ELLENORZO FELADATSOR Az ellenorzo feladatsor az ismeretek rendszerezeset, ismetleset kivanja elosegiteni. A feladatsor figyelmet fordit a tenyismeret fejlesztesere, de egyes kerdesek a szemleletfejlesztest is celul nizik ki. Noha a feladatsor kerdesei nem azonosak a vizsga feladatvalaszto tesztkerdeseivel, a feladatsor iigy lett kialakitva, hogy alapos megoldasa, vegiggondolasa nagymertekben segiti a vizsgara val6 felkeszulest. A kerdessor attekinti a tesztszerii kerdeseknel sz6ba joheto tenyismeretet tekintelyes reszet. A feleletvalasztos tesztek az elozetes tajekoztatasnak megfeleloen, illetve megadott
tematikaval es irodalomjegyzekkel osszhangban 1.) a megadott tankonyvfejezetbol Z.) a
letoltheto tananyagokb613.) az 6rai eloadasokalapjan kerulnekosszeallitasra
Kerdesek, feladatok:
l.Kik voltak a Montanuni6 ( Benelux allamok, Franciaorszag, Olaszorszag, NSZK) es az EGK tagjai? (Benelux allamok, Franciaorszag, Olaszorszag, NSZK), vagyis a" 6-ok" Europa Szen es Acelkozosseg tagjai: Franciaorszag, NSZK, Olaszorszag es a Benelux allamok
2.Mikor kernlt sor EGK boviteseire?
Mely tagaIlamokkal mikor bovUlt az eur6pai integnicio?
1973: Nagy-Britannia, Dania, Irorszag.
Gorogorszag -> ~cc I~ 1986: Spanyolorszag, Portugalia 1965: Ausztria, Finnorszag, Svedorszag 2004: a "lO-ek" orszag-csoportja (Ciprus, Cseh, Eszt, Lengyel, Lett, Litvan, Magyar, Malta, Szlovak, Szloven) Tehat eddig 25 tagallam • 2007 -ben \ kt hat6 1tL: Romania, Bulgaria
XI 981:
3.Mikor jott letre a v
a) Benelux uni6 : 1948 (megallapodast kotottek 1944-ben)
b) Briisszeli Szerzodes 1948
OEEC 1948
c) NATO? 1949
d) 4.Mikor volt a 1../'..
a) Monbinunio szerzodes (ev) 1951 v'
b) EGK szerzOdes (ev) 1957 v
c) Euratom szerzodes (ev) 1957 ,/
d) Eurepai Uni6 szerzodes (Maastrichti szerzodes) (ev) 1991
e) Amszterdami szerzodes (evtized) 1980-90 . /
f) Eiso olajvaIsag: 1973 c/
g) Masodik olajvaIsag: 1979 r/ c/
h) Iparpolitikai Foigazgatosag: 1967
Iparpolitikai akci6program: 1974 v/ .
i) j) Uj kereskedelempolitikai Program: 1984 J
k) Schengeni szerzodes: 1985 (/
-
.,A
J') ~'I ~ I
Lt. )
s: ,
~
5. Hatarezza meg az alabbi kifejezeseket: 0....- ~L~T c.;~ a) preferenclalis vamovezet : az egyes orszagok vamkedvezmenyeket allapitanak meg egymassal szemben. ) szabadkereskedelmi ovezet: a tagallamok az egymas kozotti vamokat eltorlik, mig a kiilso orszagok termekeivel szemben megmaradnak az eltero nemzeti vamszintek es vampolitikak. e) Vamonio: megsziinikaz onallo nemzeti vampolitika. Az egyseges kiilso vamok
j 3Ge
megallapitasara sor kerul. d) kozos piae: Aruk szabad mozgasa, Elvileg lehetove valik a toke, munkaero es a
szolgaltatasok szabad aramlasa a tagallamok kozott, /4 szabadsag elve/
e) belso piae: egy kozos piaci koneepci6 kiteljesitesere torekszik, Felszamolja a fizikai,
technikai es fiskalis akadalyokat.IEURO bevezetese-2002!
f) Gazdasagi unio: az egyseges piae meghaladasaval jon letre. A gazdasagpolitikak kozeliteset, egyes politikateriiletek kozossegi szintre emeleset es a kozos valuta bevezeteset vonja maga utan, es monetaris unie: A monetaris unio csak kozbulso allomast jelent a gazdasagi unio fele vezet6 uton fogalmait! 6.Mikor jott litre az / a) 'I> agnirpolitika (ev)1962 b) ,xvamunio (ev) 1968 c) ~regionaIis politika (ERDF) (ev)1975 Eur6pai Regionalis Fejlesztesi Alap Europai Monetms Rendszer (ev) 1979 EMS d) e) technologiapolitika (K+F)? (evtized) 1980-as evek f) )CSzociaIis Charta (ev) 1989 Gazdasagi is monetaris unio: 1960-as evek vege. EMU. A Gazdasagi es Monetaris g) Unio fokozatos epitese a tagallamok gazdasagi es penzugyi politikai kolcsonos kozeledesenek folyamata, amely a kozos penznem bevezeteset tozte ki celjaul. Az EMU tagallama ezzel feladja sajat penzugyi politikajanak iranyitasat. 7.Mutassa be a legfontosabb integracioelmeleti iskolakat! ?
Ertelmezze az alabbiakat:
J)Q...L.L.oL-
\-..I.......:..~ \.
.
a) funkcionalizmus : A tarsadalmi j61et szeles lhegval6sitasara csak akkor kerulhet sor, ha a nemzetallamok a politikailag elismert semleges teriileteken egyuttmukodnek egymassal. A nemzetek feletti dontesi kozpontok hatekonysaga a kozveleeienyt is kedvez6en befolyasolhatja, b) neofunkcionalizmus : Fontos a gazdasagi-muszakifejlodes eur6pai integracios folyamatokra gyakorolt hatasa. Az integracio elorehaladasa egy hosszabb id6 alatt kibontakozo folyamat. Nagy jelentosege van a nemzetallamot meghalad6 kozos politikai
intezmenyek letrehozasanak. A gazdasagi es a politikai integracio igenye a gazdasagi es politikai erok kolcsonhatasa kovetkezteben alakul ki. c) fOderalizmus: Ok roleg a jogi, intezmenyi kerdesek vizsgalatara helyeztek a hangsulyt. A foderalistak az eur6pai intezmenyek miikodese soran eszlelhetc ellentmondasok feloldasara
torekednek,
.
d) Intergovermentalizmus : Mas neven kormanykoziseg, A nemzetallamok integracios folyamatokban jatszott szerepet hangsulyozza. Az integracio perspektivajat leiro elmeleti iranyzatkent a nemzeti kormanyok jelentosegenek tart6s fennmaradasat emelte ki. Legfontosabb allitasait! (jellemzoek az alkukotesek)
-2-:
8.Mivolt a
a) OEEC: 1948. Kormanykozi egyuttnnikodesre epulo, dinamikus es pragmatikus
szervezet volt. (Eur6pai Gazdasagi EgyiittmUkodes)
b) EPU: 1950. Eur6pai Fizetesi Uni6
c) Briisszeli Szerzodes : 1948-banjott letre. Kozos nyugat-eur6pai vedelmi struktiIra letrehozasara torekedett. 1947 vegen az angolok es a franciak egy olyan regionalis nyugat europai tomorules letrehozasat javasoltak, amely amerikai segitseggel kepes ellensulyozni a Szovjetuni6 vezetesevel igen gyors temp6ban kiepulo keleti blokkot. d) NATO: 1949. Az Egyesult Allamok nyugat-europai kotelezettsegvallalasat szorgalmaztak az eur6pai vezetok, 26 eszak-amerikai es europai orszag szovetst.ge, amelyet a II. vilaghaboru utan 1949. aprilis 4-en alapitottak Washingtonban. A szovetseg celkituzeseit
az Eszak-atlanti Szerzodes foglalja magaban, amelynek ertelmeben a tagallamok minden
poHtikai es katonai eszkozt igenybe vesznek a tagorszagok szabadsaganak es a biztonsaganak
megorzese erdekeben.
EVK: Eur6pai Vede1mi Kozosseg. masodik vilaghaborut kovetoen Nyugat-Europaban
e) tobb kiserlet is tortent valamifele szervezett multilateralis (tobboldalu) kul- es
biztonsagpolitikai egyuttmukodes letrehozasara. Reszben az amerikai hegemoniat, reszben
pedig egy felfegyverzett Nemetorszag altai kepviselt veszelyt ellensulyozandc francia
javaslatra hat orszag (Franciaorszag, Nemetorszag, Olaszorszag, Belgium, Hollandia es
Luxemburg) megkezdte egy onallo Europai Vedelmi Kozosseg (EVK) tervenek kidolgozasat.
Negy evig tarto elckeszuletek utan azonban az Europai Vedelmi Kozosseg terve a Francia
Nemzetgyules ratifikaciojanak elmaradasa miatt vegul is kudarcot vallott.
