6158

BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE SZÁMÁRA A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL J/6158

1

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE SZÁMÁRA A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL J/6158

2007. január 1–2007. december 31. 3

Tartalom BEVEZETŐ A 2007. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓHOZ .................................................................. 7 III. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának 2007. évi működéséről ........................................................ 9 III. A Kuratórium elnökségének munkájáról .................................................................................................... 12 III. Az MTV Zrt. 2007. évi tevékenységéről és a részvénytársaság előtt álló feladatokról .................. 19 IV. Összefoglaló értékelés az MTV Zrt. helyzetéről ........................................................................................ 25 AZ MTV KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE – 2007. augusztus 24. ....... 27 A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA ELLENŐRZŐ TESTÜLETÉNEK VÉLEMÉNYE ............................................................................................................................. A Magyar Televízió Közalapítvány létrejötte és jogállása ............................................................................ III. Bevezetés ............................................................................................................................................................ III. A Közalapítvány törvényes működése ........................................................................................................ III. A Közalapítvány célszerinti működése ........................................................................................................

43 45 45 46 48

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................................ 52

5

Bevezető a 2007. évi országgyűlési beszámolóhoz Az Országgyűlés az 1996. évi I. törvény (a továbbiakban médiatörvény) 53. §, 140. § és 141. § alapján a 18/1996. (III. 18.) számú határozatával létrehozta a Magyar Televízió Közalapítványt (MTV KA). Az Alapító Okirat 3. pontja szerint az MTV KA célja az Alkotmány 61. §-ával és a médiatörvénnyel összhangban: a szabad és független közszolgálati televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében az MTV Zrt. függetlenségének és társadalmi ellenőrzésének-felügyeletének biztosítása. A médiatörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény mellett, az MTV Közalapítvány tevékenységét befolyásolja és meghatározza számos más jogszabály: így a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, a 2007. évi költségvetési törvény, a műsorterjesztésről és a digitális átállásról szóló LXXIV. törvény, az audiovizuális műsorszolgáltatásról szóló új európai uniós irányelv és az Alkotmánybíróság 2007ben hozott néhány állásfoglalása, amelyek kijelölik azokat a legfontosabb célokat és feladatokat, amelyek az Alapítvány Kuratóriumára és Elnökségére hárulnak: 1. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma és Elnöksége feladatának tekintette, hogy a médiatörvény 26. § alapján az MTV Zrt. egész közszolgálati tevékenységében, az M1 és M2 csatorna programjaiban és műsoraiban tartsa tiszteletben a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit; rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan adjon tájékoztatást a hazai és külföldi eseményekről; biztosítsa a műsorszámok és nézetek sokszínűségét, a kisebbségi álláspontok megjelenését. Az MTV Zrt. fordítson különös figyelmet az egyetemes és nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására; a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődésére; a vallási és egyházi, a kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére; az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági és kulturális életét megjelenítő műsorok bemutatására. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma ugyancsak feladatának tekintette az MTV Zrt. műsorainak és gazdálkodásának, a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat (KMSZ) betartásának és a közszolgálatiság szakmai követelményeinek értékelését és ellenőrzését. 2. A 2006. évi CXXVII. törvény 87. § (7) bekezdésének a) pontja alapján a Magyar Televízió Közalapítvány – a médiatörvény 60. § (2) bekezdés a) pontja szerint felhasználható – 2007. évi céltámogatása – elkülönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható módon – a Magyar Televízió Zrt. közszolgálati műsorai tervének megvalósításához – ideértve a korszerű megjelenésű és tartalmú közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését is, továbbá a közszolgálati tevékenysége ellátásához alapvetően szükséges ingatlanok (székhely, stúdiók, gyártóbázis ) bérleti díjának, valamint az MTV Zrt. új telephelyre költözéséhez kapcsolódó költségeknek a fedezetéül szolgál. A költségvetési törvényben meghatározott céltámogatás hatékonyan szolgálja az üzleti tervben megjelölt célok és feladatok ellátását az MTV Zrt. működését, gazdálkodásának biztonságát, az új MTV székház és gyártóbázisba történő költözést is. 3. A 2007. június 26-án elfogadott LXXIV. törvény a műsorterjesztésről és a digitális átállásról a tisztán infrastrukturális szabályozás mellett, kiemelkedő szerepet biztosít a véleményszabadságot befolyásoló, a vélemények sokszínűségét és elterjesztését szolgáló rendelkezéseknek is. Az MTV Közalapítvány tudatában van annak, hogy a törvény alapján a Kuratóriumra és az Elnökségre hárul – az ebben érdekelt országos és regionális szervezetekkel együttműködve – az MTV Zrt. digitális átállási koncepciójának és intézkedési tervének kidolgozása és elfogadása, megvalósítása. 4. A tartalomszolgáltatás területén is jelentős változások következtek be, 2007. november 29-én az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló Európai Uniós Irányelv elfogadásával és december 11-én történt kihirdetésével, amely számos kérdésben 2009. december 31-ig szükségessé teszi a médiatörvény további korrekcióját és annak alkalmazását az MTV Zrt. közszolgálati műsorszolgáltatásában. 5. 2007-ben a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából négy alkotmánybírósági határozat (2007. I. 18. AB; 20/2007. III. 29. AB; 46/2007. VI. 27. AB; 1006/B/2001. AB) született, amelyek iránymutatást nyújtanak a kiegyensúlyozott tájékoztatás ellátásához, a frekvenciapályáztatási szabályok garanciális rendelkezéseinek érvényesítéséhez s nem utolsósorban az MTV Közalapítvány Kuratóriuma és Elnöksége munkájához. 7

6. Az MTV Közalapítvány szervezeti struktúráját a médiatörvény IV. fejezetének 1. címe 53., 55., 56., 57., 58., 61. és 62. §, az Alapító Okirat és az ezek alapján kialakított Szervezeti és Működési Szabályzat határozzák meg. Ennek megfelelően a Közalapítvány szervezetei: a Kuratórium, az Elnökség, az Ellenőrző Testület és a Kuratórium hivatali szervezete – a Titkárság. Az MTV Közalapítvány kezelő szervezete a Kuratórium, amely az Országgyűlés által választott és a médiatörvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból áll. Az Országgyűlés által választott Elnökség tagjai, valamint a médiatörvény 86. §-ában meghatározott szervezetek, és amelyeket az ORTT éves felhívása alapján nyilvántartásba vett, az ORTT éves sorsolásán kiválasztott 21 szervezet delegáltjai alkotják az MTV Kuratóriumát. Az Elnökség tagjainak megbízása 4 évre, a delegált kuratóriumi tagoké egy évre szól. a) 2007-ben az MTV KA Kuratóriumának elnökségét a parlamenti pártok frakcióinak javaslata és az Országgyűlés döntése alapján 2007. március 14-ig a következők alkották: dr. Czeglédi László elnök, Kozma Huba elnökhelyettes, Bakó Lajos, dr. Farkasné dr. Gábor Alice, dr. Fehér Zsuzsa, Kerekes Pál, Kozák Márton, Rajk László, Peták István, Balogh László elnökségi tagok. 2007. március 4-én az Országgyűlés az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnökségébe választotta: dr. Czeglédi Lászlót elnöknek, Balogh Lászlót elnökhelyettesnek, Csernus Jánost, dr. Farkasné dr. Gábor Alicét, dr. Fehér Zsuzsát, Kozák Mártont, Rajk Lászlót, Szabó Lászlót, dr. Szabó Tibort, dr. Ugron Gáspár Gábort elnökségi tagnak. Az Országgyűlés 2008. május 26-i ülésén az MTV Közalapítvány Kuratóriuma elnökségét kiegészítette és az elnökség tagjainak Bereczky Lorándot, Hábetler Helgát, Madaras Pétert és Bölcskei Károlyt megválasztotta. b) Az ORTT 2006. március 31-én megtartott sorsolásán az MTV Közalapítvány Kuratóriumába 2007. március 31-ig delegált szervezetek képviselői a következők voltak: Magyar Nemzeti Host Egyesület – Dr. Balassy Zsolt, Magyar Tartalomipari Szövetség – Dr. Szabó István, Magyar Bibliodráma egyesület – Dr. Breuer Katalin, Környezeti Tanácsadók Egyesülete – Benedikt Ildikó, Hadirokkantak, hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége – Farkas Zsolt, Magyar Újságírók Közössége – Fenyvesi Félix Lajos, Nyugdíjasok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége – Dr. Hegyesiné Orsós Éva, Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete – Tóth Egon, Erdélyi Szövetség – Dr. Lipcsey Ildikó, Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége – Bácskai Sándor, Magyar Szín–Játékos Szövetség – Nagy András László, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség – Szabó Ildikó, Négy Történelmi Egyház – Dr. Dabóczi Kálmán, Magyar Koalíció Pártja – Vörös Péter, Magyar Vívó Szövetség – Gráf Csilla, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége – Kleinné Csiky Ildikó, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége – Dr. Péter Mihály, „Asszonyok a nemzeti egységért” mozgalom – Szarka Istvánné, Országos Horvát Önkormányzat – Drajkó Péterné, Magyar Ötvösművészek Társasága – B. Laborcz Flóra, Garaboncziás Egyesület – Tóth József. Az ORTT 2007. március 30-án megtartott sorsolásán az MTV Közalapítvány Kuratóriumába az alábbi szervezetek képviselői kaptak 2008. március 31-ig megbízást: Magyar Koalíció Pártja – Peczár Károly, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – Dr. Mohácsi Máté, Országos Cigány Önkormányzat – Kolompár Orbán, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége – Tasi István, Recski Szövetség – Krasznai Béla, Erdélyi Körök országos Szövetsége – V. Hompoth Zoltán, Erasmus Kollégium Egyesület – Vér Ádám, Rendőr Kulturális és Hagyományőrző Egyesület – Mikó László, Magyar Írók Egyesülete – Földváry Györgyi, Magyar Szociológiai Társaság – Dr. Hankiss Elemér, Közéleti Önképzőkör – Gráf Csilla, Vasas Szakszervezeti Szövetség – Fogarasi László, Ipartestületek Országos Szövetsége – Kassai Róbert, Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtóegyesület – Kisfalvi József, Magyar Országos Horgász Szövetség – Szalay Ferenc, Magyar Üzletasszonyok Egyesülete – Hornungné Czap Ágnes, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma – Hanti Vilmos, Nyugdíjasok Egészségmegőrző Szövetsége – Kiss Bálint, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége – Szabó Tiborné, Magyar Vízilabda Szövetség – Dr. Martin György, Megyei Jogú Városok Szövetsége – Dr. Kovács Zoltán. 2008. március 28-án az ORTT által megtartott sorsoláson az MTV Közalapítvány Kuratóriumába az alábbi szervezetek képviselői kaptak megbízatást: Magyar Koalíció Pártja – Peczár Károly, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – Szerdahelyi Csongor, Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – Schuth János, Magyarországi Metodista Egyház – Dr. Hecker Walter, Nyilvánosság Klub – Dr. Lánczos Veronika, Magyar Bábművészek Szövetsége – Radácsi Anikó, Magyar Örökség és Európa Egyesület – Zelényiné Dr. Kováts Annamária, Magyar Színházi Társaság – Vajda Márta, MASZK Országos Színészegyesület – Lampl Lajos, Szülői Közösségek – Dr. Hardy F. Gábor, Tanítók Fekete István Egyesülete – Hermann Istvánné, Szabad Fémipari Szakszervezetek Szövetsége – Csala Elvira, Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége – Dr. Tunyogi András, Tudományos Újságírók Klubja – Staar Gyula, Magyarországi Kárpát Egyesület – Bánhidi Attila, Nők a XXI. Századért Egyesület – Brunner Tiborné, Természetjáró Fiatalok Szövetsége – Varsányi Attila, Magyar Nyugdíjasok Egye8

sületeinek Országos Szövetsége – Zsuppán László, Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége – Gráf Csilla, Magyar Sakk Szövetség – Dr. Kunos Péter, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – Aczél Gábor. c) 2007-ben az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testületét dr. Jaczkovics László Gábor elnök, Berkecz Mária és Bernát György tagok alkották.

I. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának

2007. évi működéséről 1. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma 2007. február 19-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a médiatörvény 66. § (1) bekezdés j) pontja alapján az MTV Zrt. 2007. üzleti tervének elveit és fő összegeit a Felügyelő Bizottság véleményével és a független könyvvizsgáló jelentésével együtt. a) A 2007. évi gazdálkodási és pénzügyi terv főbb összegei: M Ft 15 845 5 101 1 200 32 454 332 32 762 24

A mérleg fő összege A saját tőke összege A jegyzett tőke összege Összes bevétel Aktívált saját teljesítményének értéke Összes költség és ráfordítás Mérleg szerinti eredmény

b) A médiatörvény 66. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Kuratórium az MTV Zrt. M1 csatornájának adásidejét 518 717 műsorpercben, az M2 csatorna műsoridejét 525 600 műsorpercben határozta meg. c) A médiatörvény 7. § (1)–(2) bekezdés alapján úgy döntött, hogy 2007-ben az MTV Zrt. éves adásidejének 94,43 százalékát az M1 és M2 csatorna európai művek készítésére és bemutatására fordítja. d) A Kuratórium a médiatörvény 66. § (1) bekezdés l) pontja alapján jóváhagyta, hogy az MTV Zrt. 1 milliárd 629 millió forint összeget új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítson, mely 15,22 százalékos külső gyártásnak felel meg. 2. Az MTV Zrt. 2007. évi üzleti terve változatlanul azt az alapelvet kívánta érvényesíteni, hogy bevételeihez igazítja működésének kiadásait, eleget tesz a médiatörvény közszolgálati műsorszolgáltatókra vonatkozó előírásainak és követelményeinek. Fejlesztési terveit és beruházásait a Szabadság téri székház zavartalan működésének fenntartásához és az új székház és gyártóbázis – mindenekelőtt a 8–9-es stúdiók korszerűsítéséhez, technológiai megújulásához – igazítja. A Kuratórium – az MTV Zrt. vezetésével egyetértésben – a fejlesztésekkel egy időben a bérköltségek csökkentését is meghatározta, miután a digitális technológia és informatika lényegesen kevesebb emberrel üzemeltethető, magasabb színvonalon. Ennek érdekében az MTV Zrt. vezetésének gondoskodnia kell a szervezet átalakításáról, 2007 és 2009 között évente legalább 150-200 fős létszámleépítésről, a régi és új munkatársak szakképzéséről, az új MTV székház és gyártóbázisba való átköltözés előkészítéséről, a digitális műsorgyártásra és műsorszolgáltatásra való átállásról, és az ehhez kapcsolódó tervek és intézkedések kidolgozásáról. A Kuratórium munkacsoportjai is kifejezték egyetértésüket az üzleti tervvel kapcsolatban, de számos kritikai észrevételt is megfogalmaztak az MTV Zrt. vezetése számára, így például azt, hogy a közszolgálati televízió műsorainak minőségével és színvonalával, a műsorstruktúrával, a hír és tájékoztatás pártatlanságával kapcsolatos kuratóriumi észrevételek, értékelések, határozatok számtalan esetben hatástalanok voltak, amelyek csak részben vezethetőek vissza a médiatörvény tulajdonosi jogainak nem körültekintő és nem teljes körű meghatározására. Arra, hogy az MTV Zrt. a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint nem igazgatósággal működik, az igazgatósági jogokat a médiatörvény szerint az MTV Zrt. elnöke, a tulajdonosi jogokat a kuratórium elnöksége gyakorolja. A KMSZ éves érvényesülésének értékelése nem, vagy nem mindig nyújt útmutatást a következő év üzleti tervének elfogadásához. További probléma az is, hogy az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorai a Kuratórium elnökségével együtt tárgyalják meg és fogadják el az MTV Zrt. évi mérlegét, mérlegbeszámolóját, de az MTV Zrt. üzleti tervének fő elveit és főbb számait még az előző Kuratórium fogadja el. A Kuratórium elnöksége – a négyéves változásokat leszámítva – képviseli a folyamatosságot, de az ORTT által kisorsolt kurátorok ismeretei szükségszerűen hiányosak az MTV Zrt.-re vonatkozóan: részben az egyéves megbízatás, részben a döntések és az ezt tükröző dokumentumok, szerződések nyilvánosságának hiánya vagy későbbi nyilvánosságra hozatala miatt. 9

3. A Kuratórium február 19-i ülésén vita alakult ki a Napkelte szerződésről, miután tájékoztató hangzott el arról, hogy az MTV Zrt. vezetése lényegében két ponton módosítani kívánja a szerződést: az egyik, hogy az M2 csatornán szombaton és vasárnap a Napkelte műsora 9 óráig tartson, az M1-en pedig 8 óráig. A másik, hogy az M2 csatornán a délután sugárzott Napkelte program ismétlésére az éjszakai választékban, adászárás után kerüljön sor. A vitában olyan fontos kérdések is megfogalmazásra kerültek – korábban az elnökségi ülésen is –, mint az a tény, hogy a Napkelte szerződés melléklete szerint a Napkelte műsoraiban a parlamenti arányoknak kellene érvényesülniük. Ezek az arányok 2006. október 11-e óta természetesen nem érvényesülnek. A Fidesz, KDNP frakciójának véleménye szerint a Napkelte nem tartja be a médiatörvény és a KMSZ előírásait, emiatt vezetői és képviselői nem vesznek részt a Napkelte élő műsoraiban. 2007-ben az ORTT-nél 69 panaszügy indult a köztelevízió ellen, amelyből 53 az MTV javára, 2 az MTV hátrányára, egy pedig mindkét fél számára kedvezően zárult, illetve 8 ügy zárult le az MTV javára, egy az MTV hátrányára, 4 ügy pedig 2008-ban is folyamatban van. A Napkelte szerződése, műsorai és ezzel összefüggésben a KMSZ érvényesülése a későbbiekben is vita tárgyát képezte a Kuratórium elnökségében. 4. A Kuratórium a médiatörvényre épülő 2007. évi munkaterv tervezetét is össztűz alá vette február 19-i ülésén; egyrészt azért, mert a márciusban megválasztásra kerülő kuratóriumi elnökség helyett nem tartotta célszerűnek döntést hozni; másrészt azért, mert a javasolt napirendi pontok nem tartalmazták, hogy mikor milyen sorrendben, kiknek a közreműködésével kívánják előkészíteni és megtárgyalni a napirendi pontokat. Végül a Kuratórium munkacsoportjai is azt tanácsolták, hogy a Kuratórium döntsön a munkatervéről és azt ajánlják a megválasztásra kerülő új elnökségnek és kuratóriumnak. A Kuratórium végül úgy döntött, hogy a munkatervvel kapcsolatos előterjesztéshez a kurátorok írásban tegyék meg észrevételeiket és javaslataikat, valamint felhatalmazták a Kuratórium elnökségét, hogy az új Kuratórium elé terjesszék a 2007. évi kiegészített munkatervet. 5. A Kuratórium március 9-i ülésén tájékoztató hangzott el a Kuratórium elnökségének munkájáról, döntéseiről, és a távozó elnökség megkísérelte összegezni azokat a tapasztalatokat, amelyeket átadhat a helyükre lépő elnökségnek. E tapasztalatok összegzése három területre irányult: minden kuratóriumi tag számára biztosítani kell az MTV Zrt.-re vonatkozó teljes körű információt; az MTV Zrt. átmeneti helyzetét stabil gazdálkodásának fenntartásával, működésének és szervezetének átalakításával, az analógról a digitális technikára és technológiára történő átállásával akkor lehet a jövő érdekében egy új, sikeres közszolgálati műsorszolgáltatóvá átformálni, átalakítani, ha rövid időn belül elkészül és elfogadásra kerül a digitális világhoz szervesen kapcsolódó új médiatörvény. Végül az MTV, mint közszolgálati műsorszolgáltató, akkor lehet újra meghatározó tényező a médiapiacon, ha csatornái nézettek, mert színvonalas, értékes műsorai, programjai vannak; ha az archívumában felhalmozott egyedülálló értékek közkincsé válnak; ha képes gazdagítani a magyar és az európai kultúrát, valamint a hír- és tájékoztatási műsorai objektívek, a pártatlanság követelményével eleget tesz alkotmányos kötelezettségeinek. 6. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma május 4-i alakuló ülésén az MTV Zrt. vezetői, a Kuratórium elnökség tagjai és az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorai kölcsönösen bemutatkoztak egymásnak és ismertették elképzeléseiket a Kuratórium munkájára vonatkozóan. A Kuratórium megtárgyalta és elfogadta 2007. évi munkatervét, megjelölte azokat a feladatokat, melyeket a médiatörvény számára előír (például a KMSZ felülvizsgálata, illetve annak érvényesülése az MTV Zrt. munkájában, az MTV Közalapítvány SZMSZ-ének korszerűsítése stb.), valamint ugyancsak a médiatörvény alapján a Kuratórium elnökségének munkaterve azokra a feladatokra koncentrál, amelyek az MTV Zrt. működését tekintve alapvetőek és időszerűek. A vitában megfogalmazásra került, hogy a munkatervben szereplő három alapvető kérdés, úgy mint a 2006. évi Országgyűlési Beszámoló koncepciója, az MTV Zrt. elnökének négyéves tevékenysége és a KMSZ érvényesülésének összegzése ne egy ülésen kerüljön megtárgyalásra, hanem csak egy-egy téma szerepeljen a Kuratórium ülésein. A Kuratórium elfogadta azt a munkatervi kiegészítést, hogy a KMSZ keretében különös figyelmet fordítson a hazai kisebbségek szerepének vizsgálatára az MTV műsoraiban. Döntés született arról is, hogy a Kuratórium öt munkacsoportja keretében ki-ki vegyen részt, ezáltal tevékenységük ne csupán a plenáris ülésekre korlátozódjék. 7. A Kuratórium május 25-i ülésén – mint minden kuratóriumi ülésen – szóbeli tájékoztató beszámoló hangzott el a két kuratóriumi ülés közötti elnökség munkájáról, döntéseiről és állásfoglalásairól. A vitában két tartalmi pontosítás és kiegészítés, valamint egy javaslat hangzott el. A pontosítás az MTV Zrt. és a Magyar Mozgókép Alapítvány, valamint az MTV Zrt. és az MTV Közalapítvány Kuratórium elnöksége közötti szerződésekre vonatkozott és ennek kapcsán elhangzott és elfogadásra került az a javaslat, hogy a két kuratóriumi ülés közötti elnökségi ülésekről – a teljes körű tartalmi tájékoztatás érdekében – célszerű lenne írásos összefoglalóban tájékoztatni a Kuratórium tagjait. A jobb és időben történő tájékozottság növelné a Kuratórium napirendre vett kérdései megtárgyalásának színvonalát, elősegítené döntéseik, állásfoglalásaik megalapozottságát. 10

