36 KERTGAZDASÁG (3) GYÜMÖLCSTERMESZTÉS KAJSZI FAJTAHASZNÁLAT MAGYARORSZÁGON

36 � KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3)

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

� KAJSZI FAJTAHASZNÁLAT MAGYARORSZÁGON SZALAY L.1, MÁDY R.2, NAGY Á.2 1. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermõ Növények Tanszék, Budapest 2. Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet, Budapest Magyarország gyümölcstermesztésében a kajszi jelentõs helyet foglal el. A termesztés fejlesztésének egyik kulcskérdése a fajtahasználat korszerûsítése. A több évszázados termesztés során a Kárpát-medencében sok kiváló fajta alakult ki, ezek egy részének továbbra is meghatározó szerepe lesz a termesztésben. Szükség van azonban a változó piaci igényeket kielégítõ új fajtákra. A jelenlegi fajtajegyzék kiegészítésre szorul. A hazai nemesítõmûhelyekbõl az utóbbi években értékes fajták kerültek a termesztésbe, és újabbak is várhatók, a viszonylag szûk genetikai változatosságuk miatt azonban nem oldják meg a termesztés minden problémáját. Nem sikerült például a speciális felhasználási céloknak megfelelõ és a szüreti szezon meghosszabbítását lehetõvé tevõ, késõn érõ kajszifajtákat nemesíteni. Ezek a hiányok külföldön nemesített fajták termesztésbe vonásával is megoldhatók. A kajszi szûk ökológiai alkalmazkodóképessége miatt azonban a termesztésbe vonást több éves, részletes vizsgálatsorozatnak kell megelõznie.

� BEVEZETÉS Magyarországon több évszázados hagyománya van a kajszi termesztésének. A magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, és hungarikumként tartják számon. Piaci lehetõségeinket azonban csak úgy tudjuk kihasználni bel- és külföldön egyaránt, ha kiváló minõségû gyümölcsöt termesztünk. Ehhez megvannak a megfelelõ termõhelyeink, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezõ hagyományos fajtáink, és a szakmai tudás. A változó fogyasztói szokásokkal és piaci igényekkel azonban csak úgy tudunk lépést tartani, ha a termesztést folyamatosan fejlesztjük. Az innovációs tevékenységnek minden részletre ki kell terjednie a termõhelyi alkalmasság meghatározásától a technológia kidolgozásán keresztül az értékesítésig. Ezen belül meghatározó jelentõsége van a fajtahasználatnak. Cikkünkben a hazai fajtahasználat múltját és jelenét elemezzük, és megpróbáljuk megfogalmazni az ezen a területen elvégzendõ legfontosabb feladatokat.

� A KAJSZI TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON Nagy valószínûséggel már a Római Birodalom idõszakában voltak kajszifák a mai Magyarország területén, bár erre nincsenek közvetlen írásos bizonyítékaink. Az elsõ írásos emlék, amely a „barasc” (barack) szót hazánk területén említi, az 1300-as évek legvégérõl való, de nem tisztázott, hogy ez kajszit vagy õszibarackot jelentett-e (Besztercei Szószedet, 1395). A török hódoltságtól kezdve egyre sûrûbben fordul elõ a tudományos munkákban, följegyzésekben, levelekben a kajszi, a szó maga is török eredetû. Hazánk területére több irányból többféle kajszi genotípus került be, és ezek keresztezõdésével sajátos „kárpát-medencei” kajszi fajtakörök alakultak ki az évszázadok során. A vegetatív és generatív szaporítási mód kezdettõl fogva egymás mellett létezett, és mindkettõ hozzájárult a változatosság bõvítéséhez. Sok írásos emlék szól arról, hogy a fõúri és egyházi méltóságok a világ különbözõ térségeibõl hozattak oltóvesszõket gyümölcsöskertjük választékának bõvítésére, majd ezek a kerttulajdonosok egymás között is folyamatosan csereberélték a fajtákat. A Kárpát-medencében született fajták is így kerültek el egyre nagyobb területre (NYUJTÓ és TOMCSÁNYI, 1959). A paraszti gazdaságokban és a szõlõskertekben hosszú idõn keresztül fõként magról szaporították a fákat, de ott is elõfordult, hogy a rossz gyümölcsöt termõ fákat átoltották vagy átszemezték jobb genotípusokra. A kötöttebb, nyirkosabb talajú termõhelyeken szilva sarjakra, mirobalán magoncokra oltották a kajszit, mert azokon jobban megélt, mint saját gyökéren. Lippay János a kajszit és az õszibarackot egy csoportban említi. Az általa említett ’Tengeribarack’ a kajszibarack magoncállományok összefoglaló neve volt és maradt a mai napig. Különbözõ más nevekkel a vegetatív úton szaporított, nemesebb fajtákat illették (LIPPAY, 1667). A botanikai munkákban, faiskolai árjegyzékekben egyre több termesztésre érdemes fajtát írtak le, ezeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az adatokból kitûnik, hogy a fajtaválaszték folyamatosan átalakult, változott, hiszen az évszázadok során kiszelektálódtak a Kárpát-medence klímájához leginkább alkalmazkodott és jobb áruértékû genotípusok, a nem ide valók és a gyenge gyümölcsminõségûek pedig eltûntek.

KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3) � 37


A RÉGI POMOLÓGIAI MUNKÁKBAN LEÍRT, TERMESZTÉSRE JAVASOLT KAJSZIFAJTÁK (1857–1959) ÉVSZÁM1

HIVATKOZÁS5

6

I.

5*

II.

Országos Pomológiai Bizottság

Ambrosia, Ananász, Blanchet, Borsi rózsakajszi, Brédai, Hankovszky-féle késõi rózsabarack, Hollandi muskotály, Kancellár, Kecskeméti korai, Késõi rózsakajszi, Korai nagy barack, Korai pirosbarack, Liabaud, Magyar kajszi, Montgamet, Mund kajszi, Nagy cukorbarack, Nagyszombati, Nancy, Onossay-féle kajszi, Óriási kései kajszi, Pirospofás, Rakovszky kajszi

23

III.

Szõts Sándor

Magyar legjobb, Borsi féle kései rózsa, Kései rózsabarack, Hankovszky féle kései rózsakajszi, Korai piros, Erõs féle kései, Nancy, Rakovszky kajszi, Holub cukor kajszi, Ambrosia, Ananász, Brédai, Nagyszombati

13

IV.

Tomcsányi Pál

Magyar kajszi (fajtakör), Korai rózsabarack (fajtakör), Kései rózsabarack (fajtakör), Rakovszky kajszi, Ananász kajszi, Ambrosia, Nancy, Holub cukorkajszi, Nagyszombati kajszi

9

V.

