Összefoglaló lap A TANÁCS 2081/92 (EGK) RENDELETE
SZŐREGI RÓZSATŐ (EK szám: OEM ( X )
) OFJ ( )
Ez az összefoglaló lap csak tájékoztató jelleggel készült. A részletes adatok – különösen az érintett OEM-t, illetve OFJ-t viselő termékek előállítóira vonatkozóan – megtekinthetők a nemzeti szinten vagy az Európai Bizottságnál hozzáférhető termékleírás teljes változatában.1
1.
A tagállam felelős szervezeti egysége Név: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – Élelmiszeripari Főosztály Cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Tel: (36 -1) 301-4486 vagy (36-1) 301-4419
2.
Fax: (36-1) 301-4808
Csoportosulás 2.1. Név:
Szőregi Virág-Dísznövény Áfész
2.2. Cím:
H-6771 Szeged-Szőreg, Hősök tere 5.
Telefon:
(36-62) 406-606
Fax:
(36-62) 405-138
E-mail:
[email protected]
2.3. Összetétel: termelők/feldolgozók ( X ) egyéb ( ) 3.
A termék típusa: 3.5 csoport (Virágok és dísznövények)
4.
A termékleírás (a 4. cikk (2) bekezdése szerinti követelmények összefoglalása) 4.1.
Név: Szőregi rózsatő
4.2.
Leírás:
Az értékesítésre kerülő szabadgyökerű rózsatő egy alanyból és a rászemzett nemes fajtából áll. Az értékesítésre alkalmas rózsatövek szárhosszúsága 40 cm, futó rózsáknál 50 cm. A vessző átmérője teahybrideknél 8 mm, polyantha fajta csoportnál 7 mm. Legalább 2 vessző a szemzés helyétől ered, ezeket már kitermelés előtt lelevelezték, azaz a felesleges levelektől megfosztották, illetve vadalták, vagyis vadhajtásait tőből levágták. A vessző gyökérnyak meghosszabbított vonalával bezárt szöge legfeljebb 45º. Főgyökere legalább 2 darab 25 cm hosszúságú, erősen, dúsan elágazó gyökér, amely a szemzéstől 10 cm-en belül elágazik.
1
Európai Bizottság, Mezőgazdasági Főigazgatóság, A mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos politika, B-1049 Brüsszel
Minőségi követelmények: A rózsatöveket leggyakrabban illatos virágaikért termesztik, melyek tulajdonságait egyértelműen meghatározza a termesztéshez felhasznált tövek minősége, ezért elengedhetetlen követelmény, hogy az egyedek mind egészségesek legyenek. Egészséges rózsatövön azt a tövet értjük, amely állati kártevőktől, vírusos, baktériumos és gombás betegségektől mentes. A termelők a termeléshez szükséges alanyokat maguk állítják elő, vagy a Szőregi Virág-Dísznövény Áfész-tól szerzik be. A kiváló minőség biztosítása érdekében a rózsák termesztésének és értékesítésének meg kell felelnie a Magyar Szabványnak (MSZ 12174:1996), és azon túlmenően további minimumkritériumoknak, amelyek teljesülése alapján a rózsatöveket a következő osztályokba sorolják. A szabadgyökerű, tövétől elágazó rózsa általános követelményei: főgyökérzete legyen legalább 2 db, 20 cm hosszúságú, erőteljes, dúsan elágazó, a vessző legyen fajtára jellemző erősségű, lehetőleg 1 éves, teljes hosszában beérett, lombtalan; futó és parkrózsák esetében a vessző hossza legyen