1- f) EFTA: 1959. Eur6pai Szabadkereskedelmi Tarsulas. Regionalis gazdasagi integraciok kialakulasa szabadkereskedelmi ovezetek A kormanykozi konzultacios mechanizmusok jellegzetes gyakorlatat honositotta meg. g) Marshall terv : Amerikai kezdemenyezesu gazdasagi segelyprogram. George C. ~b_: (l.-, Marshall amerikai kulugyminiszter 1947. junius 5-en atfogo amerikai segelyprogramot ,..1('(\ - L . ~=O~ hirdetett meg minden olyan haboru sujtotta eur6pai orszag szamara, amely az 6jjaepitesbe~' hajland6 volt az Amerikai Egyesult Allamokkal (USA) egyiittmiikodni. l....=c I . U r h) Beyen terv: 1955. A Benelux allamok gazdasagi integnid6jara vonatkozo . elkepzeleseket tukrozte, Miutan 1954-ben nem sikerult letrehozni az Europai Vedelmi
Kozosseget (EVK), a Hatok ugy dontottek, hogy iIj tertileteket keresnek, amelyekre
kiterjesztheto az a fajta egyuttmiikodes, ame1yet az 1951-es Europai Szen- es Acelkozosseg et
letrehozo szerzodessel valositottak meg. 1955. aprilis 4-en Johan Willem Beyen, holland
kulugyminiszter feljegyzeseben a Hatok kozotti viununi6 letrehozasara tett javaslatot. Ez a
feljegyzes vegul a Messinai Konferencian es a Spaak-bizottsag on keresztul kozvetlenul
elvezetett az Eur6pai Gazdasagi Kozosseget (EGK) letrehozo szerzodesig.
i) Spaakjelentes: 1956. tervezte a vamok es nem yam je1legii kereskedelmi akadalyok
teljes lebontasat. Megfogalmazta a kozos agnirpolitika, kozlekedes- es szallitaspolitika,
valamint a szocialis es gazdasagi politika europai kereteinek szuksegesseget. . Szabad
munkaeromozgas es tokeforgalom. A kozos piae kiepiteset ajanlotta.
j) Mansbolt terv: 1962. Olyan rendszer, amely tamogatja a mezogazdasagi termeloket
es noveli a Kozosseg onellatasi szintjet. Mansholt, az EK mezogazdasagi biztosa a
birtokmeret nove1esen es a mezogazdasagi tennel5k szamanak esOkk;enresen keresztiil
6hajtotta elemi a termelekenyseg noveleset. Ez a terv a gazdak ellenallasan megbukott. A
birokszerkezet atalakitasa ezzel vegleg lekerult a napirendrol. A kesobbiekben a kisebb
csaladi birtokokon alapu16 europai agrarmodell, minf megorzendo ertek jelent meg a'
reformkoncepci6kban.
k) Thomson jelentes; 1973. Jelentes a megnovekedett KOzOsseg regionalis problemliir61
'I
7
1--'>0.,
/"
d
~
~.::><:5
{,6u....:_~~,':,
'-'{'~
-
s""-·\o-......,.,-,-·<-~
)
'b~- J ~\'C).
1) Werner terv: lebegesi savok sziikitese az europai gazdasagi es penzugyi unio elso terve. Az 1970-ben elfogadott terv az EK-tagorszagok valutainak konvertibilitasan, a tokearamhis szabadda tetelen, valamint az anolyarnok ingadozasanak fokozatos megsziintetesennyugodott volna. e:PC m) Europai Politikai EgyiittmiikOdes: 1970. A kormanykozi egyuttrmikodes jellegzetes formaja. AkiilpQlitika terM a koordin3ciQt ez az egyuttrmikodes segitette. Rugalmas konzultacios forum volt, amely a kormanykozi egyuttrmikodes jellegzetes formajat oltotte.. A kiiliigyminiszteri talalkozok rendszeresse tetelevel es a kulugyminiszteriumok kozotti informaciocsere intezmenyesitesevel az elkovetkezo evtizedekbenjelentosegre tett szert. y. n) Mac Sharry terv: Reformelkepzelesek.!1992. 1naj. mg-i reformok, csokkentik az e~porttamogatasokat, piaci verseny er6sitese, jovedelemjuttatas . ?< :;t 0) Colonna jelentes: Cselekvesi tervet vazolt fel az ipari versenykepessegek erositesere. 'f. p) Davigaon terv : 1,977. Az a~~~i~a:b~n a vaJ~~gkezel~ i1)tezkede~cs?mag
magvalositasara tett kiserlet. A hajoepito es a textiliparban IS hasonl6 intezkedesekre kerult
sor.
'A J< q) Cecchini jelentes: a belse piac letrejottet:ol tovabbi gazdasagi fellendulest vart, Legfobb eredmenye, hogy sikerult kOziis enfhpai valaszt adni a globalizaci6s kihivasokra. Az egyseges belso piac elonyeit szamszenisiti, X r) Delors terv: A monetil.ris uni6ra (EMU) vonatkoz6 Delors-tervet 1989-ben hoztak nyilvanossagra, A Delors-terv a monetaris uniot harom szakaszban akarta megvalositani. Az 1991-es maastrichti csucstalalkozon ezt a menetrendet fogadtak el. s) Novekedesi es Stabilitasi Paktnm: az Europai Tanacs 1997 juliusi arnszterdami ulesen szuletett megallapodas, mely szerint a konvergencia kriteriumok megtartasa az eur6 bevezetese utan is kotelezo. Agenda 2000: 1999.mirrcius. Berlini Eur6pai Tanacsules. Az arcsokkenesek kisebb t) mertekiiek lettek a tervezettnel. Az agrarrefonnokr61, a regionalis politika refonnjar61 es a 2000-2006-os evek koltsegvetesi keretszamairol szol. Az Agenda 2000 egy Bizottsag altal elfogadott program, mely magaba fo.glal minden olYan kibfYast, ameUyel az Eur6pai Uni6nak a 21. szazad kezdeten meg kell birkOznia Tartalmazza a Bizottsag ertekeleset a jelolt orszagok eddig elert eredmenyeirol, (strukturalis es kohezios politika atalakitasa) az alabbiak kozossegi kezdemenyezesii programok j.. u) Interreg: hataron atnyill6, nemzetek kozti egyUttmiikodesek segitesere. A fO gondolat az volt, hogy kozosen dolgozzanak ki megoldasokat a hatarok altal ketteszelt, de foldrajzilag egyseges teriiletek problemaira. Xv) Urban: valsaggal kiizdo vil.rosok gazdasagi, tarsadalmi revitalizalasa
1-;< w) Leader: helyi kezdemenyezesek alapjanyidekfejlesztes. Olyan kezdemenyezes, amely
segiteni a videki kozossegek eletminosegenek, gazdasagi joletenek javitasat, Equal: :,nernzetek kOzOtti egyiittmiikodes a munkaeropiacon let:ezo hatranyos hely:zetii (\ x) _ megkiilonboztetesekcsokkentesere X? y) Vj Kereskedelempolitikai Program:(1984) Az EK kiszelesitette es m6dositotta a
dompiniellenes es kiegyenlitO vamjaira vonatkoz6 kozos szabalyokat
z) Tobbsebesseges Europa: Ebben a tendenciaban lehetsegesnek tartottak a jogok es
kotelezettsegek egysegenek bizonyos mertekii megbontasat, es azt, hogy nehany orszag
szorosabb es tobb szakpolitikara kiterjedo egyuttmiikodestval6sithat meg, mint mas, az
integracio "periferiain" elhelyezkedo tagallamok. Egyes orszagok bizonyos teriileteken mas
allamoknaI gyorsabban haladnak elore. ;
aa) Philips-gorbe: a munkanelkiiliseg es az inflacio kozotti osszefuggest fejezi ki
? "!' bb) Fouchet-terv: 1961. Kormanykozi elemek SUlY{lllak meger6sitese. cc) Ostpolitik: NSZK.. A politikai, gazdasagi kapcsolatok uj alapokra helyezese az NDK val es a kozep-europai szocialista orszagokkal
dd) Europa Tanaes; 1974. Az allam es a kormanyfok testulere. lee) Triad: Eszak-Amerika, Nyugat-Eur6pa, Japan, Kelet-Azsia ff) GATT: a nemzetkozi kereskedelem liberalizalasat felvallalo szervezet..AJtalanos Yam es Kereskedelmi Egyezmeny i? gg) Hecksber-Ohlia-tetel; szerintiik a termelesi tenyezok arai a nemzetkozi kereskedelmen I . keresztul es nem tenyezomozgasok irtjan egyenlitodnek ki. X hh) Europa Konvent: az elo koros europai alkotmanytervezet megfogalmazasa Iii) Europai Unio: egyseges szerkezetbe foglalta a kiilonbozo politikateriileteket. , xjj) ERM: Kozossegi arfolyam-politika. A nemzetkozi valutaris rendszer sulyos zavarainak tompitasa erdekeben kerult sor az arfolyam-politika reszleges harmonizaciojara. kk) WTO: Kereskedelmi vilagszervezet. 1994. aprilis lti-an, Marrakeshben, Marokkoban alakult. A vilagszervezet celja a nemzetkozi kereskedelem liberalizacioja. 11) EMOGA: Eur6pai Mezogazdasagi Orientacios es Garancialis Nap mm)EMS: Eur6pai Penzugyi Monetaris Rendszer. A kozos penz ill. monetaris politikaval az egyseges valuta globalis erteke sokkal eredmenyesebben vedheto, mint az alsobb szinten hozott, es egymast nem ritkan keresztezo nemzeti dontesek reven. nn) ECB: Europai kozponti bank. Az uni6 monetaris intezmenye 00) Europai Bizottsag: Az EU yegrebajt6 SZerve, ezenkivul kepviseli az V niot a nemzetkozi targyalasokon, Tagjait a Tanacs nevezi ki ot evre. A Bizottsagban minden \ . tagorszagnak egy biztosa van, a negy legnagyobbnak ketto. >\.. 'pp) Europai Tanacs; Az Europai Tanacs tagjai azegyes tagorszagok kormanyfoi, a Bizottsag elnoke es egyik tagja. Evente 2-3 alkalommal ulesezik. Az Europai Unio strategiai teriiletein ez a testillet hataroz, bar intezmenyileg nem az Unio resze. qq) Monetiris Politika: A monetaris politika az Europai Unio penzpolitikaja, Az EV monetaris politikajanak zaszlovivoje az Eur6pai Kozponti Bank. rr) Schengeni egyezmeny: Az allamhatarok fokozatos eltorleserol szolo egyezmeny eredetileg a Benelux orszagok kozott, de idovel az osszes El.I-orszag tarsult. Az egyezmeny 1995 majusaban lepett ervenybe. ss) Barre terv: 1969. vazlat a monetaris uniorol. tt) Schumann terv: 1950. Franciaorszag es Nyugat-Nemetorszag acel- es szeniparanak integracios javaslata, az europai egyesulesi folyamat szuletesi okmanyanak tekintheto
I
9.Mit ertiink az alabb] fogalmak alatt:
a) one world: .Egyetlea vilag" A szabad kereskedelem minel teljesebb megvalosulasat
feltetelezte.