LEÍRÓ2

LEÍRT FAJTÁK3

1857

Entz Ferenc

Magyar kajszin, Kis korai kajszin baraczk, Nancy, Augoumois, Ananasz, Ambrozia

1896

Földmûvelésügyi Magyar legjobb, Nagyszombati kajszi, Nancy, Minisztérium Ambrosia, Korai magyar

1928

1941

1959

1. táblázat

LEÍRT FAJTÁK SZÁMA4

MEGJEGYZÉS: * CSAK FELSOROLÁS, NEM RÉSZLETES FAJTALEÍRÁS HIVATKOZÁSOK: I. ENTZ (1858), II. TÖRVÉNYHOZÁSI JELENTÉS (1896), III. NYUJTÓ ÉS TOMCSÁNYI (1959), IV. SZÕTS (1941), V. TOMCSÁNYI IN NYUJTÓ ÉS TOMCSÁNYI (1959)

A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN KIALAKULT LEGFONTOSABB KAJSZI FAJTAKÖRÖK JELLEMZÕI FAJTAKÖRÖK1

JÓ TULAJDONSÁGOK2

ROSSZ TULAJDONSÁGOK3

2. táblázat MEGJEGYZÉS4

kiváló ízû, tetszetõs alakú és színû, sokoldalúan felhasználható gyümölcs, öntermékenység, jó termõképesség

elhúzódó érés, gyorsan puhuló húsállomány, rövid téli mélynyugalom, éretten hullik

legrégebbi, legelterjedtebb fajtakör, külföldön is termesztik

Óriás kajszi fajtakör

nagy gyümölcsméret, korai érés

fagyérzékenység, korai virágzás, puha gyümölcshús, önmeddõség, monília, gnomónia és citospóra érzékenység

fiatal , valószínûleg déli eredetû fajtakör, nagy gyümölcse miatt nagyon keresett

Késõi rózsakajszi fajtakör

kiváló télállóság, hosszú mélynyugalom, jó termõképesség, szilárd húsállomány, öntermékenység

nagyfokú érzékenység plum pox vírusra, apró, nem elég lédús gyümölcs, éretten hullik

régi, hazánk klímájához jól alkalmazkodott fajtakör, rossz tulajdonságai miatt kiszorult a termesztésbõl, fagyállósága miatt megõrzendõ

korai érés, jó termõképesség

korai virágzás, apró, puha gyümölcs, elhúzódó érés, hullásra való hajlam, önmeddõség

régi fajtakör, kiszorult a termesztésbõl

Magyar kajszi fajtakör

Korai piros fajtakör

FORRÁS: NYUJTÓ ÉS TOMCSÁNYI, 1959; NYUJTÓ ÉS SURÁNYI, 1981; MÁDY ÉS SZALAY, 2003

38 � KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3)


A Kárpát-medence területén kialakult, és jelenleg is megtalálható genotípusokat morfológiai és fenológiai bélyegeik alapján fajtacsoportokba sorolhatjuk (2. táblázat). A 20. század elsõ felében ezekbõl a fajtakörökbõl emelték ki a legjobb fajtákat, és ezek alapozták meg a késõbbi keresztezéses nemesítést is. A tájszelekció és a nemesítés 1950-tõl kapott új lendületet, amikor a faiskolák által szaporított fajták választéka nagyon lecsökkent. Több kutatómûhelyben is folyt a munka. A Ceglédi Kutató Állomáson Nyujtó Ferenc és munkatársai végezték a tájszelekciós és a nemesítõ munkát. Ennek legújabb eredménye az elmúlt években állami minõsítést kapott 3 új fajta, a ’Ceglédi arany’, a ’Ceglédi Piroska’ és a ’Ceglédi kedves’. A Budapesti Corvinus Egyetem jogelõdjében, a Kertészeti Egyetemen Tamásy István és Pejovics Bogdán állították elõ a ’Budapest’ fajtát, amely 1973-ban kapott állami elismerést. Az Érdi Kutató Állomáson Maliga Pál nemesítette a ’Pannónia’ fajtát, amely 1992-ben került a fõ árufajták közé (SURÁNYI és ERDÕS, 2000). A Budapesti Corvinus Egyetemen Pedryc Andrzej folytatja a Tamásy István által elkezdett munkát. Ennek eredményeként 2002-ben kaptak állami elismerést a ’Harmat’ és a ’Korai zamatos’ nevû új fajtái. A nemesítés mellett nem szabad megfeledkeznünk a külföldrõl származó fajták behozataláról sem, de ez sokkal nehezebb, mint más gyümölcsfajoknál, mert a kajszi nehezen alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

� KÜLÖNBÖZÕ FELHASZNÁLÁSI CÉLOK A VILÁGBAN A kajszit régebben elsõsorban feldolgozva fogyasztották. Ázsia egyes hegyvidéki térségeiben, ahol a kajszi vadon is elõfordul, gyümölcsét nagyon sokféleképpen hasznosítják, és fontos szerepet kap a táplálkozásban. Máshol elsõsorban desszertként kerül az asztalra aszalvány, befõtt vagy dzsem formájában. Emellett jelentõs a felhasználása a szesziparban is. A hagyományos kajszitermesztõ országokban kialakultak a különbözõ felhasználási célokra leginkább megfelelõ fajták, és ezeket termesztik nagy mennyiségben. Törökországban például az aszalványkészítésre, Görögországban a befõttkészítésre alkalmas fajták adják a termés döntõ hányadát. A hagyományos magyar fajtáinkból kiváló lekvár, dzsem, ivólé és pálinka készíthetõ. Az utóbbi évtizedekben amellett, hogy a feldolgozás jelentõsége megmaradt, egyre nagyobb mennyiségben frissen fogyasztjuk a kajszit. A termesztõk igyekeznek minél szélesebb fogyasztói réteget megnyerni az asztali kajszinak, hiszen a friss piacon jóval magasabb árat lehet kapni gyümölcsért, mint ha a konzerviparnak adnák el. Az asztali gyümölccsel szemben természetesen mások a követelmények, mint a feldolgozásra szánt áruval szemben. Nagyon fontos a gyümölcs mérete, külsõ megjelenése és tárolhatósága. Egyre inkább szétválni látszik tehát a kajszinál is a fajtahasználat, és más-más fajtákat követel a piac friss fogyasztásra és a különbözõ feldolgozási célokra. Ezeket a tendenciákat nem szabad figyelmen kívül hagynunk, ha meg kívánjuk õrizni a versenyképességünket a piacon.

