EURÓPAI PARLAMENT
2004
2009
Fejlesztési Bizottság
IDEIGLENES 2005/2245(INI) 11.4.2006
JELENTÉSTERVEZET a méltányos kereskedelemrıl és fejlıdésrıl (2005/2245(INI)) Fejlesztési Bizottság Elıadó: Frithjof Schmidt INDOKOLÁS
PR\611480HU.doc
HU
PE 372.118v01-00
HU
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal INDOKOLÁS............................................................................................................................. 3
PE 372.118v01-00
HU
2/9
PR\611480HU.doc
INDOKOLÁS 1. Miért van szükség európai politikai keretre a méltányos kereskedelem terén? 1.1
Mert a méltányos kereskedelem hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja a fenntartható fejlıdés és a szegénység csökkentése iránti kötelezettségvállalásait
A méltányos kereskedelem hozzájárul az EK-Szerzıdés 177. cikkében meghatározott európai uniós kötelezettségvállalásokhoz, amely cikk kimondja, hogy az EU fejlesztési politikája ösztönzi „a fejlıdı országok – különösen a legkedvezıtlenebb helyzetőek – fenntartható gazdasági és társadalmi fejlıdését, a fejlıdı országok zökkenımentes és fokozatos integrációját a világgazdaságba és a szegénység elleni küzdelmet a fejlıdı országokban”. A méltányos kereskedelmet az európai intézmények több alkalommal a szegénység csökkentése és a fenntartható fejlıdés kiemelkedı fontosságú eszközeként ismerték el.1 Az európai politikai keret és a méltányos kereskedelem támogatása kiváló eszköz e kötelezettségvállalások teljesítésére és a millenniumi fejlesztési célok elérésére. 1.2
Mert az Európai Unió jogi kötelezettségvállalásokat tett
2000-ben a Cotonou-i megállapodás aláírásával az Európai Unió elkötelezte magát a méltányos kereskedelem támogatása mellett. A méltányos kereskedelem és a méltányos kereskedelem szervezetei jelenlegi támogatása azonban korlátozott és széttagolt. Az Európai Unió jogi kötelezettségvállalásait a Cotonou-i megállapodás 23. cikkének g) pontja és a kompendium tartalmazza. 1.3
Mert a méltányos kereskedelemnek hatalmas potenciálja van a fejlıdésre
A legújabb kutatások szerint Európában a méltányos kereskedelembıl származó eladások évente átlagosan 20%-al nınek 2000 óta. Az európai fogyasztók egyre nagyobb érdeklıdéssel fordulnak olyan termékek felé, amelyek termelése és kereskedelme a méltányos kereskedelem feltételei szerint zajlik. Az EU tagállamaiban azonban jelentıs eltérések mutatkoznak ennek az elvárásnak a tekintetében. Európában a méltányos kereskedelembıl származó összes eladás 2005-ben elérte a 660 millió eurót. A méltányos kereskedelem jellegzetes termékei egyes országokban mára jelentıs piaci részesedésre tettek szert. Az Egyesült Királyságban az ırölt kávé 20%-a, Ausztriában, Dániában, Írországban, Belgiumban és Németországban pedig 2%-a viseli a méltányos kereskedelmi címkét. A méltányos kereskedelembıl származó banán részesedése Ausztriában, Belgiumban, Finnországban és az Egyesült Királyságban eléri az 5,5%-ot. 1
Lásd: Az Európai Parlament állásfoglalása a méltányos kereskedelemrıl, HL C 226/73., 1998.7.20. A Bizottság közleménye a Tanács részére a méltányos kereskedelemrıl, COM(1999)0619 végleges, 1999.11.29. A Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére: Politikák fejlesztési célú koherenciája - A haladás felgyorsítása a millenniumi fejlesztési célok elérése felé, COM(2005)0134 végleges, 2005.4.12. Pascal Lamy-nek, az EU kereskedelmi biztosának 2004. március 23-i beszéde A méltányos kereskedelmi napirend, Peter Mandelson 2005. június 22-i beszéde
PR\611480HU.doc
3/9
PE 372.118v01-00
HU
Számos EU-tagállamban azonban, így Görögországon, Magyarországon, a balti államokban és Szlovéniában a méltányos kereskedelem alig ismert. Koherens, az egész EU-ra kiterjedı politikai kerettel és a méltányos kereskedelem és a méltányos kereskedelem szervezetei támogatásával ugrásszerően növelhetı lenne a fogyasztói tudatosság és a méltányos kereskedelem iránti igény, különösen azokban az országokban, ahol ez még nem honosodott meg kellıképpen.
