quark10.qxd
2002. 12. 09.
18:06
Page 621
10. F KÉPEK
EJEZET
FINOMBEÁLLÍTÁSA
Tisztázzunk valamit mindjárt az elején: míg a QuarkXPress az oldalakon lévõ szöveg kezelésére elképesztõen sok lehetõséget kínál, a beolvasott képek szerkesztésében meglehetõsen gyenge. Néhány képszerkesztõ szolgáltatást mindazonáltal tartalmaz, és ezeket nem árt ismerni, ha szeretnénk pár problémát elkerülni. A 9. fejezetben (Képek) ismertettem pár képfájl-formátumot és azt, hogy hogyan lehet azokat elhelyezni a QuarkXPress dokumentumokban, illetve hogyan lehet olyan alapszintû módosításokat végrehajtani rajtuk, amilyen például az elforgatás, a döntés és az átméretezés. Ebben a fejezetben arról lesz szó, hogyan lehet a QuarkXPress segítségével módosítani a beolvasott képet. Vegyük észre, hogy nem képszerkesztésrõl beszélek. A beolvasott képek tartalmát a QuarkXPresszel nem tudjuk megváltoztatni, de a képek egyes jellemzõit, például a kontrasztot, a színeket, a vágómaszkot és a raszterrácsot igen. Elõször a módosítható képtípusokat vizsgálom meg, majd ismertetem a módosítási lehetõségeket. Ezek jó része lehet, hogy kicsit zavaros lesz, de legyenek elnézõk velem szemben, és olvassák el gondosan a leírtakat, és hamarabb válnak feltartóztathatatlan képmódosítókká, mint ahogy ki tudják mondani, hogy az ontogenezis során megismétlõdik a filogenezis.
quark10.qxd
2002. 12. 09.
622
18:06
Page 622
QUARKXPRESS 5
A képfájl Ebben a fejezetben szinte kizárólag csak a bitképes képekrõl lesz szó. A Quarkban a bitképek lehetnek fekete-fehérek, szürkeskálásak és színesek, fájlformátumuk pedig lehet TIFF, JPEG, BMP, PNG és csak bitképes részeket tartalmazó PICT. A bitképek menthetõk EPS formátumban is, de mivel a képadatok itt beágyazottá válnak, a QuarkXPress nem engedi azokat megváltoztatni. Ezért hát az egyetlen eset, amikor az EPS fájlok is szóba kerülnek majd, az lesz, amikor a vágómaszkokat fogom ismertetni. A többi részben egyszerûen azt feltételezem, hogy TIFF vagy JPEG fájlokat használunk (azt, hogy a többi bitképes fájlformátumot miért nem szeretem használni, a 9. fejezetben írtam le).
Bitképek Szeretném megragadni a lehetõséget, hogy frissítsem az olvasók memóriáját a bitképekre és a TIFF fájltípusra vonatkozóan, amelyekrõl a 9. fejezetben már beszéltem. Íme a lényegesebb pontok:
A bitképeket egyszerû merõleges rácsok sarokpontjain elhelyezkedõ mintapontok alkotják (amelyek neve képpont). A kép felbontása azt adja meg, hogy hány ilyen képpont van a képen hüvelykenként (ppi pixel per inch). Mindegyik képpont lehet fekete, fehér, valamilyen szürke árnyalatú vagy színes. Ezt a színt egy szám jelképezi, például egy 256 szürkeárnyalatot tartalmazó képen a fekete értéke 0, a fehéré pedig 255. A kép méretének megváltoztatása közvetlen hatással van a felbontásra. Ha a képet kétszeresére nagyítjuk, a felbontás a felére csökken (kétszer akkora helyen lesz ugyanannyi képpont), ami miatt a kép szemcséssé válhat (a körvonalak csipkések lesznek). Ha a kép méretét felére csökkentjük, a felbontás a kétszeresére nõ, ezáltal javul a kép minõsége (10.1. ábra). A TIFF fájl lehet bármekkora méretû téglalap bármekkora felbontással, és minden képpont bármilyen szürkeárnyalat- vagy színmélységû lehet, ezt a 12. fejezetben ismertetett színmodellek határozzák meg. A TIFF kép mély, ha négy vagy több szürkeárnyalatot tartalmaz (képpontonként 2 bit vagy több), illetve lapos vagy kétszintû, ha csak egy bitnyi színinformáció (fekete vagy fehér) tartozik az egyes képpontokhoz.
quark10.qxd
2002. 12. 09.
18:06
Page 623
10. FEJEZET Képek finombeállítása
10.1. ÁBRA A felbontás változása a méretváltozás hatására (méret: 50%, 100% és 300%).
