4. A BESZÉDTECHNIKA FEJLESZTÉSE A beszéd mechanizmusa című fejezetben leírtuk és bizonyítottuk, hogy a beszédtevékenység látható és hallható, hiszen a beszédmozgás és beszédhangzás egységes egész. Minden szervnek megvan a maga feladata, s ezek összerendezett működtetését az ép idegrendszerű és pszichikumú kisgyermek helyes ráhatások mellett képes megtanulni. Az elengedhetetlen feltételek a sikeres beszédtanuláshoz a következők: 1. A hallás és látás érzékszervének zavartalan fejlődése. 2. A mozgás- és helyzetérzékelés helyes alakulása. 3. Az egészséges testi-lelki fejlődés. Így utánzókészsége, szellemi tevékenysége lehetővé teszi, hogy a gagyogás, a beszédutánzás és a beszédtanulás szakaszaiban környezetétől megtanuljon beszélni. A beszédfejlődésnek ebben a szakaszában az utánzás játssza a főszerepet. Zavartalan fejlődés esetén a gyermekben gyorsan kialakul a hallásképesség, amely lehetővé teszi, hogy a hangjelenségeket felfogja, differenciálja, ennek alapján a hallott hangokat, szavakat utánozza, vagyis a beszédet megtanulja. Ha a hallóképesség valamilyen ok miatt nincs meg, a kisbaba néma marad, hiszen a hangingereket nem tudja felfogni. Ez természetesen már orvosi eset, az ilyen kisgyermek kisegítő iskolába kerül. Rejtettebb s talán ezért veszélyesebb a csak részleges hallássérülés, amelyet esetleg a szülők sem vesznek észre. Ezért rendkívül fontos, hogy I. osztályban a problémás tanulókkal tanévkezdéskor és – a folyamatos fejlesztés sikeréért – félévenként végezzük el a tájékozódó hallásvizsgálatot. Ezt a Gyakori beszédhibák című kézikönyv a következőképpen ajánlja: Azt kell megtudnunk, hogy a gyermek a suttogó, illetve a hangos társalgó beszédet milyen távolságból hallja meg. A vizsgálat során vigyázzunk arra, hogy a teremben csend legyen, a gyermek úgy álljon, hogy szájunkat ne lássa (nehogy ajakmozgásunkból a mondott szóra következtessen). Mindkét fül hallásképességét meg kell vizsgálni, ezért váltakozva a nem vizsgált fülbe tegyünk vattát. Szavakat mondjunk, amelyek magas és mély magánhangzókat, valamint zárral és réssel képzett mássalhangzókat tartalmaznak. A vizsgálatot suttogó beszéddel kezdjük, a gyermeket 6 m távolságra állítsuk. Ugyanis gyakorlatilag akkor nem hallássérült a kisgyermek, ha 6 m távolságról a suttogó beszédet is megérti. Ha a tanuló e távolságból rosszul ismétli a hangoztatott szavakat, mindaddig közeledünk feléje, amíg a válasz többször is helyes lesz. Ha a suttogó beszéddel végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a gyermek hallásában 48
zavar van, akkor arról is meg kell győződnünk, hogy a hangos beszédet milyen mértékben képes meghallani. Ebben az esetben a társalgás alkalmával használt hangerővel ugyancsak 6 m-ről mondjuk a szavakat. A szóanyagot úgy válogassuk össze, hogy a vizsgált beszédhang szó elején, szó közben, szó végén is forduljon elő, s azt is figyeljük meg, hogy érzékeli-e mindkét mássalhangzót, amelyek egymás mellett állnak a szóban (fesztelen, húzta, tészta, táska, zavartan stb.). Vigyázzunk, mert a beszédhallást nagymértékben befolyásolja a gyermek beszédfigyelme, hangulata is. Mindig óvatosan, tapintatosan járjunk el, s ismételjük meg a hallásvizsgálatot. Készítsünk feljegyzést a tapasztaltakról. S feltétlenül vegyük igénybe az orvos segítségét, aki műszeres vizsgálattal egészen pontosan meg tudja állapítani, van-e hallássérülés. A jó beszédészlelés, beszédhallás csak egyik feltétele az iskolában