legalább 40 cm, miniatűr rózsa esetében 20 cm, az összes többi fajtacsoportnál 30 cm. A szabadgyökerű, törzses rózsa általános követelményei: főgyökérzete legyen legalább 2 db, 20 cm hosszúságú, erőteljes, dúsan elágazó, a törzs legyen egyenes, erős, oldalhajtásoktól mentes, a törzs átmérője a korona alatt legyen legalább 9 mm, alacsony törzsű esetén a törzs magassága a gyökérnyaktól a koronáig mérve legyen legalább 40 cm, félmagas törzsű esetén 60 cm, magas törzsű esetén 80 cm, csüngő koronájú esetén 140 cm, a vessző legyen fajtára jellemző erősségű, legfeljebb 1 éves, teljes hosszában beérett, lombtalan állapotú; futó és parkrózsák esetében a vessző hossza legyen legalább 40 cm, miniatűr rózsa esetében 20 cm, az összes többi fajtacsoportnál 30 cm. A rózsatövek követelményei az I-II. osztályba való besorolás alapján: I. osztályú kategóriába kerül az a rózsatő, amely: szabadgyökerű, tövétől elágazó rózsa esetében szemzéseiből legalább 3 ág képződik, a harmadik a szemzéstől 5 cm-en belül elágazhat és összág átmérője 24 mm, de minden egyes ágnak minimum 6 mm-es átmérővel kell rendelkeznie;
2
szabadgyökerű törzses rózsa esetében két szemzésből kiágazó, legalább 3 db vesszővel rendelkezik. II. osztályba sorolják azt a rózsatövet, amely: szabadgyökerű, tövétől elágazó rózsa esetében szemzéséből legalább 2 ág ered, és összág átmérője minimum 16 mm, és minden ága minimum 6 mm-es; szabadgyökerű törzses rózsa esetében egy szemzésből kiágazó, legalább 2 db vesszővel rendelkezik. Minden olyan rózsatő, amely a fenti követelményeket nem teljesíti selejtnek minősül. Az ilyen tövek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, ezeket égetéssel vagy komposztálással meg kell semmisíteni. 4.3.
Földrajzi terület:
Szeged-Szőreg, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget (Csongrád megye) 4.4.
A származás igazolása:
Minden termelőnek tudnia kell igazolni a szaporítóanyag eredetét, kötelesek gondoskodni arról, hogy a rózsatövek az exportra előírt növény-egészségügyi előírásoknak megfeleljenek, kötelesek a hatósági ellenőrzés lefolytatását biztosítani, és ezzel
kapcsolatosan
nyilvántartást
eseménynaplóban nyilvántartani:
vezetni.
A
termelő
köteles
továbbá
a terület helyrajzi számát, helyszínrajzát; az
előveteményt; a telepített alany darabszámát, fajtáját és eredetét; a telepítésről térképet; a szemzési ütemtervet és annak, megvalósulását; a fajtánként leszemzett mennyiséget; a természeti csapás okozta károsodást; a végtermék mennyiségét és minőségi megoszlását, valamint az értékesítés időpontját és az értékesített mennyiséget fajták szerint. Minőségi megoszlás szerint az I. osztályú rózsatöveket fehér, a II. osztályúakat rózsaszín címkével látják el, amely tartalmazza a fajtanevet és a termelőt azonosító termelői számot. E szám alapján a termelőt Európa egész területén azonosítani lehet.
3
4.5.
