3783. számú. törvényjavaslat. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati. jogviszonyáról (Hszt

Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége

T/3783. számú törvényjavaslat a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról (Hszt.) véleményezése Preambulum A jelenlegi preambulum tervezetét méltatlannak találjuk, és kérjük állítsák vissza az 1996. évi XLIII. törvény szerinti megfogalmazást. Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja. IV. Fejezet Az alapvető jogok korlátozása A tervezet az egyes alapjog korlátozások esetében feltételes módban fogalmaz, holott egyes alapjogok korlátozása esetén ezt törvényi szinten kijelentő módban kell megfogalmazni. Pl: 19. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, a tartózkodási helyéről a szolgálati elöljárót tájékoztassa, szolgálatképes állapotát fenntartsa. A IV. Fejezetben 7 alapjog korlátozásáról esik szó (később még újabb alapjogcsorbítás is szerepel: pl.: szabad orvosválasztás joga, jogorvoslathoz való jog…), az ellentételezés (többletjogok) nem derül ki a törvény további részéből. (korábban a 13. havi illetmény, a szolgálati nyugdíj egyértelműen ilyen volt)

Kucsera Miklós főtitkár Budapest. 1108. Venyige u. 1. tel:+36/30-510-0737, e-mail: [email protected], www.fbvszosz.hu


16. A véleménynyilvánítás szabadsága 21. § (3) Az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja az internetes felületen 12 magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra. (4) Ha a hivatásos állomány tagja az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni. Az Európai Uniós jog a szólásszabadságról, az infokommunikációról, a szabad véleménynyilvánításról, az internet szabadságáról szóló rendelkezés illetve a hazai szabályozás ellentétes, miután egy személy kezébe adja annak eldöntését, (a döntéshozó nem rendelkezik semmi féle szakirányú végzettséggel ennek eldöntése érdekében) hogy eldöntse, hogy minek minősül az, az interneten megjelenő megnyilvánulás. Kérjük kezdeményezni, hogy e törvényi részt az ügyre vonatkozó említett jogszabályi környezet teljeskörű megvizsgálása után azok felhasználásával és a döntési mechanizmus szakmapolitikai érvényesülésével valósulhasson meg. (Tehát nehogy már a politikai kinevezett országos parancsnok döntse el, hogy joga van-e valakinek véleményt mondani az épp aktuális politikai rendszerről.)

35. Vezetői beosztás 58. § (5) A területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének öt évi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú. (6) A vezetői beosztásnak az (5) bekezdésben foglalt határozott idő lejártával történő megszűnése esetén a vezetői kinevezés visszavonására vonatkozó szabályok irányadóak. Ez a rendelkezés méltatlan helyzetet teremt a vezetői beosztás esetén, mivel öt (tíz) év után megszűnhet a szolgálati jogviszonya, mivel egyes esetekben a felmentés szabályait kell alkalmazni, ami a méltatlansági eljárásrendhez is tartozik, holott előtte az egyik legfelelősségteljesebb feladat elvégzését látta el. Ez nem „életpálya” és nem köszönet a kimagasló munkáért.



