Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része
3-2. háttéranyag: TANULMÁNY a Magyarországi állattartó telepek hiányzó trágyatárolóinak pótlásáról
1 NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S. u.4.
TANULMÁNY a Magyarországi állattartó telepek hiányzó trágyatárolóinak pótlásáról
Készítette: Dr. Herdovics Mihály Mészáros György Közreműködött: Varga Attila
- Gödöllő, 2014 -
2
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal 1. Helyzetelemzés a KSH AMÖ 2010 (Általános Mezőgazdasági Összeírás) és a GSZÖ 2013 Gazdaságszerkezeti Összeírás alapján. ............................................................................ 3 2. A különböző, elsősorban sertés és szarvasmarha telepek trágyakezelésével kapcsolatos fejlesztési lehetőségek ......................................................................................................... 5 3. Az állattartó telepek trágyatárolóval való ellátottsága ..................................................... 9 4. Üzemi tapasztalatok elemzése, különböző családi gazdaságok esetén .......................... 11 5. Összefoglaló megállapítások .............................................................................................. 15
Mellékletek: 1. sz. melléklet: Statisztikai adatok (AMÖ 2010, GSZÖ 2013) 2.sz. melléklet: Hígtrágya kezelési rendszer kialakításának fejlesztése 3. sz. melléklet: 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 4. sz. melléklet: Módszertan az állattartó telepek trágyatároló létesítésével kapcsolatosan 5. sz. melléklet: A 4 EUME üzemméretnek megfelelő állattartó gazdaság trágyatároló szükséglete 6. sz. melléklet: Főbb jogszabályok a nitrátérzékeny területekre és trágyatárolókra vonatkozóan
3
1. Helyzetelemzés a KSH AMÖ 2010 (Általános Mezőgazdasági Összeírás) és a GSZÖ 2013 Gazdaságszerkezeti Összeírás alapján. A NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézete azt a feladatot kapta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium részére készítsen javaslatot arra vonatkozóan, hogy a Nitrát Direktívában az állattartás területére előírt környezetvédelmi előírások között szereplő, és még hiányzó trágyatároló létesítmények pótlásához készítsen javaslatot kisebb kapacitású, költséghatékony szerkezetű tárolók létesítésére. Első lépésként a feladat volumenét célszerű megbecsülni a rendelkezésre álló adatok alapján, amelyhez a mezőgazdasági termelés, ezen belül az állattartás jelen helyzetét, szerkezetét célszerű áttekinteni. Az elemzéshez a KSH Gazdaságszerkezeti összeírás 2013. előzetes adatait, valamint az Általános mezőgazdasági összeírás 2010-re vonatkozó adatait használjuk fel. A GSzÖ 2013 előzetes adatai szerint - a gazdasági szervezetek: A gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági termelésben 8442 volt, amelyek közül mintegy 6000 szervezet használt szántóterületet is, átlagosan 308 ha területtel. A szervezetek legnagyobb része mindössze 20-50 ha közötti szántóterülettel rendelkezett, 25%-uk (cca. 1500 szervezet) viszont 300 ha feletti szántóterület művelt, amely a szervezetek által használt összes szántóterület 84 %-át teszi ki. A gazdasági szervezetek közel fele (48 %, cca. 4050 db) kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik, a tisztán állattartó szervezetek aránya 6 %, cca 500 db. A vegyes profilú szervezetek aránya 46 %, cca. 3900 db. -az egyéni gazdaságok: 2013 évben az egyéni gazdaságok száma kereken 483 ezer volt, ami a 2000. évi gazdaság-szám megfeleződését jelenti. Ezek közül közel 80 %, 383 ezer rendelkezett mezőgazdasági használatú földterülettel. A szántóterülettel rendelkezők aránya 57 %, ami cca. 276 ezer gazdaságot jelent, az átlagos földterület 5,4 ha. A szántóval rendelkező gazdaságok harmadának a földterülete kisebb 1 hektárnál, ami kereken 90 ezer gazdálkodót jelent. 10 és 300 ha közötti szántóterületet a szántóval rendelkezők 10 %-a, kereken 28 ezer gazdálkodó művel. A csak növénytermesztéssel foglakozó egyéni gazdaságok aránya az összesnek 52 %-a, ami cca 243 ezer gazdaságot jelent. Csak állattartással az összes 21 %-a (cca 100 ezer gazda) foglakozik, míg a vegyes profilú gazdaságok aránya 27 %, ami cca. 132 ezer gazdaságot jelent.
4
Az állatállomány Állattartással 2200 gazdasági szervezet és több mint 312 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozott. Szarvasmarhát a gazdálkodó szervezetek 13 %-a, cca. 1.100 szervezet, valamint az egyéni gazdaságok 4 %-a, cca. 19.400 gazdaság tartott. A szarvasmarha állomány az országban 750 ezer db, amelyből a tehénállomány 330 ezer db volt, amelyeknek közel 2/3-át a gazdasági szervezetek tartották (474 ezer, ill. 213 ezer db-ot). Az egyéni gazdaságokban ezek alapján 283 ezer szarvasmarhát, ezen belül 122 ezer tehenet tartottak. Sertést a gazdasági szervezetek 6 %-a, cca 510 szervezet tartott 2013-ban, az összesen 2,9 millió darabot közelítő állomány, ezen belül a kocaállomány 74, ill. 75 %-a a gazdasági szervezetek tartásában volt (2,2 millió, ill. 143 ezer db). Az egyéni gazdaságok 28 %-ában, 134 ezer gazdaságban az elmúlt évben 734 ezer sertést, ezen belül 44 ezer anyakocát tartottak. A juhállomány csökkenő létszámú, 1,1 millió volt 2013-ban. Ennek 86 %-a az egyéni gazdaságokban volt található. Ez 1.079 ezer állatot jelent, amelyből anyajuh 782 ezer. A gazdasági szervezetekben mindössze 159 ezer juhot tartottak, amelyből az anyajuhok száma 107 ezer db volt. A juhot tartó gazdasági egységek aránya mindkét szektorban 5 %-ot tett ki, ami cca. 24 ezer egyéni gazdaságot és 420 gazdasági szervezetet jelent. A tyúkállomány mintegy 60 %-át a gazdasági szervezetek tartották 17.130 ezer db-ot cca 340 szervezetben, az egyéniek részesedése cca. 247 ezer gazdaságban 11.466 ezer db volt. A tojótyúkok nagyobb része viszont az egyénieknél volt, 7.473 ezer a gazdasági szervezetek 5.068 ezer db-os állományával szemben. Állategységgel számolva az állatállomány állatfajok szerinti szerkezetét a gazdasági szervezetekben a sertés (38 %) és a szarvasmarha (27 %), az egyéni gazdaságokban pedig a tyúkfélék (26 %), ill. a sertés és a szarvasmarha (21-21 %) túlsúlya jellemzi. A szarvasmarhát tartó telepek közel 2/3-a, mintegy 13.000 gazdaság 9-nél kevesebb állatot tart, amely a teljes állomány 6 %-a (45.000 állat), míg az állomány több mint felét (cca. 380.000 db-ot) az 500-nál több szarvasmarhával rendelkező egységek (cca.300 gazdaság) tartják. A 9-től 500 db szarvasmarháig terjedő széles méret-lépcsőbe több mint 7.000 gazdaság tartozik. Az AMÖ 2010 felmérés részletes adatai - amelyek a szerkezeti megoszlásról minden bizonnyal jó támpontot adnak - azt mutatják, hogy a két alsó méret-kategória (cca. 20.000 gazdaság) döntően az egyéni gazdálkodóknál fordul elő, a gazdasági szervezeteknél pedig mindössze 3-400 db lehet érintett. A sertéstartók 55 %-ában, 74.000 gazdaságban 1-2 sertést, 39 %-ában, 48.000 gazdaságban pedig 3-9 db sertést tartottak. Az állomány 63 %-a, mintegy 1,8 millió sertés az 5.000 db-nál többet tartóknál van. A sertésállomány gazdaság-szerkezeti megoszlása a szarvasmarhánál tapasztaltakhoz hasonló, a legkisebb állományok néhány kivétellel az egyéni gazdaságoknál fordulnak
5 elő (mintegy 120 ezer gazdaság) az állomány túlnyomó része pedig a gazdasági szervezetek 200 körüli számú nagy telepén található. A juh, kecske, ló és a baromfi-félék állományának telep-nagyság szerinti megoszlása is az előbbiekhez hasonló, méret-kategóriánként néhány, vagy néhány tíz gazdasági szervezetnél lévő teleppel szemben több ezer, vagy több tízezer gazdaság az egyénieknél a kis- és a közepes létszámú kategóriákban.
