90 minut

Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a :

Državni izpitni center

SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK

*M12141111M* Izpitna pola 1 1. feladatlap

Torek, 12. junij 2012 / 90 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Kandidat prinese nalivno pero ali kemični svinčnik, svinčnik HB ali B, radirko, šilček, računalo brez grafičnega zaslona in možnosti računanja s simboli ter geometrijsko orodje. Kandidat dobi list za odgovore. Priloga s konstantami in enačbami je na perforiranem listu, ki ga kandidat pazljivo iztrga. Engedélyezett segédeszközök: a jelölt töltőtollat vagy golyóstollat, HB-s vagy B-s ceruzát, radírt, ceruzahegyezőt, csak műveleteket végző zsebszámológépet, geometriai eszközöket hoz magával. A jelölt válaszai lejegyzésére is kap egy lapot. A képletek és az egyenletek a perforált lapon találhatók, amelyet a jelölt óvatosan kitéphet. SPLOŠNA MATURA

Navodila kandidatu so na naslednji strani. A jelöltnek szóló útmutató a következő oldalon olvasható.

Ta pola ima 20 strani, od tega 1 prazno. A feladatlap 20 oldalas, ebből 1 üres. © RIC 2012

2

M121-411-1-1M

NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma vpišite svojo šifro (v okvirček desno zgoraj na prvi strani in na list za odgovore). Izpitna pola vsebuje 35 nalog izbirnega tipa. Vsak pravilen odgovor je vreden 1 točko. Pri reševanju si lahko pomagate s podatki iz periodnega sistema na strani 3 ter s konstantami in enačbami v prilogi. Rešitve, ki jih pišite z nalivnim peresom ali s kemičnim svinčnikom, vpisujte v izpitno polo tako, da obkrožite črko pred pravilnim odgovorom. Sproti izpolnite še list za odgovore. Vsaka naloga ima samo en pravilen odgovor. Naloge, pri katerih bo izbranih več odgovorov, in nejasni popravki bodo ocenjeni z 0 točkami. Zaupajte vase in v svoje zmožnosti. Želimo vam veliko uspeha.

ÚTMUTATÓ A JELÖLTNEK Figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót! Ne lapozzon, és ne kezdjen a feladatok megoldásába, amíg azt a felügyelő tanár nem engedélyezi! Ragassza vagy írja be kódszámát a feladatlap első oldalának jobb felső sarkában levő keretbe, valamint a válaszait tartalmazólapra! A feladatlap 35 feleletválasztós feladatot tartalmaz. Minden helyes válasz 1 pontot ér. Számításkor használja fel a feladatlap 4. oldalán levő periódusos rendszer, valamint az állandókat és egyenleteket tartalmazó melléklet adatait! A feladatlapban töltőtollal vagy golyóstollal karikázza be a helyes válasz előtti betűjelet! Válaszait folyamatosan jelölje a válaszokat tartalmazó lapon! Mindegyik feladat esetében csak egy válasz a helyes. Ha valamelyik feladat esetében több betűjelet karikáz be, illetve nem egyértelműek a javításai, válaszát 0 ponttal értékeljük. Bízzon önmagában és képességeiben! Eredményes munkát kívánunk!

M121-411-1-1M

3

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

francium 87

Fr

cézium 55 (223)

Cs

rubídium 37 133

Rb

kálium 19 85,5

K

nátrium 11 39,1

Na

lítium 3 23,0

Li

hidrogén 1 6,94

H

Sc

45,0

Ti

47,9

Y

szimbólum

V

Db

tantál 73 (268)

Ta

nióbium 41 181

Nb

vanádium 23 92,9

50,9

protaktínium 91

tórium 90

Pa

59 231

Th

144

Nd

urán 92

U

60 238

prazeodimium neodímium

Pr

141

seaborgium 106

Sg

volfrám 74 (271)

W

molibdén 42 184

Mo

króm 24 96,0

Cr

52,0

rendszám

Tc

mangán 25 (98)

Mn

54,9

Fe

55,8

Co

58,9

150

Sm

hassium 108

Hs

ozmium 76 (277)