végzendő beszédfejlesztésnek. Arra is szükség van, hogy megfigyelés, feladatvégzés alkalmával megismerjük a gyermekek beszédfejlettségét. A beszédfejlettség a beszédértés fejlettségét jelenti, hiszen nem csak az elhangzó beszéd észlelése a fontos, hanem a beszédértés másik összetevője is: az a folyamat, amelynek során az észlelt, felfogott jelzéseket összekapcsolja emlékeivel, elképzeléseivel, gondolataival, azaz megérti a hallottakat, aktív belső tevékenységet végez: az új információkat besorolja az eddigi tapasztalatok rendszerébe. Ép hallású gyermekeknél gyakran előfordul a fonematikus hallás fejletlensége vagy zavara. A fonematikus hallásnak különleges szerepe van a hangok, szótagok és szavak megkülönböztetésében. Nem téveszthető össze a normális hallással, és gyakran nincs is közvetlen összefüggés a kettő között. A fonematikus hallás zavara esetén gyakori és fokozottabb kiejtési zavarok jelenhetnek meg. Emellett nehézkessé válhat a beszéd megértése. A fonematikus hallás hiánya miatt a gyermek nincs tudatában helytelen kiejtésének. A fonematikus hallás jól kialakítható és fejleszthető a megfelelő gyakorlatokkal, amelyeket a Gyakori beszédhibák című fejezetben írtunk le. Miután megtörtént az iskolába lépő gyermek hallásképességének és beszédértésének megállapítása, elkezdődhet a beszédfejlesztés rendszeres, óráról órára, napról napra megtervezett tevékenysége, amelyet négy éven át soha nem hagyunk abba. Legnagyobb figyelmet a beszédtechnika fejlesztésének főleg I. és II. osztályban szentelünk. A beszédalkotás továbbfejlesztése viszont a kezdetektől a IV. osztály végéig minden egyes órán jelen levő, állandóan gazdagodó, egyre magasabb szintre emelkedős koncentrikusan bővülő tanítói tevékenység kell hogy legyen!
49
4.1. A beszédlégzés fejlesztése, légzéstechnikai gyakorlatok Köztudott, hogy anyanyelvünk beszédhangjait kilégzéssel képezzük. Az ehhez szükséges beszédlevegőt pedig belégzéssel tudjuk biztosítani. A légzés lefolyásában szerepet játszó testrészek szerint váll-mellkasi és hasi, pontosabban rekeszlégzést különböztetünk meg. Az utóbbit nevezik vegyes légzésnek is, hiszen három izom vesz részt benne: a rekeszizom, a hasizom és a bordaközi izom. Nevezik mélylégzésnek is, mert ezek az izmok a mellüreg alsó részében vannak. A vegyes mélylégzés a has emelkedéséről és süllyedéséről ismerhető fel. A helyesejtésre nevelés során arra kell törekednünk, hogy a kisgyermek tüdejének kapacitása nőjön, meg kell tanítanunk őt a rövid ideig tartó gyors belégzésre és a hosszú ideig tartó zajtalan, láthatatlan kilégzésre is. A cél a vegyes mélylégzés kialakítása. Ugyanis ez az a légzésmód, amelynél a mellkas szinte mozdulatlan marad, ezért nincs feszítő érzés a szervezetben, a hangszalagok lazák, kényelmesen mozoghatnak. A keletkező beszédhang így lesz kellemes, telt, azaz szép. A vegyes mélylégzés másik haszna az, hogy a tüdő térfogata megnő, ezáltal levegőbefogadó-képessége nagyobb, mint a mellkasi légzéskor. Ha nagyobb a rezonátor, a keletkezett hangot jobban felerősíti. A beszéd hangereje tehát megfelelő lesz. A helyes légzésmód kialakítására olyan légzési gyakorlatokat végeztetünk, amelyek során a légzőtevékenység három szakaszát: a belégzést, a levegő-visszatartást és a kilégzést tudatosítjuk, s fokozatosan növeljük a kilégzés időtartamát. Az időt mérhetjük tapssal, számolással vagy kézmozdulatokkal (egy taps vagy egy szám kimondása egyenlő egy másodperccel). A