Az előállítás módja2:
A munkafolyamat az alanyok beszerzésével és termesztésével kezdődik. Ezeket a termelők vagy önállóan állítják elő, vagy a Szőregi Virág-Dísznövény Áfész-tól vásárolják. Ha a termelők az alany előállítását választják, akkor a magokat ősszel vagy tavasszal kell elvetni, annak függvényében, hogy a hidegkezelést mesterséges, vagy természetes úton bonyolítják-e le. A magcsemeték kitermelése késő ősszel történik. (Ha őszi volt a vetés, az azt követő őszön, ha tavaszi volt az alany előállítása, a tavaszt követő ősszel.) A csemetéket felszedést követően gyökérnyak-vastagság szerint válogatni és kötegelni kell. A munkafolyamat ezen szakaszában van lehetőség az értékesítésre, azaz a magcsemete megvásárlására (annak a termelőnek, aki nem maga állítja elő). A saját előállítású, illetve vásárolt kötegeket árkokban ferdén el kell vermelni, földdel takarni vigyázva, hogy a vesszők mindenütt egyenletesen, ¾ részükig takarva legyenek. A munkafolyamat következő fázisa a talajelőkészítés az ültetéshez. A Tisza-Maros talaja kiváló a rózsatermesztéshez, de így is vigyázni kell, hogy tápanyagban gazdag, gyommentes talajba kerüljön a vadalany. Rózsa termesztésénél a vetésforgó alkalmazása kötelező. Előveteményként gabonaféléket, lucernát kell termeszteni. Az elővetemény betakarítása után növényvédelmet, majd ősszel mélyszántást (30-40 cm) kell végezni, az elmunkálás tárcsázással vagy talajmaróval történik. Az időjárás miatti késedelem esetén tavasszal boronálással történik a talaj egyengetése. Az ültetést február közepén, március elején kell végezni. Az alanyokat méret szerinti sorrendben ültetik a legvastagabbal kezdve a legvékonyabbig. Az alanyokat az ültetéshez elő kell készíteni: a gyökereket 17 cm-ig kell visszavágni, a vesszőket szintén vissza kell metszeni 10 cm-ig. Az ültetésnél a kézi ültetés jellemző, de géppel is végezhetik. A sortávolság 80-90 cm, a tövek távolsága 12-14 cm. Ültetés után bakhátat készítenek. Az ültetési mélység nagyon fontos: a csemete nyaki részének 2-3 cm-rel a föld fölé kell kerülnie, hogy könnyen szemezhető legyen. A növényeket ápolni és védeni kell a termelési ciklus egésze alatt. A talajművelés a gyomokat és a kártevők gazdáit pusztítja el. Tápanyag utánpótlással a rózsa ellenálló 2
Ebben a pontban kell egyértelműen feltüntetni a termeléssel ill. forgalomba hozatallal kapcsolatos minden főbb követelményt. Különösen az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) esetében szükséges megadni az előállítás minden olyan lépését, amelyeket az érintett földrajzi területen kell elvégezni (pl. a nyersanyagok előállítása, az előállítás lépései ill. egyéb műveletek). Minden oltalom alatt álló eredetmegjelölés és földrajzi jelzés esetében fel kell tüntetni az olyan egyéb műveletet, mint például darabokra vagy szeletekre vágás, reszelés, csomagolás, illetve palackozás stb., amelyeket az érintett földrajzi területen kell elvégezni.
4
képessége javul, ehhez műtrágya, de lehetőleg szerves szarvasmarha trágya használatos.
A
vetésváltással
megakadályozhatjuk
a
specifikus
kártevők
