65-ÖS

A MAGYAR N E M Z E T I G A L É R I A AZ 1964/65-ÖS

Az 1964—65-ös esztendő feladatai sok munkát jelentet­ tek és néha nehéz problémák megoldása elé állították a Magyar Nemzeti Galéria vezetőségét és dolgozóit egy­ aránt. Ezekben az években is — a korábbiakhoz hasonlóan — sok épületkarbantartási és — ahol a kiállítások vagy munkaszobák rendje megkívánta — ott átépítési munkát kellett végeztetnünk. 1964-ben befejeztük az épület tetőfelújítását. Raktár készült a nagyméretű festmények részére, valamint új gondnoki irodát létesítettünk. Kifestették a X X . századi kiédfítéis teremsorát. A kazánok felújítása és a fűtőberen­ dezések javítása is ennek az esztendőnek a feladatai közé tartozott, önálló telefonközpontot létesítettünk új mellék­ állomás hálózattal. Megvalósult a Munkácsy-termek kül­ földről importált légkondicionáló berendezéseinek beszer­ zése is. A világító berendezéssel kapcsolatosan számos korszerű felújítást eszközöltünk. Restaurálták a díszterem nagy csillárját, és a reprezentatív munkahelyiségekbe; új kovéicsoltvas csillárokat szereltettünk fel. Részlegesen felújították az elektromos hálózatot és a tűzrendészeti felszereléseket is. Tovéibb folyt a kiállítási és raktározási lehetőségek javí­ tása, valamint a munkafelszerelések kiegészítése és fel­ újítása. Ennek érdekében élj festményszállító ládák és képhengerek, új posztamensek, képkeretek, vas kép- és szoborállványok készültek. A kiállító helyiségekben 25 éij ülőgarnitúrát helyez­ tünk el. Felújítottuk és kiegészítettük a fotóműhelyek felszerelé­ sét is. Az 1965-ös esztendő nagyobb épületkarbantartási és átépítési munkálatai voltak az új grafikai restaurátor­ műhely létesítése, valamint éij munkaszobák és pártiroda berendezése, a X X . századi kiállítás helyiségeinek festése, a büfé gipsz mennyezetdíszítésének felújítása. A kiállítási termek falambériáit felújították, éijra mázol­ ták az épület ablakait és ajtóit. Ismét szükség volt kazánházi javításokra, új motorok felszerelésére és a fűtőberendezés javítására is. Ebben az évben tért át az Intézet 110 V-os áramrendszerről a 380/220 V feszültségre, ami szintén sok problémát jelentett. Rendbehozattuk a Tanácsterem bútorzatát, valamint restauráltattuk az Intézet stílbútorait.

ESZTENDŐBEN

Az anyagállag védelmére 12 db nagyméretű henger (a Feszty-körkép számára) és 40 db összeállítható külföldi szállításra alkalmas festményláda készült. 1964—65-ben folytatódott a Magyar Nemzeti Galéria új otthonának, a Budavéiri Palotának átépítése. Az ezzel kapcsolatosan adódó muzeológiai és kiállításrendezési problémákról az illetékes dolgozé) közöl e kiadványban tanulmányt. Áttekintve az egyes osztályok széimos feladata közül egy­ két kiemelkedően jelentős és jellemző számadatot, a Galéria munkája az alábbiak szerint alakult az 1964—65-ös esz­ tendőkben. Az Új Magyar Képtárnál 1964 évben a törzsanyagmoz­ gatás 3105 db, a nem törzsanyag mozgatása 2945 db, tehát összesen 6050 db mobilizálását jelentette. Ezek a számadatok az 1965-ös esztendőben a következő­ képpen alakultak az Új Magyar Képtárnéil. Törzsanyag­ mozgatás 2005 db, a nem törzsanyag mozgatása 3159, az összes anyagmozgatéis ez osztályon belül 5164 db volt. Az anyagmozgatás számadata a Szoborosztálynál 1964ben 676 db, 1965-ben pedig 912 db volt, mely számban a letéti anyag mozgatása is szerepel. Az Éremtárnál 1964-ben 706, 1965-ben pedig 567 művet érintett az anyagmozgatás. A Grafikai Osztálynál a fenti adatok az alábbiak szerint alakultak. 1964-ben kb. 1500, 1965-ben kb. 1500 mű. A Nyilvántartási Csoport tagjai 1964-ben Budapesten 79 gyűjtőnél, vidéken 16 gyűjtőnél végeztek ellenőrző k i ­ szállást. Az év folyaméin 379 műtárgy védetté nyilvánítása történt meg. Ezek a széimadatok az 1965-ös esztendőben a következőképpen alakultak: Budapesten 60, vidéken 3 gyűjtőnél ellenőrzés. A védetté nyilvánított műtárgyak száma 202 db volt. A Magyar Nemzeti Galéria épületének kiállításai 1964ben 219 210, 1965-ben pedig 238 155 fő látogatta. Tudományos dolgozóink az 1964-es évben 449, 1965-ben pedig 371 tárlatvezetést tartottak a látogatók részére. A Galéria dolgozóinak élénk tudományos és népszerűsítő tevékenységét bizonyítja az 1964-es évben megtartott 137, 1965-ben pedig 138 tudományos és ismeretterjesztő elő­ adás és kiállítás megnyitó Budapesten és vidéken egy­ aránt. Tudományos dolgozóink és restaurátoraink részben hiva­ talos kiküldetés, részben egyéni tanulmányút formájában az (dmúlt két esztendő folyamán is több külföldi országban fordultak meg.