gyakorlatot ülve végzik a tanulók, testtartásuk laza, hátradőlnek a padban, lábukat lazán egymás mellé helyezik a padlón. Jobb tenyerüket úgy teszik a hasukra, hogy hüvelykujjuk a mellcsontjukat érje. Bal kezüket a bal combjukra helyezik. Álltartásuk is laza, a szájuk enyhén nyitva van. Kilégzés közben halk sz, m, s, f hangot hallathatnak. Még gyakoribb a szósorok, mondókák, versikék mondatása. Az időadatok a következők lehetnek: Belégzés Visszatartás Kilégzés 2 1 2 2 1 4 3 2 5 3 2 8 3 2 10 3 2 12 3 2 15 50
A gyakorlat sikere attól függ, hogy tanulóinkban tudatosítjuk-e, mi a célunk. Az ugyanis, hogy a vegyes mélylégzést készségszintre emeljük, igényli a tanulói tudatosságot. Csak így tudjuk a munkafegyelmet biztosítani. A gyakorlatokat a tanulók szívesen végzik, ha a gyakorláshoz szükséges feltételeket megteremtettük. Az ún. vegyes mélylégzést automatizálni kell (készségfokra kell emelni). Kialakulásában négy szakasz különböztethető meg: Az ismerkedési szakasz (a végzendő gyakorlat körülményeinek és követelményeinek a megértése). A tudatos, de még ügyetlen végrehajtás szakasza (a tanítónak meg kell győződnie arról, hogy a tanulók képesek-e az utasítások végrehajtására). A szabványosító szakasz (amelyben az egyes gyakorlattípusok elemei már részlegesen automatizálódnak). A variáló szakasz, amelyben a már automatizálódott gyakorlatot bővíteni lehet életszerű helyzetekben (például: éneklés, reproduktív szövegmondás stb.). (Lásd Zsolnai József: Beszédművelés kisiskolás korban.) Légzőgyakorlatokat minden osztályban, minden nap ajánlatos végeztetni kell 3–4 percig. A gyakorlatok idejére követeljük meg a tanulóktól a figyelemösszpontosítást, hogy a gyakorlatvégzés ne öncélú, hanem fejlesztő legyen. Mivel a gyakorlatoknak frissítő jellegük van, pihentetésképpen az óra bármely részébe beiktathatók. Előzetesen szellőztessük ki a tantermet. Ne felejtsük: a végtagok, a váll mindig laza legyen, az álltartás és az ajkak, a nyakizmok is. A fenti gyakorlatot követően utánmondásos gyakorlatokat is végeztethetünk. Ennek könnyítésére mellékelünk jól használható gyermekvers- és népdalrészleteket. Késztessük a gyermekeket arra, hogy az egyes versszakokat egyetlen alaplevegő vételével mondják. Csak jelzésszerűen válogattunk össze versanyagot. Ezzel egyrészt az volt a célunk, hogy láttassuk a tanító kollégákkal a mondandó anyag válogatási szempontjait, másrészt pedig minden tanítót arra szeretnénk késztetni, hogy megfelelő gyűjteményekből mondókákat, dalocskákat, tréfás versikéket, nyelvtörőket, gyermekverseket, rímes prózát válogassanak össze. Ilyen szempontból rendkívül haszonnal forgathatók Kányádi Sándor, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly és a Szivárvány című gyermeklap gyermekversei, a gyermekvers-antológiák, és a népköltészeti gyűjtemények. Mutatóban néhány innen-onnan kiragadott versszak következik: Hej, danárom, danárom, Ezt a táncot eljárom. Hej, danárom, danárom, Férjhez megyek a nyáron. ____________________ 51
Én is oda mennék, Piros kendőt vennék. De a pénzem elvesztettem, Így hát hogy is vennék. ____________________ Zöld erdőben felleg támad, Lapulnak a madarak, Míg a zápor csihi-puhi, Fejük felül elhalad. ____________________ Rege, rege, rajszom, Béni, buli, bajszom, ____________________ Egyedem, begyedem, Herceg, perceg, Dicsere, dicsere, dó! ____________________ Nosza rajta, legények, Én is nektek segítek. Haj, haj rigó a kertemből, Ne pusztíts ki mindenből. ____________________ Jön a tavasz, megy a tél, Öreg mackó üldögél, Ha kibújok, vacogok, Ha bebújok, hortyogok. ____________________ Nem, nem, nem, nem, nem, nem, Nem megyünk mi innen el, Míg a gazda, házi gazda, Bunkós bottal ki nem ver! ____________________ 52