� HAZAI NEMESÍTÉSI IRÁNYZATOK, FAJTAHONOSÍTÁS A fajtaválaszték legfõbb hiányosságait és a nemesítés legfontosabb feladatait elsõként Magyar Gyula fogalmazta meg Magyarországon 1934-ben (NYUJTÓ és TOMCSÁNYI, 1959). Fontosnak tartotta a fajták fagyérzékenységének és moníliás betegségre való fogékonyságának csökkentését, valamint a gyümölcsminõség javítását. Ezek a célkitûzések a mai napig aktuálisak, kiegészítve a speciális felhasználási célokra, termesztési módokra, és termõhelyekre való alkalmassággal, valamint a szüreti szezon megnyújtásával. Magyarország a kajszi gazdaságos termeszthetõségének északi határa közelében van, ezért a fagyállóság fontos fajtatulajdonság. Maliga Pál és Tamásy István a fagytûrés javítására genetikai forrásként felhasználta a Prunus sibirica-t és közép-ázsiai fajtákat, Nyujtó Ferenc és munkatársai pedig a magyarországi tájszelekcióból származó Rózsabarack-változatokat (NYUJTÓ és TOMCSÁNYI, 1959; NYUJTÓ és SURÁNYI, 1981; PEDRYC, 2003). Ezekkel javult ugyan a fajták fagyállósága, de átütõ eredményt nem sikerült elérni ezen a területen. Az utóbbi évtizedben elõrelépést jelentett a termesztett fajták és a lehetséges genetikai források fagytûrésének mélyebb tanulmányozása, amelyek segítséget nyújtanak a szülõpartnerek kiválasztásában és a szelekciós munkában (PEDRYC és SZABÓ, 1995; SZALAY, 2001; SZALAY et al., 1997, 1998, 1999, 2002). A fagyállóság javítása a jövõben leginkább a P. armeniaca közép-ázsiai és kínai fajtáival, pl. a ’Zard’ fajtával, vadon élõ kajszifajokkal, illetve egyes szilvafajokkal történõ keresztezésekbõl várható, hiszen ezek mélynyugalma hosszú, ami a téli fagytûrés alapja (SZALAY, 2001). A fagytûrés szempontjából igen fontos fajtatulajdonság a virágzási idõ is. A késõbbi virágzás nagymértékben javítja a termésbiztonságot. A virágzási idõ azonban sokkal inkább függ a termõhelytõl és az


KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3) � 39

évjárattól, mint a fajtától. A fajták virágzási ideje közötti különbség a magyarországi termõhelyeken nem több néhány napnál (PEDRYC, 1993; SZALAY és SZABÓ, 1999). A moníliás betegség a kórokozó gradációja révén az utóbbi években újból súlyos problémát jelent Magyarországon. Termesztett fajtáink egy része igen fogékony erre a betegségre. Külföldrõl származó, az itteniektõl ellenállóbb fajták felhasználásával (pl. ’Perfection’, ’Lebela’) javítható az újonnan nemesített fajták ellenállósága (PEDRYC, 2003). A gyümölcsminõség piaci szempontból meghatározó. A tradicionális magyar fajták sok kiváló tulajdonsággal rendelkeznek, de vannak hibáik is. Pozitív tulajdonságaik közül elsõsorban a kiváló beltartalmi értékeiket kell kiemelni. Harmonikus cukor-sav arány, kiváló íz és illat jellemzi õket. Ennél fogva feldolgozásra is kiválóan alkalmasak. A gyümölcsök színe is kedvezõ. A legtöbb fajtánk narancssárga alapon szép, vonzó külsõt adó fedõszínt kap a napsütötte oldalon. A gyümölcsök mérete, jó technológiával termesztve megfelelõ, az óriás típusú fajtáké kiváló. Hibájuk, hogy éréskor gyorsan puhulnak, hullásra hajlamosak, sérülékenyek, nehezen szállíthatók és nem tárolhatók hosszú ideig. A termesztés fejlesztése és gazdaságosabbá tétele érdekében a jövõben célszerû lenne szétválasztani a feldolgozásra és a friss fogyasztásra való kajszi termesztését. Ehhez speciális célfajtákra van szükség. Friss fogyasztásra fényes felületû, kiterjedt piros fedõszínû, kemény húsú, jól szállítható, nagygyümölcsû fajtákra, ipari feldolgozásra pedig magas beltartalmi értékû, géppel betakarítható, kevés növényvédelmet igénylõ fajtákra. Sok olyan fajta is van természetesen, amelyek többféle célra is jól felhasználhatók. Az asztali kajszik választékát olyan vonzó külsejû fajtákkal érdemes bõvíteni, mint például az ’Orange Red’, a ’Tomcot’, vagy a ’Harogem’, amennyiben beválnak a magyarországi termõhelyeken. A korszerû mûvelésmódokhoz a kisméretû fát nevelõ fajták a jók. Ilyen például az újabb fajták közül a ’Pannónia’. Magyarországon egyre több ültetvényben alkalmazzák a magas szilva törzsû „Papp-féle ernyõkoronát”, amelyhez kiválóan alkalmas a lehajló ágrendszerû ’Ceglédi Piroska’ és a ’Pannónia’ fajta. Fajtaválasztékunk egyik nagy hibája, hogy a fõ fajták közel egy idõben érnek, és csak nagyon rövid szüreti idõszakot tesznek lehetõvé. Fontos cél a minél több jó minõségû korai és késõi érésû fajta létrehozása. A koraiság irányában történt elmozdulás (’Harmat’, ’Korai zamatos’, ’Ceglédi Piroska’), de a késõi szezon számára nincsenek jó hazai fajtáink. Az augusztusban érõ kajszikra pedig nagy kereslet mutatkozik a piacon, és ezt jelenleg nem tudjuk kielégíteni. A külföldrõl származó fajtáknak itt is lehet szerepük a jövõben, hiszen Romániában, Szlovákiában és Csehországban kiváló késõi fajtákat állítottak elõ, és ezek közül néhányról kedvezõ tapasztalatok vannak hazánkban. Célszerû õket vagy közvetlenül a termesztésben, vagy a nemesítésben genetikai alapanyagként felhasználni. A román fajták közül ki kell emelni az ’Olimp’, a ’Comandor’ és a ’Sirena’ fajtákat, a szlovákok közül a ’Vegama’, a ’Veharda’ és a ’Velbora’, a Csehországban nemesítettek közül pedig a ’Leskora’, a ’Lejuna’ és a ’Lefrosta’ fajtákat (MÁDY és SZALAY, 2003). Termesztéstechnológiai szempontból nagy elõny, ha egy fajta öntermékenyülõ. Sajnos sok termesztett fajtánk részben, vagy teljesen önmeddõ. A teljesen önmeddõk közé tartoznak a legnagyobb gyümölcsméretû, a piacon nagyon keresett „óriás” típusú fajták, az újonnan nemesítettek közül pedig a ’Ceglédi Piroska’ (SZABÓ, 2002; SZABÓ és NYÉKI, 1991). A nemesítõk célként megfogalmazzák ugyan az öntermékenyülés fokozását, de világszerte sok az önmeddõ az új fajták között, így a jelenséggel hosszú távon számolnunk kell. Jelenleg két helyen folyik kajszinemesítés Magyarországon. Budapesten Pedryc Andrzej, Cegléden pedig Kerek Mária Magdolna irányításával. Cegléden nemcsak nemes fajták, hanem alanyok elõállításával is foglalkoznak (SURÁNYI és ERDÕS, 2000). Budapesten korszerû biotechnológiai módszereket is alkalmaznak a nemesítésben. A génforrások tulajdonságainak elemzésében és molekuláris markerekkel történõ megkülönböztetésében jelentõs eredményeket értek el, amelyek hozzájárulhatnak a nemesítõ munka sikeréhez (PEDRYC, 2003; PEDRYC és ZANA, 1995; PEDRYC et al., 1996). A nemesítés mellett, mint láttuk, Magyarországon is már régóta próbálják külföldi fajták behozatalával bõvíteni a fajtaválasztékot. Ezt egyrészt megnehezíti a kajszi genotípusok rossz ökológiai alkalmazkodóképessége, másrészt nem könnyû a hagyományos magyar fajtáknál jobb, és egyben jól is termeszthetõ fajtákat találni. A közelmúltban behozott és kipróbált külföldi fajták közül jelenleg csak kettõ szerepel a szaporításra engedélyezett árufajták listáján, a francia eredetû ’Bergeron’ és a Kanadából származó ’Harcot’. Emellett számos új fajta áll kipróbálás alatt a kísérleti ültetvényekben, amelyek közül valószínûleg több is be fog kerülni az árufajták közé a közeljövõben. A környezeti adottságainknak leginkább megfelelõk az Észak-Amerikában, Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában nemesített fajták közül kerülnek ki.