1.4
Mert a méltányos kereskedelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok akadályozhatják a méltányos kereskedelembıl származó áruk szabad mozgását az Európai Unióban
Néhány EU-tagállamban jelenleg zajlik kapcsolódó jogszabályok kidolgozása. Egy ajánlásban felvázolt európai keret hasznos lehet annak elkerülése érdekében, hogy a jogszabályok különbözzenek a tagállamok között és ezáltal akadályozzák az áruk szabad mozgását az Európai Unión belül. 1.5
Mert az európai fogyasztókat védeni kell a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos félrevezetı állításokkal szemben
A méltányos kereskedelem rendszere önkéntes normákon alapul a címkézett és a nem címkézett termékek és szervezetek esetében. Ezeket a normákat a méltányos kereskedelem nemzetközi mozgalma alakította ki az elmúlt öt évtized alatt. A méltányos kereskedelmi rendszer központi helyet elfoglaló termelıinek együttmőködésével ezeket folyamatosan felülvizsgálják és értékelik. A méltányos kereskedelem szervezetei felelısek e normák és a kapcsolódó kritériumok betartásáért. A normák betartását figyelemmel követik és rendszeresen értékelik. A méltányos kereskedelem szervezetei aktívan együttmőködnek más cégekkel, például kiskereskedıkkel és más kereskedelmi partnerekkel. Tekintettel a méltányos kereskedelem sikerére és a jogi védelem hiányára, felmerülhet annak kockázata, hogy egyes cégek – amelyek anélkül lépnek a piacra, hogy megfelelnének a kapcsolódó kritériumoknak – visszaélnek a fogalommal. A fogyasztói jogok és a megfelelı termékinformáció a méltányos kereskedelemben központi szerepet játszik, és az alacsony követelményeken alapuló címkék félrevezethetik a fogyasztókat és csökkenthetik a rendszer iránti támogatásukat. A méltányos kereskedelemre vonatkozó európai politikai keret segíthet a „méltányos kereskedelem” kifejezés használatának tisztázásában, és referenciapontként szolgálhat a méltányos kereskedelemre és a méltányos kereskedelem szervezeteire vonatkozó nemzeti politikák részére.
PE 372.118v01-00
HU
4/9
PR\611480HU.doc
1. MELLÉKLET A méltányos kereskedelembıl hozatalának meglévı útvonalai
származó
termékek
kereskedelmi
forgalomba
A méltányos kereskedelembıl származó termékek két különbözı úton kerülnek forgalomba. A hagyományos vagy integrált úton, amikor a termékeket (fıképp kézmőipari termékeket) a méltányos kereskedelem szervezetein keresztül importálják és/vagy forgalmazzák. A másik forgalmazási út a méltányos kereskedelmi címkézés és tanúsítás. Ez esetben a termékeket szakosodott méltányos kereskedelmi tanúsítási ügynökségek címkézik, tanúsítva, hogy a termék termelési lánca megfelel a méltányos kereskedelem normáinak. Az importırök és kereskedık lehetnek hagyományos kereskedelmi társaságok, pedig a terjesztési csatornáik lehetnek hagyományos kiskereskedelmi értékesítıhelyek. Az integrált út A méltányos kereskedelembıl származó termékek a fogyasztókat a méltányos kereskedelem szervezetein keresztül érik el, amelyek elvégzik a termékek azonosítását, közvetlenül a kistermelıktıl és szövetkezetektıl való beszerzését, importálását és a méltányos kereskedelemre szakosodott boltokban (pl. világboltok (Worldshops)) való forgalmazását. Kereskedelmi tevékenységük minden vonatkozása a méltányos kereskedelem szellemiségén alapul, és a végsı ár lehetı legnagyobb része visszakerül a termelıkhöz. A hasznot sok esetben fejlesztési célokra fordítják. A világboltokban forgalmazott termékek nagy része nem címkézett; a vásárlás alapját itt a bizalom jelenti. E szervezetek „márkaneve” vagy méltányos kereskedelmi védjegye önmagában is azt jelzi a fogyasztók számára, hogy a termékek vagy az üzleti gyakorlatok megfelelnek a méltányos kereskedelem alapelveinek. A méltányos kereskedelem szervezeteinek és termelıi szervezeteinek többsége tagja a Méltányos Kereskedelem Nemzetközi Szövetségének (International Fair Trade Association, IFAT). A méltányos kereskedelmi szervezeti védjegyet olyan méltányos kereskedelmi szervezet kaphatja meg, amelyik sikeresen teljesítette az IFAT norma- és ellenırzési rendszerének követelményeit. A méltányos kereskedelmi címkézés