8. A Kuratórium május 25-i ülése tárgyalta és elfogadta az MTV Közalapítvány 2006. évi egyszerűsített éves beszámolóját, illetve az MTV Zrt. 2006. évi mérleg- és eredménykimutatását a Felügyelő Bizottság és a független könyvvizsgáló jelentésével együtt, melyet az Országgyűlésnek készített alapítványi beszámoló tartalmaz. 9. A Kuratórium ülésén vita alakult ki az MTV új székház és gyártóbázis építésével és szerződéseivel kapcsolatban, amelynek napirendre tűzését és az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testülete által végzett – új székház és gyártóbázisra vonatkozó célvizsgálatának megtárgyalását a kuratóriumi elnökség ellenzéki pártok által delegált tagjai szorgalmazták. Miután az MTV Közalapítvány Kuratóriumának SZMSZ-e – melyet 2/3-dal fogadott el a Kuratórium – kimondja, hogy a Kuratórium csak írásos előterjesztést tűzhet napirendre és ez nem történt meg, a javaslat csak akkor lett volna tárgyalható, ha a Kuratórium szintén 2/3-dal módosítja az SZMSZ-t. A Kuratórium elvetette az SZMSZ módosítását. Az MTV új székház- és gyártóbázisának, valamint szerződéseinek kérdése számtalan elnökségi ülésen is téma volt, mint ahogyan ez igen részletesen és kimerítő pontossággal az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozott 2007. évi vizsgálatában is helyet kapott. 10. Az MTV Közalapítvány 2007. évi költségtervéről is vita alakult ki, elsősorban a szakértői díjak felhasználása kérdésében, valamint az MTV Zrt. és MTV Közalapítvány közötti szerződés felmondása következményeként előállott helyzet tárgyában. A szakértői díjak felosztását a Kuratórium elnökségének ellenzéki kurátorai javasolták a következő formában: a szakértőket a keretösszeg 40–40%-a erejéig az elnök, illetve az elnökhelyettes, 20%-a erejéig az Ellenőrző Testület javaslataira a Kuratórium elnöke kérje fel. A többség a javaslatot nem fogadta el, ahhoz az elvhez ragaszkodott, hogy a Kuratórium elnökségének legyenek szakértői, akik jogi, gazdasági, pénzügyi és más szakkérdésekben véleményt nyilvánítanak, javaslatokat dolgoznak ki. Tevékenységük, munkájuk ezáltal mérhető, értékelhető. A Kuratórium végül módosításokkal elfogadta a 2007. évi költségtervet, miután a szakértői díjak rovására az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorainak költségtérítését a 2006. évi szinten biztosította. A többségi döntés szerint az elnök hatásköre a szakértők felkérése, amivel a Fidesz, KDNP, MDF által delegált kuratóriumi elnökségi tagok nem értenek egyet. 11. A Kuratórium augusztus 24-i ülésén – munkatervének megfelelően – napirendre tűzte „Az MTV Zrt. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata elveinek érvényesülése a 2006. évben”, illetve „Az MTV Zrt. elnöke pályázatában foglalt célkitűzések értékelése” című előterjesztéseket. A napirendek kuratóriumi elfogadásának vitájában az ellenzéki pártok által delegált elnökségi tagok – ahogyan ezt az augusztus 23-i sajtótájékoztatójukon is megfogalmazták – azt indítványozták, hogy miután a Kuratórium elnökségében nem támogatták egyik beszámoló elfogadását sem, így az a javaslat sem kapott többségi támogatást, hogy a két beszámoló a „nagykuratórium” napirendjére kerüljön. A két előterjesztés napirendre tűzésének és megtárgyalásának elutasításaként két szempontot hangsúlyoztak: egyrészt értékelték azt, hogy az elmúlt egy év során – figyelembe véve a korábbi években történteket is – milyen mértékben teljesültek azok a vállalások, amelyeket az MTV Zrt. elnöke a 2004. évi elnöki pályázatában tett; másrészt értékelték azt is, hogy az elmúlt, mintegy fél év során az MTV menedzsmentje milyen teljesítményt nyújtott. Többek között megállapították, hogy a 2004. évi elnöki pályázatban foglaltak közül több, kiemelkedően fajsúlyosnak számító és innovatív vállalás nem teljesült. Az elnöki pályázatban vállalt tematikus csatornák nem indultak el. Az MTV-nek nincsenek alelnökei. Az MTV-ben visszaszorultak a regionális és határon túli műsorok, s megítélésük szerint egyes hírműsorok „vészes politikai elfogultsággal dolgoznak. A Kuratórium elnöksége elé kerülő előterjesztések közül számtalan nem ütötte meg azt a minőséget, ami szükséges lett volna azok érdemi tárgyalásához. Aggályosnak és vizsgálandónak tartottuk és tartjuk az MTV székház és gyártóbázisa építésének tárgyában született szerződéseket, és több alkalommal kezdeményeztük, hogy azok kerüljenek nyilvánosságra.” Hangsúlyozták továbbá: „Megállapítottuk, hogy az MTV több alkalommal és több területen nem, vagy csak részlegesen tesz és tett eleget közszolgálati feladatainak, nem tartja be a vonatkozó szabályzatot, a KMSz előírásait, különös tekintettel a politikai és szakmai összeférhetetlenségi szabályokra.” Az előbbi okok és számos más ok miatt – mindenekelőtt az előterjesztések hiányosságai miatt – az ellenzéki pártok által delegált elnökségi tagok a két napirend megtárgyalását elutasították, mint ahogyan az augusztus 8-i elnökségi ülésen a két előterjesztést alkalmatlannak tartották az augusztus 24-i kuratóriumi ülésen történő tárgyalásra. Ez a körülmény és más okok még inkább megosztottá tették a Kuratóriumot abban a tekintetben, hogy a kialakult helyzet miatt napirendre tűzzék-e és tárgyalják-e az előterjesztéseket. A kuratóriumi ülésen kialakult zavar, a vitában elhangzott pro és kontra vélemények lényegében leszűkültek a „tárgyalni – nem tárgyalni” kérdésre, ahelyett hogy figyelembe vették volna a médiatörvény 66. §-ának iránymutatását, amely kimondja: f) „a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat jóváhagyása, a Művelődési Közlönyben való közzététele, a szabályzat követelményeinek érvényre juttatása, érvényesülésének évenkénti értékelése”, valamint h) „a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések évenkénti értékelése” a Kuratórium hatáskörébe tartozik. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöke többször felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény nem ad választási lehetőséget, a törvény egyértelműen fogalmaz: a Kuratóriumnak tárgyalnia és értékelnie 11

kell az elnöki pályázatban foglaltakat és a KMSZ érvényesülését, függetlenül attól, hogy az értékelés elismerő vagy elutasító. MTV Közalapítvány elnöke a szavazás előtt hangsúlyozta és ismertette a következőket: „Van egy munkatervünk, amit elfogadtunk. A munkaterv alapján augusztus 24-én ezt a két napirendi pontot kell tárgyalnunk. Van egy anyag, amire vagy azt mondjuk, hogy alkalmas, vagy azt mondjuk, hogy nem alkalmas. Ebben a döntésben az elnökségnek a döntése nem befolyásolja a Kuratóriumot, mert az elnökségnek csak javaslattételi hatásköre van, nincs döntési hatásköre. Azért terjesztettem a Kuratórium elé, mert ennek a fórumnak van joga dönteni ebben a kérdésben. Három döntést hozhat: elfogadja, nem fogadja el, vagy az anyagot nem tartja alkalmasnak és kiegészítésre visszaadja. Ez a három döntési lehetőség van, de napirendre kell vennünk, mert ez törvényi kötelezettségünk, a munkatervünkben ezt meg is szavaztuk, tehát nem lehet azt csinálni, hogy nem tárgyaljuk. Az más kérdés, hogy milyen véleményt alakítunk ki. Tehát van egy írásbeli anyag, vannak észrevételek, mindenki elmondhatja a véleményét, de ahhoz, hogy ezt el tudjuk kezdeni, el kell fogadnunk a napirendi pontokat. Vagy azt mondjuk, hogy nem fogadjuk el, és akkor formailag sem tettünk eleget kötelességünknek.” A Kuratórium a vitában elhangzott véleményeket figyelembe véve úgy döntött többségi szavazással, hogy a két előterjesztést nem tárgyalja. A Kuratórium az MTV Zrt. elnökét nem kérte fel új előterjesztés elkészítésére. (Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának 2008. augusztus 24-i ülésén történtekről mellékeljük a szó szerinti jegyzőkönyvet.) 12. Fontos hangsúlyozni, hogy mivel nem valósult meg az elektronikus információszabadságról, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a polgári törvénykönyvről szóló törvények alapján az a szabályozási és eljárási rend, amely alapján az MTV Közalapítvány a kezelésében lévő, törvényben és külön szabályzatában meghatározott adatokról a közvélemény elektronikus úton történő tájékoztatása, ez a körülmény részben korlátozta a Kuratórium tagjait az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöksége által hozott döntések, állásfoglalások, viták teljes körű megismerésében. Megjegyezzük, hogy az elnökség hosszú viták után 2008. április 2-i döntésével megalkotta a „Közérdekű adatok elektronikus közzétételének rendjéről szóló szabályzatot”, amely lehetővé teszi nemcsak az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorainak lényegében naprakész tájékoztatását, hanem a társadalom médiával foglalkozó szervezeteinek és intézményeinek úgynevezett társadalmi ellenőrzésének gyakorlati megvalósítását is. Ugyanakkor tény, hogy a szabályzat megalkotása óta a Kuratórium elnöksége nem tudott eleget tenni törvényi kötelezettségeinek. 13. A Kuratórium november 23-i ülésén négy kérdéssel foglalkozott: tájékoztatót hallgatott meg a két kuratóriumi ülés közötti kuratóriumi elnökség munkájáról, megvitatta és szabályozta az ORTT által kisorsolt szervezetek kurátorainak részvételét az MTV Zrt. elnöke megválasztására kiírt pályázat értékelésében, ismertetésre kerültek azok a vélemények és javaslatok, amelyek a 2006. évi országgyűlési beszámoló véglegesítésére vonatkoztak, illetve a Kuratórium egyetértett azzal, hogy a jövőben az éves beszámolók korábban készüljenek el, lehetőség szerint minden év kezdete után 45 nappal a Kuratórium és az Elnökség munkájáról szóló beszámoló, amely az MTV Zrt. mérlegbeszámolója elfogadása után egységes szerkezetben képezheti az MTV Közalapítvány Kuratóriumának országgyűlési beszámolóját. Negyedik napirendként a Kuratórium foglalkozott az MTV Közalapítvány KMSZ-ének korszerűsítésével, amelyet a jogi és szervezési munkacsoport immár két éve tárgyal és készít elő. A vita végén megállapodás született arról, hogy a Kuratórium tagjai írásban 2008. január végéig eljuttatják módosító javaslataikat, észrevételeiket az KMSZ-szel kapcsolatban. Végül a Kuratórium tájékoztatót hallgatott meg az 50 éves MTV működéséről.

II. A Kuratórium elnökségének munkájáról Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége 2007-ben 38 ülést tartott az MTV Közalapítvány és az MTV Zrt. működésével kapcsolatban. Minden ülésen képviseltette magát az Ellenőrző Testület, illetve a tárgyalt témától függően az MTV Zrt. elnöke, vezetői, valamint az MTV Zrt. Felügyelő Bizottsága és könyvvizsgálója. 1. Az elnökség a január 9-i ülésen megtárgyalta és elfogadta a Közalapítvány 2007. évi munkatervét, amely a médiatörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján meghatározott feladatokat tartalmazott. Megfogalmazódott az az álláspont, hogy az MTV Zrt. szerződésállományáról szóló havi jelentést az elnökség csak abban vagy azokban az esetekben tűzze napirendre, ha a Felügyelő Bizottság úgy ítéli meg. A társaság vagyoni helyzetéről és gazdálkodásáról szóló negyedéves jelentésekhez is igényelte a Felügyelő Bizottság előzetes véleményét. Az is kiemelést nyert, hogy az elnökségnek foglalkoznia kellene az internet és az infokommunikáció, az Új Média Kft. munkájával, vagyis azokkal a kérdésekkel, amelyek a multimédiás szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Az elnökség a 2007. évi munkaterv kapcsán is megerősítette, hogy folyamatosan igényt tart az MTV székház és gyártóbázis pályázatával, az ezzel kapcsolatos közbeszerzési tár12

gyalások és szerződés-előkészítésekkel összefüggő részletes információkra, elsősorban az elnökség megalapozott és körültekintő döntéseinek meghozatala céljából. 2. Az elnökség napirendre tűzte a Napkelte szerződést, elsősorban annak vizsgálatát, hogy műsorai a médiatörvénnyel és a KMSZ-szel összefüggésben mennyire kiegyensúlyozottak. Fennáll-e a műsorvezetőkkel kapcsolatban az összeférhetetlenség? Illetve vizsgálta a nézettség alakulását, az adások műszaki-technikai, esztétikai színvonalát, reklámfelhasználási gyakorlatát, az MTV archívumának felhasználását és az irányítás felelősségének kérdését. A vita során megállapítást nyert, hogy az MTV Zrt. elnöke számos kérdésben nem, vagy csak részben érvényesítette a szerződésben foglaltakat. A kritikák és számos probléma ellenére az elnökség azt is kinyilvánította: az vitathatatlan, hogy a Napkelte a reggeli adásokat tekintve piacvezető, és az MTV pozícióját erősíti a hazai médiapiacon. 3. Az elnökség január 23-i és február 6-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az MTV Zrt. 2007. évi üzleti tervének a médiatörvény által meghatározott elveit és fő összegeit, amelyet az Országgyűlési Beszámoló első fejezete ismertet. Az elnökség felkérte az MTV Zrt. elnökét és ügyvezetését, hogy az üzleti terv időarányos teljesítéséről háromhavonta számoljon be. Döntött arról is, hogy az ORTT 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXIV. törvény 3. számú mellékletében szereplő 1179 millió Ft műsorszolgáltatási díjat kizárólag beruházási tevékenységhez használhatja fel az MTV Zrt. Az elnökség felkérte az MTV Zrt. Felügyelő Bizottságát a felhasználás ellenőrzésére, illetve megbízta azzal is, hogy a költségvetési törvényben meghatározott céltámogatás felhasználását is ellenőrizze és erről havonta készítsen beszámolót. Az üzleti terv új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó összeget az elnökség a február 6-i ülésen hagyta jóvá, miután az MTV Zrt. vezetése korrigálta a január 23-i előterjesztés számítási hibáit. Az elnökség felhatalmazta az MTV Zrt. elnökét az MTV Zrt. és a Sport Plusz Kft. közötti szerződés módosítására és mindazon észrevételek, javaslatok megvizsgálására és érvényesítésére, amelyek a Napkelte műsorával kapcsolatban a KMSZ alapján és az érvényes szerződés szerint kiigazítást és érvényesítést igényel. Az elnökség döntött az MTV Zrt. „banki szolgáltatások” tárgyában is és hozzájárult a közbeszerzési eljárás keretében megkötendő szerződés aláírásához. 4. Az elnökség február 6-i ülésén az MTV Zrt. elnöke szóbeli tájékoztatást adott az MTV új székház és gyártóbázisával kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalási menetéről. Hangsúlyozta, az MTV Zrt. részéről megtörtént a Finta-terv módosítása és a beruházás fontosabb paramétereinek a pontosítása, így többek között tisztázódott, hogy a 8 hektáros területen épül meg, illetve bővül az MTV székház és gyártóbázisa. Megegyezés született arról, hogy a jelenlegi raktárépületeket és a jelenleg nem a kor igényeinek megfelelő építészeti megoldásokat a Millenniumi Média Kft. elbontja és helyükre új, korszerű technikával épült, jól szigetelhető, jól fűthető és megközelíthető épületeket hoz létre. A jelenlegi díszletraktár, jelmeztár, kellék- és bútorraktár épületei lebontásra kerülnek és helyettük egy 12 000 m2-es új raktárépület jön létre, mely biztosítja az MTV régebbi és új, védett gyűjteményének klimatizált, megfelelő páratartalom melletti megőrzését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásainak megfelelően. A raktárbázistól közvetlenül, szállítás nélkül megközelíthető a négy nagy stúdió, amely lehetővé teszi a kellékek, díszletek, jelmezek gazdaságos felhasználását. Az MTV-székház irodaterülete 33 000 m2, a stúdiók területe és a stúdiókat közvetlenül kiszolgáló műszaki helyiségek területe 7000 m2. Az MTV Zrt. elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy vita volt a beruházóval, a Millenniumi Média Kft.vel arról, hogy mit tekint az MTV bruttó és nettó területnek, illetve a beruházó mit tekint annak. E vitának és megegyezésnek a bérleti díj meghatározása szempontjából volt és van jelentősége. Az erre vonatkozó szerződés, amelyet később az elnökség tárgyalt és elfogadott, már a közösen megállapított és vállalt bérleti díjat tartalmazza. További vitatéma volt az MTV Zrt. által fizetendő évi, havi bérleti díj (évi 11,9 millió euró) fizetésének garanciája, biztosítéka, mivel az MTV Zrt.-nek csak részben van olyan vagyona, amely banki garanciaként szolgálhat a beruházó számára. Az MTV Zrt. elnöke az évi bérleti díj biztosíték garanciájaként három forráslehetőséget jelölt meg: az elnökség jóváhagyásával az Erste Bank az MTV részére 500 millió forint bankgaranciát biztosít; az MTV reklám- és kereskedelmi bevételei elérik a közel négymilliárd forintot; illetve a mindenkori éves költségvetési törvény céltámogatása bérleti díjra történő költségfelhasználást is lehetővé teszi. Természetesen az MTV Zrt. is ragaszkodott a saját garanciáihoz, így például ahhoz, hogy az építkezés minden fázisa a szerződésben megjelölt határidőre készüljön el, az átadást követő húsz évben a szerződés tartalmazza azokat a felújítási és szakipari munkákat, klímaberendezések és világítótestek cseréjét, a szükséges fejlesztéseket. Jogi értelmezési vita zajlott arról, hogy a szerződő felek mit tekintenek, illetve mit tekintsenek vis majornak, például ha a költségvetési törvényben a céltámogatás, illetve a céltámogatás keretében a bérleti díj megjelölése nem szerepel. A bérleti szerződésben sikerült erre a kérdésre közös választ találni. A közbeszerzési tárgyalásokon vitatéma volt az is, hogy a szerződés tervezetben 20+20 év (a végleges szerződésben 18+22 év), valójában 20 évre vagy 40 évre jelent-e kötelezettséget az MTV Zrt. számára. Az MTV Zrt. elnöke szerint egyértelmű, hogy a 20+20 év szerződés konkrét szövegét tekintve 20 évet jelent és opcionálisan további 20 évre bérleti lehetőséget, ha élni akar majd vele az akkori MTV, 2027-ben. Az 13

MTV Zrt. az új székház és gyártóbázis várható életciklusát tekintve tehát nem 40 évre, hanem 20 évre kötelezte el magát. Az MTV Zrt. elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy a bérleti díj néhány kérdésében még nem jutottak el a megegyezésig. Különböző számításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy 2009-ig az MTV Zrt.-nek milyen bérleti díjat kell fizetnie a jelenlegi piaci árak alatti körülmények között. És milyen bérleti díjat vállalhatnak piaci árakon az új székházba való költözéstől? Arra a megállapodásra jutottak, hogy a jelenlegi, több helyen működő, rosszabb technikai-építészeti székház és gyártóbázis bérléséért közel 2 milliárd forint + áfa bérleti díjat fizet az MTV Zrt. Az előzetes számítások szerint az új MTV székház és gyártóbázis bérleti díja 2,5 milliárd forint + áfa körül fog alakulni. További kérdés az üzemeltetési költség meghatározása: mit tartalmaz és mit nem tartalmaz a bérleti díj? A beruházó milyen pluszszolgáltatásokat nyújt, mennyiért? Például a székház és gyártóbázis őrzése, a takarítás, a futárszolgálat, az irodaberendezések karbantartása stb. Az elnökség tudomásul vette a szóbeli tájékoztatót és azt, hogy a legrövidebb időn belül elkészül az MTV Zrt. írásos beszámolója az elnökség számára, valamint azok a szerződéstervezetek, amelyek az MTV Zrt. és a beruházó között az elnökség jóváhagyásával aláírásra kerülhetnek. 5. A február 13-i elnökségi ülésen az MTV Zrt. elnöke és vezetése további tájékoztatót adott az új MTV székház és gyártóbázis közbeszerzési eljárási tárgyalásának állásáról. Elmondották, hogy a bérbeadóval olyan megállapodástervezetet készítettek elő, hogy minden informatikai és minden stúdióinformatikai, illetve az MTV teljes gyártó és műsortovábbító technikai eszközeinek és berendezéseinek technikai beruházását közbeszerzési eljárás keretében az MTV Zrt. önállóan kívánja finanszírozni. Minden MTV Zrt. által felkért szakértő óvta az MTV-t attól, hogy a teljes műszaki beruházásnak bérlője legyen, mert az olyan típusú kiszolgáltatottságot jelentett volna az MTV Zrt.-nek, ami a napi működést zavarhatta, kedvezőtlenül befolyásolhatta volna. A beruházó tájékoztatta az MTV vezetését arról is, hogy az új MTV székház és gyártóbázis megépítésével a 8 hektáros terület melletti 10 hektáros terület alkalmas lehet egy médiaváros, egy médiapark kialakítására, melyet természetesen az MTV Zrt. és az MTV Közalapítvány kuratóriumával egyetértésben kíván továbbfejleszteni. Vita bontakozott ki a nem állami forrásból finanszírozandó úgynevezett biztosítási csomagról, melyet az MTV elnöke szerint az MTV Zrt.-nek 2008. júliusára 4 milliárd 862 millió Ft értéken garantálnia kell a bérbeadónak. További vitatéma volt a bérleti díj euróárfolyamának meghatározása. Megvizsgálandó javaslatként hangzott el az építkezési terület jelenlegi besorolásának megváltoztatása, ipari övezetről irodai övezetre. 6. Az elnökség tagjai a február 15-i elnökségi ülésen kézhez kapták mindazokat a dokumentumokat, szerződéstervezeteket, amelyek a közbeszerzési tárgyalások eredményeként megszülettek az új MTV székház és gyártóbázissal kapcsolatban. Az elnökség, az Ellenőrző Testület és a Felügyelő Bizottság előtt dr. Rudi Zoltán, az MTV Zrt. elnöke, dr. Gombási Izabella, az MTV Zrt. jogi osztályának vezetője, Schmelczer Péter, az MTV Zrt. gazdasági igazgatója, Medveczky Balázs, az MTV Zrt. Digitális Igazgatóság vezetője és Vígh Zoltán, az MTV Zrt. beruházási szakértője a törvényi előírásoknak megfelelően az alábbi teljességi nyilatkozatot tette: „Az MTV Zrt. elhelyezését és működését biztosító székház és gyártóbázis hosszú távú bérlete tárgyában indított közbeszerzési eljárás eredményeképpen az MTV Zrt. – mint ajánlatkérő – és a Millennium Média Kft. – mint ajánlattevő – a közbeszerzési tárgyalások, az ajánlattevő végső ajánlata, valamint az MTV Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének előzetes hozzájárulása alapján szerződést kívánunk kötni a Budapest, III. kerület 18.848/14. helyrajzi számú (1037 Budapest, Bojtár utca 41–47. szám alatti), valamint a Budapest, III. kerület 19 772 helyrajzi számú (1037 Budapest, Bojtár utca 49–59. szám alatti) ingatlanok bérleti jogának megszerzése tárgyában. A felek a bérleti szerződéshez kapcsolódóan elővásárlási jogot alapító és engedményezési szerződéseket, valamint felújítási és székházépítési munkák kivitelezése során a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket rögzítő együttműködési megállapodást kívánnak aláírni. Alulírottak a jelen nyilatkozat meglétével kijelentjük, hogy az MTV Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének a fenti szerződések megkötéséhez a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 66. § (2) bekezdés a–b) pontjában foglaltak szerint szükséges előzetes hozzájárulást megadjuk. A Kuratórium elnöksége részére átadott, a projekt műszaki, technikai, illetve pénzügyi, gazdasági és jogi jellemzőiről írásbeli összefoglalót, tájékoztatót, valamint szerződéstervezeteket a legjobb szakmai tudásunk szerint gondosan, szakszerű módon készítettük, amely munkáért felelősséget vállalunk. Budapest, 2007. február 15.” Ezt követően az elnökség 8 igen, egy elnökségi tag távollétében írásban igenlően szavazott, tehát összesen 9 igen (Dr. Czeglédi László, Kozma Huba, Bakó Lajos, Dr. Farkasné Dr. Gábor Alice, Dr. Fehér Zsuzsa, Kozák Márton, Rajk László, Peták István, Kerekes Pál) és egy nem (Balogh László) szavazattal a következő határozatot fogadta el: „A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 66. § (2) bekezdésében foglalt jogkörében jóváhagyását adja ahhoz, hogy a Magyar Te14