Képek módosítása Hacsak nem szándékosan akarunk készíteni valami homályos kinézetû képet, minden képolvasóval beolvasott képen színhelyesbítést (ha a kép színes), árnyalathelyesbítést és élesítést kell végezni. Még a rajzolóprogramokkal készített szintetikus képeken is szükség lehet némi módosításra. Ezeket azonban egy képszerkesztõ programban kell megcsinálni, amilyen például az Adobe Photoshop. Persze a QuarkXPress is tartalmaz pár képszerkesztési lehetõséget, amelyek hasznosak lehetnek, fõleg ha egy bizonyos hatást szeretnénk létrehozni. A bitképeken az alábbi mûveleteket hajthatjuk végre:
A kontrasztgörbe lecserélése elõre beállított nagy kontrasztú vagy csökkentett színszámú hatásokra Egyéni kontrasztgörbe alkalmazása A kép átfordítása Vágómaszk alkalmazása körvonal létrehozása végett A kép képernyõs és nyomtatott változata felbontásának megváltoztatása Szín vagy árnyalat alkalmazása a képre A kép raszterrács-paramétereinek megváltoztatása
Nagy esélye van annak, hogy a fenti listáról leggyakrabban a vágómaszk-készítési lehetõséget fogjuk használni. Errõl azonban egyelõre nem beszélek, mindaddig nem, amíg nem ismertetem a képernyõn megjelenõ kép felbontásának megváltoztatását, a képek színezését és a kép kontrasztjának beállítását.
623
quark10.qxd
2002. 12. 09.
624
18:06
Page 624
QUARKXPRESS 5
Nagy felbontású TIFF képek beolvasása Az elsõ módosítási lehetõség a nagy felbontású TIFF vagy JPEG kép minõségének javítása vagy rontása. Ez a beállítás csak akkor használható, amikor elõször olvassuk be a képet (lásd a 9. fejezet Kép beolvasása címû részét). A képernyõn megjelenõ kép minõségének rontása. A QuarkXPress normál esetben 72 dpi felbontásban jeleníti meg a képernyõn a nagy felbontású TIFF vagy JPEG képet. Ez a kis felbontású képernyõs kép viszonylag gyors képernyõfrissítést tesz lehetõvé, és a dokumentum fájlmérete is kicsi marad. Ha a kép azonban nagyon nagy méretû vagy a számítógépünk nagyon lassú, akár még egy 72 dpi felbontású kép beolvasása és megjelenítése is sokáig tarthat. A képernyõs kép felbontását a felére csökkenthetjük, ha a SHIFT billentyût lenyomva kattintunk a Get Picture (A kép beolvasása) párbeszédablakban az Open (Megnyitás) gombra. Ennek a nyomtatásban megjelenõ képre nem lesz semmilyen kihatása, de a képernyõ újrarajzolását felgyorsíthatja (akinek gyors G4-es processzoros számítógépe van, abbahagyhatja a vihogást). A TIFF típusok megváltoztatása. Ha nagyon érdekel a képszerkesztés, egy pont után biztosan elérünk ahhoz a ponthoz, hogy meg szeretnénk változtatni a TIFF vagy JPEG kép színmélységét. Íme két trükk a színmélységnek a kép beolvasásakor történõ megváltoztatására:
Ha az OPTION (ALT) billentyût lenyomva kattintunk a Get Picture párbeszédablakban az Open gombra, az 1 bit színmélységû grafikából 8 bit színmélységû szürkeskálás kép lesz. (Én nem tudtam még felfedezni ennek a szolgáltatásnak a hasznát, de biztos lesz valaki, aki majd rájön.) Ha a COMMAND (CTRL) billentyût lenyomva kattintunk a Get Picture párbeszédablakban az Open gombra, a színes TIFF és JPEG képek szürkeskálássá változnak át, ami egyes esetekben nagyon hasznos lehet. (Azt azonban érdemes tudnunk, hogy az olyan programokban, mint a Photoshop, jobb színesrõl szürkeskálássá történõ átalakítást tudunk elérni.) Ugyanezzel a billentyûs trükkel a szürkeskálás TIFF képbõl grafikát (1 bit színmélységû képet) készíthetünk, ez az átalakítás azonban ritkán válik a kép elõnyére.
A Style menü A 9. fejezetben ismertettem, hogyan lehet módosítani a képdobozban lévõ kép megjelenését, beleértve a vágást, az elforgatást, a döntést és a kép áthelyezését.
quark10.qxd
2002. 12. 09.