40 � KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3)


� A JELENLEGI FAJTAVÁLASZTÉK A közelmúltban megjelent szakkönyvekben, amelyek a korábbiaknál jóval több fajtát írnak le, a hazai termesztésre javasolt kajszifajták többsége a Magyarországon nemesített, vagy tájszelekcióval itt kiemelt fajták közé tartozik. A fõ árufajták között csak egy-két külföldi szerepel (3. táblázat). A fajtaválasztékunk gerincét tehát továbbra is a magyar fajták alkotják. Emellett sok új külföldi fajta is kipróbálás alatt áll az ültetvényekben, amelyek közül a közeljövõben várhatóan több is be fog kerülni az árufajták közé. Magyarországon az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet adja ki a Nemzeti Fajtajegyzéket, amely az államilag minõsített fajtákat tartalmazza. Jelenleg ezen a listán 19 fajta szerepel (4. táblázat). A Szaporításra egyediÚJABB POMOLÓGIAI MÛVEKBEN, SZAKKÖNYVEKBEN SZEREPLÕ KAJSZIFAJTÁK (1979–2003) ÉVSZÁM1

1981 1997 1998

2000

2001 2003

LEÍRÓI2

Harsányi József Szabó Zoltán Kerek Mária Magdolna és Nyujtó Ferenc Kállay Tamásné, Kerek Mária Magdolna, Brózik Sándor, Erdõs Zoltán és Pedryc Andrzej Szabó Zoltán és Szalay László Mády Rezsõ és Szalay László

ÁRUFAJTÁK SZÁMA3

LEÍRT FAJTÁK SZÁMA6

3. táblázat HIVATKOZÁS8

MAGYAR4

KÜLFÖLDI5

MAGYAR4

KÜLFÖLDI5

ÖSSZESEN7

13 13

0 1

20 15

16 6

36 21

I. II.

4

1

33

14

47

III.

16

1

20

5

25

IV.

13

1

15

9

24

V.

12

2

19

23

42

VI.

HIVATKOZÁSOK: I. HARSÁNYI IN NYUJTÓ ÉS SURÁNYI (1981), II. SZABÓ IN G. TÓTH (1997), III. KEREK ÉS NYUJTÓ IN SOLTÉSZ (1998), IV. KÁLLAYNÉ IN BRÓZIK ÉS KÁLLAYNÉ (2000), V. SZABÓ ÉS SZALAY IN G. TÓTH (2001), VI. MÁDY ÉS SZALAY IN PÉNZES ÉS SZALAY (2003)

ÁLLAMILAG MINÕSÍTETT KAJSZIFAJTÁK MAGYARORSZÁGON, A MINÕSÍTÉS ÉVE SZERINTI SORRENDBEN SORSZÁM1

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

4. táblázat

FAJTA2

ÁLLAMI ELISMERÉS ÉVE3

BESOROLÁS*4

FAJTAELÕÁLLÍTÁS MÓDSZERE5

Borsi-féle kései rózsa Korai piros Rakovszky Gönci magyar kajszi Ceglédi bíborkajszi Ceglédi óriás Ligeti óriás Budapest Magyar kajszi C. 235 Rózsakajszi C. 1406 Mandulakajszi Bergeron Pannónia Ceglédi arany Ceglédi kedves Ceglédi Piroska Harmat Korai zamatos Harcot

1956 1956 1956 1960 1967 1971 1971 1973 1976 1979 1982 1987 1992 1994 1994 1995 2002 2002 2004

V V V Á V Á V V V V Á Á Á Á Á Á Á Á Á

tájszelekció tájszelekció véletlen magonc tájszelekció tájszelekció tájszelekció tájszelekció keresztezés tájszelekció tájszelekció tájszelekció tájszelekció, honosítás keresztezés keresztezés keresztezés keresztezés keresztezés keresztezés keresztezés, honosítás

MAGYARÁZAT: * Á = ÁRUFAJTA; V = VÁLASZTÉKBÕVÍTÕ FAJTA

FORRÁS: HARSÁNYI ÉS MÁDYNÉ, 2005

KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3) � 41


PRÓBATERMESZTÉSRE ENGEDÉLYEZETT KAJSZIFAJTÁK MAGYARORSZÁGON SORSZÁM1

5. táblázat

FAJTA2

SZÁRMAZÁS3

1

Bayoto (Flavorcot)

USA

2

H I. 5/50

Magyarország

3

Ceglédi napsugár (H II. 19/39)

Magyarország

4

Nyujtó Ferenc emléke (H II. 25/65)

Magyarország

5

Priboto (Zebra)

Franciaország

6

Roxana

Afganisztán

7

Szamarkandszkij rannij

Üzbegisztán

8

Toyaco (Tomcot)