y. b) harmadik ero : A Szovjetuni6 es az USA mellett, a szuperhatalmaktol tavolsagot tarto Europat tettek a nemzetkozi politikai elkepzeleseik sarkalatos pontjava. luxemburgi kompromisszum : 1966. Tobbsegi szavazas helyett tejes egyhangusagra c) torekednek donteseik soran a tagallamok, ha egy vagy tobb orszag letfontossagu erdekeit latjak veszelyben forogni. 1965-ben Franciaorszag kepviseloi fel evig bojkottaltak a kozos intezmenyek munkajat, mivel De Gaulle nem ertett egyet azzal, hogy neheny fontos teruleten megvaltoztattak a donteshozatal metodusat - egyhangu hatarozatrol tobbsegi dontesre. Ezt ,;Ures szekek politikajanak" nevezzuk, A krizis a luxemburgi kompromisszummal ert veget, ami Iehetove teszi a tagallamok vetojoganak kihasznalasat, amennyiben a nemzeti erdekeiket erzik veszelyeztetve a dentes altal. d) iires szekek politikija :""'-tanciaorszag korulbelul feleven keresztul nem vett reszt az integracios intezmenyek munkajaban.
s
? e)
regiomilis politika feliilrol: Nemzeti meretekben ez a kedvezmenyek rendszeren
keresztul az eroforrasok interregionalis atcsoportositasat jelentette. A regionalis politikanak
ezt a szakaszat "regionalis politika felulrol"-nek is szokas nevezni. A ternletfejlesztesert
felel5s intezmenyek nem torekedtek a fejlesztendo tersegek helyi gazdasagi erossegeinek,
tradicioinak megismeresere, hanem a fordista-taylorista iparszervezesi elvek alapjan miikod6
nagyipari szervezetek meghonositasaval igyekeztek elerni, hogy az elmaradott tersegek
fejlodesnek induljanak.
? t) regiomilis politika aIulrol: A hatvanas evek vegeig az europai regiok kozotti gazdasagi . kulonbsegek nem novekedtek, A regionalis politikak jelentos eselyeket teremtettek a
felzarkozashoz, bar a teruletfejlesztes hatekonysaga mindvegig politikai es szakmai vitak
targya maradt. A helyzet az 1973-as olajvalsagutan valtozott meg, amikor a gazdasagi krizis
kovetkezteben csokkent a teruletfejlesztesre fordithat6 osszegek mennyisege, holott erre
nagyobb szukseg lett volna, mint korabban barmikor. Masfelol a nyolcvanas evekben
hatalomra kerulo neoliberalis-neokonzervativ gazdasagpolitikai szemleletmod eleve
megkerdojelezte a teruletfejlesztes korabbi m6dszereit. Ennek koszonhetoen alakult ki a
.regionalis politika aIuIr61" fogalma, ami a helyi gazdasagi. adottsagok, tradici6k figyelembe
vetelevel alakitotta ki egy adott terseg teruletfejlesztesi koncepeiojat.
g) ellenpolus varosok: Franciaorszagban a Parizs-kozpontusag ellensulyozasara
ugynevezett "ellenp6Ius-vcirosokat" jeloltek ki, amelyek jelentos fejlesztesi forrasokhoz
jutottak. A teruletfejlesztes elsodleges celja a gazdasag egeszsegesebb terszerkezetenek
megteremtese volt.
h) harom erintkezo kor elve: Churcill koncepci6ja az Egyesiilt Kiralysag vilagszerepe:
Az Egyesiilt Mlamokkal fennallo kulonleges kapcsolat apolasa, a,Brit Nemzetkozosseggel
fennallo viszonyt, es az Eur6paval kialakitand6 relaciot jelenti.
i------...- i) flZikai,(hatcireljanisok), tedmikai (Standardok, szabvanyositas kerdese) es tiskalis ( , kulonbozo adoszintekbol eredo problema) akadalyok -7 ~L-~C\ ~ ~ ~ ~~(tj) neg" szabadsag elve: Az aruk, a szolgaltatasok, a toke es a munkaero szabad mozgasa E negy alapszabadsagra termeszetesen ervenyes a szarmazasi orszag alapjan val6 L.Qz..-C:::, megkulonboztetes tilalma. Az alapszabadsagok nelkulozhetetlenek az eur6pai piac ~~ liberalizalasahoz, k) negativ strukturapolitika : Az EK torekedett a valsagiparagak termelesenek korlatozasara, de a tevekenysege a 70-es evek soran inkabb akorszenitlen iparszerkezet fenntartasara iranyult. 1) pozitiv strnkturapolitika : Uj tudasintenziv iparagak kifejlesztese tudomanyos kutatasok es gazdasagi osztonzo intezkedesek reven. m) Ssubszidiarhas. az "europai", a "nemzeti" es a "regionalis" hatalmi jogositvanyok megosztasara nezve azt tartotta kivanatosnak, ha az egyes kompetenciakat es hataskoroket a lehet5 legalacsonyabb szintre telepitik~A eur6pai integrecio egyik legfontosabb hivatalosan deklaralt elve. Mindenki koteles a niszorul6kat kepessege szerint segiteni. Ez a fajta segitseg nem sertheti a raszorulok onerzetet, semmikeppen nem korlatozhatja azok ona1l6sagat vagy
X
, J
r:
cselekvesiszabadsagat.
? n)
Leffilozes: az intervencios rendszer rendkivul agressziv importvedelemmel egeszult ki, . A .Jefolozes" mozg6 nagysagu importilletek volt, ami a belso a vilagpiaci ar
kulonbozetet jelentette.
0) intervenciOs arkiiszob: Az egyes agrartermekekre vonatkoz6an ugynevezett
intervenci6s arkuszobot hataroztak meg, ami altalaban a vilagpiaci AT felett volt.
ares
c
p)
fiskaJis ffideralizmus: A kozgazdasz szakma korantsem volt egyseges abban, hogy a
? monetaris integracio feltetlenul igenyli a brusszeli koltsegvetes rendelkezesere allo forrasok alapos noveleset "fiskalis foderalizmus", de akik a politikai unio fele akartak elmozditani az europai integracio fejlodeset a gazdasagi perspektiva politikai kovetkezmenyeit
hangsulyoztak, q)
okonomistak kontra monetaristak vita : Franciaorszag a monetaris intezkedesek, az NSZK pedig a gazdasagpolitikai koordinacionak adott elsobbseget. ? r) technol6giai res: A 70-es evektol eloterbe kerult a Nyugat-Eur6pa es az USA, valamint Japan kozott novekedni latszo "miiszaki res" problemaja. s) euroszkepszis: A gazdasagi fejlodes lelassult a nyugat-eur6pai orszagokban, lij tipusu valsagtunetek jelentek meg. A 80-as evek elejetol az integracios folyamatok lij lenduletet vettek. Az integracio eredmenyeinek megorzese es szereny tovabbfejlesztese fOleg a pragmatikus gazdasagi egyuttmiikodesteruleten volt lehetseges. Az Europai Kozosseg tuljutott a 70-es evek euroszkepszisen. 'f. t) strukturalis valsag: Az ipari szerkezet mely valsagba kerulese. Hagyomanyos anyag
es energiaigenyes iparagak hanyatlasa.
leva
u) stagflaci6: a forgalomban penzmennyiseg novekedese a termeles viszonylagos egy helyben topogasa mellen. (az inflaci6 es a recesszi6 osszekapcsolcdasa-egyidejusege) v) globalizaci6: osszefogas, A vilaggazdasag nemzetkoziesedesenek j~lensege. w) Kereskedelemteremtd; a vamok lebontasa kovetkezteben egy tagorszag valamely szuksegletet sajat termelese helyett egy masik tagorszag olcs6bb importjabol elegiti ki. Ezt pozitiv jelensegkent ertelmezte. es kereskedelemelterito hatisok: amikor a vamunio hatasara a hagyomanyos importorok kiszorulnak valamely tagorszag piaeairol, oly medon, hogy az adott orszag szuksegleteit dragabb importtal helyettesiti. Ezt negativ jelensegnek tartotta. I... x) ujprotekcionizmus: Adminisztrativ eloinisok, kontingensek megszabasat es onkentes . exportkorlatozo egyezmenyek kikenyszeriteset jelentik.
y) Negativ integr3cio: akadalyok elbaritasara osszpontositott
z) Pozitiv integraci6: olyan intezkedesek vegrehajtasa, amelyek jogi-szabalyozasi
harmonizacio Utjan valositottak meg a piacok integraciojat.
aa) Statikus hatas: A vamunioban az erintett termelok valtozatlan koltsegszintjet
Ij
feltetelezik.
