Tengernek Csillaga
1999. máj.-jún.
keresztény folyóirat
Ára: 120,- Ft
Szeged-Alsóváros – kegykép
IV/ 3. szám
Legyen meg a Te akaratod!
Spirituális támogatók: fr. Barsi Balázs OFM., Gyulai Oszkár, P. Jáki Teodóz Sándor OSB., Katona István, Regõczi István és Török József. Teológiailag lektorálta: fr. Barsi Balázs OFM.
Tartalomjegyzék Mi Atyánk, ki a mennyekben lakozol, szent legyen itt a Földön a Te akaratod, miképpen a boldogságos mennyben a Te szereteted éltet mindeneket! Adj erõt Jézussal együtt mondanunk, a Tied legyen az elsõ, ne a mi akaratunk! Éva anyánk vétke, hogy átokkal ne sújtsa a nemzedékek sorát, jelet tettél az égre, ó irgalmas Atyánk! Ím eljön a Szûz, ki felkel mint hajnal, a homályban tündököl mint fényes hajnalcsillag. Ó dicsõült szép Szûz, az Atya remekmûve, kiben elõvételezett volt a megváltás kegyelme, ékességed a Nap, és szebb vagy a Holdnál, a te igened illatos imádság, az Atya szent akarata a csillagkoronád!
Gyulai Oszkár: Anyák napjára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 Pio atya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 II. János Pál: Szûz Mária lelki anyaságának fényében . . . . . . . . . . . . . . . . .5 Szûz Mária édes Szívéhez való imádság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 Pünkösdi reménység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Charles de Foucauld: Atyám! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Mária kegyhelyek Szeged-Alsóváros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A Guadalupei Szent Szûz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 II. János Pál: Az élethez való jog. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Török József: Szûz Mária és a papi hivatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Lisieux-i Szent Teréz imája a papokért. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A Szûzanya különleges anyai áldása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A rózsafüzér. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
A Szerkesztõség címe: 1539 Budapest, Postafiók 638. A lappal kapcsolatos bármilyen észrevétellel, javaslattal forduljon a lap szerkesztõségéhez! Felelõs szerkesztõ: Jánossy Gábor Készült a Co-Print Kft. nyomdában felelõs vezetõ: G. Diviaczky Klára A hátsó borítón: A Guadalupei Szent Szûz kegyképe
A Tengernek Csillaga folyóirat megrendelhetõ a Stella Maris Alapítvány postafiók címén, megvásárolható templomokban vagy a Ferenciek terén. Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Kiadja a Stella Maris Alapítvány A Stella Maris Alapítvány bankszámlaszáma: MHB Rt. 10200885-32621031-00000000 ISSN szám: 1416-8243
Anyák napjára Gyulai Oszkár
Május van. A fák-bokrok virágot bontottak. Esténként akácillat leng az Epreskert körül és beárad a nyitott ablakokon át. Az élet gyõzelme ez a halál felett. Ebben a csodás évszakban ünnepli az Egyház az édesanyákat, akik vállalják Istentõl kapott hivatásukat és igent mondanak az életre. Ebben a hónapban ünnepli az Egyház az édesanyák Édesanyját, mindnyájunk Édesanyját, aki áldottabb minden asszonynál, mert áldott az õ méhének gyümölcse… A mai napon szeretnék letépni minden orgonát és mindet odatenni az Istenszülõ lába elé! Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldottabb vagy te minden asszonynál, és áldott a te méhednek gyümölcse! Áldott minden gyermeket váró édesanya, mert minden élet Isten ajándéka és áldása. Köszöntsük mennyei Édesanyánkat, mutassuk be gyermeki szeretetünket és ragaszkodásunkat és lélekben csókoljuk meg áldó és oltalmazó kezét! Mert szükségünk van édesanyára! Szükségünk van édesanyára, hogy tanítson. A kisgyermek elsõ tanítója az édesanya. Aki édesanyja ölében nem tanul meg imádkozni, abból nehezen lesz imádkozó ember. Az édesanya mondja el neki, hogy van mennyei Atya, van mennyei Édesanya, és nekünk Hozzájuk kell ragaszkodnunk, az Õ szeretetközösségükben kell élnünk. A Szûzanya a kezünkbe adja a rózsafüzért, az õ legkedveltebb imádságát és azt mondja, imádkozzátok mindig újra a rózsafüzért, mert ez az a lánc, amely megkötözi a Sátánt és megújítja az életet. Nemrég Lourdesben jártunk egy zarándokcsoporttal. Ott a hegyoldalban, a Cité du Saint Pierre-ben, a francia karitász városban az egyik pavilon Ozanamról van elnevezve, a franciák modern szentjérõl, akit a Szentatya az utóbbi években avatott boldoggá. Ozanam egyetemista korában hitkételyektõl szenvedett, de amikor betért egy párizsi templomba és ott meglátta Ampère-t, a nagy tudóst, amint kezében a rózsafüzérrel elmerülten imádkozik, minden hitkételye egyszerre megszûnt. 1
Ne szégyelljük a rózsafüzért! A rózsafüzér a Szûzanya imádsága. Legyen ott az édesanyák, a nagymamák kezében és legyen ott minden családi otthonban! Majd ha az emberek látják, hogy mi milyen bizalommal, milyen hittel imádkozzuk, mi is kegyelemközvetítõk leszünk az õ számukra. És mennyire szükségünk van édesanyára, hogy megtanítson igazán szeretni! A mai kor, a mai társadalom, a mai család legszörnyûbb betegsége a szeretetlenség, a közömbösség. Ezért üresedtek ki az emberi közösségek, a családok, az emberi lelkek. Talán azért van ez így, mert sokan hátat fordítottak Istennek, aki maga a Szeretet. Õ minden élet és szeretet Forrása. A Szûzanya vissza akar vezetni bennünket Jézushoz, minden kegyelem, minden áldás, erõ és élet Forrásához. Aggódó szeretettel kéri, tartsatok bûnbánatot, térjetek meg és imádkozzátok a rózsafüzért! A mi irgalmas mennyei Atyánk haza várja tékozló gyermekeit, mindent meg akar tenni azért, hogy megbocsáthasson. Egyet azonban még Õ sem tehet meg, nem bocsáthat meg annak az embernek, aki nem akar bûnbánatot tartani. Mert a megsértett erkölcsi rendet csak az ember bûnbánata teheti jóvá. A Szûzanya újra meg újra meg akar tanítani bennünket az igazi, egymást szolgáló, egymásért élõ szeretetre, mert minden ellenkezõ vélekedés ellenére, a szeretetet igenis tanítani kell! A szeretetnek kellene a legfontosabb tantárgynak lennie a családban, az iskolában, mert az emberi szív az áteredõ bûn folytán önzésre hajlik. Ezért nagyon fontos, hogy fiatalkorban, sõt gyerekkorban megtanuljuk, hogy nem lehet, és nem elég csak önmagunknak élni! Ha méltók akarunk lenni az ember névre, a keresztény névre, akkor szolgáló szeretetben, másokért kell élnünk. Csak a szeretet teheti számunkra értelmessé, boldoggá az életet. Igen, szükségünk van édesanyára, aki szeret bennünket. Csodálatos dolgokat írnak a költõk az édesanyai szeretetrõl, de sajnos, kevés az igazi, jó édesanya, és ezért kevés az igazi szeretetben élõ család. Ismerek egy fiatal lányt, akinek egyszer valami elintézni való dolga volt egy árvaházban. Amikor belépett a gyerekekhez, az egyik kicsi mindjárt odasietett hozzá és átölelte a lábát. Bizalommal fölnézett rá és megkérdezte: „Ugye, te vagy az én anyukám?” 2
Mert szükségünk van édesanyára, hogy szeressen bennünket! Milyen jó annak az embernek, aki a Szûzanyában ilyen Édesanyát talál, akivel megoszthatja minden gondját-baját, akihez odamehet örömében-bánatában, akire rábízhatja életét! És mily szükségünk van édesanyára, hogy oltalmazzon! Egy kisgyerek édesanyja kezét fogva sétált a körúton. Nézegette a csillogó kirakatokat, idõnként kiszakította kezét anyja kezébõl, de amikor látta, hogy édesanyja már továbbhaladt, akkor otthagyta a kirakatokat, rohant vissza hozzá, újra megfogta a kezét, mert csak úgy érezte magát biztonságban. Fogjuk meg mi is az égi Édesanya kezét mindennap újra, hiszen Szûz Mária gyermekei vagyunk! Azzá lettünk ott, Jézus keresztje alatt, amikor a Megváltó az Õ Édesanyjának gondoskodó szeretetére bízott bennünket. Fiú, íme a te Anyád! Asszony, íme a te fiad! A haldokló Krisztus végrendelete tett minket Szûz Mária gyermekeivé. És milyen jó annak az embernek, aki a mennyei Édesanya kezét fogva járja végig az élet útját! Milyen erõt, biztonságot, milyen belsõ békét és harmóniát adhat az ember számára, ha ilyen bizalommal rábízza sorsát, minden gondját-baját a mennyei Édesanya kezére!