GYŰJTEMÉNYEINK Az Új Magyar Képtár 1964-ben 117 db festménnyel gyarapodott, múzeumi és Állami Vásárlóbizottsági vétel, továbbá ajándékozás útján. Az 1964-es esztendőben vétel útján került az Új Magyar Képtár gyűjteményébe két jelentős Brocky Károly portré, Elisabeth Barrett Browningnak (129. kép), a kiváló angol költőnőnek és C. E. Fox generálisnak arcmása (130. kép). Mindkettő a művész angliai arcképtermésének becses példémya és X I X . századi képanyagunk értékes kiegészítésére szolgál. Hasonlóan szép, s a X I X . századi gyűjteményün­ ket van hivatva gyarapítani Czauczig (Czausig) József Görgey János és Görgey Jánosnét ábrázok') arcképe , vala­ mint Sikó Miklóstól Istvánffy Pált és Istvánffy Pálnét ábréizoló két portré. A szintén X I X . századi Szálé Istvántól „Olvasó pár parkban" címmel került hozzánk a művészt és a kort egyaránt jól jellemző festmény. X X . századi anyagunkat gazdagította Ferenczy Károly Lukács József­ ről készült portréja, valamint néhány, a „Nyolcak" csoport­ jának ecsetei alól kikerülő mű: Kernstok Kéiroly „Ádám és Évá"-ja, Tihanyi Lajos „Munkáscsaládja" és Czigány Dezső „önarcképe". Az Állami Vásárlóbizottság 1964-ben 48 festményt vásárolt a Magyar Nemzeti Galéria részére. A hosszú névsorból talán F rank Frigyes, Vaszkó Erzsébet, Gruber Béla, Bortnyik Sándor, Vörös Géza, Kurucz D. István, Szálai Ferenc, Boross Géza, Vecsési Sándor, Viski Balázs, Balogh András, Gráber Margit, Szalmás Béla, Fenyő A. Endre, Pór Bertalan, Luzsicza Lajos, Vörös Rozália, Domanovszky Endre, Redő Ferenc, Végh Dezső nevét említenénk. Hagyatékból került vásárlás útján a Galériába ez év egyik becses szerzeménye, Aba Nóvák Vilmos „Barnakalapos önarcképe" (131. kép). Ugyancsak vásárlás útján magángyűjteményből — a Radnai gyűjte­ ményből — került hozzánk Egry József kiemelkedő alko­ tása, a művész „Keresztelő Szent Jánosa" (132. kép). Az ajándékozás révén Intézetünkhöz kerülő anyagból néhány jelentősebb számadat: Perlrott Csaba Vilmos özvegyétől 5 clb PerlrOtt Csaba Vilmos kép, Csók Júliától 8 Csók István festmény, Glatz Oszkárnétól 8 db Glatz Oszkár kép. Becses gyarapodás az ajándékozás révén gyűjteményünkbe' került anyagban a New Yorkban élő tulajdonostól, Térey Bennótól kapott szép László Fülöp portré, mely Térey Gábort, a Szépművészeti Múzeum egykori igazgatóját ábrázolja (133. kép). A Művelődésügyi Minisztérium jóvoltából, könyv-jóváírással került a Galériához az év egyik jelentős gyarapodása, Szőnyi István „Pásztorlány hold­ fénynél" című műve (134. kép). Az 1965-ös évben 122 festményt leltározott az Új Ma­ gyar Ke'ptár. Ebben az esztendőben is találunk a vásárlá­ sok között műveket, melyek szép X I X . századi anyagunk értékes kiegészítését szolgálják. Györgyi Giergel Alajos „Vadásztársaság a Gerecse he'gységben" című képe a kitűnő arckép festőt ezúttal mint hangulatos élet kép festőt állítja 1