USA

9

Toyesi (Goldstrike)

USA

10

Toyuda (Sweetcot)

USA FORRÁS: HARSÁNYI ÉS MÁDYNÉ, 2005

leg engedélyezett fajták jegyzékét szintén ez az intézet adja ki, és ez olyan fajtákat tartalmaz, amelyeket állami minõsítésre bejelentettek, és jelenleg vizsgálat alatt állnak. Jelenleg 10 ilyen fajta van (5. táblázat). Mindezeket a fajtákat a faiskolák korlátozás nélkül forgalmazhatják. Korábban az ezekben a jegyzékekben nem szereplõ fajták külön engedéllyel telepíthetõk voltak kipróbálás céljára legföljebb 10 ha-os területen. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a Szállítói Fajtajegyzék áll rendelkezésre. A forgalmazók által adott rövid fajtaleírásokat az OMMI a jegyzékben közzéteszi. A fajtahasználat átalakulását két adatsor alapján tudjuk elemezni. Az egyik azt mutatja, hogy milyen arányban szerepelnek a fajták a szaporításban, a másik pedig, ami néhány év eltolódással hasonló képet mutat, hogy milyen az arányuk az ültetvényekben (1. és 2. ábra). Az adatsorokból kitûnik, hogy a fajtaszerkezet jelentõsen átalakult az utóbbi évtizedekben. A Magyar kajszi fajtakörhöz tartozó fajták, fõként a ’Gönci magyar kajszi’ és a ’Magyar kajszi C. 235.’ hosszú idõ óta vezetõ szerepet töltenek be a termesztésben. Telepítésük csökkenõ tendenciája ellenére, % 50,9

60

42,9

50

1975

7,6 5 3 1

2,2

14,4

11,4

14,5

21

1985

4

7,3

6,4 8,5

10,4 2,4 1,6 1,3

6,5 6,8

0,1 0 0

4,7

7,9

10

0

33,5 24,9

20,1 14,7

20

29,7

30

35,3

40

1995

2002

Magyar kajszi klónok

Óriás kajszi klónok

Kései rózsbarack klónok Ceglédi bíborkajszi

Mandulakajszi

Bergeron

Pannónia

1. ÁBRA. Kajszifajták aránya a szaporításban (Forrás: OMMI)

egyéb

42 � KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3)


% 64,5

70

45,6

40

45,4

50

46,5

60

40

17

18

8

9,8

1971

Magyar kajszi klónok Mandulakajszi

3

2

2 0 0

2

2

1959

1 0 0

0

0,5 0 0

1

1

5

7

6,5

10

6,4

10,6

20

14,4

19,9

20,9

30

1981

Óriás kajszi klónok Bergeron

2001

Kései rózsbarack klónok Ceglédi bíborkajszi Pannónia egyéb

2. ÁBRA. Kajszifajták aránya az ültetvényekben (Forrás: KSH)

%

45

39

40 35 30

21,5

25 20

14,6 14

15 10 5

1,1

3,8

4

0,8

0,2

1

0 Korai

Középkorai

Középérésû

hazai

Középkései

Kései

honosított

3. ÁBRA. Hazai nemesítésû és honosított kajszifajták megoszlása a szaporításban éréscsoportok szerint (1997–2003 évek átlagai) (Forrás: OMMI)

KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3) � 43


ÉRÉSI IDÕ JÚNIUS

AJÁNLATI KATEGÓRIA

FAJTA

C


C

Harmat

B

Toyaco (Tomcot)

C

Toyuda (Sweetcot)

C

Bhart (Orange Red)

C

Korai zamatos

B

Toyesi (Goldstrike)

C

Goldrich

C

Ceglédi Piroska

A

Ceglédi óriás

B

Ceglédi napsugár *

C

Harcot

A

Ceglédi bíborkajszi

B

Gönci magyar kajszi

A

Magyar kajszi C.235

A

Pannónia

A

Hargrand

C

Harogem

C

Bayoto (Flavorcot)

C

Ceglédi arany

A

Mandulakajszi

A

Ceglédi kedves

B

Bergeron

A

Nyujtó Ferenc emléke **

C

Callatis

B

Comandor

B

Olimp

B

Sirena

B

AUGUSZTUS

DEKÁD 1

Aurora

JÚLIUS

2

3

1

2

3

1

MEGJEGYZÉS: A – FÕ ÁRUFAJTA, B – KIEGÉSZÍTÕ FAJTA, C – KIPRÓBÁLÁSRA AJÁNLOTT FAJTA, * – NEMESÍTÕI KÓDJA: H II 19/39, ** – NEMESÍTÕI KÓDJA: H II 25/65

4. ÁBRA. Telepítésre javasolt kajszifajták átlagos érési ideje Magyarországon

2

3

44 � KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3)


ÚJ ÁRUÜLTETVÉNYEKBE TELEPÍTÉSRE JAVASOLT KAJSZIFAJTÁK GYÜMÖLCSTULAJDONSÁGAI FAJTA1

AJÁNLATI KATEGÓRIA2

6. táblázat

GYÜMÖLCS FELHASZNÁLÁS6 MÉRETE3

ALAKJA4

ÍZE5

Aurora

C

kicsi

megnyúlt

jó

friss


C

kicsi

megnyúlt

közepes

friss

Harmat

B

kicsi

tojásdad

közepes

friss

Toyaco (Tomcot)

C

közepes

megnyúlt

jó

friss

Toyuda (Sweetcot)

C

közepes

megnyúlt

jó

friss

Bhart (Orange Red)

C

nagy

megnyúlt

jó

friss

Korai zamatos

B

közepes

szögletes

közepes

friss

Toyesi (Goldstrike)

C

közepes

megnyúlt

jó

friss

Goldrich

C

nagy

megnyúlt

közepes

friss

Ceglédi Piroska

A

közepes

gömb

jó

friss

Ceglédi óriás

B

igen nagy

megnyúlt

jó

friss

Ceglédi napsugár

C

nagy

megnyúlt

jó

friss

Harcot

A

közepes

tojásdad

jó

friss


B

közepes

megnyúlt

kiváló

minden célra


A

közepes

gömb

kiváló

minden célra

Magyar kajszi C.235

A

közepes

gömb

kiváló

minden célra

Pannónia

A

közepes

gömb

jó

minden célra

Hargrand

C

nagy

gömb

jó

minden célra

Harogem

C

kicsi

megnyúlt

jó

friss

Bayoto (Flavorcot)