Pio atya 1999. május 2-tól kezdve hivatalosan is a boldogok soraiban tisztelhetjük Forgione Ferencet, azaz Pietrelcinai Pio atyát. A Szenttéavatási Kongregáció az okmányok alapján minden esetben megvizsgálja, hogy a szentté avatandó hõsies szinten gyakorolta-e a hit, a remény és a szeretet erényeit, majd egy égi jelre vár, egy csodára, mely a jelen eljárás folyamán egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulásban következett be, amit Pio atya közbenjárásának tulajdonítanak. Pio atyát, a kapucinus szerzetest, Krisztus Szent Sebeinek hordozóját szinte az egész világon ismerik. Pio atya lelki életének két fõ oszlopa a szeretet és a szenvedés volt, õ a szeretetnek és a szenvedésnek az áldozata. Felebarátaiban is nagyon tisztelte a szenvedést, irántuk való szeretete hívta életre San Giovanni Rotondóban a „szenvedések könnyítésének házát”, a nagy kórházat. Ennek a klinikának az a célja, hogy „a testet ápolván megérintse a lelket”. 3
Pio atyának nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is sokat kellett szenvednie. „Arról van szó – írja –, hogy ez a becstelen »istentagadó« (a gonosz lélek) ki akarja szakítani szívembõl azt, ami a legszentebb számomra, a hitet. Egész nap támad, és még az éj óráiban is keseríti álmomat.” Egyedül az imádságban lelt vigasztalást: „Mihelyt imádkozni kezdek, szívemet eltölti az élõ szeretet lángja… A lélek örömét leli benne, eltelik vele és még jobban kívánja.” Az imádság szeretete késztette Pio atyát arra, hogy 1940-ben megalapítsa az imacsoportokat, amelyek taglétszáma ma több millióra becsülhetõ. Céljuk, hogy Pio atya tanítása nyomán megszentelõdjenek, ebben másokat is segítsenek, hogy képesek legyenek a szeretet útján egyesülni Istennel. Lelki gyermekeit Pio atya szüntelenül a keresztény erények gyakorlására buzdította. „Az isteni segítség igénybevételével mindig arra törekedjen (a lélek), hogy szilárd legyen az alázat és a szeretet erényeiben, mert ezek a nagy épület tartó gerendái és a többi erény is ezekre épül… Ezek az »anyaerények«.” Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki „kerülje mások megítélését, kivéve, ha azt megköveteli kötelessége”. Kiemeli, hogy az erényes élet nemcsak az embertõl függ, Isten kegyelmét kell kérni hozzá. A saját erõnkbe vetett túlzott bizalmat a hiúságnak, a kérkedésnek tulajdonítja. „Ettõl a hibától azért is érdemes óvakodni, mert nincs ellentétes erény, amellyel le lehetne gyõzni. A haragot földre teperhetjük a szelídséggel, a gõgöt az alázattal és így tovább. Csak a kérkedésnek nincs ellentétes erénye, mellyel le lehetne gyõzni. A kérkedés belopakodik a szent tettekbe, még magába az alázatba is, ha nem vesszük észre idõben. A szentek az életszentség szújának nevezik. Ezért irányítsák egész tevékenységüket mindenkor Isten nagyobb dicsõségére, ahogy az apostol mondja: Akár esztek, akár isztok, tegyetek mindent egyedül Isten dicsõségére!” (Harmath K.: Pietrelcinai Pio atya)
* * *
„Valóban megdöbbentô misztérium, melyet nem lehet eleget szemlélni, hogy sok ember üdvössége függ Jézus Krisztus titokzatos Teste tagjainak imáitól és önkéntes elégtételétôl, amit értük vállalnak, valamint a pásztorok és hívôk, különösen a családapák és anyák munkálkodásától, amit az isteni Megváltónak szentelnek.” (XII. Piusz: Mystici Corporis enc.) 4
Szûz Mária lelki anyaságának fényében
II. János Pál pápa beszéde Fatimában 1982. május 13-án (részletek) Az anyaság a gyermek életérõl való gondoskodást jelenti. Szûz Mária mint minden ember Édesanyja, gondját viseli minden embernek. Az édesanya gondja kiterjed az egész emberre. Szûz Mária anyasága isteni Fiáról, Jézusról való anyai gondoskodásával kezdõdik. Krisztusban fogadta el a kereszt alatt Jánost és így fogadott el minden embert és az egész embert. Amióta Jézus a kereszten így szólt Jánoshoz: „Íme a te anyád!”, és attól a naptól fogva, hogy „a tanítvány a házába fogadta õt”, Szûz Mária lelki anyaságának titka határtalan mértékben kibontakozott a történelemben. Szûz Mária a Szentlélekben mindenkit különös gonddal vesz körül. A Szentlélekrõl valljuk a Hiszekegyben hogy az „életet adja”. Az élet teljességét adja, mely az örök életre visz. Szûz Mária lelki anyasága ezért a Szentlélek erejében, annak erejében való részesedés, aki az „életet adja”. Ez az anyaság egyúttal alázatos szolgálat is, hiszen õ mondja magáról: „Az Úr szolgálóleánya vagyok” (Lk 1,38). Próbáljuk Szûz Mária lelki anyaságának fényében megérteni azt a rendkívüli üzenetet, mely Fatimában hangzott el! Az Egyház mindig azt tanította, ma is azt hirdeti, hogy a kinyilatkoztatás beteljesedett Jézus Krisztusban és „nem várható újabb nyilvános kinyilatkoztatás Jézus Krisztus dicsõséges második eljövetele elõtt.” (II. Vatikáni zsinat, Dogmatikai konstitúció: Az isteni kinyilatkoztatásról Nr. 4.) Ezért értékeli és ítéli meg az Egyház annak alapján a magán kinyilatkoztatást, hogy egyezik-e az egyetlen kinyilatkoztatással. Ha az Egyház elfogadta Fatima üzenetét, azt mindenekelõtt azért tette, mert olyan igazságot és felszólítást tartalmaz, ami tartalmi lényegében megfelel az Evangélium igazságainak és felszólításainak. „Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jó hírében” (Mk 1,15)! Ezek a Messiás elsõ szavai, melyeket az emberiséghez intéz. A fatimai üzenet lényeges magva megtérésre és bûnbánatra való felszólítás, miként az Evangéliumé. Ez a felszólítás a huszadik század elején hangzott el, és ezért kifejezetten ehhez az évszázadhoz szól. Az üzenet magasságos Asszonya rendkívüli hangsúllyal olvassa az idõk jeleit, a mi idõnk jeleit. 5
A bûnbánatra való felszólítás anyaian gyengéd, ugyanakkor erõs és határozott is. A szeretet, mely „az igazságnak örvend” (vö. 1Kor 13,6), tudja miképpen legyen egyszerre világos és határozott. A bûnbánatra való felszólítás, mint mindig, az imára való felszólításhoz kapcsolódik. Sok évszázad hagyományával azonosan a fatimai üzenet Asszonya a rózsafüzérre mutat, amelyet joggal nevezhetünk „Szûz Mária imádságának”: ez az az imádság, melyen keresztül különösképpen úgy érzi, hogy összeköt minket. Õ maga imádkozik velünk. Ez az imádság felöleli az Egyház, a Szentszék és az egész világ problémáját. Továbbá a bûnösökre emlékeztet, akiknek meg kell térniük, hogy megmeneküljenek, és emlékeztet a tisztítóhelyen szenvedõ lelkekre. Az anyai szeretet fényében megértjük Fatima Asszonyának egész üzenetét. Az ember Istenhez vezetõ útját gátolja a bûn, a bûnben való megátalkodás és végül az istentagadás, Istennek az ember gondolatvilágából való tervbe vett teljes kitörlése, minden földi tevékenységének teljes elválasztása Istentõl, Isten teljes visszautasítása az ember részérõl. Hallgathat-e az Édesanya, aki a Szentlélek által táplált szeretetének teljes erejével vágyódik minden ember üdvösségére, amikor valami ezt az üdvösséget alapvetõen fenyegeti? Nem hallgathat! Ezért olyan erõteljes és egyben határozott Fatima Asszonyának üzenete. Szigorúnak tûnik, mint Keresztelõ Szent János beszéde a Jordán partján. A bûnbánatra, az imádságra, a rózsafüzérre hív és figyelmeztet. Az üzenet minden emberhez szól. A Megváltó Édesanyjának szeretete átfogja a megváltás mûvét. Egyaránt törõdik a mi idõnk minden emberével és az egész társadalommal, a nemzetekkel, a népekkel, a hitehagyás és az erkölcsi hanyatlás által fenyegetett társadalommal. Az erkölcsi rend összeomlása azonban a társadalom pusztulásához vezet. A világot Szûz Mária Szeplõtelen Szívének felajánlani annyit jelent, hogy ennek az Édesanyának szószólásával mi magunk járulunk az élet Forrásához, mely a Golgotán fakadt. E forrásból szakadatlanul folyik a megváltás és a kegyelem. E forrás állandó elégtételt ad a világ bûneiért. Belõle ered folyamatosan az új élet és az új szentség. A világot az Édesanya Szeplõtelen Szívének felajánlani annyit jelent, hogy újból Krisztus keresztje alá állunk, igen, ezt a világot 6