elénk. Az 1810-ben született Gyurkovics Károlytól „Idős nő képmása" című, 1862-ben festett műve került hozzéink. Az előbbi mesterhez hasonlóan rokonszenves X I X . századi kismestereink sorához csatlake>zik a jobbára Pesten működő Pisch András „Kisfiú madárral" című képe és Tibély Károly Feszt Károly szepesvétraljai orvos és Feszt Károlyné (1850 k.) képmásával. A jelentősebb X X . századi vásárlá­ sok között Hollósy Simon: „Táncoló lányka erdőszélen", Meclnyánszky László: „Alkony a Tiszaparton", Nemes Lampérth József: „önarckép" című képekkel találkozunk. Az év legkiemelkedőbb vásárlása volt Munkácsy Mihály: „Siralomház" első variációjának (1870) gyűjteményünkbe kerülése, mely Párizsba származott hazánk fiának Andrée Kosztedémyinak a tulajdonából jutott a Magyar Nemzeti Galéria birtokéiba (135. kép). Jelentős vásárlásokat eszközölt a Galéria a Bizományi Áruháznak az év folyamán megtartott X L , X I I . , X I I I . aukcióján is. Az értékes vásárlások sorából csupán néhány kiragadott művet közölve Czigány Dezső: „Tengerparti táj", Gulácsy hajós: „Firenzei emlék", Kernstok Károly: „Hazafelé", Telepy György: „Linzi ráj várkastéllyal", Orbán Dezső: „Csendélet régi órával" és Rippl Rónai József: „Rónai .János öcsém arcképe" című műveket sorolnánk fel. Az Állami Vásárló Bizottsági vásárlások számadata ebben az esztendőben 28 db festmény volt. A hosszú név­ sorból Pór Bertalan, Kokas Ignác, Bor Pál, Somogyi János, Novotny Emil Róbert, Miháltz Pál, Litkey József, Baranyó Sándor, Gulyás Jenő, Tamás Ervin, Bartha László, Molnár C. Pál, Kmetty János, Patay László, Baky Sándor, Jakuba János és Fónyi Géza neveit említjük meg. Jelentős anyagot vásárolt az Intézet a Szocialista Művé­ szek Csoportjának kiállításán, ahonnan Benkő Erzsébet, Fenyő A. Endre, Komis Dezső, Kurucz D. István, Sugár Andor, Nolipa I . Pál, Szémtó Piroska és Törzs Éva egy-egy műve került a gyűjteménybe. Az év ajándékozásai közül meg kell említenünk az özvegy Felvinczi Takács Zoltánnétól kapott Réti István portrét, mely a művészettörténész Felvinczi Takács Zoltán atyjéit ábrázolja. Fonó Albertnétől Czigány Dezső Nógrádverőcei táját kaptuk ajándékba, dr. Egry Árpádnétól pedig két Nagy István képet. A radnóti Rákóczi kastélyt és a Makói utcát. A Szoborosztály állománya 1964-ben 72 db szoborral gyarapodott. Vásárlás i'itján jutottunk Zala György, Jármai Bélánéról készített márvány mellszobrához, Ferenczy Béni egy korai portréjához Suszter Henrikről. Az Állami Vásárló Bizottság révén Pásztor János „Zsuzsanna" (136. kép), Mikus Sándor „Korsós n ő " című szobra került többek között gyűjteményünkbe. Fadrusz János hagyatékából 12 vázlatot, tervet, gipszmodellt sikerült megszereznünk. Vértes György átengedte Mészáros László, Madzsar József portréját, cserébe a részére kiöntött bronzpéldányért, s így birtokunkba került a fiatalon elhunyt szobrászművész e politikailag is jelentős ábrázolása (137. kép).

1965-ben 50 db szobor volt az új szerzemény. Legjelentő­ sebbek ezek közül Fadrusz János Mátyéis lovasszobrának méisfélméteres bronz változata, melyet a Fővárosi Emlék­ műfelügyelőség ajándékozott a Galériának, s amely állandó kiállításunk reprezentatív darabja. A Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztálya néhány régi gipsz szobrunkról öntetett viaszöntéses eljárással bronzpéldányt, s egyet nekünk ajándékozott. Ilyen formában Izsó Miklós, Almássy Balogh Pál portréjáról, Arany János mellszobráról kiállí­ táson is bemutatható műtárgyaink készültek. Az élő művé­ szektől történő vásárlásokból Ferenczy Béni: „Fiú", Vilt Tibor: „Kakas" című szobrai emelkednek k i . Pátzay Pál „Artinger néni" című korai alkotását ajándékképpen kap­ tuk. Leletmentés során hoztuk be Lányi Dezső karikatéirasorozatát, így érdekesen állíthatjuk össze a kortárs művé­ szekről, politikusokról való összképet. Az Éremtár állománya 1964-ben 23 műtárggyal növeke­ dett. Igyekeztünk — az adódó vásárlási alkalmakhoz ké­ pest — régebbi mestereink szép kollekcióját teljesebbé tenni, és a felnövekvő új generációt lehetőség szerint jellem­ ző érmekkel vagy érem-sorozatokkal szerepeltetni. Beck 0. Fülöptől az 1902-ben mintázott Spiegel János éremportré került hozzánk. Az oly becses Ferenczy Béni-életműből pedig — szerencsés módon — 7 db érem jutott a birtokunk­ ba az év folyamán, közöttük az 1939-ben mintázott „Ka­ rinthy Frigyes" portré, a gyönyörű, nagyméretű „Pro arte", s az 1954-ben készült „Fischer von Erlach" érem elő- és hátlapja. Pátzay Pál 1942-ben mintázott „Petőfi"-je mögött érdekes történeti háttér húzódik meg. Az érem a második világháború szellemi ellenállásának egyik do­ kumentuma. A fiatal generáció munkásságát két jelentős sorozat képviseli 1964-ben, az egyik Csontos Lászlótól, a másik Kiss Nagy Andrástól. Csontosnak különösen si­ kerültek szép női figurái, a „Vallomások" (1960), az „Ol­ vasó n ő " (138. kép), vagy az 1959-ben mintázott „Mosa­ kodó". Kiss Nagy Andréist artisztikus és egyéni formakeze­ lés mellett a világnézeti hangsúly is jellemzi. „Siqueiros", „Rabmadár", „Spartacus", „Felszabadítók" és „Földosztók"-ja került 1964-ben a Galériába. 1965-ben 53 éremmel gyarapodott a Magyar Nemzeti Galéria Éremtára. Változatosan alakult a régebbi anyagot kiegészítő művek sora, Szamosi Soós Vilmos, Szántó Gergely. Berán h a j ó s . Sződy Sziléírd, Bory Jenéi. Vincze Pál érmeit sorakoztatva az év vásárlásai közé. Különösen érdekes történetileg is Sződy Szilárd két érme, 1918 és 1919-ből, „Forradalom" és „Halál az elnyomókra" címmel. Vincze Pálnak, idegenbe származott hazánkliéinak, aki sokat szerepel jelenleg Anglia színei alatt a nemzetközi kiállításokon, két érme gazdagította a gyűjteményt. Berán Lajos Szent István ötpengőse is az éremtárba került (1938), melyet egy jelentős amerikai éremművészeti egyesület közvélemény kutatása alapján hozzáértők a század leg­ szebb pénzérmének tartanak. Az ifjúságot ismét egy szép Kiss Nagy András-sorozat, Csontos László két érme, Czin-