. bb) Dinamikus hatasok: A vamuniobol szarmazo dinamikus hatasok azokat a realszferaban vegbemeno szerkezeti valtozasokat elemzik, amelyek a hatekonysag novelesehez es a koltsegszint csokkenesehez vezetnek. fogalmai alatt? 10.Mely politikateriiletek kozos politikateriilette alakitasat tiizte ki celul kezdettol fogva az EGK szerzodes? : A vamunio es kereskedelempolitika, az agrarpolitika valamint a szallitasi politika Y.ll.Mely orszagok voltak az EFTA tagjai?(a 6-ok tarsasagan kiviiliek)(1959) Ausztria, Nagy-Britannia, Dania, Norvegia, Portugalia, Svajc, Svedorszag. Finnorszag 1961-ben, Izland I970-ben Lichtenstein 1991-ben csatlakozik. 12.Hogyan alakult az EK es az EFTA viszonya a hetvenes evektol? Az 1970-es evektol az EFT A es az EK kozott szabadkereskedelmi megallapodasok szulettek, ami egyfajta osszeuropai szabad kereskedelem kialakulasat vetitette elore. 1990-es evekben a kelet-kozep europai uj demokraciakkal megkotott tarsulasi szerzodesek is szabad kereskedelmet
iranyoztak elo.
-{
13.KiVOlt~;~V-...\!.»V\ ':£,~ : ~~--L ~~... (~~ \-e.1-~) a)
b) c) d) e)
t) g) h) i) j) k) 1) m)
n) 0) p) q) r) s) t) u) v)
Schuman: Az Europai integracio egyik alapit6atyja. Francia kulugyminiszter. Hallstein: Az NSZK kulugyminisztere, az Eur6pai Bizottsag elso elnoke Mitrany :A fukcionalistak teoretikusa De Gaulle: Francia allamfo Mitterand: 1981. Franciaorszag elnoke. Szocialista politikus Delors: 80-as evektol az Eur6pai Kozosseg .,kormanyanak" nevezett Bizottsag elnoke Giscard d'Estaing: 1974. Francia elnok Helmut Schmidt: Nemet kancellar Viner: Az () nevehez ffi.z6dnek az els6 vamunio-elmeletek, Meade: 6 jarult hozza a vamuniokkal kapcsolatos vizsgalodasok tovabbfejlesztesehez. Schroder: Nemet kancellar Monnet: Az Europai integracio egyik alapitoatyja Adenauer: Az Europai integracio egyik alapit6atyja De Gasperi: olasz politikus Ludvig Erhard: Nemergazdasagi miniszter Churcill: Brit politikus Kennedy: USA elnoke W.W. Rostow: amerikai kozgazdasz, gazdasagtortenesz Pompidou: francia elnok De Gaulle utan Helmut Kohl: nemet kancellar Ruud Lubbers: Holland kormanyfo MacSharry: A Bizottsag agrarugyekert felel6s Biztosa volt.
14.Melyek a konvergenciakriteriumok? I. Az injiacio rittaja nem lehet 1.5%-nal tobb a harem legnagyobb arstabilitassal rendelkezo tagallam inflacios ratiljilnak atlaganal. 2. Az eves koltsegvetesi hiany nem haladhatja meg a GDP 3%1at; a brutto allamadossag nem lepheti tul a GDP 60%-at. X 3. A tagallam nernzeti valutajanak arfolyama a Gazdasagi es Monetaris Uni6 harmadik szakaszaba lepest megelozo ket evben nem lepheti at a masodik szakaszban megallapitott arfolyamsavot. A gyakorlatban ez azzal is jar, hogy az adott orszagnak be kell lepnie az Europai Arfolyammechanizmusba (ERM). 4. A hosszu taw hitelek kamatlaba Iegfeljebb 2%-kallehet tobb, mint a harem legnagyobb arstabilitassal rendelkezo tagallam allamkolesoneinek atlagos kamatlaba.
15.Mi volt az Eur6pai Monetaris Intezet? : 1994-t61 terveztek az Eur6pai Monetaris Intezet
(EMI) letrehozasat, aminek feladata a monetaris kooperacio megerositese a tagallamok
kozott. Az EMI-t az ED kesobbi kozos kozponti bankja csiraformajanak szantak. A Delors
terv masodik szakasza.
Frankfurtban mukodott intezmeny. Az EuropaiKozponti Bank elokepe, a gazdasagi es
penzugyi unio elokeszitoje.
16.Mekkora lebegesi savot hatarozott meg az Eur6pai Monetaris Rendszer a reszvevo valutak szamara? : .± 2,25
17.Mikor jott letre az ECU? :
1979. Az EMS letrehozta az ECU-t, ami korlatozott, de a kesobbiekben fokozatosan boviilo
penzfunkciokkal rendelkezett. Europai Valutaegyseg.
g
f.18.Bol fogadtak el a Delors tervet? Bany szakaszb61 alit? A monetaris uni6ra (EMU) vonatkoz6 DeIors-tervet 1989-ben hoztak nyilvanossagra. A Delors-terv a monetaris uni6t harem szakaszban akarta megvalositani. Az 1991-es maastrichti csucstalalkozon ezta menetrendet fogadtak el. 19.Mi a Garancia Alap? a kozos valutara tOrten6 felkeszulest szolgalta, igy annak bevezetese utan felmerult, hogy
van-e letjogosultsaga a jovoben, Feladata a meziSgazdasagmodernizaJ!asa,
szerkezeta.talakit::isa, es az uj tipusu mezogazdasagi politika kiepitese,
20. Mi az Eur6pai Regiomilis Fejlesztesi Map? Az ERDF lenyegesen kisebb osszeg folott rendelkezett, mint az eredeti elkepzelesek szerint sokan vartak, A nemzeti regionalis politikak tovabbra is megmaradtak, inkabb csak kiegeszitette azokat. Egy fejlesztesi alap, amely 1970-es evekben jott letre. 1988-as reformok soran kialakitottak a regionalis politika kozossegi prioritasait, A strukturalis alapokat egyseges rendszerbe szerveztek.l\,¥.cvesbe fejlett orsz::iguk,szamarahozz::iferheto visssa nem ttx;it~9,9-g,J<mtQ~taSQkosszege,naB¥menekben emeIkedett" Szocialis koheziot erositette.
Feladata, a regionalis egyenlotlen~eg~lcc.so~ent~se, a nSg!i)k fejlode~eIl,ek .,~s
szerkezetatalakitasanak segitese. a gazdasagi es szocialis kohezio tamogatasa.
21.Milyen fesziiltsegekjellemeztek az agrirpolitikat a nyolcvanas evekben?: A nyolcvanas evektol az egyebkent eredmenyes agrarpolitika szamos feszultseg forrasava vall. A termeloket~~~~ osztonoztek a garantalt arak. Ebbol kovetkezoen a Garancia Alap koltsegvetese rendszeresen elegtelennek bizonyult. Az EK teljes koltsegvetesenek legalabb 70%-a ment el agrartamogatasokra, s ez is elegtelennek bizonyuIt. A magas tamogatasi tetelek nem tettek lehetove, hogy a Bizottsag koltsegvetesi forrasokat csoportositson at a novekvo fontossagu regionalis es K+F politikakra. A termektobblet tarolasa rendkivul koltseges volt (hut6hazak - .vajhegy"). ,Atermektobblet vilagpiaci ertek~~~ ~Qrt~v~~wi6Nal)roD10ttaafejJ.600ors2a:gok'k~kedelmi\pozici6it. A fejlod6 orszagok egy resze szamara az agrarexport fontos tenyezo volt kulkereskedelmi szerkezetukben, Az.EK~,a,ltaL,.hQg,:y·,ag£~bbleteta.vi1agpiaooae~ke.sit-ette,alacsony at.aI~'(l,Q".l~nY:Pmtaazagrararakat, ami-a fejlodeorsz::igokszamara csekkentette jovedelemforrasaikat. A magas agrararakat az EK-orszagok allampolgarai, mint adofizetok (az EK koltsegvetes Garancia Alapja szamara) es mint vasarlok (az iizletekben) fizettek meg. Az agrartermelok az agrarszektor atalakulasa miatt egyre inkabb kis letszamu, de befolyasos erdekcsoportot kepviseltek, Az agrartermelok kozul az aron keresztul torteno tamogatas logikaja miatt a legnagyobb es leginkabb gepesitett birtokok tulajdonosai kaptak a legtobb tamogatast, holott a legkevesbe eppen ok szorultak volna ra. Az EK agrarrendszere egyre tobb nemzetkozi kereskedelempolitikai vita targyava valt (GATT Uruguay fordulon)
t{
22. Melyek voltak a MacSharry terv legfontosabb ujdonsagai? : A gabonafelek garantalt aranak 30%-os csokkenese. A marhahus es a szarnyasok garantalt aranak 15%-os csokkenese. Teitermekek aranak 5%-os csokkenese. Kozvetlen jovedelemkompenzaciok bevezetese egyes termekekkel kapcsolatba. Kotelezo ugaroltatas bevezetese kompenzacioval, Az ugaroltatas al6l kivetelt kepeznek a kistennel6k. Erdotelepitesek tamogatasa. Kornyezetkimele eljarasok tamogatasa. Kiegeszito
tevekenysegek tamogatasa,
23.Melyek voltak a MacSharry terv legfontosabb eredmenyei? :
A tamogatasokat kozvetlenul ahhoz juttassak, akinek az valojaban szanjak Tultermeles
osztonzesenek csokkenese vagy akar hosszabb taw felszamolasa, Megszuntettek a lefolozesi
rendszert. A nem tarifalis eszkozok helyett vamokat kezdtek el alkalmazni. A tamogatasok
merteket csokkentettek. A kozossegitermekeket e16nyben reszesitettek, Az export egy resze
tovabbra is jelentos szubvencioban reszesult. Az agrarszektor tovabbra is felemesztette a
kozos koltsegvetesnek kozel felet. A tultermeles nem csokkent olyan mertekben mint ahogy
azt terveztek. A nemzetkozi nyomas egyre nyomasztobba valt. Az agrarpolitikanak fel kellett
keszulni a keIeti bovulesre. Szuksegesse tettek a kozos agrarpolitika ujabb jelentos reformjat.