levízió Zrt. az elhelyezését és működését biztosító székház és gyártóbázis hosszú távú bérlete tárgyában a Millennium Média Szolgáltató Központ Kft. ajánlatát elfogadva a közbeszerzési eljárásban meghatározott időpontban a) megkösse a bérleti szerződést, b) az azt kiegészítő, elővásárlási jogot alapító szerződést, c) a feltételes, engedményezési szerződést, valamint d) a felújítási és székházépítési munkák kivitelezése során a feleket megillető jogokat és kötelességeket rögzítő együttműködési megállapodást.” Ezzel egy időben a Kuratórium elnöksége döntött arról is, hogy „A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége egyidejűleg felhatalmazást ad a Kuratórium elnökének az ORTT által kezelt Műsorszolgáltatási Alaptól a Magyar Televízió Közalapítványon keresztül az MTV Zrt. számára folyósítandó támogatásra vonatkozó »Támogatás Engedményezési Szerződés«- t aláírja.” 7. Az MTV Közalapítvány Kuratórium elnöksége február 27-i ülésén elfogadta az MTV Zrt. vezetésének azt a kezdeményezését, hogy a 2007. évi költségvetési törvényben meghatározott céltámogatások felhasználása módosuljon: a bérleti díjak 498 millió forintos emelkedését a céltámogatások átcsoportosításával kívánja megoldani. Ezzel a döntéssel összefüggésben az új MTV székház és gyártóbázis bérleti díjának biztosítása és garanciája újra a viták középpontjába került, miután az MTV Zrt. és az MM Kft. között megkötendő bérleti szerződés bérletidíj-fizetésének garanciáját az MTV Zrt. vezetése egyrészt az Erste Bankkal megkötendő 500 millió forint hitellel kívánja megoldani, melynek biztosítéka az engedményezési eljárás és megállapodás keretében az MTV Zrt.-t megillető üzemben tartási díj, másrészt ugyancsak az Erste Bankkal megkötendő 1,5 milliárd forint folyószámlahitel biztosítékaként az MTV Zrt.-t megillető céltámogatás fedezete, illetve valamennyi állami forrásból, központi költségvetésből származó bevétel szolgál. Mivel a székházbérlettel összefüggő engedményezésnek az MTV Zrt. és az MM Kft. között létrejött szerződésnek értékhatára van, erre való tekintettel a két engedményezés nem a költségvetési támogatás teljes összegére vonatkozik, hanem az csak a szerződésben meghatározott értékhatárig vehető igénybe. 8. A Közalapítvány elnöksége több mint tíz változatot készített és vitatott meg a 2007. évi költségvetésével – költségtervével kapcsolatban. A vita tárgya – nemcsak a szakértői díjak körül kulminált, hanem – kiterjedt az MTV Közalapítvány és az MTV Zrt. közötti szerződés felmondásának formájára, okára és tartalmára. Az Állami Számvevőszék már korábbi vizsgálatában felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a Közalapítvány rendelkezésére álló összeg a „csonka kuratórium” időszakában minden kiadásra bőséges fedezetet nyújtott, a 8 fős kuratóriumi elnökség idején is gond nélküli volt az éves költségvetés összeállítása, a 10 fős kuratóriumi elnökség idejére már más feltételekkel kellett számolni. Az elnökség május 5-i ülésén végül is döntött az elnökség és az Ellenőrző Testület tagjainak médiatörvényben meghatározott tiszteletdíján kívüli költségtérítéseiről; a havi általános költségtérítésről és a budapesti lakóhellyel nem rendelkező elnökségi tagok kiegészítő költségtérítéséről. 9. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége 2007. április 18-i ülésén elfogadta az MTV Közalapítvány 2007. évi módosított munkatervét és jóváhagyás végett a Kuratórium elé terjesztette, a 2007. év I. félévére tervezett napirendi pontokkal együtt. 10. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége május 2-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az MTV Zrt. 2006. évi mérleg- és eredménykimutatása előterjesztését a független könyvvizsgáló és a Felügyelő Bizottság jelentésével együtt, és azt jóváhagyás végett a Kuratórium elé terjesztette. 11. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége május 9-i ülésén elfogadta az MTV Közalapítvány 2006. évi egyszerűsített éves beszámolóját, valamint a 2006. évi mérleg- és eredménykimutatás szöveges beszámolóját a könyvvizsgáló jelentésével együtt, és azokat jóváhagyás végett a Kuratórium elé terjesztette. 12. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége hozzájárult az MTV Zrt. vezetésének azon kezdeményezéséhez, hogy 2,7 millió euróig ajánlatot tegyen a 2010-es Labdarúgó Világbajnokság mérkőzései közvetítési jogainak megszerzésére. 13. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége április 4-i és 18-i ülésén, valamint ezt követően számos elnökségi és kuratóriumi ülésen – elsősorban az ellenzéki pártok által delegált kurátorok kérésére – vitatéma volt az MTV elkövetkező 18+22 évének legfontosabb projektje, az MTV székház és gyártóbázisával kapcsolatos szerződések megismerése, az MTV Közalapítvány irattárában való dokumentálása és hozzáférhetősége, megismerhetősége és nyilvánossága, az ezzel kapcsolatos eljárás törvényessége. Mindez azért válhatott vitatémává, mert a kormánypártok által delegált elnökségi kurátorok tagjai voltak az előző kuratórium elnökségének is, és nemcsak ismerték az MTV székház és gyártóbázis megépítésével kapcsolatos kérdéseket, hanem cselekvő módon részt vettek az ezzel kapcsolatos döntésekben is. A márciusban megválasz15

tott, ellenzéki pártok által delegált elnökségi tagoknak pedig természetes és jogos igénye volt valamennyi dokumentum megismerése, hiszen e nélkül felelősséggel ellátni elnökségi tagságukat érdemlegesen nem tudják. Miután az MTV Zrt. vezetése és az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége valamennyi dokumentumot, szerződést az üzleti titoktartás kategóriájába sorolt, a társadalmi közvéleményt sem tájékoztatta időben és a törvényi előírásoknak megfelelően, ezért a „gyanú árnyéka” is belengte az MTV új székház és gyártóbázisának megépítését. A kérdéseket és kételyeket csak fokozta az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testület elnökének levele, melyet az ellenzéki pártok által delegált kurátorokhoz, majd később az Állami Számvevőszék Elnökéhez és az Országgyűlés Elnökéhez juttatott el. Az Ellenőrző Testület a médiatörvény felhatalmazása alapján járt el, mivel megítélése szerint az új MTV-székházzal kapcsolatos szerződések egyike-másika számukra aggályos. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége április 4-i és 18-i ülésén egyhangúlag három határozatot hozott: – „Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége úgy határoz, hogy az MTV Zrt. elnöke bocsássa a Közalapítvány rendelkezésére az MTV Zrt. székhelyével kapcsolatos, a közbeszerzési pályázat kiírásához, jóváhagyó elnökségi határozat melléklete, vagy háttérdokumentációját tartalmazó azon dokumentumokat, amellyel az MTV Zrt. közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult jóváhagyási kérelemmel, valamint azt a dokumentumot, amelyben a közbeszerzési döntőbizottság ezt jóváhagyta, másolati példányban, 35 órán belül, április 6-ig.” – „Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felkéri az MTV Zrt. Felügyelő Bizottságát, hogy vizsgálja meg a székház és gyártóbázis ügyében hozott elnökségi határozatok végrehajtását és erről az április 18-i elnökségi ülésen tegyen írásbeli jelentést.” – „Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felkéri az MTV Zrt. elnökét, hogy a közbeszerzési eljárás alapján általa aláírt és az MM Kft.-vel kötött szerződést két napon belül küldje meg a Kuratórium elnökségének irattárába. A Kuratórium elnöksége ezt az iratot üzleti titokként kezeli.” 14. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége az Ellenőrző Testület kérésére június 6-i ülésén megtárgyalta az MTV Zrt. székház és gyártóbázis beruházásával elnökségi határozatok meghozatalának, illetve az MTV Zrt. és az MM Kft. között létrejött szerződések jogszerűségét. Az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke kifogásolta – annak ellenére, hogy az Ellenőrző Testület valamennyi tagja jelen volt az elnökség döntést hozó ülésein –, hogy az elnökség székházzal kapcsolatos határozatait meghatározó szakértői dokumentumokat, a megkötött szerződéseket csak később kaphatták meg, azt is valószínűleg azért, mert időközben az Országgyűlés elnökéhez és az Állami Számvevőszék elnökéhez fordultak. Miután az elnökség soron kívül gondoskodott arról, hogy az MTV Zrt. bocsássa az Ellenőrző Testület rendelkezésére azokat az előterjesztéseket, dokumentumokat, amelyek az elnökség határozatait megalapozták, az Ellenőrző Testület érdemben azt vizsgálta, hogy „…az elnökségnek azok a döntései, amelyek részint a tárgyalási felhatalmazást, részint a közbeszerzési eljárás kiírását, részint a közbeszerzési eljárás lezárhatóságát tartalmazták, erre vonatkozóan tartalmaztak-e rendelkezéseket és ezek jogszerűek voltak-e?” Vizsgálták továbbá az elnökség 2006. december 19-i és 2007. február 15-i határozatait, amellyel az előzetes jóváhagyását az MTV Zrt. elnökének megadta a közbeszerzési eljárás befejezésére és a szerződések megkötésére. Az Ellenőrző Testület vitatta azt is, hogy a „…korábbi bérleti szerződés megléte a közbeszerzési törvény értelmében nem adhat arra nézve felhatalmazást, hogy ezt követően egy teljes építési beruházást bérleti szerződés álcájába elrejtsen az MTV Zrt., illetve az erre előzetesen jóváhagyást kiadó Közalapítvány elnöksége”. Az Ellenőrző Testület elnöke véleményét sajtótájékoztatón is ismertette, sőt álláspontját megküldte számos hivatalos szervnek is, meg sem várva az Állami Számvevőszék folyamatban lévő, az MTV Zrt.-re és az MTV Közalapítványra kiterjedő teljes körű és az MTV Zrt. új székház és gyártóbázisra kiterjedő vizsgálatának értékelését, állásfoglalását. Az elnökség vitájában pro és kontra érvek hangzottak el. Így többek között az a tény, hogy a 2001-ben megszületett kormányhatározat és a 2,5 milliárd forint tőkével létrehozott MM Kft. feladata lett volna közbeszerzés révén bérleti konstrukcióban az MTV új székház és gyártóbázisának megépítése. Az elkészült építési terv és építési engedélyek a 2004. évi kormányhatározatot, az MM Kft. és az MTV Zrt. közötti 2001 óta megkötött bérleti szerződés és számos más ok az elnökség számára az elfogadott koncepció kivitelezését és megvalósítását tette lehetővé. A március 14-e előtti elnökség tévesnek tartotta azt a jogi álláspontot, hogy bérleti szerződés helyett építési közbeszerzést kellett volna indítania az MTV Zrt.-nek. A közbeszerzési törvény szerint egyértelmű, hogy az MTV Zrt. nem indíthat a nem tulajdonában lévő ingatlanra építési közbeszerzést. Az MTV Közalapítvány Ellenőrző Testülete azt az álláspontot képviselte az MTV Zrt. új székház és gyártóbázis beruházására irányuló közbeszerzési eljárás jogszerűségével kapcsolatban, hogy „…az eljárás megindítására vonatkozó bejelentés kizárólag bérleti jogviszonyról szólt, miközben az MTV Zrt. elhallgatta azt a körülményt, hogy az annak majdan tárgyául szolgáló ingatlan még nem is létezik”. Másrészt, ahogyan ezt az Állami Számvevőszék Jelentése függelékének 6–9. oldala is tartalmazza: az MTV Zrt. székházberuhá16

zására vonatkozó közbeszerzési eljárása „…a kiíróra kedvezőtlen és hátrányos elemeket tartalmaznak”. Az Állami Számvevőszék vizsgálata és állásfoglalása, és az a levél, amelyet az ÁSZ elnöke az Ellenőrző Testület elnökének küldött, a vitakérdéseket lényegében lezárta. Érdemes szó szerint idézni az ÁSZ elnökének leveléből négy fontos megállapítást: a) „Továbbra is eltérően ítéljük meg a Magyar Televízió Zrt. székházának és gyártóbázisának elhelyezését célzó ingatlan bérleti szerződésének megkötése érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárást. A szóban forgó ingatlan – amint ezt már a korábbi egyeztetések során jeleztük – a Millenniumi Média Kft. beruházásaként valósul meg. Az MTV Zrt.-nek tulajdonosi jogai a beruházással kapcsolatban nincsenek. A beruházó magáncég, így beruházásának megvalósulásánál nem kell alkalmazni a kbt. előírásait. Az MTV Zrt.-t a Magyar Televízió Közalapítvány Elnöksége hatalmazta fel a megépülő ingatlan bérlésére, amelyre viszont kiterjed a kbt. hatálya. A kbt. 257. § (2) bekezdés a) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lehet alkalmazni, ha „ingatlan tulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jogainak a megszerzésére irányul a közbeszerzés”. b) „Kétségtelen tény, hogy a beruházó az MTV Zrt. specifikus igényeit igyekszik érvényesíteni, ettől azonban az MTV Zrt. és a kbt. hatálya szempontjából a megkötött szerződés bérleti jogviszony, így arra a kbt. előbb idézett kitétele vonatkozik.” c) „A közbeszerzési eljárással kapcsolatban az ellenőrzés nem állapított meg olyan szabálytalanságot, ami miatt az Állami Számvevőszéknek jogorvoslati eljárást kellett volna kezdeményeznie. Ugyanakkor az ellenőrzés feltárt hibákat, hiányosságokat, mint például téves jogszabályi hivatkozás, a bérleti időtartam változó meghatározása, az alvállalkozók megnevezésének hiánya. Az Elnök úr által említett eltérést a bérelt terület mértékét illetően a kbt. 127. § (2) bekezdés lehetővé tette. Az ellenőrzés azért minősítette mégis aggályosnak az eltérést, mivel a tárgyalások során felvett jegyzőkönyvekben 60 923 m2, a Tájékoztatás az eljárás eredményéről című, a Közbeszerzési Értesítőben megjelent dokumentumban viszont 50 000 m2 szerepelt. Az érintettek egybehangzóan ezt az eltérést elírási hibának minősítették, amit írásban is megerősítettek.” d) „Megjegyzem, hogy az ellenőrzés szempontjából – a közbeszerzés lefolytatásának jogszerűségén túlmenően – az is fontos kérdés, hogy a bérleti jogviszony kialakításának szerződéses feltételeit a túlnyomó részt közpénzből finanszírozott MTV Zrt. számára mennyire sikerült célszerűen és gazdaságosan kialakítani.” Az előbbieken túl, hangsúlyozni kell azt is, hogy az ÁSZ Jelentése tartalmazza: „Az MTV Zrt. és az MTV Közalapítvány a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokat titkosan kezelte, amely ellentétes a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXV. törvény (üvegzseb törvény) előírásaival.” 15. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége június 20-i ülésén ismételten felkérte az MTV Zrt. elnökét, hogy kezdjen tárgyalásokat a Millenniumi Média Kft. vezetőivel, a február 15-én elfogadott elnökségi határozatok és a közbeszerzési eljárás alapján, az MTV Zrt. és az MM Kft. között megkötött szerződések üzleti titkot nem tartalmazó részeinek nyilvánosságra hozataláról. Az elnökség megismételte javaslatát: „kellő időben és formában az MTV Zrt. adjon tájékoztatást a székház és gyártóbázissal kapcsolatos jogügyletről az indokolt és lehetséges mértékig.” További javaslat volt, hogy az MTV Zrt. elnöke hozzon határozatot a nyilvánosságra kerülő adatok, információk köréről és az ezzel kapcsolatos eljárásról az érvényes rendelkezéseknek megfelelően. Sajnálatos, hogy mindez a mai napig nem történt meg. 16. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége június 20-i ülésén megtárgyalta és elfogadta azokat a szabályzatokat, amelyek a közalapítvány munkáját és működését hivatottak szolgálni. Így például elfogadásra került „Az aláírási és utalványozási rendről” szóló, valamint a „Bizonylati Szabályzat”, a „Házipénztár kezelési Szabályzat”, a „Leltározási Szabályzat”. Az elnökség döntött arról is, hogy egyrészt egységes rendszerben tárgyalva napirendre tűzi az „Iratkezelési Szabályzat”, a „Közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzat” megtárgyalását; másrészt felkérte az MTV Zrt. elnökét ugyanezen szolgáltatások MTV-ben történő elkészítésére és hatálybaléptetésére. 17. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége augusztus 8-i ülésén megtárgyalta az MTV Zrt. elnökének pályázata érvényesülésének éves értékeléséről szóló előterjesztést és azt öt igen, öt nem szavazattal nem fogadta el. Az elnökség ugyancsak tárgyalta az MTV Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatának 2006. évi érvényesülését, ez négy igen, négy nem szavazattal szintén nem került elfogadásra. Az ellenzéki pártok által delegált elnökségi tagok mindkét előterjesztést – hiányosságai miatt – alkalmatlannak tartották a vitára, a téma megtárgyalására. Átdolgozásra és a kérdések újratárgyalására viszont nem született javaslat, sem döntés. Miután a médiatörvény a Kuratórium feladataként határozza meg, hogy mind az MTV Zrt. elnökének pályázata, mind a KMSZ érvényesülésének éves értékelését a Kuratóriumnak el kell végeznie, az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöke e dokumentumokat a Kuratórium elé terjesztette. 18. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának számos elnökségi ülésén vitatéma volt a vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján az MTV Közalapítvány döntéseinek és a közpénzekből 17

gazdálkodó MTV Zrt. szerződéseinek nyilvánosságra hozatala: az, hogy a kuratóriumi és elnökségi határozatok, állásfoglalások, jegyzőkönyvek és MTV Zrt. szerződések mely részeit milyen mélységben és milyen formában célszerű megismertetni a társadalmi nyilvánossággal. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 21. § (3) bekezdése értelmében 2008. július 1-jétől az MTV Közalapítvány és az MTV Zrt. is köteles e törvényben, annak mellékletében felsorolt közérdekű adatokat, szabályzatában az elnökség által elfogadott formában, honlapján folyamatosan közreadni. Az adatvédelmi biztos 2007 májusában az MTV Közalapítvány Kuratóriumához küldött állásfoglalásában ezt erősítette meg, amikor a következőket írta: „…a Magyar Televízió Zrt. és a Magyar Televízió Közalapítvány jogszabályban meghatározott, közfeladatot ellátó szervek. Adatkezelésükre az AVT és a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó egyéb törvényi rendelkezések vonatkoznak. E szervek kötelesek a gazdálkodásukkal, ezen belül az általuk kötött szerződésekkel kapcsolatos adatokat bárki számára hozzáférhetővé tenni. Ez alól csak a Ptk. szabályai szerinti üzleti titkok jelentenek kivételt. E szabályok érvényesek a már lejárt szerződésekre is.” Ugyanakkor az adatvédelmi biztos a ptk. 80. § (2), (3) pontjára hivatkozva arra is felhívja a figyelmet, hogy „…az MTV Zrt.-vel szerződéses kapcsolatba kerülő magáncégeknek mindazok az ügylettel kapcsolatos adatai üzleti titoknak minősülnek, amelyek nyilvánosságra kerülése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Idetartoznak a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatok”. 19. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége a november 7-i ülésen új szerződést hagyott jóvá az MTV Zrt. és az MTV Közalapítvány közötti együttműködésről, mely az MTV Zrt. által márciusban felmondott szerződés helyébe lép. A szerződés lényegében szabályozza azokat a feltételeket, amelyeket az MTV Zrt. biztosít az MTV KA mint tulajdonosi testület számára. 20. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége október 17-i ülésén úgy döntött, hogy a médiatörvény 69. § (3) bekezdés és a 66. § (2) bekezdés a) pontja alapján az MTV Zrt. elnöki tisztségére – miután az elnökség újabb négy évre nem hosszabbította meg az MTV Zrt. elnökének mandátumát – pályázatot ír ki. Az elnökség október 17-i ülésén elfogadta a pályázati felhívás szövegét, október 26-i, november 7-i, 14-i, 21-i és december 5-i és 12-i ülésén megtárgyalta és módosította, végül elfogadta az egységes szerkezetbe foglalt Pályáztatási Szabályzatot, valamint az elnöki pályázat keretében rendelkezésre álló információs dokumentumok körét. 21. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége a médiatörvény 66. § (2) bekezdés da) pontjában foglaltak alapján – 12 elnökségi tárgyalás után – az MTV Zrt. elnöke részére az új MTV székház –és gyártóbázis stúdiótechnikai műszaki berendezéseinek beszerzéséhez szükséges közbeszerzési eljárás megindításához, valamint az eljárás során versenypárbeszéd formájában hivatalos tárgyalások folytatásához az előzetes felhatalmazást megadja a következő feltételekkel: a) a versenypárbeszéd tárgyalási szakaszának lezárása előtt az MTV Zrt. elnöke újabb előterjesztést nyújt be a Kuratórium elnökségének, melynek alapján a végső ajánlattételi dokumentáció csak a Kuratórium elnökségének jóváhagyásával adható át az ajánlattevők részére, b) a közbeszerzési eljárás alapján a megkötendő szerződés érvényességéhez az elnökség hozzájárulása szükséges, c) az előterjesztésben meghatározott rendelkezésre álló forrás bruttó keretösszegként értendő. 22. Az MTV Közalapítvány Elnöksége a médiatörvény 66. § (2) bekezdés db) pontja alapján előzetesen jóváhagyta Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda és az MTV Zrt. közötti peres eljárást lezáró egyezséget és a MMSZEJI jogdíjközleményében foglaltak végrehajtására kötendő felhasználási szerződést. 23. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felhatalmazta az MTV Zrt. elnökét, hogy a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi 127. tv. 64. § (3) bekezdés alapján kezdeményezze a részletfizetést a pénzügyminiszternél a 2006. december 31-én auditált adatok alapján az állammal szemben felhalmozott 1 milliárd 923 millió 509 ezer 706 forint áfa-visszafizetési kötelezettségére vonatkozóan. Az MTV Zrt. e részletfizetési kérelemben a felhalmozott tartozást 2007. június 30. és 2010. június 30. között négy egyenlő részletben minden év június 30-ig megfizetésének engedélyezését indítványozza. 24. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége október 4-i ülésén az 1996. évi I. törvény 66. § (2) bekezdés da) pontja alapján az MTV Zrt. elnöke részére megadta az előzetes felhatalmazást a műholdas sugárzás biztosítására irányuló szolgáltatási beszerzés előkészítésére a szolgáltatási szerződés jövőbeni megkötése érdekében.