elszaporodását. A vadalanyokat rendszeresen gyommentesíteni kell, amit gépi rotátorozással, ekézéssel és kézi kapálással végeznek. Ez biztosítja a talaj megfelelő levegőztetését is. Ezt évente 4-6 alkalommal kell elvégezni. A növényeket rendszeresen kell permetezni gombás betegségek és kártevők ellen. Az öntözési munka is nagyon fontos, azonban ez az időjárás függvénye. A megeredéstől komplex műtrágya alkalmazható. Az ültetést követő szemzés július második felétől szeptember elejéig tart. A rózsa esetében alvószemzést kell alkalmazni. A szemzési munka három jól elkülöníthető munkafolyamatból áll: a vadalanyok kinyitása, szemzés, kötözés. A szemeket az előző évben beszemezett, közepesen elvirágzott nemes rózsa fajtákról kell szedni. A szemzés sikeressége 2-3 hét után mérhető le, amikor a kötöző anyagot leszedik. A szemzési biztonság akár 90%-nál is nagyobb lehet, amennyiben a szemzést júliusban befejezik. Ha a szemzés eredése nagyon rossz és még adja a héját az alany, akkor rá lehet szemezni újra. A szemzés utáni munkák első lépése, hogy télen az alanyokat kombinált műtrágyával megszórják. A rózsatő tavaszi munkái a 2. évben a visszavágással kezdődnek. Ezután a szem fölött az alanyt éles metszőollóval le kell vágni. A hajtások között található vadhajtást el kell távolítani. A nemes hajtásokat vissza kell csípni a kihajtás után 5-10 cm-re, hogy a tő bokrosodjon. A nemes rózsatő tavaszi és nyári munkálatai közé tartozik még a rendszeres gépi gyomirtás, kézi kapálás, permetezés. A nyár folyamán az így keletkezett rózsatőről kell leszedni a vadalanyok szemzéséhez szükséges vesszőket, és e művelet után a rózsatövek ágait 40-50 cm magasságban vissza kell vágni. Az őszi időszakkal beköszönt a kitermelés. A rózsatövek szedésének optimális ideje október. A kiszedés előtt a rózsatöveket 40 cm magasságban vissza kell vágni. Szedéskor az emelővillás traktorral kiszántott és kifordított rózsatöveket levelezni, vadalni, osztályozni, kötegelni és címkézni kell. A rózsatöveket osztályozás és kötegelés után lehetőség szerint minél gyorsabban hűvös helyre kell szállítani, valamint a kiszáradás ellen védeni kell. A tárolásra olyan hűtő a legalkalmasabb, amely télen és nyáron is 0-2 ºC-ot tud biztosítani.
5
A csomagolás célja, hogy a rózsatövek gyökerét a forgalmazás során megóvjuk a kiszáradástól és a mechanikus sérülésektől. A csomagolás alapanyaga tőzeg és faforgács megfelelő arányú (50-50%) keveréke. Ezt poliészter vagy papír fogja össze, ez utóbbi a papírhengerrel együtt elültethető, amely a talajban lebomlik. Az azonos osztályú töveket tízesével összekötegelik, úgy hogy a gyökérnyak egy magasságba essen, szinte összesimuljon, erre a kötegre teszik a címkét. Az így keletkezett 10 darabos kötegekből ötöt szintén összekötnek. Amennyiben a tízes köteg megbontásra kerül, elveszíti eredetmegjelölését. 4.6.
Kapcsolat a földrajzi területtel:
A szőregi rózsatő különleges minősége egyrészt a termelés több mint száz éves múltra visszatekintő hagyományaiban, másrészt a földrajzi terület kiváló éghajlati és geológiai adottságaiban rejlik. A szeged-szőregi tájban kezdetben Új-Szegeden indult el a rózsatermesztés, a rózsaoltványok és a vágott virágok piaci értékesítése a XIX. század vége felé. A szőregi rózsatermesztés története összefűződik a szegedi és új-szegedi termelés hagyományaival, illetve a kertészetek fejlődésével. A szegedi faiskolákból kikerült fiatal szemzőmesterek Szőregen telepedtek le, kicsi 400-800 négyszögöles telkeken külön is, saját maguknak is kertészkedtek. Faiskolát létesítettek és a kész oltványokat többnyire a munkaadó szegedi faiskolás rendeléseivel együtt értékesítették. Az 1900as évek elején megindult Szőregen egy új gazdasági ág, amelynek úttörői mind kivétel nélkül szegény, földnélküli bérlő parasztok, zsellérek, napszámosok voltak. A szőregi kiskertészek, mivel gyakorlati szakemberek voltak, munkájukat művészi tökélyre emelték és miután saját szemzési munkájukat otthon elvégezték, elmentek messzi vidékre is szemezni és híressé tették Szőreget munkájuk által. Ez a kis csoport vált tanítójává a jelenlegi kertészcsoportnak. A szőregi rózsakultúra 1927-ben élte fénykorát. A kis faiskolások egymásra voltak utalva. Különösen az értékesítéssel voltak gondjaik, ezért 1936-ban megalakították első szövetkezetüket. 