Os

ruténium 44 190

Ru

vas 26 101

Ni

58,7

Cu

63,5

Np

neptúnium 93

Pu

plutónium 94

Ds

platina 78 (281)

Pt

palládium 46 195

Pd

nikkel 28 106

Rg

arany 79 (272)

Au

ezüst 47 197

Ag

réz 29 108

Eu

152

Am

amerícium 95

kűrium 96

Cm

gadolínium 64 (247)

157

Gd

berkélium 97

Bk

terbium 65 (247)

Tb

159

meitnerium darmstadtium roentgenium 109 111 110

Mt

irídium 77 (276)

Ir

ródium 45 192

Rh

kobalt 27 103

prométium szamárium európium 61 62 63 (237) (244) (243)

Pm

(145)

bohrium 107

Bh

rénium 75 (272)

Re

technécium 43 186

az elem neve

cérium 58 232

Aktinidák

140

ruthefordium dubnium 104 105

Rf

hafnium 72 (267)

Hf

cirkónium 40 178

Zr

titán 22 91,2

Ce

aktínium 89

Ac

lantán 57 (227)

La

ittrium 39 139

szkandium 21 88,9

Lantanidák

rádium 88

Ra

bárium 56 (226)

Ba

stroncium 38 137

Sr

kalcium 20 87,6

Ca

magnézium 12 40,1

Mg

berillium 4 24,3

Be

Zn

65,4

Ga

Es

holmium 67 (252)

165

Ho

tallium 81

Tl

indium 49 204

In

gallium 31 115

kalifornium einsteinium 98 99

Cf

diszprózium 66 (251)

163

Dy

higany 80

Hg

kadmium 48 201

Cd

cink 30 112

alumínium 13 69,7

Al

bór 5 27,0

B

III 10,8

relatív atomtömeg

II

9,01

V

N

Md

túlium 69 (258)

169

Tm

bizmut 83

Bi

antimon 51 209

Sb

arzén 33 122

As

foszfor 15 74,9

P

nitrogén 7 31,0

14,0

fermium mendelévium 100 101

Fm

erbium 68 (257)

Er

167

ólom 82

Pb

ón 50 207

Sn

germánium 32 119

Ge

szilícium 14 72,6

Si

szén 6 28,1

C

IV 12,0

VI

O

nobélium 102

No

itterbium 70 (259)

173

Yb

polónium 84

Po

tellúr 52 (209)

Te

szelén 34 128

Se

kén 16 79,0

S

oxigén 8 32,1

16,0

VII

F

Lu

laurencium 103

Lr

lutécium 71 (262)

175

asztácium 85

At

jód 53 (210)

I

bróm 35 127

Br

klór 17 79,9

Cl

fluor 9 35,5

19,0

radon 86

Rn

xenon 54 (222)

Xe

kripton 36 131

Kr

argon 18 83,8

Ar

neon 10 39,9

Ne

hélium 2 20,2

He

VIII 4,00

I

1,01

AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE

4 M121-411-1-1M

M121-411-1-1M

5

Konstante in enačbe srednji polmer Zemlje

rz  6370 km

težni pospešek

g  9,81 m s2

hitrost svetlobe

c  3,00  108 m s 1

osnovni naboj

e0  1,60  1019 As

Avogadrovo število

N A  6,02  1026 kmol1

splošna plinska konstanta

R  8,31 103 J kmol1 K 1

gravitacijska konstanta

G  6,67  1011 Nm2 kg2

električna (influenčna) konstanta

 0  8,85  1012 As V1 m1

magnetna (indukcijska) konstanta

0  4  107 V s A 1 m1

Boltzmannova konstanta

k  1,38  10 23 J K 1

Planckova konstanta

h  6,63  10 34 J s  4,14  10 15 eV s

Stefanova konstanta

  5,67  10 8 W m2 K 4

poenotena atomska masna enota

mu  1 u  1,66054  1027 kg  931,494 MeV/c2

lastna energija atomske enote mase

muc2  931,494 MeV

masa elektrona

me  9,109  1031 kg  1 u/1823  0,5110 MeV/c2

masa protona

mp  1,67262  1027 kg  1,00728 u  938,272 MeV/c2

masa nevtrona

mn  1,67493  1027 kg  1,00866 u  939,566 MeV/c2

Gibanje

Sila

Energija

s  vt

g r  g

s  vt

F G 2

rz

2

2

r m1m2 r2

 