az Üdvözítõ átszúrt Szívének ajánljuk fel, hogy ismét a megváltás Forrása legyen. A megváltás mindenkor felülmúlja az ember bûnét és „a világ bûnét”. A megváltás hatalma messze felülmúlja az emberben és a világban lévõ gonoszság minden formáját. Az Édesanya Szíve ezt jobban tudja, mint bármely látható vagy láthatatlan teremtmény a világmindenségben. Ezért hív bennünket, mégpedig nemcsak megtérésre, hanem hogy engedjük meg, hogy segítsen nekünk visszatérni a megváltás forrásához. Krisztus Anyja nyomatékosan meghív, hogy egyesüljünk az élõ Isten Egyházával e világfelajánlásban, ebben az átadásban, ami által a világ, az emberiség, a népek, minden egyes ember a megfeszített Megváltó átszúrt Szívében lesz bemutatva Jézus Krisztus megváltásának erejében az örök Atyának. Fatima felhívása tartalmilag oly mélyen gyökerezik az Evangéliumban és az egész hagyományban, hogy az Egyház kötelezõnek érzi magára vonatkoztatva. Isten szolgája, XII. Piusz, akit éppen azon a napon, 1917. május 13-án szenteltek püspökké, már válaszolt erre a felszólításra, amikor az emberiséget és különösen Oroszország népeit Szûz Mária Szeplõtelen Szívének szentelte. Vajon megadta-e ezzel a helyes választ a fatimai felhívásra, mely az Evangéliumban gyökerezik? A II. Vatikáni zsinat kimerítõen tárgyalta azoknak a kapcsolatoknak az okait, melyek az Egyházat a mai világgal összekötik. Szûz Máriának Krisztus titkában és az Egyházban való különleges jelenlétérõl szóló tanítása azzal a kijelentéssel teljesedett ki, amellyel VI. Pál pápa Szûz Máriát „az Egyház Anyjának” is nevezte, és ezáltal a legmélyebb módon fejezte ki az Egyházzal való egységének jellegét valamint a világért, az emberiségért, minden emberért és nemzetért érzett aggodalmát, vagyis anyaságát. Ily módon még jobban elmélyült a felajánlás értelme, amit az Egyháznak meg kell tennie, amennyiben Krisztus Anyjának és a mi Anyánknak Szívében keres oltalmat. Hogyan járul ma II. János Pál, Péter utódja, aki Piusz, János és Pál mûvét folytatja és különös örököse a II. Vatikáni zsinatnak, Isten Fiának Anyja elé a fatimai szentélyben? Úgy járul elébe, hogy aggodalommal újból elolvasta a bûnbánatra és megtérésre való felszólítást, Szûz Mária Szívének azt a sürgetõ felszólítását, mely hatvanöt évvel ezelõtt hangzott el Fatimában. 7
Valóban aggódó szívvel olvasta, mert látja, mily sok ember és társadalmi csoport fordult ellenkezõ irányba, miután megkapták a fatimai üzenetet. A bûn igen erõs polgárjogot nyert a világban, nagyon elterjedt az istentagadás az ember ideológiáiban, felfogásában és programjaiban. Péter utódja az ember végtelen szenvedésének tanújaként járul ide, a szinte apokaliptikus jellegû fenyegetések tanújaként, melyek a nemzetekre és az emberiségre nehezednek. E szenvedéseket igyekszik saját gyenge, emberi szívével átölelni, amikor Szûz Mária Szívének, a Szeplõtelen Szívnek titka elé járul. E szenvedések nevében és arra a gonoszságra emlékezve, ami a világban elterjedt és az embert, a nemzeteket, az emberiséget fenyegeti, jön el ide Péter utódja a világ megváltásába, a Megváltó szeretetébe helyezett még nagyobb hittel, ami mindig erõsebb, mindig hatalmasabb minden gonoszságnál. Még ha e szív összeszorul is a világban lévõ bûn és sokféle fenyegetés miatt, ami az emberiség felett összpontosul, ugyanaz az emberi szív kitágul a reményben, ha még egyszer megtesszük, amit elõdeim már megtettek: ha felajánljuk a világot az Édesanya Szívének és különösen neki szenteljük azokat a nemzeteket, akik erre leginkább rászorulnak. Ez a felajánlás azt jelenti, hogy a világot annak szenteljük, aki végtelenül Szent. Ez a Szentség megváltást, szeretet jelent, ami erõsebb a gonoszságnál. E szeretetet nem gyõzheti le sohasem „a világ bûne”. Ez a felajánlás, Szûz Mária felhívása nem egyetlen alkalomra szól. Az új nemzedékekre is vonatkozik „az idõk új jeleinek” megfelelõen. Mindig vissza kell térni rá! Ezt a felszólítást újból és újból meg kell ragadni!
* * * A Jó Isten éltesse Szentatyánkat, II. János Pál pápát, aki május 18-án tölti be 79. évét. Urunk, Jézus, Te Péterre és utódaira bíztad Egyházadat, kérünk Téged, adj jó egészséget, bôséges kegyelmet Szentatyánknak, hogy az apostolok bátorságával, a vértanúk hôsies áldozatával és teljes fiúi odaadással kövessen Téged a világ országútjain! 8
Szûz Mária édes Szívéhez való imádság 1531-ben a Nyulak-szigetén, a mai Margit-szigeten soror Kata, domonkos apáca a Thewrewk kódexben gyönyörû imádságot írt le Szûz Mária Szívéhez. Mily ékes bizonyítéka ez annak, hogy õseink már ötszáz évvel ezelõtt is szeretve tisztelték Szûz Mária Szívét. Mondásom van a Te édes Szívedhez, ó Mária, angyali fényességnek tüköre! Szólásom vagyon a te tiszta Szívedhez, e világnak nemes Asszonya! Üdvözlöm az én szívemnek belsõ ihletése szerint a te szeplõtelen Szívednek méltóságát, ki mindenkinél méltóbb lettél a Nap alatt befogadni az Atyaisten keblébõl származó magzatot. Üdvöz legyen a te szüzességes Szíved, Szentháromságnak tisztaságos lakása és drágalátos szállása, kiben az istenség az emberséggel egyesült, szeretetnek ölelése miatt. Magasztaljon föl ezért tégedet minden lélek, ó édességes Szûz Mária, mind a te boldog szent Szívednek Istenhez való engedelmességével, honnan eredet szerint a mi üdvösségünk származott. Üdvözlégy, Mária, tisztaság liliomának magas köve! Üdvözlégy, Mária, alázatosság mélységes völgyének violája! Üdvözlégy, Mária, isteni szeretet mezejének piros rózsája! Üdvözlégy, Mária, minden malasztnak és irgalmasságnak kútfeje! Üdvözlégy, Mária, mennyei harmat, minden isteni édességnek és ájtatosságnak hordozója! Amen. 9
Pünkösdi reménység
A „Minden népek Asszonya” imádságra szólít „És az Asszony az apostolaival maradt, amíg el nem jött a Lélek. Így jöhet el most is az Asszony apostolaihoz és a világ valamennyi népéhez, hogy újból elhozhassa nekik a Szentlelket.” (1954.V.31.) Isten Szent Anyjának ez az ígérete tavaly, a Szentlélek évében, pünkösd ünnepén – mely május 31-re esett –, az Amszterdamban megtartott II. Nemzetközi imanapon mindenki számára érezhetõ valósággá vált. Minden várakozást felülmúlt a résztvevõk nagy száma. Tizenkét ezren gyûltek össze a RAI Kongresszusi termében és az ünnepi szentmisén kilencven pap koncelebrált. Josef Maria Punt, Amszterdam segédpüspöke beszédében elmondta, milyen különös élmény számára, hogy részt vehet az imanapon, mert éppen ötven éve, hogy édesanyja õt mint kis csecsemõt felajánlotta a „Minden népek Asszonyának”. Majd így folytatta: A harmadik évezred küszöbén mindenki békére és igazságosságra vágyik a sok háború és gyûlölet közepette. Van-e ebbõl kiút? Szûz Mária, a „Minden népek Asszonya” adja meg erre a választ. Visszahozza Krisztust és keresztjét a mi egyre inkább elpogányosodó világunkba. A Szentlélek eljövetelére készíti fel gyermekeit, mert csak Õ tudja mély sebeinket begyógyítani. Õ tud világosságot hozni oda, ahol az emberek sötétben tapogatóznak, remény adni, ahol elkeseredés sújtja le az embereket. Ma nagyobb szüksége van a világnak a Szentlélekre, mint valaha. És ezért oly kedves számunkra az amszterdami imádság, ez a szép, egyszerû, de erõteljes ima, mely a Háromságos Isten Szívéhez szól. „Urunk, Jézus Krisztus, az Atyának Fia, most küldd el Lelkedet a Földre!” A Szentlélek lakjék minden nép szívében, hogy megmeneküljenek romlástól, csapásoktól és háborútól! Legyen a „Minden népek Asszonya”, aki egykor Mária volt, a mi Szószólónk! Különös hangsúllyal a „most”-on. Mert most éljük át ezeket az idõket, és most hatékony ez az imádság a mi szenvedõ világunkban. 10