útja Ebben az esetben a nemzetközileg harmonizált normákkal szemben nemzeti címkézési kezdeményezések ellenırzik, hogy a termelık vagy kereskedık betartják-e a méltányos kereskedelmi címkézés és tanúsítás követelményeit. Ezek a szervezetek mind a Nemzetközi Méltányos Kereskedelmi Címkézési Szervezetek (Fairtrade Labelling Organisations International, FLO) tagjai, amely a méltányos kereskedelem normákat megállapító és tanúsítási szervezete. A nemzetközi méltányos kereskedelmi normák kidolgozása, rendszeres felülvizsgálata és ellenırzése függetlenül történik. A méltányos kereskedelem mozgalma négy nemzetközi szövetségbıl áll: A Méltányos Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége (IFAT) a méltányos kereskedelem szervezeteinek globális hálózata, 61 országban 270 taggal. A tagjai olyan termelık, exportırök, importırök és kiskereskedık, akik hisznek abba, hogy a kereskedelemnek a bolygó károsítása nélkül javítania kellene a perifériára szorult csoportok életén. A Nemzetközi Méltányos Kereskedelmi Címkézési Szervezetek (FLO): világszintő PR\611480HU.doc
5/9
PE 372.118v01-00
HU
méltányos kereskedelmi normákat megállapító és tanúsítási szervezet. Az FLO két szervezetbıl áll: a több érdekelt felet tömörítı FLO e.V.-bıl, amely a normákat kidolgozza és felülvizsgálja, és az FLO Certification Ltd.-bıl, amely biztosítja, hogy a normákat betartsák. Az FLO egyben 15 európai ország, valamint Japán, az Egyesült Államok, Ausztrália és ÚjZéland 20 nemzeti címkézési kezdeményezésének ernyıszervezete is.
A Méltányos Kereskedelem Európai Szövetsége (European Fair Trade Association, EFTA) tagja a nemzetközi szövetségnek, csakúgy mint a 9 európai országban található 11 tagja, akik mind jelentıs méltányos kereskedelmi importırök. Az EFTA célja tagszervezetei munkájának támogatása, valamint a tagszervezetek együttmőködésre és koordinálásra ösztönzése. Az Európai Világboltok Hálózata (Network of European World Shops, NEWS!) szintén a nemzetközi szövetség tagja. A NEWS! 13 országban 15 nemzeti világbolt szövetség ernyıhálózata. Összesen 2500 világbolt tartozik hozzá, amelyben 100 000 önkéntes és több mint 100 fınyi személyzet dolgozik, és amelyek méltányos kereskedelembıl származó termékeket árulnak és méltányosabb világkereskedelmi rendszerért kampányolnak. 2001 decemberében ez négy hálózat kidolgozta a méltányos kereskedelem definícióját. A méltányos kereskedelem definíciója A méltányos kereskedelem olyan párbeszéden, átláthatóságon és tiszteleten alapuló partnerség, amelynek célja a méltányosabb nemzetközi kereskedelem. Hozzájárul a fenntartható fejlıdéshez azáltal, hogy jobb kereskedelmi feltételeket ajánl – fıleg Délen – a perifériára szorult termelık és dolgozók számára, valamint biztosítja jogaikat. A méltányos kereskedelem szervezetei (a fogyasztók támogatásával) aktívan segítik a termelıket, tevékenykednek a tudatosság növeléséért, és kampányolnak a nemzetközi kereskedelmi szabályok és gyakorlat megváltoztatásáért. 2. MELLÉKLET A méltányos kereskedelem hatása A méltányos kereskedelem hatását már sokféleképpen tanulmányozták, pl. a gazdasági és pénzügyi elınyök vizsgálatával, amelyeket a termelıknek jelent, a nıkre gyakorolt hatásának értékelésével, a közösségekre gyakorolt közvetett hatásának és kihatásának vizsgálatával stb. A méltányos kereskedelem szervezetei rendszeresen ellenırzik tevékenységeik hatását. Az IFAT megköveteli, hogy minden tagszervezete kétévente jelentést nyújtson be a méltányos kereskedelmi normákkal kapcsolatban elért eredményeirıl, és meghatározza a további fejlıdés céljait. Az FLO évente ellenırzi a nyilvántartásában szereplı termelıket és auditálja a pénzügyi forgalmat. Továbbá számos független hatásvizsgálat kerül ki kutatóközpontokból, kormányzati testületektıl és egyetemekrıl. A méltányos kereskedelem pénzügyi és gazdasági elınyei viszonylag könnyen mérhetık. 2003-ban pl. a kávétermelık többletbevétele – az arabicának a New York-i és a robustának a londoni tızsde által meghatározott világpiaci árát a méltányos kereskedelmi minimum árral és prémiummal összehasonlítva – több mint 23 millió euró volt.