24.Milyen kompromisszumot kotott Magyarorszag az EU-val az agrartamogatasokr61 a
csatlakozas soran?:
2002. december. koppenhagai tanacsulesen veglegesitettek a tamogatasrol sz616 felteteleket.
Az uj tagorszagok mezogazdasagi termeloi 2004-ben, a csatlakozaskor a tamogatasok 25%
aban reszesulnek, amely 2013-ig eleri a kozossegi tamogatasok 100%-at. A videkfejlesztesi
tamogatasra atlagosan 1,7 milliard eur6t forditanak 2004-2006 kozott. Ebbol fmanszirozhat6
lesz a termelok korai nyugdijaztatasa, mezogazdasagi komyezetvedelmi programok
mukodtetese, tenneloi szovetsegek alapitasa, mezogazdasagi termelok felkeszulese ED
kovetelmenyeinek es szabvanyainak val6 megfelelesre.
2S.Melyek a regiomilis politika 88..as reform soran kialakitott alapvetd elvei? Fejtse ki
ezen elvek tartalmat es jelenteset! :
atfogo celrendszer szerinti felhasznalas, partnerseg , es addicionalnas elve, programozas,
tervezes elve.
-Az titfogo ce1rendszer szerinti felhasznalas elve a kozossegi prioritasok megjeleneset jelentette. 1988-ban 5 prioritast hataroztak meg: Fejlodesben elmaradott teruletek tamogatasa, E celkinizest azok a regiok vehettek igenybe, ahol az egy rore jut6 GDP nem erte el a kozossegi atlag 75%-8t. 1999-ig erre a celkituzesre forditottak az alapok legnagyobb reszet, mintegy 70-75%-at. Az ipari termeles hanyatlasa altaI erintett rtgi6k tamngatasa. Altalaban nehezipari videkek tartoznak ide. E regiok szerkezetvaltasat segitette az EU. 1999-ig az alapok 7-9%-irt forditottak erre a celra. Hosszu taw munkanelknliseg es fiatalok munkanelkulisege elleni programok tamogatasa. 1999-ig az alapok 5-6%-at forditottak erre a celra. A munkavallalok atkepzesenek tamogatasa a munkanelkuliseg elleni hare jegyeben. 1999-ig az alapok 5-6%-at forditottak erre a celra. (a) Mezogazdasagi termeles modernizalasanak elosegitese. Alapok 4%-a. (b) Magas agrarfoglalkoztatottsaggal rendelkezo videkek tamogatasa. Alapok 4-5%-a. A skandinav es osztrak bevites utan a kilencvenes evekben a prioritasokhoz egy ujabb csatlakozott: Ritkan lakott agrartersegek alkalmazkodasanak tamogatasa -A partnerseg elve kifejezi, hogy a kozossegi penzalapok nemzeti programokhoz j arulnak hozza. A regionalis politika a nemzetallam, az EK, a nemzetallamon beluli regiok, piaci szereplok, tarsadalmi szervezetek egyuttmukodeset kivanja meg. addicionalittis elve kifejezi, hogy a kozossegi tamogatasok kiegeszitik a nemzeti programokat es nem helyettesitik azokat. A kozossegi tamogatasok kihasznalasanak elofeltetele a nemzeti tarsfinanszirozas biztositasa. Aprogramozas, tervezes elve kifejezi, hogy a tagallamok a kozossegi prioritasok alapjan atfogo fejlesztesi tervet keszitenek. A tagallamok egy-egy koltsegvetesi idoszakra meghatarozott ugynevezett Kozossegi Tamogatasi Kerettel rendelkeznek.
-
10·-
26.Melyek a regionalis politika 88-ban kialakitott k·· . ssegi prioritasai?: A partnerseg elve kifejezi, hogy a kozossegi pe apok nemzeti programokhoz j arulnak K, a nemzetallamon beluli regiok, piaci hozza. A regionalis politika a nemzetallam, szereplok, tarsadalmi szervezetek egyu iikodeset kivanja meg. Az addicionalitas elve kifejezi, hogy a kozossegi tamoga ok kiegeszitik a nemzeti programokat es nem helyettesitik azokat. A kozos 1 tamogatasok kihasznalasanak elofeltetele a nernzeti tarsfinanszirozas biztosi ' a. A programozas, tervezes elve kifejezi, hogy a tagallamok a
kozossegi prioritas alapjan atfog6 fejlesztesi tervet keszitenek. A tagallamok egy-egy
koltsegvetesi i " zakra meghatarozott ugynevezett Kozossegi Tamogatasi Kerettel
rendelkez
r
r
27.Mely strukturalis alapok tamogatjak a regionalis politika celkituzeseit?:
CL)
Europai Regionalis Fejlesztesi Ala1?JEur6pai Szocialis Alap, Garancia es Orientacios Alap
Orientacios Reszalapja, Kohezios Alap
~ ~';Z.rA
~?
28.Miert es milyen feladatokkal jott letre a Kohezios Alap? : X ..... ll:::.Maastrichtban hoztak letre azzal a cellal, hogy tamogassa a monetaris uni6ra va16 felkeszulest, Elsosorban infrastrukturalis beruhazasokat tamogatott. Az Eur6pai Unio
specialis alapja, mely 1993 6ta mtikodik. Celja a negy legkevesbe fejlett orszag (Portugalia,
Olaszorszag, Gorogorszag, Spanyolorszag) fellenditese fOleg a kozlekedes es a
kornyezetvedelem teren,
29.Hany celkitiizest alakitottak ki 2000-ben a regionalis politika reformja soran? Melyek ezek?: Harem. (1) Korabbi 1,6, 5.b. osszevonasaval szuletett meg. A fejlodesben elmaradott teruleteken segiti elo a strukturalis atalakulast. (2) Korabbi 2, 5.a. celkitiizesek egyesitesevel szuletett meg. A szerkezetvaltassal kuszkodo regiok tamogatasat szolgalja. (3) A 3, 4 celkitiizes osszevonasaval jott letre. Mindenfele munkanelkuliseggel kapcsolatos problemara osszpontosit es az oktatasi, kepzesi rendszerek modernizaciojat szolgalja.
30. Melyek a 2000-tol ervenyben leva kozossegi kezdemenyezesii programok? 2000-tol a koncentracio jegyeben 13-rol 4-re csokkentettek az ugynevezett kozossegi kezdemenyezesu programok szamat. Megmaradt az INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER.
31. Mikor tndatosodott az EK orszagokban a Japan kihivas problemaja? : 1970-es evtized vegere
32. Melyek az EK-EU kOitsegvetesi idoszakai az 1990-es evektol? : A kilencvenes evekben ez a rendszer allandosulni Iatszott. Az 1994-99-es koltsegvetesi idoszakban 140 milliard ECU-t forditottak a strukturalis alapok kiadasaira. A vissza nem teritendo tamogatasok hatekony felhasznalasa helyes nemzeti gazdasagpolitikat feltetelez. Az EU tamogatasok megszerzese a kevesbe fejlett orszagok reszerol a felzarkozas szukseges, de nem elegseges feltetele. Rossz gazdasagpolitikaval jelentos tamogatasok ellenere sem biztosithat6 a felzarkozas. Szakertoi elemzesek szerint az tekintheto j6 novekedesi palyanak, ha egy adott orszagba eves szinten bearamlo tokeberuhazasok mennyisege felulmulja az ED tamogatasokat, A kilencvenes evek elejen Spanyolorszag, Portugalia, Irorszag es Gorogorszag eseteben elerhettek a GDP 4%-at, amit egyfajta elvi felso hatarkent is megallapitottak.