Krisztus meg fogja hallgatni, mert Szûz Mária, az Õ Édesanyja és a mi Édesanyánk, a „Minden népek Asszonya” lesz a Szószólónk. Ahol jelen van Szûz Mária, ott megdobban az Egyház Szíve. Ahol jelen van Szûz Mária, oda ellenállhatatlan erõvel vonzódik a Szentlélek. Szûz Mária meghívása, személye, kiválasztása, küldetése a mi hitünk egyik legszebb titka. Voltak idõk, amikor a hit árnyékos oldalára szorították Szûz Máriát, de õ visszatér életünkbe. A názáreti leány alakja egyre határozottabban rajzolódik ki a történelemben, ahogy a Jelenések könyvében: „Az égen nagy jel tûnt föl: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.” Õneki adatott meg, hogy eltiporja a kígyó fejét. Minden ember szívében megteszi ezt, aki az õ oltalma alá helyezi magát. Meg fogja tenni a mi világunkban is, mert arra van kiválasztva. Krisztus akarta, hogy a kereszten szerzett gyõzelmének ereje – kegyelmet, megváltást és békét – árasszon a világba Édesanyja kezén és Szívén keresztül. Ebben az értelemben az õ fokozott jelenléte a mai Egyházban a reménység jele. Imádkozzunk Szûz Máriával, a „Minden népek Asszonyával” és várjuk a Szentlelket örömmel és olyan nagy dolgokat remélve, amit Isten az õ közbenjárására fog tenni a mi idõnkben, a mi világunkban, a mi életünkben! A szentmise végén Maakaroun, Lattaquié érseke az arab népek nevében egészen váratlanul egy arany tömjénezõt ajándékozott hálája jeléül az Istenanyának a következõ kedves szavak kiséretében: Kedves barátaim! Mily nagy öröm számomra, hogy ma bizonyos értelemben én képviselhetem itt a Keletet és azokat a népeket, amelyek Édesanyánkat Miriamnak nevezték. Mohamedán testvéreink Koránja harmincháromszor említi Miriam nevét. Keleten minden templomot, amelyet az Istenanyának szenteltek, „az Asszony templomának” hívnak. Miriam Anyának szeretném ajándékozni népem, Egyházam és a ti nevetekben is ezt a tömjénfüstölõt. Ezen a tömjénezõn tizenkét aranyharang van, három a keleti, három a nyugati, három az északi és három a déli népek számára. A szépen csengõ harangok között némák is vannak. A néma harangok jelképezik azokat, akik még a bûn útját járják. Ezért szeretném minden nyelv és 11
nép, az egész világ nevében ezt a füstölõt a mi Édesanyánknak, Szûz Máriának ajándékozni. Emellett arról sem akarunk megfeledkezni, hogy a mi keresztünknek is két oldala van: egyik a szenvedés, a halál keresztje, a másik a feltámadásé. Ezt a tömjénezõt a szenvedõk nevében és az örvendezõk nevében ajándékozom az Istenanyának, az egész Kelet keresztényei és mohamedánjai nevében, Szíria és az én hazám, Libanon nevében ajándékozom. Pater Augustin Aoun, a libanoni maronita Egyház papja már másodízben vett részt az imanapon. Az átváltoztatás szavait saját rítusa szerint az Úr anyanyelvén, arámul mondta. A jelenlévõ püspökök és a résztvevõk a Szentatyával lélekben egyesülve és minden nép nevében a „Minden népek Édesanyja és Asszonya” kegyképe elõtt imádkozták el ugyanazt a világfelajánló imádságot Szûz Mária Szeplõtelen Szívéhez, amellyel II. János Pál pápa 1984. március 25-én Rómában, a Szent Péter téren Fatima kegyszobra elõtt a világot felajánlotta. Cyril Mar Baselios, Trivandrum érseke, Indiában a malankári Egyház feje és az ökumené embere. Egyháza 193o-ban egyesült a római katolikus Egyházzal. Az imanapon tartott beszédében elmondta, hogy a szír-malankári rítusú katolikusok különös ünnepélyességgel tartják meg a Boldogságos Szûz Mária ünnepeit. Virrasztással, böjttel, és önmegtagadásokkal készülünk az ünnepekre. Így történt ez az én egyházmegyémben, a keralai Trivandrumban is ez év január végén (1998-ban), amikor a hívek nagy örömmel fogadták a „Minden népek Édesanyja” amszterdami képének eredeti nagyságú másolatát. Mindannyian szívesen mondják imádságát. Isten örök megváltó tervében Szûz Mária az emberiség történelmének középpontjában áll, ott ahol Jézus Krisztusban Isten és ember összetalálkozik. Ha Jézus Krisztusban van megváltásunk és újrakiengesztelõdésünk, akkor ez a megváltás és jóvátétel Szûz Máriában kezdõdött, õvele és az õ együttmûködésének kegyelme által történt. Igen, Szûz Mária valóban bensõségesen részt vett megváltásunkban, amit a Fiú vitt végbe az Õ Lelke által, a szeretõ Atya üdvözítõ tervének megfelelõen. Nem kell csodálkoznunk tehát, ha Szûz Máriát mint az Egyház Anyját és Isten népe minden nemzedékének Édesanyját ünneplik. 12
Igen méltó hozzá a „Minden népek Édesanyja és Asszonya” cím, ahogy ma õt itt mindannyian megünnepeljük. Bárcsak a mennyei Jeruzsálembe vezetné a népeket az életszentség felé vivõ zarándokútjukon!
* * *
„Megígérem mindenkinek, aki a kép elõtt imádkozik, és Szûz Máriához mint »Minden népek Asszonyához« fordul, hogy testi és lelki kegyelmeket fog kapni olyan mértékben, ahogy a Fiú akarja.” (1951. május 31.) A szünetekben mindig nagy tömeg imádkozott a kegykép elõtt. Lelkük mélyén, csendben könyörögtek Édesanyjukhoz. Sokan kaptak ott rendkívüli kegyelmeket. Egy férfi mondta el: Már igen éhes voltam pünkösd vasárnap délben, amikor befejezõdött az ünnepi mise és szerettem volna végre megebédelni, de feleségem elõbb a kegykép elé ment. Nagyon kelletlenül tartottam vele, mert gyomrom követelõzött már. Alig értem azonban a kép elé, amikor térdre estem és zokogni kezdtem anélkül, hogy tudtam volna, miért sírok. Nem tudtam abbahagyni és már nem is akartam onnan elmenni. Az ebédet is elfelejtettem, mert olyan nagy béke költözött szívembe, amilyent addig nem ismertem. Egy asszony mesélte: Amikor a kegykép elé mentem, pontosan tudtam, mit szeretnék rábízni a „Minden népek Asszonyára”. Imáim is voltak, melyeket a kép elõtt szerettem volna elmondani. Amikor odaértem, váratlan dolog történt velem. Minden szándékomat elfelejtettem, csak azt éreztem, hogy Isten Szent Anyja valóban ott van. És már mindent tud. És szeret engem! A tizenkilenc éves Jessica Németországból jött. Õ mondta el: Medugorjei zarándokutamon hallottam az amszterdami imatalálkozóról. Elõször bizalmatlanságot éreztem vele szemben. Nem értettem, miért van ilyen sok jelenési hely. Vegyes érzelmekkel jelentkeztem Amszterdamba és most nagyon boldog vagyok, hogy ott lehettem. Mert ott megszûntek fenntartásaim. A mise alatt történt, amelyet közel száz pap és több püspök mondott. A szír püspök tanúságtétele meggyõzött arról, hogy az emberek Szûz Mária által szoros kapcsolatban állnak egymással, mert õ megkeresett minket, bárhol is élünk a világon, és összegyûjtött Amszterdamban. Nagy hatással volt rám az a békés és derûs hangulat, ami a hetven nemzet13
bõl származó, több ezer ember között honolt. Azt az örömet, amit e találkozó óta érzek, szeretném továbbadni mindenkinek, aki hitében bizonytalan és szeretném bátorítani õket, hogy tartsanak ki hitükben! Az imanap legdrágább zarándokai kétségen kívül a betegek és a mozgássérültek voltak. A Társmegváltó képe elõtt újból megértették – közülük sokan most elõször – szenvedésük értelmét. Egyik beteg testvér írta: Mindannyian hivatottak vagyunk arra, hogy fájdalmainkat egyesítsük az Úr szenvedésével, a mi Édesanyánk példája nyomán így leszünk társmegváltókká. Az én betegségem tehát nemcsak Isten szemében értékes, hanem hasznára van más embereknek! Amióta ezt felismertem, a szenvedés egyetlen pillanatát sem akarom elmulasztani, sõt hálát adok érte Istennek. És ha ismét elcsüggedek, elmondom az amszterdami imát és új erõt merítek belõle. A „Minden népek Asszonya” imádságának hatására gyógyult meg a hatvanas években Japánban, Akitában az „Oltáriszentség Szolgálóleányai” közösség újoncmesternôje. Hálából a kép mintájára szobrot faragtatott, amely késôbb 101 alkalommal sírt. Ito püspök, aki többször jelen volt a könnyek csodájánál, elismerte az üzeneteket és megengedte az akitai Istenanya nyilvános tiszteletét. 1988-ban elzarándokolt Amszterdamba, ahol a jelenések kápolnájában Ida Peerdeman jelenlétében háladó szentmisét mutatott be.
* * *
1999 pünkösdjén harmadízben gyûlnek össze a hívek Amszterdamban a világ minden tájáról, hogy tisztelettel járuljanak Szûz Mária, a „Minden népek Asszonya” kegyképe elé, részt vegyenek a püspöki szentmisén, a szentségimádáson és egész nap együtt imádkozzanak. Mint ismeretes, a megboldogult Ida Peerdemannak jutott az a rendkívüli és megtisztelõ feladat, hogy 1945 és 1959 között átvegye a Szûzanya üzeneteit, azokat továbbítsa lelkiatyjának, püspökének és a Szentatyának. Amszterdam püspöke 1996-ban, még Ida halála elõtt közleményt adott ki, melyben megengedte, hogy Szûz Máriát „Minden népek Asszonya” néven nyilvánosan tiszteljék. Az 1998-ban megtartott második imanapon a püspök bejelentette, hogy bizottságot hív össze az üzenetek teljes kivizsgálására.