2. A különböző, elsősorban sertés és szarvasmarha telepek trágyakezelésével kapcsolatos fejlesztési lehetőségek Az EU nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy 4 évenként felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. A kötelezettségnek eleget téve Magyarország felülvizsgálta a nitrátérzékeny területeket, amelyek az ország mezőgazdasági területeinek 68-69 %-át teszik ki. 2014 szeptember 1-jétől be kell vezetni és alkalmazni kell az újonnan minősített területeken is a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait. A Kormány 311/2013.(VIII.21.) Kormány rendelete a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésekkel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.27) Kormányrendelet módosításáról meghatározta az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket. A módosítással a nitrátérzékeny területeken lévő, vagy annak minősülő állattartó telepek előírt trágyatárolóinak megvalósítási határideje 2014. december 31. A nem nitrátérzékeny területen lévő, ill. annak nem minősülő állattartó telepek hígtrágyatárolónak létesítési határideje szintén 2014. december 31. A nem nitrátérzékeny területen lévő, illetve annak nem minősülő állattartó telepek istállótrágya tárolóinak létesítési határideje 2015. december 22. A fentiek alapján jól látható, hogy függetlenül az állattartó telep elhelyezkedésétől akár nitrátérzékeny, akár nem nitrátérzékeny területen helyezkednek el, az állattartó telepek hígtrágya tárolórendszereinek megépítése 2014. december 31.-ével, illetve az almostrágya tárolók megépítése 2015. december 22.-ével szükséges. A téma keretében áttekintettük a magyar állattenyésztés helyzetét az állattartó telepek formáit, a magyar gazdasági viszonyokat. Az állattartó telepek elhelyezkedésére, annak konkrét létszámára, vagyis a telepek és a jellemző üzemi méretekre vonatkozóan elemzést végeztünk. Az elemzést a Központi Statisztikai Hivatal általános mezőgazdasági összeírás 2010 évi adatainak feldolgozásával végeztük el. A külön fejezetben szereplő elemzésben áttekintettük a jellemző gazdasági méreteket, illetve a telepenként tartott állomány állategysége alapján számítottuk a lehetséges üzemi méreteket, mind szarvasmarha, mind pedig sertés vonatkozásában. A jelenlegi tanulmány elkészítésének határideje elsősorban ezen két állatfaj esetében tette lehetővé elemzésünk elkészítését. A fentiek alapján áttekintettük az állattartó telepekkel kapcsolatos üzemi tapasztalatainkat is, amelyek közül két jellemző üzemi típust mutatunk be szemléltetésül. megállapítható, hogy a gazdaságok egy része törekszik a trágyatárolás szakszerű műszaki megoldásainak kivitelezésére, és annak szakszerű használatára. Ennek ellenére még a 20 állategységet jóval meghaladó szarvasmarha tartó telepek között is számos olyan telep van, amely megfelelő trágyatárolóval egyáltalán nem rendelkezik. Külön fejezetet érdemel a hígtrágya tárolás, amely jellemzően a nagyüzemi technológiáknál kerül alkalmazásra. Választható technológiai megoldásként mind a két állatfajra
6 felmértük a hígtrágya tárolók létesítésének a lehetőségét, a szükséges kapacitást biztosító tárolóméreteket és a megvalósítás költségeit a kisebb méretű telepekhez is. A magyarországi gazdasági környezet az állattartó telepek, állattenyésztők számára nem túl kedvező, mivel az ágazat jövedelemtermelő képessége alacsony. Emiatt az üzemek számottevő környezetvédelmi beruházást nem tudnak megvalósítani. A fentiek miatt az állattartó telepek környezetvédelmi problémáinak rendezésére támogatásként jelentős külső pénzügyi forrás biztosítása szükséges. A különböző termelt trágyajellemzők alapján számítottuk, illetve kidolgoztuk 20-40, illetve 60 állategységre a különböző tároló rendszereket. A hígtrágya tárolókkal kapcsolatosan áttekintettük azokat a követelményeket, amelyek alapján ezek a trágyatárolók megépíthetőek. Többféle üzemi ajánlatot is beszereztünk konkrét telepmérethez kapcsolódóan, a tároló mérethez illesztett gazdasági méretnek megfelelően. A begyűjtött információkból alapvetően az alábbi következtetéseket lehet levonni: Az állattartó gazdaságok számára szükséges telepi kapacitások mértékének országos meghatározásához szükséges a statisztikai rendszer adatainak a részletes kielemzése, ennek alapján azon üzemméret meghatározása, amelynél szükséges, a tároló létesítmény elkészítése. Látható hogy az állattartó gazdaságok száma, állategység nagyság kategóriák szerint, szarvasmarhánál mintegy 19.000, sertésnél mintegy 180.000-es darabszámú. A 2. állategység nagyságrendnél nagyobb telep szarvasmarhánál, mintegy 18.000 telep, sertésnél mintegy 60.000 gazdasági egységet jelent Amennyiben 5 állategységnél határoznánk meg azt a tároló telep méretet, amelynél trágyatároló építése kötelező, így a telepek darabszáma szarvasmarha esetében mintegy 12.000, sertés esetében pedig 18.000 körüli darabszám adódna. Ez a hazai viszonyok között életszerűen nem biztosítható. A 4 EUME figyelembe vételével a telepek számát az 5 fejőstehén kivételével a 10 állategységnél nagyobb telepek számával határoznánk meg. Ez mintegy 6800 szarvasmarha telepet, illetve közel 8000 sertéstelepet jelentene. Természetesen ezen telep darabszáma az adott gazdasági statisztikák pontosításával javítható. Ennek kapcsán szükséges lenne a nitrát érzékeny területeken bejelentett trágya felhasználási adatok és az állatlétszám pontosítása, reprezentatív ellenőrzése, és a KSH 2010 évi adatainak az összevetése. A hígtrágya tárolóknál és az almostrágya tárolóknál figyelembe kell venni, az egyes tárolók létesítésére vonatkozó szabványokat, előírásokat. A jogszabályi előírásoknál egy nagyon fontos kérdés merül fel, különösen a kis- és közepes méretű állattartó telepekkel kapcsolatosan. A telepek egy része nem rendelkezik megfelelő építményekkel, illetve olyan állattartó épületekkel, amely a jogszabályoknak megfelelően került felépítésre és telepengedéllyel rendelkezik. Ismereteink szerint nagyszámban található olyan állattartó telep, amely régi elhagyott majorból, vagy önállóan felépített építményből áll, amely azonban építési engedéllyel nem rendelkezik. Ezen telepek gyakran különböző rét- ill. legelő területek szélein, esetenként folyómederhez közel, illetve olyan egyéb területen található, amelyre építési engedélyt nem is lehet kiadni. Tehát számos olyan telep működik ismereteink szerint az országban, amelyeknek darabszámát, állatállományát a statisztikák nem tartalmazzák, és amelyek jogszerűen nem is működtethetők. Az első kérdésre tehát az lehet, hogy olyan állattartó telepek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő engedélyezési eljárással milyen darabszámban találhatók az adott területeken? Ezzel kapcsolatosan lehet–e egyszerűsített engedélyezési, vagy fennmaradási eljárást folytatni, illetve a trágyatároló telepek építési kötelezettségét, hogy lehet megvalósítani lakott területen elhelyezkedő, vagy lakott területek szélén elhelyezkedő állattartó telepek esetében. Itt