der Antaltól a „Csónak a parton" (139. kép) és „Erdőszélen" című érem, Kiss Sándor, Ligeti Erika, Egyed Emma művei képviselték. A Grafikai osztály eredeti rajzanyaga 157 művel gyarapo­ dott az 1964-es év folyamán. X I X . századi grafikai anya­ gunkat érdekesen egészítette k i Munkácsy Mihály 1880 körül készült „Tengerpart" című akvarellje (140. kép). Rendkívül jelentős anyaggyarapodás volt Zichy Mihály 20 db tus-tollrajz Faust-illusztrációja, mely érdekes és vi­ szontagságos hányattatás után került a Magyar Nemzeti Galéria vezetőségének lelkes és fáradhatatlan munkája eredményeként Tamássyné dr. Wolff Rosina tulajdonából a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai osztályának gyűjte­ ményébe. A X X . századi anyagból a húszas évek körüli termést Fémes Beck Vilmos 15 db vázlata és plakett-terve képviseli kréta és ceruzarajzok formájában, valamint Nemes Lampérth József 6 db tus-rajza (141. kép), Dési Huber István 26 db vegyes technikájú grafikája, Mészáros László „Ülő öreg asszony" című szoborterve pedig a két világ­ nézeti szempontból is kiemelkedően jelentős művész életművéhez szolgáltat becses gyarapodást. 1965-ben a X I X . századi eredeti grafikai anyagunkat Brocky Károly 4 akvarellje és Libay Károly svájci, olasz és keleti tárgyú — 11 db — tájkép ceruzavázlata szaporította. Munkácsy Mihálytól négy ceruzával készült gyermekarckép és 24 db vázlatkönyv került Hannoverből a Winfried Steinmüllerrel kötött vétel útján birtokunkba. Benczúr Gyula ne­ vét egy feketekréta gyermekarckép, Derkovits Gyuláét pe­ dig 10 db tus- és ceruzavázlat képviselte az év vásárlási listá­ ján. Mészáros Lászlótól dr. Czóbel Ernőnek 1935-ben,Moszk­ váiban készült szénrajz portréja került a gyűjteménybe. A sokszorosított grafika gyarapodása 1964-ben 128 lap, 1965-ben pedig 36 lap volt. Fbből jelentős ajándékozások: Aszódi Weil Erzsébet 35 lapot, Gy. Szabó Béla 72 lapot adott a két év folyamán a Galériának. Az Állami Vásárló Bizottság a X . Képzőművészeti kiállításról 23 lapot vett, jelentősebb mestereinktől egy-két darabot. Csohány Kál­ mán, Feledy Gyula, Hinez Gyula, Kondor Béla, Stettner Béla neveit szeretnénk ezek közül megemlíteni. A plakátgyűjtemény gyarapodása 1964-ben 10 db volt. Ezekből 7 db Vaszary János munkája, a Szépművészeti Múzeumban volt, hagyatékból. Datálása 1899-től kezdődik — nem mind datált —, többségében a Nemzeti Szalon kiállításaihoz készült. Közöttük 2 eredeti terv, amelynek nyomdai példánya is szerepel gyűjteményünkben. Minden egyes mű a szecesszió tiszta stíluspéldája. 1965-ben a Plakáttár gyarapodása 817 db volt. E hatal­ mas mennyiség éigy került birtokunkba, hogy a Széchényi Könyvtár havonta átenged — ajándékoz ! — egy-egy köte­ get a köteles példányok feleslegéből. Ezek között ritkaságá­ val is érték Sugéir Károly: „Elég volta gyaloglásból!" című 1957 elején készült plakátja, valamint ugyanez évből Filo világhírű „Nem!" című antifasiszta plakátja. Az anyag zömében kiállítási, film és kereskedelmi propaganda, s mint