C

közepes

megnyúlt

jó

friss

Ceglédi arany

A

nagy

gömb

kiváló

minden célra

Mandulakajszi

A

nagy

igen megnyúlt

jó

friss, dzsem

Ceglédi kedves

B

közepes

megnyúlt

jó

minden célra

Bergeron

A

közepes

megnyúlt

jó

minden célra

Nyujtó Ferenc emléke

C

közepes

megnyúlt

kiváló

friss, befõtt

Callatis

B

közepes

megnyúlt

jó

minden célra

Comandor

B

közepes

megnyúlt

jó

minden célra

Olimp

B

nagy

megnyúlt

jó

friss

Sirena

B

közepes

megnyúlt

jó

minden célra

MEGJEGYZÉS: A – FÕ ÁRUFAJTA, B – KIEGÉSZÍTÕ FAJTA, C – KIPRÓBÁLÁSRA AJÁNLOTT FAJTA

KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3) � 45


kiváló tulajdonságaik miatt, a jelenlegi 40% körüli arányuk valószínûleg továbbra is megmarad. Napjainkban az ültetvényekben és a szaporításban is a második helyen szerepelnek az Óriás kajszik, elsõsorban a ’Ceglédi óriás’. Ez a friss fogyasztásban az óriás gyümölcsû kajszik iránti tartós keresletet mutatja. A korábban bevezetett magyar fajták közül a ’Mandulakajszi’, és a ’Ceglédi bíborkajszi’ játszik még említésre méltó szerepet a termesztésben. Meg kell jegyezni, hogy a ’Ceglédi óriás’-t és a ’Ceglédi bíborkajszi’-t fagyérzékenységük miatt csak a legkevésbé fagyveszélyes termõhelyekre szabad telepíteni. A hazánkban nemesített újabb fajták közül jelenleg a ’Pannónia’ a legkeresettebb, de a Cegléden és Budapesten nemesített új fajtákat is egyre nagyobb mennyiségben szaporítják és telepítik. Szaporítási arányuk egyenként még nem éri el a 3%-ot, az 1. ábrán az egyéb fajták között szerepelnek. A külföldi fajták közül a legsikeresebb a ’Bergeron’. Sikerét elsõsorban jó fagytûrõ képességének köszönheti, emellett tetszetõs, jól szállítható, és késõi érése miatt alkalmas a szüreti szezon meghosszabbítására. Földrajzi helyzetünk miatt versenyképességünket a nemzetközi piacon elsõsorban a késõi érésû fajtákkal növelhetjük. A késõi Rózsakajszik vírusérzékenységük miatt szinte teljesen kiszorultak a termesztésbõl, és így nagy hiány keletkezett a szüreti szezon végén, augusztusban érõ, jó minõségû fajtákból. Ezt a hiányt a magyar nemesítõk idáig nem tudták pótolni. A külföldön nemesített fajták közül a ’Bergeron’-on kívül egyes román kajszik is alkalmasak a szüreti ÚJ ÁRUÜLTETVÉNYEKBE TELEPÍTÉSRE JAVASOLT KAJSZIFAJTÁK TERMÉSKÉPZÉSI ÉS NÖVEKEDÉSI JELLEMZÕI 7. táblázat FAJTA1

Aurora Szamarkandszkij rannij

VIRÁGZÁSI IDÕ2

ÖNTERMÉKENYÜLÉS3

TERMÕKÉPESSÉG4

FAMÉRET5

FAALAK6

korai

ÖM

jó

közepes

szétnyíló

közepes

ÖM

jó

közepes

szétnyíló

Harmat

korai

ÖM

jó

nagy

feltörõ

Toyaco (Tomcot)

korai

RÖT

jó

közepes

szétnyíló

Toyuda (Sweetcot)

közepes

ÖT

jó

közepes

szétnyíló

Bhart (Orange Red)

korai

ÖM

jó

nagy

szétnyíló

Korai zamatos

korai

ÖM

jó

nagy

feltörõ

Toyesi (Goldstrike)

korai

ÖM

jó

nagy

feltörõ

Goldrich

korai

ÖM

közepes

nagy

szétnyíló

Ceglédi Piroska

közepes

ÖM

jó

kicsi

lehajló

Ceglédi óriás

korai

ÖM

közepes

közepes

szétnyíló

Ceglédi napsugár

korai

ÖM

közepes

közepes

feltörõ

Harcot

korai

ÖM

jó

közepes

szétnyíló


közepes

ÖT

közepes

nagy

szétnyíló


közepes

ÖT

kiváló

közepes

szétnyíló

Magyar kajszi C.235

közepes

ÖT

jó

közepes

szétnyíló

Pannónia

közepes

ÖT

jó

kicsi

lehajló

Hargrand

közepes

ÖM

jó

közepes

szétnyíló

Harogem

közepes

ÖM

jó

közepes

szétnyíló

Bayoto (Flavorcot)

közepes

ÖT

kiváló

közepes

szétnyíló

Ceglédi arany

késõi

ÖT

kiváló

nagy

feltörõ

Mandulakajszi

késõi

RÖT

jó

közepes

feltörõ

Ceglédi kedves

közepes

ÖT

kiváló

közepes

lehajló

Bergeron

késõi

ÖT

kiváló

közepes

feltörõ


késõi

ÖT

jó

közepes

szétnyíló

Callatis

késõi

ÖT

jó

közepes

szétnyíló

Comandor

késõi

RÖT

jó

közepes

szétnyíló

Olimp

késõi

RÖT

jó

nagy

szétnyíló

Sirena

késõi

RÖT

közepes

közepes

szétnyíló

MAGYARÁZAT:ÖM = ÖNMEDDÕ, RÖT = RÉSZBEN ÖNTERMÉKENYÜLÕ, ÖT = ÖNTERMÉKENYÜLÕ

46 � KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3)


ÚJ ÁRUÜLTETVÉNYEKBE TELEPÍTÉSRE JAVASOLT KAJSZIFAJTÁK ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE*

8. táblázat

FAGY2

VÍRUSOS BETEGSÉG3

ÁGELHALÁS, GUTAÜTÉS4

GOMBÁS BETEGSÉGE K5

MEGJEGYZÉS6

Aurora

–

–

–

–

kevés hazai tapasztalat


3

4

4

3

Harmat

2

4

3

3

Toyaco (Tomcot)

3

–

–

–

Toyuda (Sweetcot)

–

–

–

–

Bhart (Orange Red)

2

4

3

3

Korai zamatos

3

3

3

3

Toyesi (Goldstrike)

–

–

–

2

3

–

–

FAJTA1

Goldrich Ceglédi Piroska

3

3

3

3

moníliára érzékeny

Ceglédi óriás

2

3

2

2

csak kiváló termõhelyre

Ceglédi napsugár

3

3

–

–

Harcot

4

5

3

3


1

4

1

3


4

3

3

4

Magyar kajszi C.235

3

3

3

4

Pannónia

4

2

3

3

Hargrand

3

4

3

–

Harogem

4

4

3

3

Bayoto (Flavorcot)

