrzés-védelem,állagmegóvás évente 600 M cseh koronát is kitesz, Aváros polgármestere elmondta, hogy a lakosság fő kereseti forrása, az
l76
vánbá-
nyászat a kereslet csökkenése, hiánya miatt az utóbbi években erőtel_ jesen lecsökkent, ezáltal jelentős foglalkoztatási problémákat okoz az önkormányzatnak. A zóna ipari fejlettsége egyes területeken kiemelke_ dő, azonban a termé§zet - a katonai beavatkozás és a bányászat köve! keztében - erősen le van pusztítva. Ezek rendbehozatala hatalmas energiát igényel mind az állam, mind a hell vezetés, az önkormányzatok, mind a lakosság részéről. Különösen ez utóbbiak részéról jelent mindez rendkívüli leterhelést, mivel a cseh kormány döntése értelmében a katonai támaszpontot is megkapták, de az átalakításhoz, hasznosításhoz szükséges támogatást, pénzt nem. A lótér területén található különböző kör_ nyezetszennyező anyagok (lövedékek, vegyi anyagok, roncsok, föl nem robbant bombák, levegő-föld rakéta maradványok) felkutatása és eltávolítása mindössze két hónapja kezdődött meg és ottjártunk idején az ilyen tevékenységnek nyomát sem láttuk. Felkutatásuk nyilván költséges és szinte úg1 kell keresni óket, mint tűt a szalmakazalban. Természetesen a vendéglátók is tisztában vannak azzal,hogy a mezőgazdaságilag és iparilag terméketlenné vált térsége\ depressziós övezetek rekultiválását a kormány egredül nem tudja felvállalni a he|yi kezdeményezésekbekapcsolódása, segitsége nélkül. A terület kórnyezeWédelmi szempontból történő szanálásáról konkrét elképzeléseketnem hallottunk, ezen a téren is az volt az érzésünk, hogy a helyi és a kcizponti szervek között nem számottevő a koordináció, nincs kelló szakértelem és megújulási készség. A cseh részről m egtetthozzászólások többször visszatérő módon a múlszinten egleztat ismertették anéIktil, hogl a jövőre vonatkozó és kiilönböző tetett, elío4adott elképzeléseket ismertették volna. Erre vonatkozóan magyar részről észrevételtis tettünk, amit a jelen lévő ENSZ képviselók pozitívan értékeltek.Hasonló hangvételű felszólalások hangzottak el az angol, a német, az amerikai és más küldöttek, valamint az értekezletet vezető ENsz funkcionáriusok részéről is.
A külföldiek A nyugat-európai országok közül elsőként a Roll-Royce Industrial Power Group képviselóje ismertette országa és a cége e téren megismert tapasztalatait. Említette, hogy a világban bekövetkezett politikai és gazdasági változások hatására, a hidegháború megszűntével jelentósen lecsökkent minden katonai termék termelése, kereskedelme. Az angliai hadiipar fellegvárának számító Rolls-Royce cég mintegy 9000 főt foglalkoztatott a védelmiipar területén, amely mára - katonai-ipari termékek
I7,1
világpiaci kereskedelmének és a belföldi felhasználás jelentős mérséklódése következtében _ 4000 főre csökkent. A megmaradtak más termékek gyárLására való átállítása sem ment máról holnapra teljesen simán, elég nehéz volt az átá||ás nás technológiára, termékre. Ezt követóen a belorusz képvise|ő ecs etelte azországában bekövetkezett változásokat. Hozzászólásában megemlítette, hogy a katonai konverzió irányába az első kezdeti lépéseketmegtették, a katonai zónáknak civil zónákká történő átalakítása azonban náluk is számtalan nehézségekárán lehetséges csak. Mindezbetudható annak, hogy az orosz csapatok kivonulására"nem tudtak felkeszülni". AVórös Hadsereg mindent elvitt, vag5l elpusztított, csak romok maradtak utánuk. Ery belga kutató intézet (GRIP) országa védelmi- ipari termelési kapacitásainak a leépítéséről,illetve a konverzió pénzügyi biztosításáról tartott ezt követően rövid beszámolót. Említette, hogy Belgiumban is - annak ellenére, hogy már korábban elkezdték e tevékenpéget - létezik konverzós probléma, főleg a finanszírozást illetően, A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) amerikai kópviselője hazája konverziós koncepciójáról szólt. Elmondta, hogy az USA_ban ezidáig több mint 400 katonai támaszpont konverzióját hajtották végre. E folyamat persze még nem ért véget, több évig is eltarthat, ha figyelembe vesszük az ország nagyságát, katonaiipari termelését, területi e|he|yezkedésétés a ülágpolitikában betöltött szerepét, Egyébkéntaz USA-ban a konverziót mindig megelőzi egy érdekegyeztetés a helyi település ve_ zetői, befektetői és a Pentagon között. Ennek megfelelóen hajtják