-11
\
33. Hogyan alakultak a nyugat-eurepai gazdasag legfontosabb gazdasagi mutatoi a) az otvenes-hatvaoas evekben: A magas GDP novekedesi ratai kedvezo hatteret teremtettek az europai integracio elorehaladasa szamara. Az olajvalsag 6ta a tartosan magas novekedes korszaka Europaba mar nem tert vissza. Napjainkig erzekelheto a gazdasagi fejlodesbe vetett hit elbizonytalanodasa. Gazdasagi novekedes lassulasa kovetkezett be. 45-73-as ideszak kozott gazdasagi sikerek gyors novekedese volt. 18.szil.zadban Angliaban megkezdodott az ipari forradalom. 48-71--ig a vilag ipari termelesenek atlagos novekedesi uteme rekordmagassagot ert el. Nyugat-Europa orszagai altalaban evi 4-6% GDP novekedesi ratat mutatott. A gazdasagi sikerek tobb kedvezo tenyezo szerencses egybeesesenek koszonhetoek. Termelekenysegnovekedes, nagyaranyu tokeberuhazasok voltak a serkento tenyezok. 45. utani evekben ny-europai orszagok jelento munkaero-tartalekokkales alacsony berekkel rendelkeztek. Az amerikai tokeberuhazasokigen osszetett hatasokkaljartak, Kialakult a tart6s fogyasztasi cikkek piaca. A fejlett ipari orszagok szamara rendkivul kedvezoen alakultak a cserearanyok. Megjelentek az allami vallalatok es allamositasokgyakorlata. A gazdasagpolitika aktiv berpolitikat folytatott. Jelentos figyelmet forditottak a szocialis ellatorendszerekkiepitesere, Kialakultak a vegyes gazdasagok. Legfontosabb feladat a novekedes mindenaron val6 fenntartasa es a minel magasabb szintii fcglalkcztatottsag biztositasa valt. Az eur6pai integracio gazdasagpolitika iranyito feladatkore az 50-60-as evekben bizonyos korlatok kozott maradt. A Montanunioval a szektoralis integraciojellegzetes formaja val6sult meg. Az Europai Gazdasagi Kozosseg 3 teruleten nizte ki celul a nemzeti politikak kozos politikaterulette alakitasat. Ez a vamunio es kereskedelempolitika, a z agrarpolitika es a szallttaspolitisa volt. A nemzetallamok szuveren medon donthettek a nernzeti gazdasagpolitikai prioritasokrol. A nemzetkozi gazdasagi intezmenyek a nemzetkoziesedes folyamatat szabalyozott keretek koze helyeztek. A nemzetallami gazdasagi szabalyozas es a globalizacio vilaggazdasag kozotti erzekeny egyensuly megbomlasahoz vezettek. 60-70-es evek fordulojatol a novekedesi folyamatok megtortek, a 2. vilaghaboru utani evtizedekben kiaIakuIt ipari szerkezet mely valsagba kerult. Az europai integracio egyszerre kerult szembe a strukturalis valsagbol szarmazo problemakkal es a globalizacios folyamatok miatt a nemzetallamigazdasagpolitikak ellehetetlenulesevel b) a hetvenes evekben: A 60-70-es evek fordulojan integracios torekvesek egyfajta ujjaeledese bontakozott ki. A gazdasagi fej16des lelassult as ujtipusu valsagtunetek jelentek meg. A gazdasagi problemak kedvezotlenul hatottak az integracios folyamatokra, es a nemzetallami valsagkezelo politikak elsodlegesseget erositettek meg. Hallstein 1965-ben a francia agrarerdekeket szolgalo mezogazdasagi politikaval kapcsolatos javaslatokat egy csomagban terjesztett elo az EGK nernzetekfeletti jogositvanyait kiterjeszto inditvanyokkal. A kozos valuta terve komoly gazdasagpolitikai nezetkulonbsegeket hozott felszinre. A gazdasagi egyuttmukodesre vonatkozo igenyek megerosodese az integracios folyamatok tapasztalataival magyarazhato. A gazdasagi egyuttmukodes formai a kormanyok kozotti kompromisszumokalapjan szulettek Az EK felismerte a szorosabb gazdasagi osszefogas szuksegesseget, de csak akkor volt kepes erdemi elorelepesre, ha valamennyi tagallam erdekeit kozos nevezore lehetett hozni. Az olajarak ugrasszeni emelkedese gyorsul6 inflaciohoz vezetett a ny-europai orszagokban. A gazdasagi novekedes lelassult es enyhe recesszi6 bontakozott ki. A munkanelkiiliseg. megemelkedett. A gazdasagi valsagtiinetekaz integraci6s folyamatok megfeneklesehez vezettek.
c) nyolcvanas evek masodik feh~ben : Megkezdodott a belso piaci programkimunkalasa, es ezzel osszefuggesben kerult sor az agrarpolitika, a regionalis politika reformjara es a kozossegi K+F programok kialakitasara. A 80-as evek masodik feletol a ny-eur6pai orszagok ismet novekedesnek indultak, ami mar nemcsak a nemzeti gazdasagpclitikak eredmenyes intezkedeseinek tudhat6 be, hanem hogy az Europai Kozosseg sikerrel alkotta meg a globalizacio kihivasara adott valasz kozos eur6pai modelljet. Globalizacio alatt a gazdasag nemzetkoziesedesenekjelenseget ertjuk, ami a gazdasag ujabb es ujabb teruleteira terjedt ki. A globalizacio elorehaladasat az arukereskedelem gYOTS felivelese jelzi. A multinacionalis vallalati es penzugyi szfera megerosodese besziikitetteaz allamok gazdasagpolitikai mozgasteret, Ez a nemzeti gazdasagiranyitasi szint valsagahoz vezetett. A nemzetkozi tokemozgasck kiszelesedese ellenere a vilaggazdasagra a tokehiany volt a jellemzo. 1980-as evekbenjelentes gazdasagi novekedesi fazis volt. Az egyes orszagok kozotti megoszto-polarizalo gazdasagi folyamatok megerosodtek. A 80-as evekben a ny-eur6pai kormanyok legfontosabb celja az inflacio Ietorese lett. Az EK orszagok gazdasagpolitikaja kozeledett egymashoz. Az egyes orszagok gazdasagait a nagy eur6pai piac eroteljesebb kovetelmenyek ele allitotta, ami hozzajarult az ipari strukturak vilaggazdasagi alkalmazkodasahoz, a koltsegek csokkeneseveljar. Az agrarkoltsegvetes feneketlen hord6nak bizonyult. A 80-as evek masodik feletol a Bizottsag tobb kiserletet tett a koltsegvetes atalakitasara. Felso korlatokat hataroztak meg a mezogazdasagi kifizeteseknel, valamint noveltek a koltsegvetes volumenet. A tagallamok gazdasagainak egymaskozotti kapcsolatai mind szorosabbak es szerteagazobbak lettek az integracio elorehaladtaval. A gazdasagi eredmenyek a kozOs valutaval kapcsolatos tervekre kedvezoen hatottak. d) kilencvenes evek elso feleben : A Kozosseg a 90-es evek elejen dontott a monetaris unio utemterverol. A 90-es evek elejere a ~i£ecessziO. ismetelmetyiih, kulonosen sulyossa valtak a munkanelkulisegi mutat6k. A gazdasagi problemak megnehezitettek a kozos valutahoz vezeto utat es ovatossa tettek az eur6pai vezetoket az anyagi aldozatokat kinalo kelet-kozep-europai bovitesek kerdeseben. A tagallamok tobbsege komolyan tartott a vasfuggony leomlasanak egesz europara kiterjedo kovetkezmenyeitol. A vasfuggony leomlasanak politikai kovetkezmenyei mellett az eur6pai integracio fejlodeset a monetaris uni6val kapcsolatos szandekok is nagymertekben befolyasoltak A belso piac megvalosulasa a tokearamlas teljes koru felszabaditasat feltetelezi a tagorszagok kozott 34.Hogyan bataroztak meg a nemzeti erdek es integraci6 viszonyat a masodik vibighaboni utani kiilpolitikAk az alabbi orszagokban: Francia: 19.szazadban szuverenitasukra leginkabb biiszke nemzetallam. .itt a legerosebb az ellentmondas, 1945utan azintegraciobaa resztvevo hatalom lesz. Eloremenekules figyelheto meg. Gyengebbek, mint Nemetorszag. Franciaorszag kozephatalomra sullyedt.le, Schuman a keresztenydemokratakvezetoje ugy gondolkodott, hogyha eljon az idQ, akkor a nemetek megint erosebb nemzet lesz mint a francia. ~eti erdek szempoatjabol fontosnak tartottaaz integraciot. A Montanunioba a nemetek egyenrangu felkent vettek reszt. EVK: Eur6pai Vedelmi Kozosseg. Akkor lehet a nemeteket felfegyverezni, ha beolvadnak egy kozos eur6pai hadseregbe. A kenyszeni eloremenekules hatalmas belso vitakat valt ki. Az integracioban valo reszvetel miatt a szocialistakat itru16nak tartotta. 1960-as evekben a HAT ok Eur6pajanak a kozpontja (FRANCIA-NSZK-BENELUX) Franciaorszag..A franciak a politikai vezeto szerepelrre hivatottak. Nagyhatalmi stittuszt vi~akarjak allitani az integracios keretben. Nagyhatalmi szerepet jatszanak. A francia nernzeti szuvererutast soha
-\~-
nem adta fel az integracion belul. 1990-es evek elejeig maradt fent.·A. franeia politika igazi val saga, amikor leomlik a vasfuggony. Ekkor Franciaorszag elveszti a szerepet. Franciaorszag szerint az Eu-nak onall6 vedelemre van szuksege. A NATO bovites soran a franciak ellenalltak egy ideig az USA-val szemben.