7 felmerülhet, a szűk beépítettség miatt, a trágyatároló telepek megvalósíthatatlansága, vagy a megfelelő méretű építmény felépítési lehetőségének a hiánya. A különböző trágyatároló megoldásoknál biztosítani kell a keletkezett trágya fél éves termelt mennyiségnek a befogadását. Ennek alapján a különböző állategységek figyelembe vételével meghatározhatók azok a telepméretek, amelyeknél szükséges kialakítani a trágyatároló létesítményt. A trágyatároló létesítménynek szivárgásmentesnek kell lenni, biztosítani kell, hogy a trágyalé a környezetbe szennyezőanyagként ne kerülhessen ki. A fentiek alapján többféle létesítmény jöhet szóba. Alapvetően meghatározóak a vasbeton tároló létesítmények, amelyek elsősorban jellemzően inkább a szilárd almos trágya tárolására alkalmasak. Míg a hígtrágya tárolására természetesen a legkorszerűbb fémtárolóktól a betontárolókon keresztül a legegyszerűbb, ugyanakkor megfelelő műszaki színvonalat biztosító földmedencés fólia szigetelésű tároló létesítményekig terjed a megvalósítható létesítmények spektruma. Egy fontos kérdést is szükséges tisztázni a különböző állattartó telepeknél. Ez pedig a hígtrágya tárolás, illetve annak az állattartó telep méretével való kapcsolata, összefüggése. A hígtrágya tárolás jellemzően a nagyüzemi gazdaságoknál kerül megvalósításra, azonban kisebb- és közepes üzemméreteknél is előfordulhat. A kisebb állattartó gazdaságok lehetőség szerint jellemzően szalmás tehát almos trágyatárolási rendszereket alkalmaznak és erre szükséges tároló rendszert alakítanak ki. Természetesen a tartástechnológia nagyban befolyásolja, illetve esetenként el is dönti az alkalmazható trágyakezelési eljárást. Megvizsgáltuk a lehetőségét egy adott gazdaságnál, amely mintegy évi 2000 sertés kibocsátást tesz lehetővé. Itt a jellemző állatlétszámokat és az állomány összetételét is feltüntettük. Ilyen gazdaság esetében a lehetséges hígtrágya tároló kapacitást is meghatároztuk. Feltételezve, hogy egy ilyen méretű sertéstelepen almos trágya technológiát is alkalmazhatnak, úgy arra is dolgoztunk ki vasbeton alaplemezű és 2 m-es 3 oldallal körbevett, pillérekkel erősített tároló létesítményt. Hígtrágya tárolásnál pedig földmedencés trágyatárolást alakítottunk ki, illetve ezzel kapcsolatosan kaptunk konkrét üzemi kivitelezésre ajánlatot, adott térfogatú hígtrágya tároló rendszer létesítésére. Természetesen az adott beruházási jellemzők telepenként talajmechanikai viszonyoktól szigetelési jellemzőktől stb. eltérhetnek, azonban ezen tanulmány céljának megfelelően, annak a lehetőségeknek a feltárását végeztük, amelyek alapján a trágyatárolók létesítési költségei a telepméretek függvényében becsülhetőek és ezen létesítési költségek gazdasági kihatása is vélelmezhető. Természetesen az egyes telepi kivitelezéseknél jelentős eltérés is mutatkozhat, és alapvetően a trágyatárolók fajlagos bekerülése nagyban függ a létesítendő tárolótelep méreteitől. Általános összefüggés szerint egy bizonyos mérettartománytól felfelé, a költségösszetevők fajlagosan már lényegesen nem csökkennek. Ugyanakkor a tároló rendszereknél a tároló méreteinek csökkenésével a fajlagos létesítési költségek tervezés, földmunkák előkészítése, és egyéb kivitelezési munkáknak a fajlagosan drágább kivitelezési költsége miatt a tároló létesítmények fajlagos ára a tartályok, illetve tárolók méretével jelentősen növekszik konkrét ajánlat alapján. Betontároló rendszereknél a hígtrágyatárolás, a 2000 m3-es nagyságrendben legkedvezőbb áron mintegy 10.000 Ft/m3 létesítési költséggel oldható meg. Ugyanakkor vannak olyan ajánlatok is, ahol a 2000 m3-es trágyatárolóval kapcsolatos kiadások ennél lényegesen magasabbak. Konkrét ajánlatként a 2500 m3-es tárolónál a költség 42 millió Ft-os beruházási költségként jelentkezik. Természetesen ezek, mint említettük adott üzemi mérethez kapcsolódnak, azonban a tároló létesítési költségeknél amennyiben teljesen a különböző jogszabályoknak, rendeleteknek, építési szabályoknak megfelelő építményeket használjuk ezeknél lényeges költségcsökkenés nehezen valósítható meg. A költségcsökkentés lehetséges módozatai: az adott telepi anyagmozgatási technológia figyelembevételével almostrágyáknál olyan statikailag még megfelelő tárolórendszer felépítése,
8 ami az adott gazdaság gépeinek figyelembevételével a lehető legkisebb statikai terhelést eredményezve a rendszer betonszükségletét csökkenti, illetve optimálisan a vasalat anyagszükségletét úgy valósítja meg, hogy lehetővé teszik a követelményeknek még megfelelő építményt, amely ugyanakkor némi anyagtakarékosságot is lehetővé tesz. A költségcsökkentés másik lehetősége a saját munka kivitelezés megvalósítása. Itt elsősorban a földmunkák végzésénél lehetséges saját erő, illetve a külső vállalkozóval szembeni kedvezőbb költség. Hasonlóan a hígtrágyatároló rendszereknél is földmedencés kialakításoknál, mindkét trágyakezelési technológia alkalmazásának a lehetőségét. A saját földmunkavégzés természetesen megfelelő tervek szerinti kivitelezésben lehetséges. Erre azonban valószínűsíthetően nagyon kevés gazdaság képes. Meg kell állapítanunk, hogy most az egyik legkedvezőbb üzemi ajánlat az építőmodulokból kialakítható úgynevezett „szebeton” rendszer, amelyben különböző fajtájú panelekből, egy alaptestre kerül ráépítésre a tároló oldalfala, mellyel így jelentős költségcsökkenés érhető el mind az építésnél, mind az építési- szerelési tevékenységnél. Itt említettük, hogy megfelelő üzemméretnél 2000 m3-es tároló térfogatnál érhető el a 10.000 Ft/m3-es fajlagos beruházási költség, míg 400-500 m3-es tárolótartály esetén kisebb gazdaságok részére a tároló beruházás már több mint 20.000 Ft fajlagos beruházási költséget jelent a megrendelő számára. A fentiek alapján az almostrágya tároló csökkentésénél még egy lehetőséget látunk, tároló alapterületének növelésére, ahol erre hely és lehetőség van. Ehhez viszont amennyiben megfelelő építési tevékenységgel irányított szakmailag ellenőrzött műszaki vezető irányításával történik a kivitelezés, a