18

III. Az MTV Zrt. 2007. évi tevékenységéről és a részvénytársaság előtt álló feladatokról 1. Az MTV Közalapítvány május 30-i ülésén elfogadta az MTV Zrt. 2007. évi mérleg- és eredménykimutatását a mellékletekkel, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló jelentésével együtt. A Kuratórium az MTV Zrt. 2007. évi mérleg- és eredménykimutatását 15 milliárd 460 millió 163 ezer forint mérlegfőösszeggel, 4 milliárd 864 millió 430 ezer forint saját tőkével és 89 millió 619 ezer forint mérleg szerinti eredménnyel jóváhagyta.

adatok ezer forintban

Megnevezés Bevételek Aktivált saját teljesítmények értéke Költségek és ráfordítások Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Mérlegfőösszeg

2007. I–XII. tény 33 089 635 1 259 220 34 259 236 89 619 4 864 430 15 460 163

A Kuratórium és az Elnökség 2007. évi tevékenysége legfontosabb eredményének azt tartja, hogy – a részvénytársaság működésének költségei 2007-ben sem haladták meg bevételeit, – a médiatörvényben meghatározott közszolgálati céloknak és feladatoknak a statisztikai adatok tekintetében megfelelt (ugyanakkor a KMSZ éves értékelését a Kuratórium nem fogadta el), – az éves üzleti tervben meghatározott célokat fő vonalaiban a részvénytársaság teljesítette, – az új székházba való költözéssel megvalósulhat az MTV Zrt. digitális technikára történő átállása és csatornáinak újra pozicionálása; – a részvénytársaság szervezete és létszáma 2010. január 1-jéig amennyiben a 2004. október 19-én elfogadott úgynevezett reorganizációs terv szerint alakul, azaz az MTV Zrt. létszám-, működési és egyéb évi megtakarításai fedezik az új székház és gyártóbázis bérleti díját és működési költségeinek azt a részét, amelyet az erre vonatkozó szerződések tartalmaznak. Természetesen a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az MTV Zrt. 2007. évi gazdálkodását és működését alapvetően befolyásolta és meghatározta az a körülmény, hogy az MTV Zrt. immár harmadik éve maradéktalanul és tervszerűen hozzájutott azokhoz a bevételekhez, amelyeket a költségvetési törvény tartalmazott; az üzemben tartási díj pótlásán kívül, a 9,5 milliárd forintos céltámogatáshoz, melynek címzettje a korábbi évek gyakorlatától eltérően az MTV Közalapítvány Kuratóriuma. A szállodák, éttermek, bárok üzemben tartási díjának visszaállítása, illetve az abból való részesedés is kedvezően hatott az MTV Zrt. bevételeinek alakulására, akárcsak a kormány által biztosított, úgynevezett létszám-leépítési támogatás igénybevétele. Az MTV Zrt. likviditási problémái 2007-ben tovább mérséklődtek, elsősorban a költségvetési támogatások pontos és időben történő átutalásai miatt. A részvénytársaság tartozásait az előző időszakhoz képest rövidebb időszakú késedelmekkel, adó- és egyéb költségvetési befizetési kötelezettségeit határidőre teljesítette, vagy élve az adózás rendjéről szóló törvény adta lehetőséggel, az előző évben fizetési halasztást kért és kapott az adóhatóságtól a kötelezettségek késleltetett teljesítésére. 2. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának véleménye szerint az MTV Zrt. működésében bekövetkezett pozitív változások nem szabad, hogy eltereljék azokról a problémákról a figyelmet, melyek egy időben jelentkeznek és egyidejű megoldást igényelnek. a) A 2004. évi reorganizációs terv alapján az MTV Zrt. vezetése szervezeti egységekre lebontott jelentős létszámcsökkentéssel járó racionalizálási folyamatot tervezett megvalósítani. A struktúra- és létszámváltozások tervének megvalósítását megnehezítette a színlelt szerződésekkel foglalkoztatottak egy részének állományi létszámba történő visszahelyezése, a hatályos szervezeti változásokat nyomon követő SZMSZ-módosítások hiánya. A szervezeti struktúra gyakran változott – 2005-ben 14, 2007-ben 3 alkalommal – ami összefüggött a közép- és hosszú távú stratégia hiányával. Az új szervezeti felépítés, a munkaszervezet korszerűsítése, a vezetési szintek csökkentése a hatékony szakmai kontroll jegyében jött létre, áttekinthetőbbé téve a részvénytársasági szervezetet, az egyes funkciókhoz tartozó feladatok elhatárolódását, amely azonban csak részben valósult meg. A reorganizáció keretében bevezették ugyan az új munkafolyamatot, és a részvénytársaság 19

valamennyi erőforrását és a felhasználási igényeket nyilvántartó információs rendszert, valamint a gyártási területeken megkezdték a költségek elemzését, de miután a reorganizációs feladat és az ehhez kapcsolódó támogatás a napi költségektől nem különíthető el, összehasonlítható adatok hiányában nem lehet kimutatni, hogy a reorganizáció eredményeként elért megtakarítása, a 2004. VII. 19-i kormányhatározatban előírtaknak megfelelően az új székház bérleti díját fedezi-e. A Kuratórium és az Elnökség úgy látja, hogy az MTV Zrt. vezetésének a létszámszabályozásban és a bérjellegű kifizetések terén kell alapvető változást és fordulatot végrehajtani, mert ennek elmulasztása, további késleltetése értelmetlenné teszi az új székházba való költözést, a digitális technikára történő átállást, végső soron az MTV Zrt. Alapító Okiratában és a médiatörvényben meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatás fenntartását és megújítását. Az MTV Zrt. 2004. évi nyitó létszámához (1587 fő) képest 2006 végére elérte az 1906 főt, átlagos állományi létszáma pedig 1595 főről 1645 főre növekedett. A személyi jellegű ráfordítások összege 2004 óta – különösen a színlelt szerződések megszüntetése miatti kényszerű (396 fő) létszámfelvétele és a minőségi cserék költségeinek hatása miatt – a reorganizációs tervben kitűzött létszámcsökkentéssel és bér jellegű kifizetésekkel ellentétesen alakult. 2004-ben az MTV Zrt. személyi jellegű ráfordításai 8507 milliárd forintot (kiindulásként és összehasonlításként jellemző, hogy 2003-ban ez az összeg 7432 milliárd forint volt) 2005-ben 9062 milliárd forintot, 2006-ban 11 362 milliárd forintot és 2007-ben 12 214 milliárd forintot tettek ki. A 2004. évi reorganizációs terv a személyi jellegű kifizetések összegét 2007. XII. 31-i dátummal 1200 főben és 6 milliárd 620 millió 125 ezer forintban határozta meg. Valójában ez az összeg a tervezett időszak alatt közel megduplázódott, a 2004. évi tényleges kifizetéshez viszonyítva pedig 2007 végére 3 milliárd 707 millió forinttal emelkedett. A Kuratórium, az Elnökség – arra kötelezi az MTV Zrt. vezetését, hogy figyelembe véve a reorganizációs terv tanulságait, a folyamatban lévő, az MTV Zrt. középtávú 2008–2012. évi tervének részeként 2010-ig, tehát az új székházba való költözésig olyan intézkedési tervet dolgozzon ki és érvényesítsen, amely magában foglalja az MTV Zrt. új, közszolgálati műsorpolitikáját, szervezeti struktúráját, üzleti és működési modelljének átalakítását, normatív finanszírozását. b) Az éves üzleti tervek (adásidő, európai művek aránya, a külső gyártás aránya, hírműsorok főműsoridőben való jelenléte, nemzetiségi műsorok aránya, közszolgálati műsorok 50%-os aránya az összműsoridőben és mérleg szerinti tételek) elfogadása, ellenőrzése, szankcionálása a médiatörvény alapján lényegében megoldatlan feladat elé állítja a Kuratóriumot, az Elnökséget. Az MTV Zrt. 2007. évi Üzleti Terve, melyet a Kuratórium elfogadott, tartalmazta a részvénytársaság számára a saját gyártást 615 616 perc terjedelemben, azaz 58,98%-ban. Ténylegesen teljesült 321 392 perc. A részvénytársaság kapacitásterve 7 milliárd 305 millió 531 ezer forintot tartalmazott, teljesült 13 milliárd 773 millió 210 ezer forint. Az m1 csatorna 30,21%-os ismétlést, 156 ezer 655 percet tartalmazott, teljesült 27,14%, 131 ezer 423 perc. Szembetűnő aránytévesztés az m2 csatorna ismétlési terve és a tényleges teljesítés tartalma: a tervben 19,23% az ismétlések aránya, a teljesítés valójában 64,62% volt. Mindkét csatornán az üzleti terv szerinti ismétlések aránya 24,68% volt, valójában 46,64%-ot tett ki az ismétlések aránya. A beszerzett hazai-külföldi új percmenynyiség jelentősen növekedett. Valószínűsíthető, hogy a nagyarányú ismétléseknek is szerepe van az MTV 2007. évi nézettségének közel 2%-os csökkenésének a teljes lakosság körében. Az új csatornák indításának és tervezésnek esélyét és lehetőségét is csökkenti, ha a működő csatornák nem töltik be a médiatörvény szerinti közszolgálati műsorszolgáltatást, ha nem elégítik ki a megcélzott nézőközönség igényeit. A műsorokra fordított költségek 1,5 milliárd forinttal haladták meg a 2006. évi műsorköltségeket, a bér jellegű kifizetések 1 milliárd forinttal haladták meg a tervezett személyi jellegű kifizetéseket. Az MTV Közalapítvány Kuratórium és elnökség döntései, határozatai, állásfoglalásai és útmutatásai csak részben érvényesülnek az MTV Zrt. tevékenységében. Mindez azt is jelenti, jelentheti, hogy a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett az MTV Zrt. nem tudja egyidejűleg megoldani a tervezett létszámleépítést, az új szervezet és műsorstruktúra kialakítását az új székházba költözéskor, az új székház műszaki-technikai beruházásának és az új székház- és gyártóbázis bérleti díjának finanszírozását, a digitális átállást. Elkerülhetetlen további források igénybevétele, a meglévő költségvetési források átrendezése és új források képzése, különös tekintettel a digitális átállás költségeire. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma és az Elnökség arra kívánja kötelezni az MTV Zrt.-t, hogy 2009-től olyan éves közszolgálati műsor- és üzleti tervet készítsen, amely háromszor négy hónapos műsortervet tartalmaz (tavaszi, nyári, őszi időszakokra). Az éves közszolgálati műsor- és üzleti terv konkrét műsorokat, programokat, terveket kell hogy tartalmazzon, az m1 és m2 csatorna műsoridejének megoszlását műsortípusonként és költségekként megjelölve, az Európai Unió és az EBU által is használt műsorkategóriákban: dramatikus műsorok, szórakoztató műsorok, zene, sport, hírműsorok, információs műsorok, művészet, tudomány, kultúra, oktató műsorok, egyéb műsorok. Az éves közszolgálati műsor- és üzleti terv különös figyelmet kell hogy fordítson az m1 és m2 csatorna hétköznapi és hétvégi programjaira, műsortípusonkénti teljes körű – az Állami Számvevőszék által is megkövetelt és elfogadott – költségeire, az új és ismételt műsorok, programok költségeire csatornánként. Az MTV Zrt.-nek ez az éves közszolgálati műsor- és üzleti terve meg20

felel az Európai Unió előírásainak (közszolgálati megbízatás, arányosság, átláthatóság) és azoknak a céloknak és követelményeknek, amelyeket az ötpárti megállapodás új médiatörvény-koncepciója tartalmaz. c) Az MTV Zrt. új székház és gyártóbázis megépítése az első kapavágástól kezdve a viták középpontjában áll. Vannak hívei és vannak ellenzői. Az országgyűlési beszámolóban az Állami Számvevőszék átfogó vizsgálati jelentése, az MTV Közalapítvány Kuratórium elnöksége és Ellenőrző Testülete dokumentumai alapján arra kívánjuk ráirányítani a figyelmet, hogy az MTV Zrt. hogyan tud maradéktalanul eleget tenni szerződésekben vállalt kötelezettségeinek. Az MTV Közalapítvány 2007. február 13-i és 15-i elnökségi ülésein a 21/2007. számú határozatával jóváhagyta, hogy az MTV Zrt. elfogadja az MM Kft. ajánlatát és megkötötte vele az új MTV székház és gyártóbázis megépítésére és bérletére vonatkozó szerződéseket. A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2007. február 21-én került sor, amikor az MM Kft. ajánlatát az MTV Zrt. mindenben megfelelőnek találta. Az eredményhirdetést követően az MM Kft. és az MTV Zrt. 2007. március 2-án aláírta a megvalósításra kidolgozott öt szerződésből álló szerződéses rendszert (bérleti szerződés, elővásárlási jogot alapító szerződés, támogatás engedményezési szerződés (ezt az MTV Közalapítvány is aláírta) és feltételes engedményezési szerződés, együttműködési megállapodás). A megkötött szerződés szerint a bérelendő terület összesen nettó 55 100 m2 (bruttó 60 923 m2) ebből: nettó 32 129 m2 (bruttó 33 221 m2) irodaterület, nettó 7427 m2 (bruttó 8386 m2) stúdióterület és nettó 13 056 m2 (bruttó 13 743 m2) raktárhelyiség, nettó 2288 m2 (bruttó 2573 m2) archívumi terület, valamint 566 parkolóhely. A bérelendő terület 15,1%-a felújított terület lesz. A négyzetméterre fizetendő bérleti és üzemeltetési díj differenciáltan került megállapításra az egyes területek funkciója, valamint az felújítandó és új építési területek átadásának időpontja szerint. A bérleti időtartam alatt fizetendő bérleti és üzemeltetési díj összesen 460,3 millió euró (250 Ft/euró árfolyamot feltételezve 115,1 milliárd forint) ebből: bérleti díj 376,1 millió euró, üzemeltetési díj 84,2 millió euró. A bérelendő terület átadásának időpontjától az éves bérleti díj 9,7 millió euró, az üzemeltetési díj 2,2 millió euró, ami évenként indexálásra kerül az EUROSTAT Európai Monetáris Unióra közzétett éves inflációs rátájával. Az indexálás nélküli 11,9 millió eurós (250 Ft/euró árfolyamon számolva 3 milliárd forintos) várható éves bérleti és üzemeltetési költségek jelentősen meghaladják a jelenlegieket. (Mérleg szerint az MTV Zrt. 1,7 milliárd forint bérleti díjat fizetett 2007-ben üzemeltetési költségek nélkül). Az elővásárlási jogot biztosító szerződés vételár tekintetében a mindenkori piaci árat veszi figyelembe, nem biztosít kedvezményt az MTV Zrt. számára. A terveknek megfelelően 2008 nyarán kellett volna átadni az új székház és gyártóbázis 1, 2 stúdióját, amennyiben az MTV Zrt. műszaki technikai beruházásának közbeszerzési eljárása és az ehhez kapcsolódó finanszírozás feltételei létrejönnek. Az MTV Zrt.-nek 2009-től fizetnie kell a bérleti díjat és a Szabadság térről való költözés költségeit. E költségeken kívül finanszíroznia kell az MTV Zrt.-nek 2010-ig a tervezett 1200 fő feletti létszám leépítésének és végkielégítésének költségeit, 1 milliárd 563 millió forintot. Miután ezen létszámleépítések finanszírozására nem született kormányhatározat, a létszám leépítések költségeinek fedezetét – a korábbi évek gyakorlatával szemben, amikor 50%-ot a központi költségvetés biztosított – az MTV Zrt.-nek kellene száz százalékban fedeznie. 3. A 2007. évi médiapiacon a televíziós csatornák számának és nézői összetételének alakulása azt mutatja, hogy még mindig meghatározó a három földi sugárzású csatorna (RTL, TV2, MTV) nézőszámaránya 61,9%ban. Ugyanakkor felismerhető az a tendencia, hogy a három általános csatorna nézettségaránya évről évre csökken, és nő a szakmai és helyi csatornák nézőszámaránya. Így a 23 szórakoztató jellegű csatorna nézőszám aránya 16,7% (öt szórakoztató csatornáé 6%, öt közéleti szórakoztató csatornáé 5,9%, tizenhárom filmcsatornáé 4,8%). Nem magyar nyelvű csatornáké 4,8%, videóé 3,8%, hat gyermekcsatornáé 3,6%, tíz ismeretterjesztőé 3,4%, hat sportcsatornáé 2,6%, három közéleti csatornáé 1,8%, öt életmódcsatornáé 0,8%, négy zenei csatornáé 0,6%, és ezenkívül minden más 31 csatornáé 13%. a) Az egyre növekvő magyar nyelvű csatornaszám ellenére 2004-től az egy főre eső tv-nézési idő 270 percről 259 percre csökkent, éves szinten közel 4%-os a csökkenés. A tv-nézésre szánt idő változása korcsoportonként is igen különböző: a 0–14 éveseknél 212 percről 183-ra, a 18–29 éveseknél 194-ről 171-re, a 30– 49 éveseknél 268-ról 243-ra, az 50–59 éveseknél 336-ról 326-ra és a hatvan év felettieknél 344-ről 360-ra alakult. Látható, hogy a csökkenés a fiatalabb aktív csoportok esetében intenzívebb, amelyet az idősek növekvő tv-nézési kedve sem kompenzál. Egyértelműen megállapítható, hogy a keresleti oldal szűkül, a kínálat pedig bővül. A három földi sugárzású csatorna 2006-ról 2007-re 5,1%-ot veszített közönségarányából: az m1 1,6%-ot, a TV2 2,5%-ot és az RTL 1%-ot. A kisebb csatornák nézettsége 5,1%-kal nőtt. A 19 és 23 óra közötti műsorsávban az m1 pozíciója, közönségaránya a teljes népesség 4 évesnél idősebb körében 1%-kal csökkent. A nézők a filmcsatornákat preferálják, valamint azokat a csatornákat, ahol a műsorkínálat saját gyártású szórakoztató műsorokkal is bővül. b) A médiapiac változását és átrendezését természetesen nemcsak a tv-nézésre fordított idő mutatja, hanem más – a közszolgálati műsorszolgáltatók csatornái programjainak – korosztályonkénti és településenkénti, műsoronkénti fogadtatása is. Csakúgy, mint a közel 4 millió háztartás tv-készülékekkel való ellá21

tottsága, illetve a háztartásokban élők száma, a családok korosztályi összetétele. Az MTV m1 összetételének változásai demográfiai szempontból a következő képet mutatják: a 4–12 éves korosztály körében nézettsége 2,3%, a 13–17 éves korosztálynál 1,46%, a 18–29 éveseknél 5,4%, a 30–39 éveseknél 8,14%, a 40–49 éveseknél 11,8%, az 50–59 éveseknél 21,2% és a 60 év felettieknél 49,7 %. Településenként az m1 nézettségének megoszlása a következő: Budapest 18,8%, nagyvárosok 13,9%, kisvárosok 30% és községek 37,7%. c) A telekommunikációs eszközök kínálata (videó, DVD, internet stb.) mellett a mind sokrétűbb és színesebb televíziós műsorkínálatoknak köszönhetően évről évre egyre több háztartás rendelkezik több tvkészülékkel, amely lehetővé teszi a családok számára, hogy mindenki külön készüléken, a saját érdeklődésének megfelelő műsort nézhessen. Ma már a háztartások több mint fele rendelkezik két vagy több készülékkel. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, és ha hozzátesszük, hogy az egyfős háztartásokban élők száma közel egymillió (pontosan 966 ezer fő), akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a szakmai, tematikus és helyi televíziós csatornák már a digitális audiovizuális műsorszolgáltatások általánossá válása előtt nemcsak átrendezték a médiapiacot, tv-nézési szokásokat és formákat, hanem előre vetítik a családok, egyének által naponta megszerkesztett programokat érdeklődésüknek megfelelően, több csatorna programjából válogatva. Valamennyi tematikus csatornablokk esetében a magányos tévézés van túlsúlyban, ami azt sugallja, hogy a családok férfi, női és fiatalkorú tagjai az érdeklődésüknek megfelelő műsorokat külön-külön idősávban, illetve külön-külön tv-készüléken nézhetik. A zene- és sportcsatornák programjait mindössze a nézőtáboruk negyede nézi többedmagával, de a gyermek-, ismeretterjesztő, szórakoztató, film-és hírcsatornák esetében is a közönség mintegy 2/3-át az egyedül tévézők teszik ki. d) A teljes népességre jellemző individualizálási tévénézési folyamat a gyermekek esetében is alapvető változásokat idézett elő: a felnőttek jelenlétében zajló tévézés mennyisége, 5 év alatt 97-ről 71 percre csökkent, miközben a felnőttek felügyelete nélküli tévézés mértéke állandó maradt. A gyerekek jellemzően a nyári hónapokban tévéznek egyedül, illetve felnőttek nélkül a legtöbbet, míg decemberben a többi hónaphoz képest lényegesen nagyobb teret kap a családi tévézés. A 4–14 éves gyerekek csatornaválasztékának megoszlása a közszolgálati televíziók számára igen kedvezőtlen, 1,9%. A gyerekcsatornáké, az RTL-é és a TV2-é 33,6–32,6%. 4. A lakosság televíziós fogyasztásának vizsgálata és ismerete két szempontból is fontos az MTV számára: egyrészt az m1 és m2 műsorkínálata kielégíti-e a nézők jelentős tömegének igényeit; másrészt fel tudja-e kelteni a nézők vagy a nézők számottevő csoportja igényeit? Mindezeket az igényeket és követelményeket hogyan lehet összeegyeztetni a médiatörvény előírásaival, illetve a Műsorszolgáltatási Szabályzattal? A Szonda Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 59% az információszerzést, 27% a szórakozást tartja a legfontosabbnak, 2% a tanulást és 11% azért nézi szívesen a televíziót, hogy legyen beszédtémája a környezetében. A komplex kutatás 29 műsortípust értékelt, annak alapján, hogy többet vagy kevesebbet szeretnének belőle látni, vagy megfelelő-e az arány jelenleg. A felmérés során szerzett válaszok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a magyar lakosság főként filmeket, tudományos, ismeretterjesztő műsorokat, szórakoztató jellegű műsorokat, vetélkedőket, kvíz-show-kat nézne szívesen az m1 és m2 műsorán, de általában túl későn kezdődnek, így nem mindenki tudja megnézni. Esti műsorsávban viszont mindenki nézne több, színvonalas mozi- és tévéfilmet. A tudományos-ismeretterjesztő műsorok is rendkívül nagy érdeklődésre tartanak számot, a válaszolók fele e típusú műsorokból igényelne többet. A színvonalas szórakoztató műsorokból is szívesen néznének többet, mivel a televízió jelentős szerepet tölt be a szórakoztatásban, sok embernek a munka után a legfőbb kikapcsolódást jelenti. Ha az MTV ezt az igényt nem tudja kielégíteni, vagy nem a kívánt színvonalon és mértékben, az emberek a kereskedelmi televíziók programjai felé fordulnak. Van egy műsortípus, a kvíz-show, amely nagyobb szerephez jut az országos kereskedelmi csatornákon, mint az MTV-ben. Hiányzik a Ki mit tud és számos szakmai kutató verseny is, mint pl.: Riporter kerestetik, Ki miben tudós? stb. az MTV képernyőjéről. A Szonda Ipsos felmérése arra is választ ad, hogy a magyar lakosság milyen témával foglalkozó műsorokat nézne szívesen az MTV m1 és m2 csatornáján. A válaszadók elsősorban tíz téma iránt érdeklődnek: a nagyvilág dolgai, a tudomány, a kultúra, betegség és gyógyítás, környezetvédelem, közbiztonság, egészségügy, oktatás, sport és közlekedés. Nemcsak olyan műsorokat néznének, amely Magyarországra fokuszál, hanem olyanokat is, amely a világ más részein élő emberek életét mutatja meg. A tévénézők a műfaj, a téma alapján döntik el, hogy megnézik-e az adott filmet, sorozatot vagy sem, illetve meghatározó az is, hogy milyen színészek, sztárok játszanak benne. A sportprogramok iránti érdeklődés is igen fontos szerepet játszik a közszolgálati televízióban. A Szonda Ipsos felmérése vizsgálta azt is, hogy a nézők hogyan viszonyulnak az MTV-ben sugárzott sportprogramokhoz. A 12 éves vagy annál idősebb lakosság melyik sportág közvetítését nézi szívesen az MTV-ben? A válaszok: olimpiai programok, nemzetközi labdarúgás, torna, kézilabda, vízilabda, ökölvívás, kajak-kenu, motorsport, magyar labdarúgás, öttusa, evezés, kosárlabda, jégkorong és röplabda. A felmérés tanulságos képet 22