NSZK: stabil demokracia legyen, mint egy ingatag Nemetorszag. Nemetorszag alapveto erdeke a korlatozott szuverenitas helyreallitasas Az integraciot ugy kezelte, mint egy eszkozt. 1945 utan a nemetek a 1990-es evek elejeig a nemet politika onkorlatozo volt. Nemetorszag semmilyen politikai kezdemenyezest nem tiilit, Hatalmas aldozatokat volt kepes hozni, az integracioban a nemetek voltak a "penztarosek". Kiilpolitikai tekintelytiket ugy szereztek vissza, hogy mas orszagoknak penzt adott. Gazdasagi erejukbol fakad6an jo renomet alakitottak ki maguknak. Az integraciokoltsegveteseben is nagy szerepet jatszottak, A nemetek finansziroztak a spanyol-portugal orszagokat. Exportorientalt gazdasag volt. 1990-es evek elejetol valsagba kerul. Schroder lesz a kancellar, -r Nemetorszag nem fog mertektelen
aldozatokat vallalni. C~ ~
II . ...-e-..,. - b
"-
~ ~ ~ . ~ . ~ ~ = ~ .y
Olasz.evesztes hatalom. A politikai tekintelyuket akarjak stabilizalni azzal, hogy masokon segitenek. Holland es Belga: Veszelyeztetett kishatalmi let. Ok erdekeltek voltak a Nemet-Francia
megbekelesben, Brit:Nem lep be 1945-ben azmtegnicioha. Szamara.fomoshogyo eur6pai nagyhatalosn. A brit politikai elit a 3 enntkezo kordoktrinaval akarta erOsiteni.d973-ban Anglia belepett az eur6pai kozossegbe. Anglia amikor belep akkor is utalja hogy belep. -afrika osszeomlik -amerika keri hogy lepjenek be -kimaradnak valami impulzusb61 ugy erzik.
35.Mi volt az 1993-as Feller Konyv (Novekedes, versenykepesseg, mnnkanelkiiliseg) celja? Egy adott kozossegi politika teruletere vonatkoz6 hivatalos bizottsagi intezkedesi javaslatok gyiijtemenye.A gazdasagi valsagb61val6 kiut felvazolasas-A GDP-novekedes felteteleinek megteremtese, a munkanelkuliseg leszoritasa. A Bizottsag G1¥oogazdasagpoliti&ai intezkedeseket javasolt, amelyek lehetove tenaek a berehazasok es a megtakaritasok noveleset. Nagy j elentoseget tulajdonit a tudomanyos-techaolcgiai. fejlesztesek es az informacios technologiaknak, A muakahelyteremtes es a versenykepesseg szempontjait figyelembe veve javasolja az infrastruktUra nagyaritny(L fejleszteset, a tratl~m;6pai Halozatok, azaz a gyorsforgalmi utak es vastitvonalak megteremteset, ezzel nagy sulyt helyezett az eur6pai szinni beruhazasokra- Torekedett a novekedes es az arstabilitas egyuttes ervenyesitesere. Fontos szerepet kapott a kornyezet es a gazdasag kapcsolata. 36.Melyek az EU-szerzodes (Maastrichti szenodes) piJIerei? - Eur6pai Kozosseg (gazdasagpolitikai teruletek) l\- Kozos kul- es biztonsagpolitika - Bel- es igazsagugyi egyuttmukodes
37.Hogyan viszonyult de Gaulle a) az USA-boz: De Gaulle a hideghaboru korulmenyei kozott orszaga hatalmi-politikai ona116sagana!'- es a francia kiiIpolitikai ruggetlensegenek megorzesere torekedett, felvallalva az Egyesiilt Allamokkal valo P0lit~koofliktust is: b) Nagy-Britanniahoz: A brit kulpolitika a 60-as evekben megvaltoztaita addigi allaspontjat es tagsagi kerelmet nyujtott be Brusszelbe. De Gaulle elnok elutasito politikaja ketszer akadalyozta meg a britek felvetelet. De Gaulle Franciaorszag EGK-ban betoltou politikai vezeto szerepet feltette Angliaro], masreszt attol tartott, hogy Nagy-Britannia mintegy "trojai falokent" behozza az amerikai erdekeket az EGK-ba. c) a nemzeti szuverenitas problemajahoz?: Az allamfc anemzeti szuverenitas vedelmet elengedhetetlennek tartotta, s ebbol kiindulva szabott hatarokat az integracios folyamat eo-as
evekbeli Iehetosegeinek. 38. Bogyan valtozott meg az USA Eur6pa-politikaja a masodik vilaghaboni utanl evekben?: A ket orszag egymasnak kiemelt kereskedelmi es beruhazasi partners.. A ket orszag kozotti kapcsolatok merfoldknveinek szamlt a Transzatlanti Nyilatkozat (lefektette az Eu es az USA kozotti kapcsolatok alapjaita gazdaseg, ektatas, tudomany, es a kultUra teR$n), Az Uj Transzatlanti Agenda eS
integraciot tamogato nemzetallami politikak kiafaknlasahoz. A 2. vilaghaboru utan ujjasziileto bal es jobbkozep neppartok egyarantEuropa-partiak voltak, s tamogattak azeuropaieg.yseg eszmejet. a jobb es a balkozep neppartok kozott kialakulo politikai vaItogazdasag sem tette ingatagga az integracios folyamat tamogatasat, mert mind a keresztenydemokratak, mind a szocialistak es a szocialdemokratak koreiben jelentos befolyassal birtak az integraciobarat csoportok. A szelso jobb eltunt. A szelso bal sem akart integraciot, A kommunistak a nemzeti fejlodest akartak Alapszabaly volt, hogy a kommunistak nem kerulhetnek kormanyra, A kereszteny demokratak uj tipusu neppartok voltak (kozep jobb, kozep bal), tamogattak az integraciot. Kedvezo belpolitikai klimat jelentett. Erkolcsi okok: Az amerikai vezetesnek a haboru vegen korantsem volt kiforrt es egyseges elkepzelese az Europat illeto kerdesekben. Letrehoztak az Eur6pai Kerdesekkel Foglalkoz6 Albizottsagot. Racionalis emberkep van, bizonyos erveknek van sulya. Van egy kereszteny Europa, elsodleges a megbekeles. A 20. szazadi Europaban Ie kell zamia ~etek kozotti viszid,}4ols:at 1945 utan olyan politikus hatalom kerult hatalomra, akik tettek azert, hogy az integracio elindulhasson.
40.Mutassa be az otvenes-hatvanas evek nyugat-europai gazdasagi novekedesenek okait es tenyezoit! : A gazdasagi sikerek es gyors novekedes idoszaka volt. Az ipari termeles eves novekedesi rcitai eddig soha nem tapasztalt csuesokat ertek el. Amikor az ipari forradalom Angliaban megkezdodott a vilag termelese evente atlagosan 1,5%-kal novekedett. Ny-Europa orszagaiban evi 4-60/&-08 GDP novekedesi nitat mutattak fel. A gyors novekedes ertelmezese a gazdasagtortenet kedvelt kerdeskore volt. Agazdasagi sikerek tobb kedvezo tenyezo szerencses egybeesesenek kOszOnhetOe~Termelekenysegnovekedes es nagyaranyu tokeberuhazasokat produkaltak Ezek az orszagok jelentos munkaero-tartalekokkal es igen alacsony berek:kelrendelkezt~A politikai stabilitas es az olcso berek az, amerikai befektetok szamara vonz6 terulette tettek a ny-eur6pai orszagokat. Az amerikai tokeberuhazasok igen osszetett hatasokkal jartak. A gazdasagi novekedes okait vizsgalva ovakodni kell az amerikai beruhazasok, vagy akar a Marshall-segely jelentossegenek tulbecsulesetol. A ny-europai novekedes ugyanis nem kis mertekben eppen a rendelkezesre a116 novekedesi tartalekok tenyebol fakadt. A ny-Europai orszagok jelentos kihasznalatlan Iehetosegekkel rendelkeztek. A tartos fogyasztasi cikkek piacanak kialakulasa es a gazdasag egeszere gyakerolt tovagyfuiizo hatasai gyorsitottak az 50-60-as evek GDP-novekedeset ny-europaban. A fejlett ipari orszagok szamararendkivulkedvezoen alakultak a cserearanyok. Az eur6pai integracio gazdasagpolitikai iranyito feladatkore bizonyos korlatok kozott maradt. Az Eur6pai Gazdasagi Kozosseg kezdettol fogva csak harem teruleten nizte ki celul a nemzeti politikak kozos politikaterulette alakitasat.. A vamunio es kereskedelempolitika, az agrarpolitika, es a szallitaspolitika kerdeseben. A nemzetallamok tovabbra is szuveren medon donthettek a nemzeti gazdasagpolitikai prioritasokrol. A nernzeti gazdasagpolitikak a kialakul6 realfolyamatokat nem akadaIyozta, amelyek a nemzetkoziesedes tendenciajat erositettek. A vilaggazdasagra nyitott exportoirientaIt novekedesi modell kepezte a nemet gazdasagi csoda alapjat. ARatok Eur6pajaban a vamok lebontitsa minden ketseget kizliToansegltette a termelesi tenyezok optimaIisabb ferrasalJokflci6jat. A gazdasagi novekedes aranykora az 1945-1972 kOzOtti idoszakban egyszerre vezetett a nemzetkozi kereskedelem felviragzasahoz a termeles szerkezeti modernizaci6jahoz.