AFs

A  Fs cos

s  v0t  at 2

r 3  konst. t02

2 Wk  mv 2

v  v0  at

F  ks

Wp  mgh

v2  v02  2as

F  pS

  1

F  kt Fn

  2p

F   gV

vo  2pr t0

F  ma

t0

vo2 r s  s0 sin  t

ar 





 



G  mv

2 Wpr  ks 2 A P t

A   p V



F t   G

v   s0 cos  t

M  rF sin

a   s0 sin  t

p   gh

2

A  Wk  Wp  Wpr

6

M121-411-1-1M

Elektrika

Magnetizem

Nihanje in valovanje

I e t

F  Il  B

t0  2p m k

F  IlB sin

t0 = 2p l g

F





e1e2 4 0 r 2

 

  

F  eE

U Es  E

 

Ae e

e 2 0 S

e  CU 0 S

F  ev  B I B 0 2pr  NI B 0 l

t0 = 2p LC

M  NISB sin

j

c   d sin  N  P 4pr 2

 c

  BS cos

   0 1 v

2 2 We  CU  e 2 2C

U i  lvB



U  RI

Ui   SB sint

c=

U i   F t F L I

sin  c v

C

R U ef

l

l S U I  0 ; I ef  0 2 2

P  UI

Toplota

n m  N M NA

1 v c

Fl m

2 Wm  LI 2 U1 N1  U 2 N2

Optika c n 0 c

pV  nRT

sin   c1  n2 sin  c2 n1

l   l T

1  11 f a b s b p a

V  V T

0

Moderna fizika

Wf  h Wf  A i  Wk Wf  Wn W  mc 2

A  Q  W

N  N0 2

Q  cmT

  ln 2

Q  qm

A  N

W0  3 kT 2 Q P t P   S T l P j S

j  T 4

t1/2

 t t1/ 2

 N0 e  t

M121-411-1-1M

7

Állandók és egyenletek a Föld átlagos sugara

rz  6370 km

nehézségi gyorsulás

g  9,81 m s 2

fénysebesség

c  3,00  108 m s1

elemi töltés

e0  1,60  10 19 A s

Avogadro-szám

N A  6,02  1026 kmol1

egyetemes gázállandó

R  8,31 103 J kmol1 K 1

gravitációs állandó

G  6,67  1011 N m2 kg2

elektromos (influencia) állandó

 0  8,85  10 12 A s V 1 m1

mágneses (indukciós) állandó

0  4   10 7 V s A 1 m 1

Boltzmann-állandó

k  1,38  1023 J K 1

Planck-állandó

h  6,63  1034 J s  4,14  1015 eV s

Stefan-állandó

  5,67  10 8 W m2 K 4

egységes atomi tömegegység

mu  1 u  1,66054  10 27 kg  931,494 MeV/c 2

atomi tömegegység energiája

mu c 2  931, 494 MeV

elektron tömege

me  9,109  10 31 kg  1 u/1823  0,5110 MeV/c 2

proton tömege

mp  1,67262  1027 kg  1,00728 u  938,272 MeV/c 2

neutron tömege

mn  1,67493  10 27 kg  1,00866 u  939,566 MeV/c 2

Mozgás

Erő

s  vt

Energia

g r  g

s  vt 2

AFs

r2

A  Fs cos

m1m2

s  v0t  at 2

F G

v = v 0 + at

r 3  konst. t02

2

2

v  v0  2as

  1

r2

F  ks

t0

F  pS

  2p

F  kt Fn

vo  2pr t0

F   gV





s  s0 sin t

F  ma   G  mv   Ft  G

v   s0 cos t

M  rF sin

a   2 s0 sin  t

p   gh

ar 

vo 2 r

 