18:06
Page 625
10. FEJEZET Képek finombeállítása
Ezeket a hatásokat a Measurements palettán és a Modify párbeszédablakban lehet beállítani. Itt most elsõsorban a Style menüben lévõ parancsok segítségével elérhetõ képmódosítási lehetõségekrõl szólnék. Ne feledjük, hogy a képkezelési (elforgatás, a kép méretének és alakjának megváltoztatása stb.) és képmódosítási (a szürkeskála- vagy színparaméterek módosítása stb.) eljárások kombinálásával lenyûgözõ hatásokat érhetünk el a tördelés során. TIPP: HA A STYLE MENÜ KI VAN SZÜRKÍTVE. Ha a Style menü elemei ki vannak szürkítve, valószínûleg EPS vagy más egyéb olyan formátumú képet olvastunk be, amelyet a QuarkXPress nem tud módosítani. Ne feledjük: csak cipõben és bitképes képpel érkezõk részére van kiszolgálás. A program korábbi változataiban a színes képekhez a Preferences párbeszédablak Color TIFFs (Színes TIFF képek) beállításánál 8 bites színmélységet kellett megadni, de mostantól már nem kell ehhez az értékhez ragaszkodnunk azért, hogy a Style menüt használhassuk. Ha a Style menü még mindig kiszürkített, lehet, hogy nem az Item vagy a Content eszközt választottuk, vagy nem a kívánt képet tartalmazó képdobozt jelöltük ki. Ha a menü ezek után sem használható, csak azt javasolhatom, hogy dugjuk be a számítógép tápkábelét a konnektorba. Color. A színekkel átfogóan a 12. fejezetben foglalkozom. Most tehát legyen elég annyi, hogy ha a QuarkXPress Color (Szín) szolgáltatása segítségével megváltoztatjuk a fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos kép valamelyik színét, akkor az összes fekete (vagy szürke) képpontot az adott színûre cseréli ki a program. (Színes képet a QuarkXPressben nem lehet átszínezni.) Ha például egy fekete-fehér képen pirosra változtatjuk a színt, piros-fehér képet kapunk. Ez nem szükségszerûen ugyanaz, mint a kép kiszínezése a Photoshopban, de általában nagyon hasonló eredményt kapunk. Ha kevert színnel színezünk ki egy képet, hamis kétszínnyomásos képet hozhatunk létre (a kevert színekrõl bõvebben a 12. fejezetben lesz szó). Shade. Ugyanabban a szellemben, ahogy az egyes képpontok színét meg tudjuk változtatni, megváltoztathatjuk a kép minden egyes képpontjának szürkeértékét is (ezt nevezik a kép átszínezésének vagy tónusmódosításnak is). Jelenleg ez a szolgáltatás is csak szürkeskálás és fekete-fehér képek esetében használható. A kép tónusának megadásához állítsunk be valamilyen értéket a Style menü Shade (Tónus) almenüjében, vagy módosítsuk a kép tónusának értékét a Colors palettán. Az, hogy mi történik a képpel, amikor ezt a mûveletet végrehajtjuk, attól függ, hogy lapos vagy mély bitképes képpel van dolgunk.
625
quark10.qxd
2002. 12. 09.
626
18:06
Page 626
QUARKXPRESS 5
Lapos bitképek. A lapos, kétszínû bitképek esetében a Shade érték megváltoztatásának hatására megváltozik a kinyomtatott kép is: a nyomtatásban minden fekete képpont szürkévé válik. A grafikák tónusának megváltoztatása gyakran szebb képet eredményez, mint amilyen a sima fekete-fehér kép volt. Mély bitképek. Ha szürkeárnyalatos kép tónusát változtatjuk meg a Style menü segítségével, a QuarkXPress minden képpont tónusára az adott szorzót alkalmazza. Ha például egy 100%-osan fekete képpontra 50%-os tónust állítunk be, a képpont 50%-os tónusú lesz, az eredetileg 60%-os tónusú képpontok viszont 30%-os tónusúakká válnak, és így tovább. De nem kell számolgatnunk, mert az eredmény pont olyan lesz, amilyet várunk.
