3. szám. EMVA Energiaültetvények támogatása

Az Univer­Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele

2010/3. szám

Tartalom:     EMVA ­ Energiaültetvények támo­     gatása         2. oldal

Aktuális  kérelmek  benyújtási idõszakai

    EMVA ­ Gazdaságátadás támoga­     tása         5. oldal

EMVA elõleg elszámolás

    AKG ­ Szankciók                 10. oldal

Állattartó telepek korszerûsítése

    Gazdálkodói kérdések és válaszok  

 

 

          10. oldal

    A talajvizsgálatokon alapuló trágyá­     zás jelentõsége, a vizsgálati eredmé­     nyek értelmezése II. ­     A tápanyagellátás tervezése                                               11. oldal     Precíziós vetés a maximális nyere­     ség érdekében                 16. oldal

EMVA kifizetési kérelem benyújtási idõszakok:

 

 

Támogatási kérelem beadási idõszakok: Gazdaságátadás támogatása Energiaültetvények telepítése

2010. március 1. ­31. 2010. március 1. ­ 31.

Ültetvénytelepítés (várhatóan)

2010.  április  15.­ május 15.

LEADER

2010. márc. ­ ápr.

          20. oldal

A családi gazdálkodók által igénybe     vehetõ átmeneti állami támogatásról  

 

 

2010. március 1. ­ 31.

Kertészet korszerûsítése, kertészeti 2010. április 1. ­30. gépbeszerzés,  erdészeti gépbeszerzés, növénytermesztés létesítményeinek  korszerûsítése (szárítók),  mezõgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP), III. tengely­vidékfejlesztés (Turisztika, mikrovállalkozás, falufejlesztés, vidéki örökség), öntözésfejlesztés

Tejtermelõk által igénybe vehetõ     átmeneti állami támogatás  

2010. március 31­ig meghosszabbítva

Kérelem  készítési  igényeiket,  kérjük  jelezzék  a

          21. oldal

    Hamarosan megkezdi  mûködését az Euro-Öko Farm Csoport biz­     tosítási alkuszcége                  22. oldal

[email protected] e­mail címen! Felhívjuk figyelmüket, hogy honlapunkon megújult szolgáltatá­ sokkal  és  bõvebb  információval  kívánjuk  Partnereink  igényeit még magasabb színvonalon kielégíteni! Részletes információkért látogassák meg a www.eurofarm.hu honlapunkat!

SZHSZ hírszolgáltatásunk is újabb elemmel bõvült! Minden hét utolsó munkanapján közöljük az aktuális heti, földügyekkel  kapcsolatos  kifüggesztésekkel  érintett  települések  listáját.  Amennyiben  a  kifüggesztésekkel kapcsolatban kérdésük van, kérjük, írjanak a [email protected] e­mail címre! ­ 1 ­

EMVA ­ évelõ, lágyszárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások Támogatási kérelmek benyújtása: 2010. március 1. – 31. A  támogatás  célja  a  mezõgazdasági  területeken  lágyszárú,  évelõ,  újravetés,  illetve  újratelepítés  nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelésre fenntartható energianövények telepítése. Az  alábbi  fajokból  történõ  lágyszárú  energiaültetvények  mezõgazdasági  területeken  történõ  telepítéséhez vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe: Kultúra megnevezése Sor­ szám

latin név

Produkció, terjeszkedés

magyar  név (tájékoztatás)

Igénybe Minimális vehetõ tõszám maximális (tõ/ha) támogatás (Ft/ha)

H

T

VT

1.

Energiafû, kivéve Agropyron és Elytrigia közönséges tarackbú­ nemzetség, kivéve a za és védett típus védett, õshonos típus és Elytrigia repens

75000

5000000

8

2

N

2.

Miscanthus nemzetség

Kínai nád, elefántfû, japán díszfû

250000

9000

25

3

I

3.

Sida Hermaphrodita L. Rusby

Amerikai  bár­ sonymályva

110000

22000

8

3

N

H ­ átlagos terméshozam (t/ha/év); T ­ teljes termõre fordulás éve a telepítést követõen; VT ­ vegetatív úton történõ terjeszkedés, I ­ igen, N ­ nem. Támogatás igénybevételére jogosult: •  A  mezõgazdasági  termelõ,  ha  a  beruházással  érintett  mezõgazdasági  üzemének  mérete  meghaladja  a  4 európai méretegységet (EUME). •  Ha  az  ügyfél  induló  vállalkozás,  akkor  a  támogatási  kérelem  benyújtásával  egyidejûleg  nyilatkozatban vállalja, hogy legkésõbb a beruházás befejezését követõ elsõ lezárt teljes naptári évben megfelel a fentieknek. A legkisebb támogatható parcella nagysága minimum 1 hektár. Nem vehetõ igénybe támogatás: •  Olyan  területen  történõ  telepítéshez,  amelyre  a  kérelem  benyújtását  megelõzõ  öt  éven  belül  az  Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap, illetve az Agrár­ és Vidékfejlesztési Operatív Program vagy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv társfinanszírozásában a) fás szárú energiaültetvény telepítési támogatást, vagy b) évelõ, lágy szárú energiaültetvény telepítési támogatást, vagy c) ültetvénytelepítési támogatást, vagy d) erdõtelepítési támogatást igényeltek. •  Nem  vehetõ  továbbá  igénybe  támogatás  védett  természeti  területeken,  illetve  Natura  2000  területeken történõ telepítéshez. ­ 2 ­

A támogatás igénybevételének feltételei:     • A támogatási kérelemben megjelölt területekre az ügyfél rendelkezzen az ügyfél saját nevére szóló, agrár­      vagy kertészmérnök végzettséggel rendelkezõ szakember által készített és aláírt telepítési tervvel, amely      tartalmazza legalább:        a) az alkalmazott faj, fajta meghatározását, annak termõhelyi kritériumait;        b) a termõhely legfontosabb paramétereit és a telepítési terv készítõjének a termõhelyi megfelelésre            vonatkozó nyilatkozatát;        c) a tervezett sor­ és tõtávot, illetve hektáronkénti tõszámot;          d) az alkalmazott technológia rövid leírását, a betakarítás tervezett gyakoriságát, az ültetvény fenntartására,           mûvelésre vonatkozó agrotechnológiai leírást;        e) az ültetvény felszámolását követõen a lágy szárú energianövény kultúra maradéktalan eltávolításához,           illetve a terület mezõgazdasági mûvelésre történõ újbóli hasznosításához szükséges intézkedések           meghatározását.     • A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az ügyfél rendelkezzen a megtermelt lágy szárú       energianövény teljes mennyiségére a termõre fordulástól számított legalább öt évre vonatkozó       elõszerzõdéssel, szerzõdéssel, illetve nyilatkozzon annak saját célú felhasználásáról. Az elõszerzõdésnek,       szerzõdésnek tartalmaznia kell legalább az alábbi adatokat:        a) szerzõdõ felek azonosító adatait, az ügyfél regisztrációs számát;        b) a biomassza magyar, vagy tudományos megnevezését;        c) az átadási helyet, az átadás tervezett idõpontját (év, hónap), továbbá mennyiségét (t);        d) a szerzõdés idõtartamát. Az ügyfél köteles a támogatási kérelemben megjelölt összes ültetvény vonatkozásában:        a) a támogatási határozat közlésétõl számított 12 hónapon belül a beruházást befejezni;        b) a kultúra spontán továbbterjedését megakadályozni, vegetatív úton terjedõ kultúrák esetében az            ültetvényt évente körbetárcsázni, vagy körbeszántani;        c) telepítési naplót vezetni, amely tartalmazza legalább:            ca) az elvégzett gépi és agrotechnológiai mûveleteket, azok elvégzésének idõpontját,            cb) a kijuttatott kemikáliák és talajerõ­visszapótlásra felhasznált anyagok megnevezését, dózisát, a                  kijuttatás idõpontját;       d) energiafû esetében fémzárolt vetõmagot, nádfélék esetén kórokozóktól mentes szaporítóanyagot           felhasználni;        f) legalább a telepítésétõl számított öt évig az ültetvényt fenntartani, termõképességét megõrizni;        g) a telepítést, a kultúrállapotban tartást úgy megvalósítani, hogy a területen a kultúra minimális tõszáma            meghaladja a fenti táblázatban meghatározott mértéket;        h) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, e jogcím tárgyában szervezett kötelezõ            képzésen részt venni az utolsó kifizetési kérelem benyújtása elõtt;         i) vázrajzot csatolni. A mûvelet legkorábban a támogatási kérelem benyújtási évének január 1­jétõl az ügyfél saját felelõsségére megkezdhetõ. A támogatás mértéke: A támogatás összege támogatási kérelmenként legfeljebb 735 ezer eurónak megfelelõ forintösszeg lehet.     • A támogatás mértéke:        a) a beruházás összes elszámolható kiadásának 40%­a;        b) fiatal mezõgazdasági termelõ esetében vagy kedvezõtlen adottságú területen történõ telepítéskor a             beruházás összes elszámolható kiadásának 50%­a;          c) fiatal mezõgazdasági termelõ és kedvezõtlen adottságú területen történõ telepítéskor a beruházás összes            elszámolható kiadásának 60%­a; A támogatás összege táblánként nem haladhatja meg a fenti táblázatban szereplõ, kultúránként meghatározott hektáronkénti fajlagos összeget. ­ 3 ­