ilyen kitűnő színvonalat képvisel. A legjobb mesterek, mint Bortnyik Sándor, Darvas Árpád, Ernyei Sándor, Katona László, Máté András, Macskássy Dezső, Muray Róbert, Zala Tibor, Zelenák Krescencia stb. szép darabokkal szerepel­ nek gyűjteményünkben. A Restauréitori Osztály az 1964-es év folyamán 443 db festményt, 48 darab szobrot és 57 darab grafikát restaurált, illetőleg 1399 festményt, 575 szobrot és 2070 grafikai lapot konzervált. 1965-ben e számadatok a következőképpen alakultak: 323 festmény, 66 szobor és 18 grafika restaurá­ lása, illetőleg 1280 festmény, 122 szobor és 2515 grafikai lap tisztítása, konzerválása történt meg. Kiemelkedő felada­ tot jelentett a két év folyamán az alább felsorolt festmé­ nyek restaurálása. Szőnyi István: „Akt kertben", Borsos József: „Három nő", Mészöly Géza: „Szigetvár", Lötz Károly: „Fürdőző nők", Szinyei Merse P á l : „Ruhaszárí­ tás", „Idill", „Barátnők", Madarász Viktor: „Dózsa népe", Csontvéiry Kosztka Tivadar: „Castellamare di Stabia", Telepy Károly: „Béirkaépítés", Csók István: „Tanulmány­ fej", Munkácsy Mihály: „Siralomház L",„Milton",Ferenczy Károly: „Cigánylány", Benczúr Gyula: „Károlyi Lászlóné arcképe". A „Feszty-körkép" felmérése és felhengerlése, Csók István: „Akt kandallónál", Paál László: „Szénakaz­ lak", Pór Bertalan: „Hegyi beszéd", „Vágyódás tiszta szerelemre", Vaszary János: „Buddhás csendélet", Lötz Károly: „Táncosnő", Paizs-Goebel Jenő: „önarckép". A szoborosztály restaurálásai közül a két év folyamán Beck ö . Fülöp „Fellner síremlékének" és két Fadrusz emlékműtervnek a restaurálását emelnénk k i . A Könyvtár 1964-ben 229 db könyv, 140 db folyóirat és 447 db katalógus leltározását végezte, míg 1965-ben 553 db könyv, 211 db folyóirat, és 460 db katalógus leltáro­ zására került sor.

KIÁLLÍTÁSAINK Az 1964/65-ös esztendő rendkívül mozgalmas volt a kiállítás rendezések vonalán is. A Galéria muzeológusai számos új kiállítást rendeztek a Magyar Nemzeti Galéria épületében, valamint idegen intézményeknél. Állandó kiállításaink közül mindkét esztendőben sor került mind a X X . századi festészeti, mind pedig a szobor­ kiállítás átrendezésére. A X X . századi festészeti kiállítás átrendezésének anyag­ mozgatása mindkét esztendőben kb. 150—150 m ű volt. A rendezés feladata Pogány Ö. Gábor főigazgatóra hárult. A szoborkiállítás átrendezése 1964-ben kb. 150, 1965-ben pedig mintegy 237 műtárgyat mozgatott meg. A rendezés munkáját Csap Erzsébet osztályvezető végezte. Mindkét évben történt átrendezés az éremkiállítás tárlói­ ban is. 1964-ben kb. 300 mű, 1965-ben pedig ily módon kb. 60 érem mozgatására került sor. Az átrendezés Csengeryné Nagy Zsuzsa osztályvezető feladata volt.

Az időszaki kiállítások közül, amelyeket a Magyar Nem­ zeti Galéria épületében rendeztünk, elsőnek a földszinti teremsort elfoglaló Szőnyi István emlékkiállítás zárására került sor az 1964-es esztendőben, március 15-én. A kiállí­ tás még az 1963-as év végén nyílott, december hó másodi­ kán, betöltve a földszinti kiállítási termek 11 helyiségét, 200 művet sorakoztatva fel. A rendezés munkáját Pataky Dénes és Patakyné Molnár Zsuzsa muzeológusok végez­ ték. Ideiglenes kiállításaink teremsorában ezután a Szocialista Képzőművészek Csoportja című kiállításunk következett, ugyancsak 11 teremben, 300 művel. A nyitás április 11-én, a zárás jiinius hó folyaméin történt. A rendezés munkája Oelmacher Anna osztályvezetőre hárult. Ezt követően a jubileumi kiállítéisnak szánt Vásárhelyi tárlat nyílt meg jédius hó 4-én, 11 teremben 300 fest­ ménnyel. A kiállítás szeptember hóban zárt. A rendezők Ritly Valéria, a Műcsarnok dolgozója és Solymár István főigazgatóhelyettes voltak. Az októberi múzeumi hónap eseménye volt a 3-án nyíló Dési Huber István emlékkiállítás, a földszinti teremsor 11 termében, 200 művel. A kiállítás december 6-ig volt nyitva Mangáné Heil Olga muzeológus rendezésében. Az 1964-es év utolsó rendezvénye ideiglenes kiállításaink 7 termében, 70 művel december hó 12-én nyílt meg Fiatal Szovjet Festők címmel. A kiállítást rendező intézmény a Műcsarnok volt, s a rendezés munkáját Láncz Sándor, a Műcsarnok osztályvezetője végezte. Ugyancsak műcsarnoki rendezés volt még ez év elején a Dísztermünkben bemutatott Holló László grafikai k i ­ állítás is, mely 60 grafikát sorakoztatott fel. A nyitás január hóban, a zárás március 8-án történt. A rendezés feladata ismét Lémcz Sándor műcsarnoki osztályvezetőre hárult. Dísztermünkben mutattuk be a március hó 21-én meg­ nyíló Szalmás Béla emlékkiéillítást is. A 60 művet szerepel­ tető kiállítás július hó folyamán zárt; rendezője Oelmacher Anna osztályvezető volt. A Díszterem soron következő rendezvénye a Csemiczky Tihamér emlékkiállítás volt, 45 művel, Passuth Krisztina muzeológus rendezésében. A kiállítás július hó 25-én nyílt, október 27-én zárt. A Díszterem utolsó kiállítása 1964-ben a Scheiber Hugó emlékkiállítás volt, 50 művel. A nyitás november hó 4-én volt; a rendezés Oelmacher Anna osztályvezető munkája. 1965-ben időszaki kiállításaink sorát a l l teremben 200 művel megrendezett Százados úti Művésztelep Kiállítás nyitotta meg, mely január hó 16-án nyílt, február hó 28-án zárt, rendezője Csap Erzsébet osztályvezető és a Budapesti Történeti Múzeum részéről Elischer Brigitta muzeológus voltak. A soron következő Derkovits Gyula emlékkiállítás 11 teremben 200 művel április hó 6-án nyílt, június hó folya­ mán zárt. Rendező: Oelmacher Anna osztályvezető és Szabó Júlia muzeológus voltak.