rz2

2 Wk  mv 2

Wp  mgh 2 Wpr  ks 2

P A t A  Wk  Wp  Wpr

A   pV

8

M121-411-1-1M

Elektromosság

Mágnesesség

I e t

F



F  Il  B

F  IlB sin

  

e1e2

F  ev  B

4p 0 r 2



F  eE

B



U Es  E

Ae e

e

c  

l

U i  lvB

U i   F t

U  RI

LF I

l S

U ef 

U0 2

; I ef 

P  UI

Hőtan

n m  N M NA

pV  nRT l   l T V  V T A  Q  W Q  cmT Q  qm W0  3 kT 2

P

Q t

P   S T l jP S j  T 4

d sin  N  P 4pr 2

j

 c

   0 1 v

U i   SB sin t

l

2 2 We  CU  e 2 2C

R

t0 = 2p l g

0 NI

F = BS cos a

0 S

t0  2p m k

t0 = 2p LC

M  NISB sin

2 0 S

Rezgések és hullámok

0 I 2pr

B

e  CU

C

 



I0 2

2 Wm  LI 2

 

0 1 v c

c=

Fl m

sin   c v

U1 N1  U 2 N2

Fénytan

n

c0 c

sin   c1  n2 sin  c2 n1

1  11 f a b s b p a

Modern fizika

Wf  h Wf  A i  Wk Wf  Wn W  mc2 N  N0 2

  ln 2 t1/2

A  N

 t t1/ 2

 N0 e  t

M121-411-1-1M

1.

9

Katera od spodaj naštetih enot je osnovna? A felsorolt egységek közül melyik számít alapegységnek?

2.

A

Pascal. / Pascal.

B

Newton. / Newton.

C

Kilogram. / Kilogramm.

D

Watt. / Watt.

Spodnji graf kaže, kako se s časom spreminja hitrost telesa. Kateri fizikalni količini je enaka strmina premice na grafu? Az alábbi grafikonon a test sebességének időbeni változása látható. Melyik fizikai mennyiségnek felel meg az egyenes meredeksége?

3.

A

Pospešek. / Gyorsulás.

B

Čas. / Idő.

C

Pot. / Út.

D

Sila. / Erő.

v

t

Katera slika pravilno kaže vektorja hitrosti in pospeška za avto, ki pelje z leve proti desni in zavira? Melyik ábra mutatja helyesen az autó sebességének és gyorsulásának vektorát, ha az autó balról jobbra halad, és fékez?

 v  a

A 4.

 v  a

B

 v  a

C

 v  a

D

Telo, ki sprva miruje, se v prvih dveh sekundah enakomerno pospešenega gibanja premakne za 4,0 m . Kolikšen je premik telesa v prvih štirih sekundah gibanja? A kezdetben nyugalomban levő test egyenletesen gyorsuló mozgást végezve az első két másodpercben 4,0 m -t mozdul el. Mekkora a test elmozdulása az első négy másodperc alatt?

A

8,0 m

B

12 m

C

16 m

D

32 m

10

5.

M121-411-1-1M

Telo enakomerno kroži. Katera od navedenih trditev je pravilna? A test egyenletesen kering. Az alábbi állítások közül melyik igaz?

6.

A

Velikost obodne hitrosti se ne spreminja, smer hitrosti se spreminja. A kerületi sebesség nem változik, a sebesség iránya változik.

B

Velikost obodne hitrosti se stalno spreminja, smer pa ne. A keületi sebesség nagysága folyamatosan változik, iránya pedig nem.

C

Velikost in smer obodne hitrosti se stalno spreminjata. A kerületi sebesség nagysága és iránya folyamatosan változik.

D

Velikost in smer obodne hitrosti se ne spreminjata. A kerületi sebesség nagysága és iránya nem változik. 



Na majhno telo delujeta dve sili ( F1 in F2 ) tako, kakor kaže slika. Kateri odgovor pravilno kaže  silo ( F3 ), s katero bi lahko uravnovesili sili, ki delujeta na opazovano telo? 



Egy kicsi testre az ábrán látható módon két erő hat ( F1 és F2 ). Melyik válasz mutatja helyesen  azt az ( F3 ) erőt, amellyel kiegyensúlyozhatnánk a megfigyelt testre ható két erőt?