Elszámolható kiadásnak minõsül az ültetvénnyel kapcsolatban felmerült: terület­elõkészítés, tápanyag­utánpótlás, szaporítóanyag­beszerzés és ­tárolás, telepítés, egyéb elszámolható kiadások (Több táblára vonatkozóan kérelmezett egyéb elszámolható kiadásokat az elbírálás során táblánként, azok területének nagysága szerint arányosítva kell figyelembe venni.) kerítés, térburkolat­kialakítás. Az pontjai  szerinti  kiadások  nem  haladhatják  meg  az  összes  elszámolható  kiadás  20%­át.  Az elszámolható  kiadáson  belül  meghatározott  kiadási  arányokat  mind  a  támogatás  igénylésekor,  mind  a kifizetéskor meg kell tartani. A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a mezõgazdasági õstermelõi igazolvány, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, az energiaültetvények határvonalait ábrázoló MePAR rendelet szerinti egyedi blokktérképeket; a megtermelt lágy szárú energianövény értékesítésére vonatkozóan elõszerzõdést, illetve szerzõdést, vagy saját felhasználásra vonatkozó nyilatkozatot; a telepítési terv meglétére vonatkozó nyilatkozatot, valamint a telepítési terv készítõjének a termõhelyi megfelelésre vonatkozó nyilatkozatát és a telepítési terv készítõjének végzettségét igazoló okirat másolatát. plusz pontszerzéshez meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat: Ÿ  TCS tagság igazolás Ÿ  Felvásárlási szerzõdés, vagy saját felhasználás esetén nyilatkozat Ÿ  Szakértõi engedéllyel rendelkezõ talajtani szakértõ igazolása ­  Az  ültetvény  hozzájárul  a  talajszerkezet  javításához,  illetve  erózió,  defláció,  vagy belvíz elleni védekezéshez Ÿ  Cigány önkormányzat támogató nyilatkozata a 15 millió forint vagy azt meghaladó támogatási kérelem esetén szöveges üzleti tervet. Egy ügyfél egy támogatási kérelem benyújtási idõszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. Jogkövetkezmények Ÿ  Amennyiben az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy az ügyfél a telepítési kötelezettségének nem tett eleget, akkor köteles az érintett táblák területével arányosan a már felvett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni és az érintett táblák vonatkozásában az ügyfél támogatáshoz való joga megszûnik. Ÿ  Ha  az  ügyfél  az  elõzõ  oldalon  leírt   címen  felsorolt  kötelezettségét  megszegi,  akkor  az  érintett  táblák területével  arányosan  köteles  a  már  felvett  támogatási  összeget  a  jogosulatlanul  igénybe  vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni és az érintett táblák vonatkozásában az ügyfél támogatáshoz való joga megszûnik. Ÿ  Ha az ügyfél a képzési kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatási összeget 20%­kal csökkenteni kell, kivéve, ha a támogatási határozat kézhezvételét követõ 30. nap és az utolsó kifizetési kérelem benyújtására megjelölt idõszak elsõ napját megelõzõ 30. nap között nem volt képzés. Ÿ  Ha  az  illetékes  hatóság  az  ültetvény  felszámolását  az  ügyfél  hibájából  elrendeli,  akkor  az  ügyfél köteles a felszámolást elrendelõ határozatban megjelölt ültetvény felszámolással érintett területével arányos összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. Ÿ  Amennyiben  az  ügyfél  a  saját  felhasználást  biztosító  berendezést  az  ültetvény  elsõ  letermelésének idõpontjáig  nem  helyezi  üzembe,  akkor  köteles  a  már  felvett  támogatási  összeg  50%­át  a jogosulatlanul  igénybe  vett  támogatásra  vonatkozó  szabályok  szerint  visszafizetni  és  az  ügyfél támogatáshoz való joga megszûnik. Ha az ügyfél ­ induló vállalkozásként ­ a beruházás befejezését követõ elsõ teljes évben nem felel meg a 4 EUME feltételnek, akkor köteles a már felvett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni és az ügyfél támogatáshoz való joga megszûnik.  

 

 

 

 

 

 

  ­ 4 ­

 

 

 

 

Nagy Balázs

EMVA – Mezõgazdasági termelõk gazdaságátadása

Az idén ismét kiírásra került a 2007­ben már megismert gazdaságátadás támogatása jogcím. A más néven „korai nyugdíjnak” nevezett támogatási forma részleteit olvashatják cikkünkben. A támogatás célja a mezõgazdasági termelõ tevékenységet végzõk korösszetételének ­ a fiatal mezõgazdasági termelõk támogatásával összehangolt ­ javítása, az elaprózódott birtokszerkezet ésszerû koncentrálódásának elõsegítése, és a gazdaságok átlagos méretének növelése. Jövedelempótló típusú támogatást vehet igénybe: Ÿ  aki mezõgazdasági termelõ tevékenységet végez, és Ÿ  a TEÁOR’08 szerinti 0111­0150 tevékenységet végzõ egyéni vállalkozó, vagy Ÿ  mezõgazdasági õstermelõ Ÿ  aki az átadó gazdálkodó munkavállalója. A támogatás addig folyósítható, amíg a támogatott saját jogú nyugdíjban nem részesül, de legfeljebb 7 éven keresztül,  illetve  az  átadó  gazdálkodó  70.  életévének  betöltéséig,  munkavállaló  esetében  a  reá  irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. A támogatás nem ruházható át kötelezettségátadás, illetve jogutódlás keretében.