A Műcsarnokkal közösen rendezett Kohán György gyűj­ teményes kiállítás ideiglenes kiállításaink teremsorában 9 termet vett igénybe, 150 művel. A nyitás június 26-án, a zárás július 26-án történt. A rendezés munkáját Bényiné Supka Magdolna, tudományos főmunkatárs végezte. Ismét egy műcsarnoki rendezvény következett időszaki kiállításaink teremsoréiban, Politikai Plakát Kiállítás cím­ mel, Bárányi Judit, a Műcsarnok dolgozójának rendezésé­ ben. A 9 teremben kiállított művek száma 150, a nyitás dátuma augusztus 18., a zárásé pedig szeptember 18. volt. A Múzeumi Hónap eseménye volt az október 3-án nyíló Csók István emlékkiállítás, 9 teremben 150 művel, mely november hé) 7-ig tartott nyitva. A kiállítást Telepy Katalin a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója rendezte. Földszinti teremsorunk utolsó kiállítása az 1965-ös esz­ tendőben a 9 termet betöltő, 250 művet felsorakoztaté), Magyar Képzőművészek a Fasizmus Ellen című kiállítás, mely december 10-én nyílott, Doroghyné Fehér Zsuzsa dr., az Intézet tudományos főmunkatársának rendezésében. Dísztermünkben ebben az esztendőben többször rende­ zett a Magyar Fotóművészek Szövetsége kiállítást, első alkalommal a február hó 11-én nyíló és 26-án bezáró, dr. Vajda Ernő fotóművész kiállítását, mely 90 művet sorakoz­ tatott fel; rendezője Kass János volt. A Fotóművész Szövetség következő rendezvénye ugyan­ csak Dísztermünkben Fscher Károly fotóművész kiállítása volt, 90 művel, március 6-ától április 4-ig; Kass Jémos rendezésében. Április 10-én a Galéria nyitotta meg kiállítását „A Ma­ gyar Nemzeti Galéria 7 éve" címmel Dísztermünkben. A rendező Bényi László osztályvezető volt, a kiállítás május 16-ig tartott nyitva. Méijus 29-i nyitással ismét a Fotóművész Szövetség vette igénybe a Dísztermet, Koffán Károly: Társak című kiállí­ tásával. A június 29-én záró kiállítást ismét Kass János rendezte. Bäsch Andor emlékkiállítása a Díszteremben 50 művet számlált, jédius 31-én nyílott, szeptember hó folyaméin zárt, rendezője Wertheimer Klára művészettörténész volt. Grafikai Osztályunk nagyjelentőségű szerzeményeit, Zichy Mihály Faust illusztrációit mutatta be következő Dísztermi kiállításunk, 29 Zichy művet sorakoztatva fel a falakon. A Múzeumi Hónap fényét emelő rendezvény október hó 10-én nyílott, november hónap folyamán zéirt, a rendezője Oelmacher Anna osztályvezető volt. A 200 művet felsorakoztató Reismann János fotókiállí­ tás november 20-án nyílt a Díszteremben, és december 12-én zárt, rendezője Kass János volt. Dísztermünk utolsó kiállítása az 1965-ös év folyamán a december 17-én megnyíló és 150 művet számláló Filo plakátkiállítás volt, melyet — mint műcsarnoki rendez­ vényt — Kass János rendezett.

K I Á L L Í T Á S A I N K I D E G E N

B U D A P E S T E N

I N T É Z M É N Y E K N É L

19 6 4 Istók János kiállítás. Pesterzsébeti Múzeum Rendező: Csap Erzsébet Táj- és életképfestészetünk a X X . században. Vidám Park Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén Mai magyar festők. Hazafias Népfront Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén

1 96 5 1945 utáni grafikánk és éremművészetünk. Kossuth Klub Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén Csendélet. Vidám Park Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén 1945 utáni festészetünk. Munkaügyi Minisztérium Rendező: N . Pénzes É v a