mutat abból a szempontból is, hogy a nézők milyennek találják az MTV sugárzott műsorainak ismertségét a 12 éves és annál idősebb lakosság körében. A válaszadóknak 57 műsorból kellett kiválasztani a 15 legkedveltebb műsort. Ezek az alábbiak: Híradó este, Önök kérték, Kékfény, Az Este, Delta, TV ügyvédje, Életképek, Bajnokok Ligája, Telesport, Körzeti Híradó, A szólás szabadsága, Ötös lottó sorsolás, Napkelte, Főtér, Bajnokok Ligája Magazin. 5. Az országos televíziós csatornák hírműsorait havi átlagban a 4 évnél idősebb lakosság közel hatoda követi figyelemmel. Az MTV főműsoridős esti Híradójának súlyozott nézettsége 7,1% (660 317 fő) és déli Híradójának nézettsége 3,2% (298 764 fő). Az esti Híradó híreinek 72%-át Magyarországon történt események prezentációja alkotta, 28%-át az Egyesült Államok, Kanada, Közel-Kelet, Ázsia, Nagy-Britannia és a hazánkkal határos országok hírei képezték. A déli Híradó híreinek közel fele volt külfölddel foglalkozó hír. A magyar vonatkozású hírek földrajzi kötődése – miután az ország életében meghatározó szerepet játszó intézmények többségének a főváros ad otthont, illetve itt történnek az országos események és tudósítás szempontjából is „helyben vannak a témák” – Budapest-centrikusságot tükröz. Az esti Híradóban Budapest 30, a megyeszékhelyek 7, a vidéki városok 6, a községek 6 és egyéb terület 5%-kal volt jelen. A déli Híradóban ez az arány a következő volt: Budapest 20, megyeszékhelyek 10, vidéki városok 6, községek 9 és egyéb terület 6%. A fővároson kívül Pécs, Szeged, illetve Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt eseményekkel foglalkozott az MTV déli és esti Híradója. Alig kapott nyilvánosságot Tolna, KomáromEsztergom és Nógrád megye. Az MTV híradóiban domináns helyet kapott az egészségügyi rendszer átalakítása, a súlyponti kórházak kijelölése, a több biztosítós egészségbiztosítási rendszer, Molnár Lajos távozása, a Kossuth téri kordon bontása, a március 15-i ünnepségek, májusban a Zsanett-ügy, a Magyar Gárda nyár végi megalakulása. Az év utolsó hónapjait a szakszervezeti és civil kezdeményezések sztrájkjairól, az egészségügyi reform, a nyugdíjreform, a szárnyvonalak megszüntetése elleni tiltakozásokról szóló tudósítások jellemezték. Az MTV magazinműsorai – az Este, a Szólás szabadsága – fővároscentrikus: Budapest majdnem kétszerte nagyobb idővel szerepelt az MTV magazinműsoraiban, mint a megyeszékhelyek, a vidéki városok és községek együttvéve. A kormánykoalíció és a parlamenti ellenzék politikusainak médiajelenléte 2007-ben a következő volt: Napkeltében a kormánykoalíció 73%, az ellenzék 23%, az Estében a kormánykoalíció 61%, az ellenzék 39%, a Szólás szabadságában a kormánykoalíció 65%, az ellenzék 35%. Az MTV magazinműsorainál megfigyelhető volt az is, hogy politikai témákkal kapcsolatban nemcsak politikusokat, hanem politológusokat, az adott téma legjobb szakértőit szólaltatták meg vagy kulturális témákkal foglalkoztak. 2007 júniusában a Századvég kutatócsoportja kvantitatív elemzéssel vizsgálta az MTV Zrt. esti Híradójának, az Este és a Szólás szabadsága harminc műsorát. A tapasztalatokat összegző tanulmány egyértelműen a közszolgálatiság jegyében művelt műsornak minősíti mindhárom műsort. Néhány jellemző megállapítást idézünk a Századvég kutatócsoportja tanulmányából: A Híradóval kapcsolatban megállapítja, hogy „az elemzett harminc adás túlnyomó többségében mind belföld, mind pedig a nemzetközi hírek esetében valóban a nap legfontosabb politikai–gazdasági–közéleti eseményei kerültek a műsorba, így a magyar társadalom azon szegmense, amely az MTV híradójából tájékozódik, kellő információkhoz jutott”. Kritikaként fogalmazódott meg, hogy „…a kereskedelmi televízió szerkesztési elveire hasonlított több nap témasorrendjének összeállítása is. Ennek következtében valóban releváns, politikai, gazdasági témák háttérbe kerültek, miközben az első helyen a populárisabb hírek hangzottak el”. Az Este című műsorról az a véleményük, hogy „…az Este mellőzi a kereskedelmi csatornák műsoraira oly jellemző szórakoztató elemeket és sokkal inkább a tájékoztatás, a hiteles tájékoztatás eszközét tűzte zászlajára. A műsor témakezelése azzal, hogy nem a tömegfogyasztási elvárásokat és igényeket kielégítő felvetésekkel tárgyalja, hanem sokkal inkább „nemzetstratégiai” kérdéseket vizsgál, széles értelemben megvalósítja a közszolgálatiságot”. A Szólás szabadságáról megállapítják, hogy „…dicséretes módon nem követi a kereskedelmi televíziók által működtetett edutainment és infotainment eszközökkel operáló műsorok témadivatjait (pl.: XXI. század, Házon kívül, Napló). Az elemzés értékelése szerint a műsor szerkesztői igyekeznek kerülni a szenzációéhes, vélhetően szélesebb tömegfogyasztási elvárásokat kielégítő, elemeiben nemzetstratégiai felvetések tárgyalásától idegen bulvár anyagokat. A vizsgált időszak alatt a műsor kizárólag az aktuális, a társadalmi érdekérvényesítés szempontjából is jelentős politikai és közpolitikai, közéleti témákat dolgozott fel”. A Századvég kutatócsoportja azt is értékeli, hogy a magyar médiapiac műsorkínálatát a hagyományos beszélgetős – vagy vitaműsorokat – stúdióban rögzített interjúsorozatok dominálják. A Szólás szabadsága – az élő stúdióadás merev keretei ellenére – nem merül ki a vendégek és a műsorvezető közötti kérdezz-felelek viszony alapjáraton történő működtetésében. A Századvég kutató csoportja figyelemre méltó értékelést ad a három televíziós csatorna (MTVm1, TV2, RTL) esti hírműsorairól, amikor megállapítja: A leginkább elfogulatlan csatornának az MTVm1 bizonyult, a legfontosabb összeállításokat a TV2 sugározta. Míg az MTV láthatóan törekedett a független, szakpolitikai 23

megközelítések arányának megközelítésére, addig a két kereskedelmi versenytársa inkább a külföldi beszámolókra épített. A kutatás legfontosabb és egyben legérdekesebb része a témakörök megoszlásának vizsgálati eredménye a feldolgozott híreken belül. A hazai hírek aránya az MTV-ben 27%, a TV2-n és az RTL-en egyaránt 28% volt. Hasonlóság figyelhető meg a külügyi témák esetében is: az MTV-nél és RTL-nél 13, a TV2-nél 15%. Ugyancsak hasonló a kulturális megjelenések aránya: az MTV-ben 4, a másik két csatornán 3%. A többi téma arányszámaiban már jelentős eltérések mutatkoznak a két kereskedelmi televízió és az MTV között. A különböző katasztrófákkal a két kereskedelmi televízió vezető hírként foglalkozik: az RTL híreinek 15, a TV2 híreinek 13 és az MTV híreinek 11%-a katasztrófahír volt. A bulvárhírek aránya is hasonló: az RTL-nél 18, a TV2-nél 17 és az MTV-nél 12%. Az egészségügyi témákkal legtöbbször az RTL foglalkozott, aránya eléri a 8%-ot. Az MTV a hírek 4%-ában foglalkozott egészségügyi témákkal. A direkt gazdasági hírek szinte teljesen kiszorulnak a hírműsorokból: az MTV-ben 3, a két kereskedelmi televízióban 1-1%. A sporthírek aránya a híradókban hasonló arányú a direkt gazdasági hírekhez. A legnagyobb eltérés a politikai hírek tekintetében figyelhető meg: az MTV-ben 19, a TV2-ben 12, az RTL-ben 7% a politikai hírek aránya. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma úgy látja: ha az MTV Zrt. úgynevezett éves üzleti tervének mechanikus, a tulajdonosi testület által évközi és éves ellenőrzésére alkalmatlan gyakorlata helyett, 2009-től megvalósulhat az MTV Zrt. éves közszolgálati műsor- és pénzügyi tervének elkészítése, akkor ez nemcsak az MTV Zrt. működését befolyásolja kedvezően, hanem az MTV Közalapítvány Kuratóriumának médiatörvényben meghatározott feladatainak konstruktív ellátását is, és nemutolsó sorban a közszolgálati televízió programjainak társadalmi ellenőrzéséhez is nagymértékben hozzájárulhat. Mindenekelőtt azért, mert az MTV Zrt. vezetésének és szervezeti egységeinek értékelése – a nézettségi adatokon túl – kiegészülhet a különböző kutatóintézetek, közvélemény-kutató szervezetek tanulmányaival és felméréseivel, valamint azoknak a társadalmi és szakmai szervezeteknek értékeléseivel, melyek az MTV egy-egy műsorsávjának, programjának értékelését hivatottak ellátni. Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma – munkabizottságai révén – átfogóbb és színvonalasabb értékelést készíthet. 6. Az MTV Zrt. m1 és m2 csatornájának hír- és tájékoztató műsorai, nemzeti és társadalmi rendezvények közvetítései csak részben, a nemzetközi és hazai sportesemények közvetítései, politikai és társadalmi magazinműsorai megfelelnek az európai közszolgálatiság követelményeinek. Továbbra is ellentmondásos a közszolgálati szórakoztató műsorok, programok színvonala, és ez annak ellenére igaz, hogy az MTV 2007-ben elsősorban a szórakoztató produkciók műsorra tűzésével érte el legnagyobb sikereit. Nem arattak átütő sikert az MTV klasszikus műsorainak megújítására és a filmek kiválasztására, bemutatására vonatkozó kísérletek. Változatlanul hiánycikknek minősülnek az m1 és m2 képernyőjén a színvonalas régi és új gyerekfilmek, sorozatok, oknyomozó, egy-egy kérdést átfogóan bemutató és tisztázó tv-filmek és sorozatok, az értékes hazai és európai mozi- és tv-filmek, és nem utolsósorban saját gyártású mozgóképek úgyszólván minden műfajban és minden korosztálynak. Az m1 és m2 legnézettebb műsorai 2007-ben is a filmek voltak: rekorder az Indul a bakterház lett, 1 millió 856 ezer nézővel. Az m1 tíz legnézettebb adása között a Tenkes kapitánya 1 millió 218 ezer nézővel a 7. lett az éves összesítésben. Az m2 tízes toplistáján már hét régi magyar film kapott helyet. Sajnálatos, hogy az MTV Zrt. évek óta nem tudja rendezni és megoldani filmvásárlásait, saját archívumából a legjobb válogatást, a filmszakmával és a Duna Televízióval való eredményes együttműködést. A zavarodottságot leginkább az RTL-lel megkötött mozifilmekre és sorozatokra vonatkozó szerződés is bizonyítja, amelynek nem az a legnagyobb hibája, hogy a médiatörvény és az MTV Zrt. Alapító Okirata szerint az MTV Zrt. elnöke előzetesen nem kérte a kuratóriumi elnökség jóváhagyását, hanem az, hogy az alapvetően a költségvetésből működő és gazdálkodó közszolgálati televízió kereskedelmi televíziótól vásárolt olyan filmeket, sorozatokat, amelyeknek a javát ő már saját csatornáján vagy tematikus csatornáin bemutatta, vagy olyan filmeket értékesít filmcsomagjában, amelyet saját televíziójában nem kíván bemutatni. A szórakoztató műsorok közül egymillió fölötti nézettséget ért el az Önök kérték című műsor. A 2007ben 50 éves fennállását ünneplő MTV jubileumi programjai közül kettő is bekerült a csatorna top 10-es listájába. Harmadik lett a Krém május elsejei adása, és nyolcadik lett a Játsszuk újra című műsor. Népszerű volt az Üdítő, a Csináljuk a fesztivált. Az István, a király 25. évfordulóján az MTV felvállalta a Társulat keretében tehetséges fiatalok kiválasztását és felfedezését. A pesti kabaré születésének 100. évfordulója alkalmából útjára indított Tiszta kabaré minden idők legkedveltebb bohózatait sikeres színészek előadásában varázsolta a képernyőre. A sok év után elindított kvízjáték, az Örökös nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sikeres lett viszont az a krimisorozat, a Tűzvonalban, amely igényes képi világgal, izgalmas történetekkel és tehetséges színészek játékával népszerűségre tett szert. Voltak, vannak kísérletek a közszolgálati televízió közszolgálati műsorainak megújítására és színvonalának javítására, de az MTV Zrt. e területen még nem érkezett el a siker kapujába. Tanulságos a TÁRKI 3200, 18 és 49 év közöttiek körében végzett felmérésének összegzése: az MTV se nem családi, se nem innovatív, a legkevésbé fiatalosnak és szórakoztatónak mondható. 24

A megkérdezettek véleménye szerint az MTV filmműsorai nem jobbak, mint a Film+ műsorai. A minőségi filmek és műsorok kategóriájában 2007-ben a kritikusnak és igényesnek tartott diplomások körében az MTV nézettsége csökkent.

IV. Összefoglaló értékelés az MTV Zrt. helyzetéről 1. Az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöksége és Kuratóriumának 2008. november 28-i értékelése szerint az MTV Zrt. gazdálkodása, működése újra drámai helyzetben van, melynek legfőbb jellemzője az 5-6 milliárd forintos forráshiány, amely számos külső és belső okra vezethető vissza. A külső okok közül említenünk kell a következőket: az éves költségvetési törvényben az üzembentartási díj és a céltámogatás nem követi az inflációt; az MTV Zrt. a digitális átálláshoz nem részesült fejlesztési-beruházási támogatásban; az éves műsorterjesztési támogatások megtakarításai visszakerülnek a központi költségvetésbe; a reklám bevételei korlátozottak; az áfát nem igényelheti vissza és ez is hátrányos az MTV Zrt. számára. A legfontosabb oknak azt kell tekintenünk, hogy az MTV Zrt. korábbi vezetése a 2004. október 19-i, úgynevezett reorganizációs tervben megfogalmazott helyes célokat, a 4,9 milliárd forintos (ebből 2,3 milliárd forint bér jellegű) megtakarítást – amely az új székház- és gyártóbázis éves bérleti díját lett volna hivatott fedezni – nem teljesítette. A személyi jellegű ráfordítások a reorganizációs terv célkitűzéséhez viszonyítva 2007 végére 3 milliárd 707 millió forinttal emelkedtek. Mindez azért állt elő, mert 2004 és 2008 között az MTV Zrt. létszáma a leépítések ellenére nem csökkent, hanem a 708 fő kilépővel szemben 1012 fővel nőtt. A 708 kilépő átlag havi bére 185 millió forint, az 1012 belépő átlag havi bére 300 millió forint, azaz átlag havi 115 millió forinttal több. Négy év alatt kicserélődött az MTV Zrt. állományának több mint fele. A magasabb bérrel felvett állomány újbóli leépítése természetesen súlyos többletköltséget jelent a költségvetésnek és morálisan is, anyagilag is konfliktushordozó a régi és az új munkatársak között. 2. A második oknak azt kell tekintenünk, hogy az MTV Zrt. vezetése a műszaki-technikai beruházás finanszírozására az elnökség által is megerősített összeget többségében a mindennapi működésre használta fel. Továbbá a 2007. évi üzleti tervhez viszonyítva 1,5 milliárd forinttal megnövelte a műsorra fordított költségeket, több mint egymilliárd forinttal a bér jellegű kifizetéseket is megnövelte, és így a 2008-ra vállalt 4 milliárd forint beruházásra tervezett összeg lényegében „elszállt”, a rendelkezésre álló forrásokból történő finanszírozása működésképtelenséghez vezet, hiszen kevesebb mint egymilliárd forintból kellene megoldani az m1 és m2 műsor és program ellátását, amely az új székházba való költözéssel, a digitális átállással egyidejűleg több mint abszurd helyzetet teremtene a hazai médiapiacon. 3. A harmadik oknak a középtávú üzleti terv hiányát, illetve azt a körülményt tartjuk, hogy az MTV Zrt.nek 2009-ben egyidejűleg jelentkeznek a kötelezettségei: az új székház és gyártóbázis évi bérleti díja 3 milliárd forint; amennyiben a bruttó 9,5 milliárd forintos műszaki-technikai beruházás megvalósul, az éves törlesztőrészleten túl a beruházás áfája 1,4 milliárd forint, a költözés költsége 600–800 millió forint, a létszámcsökkentés költözés előtti megoldása további 2,2 milliárd forintot igényelne a tavalyi 7,5 millió forint átlagbért figyelembe véve. 4. Végül, de nem utolsósorban negyedik oknak tekinthetjük, hogy nem alakult ki közös nevező – közös koncepció az MTV Zrt. csatornáinak újrapozicionálásáról, a digitális átállásról és ezzel egy időben a közszolgálati audiovizuális műsorszolgáltatásról, a jelenlegi vagy az új médiatörvény teremtette helyzetben. Ez a koncepció kell hogy meghatározza a részvénytársaság szervezetét, az m1 és m2 programját, műsorstruktúráját, gyártási és vásárlási normatíváit, létszámát. Olyan kérdéseket kell megválaszolni, mint például milyen lineáris és milyen nem lineáris közszolgálati audiovizuális közszolgálati műsorszolgáltatást akar az MTV Zrt., illetve a tulajdonosi testület? A szélessávú internet, a digitális földi sugárzás, az archívum közkinccsé tételét és az úgynevezett multimédiás szolgáltatás modelljét akarjuk-e? Vagy egy általános csatorna mellett több szakcsatornát? Ezeket a kérdéseket véglegesen vagy majdnem véglegesen az új székházba és gyártóbázisba való költözés előtt kell megválaszolni az MTV Zrt. vezetésének (az új elnöknek) és a tulajdonosi testületnek. Az országgyűlési beszámoló magyar médiapiacot bemutató számai és összefüggései ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához is kiindulási alapot kívánnak nyújtani. 5. A 2009. évi költségvetés, amelyet a kormány szeptember 24-én tárgyalt, lényegében ugyanazokat a támogatási összegeket tartalmazza, mint a 2008. évi költségvetés. Üzembentartási díj 9975 milliárd forint, céltámogatás 9453 milliárd Ft, műsorterjesztési támogatás 7803 milliárd forint. Emellett az MTV Zrt. reklámés kereskedelmi bevételein túl számolni kell a TV2 koncessziós díjának 70%-ával, körülbelül 1,2 milliárd forinttal, és a vendéglátóipari egységek üzembentartási díjának 40%-ával, amely megközelíti a 400 millió forintot. Nyilvánvaló, hogy az MTV Zrt. 2009. évi közszolgálati műsor- és pénzügyi terve csakis a ténylegesen rendelkezésre álló pénzügyi források alapján készülhet el. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának egyértelműen döntenie kell arról, hogy minek van és minek nincs realitása. Az MTV Közalapítvány Elnöksége 25

és Kuratóriuma több megoldási lehetőséget kíván mérlegelni és kidolgozni. Arra törekszik, hogy kezelhetetlenné ne váljanak az MTV Zrt. gazdálkodásának és működésének problémái. 6. Az Elnökség – az európai közszolgálati televíziók átállásának tapasztalatai alapján – kiemelt jelentőséget tulajdonít az MTV Zrt. Archívumának, és kezdeményezi, hogy az oktatási és kulturális miniszter minősítse az MTV Zrt. Archívumát közgyűjteménynek és a kulturális örökség részének, továbbá kezdeményezzük, hogy a 2010. évi költségvetési törvény külön elhatárolt összeget hagyjon jóvá az archívum működésére, megjelölve a digitális átállással kapcsolatos feladatokat. 7. Az MTV Közalapítvány Elnöksége megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a filmszakmával való együttműködésre minden olyan területen, amely kiterjed a nemzeti mozgókép-gyártásra és -terjesztésre, az audiovizuális televíziós szolgáltatásokra, a digitális technika alkalmazására és felhasználására az egyetemi képzéstől a posztgraduális mesterkurzusokig. Megvizsgálandónak tartjuk a mozgóképtörvény adókedvezmény-rendszerének és formáinak alkalmazását az MTV Zrt. működésére. Budapest, 2008. december

Dr. Czeglédi László az MTV Közalapítvány Kuratórium elnöke

26

MTV Közalapítvány Kuratóriuma 1051 Budapest, Nádor utca 36.

KURATÓRIUMI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE 2007. augusztus 24. (Magnetofonfelvétel)

Helye:

Az MTV Közalapítvány Kuratóriuma Tanácsterme

Ideje:

10.15 óra

Jelen vannak:

Elnökségi és kuratóriumi tagok, mellékelt jelenléti ív szerint

Igazoltan távol van:

Jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Meghívottak:

Jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Állandó meghívottak:

Jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Az ülést vezeti:

Dr. Czeglédi László, a Kuratórium elnöke

Napirendi pontok:

Az ülést összehívó levél és mellékletei a jegyzőkönyv részét képezik.