* * * 14
Az amszterdami Szentély zarándokképeket ad azok részére, akik szívesen befogadják otthonukba egy évre és gondoskodni tudnak arról, hogy a kegykép minden héten másik családhoz vagy közösségbe kerüljön, ahol szívesen látják és mindennap elmondják elõtte a rózsafüzért és az amszterdami imádságot. Elsõ lépésnek azt ajánlják, hogy szentképek ajándékozásával ismertessék meg ismerõseiket a „Minden népek Asszonya” imádságával, majd szórólapok segítségével tájékoztassák környezetüket, plébániájukat errõl a lehetõségrõl. Ilyen egyszerû módon sok gyermekéhez eljut a Szûzanya. „Így jön el a »Minden népek Asszonya« a világba, városról városra, országról országra. Az egyszerû imádság hatására egy közösséggé válnak.” (1952.II.17.) (A „Triumph des Herzens” c. lap alapján. Az idézetek az amszterdami üzenetbõl valók.)
Atyám! Atyám! Rád hagyatkozom Tedd velem azt, ami Neked tetszik! Bármit teszel velem, megköszönöm. Kész vagyok mindenre, csak akaratod teljesedjék bennem és minden teremtményedben! Semmi mást nem óhajtok, Istenem! Kezedbe ajánlom egész lényemet, Neked adom, Istenem, szívem egész szeretetével, mert szeretlek Téged, s ez a szeretet sürget, hogy egészen Neked adjam magam, és fenntartás nélkül kezedbe helyezzem életemet, határtalan bizalommal, mert Te vagy az én Atyám! (Charles de Foucauld)
15
Mária-kegyhelyek Szeged-Alsóváros A Ferenc-rendi szerzetesek szigorúbb ága, az obszervánsok, 1444ben telepedtek meg az Alsóvárosban, és templomukat a XIII. század elsõ felébõl származó, a Szent János lovagrend (a johanniták) számára épült templom romjaira emelték. A barátoknak a templom melletti egyszerû kolostorát a XV. század két nagy ferences szentje, Kapisztrán Szent János és Marchiai Szent Jakab is meglátogatta. A törökök elleni háborúk alatt többször járt itt Hunyadi János. Mátyás király nagy tisztelõje volt a templom Szûz Mária képének, és az õ támogatásával kezdtek el nagyobb templomot építeni a Havas Boldogasszony tiszteletére 1465-ben. Az építkezést azonban csak jóval késõbb, 1503-ban fejezték be. A hatalmas, gótikus templomot a XVIII. században újjáépítették, századunk elsõ felében felújították. A templom kegyképe a fõoltáron van, a holdsarlón álló, napsugarakkal övezett Boldogasszonyt ábrázolja, balkarján a gyermek Jézussal, jobb kezében jogarral. A Boldogasszony és a kis Jézus fejét korona ékesíti. Az obszerváns ferencesek ugyanis nagy tisztelõi voltak Szûz Mária szeplõtelen fogantatásának, és a Napba öltözött Asszony képében tisztelték Istennek szeplõtelenül fogantatott és megdicsõült Anyját. Az ábrázolásnak törökellenes tartalma is volt: a sarkával a kígyó – a gonosz – fejét eltaposó asszony Szûz Mária, a gonosz pedig a török. A legendás hagyomány szerint a kegykép már az 1500-as évek közepén megvolt, és a Szegedi Segítõ Boldogasszony (Maria Auxiliatrix Szegediensis) már ekkor nagy tiszteletnek örvendett. Ebben az idõben menekítette ki a képet a templomból a támadó törökök elõl Szûz Máriának egy jámbor tisztelõje, és a kolostor melletti kis tóban rejtette el. Néhány évvel késõbb a képet egy török katona találta meg a mocsárban, és – fölismerve benne a keresztények Szent Asszonyát – átadta a ferenceseknek. 16
A Szegedi Segítõ Szûzanya közbenjárásának több csodás eseményt tulajdonítanak. A legenda szerint az 1697. évi zentai csatában a Szegedi Boldogasszony segítette gyõzelemre Savoyai Jenõ herceget. Egy – a csata után Szegedre került – török katona elmondta, hogy a csata közben a törökök a kegyképen ábrázolt alakban látták megjelenni a Szent Szüzet a levegõben, és a látványtól annyira megrémültek, hogy nem tudtak ellenállni a keresztények bátor támadásának. A feljegyzések szerint számos csoda történt a kegykép elõtt: sok beteg meggyógyult, számos megrögzött bûnös megtért. A XVIII. és XIX. században négy alkalommal is tûz pusztította a várost, megrongálta a templomot, de a csodálatos kép mindig sértetlen maradt, és ma is régi szépségében látható eredeti helyén. Szeged-Alsóváros a múlt század közepén az egyik legismertebb és leglátogatottabb magyar zarándokhely volt. A templomban – a kapun belépve a jobb oldalon – van egy másik kegykép is: a csensztochowai csodatévõ Szûz Mária képének másolata, a Fekete Mária, vagy ahogyan Szegeden és környékén a vallásos nép emlegeti, a Szerecsön Mária. A templom fõ búcsúja Havas Boldogasszony ünnepén, augusztus 5-én van. Ilyenkor a városból és környékérõl, de távolabbi helyekrõl is, az ország minden részébõl összejönnek a zarándokok, a templomban virrasztanak, a kegykép elõtt imádkoznak, énekelnek. Az ünnepi szertartás fénypontja a szentséges körmenet. Jordánszky Elek tudós püspök így írt 1836-ban a szegedi kegyképrõl: „A Szegedi Boldogasszony képe azok közé a szent képek közé tartozik, melyek a végetlen hatalmú, végetlen irgalmú, végetlen kegyelmû Istennek választott eszközei, és itt számtalan kegyelmet nyernek Mária tisztelõi… Egyedül az hallgasson Máriának dicséretérõl, aki az õ segedelmét soha nem tapasztalta.” K.D.
A Guadalupei Szent Szûz A hatalmas azték birodalom feltehetõen az 1325. esztendõben alakult. Jelvényük kaktuszon ülõ sast ábrázolt, amint éppen egy kígyót nyel le. Ma is ez a kép látható Mexikó címerén, pénzén és zászlaján. 17
1505-ben II. Montézumát választották meg az aztékok uralkodójának. Nõvére, Papantzin hercegnõ 1509-ben látomásban részesült. Egy angyal jött el hozzá, akinek kereszt volt homlokán, és elvezette õt a tenger partjára. A hercegnõ látta, amint hatalmas hajók érkeznek vitorlájukon azzal a fekete kereszttel, amely az angyal homlokát díszítette. Megtudta az angyaltól, hogy a hajón érkezõ emberek leigázzák majd az indiánokat és megismertetik õket az igaz Isten hitével. Az angyal megmondta a hercegnõnek, hogy õ lesz az elsõ, akit megkeresztelnek. Papantzin hercegnõ értesítette látomásáról testvérét, és ennek is köszönhetõ, hogy az hajlandó volt szövetséget kötni Cortezzel. A hódítás után olyan kemény spanyol uralom következett, hogy felkeléstõl lehetett tartani. Zumarraga püspök Szûz Máriához könyörgött, hogy közbelépésével elõzze meg a felkelést, békítse ki a spanyolokat az aztékokkal és hozzon békét. Mexikó meghódítása után tíz évvel, 1531. december 9-én, a Szeplõtelen Fogantatás akkori ünnepén Istennek Szent Anyja megjelent a Tepeyac domb tetején, ami jelenleg Mexikó fõváros területén van, az azték Juan Diegónak, aki az elsõk között tért a keresztény hitre, és így szólt hozzá: „Én a szeplõtelen és mindenkor Szûz Mária vagyok, Édesanyja annak az igaz Istennek, aki által minden él, és aki mindeneknek Ura, ami csak az égen és a földön van. Az a forró kivánságom, hogy építsenek itt egy teocallit (Isten házát), ahol megmutathatom az embereknek, akik segítségül hívnak, teljes szeretetemet, együttérzésemet és irgalmamat…menj el a püspök házába és mondd meg ezt neki!” Az óvatos püspök jelet kért Juan által Szûz Máriától. Azért imádkozott, hogy a jel a hazájában, a spanyolországi Castiliában honos rózsa legyen, de errõl senkinek sem szólt. December 12-én a Szûzanya ismét megjelent a Tepeyac dombon Juannak, aki el akarta kerülni õt és más úton sietett a város felé, mert gyóntató papot kellett volna sürgõsen hívnia haldokló nagybátyjához. Szabadkozott, hogy inkább még aznap este visszatér, csak hadd siessen tovább. A Szent Szûz azonban így szólt hozzá: „Semmitõl ne félj, semmi ne aggasszon, semmi ne szomorítsa arcodat és szívedet! Ne félj ettõl és más betegségtõl, ne félj a gondoktól és a fájdalomtól! Hát nem vagyok itt én, a te Édesanyád?…Mi egyébre van szükséged? Ne aggódj nagybátyád miatt… már meg is gyógyult.” 18