PE 372.118v01-00
HU
6/9
PR\611480HU.doc
A kutatások azonban rámutattak, hogy a hatás még jelentısebb az olyan nem gazdasági területeken mint a termelık kapacitásépítésen és technikai segítségnyújtáson, jövedelembiztonságon, közvetlen kereskedelmen és hitelnyújtáson stb. keresztüli megerısítése. Sok tanulmány találta úgy, hogy javult az oktatás, az ıshonos kultúrák megırzésének és más szociális juttatásoknak a színvonala. Ezeken a közvetlen hatásokon kívül széles a kihatások és közvetett hatások skálája a nem méltányos kereskedelem termelıi tekintetében. A méltányos kereskedelem közvetítıi változásokat hozhatnak a súlyellenırzési gyakorlatban és az árinformációval kapcsolatban, ami ezen a téren végsı soron minden termelı javára válik majd. A termelık szervezete az árak és a szállítás vonatkozásában segít a monopóliumok felszámolásában. A következı szervezetek végeztek méltányos kereskedelmi hatásvizsgálatot: Nemzetközi Fejlesztési Politikai Minisztérium (Department for International Development, DFID, Egyesült Királyság), a Colorado State University, a Sussex University, a Világbank, a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet (International Institute for Environment and Development) stb. További információ a méltányos kereskedelem hatásáról: Nicholls and Opal: A méltányos kereskedelem: piacvezérelt etikus fogyasztás. SAGE kiadványok, 2005, www.fairtrade.net és www. fairtraderesource.org 3. MELLÉKLET ÖTVEN ÉV MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM mozgalom rövid története A méltányos kereskedelem mozgalom ma globális mozgalom. Több mint egymillió kistermelı és dolgozó tagja a több mint 3000, alulról építkezı szervezetnek és ernyıszervezeteiknek több mint 50 déli országában. Termékeiket világboltoknak nevezett szakosodott boltok ezreiben és sok más árusító pontokon árulják Északon, és egyre jelentısebb mennyiségben árusítóhelyeken a fejlıdı országokban. A termékek árusítása mindig párhuzamosan zajlott a termelésrıl, a termelıkrıl és az életkörülményeikrıl szóló tájékoztatással. Így a méltányos kereskedelem mozgalom úttörı szerepet játszott az európai fogyasztók tudatosságának növelésében a fejlıdı országokbeli termelés szociális, gazdasági és környezetvédelmi körülményeirıl. Mindez hol kezdıdött? Európában a méltányos kereskedelem gyökerei az 1950-es évekbe nyúlnak vissza, amikor az Oxfam UK kínai menekültek kézmőves termékeit kezdte az Oxfam boltokban árusítani. 1967ben létrehozták az elsı importır szervezetet Hollandiában, amelyet az elsı „harmadik világ bolt” megnyitása követett 1969-ben. A világboltok (vagy a méltányos kereskedelem boltjai, ahogy a világ többi táján hívják ıket) döntı fontosságú szerepet játszanak a méltányos kereskedelem mozgalomban. Nem csak elárusítóhelyként mőködnek, hanem aktív szerepet játszanak kampányokban és a tudatosság növelésében. Az 1960-as és 70-es években Ázsia, Afrika és Latin-Amerika több országában nem kormányzati szervezetek és szociális kérdések iránt elkötelezett személyek észlelték az olyan PR\611480HU.doc
7/9
PE 372.118v01-00
HU