Ÿ  Az  átadó  gazdálkodó  által  igénybe  vehetõ  támogatás  legkisebb  összege  havonta  a  tárgyhónap  elsõ napján  érvényes  minimálbér  25%­a,  legmagasabb  összege  a  tárgyhónap  elsõ  napján  érvényes  min­ imálbér 200%­a, de legfeljebb évi 18 000 eurónak megfelelõ forintösszeg. Ÿ  Az átadó gazdálkodó által igénybe vehetõ támogatás összegét az átruházott földterület, illetve állatál­ lomány  alapján,  az  SFH  táblázatból  számított  üzemméret  (EUME)  szerint  kell  megállapítani.  A támogatás egy hónapra vetített alapösszege 1 EUME érték esetén a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének 25%­a, amelyet minden további megkezdett EUME érték után a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének 10%­ával növelni kell az elõzõ bekezdésben megállapí­ tott összeghatárra tekintettel. Ÿ  Az üzemméret számításánál az átadó gazdaságából figyelembe vehetõ: Ÿ  az a saját tulajdonú termõföld, Ÿ  amelyre az átadó a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ két évben terület alapú támogatást kapott, valamint Ÿ  amelyek  a  kifizetési  kérelem  benyújtásáig  átkerülnek  az  átvevõ  tulajdonába  és használatába; Ÿ  az az állatállomány, Ÿ  amely a támogatási kérelem benyújtásakor az átadó gazdálkodó tulajdonában van, Ÿ  amely a kifizetési kérelem benyújtásáig az átvevõ tulajdonába átkerül, de a kifizetési kérelemben figyelembe vett állatlétszámból számított EUME érték nem haladhatja meg a támogatási kérelem benyújtásakor meglévõ állatlétszámból számított EUME értéket, és Ÿ  amelyre vonatkozóan az átadó a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes  adatok  országos  nyilvántartási  rendszerérõl  szóló  119/2007.  (X.  18.)  FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban az állatállomány tartójaként szerepel, vala­ mint eleget tesz Ÿ    a  szarvasmarhafélékre  vonatkozóan  a  szarvasmarha­fajok  egyedeinek jelölésérõl,  valamint  Egységes  Nyilvántartási  és  Azonosítási  Rendszerérõl szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben elõírt, ­ 5 ­

Ÿ  a lófélékre vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben elõírt, Ÿ  a juh­, kecskefajokra vonatkozóan a juh­ és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 47/2005. (V. 23.) FVM ren­ deletben elõírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek. Ÿ  A  támogatási  összeg  alapját  képezõ,  átadásra  került  földterületekre  vonatkozó  EUME  értéket  a területalapú  támogatásban  meghatározott  idõszak  hasznosítási  típusa  alapján,  a  két  év  hasznosítási típusának területe szerint súlyozott átlagával kell megállapítani. Ÿ  A  támogatási  összeg  alapját  képezõ,  átadásra  került  állatállományra  vonatkozó  EUME  érték  a  tá­ mogatási kérelemben megadott állatlétszám alapján kalkulált, és a kifizetési kérelemben jelölt, átadás­ ra került állatlétszám alapján számolt alacsonyabb EUME érték. Ÿ  Az átadó gazdálkodó munkavállalója által igénybe vehetõ támogatás havi összege a gazdaságot átadó gazdálkodót megilletõ összeg 50%­a, de legfeljebb évi 4000 eurónak megfelelõ forintösszeg. Ÿ  Több munkavállaló esetén a támogatás együttes összege nem haladhatja meg a munkavállalót foglal­ koztató átadó gazdálkodó támogatásának összegét. Több munkavállaló esetén a támogatás összegének egymás  közötti  felosztására  vonatkozó  eltérõ  megállapodás  hiányában  a  támogatás  összege  a munkavállalók között egyenlõ arányban kerül felosztásra. Ÿ  Amennyiben egy mezõgazdasági üzemet több átadó ruház át, a támogatás összértéke az egyetlen átadó részére nyújtott összegre korlátozódik.

Az átadó gazdálkodó akkor jogosult támogatásra, ha Ÿ  a támogatási kérelem benyújtásakor betöltötte az 55. életévét, de az átadás idõpontjában nem éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt; Ÿ  nem részesül sajátjogú nyugellátásban; Ÿ  a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ tíz év során mezõgazdasági tevékenységet folytatott, és azt a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ öt éven keresztül õstermelõként vagy egyéni vállal­ kozóként fõtevékenységként végezte; Ÿ  a támogatási kérelem benyújtásakor legalább 3 hektár földterületen gazdálkodik; Ÿ  a támogatási kérelem benyújtásakor a tulajdonában lévõ termõföldet ­ kivéve az önellátásra szolgáló földterületet ­ a kifizetési kérelem benyújtásáig az átvevõre per­ és igénymentesen átruházza, továbbá a haszonbérletet végleg megszünteti; Ÿ  a  kifizetési  kérelem  benyújtásáig  átadja  a  csatolt  mellékletben  meghatározott  önellátást  biztosító mennyiségen felüli állatállományt; Ÿ  legkésõbb  a  kifizetési  kérelem  hiánypótlásának  benyújtásáig  kezdeményezi  a  gazdaságban  végzett mezõgazdasági  termelõ  tevékenységhez  kapcsolódó  kvóták,  támogatási  jogosultságok  és kötelezettségek átruházását; Ÿ  a  kifizetési  kérelem  benyújtásáig  véglegesen  felhagy  minden  ­  az  önellátásra  történõ  termelés kivételével  ­  üzleti  célú  növénytermesztési,  állattenyésztési,  vegyes  gazdálkodási  mezõgazdasági tevékenységgel; Ÿ  az  önellátásra  történõ  termeléshez  a  Közös  Agrárpolitika  keretén  belül  nem  vesz  igénybe  további támogatást; Ÿ  az átadandó gazdaság eléri vagy meghaladja az 1 EUME értéket.

A saját tulajdonú termõföld átadása után akkor igényelhetõ támogatás, ha a kérelmezõ a kérelem benyújtása­ kor legalább két éve az ingatlan­nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa az átadásra kerülõ földrészletnek. Ez a szabály nem vonatkozik azokra az esetekre, ha a tulajdonszerzés öröklés, részaránykiadás, hatósági intéz­ kedés vagy bírói ítélet alapján történt.

­ 6 ­

Az átadó gazdálkodó munkavállalója akkor jogosult támogatásra, ha Ÿ  a támogatási kérelem benyújtásakor betöltötte az 55. életévét, de az átadás idõpontjában nem éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt; Ÿ  nem részesül saját jogú nyugellátásban; Ÿ  a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 5 év során munkaidejének legalább a felét mezõgazdasági munkával töltötte segítõ családtagként vagy mezõgazdasági munkavállalóként az átadó gazdálkodó gazdaságában; Ÿ  az elõzõ pontban meghatározott idõtartam alatt megszakítás nélkül biztosított volt a társadalombiz­ tosítás rendszerében; Ÿ   a kifizetési kérelem benyújtásáig véglegesen felhagy az üzleti célú mezõgazdasági tevékenységgel és a mezõgazdasági munkavállalással. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a gazdaságot egy olyan természetes személy vegye át, aki Ÿ  egyéni  vállalkozóként  fõtevékenységet  végez  vagy  kíván  végezni,  és  ezt  legkésõbb  a  kifizetési kérelemhez csatolt egyéni vállalkozói igazolványának hiteles másolatával igazolja, Ÿ  az átadás idõpontjában még nem tölti be a 40. életévét, Ÿ  olyan iskolai végzettséggel rendelkezik, amely szerepel a 2009­es fiatal gazda rendeletben Ÿ  az átvételt a gazdaság méretének növelése céljából valósítja meg. Ha a támogatást igénybe vevõ kedvezményezett az e rendeletben a reá vonatkozóan meghatározott támogatási feltételeket ­ ideértve a támogatás kifizetését követõ idõszakra vállalt kötelezettségét is ­ nem tartja be, akkor az  igénybe  vett  támogatás  jogosulatlan  része  jogosulatlanul  igénybe  vett  támogatásnak  minõsül,  és  ezen jogcím szerinti további támogatási jogosultsága megszûnik.

Ÿ  Megtartható állategység összesen: 8 ÁE tetszõleges állatfajonkénti eloszlásban, de legfeljebb Állatfaj

Megtartható állategység

Szarvasmarha

3

Bivaly

3

Juh

3

Kecske

3

Sertés

3

Tojótyúk

1

Egyéb baromfi

1

Nyúl

1

Megtartható 4 méhcsalád, a lófélék korlátozás nélkül megtarthatók. 1 db nyúl 0,02 ÁE­nek felel meg.

