Ügyiratszám: 594-6/2014/H
Tárgy: Palotabozsoki Mezőgazdasági Zrt. (7727 Palotabozsok, Kossuth L. u. 69.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt
HATÁROZAT A Palotabozsoki Mezőgazdasági Zrt. (7727 Palotabozsok, Kossuth L. u. 69.) (a továbbiakban: Ügyfél) terhére, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, 1.000.000 forint, azaz egymillió forint összegű bírságot szabok ki. A kivetett bírság összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 1002300200283494-20000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.). A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított tizenöt napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) címzett, de a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (a továbbiakban: hatóság) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Az Ügyfelet 1.000.000 forint, azaz egymillió forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) foglalt előírások megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint.
A Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) 2014. július 31-én 07:30-tól 09:50-ig az M6 autópálya 190 km szelvényénél Mohács irányában, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (11) bekezdés ac) és bb) pontja szerinti ellenőrzést hajtott végre a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján, melyről a helyszínen a 719-1/2014/MK/ADN számú jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv), valamint a 719-1/2014/MK/ADN számú ellenőrzési jegyzék (a továbbiakban: ellenőrzési jegyzék) készült. A fenti ellenőrzést követően az Ügyfél ellen az ADR-ben foglalt előírások megsértése miatt, a hatóságnál 2014.08.01-én 594-2/2014/H számon hivatalból eljárás indult. A hatóság a jegyzőkönyv és az ellenőrzési jegyzék, valamint a jegyzőkönyv mellékletét képező 9 db fényképfelvétel, és az AZ0429510 sorszámú szállítólevél adatai alapján megállapította, hogy az ellenőrzés alá vont JTN-226 forgalmi rendszámú Ford Transit típusú (az Ügyfél tulajdonát képező) gépjármű (a továbbiakban: tehergépjármű) nyitott rakterén, 1 db 1.000 literes nagyméretű csomagolóeszközben (a továbbiakban: IBC) UN 1202 Gázolaj 3. III. (a továbbiakban: veszélyes áru) került szállításra küldeménydarabként, összesen 700 kilógramm mennyiségben. A veszélyes áru szállítása az ADR 1.1.3.6 szerinti mentesség alapján történt. A veszélyes áru feladója, címzettje és a veszélyes áru szállítója az Ügyfél volt. A tehergépjármű vezetője volt. A tehergépjármű vezetője, a helyszíni ellenőrzés során jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozata alapján, az Ügyfél alkalmazásában áll. A rendelkezésre álló bizonyítok alapján hatóságom az alábbi hiányosságokat állapította meg: 1.) A tehergépjármű nyitott rakterén, az ADR 1.1.3.6 alá tartozó mentesség alapján szállított 1 db IBC tartályban tárolt veszélyes áru volt. A rakományok rögzítése és az árukezelés nem volt megfelelő, mivel a veszélyes árut tartalmazó IBC rögzítésére szolgáló heveder, az IBC - gépjármű menetiránnyal szemközti (hátsó) részénél - két oldalsó függőleges élét benyomta úgy, hogy az oldalsó élek maradandó alakváltozást szenvedtek. A rakományrögzítés hiányosságát, az ellenőrzés helyszínén készített jegyzőkönyv mellékletét képező fényképfelvételek bizonyítják. Az ADR 7.5.7.1 bekezdésében előírtak szerint a járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Az ADR. 1.1.3.6 fejezete alapján történő áruszállítás esetén, az ADR nem ad felmentést a rakományrögzítés szabályai alól.
