3. számú napirendi pont Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat
Összefoglaló Az államháztartási törvényjavaslatról T/5069. számú Benyújtó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter A törvényjavaslat újra kívánja szabályozni az államháztartás működését (vagyis az 1992. évi XXXVIII. törvény helyébe lépő szabályozás lesz). A törvényjavaslat alapján: A korábbi négy alrendszer helyett két alrendszer lesz a költségvetésben: a központi és az önkormányzati. „Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a központi alrendszer részéve válnak, ezzel összefüggésben megszűnik a külön társadalombiztosítási költségvetési szervi típus, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei központi költségvetési szervvé válnak” A tervezet indoklása kitér arra, hogy a jövő januárban életbe lépő Alaptörvény a közteherviselés és a nyugdíjrendszer szabályai, a Költségvetési Tanács működése, és a nemzeti vagyon esetében is sarkalatos törvény megalkotását írja elő. Ezért ebből a törvényjavaslatból kimaradtak a fizetési kötelezettségek előírására, a Költségvetési Tanács feladataira, és a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések. Elmaradnak az ún. plafontörvény által az Áht.-ba beemelt előírások. (A „plafontörvény” a kiadásokat külső-belső tételekre osztja fel). Elmarad a jelenleg hatályos Áht. azon rendelkezése, amely értelmében a hiányt rendezni, tartozást átvállalni csak költségvetési előirányzatként elszámolva lehet. A tervezési szabályokra kettős irányból építkező rendszer lesz érvényes. „Felülről, a keretszámok megalkotásával indul, részletes technikai kidolgozása alulról - a keretszámokon belül maradva konkrétan milyen feladatokra kívánnak költeni történik, majd a kettő találkozásakor a költségvetés végrehajtásáért felelős Kormány hagyja jóvá a végső terveket”. A tervezés a kormány által március 31-ig kiadott döntéssel indul, amelyben „a kormány meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló egyenlegcélt”. Ezt követően „a bevételeket és kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel, május 31-ig kell megtervezni”. „A tervezett bevételeket és a kiadásokat a fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszterrel július 31-ig egyezteti. (...) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Kormány szeptember 30-ig nyújtja be az Országgyűlésnek”. „Az eddigi szabályokhoz hasonlóan a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg, ennek során november 30-ig határozza meg a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét”
Tervezett hatálybalépés: 2012. január 1. 1
Észrevételek az államháztartási törvényjavaslathoz
1. Vállalkozási tevékenység 7.§ (2) b) Államháztartáson kívüli forrásból származó tevékenység – az eredeti szövegben támogatáson kívüli forrás szerepelt – ez azt jelenti, hogy csak külső cégekkel kapcsolatban lehet vállalkozási tevékenység, más önkormányzati vagy állami szervekkel kapcsolatban nem? Pl.: felújítások, beruházások pályázattal elnyert műszaki kivitelezési munkáit eddig költségvetési szerv vállalkozási tevékenységként végezte Célszerű lenne az államháztartáson kívüli forrás meghatározása az értelmező rendelkezések között 2. Szabad kapacitások kihasználása 7.§ (3) A rendelkezésre álló kapacitásokat kizárólag szakmai alapfeladat ellátására lehet használni, csak kivételes esetben történhet nem kötelezően ellátandó tevékenység ellátás – ezt alap- vagy vállalkozási tevékenységnek kell minősíteni. Másrészt ezek a bevételek csökkenthetnék a támogatási igényt, ezért nemcsak kivételes esetben lenne célszerű megengedni 3. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása 22.§ (7) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását egy konkrét időponthoz kötve (pl.: december 24.) lehetne a 24.§ (2) bekezdését is konkrét időponthoz (pl. február 20.) kötni. Amennyiben a költségvetési törvény nem kerül jóváhagyásra december 31-ig, nincs törvényi rendelkezés az átmeneti gazdálkodásra a központi költségvetést érintően (A régi Áht.-ban volt). 4. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete 23.§ (2) d) A betét visszavonásának bevonása a költségvetési hiány finanszírozásába azért nem jó, mivel a betétlekötés vagy az előző évek maradványából, vagy az előző évi maradványból származik, mely akár teljes egészében lehet kötelezettséggel terhelt összeg, amit később kell kifizetni. A 74.§ (1) bek. a) pont ac) alpontjában szereplő szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása finanszírozási műveletként való szerepeltetése nem indokolt, mivel csak időleges lekötésekről van szó, a tartós lekötések pedig előző évi pénzmaradványokat jelentenek 5. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében 35.§ 35.§ (3) „ Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselőtestületet tájékoztatja.” – mikor kell ezt megtenni? Továbbá, ha a többletbevétel konkrét célhoz kötötten kerül az önkormányzathoz, akkor nem 2
kellene ezt a külön tájékoztatást előírni, mivel a legtöbb önkormányzatnál a saját hatáskörű átcsoportosításoknak része, melyről a (2) bekezdés rendelkezik. A polgármester a féléves és háromnegyedéves beszámoló keretében tájékoztatja a képviselőtestületet a gazdálkodásról, ebben a többletbevételekről és a bevételek elmaradásáról is.
6. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés 37.§ (3) és (4) Adott év költségvetési előirányzatai terhére vállalt kötelezettségvállalás nem minden esetben teljesül pénzügyileg az adott év december 31-ig. Ezeket a tételeket a következő évi tervezéskor újra be kellene állítani a költségvetésbe a (4) bekezdés alapján? Miért van szükség a december 31-i pénzügyi teljesítési időpontra? A költségvetési törvény jelenleg több helyen is megengedi egyes állami források következő év június végéig történő felhasználását. Az önkormányzati költségvetés elkészítésekor az előző évi beszámoló végleges adatai még nem állnak rendelkezésre, ezért a költségvetésbe az előző évi pénzmaradvány pontos összegét nem lehet beállítani. (pl.:normatívák elszámolása) 7. Az előirányzatok felhasználásának korlátai, bírságbevételek 43.§ (1) Az önállóan szabályozó szerv, mint fogalom nem jelenik meg az értelmező rendelkezések között. 8. Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés 45.§ (2) A központosított illetményszámfejtéshez a Kormány rendeletében meghatározott körben kötelező a csatlakozás, ezen túl a kincstárral kötött megállapodás alapján térítési díj ellenében lehet igénybe venni. Jó lenne itt deklarálni, hogy a központosított illetményszámfejtés az önkormányzati körnek kötelező és ingyenes. 9. Finanszírozási célú pénzügyi műveletek 74.§ (1) a) ac) 4. pontban rögzítettek szerint 10. A kincstári rendszer 76.§ A következő módosítással lenne egyértelmű, hogy az önkormányzati kör- kivéve a megyéket és a megyei hivatalt - nem kerülhetne a kincstári lebonyolítás alá: Az államháztartás központi alrendszere költségvetése végrehajtásának lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő feladatait, valamint az önkormányzati alrendszer költségvetésének a központi költségvetést érintő lebonyolítási feladatait a kincstár látja el. A központi kezelést igénylő feladatok végrehajtásában az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság is részt vesz. 11. A kincstár által vezetett számlák 80.§ A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok fogalmat az értelmező rendelkezések között kellene szerepeltetni, mivel a (3) bekezdésben szereplő rendelkezés akkor lenne egyértelmű. 3
A (4) bekezdésben az szerepel, hogy megbízás esetén vezeti a helyi önkormányzat és költségvetési szervei fizetési számláját. Szintén nincs az értelmező rendelkezések között, hogy mi a meghatározása a fizetési számlának. 12. Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében 85.§ A (4) bekezdés megköti az önkormányzatok kezét abban, hogy a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is elhelyezhessenek szabad pénzeszközt. Az ÁSZ is fontosnak tartja a versenyeztetést a betéteknél. Azon önkormányzatoknál, akiknek folyószámla hitelkerete van, biztos, hogy a számlavezető nem ad olyan jó ajánlatot, mint más pénzintézet. 13. Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerben 96.§ A garancia és kezességvállalási szabályok eltérnek a tervezett Ötv. 118.§-a szerinti szabályozástól.
14. Átmeneti rendelkezések 111.§ A (8) bekezdés rendelkezik arról, hogy a vállalkozási tevékenység maradványából szükséges a befizetési kötelezettséget teljesíteni már a 2011. évre visszamenőleg is. A visszamenőleges hatályú rendelkezéseket akkor szokták alkalmazni, ha az az érintett részére kedvező, itt pedig 16%-os befizetési kötelezettség terheli a költségvetési szerveket. Előfordulhat, hogy 2011. évben a költségvetési szervnek évközben keletkezett maradványa, melyet év közben vissza is forgatott alaptevékenységre. Miből fizesse ki a 16%-ot? Meg kellene tartani 2012-ben még az alaptevékenységre visszaforgatás lehetőségét.
4