betonozás elvileg saját kivitelezésben is megvalósíthat. Itt nem szükséges oldalfalakat építeni, vagy viszonylag alacsony oldalmagasságú kevés betonigényű úgynevezett zsaluköves támfal is megvalósítható, alacsony oldalfallal és nagyobb alapterülettel. Így a viszonylag kisebb trágyatárolási magasság ellenére is a tároló létesítménye olcsóbban kivitelezhető. Összességében a fentiek alapján jól látható, hogy a különböző trágyatároló rendszerekre elsősorban a közepes és nagyobb üzemméretre ajánlanak műszaki megoldásokat, a trágyatárolók létesítésével foglalkozó magyarországi cégek. Mindemellett megfelelően méretezetten, típustervek alapján, helyszínre adaptálva és irányított művezetéssel, illetve saját erő felhasználásával is megépíthetők azok a tároló létesítmények, amelyek a jogszabályi feltételeknek adott körülmények között megfelelhetnek. Ehhez azonban nemcsak a jellemzően házi kivitelezésből megvalósítható vasbeton szerkezetű alaptestek, illetve oldalfalak megépítése szükséges, hanem ezekhez megfelelő szakértelemmel felvitt és minősített szigetelőanyagok felvitele is szükséges az adott tároló-rendszerek kivitelezésénél. Fentiek alapján a megfogalmazott feladatokból jól látható, hogy ezen tanulmány elsősorban a problémamegoldás lehetséges irányainak a kijelöléséig, a konkrét műszaki megoldási lehetőségek megismeréséig jutott el. Ennek alapján összegezhetők azok a tapasztalatok, amelyek alapján pl. a trágyatárolókkal kapcsolatos statisztikai adatbázis kiszélesítése, az adott gazdaságok számának a megismerése, ezen gazdaságok gazdasági tevékenységének az értékelése szükséges. A fentiek alapján a gazdaságok méretéhez kapcsolódóan vélelmezhetők azok a költségek, amelyek esetén trágyatárolók reális építésére lehetőség van. Abban az esetben ugyanis, ha a beruházási költségek rendkívüli módon megnehezítik a telep, ill. a gazdaság működtetését, várhatóan számos állattartó valószínűsíthetően felhagy az állattartással. Ezen kérdések mérlegelése nem volt a tanulmány célja. Az anyagban azokat a lehetőségeket igyekeztünk feltárni, amelyek alapján az adott hígtrágyás rendszerű istállók (pl. sertéstartó épületek) az almozásos, tehát a jobban kezelhető almos trágyát eredményező technológiára térhetnek át. Adott gazdaság, technológia alapján, és az adott gazdaság lehetőségeinek figyelembe vételével az almostrágya tárolók kivitelezési módozatait, és annak költségelemzőit kell megvizsgálnunk, hogy az előírásoknak az állattartó
9 telepek a trágyakezelés vonatkozásában is megfeleljenek. Ennek segítésére számos szakterület összefogása, építési hatósági, államigazgatási, területeknek összehangolt munkája szükséges. Külön megvizsgáltuk a lehetőségét a 4 EUME üzemméretnek megfelelő állattartó gazdaság trágyatároló rendszerének a kialakítására is. A 4 EUME üzemméret szarvasmarha tejelő tehén esetében 5 db számosállat, míg hízó esetében 35-110 kg közötti súlynál, mintegy 100 számos állatot jelent Az ehhez szükséges tároló méreteket a sertéstartás esetében mind almos trágyatárolásnál, mind pedig hígtrágya tárolási technológiánál kidolgoztuk. Meghatároztuk a szarvasmarhánál az almos trágya tárolási technológiához szükséges tárolótér igényt is. Ezeket a tárolótér igényeket jellemző üzemméretként foghatjuk fel, tehát ezen gazdasági méretekhez lehet a különböző gazdasági lehetőségeket, beruházási követelményeket is viszonyítani. Nagyon fontos kérdés a trágyatároló telepen keletkezett trágya mozgatása, szállítása, kijuttatása is. Ennek kezelésére ezen tanulmányban idő hiányában most nem volt lehetőség,. A kisebb gazdasági méreteknél jellemzően nemcsak a trágya tárolás megoldása hiányzik, hanem a trágya anyagmozgatás, szállítás gépei és berendezései is. Ezek a berendezések különböző anyagmozgató gépek, szállítójárművek, trágyakiosztók, hígtrágya kezelésnél pedig a szippantó kocsik, illetve (adott esetben a trágya injektálására is alkalmas) trágyalé kijuttató rendszerek. Felmerül a kérdés hogy az adott gazdaságok rendelkeznek-e megfelelő földterülettel a trágya elhelyezéséhez és megfelelő időpontban való kijuttatásához tudnak e megfelelő gépi technológiát igénybe venni. Természetesen felmerülhet adott területen is a bérvállalkozói szolgáltatások igénybevétele, ennek azonban sem az almostrágya, sem a hígtrágya kijuttatás területén hazánkban még nincsenek hagyományai és kellő számban gépei sem. Ugyanakkor elképzelhető, olyan műszaki megoldások, technológiai rendszerek, illetve szervezeti formák kialakítása, amelynél kisebb üzemméretben rendelkezésre álló trágyatároló telepeknél a szervezett formába való trágya elszállítás, átmeneti tárolás, kijuttatás megfelelő gazdasági módszerekkel és költségek elszámolása alapján megoldható.
3. Az állattartó telepek trágyatárolóval való ellátottsága A különböző méretű és technológiájú telepek trágyatárolóval való ellátottságáról átfogó, feldolgozott tényadatok nem állnak rendelkezésre. A környezetvédelmi hatóságoknál részletes adatok állnak rendelkezésre az IPPC előírások alá eső nagy létszámú sertés- és baromfi tartó telepekről, mivel ezeknek a kötelező létesítésére vonatkozó határidők is már a korábbi években lejártak. Nincsenek pontos adatok viszont még a nagy létszámú szarvasmarha tartó telepekről sem, mivel ezekre az IPPC előírások nem vonatkoznak. A bevezetett ENAR nyilvántartásokból feltehetőleg valamennyi üzemi méretnek tekinthető állattartó telep felmérhető és lokalizálható lenne. A különböző állat-fajok kisebb létszámú telepeire vonatkozóan az ország néhány kiválasztott területére reprezentatív mintán trágyatároló ellátottságra volna célszerű felmérést végezni, amelyet a megyénkénti telepszámokkal a 2010 évi ÁMÖ adatai alapján lehetne arányosítani. Ennek alapján a feladat nagysága viszonylag jó közelítéssel meghatározható lenne. A jelen anyagban néhány jellemző trágyatároló kialakítására végeztünk kalkulációt a feltételezett gyakoriság alapján. A 4 EUME értéknek megfelelő állományok közül a sertés hizlalásnál a 100-110 hízót vettük alapul kövér hígtrágya és almos trágyatechnológia esetén. A szarvasmarha tartásból pedig az almos technológiájú, szintén az alsó határon lévő, 5 tejelő tehenet tartó gazdaságot vettük számításba. Azon állatfajok esetében, amelyeknél – esetenként a
10 legeltetéssel kombinálva - a mélyalmos technológia alkalmazható, ott ahhoz célszerű ragaszkodni, mert úgy a trágyatároló létesítésére nincsen szükség. A baromfitartásnál viszont a trágyatárolót fedetten kell kialakítani, célszerűen sátortároló kivitelben.