4

–

–

–

Ceglédi arany

4

4

4

3

Mandulakajszi

3

2

2

2

Ceglédi kedves

3

3

3

4

Bergeron

5

2

3

3


3

2

3

3

Callatis

4

4

3

3

Comandor

4

4

3

3

Olimp

3

3

3

3

Sirena

4

3

3

3

csak kiváló termõhelyre

gnomóniára érzékeny

MEGJEGYZÉS: 1 A LEGKEVÉSBÉ ELLENÁLLÓ, 5 A LEGINKÁBB ELLENÁLLÓ, – KEVÉS MAGYARORSZÁGI ADAT

idõszak meghosszabbítására. Az utóbbi évek faiskolai szaporítási adatait a fajták érési ideje szerint csoportosítva mutatja a 3. ábra. Legnagyobb arányban a fõszezonban érõ fajtákat szaporítják. A kései fajták aránya közelít a 20%-hoz, és ebbõl 14% a honosított fajták aránya. A fajtajegyzékeket az igényekkel összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy sok új, keresett fajta van, amelyek nem szerepelnek egyik jegyzékben sem. A fajtalisták bõvítése megkezdõdött. Elõrelépést jelent az új magyar nemesítésû fajták bekerülése, valamint a külföldiek közül a ’Bergeron’ és a ’Harcot’ felvétele a fõ árufajták közé, de szükséges a további kiegészítés. A szakirodalmi adatok és saját vizsgálati eredményeink alapján a 4. ábrán, illetve a 6.-8. táblázatokban szereplõ fajtákat ajánljuk telepítésre az újonnan létesülõ ültetvényekbe. A 3. ábrán a fajták egymáshoz viszonyított átlagos érési ideje is látható. Az ajánlott fajtákat 3 csoportra osztottuk. Fõ árufajtaként (4. ábra, 6. táblázat) 6 magyar és 2 külföldi kajszit ajánlunk („A” jelûek). A választékbõvítõként, illetve pollenadóként telepítésre javasolt fajták között 5 magyar és 4 külföldi szerepel („B” jelûek). Kipróbálásra ajánlunk ezen kívül 10 külföldi és 2 magyar fajtát („C” jelûek). Fajtalistánk az ország kajszitermesztésre alkalmas termõhelyeire együttesen szól, a megjegyzésben utalva az


KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3) � 47

egyes fajták speciális igényeire. A termõhelyi adaptációt meghatározó egyik legfontosabb tényezõ a fagyállóság. Ennek vizsgálatában jelentõs elõrelépés történt az elmúlt évtizedben, amely alapján tudunk fajtaajánlásokat készíteni a fagyveszélyesebb és kevésbé fagyveszélyes helyekre. A termõhelyi alkalmasságot azonban számos egyéb tényezõ is befolyásolja, ami csak a helyszínen derül ki. A termõhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásban nagy szerepe van az alanynak is, amit az eddigieknél sokkal részletesebben meg kell vizsgálni. Egy-egy fajta nagyobb arányú telepítése elõtt tehát feltétlenül több éves vizsgálatokkal kell meggyõzõdni az adott termõhelyen való alkalmasságáról.

� APRICOT VARIETIES IN HUNGARY SZALAY, L.1, MÁDY, R.2, NAGY, Á.2 1 Corvinus University of Budapest, Faculty of Horticultural Sciences, Department of Fruit Science, Budapest 2 National Institute for Agricultural Quality Control, Budapest

� SUMMARY Apricot has significant importance in Hungarian fruit production. Modernization of the sortiment of available varieties is one of the key points of innovation. Many excellent apricot varieties has been developed in the Carpatian Basin for centuries. Some of them are still present in the Hungarian production. There is, however an increasing demand for new and modern commercial varieties. The official list of varieties needs revision and supplement. Nowadays already exist some new varieties bred by Hungarian institutes, but these varieties do not solve every problematic aspects of production. For example there are no special varieties for different processing, and late ripening commercial varieties accepted by the producers end/or consumers are also demanded. Foreign cultivars could solve these problems, if they were suitable for Hungarian production areas. Therefore it is important to observe the characteristic features of foreign cultivars as accurately as possible before planting.

� TABLES AND FIGURES TABLE 1. Apricot varieties recommended for commercial orchards in early pomological publications 1: Date, 2: Author, 3: Varieties, 4: No. of subscribed varieties, 5: References TABLE 2. Characteristic features of the main apricot variety groups in the Carpathian Basin (1857–1959) 1: Variety groups, 2: Positive traits, 3: Negative traits, 4: Note TABLE 3. Apricot varieties for commercial orchards in new pomological publications (1979–2003) 1: Date, 2: Authors, 3: No. of commercial varieties, 4: Hungarian, 5: Foreign, 6: No. of described varieties, 7: Summarised, 8: References TABLE 4. Apricot varieties registered in Hungary, in order of the year of certification 1: No, 2: Variety, 3: Year of registration, 4: Classification Á = commercial variety V = supplementary variety, 5: Breeding method TABLE 5. Apricot varieties with temporary certification in Hungary 1: No, 2: Variety, 3: Origin TABLE 6. Fruit quality of apricot varieties recommended to new orchards 1: Variety 2: Chategory of recommendation, 3: Fruit size, 4: Fruit shape, 5: Fruit taste, 6: End-use, A = main commercial variety , B = supplementary variety, C = variety for try TABLE 7. Vegetative and generative features of apricot varieties recommended to new orchards 1: Variety, 2: Blooming, 3: Self fertility, 4: Yield, 5: Tree size, 6: Tree shape ÖM = self sterile, RÖT = partly self fertile, ÖT = self fertile TABLE 8. Resistance of apricot varieties recommended to new orchards 1: Variety, 2: Frost, 3: Viruses, 4: Apoplexy, 5: Fungi, 6: Note 1 = non resistant, 5 = resistant, – = no enough data FIG 1. Ratio of varieties in propagation FIG 2. Ratio of varieties in production

48 � KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3)


FIG 3. Distribution of the Hungarian and foreign varieties in propagation based on the ripening groups (Averages of 1997–2003) FIG 4. Ripening time of recommended apricot varieties A = main commercial variety, B = supplementary variety, C = variety for try