Mint kiderül, színes TIFF és JPEG kép tónusát is meg lehet változtatni csak egy kicsit trükközni kell hozzá (lásd: Tipp: Színes képek tónusának megváltoztatása, e fejezetben késõbb). Negative. Ha a Style menü Negative (Negatív) parancsára kattintunk (vagy lenyomjuk a COMMAND+SHIFT+-/CTRL+SHIFT+- billentyûkombinációt), a kép minden színe és színárnyalata az ellentettjére változik (a színmodellekrõl bõvebben a 12. fejezetben olvashatunk). Ami 10%-os fekete volt, az 90%-os értékû feketévé válik, a 20%-os pirosból 80%-os piros lesz, és így tovább. TIPP:
TOVÁBBI NEGATÍV KÉPEK. A képek átfordításának más módja is van: a fehérre színezés. Ez gyakran nemcsak könnyebb, de sokszor kívánatosabb is. Ha például fehér képet szeretnénk kék háttérrel, jelöljük ki a képdobozt a Content eszközzel, majd módosítsuk a kép tónusát 0%-osra (vagy állítsuk a kép színét fehérre (White) a Color palettán vagy a Style menüben), majd változtassuk a háttérszínt a kék (Blue) valamelyik árnyalatára (például 100%-osra).
TIPP:
KÉPEN BELÜLI SZÍNEK ÉS SZÍNÁTMENETEK. Carlos Sosa mutatott nekem egy nagyon furcsa és általában hasznos módszert, amelynek segítségével képeket és színátmeneteket helyezhetünk a képek belsejébe. Ez a trükk csak 1 bit színmélységû (fekete-fehér) képekkel használható.
1. 2. 3.
Olvastassuk be az 1 bit színmélységû (fekete-fehér) képet egy képdobozba, majd állítsuk a színét fehérre (White) a Colors palettán vagy a Style menüben. Állítsuk a képet negatívra (Command+Shift+- / Ctrl+Shift+-). Ha színátmenetet szeretnénk a kép belsejében elhelyezni, állítsunk be színátmenetes hátteret a képdobozban (ennek módját a 12. fejezetben ismertetem). Ha másik képet szeretnénk elhelyezni a képen belül, állítsuk a képet tartalmazó képdoboz hátterét None (Nincs) értékre.
quark10.qxd
2002. 12. 09.
18:06
Page 627
10. FEJEZET Képek finombeállítása
Itt az a trükk, hogy a Negative parancs hatására felcserélõdnek az átlátszó és az átlátszatlan képpontok, így az egykor fekete képpontokon átlátunk (lásd a színes oldalakon a P ábrát). Amikor az 1. lépésben fehérre állítjuk a színt, a kép átlátszatlan területei a képdoboz háttérszínét veszik fel. Ha a képdoboz háttere 50%-os kékeszöld, akkor az 1. lépésben 50%-os kékeszöld (Cyan) színt kell beállítani. Ezt a hatást szürkeskálás képek esetében is modellezhetjük, ehhez azonban elõbb a Photoshopban 1 bit színmélységû képpé kell alakítani a képet (a Mode listán Bitmap értéket kell beállítani, majd a Bitmap párbeszédablakban a Halftone Screen értéket kell választani).
TIPP:
SZÜRKESKÁLÁS KÉP ÁTLÁTSZÓVÁ TÉTELE. A Hogyan tudnám a szürkeskálás TIFF képemet átlátszóvá változtatni? kérdésre a legegyszerûbb válasz: Sehogy.. A szürkeskálás TIFF képek nem átlátszók, és nem is lehet azokat azzá változtatni. A fekete-fehér, 1 bit színmélységû TIFF képeken (amelyeket a Photoshop Bitmap néven emleget) viszont a fehér képpontok valójában átlátszóak. (A fekete-fehér EPS képek fehér képpontjai lehetnek átlátszóak ez a beállítás a Photoshop program Save as EPS párbeszédablakában adható meg , de a bitképes TIFF képek e téren megbízhatóbbak.)
Amikor azt hallom, hogy valaki azt mondja: sehogy, azonnal válaszolok: Valami megoldásnak lennie kell. És csakugyan: több is van. Ezek a módszerek arra valók, hogy átláthassunk a szürkeskálás képen, hogy lássuk, mi van alatta. Ha a kép körvonalát szeretnénk létrehozni, olvassuk el a Vágómaszkok részt e fejezetben késõbb.
A háttérszín befoglalása a képbe. Ha a szürkeskálás képet egy egyszínû terület fölé helyeztük, a képdoboz háttérszínét beállíthatjuk úgy, hogy az adott színnel egyezõ legyen. Ha mondjuk egy szürkeskálás képet egy 30%-os kékeszöld terület fölött szeretnénk átlátszóvá tenni, állítsuk a képdoboz háttérszínét 30%-os kékeszöldre. A QuarkXPress korábbi változataiban ezen eljárás eredménye a képernyõn jól mutatott, de kinyomtatva nem, mert a szürkeskálás kép kiejtõdött a bíbor filmbõl. Szerencsére ma már a szürkeskálás képek megfelelõ módon nyomják felül a háttérszínt a nyomdai színrebontás során és a színrebontást nem használó nyomtatókon, még akkor is, ha a háttérszín kiegészítõ szín vagy feketét is tartalmaz. Ez a módszer természetesen csak akkor használható, ha a képet teljesen körülveszi egy egyszínû terület. Ha egy képolvasóval beolvasott kép vagy a dokumentumoldal egy másik eleme fölé szeretnénk helyezni a szürkeskálás képet, az nyomtatásban használhatatlan lesz.