K I Á L L Í T Á S A I N K

V I D É K E N

19 6 4 Aba Nóvák Vilmos grafikái. Szolnok Rendező: Bényiné Supka Magdolna Aba Nóvák Vilmos emlékkiállítéis. Székesfehérvár Rendező: Bényiné Supka Magdolna Az Alföld nagy festői. Gyula Rendező: Bényiné Supka Magdolna Aha Nóvák Vilmos grafikai kiállítás. Gyula Rendező: Bényiné Supka Magdolna A Duna-kanyar festői. Esztergom Rendező: Bodnár Eva Kisplasztikái kiállítás. Győr Rendező: Csap Erzsébet Magyar Eremművészot a X X . században. Pécs Rendező: Csengeryné Nagy Zsuzsa Magyar Éremművészet a X X . században. Nagykanizsa Rendező: Csengeryné Nagy Zsuzsa Székely Bertalan emlékmiizeum újjárendezése. Szada Rendező: Haulisch Lenke Vaszary János emlékkiállítás. Tata Rendező: Haulisch Lenke Szentendrei festészet. Székesfehérvár Rendező: Haulisch Lenke Nagybányai festészet. Nyírbátor Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén Kunffy-képtár. Somogytúr Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén

Munkácsy Mihály emlékszoba. Békéscsaba Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén Fényes Adolf emlékkiállítás. Nagykanizsa Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén Nagybányai festők. Kaposvár Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén A Duna-kanyar festői. Tata Rendező: N . Pénzes Éva Sugár Andor emlékkiédlítás. Balassagyarmat Rendező: Oelmacher Anna Arnos Imre emlékkiállítéis. Győr Rendező: Oelmacher Anna Dózsa a képzőművészetben. Cegléd Rendező: Passuth Krisztina Szőnyi István emlékkiállítás. Kaposvár Rendező: Pataky Dénes Derkovits Gyula emlékkiállítás. Szombathely Rendező: Szabó Júlia Egry József emlékkiállítéis. Zalaegerszeg Rendező: Szíj Béla Berény Róbert emlékkiállítéis. Szeged Rendező: Szíj Béla

196 5 Aha Nóvák Vilmos grafikai kiállítás. Orosháza Rendező: Bényiné Supka Magdolna Balaton a festészetben e. kiállítás újrarendezése. Keszthely Rendező: Bodnár Éva Rippl Rónai József emlékkiállítéis. Nyírbátor Rendező: Bodnár É v a Aba Nóvák Vilmos grafikai kiállítás. Hódmezővásárhely Rendező: Dömötör János Mai magyar festők. Dunaharaszti Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén Mai magyar festők. Kiskunlacháza Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén Magyar csataképek. Siklósi vár Rendező: Kisdéginé Kirimi Irén Éber Sándor emlékkiállítéis. Baja Rendező : Mangémé Heil Olga Dési Huber István emlékkiédlítás. Nyírbátor Rendező: Mangémé Heil Olga Szalmás Béla emlékkiállítéis. Győr Rendező: Oelmacher Anna Nyolcak és aktivisták. Székesfehérvár Rendező: Passuth Krisztina Szőnyi István emlékkiállítás. Kaposvár Rendező: Pataky Dénes Szőnyi István emlékkiállítás. Esztergom Rendező: Pataky Dénes és Patakyné Molnár Zsuzsa Duray Tibor kiállítás. Székesfehérvár Rendező: Solymár István

Derkovits Gyula emlékkiállítéis. Esztergom Rendező: Szabé) Júlia Derkovits Gyula emlékkiállítéis. Tatabánya Rendező: Szabé) Júlia X X . széizadi magyar mesterek. Kaposvéir Rendező: Szij Béla

K 0 L F Ö L I) Ü X

R E N D E Z E T T

K I Á L L Í T Á S A I N K

19 6 4 Moszkva. X I X — X X . századi magyar festészet Rendező: Haulisch Lenke

19 6 5 Helsinki. X X . századi magyar festészet Rendező: Bodnár Éva Drezda: „Neue Meister" kiállításon való részvétel Rendező: Bodnár Eva Szófia. Szocialista Képzőművészek Csoportja Rendező: Haulisch Lenke Bukarest. Szocialista Képzőművészek Csoportja Rendező: Mangáné Heil Olga Bologna: Arte e resistenza in Europa c. kiállítás rendezésében való részvétel. Rendező: Oelmacher Anna Torino. Arte e resistenza in Europa c. kiállítás rendezésében való részvétel. Rendező: Solymár Tstvém

K TAI) V Á N Y A I N K

1965 végén megjelent a Magyar Nemzeti Galéria Közle­ ményeinek V. száma (Budapest 1965. Képzőművészeti Alaj) Kiadóvállalata). A kiadvány 175 oldalán 9 cikk sorakozik fel 94 db fekete-fehér és 4 db színes reprodukció­ val. A kötetben közöljük a cikkek teljes francia nyelvű fordítását is. A közlemények főszerkesztője Pogány ö . Gábor dr. főigazgató, szerkesztője Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. osztályvezető. 1964. év elején megjelent az Éremosztály állagjegyzéké­ nek első köteti; a Magyar Nemzeti Galéria Allagjegyzéke II./3. rész címmel. (Budapest 1963. Készült a Magyar Nemzeti Múzeum Rotaprint Üzemében.) 346 oldal terje­ delemben. A kötetet szerkesztette és sajtó alá rendezte Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. 1964—65-ben folyt az Érem állagjegyzék I I . kötetének szerkesztése és sajtó alá rendezése, szintén Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. munkájával. Időszaki kiállításainkat katalógusok kísérték. Szocialista Képzőművészek Csoportja 1934—44 c. kiad­ ványunk szerzője Oelmacher Anna volt. (Budapest 1964.