Bunkós bottal, fejszenyéllel, Majd beszélünk a fejével. Nem, nem, nem, nem, nem, nem, Nem megyünk mi innen el! ____________________ A Dunára hamarost, Vizet igyál zavarost! Kússzál rücskös törzsökre, Tárkonyt majszolj früstökre! ____________________ Jó földbe palántát, Ültessünk örömfát! Én hozom az ásót, Te a kiskapát hozd! Hív a tavasz, zenget, Nyitja már a kertet. Vetek bele gyöngyöt, Szárat hajt, csak öntözd! ____________________ Csiga-biga taliga, Nyújtsd ki szarvad, nem oda! Menj mocsárra te, koma, Langyos víz a lakoma. ____________________ Téli úton, havas úton, Mendegél egy nagy tarisznya. Billegeti erre-arra Fényes patkós jó pár csizma. Egy kucsma is mendegél a Nagy tarisznya tetejében, Megnyomom kicsit a lépést, Hátha sikerül beérnem. (Kányádi Sándor) ____________________ 53
Hóvilágon mezítláb Mendegél a holdvilág, Sompolyog, lopakodik, Jár ablaktól ablakig. Kosarában jégvirág, Kínálgatná áruját. Ingyen se kell senkinek, Illata is jéghideg. De csak jár a holdvilág, Mezítlábolgat tovább, Veri az ablakokat, Míg vevőre nem akad. (Kányádi Sándor) ____________________ Az utánmondásos gyakorlatok mellett alkalmazhatjuk a légzéstechnika fejlesztésére a cselekvéses tevékenységek elképzelt utánzásával összekapcsolt légzési gyakorlatokat is. Az utánzás segíti a gyermeket a feladatvégzésben. Kombináljuk az erőteljes és gyors, az erőteljes és hosszantartó vagy a lassú kilégzést. A fejlesztéshez a következő gyakorlatokat ajánljuk: Papírtáncoltatás A papírtáncoltatás olyan gyakorlat, amelynek során a tanulók azonos nagyságú papírcsíkokat hosszú ideig tartó, egyetlen egyenletes fúvással táncoltatnak. Főleg az edzi légzőszerveiket, hogy a huzamosabb ideig tartó kilégzés üteme nem lassulhat vagy gyorsulhat. Ha a papírszelet méretét változtatjuk, nagyon jól tudatosíthatjuk a kilégzés erőteljes jellegét. Lehet úgy variálni a játékot, hogy két, egymással versenyző tanuló közül ki juttatja hamarabb célba az adott papírszeletet. A gyakorlat játékos jellegét fokozhatjuk azzal is, hogy a sürgöny életbevágóan fontos üzenetet tartalmaz. A fenti gyakorlatnak egyik változata lehet az előre rögzített papírforgók minél gyorsabb forgatása. A tanulót a feladat végzése minél erőteljesebb és gyorsabb kilégzésre készteti. Ugyanerre késztethetjük a tanulókat a következő játékos gyakorlatok végeztetésével, amelynek „hűtés” a neve. Hűtés A tanuló szívjon annyi levegőt gyorsan és zajtalanul a tüdejébe, amennyi ahhoz szükséges, hogy kifújásával egy kávéskanálnyi forró teát langyosra hűtsön! A hűtés lassú és megszakítás nélküli legyen! Nem szabad kilöttyennie. Majd egy 54
evőkanálnyi tűzforró levest fújjon lassacskán langyosra úgy, hogy az ne loccsanjon ki. Ezután a cicának szánt, kistányérba öntött forró tejet próbálja hasonló módon fogyaszthatóvá tenni! Léggömbfúvás Egy leeresztett léggömböt kell a tanulónak felfújnia, mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt, tehát minél erőteljesebben! Ugyanazt a leeresztett luftballont kell felfújnia, mégpedig a lehető leghoszszabb idejű „pumpálással”, tehát minél erőtlenebbül. A fúvás most is legyen egyenletes, azaz megszakítás nélküli. Leeresztés A