59. § (1) A hivatásos állomány tagjának vezetői kinevezése azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszavonható vagy arról az érintett harminc napos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat. Ez a rendelkezés a jogorvoslathoz való jogot, a jogbiztonságot és az emberi méltóságot is sérti. 2012-ben a Strasbourgi Bíróság már elmarasztalta Magyarországot a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény ilyen rendelkezése miatt, és az Alkotmánybíróság is hozott ilyen határozatot 2013-ban. 47. Könnyített szolgálat 79. § (1) A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, kérelmére – ha részére a rendvédelmi szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztás felajánlható – könnyített szolgálat formájában foglalkoztatható. Nincsenek nevesítve az ilyen beosztások sehol sem. A bevezetése óta a büntetésvégrehajtásban nincs ilyen státus, főleg a vezetői munkakörre nézve. Pl.: ha egy parancsnok kéri ezt, akkor milyen beosztásba lesz helyezve? Egyértelműen látható, hogy a korábban tervezett könnyített szolgálat, illetve a nyugdíj előtti rendelkezési állomány a hivatásos szolgálati jogviszony tartalmi elemeire (követelményrendszerére) nem integrálható, nem értelmezhető, a korábbi szolgálati nyugdíj megreformált változata lett volna a helyénvaló. 88. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:… Itt a „védett kor” semmilyen formában nem jelenik meg, mint a munkaerő piacon hátrányosabb és védendő személy, holott a szolgálati nyugdíj megszűntetésével a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló ugyanolyan „sérülékeny” csoportba tartozik bizonyos életkor elteltével, mint bármely más munkavállaló. Javasolt ilyen rendelkezést a felsorolásba betenni, pl.: 50. életév felettiek.



87. Távolléti díj 168. § (1) Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Ez jelenleg kevesebb, mint a közalkalmazottak napidíja. A közalkalmazottak napidíja 500 HUF, míg a hivatásosaké 470 HUF. Célszerű növelt összeggel egységesíteni. IX. fejezet 49. A szolgálat felső korhatárának elérése 81. § (1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár. (2) A szolgálati viszony annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, melyben a hivatásos állomány tagja eléri a rá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárt. Mint az Önök előtt is ismert 2012. január 1-i hatállyal a magyar országgyűlés megszüntette a szolgálati nyugdíj intézményét. Ez a döntés munkavállalói álláspont szerint elfogadhatatlan egyoldalú döntés volt. Azzal egyetértünk, hogy a 2012. január 1-je előtti állapot nem volt megfelelő szakma politikai mederben alkalmazva. Kérjük, hogy a törvény vitájában kezdeményezzék, hogy ha csak a Visegrádi Négyek tekintetében alkalmazott szolgálati nyugdíj típusok figyelembe vételével ezen intézmény ismételt alkalmazásra kerüljön. (Láttak-e már Önök 65 éves rendőrt az utcán járőrözni, vagy 65 éves börtönőrt 200 fogvatartott között rendet tartani, vagy tűzoltót 30 méteres létrán nagynyomású fecskendővel tüzet oltani?)



XII. fejezet Szolgálatteljesítési és pihenőidő 73. Túlszolgálat 140. § (1) A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak, vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni. (2) A rendvédelmi szerv vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezeti egység vezetőjének és helyetteseinek nem jár a túlszolgálatért ellentételezés, ha a tárgyévben teljesített túlszolgálat ideje nem haladta meg a háromszázötven órát. (3) A hivatásos állomány (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó tagjának a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. Ha a túlszolgálatot heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár. A 140.§ (2) bekezdés egyrészt diszkriminatív (napi 8 órával számolva 45 munkanap, ami közel két hónapot jelent), másrészt mivel írásban kell elrendelni, kötelező jelleggel bír, mégsem jár érte ellentételezés, jogi értelmezés nélkül is kényszermunkának minősíthető. Emiatt ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint Magyarország Alaptörvényével. Továbbá, érdekesség, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. kódex) az elítéltekre vonatkozóan a napi 4, havi 24 órát nevesíti, mint díjazás nélküli munkavégzést, ami egy évben összességében 288 órát jelent. A fenti új Hszt. rendelkezés 360 órát nevesít hasonló szabályozással a büntetlen előéletű állami szerv hivatásos állományú tagjai tekintetében. Tehát míg egy elítéltnek évente maximum 288 órát kell ingyen dolgozni, addig egy hivatásos állományú (pl.: börtönparancsnok) személynek 360 órát. Ezek szerint az elítélt értékesebb, mint a bűnüldözésben, büntetés-végrehajtásban dolgozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló…. no comment.