4 EUME SFH értékű állattartás állatlétszámai, trágyatárolói a jellemző technológia alapján. ÁLLATTARTÁS
SFH Ft/állat; Ft/100 db
Almos trágya 6 Kövér hígtrágya ÁLLOMÁNY hóra Csurgalék (lagúnás) állat db
t
m3
m3
m3
13 733 19 377
109 77
(290) (410)
(480) (680)
(25) (35)
mélyalom mélyalom
36 630
41
(210)
(350)
(20)
279 521 4 192 10 427
5 358 143
50 (360) (145)
85 (600) (240)
5 (30) (10)
mélyalom 45+15 fejőgép mosóvíz mélyalom mélyalom
3 315 51 588 13 723
452 29 109
Broiler 100 db
44 886
3340
Tojótyúk 100 db
154 884
968
Szarvasmarha 1 éves korig nőivarú Üsző 2 év felett Bika 1-2 év között Tejhasznú tehén 2 év felett Anyajuh Anyakecske Malacok 20 kg alatt Tenyészkoca Hízó
20
35
-
100 45 95 mélyalom, fedett tároló szükséges 20 m3 (ill. szárított) fedett tároló szükséges
A táblázat adataiból megállapítható, hogy ez a közgazdasági alapú üzem-méret technikailag egyáltalán nem homogén, az egyes telepek paraméterei között jelentős eltérések vannak. Az állatlétszámokat tekintve azt látjuk, hogy a 4 EUME érték megkapható 5 tejelő tehén, 41 hízóbika, vagy 77 hasonló korú üsző tartásánál, 140 anyakecske, vagy 360 anyajuh tartásánál, de 30 koca, vagy 450 malac nevelésénél egyaránt. Ezek az állatlétszámok állategységre átszámítva sem kerülnek egy szintre. Hasonlóképpen nagy eltérések mutatkoznak a jelenleg sürgetően megoldandó kérdés, a trágyatechnológia és a trágyatároló szükségletek esetében is. Van 20 tonnás, 35 m3-es baromfitrágya tároló igény, amelyet fedett kivitelben kell megoldani. A szarvasmarháknál volna almos tároló-igény 50t/85m3 méretű, de 410 t/680 m3-es szükséglet is, amelyet célszerű közvetlenül kihordható mélyalmos technológiával kiváltani. Hígtrágya esetében kövér hígtrágyára kellene 20 m3-től 100 m3-ig terjedő kapacitású egyaránt. Ennek alapján azt látjuk, hogy a hasonló, de igen szerény gazdasági adottságú telepek trágyatárolóinak megoldása nagyon eltérő beruházási igényt jelent. A költségesebb,
11 hagyományos tárolók választása esetén még a kisebb létesítmények sem finanszírozhatók az 1,5 MFt körüli SFH értékű termelés alapján annak ellenére, hogy ezek az EMVA ÁTK támogatás igénybe vételére jogosultak voltak. Mivel a kisebb tárolók fajlagos beruházási költségei a nagy telepeknél létesítendőknél lényegesen magasabbak, az azonos szintű támogatás esetükben verseny-hátrányt jelent, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a kisebb telepek jelentős része trágyatárolót egyáltalán nem tudott építeni. A 4 EUME alatti állattartó gazdaságok ugyanakkor sem az ÁTK, sem egyéb építési támogatást mindeddig nem kaphattak, így most nem is várható el tőlük, hogy tárolóval rendelkezzenek. Amennyiben az előírások miatt a létesítés nekik is kötelező, a létesítéshez jelentős támogatást kell nyújtani részükre, figyelembe véve a lényegesen nagyobb fajlagos költségeket is. Amennyiben tehát a trágyatárolás problémáját – legalább a jelenleg még működő kis és közepes létszámú telepek jelentős részénél – meg kívánjuk oldani, a műszaki követelményeket teljesítő, gyártás alatt lévő típusok közül a kisebb költséggel megvalósítható, egyszerűbb kivitelű tároló-változatok mielőbbi kiválasztása szükséges. A kiválasztott, és a környezetvédelmi hatóság által is megfelelőnek talált megoldások esetében biztosítani kellene a megfelelő szintű támogatást, valamint az egységes szempontok szerinti elbírálást a környezetvédelmi engedélyezések során. I. Komplett tároló Állat létszám
5 tejelő tehén 100 hízó
Tároló térfogat
Komplett tároló vasbeton
Vasbeton költség összesen
Vasalat költség összesen
Szigetelés
Szigetelés költsége
Munka díj
Nettó költségek összesen
(m3)
(m3)
(E Ft)
(E Ft)
(m2)
(E Ft)
(E Ft)
(E Ft)
23,3
815,5
466
50
100
250
1630
36,5
1227,5
730
100
200
400
2560
100 200
Vasalat: 100kg/m3; Ár: 200Ft/kg
Szigetelés(alapterületre): 2.000Ft/m2
4. Üzemi tapasztalatok elemzése, különböző családi gazdaságok esetén Az Intézet részben a különböző kutatási-fejlesztési programok kapcsán, ill. egyéb szakértői tevékenység során, gyakran kerül kapcsolatba különböző üzemméretű gazdaságokkal. Ennek alapján nem átfogónak jellemezhető, de valamelyes szinten jellemző üzemi állapotot napi szinten be tud mutatni, ill. szélesebb körű ismeretekkel rendelkezik ezen üzemek trágyatárolásával kapcsolatosan. Ennek kapcsán két jellegzetes típust szeretnénk a helyzet érzékeltetésére bemutatni.