­ 7 ­

Értékelési szempont megnevezése

Értékelés módja (Ellenõrzés módja)

Értékeléshez  rendelhetõ maximális pontszám

Átadandó birtokméret: ­ 5 EUME és 5 EUME felett ­ 4­4,99 EUME között ­ 3­3,99 EUME között ­ 2­2,99 EUME között ­ 1­1,99 EUME között

15 pont 12 pont 9 pont 6 pont 2 pont

SZAKMAI SZEMPONTOK Az  átadandó  gazdaság  mérete  és életképessége

Az átvevõ a fiatal mezõgazdasági termelõ elindításához nyújtott támogatásban rész­ esül

15 pont

Részösszesen maximum:

30 pont

HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK Az  átadó  betöltött  életkora  az  átadás idõpontjában

­ 60 és 60 év felett ­ 59 év ­ 58 év ­ 57 év ­ 55­56 év

10 pont 8 pont 6 pont 4 pont 2 pont

Az  átvevõ  betöltött  életkora  az  átadás idõpontjában

­ 30 éves vagy fiatalabb ­ 31­34 év ­ 35 és 35 év feletti

10 pont 8 pont 6 pont

Az átvevõ nõ

3 pont

Az átvevõ roma

3 pont

Termelõi szervezeti tagság az átvevõ tagsá­ ga

Az MVH honlapján köz­ zétett formanyomtatványon benyújtott elismert termelõi csoport, zöldség­gyümölcs termelõi  csoport  vagy termelõi szervezet által kia­ dott igazolást arról, hogy az átvevõ a csoport tagja.

4 pont

Az átvevõ végzettsége

A  113/2009.  (VIII.  29.) FVMrendelet 2­4. számú mellékleteiben meghatáro­ zott felsõfokú agrár végzettség. Csatolni kell a felsõfokú  oktatási  intéz­ ményben szerzett oklevél, diploma hiteles másolatát

10 pont

Részösszesen maximum:

40 pont

Összesen maximum:

70 pont

­ 8 ­

Ÿ  A gazdaságot átadó mezõgazdasági termelõre vonatkozóan Ÿ  Az  átadó  a  támogatási  kérelem  benyújtását  megelõzõ  10  év  során  folytatott  mezõgazdasági termelõ tevékenységének igazolására szolgáló dokumentumok az alábbiak: ­  egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolata, amely tartalmazza a TEÁOR’08 szerin­ ti 0111­0150 növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenységet, ­  õstermelõi igazolvány hiteles másolata, értékesítési betétlapokkal együtt, ­  a  Mezõgazdasági  és  Szakigazgatási  Hivatal  területi  szerve  által  ­  a  falugazdász  a tevékenysége során szerzett információja alapján ­ a kérelmezõ mezõgazdasági termelõ tevékenység folytatásáról kiadott hatósági bizonyítványa, ­  munkavállalóként  végzett  mezõgazdasági  termelõ  tevékenység  igazolása  munkakör megjelölését  is  tartalmazó  munkaszerzõdés  másolatával  és  egyéb  dokumentummal, illetve ­  adott  évre  vonatkozó  Nyugdíjbiztosítási  Egyéni  Nyilvántartó  Lap  (a  továbbiakban: NYENYI lap) másolata Ÿ  A gazdaságot átadó munkavállalójára vonatkozóan Ÿ  Igazolás, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ öt év során munkaidejének legalább a felét mezõgazdasági munkával, az átadó gazdálkodó gazdaságában töltötte: ­     a kérelem benyújtását megelõzõ öt évre vonatkozó NYENYI lap másolata, illetve ­  mezõgazdasági  termelõ  tevékenység  igazolása  munkakör  megjelölését  is tartalmazómunkaszerzõdés másolatával és egyéb dokumentummal Ÿ  A gazdaságot átvevõ természetes személyre vonatkozóan ­  végzettséget igazoló dokumentum hiteles másolata

A támogatási kérelmet 2010. március 1. és március 31. között lehet benyújtani. Amennyiben  érdeklõdnek  a  támogatási  lehetõség  iránt,  kérjük  jelezzék  azt  pályázati  csoportunknak  a [email protected] e­mail címen, vagy a 06­96/213­788­as telefonszámon.

   

­ 9 ­

 

Nagy Balázs

 AKG ­ Szankciók Elindult az Agrár­környezetgazdálkodási program, folynak a területfelmérések. Sokan azonban nem tudják, hogy az egyes célprogramokban elõírt követelmények be nem tartását szankciókkal súlythatja az unió. A szankciók szintje, idõbelisége és mértéke kölünbözõ lehet, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:

Szankció  S0  S1  S2  S3  S4  S5  S6

Szankció szintje

Szankció idõbelisége

Szankció mértéke

 nem releváns

 adott évre vonatkozó

 kötelezettségvállalással érintett egybefüggõ terület

 adott évre vonatkozó

 figyelmeztetõ levél 3 % 15 % 30 % 60 % 100 %  kizárás, jogosulatlan igény­ bevétel 3 % 15 % 30 % 60 % 100 %  kizárás, jogosulatlan igény­ bevétel  kizárás  kizárás, jogosulatlan igény­ bevétel

 teljes támogatási idõszakra vonatkozó

 S7  S8  S9  S10  S11  S12

 célprogram

 S13  S14

intézkedés

 adott évre vonatkozó

 teljes támogatási idõszakra vonatkozó  adott évre vonatkozó  teljes támogatási idõszakra vonatkozó

A teljes AKG programra vonatkozó szankciók részletezését az innen letölthetõ melléklet­ ben olvashatják.

Gazdálkodói kérdések és válaszok Mennyi a maximálisan kijuttatható N hatóanyag nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken? Nitrátérzékeny területeken a maximális N hatóanyag szervestrágyázás esetén 170 kg/ha, a mûtrágya hatóa­ nyagot növényfajok szerint az 59/2008 FVM rendelet tartalmazza. Ennek összértéke határozza meg a maxi­ mális mennyiséget. Nem nitrátérzékeny területeken nincs meghatározva a kijuttatható N hatóanyag mennyi­ sége. Fiatal gazda támogatás esetén van­e szankció, ha az elsõ évben nem tartom be a támogatási kérelemben vállalt pénzügyi tervet? Nincs, a pénzügyi tervben 4. és 5. évre vállaltak minimálisan 75 %­át kell betartani. Fiatal gazda támogatást kaptam. A határozat fellebbezés miatt csúszott, így az elsõ évem 2009 lett 2008 helyett. A kérdésem, hogy a vállalt üzemméret is csúszik 1 évet vagy azt kell teljesíteni, ami a támogatási kérelemben szerepel? A  vállalt  üzemméret  emiatt  sajnos  nem  csúszik,  így  teljesíteni  kell  a  támogatási  kérelemben  megadott üzemméretet az adott évre. ­ 10 ­

A talajvizsgálatokon alapuló trágyázás jelentõsége, a vizsgálati eredmények értelmezése III. A tápanyagellátás tervezése Termesztett  növényeink  trágyaigényének,  a kijuttatandó  tápelemek  mennyiségének  meghatározása  a talajvizsgálatokon,  a  talaj  felvehetõ  (oldható)  tápanyagtartalmának  meghatározásán,  a  talajvizsgálati  ered­ mények értelmezésén és a növények tápanyagigényének ismeretén alapuló meglehetõsen bonyolult folyamat. Bonyolultságát  elsõsorban  az  adja,  hogy  az  egyes  tényezõk  rendkívül  összetett  kölcsönhatásban  állnak egymással és ezen kölcsönhatásokat meglehetõsen nehéz beépíteni a számítási módszerekbe. Mindezen  nehézségekkel  együtt rendelkezünk  olyan  tápanyag­számítási  módszerekkel,  amelyek segítségével meg tudjuk határozni termesztett növényeink trágyaigényét. A talajvizsgálati eredmények alapján így hatékony és környezetkímélõ tápanyag­gazdálkodást folytathatunk, melynek bekerülési költsége többszörösen megtérül. A kijuttatandó mûtrágyamennyiség meghatározásánál két alapvetõ összefüggést kell szem elõtt tarta­ ), a másik pedig a csökkenõ határhozam elve. nunk. Ezek közül az egyik Liebig „minimum törvénye” (

A kijuttatandó tápanyagmennyiség kiszámításához a talaj tápanyag szolgál­ tató képességének ismerete mellett elengedhetetlen a növény adott terméssel kivont tápelem­szükségletének ismerete is. A terméssel a talajból kivont tápanyagmennyiséget annak ellenére, hogy a különbözõ tápelemek koncent­ rációját a növény genetikailag meghatározott tulajdonságain túl a környezeti tényezõk is igen jelentõs mértékben befolyásolják, a növények fajlagos hatóanyag igényével írhatjuk le ( ). A fajlagos hatóanyag igényt a várható termés mennyiségével (t ha­1) beszorozva az állomány 1 hektárra vonatkoztatott tápelem­igényét kapjuk.