csak végre a kitűZött terveket. A program megvalósítását természetesen (!) a Pentagon finanszírozza, mely éves viszonylatban 50 M ${ is kitesz. Ugy vélem talán ennek a gyakorlatnak tudható be, hogy a konverziós területen - nem úgy mint régiónkban - munkanélküliség nem alakul ki. Es/ másik amerikai, ezútta| bankszak€mber viszont a kelet-európai (elsősorban csehországi) befektetések nehéxégeiről beszélt. Említette, hogy a befektetni szándékozó kedvezményes (alacson hitelkam aí) pénzőszszegre számtalan cég, vállalkozó jelentkezik, azonban va5l a jelentkezó elképzelésévelvan baj, vagy a cseh bankok idegenkednek a hitel kihelyezésétilletóen. Volt azonban olyan esetük is, hogy a vállalkozás telephe|yénl kijelólt telket értékeltefel (!) hirtelen az önkormányzat, mely ezáltal sokkal többe került és természetesen az elképze|ésis elúszott. A meglátogatott terület katonai konverziójáva1 kapcsolatosan azonban Csehországból egyedül csak a vendéglátó város kereste meg kérve anyagi támogatásukat a katonai lakások polgári használatra (lakótelepivé) történó átalakításához_
178
A
cseh elképzelések
A terület racionális, nemcsak gazdasági, de ökológiai kihasználására a csehek tőkével rendelkező vállalkozókat várnak. Elképzeléseik szerint az üdültetés, az erdőgazdálkodás, a feldolgozóipar jelenthet ti§ztes megtérülésta befektetők számára. A jelenlévő cseh bank-szakemberek szerint a zóna katonai konverziójára, az új ipanága\ új piaco\ új infrastruktúra m€t€remtésére a Vi lágbanktóI eddigi§jel€ntó§ §egit§éget kaptalghozzávetőIegesen 200 M US $ ériékben. Készek tóbb bankkal (IPB, Crédit Lyonnais, Magyar Hitelbank Rt.) együttműködésre, közös fellépésre országaik hasonló jellegű gondjainak a megoldására. A Cseh Kereskedelmi Bank jelen lévő vezetői szeint az állam jelentős kedvezményeket (adó, hitelek) is biztosít a befektetni szándékozóknak. Kütön kiemeláre került, hogy nem a"sült 4alambot" \tárják, hanem a kölcsönös előnyök érdekében a tőkeerós, befektetni szándékozó partnereket főleg a meglévő berendezéseik hasznosítására. Rajtuk kívül a kikapcsolódni, vágyó túristákat, sportolókat, a táj, a vadak szépségébengyönyörködni eredményesen szolgálná - a felújívadászokat is szívesen látják. Mindezt tott - repülótér, amely szinte helybehozná az érdeklódóket. A rendelkezésre á|lő, számtalan épület raktár felújításával, rendbehozatalával, a meglévó, magasan szakképzett, uryanakkor a nyugati bérszinvonal 253O %o-káért dolgozó munkaerő alka|mazásával a befektetni szándékozók biztosan jól járnának. Az elhangzott elóadások során hallottunk elképzelá szintú megoldási javaslatokat halász-, vad,ász-, üdülőövezet kialakításáról, elképzeléseketa belföldi váltalkozók odacsábításáról és letelepítéséről,a külföldi tőke segítségéveltórténő fejlesztésekről és naglon keveset ahelyi lakosság számára történő lehetőségek biztosításáról. Meglepő módon a cseh vendéglátók szavaiból az derült ki, hogy még nem rendelkeznek átfogó elképzelés§el a terület hasznosításával kapcsolatban. Nemcsak a befektetni vágyó tőkére, hanem a hasznosítható elkép_ zelésekre is várnak. A hasonló körülmények közé került, az átalakulás valamilyen szakaszába jutott orságokhoz (így hazánkhoz) képest Cseh_ országban a privatizáció még igencsak a kezdeti lépéseket tett€ m€g e vonatkozásban. A helyi cseh vállalkozók ezáltal igencsak bajban vannak, ugyanis még nem tulajdonosai a földnek, területnek. Aprivatizáció konkrét formáját - Ralsko kdrzete vonatkozásában - egy privatizációs javaslattevó cég és a Privatizációs Minisztérium javaslata alapján a kormány még csak most fontolgatja. A helyi polgármester is megjegyezte, hogy minden az átalakításra, hasznosításra vonatkoá tervet, ötletet szívesen fogadnak, hiszen a fó céljuk - a gazdasági helyzet általános romlása elle-
179
nére - ezen hatalmas terület újjáépítése,a lakosság normális életfeltételei megtelemtése. Altalában hiányolni lehetett azonban egy egységes és úgy helyi, mint kormányszinten egyértelműen támogatott elképzelésmeglétét és a kedvezmények taxatív felsorolá§át tartalmazó írásos dokumentumot. Ezek hiányában az elhangzott elképzelések megvalósítása a külföldi tőke bevonásáról, a helyi vál|alkozók nrozgósitásáról kissé itluzórikusnaktűntek (talán a tennivalókat, a lehetőségeket kellett volna konkrétabban megfogalmazni).