12 Az 1. számú állattartó gazdaság: Sertéstartás A gazdaság 320 férőhelyes sertéshizlaló épülettel és a hozzá kapcsolódó takarmány előkészítő blokkal rendelkezik. A sertések tartása mélyalmos szalmás technológia, amely még kézi trágyaeltávolítással végzi az épületekből a trágyakihordását az ólakból.. Ehhez az állattartó telephez, ill. az épülethez csatlakozik 2 db 6x10 m-es 50 cm-es süllyesztett, betonozott trágya tárolótér, ill. a trágyatárolóhoz mintegy 5x10 m-es csurgaléklé tároló. Ez a tároló berendezés lakott területen belül helyezkedik el. Látható, hogy ezen gazdaság lényegében szalmás szervestrágya kezelési technológiát valósít meg és a telepet csak úgy tudja üzemeltetni, hogy a gazdaság meglévő egyéb külterületi telepéhez a trágyát meghatározott időszakonként átszállítja, a hígtrágyát pedig szippantó kocsival juttatja ki szintén a gazdaság területén lévő hígtrágya tárolókba. Ismeretes, hogy az ilyen állatlétszámnál alacsonyabb állatlétszámú telepeknél (pl. 10-20 férőhelyes sertéshizlalás esetén) a gazdaság általában nem rendelkezik betonozott trágya tárolótérrel. Ugyanakkor ezen gazdaságok szinte kizárólag a szalmás tartástechnológiát alkalmazzák, amelynél nagy mennyiségű csurgaléklé gyakorlatilag nem keletkezhet. Évi 200 hízósertést kibocsátó családi gazdaság trágyatárolóinak adata Hígtrágya tárolók méretei Közepes hígtrágya
Koca Szaporulat Hízó
Trágya jellemző:
[állategység] 140 400 800
[kg/hét] 152 36 64
A keletkezett hígtrágya mennyiség [kg] 553280 kg 374400 kg 1331200 kg
[hét] 26 26 26
950 kg/m3
Összesen
2258880 kg
Térfogat
2377,7684 m3
Térfogat kerekítve
2400 m3
Almos trágya
Koca Szaporulat Hízó
[állategység] 140 400 800
[kg/hét] 98 21 35,5
A keletkezett hígtrágya mennyiség [kg] 356720 kg 218400 kg 738400 kg
[hét] 26 26 26 Összesen
Trágya jellemző:
650 kg/m3
Térfogat Térfogat kerekítve
1313520 kg
2020,8 m3 2100 m3
13
1. ábra: 320 férőhelyes sertéshizlaló trágyatárolója (Újlengyel Belterület)
2. ábra: 20 férőhelyes tehénistálló, ill. telep (Szentes Külterület)
14 Hazai viszonyok jellemzése a kisebb gazdaságoknál A 2. számú állattartó gazdaság: Tehenészet Ez 20 tejelő szarvasmarhát tartó üzemet, ill. gazdaságot jelent. A gazdasági épület szerfás kivitelű, ideiglenes építmény jellegű, telepengedéllyel és megfelelő trágya tárolására alkalmazott tárolótérrel nem rendelkezik. Jellemző a külterjes szarvasmarhatartásnál, hogy az ilyen 5-10-20 férőhelyes istállókhoz nem készültek trágyatárolók és a trágyát az épületek közelében, trágyahalmokban helyezik el. Látható ugyanakkor egy adott telepen, hogy már több éves tönkrement trágya is található, tehát a gazdaság nem rendelkezik a trágya feldolgozás-kijuttatás eszközeivel, ilyen üzemi állomány esetében sem. Ezen gazdaságnak az állatállománya ENÁR rendszerben nyilvántartott, azonban telepi szintű nyilvántartásról nincs tudomásunk. A fentiek bár kis mintánként, de jól jellemzik a magyarországi helyzetet, amelyben alapvetően nincsenek megfelelően információk a telepek nagy részére. Fentiek alapján többször javasoltuk, hogy a Nemzeti Talajvédelmi Szolgálathoz bekerülő Nitrát Direktíva alapján szükséges adatszolgáltatás, amely tartalmazza az adott gazdaságok állattartó telepi adatait, ill. a trágyakezelési megoldásokat, a keletkezett trágya mennyiségét, ezen adatok valamilyen szintű, legalább kis minta rendszerű feldolgozása történjen meg. Ez lehet egy adott régióra, ill. több jellegzetes régióra Magyarországon (Alföld, Dunántúl) amely alapján a trágyakezelési problémakör volumene országos szinten becsülhető. Fentiek alapján tudunk, ill. lehet javasolni adott gazdaság méretéhez kapcsolódó, a gazdaság beruházási lehetőségeit figyelembevevő trágyakezelési megoldások, ill. trágyatárolók kialakítására.
Almos trágyatárolók elemzése 1/2 év trágyatermelés Állategység
Trágya
Trágyatároló térfogat
Tároló méret*
Vasbeton tároló
20
(kg) 104000
(m3) 160
(m x m) 10x8
40
208000
320
60
312000
480
Vasbeton alap
Beton költség
(m3) 32,6
Beton költség *** (Ft) 1.141.000
(m3) 16
(Ft) 560.000
16x10
55,3
1.935.500
32
1.120.000
16x15
74
2.590.000
48
1.680.000
Megjegyzés: * 2 m magasság Trágya jellemző: 650 kg/m3
** 20 cm vastag betonvasalás 20 kg/m2 *** Megjegyzés: 35.000 Ft/m3
15
Almos trágyatárolók költség elemzése I. Komplett tároló Állat egység
Tároló térfogat
Vasalat költség összesen (E Ft) 652
Szigetelés költség
Munka díj
Költségek összesen
20
Vasbeton költség összesen (E Ft) 1.141.
Szigetelés
(m3) 160
Komplett tároló vasbeton (m3) 32,6
(m2) 80
(E Ft) 160
(E Ft) 500
(E Ft) 2453
40
320
55,3
1.935.
1106
160
320
1000
436
60
480
74
2.590.
1480
240
480
1500
6050
Költségek összesen
II. Padozatos tároló Állat egység
Tároló térfogat
Vasalat költség összesen (E Ft) 640
Szigetelés
Szigetelés költség
Munka díj
(m2) 160
(E Ft) 320
(E Ft) 500
(E Ft) 2580
2240
1280
320
640
1000
5160
3360
1920
480
960
1500
7740
20
(m3) 160
Komplett tároló vasbeton (m3) 32
Vasbeton költség összesen (E Ft) 1120
40
320
64
60
480
96
Vasalat: 100kg/m3; Ár: 200Ft/kg
Szigetelés (alapterületre): 2000Ft/m2
5. Összefoglaló megállapítások A tanulmányban áttekintettük a hazai állattartó telepeknél meghatározó szarvasmarha és sertéságazat gazdasági egységeit. A KSH adatainak felhasználásával felmértük azokat a főbb telepeket, amelyek alapján a gazdaság szerkezete meghatározható. A gazdasági méretek, üzemek kapcsán elemzést végeztünk a telepek méretéről, darabszámáról. Ebből jól látható, hogy a mezőgazdaság nagyon heterogén 10.000-es darabszámú azon kis- és közepes állattartó telepeknek a száma, amelyek igen alacsony állatlétszámmal lényegében saját szükségletre termelnek. A fentiek alapján a hazai gazdaságviszonyok ismeretében jól látható, hogy a telepek nagy része sajnos nem rendelkezik megfelelő trágyatároló létesítménnyel. A környezetvédelmi, illetve egyéb gazdasági megfontolások alapján szükséges volt meghatározni azt a telepméretet, illetve telepszámot, amelynek figyelembe véve gazdasági kihatását, ésszerű állattartó telepenkénti trágyatároló építést lehet megvalósítani. Elemeztük a kialakított trágyakezelési megoldásoknál a különböző tároló telep létesítési lehetőségeket, részben az almos trágyatárolók, részben pedig a hígtrágya tárolók létesítési költségeit .A különböző konkrét üzemi ajánlatok begyűjtésével valós üzemi telepméretnél meghatározott trágyakibocsájtási jellemzők mellett számítottuk a trágyatárolók méreteit.