627
quark10.qxd
2002. 12. 09.
628
18:06
Page 628
QUARKXPRESS 5
Felülnyomás beállítása. Ha a dokumentum színes, a képdoboz háttereként beállítható None érték, és a Trap Information (Alátöltési beállítások) palettán beállítható az Overprint (Felülnyomás) lehetõség (a Trap Information palettáról bõvebben a 12. fejezetben olvashatunk). Ez azt teszi lehetõvé, hogy egy képet részlegesen egy színes terület vagy akár egy képolvasóval beolvasott kép fölött helyezzünk el. Ezzel az eljárással három gond van. Az egyik, hogy mivel a QuarkXPress az alátöltést a képernyõn nem jelzi ki, mindaddig nem láthatjuk a felülnyomási hatást, amíg ki nem nyomtatjuk a színekre bontott kép filmjeit. A másik ugyanezen okból , hogy még a képet színes nyomtatón kinyomtatva sem látjuk a hatást. A harmadik, hogy ezt a módszert nem használhatjuk olyan színre vagy objektumra történõ rányomásra, amely fekete színt is tartalmaz (beleértve azokat a képolvasóval beolvasott képeket is, amelyeknek a fekete csatornája is tartalmaz adatokat). Annak oka, hogy miért nem lehet fekete szín a háttérben, a PostScript természetébõl fakad: ha sötétszürke fölé nyomtatunk világosszürke színnel, az eredmény a világosszürke lesz, nem a két szín keveréke. Mindig a fölül lévõ szín jelenik meg a nyomaton, ezért nem lehet olyat csinálni, hogy feketére feketével nyomunk rá. Ez nem csak a feketére nézve igaz: ha egy szürkeskálás kép színét mondjuk kékeszöldre állítjuk be, akkor feketét tartalmazó színre rányomhatunk, de kékeszöldet tartalmazóra nem. Alulnyomás beállítása. Van még egy trükk, amivel rá lehet szedni a QuarkXPresst, hogy átlátszóvá tegyen egy szürkeskálás képet. Ehhez a képdobozt egy másik doboz mögé kell tenni (és nem elé). Ekkor a Trap Information palettán beállíthatjuk, hogy az elõtérben lévõ objektumok rányomódjanak a képre. Ennek a megoldásnak ugyanazok a korlátai, mint az elõzõnek, bár egyes esetekben megoldható, hogy úgy nézzen ki, mintha a feketére feketével nyomnánk rá. Tegyük fel, hogy van egy világos szürkeskálás kép, amelyet átlátszóvá szeretnénk tenni valamilyen fekete szöveg fölött, amely 30%-os tónusú bíborszín hátterû szövegdobozban van. Ekkor a képet helyezzük a szövegdoboz mögé, és állítsuk be azt, hogy a szövegdoboz rányomódjon a képre. A bíborszínû szövegdoboz ekkor rányomódik a képre, és a szöveg kiejti a képet, mivel azonban a szöveg fekete, úgy látszik, mintha felülnyomást hajtottunk volna végre. (Ezt látva könnyebb megérteni, mint magyarázva; nézzük meg az O ábrát a színes oldalakon, azon látható ezeknek az átlátszóság hatásának keltésére használható trükköknek a végeredménye.) A kép fekete-fehérré alakítása. Amint korábban már említettem, az 1 bites (kétszintû) TIFF képeken a fehér képpontok öröklötten átlátszók, ezért ha egy szürkeskálás képet a Photoshop Bitmap üzemmódját használva alakítunk át fekete-fe-
quark10.qxd
2002. 12. 09.
18:06
Page 629
10. FEJEZET Képek finombeállítása
hérré, azt elhelyezhetjük a QuarkXPressben bármi fölött, és a fehér részek alatt lévõ objektumok láthatók maradnak. A gond természetesen az, hogy a fekete-fehér képek nem tartalmaznak szürke részeket, ezért a szürke színárnyalatokat raszterezés vagy raszterrácsok használata útján lehet csak megjeleníteni (errõl a témáról bõvebben jelen fejezet Raszterek címû részében lesz szó). Amikor a képet a Photoshop Bitmap üzemmódját használva alakítjuk fekete-fehérré, beállíthatjuk a kép végleges felbontását is. Ha a képet a jó minõségû eredmény érdekében lézerlevilágítóval nyomtatjuk ki, a végleges fekete-fehér kép felbontásának 600 és 1000 ppi között kell lennie. Ha csak asztali lézernyomtatót használunk, általában kisebb felbontás is elegendõ. Amikor azonban a Quarkba olvastatjuk be ezt a fekete-fehér képet, a képernyõn látható változat meglehetõsen rossz minõségû lesz. Még egyszer elmondom, hogy ne bízzunk abban, amit a képernyõn látunk, mindig nyomtassunk próbanyomatokat.