1938-ban a szeged-szőregi faiskolák összes területe 350 kh3 volt, és 1.250.000 oltványt állítottak elő. A többi faiskola területe az országban 850 holdat tett ki, és ezek 2.040.000 oltványt termeltek. 3
Kh. Kataszteri hold. 1kh=1600 négyszögöl=0,5755 ha=5755m²
6
A szeged-szőregi faiskolákból az export már a XX. század első éveiben megindult. Az 1929-1931-es évek átlagát alapul véve az ország összes faiskolai exportjának 63,6%át, azaz 587.000 oltványt a szeged-szőregi faiskolák szolgáltatták, ami hűen tükrözi, hogy ezek a kis faiskolák kitűnő oltványt neveltek. A termesztés hagyományai mellett a kiváló környezeti feltételek kötik a rózsatövet Szőreghez. Jó minőségű, ellenálló és erős rózsatövek előállításához három környezeti feltétel szükséges: jó minőségű tápanyagban gazdag talaj, megfelelő vízellátottság és kellő mennyiségű napsütés. A rózsa a jó tápanyag-állapotú, jó szerkezetű, középkötött és középkötött mezőségi vályog, valamint öntés és hordaléktalajon fejlődik legjobban. Ezeknek a feltételeknek kiválóan megfelel a Tisza és a Maros által bezárt terület, ahol a szövetkezet és tagjai a rózsatermesztést folytatják. Kedvező a talaj vízellátása is, biztosított az öntözési lehetőség, optimális a relatív páratartalom a vizek közelsége miatt. Az éves átlagos csapadékmennyiség 580 mm. A rózsatermesztés környezeti feltételei közül a legfontosabb a fény, mivel ez szolgáltatja a fotoszintézishez szükséges energiát. A rózsatő minőségét a napsütéses órák száma mellett nagyban befolyásolja a naphossz, a fényerősség valamint a fényenergia. Szeged és környéke a napsütéses órák számát tekintve nagyon kedvező a rózsatermesztéshez, ez az érték 2100 óra, azaz meghaladja az országos átlagot. Minden tényezőt összevetve megállapítható,
hogy
a
termesztéshez
szükséges
feltételek
Magyarország
viszonylatában Szőregen és környékén a legjobban biztosítottak. Tehát a szőregi rózsatő termesztése több mint száz éves múltra tekint vissza, és az országban egyedülálló hagyományokkal rendelkezik. A termesztés feltételei kiválóak, mind a talaj minőségének, mind a napsütéses órák számának, mind pedig az itt dolgozók szakértelmének köszönhetően. Az évszázados hagyományokat figyelembe véve kialakult egy olyan gyakorlati szakértelemmel rendelkező, több generációs réteg, amely a termesztéshez elengedhetetlen feltétel. 4.7.
Ellenőrző szerv: Név: Cím: Postacím: Telefon: E-mail:
Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24. 1525 Budapest 114. Pf.93. (36-1) 212-3127, (36-1) 212-4300
[email protected]
7
4.8.
Jelölés:
Az I. osztályú rózsatöveket fehér, a II. osztályúakat rózsaszín címkével látják el, amely tartalmazza a fajtanevet és a termelőt azonosító termelői számot. A továbbértékesítésre szánt rózsatöveket előbb tízesével, majd ötösével kötegelik. Ebben az esetben legalább a tízesével kötegelt termékeken kell teljesülnie a fent említett jelölési követelményeknek. Amennyiben a tízes kötegek megbontásra kerülnek, elveszítik védett eredetmegjelölésüket. A címkén olvasható a következő felirat: „Szőregi rózsatő”, és található a következő ábra:
4.9.
Nemzeti követelmények:
MSZ 12174:1996 jelű szabvány a Szabadföldi rózsákról.
8