 F2  F1

 F3

 F2

 F2

 F3

 F2

 F2

 F1

 F1

 F1

 F3 A 7.

B

 F1  F3

C

D

Slika kaže nitno nihalo v skrajni legi med nihanjem. V katero smer kaže v tem trenutku rezultanta vseh sil na nihalo? Az ábrán látható fonalinga lengés közben fordulópontjában van. Mely irányba mutat ekkor az ingára ható összes erő eredője?

 F 0

A

B

C

D

M121-411-1-1M

8.

11

Klada drsi po klancu. Katera od navedenih sil ji povečuje hitrost? A lejtőn egy téglatest csúszik. A felsorolt erők közül melyik növeli meg a sebességét?

9.

A

Teža klade. / A téglatest súlya.

B

Sila zračnega upora na klado. / A téglatestre ható légellenállás.

C

Sila trenja. / A súrlódási erő.

D

Sila lepenja. / A tapadási erő.

3 Zemlja je okrogla in ima polmer 6400 km ter maso 6,0  10 24 kg . Prostornina krogle je 4r . 3 Kolikšna je povprečna gostota Zemlje? 3 A Föld gömbölyű, sugara 6400 km , tömege pedig 6,0  10 24 kg . A gömb térfogata 4r . 3 Mekkora a Föld átlagos sűrűsége?

A

1,5 g cm 3

B

3,5 g cm 3

C

5,5 g cm 3

D

7,5 g cm 3

10. Katera skica pravilno prikazuje par zvezd, ki druga na drugo delujeta z gravitacijsko silo? Masa desne zvezde je dvakrat večja od mase leve. Melyik ábra mutatja helyesen az egymásra gravitációs erőt kifejtő két csillagot? A jobb oldali csillag tömege kétszerese a bal oldaliénak.

A

B

C

D

11. Kolikšna je velikost sunka sile, ki zmanjša gibalno količino petkilogramske krogle s 3,0 kg m s1 na 1,0 kg m s1 ? Mekkora az az erőlökés, amely az ötkilogrammos gömb lendületét 3,0 kg m s1 -ről 1,0 kg m s1 re csökkenti?

A

10 kg

B

2,0 N s

C

50 N

D

0, 40 m s 1

12

M121-411-1-1M

12. Košarkarska žoga in žogica za namizni tenis imata enaki kinetični energiji. Ustavimo ju tako, da nanju delujemo z enako velikima silama nasproti smeri gibanja. Katera žoga med ustavljanjem prepotuje daljšo razdaljo? Egy kosárlabdának és egy pingponglabdának azonos a mozgási energiája. Leállításukhoz azonos nagyságú, mozgásirányukkal ellentétes irányú erőt fejtünk ki rájuk. Melyik labda tesz meg leállás közben nagyobb távolságot?

A

Košarkarska žoga. A kosárlabda.

B

Žogica za namizni tenis. A pingponglabda.

C

Obe žogi prepotujeta enaki razdalji. Mindkét labda ugyanakkora távolságot tesz meg.

D

Žog ne moremo ustaviti z enakima silama, saj sta njuni masi različni. A labdákat nem lehet azonos erőkkel megállítani, mivel különböző a tömegük.

13. Kolikšno je razmerje med vzgonom zraka na človeka na površju Zemlje in njegovo težo? Gostota zraka je 1,2 kg m3 , manjkajoče podatke ocenite sami. Milyen az arány a Föld felszínén a levegő emberre ható felhajtóereje és a testsúly között? A levegő sűrűsége 1,2 kg m3 , a hiányzó adatokat becsülje meg.

A

0,001

B

0,01

C

0,05

D

0,1

14. Kocka z robom 6,0 cm plava na vodi, pri čemer je višina potopljenega dela 3,0 cm . Kolikšna bo višina potopljenega dela kocke iz enake snovi in z robom 8,0 m ? A kocka, amelynek éle 6,0 cm , úszik a vízen, vízbe merült részének magassága 3,0 cm . Milyen magas lesz az ugyanilyen anyagból készített kocka vízbe merült része, ha éle 8,0 m ?