Kontraszt A Style menü lehetõvé teszi a szürkeskálás és a színes képek kontrasztjának megváltoztatását is, ehhez a Contrast parancsot kell használni. Ha 1 bit színmélységû (fekete-fehér) képet használunk, ez a szolgáltatás nem érhetõ el. A kontraszt a kép tónusértékei közötti viszonyt jelenti. A kontrasztos vagy kemény (erõs kontrasztokat tartalmazó) képen a szürke- vagy a színárnyalatok nagyon élesen elkülönülnek néhány jól megkülönböztethetõ tónusra, míg a lágy (gyenge kontrasztokat tartalmazó) képeken kicsi a különbség a tónusok között, és az egész kép szürkésnek, homályosnak tûnik. A cél az, hogy valamiféle egyensúlyt találjunk e két véglet között, bár néha épp az a cél, hogy a természetestõl eltérõ kinézetû képeket hozzunk létre a kontrasztbeállítások erõteljes módosítása útján. A kontrasztbeállításokkal kapcsolatban megjegyzendõ alapfogalom a bemenet/kimenet. A Contrast szolgáltatásra szeretek úgy gondolni, mint egy olyan gépre, amelybe berakok egy JPEG vagy egy TIFF képet, és az jön ki belõle, amit nyomtatásban meg szeretnék jeleníteni. Mások néha úgy gondolnak erre az eljárásra, mint egy szûrõre, amelyen minden alkalommal átengedik a képet, amikor az adott oldalt kinyomtatják. Ne feledjük, hogy a lemezen lévõ képfájlt valójában sem mi, sem a QuarkXPress nem módosítja, csak a gépet vagy a szûrõt, amelyen keresztül a kép átmegy a képernyõn való megjelenítés és a nyomtatás során.
629
quark10.qxd
2002. 12. 09.
630
18:06
Page 630
QUARKXPRESS 5
(A QuarkXPress korábbi változataiban volt néhány elõre megadott kontrasztbeállítás, például a Normal Contrast (Normál kontraszt), a High Contrast (Nagy kontraszt) és a Posterized (Csökkentett színszámú). Ezek mára kikerültek a programból, mivel teljesen fölöslegesek: vannak ugyanis ezekkel teljesen azonos szolgáltatások a Picture Contrast Specifications (A kép kontrasztjának megadása) párbeszédablakban. Ezeket a szolgáltatásokat amúgy sem használták túl gyakran.)
A kép kontrasztjának megadása Ha meg szeretnénk változtatni egy kép kontrasztját, kattintsunk a Style menüben a Contrast parancsra (vagy nyomjuk le a COMMAND+SHIFT+C/CTRL+SHIFT+C billentyûkombinációt). A Picture Contrast Specifications párbeszédablak csak azt az eljárást vagy szûrõt mutatja meg, amelyen átküldve a program feldolgozza a képet. Amikor elõször nyitjuk meg ezt a párbeszédablakot, egy 45°-os szögben emelkedõ egyenes vonalat látunk a grafikonon (10.2. ábra). Ha jól megfigyeljük a grafikont, láthatjuk, hogy a tengelyek felirata Input (Bemenet) és Output (Kimenet), és mindkettõ 0-tól 1-ig van beosztva (az 1 jelentése: 100%). A tengelyeken 5, illetve 10%-onként vannak osztások. Az alapértelmezett 45°-os normál kontrasztgörbe egy olyan szûrõt ad meg, amely nem módosítja a szürkeszinteket. Például a bemeneti képen lévõ 20%-os szürkeszint a kimeneti képen is 20%-os marad, a 40%-os 40%-os, és így tovább. A vonal módosításával azonban megváltoztatjuk a szürkeszint-hozzárendeléseket, amely a nyomtatott kép kontrasztjára és tónusára lesz hatással. Ebben a párbeszédablakban kilenc eszközzel módosíthatjuk a kontrasztgörbét, és formálhatjuk egyenes és görbe vonallá is. A meghatározás szerint minden olyan kontrasztgörbe gammagörbe, amely nem egyenes vonal. A gammagörbében nincs semmi rejtélyes, ez pusztán egy nem lineáris görbe fantázianeve. Ami a kontrasztgörbét illeti, a QuarkXPress eszközei nem tesznek lehetõvé többet pár alapvetõ módosításnál (kivéve pár nagyon furcsa görbe kialakítását, lásd a 10.3. ábrát). Nézzük, mire használhatók ezek az eszközök. TIPP: A MÓDOSÍTÁSOK ALKALMAZÁSA. Korábban ugyan már említettem, de nem árt megismételni: az Apply gomb az egyik leghasznosabb és mindig rendelkezésre álló szolgáltatás, amelynek mindig öröm a használata, fõleg a 9 hüvelyknél nagyobb átlójú képernyõk esetében. Különösen hasznos ez a gomb a Picture Contrast Specifications párbeszédablak használata esetén.