93. Vezetői juttatások 177. § Az országos parancsnok és az országos főigazgató, valamint helyettesei részére biztosítható juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg. A tervezet korábbi részénél a vezetői kör ennél jóval bővebb kategóriát jelent, ez így diszkriminatív. A vezető, az osztályvezetői kategóriától vezető. A fenti rendelkezés értelmében csak munkavégzés szempontjából vezető az osztályvezető, juttatás szempontjából már nem. XXVI. Fejezet A szolgálati idő számítása 280. § (1) Ahol e törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni: a) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött időt, b) a rendvédelmi szervnél kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt, c) e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött időt, d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományában töltött időt, e) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre, f) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi jogviszonyban eltöltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre, g) e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XLIII. törvény) rendelkezései alapján elismert és beszámított időt, valamint h) a sor- és tartalékos katonai szolgálatban eltöltött időt. Javaslat: Kérjük kiegészíteni, hogy szolgálati időszámítás kapcsán minden kedvezményezett elismert szolgálati időt figyelembe kelljen venni a jubileumi jutalom, végkielégítés és a szolgálati nyugdíj szempontjából



XXIX. Fejezet A Magyar Rendvédelmi Kar 115. Az MRK jogállása, feladat- és hatásköre 291.§ A tervezet szövegében az alábbi módosításokat javaslom: (1) Az MRK a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak, munkavállalóinak, közalkalmazottainak és kormánytisztviselőinek önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai köztestület. (2) Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony alapján a hivatásos állomány tagjai, munkavállalói, közalkalmazottai és kormánytisztviselői az MRK tagjaivá válnak.

Indoklás: Az átalakuló foglalkoztatási formák eredményeképpen a jelenleg a rendvédelmi szerveknél dolgozó közel 13.000 közalkalmazott megítélésünk szerint közel 90%-ban munkavállalói vagy kormánytisztviselői státuszba kerül, e jogviszonyváltozás következménye az, hogy ugyan darabszámra nem csökken a rendvédelmi szerveknél dolgozó munkavállalók száma, de a módosítások eredményeképpen az új foglalkoztatási formákból fakadóan ezen kollégák kikerülnek a Magyar Rendvédelmi Kar érdekvédelmi rendszeréből. Attól függetlenül, hogy kormánytisztviselővé vagy munkavállalóvá válnak – vagy megmaradnak közalkalmazottak - ezen kollégák továbbra is a rendvédelmi szervekre vonatkozó különleges magas prioritású, szakmaspecifikus feladatokat látnak el a jövőben is. (Gyakorlatilag elnevezéstől függetlenül ugyanazon munkafeladataikat fogják végezni 2015. július 1.-től mint azelőtt.) Javaslom, hogy a rendvédelem területén kormánytisztviselővé, munkavállalóvá váló – illetve megmaradó közalkalmazott munkavállalók jogállásilag és szakmai érdekképviselet tekintetében a Magyar Rendvédelmi Kar tagságában maradjanak. (Fel szeretném hívni a jogalkotó figyelmét, hogy azon munkavállalók, akik az új foglalkoztatási formába kerülnek július 1.-től is a Magyar Rendvédelmi Kar képviselőit fogják keresni problémáikkal, hiszen ezek a képviselők, mint az előtt a jövőben is egy munkahelyen dolgoznak velük.) A tervezet módosítás tekintetében bizonyos foglalkoztatási formában megmarad a közalkalmazott státusz - egészségügyi illetve a pedagógiai munkakört betöltők esetében. Szakmapolitikailag értelmezhetetlen ez a döntés számomra, mivel a minisztériumi álláspont