A

3,0 cm

B

4,0 m

C

Več od 4,0 m in manj od 8,0 m . / Több mint 4,0 m és kevesebb mint 8,0 m .

D

Kocka potone. / A kocka elsüllyed.

M121-411-1-1M

13

15. Z izbrano maso plina opravimo izotermno spremembo. Katera od spodnjih trditev o tlaku plina pri tej spremembi je pravilna? Egy meghatározott tömegű gázon izoterm folyamatot végzünk. A gáz nyomásával kapcsolatos állítások közül melyik teljesül ennél a folyamatnál?

A

Tlak plina je premo sorazmeren s prostornino plina. A gáz nyomása egyenesen arányos a gáz térfogatával.

B

Tlak plina je obratno sorazmeren s prostornino plina. A gáz nyomása fordítottan arányos a gáz térfogatával.

C

Tlak plina ni odvisen od prostornine plina. A gáz nyomása nem függ a gáz térfogatától.

D

Tlak plina se pri raztezanju eksponentno zmanjšuje. A gáz nyomása táguláskor hatványosan csökken.

16. V kolikšnem najkrajšem času lahko segrejemo 1,0 l vode od 20 C do vrelišča s 1000 W grelcem? Specifična toplota vode je 4200 J kg1 K 1 . Mennyi az a legrövidebb idő, amely alatt egy 1000 W -os melegítővel 1,0 l vizet 20 C -ról forráspontig melegítünk? A víz fajhője 4200 J kg1 K 1 .

A

2,8 min

B

5,6 min

C

11 min

D

17 min

17. Katera od navedenih sprememb poveča notranjo energijo snovi? A felsorolt változások közül melyik növeli az anyag belső energiáját?

A

1,0 litra vode dvignemo za 1,0 m . 1,0 liter vizet 1,0 m -rel feljebb emelünk.

B

1,0 litra vode, ki sprva miruje, pospešimo do hitrosti 10 m s1 . 1,0 liter kezdetben nyugalomban levő vizet felgyorsítunk 10 m s1 sebességre.

C

1,0 kg vodne pare s temperaturo 100 C utekočinimo, da nastane voda s temperaturo

100 C . 1,0 kg 100 C -os vízgőzt cseppfolyósítunk úgy, hogy 100 C -os víz keletkezik. D

1,0 kg ledu s temperaturo 0 C stalimo, da nastane voda s temperaturo 0 C . 1,0 kg 0 C hőmérsékletű jeget felolvasztunk úgy, hogy 0 C -os víz keletkezik.

14

M121-411-1-1M

18. V vodniku je električni tok 1,6 A . Koliko naboja se pretoči v dveh minutah? A vezetőn 1,6 A erősségű áram folyik. Mekkora töltés halad át rajta két perc alatt?

A

0,053 As

B

0,80 As

C

3,2 A s

D

192 A s

19. Razdalja med dvema točkastima telesoma z maso m in nabojem e narašča enakomerno s časom. Kako se s časom spreminja razmerje med velikostjo električne in gravitacijske sile med telesoma? A két m tömegű és e töltésű pontszerű test közötti távolság az időben egyenletesen növekszik. Hogyan változik az időben a két test között ható elektromos és gravitációs erő nagyságának aránya?

A

Razmerje enakomerno narašča s časom. Az arány az időben egyenletesen növekszik.

B

Razmerje enakomerno pada s časom. Az arány az időben egyenletesen csökken.

C

Razmerje se ne spreminja. Az arány nem változik.

D

Razmerje pada s kvadratom časa. Az arány az idő négyzetével csökken.

20. Kolikšen je skupni upor treh enakih upornikov z upornostjo po R  10  , če jih vežemo tako, kakor kaže skica? Mekkora a három egyenlő, R  10  -os ellenállás összellenállása, ha az ábrán látható módon kapcsoljuk össze őket?

