4. Modul elõadás Mikroklíma csarnokok
? A ‘60-as évek megvalósult klímacsarnokai ? Mesterséges világok, miniatûrben ? Energiahatékony klímaburok szerkezetek, mikroklíma csarnokok
Érdekes véletlen, hogy az elsõként kivitelezett klímacsarnok éppen Fuller manhattani kupolája területén fekszik. A Ford Foundation üvegudvara a hangos, kipufogógázoktól terhelt környéken egy nyugodt, mesterségesen fûtött-hûtött oázist hoz létre - ironikus módon a Fuller-kupola miniatûr verziója, bármely formai analógiától menetesen. A példa irányadó hatással volt a legkülönbözõbb üvegcsarnokok elterjedésére: a bevásárló- és hotelépületek üvegtereiben sem a klímazóna szerepe, sem a klimatikai védettség igénye nem felfedezhetõ, karakterük alig különbözik a külsõ tértõl. Japánban óriási üvegtetõk alatt sípályákat, strandokat üzemeltetnek éjjel-nappal, télen-nyáron. A szórakoztatóipar felfedezte a mesterséges klíma piaci értékét – és nyilvánvalóan túlbecsülte, mert a szélsõséges szimuláció még Japánban is nehezen eladható. A nagy üvegcsarnok, mint építészeti forma eltávolodott a klímakontroll ötletétõl. A csarnokokban tényleg nem uralják a belsõ klímát; még a növényzet alapvetõ szükségleteit - a levelek öntözési igényét, a fény teljes spektrumának szükségességét - sem veszik figyelembe.
Ford Foundation, New York
PTE PMMK Épületszerkezettan tanszék Ökológia az építészetben 2 ESNB 052 220v4
10
4. Modul elõadás Mikroklíma csarnokok
Murphy, Jahn: Hotel Kempinski, München 1994
Mesterségesen klimatizált csarnokok Japánban
Érdekes véletlen, hogy az elsõként kivitelezett klímacsarnok éppen Fuller manhattani kupolája területén fekszik. A Ford Foundation üvegudvara a hangos, kipufogógázoktól terhelt környéken egy nyugodt, mesterségesen fûtött-hûtött oázist hoz létre - ironikus módon a Fuller-kupola miniatûr verziója, bármely formai analógiától menetesen. A példa irányadó hatással volt a legkülönbözõbb üvegcsarnokok elterjedésére: a bevásárló- és hotelépületek üvegtereiben sem a klímazóna szerepe, sem a klimatikai védettség igénye nem felfedezhetõ, karakterük alig különbözik a külsõ tértõl. Japánban óriási üvegtetõk alatt sípályákat, strandokat üzemeltetnek éjjel-nappal, télen-nyáron. A szórakoztatóipar felfedezte a mesterséges klíma piaci értékét – és nyilvánvalóan túlbecsülte, mert a szélsõséges szimuláció még Japánban is nehezen eladható. A nagy üvegcsarnok, mint építészeti forma eltávolodott a klímakontroll ötletétõl. A csarnokokban tényleg nem uralják a belsõ klímát; még a növényzet alapvetõ szükségleteit - a levelek öntözési igényét, a fény teljes spektrumának szükségességét - sem veszik figyelembe. Mindeközben az olajválság óta folyamatosan erõsödõ energiahatékony gondolkodás is „megérintette” a napcsarnokok témáját.
PTE PMMK Épületszerkezettan tanszék Ökológia az építészetben 2 ESNB 052 220v4
11
4. Modul elõadás Mikroklíma csarnokok A Jourda, Perraudin és HHS építészek lassan egy évtizede megépült hernei Akadémiájáról olvashattunk az ALAPRAJZ folyóiratában. Az mikroklíma-csarnok koncepciójának kivitelezése még szûzföldet jelentett a tervezõk számára. Szimulációs vizsgálatokkal, számításokkal optimalizálták a csarnok természetes szellõzését, megvilágítását, hõcserélõs és geotermikus hûtõ/fûtõrendszerét. A világ legnagyobb napelem-tetõfelületét (10 000 m²) - amorf felhõzet látványát nyújtva - olyan szabálytalan alakzatban rendeztek el, hogy ne sötétítse túlságosan a csarnokot, viszont megfelelõ mértékben árnyékoljon. Mûvészi szintû fénytechnikára utal a holografikus elemek többszínû fénybontása és fényvezetése a belsõ terek felé. Az épület energia erõmûnek tekinthetõ: több energiát termel, mint amennyit fogyaszt – a többletet a közmûhálózatba vezetik.