leeresztés olyan játékos gyakorlat, amelynek során a gyermeknek kilyukadt kerékpártömlőként fokozatosan le kell „ereszkednie”. A tüske ütötte rés pici, mivel a „tettes” bennragadt. A kerék forog: a rés szűkebb vagy tágabb, ahogy a súly ránehezedik, vagy nem. Folyamatosan ereszkedik le, de váltakozó erősséggel hol több, hol kevesebb levegőt kibocsátva. Életjóslás kakukkszóval A néphit szerint a kakukktól megtudhatjuk, hány évet élünk. Annyi esztendő vár ránk, ahányszor egyfolytában szól a közelünkben rejtőző madár. Jósoljon a kisiskolás: messzehangzóan, tisztán artikulálva, folyamatos kilégzéssel. 5 esztendőt: kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukk 8 esztendőt: kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukk 10 esztendőt: kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukk-kakukkkakukk-kakukk A tempót nem gyorsíthatja számottevően, hiszen a jósmadár sem „hadar”, hanem tempósan és tisztán „artikulál”. Számlálgatva Edzheti tüdejét a tanuló úgy is, hogy egy-egy kilégzésre mind hosszabb és hosszabb számsort mond végig. Mégpedig kényelmes tempóban, messzire hangzón, a számokat szépen egymáshoz kapcsolva. egy-kettő-három-négy-öt egy-kettő-három-négy-öt-hat-hét-nyolc egy-kettő-három-négy-öt-hat-hét-nyolc-kilenc-tíz-tizenegy egy-kettő-három-négy-öt-hat-hét-nyolc-kilenc-tíz-tizenegy-tizenkettő-tizenháromtizennégy 55
Légzési edzés távnevetéssel Ugyanannyi ideig kell megszakítás nélkül nevetnie a tanulónak, miközben folyamatosan ezeket hangoztatja: hihihi-hihihi-hihihi-hihihi-hihihi-hihihi-hihihi hehehe-hehehe-hehehe-hehehe-hehehe-hehehe-hehehe höhöhö-höhöhö-höhöhö-höhöhö-höhöhö-höhöhö-höhöhö hahaha-hahaha-hahaha-hahaha-hahaha-hahaha-hahaha háháhá-háháhá-háháhá-háháhá-háháhá-háháhá-háháhá Magánhangzókkal és orrhangokkal A következő gyakorlat a magánhangzók és az orrhangok gyakorisága révén fejleszti a laza hangszalagműködést is. Egy-egy kilégzésre mondja végig a sorokat gazdag rezonanciával, messzire hangzón: mendemondamondamende mendemondamondamendemendemondamondamende mendemondamondamendemendemondamondamendemendemondamondamende Annyiszor ismételtetjük, ahányszor akarjuk. Versmondás gyorsasági gyakorlattal Ebben a gyakorlatban kombináljuk a beszédtartalomhoz igazodó légzést gyorsasági gyakorlattal. A gyakorlat végzésének előfeltétele a vers szövegének ismerete. Ajánlott vers: Julian Tuwin Kerti vetemények (Sebők Éva fordításában). A konyhaasztalon feküsznek sorba: a krumpli, a cékla, a répa, a zöldség, a borsó, a spárga, a zeller, a bab.
Hah! A büszke had Egymással szörnyen hajbakap, Hogy ki a szebb, Ki színesebb, Ki ízesebb, Ki díszesebb: a krumpli? a cékla? a répa? a zöldség? a borsó? a spárga? a zeller? a bab? 56
Ah! Az igazság már ki sosem derül! A szakácsnő elébük penderül, Kést ragad – és lecsap! Kés alá így kerül: a krumpli, a cékla, a répa, a zöldség, a borsó, a spárga, a zeller, a bab, S hupp, már mind a fazékban ül! Szólánc egy lélegzetvétellel A III–IV. osztályban alkalmazhatjuk ezt a gyakorlatot. A légzési edzésre szánt szóláncot a tanulók a tanítóval közösen készíthetik el. Az összetételláncot a tanulónak egy lélegzetvétellel kell elmondania. Szükség esetén adjunk szómagyarázatot. tűztér térköz közhely helyszín színház házszám számlap laptop
papa paraj rajkó kósza szabó bódé dékán kántor torkos
gyógyszer szertár tárház házszám számjegy jegybank bankház háztűz tűzhely