A

30 

B

20 

C

15 

D

6,7 

R R R

M121-411-1-1M

15

21. Dve enaki žarnici vežemo v prvem primeru zaporedno in v drugem vzporedno na enak idealen vir napetosti. Kolikšno je razmerje moči, ki ju porabljata žarnici v prvem in drugem primeru? Két egyenlő izzót az első esetben sorosan, a másodikban pedig párhuzamosan kötünk egy ideális feszültségforrásra. Milyen az izzók által az első és második esetben felhaszált teljesítmények aránya?

A

P1 4 P2

B

P1 2 P2

C

P1 1  P2 2

D

P1 1  P2 4

1.

2.

22. Na kateri sliki je lahko gostota magnetnega polja v točkah P in Q enaka? Melyik ábrán lehet a mágneses fluxussűrűség a P és Q pontokban egyenlő? P

S

Q

P Q N

A

B

P Q

C

D

16

M121-411-1-1M

23. Skozi podkvast magnet izvrtamo luknji in skoznju napeljemo žico, kakor kaže spodnja slika. Po žici teče električni tok. Katera od spodnjih izjav o sili magnetnega polja na del žice, ki je znotraj magneta, je pravilna? A patkómágnesen két lyukat fúrunk, és azokon az ábrán látható módon átvezetünk egy huzalt. A huzalban elektromos áram folyik. A huzalnak a mágnesen belül fekvő részére ható mágneses térerőre vonatkozó állítások közül melyik igaz?

A

Magnetna sila je 0 . A mágneses erő 0 .

B

Magnetna sila kaže v smeri osi x . A mágneses erő az x tengely irányába mutat.

C

Magnetna sila kaže v smeri osi y . A mágneses erő az y tengely irányába mutat.

D

z

y x

Magnetna sila kaže v smeri osi z . A mágneses erő a z tengely irányába mutat.

S

I

N

24. Graf kaže časovni potek lege uteži nihala na vijačno vzmet. Kolikšna je amplituda nihanja? A grafikon a rugós ingán levő nehezék helyének időbeni folyamatát ábrázolja. Mekkora a rezgés amplitúdója?

A

1,0 cm

B

1,5 cm

C

3,0 cm

3,0

D

4,0 cm

2,0

x cm

4,0

1,0 0,1

0,3

0,5

0,7

t s

25. Nihalo na vijačno vzmet niha v navpični smeri. V katerem primeru je energija nihala pred zaustavitvijo enaka kot po zaustavitvi nihala? A csavarrugós inga függőleges irányban rezeg. Melyik esetben ugyanakkora az inga energiája megállítás előtt, mint megállítás után?

A

Nihalo ustavimo, ko gre skozi ravnovesno lego. Az ingát akkor állítjuk meg, amikor az egyensúlyi helyzetén halad át.

B

Nihalo zadržimo, ko je v skrajni spodnji legi. Az ingát visszatartjuk az alsó fordulópontjában.

C

Nihalo ustavimo, ko je na sredi med ravnovesno lego in skrajno zgornjo lego. Az ingát akkor állítjuk meg, amikor félúton van egyensúlyi helyzete és felső fordulópontja között.

D

Nihala ni mogoče ustaviti tako, da se njegova energija ne bi spremenila. Az ingát nem lehet úgy megállítani, hogy energiája ne változna meg.

M121-411-1-1M

26. Slika kaže stoječe valovanje na vrvi. Kolikšna je valovna dolžina? Az ábrán kötélen levő állóhullámok láthatók. Mekkora a hullámhossz?

A

1,0 cm

B

2,0 cm

C

3,0 cm

D

4,0 cm

27. V katerem primeru se smer svetlobnega curka pri prehodu iz stekla v vodo ne bo spremenila? Melyik esetben nem változik meg a fénynyaláb iránya, miközben üvegből vízbe lép át?

A

Kadar je vpadni kot enak kotu totalnega odboja. Amikor a beesési szög egyenlő a teljes visszaverődés szögével.

B

Kadar je vpadni kot večji od kota totalnega odboja. Amikor a beesési szög nagyobb a teljes visszaverődés szögénél.

C

Kadar je vpadni kot enak 0 . Amikor a beesési szög 0 .