Növény

Igény kg t­1 Nitrogén

Foszfor

Kálium

Õszi búza

25

10

18

Õszi árpa

27

10

26

Tavaszi árpa

24

10

22

Kukorica

22

9

20

Napraforgó

50

30

150

Repce

50

25

40

Cukorrépa

4

1.5

6

Silókukorica

2.5

1

3.5

Mák

50

50

40

Tarlórépa

2

2.5

4

­ 11 ­

A tápanyagellátás tervezése során ezt a növény által a talajból kivont tápanyagmennyiséget vetjük össze a talaj laboratóriumi vizsgálatokkal meghatározott tápanyag szolgáltató képességével. A  talajok  tápanyag  szolgáltató  képességét  számos  tényezõ  befolyásolja.  A  genetikai  talajtípus  a  talaj szerkezetén  keresztül  alapjaiban  meghatározza  a  talaj  víz  –  levegõ  –  és  hõ  gazdálkodását,  illetve  ezeken keresztül annak mikrobiológiai aktivitását. A talajok mikrobiológiai tevékenysége pedig a tápanyag feltáródá­ si folyamatok szabályozása által tölt be jelentõs szerepet a talaj tápanyag gazdálkodásában. A genetikai talajtípusokat a (1979) a talajtermékenységet kialakító, a növénytermesztést és a tápanyag  érvényesülését  befolyásoló  tényezõk  figyelembe  vételével  6  szántóföldi  termõhelyi  kategóriába soroljuk. Az egyes szántóföldi termõhelyeket és fontosabb jellemzõiket a  mutatja be.

Szántóföldi termõhely

Jellemzõ tulajdonságai

I. Csernozjom talajok II. Barna erdõtalajok III. Kötött réti és glejes erdõtalajok

Mély termõréteg, jó hõ­, víz­ és levegõgazdálkodás Jó tápanyag­, víz­, levegõ­ és hõ gazdálkodás Jó  tápanyagkészlet,  gyenge  tápanyag­szolgáltató képesség. Nagy víztartó képesség, kevés CaCO3 Könnyû  mechanikai  összetétel,  kevés  kolloid, kedvezõtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség Szántóföldi mûvelés alatt állnak, kedvezõtlen fizikai és  kémiai  tulajdonságok,  rossz  tápanyag­hasznosító képesség, rossz vízgazdálkodás 50  cm­nél  vékonyabb  termõrétegû  talajok.  Tárolt víztartalmuk csekély

IV. Homok­ és laza talajok V. Szikes talajok

VI. Sekély termõrétegû, vagy erõsen erodált lejtõs talajok

Mivel  a  különbözõ  szántóföldi  termõhelyekhez  tartozó  tápanyag  ellátottsági  kategóriák  sok  esetben jelentõs különbséget mutatnak, a szántóföldi termõhely ismerete a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározásánál elengedhetetlen. A  talaj  tápanyag  szolgáltató  képességének,  valamint  a  termesztett  növény  tápanyagigényének  ismerete alapján nyílik módunk a kijuttatandó mûtrágya hatóanyag mennyiség meghatározására. A  gyakorlatban  számos  módszer  és  modell  áll  rendelkezésünkre  a  konkrét  adagok  minél  pontosabban történõ meghatározására. Ezek közül az 1980­as években használt, mára már emelt dózisaival átgondolásra intõ  MÉM­NAK,  a  rendszerváltás  utáni  idõktõl  kezdõdõen  folyamatosan  fejlesztett  költségkímélõ  MTA­ TAKI – MTA­GKI, a Talajerõ KKT, illetve az Agrofil Kft. által alkalmazott rendszerek emelhetõk ki. A  MÉM­NAK  és  az  újabb,  költségtakarékos  rendszerek  közötti  különbség  lényegében  az,  hogy  míg  a MÉM­NAK  a  növények  tápanyagigényének  kielégítése  mellett  a  talaj  tápanyagtõkéjének  gyors  emelését célozza  meg,  addig  az  újabbak  az  elmúlt  idõszak  kutatási  eredményei  alapján  többnyire  kisebb mûtrágyaadagok  kijuttatásával  kívánják  biztosítani  a  gazdaságos  termésszintek  elérését.  A  két  rendszer közötti különbséget a  mutatja be. A  két  rendszer  különbségei  alapján  hazai  körülmények  között  a  gazdálkodók  többségének  anyagi helyzetét  is  figyelembe  véve  a  talaj  tápelem  készletének  feltöltése  helyett  a  növények  tápelem­igényének kielégítésére kell törekednünk. Erre az újabb rendszerek kiválóan alkalmasak. A rendszerek célja a növény N­igényének  minél  pontosabban  történõ  kielégítése  mellett  a  talajok  foszfor  és  kálium­szolgáltató képességének a megõrzése. A kijuttatandó tápanyag mennyiségek nem a maximális termést, hanem a legnagy­ obb nettó jövedelmet elérõ termésszint elérését célozzák meg. ­ 12 ­

Intenzív tápanyagellátás

Hosszú távon fenntartható, környezetkímélõ trágyázási rendszer irányelvei

(MÉM­NAK Kék füzet) Maximális termésszintre való törekvés A talaj trágyázása a cél Jó­igen jó talaj P,K ellátottság elérése, majd fenn­ tartása a cél Gyors talaj P,K feltöltés Minden évben P,K trágyázás

Gazdaságos termésszintre való törekvés A növény trágyázása a cél Közepes  talaj  P,K  ellátottság  elérése,  majd  fenn­ A12tartása a cél Lassú talaj P,K feltöltés A vetésforgó P,K trágyázása (periodikus P,K trá­ gyázás, GATE KI Kompolt) P,K trágyázás minden talaj P,K ellátottsági szinten P,K  trágyázás  csak  közepes  és  annál  gyengébb talaj P,K ellátottsági szinteken Nagyobb talaj tápelem ellátottsági határértékek Kisebb talaj tápelem ellátottsági határértékek Egységes talaj tápelem ellátottsági határértékek Növénycsoporttól függõ talaj tápelem ellátottsági határértékek Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak Kisebb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttõl független fajlagos tápe­ A tervezett termésszinttõl függõ fajlagos tápelem lem tartalmak tartalmak A  kijuttatandó  mûtrágya  mennyiségének  meghatározásánál  tartsuk  szem  elõtt,  hogy  az  új  tudományos eredmények alapján nem törvényszerû a három makro tápelem (N ,P, K) azonos évben történõ kijuttatása az állomány alá! A kijuttatandó hatóanyag mennyiségének meghatározása mellett a megfelelõ mûtrágyaforma megválasz­ tása is alapvetõ jelentõséggel bír a tápanyagellátás tervezése során. Környezetvédelmi szempontból is jelentõs annak az ismerete, hogy a különbözõ hatóanyag­formák hatásmechanizmusa, kimosódási veszteségei nagy eltéréseket mutatnak. A mûtrágyák oldékonysága, savanyító hatása, kísérõelemei így alapjaiban meghatároz­ zák azok alkalmazásának feltételeit az egyes kultúrák különbözõ fenológiai szakaszaiban. A mûtrágya­forma megválasztásánál a hatóanyag tartalom, valamint az ár viszonya mellett a szórásegyen­ letesség szempontjából fontos kiszerelésre, valamint a különbözõ mûtrágyák keverhetõségére is figyeljünk oda! Az összetett mûtrágyák helyett használjunk inkább egy hatóanyagú mûtrágyákat, mivel segítségükkel könnyebben biztosíthatjuk termesztett növényeink arányos tápanyagellátását. A mûtrágyaforma megválasztásánál a következõ fontosabb ismereteket tartsuk szem elõtt: ­  Alaptrágyának inkább NH4+­iont tartalmazó mûtrágyákat használjunk ­  Savanyú talajokon a lúgosan ható mûtrágyák alkalmazását helyezzük elõtérbe       ­  Meszes,  bázikus  területeken  a  savanyúan  ható  mûtrágyaféleségek  használata  lehet  a  célravezetõ  (a különbözõ kémhatású talajokra javasolt mûtrágyaformákat a  mutatja be) ­ A nitrogéntrágyát megosztva juttassuk ki a növényállomány alá ­ A foszfor, valamint a kálium trágyákat õsszel, alaptrágyázáskor dolgozzuk a talajba ­ A nitrogéntrágyát kijuttatás után lehetõleg azonnal, sekélyen dolgozzuk be a talajba ­ Fejtrágyának NE használjunk karbamidot! ­ Répa alá kálisó; szõlõ, burgonya alá kálium­szulfát formájában pótoljuk a káliumot ­ A foszfor­, valamint a kálium pótlására a vegetációs idõben jól oldódó, komplex mûtrágyákat alkal­ mazzunk ­ 13 ­