Jourda, Perraudin és HHSAkadémia, Herne, 1999
A téma immár hazai vonatkozásban is körvonalazódik. A hernei koncepció továbbszövõdik az Európa Kulturális Fõvárosa Pécs 2010 program egyik pályázatában. Kistelegdi és Ifj. Kistelegdi „… egyedülálló technikai, technológiai, valamint ökológiai aspektusai miatt …” díjazott munkája a koncert és konferenciaközpont tereit egy - a külsõ zajhatásokat felfogó - speciális üvegcsarnokkal formálja egységes tömeggé. Az újranövõ nyersanyagból készült fa térrács külsõ és belsõ síkjai üvegezettek, így – a hernei 1-rétegû üvegszerkezettel szemben – a külsõ és belsõ üvegsíkok között 3 m-es légréteg jön létre. E homlokzati burokkonstrukció védett teret ad gazdaságosabb árnyékoló szerkezeteknek, a köztes légrétegben pedig termikus pufferzónát hoz létre, ahol télen „napcsapda” alakul ki – a homlokzati légréteg felmelegszik. E „hõszigetelésként” mûködõ réteg a felmelegedett levegõvel a csarnokot fûti és a természetes szellõzést is ellátja. PTE PMMK Épületszerkezettan tanszék Ökológia az építészetben 2 ESNB 052 220v4
12
4. Modul elõadás Mikroklíma csarnokok A tetõsík puffer-rétegében elhelyezett szoláris erõmû termikus kollektorok segítségével télen meleg-, nyáron hidegvízzel látja el az épület termoaktív szerkezeteit, a vasbeton födémekben, és a gömbtér héjszerkezetében elhelyezett csõhálózatokat. Ezek a hõtároló szerkezetek télen fûtik, nyáron hûtik az épületet, miáltal az épületbelsõ felületei nemcsak kellemes komfort-hõmérsékletet vesznek fel, hanem az emberekben mindig melegebb, ill. hidegebb szubjektív hõérzetet alakítanak ki, mint ami a házban valóban uralkodik. Árnyékolást a tetõ kollektorai és a homlokzat légrétegében transzlucens mûanyagfóliái végzik, melyekre áramot termelõ napelemeket nyomtatnak. Az uralkodó szélenergiák hasznosításával a duplahomlokzat légrétegének átszellõztetése meggátolja a ház további felmelegedését. A technikai berendezések és az emberek, mint belsõ hõforrások, teljes mértékben elegendõk az épület fûtéséhez, konvencionális fûtésre nincs szükség. A koncert és konferenciagömb változtatható kubatúrájával a rugalmas befogadóképesség igényeit elégíti ki. A gömbtér mozgatható kupolatetõ szerkezete akusztikai okokból egy speciális álmennyezettel van ellátva, ahol rezonátorfóliákkal a rendezvények hanghullámaiból elektromos áramot fejlesztenek. Mindkét utóbbi példában visszatér a 60-as évek klímautópiáinak vörös fonala egy lényeges különbséggel: ökológiai kérdésekre szintén technikai lehetõségekkel keresünk választ, a megoldás viszont egyre jobban viselkedik úgy, mint egy intelligens organizmus, amely bõrével, az épületburok szerkezetével, a behatásokra reagál, változik és a ház energiaháztartását szabályozza.
PTE PMMK Épületszerkezettan tanszék Ökológia az építészetben 2 ESNB 052 220v4
13
4. Modul elõadás Mikroklíma csarnokok
Kistelegdi, Ifj. Kistelegdi: Koncert és konferenciaközpont, Pécs, díjazott pályázat
Kistelegdi, Ifj. Kistelegdi: Koncert és konferenciaközpont, Pécs, díjazott pályázat - ENERGIAKONCEPCIÓ
PTE PMMK Épületszerkezettan tanszék Ökológia az építészetben 2 ESNB 052 220v4
14