quark10.qxd
2002. 12. 09.
18:06
Page 631
10. FEJEZET Képek finombeállítása
Normál kontraszt
A csökkentett színszámú hatás kontrasztgörbéje
10.2. ÁBRA Szürkeskálás TIFF kép kontrasztjának módosítása.
10.3. ÁBRA Egy szélsõséges kontrasztbeállítás. A Picture Contrast Specifications párbeszédablakot odébb húzhatjuk, hogy ne takarja a képet, amellyel épp dolgozunk. Ezután hajtsuk végre a görbén a megfelelõ módosításokat, majd kattintsunk az Apply gombra (vagy nyomjuk le a Command+A / Ctrl+A billentyûkombinációt), hogy megnézhessük a módosítások hatását. Ha nem tetszik a kapott eredmény, módosítsuk tovább a görbét, vagy a Command+Z / Ctrl+Z billentyû-
631
quark10.qxd
2002. 12. 09.
632
18:06
Page 632
QUARKXPRESS 5
parancs segítségével vonjuk vissza a változtatást. És jusson eszünkbe: létezik a folyamatos alkalmazás szolgáltatás is (bekapcsolásához kattintsunk az Option / Alt billentyût lenyomva az Apply gombra, vagy nyomjuk le a Command+Option+A / Ctrl+Alt+A billentyûparancsot).
TIPP: NE HASZNÁLJUNK MÁSIK KONTRASZTOT. A Picture Contrast Specifications párbeszédablak használatát ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valaki egy érzékeny elektronikus készüléket kalapáccsal akar megjavítani túlságosan nehézkes és korlátozott eszköz ahhoz, hogy sok jót lehessen tõle remélni. Ami azt illeti, tucatnyi olyan probléma van, amelyek miatt a QuarkXPressben lévõ kontrasztbeállító eszközök nem számítanak igazán használhatónak. A legalapvetõbb ezek közül a képélesítés. A képolvasóval beolvasott képeket nyomtatás elõtt mindig élesíteni kell egy élesítõ szûrõvel (lehetõleg a Photoshop Unsharp Mask szûrõjével). Sajnos, a képélesítést a tónushelyesbítés után kell alkalmazni. Mivel a QuarkXPressben nincs képélesítõ szûrõ, ez lehetetlen. Ha a beolvasott képen tónushelyesbítést kell alkalmazni (csaknem mindig kell), ne a QuarkXPress eszközeit használjuk, hanem egy képszerkesztõ programban (amilyen például a Photoshop) végezzük el ezt a mûveletet, mert abban valószínûleg jobb tónushelyesbítõ eszközök vannak, és egyben el lehet végezni a képélesítést is. Ezután mentsük a fájlt, és nyissuk meg a QuarkXPressben, teljesen korrigálva, élesítve, nyomtatásra készen. Miért foglalkozom egyáltalán a Contrast szolgáltatással? Mert olyan fickó vagyok, aki szereti tudni, hogy ha van valamilyen eszköze, az hogy mûködik, még akkor is, ha sose használom. Azon évi egy-két alkalommal, amikor az idõ rövidsége miatt mégis igénybe vettem ezt az eszközt arra, hogy valamilyen különleges hatást létrehozzak vagy kisebb finomítást hajtsak végre egy képen, megtanultam, hogyan kell használni ezt a párbeszédablakot. Kéz eszköz. A Kéz (Hand) eszköz segítségével mozgathatjuk a görbét (vagy egyenest) a kontrasztgrafikonon belül. Ehhez ki kell választani az eszközt, a grafikon fölé kell vele állni, és húzni kell a görbét. Ha csak vízszintes vagy függõleges elmozdulásokra szeretnénk korlátozni a mozgást, a húzás közben tartsuk lenyomva a SHIFT billentyût. A Kéz eszköz segítségével lehet a legkönnyebben módosítani a teljes kontrasztgörbét. Szemléltetésért lásd: Tipp: Kontrasztos kép töréspontjának módosítása, e fejezetben késõbb.
quark10.qxd
2002. 12. 09.