­ ­  

Mikroelem hiány esetén használjunk mikroelem tartalmú mûtrágyákat A vegetációs idõben, különösen aszály esetén lombtrágyázzuk állományainkat, hiszen a megfelelõ idõben elvégzett lombtrágyázás kiemelkedõ hatást eredményezhet!

Mûtrágya megnevezése Ammóniumszulfát Mészammon­salétrom Dolomitammon­salétrom Ammónium­nitrát Karbamid Nitrosol­28 Hidronit­80 Szuperfoszfát (gran) Szuperfoszfát (por) Magnézium­szuperfoszfát Triplefoszfát Hiperfoszfát Lágy nyersfoszfát Kálium­klorid Kálium­klorid Kálium­klorid Káli­kamex Kálium­szulfát

N 20.5 25 25 34 45 28 30 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Hatóanyag­tartalom (%) P2O5 K2O CaO MgO 0 0 0 0 0 0 17 2 0 0 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 18 0 25 0 18 0 25 0 18 0 25 2.5 46 0 10 0 29 0 48 1 29 0 42 0 0 40 0 2 0 50 0 1 0 60 0 0 0 40 0 4 0 50 0 1

Elsõsorban javasolt területek pH KCl tartománya 7,6 felett * * 6,5 felett 5 5,6 felett 5,6 felett 5,0 felett 6,0 felett 5,0 felett * 5,5 alatt 5,5 alatt 5,0 felett 5,0 felett 5,0 felett 6,0 alatt 5,0 felett *=bármilyen kémhatású talajon

A kijuttatandó mûtrágyamennyiség, valamint a mûtrágyaforma meghatározása mellett a kijuttatás ide­ jének megválasztása is alapvetõ tényezõje a sikeres tápanyagellátásnak. A trágyázás idejének meghatározása­ kor a növény tápanyag felvételi dinamikájának és a trágyaanyagok talajban történõ átalakulási, kimosódási, megkötõdési folyamatainak ismeretében arra törekedjünk, hogy a kijuttatott tápanyag minél nagyobb hányada hasznosuljon a növény fejlõdése során. A  környezetvédelmi  elõírásokat  is  szem  elõtt  tartva  a  kijuttatás  idejének  megválasztásakor  az  alábbi szempontokat vegyük figyelembe: ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

Igyekezzünk a kimosódási veszteségeket a minimálisra csökkenteni Csökkentsük a nem harmonikus táplálásból adódó veszteségeket A számított foszfor, valamint a kálium hatóanyag teljes mennyiségét õsszel juttassuk ki a területre A nitrogén kimosódási veszteségeinek csökkentése érdekében a számított nitrogén hatóanyag igénynek csupán 30­40 %­át juttassuk ki õsszel, a többit tavasszal (1­3 menetben) Fagyott területre trágyát kijuttatni tilos! Hóval borított területre trágyát kijuttatni tilos! Belvizes területre trágyát kijuttatni tilos! A foszfor, valamint a kálium mûtrágyákat igyekezzünk egybõl a gyökérzóna mélységébe juttatni A nitrogén mûtrágyákat ne dolgozzuk be a talajba túl mélyen A  jobb  feltáródás  érdekében  korán  lekerülõ  elõvetemények  után  célszerû  lehet  a  tarlóhántással  egy idõben történõ foszfor­, valamint kálium mûtrágyázás is Megkésett alaptrágyázás esetén tavasszal könnyen oldódó komplex mûtrágyákat juttassunk ki a területre ­ 14 ­

­ ­ ­

Mikroelem  hiány  esetén  termesztett  növényeink  kiegyensúlyozott  tápanyagellátásának  biztosítása érdekében a talaj­ és a lombtrágyázás együttes alkalmazása javasolt A fejtrágyázást igyekezzünk közvetlen esõ elõtt elvégezni Tartsuk szem elõtt, hogy jobb lesz a fejtrágyázás hatékonysága, ha a kijuttatott mûtrágyát sekélyen a talajba dolgozzuk.

Bízom  benne,  hogy  jelen  cikksorozattal  sikerült  Gazdatársaink  számára  hasznos  információkat  és  tippeket nyújtani, melyek segíthetnek az igényeikhez leginkább alkalmazkodó tápanyag ellátási technológia kidolgo­ zásában. Dr. habil. Kalocsai Renátó PhD. címzetes egyetemi docens ügyvezetõ igazgató UIS Ungarn Laborvizsgálati és Szolgáltató Kft, Mosonmagyaróvár 9200 Mosonmagyaróvár, Terv u. 92. Tel: 003696 566 480 Fax: 003692 566 481 Mobil: 003670 944 6962 Mail: [email protected] Honlap: www.uis.hu

­ 15 ­

Precíziós vetés a maximális nyereség érdekében A Massey Ferguson 555 szemenkénti vetõgépek százai járulnak hozzá világszerte a hozamok növeléséhez és a költségek csökkentéséhez. Mára a magyar gazdákat is meggyõzték ezek az USA­beli Hesstonban gyártott, de  magyarországi  összeszerelõ  üzemben  készre  szerelt  pneumatikus  vetõgépek.  Az  MF  555­öt  6­8­12­16 soros  vontatott  kivitelben  gyártják  70,  illetve  76  cm­es  sortávolsággal.  Valamennyi  gép  178  x  178  mm­es robosztus gerendellyel rendelkezik, amely biztosítja a nagy szilárdságot és hosszú élettartamot.

Mik  is  az  MF  vetõgépek  legfontosabb  elõnyös  tulajdonságai,  amelyek  kiemelik  a  szemenkénti  vetõgépek mezõnyébõl?