16 A különböző trágyatárolóknál részben külső cégek ajánlatait szereztük be, részben pedig saját kivitelezésben vasbeton tárolórendszereknek kilgoztuk ki a különböző méretlépcsőit az ehhez kapcsolatos szigetelő anyag, betonacél szükségletet, illetve ehhez kapcsolódó munkaigényt is. Összességében látható, hogy a különböző telep-méretek nagyban befolyásolják a létesítési költségeket. A közepes árfekvésű létesítmények az 1000-2000 m3-es tartományban valószínűsíthetőek. Meg kell jegyezzük a külső ajánlatok alapján nem teljesen azonos műszaki tartalom mellett jelentős beruházási költségjellemzőket állapíthattunk meg. Nagyságrendileg a kis kapacitású, 1.000 m3 alatti tárolók létesítés költsége 10-15.000 Ft-os értéket mutat 1 m3 tárolótérre vetítve. A 4-6.000 m3-es tárolók viszont már 6-8.000 Ft/m3 áron kivitelezhetők. Természetesen a tárolók beruházási költségei részben saját kivitelezéssel csökkenthetőek. Ehhez azonban megfelelő szakértelem, és irányított kivitelezés szükséges Mindez nem valósítható meg előzetesen kialakított fejlesztési koncepció nélkül és a koordinált, támogatható beruházási lehetőségeket is fel kell mérni. Összességében megállapítható, hogy az üzemi technológiát nagyban befolyásolja az adott tartástechnológia, de a szoros határidők figyelembe vételével elképzelhető, hogy egyes gazdaságoknál a hígtrágya tároló kapacitást nem lehet megfelelő idő alatt kiépíteni. Alternatív megoldásként jelenthet az egyszerűbben kezelhető almostrágya technológiára való áttérés. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy a trágya kezeléséhez kapcsolódóan az adott gazdaságoknál meg kell vizsgálni a gazdasági kapcsolatrendszert (pl. saját, vagy vásárolt gabona- és szalma), és a trágya kijuttatás lehetőségeit. A szántóföldi növénytermesztéssel ugyanis alapvető adottság, ha az adott gazdaság rendelkezik megfelelő területekkel az állattenyésztésnél keletkezett trágya kijuttatásához, megfelelő gépi eszközökkel, technológiákkal. Ismételten fontos kiemelni, hogy amennyiben egyik gazdaság saját beruházásban nem tud megfelelő trágyakezelési technolgiát kialakítani, úgy esetlegesen kisebb átmeneti tároló létesítésével, illetve közös szolgáltató által biztosított trágyakezelési hasznosítási megoldással is lehet ezen gazdaságok segítségére lenni, A fenti megállapításoknál természetszerűleg a rendelkezésre álló egyéb ágazati statisztikai rendszerekkel összevetve szóükséges feldolgozni, hogy az elmúlt időszakban lezajlott gazdasági változások is a statisztikai módszerekkel követhetők legyenek és még pontosabb képet lehessen kapni a hazai gazdasági üzemméretekről, illetve ehhez kapcsolódó technológiai megoldásokról.
Gödöllő, 2014. április 29. (Dr. Herdovics Mihály)
(Mészáros György)
(Dr. Fenyvesi László) mb. intézetigazgató P.H. Csatolva: Számítások és méretezések az almos- és hígtrágya tárolókról
17
Hígtrágya tárolók méretei 1. Szelvény (3 soros fólia) Profilhossz: 3 x 5,1 [m] Szelvény keresztmetszet: 1 méterre jutó térfogat:
3. ábra A tároló keresztmetszete ( méretek mm-ben)
2. Szelvény (4soros fólia) Profilhossz: 4 x 5,1 [m] Szelvény keresztmetszet: 1 méterre jutó térfogat:
2. 4. ábra A tároló keresztmetszete ( méretek mm-ben)
3. Szelvény (5soros fólia) Profilhossz: 5 x 5,1 [m] Szelvény keresztmetszet:
18 1 méterre jutó térfogat:
3. 5. 5. ábra A tároló keresztmetszete ( méretek mm-ben)
A modell
6. ábra Egy tároló 3D-s modellje
19
20
21
Almos tárgya tárolók méretei A tárolni kívánt térfogat meghatározása (20 állategység) Adatok: Szarvasmarha hízómarha trágyatermelése: 200 [kg/állatkategória/hét] Almos trágya térfogattömge (friss almos trágya kitároláskor): 650 [kg/m3] Időegység: félév (26 hét) Darabszám: 20 állategység Összes termelt trágya mennyiség fél év alatt 20 állategységnél: A tárolni kívánt térfogat:
7. ábra A tároló 3D-s modellje
A tároló hasznos alapterülete: 10 x 8m = 80 [m2] Alapterület beton igénye: 16 [m3] A tároló elkészítéséhez szükséges beton teljes térfogata: 32,6 [m3] A tárolni kívánt térfogat meghatározása (40 állategység) Adatok: Szarvasmarha hízómarha trágyatermelése: 200 [kg/állatkategória/hét] Almos trágya térfogattömge (friss almos trágya kitároláskor): 650 [kg/m3] Időegység: félév (26 hét) Darabszám: 40 állategység Összes termelt trágya mennyiség fél év alatt 40 állategységnél: A tárolni kívánt térfogat:
22
8. ábra A tároló 3D-s modellje
A tároló hasznos alapterülete: 16 x 10m = 160 [m2] Alapterület beton igénye: 32 [m3] A tároló elkészítéséhez szükséges beton teljes térfogata: 55,3 [m3] A tárolni kívánt térfogat meghatározása (60 állategység) Adatok: Szarvasmarha hízómarha trágyatermelése: 200 [kg/állatkategória/hét] Almos trágya térfogattömge (friss almos trágya kitároláskor): 650 [kg/m3] Időegység: félév (26 hét) Darabszám: 40 állategység Összes termelt trágya mennyiség fél év alatt 60 állategységnél: A tárolni kívánt térfogat:
23
9. ábra A tároló 3D-s modellje
A tároló hasznos alapterülete: 16 x 15m = 240 [m2] Alapterület beton igénye: 48 [m3] A tároló elkészítéséhez szükséges beton teljes térfogata: 74 [m3]
24
Almos tárgya tárolók méretei A tárolni kívánt térfogat: 100 [m3]
10. ábra A tároló 3D-s modellje
Magasság: 2 [m] Falvastagság: 20 [cm] = 0,2 [m] A tároló hasznos alapterülete: 5 x 10m = 50 [m2] Alapterület beton igénye: 10 [m3] A tároló elkészítéséhez szükséges beton teljes térfogata: 23,3 [m3] A tárolni kívánt térfogat: 200 [m3]
25
11. ábra A tároló 3D-s modellje
Magasság: 2 [m] Falvastagság: 20 [cm] = 0,2 [m] A tároló hasznos alapterülete: 10 x 10m = 100 [m2] Alapterület beton igénye: 20 [m3] A tároló elkészítéséhez szükséges beton teljes térfogata: 36,5 [m3]
26
Mellékletek
27 1.sz.melléklet
28 2.sz. melléklet Hígtrágya kezelési rendszer kialakításának fejlesztése
Feladatterv: -
Helyzetelemzés, - felmérés
-
Tartástechnológiák, üzemméretek, képződő trágya mennyiségek, tárolandó, elhelyezendő volumenek
-
A hígtrágyák fajtái, jellemzői, környezeti hatásai
-
Kezelési technológia leírása, műszaki tartalma gyűjtés fázisszétválasztás tárolás kezelés elhelyezés talajterhelési monitoring
-
Műszaki megoldások, megvalósítási rendszerek kidolgozása tervezés mintaprojektek létesítése vizsgálatok, tesztek, minősítések tipizált tervek, adaptációs feladatok, alkalmazási rendek rögzítése
29
3.sz. melléklet 5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez
A)24 Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez Sertés Állatkategória
Testtömeg
Koca + szaporulata
200 kg és max. 9 kg
Utónevelt malac 8-35 kg Hízó 35-110 kg Komplex telepre vonatkoztatott adatok Trágyatermelés [kg/kocaférőhely/hét] Technológia
(1) (2) (3) (4)
Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] Trágyatípus Közepes Sovány Kövér (1) hígtrágya(2) hígtrágya(3) hígtrágya
Istálló-
76
152
228
98
18 32
36 64
54 96
21 35,5
Víztakarékos technológiák
Moderált vízfelhasználású technológiák
630
1260
trágya(4)
Megjegyzés Koca és szaporulata (10 db szopósmalac) Átlagosan 30-90 napig Átlagosan 90-220 napig
Almos tartás esetén mintegy Vízpazarló technológia 10% trágyalé tárolókapacitást is figyelembe kell venni 1890 344
Telep a kocaneveléstől a fiaztatáson át a véghízlalásig
Minimális ürülék hígulás (maximum 1-szeres); 2-szeres hígulás; 3-szoros hígulás; Átlagos 1 kg/nap (0,5-1,5 kg/nap) alomfelhasználással számolva férőhelyenként.