Jegyzőkönyv-hitelesítők:

Elnök és három kuratóriumi tag

27

A kuratóriumi ülésen elhangzottak írásos anyaga 2007. augusztus 24. (Magnetofonfelvétel) Dr. Czeglédi László – az MTV Közalapítvány Kuratóriumi elnöke: Kuratóriumi ülést tartunk a munkatervünk szerint, augusztus 24-e, 10.15 óra van. Megállapítom, hogy 24 kurátor van a teremben, tehát határozatképesek vagyunk. Az elnök, elnökhelyettes jelen van, jelen van a televízió elnöke, könyvvizsgáló, felügyelő bizottság, üzemi tanács. – Tehát nincs akadálya, hogy ülést tartsunk. Megkaptátok a napirendi pontokat tartalmazó meghívót az anyagokkal. – Van-e a napirendi pontokkal kapcsolatban kérdés, észrevétel? – Parancsolj, Szabó László úr! Szabó László: Tisztelt elnök úr, tisztelt kuratórium! – A napirendi pontokkal kapcsolatosan szeretnék egy tájékoztatást tenni, mielőtt, elnök úr, napirendeket szavaztatnál. Engedd meg, hogy tájékoztassam az MTV Közalapítvány Kuratóriumának tagjait arról, hogy öt elnökségi tag aláírásával egy olyan tájékoztatást szeretnénk nyújtani most szóban – és aztán szeretném kérni a kolléganőket, hogy ezt írásban is osszák ki –, amelyik a mai napirenddel kapcsolatos. Arról szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a Közalapítvány Kuratóriumának mai ülésén napirendi pontként javasolja tárgyalni elnök úr Rudi Zoltán, az MTV Zrt. elnökének az elmúlt egy év tevékenységéről szóló beszámolóját, illetve a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat – KMSZ – érvényesüléséről szóló beszámolót. Szeretném tájékoztatni a tisztelt kuratóriumot arról, hogy mind a két beszámoló, az elnöki beszámoló két alkalommal is szerepelt a korábbiakban a kuratórium elnökségi ülésének napirendjén. Több mint két héttel ezelőtt, augusztus 8-án mindkét ügyben szavazásra került, melynek során ezen tájékoztatást nyújtó, és majd az írásban megkapott anyagban alulírott kuratóriumi elnökségi tagok nem támogatták egyik beszámoló elfogadását sem, így azok nem kapták meg az elfogadáshoz szükséges egyszerű többséget. Az a javaslat sem kapott többségi támogatást egyik beszámoló esetében sem, hogy a két beszámoló a mostani „nagykuratórium” napirendjére kerüljön, mert a kuratóriumi elnökségben nem kapott többséget az a javaslat, miszerint azok tárgyalásra alkalmasak volnának. Szükségesnek látjuk, hogy a kuratórium tagjai számára indokoljuk miért szavaztunk nemmel a beszámolók elfogadásánál. Dr. Rudi Zoltán elnök úr az elmúlt egy évről szóló beszámolójának értékelése megítélésünk szerint nem választható szét az elnök úr korábbi esztendőkben folytatott tevékenységétől, az MTV általa irányított éveinek ismeretétől, vizsgálatától. Amikor a beszámolót elemeztük, akkor két szempontot vettünk figyelembe: egyfelől azt, hogy az elmúlt egy év során – figyelembe véve a korábbi években történteket is – milyen mértékben teljesültek azok a vállalások, melyeket elnök úr anno, a 2004-es elnöki pályázatában tett. Másfelől értékeltük azt is, hogy az elmúlt mintegy félév során, amióta mi kuratóriumi, illetve elnökségi tagok vagyunk, az MTV menedzsmentje által számunkra milyen teljesítmény vált ismertté. Megállapítottuk, hogy a 2004-es elnöki pályázatban foglaltak közül több kiemelkedően fajsúlyosnak számító és innovatív vállalás nem teljesült. Az elnöki pályázatban vállalt tematikus csatornák nem indultak el. Az MTVnak nincsenek alelnökei. Hibásnak és károsnak tartottuk és tartjuk, hogy az MTV-ban visszaszorultak a regionális és a határon túli magyarok számára szóló műsorok. Egyes hírműsorok megítélésünk szerint vészes politikai elfogultsággal dolgoznak, emiatt az MTV-t több esetben hivatalos elmarasztalások is érték. A kuratórium elnöksége elé kerülő előterjesztések közül számtalan az elmúlt félévben nem ütötte meg azt a minőséget, ami szükséges lett volna azok érdemi tárgyalásához. Aggályosnak és vizsgálandónak tartottuk és tartjuk az MTV új székháza és gyártóbázisa építésének tárgyában született szerződéseket és több alkalommal kezdeményeztük, hogy azok kerüljenek nyilvánosságra. Ezen javaslataink sorra elvéreztek, többek között a televízió menedzsmentjének ellenállásán is. Megállapítottuk, hogy az MTV több alkalommal és több területen nem, vagy csak részlegesen tesz és tett eleget közszolgálati feladatainak, nem tartja be a vonatkozó szabályzata a KMSZ előírásait, különös tekintettel a politikai és szakmai összeférhetetlenségi szabályokra. Fenti érveinket a kuratórium elnöksége és az MTV menedzsmentje előtt ismertettük. Tapasztalatainkat mérlegre téve, mindeközben elismerve, hogy az MTV az elmúlt években több kérdésben előrelépett, sok esetben értékteremtő és hasznos munkát végezve, a beszámolók elutasítása mellett döntöttünk. 29

A mai napra keltezzük ezt a tájékoztatást. A tájékoztatást Balogh László úr, a kuratórium elnökhelyettese, dr. Ugron Gáspár Gábor úr, a kuratórium elnökségi tagja, dr. Szabó Tibor úr, a kuratórium elnökségi tagja, Csernus János úr, a kuratórium elnökségi tagja, és jómagam elnökségi tagként jegyezzük. Ezt azért tartottuk fontosnak elmondani a napirendek tárgyalása előtt, mert a kuratórium egészének nem feltétlenül lehetnek teljes körű információi arról, hogy azok a napirendi pontok, amelyeket ma tárgyalni javasol elnök úr és amelynek tárgyalását – gondolom én – a napirendi pontok javaslatai közben meg fogjuk vitatni, hogy ezekről részletesebb, a mi szemszögünket is megvilágító tájékoztatással éljünk. Köszönöm szépen, elnök úr! – Arra szeretném kérni, hogy ezt a dokumentumot a titkárság munkatársai másolják le, ha van mód rá és minden kuratóriumi taghoz most jusson el. – Köszönöm szépen! Czeglédi László: Köszönöm! – Ezt fogjuk tenni! – Szabó László elnökségi tag tájékoztatója részben megfelel a valóságnak. Valóban többször tárgyaltuk mind az elnöki beszámolót, mind a KMSZ-t, vita alakult ki, a kritikák nagy részében egyetértettünk, többek között az alelnök kérdésében, a reorganizációban, lényegi kérdésekben. Amit kifejtett a másik öt elnökségi tag, aki nem tudta, hogy írásbeli előterjesztés készült, mert úgy tisztességes, hogy a másik oldalt is megvilágítjuk. Kifejezetten rossznak, törvénysértőnek tartottuk, hogy a fent említett öt elnökségi tag a tárgyalás előtt MTI közleményt adott ki anélkül, hogy még a tárgyalás megtörtént volna eme napirendi pontokban, ők állást foglaltak. De ezt megbeszéltük egymás között, ezt csak a tisztesség kedvéért mondom. Amit mi tehetünk, nekem, mint elnöknek jogom van kitűzni a napirendi pontokat, függetlenül attól, hogy az elnökség hogy foglal állást. Azért tűztem ki a mai napra a napirendi pontokat, mert a munkatervünkben ez szerepel, amit a kuratórium hagyott jóvá és mind a két kérdésben a kuratóriumnak kell dönteni. Az elnökségnek javaslattételi lehetősége van, vagy tesz javaslatot, vagy nem. Most három dolgot csinálhatunk: vagy azt mondjuk, hogy nem tárgyaljuk ezt a két napirendi pontot, vagy azt mondjuk, hogy tárgyaljuk. Ennek alapján elfogadjuk, vagy ennek alapján nem fogadjuk el, vagy azt mondjuk, hogy kérünk kiegészítést ilyen, olyan arányban. Ez a lehetőség áll most a kuratórium előtt. Az első, amiben döntenünk kell, ez a napirendi pontok elfogadása. – Kérem, hogy Szabó László kurátor társam és a másik öt kurátor társam által aláírt nyilatkozatot kérésüknek megfelelően másoljuk le és mindenki kapjon belőle egy példányt. Fenntartom a jogomat arra, hogy én is írásban válaszoljak erre. Még egyszer mondom, alapkérdésekben egyetértés volt közöttünk, a kritikákban is. Abban a megítélésben, hogy mi a több, a pozitívum vagy a negatívum, abban nem volt egyetértés közöttünk. A tényleges kritikai pontokban kevésbé volt nézetkülönbség közöttünk, abban igen, hogy ez most döntően pozitív, vagy döntően negatív és bizonyos eljárásbeli, ennek az ügynek a nyilvánosság előtt való kezelésében nem értettünk egyet. Tehát az önök döntésétől függ, az első kérdésem az, hogy kívánják-e a mai napirendi pontokat megszavazni? – Ha megszavazzák folytatjuk, ha nem szavazzák meg, akkor természetesen nem folytatjuk. Kíván-e valaki ehhez hozzászólni? – Parancsoljon! Dr. Kovács Zoltán – a Megyei Jogú Városok Szövetségének képviseletében: Azt szeretném elnök úrtól kérdezni, ha ilyen viták közepette zajlanak az elnökségi ülések, illetve fogalmazódnak meg gondolatok, a korábban felvetett észrevételeknek megfelelően, miszerint az információáramlásban, illetve a nagykuratórium információval való ellátásában azért vannak problémák, – nem gondolta-e fontosnak, hogy erről minket értesítsen?, tehát hogy ne itt kelljen az ülésen szembesülnünk azokkal az aggodalmakkal, illetve azzal a ténynyel, hogy az elnökség nem szavazta meg ezt a beszámolót, illetve nem ajánlotta tárgyalásra, még hogy ha ez az SZMSZ szerint, illetve az Ön állítása szerint belefér az Ön jogkörébe, hogy ennek ellenére is előterjessze. Czeglédi László: Hadd válaszoljak erre. – Nem. – A kuratóriumi tagok, ha akarnak érdeklődnek. A kuratórium nem választotta az elnökséget, az elnökség nem a kuratóriumnak, hanem az országgyűlésnek felel. A tájékoztatás pedig most történik a kuratóriumi ülésen, ez az 1. napirendi pont, erről van most szó. Nagy viták vannak a kuratóriumi elnökségi üléseken, sokkal élesebbek, mint korábban, de azt is meg kell mondanom, hogy a korábbi évekhez képest viszont kultúráltabb hangnemben. Ugyanakkor – még egyszer mondom – bizonyos esetekben most is nem a lényegi kérdésekben volt – az én megfogalmazásom szerint – vita, hanem a megítélésekben, az értékítéletekben. Ez pedig minden kurátornak külön önálló joga a képviseletétől függően. Tehát nem fogunk más tájékoztatást adni, csak a kuratóriumi ülésen, esetleg ha a munkacsoportok akarják, előkészíthetik a kuratóriumi ülést. Ez a mi szabályunk szerint, ami történik. Parancsoljon! 30

Gráf Csilla: Amit Kovács Zoltán elmondott ahhoz csak annyit szeretnék hozzáfűzni, azt gondolom arra utalhatott, amikor elnök úr kiküldte a napirend anyagát, akkor már ismert volt az, hogy ez az anyag nem nyerte el az elnökség támogatását. Tehát az, amit most Szabó úr fölolvasott és elmondott nekünk tájékoztatást, azt az elnök úr megtehette volna amikor kiküldi az anyagot, hogy tájékoztatja arról a kurátorokat, hogy ebben az ügyben vita volt és az elnökség így és így foglalt állást. Egyébként is azt gondolom hasznos lenne az, hogy ha megkapnánk a különböző napirendekhez az elnökségnek az előzetes állásfoglalását, tehát azt, hogy adott kérdésben az elnökség hogyan határozott, elfogadta, nem fogadta el, milyen arányban fogadta el, tehát egy rövid kivonatot az elnökségi ülésekről, a részvételről, a szavazásokról és a határozatokról. Nem a konkrét vitára gondolok, de ahol olyan kérdés van, amely a tárgyalást érinti lényegében, ott esetleg egy kis összefoglalót arról, hogy mi volt a vita lényege. Ez a felkészülésünket segíthetné egyrészt, gondolom erre utalhatott Kovács úr. A másik, amit én szeretnék megjegyezni, ebben a kérdésben látható, hogy viszonylag éles vita volt, emiatt nem is foglalt az elnökség állást amellett, hogy előterjesszék a nagykuratórium számára. Azt gondolom, hogy erre való tekintettel is és egyébként is logikus lenne a napirendi pontok sorrendjének a változtatása is, ugyanis a KMSZ elveinek az érvényesülését előbb kellene tárgyalnunk függetlenül attól, hogy ezt ma tárgyaljuk, vagy máskor tárgyaljuk, tehát a kuratórium állásfoglalásától függően most, vagy máskor, merthogy az, hogy ez mennyiben érvényesült az lényeges feladata az elnöknek. Tehát az elnöki beszámoló mindenféleképpen ezt kéne, hogy kövesse a tárgyalásban és előbb kéne arról tárgyalnunk, hogy a KMSZ hogyan érvényesült. Ez technikai jellegű, de mindenképpen szavazást igénylő kérdés. A másik, amit javasolni szeretnék, hogy egyenként szavazzunk a napirendekről. Tehát szavazzuk meg egyenként, hogy az adott napirendi pont sorra kerüljön-e, illetve ezt a sorrend módosítást is javaslom megszavazni. Még egyszer szeretném kérni elnök urat, ha úgy gondolja, arról is szavaztassa a kuratóriumot, hogy igényt tart-e arra, hogy tájékoztatást kapjon az ülések előtt arról, hogy az adott napirendi kérdésekben az elnökség hogyan határozott és akkor adott esetben el lehet ilyen helyzet kialakulását kerülni. – Köszönöm! Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Minden esetben, amikor kuratóriumi hatáskörbe tartozó kérdésről van és az elnökség határozatot hozott ismertettem a határozatot is. Most is szándékomban állt, csak előbb nyitottuk meg a vitát, mint ahogy elértünk ahhoz a napirendi ponthoz. Van-e további napirenddel kapcsolatos kérdés? – Parancsoljon! Kurátor hölgy: Én csatlakozni szerettem volna, mert az teljesen jogos, hogy itt az elnöki beszámolóban Ön beszámol arról, hogy mi történt, hogy történt. Itt viszont 5-6 kuratóriumi ülés van, aminek nem tudjuk az időpontját, mégis be kellene telefonálnunk a televízióba és megkérdezni, hogy megnézhetjük-e a jegyzőkönyvet. Én célszerűnek tartanám a civil kurátorok számára és tájékoztatásául, hogy egy határozatot minimum kapjunk és ki, hogyan és miért szavazott úgy, hogy mi történt? Itt címszavak, mondatok vannak, most Ön el fogja mondani és ez nem igazán írásos. De miután az email címe nagyjából megvan mindenkinek, ha ezt emailen megkapjuk és időben, az sem lenne hátrányos. – Köszönöm szépen! Czeglédi László: Még egyszer: ami kuratóriumi hatáskörbe tartozik azokat a döntéseket idehozzuk. Hogy ki, miért, hogyan szavazott? Az elnökségi tag épp olyan kuratóriumi tag, mint a többi, tehát joga van másképp szavazni, joga van más véleményt kimondani, vagy elmondani ugyanígy az ülésen, amit az elnökségen akart, vagy nem mondja el, csak annak egy részét. Ezt nem korlátozhatjuk, nincs is rá lehetőségünk. Még egyszer azt tudom mondani, hogy amiben határozatot hoztunk eddig is itt volt, ezután is itt lesz az asztalon, fel fogom olvasni. Mindenkinek joga van megindokolni, elnökségi tagoknak is, hogy miért úgy szavazott, ha akarja, ha nem akarja, nem indokolja meg. De menjünk tovább. – Mindenki öt perc hozzászólási időt kap. Érdemi munkát szeretnénk végezni, vagy eldönteni, hogy tudunk-e érdemi munkát végezni, vagy sem. Volt egy napirendi módosító javaslat. Van-e még további hozzászólás? – Parancsolj! Kozák Márton: Csak a rend kedvéért, az augusztus 8-ai elnökségi ülésen két darab határozat született. Az egyik az elnöki beszámolóról, a másik pedig a KMSZ érvényesüléséről. A két javaslat szavazási aránya az volt, amit Szabó László kolléga ismertetett, egyik sem kapott többséget. Tehát amit most az öt kolléga itt előterjesztett írásban, az tulajdonképpen bizonyítvány magyarázás. Ha szigorúan nézzük, akkor az elnöki beszámoló, illetve a KMSZ érvényesüléséről készített anyag nem kerülhetett volna a nagykuratórium elé, viszont valamilyen módon mégis csak tárgyalni kell az elnök éves tevékenységét, hiszen ez törvényi kötelessége a kuratóriumnak. 31

Azt lehet csinálni, hogy mindenki elfelejti amit kapott és beszélgetünk akármilyen ismeretek alapján. Ez lehet az egyik megoldás. A másik pedig, ez a kiosztott tájékoztató teljesen érthetetlen a számomra, végül is egyik szájukkal azt mondják a kollégák, hogy nem alkalmas tárgyalásra a dokumentum, a másikkal pedig megmagyarázzák, hogy mi az a dokumentumban, aminek a megismertetését nem tartották szükségesnek a kuratórium egészével, melyek azok a pontok, amelyek miatt nem érvényes. Úgy gondolom, hogy maga a beszámoló tárgyalásra alkalmas, hiszen mindannyian tárgyaltuk az elnökségen, nem szándékoltak a kollégák ilyen döntést hozni. Ez valamilyen „tudták, vagy nem tudták, de teszik” alapján született ez a döntés. Igazság szerint nem tudom, hogy mi lenne a megoldás. Az én megítélésem szerint nem lett volna szabad, hogy kikerüljön egy ilyen elnökségi döntés után, akkor viszont a törvényi kötelezettségünknek hogyan teszünk eleget, ami alapján értékelni kell az elnök éves tevékenységét? Czeglédi László: Még egyszer, mert zavar van. – Van egy munkatervünk, amit elfogadtunk. A munkaterv alapján augusztus 24-én ezt a két napirendi pontot kell tárgyalnunk. Van egy anyag, amire vagy azt mondjuk, hogy alkalmas, vagy azt mondjuk, hogy nem alkalmas. Ebben a döntésben az elnökségnek a döntése nem befolyásolja a kuratóriumot, mert az elnökségnek csak javaslattételi hatásköre van, nincs döntési hatásköre. Azért terjesztettem a kuratórium elé, mert ennek a fórumnak van joga dönteni ebben a kérdésben. Három döntést hozhat: elfogadja, nem fogadja, vagy az anyagot nem tartja alkalmasnak és kiegészítésre visszaadja. Ez a három döntési lehetőség van, de napirendre kell vennünk, mert törvényi kötelezettségünk, a munkatervünkben ezt meg is szavaztuk, tehát nem lehet azt csinálni, hogy nem tárgyaljuk. Az más kérdés, hogy milyen véleményt alakítunk ki. Tehát van egy írásbeli anyag, vannak észrevételek, mindenki elmondhatja a véleményét, de ahhoz, hogy ezt el tudjuk kezdeni, el kell fogadnunk vagy így, vagy úgy a napirendi pontokat, vagy azt mondjuk, hogy nem fogadjuk el és akkor formailag sem tettünk eleget kötelességünknek. Parancsolj! Hanti Vilmos: Elnök urak, kuratórium! – Végül is itt elnök úr elmondta, amit én szerettem volna elmondani. Engem önmagában már az egy kicsit irritál, hogy „nagykuratórium”, és van „kiskuratórium”. Mi vagyunk a teljes kuratórium, tehát ha úgy tetszik, az alapítványnak a legmagasabb szerve. Én igénylem is azt, hogy a beterjesztett napirendek alapján beszéljünk róla, mert érdemben így tudjuk eldönteni azt, amit elnök úr is mondott. – Nem akarom a szót szaporítani, kérem, hogy szavazzunk. – Köszönöm! Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Parancsolj! Balogh László: Az előbb volt egy javaslat, szerintem jogos igény. Épp az előttem szóló határozta meg azt, hogy az úgynevezett kuratórium – nem „nagy” és nem „kicsi” – milyen jogokkal rendelkezik. Én teljesen jogosnak érzem azt, hogy ennek a kuratóriumnak a tagjai szóvá teszik azt, hogy kevés információt kapnak. Azt hiszem semmi akadálya nincs annak, hogy minden kuratóriumi ülést megelőzően a kuratóriumi ülés napirendjei fölkerüljenek a honlapra. A kuratórium ülés után 24 órán belül az elfogadott határozatok is fölkerülhetnek és lehet jelezni ezáltal, hogy a jegyzőkönyvek meg a titkárságon mi módon ismerhetők meg. Mindez addig a pontig, amíg nem oldjuk meg azt a kérdést, amit én már régóta szorgalmazok, hogy a teljes jegyzőkönyvek is kerüljenek föl a honlapra. De ebben vita van még az elnökségen belül, de amíg ezt a vitát elrendezzük, addig viszont semmi akadályát nem látom annak, hogy a kuratóriumi ülések napirendje és az ott elfogadott határozatok a honlapra fölkerüljenek. Közbeszólás: Az elnökségi ülések … (Mikrofon távolból!) Balogh László: Meg az egész kuratóriumi ülésinek a napirendjei. – Amikor eldől az, hogy mit tegyünk a jegyzőkönyvekkel, utána az én megítélésem szerint azt is az információ szabadsága ürügyén föl lehetne, vagy föl kellene tenni. Amíg ezt a vitát nem folytatjuk le és megnyugtatóan nem döntünk róla, addig a napirendek és a hozott határozatok mindenféleképpen fölkerülhetnek a kuratóriumnak a honlapjára. A másik kérdés, hogy tárgyalhatjuk-e vagy nem tárgyalhatjuk? – Azt hiszem a napirendi pontokat ketté kellene választani. Az is benne van az SZMSZ-ünkbe, hogy a kuratórium választja meg az MTV mindenkori elnökét és ez is benne lehet a munkatervbe is. Csak én azt is tudom, hogy a kuratórium elé nem is kerülhet addig, amíg a kuratórium elnöksége ebben a kérdésben nem dönt. Ez a kérdés is erről szól, hogy ha vannak olyan előterjesztések, amely előterjesztéseket az elnökségnek is tárgyalni kell és az elnökség véleménye után kerül a kuratórium elé, meggyőződésem, hogy ezt a kérdést ketté kell választani. Elnök úrnak a mai négy napirend közül az egyik az, hogy beszámolni az elmúlt kuratóriumi ülések óta történtekről, azzal természete32