Figyelemfejlesztéses légzőgyakorlat szövegmondással Ilyen légzőgyakorlatokat végeztethetünk a következő szövegek mondatásával: a) Hétfőn szőlőt eszem, kedden cseresznyét, szerdán szőlőt eszem, csütörtökön cseresznyét, pénteken szőlőt eszem, szombaton cseresznyét, vasárnap szőlőt eszem. 57
b) Hétfőn én megyek tehozzád, kedden te jössz énhozzám, szerdán én megyek tehozzád, csütörtökön te jössz énhozzám, pénteken én megyek tehozzád, szombaton te jössz énhozzám, vasárnap én megyek tehozzád … c) Tizenhárom óra az egy óra, tizennégy óra az két óra, tizenöt óra az három óra … stb. d) Egy óra az tizenhárom óra, két óra az tizennégy óra, három óra az tizenöt óra … stb. e) Januárban vidéken, februárban itthon vagyok, márciusban vidéken, áprilisban itthon vagyok … stb. g) Kettő meg kettő az négy, négy meg négy az nyolc, nyolc meg nyolc az tizenhat … Állandó szókapcsolatok olvasása Az állandó szókapcsolatok jelentéstartalmát először megismertetjük a tanulókkal. Gyakorolja az összetartozó szavak olvasását úgy, hogy közben ne vegyen levegőt. köti az ebet a karóhoz zöld ágra vergődik köszörüli a nyelvét pálcát tör felette egy húron pendülnek egy gyékényen árulnak bal lábbal kelt nyakába veszi a világot feni rá a fogát
elfutott a híre kiállta a próbát legény a talpán nem teszi az ablakba elveti a sulykot itatja az egereket zsindely van a házon fel is út, le is út se füle, se farka 58
felhúzza az orrát ráncba szed hetet-havat összehord összerúgják a port elhúzza a nótáját nagy port vert fel
fújja a kását vaj van a fején dugába dől lépre csal adja még alább is kereket old
Gyermekmondokák és gyermekversek Jól felhasználhatók a következő gyermekmondókák és gyermekversek. Tacs, tacs, tacs, tacs, tacs, tacs. Gazdaasszonykám, Jól tarts, tarts.
Cirmos cica dorombol, Hallgatja a komondor. Rá is kezdi: vau, vau A kis cica: nyau, nyau.
Bikabosszantó: Böm-böm bika, Vaskarika, Nem illik rád a pántlika.
Pulykabosszantó: Szebb a páva, Mint a pulyka Glu-glu-glu, Mert a pulyka Csöngő orrú, glu, te pulyka, Glu-glu-glu.
Csigahívogató: Katalinka szállj el, Jönnek a törökök, Sós vízbe tesznek. Onnan is kivesznek, Mély kútba tesznek, Onnan is kivesznek, Kerék alá tesznek, Onnan is kivesznek. Ihol jönnek a törökök, Mindjárt agyonvernek.
Rút, rút, rút, Föl is, le is út, Mérges pulyka te szereted Csak a háborút. (Szabó Lőrinc) Fázós: Aki fázik, vacogjon Fújja körmét, topogjon Földig érő kucsmába, Nyakig érő csizmába, Bújjon be a dunyhába, Üljön rá a kályhára, Mindjárt megmelegszik.
Van nekem egy kendermagos Pettyegetett tyúkom, Korán reggel, délben, este Mindig van rá gondom. Tyúkom mondja: kotty, kotty, kotty, Gazdasszonykám, gondoskodj! Azt is mondja kotkodács, Minden napra egy tojás. 59
Havazás: Ha-ha-ha, havazik, He-he-he, hetekig, Hu-hu-hu, hull a hó, Hi-hi-hi, jaj de jó. Friss levegőt a szobába, Friss levegőt, eleget, Nyiss ablakot nyáron, télen Ne féltsed a meleget! Esőkérő: Ess, eső, essél, Buborékot vessél. Árpa, árpa, szaporodj, Búza, búza, bokrosodj! Az én hajam olyan legyen, Mint a csikó farka, Még annál is hosszabb, Mint a Duna hossza.
A napok: Hétfő hetelve, Kedd keddelve, Szerda szerelmibe, Csütörtök csűribe, Péntek pipelibe, Szombat szobájába, Vasárnap az Isten házába. Hétfőn hetibe, Kedden kedvibe, Szerdán szeribe, Csütörtökön csűribe, Pénteken pitvarába, Szombaton szobájába, Vasárnap kétszer az Isten házába. Hétfőn hevernek, Kedden kevernek, Szerdán szeretnek, Csütörtökön csűrnek, Pénteken mérnek, Szombaton szapulnak, Vasárnap vasalnak.