B)25 Irányszámok a szarvasmarhatartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez Szarvasmarha Állatkategória
Testtömeg
Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét] Trágyatípus (1) Hígtrágya Istállótrágya
Megjegyzés
30 Borjú (0-6 hónap)
40-130 kg
Üsző (6-12 hónap) 130-310 Üsző (12-24 hónap) 310-450 Hízómarha 180-300 (6-12 hónapig) Hízómarha 300-420 (12-24 hónapig) Hízómarha, anyatehén (>24 550 kg hónap) Tejelő tehén 650 kg (24 hónapnál idősebb) Tejelő tehén (24 hónapnál idősebb)
-
kg kg
140 230
-
kg
150
Almozott istállóban
kg
200
Almozott istállóban
340
-
Almozott istállóban
370
(2) 140
Almozott istálló + fejőház
(3) (2) 340 + 140
650 kg
Komplex telepre vonatkoztatott fajlagos adatok [kg/tehénférőhely/hét] Tehénférőhely (1) (2)
Egyedi, illetve csoportos borjúbokszokban Almozott istállóban Almozott istállóban
55
-
(2) 140
480
Kevésalmos istálló + fejőház
Teljes, utánpótlást is nevelő telepeknél
Istállótrágya tárolásakor mintegy 2-5%-nyi térfogatú elfolyó trágyalé tárolót is szükséges építeni.
Fejőházi trágyatermelés (ennek tárolását a hígtrágya tárolás szabályaival megegyezően kell megoldani) - a napi ürülék 8-10%-a, (napi ürülék 40-60 kg/nap/tehén) 3-6 kg/nap/tehén, - fejőházi víz (amennyiben nem tartalmaz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2003. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti veszélyes anyagot) (tőgymosó-víz, felmosó-víz/elővárakozó, utóvárakozó, fejőterem/fejőberendezés mosóvize, tejhűtés mosóvize, tisztításhoz használt víz együttesen víztakarékos technológiával 15 liter/nap/tehén, - fejőházi csurgalékvíz (napi ürülék + fejőházi víz) átlagosan 19 kg/nap/tehén értékkel számolva. (3) Istállói kövér hígtrágya (>10% SZA)
C)26 Irányszámok egyes állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez Trágyatermelés
Egyéb állatok Állatkategória
Testtömeg
[kg/állatkategória/hét] Trágyatípus
(2)
Megjegyzés
31 Istállótrágya
Hígtrágya
1000 tojótyúk
2,2 kg/állat
-
(1) 805
1000 brojler
2 kg/állat
218
-
1000 pulykabak
14 kg/állat
790
-
1000 pulykatojó
5 kg/állat
330
-
1000 kacsa
3,5 kg/állat
1200
-
1000 liba
5 kg/állat
1500
-
Juh (vegyes korcsoport)
50 kg-os anyajuh
30
Juh (vegyes korcsoport)
70 kg-os anyajuh
42
Kecske (vegyes korcsoport) 50 kg-os anyakecske
30
Kecske (vegyes korcsoport) 80 kg-os anyakecske
50
Anyanyúl + szaporulata
4 kg
Ló (1)
600 kg
8,4 94
Ketreces tartás, csak ürülék (21% SZA) Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat) mélyalmos tartásnál Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat) mélyalmos tartásnál Ketreces tartás, trágyagyűjtő aknával Almozott tartás
Trágyaszárításos technológia esetén a trágyamennyiséget a szárazanyag-növekedés arányában korrigálni szükséges (pl. 40% SZA esetén a trágyatermelés értéke 402 kg/1000 állat/hét). (2) A táblázatban szereplő adatokat az életkor és testtömeg figyelembevételével korrigálni szükséges.
32 D)27 A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához: 1. A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)-C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges 3 térfogattömeg alapján m -re kell átszámítani. 2. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:
1. 2. 3. 4.
A Megnevezés Hígtrágya <10% SZA tartalom alatt Hígtrágya > 10% SZA tartalom felett Istállótrágya Mélyalom
B
3 Érték [kg/m ] 1000 950 550 800
5.2. Alapkövetelmény a trágyatárolók minimális műszaki paramétereihez I) Fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek:
A tározó bélelésére alkalmazott fóliának - teljesen vízzárónak, - a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak, - egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak, - hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak, - a kötéseknél is magas szakítószilárdságúnak, - és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie. Trágyatárolók bélelésére ezért csak olyan Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME) vagy tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, műanyagok, illetve gumi használhatók fel, amelyeknek az állattartó telepek fém vagy földmedencés hígtrágya tárolóiban való alkalmazhatósága, a 20 évet meghaladó elvárt élettartama, UV állósága igazolt. A fóliának „kiváló” osztályú besorolásúnak kell lennie.
II) Beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt)
Betontároló csak - vízzáró, - tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű), - szulfátálló betonból készíthető. Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkeznie kell az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban szereplő Megfelelőségi Tanúsítvánnyal vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában a külön jogszabály szerint az elemek trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME vagy ETA (Európai Műszaki Engedély) is igazolhatja.
33 III) Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók
Fém trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A gyártmányhoz felhasznált fém, tartályfal szerkezeti elemek megfelelőségét - vagy az anyag minősége önmagában, - vagy a bevonata biztosítja. A korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági, mind a korrózióállósági feltételt kielégítik. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges. Azon trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra, mint késztermékre kell Megfelelőségi Nyilatkozatot biztosítania. Ehhez a gyártónak rendelkeznie kell az összes, szabványokban foglalt tulajdonságoknak való megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, a megfelelőséget igazoló akkreditált vizsgálati eredményekkel.
34
4.sz. melléklet
A 4 EUME üzemméretnek megfelelő állattartó gazdaság trágyatároló szükséglete (Almostrágya) Megnevezés
Állatlétszám (db)
Trágyamennyiség (kg/hét/db
100 5
sertés hízó szarvasmarha, tehén
35,5
Keletkezett almostrágya (kg) 92.300
Tárolótér szükséglet* (m3) 205
37,0
48.100
100
Keletkezett almostrágya (kg) 83.200
Tárolótér szükséglet* (m3) 88
Megjegyzés: 450 kg/m3 (Kövér hígtrágya) Megnevezés
Állatlétszám (db)
Trágyamennyiség (kg/hét/db
100
32
sertés hízó Megjegyzés: 950 kg/m3
35
5. sz. melléklet Főbb jogszabályok a nitrátérzékeny területekre és trágyatárolókra vonatkozóan Nitrátérzékeny területek, trágyatárolók Az Európai Unió nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Kötelezettségének eleget téve Magyarország a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és kijelölte az újakat. A kijelölt nitrátérzékeny területek kibővültek az ország területének 68-69 százalékára. A módosítás 2013. szeptember elsejétől hatályos, de csak 2014. szeptember elsejétől kell végrehajtani az újonnan átminősített területeken a helyes mezőgazdasági gyakorlatot. A Kormány 311/2013. (VIII.21.) Korm. rendelete a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítással a nitrátérzékeny területen lévő, vagy annak minősülő állattartó telepek trágyatárolóinak megvalósítási határideje: 2014. december 31. A nem nitrátérzékeny területen lévő, illetve annak nem minősülő állattartó telepek hígtrágyatárolóinak létesítési határideje. 2014. december 31. A nem nitrátérzékeny területen lévő, illetve annak nem minősülő állattartó telepek istállótrágya-tárolóinak létesítési határideje 2015. december 22. maradt.