sen semmi probléma és az „egyebekkel” sincs semmi probléma. A másik két napirendi pontnál meg én osztom Kozák Márton itt is elmondott véleményét. Czeglédi László: Három napirendi pont van. Balogh László: A három napirendi pont közül az elsővel nincs problémám, a másik kettővel meg osztom Kozák Márton aggályát, amit a kuratóriumi ülés után is megfogalmazott és az előbb itt is megfogalmazta. Azt hiszem az elfogadott ütemtervünk az egy szándéknyilatkozat, hogy mikor, mit tárgyaljunk. Ennek a két napirendi pontnak előfeltétele lenne szerintem, hogy az elnökség valamilyen formában ennek az elfogadásra, vagy elutasításra javaslatot tegyen. Miután ez nem történt meg, azt gondolom az lenne a célszerű, hogy azután tárgyaljunk erről a kérdésről, miután az elnökség ezt el tudta dönteni. Amennyiben nem, akkor én is úgy gondolom – ahogy Kozák Márton mondta –, ha a kuratórium úgy dönt, hogy beszélgessünk róla és ezt megszavazza, akkor itt mondjuk el a véleményünket, de dönteni semmilyen formában nem dönthetünk, én is így hiszem. – Köszönöm szépen! Czeglédi László: Sajnos megint valahogy mederbe kell teremtenünk a beszélgetést. Az, hogy beszélgessünk róla, az nem kuratóriumi ülés, azt nem írja elő a törvény. Azt se írja elő a törvény, hogy kuratóriumi hatáskörben az elnökségnek állást kell foglalnia. Szokásjog alapján alakult ki, de az elnökségi állásfoglalás nem befolyásolja a kuratóriumi döntést. Tehát kötelességünk tárgyalni ezt a témát, mert a törvény ezt írja elő. Azt kell eldöntenünk, hogy most tárgyaljuk, vagy nem. A napirendekhez módosító javaslatok érkeztek, az SZMSZ-ünk szerint először a módosító javaslatokat kell megszavazni. A nyilvánossággal kapcsolatban meg azt kell mondanom, sajnos az elnökség nyolc hónapja nem képes eldönteni, hogy mit hozzunk nyilvánosságra. És speciel amellett vagyok, hogy a kuratóriumi ülés teljes jegyzőkönyvét hozzuk nyilvánosságra, mert úgy tudja meg az a szervezet, amelyik különböző embereket delegált ide, hogy mit dolgoznak itt az emberek és az jó, vagy nem jó, meg egyébként is a nagy nyilvánosság tudja meg, hogy ki, mit mond. Ezzel teljesen egyetértek. Parancsolj! Krasznay Béla – a Recski Szövetség képviseletében: Itt elhangzott többféle vélemény. Az én véleményem az, hogy itt egy kettősséget látok. Kettősség az elnökség vonatkozásában, aki az elhangzottak szerint a parlamentnek felelős, ugyanakkor itt van a „nagykuratóriumnak” nevezett kuratórium, akinek döntéshozó ténykedése van. Ehhez a döntéshozáshoz, én legalább is személy szerint igénylem azt, hogy engem tájékoztassanak, mert egy döntéshozónak nem az a dolga, hogy szaladgáljon az információ után és próbálja összegyűjteni. – Ez az első észrevételem. A második észrevételem pedig az, hogy a napirendeknél én is pontonként, témánként kérem lebontani és úgy csinálni a szavazást. – Köszönöm! Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Amiben döntési joga van a kuratóriumnak, ahhoz megkapja a tájékoztatást, amiben nincs, ha bejön megkérdezi, de az nem a döntési jogkörébe tartozó kérdés, ennek nincs különösebb akadálya. Ha jól értem az a javaslat, hogy szedjük külön a napirendi pontokat és pontonként szavazzunk? Közbeszólás: Igen! Czeglédi László: A következő javaslatom van: Aki az 1. napirendi pontot megszavazza, hogy ma tárgyaljuk, az emelje föl a kezét! A jegyzőkönyv hitelesítőket arra kérem, hogy időnként ellenőrizzék a létszámot. 26 igen! Ki tartózkodott? Nincs tartózkodás. Ki szavazott ellene? Nincs ellenszavazat. Tehát 26 igen, nincs tartózkodás, nincs ellenszavazat. Parancsoljon! Gráf Csilla: Volt egy korábbi napirendi pont javaslatom, hogy a sorrendről is szavazzunk. Előbb a 3. napirendi pont legyen. 33

Czeglédi László: Először arról szavazzunk, hogy a 2. napirendi pont cseréljen helyet a 3. napirendi ponttal. – Aki ezt megszavazza, az emelje föl a kezét! 22 igen! Ki szavazott ellene? – Ki tartózkodott? Négyen tartózkodtak. Négy tartózkodással, huszonkét igennel, ellenszavazat nélkül megszavaztuk. Most a teljes zárt logikai rendszerben meg kell szavaznunk a 3. napirendi pontot, ami most 2. számú lesz. A 3. napirendi pont így hangzik: Az MTV Zrt. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat elvének érvényesülése a 2006. évben. Aki ezt megszavazza, hogy ma tárgyaljuk, az emelje föl a kezét! 13 igen! Ki tartózkodott? – Kettő. Ki szavazott ellene? – Tizenegy. Huszonhatan vagyunk, nincs többség, nincs megszavazva. A 3. napirendi pont, ami eredetileg a 2-es volt: Az MTV Zrt. elnöki pályázatában foglalt célkitűzések értékelése. Aki ezt megszavazza, az emelje föl a kezét! 13 igen! Ki tartózkodott? Két tartózkodás. Ki szavazott ellene? Tizenegyen tartózkodtak. 26-an vagyunk, 13 igen, 2 tartózkodás, 11 nem. – Nem tárgyaljuk, nincs napirendi pontként fölvéve. Parancsolj! Dr. Farkasné dr. Gábor Alice: Javasolni szeretném, hogy az ET vizsgálja meg, hogy a kuratórium teljesíti-e a törvényben foglalt kötelezettségeit. – Köszönöm! Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Közbeszólások: Nem hallottuk! Farkasné Gábor Alice: Akkor még egyszer elmondom a javaslatomat. – Az Ellenőrző Testület vizsgálja meg, hogy a kuratórium teljesíti-e a törvényben foglalt, előírt kötelezettségeit. – Köszönöm! Czeglédi László: Köszönjük szépen! – Egy napirendi pontunk maradt, az 1-es. – Tájékoztató a legutóbbi kuratóriumi ülés óta történtekről. Május 25-én tartottunk kuratóriumi ülést. Már akkor eldöntöttük, hogy augusztus 24-én kuratóriumi ülés lesz és mik lesznek a napirendi pontok. Május 30-ai elnökségi ülésen tárgyaltuk az MTV Zrt. digitális stratégiájának a lehetőségeit. Az MTV Zrt. vezetése egy színvonalas prezentációt adott az elnökségnek. Ekkor tárgyaltuk már az elnöki pályázatban foglalt célkitűzések értékelését. Ekkor azt kértük, hogy egészítsék ki ezt az anyagot. Ugyancsak tárgyaltuk a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat elvének érvényesülését és értékelését. Ekkor is azt kértük, hogy egészítsék ki az anyagot. Nem tárgyaltuk mélységében, érdemben. Meghallgattuk a beszámolót az MTV Zrt. székház és gyártóbázis építéséről, annak folyamatáról. A KMSZ-en belül az elnökség egy-egy témát külön kiemelten is szokott vizsgálni, vagy tárgyalni. Így került sor a sport-kulturális főszerkesztőség, a hírigazgatóság, illetve a gazdasági igazgatóság helyzetének áttekintésére, és meghallgattuk erre vonatkozó területi felelősök beszámolóját. Tárgyaltuk az MTV Zrt. és a közalapítvány közötti 2000. január 20-ai megállapodás módosítását, amit nem fejeztünk be. Elkezdtünk egy nagyon fontos feladatot, az MTV Közalapítvány szabályzatainak felülvizsgálatát. 16 szabályzatot kezdtünk el felülvizsgálni, ennek az egyharmadát sikerült eddig elvégeznünk. Az adatok nyilvánosságra hozataláról szóló és Lászay György szakértő által készített anyagot többször tárgyaltuk. Nem fogadta még el az elnökség. Ennek egyik része az, hogy történetesen milyen jegyzőkönyvet, milyen napirendet, milyen döntés milyen formában hozunk nyilvánosságra. A gond nem a kuratóriumi ülésekkel van, mert egységes az álláspont, legalább is eddig az volt, hogy a kuratóriumi üléseken történteket hozzuk nyilvánosságra. Az elnökség hatáskörébe gazdasági döntések is tartoznak, és a gazdasági döntéseknek vannak olyan részei, amit nem lehet nyilvánosságra hozni gazdasági, vagy egyéb érdekek miatt. Ennek a körnek a megfogalmazása gondot jelent, igazából nincs előttünk példa, tehát nekünk kell kialakítanunk. Ebben az elnökség elmaradásban van. 34

Június 6-án volt elnökségi ülés, itt tárgyaltuk az Ellenőrző Testület székházépítéssel kapcsolatos vizsgálati anyagát, hogy egyáltalán van-e joga tárgyalni vagy nem. ÁSZ vizsgálat folyik, majd az ÁSZ vizsgálat ezt eldönti. Az ET a székházzal kapcsolatban nem hozhat döntést. Az ET azt vizsgálhatja, hogy a kuratórium, illetve a kuratórium elnöksége törvényes keretek között döntött-e, vagy sem. Miután a kuratóriumi üléseken az ET állandóan részt vesz, sőt, kifejtheti álláspontját, ha valamilyen törvényi akadálya lett volna, vagy úgy gondolta volna, hogy törvénysértést követünk el, akkor jelezhette volna. Én mindenesetre az országgyűlés elnökéhez fordultam azért, mert az ET a televízió ügyeiben kíván állást foglalni, amire nincs felhatalmazása. Ebben kezd kialakulni egy konszenzus, törvényértelmezési konszenzus. Tárgyaltuk a KMSZ érvényesülését. Újra napirenden volt a sport- és a kulturális főszerkesztőség, mert az előző elnökségi ülésen erre nem volt elég idő. Tárgyaltuk az MTV Zrt. reorganizációs tervének időarányos végrehajtását. A reorganizációs terv talán a legfontosabb feladata most az MTV-nak. Ma már látni a végpontot, 2009-re minden esélyünk megvan arra, hogy egy új székházba, egy új technikával megindulhat a modern magyar televíziózás. Hogy hogyan jutunk el a jelenlegi helyzetből 2009-ig, az egy nagyon bonyolult, nagyon összetett feladat. Ezt kellene, hogy a reorganizációs terv átfogja. A reorganizációs terv-csomag, mert legalább hat készült az elmúlt nyolc évben, természetesen egynek sem volt meg az a lehetősége, hogy a végpontot ilyen egyértelműen meghatározza. Úgy gondoljuk, hogy a reorganizációs tervet át kell dolgozni, meg kell határozni azt, hogy milyen televíziót képzel el a vezetés. Ennek az elképzelt új MTV-nak milyen a szervezeti felépítése és ennek az új MTV-nak a szervezeti felépítése milyen technikát működtet? Tehát az az elképzelés, hogy milyen legyen az MTV, a műsorok, milyen szervezettel, milyen technikával állítódnak majd elő. Folyik egy jelentős átalakulás az informatikában, ezen belül a televíziózásban is, mind a vevőkészülék, mind a sugárzás technikáját illetően. Óriási feladat ennek a megszervezése és óriási feladat a szervezetnek az átállása az új technika, az új digitális korszaknak való megfelelős. A legújabb információink szerint például a HD technika már 53 országban érvényesül Európa és környékén. Tehát, ha nem lépünk, akkor fényévekre maradunk le. Ezért a reorganizációs terv átdolgozását javasoltuk, ami tudomásom szerint folyamatban van. Június 20-án volt elnökségi ülés, itt megvizsgáltuk, hogy az ez évi munkatervben foglaltaknak megfelelően a szabályzatok átalakítása hol tart. Megtárgyaltuk az utalványozásról és az aláírásról szóló szabályzatunkat, a bizonylati szabályzatot, a házi pénztár kezelési szabályzatot és ezt immár negyedik alkalommal tettük meg. Az adatvédelmi biztos a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolat levelét tárgyaltuk. Említettem, a részletek megfogalmazásában van közöttünk nézeteltérés és nem döntöttük még el. Megtárgyaltuk az ORTT panaszbizottságának határozatait. Erről tájékoztatást kaptunk. Ez is része egyébként a KMSZ-nek, de ezt az ügy kiemelt fontosságára tekintettel külön vizsgáljuk meg. Ugyancsak megvizsgáltuk az etikai bizottság tapasztalatait, a döntéseket és az ebből levonható tapasztalatokat. A panaszok száma – azt kell mondanom – nem jelentős, természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy a panasztételhez már egy olyan ingerküszöböt kell elérni, egyrészt a panaszkodók egy része bizonyos irányban elfogult lett és nem biztos, hogy objektív. Azért van a panaszbizottság, hogy ezt felülvizsgálja, illetve bírósági eljárás keretében döntenek. Az etikai vizsgálatok tapasztalatait beépítette Rudi elnök úr a KMSZ-be, a beszámolójába. Július 25-én volt a következő ülés. – Az elnökség július-augusztusban kevesebb ülést tart, mint az év többi hónapjaiban, általában egyet vagy kettőt a nyári hónapokban, a többi hónapokat három, négy elnökségi ülést tartunk. A július 25-ei elnökségi ülésen újból vizsgáltuk az elnöki pályázatban foglalt célkitűzések éves értékelését. Abban is kialakult egy polémia közöttünk, hogy ezt az értékelést milyen formában tegyük meg, tehát mi legyen a vezérfonal – a szakértő készített is erre egy anyagot, később be is épült az anyagba –, hogy ne legyünk teljesen szubjektívek, tehát mik azok a fogódzkodó pontok – úgy mint egy tervpályázatnál, mint egy tendernél –, hogy legyen az értékelésnek néhány olyan szempontja, amire az értékelés felépül. Ezt próbáltuk megfogalmazni, ezt már tavaly elkezdtük. Az elnöki pályázat értékelésének alaptechnikáját úgy határoztuk meg, hogy az elnöki pályázat logikáját kövesse, mert így könnyebb összehasonlítani, hogy mi teljesült, mi nem teljesült. Tárgyaltuk a KMSZ-t újból – már nem tudom hányadik alkalommal -. Ekkor megszakadt a tárgyalása, mert az elnöki pályázat értékelésével kapcsolatban már több órás vita volt és gyakorlatilag a július 25-ei ülésen a 2. napirendi ponttól kezdve halasztottuk az augusztus 8-ai ülésre. Így nem tárgyaltuk az üzleti jelentést, az iratkezelési szabályzatot, a regionális stúdiók helyzetét, amit a munkatervünk szerint tárgyalnunk kellett volna. Az augusztus 8-ai ülésen a jelen kuratóriumi ülés előkészítését végeztük el, ekkor történt az, hogy az MTV Zrt. elnöki pályázatáról szavaztunk a már ismertetett módon, tehát 5-5 arányban és ekkor szavaztunk a KMSZ-ről is, ugyancsak az ismertetett módon, 5-5 arányban. 35

Ekkor terjesztette elő sürgősséggel az MTV Zrt. vezetése az új székház és gyártóbázis műszaki beruházására vonatkozó közbeszerzési pályázat iratanyagát. Erről nyilatkozott a felügyelő bizottság is. Ezt a témát nem fejeztük be. A legutóbbi döntésünk szerint ma folytatnánk ennek az ügynek a tárgyalását. – Itt tartottunk. Van-e valakinek kérdése, észrevétele ezzel kapcsolatban? – Parancsoljon! Földváry Györgyi – a Magyar Írók Egyesületének képviselője: A 25-ei elnökségi ülésről kifelejtette, hogy a szeptember 18-19-i eseményekkel kapcsolatos 150 millió forint támogatási összeg teljes körű elszámolásával kapcsolatos előterjesztés megtárgyalása. Ez nem szerepel a későbbiekben és Ön sem említette. (/1/-gyel jelzett kazetta oldalának vége.) (/2/-vel jelzett kazetta oldala következik.) Czeglédi László: De szerepel az elnökség napirendi pontjai között. Ezeket nem tárgyaltuk, halasztottuk sajnos. Földváry Györgyi: Kifelejtette elmondani, hogy ezt elhalasztotta az elnökség. Czeglédi László: Le van írva, hogy a 2-9. napirendi pontokat idő hiányában augusztus 8-ára tovább halasztottuk, majd újból halasztottuk. De, ha azt kívánja, akkor „elfelejtettem”. További észrevétel? – Lehetőleg érdemit. – Parancsolj! Vér Ádám – Erasmus Kollégium Egyesület képviseletében: Azt szeretném megkérdezni, hogy azon elnökségi tagok, akik ezt a tájékoztatást adták nekünk és most is nemmel szavaztak, a tájékoztatójuk alapján úgy látom, hogy az érveik csupa olyasmik, amik elég nehezen változhatnak. Az alelnökök kinevezése, a székház ügyek, illetve az MTV Zrt. elnökének szakmai múltja, ezek nehezen változható dolgoknak tűnnek. Ugyanakkor, ha jól értem, a teljes kuratóriumnak van egy olyan törvényi kötelezettsége, hogy nekünk ezt tárgyalni kell. Mondhatunk nemet és mondhatjuk azt, hogy nem fogadjuk el, de nem értem miért nem tárgyaljuk?, hiszen akkor mondjunk rá nemet, hogy ha ez rossz, hogy ha az elnök alkalmatlan, semmi gond, de ki kell mondanunk, mert ezt nem tudjuk megkerülni. Azt szeretném megkérdezni a tájékoztatót író és aláíró elnökségi tagoktól, hogy mit remélnek, melyik komponens változik meg, ami miatt végül is ők úgy gondolják, hogy ezt nem kéne tárgyalnunk?, mert tárgyalnunk kell. Tehát mi az, amiben változás állhat be? – Köszönöm szépen! Ugron Gáspár: Az egyik aláíró vagyok. – Köszönjük szépen az érdemi kérdést. Igazából a gond az, hogy Rudi Zoltán, az MTV Zrt-nek elnöke, akit ennek a kuratóriumnak a jogelődje bízott meg egy elnöki pályázat alapján, vagy választott a jelöltek közül. Ugye az elnök minden évben írásban készít egy éves beszámolót, amit megvitatunk elnökségi ülésen és aztán vagy javasoljuk, vagy nem a kuratórium számára. Ez most jogértelmezési kérdés, ebbe hadd ne menjek bele. A gond az volt, hogy az elnöki pályázatnak érdemi, számszaki, tartalmi problémái is voltak, amit kértünk, hogy módosítsa és újra terjessze elő Rudi Zoltán, ami részben történt csak meg, volt amit átírt, volt amit nem. Számszaki problémák is voltak – most nem akarok nagyon a részleteibe belemenni –, például a humánerőforrás kimutatásban olyan számok voltak, alelnöki kabinethez több száz fő odadelegálva, amikor közben alelnök nincsen több éve. Ezek nem elfogadható számok, nagyon furcsa helyzetet szültek. Ez az egyik. A másik, abban valóban konszenzus volt – azt gondolom legalább is az elnökség valamennyi tagja között –, hogy vannak alap-kardinális kérdések. Nem akarok itt az elnökség tagjai nevében általánosan beszélni, a saját véleményemet mondom el hogyan látom. Például nem volt nagy vita abból, hogy Rudi Zoltánnak törvényi kötelessége alelnököt megnevezni, hiszen ez az ő joga, ezt nem mi válasszuk. Alelnök nincsen évek óta. És sorolhatnám a további érveket. Azt gondoljuk addig erről érdemben vitatkozni, ameddig a kérdésekre adott válaszok nem történnek meg írásban, egy elnöki beszámoló nem vákuummentes annyira, hogy érdemileg érdemes róla beszélni. Ha továbbra is itt elideologizálunk, vagy nagyon nagy szavakat puffogtatunk, ennek nincs értelme, mert ez nem munkamegbeszélés lenne, hanem ostorozás, vagy csapkodás. Tehát, amikor odáig jut egy-egy megbeszélés, hogy nem ad választ a kérdésre, nem egészíti ki az írásos előterjesztését szóban, akkor én úgy érzem – Ugron Gáspár –, hogy nincs miről beszélni. – Köszönöm! Czeglédi László: Gyakorlatban egy csomó kérdésben egyetértettünk. Egyben nem értek egyet – és egyetértek veled – tárgyalnunk kellett volna. Önök döntöttek így, mindenki tudja, hogy mi a felelőssége. 36

Aki akarja, hogy hogyan döntött, az a jegyzőkönyvbe mondhatja. – Én például bemondom – Czeglédi Lászlóként –, hogy minden napirendi pontot megszavaztam, ugyanis megvan a magunk felelőssége abban is, hogy ha nem döntünk. Más kérdés, hogy az elnöki pályázatot értékeljük és elfogadjuk, vagy nem fogadjuk, vagy részben fogadjuk el, de azt nem csinálhatjuk, hogy nem tárgyaljuk. Nekem kötelességem idehozni, Önök döntöttek úgy, hogy ne tárgyaljuk. – Köszönöm szépen! Ebben nem tudunk tovább menni, mert eldöntöttük, hogy nem tárgyaljuk. Nem kívánom megadni a szót azoknak, akik most a nem tárgyalt napirendi ponthoz kívánnak hozzászólni. Parancsoljon! Gráf Csilla: Egy érdemi kérdésem lesz az elmúlt hónapokban történtekhez, kénytelen vagyok erről néhány szót szólni, amit előttem kérdeztek. – Félreértés ne essék, akik ebben a döntésben részt vettek, hogy ne tárgyaljuk, vagy tartózkodtunk, vagy nemmel szavaztunk, ezt nem azért tettük, mert nem akarjuk "en bloc" ezt a kérdést tárgyalni, tehát nehogy úgy fessen a dolog, hogy ezt azért kell az Ellenőrző Testületnek vizsgálni, mert a kuratórium eldöntötte, hogy ebben a ciklusában ő nem fogja értékelni a KMSZ-t, vagy nem fogja értékelni Rudi Zoltán egy éves tevékenységét. Az állásfoglalásnak, személy szerint a részemről az volt a háttere, hogy most egy ilyen elnökségi döntés, állásfoglalás ismeretében, amiről most értesültünk, amiről nem kaptunk előzetes tájékoztatást egyrészről, másrészről meg nyár végén, amikor a kuratórium is hiányosan tud összeülni, amikor nincs lehetőség munkacsoportot összehívni előtte, amelyben akár ezt a kérdést a kuratóriumi munkacsoportban résztvevő civilek részéről részletesebben végig lehetne tárgyalni és megnézni, hogy ténylegesen azok a körülmények és problémák, amiket most az elnökség fölvetett, és ami miatt nem támogatja az ideterjesztését, nem magára az előterjesztésre mondta azt, hogy nem, ez így elfogadhatatlan, hanem azt írja ez az anyag, „hogy nem tartottuk azokat tárgyalásra alkalmasnak”. Azt gondolom ebben a helyzet, mint ahogy tavaly is, a KMSZ tárgyalását megelőzte legalább kettő vagy három olyan ülés, amelyen az abban érdekelt civilek részt vettek és végigtárgyalták, végigrágtuk az egész KMSZ érvényesülését. Czeglédi László: Nem napirendi pont. Önök szavazták meg, hogy nincs napirenden, akkor ne beszéljünk róla. Azt elmondhatja a saját nevében, hogy miért döntött így, de nincs napirenden. Gráf Csilla: Felvetődött. – Én a saját döntésemet mondom. Egyet szeretnék mondani, de ez nem azt jelenti, hogy nem akarjuk tárgyalni. Itt most fel is vetem azt, szavazzunk arról, gondolom a kuratórium kinyilváníthatja, hogy ezt a kérdést szeretné viszontlátni a kuratórium asztalán munkacsoport ülés előkészítését követően. Czeglédi László: Ezt a napirendi pont keretében kellett volna elmondania. Leszavaztuk, nincs napirendi ponton. Ön, aki már hatodik alkalommal van itt, tudnia kellene, ha vitatkoztunk volna róla, akkor lehetett volna ilyen döntést hozni. Leszavaztuk, nincs napirendi ponton. Gráf Csilla: Arról szavaztunk, hogy ennek az ülésnek legyen-e a napirendjén, elnök úr. Nem azt szavaztuk meg, hogy ezt nem akarjuk tárgyalni. – Czeglédi László: Csak a saját nevében beszéljen, mert nincs felhatalmazva, hogy más kuratóriumi tag nevében szóljon. Gráf Csilla: A sorrend módosítást meg is szavaztuk. Ez azt jelenti, hogy a kuratórium először a KMSZ-t szeretné tárgyalni. Czeglédi László: Befejezte? – Van további észrevétele? Gráf Csilla: Igen, lenne további kérdésem. – De ezt a jegyzőkönyv számára mindenképpen szerettem volna elmondani, mert nagyon abba az irányba mutatnak a dolgok, mintha a kuratórium ezt nem akarná tárgyalni. Dehogyis nem akarja tárgyalni! Czeglédi László: Csak a saját nevében tessék beszélni. Nincs felhatalmazva a többi kuratóriumi tag részéről. Gráf Csilla: Igen, a saját nevemben beszélek, meg gondolom, hogy mások sem … 37