az volt, hogy a rendvédelem területén lévő egészségügyisekre, illetve pedagógusokra más törvény vonatkozik. Álláspontom szerint munkajogilag a Hszt. vonatkozik rájuk. A jogviszonyt szabályzó jogszabály (Hszt.) vonatkozik rájuk és a munkaviszony típusát ez határozza meg. Egyébként a végzett tevékenységük bizonyos részét szabályozza az egészségügyről, valamint az oktatásról szóló jogszabály, de ha a jogalkotó az egészségügyről szóló és a pedagógusokról szóló jogszabályt tekinti irányadónak tekintetükben, akkor kérjük, hogy tegyen eleget a és alkalmazza rájuk az egészségügyi valamint a pedagógusi életpályamodell összes elemét. Ha ez megvalósul, akkor elfogadhatónak tartjuk a közalkalmazotti státuszon maradásukat. Amennyiben ez nem valósul meg, úgy értelmezhetetlenné válik a jogalkotó tervezete. 333. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére érdekképviseleti szervet nem hozhatnak létre. (2) A 109. § (4) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja köteles bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső tevékenység folytatását. Ezen tevékenységek folytatását az állományilletékes parancsok korlátozhatja, ha az sérti vagy veszélyezteti a szolgálati érdekeit. Javaslat: Kérjük törölni a 321.§-t. Az Európai Unió nagy részén is engedélyezett az ilyen típusú szolgálatoknál az érdekképviseleti tevékenység. Továbbá kérjük, tájékozódjon ezen szolgálatok vezetőinél, hogy az elmúlt 25 évben tapasztaltak-e bármilyen negatívumot a területükön működő a érdekképviseletek tevékenységével szemben. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezen kormányzati döntéstervezet álláspontunk szerint főpróbája annak, hogy ha ezt sikerrel tudják érvényesíteni a jogszabályba akkor borítékolható lesz hogy a lehető legközelebbi alkalommal az egész rendvédelem területéről száműzni kívánják az érdekképviseleti tevékenységet.



Általános indoklás 331-339.§ indoklása: A nemzetbiztonsági érdekekkel nem egyeztethető össze az egyéni és a kollektív védelem szerzett formája. Erre tekintettel tartalmazza a tervezet, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai érdekképviseleti szervet nem hozhatnak létre. (Jelenleg nem tudjuk, hogy mi van a meglévő érdekképviseleti szervekkel) XXX. Fejezet A szakszervezet 315. § (1) Feladata ellátása érdekében a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő kedvezmény illeti meg a rendvédelmi szerv hivatásos állománya legalább tíz százalékának a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a hivatásos állomány 314. § (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját. A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény nem vonható össze. (2) A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagjának 129 önhibáján kívül ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A rendvédelmi szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét. (3) A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet. Javaslat: Kérjük a 315. §-t törölni és helyette az MT. XXI. fejezet 270-275. § teljes terjedelmében beemelni. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről XXI. fejezet A szakszervezet 270. § (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg. (2) E törvény alkalmazásában



a) szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, b) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. 271. § (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék. (2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést. (3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. (4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni. 272. § (1) A szakszervezet az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni. (2) A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. (3) A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye. (4) A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. (5) A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. (6) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. (7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni. (8) A szakszervezet - a munkáltatóval történt megállapodás szerint - jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használhassa. (9) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. 273. §144 (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges - a (3) bekezdés szerint megjelölt - választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.145 (2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.146



(3) A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma a) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt, b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt, c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt, d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt, e) a négyezer főt meghaladja, öt főt jelölhet meg. (4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt. (5) A szakszervezet akkor jogosult a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt. (6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. 274. § (1)147 A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.148 (3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. (4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. (5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár. 275. § A szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.



Alapvetően az illetményrendszer átalakítása egy jó döntés azon részt támogatni tudjuk, de a fent említett további általunk fontosnak tartott változtatások tekintetében viszont nem. A Hszt. tervezete egyértelmű iránymutatást ad a pálya elhagyására, a pályánmaradók esetében a teljes kiégésre rövid távon belül.

Budapest, 2015. március 16.

Tisztelettel:

FBVSZOSZ Elnöksége nevében Kucsera Miklós főtitkár


3783. számú. törvényjavaslat. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati. jogviszonyáról (Hszt

Recommend Documents