2
A hatóság 2014.08.06-án kelt 594-3/2014/H számú végzésben nyilatkozattételre hívta fel az Ügyfelet, hogy az eljárás tárgyát képező veszélyes áru szállítmány vonatkozásában, ki végezte a berakást. A hatóság felhívásának eleget téve, az Ügyfél a 594-5/2014/H iktatási számú 2014.08.15én kelt nyilatkozatában előadta, hogy a veszélyes áru rakodását, valamint a rakomány rögzítését az alkalmazásukban lévő munkavállalók végezték. Az ADR 1.4.2.2.1 pontja alapján a fuvarozó illetve a szállító kötelezettsége, szemrevételezéssel meggyőződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága. Az ADR 1.4.2.2.3 pontja alapján, ha a fuvarozó/szállító az ADR 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Az ADR 1.4.2.2.4 pontja alapján, ha a fuvarozó/szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 5. melléklet 1. táblázat 10. pontja szerint, a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén, a bírság összege 800 000 forint. A jogszabály alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetésért felelőssé tehető a berakást és a szállítást végző Ügyfél. 2.) Az ellenőrzés helyszínén az Ügyfél alkalmazásában lévő tehergépjármű vezetője nem tudta bemutatni a veszélyes áru szállítási - biztonsági tanácsadó által tartott oktatásról kiállított - igazolást. Az ADR 1.3.1 pontban foglaltak alapján, az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott (feladó, fuvarozó/szállító, címzett, berakó, csomagoló, töltő), a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerint képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. Az ADR 8.2.1.1 fejezete alapján a veszélyes árut szállító jármű vezetőjének az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy részt vett a veszélyes áruk szállítása során betartandó különleges követelményekre vonatkozó képzésen és sikeresen levizsgázott. Az ADR 8.2.3.1 pontja alapján a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az ADR 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott 3
személyzetre és a veszélyes áruk be- vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek az ADR 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal. Az ellenőrzés időpontjában, az Ügyfél alkalmazásában álló tehergépjármű vezető sem az ADR 1.3.1 szerinti képzésről kiállított igazolást, sem az ADR 8.2.1.1 fejezetben meghatározott ADR oktatási bizonyítványt nem tudta bemutatni. A 2014.08.15-én a hatósághoz érkezett 594-5/2014/H számú, Ügyfél által adott nyilatkozatában közölte, hogy az alkalmazásában lévő tehergépjármű vezetője, valamint a tehergépjárművön az ADR ellenőrzés időpontjában tartózkodó további 3 személy vonatkozásában, az ADR 1.3.1 szerinti képzésről kiállított igazolást, valamint az ADR 8.2.1.1 fejezetben meghatározott ADR oktatási bizonyítványt nem tudnak bemutatni. A R2. 5. melléklet 1. táblázat 17. pontja szerint, „a járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa” mulasztás esetén, a bírság összege 600 000 forint. A jogszabály alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetésért felelőssé tehető a berakást és a szállítást végző Ügyfél. 3.) A veszélyes árut tartalmazó 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC (1.000 literes) az ADR szerinti „3”- as bárcával csak az egyik oldalon jelölték, továbbá az IBC -re helyezett a veszélyes anyag egyértelmű beazonosítására alkalmazott egyedi azonosító (1202) elöl hiányzott az „UN” jelölés. A környezetre veszélyes anyagra vonatkozó jelölés az IBC egyik oldalán sem került feltüntetésre. Az ADR 5.2.1.1 alapján, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne lévő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni. Az UN számok és az „UN” betük magassága legalább 12 mm kell legyen, kivéve a legfeljebb 30 liter űrtartalmú vagy legfeljebb 30 kg nettó tömegű küldeménydarabokat és a legfeljebb 60 liter víztérfogatú palackokat, amelyeknél a betű magasság legalább 6 mm kell legyen, és kivéve a legfeljebb 5 liter térfogatú vagy legfeljebb 5 kg nettó tömegű küldeménydarabokat, ahol azoknak alkalmas méretűnek kell lenniük. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni. Az ADR 5.2.1.4 alapján a 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat két, egymással szemben lévő oldalukon kell megjelölni. Az ADR 5.2.1.8.1 alapján, azokon a küldeménydarabokon, amelyek az ADR 2.2.9.1.10 pont kritériumai szerint környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak, tartósan fel kell tüntetni az 5.2.1.8.3 pont szerinti „környezetre veszélyes anyag” jelölést, kivéve az önálló csomagolóeszközöket, ill. a kombinált csomagolásokat, ha az önálló csomagolóeszköz, ill. a kombinált csomagolás bármely belső csomagolóeszköze: - legfeljebb 5 liter folyékony anyagot, vagy - legfeljebb 5 kg. szilárd anyagot tartalmaz. Az ADR 5.2.1.8.2 pontja alapján, a „környezetre veszélyes anyag” jelölést az 5.2.1.1 bekezdésben előírt jelölés közelében kell elhelyezni. Az ADR 5.2.1.2 és az 5.2.1.4 bekezdés előírásait is be kell tartani. A R2. 5. melléklet 2. táblázat 10. pontja szerint, „helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya” esetén, a bírság összege 400 000 forint. A jogszabály 4
alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetésért felelőssé tehető a berakást és a szállítást végző Ügyfél. 4.) A tehergépjármű rakterén szállított veszélyes áru szállítólevele, nem tartalmazta a szállított veszélyes áru ADR szerinti helyes szállítási megnevezést, a küldeménydarabként szállított veszélyes áru mennyiségét, a feladó és a címzett pontos címét. Az ADR 8.1.2.1 bekezdés a) pont szerint az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a szállítóegységen kell lennie mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az ADR 5.4.1 szakasz szerinti fuvarokmánynak. Az ADR 5.4.1.1.1 a)-h) pontjaiban előírtak alapján a fuvarokmánynak tartalmaznia kell minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan az UN számot, amely elé az „UN” betűket kell írni; a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát. Ha egynél több bárca van megadva, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát; küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját. A csomagoló eszköz UN kódjelét csak a küldeménydarab-fajta leírásának kiegészítéseként lehet használni [pl. egy láda (4G)]; a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és – ha van – csomagolási csoporthoz tartozó árunként; a feladó nevét és címét, a címzett(ek) nevét és címét. Az ADR 5.4.1.1.1 f) pontja szerint amennyiben az 1.1.3.6 bekezdést kívánják alkalmazni, a szállított veszélyes áru összmennyiségét szállítási kategóriánként kell megadni a fuvarokmányban az 1.1.3.6.3 pont szerint. Az ADR 1.1.3.6 bekezdése alapján, ha az egy szállítóegységben a szállított veszélyes áruk mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára az 1.1.3.6.3 pont táblázatának 3 oszlopában jelzett értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a szállítási kategóriába tartoznak) vagy az 1.1.3.6.4 pont szerint számított értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk különböző szállítási kategóriába tartoznak), akkor ezek az áruk küldeménydarabokban egy szállítóegységben szállíthatók a következő előírások alkalmazása nélkül: 8. rész, kivéve a 8.1.2.1 a) pontját. A fenti ADR szabály értelmében tehát az ADR 1.1.3.6 bekezdése alapján végzett veszélyes áru küldeménydarabos szállítás esetén, az Ügyfél nem mentesül az ADR 8.1.2.1 bekezdés a) pontja alapján, az ADR 5.4.1 szerinti fuvarokmány vezetése alól. Az ADR 8.1.2.1 bekezdés a) pont szerint az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a szállítóegységen kell lennie mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az 5.4.1 szakasz szerinti fuvarokmánynak. Az okmányokban valamely információ hiányára vonatkozó szabálytalanságot a R1 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. pontja nevesíti, amely miatt az R2 5. melléklet 3. táblázat 2. pontja 100 000 forint összegű bírságot állapít meg. A R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. pontjában szereplő megfogalmazás szerint azonban ez a besorolás nem alkalmazható arra tényállásra, amikor az okmányokból az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiányzik. Mivel tárgyi ügyben a fuvarokmányban nem szerepelt a veszélyes árura vonatkozó UN szám és a helyes szállítási megnevezés sem, így az 5