a Magyar Nemzeti Galéria kiadványa. 45 oldal szöveg, 49 egyszínű képpel.) A „Vásárhelyi tárlat" című katalógusunk előszavát Pogány ö . Gábor írta (Budapest 1964. Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 5(5 oldal szöveg, 36 db egyszínű kép.) A Dési Huber István című katalógus szerzője dr. Manga Jánosné Heil Olga. (Budapest 1964. Magyar Nemzeti Galéria kiadványa. 34 oldal szöveg, 36 —j— 1 oldal egy­ színű képpel.) A Magyar Nemzeti Galéria és a Műcsarnok közös kiad­ ványaként jelent meg következő katalógusunk: Fiatal Szovjet Képzőművészek Kiállítása címmel. (Budapest 1964. 28 oldal, 14 egyszínű képpel.) Szerzője dr. Láncz Sándor. Bitly Valéria — a Műcsarnok dolgozója — a szerzője „Holló László grafikái" című katalógusunknak. (Budapest 1 964. Magyar Nemzeti Galéria kiadványa. 1 2 oldal szöveg, 8 -— | 1 egyszínű képpel.) A „Szalmás Béla emlékkiállítása" című katalógusunk szerzője Oelmacher Anna. (Budapest 1964. Magyar Nem­ zeti Galéria kiadványa. 13 oldal szöveg, 8 -j— 1 oldal egy­ színű képpel.) Csemiczky Tihamér emlékkiállítása címmel a hasonnevű kiállítás katalógusa Passuth Krisztina munkája. (Budapest 1964. Magyar Nemzeti Galéria kiadvány. 15 oldal szöveg, 6 4- 1 oldal egyszínű képpel.) Scheiber Hugó emlékkiállítása című katalógusunkat a rendező, Oelmacher Anna írta. (Budapest 1964. Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 20 oldal szöveg, 10 - j - 1 oldal egyszínű képpel.) Az Istók János kiállítása című katalógus Csap Erzsébet munkája. (Budapest 1964. Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiadványa. 17 oldal szöveg, 8 4- 1 oldal egyszínű képpel.) A Duna-kanyar festői című katalógusunkat Bodnár Éva írta. (Budapest 1964. Magyar Nemzeti Galéria kiadványa. 17 oldal szöveg, 12 4- 1 oldal egyszínű képpel.) Az előbbi katalógusok az 1964-es év kiadványai voltak. Az alábbiakban az 1965-ös esztendő kiállításaihoz készült katalógusainkat soroljuk fel. A „Százados úti művésztelep" című katalógus előszavéit Csap Erzsébet írta. A katalógust Csap Erzsébet és Flischer 1

1

Az egyszínű vagy színes k é p é n e k s z á m á n a k megjelölésénél a + jelzés u t á n következő s z á m a fedőlap, illetőleg a fedő- és h á t l a p k é p e i n e k s z á m á t jelzi.

Brigitta állították össze. (Budapest 1965. A Magyar Nem­ zeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiad­ ványa. 69 oldal szöveg, 50 -f- 1 oldal egyszínű képpel.) Derkovits Gyula emlékkiállítás című katalógusunk elő­ szavának szerzője Pogány Ö. Gábor. A műtárgysort Szabó Júlia állította össze. (Budapest 1965. 51 oldal szöveg, 41 -f- 1 oldal egyszínű képpel.) Kohán György gyűjteményes kiállítása című katalógu­ sunk B. Supka Magdolna dr. írása. (Budapest 1965. Magyar Nemzeti Galéria kiadványa. 31 oldal szöveg, 7 4 - 1 oldal egyszínű képpel.) Csók István emlékkiállításának katalógusát Telepy Katalin írta. (Budapest 1965. A Magyar Nemzeti Galéria, a Jósa András Múzeum Nyíregyháza és a Báthory István Múzeum Nyírbátor közös kiadványa. 29 oldal szöveg, 18 egyszínű 4- 1 színes képpel.) A Magyar Képzőművészek a Fasizmus Ellen című kata­ lógusunk szerzője D. Fehér Zsuzsa. (Budapest 1965. A Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 43 oldal szöveg, 15 4 - 1 egyszínű képpel.) Bäsch Andor emlékkiédlítás katalóguséinak előszavát Farkas Zoltán írta. (Budapest 1965. Magyar Nemzeti Galéria kiadványa. 18 oldal szöveg, 4 4 - 1 oldal egyszínű képpel.) Zichy Mihály élj szerzeményű rajzai című kiadványunk előszavának írója Oelmacher Anna. A Faust-illusztrációk­ ról a katalógusban Tamássyné dr. Wolff Kosina írt tanul­ mányt. (Budapest 1965. Magyar Nemzeti Galéria kiadványa. 26 oldal szöveg, 12 4 - 1 oldal egyszínű képpel.) A közönség körében is megnyilvánuló, régi óhajnak tett eleget a Galéria összkiállításait összefogó vezetője „A Ma­ gyar Nemzeti Galéria" címmid. A vezetőt írta és össze­ állította Pogány Ö. Gábor. (Budapest 1965. A Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 15 oldal szöveg, 30 4- 1 oldal egyszínű képpel.) Éber Sándor emlékkiállításának katalóguséit dr. Bodnár Éva írta és állította össze. (Baja 1965. A Magyar Nemzeti Galéria és a bajai Türr István Múzeum közös kiadványa. 30 oldal szöveg, 16 -f- 1 oldal egyszínű képpel.) Csengeryné Nagy Zsuzsa.