Azután felszólította Juant, hogy menjen fel a domb tetejére, szedje le az ott nyíló virágokat, vigye el püspökének, hogy higgyen és teljesítse kérését. Juan a köpenyébe, azaz a tilmájába takarta a rózsákat és elvitte a püspöknek. Amikor kibontotta elõtte csomagját, mindenki álmélkodott a télvíz idején szedett gyönyörû castiliai rózsákon, és még inkább a Szûzanya képmásán, mely a köpenyen tündöklött. Azután a jelenlévõk megrendülten egymás után térdre ereszkedtek, mint akik csodát látnak, mert nem tudták levenni szemüket a képrõl. Bernardino, Juan nagybátyja meggyógyult, akinek a Szûzanya szintén megjelent és kifejezte kívánságát, hogy õt ezen a helyen „A Guadalupei Szent Szûz” néven tiszteljék. A püspök már másnap elment a jelenés helyére egész háznépével, hogy hálát adjon a Szent Szûznek és kijelölje a kápolna helyét. A kápolna rövidesen felépült, majd ünnepélyesen elhelyezték benne a képet, ahogy a Szûzanya kérte, és a következõ tíz év alatt tíz millió azték tért a katolikus hitre. Mexikóban megszûnt az emberáldozat. A „Guadalupei Szent Szûz” ráhelyezte sarkát a kígyó fejére. A Szûzanya kegyhelye és képe iránt olyan nagy tisztelet nyilvánult meg, és oly sok zarándok érkezett az egész országból, hogy hamarosan újabb szentélyt kellett építeni. A Boldogságos Szûz Mária világosságot és igaz hitet vitt Mexikóba, guadalupei kegyképe mind a mai napig a mexikói katolicizmus középpontja és támasza. A csodától függetlenül a tudományos vizsgálatok során is kiderült, hogy a tilmán lévõ kép semmiféleképpen sem tekinthetõ emberi alkotásnak. Anyagának húsz év elteltével szét kellett volna esnie, de Juan Diego köpenye, amely legalább 470 éve készült, mind a mai napig ép és teljes frissességében ragyog rajta a Szûzanya képe. Az a durva agave rostból szõtt anyag, amelyen a kép ma is látható, különleges kikészítés nélkül teljesen alkalmatlan egy festmény alapjának. Nem található rajta elõrajzolás, vázlat vagy ecsetvonás nyoma. Richard Kuhn, Nobel díjas vegyész vizsgálatai szerint a kép festékanyagát semmilyen festékkel sem lehet azonosítani, nem tartozik a növényi, ásványi vagy állati eredetû festékek közé. A kép sértetlen maradt, bár 1791-ben a keret javításánál salétromsav ömlött rá, és 1921-ben bomba robbant elõtte. A fototechnika fejlõdésével újabb felfedezések születtek. Rendkívül nagy nagyítást készítettek a kép szemérõl, és azon a bal szem 19
pupillájában tükrözõdõ személyek váltak láthatóvá. A nagyításon világosan felismerhetõ Juan Diego és Zumarraga püspök alakja. Öt híres szemorvos is megvizsgálta egymástól függetlenül a képet, és úgy érezték, mintha emberi szemet vizsgáltak volna. A Guadalupei Szent Szûz kegyképének keletkezése természetfölötti, csodálatos esemény, de nem kevésbé csodálatos az aztékoknak szóló, jelképekbe foglalt üzenete. A Szent Szüzet száz arany napsugár veszi körül, ebbõl tizenkettõ a fejét, de alakja eltakarja a Napot. Az aztékok azonnal megértették, hogy Szûz Mária nagyobb az õ Nap istenüknél. A Szûzanya fénytelen, fekete holdsarlón áll. A holdsarló Quetzalcoatlnak, a félelmetes kígyóistennek volt a jele, akinek tiszteletére embereket áldoztak. Ez a jel azt mutatta, hogy nem kell többé félni tõle. A Szûzanya alakját egy angyal hordozza a felhõk felett. Az aztékok kiolvashatták ebbõl, hogy az angyalok is alá vannak rendelve a Szent Szûznek és õt szolgálják. A szépséges Asszony felsõ ruhája zöldeskék. E szín viselése kizárólag az uralkodókat illette meg. Ruháját negyvenhat arany csillag díszíti, tehát az Asszony hatalmasabb a csillagoknál, amelyeket az aztékok istenként tiszteltek. Rózsaszínû ruháján virágdíszt láttak, ami az aztékok számára a Paradicsomot jelentette. Közvetlenül az öv kötõje alatt látható egy négyszirmú napvirág, ami fontos jel az azték mitológiában. Négy kerek szirmát egy középsõ kör tartja össze, ami az ég és a föld közötti kapcsolatot jelenti valamint a szívet, amelyben az ellentétes erõk egyesülnek. Az Asszony nyakán lévõ aranycsatot fekete kereszt díszíti, ugyanaz a jel, amit Cortez zászlóin láttak és amelyet a misszionáriusok tiszteltek. A szépséges hölgy azonban nem Isten. Két kezét összekulcsolja, fejét pedig meghajtja egy nagyobb hatalom elõtt.
* * *
Mexikó népe lelkesülten fogadta II. János Pál pápát, aki 1999 januárjában negyedszer látogatott el hozzájuk. A látogatás fénypontja a Guadalupei kegytemplomban bemutatott pápai szentmise volt. A Szentatya beszédében kijelentette, hogy a Guadalupei Szent Szü20
zet fogja kérni, hogy vezesse Mexikót, Amerikát és az egész világot a béke és a testvériség útján a következô évezredbe.
* * *
A guadalupei kegykép folytonos csoda és mérhetetlen kegyelmek forrása. Egyedül a Szûzanya tudja hány emberen segített Guadalupéban, hányan kapták vissza hitüket, egészségüket, hogy mit köszönhetnek neki az emberek és a népek. Elõfordult az is, hogy egyesek ezen az õsi kegyhelyen kaptak új küldetést, mint az ecuadori Patricia Talbott* és az az idõs mexikói misztikus, akire nemrég a kegykép zarándokoltatásának tervét bízta a Szûzanya, és aki eljuttatta kérését Mexikó bíboros érsekéhez. Íme néhány sor az üzenetbõl: „Fogjatok össze zászlóm alatt!… Folytatni kívánom missziómat, melyet 1531-ben megkezdtem. Véget fogok vetni a jelenlegi véres emberáldozatoknak, ahogy a pogányok között annak idején… Drága gyermekeim, mi együtt véget vetünk az abortusz bûnének. Szeretném, ha milliók láthatnák képemet, a Napba öltözött Asszony képét! Meg fogom érinteni a szíveket, hogy megtérjenek… Imádjátok Istent és adjatok hálát Neki! Imádkozzátok a rózsafüzért, böjtöljetek és tartsatok bûnbánatot! Imádkozzatok az én pápámért, püspökeimért és papjaimért!”, mondta a Szûzanya. 1991-ben, a Szent Szûz guadalupei jelenésének 460. évfordulóján Mexikó bíboros érseke megáldotta a Guadalupei Szent Szûz misszionárius képét, amely az eredeti kegyképrõl készült fényképfelvétel, és útjára indította, hogy járjon körbe a világban, térítse meg az embereket és vessen véget a modern kor emberáldozatának, az abortusznak. A zarándok-kép elõször a Nemzetközi Rózsafüzér Kongresszust látogatta meg, majd bejárta egész Amerikát. A képet mindig sok imádkozó ember vette körül. Meglátogatott templomokat, kórházakat, börtönöket, abortusz klinikákat, melyek közül több felfüggesztette tevékenységét és bezárt. Sokszor éreztek körülötte csodálatos rózsaillatot, sokan látták, amint rózsaszirmok hullottak belõle. A szemtanúk úgy érezték, hogy nagy béke árad a képbõl. * I. Bettwy: Én a hit Õrzõje vagyok c. könyv a Két Szív Kiadónál jelent meg 1997-ben. Lapunk II. évfolyamának 5. számában számoltunk be a Szûzanya ecuadori jelenéseirõl.