elkövetett szabálytalanság a III. kockázati kategória leírásában megfogalmazott személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatánál nagyobb kockázatot jelentett, hiszen egy esetlegesen bekövetkező káresemény során a beavatkozó erők részére a fuvarokmányból a veszélyes árura vonatkozó alapvető információk nem álltak volna rendelkezésre. Fenti szabálytalanság, a R1. 5. § (1) bekezdés és R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategóriába - az ADR előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár - sorolható, amely miatt a R2. 5. melléklet 2. táblázat 13. pontja szerint, a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás megvalósulása esetén, a bírság összege 300.000 Ft. A bírságolással érintett cselekmény elkövetésért felelőssé tehető a berakást és a szállítást végző Ügyfél. 5.) Az ADR ellenőrzés időpontjában a veszélyes árut szállító tehergépjárművön a tehergépjármű vezetőjén kívül, az Ügyfél alkalmazásában álló további 3 személy utazott. Az ADR 8.3.1 pontja alapján a veszélyes anyagot szállító szállítóegységen – a jármű személyzetén kívül – utas nem szállítható. Az ADR 1.1.3.6 mentesség alapján történő veszélyes áru szállítás esetén az ADR 8.3.1 pontjában rögzített szabályokat nem kell alkalmazni. Az Ügyfelet az ADR 8.3.1. pontjában rögzített szabálytalanság vonatkozásában a jegyzőkönyvben rögzített szabálytalanság miatt az Ügyfelet felelősség nem terheli. Az ADR fentiekben megfogalmazottak megsértése miatt, az Ügyfél terhére a bírság összege - a jelen határozat 1. pontjának (800.000 Ft), 2. pontjának (600.000 Ft), 3. pontjának (400.000 Ft), 4. pontjának (300.000 Ft) vonatkozásában - összesen 2.100.000 Ft. A R2. 13. § (2) bekezdés a) pont szerint, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000 forint lehet. A jelen határozatban kiszabott 2.100.000 forint bírság, az R2 13.§ (2) bekezdése alapján nem szabható ki az Ügyfél részére, ezért az R2. 13.§-a alapján a jogszabály alapján maximálisan kiszabható 1.000.000 forint bírságot szabtam ki az Ügyfél terhére. A tehergépjármű vezetője az ellenőrző hatóság által a helyszínen tett megállapításokat tudomásul vette, elismerte az ellenőrzési jegyzékben és a jegyzőkönyvben foglaltak valósággal történő egyezését, és azt aláírásával igazolta. A közúti ellenőrzése során felvett jegyzőkönyv, és az ellenőri jegyzék, valamint a jegyzőkönyv mellékletét képező 9 db fényképfelvétel, és a szállítólevél alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója (fuvarozója) megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, a határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. Az Ügyfél ügyében indított eljárás ügyintézési határideje a hatóság 594-4/2014/H számú 2014.08.11-ei végzésében 21 nappal meghosszabbításra került.
6
A tárgyi ügyben az Ügyfélnek illeték valamint díj megfizetési kötelezettsége nem volt. Az eljárás hivatalból került megindításra. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. § (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. §-án alapulnak. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 42. § (3) bekezdése értelmében a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (1) bekezdés szerint az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot. A fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján adtam meg. A jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervet az R3. 2. § bf) pontja határozza meg. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73. §-a írja elő. A hatóság hatáskörét az R3. 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A hatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésén és az 1. melléklet a) pont 2. alpontján alapul. Pécs, 2014. augusztus 21.
Készült: 2 pld. 1 példány: 7 oldal Kapja: 1. Palotabozsoki Mezőgazdasági Zrt.- belföldi tértivevénnyel 7727 Palotabozsok Kossuth L. u. 69. 2. Irattár Melléklet: 1 db készpénzátutalási megbízás
7