18:06
Page 633
10. FEJEZET Képek finombeállítása
Ceruza eszköz. Ha használtunk már rajzolóprogramot, akkor ismerjük a Ceruza (Pencil) eszközt. Ezt az eszközt kiválasztva és a görbe fölött rajzolva vele kis és nagy módosításokat egyaránt végezhetünk a görbén. A Ceruza eszközzel rajzolhatunk olyan görbéket, amelyek segítségével kijavíthatjuk a képolvasóval beolvasott kép hibáit (10.4. ábra), de rajzolhatunk vad és bizarr hullámvasutakat is, amelyek nagyon fura szürkeszint-hozzárendeléseket fognak beállítani. Ha óvatosan rajzoljuk át a görbét, kis helyesbítéseket is végrehajthatunk. Ne feledjük, hogy nem mindig tökéletesen sima görbére van szükség a kisebb hupliknak és kátyúknak nagyon kis hatása van a végeredményre.
A csaknem teljesen fehér hátteret teljesen fehérré alakíthatjuk ezzel a Ceruza eszközzel készített finom görbével, de a kép más részei is kifehérednek.
10.4. ÁBRA A Ceruza eszközzel rajzolt görbe.
Egyenes vonal eszköz. Ha nem jöttünk volna rá, hogy az Egyenes vonal (Straight Line) eszközzel egyenes vonalakat lehet rajzolni, akkor nagyon sok szerencsét kívánok a program használatához. Az azonban nem teljesen egyértelmû, hogy mire is jók ezek az egyenes vonalak. Gondoljunk egy vonal meredekségére úgy, mintha egy hegy lejtõjének meredeksége lenne. A meredek lejtõ nagyon gyorsan emelkedik, az enyhe lejtõ lassan. Az Egyenes vonal eszközzel meredek és enyhe lejtõket egyaránt könnyen rajzolhatunk. Minél nagyobb az egyenes meredeksége, annál erõsebb lesz a kép kontrasztja, és minél kisebb, annál gyengébb annál szürkébb lesz a kép. Jusson azonban eszünkbe, hogy ha görbe helyett egyenes vonalat használunk, megkülönböztetés nélkül vesztünk el tónusértékeket. Ha meredek, erõs kontrasztot beállító vonalat rajzolunk, elveszítjük a nagyon fényes részeket és az árnyékokat, ha lapos, gyenge kontrasztot beállítót, akkor pedig a középtónusok vesznek el (10.5. ábra).
633
quark10.qxd
2002. 12. 09.
634
18:06
Page 634
QUARKXPRESS 5
10.5. ÁBRA Lineáris kontrasztbeállítás.
Színszámcsökkentõ eszköz. A színszámcsökkentés során a képen látható szürkeárnyalatok vagy színek számát néhány alapvetõ tónusérték használatára csökkentjük. Amikor a Színszámcsökkentõ eszközt (Posterizer) választjuk ki, a QuarkXPress 10%-os lépésekben mozgatópontokat helyez el a görbén. Ezeket a mozgatópontokat odébb húzva a teljes 10%-nyi görberészt vízszintessé változtatjuk és együtt mozgatjuk. Ha több mozgatópontot egy vonalba állítunk, könnyen hozhatunk létre tetszõleges fokozatszámú színszámcsökkentési hatásokat egészen 10 fokozatig (10.6. ábra). Csúcs eszköz. Míg a Színszámcsökkentõ eszköz a 10%-os osztások közepén helyezi el a mozgatópontokat, és ellapítja (vízszintessé változtatja) az egyes 10%-nyi vonalrészeket, a Csúcs (Spike) eszköz pontosan a 10%-os osztásokhoz helyezi a mozgatópontokat, és nem módosítja a mozgatópontok között a görbét, csak folytonossá teszi a vonalat. Ez a legalkalmasabb eszköz sima görbék készítésére sokkal alkalmasabb, mint a Ceruza. Ha csúcsokat hozunk létre a vonalon, azzal nagyon jól kiemelhetünk egyes tónusértékeket. Ha például a 60%-os szürke területeket feketévé szeretnénk változtatni, állítsunk az Input tengely 60%-os osztásánál lévõ értéket 100%-osra. Az eszközt akkor is használhatjuk, ha mondjuk a kékeszöld szín sötét árnyalatait szeretnénk eltüntetni a képrõl.