21
Egy Mária Konferencián történt, hogy a kép õrével, Daniel Lynchcsel interjút készített egy újságírónõ, aki megkérdezte: „Miképpen fog véget vetni a Szûzanya az abortuszoknak?” Mire D. Lynch így válaszolt: „Meg fogja érinteni a szíveket, és az az anya, akinek szívét megérintette, nem fogja megölni ártatlan és védtelen gyermekét, hanem tisztelni fogja az életet, amelyet magában hordoz.” E szavak hatására sírva fakadt az újságírónõ és zokogva vallotta be: „Nekem is volt abortuszom. Joshuának neveztem el fiamat és kértem, hogy bocsásson meg nekem.” Mély bûnbánatot érzett és még aznap meggyónt. Hálát adott Istennek és a Szûzanyának, hogy letehette nehéz terhét. És ez csak egy a számtalan megtérés közül. A Guadalupei Szent Szûz ma is éppen úgy várja gyermekeit, hogy Jézushoz vigye õket, ahogy Juan Diegóra várt a Tepeyac domb tetején. Elénk jön akkor is, ha mellékutakra tévedünk. A misszionárius kép eljutott már Európába és Ázsiába is. A Fülöpszigetek bíboros érseke a Világifjúsági Találkozón látta vendégül és azt az alkalmat használta fel arra, hogy a Szûzanya zarándokképét megkoronázza. A Guadalupei Szent Szûz zarándokképe mindenhova elmegy, ahová meghívják és ahol szívesen látják. Sokan tanúsítják jelenlétének áldását, sokan megváltoztatták életüket. Mexikó érseke a következõ imával bocsátotta útjára a zarándokképet: „Mexikó katolikusaival együtt kérem Istent, hogy a Guadalupei Szent Szûz missziós képe járja be Amerikát, terjessze ki Szûzanyánk szeretetét, gondoskodását, védelmét, segítségét minden gyermekére, de különösen a meg nem születettekre! Bárcsak véget vetne az abortusz rettenetes bûnének! Bárcsak egyesülne minden életvédõ mozgalom a Guadalupei Szent Szûz zászlaja alatt, aki a meg nem születettek védelmezõje. Megáldom a Guadalupei Szent Szûz misszonárius képét és megáldom evangelizációs küldetését, mely 460 évvel ezelõtt kezdõdött az õ védelme alatt. Megáldom ezen értékes küldetés minden segítõjét, és örömmel ajánlom õket a mi Urunk kezébe! Szûzanyánk, segíts, hogy missziódat imánkkal tudjuk támogatni és egész Amerikában szívesen lássák missziós képedet Isten nagyobb dicsõségére! +Juan Jesus Posadas Ocampo Guadalajara bíboros érseke
22
Az élethez való jog
II. János Pál pápa, 1999. január 1. Az emberi jogok védelme és egysége döntõ a népek és a nemzetek békés társadalmának felépítésében. Az elsõ ezek közül az élethez való jog. Az emberi élet szent és sérthetetlen fogantatása elsõ pillanatától természetes befejezéséig. „Ne ölj!” – hangzik az isteni parancs és olyan határt szab, amit sohasem szabad áthágni. Erkölcsi szempontból mindig elfogadhatatlan az a megfontolt szándék, ami az ártatlan embert akarja megfosztani életétõl. Az élethez való jog sérthetetlen. Ez pozitív döntést, az élet mellett szóló döntést foglalja magában. Az ilyen irányú kultúra fejlõdése kiterjed minden élethelyzetre és elõsegíti az emberi méltóság tiszteletben tartását. Az élet igazi kultúrája a meg nem születettnek is jogot biztosít arra, hogy a világra jöjjön, és védi az újszülötteket különösen a lányokat attól, hogy a gyermekgyilkosság bûnének áldozatai legyenek. Biztosítja az elmaradottak képességeinek kifejlesztését, valamint az idõs és beteg embereknek a megfelelõ ápolást. A géntechnika fejlõdésében elért legújabb eredmények olyan veszélyt hordoznak magukban, ami komoly aggodalomra ad okot. Ha ezen e területen a személyt akarja szolgálni a tudományos kutatás, akkor szükséges, hogy ennek minden fokán olyan éber erkölcsi megfontolások vezessék, amelyek az élet sérthetetlenségének védelmére megfelelõ törvényes normákban nyilvánulnak meg. Az életet sohasem szabad tárggyá lefokozni! Az életet választani annyit jelent, mint ellentmondani az erõszak minden formájának: a szegénységnek, az éhezésnek, ami oly sok embert érint, a fegyveres konfliktusoknak, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem bûnös terjesztésének, a környezet bûnös károsításának. Az élethez való jogot minden helyzetben megfelelõ törvényes és politikai feltételekkel kell segíteni és védeni, és nem szabad figyelmen kívül hagyni az élethez való jog bármely megsértését, ami ellenkezik az ember személyes méltóságával.
* * *
A kereszténység nem a világ méze, hanem a föld sója, ami annak sebeit tisztítja. Georges Bernanos 23
Szûz Mária és a papi hivatások Török József, történész, teológus
A Boldogságos Szûz anyai hivatásának teljesítése megszakítatlanul végigvonul egész létén, életén. Ennek azonban meg lehet különböztetni két csúcspontját. Az elsõhöz a Gyermek szülésekor érkezett el, amit fáradságos út elõzött meg Názáretbõl Betlehembe. A másodikhoz is út vezetett föl, a fájdalmak útja, a keresztút s a csúcspontot a kereszt jelölte ki, amelyen Fia függött, szenvedett, haldoklott és végül lelkét Atyjának ajánlva, ugyanakkor átélve a teljes elhagyatottságot, utolsót sóhajtott és beteljesítette a megváltó áldozatot. Ebben a pillanatban megvalósult az, amit késõbb a Zsidókhoz írt levél szent szerzõje így fogalmazott meg: „Õ lett az oltár, áldozat és Fõpap”. Mária ott állt a kereszt tövében és belemerült Fia szenvedéseinek örvényébe, miközben az isteni kegyelem egyetlen fénysugara rávilágított arra, hogy Fia, az Örök Fõpap ebben a pillanatban, a halál pillanatában megkötötte az új és örök Szövetséget. A papi hivatások elapadása az elmúlt évtizedekben joggal tulajdonítható annak is, hogy az Örök Fõpap szülõanyjának, a Boldogságos Szûz Máriának a közbenjárását papi hivatások születéséért és megerõsödéséért, majd megmaradásáért, bizony, egyre kevesebben kérik. Mintha az Egyházban ügyes menedzserekkel helyettesíteni lehetne a természetfölötti hivatásért a cölibátusra is vállalkozó papokat. Tizenöt évvel ezelõtt templomi ismerõsöm, T.M. középkorú tanárnõ szólított meg az utcán: „Atya, a kispap tanítványainak mondja meg, hogy N.M., szintén tanárnõ, a halállal végzõdõ rák betegsége másfél éves szenvedéseit papi hivatásokért ajánlotta fel. Két hete temettük!” Három év múltán, hívek, diákok csoportja kísérte utolsó földi útján T.M. tanárnõt is. Ugyancsak rákban halt meg, szenvedéseit szintén a jövendõ magyar papi hivatásokért ajánlotta fel. Ez a két tanárnõ megértett valamit abból a titokból, aminek Szûz Mária részese lett az Örök Fõpap, Fia áldozatbemutatását végigkísérve; s talán a papi hivatásokért fölajánlott szenvedésük hõsies vállalásával többet tettek a magyar Egyházért, mint sokan mások. Az isteni üdvrendben a papi hivatás ajándéka és az azt kiesdõ, tudatosan Istennek ajánlott emberi szenvedés elválaszthatatlanok egymástól. Szûz Mária járjon közben a papi hivatásokért! 24
Lisieux-i Szent Teréz imája a papokért Ó Jézusom, örök Fôpap! Tartsd meg papjaidat Szentséges Szíved oltalmában, ahol senki sem árthat nekik! Ôrizd meg szeplôtelennek felkent kezüket, melyek naponként érintik Szentséges Testedet! Ôrizd meg tisztán ajkukat, melyek Szentséges Véredtôl piroslanak! Ôrizd tisztán, az anyagiasságtól menten szívüket, melyek fennkölt papságod pecsétjét hordozzák. Növeld bennük az irántad való hûséget és szeretetet, és védd meg ôket a világ fertôzésétôl! Add meg nekik a kenyér és a bor átváltoztatásának erejével a szívek átváltoztatásának erejét is! Áldd meg munkájukat gazdag gyümölccsel és add meg nekik egykor az örök élet koronáját! Amen.