Czeglédi László: Meg a képviselt szervezet nevében. Gráf Csilla: … azt gondolják, hogy ezt a törvényi kötelezettséget nem szeretnék betartani. A kérdésem az lenne, a sajtóban valamikor a nyár folyamán – nem emlékszem pontosan mikor – olvastam egy hirdetést, hogy 1400–1500, valami ilyen nagyságú stúdió bérlésére közbeszerzési pályázatot ír ki a televízió. Ez ügyben az elnökség tárgyalt, vagy milyen stádiumban van ez a kérdés? Ez viszonylag nagynak mondható stúdió és egy beruházásnak sem feltétlen… Czeglédi László: Elmondtam, hogy miről tárgyalt az elnökség. Arról tárgyalt az elnökség, amit elmondtam. Gráf Csilla: Tehát akkor erről nem tárgyalt az elnökség. Czeglédi László: Miután nincs benne, nem tárgyalta. Gráf Csilla: Akkor ez mi alapján került kiírásra? Czeglédi László: Nem is kívánok vele foglalkozni, mert nincs napirendi ponton. Gráf Csilla: Viszont én szeretném megkérni az elnök urat, hogy ezt a kérdést … Czeglédi László: Nincs itt az elnök úr. Gráf Csilla: Önt, elnök úr, ez a hirdetés megjelent, mert a két szememmel olvastam. Jó lenne, ha megvizsgálná az elnök úr, vagy a felügyelő bizottság megvizsgálná, hogy ez a kiírás megtörtént-e elnökségi jóváhagyás nélkül, mert ha ez értékben olyan volument képvisel, amely elnökségi döntést igényel, akkor az elnökségnek felelőssége van, illetve a felügyelő bizottság ezt jelezheti. Czeglédi László: Tudjuk, meg fogjuk vizsgálni. Gráf Csilla: Hát ezt szeretném kérni. – Köszönöm! Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Van-e további kérdés? – Ha nincs kérdés, a következőt tudom mondani: nem döntöttük el, ugye elmondtam már a múlt alkalommal, hogy az MTV Zrt. elnökének lejár a megbízása jövő tavasszal. El kell döntenünk november elejéig, hogy meghosszabbítjuk a megbízását vagy nem. Előírja a törvény, hogy javaslatot kell tenni az elnökségnek. Ketté kell választani: az elnökség csak bizonyos kérdésekben köteles javaslatot tenni a kuratóriumnak megfelelő arányban, ilyen az elnöki pályázat meghoszszabbítása. Ha az elnökség hoz ilyen döntést, akkor össze kell hívnom a kuratóriumi ülést, mert a kuratóriumnak jóvá kell ezt hagyni. Ha nem hoz ilyen döntést, akkor természetesen nem hívom össze a kuratóriumi ülést. Kérem, mindenki számítson arra, hogy október körül lehet, hogy lesz egy rendkívüli kuratóriumi ülés. Ezt már a múltkor is elmondtam. Az, hogy mit csináljunk a KMSZ-szel és az elnöki beszámolóval, azt úgy gondolom az elnökségnek újra kell tárgyalni. Pontosan azt nem szerettem volna – és a Csilla rávilágított –, az elnökségnek van joga állást foglalni, de nincs joga befolyásolni a kuratórium döntését. Ezért kifogásoltam az MTI közleményt, ami a tárgyalás előtt volt és ezért kifogásolom azt, hogy a kuratóriumi elnökség tagjai a tárgyalás előtt állást foglalnak, mert ez befolyásolja a kuratóriumi döntést. Ebben a témában nem az elnökségnek van hatásköre dönteni, hanem a kuratóriumnak. Itt kifejtheti az elnökség is a véleményét. Tehát nem tartom jó dolognak, ha az elnökség bármilyen csoportja előre olyan állásfoglalást közöl, ami befolyásolhatja a többiek döntését. Köszönöm szépen! – Parancsoljatok! – És aztán befejeztem én. Szabó Tibor: Meglepetéssel hallom elnök úr szavait, miszerint az elnökség tagjainak nincs joga információt adni a kuratórium tagjainak arról, hogy mi történt. Czeglédi László: Nem ezt mondtam. Befolyásolni nincs joga. Szabó Tibor: Olyan információt nehezen tudok adni, ami egyébként nem befolyásolja az embereket, mert akkor semmi információtartalma nincs. Én visszautasítom elnök úrnak ezt a megjegyzését. Sőt, kötelessége a kuratórium elnökségének, és azt kell mondjam, elnök úrnak is egyben kötelessége volna tájékoztatni a kura38

tórium tagjait arról, hogy mi történik a kuratóriumi ülésen. Tekintettel arra, hogy elnök úr ezt nem tette meg, ezért öten úgy döntöttünk, hogy mi ezt megtesszük és a magunk módján és a magunk útján tájékoztatjuk a kurátorokat és egyben megtiszteljük őket azzal, hogy egyáltalán tudják, hogy mi történik a kuratóriumi üléseken. Elnök úr, azt hiszem ez az érvelésed egyáltalán nem helytálló. Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Jegyzőkönyv számára: nem felel meg a valóságnak. Itt vannak a határozatok, mindig be szoktam olvasni, be is kell olvasnom. Nem adtátok meg azt a lehetőséget se, hogy eljussunk addig, hogy elmondjam mi volt a határozat, mert a napirendi pontoknál lezártuk. Ennyi. Nem szeretném ezt tovább vitatni. – Nézzük meg kinek van érdemi kérdése és utána lezárom a jegyzőkönyvet. – Parancsoljatok! – Kurátor: Azt szeretném elmondani, hogy miért szavaztam nemmel. – Azért szavaztam nemmel, mert döbbenten vettem tudomásul – elolvasva a két előterjesztést –, hogy az MTV-nak nincs vagyona, ez a vagyon eltűnt. Ez úgy érzem, hogy felelőssége a mindenkori magyar kormánynak és parlamentnek, a televízió vezetésével egyetemben. Ebből a beszámolóból kitűnik az, hogy nemcsak hogy vagyona nincs a televíziónak – mert mindent eladtak és feléltek –, hanem az is kitűnik, hogy a technika is elavult. Akkor könyörgöm, mit csinált az elmúlt időszakban a televízió vezetése, hogy idáig jutott ez a televízió? Nem tárgyalni akarom, nem azért mondom, én csak elmondtam, hogy miért szavaztam nemmel. Szeretném, ha készülne egy új előterjesztés és akkor erre is térjen ki a jelenlegi elnök úr, hogy mi történt az elmúlt időszakban, amikor ő aktívan részt vett ebben a munkában, nem csak most a négy éves elnöki ideje alatt, hanem azelőtt is. – Köszönöm! Czeglédi László: Nem tudom ki kért szót. – Parancsolj! Fogarasi László: Jelezném, hogy én a szavazatomat a napirendre tűzés mellé adtam és ezt azért tettem, mert szerettem volna például ilyen kérdéseket, vagy hasonlót is tisztázni, amit az előttem szóló említett, hiszen a napirend erről szólt volna. De fölbátorított Szabó úr előző hozzászólása arra, hogy megkérjem mindazokat, akik most a napirendről való levétel vagy elhalasztás mellett szavaztak, hogy hasonlóan ehhez a tájékoztatóhoz, amit volt szerencsénk megkapni most, készek lennének-e arra, hogy mindazokat a föltételeket, amelyek az ő részükről ahhoz valók, hogy napirendre tűzethessék, foglalnák-e össze egy adott határidőn belül, hiszen én egy mandátummal jöttem ide, tartozom is ezzel a mandátummal beszámolni. Nagyon nehezen tudnák ezt értelmezni, hogy hát „összejárunk alkalmasint”, de nem tudunk intézni. Szégyellem, nem olyan nagy pénz az a kis költségtérítés, amit mi kapunk, most is jelezném, hogy nem kérném a mai napra, mert nem dolgoztunk érdemileg. Szeretném azt, ha meghatároznák azok, akik levették a napirendről, hogy milyen föltételek mellett vegyük újra napirendre, hiszen az egy érdemi tárgyalási alap lenne és legfeljebb akkor kiderülne, hogy mondjuk Rudi úr, vagy a napirend más előadói készek-e ezeket, képesek-e … Valami konszenzusra kellene jutnunk, hogy érdemi munkát tudjunk végezni. Abban biztos vagyok, hogy mindenki és mindannyian így gondoljuk itt az asztal körül. Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Balogh László úr! Balogh László: Köszönöm szépen a szót! – Elnök úr, én az első napirendi ponthoz szeretnék hozzászólni, a beszámolóhoz, amely arról szól, hogy a két kuratóriumi ülés közötti időszakról történő beszámoló. Én is nagyon fontosnak tartok két dolgot: az egyik, ha valamiről nem beszéltünk, az is napirenden van. Amit Gráf Csilla föltett kérdésként, mellesleg én ezt megtettem kuratóriumi elnökségi ülésen is, és azóta sem kaptunk erre érdemi választ. Tehát ez egy fontos kérdés, mert ha megtekintjük azt a közbeszerzési kiírást, akkor – nem akarok beszélni róla – nyilván, ismerve a budapesti árakat, arról kellett volna tájékoztatást kapni, vagy döntést hozzon a kuratórium elnöksége. Ezzel adósak vagyunk, ezt kérem, hogy valamilyen formában tűzzük napirendre. A másik, az eddigi gyakorlat az volt, hogy az elmúlt időszak döntéseit az elnök úr itt a jegyzőkönyvben ismertette. Azt hiszem, hogy a kuratórium tagjainak jogos az az igénye, hogy ne ítélő füllel hallgatva, a „szó elszáll” és majd hetekkel később a jegyzőkönyvben el lehet olvasni, hogy mi történt. Sokkal inkább föl tudnak készülni akkor, hogy ha ezek a határozatok a megszületés pillanatától kezdve – mint jeleztem korábban – a honlapon interneten elérhetővé válnának. 39

Ilyen szempontból én szeretnék innen most úgy fölállni, hogy ha nem is eldöntöttük, de ígéretet kapunk arra, semmi nem korlátoz minket abban, hogy a mindenkori kuratóriumi elnökségi üléseinek a napirendjét és a hozott határozatokat fölrakjuk a honlapra. – Amiben vita van – és erre én is utaltam és elnök úr is –, a teljes jegyzőkönyvek föltétele. Ezt a vitát még végig kell hogy vigyük. Én a teljes nyilvánosság híve vagyok, elnök úr is ilyen irányban fogalmazott az előbb, de addig is, amíg ezt a döntést meghozzuk, azt a részdöntést – ez elnöki hatáskör, mert ha elnök úr azt mondja a titkárságnak, „hölgyeim, tessék a határozatokat föltenni”, ha az előbbi bólogatást igenné tudnánk varázsolni itt a jegyzőkönyvbe, akkor én már azt mondanám, hogy nem hiába voltunk itt a mai nap folyamán. – Köszönöm szépen! Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Sajnos alelnök úr nagyon feladta a labdát, úgyhogy kénytelen vagyok levágni. – Azzal egyetértünk és mi is megbeszéltük, hogy tárgyaljuk meg ezt a közbeszerzést. A határozatokat ki szoktuk küldeni. Most azért nem történt meg, mert nem voltam itthon, az alelnök úr meg nem írta alá. Ma írom alá ezeket a döntéseket, ezért nem tudtuk kiküldeni. – Augusztus 8-a után leírták, és vagy az elnöknek, vagy az alelnöknek kell aláírni. Én 23-án jöttem haza. – Ez történt. – De itt vannak a határozatok, föl akartam olvasni. Parancsolj! – Szabó Tibor! Szabó Tibor: Teljesen jogosnak tartom azt az igényt, hogy a kuratórium tagjai megismerhessék azt a feltételrendszert, aminek teljesülése esetén érdemben tárgyalható az elnöki beszámoló, illetve a KMSZ. Ezért én arra kérném elnök urat, hogy ne csak az elnökségi ülések határozatait, hanem a jegyzőkönyveknek azon részeit is, amelyben érvek hangzanak el arra vonatkozóan, hogy mi az a feltételrendszer, aminek teljesülnie kell. Tegye lehetővé, hogy a kuratórium tagjai ezt megismerjék, magyarul: írásban küldje ki a jegyzőkönyvnek a vonatkozó részeit és ebből mindenki megismerheti azt, hogy mit kell teljesíteni a Zrt. elnökének ahhoz, hogy az ő beszámolója és a KMSZ tárgyalható legyen. Ezek elhangzottak az elnökségi ülésen, nyilvánosak a jegyzőkönyvek, egyszerűen arról van szó, hogy le kell őket írni és ki kell küldeni a kuratórium tagjainak. Közbeszólás: Le vannak írva. Szabó Tibor: Ha le vannak írva, akkor el kell küldeni a kuratórium tagjainak és mindenki elolvassa és megismerkedik ezzel. Ez egy nagyon egyszerű dolog. Czeglédi László: Ez nem megy sajnos. Az elnökségi tagoknak joguk van itt elmondani, ha akarják. Amit mondott az egyik kurátor társunk, megfogalmazhatja írásban, hogy mi a feltétele. Parancsolj! Dr. Fehér Zsuzsa: Köszönöm szépen! – Kicsit nekem ötletbörzének tűnik a mai délelőtt. Van egy napirend, jó lenne, ha inkább ahhoz tartanánk magunkat, minthogy különböző alternatív megoldásokkal állunk itt elő. Az elnökség nem tárgyalta azokat az előterjesztéseket, azokat a szabályzatokat, amelyek ezeket az itt elhangzott ötleteket mederbe terelné és szabályzatok formájában hivatalossá tenné. Nagyon nem értek egyet a különböző jegyzőkönyvek, különböző oldalainak kimásolásával, annak különböző postaforgalmazásával. Ez nem egy szabályozott meder. Először a szabályzatokat tárgyaljuk, fogadjuk el és onnantól kezdve ennek megvan a hivatalos útja, módja, hogy ki, mihez jut hozzá. Itt van egy adatvédelmi törvény, rengeteg mindenre figyelni kell. A szabályzatokkal haladjunk, aztán utána majd lehet különböző más ötletekkel is előállni. Én nem tudom támogatni egyik kurátor társam ötletét sem, hogy most pláne itt döntsünk. Nincs is napirenden, nincs is szó róla. Ezt itt most zárjuk le. – Köszönöm szépen! Czeglédi László: Egyetértek! – Alice! Farkasné Gábor Alice: Teljesen egyetértek az előttem szólóval. Jogilag sem működik az, hogy itt ötletbörzeként történjenek ezeknek az anyagoknak a megbeszélése. – Az egyik kurátor úr fölvetette, hogy a televíziónak nincs vagyona, és a beszámoló miért nem tér ki erre. A beszámoló kitért erre, ki lett véve az anyagból az öt aláíró javaslatára. – Köszönöm szépen! Czeglédi László: Parancsolj! – Debrecen? – Jól mondom?

40

Kurátor: Igen! – Ha nekünk nincs lehetőségünk arra, hogy napirendi pontot javasoljunk, vagy valamiféle döntést, akkor megkérném Önt, hogy javasolja a kuratóriumnak, hogy szeptember folyamán megfelelő előkészítés után, azaz munkacsoportokban való tárgyalás után térjünk vissza a beszámoló, illetve az egyéb előterjesztések tárgyalására. Még egyet tennék hozzá, miközben az ország már lassan leküzdötte már minden mutatóban magát oda, hogy semmiben nem vagyunk elsők, de egyben igen, két vagy három nappal ezelőtti nemzetközi kimutatásban a titkolódzásban első helyen járunk. Az MTV közpénzekből működő intézmény, azt gondolom, hogy minden egyes ott elköltött fillérről a nyilvánosság előtt titkosítás nélkül kellene elszámolni. Ez nyilván magánvélemény és persze ezt jogszabályok határozzák meg, de azt gondolom, anélkül a kuratórium felelősségteljes döntést nem tud hozni, hogy minden egyes elemével az előzetes munkának tisztában lenne. A kuratórium ilyen értelemben nem operatív munkát végez, hanem ugye döntést kellene hozni. Az elnökség végzi ebben az értelemben az operatív munkát. Ha mi nem kapunk tájékoztatást arról, hogy operatív szinten, az Önök megbeszélésein mi folyik, akkor hogyan tudnánk felelősségteljesen döntést hozni bármibe? Mondjuk úgy, ha az SZMSZ és a jog szerint ez nem is áll meg, szerintem formállogikai értelemben mindenképpen megállja a helyét. Czeglédi László: Úgy se! – De ezt elmondom majd külön neked. – Parancsolj! – Tisztában vagyunk a törvényekkel. – Parancsolj! Kurátor: Megengedsz egy kiegészítést? – Csak azért, merthogy az önkormányzati szféra képviselője is vagyok. – Menjen fel Debrecen város honlapjára, szóról szóra ott van az összes módosítással a város költségvetése, bármikor megtekinthető, minthogy egyébként ez törvényi kötelezettség. Szerintem az MTV esetében is így van. Czeglédi László: A költségvetésünk nekünk is fönt van a honlapon. A törvények ettől cizelláltabbak. Mi pontosan tudjuk a kötelességünket és igyekszünk is ennek eleget tenni, sokkal inkább mint mások. – A politikai megjegyzéseket meg tartsuk magánmegbeszélésekre, ne jegyzőkönyvbe mondjunk politikai megjegyzéseket. – Parancsolj! Szabó Tibor: Tisztelt kurátor társaim! – Én úgy tudom elképzelni a közös munkánkat, hogy ha a kuratórium ülésein a döntések meghozatalakor minden egyes kuratóriumi tag ugyanannak az információnak a birtokában van. Tehát, ha az elnökségi tagok az elnökségi ülésen megfogalmaztak véleményt bizonyos kérdésekben, azt ismernie kell, jogosítványa és joga van a kuratórium minden tagjának ezeket az információkat megkapni. Ezt pedig úgy tudják megkapni, hogy ha kuratóriumi tagként a jegyzőkönyvekhez hozzáférnek. Nem tudom elképzelni, hogy lenne olyan jogszabály és ha van, akkor az rossz egészen biztos, hogy úgy kell döntéseket hozni a kuratórium tagjainak, hogy nincs információjuk az ügyekről. Ez lehetetlen működés, elnök úr, és erről azt hiszem nem akarod meggyőzni a kuratórium tagjait, hogy ők úgy hozzanak döntést, hogy egyébként titokban tartjuk azt, hogy az elnökségi üléseken mi miről beszélünk. Ez egy lehetetlen dolog. Czeglédi László: Nem kívánom ezt folytatni. Igaza van Fehér Zsuzsának, szabályzatban kell kimondani. A kuratóriumi elnökségi tagok itt ülnek, semmi akadálya nincs annak, hogy informálja a kuratórium többi tagját, hogy miért, mit mondott. Sokszor előfordult már, hogy mást mondtak a kuratóriumi elnökségi tagok az elnökségi ülésen és mást a kuratóriumi ülésen. Joguk van hozzá. Ami kuratóriumi döntés, az kuratóriumi döntési szint és nem elnökségi. Az elnökség legfeljebb állásfoglalást, vagy javaslatot alakít ki, vagy kialakít, vagy nem. Ez két különböző szint. – Nem kívánom ezt tovább folytatni. Majd a szabályzatot, ha megalkottuk, örömmel venném, ha elnökségi tagtársam erre tenne írásbeli javaslatot, amire több hónapja módja van, akkor előbbre jutnánk. Parancsolj! Balogh László: Köszönöm szépen! – Én még mindig az 1. napirendi ponthoz szeretnék egy megjegyzést, illetve egy kérdést is föltenni. Az 1. napirendi pontban a két „nagykuratóriumi” ülés közötti időszaknak a beszámolója gyakorlatilag arról szól, hogy a kuratórium elnöksége mit végzett és miután a kuratórium elnöksége minden döntésében teljes joggal az MTV Zrt., mint a közszolgálati műsorszolgáltatónak az ügyeivel foglalkozott. Azt szeretném megkérdezni, elnök úr, mi az oka annak, hogy elengedte ennek a napirendnek a tárgyalásánál Rudi Zoltán elnök urat, hisz bármilyen konkrét kérdésben a kuratórium bármely tagja az Ön által ismertetett határozatok ürügyén is, az elnöki beszámoló ürügyén is kérdést tehet föl. Én ezt nem értem, hogy egyszer csak elnök úr itt fölállt mellettem és elment. Ennek mi az oka? 41

Czeglédi László: Megszólíttattam, muszáj rá válaszolnom. – Az MTV Zrt. elnöke ugyanúgy, mint a többi jelenlévő, nem kér engedélyt tőlem és nem is kell, hogy itt van, vagy nincs itt. Mindenkinek a saját döntési joga, hogy mikor van itt. – Egy érdekes, hogy a jegyzőkönyvbe belekerüljön … Senki nem kért tőlem eddig engedélyt, hogy mikor megy el. Ennyi. Mindenkit arra kérek, ha van javaslata írásban tegye meg. Közbeszólás: Én javaslatot tettem az előbb, elnök úr. Czeglédi László: Köszönöm szépen! – Megértettem a javaslatát. – Azt mondtam már korábban, meg fogja tárgyalni az elnökség, hogy hogyan tovább. Köszönöm szépen! – A mai kuratóriumi ülést nagyon rövid időn belül befejeztük. – A jegyzőkönyvet lezárom 11:35 órakor. Az elnökséget kérem, hogy maradjon. – Köszönöm szépen a megjelenést! K. m. f. Hitelesítették:

Dr. Martin György kurátor

Hornungné Czap Ágnes kurátor

Tasi István kurátor

Dr. Czeglédi László elnök (Leírásra kiadva: 2007. augusztus 24. – Az írásos anyag elkészült: 2007. augusztus 27. – Flopin és nyomtatott formában leadva. – 58 925 betű.)

42