méltányos forgalmazási szervezetek iránti szükséget, amelyek tanácsot, segítséget és támogatást nyújtanának a hátrányos helyzetben lévı termelık számára. A méltányos kereskedelemnek sok ilyen szervezete jött létre Délen, és kapcsolatok alakultak ki a méltányos kereskedelem új északi szervezeteivel. A kapcsolatok alapja a partnerség, a párbeszéd, az átláthatóság és a tisztelet volt. Célul pedig a nagyobb egyenlıséget tőzték ki a nemzetközi kereskedelemben. A polgári mozgalommal párhuzamosan a fejlıdı országok a „Segély helyett kereskedelem” üzenet közvetítésére olyan nemzetközi politikai fórumokat is megkerestek mint az 1968-as delhi második ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD). Ez a megközelítés a fejlıdı országok irányában az egyenlıbb kereskedelmi kapcsolatok létrehozását hangsúlyozta ahelyett, hogy az északon szerzett vagyon kis részét fejlesztési segély formájában juttassák vissza. Kézmőves termékek és élelmiszer A kezdetekkor a méltányos kereskedelem szervezetei többnyire kézmőves termékek készítıivel kereskedtek, ami leginkább a termelık misszionáriusokkal kialakított kapcsolatainak tudható be. A kézmőves termékek sok esetben extra bevételt jelentenek a családoknak. A méltányos kereskedelem legtöbb északi szervezete az ilyen kézmőves termékek vásárlására és világboltokon keresztüli eladására összpontosított. 1973-ban importáltak elıször méltányos kereskedelembıl származó kávét Európába guatemalai termelık kis szövetkezeteitıl. A kávét követıen az élelmiszerek skálája kiszélesedett, és ma már olyan termékeket tartalmaz mint a tea, kakaó, cukor, bor, gyümölcslevek, mogyorófélék, főszerek, rizs stb. Az élelmiszerek lehetıvé tették a méltányos kereskedelem szervezetei számára, hogy új piaci csatornákat nyissanak meg (intézményi piac, élelmiszer-áruházak, bioboltok). Csatlakozás a fıáramhoz a méltányos kereskedelmi címkézésen keresztül Az 1980-as években új utat dolgoztak ki a szélesebb közönség elérésére. A méltányos kereskedelmi feltételeket tiszteletben tartó módon vásárolt, kereskedelembe kerülı és árusított termékeket olyan címkével látnák el, amely révén kitőnnek a normál termékek közül a boltok polcain, és amely lehetıvé tenné bármely cég részére, hogy bekapcsolódjon a méltányos kereskedelembe. 1988-ban Hollandiában bevezették a “Max Havelaar” címkét. Az elgondolásnak sikere lett: a címkével ellátott kávé piaci részesedése egy év alatt elérte a három százalékot. Az elkövetkezı években hasonló non-profit méltányos kereskedelmi címkézési szervezetek jöttek létre más európai országokban és Észak-Amerikában. 1997-ben létrejött ezek világszervezete, a Nemzetközi Méltányos Kereskedelmi Címkézési Szervezetek (FLO). Az FLO felelıs a nemzetközi méltányos kereskedelmi normák megállapításáért, a termelés e normák szerinti tanúsításáért és ellenırzéséért és a termékek címkézéséért. Az élelmiszerek és élelmiszeripari termékek mellett az FLO normákat dolgozott ki virágokra, a gyapot vetımagra és a sportban használatos labdákra. A méltányos kereskedelmi címkézés valóban segített abban, hogy a méltányos kereskedelem csatlakozhasson az üzleti világ fıáramához. Jelenleg a méltányos kereskedelembıl származó termékek kétharmadát normál élelmezési és kiskereskedelmi úton árusítják. PE 372.118v01-00
HU
8/9
PR\611480HU.doc
A termékek címkézésének fejlıdésével párhuzamosan a 61 országban 270 tagot tömörítı IFAT kidolgozta méltányos kereskedelmi szervezetekre vonatkozó normákat és ellenırzési rendszert.
PR\611480HU.doc
9/9
PE 372.118v01-00
HU