es
.- 16 '
41. Mutassa be a betvenes evek gazdasagi vaisagat Nyugat-Europaban! :
1973-t61 az olajarak ugrasszeni emelkedese gyorsul6 intlaei6hoz-vezeretraBy-'etlrOpai ()rsziigo~QC!nh Agazdasagi novekedes lelassult es enyhe recesszi6 bontakozott ki. A munkanelkuliseg hirtelen megemelkedett. Az inflacio es a recesszi6 osszekapcsolodasa a stagflacio nem tid gyakori jelenseghez vezetett.·:Nem:kertilt sor a termeles dramai osszezsugorodasara. A GDP legfeljebb nehany szazalekkal esett vissza, vagy stagnalt..Ez egyutt jart az arak 5-300,/o-os emelkedesevel. A gazdasagi nehezsegek a 2. vilaghaboruutani evtizedek optimizmusiinak veget jelentettek. A valsagtunetek a makrookonomiai receptek alapjan megoldhatatlannak bizonyultak. Talan a legszembetunobb sajatossaga, hogy az ipar kibontakoz6 szerkezeti valsaga egybeesett a vilaggazdasag nemzetkoziesedesebol szarmazo zavarjelensegekkel. A valsag az anyag- es energiaigenyes ipM'agak hanyatlasahozvezetett, munkanelkuliseggel jan, Ezek a valtozasok az eur6pai iparra is kedvezotlen hatast gyakoroltak.Feszultsegek keletkeztek a nemzeti szempontokat koveto gazdasagpolitika es a tobbnyire nemzetkozi szinten miikodo gazdasag kozott, A valtozasok kovetkezteben a keynesi gazdasagpolitika lehetosegei beszilkiiltek. A nemzetallami iranyitas valsaga nehezitette a valsagbol val6 kilabalast. A gazdasagi vitlsagtiinetek"u,integraci6s folyamaiok megfeneklesehez vezettek a 70-es evekben. Nem voltak sikeresek a valsagiparagak problemainak kozossegi szintfi megoldasara iranyulo torekvesek sem. Feltek egy esetleges amerikai-japan hatalmi kartell gazdasagi nyomasatol. 42. Mutassa be a,belso piaci program legfontosabb elemeit! - inflacio letorese: 80-as evek. Szigoni penzugyi fegyelmet es a kiadasok visszafogasat feltetelezte - Az egyesulo eur6pai piac letrejottetol varia a gazdasagi irnpulzusok kibontakozasat. - "negy szabadsag elve"-nek a kiteljesedese - Az adminisztrativ eszkozokkel integralt piacgazdasagok modelljenek megvalositasa. - Europa-epites: eros intezmenyi strukturakkal es kozossegi szintre ernelt szakpolitikakkal megtamogatott valtozata - Eur6pa Erod - Gazdasagpolitikai hangsulyvaltas - Politikatertiletekkozos iranyitas ala helyezese. - Kutatas-fejlesztes, technol6giapolitika - Hatekony versenyszabalyozas, hatekonysagnovekedes - Valutastabilitas - Szocialiskiadasok merseklese - Adocsokkentesek - vallalkozasosztonzes - deregulacios intezkedesek - allami beavatkozasok szerepenek visszaszoritasa - VaIsagkezel6politikak hatekonysaga - Diplomak kolcsonos elismerese - Ipari strukturak vilaggazdasagi alkalmazkodasa
43.Miert kernlt sor Delors es Thatcher vitajara a nyolcvanas-kilencvenes evek fordul6jan? Thatcher a "piac" es a "deregulaci6" lelkes hivekent hajland6 volt a belso piaci program tamogatasara, de ugy velte, hogy az arra raepul6 uj politikateruletek legfeljebb a tagallamok pragmatikus egyuttrmikodesen alapulhatnak, s nem az a celjuk, hogy kiindulopontot kepezzenek valamifele politikai unio fele. A Brit miniszterelnok hatarozott szavakkal tamadta az Europa-epites Delors altal kepviselt valtozatat es karhoztatta az eros intezmenyi strukturak letrehozasara iranyulo torekveseket. Thatcher Europai Kozossegekhez val6 viszonya egyreszt kifejezet a brit killpolitika kormanykoziseg iranti elkotelezettseget es szupranacionalis tendenciakkal szembeni hagyomanyos ovatossagat, masreszt arra a tenyre is utalt, hogy az europai integracio 80-as evekbeli fejlodesi iranya a nemzetallami keretekhez ragaszkodo politikai erok soraiban komoly ellenerzeseket valtott ki, 44. Mutassa be a monetaris unio megteremtesevel kapcsolatos gazdasagi es politikai termeszetfi okokat!: Gazdasagi okok: a gazdasag eredmenyei a kozos valutaval kapcsolatos tervekre is kedvezoen hatottak. A Kozosseg a kilencvenes evek elejen dontott a monetaris unio utemterverol. A kesobbiekben sokat kritizalt szigoru menetrend a 80-as evek gazdasagi sikereinek fenyeben valtak elerhetove. A 90-es evek derekat61 a gazdasagi helyzet javult valamennyit, de az europai gazdasagok nehezsegei nem oldodtak meg. A gazdasagi problemak megnehezitettek a kozos valutahoz vezetO utattS&6¥atossa tettek a politikai vezet6ket az anyagi aldozatokat kivano kelet-kozep-europai bovitesek kerdeseben.
Politikai okok: nem bizonyult egyszeriinek a politikai uni6 keresese sem. A80-as evekt61 tobb kiserletet tettek arra, hogy a betsO piaccal okonomizM6d6 integracios folyamatot politikai sikra tereljek, Az ezredfordul6 utan ugy tiint, hogy az Eur6pai Unio ismet kepes lesz meghaladni sajat korlatait. 45.Mutassa be az EU keIeti bovitesenek sajatossagait! : A WTO (vilagkereskedelmi szervezet, a GATT ut6dja) D.yomasitra.a kilencvenes evek soran ujabb reformok szuksegessege merult f~l. Tovabbi problemat jelentett a keleti bovites, ami a mezogazdasagi teruletek masfelszeres, a mezogazdasagi foglalkoztatottak szamanak ketszeres bovulesevel jam Az Agenda 2000 a reformok tovabbgondolasst javasolta, ami a MacSharry terv szempontjainak tovabbvitelet jeleatette A berlini dontesek (1999. marcius 24-25) vegul kompromisszumos megoldast fogadtak el, ami az eredetileg tervezettnel kisebb mertekii es olcsobb reformot jelentett. A WTG-ban vallalt kotelezettsegekhez kepest igy kevesebb intezkedesre kerult sor. A keIeti b6vites soran az ED allaspontja az volt, hogy a csatlakozo orszagok agrartermeloi szamara a jovedelemkompenzacios tamogatasok nem Jarnak ugyanolyan mertekben, mint a tagorszagok termeloi szamara. Az ED azzal ervelt, hogy a leendo tagallamok a korabbiakban nem reszesultek a magas garantalt arakbol, tehat ehhez kepest nem jar nekik kompenzacio. A csatlakoz6 orszagok az egyenlo versenyfeltetelek alapjan ragaszkodtak a tagorszagok terme16ivel azonos mmekii kifizetesekhez. A targyalasok azzal vegzodtek, hogy a csatlakoz6 orszagok hosszu (mintegylO eves)lrtmeneti idoszak utan megkapjak ugyanazt a mertekii jovedelempotlo tamogatast. Az atmeneti idoszakban a belepes evet61 a tamogatasi szint evrol-evre nehany szazalekkal emelkedik.
-
\8·
46. Csatlakoz3si kriteriumok:
1993-ban Koppenhagaban az EU kozzetette, hogy azok a kozep- es kelet-europai orszagok,
amelyek kivanjak, belephetnek az Eur6pai Uni6ba, ha teljesitik a kovetkezo felteteleket:
· a demokraciat, a jogallam es az emberi jogok ervenyesuleset garantalo intezmenyek
stabilitasa
- miikodo piacgazdasag
· annak a kepessegnek a megszerzese, hogy az orszag meg tudjon birk6zni az Union belul
ervenyesulo piaci erokkel
· a tagsaggal jaro kotelezettsegek vallalasa
47. R6mai szerzodes:
1957 marcius 25-en Romai Szerzooesben=NSZK, Franciaorszag, Olaszorszag, Belgium,
Hollandia es Luxemburg alairja az Europai Kozossegek es az Europai Atomenergia
Kozosseget megalapito okiratot. A szerzodes 1958 januar l-en lep eletbe. Az EKG-t letrenozo
szerzodesben szerepelnek az europai integracio fobb celjai: az europai nepek integracioja, az
orszagok gazdasagi es tarsadalmi elorehaladasa, a foglalkoztatas novelese, a jolet emelese, a
beke es a szabadsag megorzese. 1973 Nagy-Britannia, Irorszag, Dania. 1981 Gorogorszag.
1986 Spanyolorszag, Portugalia. 1995 Ausztria, Finnorszag, Svedorszag. 1998 Keleti bovitesi
targyalasok kezdete 2004 majus 1. Tiz allam, Ciprus, Malta, Lengyelorszag, Litvania,
Lettorszag, Esztorszag, Szlovenia, Csehorszag, Szlovakia es Magyarorszag csatlakozasa.
48. Amszerdami szerzodes:
Az Amszterdami Szerzodes egy kormanykozi konferencia vegeredmenye, mely 1997-ben eft
veget Amszterdamban. Ez a szerzOdes kibOvitette az Eur6pai BirOs3g bataskon~ es
megerositette az Unios alapelveket.
- 13