� IRODALOM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Besztercei Szószedet 1395 BRÓZIK S., KÁLLAY T.-NÉ. (2000): Csonthéjas gyümölcsfajták. Mezõgazda Kiadó,. Budapest. ENTZ F. (1858):. Kertészeti füzetek. XII. füzet. Herz János Kiadója és Nyomdája, Pest G. TÓTH M. (1997): Gyümölcsészet. Primom Kiadó, Nyíregyháza G. TÓTH M. (2001): Gyümölcsészet. (második, bõvített kiadás) Primom Kiadó, Nyíregyháza HARSÁNYI J. (1981): Fontosabb kajszifajtáink. In: NYUJTÓ F., SURÁNYI D. Kajszi. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest 83–109. HARSÁNYI J., MÁDY R.-NÉ. (2005): Szõlõ és Gyümölcsfajták. Nemzeti fajtajegyzék. Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet, Budapest KÁLLAY T.-NÉ. (2000): Kajszi. In: BRÓZIK S., KÁLLAY T.-NÉ (szerk.): Csonthéjas gyümölcsfajták. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 127–158. KEREK M.M., NYUJTÓ F. (1998): Kajszibarack. In: SOLTÉSZ M. (szerk.): Gyümölcsfajta ismeret- és használat. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 234–257. LIPPAY J. (1667): Posoni kert. Cosmerovius Máthé, Bécs MÁDY R., SZALAY L. (2003): Kajszifajták. In: PÉNZES B., SZALAY L.: Kajszi. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 85–126. NYUJTÓ F., SURÁNYI D. (1981): Kajszibarack. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest NYUJTÓ F., TOMCSÁNYI P. (1959): A kajszibarack és termesztése. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest PEDRYC A. (1993): Kajszibarack nemesítési alapanyagainak variabilitása a virágzási idõ tekintetében. Kertgazdaság, 25(1):47–59. PEDRYC A. (2003): A kajszi nemesítése. In: PÉNZES B., SZALAY L.: Kajszi. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 53–84. PEDRYC A., KEREK M.M. (1999): New apricot varieties in Hungary. Obstbau und Früchteverwertung. 49:230–233. PEDRYC A., MAJOR A., JAHNKE G. (1996): Comparison of the starch- and polyacrylamide-gel electrophoresis in the evaluation of isoenzyme polymorphism in apricot. Acta Hort. 484:373–376. PEDRYC A., SZABÓ Z. (1995): Extension of ripening season of apricot due to breeding and foreign cultivar introduction in Hungary. Acta Hort. 384:141–146. PEDRYC A., ZANA J. (1995): Characterising apricot fruit colour from breeding aspects. Horticultural Science. 27(3-4):55–63. PÉNZES B., SZALAY L. (2003): Kajszi. Mezõgazda Kiadó, Budapest RAMERO, C., MUNOZ, G., PEDRYC, A., BADENES, M. (2003) Genetic diversity of different apricot geographical groups determined by SSR markers. Genome. 46(2):244–252. SOLTÉSZ M. (1998): Gyümölcsfajta ismeret és használat. Mezõgazda Kiadó, Budapest SURÁNYI D., ERDÕS Z.(2000): La coltivazione dell’ albicocco in Ungheria. Rivista di Frutticoltura e di Ortofloricoltura. 62(4):59–63. SZABÓ Z. (1997a): Kajszi. In: G. TÓTH M. (szerk.): Gyümölcsészet. Primom Kiadó, Nyíregyháza. 195–210. SZABÓ Z. (1997b): Kajszi. In: SOLTÉSZ M. (szerk.): Integrált gyümölcstermesztés. Mezõgazda Kiadó,. Budapest. 587–599. SZABÓ Z. (2002): Csonthéjas gyümölcsûek termésbiztonságának egyes tényezõi. MTA Doktori értekezés. (kézirat) SZABÓ Z., NYÉKI J. (1988): Kajszi-, cseresznye- és meggyfajták fagykárosodása. Gyümölcs-Inform 10(1):15–19. SZABÓ Z., NYÉKI J. (1991a) Csonthéjas gyümölcsfajok fagykárosodása. Kergazdaság 23(2):9–19. SZABÓ Z., NYÉKI J. (1991b): Blossoming, fertilization and associated placing of apricot varieties. Acta Hort. 293:295–302. SZABÓ Z., SOLTÉSZ M., BUBÁN T., NYÉKI J. (1995): Low winter temperature injury to apricot flower buds in Hungary. Acta Hort. 384:273–276. SZABÓ Z., SZALAY L. (2001): Kajszi. In: G. TÓTH M. (szerk.): Gyümölcsészet. 2. kiadás. Primom Kiadó, Nyíregyháza 198–212. SZALAY L. (2001): Kajszi- és õszibarackfajták fagy- és téltûrése. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest. SZALAY L., PAPP J., PEDRYC A. (2000): A kajszibarack (Prunus armeniaca L.) mikrosporogenézise. Botanikai Közlemények. 86–87(1–2):151–156. SZALAY L., PAPP J., SZABÓ Z. (2000): Variability in the blooming time of apricot varieties in Hungary. Acta Hort. 583:139–141. SZALAY L., PAPP J., SZABÓ Z., NYÉKI J. (2000): Floral bud development, blooming time and fertility relations of some Rumanian apricot varieties in Hungary. International Journal of Horticultural Science. 6(3):41–43. SZALAY L., PEDRYC A., PAPP J. (2002): Kajszifajták virágrügyeinek fagyállósága a téli nyugalmi idõszakban. Kertgazdaság. 34(4):10–17. SZALAY L., PEDRYC A., SZABÓ Z. (1997): Magyar nemesítésû kajszibarack fajták virágrügyeinek nyugalmi állapota és fagytûrése. Új Kertgazdaság 3(3):32–39. SZALAY L., PEDRYC A., SZABÓ Z. (1998): Kajszifajták fagytûrése. Kertészet és Szõlészet. 47(7):18–19. SZALAY L., PEDRYC A., SZABÓ Z. (1999): Dormancy and cold hardiness of flower buds of some Hungarian apricot varieties. Acta Hort. 488:315–319. SZALAY L., SZABÓ Z. (1999): Blooming time of some apricot varieties of different origin in Hungary. International Journal of Horticultural Science. 5(1–2):16–20. SZÕTS S. (1941): Kajszibarack termesztés. A Magyar Gyümölcs kiadása TOMCSÁNYI P. (1959): Termesztett kajszibarackfajtáink In: NYUJTÓ F., TOMCSÁNYI P. A kajszibarack és termesztése. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest. 66–81. Törvényhozási jelentés. 1896. A Földmûvelési Magyar Királyi Miniszternek 1894 és 1895 évi mûködésérõl a törvényhozás elé terjesztett jelentése. Nagybani termesztésre ajánlott gyümölcsfajták megyénként. Budapest.

36 KERTGAZDASÁG (3) GYÜMÖLCSTERMESZTÉS KAJSZI FAJTAHASZNÁLAT MAGYARORSZÁGON

Recommend Documents