Egyedülálló PAMTM levegõadagolás A PAMTM (Positive Air Metering – pozitív levegõ adagolás) technológia a vetõgép lelke. A Massey Ferguson által  alkalmazott  nyomott  levegõs  rendszer  0,0022­0,0044  bar  nyomáson  dolgozik,  ennek  köszönhetõen egyedülálló kíméletességgel kezeli a vetõmagot. Nincs szükség a vetõtárcsánál semmiféle tömítésre – és ezzel összefüggõ karbantartásra – mivel a magkamrából a vetõtárcsa furatain át kilépõ levegõ a normális mûködés része. ­ 16 ­

A nyomott levegõs rendszer további elõnye a vákuummal dolgozó gépekhez képest, hogy a vetés sebessége is magasabb lehet, a pontosság csökkenése nélkül. Így a 10­12 km/h munkasebesség is biztonságosan tartható, ezáltal jelentõsen növekszik a területteljesítmény. A nagy feltöltési mennyiségek is a hatékonyság növelését célozzák. A soronkénti vetõmag tartályok alapfel­ szereltségként 70 l befogadó képességûek, de opcióként rendelhetõ a gépekhez 105 l­es magtartály is. Átlátszó vetõtárcsák

A  vetõtárcsák  átlátszóak,  így  rátekintéssel  azonnal érzékelhetõ, hogy a gép mûködése rendeltetésszerû­e. (Természetesen a soronkénti magátfolyás ellenõrzés a vetõgép  alapfelszereltségének  része.)  A  vetõtárcsák szerszám nélkül néhány másodperc alatt cserélhetõek, a  magtartály  levétele  nélkül,  így  a  különbözõ vetõmagokra való átállás nagyon gyorsan megvalósít­ ható.

A magvezetõ csõ nagyon rövid (46 cm) és ívelése figyelembe veszi a vetõgép elõrehaladó mozgását, így a vetõmag  nem  verõdik  a  csõ  falának.  Amint  a  mag  eléri  a  magárok  alját,  nem  gurul  tovább,  mert  addigra minden lendületét elvesztette. Így rendkívül egyenletes tõtávolság valósítható meg a géppel.

  

 

 

Pontos mélységtartás

Az egymással összekötött mélységhatároló kerekek pontos mélységtartást biztosítanak. Amennyiben  az  egyik  oldali  kerék  5  cm­nél  nem  magasabb  akadályba  ütközik,  az ellenoldali kerék a helyén marad, így a dupla vetõtárcsák sem emelkednek ki és nem változik meg a vetési mélység.

­ 17 ­

Erõteljes visszatömörítés A magárok zárásáról és az erõteljes tömörítésrõl a so­ ronként rendelkezésre álló záró kerekek gondoskodnak. A leggyakrabban felszerelésre kerülõ ezek közül a szög­ ben álló dupla gumi zárókerék, amelynek talajnyomása rugófeszítéssel állítható egészen 90 kg­ig. A két tömörítõ kerék egymástól hosszirányban elcsúsztatható, így ga­ rantálható  az  eltömõdés­mentes  munkavégzés,  illetve alátétekkel távolabbra is széthúzható.

Mûtrágya és mikrogranulátum szórók A Massey Ferguson szemenkénti vetõgépeket a mai elvárásoknak megfelelõen fel lehet szerelni szilárd­ (3 x 250 l tartály), illetve folyékony mûtrágya (2 x 567 l tartály) kijuttató adapterekkel, valamint mikrogranulátum­ szóróval is (32 l /sor). Így a vetéssel egy menetben starter mûtrágya és növényvédõszer is kijuttatható, ezzel is csökkentve a költségeket, növelve a hatékonyságot.

A 6 soros géppel egy szezonra 400­500 ha vetés biztonságos elvégzése számítható. Tekintettel arra, hogy az MF vetõgépek vontatott kivitelben készülnek és az üzemeltetõ erõgépnek nem kell a háromponttal kiemelni a  vetõgépet,  így  a  hagyományos  talajmûvelési  technikánál  egy  80  LE­s  MTZ  már  biztonsággal  képes üzemeltetni a 6 soros MF 555­öt.

Vetési technikák A Massey Ferguson vetõgépek alkalmassá tehetõk mind a hagyományos, mind a csökkentett menetszámú ­ mulch, vagy direktvetéses ­ technológiák esetén is a vetés korrekt elvégzésére. A  direktvetés  esetén  a  normál  leszorító  rugókat  (52  kg  talajnyomás)  erõsítettekre  cserélhetjük,  így  ru­ gófeszítéssel 218 kg­os talajnyomás érhetõ el. Ehhez még természetesen hozzáadódik a soregység önsúlya is, ami  üresen  (vetõmag  nélkül)  103  kg.  Ez  a  rendkívüli  talajnyomás  garantálja,  hogy  még  a  legnehezebb talajkörülmények között is behatolnak a vetõtárcsák a talajba. A  direktvetés  esetén  ezt  még  hatékonyabbá  tehetjük  az  opcióként  felszerelhetõ  elõvágó  tárcsák  alkal­ mazásával.  Az  esetlegesen  jelen  lévõ  nagyobb  mennyiségû  szármaradványt  a  vetõtárcsák  elõl  többféle sortisztító beépítésével távolíthatjuk el. ­ 18 ­

Ellenõrzés ­ vezérlés Az  MF  555  vetõgépek  mûködésének  vezérlését  az  SM  100,  illetve  SM  300  típusú  monitor  segítségével végezhetjük. Az SM 300 egység egészen a 16 soros kivitelig képes a soronkénti magátfolyás ellenõrzésre, a hektáronként kivetett tõszám, a tõtávolság ellenõrzésére. Rendelkezik hektárszámláló és magszámláló funk­ cióval. A sebességmérésre radar szolgál. Összegzésképpen  elmondható,  hogy  a  Massey  Ferguson  555  vetõgépek  maximálisan  kielégítik  a  korszerû vetõgépekkel szemben támasztott alábbi igényeket: ­ ­ ­ ­

kíméletes bánásmód a vetõmaggal egyenletes tõtávolság egyenletes vetési mélység optimális mag­talaj kapcsolat

Reméljük,  hogy  jelen  cikkünkkel  sikerült  felkeltenünk  érdeklõdését  a  kiemelkedõ  tulajdonságokkal  bíró Massey Ferguson 555 szemenkénti vetõgépek iránt. Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy korlátozott darabszámban még az idei szezonra is rendelhetõek 6­8­12 soros kivitelû MF 555 vetõgépek.

További információ: Bajtel Attila: 30/693­18­39 Bíró Sándor: 30/439­95­14 Lõkös Gábor: 30/438­57­61 Dr. Szabados Tamás: 30/916­78­17

 

 

 

 

 

 

 

 

­ 19 ­

 

 

Dr. Szabados Tamás

Tejtermelõk által igénybe vehetõ átmeneti állami támogatás A  korábbi  híreknek  megfelelõen,  a  Földmûvelésügyi  és  Vidékfejlesztési  Minisztérium  létrehozta  azt  a rendeletet,  amelynek  értelmében  a  tejtermelõk  igénybe  vehetnek  átmeneti,  csekély  összegû  (de  minimis) állami támogatást. A támogatás célja, jellege és mértéke A tejtermelõ a termelés anyag­ és eszközszükségletének fedezetére és egyéb kötelezettségeinek megfizetésére használható, éven túli lejáratú, forgóeszköz hitelhez kapcsolódóan támogatást vehet igénybe, amennyiben ez a hitel a rendelet hatályba lépését követõen kerül felvételre. E támogatás átmeneti állami támogatásnak minõsül. A támogatás mértéke: a hitelre vonatkozó szerzõdésben rögzített hitelösszeg legfeljebb 10%­a, amely nem haladhatja  meg  a  15  000  eurónak  megfelelõ  forintösszegnek  a  2008.  január  1­je  és  e  rendelet  szerinti támogatási  kérelem  benyújtása  közötti  idõszakban  igényelt,  csekély  összegû  (de  minimis)  támogatások mértékével csökkentett összegét. A támogatás igénylésének feltételei A támogatási kérelmet az a tejtermelõ nyújthatja be, aki: Ÿ  nyilatkozik  a  támogatási  kérelem  benyújtását  megelõzõen  igényelt  átmeneti  állami  támogatások összegérõl, Ÿ  nyilatkozik a 2008. január 1­je és a támogatási kérelem benyújtása közötti idõszakban igényelt valamen­ nyi mezõgazdasági célú „de minimis” támogatás összegérõl, Ÿ  nyilatkozik arról, hogy: o  a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában nem áll csõd­, felszámolási, végelszámolási vagy  végrehajtási  eljárás  alatt,  vagy  vele  szemben  gazdasági  tevékenységbõl  eredõ  tartozás megfizetése vagy gazdasági tevékenységével összefüggõ kötelezettség kikényszerítése miatt végrehajtási  eljárás  nincs  folyamatban,  vagy  a  korábban  ellene  vezetett  végrehajtás  ered­ ményes volt, o  a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása nem áll fenn, kivéve azokat, amelyek tekintetében az adóhatóság fizetési halasz­ tást vagy részletfizetést engedélyezett, o  2008. július 1­jén nem minõsült nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak. Támogatási kérelem A tejtermelõ a támogatásra vonatkozó kérelmét 2010. szeptember 1. és szeptember 20. között nyújthatja be az MVH­hoz  az  MVH  központi  szerve  által  rendszeresített,  és  az  MVH  honlapján  közzétett  formanyom­ tatványon. A támogatási kérelemhez csatolni kell a hitelre vonatkozó szerzõdés egy másolati példányát. Kifizetési kérelem A  tejtermelõ  a  kifizetési  kérelmét  2010,  2011.  és  2012.  évben,  évenként  egy  alkalommal  november  1.  és november 20. között nyújthatja be az MVH­hoz. Alkalmanként legfeljebb a támogatási határozatban szereplõ összeg egyharmada igényelhetõ. A kifizetési kérelmet az MVH központi szerve által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett forma­ nyomtatványon kell benyújtani az MVH­hoz. A  támogatás  kifizetésének  feltétele  a  kifizetési  kérelem  benyújtásáig  esedékes  kamatok  folyamatos  meg­ fizetése, amelynek igazolására a kifizetési kérelemhez csatolni kell a finanszírozó pénzügyi intézmény által kiállított, az adott évben esedékes kamatok megfizetésérõl szóló igazolások eredeti példányát. Az MVH a forrás rendelkezésre állását követõen intézkedik a támogatási összeg kifizetésérõl.  