A magyar viszonyok Hazánkban hasonló jellegű beavatkozást Kormányhatározat ír elő. Ezidáig 930 nillió forintot használtak fet a lokatizátási feladatolg valamint a veszélyeztetett környezet, az ivóvízbázisok megvédésére.Ezen munkálatok elvégzéséértelsősorban a katonai objektum tulajdonosa a felelós. Természetesen - a péruügyi nehézségek miatt - a munkálatok elvégzése nálunk is csak fokozatosan indulhatott meg. Különösen nagy figyelmet kapnak a kiemelten védett övezetekben (Hanság, Hortobágyi Nemzeti Park stb.) lévő bázisok a mobil szennyeződések lokalizálása és eltávolítása terén.Eg |993. évi kormányhatározat több objektumnál új környezeti állapotfelmérést, illewe a megkezdett munkálatok folytatását is előírta, Az e|végzett munka költségét az értékesítésbőlfedezik. Magyarországon a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet pályázat útján értéke§íti a volt szovjet ingatlanokat, ezáltal megkózelítve az értékesítés reális összegét. A tapasztalatok szerint a megvásárolt e§,kori szovjet objektumok közül a tiszti lakások bizonyultak kelendőnek, de több repülóteret, laktanyát különböző vállalkozások hasznosítanak. Magyarország _ többek között a németországi"Die Schwelle" NapíWány segítségévelis igyekszik felszámolni a korábbi katonai területeken a szennyeződéseket, illetve azok hasznosítására isjavaslatokkal él. A közös német-magyar alapítványi bizottság által életre hívott "Kiiszöb Alapítvány" ezen munkálatoknak a leggazdaságosabb megoldási elgondolásait keresi több volt szovjet laktanyában, gyakorlóterepen, lőtereken nemcsak a döglött, fel nem robbant lövedékek felkutatásában, de a kerozin és más környezetszennyező anyagok semlegesítáében is. Ehhez - úgy vélem _ a kellő se_ gítséget, öteletet mind a helyi önkormányzat, mind a Kormány részükre megadja, ezáltal helyzetünk is valamivel kedvezőbb e téren, mint a Cseh-
országban tapasztaltak
l80
Hasonló rendezvény kerül lebonyolításra 1994. év őszénhazánkban
is, a Magyar Hite|bank Rt. támogatásával. A Magyarországon tervezett értekezlet előkészítéseés lebonyolítása során célszerű lenne a cseh vendéglátók fent említett hibáit elkerülni és a magyar részról szakértők által
kialakított konkrét elképzelésekkel megjelenni a fórumon.
I(övetkeztetések
Az ENSZ EGB által megtartott rendezvény kapcsán a hazai vi-
szonylatban is hasznos információkat kaptunk, megismertük a cseh vendéglátók katonai objektumaik, a térségáta|akítási gondjait, problémáit. Ugy vélem, hogy azok átalakítása, a környezetszennyező források megszüntetése azonban még nem garantálja ezen térségfelemelkedését, rentábilitását. Mind kornrányzati, mind a helyi kezdeményezések szintjén kellene elsósorban biztositani a vállalkozói kedv, az ennek mentén líiíapiníható gazdasági érdekek érvényesülését.Ahhoz, hogy a pusztulást megtudják állítani elsósorban az objektumokat kellene minél előbb hasznosítani, akár a vállalkozóknak való kiadással is (nonprofit). Szerencsés esetben még szerény bevételre is szert lehet tenni, nem beszélve a nemzetgazdas ági haszonról. Tehát az önkormányzatoknak ütőképes koncepciót kell kidolgozni a térségátalakítására, a magán vállalkozások beindítására, segítésére.Mindezzel természetesen mind az önkormányzat, mind a lakosság csak nyerhet munkaalkalmat jövede|met, jólétet.
181