Weöres Sándor: Ha leves készül Kutyateszi Bálint, Csókaviszi Bendek, Kocsihasú Péter, Csukaszemű Pál
megeszi a szöcskét, fapapucsot, egeret, de ha leves készül, mindnek hasa fáj.
Nagyon fontos az, hogy a légzési gyakorlatokat ne csak beszédfejlesztési órán végeztessük, hanem olvasás- és írásórán is, mert csak akkor eredményes, ha naponta legalább két alkalommal 3–4 percig gyakoroltatjuk, s nem csak I. és II. osztályban, hanem III–IV. osztályban is. Hiszen csak fokozatosan alakítható ki a tanulók helyes beszédlégzése, azaz a szájon-orron át történő hangtalan és láthatatlan gyors belégzés és a beszédfeladathoz igazodó lassú kilégzés. Tudatosodik, sőt készségszintre emelkedik tanulóinkban az, hogy az alap- és pótlevegő vétele a szövegmondás, szövegalkotás folyamatában a szünettartásnak van alárendelve. Akkor vehet lélegzetet a beszélő, amikor a szövegmondás közben beszédszünetet tart. A hosszú beszédszünet (a mondat vége és a következő mondat megkezdése 60
között) alkalmas az alaplevegő vételére, a mondatszakaszok közötti tagoló szünet pedig a pótlevegő, vagy „lopott” levegő vételére. A pótlevegő vétele a gyors levegővétel technikája. Fél másodperc alatt kell annyi levegőt beszívni, amennyi szükséges az elkezdett mondat befejezéséhez. A pótlevegő vétele akkor helyes, ha az alig, vagy egyáltalán nem vehető észre. A következőkben az alap- és pótlevegő vételére alkalmas beszédszünetet is bejelöljük: – az alaplevegő vételének jele: // – a pótlevegő vételének jele: / Az I–IV. osztályos kisgyermek szellemi és fiziológiai fejlettségétől függően egy alaplevegő-vétellel, amelyhez még „lop” levegőt, körülbelül 25–30 szótagot tud kimondani. Természetesen ezt még befolyásolja az illető szöveg beszédtempója is. A gyorsabb tempójú szöveg esetén többet, a lassúbb tempójúnál kevesebbet (mert méltóságteljesebb, ünnepibb vagy szomorúbb hangulatú), a nagyobb hangerővel mondott szöveg esetében szintén több, a kisebb hangerővel mondott szövegnél kevesebb levegőt használ az adott időegységben. A bejegyzéseket csak tájékoztatás céljából tüntettük fel. Nem szabad mereven alkalmazni őket. Gyermekenként nagy eltérések lehetnek. Az a legfontosabb, hogy tanulóinkban tudatosodjék az alap- és pótlevegő vételének a beszédtartalomhoz igazodó kezelése. Pákolitz István: Megmosdott a tulipán
Népköltés: Csacska macska
Megmosdott a tulipán harmat csillog rajta, / piros szirma pirosabb, mint a lányok ajka. / Tulipiros tulipán, tuli-tuli tarka, ki merre lát, szaladjon, / ez a fogó, rajta! //
Macska, macska, csacska macska, fürge, mint a kis halacska. // Ide fut, oda fut, megpihenni sose tud. / Peti, Kati, hű, de nézi, Fusson, aki utoléri! // Magyar népköltés: Verébnóta
Ágon ugrált a veréb, megrándult a lába, / üggyel-bajjal lejutott a fekete sárba. //
Most sír a veréb, igen fáj a lába, / nem jár az idén már verébiskolába. //
61
Weöres Sándor: Kergető Róka-róka réten, Fuss a holdas égen, / Hagyd itt lenn a Házat, erdőt, / Kapsz nyakadra Ezüst csengőt, //
Fényes felhőn Csilingelhess, / Csillagokkal Versenyezhess, // Hallihé-hallihó! Azt hiszik, hogy kiscsikó. //
Osváth Erzsébet: Mennyi apró Télapó! Hull a hó, hull a hó. Mennyi apró Télapó! // Igaziak, elevenek, izgő-mozgó hóemberek. //
Nagykabátjuk csupa hó. Honnan e sok Télapó? // Kik ezek, kik ezek az apróka Télapó-emberek? //
Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne Ha a világ rigó lenne, Kötényemben ő fütyülne, / Éjjel-nappal szépen szólna, Ha a világ rigó volna. //