D

Smer svetlobnega snopa se bo v vsakem primeru spremenila. A fénynyaláb iránya minden esetben megváltozik.

28. Od česa je odvisna hitrost zvoka? Mitől függ a hang sebessége?

A

Od vrste snovi, skozi katero se zvok širi. Az anyagfajtától, amelyben a hang terjed.

B

Od valovne dolžine zvoka. A hang hullámhosszától.

C

Od frekvence zvoka. A hang frekvenciájától.

D

Od izvora zvoka. A hangforrástól.

29. Pri katerem pojavu gre za interferenco svetlobe? Melyik jelenségnél van fényinterferencia?

A

Svetlobi se pri prehodu v drugačno prozorno snov spremeni hitrost. Ha a fény egy másik átlátszó anyagba lép át, megváltozik a sebessége.

B

Spekter svetlobe zvezde, ki se z veliko hitrostjo oddaljuje od Zemlje, se premakne proti daljšim valovnim dolžinam. A Földtől nagy sebességgel távolodó csillag fényspektruma nagyobb hullámhosszok felé mozdul el.

C

Svetloba se po odboju od ukrivljenega zrcala zbere v gorišču. A fény, miután visszaverődik egy görbe tükörről, összegyűlik a gyújtópontban.

D

Bela svetloba se pri prehodu skozi uklonsko mrežico razkloni v barvni spekter. A fehér fény az optikai rácson történő áthaladásnál színképpé szóródik szét.

17

18

M121-411-1-1M

30. Kakšna slika nastane pri preslikavi z razpršilno lečo? Milyen képet alkot a szórólencse?

A

Realna. / Valósat.

B

Povečana. / Nagyobbítottat.

C

Pomanjšana. / Kisebbítettet.

D

Obrnjena. / Fordítottat.

31. Kolikšna je masa treh molov aluminija? Mekkora a tömege három mól alumíniumnak?

A

2,7 g

B

3,0 g

C

27 g

D

81 g

32. Kateri od spodnjih izrazov je izraz za energijo fotona? Az alábbi kifejezések közül melyik jelenti a foton energiáját?

A

mc 2

B

mgl

C

h

D



33. Katerega od naštetih pojavov imenujemo fotoefekt? Az alábbi jelenségek közül melyiket nevezzük foteffektusnak?

A

Snov se segreva, ko na površino vpadajo fotoni. Az anyag, amelynek felszínére fotonok esnek be, felmelegszik.

B

Iz močno segrete kovine izhlapevajo elektroni. Az erősen felmelegített fémből elektronok párolognak el.

C

Svetloba iz snovi izbija elektrone. A fény az anyagból elektronokat üt ki.

D

Ko snov obstreljujemo s hitrimi elektroni, nastanejo fotoni. Ha az anyagot nagy sebességű elektronokkal bombázzuk, fotonok keletkeznek.

M121-411-1-1M

19

34. Slika kaže energijski spekter atomov nekega idealnega plina. Kolikšno valovno dolžino mora imeti svetloba, ki jo absorbira plin, ko atomi prehajajo iz osnovnega v prvo vzbujeno stanje? Az ábrán valamely ideális gáz atomjainak energiaspektruma látható. Milyen hullámhosszúságúnak kell lennie a fénynek, amelyet elnyel a gáz, miközben atomjai az alapállapotból átlépnek az első gerjesztett állapotba?

A

  1240 nm

B

  620 nm

C

  310 nm

D

  155 nm

0 0,50

3,0 5,0 Wa  eV 

35. Kaj se zgodi pri razpadu alfa? Mi történik az alfa-bomlásnál?

A

Število nevtronov v jedru se poveča. A magban megnövekszik a neutronok száma.

B

Helijeva jedra se zlijejo v težja jedra. A héliummagok nehezebb magokká egyesülnek.

C

Delec alfa razpade na osnovne delce. Az alfa-részecske elemi részekre esik szét.

D

Iz težkih jeder zletijo helijeva jedra. A nehéz magokból héliummagok repülnek ki.

Osnovno stanje

Alapállapot

20

M121-411-1-1M

Prazna stran

Üres oldal