 

 

 

 

 

 

  ­ 20 ­

 

 

 

 

Kovács Zsófia

A családi gazdálkodók által igénybe vehetõ átmeneti állami támogatásról A támogatás célja, jellege és mértéke A  családi  gazdálkodó  által  a  gazdálkodásához  igénybe  vett  rulírozó  jellegû  forgóeszközhitel  lejáratkor  a fennálló hitelének tõkeösszege alapján a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság által kihelyezett, és az eredeti véglejárat futamidejének meghosszabbítását követõ naptól meghatározott háromhavi BUBOR+3,1­7%  közötti  mértékû,  piaci  kamatozású,  éven  túli  lejáratú  forgóeszköz  hitelhez  kapcsolódóan támogatást vehet igénybe. E támogatás átmeneti állami támogatásnak minõsül. A  támogatás  mértéke  a  hitelre  vonatkozó  szerzõdésben  rögzített  hitelösszeg  legfeljebb  10%­a,  amely  nem haladhatja  meg  a  15  000  eurónak  megfelelõ  forintösszegnek  a  2008.  január  1­je  és  e  rendelet  szerinti támogatási  kérelem  benyújtása  közötti  idõszakban  igényelt  csekély  összegû  (de  minimis)  támogatások összegével csökkentett összegét. A támogatás igénylésének feltételei A támogatási kérelmet az a családi gazdálkodó nyújthatja be, aki: Ÿ  nyilatkozik  a  támogatási  kérelem  benyújtását  megelõzõen  igényelt  átmeneti  állami  támogatások összegérõl, Ÿ  nyilatkozik a 2008. január 1­je és a támogatási kérelem benyújtása közötti idõszakban igényelt valamen­ nyi, a mezõgazdasági célú „de minimis” rendelet hatálya alá tartozó támogatások összegérõl, Ÿ  nyilatkozik arról, hogy: o  a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában vele szemben gazdasági tevékenységbõl eredõ  tartozás  megfizetése  vagy  gazdasági  tevékenységével  összefüggõ  kötelezettség kikényszerítése  miatt  végrehajtási  eljárás  nincs  folyamatban,  vagy  a  korábban  ellene vezetett végrehajtás eredményes volt, o  a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában az adózás rendjérõl szóló törvény szerin­ ti köztartozása nem áll fenn, kivéve azokat, amelyek tekintetében az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, o  2008. július 1­jén nem minõsült nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak. Támogatási kérelem A  családi  gazdálkodó  a  támogatásra  vonatkozó  kérelmét  2010.  szeptember  1.  és  szeptember  20.  között nyújthatja be az MVH­hoz meghatározott adattartalmú, az MVH központi szerve által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon. A támogatási kérelemhez csatolni kell a hitelre vonatkozó szerzõdés egy másolati példányát. Kifizetési kérelem A családi gazdálkodó a kifizetési kérelmét 2010, 2011. és 2012. évben, évenként egy alkalommal, november 1. és november 20. között nyújthatja be az MVH­hoz. Alkalmanként legfeljebb a támogatási határozatban szereplõ összeg egyharmada igényelhetõ. A kifizetési kérelmet meghatározott adattartalmú, az MVH központi szerve által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani az MVH­hoz. A támogatás kifizetésének feltétele a kifizetési kérelem benyújtásáig esedékes kamatok folyamatos megfizetése, amelynek igazolására a kifizetési kérelemhez csatolni kell a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság által kiállított, az adott évben esedékes kamatok megfizetésérõl szóló igazolások eredeti példányát. Az MVH a forrás rendelkezésre állását követõen intézkedik a támogatási összeg kifizetésérõl.  

 

 

 

 

 

 

  ­ 21 ­

 

 

 

 

Kovács Zsófia

Hamarosan megkezdi  mûködését az biztosítási alkuszcége Az elmúlt évben indított biztosítás közvetítési szolgáltatásunk sikeresnek bizonyult. Partnereinknek  20­30% közötti díjcsökkenést tudtunk elérni a biztosítóknál. Az idén továbbfejlesztjük szolgáltatásunkat és hamarosan elindítjuk az Euro- Öko Farm Csoport biztosítási alkuszát az Agrorent 2000 Kft­t . Néhány szót arról, hogy milyen szolgáltatást nyújt az új Alkusz Divízió. Szerzõdött  partnereink    megbízása    alapján  átvizsgáljuk  a  biztosítási  szerzõdéseiket.  Elvégezzük  az  aktua­ lizálást, vagyis gondoskodunk arról, hogy mindenre legyen biztosítási fedezet, amire szükséges, de ügyfelünk ne fizessen feleslegesen biztosítási díjat. Új biztosítások kötésénél a Magyarországon mûködõ összes biztosító összes terméke közül segítünk kiválasztani az árban és szolgáltatásban legkedvezõbbet. Lehetõségünk van arra, hogy – képletesen szólva – megversenyeztessük a biztosítókat, vagyis ügyfelünk érdekében alkuszként „alkudozzunk”  a  biztosítókkal.    Ezt  a  „versenyeztetést”  minden  évben,  minden  biztosítási  évfordulón megtesszük, tehát partnerünk folyamatosan a legkedvezõbb díjú és szolgáltatású biztosításokat kapja. Nem csak kiválasztjuk és megkötjük a biztosítást, hanem részt veszünk a kárrendezésben és a biztosítókkal történõ  minden  egyéb  ügyintézésben  is.  Továbbá  vállajuk,  hogy  partnerünk  megbízása  alapján  az  összes biztosítással kapcsolatos tendõt elvégzünk. Munkánkért  anyagi  felelõsséget  is  vállalunk.  Nagy  összegû  felõsség­biztosítással  rendelkezünk  és tevékenységünkrõl folyamatosan beszámolunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. Összefoglalva A szerzõdött partnereinknek lényeges megtakarítást érünk el a biztosítási díjból, gondoskodunk arról, hogy folyamatosan a legjobb szolgáltatást kapják a biztosítóktól.  Az új szolgáltatás indulásáról honlapunkon és e­mailben is értesítjük Önöket.  

 

 

 

 

 

 

 

­ 22 ­

 

 

 

 

Nagy Péter