De ha a világ rigó lenne, Kötényembe nem is férne, / Kötényem is honnan volna, Ha egész világ rigó volna. //
Weöres Sándor: Karimás faodú Karimás faodú, nagy fekete mélység, / kivonul, bevonul csigabiga népség. //
Bükkfa ága himbál, sötét varjú hintál, / föltekint, letekint, csak ő tudja, mit vár. //
Népköltés: Fáj a kutyámnak a lába Fáj a kutyámnak a lába, megütötte a szalmába. / Ördög vigye a szalmáját, mért bántotta kutyám lábát! //
Fáj a kutyámnak a hasa, megütötte török basa. / Ördög vigye török basát, mért bántotta kutyám hasát! // 62
Szepesi Attila: A bohóc Vidám legény a bohóc, piros haja csupa kóc, / ide-lép, oda-lép, a zubbonya búzakék. //
Lengő inge pepita, lobog rajta pántlika, / viháncol, nótázik, karikákkal mókázik. //
Csupa fintor, csupa folt, csupa masni, csupa gomb, / csupa csengő, csupa szín, csupa csuda karmazsin. // Weöres Sándor: Így meg úgy Furcsa ember az irigy, Torkán mérges a mirigy, / Egyszer úgy, egyszer így, Az irigynek sose higgy! //
Furcsa ember a hazug, Nyelve csípős, mint a lúg, / Egyszer így, egyszer úgy, Hogy igazat sose tudj. //
Kányádi Sándor: Bokor alján ibolya Bokor alján ibolya, ágak hegyén barka, / a kerítés tetején csörög egy nagy szarka. //
Illatos az ibolya, és a barka selymes, / a szarka meg szemtelen, szemtelen és nyelves. //
Csokorba az ibolyát melléje a barkát! / Hess el innen – ha tudod – hessentsd el a szarkát! // Kányádi Sándor: Csóka Ághegyről a csóka pislog a hóra, / ott üldögél órák óta. // Nincs egyéb dolga, Mert ha lett volna Valami dolga, / elrepült volna. // 63
Kányádi Sándor: Víg volt Víg volt míg volt néki kedve, / mostan el van keseredve, / se meggy, sem egy szem cseresznye / mibe belecsipegetne. // Majd fölvidul a rigó, ha megérik a dió. //
Kányádi Sándor: Tarlón túzok lépeget
Tarlón túzok lépeget, mögötte a népe megy: / felesége, fia, lánya,veje, menye, unokája, / apja, anyja, bátyja, nénje, nagyszüleje és a dédje, / ipa, napa, sógor, após, s nem maradhat el az anyós. //
Ki totyogva, ki meg futva, / ott megy egész pereputtya. Tarlón túzok lépeget, mögötte a népe megy. / Szemelgetnek, tallózgatnak, / estére nagy begyet raknak. //
64
Mándi Stefánia: Csendíts rá Kis Magda feldobja, röptetve, szöktetve az apja elfogja/, pörgetve, görgetve, bokorba gurítja, magasba hajítja, feldobja az apja, elkapja kis Magda – a labda. Csillog is, villog is, hullik is, múlik is, a füstös háztetőn, a rücskös hegytetőn, ezüstös fény, ragyogó! Hűvös is, befed is, vetésen meleg is, jó takaró – a hó.
Mindennap megterem kot-kot-kotkotkodács hej minden reggelen, szalma közt, meglelem, ha fehér, megeszem, ha tarka, elteszem, húsvétra tiéd lesz, zöld mintás, kék tintás színekkel ékes, szép piros festékes, kot-kot-kotkotkodács, de csinos, de csodás – a tojás.
Füleden berepül, a szádon kirepül, ha nem vagy egyedül, elkapja pajtikád, issza is, vissza is hajítja, úgy repül mint a parittya, ha jó, – a szó. Kurjant, rikkant kakas, jérce, zöld az erdő, hegyek bérce, ágon alma, bokron málna, Palkó csak a tóra járna, hogyha zuhog aláállna, minden ember mindig várja, néz az égre januárba,
65
néz az égre februárba, mikor jön hát, mikor végre, amit mindig újra vár – a nyár Szájról jár itt szájra, nincs szárnya, mégis száll, pagonyról virányra röppen szép virágra, ég lány fakasztja, búsaknak vigaszra, föld fia szakasztja, veled is megosztja, dünnyögi, zümmögi vén s fiatal – a dal.