A Szûzanya különleges anyai áldása A Szûzanya 1988-ban kezdett szinte naponta beszélni különleges anyai áldásáról Medugorjében, ahol 1981 óta mint a „Béke Királynõje” jelenik meg. 1988. augusztus 15-én, mennybe felvételének ünnepén adta elõször a Szent Szûz ezt az áldást mint különös kegyelmet a Krizsevác hegyen lévõ zarándokokra. Megbízást is adott hozzá: „Adjátok tovább minden teremtménynek!” Az áldás szövege: „Megáldalak téged Szûz Mária különleges anyai áldásával az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Amen.” A látnokok közül Marija Pavlovic az egyetlen, akivel a Szûzanya errõl a különleges anyai áldásról beszélt. Õ mondta el nekünk: Szûz Mária anyai áldása ingyenes adomány, amit Isten mint „különleges anyai kegyelmet” a Szûzanyán keresztül ad. A megtérésre, a lelki és testi gyógyulásra ad erõt ezen keresztül Isten. A Szent Szûz megmagyarázta, hogy ez különbözik a pap áldásától. A pap áldása erõsebb, mivel keze szent krizmával lett felkenve, és áldása által a menny minden áldását közvetíti. Isten a Szûzanyának ehhez a különleges 25
anyai áldásához rendkívüli ígéretet fûz: Isten, a mi mennyei Atyánk az ily módon megáldott személy mellett marad élete végéig és naponta támogatja megtérésében. A Goszpa azt mondja Mariján keresztül, hogy az az ember, aki jelenésének helyén megkapta tõle ezt az áldást vagy a „Béke Királynõjének” üzenetei szerint él, továbbadhatja másoknak. Azt is elmondta, hogy bármily sok embert is megáldhatunk, de csak egyenként, nem csoportosan. Csendben is megáldhatjuk a hitetleneket. Istennek Szent Anyja azt mondja, hogy ez az áldás annál erõsebb lesz, minél jobban elterjed. Marija Pavlovic barátnõje érdekes történetet mondott el ennek az áldásnak a hatásáról: Azon a bizonyos augusztus 15-én 1988-ban én is ott voltam a jelenés alatt a Krizsevác-hegyen. Valamennyien éreztük az átható öröm rendkívüli kegyelmét. Az elsõk között jöttem le a hegyrõl, ahol német zarándokokkal találkoztam, akik az üzenet szövegét kérték, mivel még nem volt német nyelvre lefordítva. Mialatt az üzenetet szavanként megismételtem számukra, észrevettem egy harminc év körüli fiatalembert, akinek arcán félelmetes gyûlölet ült, mialatt pokoli tekintetét rám szegezte. Nagyon megijedtem. Hogyan lehet ilyen rettenetes állapotban éppen most, amikor ilyen szép ajándékot kaptunk a Goszpától? – kérdeztem magamban. Ez az ember nem úgy nézett ki, mint a többiek, akik örömmel jöttek le a hegyrõl. Egyenesen felém tartott és úgy tûnt, mintha legszívesebben megölne. Nagy részvétet éreztem e sötét tekintetû szegény testvér iránt. Ezért erõsen a szemébe néztem, és csendben teljes szívembõl átadtam neki Szûz Mária különleges anyai áldását. Azután a Goszpához könyörögtem, hogy váltsa be ígéretét és a mennyei Atya õrizze ezután õt. Másnap este, amikor kilenc óra után kiléptem a templomból, megszólított egy ember. Õ volt az! Akit elõzõ nap megismertem. De már nem volt ugyanaz. Tekintetében a pokoli lángok helyett kimondhatatlan béke tükrözõdött. Megismer? – kérdezte. – Mondja, mit tett velem tegnap este? – De még mielõtt válaszolni tudtam volna, belekezdett történetébe: Német állampolgár vagyok, harminc éves és orvos. Három évvel ezelõtt jöttem elõször Medugorjébe. Akkoriban részt vettem sátánista összejöveteleken, de nyolc napos itt tartózkodásom alatt megszabadultam és megtértem, hála egy pap segítségének. Még három hóna26
pot szerettem volna itt tölteni, hogy megerõsödjek megtérésemben és elmélyüljek hitemben. De sajnos túl büszke voltam. Németországba visszatérve elhatároztam, hogy meglátogatom volt barátaimat, beszélek nekik Istenrõl, Medugorjéról, a Mária-jelenésekrõl, és megpróbálom megtéríteni õket. Egy hónap leforgása alatt azonban rosszabbá váltam valamennyinél, úgy hogy megválasztottak fõnöknek. Most, hogy meghallottam milyen nagy ünnepre készülnek Medugorjében Szûz Mária mennybe felvételének napján, elhatároztam, hogy újra eljövök, de most a Sátán megbízottjaként. Azért másztam meg a Krizsevácot, hogy ott zavart keltsek. Amikor megláttam önt, amint éppen a Szûzanya üzenetét adja tovább, nyomban olyan gyûlölet kelt bennem, hogy meg akartam önt ölni. Csakhogy akkor ön felém fordította tekintetét, és én megtorpantam. Éreztem, hogy valami történt velem. Elmentem ön mellett, de már semmit sem tudtam tenni. Egész éjjel ébren voltam. Bár még a Sátánhoz tartoztam, lelkembõl váratlanul és szakadatlanul egy imádság tört fel: „Ó én mennyei Atyám, tudom, hogy itt vagy, ne hagyj el engem többé!” Ennek az imádságnak nem lehetett ellenállni, egész éjjel ezt imádkoztam. Már korán felkeltem és kerestem magamnak egy papot. Pavic atyánál gyóntam meg, és õ végül elimádkozott felettem egy ördögûzõ imát. – De mondja meg nekem, kérem, mit tett velem tegnap? Marija barátnõje így válaszolt: Az ön története váratlan bizonyítéka annak, amit a Goszpa az utóbbi idõkben nekünk tanított. Tegnap este különleges anyai áldását adta ránk és kérte, hogy adjuk tovább minden embernek. De elõbb még pontosan elmagyarázta, hogy milyen rendkívüli kegyelmet közöl ez az áldás. Nagy szomorúságot éreztem, amikor önt a hegyrõl lejõve megláttam és nem értettem, miképpen lehet valakiben ekkora gyûlölet azon az örömünnepen. Azonnal tettekre váltottam a Szûzanya kérését, átadtam önnek az õ különleges anyai áldását, és a mennyei Atyához könyörögtem, hogy maradjon ön mellett. Csupán ennyit tettem. A többit a Szûzanya intézte el, mert õ megtartja ígéretét. A mennyei Atya most már ön mellett marad és nem hagyja el önt többé. Hát így történt. A Goszpa áldása lefegyverezte önben a Sátánt, és az Atya kinyilváníthatta ön iránt szeretetét. Micsoda bizonyság! (Emmanuel nõvér feljegyzéseibõl a „Schweizerisches Kath. Sonntagsblatt” cikke alapján)
27
Az evangéliumi rózsafüzér Örömmel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe a Barsi Balázs atya által közreadott evangéliumi rózsafüzért, mely kibõvíti a közismert „örvendetes-fájdalmas-dicsõséges” olvasó titkait. Elsõsorban azokra gondolunk, akik mindennap el tudnak mondani öt tizedet. Az alább felsorolt titkok idõrendben foglalják össze egy hétre elosztva Urunk Jézus Krisztus földi életének eseményeit. Hétfõ: Kedd:
az örvendetes olvasó titkai. aki engedelmeskedett a Szent Szûznek és Szent Józsefnek Názáretben, aki növekedett korban, bölcsességben és kedvességben Isten és az emberek elõtt, aki megkeresztelkedett a Jordánban, akiben a mennyei Atyának kedve telt, akit betöltött a Szentlélek. Szerda: aki negyven napon át böjtölt a pusztában, akit megkísértett a Sátán, aki azért jött, hogy megkeresse, ami elveszett, aki szóval és tettel hirdette Isten országának örömhírét, akinek eledele volt Atyja akaratának teljesítése. Csütörtök: aki az utolsó vacsorán szeretetének legnagyobb jelét adta, aki az utolsó vacsorán testét eledelül, vérét italul hagyta, aki az utolsó vacsorán felajánlotta magát értünk áldozatul, aki az utolsó vacsorán mint tökéletes fõpap imádkozott értünk, akinek lelke az utolsó vacsorán mélységesen megrendült. Péntek: a fájdalmas olvasó titkai. Szombat: aki sebei által szerzett gyógyulást, aki életét adta barátaiért és ellenségeiért, aki három napon át a sírban nyugodott, aki alászállt a poklokra, aki halála által életre keltette a világot. Vasárnap: a dicsõséges olvasó titkai. 28
Legyen meg a Te akaratod! Mi Atyánk, ki a mennyekben lakozol, szent legyen itt a Földön a Te akaratod, miképpen a boldogságos mennyben a Te szereteted éltet mindeneket! Adj erõt Jézussal együtt mondanunk, a Tied legyen az elsõ, ne a mi akaratunk! Éva anyánk vétke, hogy átokkal ne sújtsa a nemzedékek sorát, jelet tettél az égre, ó irgalmas Atyánk! Ím eljön a Szûz, ki felkel mint hajnal, a homályban tündököl mint fényes hajnalcsillag. Ó dicsõült szép Szûz, az Atya remekmûve, kiben elõvételezett volt a megváltás kegyelme, ékességed a Nap, és szebb vagy a Holdnál, a te igened illatos imádság, az Atya szent akarata a csillagkoronád!
Spirituális támogatók: fr. Barsi Balázs OFM., Gyulai Oszkár, P. Jáki Teodóz Sándor OSB., Katona István, Regõczi István és Török József. Teológiailag lektorálta: fr. Barsi Balázs OFM.
Tartalomjegyzék Gyulai Oszkár: Anyák napjára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 Pio atya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 II. János Pál: Szûz Mária lelki anyaságának fényében . . . . . . . . . . . . . . . . .5 Szûz Mária édes Szívéhez való imádság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 Pünkösdi reménység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Charles de Foucauld: Atyám! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Mária kegyhelyek Szeged-Alsóváros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A Guadalupei Szent Szûz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 II. János Pál: Az élethez való jog. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Török József: Szûz Mária és a papi hivatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Lisieux-i Szent Teréz imája a papokért. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A Szûzanya különleges anyai áldása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A rózsafüzér. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
A Szerkesztõség címe: 1539 Budapest, Postafiók 638. A lappal kapcsolatos bármilyen észrevétellel, javaslattal forduljon a lap szerkesztõségéhez! Felelõs szerkesztõ: Jánossy Gábor Készült a Co-Print Kft. nyomdában felelõs vezetõ: G. Diviaczky Klára A hátsó borítón: A Guadalupei Szent Szûz kegyképe
A Tengernek Csillaga folyóirat megrendelhetõ a Stella Maris Alapítvány postafiók címén, megvásárolható templomokban vagy a Ferenciek terén. Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Kiadja a Stella Maris Alapítvány A Stella Maris Alapítvány bankszámlaszáma: MHB Rt. 10200885-32621031-00000000 ISSN szám: 1416-8243
