EURÓPAI PARLAMENT
2004
2009
Plenárisülés-dokumentum
A6-0478/2008 5.12.2008
JELENTÉS Európa érintetlen természeti területeirıl (2008/2210(INI)) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Elıadó: Gyula Hegyi
RR\757415HU.doc
HU
PE414.259v02-00
HU
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3 INDOKOLÁS............................................................................................................................. 8 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE ............................................................ 11
PE414.259v02-00
HU
2/11
RR\757415HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Európa érintetlen természeti területeirıl (2008/2210(INI)) Az Európai Parlament, – tekintettel a vadon élı madarak védelmérıl szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvre (madárvédelmi irányelv)1, – tekintettel a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre (élıhely-irányelv)2, – tekintettel az Európai Unió különleges természetmegırzési területeinek „Natura 2000” elnevezéső, egységes ökológiai hálózatára, amelyet a két fenti irányelv hozott létre, – tekintettel a biológiai sokféleségrıl szóló egyezmény részes felei konferenciája kilencedik rendes ülésének (COP 9) eredményeire, – tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 3/2008 számú, „Európai erdık – az ökoszisztéma állapota és fenntartható használata” címő jelentésére, – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, – tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0478/2008), A. mivel Európa utolsó érintetlen természeti területeinek hatékony védelme és – szükség esetén – helyreállítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy 2010-re megállítsuk a biológiai sokféleség csökkenését, B. mivel a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-re történı megállítására irányuló célkitőzés nem valósul meg, és a biológiai sokféleség csökkenésének és a romló ökoszisztéma-szolgáltatások társadalmi és gazdasági hatásai már érezhetıek; C. mivel az Európai Uniónak a jelenlegi eredményekre, például a Natura 2000-re kellene alapoznia, és jelentısen megerısített és nagyraívelı új politikai kereteket kellene kidolgoznia a 2010 utáni biológiai sokféleségre vonatkozóan, D. mivel a madárvédelmi és az élıhely-irányelv határozott és mőködıképes kereteket biztosít a természet káros hatásoktól való védelme számára, ideértve az érintetlen természeti területekét is, E. mivel az Európai Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikájának, valamint a madárvédelmi és az élıhely-irányelv célkitőzései távolról sincsenek megfelelıen beágyazva az ágazati politikákba, így például a mezıgazdasági, a regionális fejlesztési, az 1 2
HL L 103., 1979.4.25., 1. o. HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
RR\757415HU.doc
3/11
PE414.259v02-00
HU
energia- vagy a közlekedéspolitikába, F. mivel számos érintetlen természeti terület jelentıs széntartalékot biztosít, amelynek védelme mind a biológiai sokféleség, mind az éghajlat védelme szempontjából fontos, G. mivel az invazív idegen fajok biológiai sokféleségre gyakorolt hatásai különösen nagy veszélyt jelentenek az érintetlen természeti területekre, amelyekben az invazív fajok korai észlelése nem mindig lehetséges, és amelyekben az intézkedések meghozataláig jelentıs környezeti és anyagi kár keletkezhet, Meghatározás és feltérképezés 1. felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg az „érintetlen természeti terület” fogalmát; a fogalommeghatározásnak olyan szempontokkal kell foglalkoznia, mint az ökoszisztémaszolgáltatások, a természetvédelmi érték, az éghajlatváltozás és a fenntartható használat; 2. felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget és más illetékes európai testületeket Európa utolsó érintetlen természeti területeinek feltérképezésével annak érdekében, hogy felbecsülje a még érintetlen területek, valamint az emberi tevékenység által minimális mértékben érintett területek jelenlegi eloszlását, biodiverzitási szintjét és kiterjedését (az alábbi élıhelyfajtákra lebontva: érintetlen erdei, édesvízi és tengeri területek); 3. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az érintetlen természeti területek védelmének értékérıl és elınyeirıl; a tanulmánynak különösen az ökoszisztémaszolgáltatások kérdésével és az érintetlen természeti területek biológiai sokféleségének szintjével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a fenntartható természetjárással kell foglalkoznia; Az érintetlen természeti területek fejlesztése 4. felhívja a Bizottságot, hogy egy, az ökoszisztémákon alapuló megközelítés alapján, a madárvédelmi és az élıhely-irányelvvel összhangban dolgozza ki az EU érintetlen természeti területekre vonatkozó stratégiáját, azonosítva a veszélyeztetett fajokat és biotópokat, valamint célkitőzéseket megállapítva; 5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék az érintetlen természeti területeket; hangsúlyozza, hogy részesítsék különleges finanszírozásban a visszavadítási területek széttöredezettségének csökkentését és gondos kezelését, a kompenzációs mechanizmusok és programok fejlesztését, a tudatosság növelését, a megértés elımozdítását, valamint az érintetlen természeti területekkel kapcsolatos koncepciók így a szabad természetes folyamatok szerepének és az e folyamatokból eredı strukturális elemek beépítését a kedvezı védettségi állapot nyomon követésébe és mérésébe; úgy véli, hogy e feladatot a helyi lakossággal és az egyéb érintettekkel együttmőködve kell elvégezni; Támogatás 6. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a helyi nem kormányzati szervezetekkel, az PE414.259v02-00
HU
4/11
RR\757415HU.doc
érintettekkel és a helyi lakossággal együttmőködve segítsék elı, hogy az érintetlen természeti terület érték legyen; 7. felhívja a tagállamokat, hogy indítsanak és támogassanak olyan tájékoztatási kampányokat, amelyek növelik a nyilvánosság tudatosságát az érintetlen természeti területekkel és azok jelentıségével kapcsolatban, továbbá hogy képviseljék azt a felfogást, hogy a biológiai sokféleség védelme összeegyeztethetı lehet a gazdasági növekedéssel és a munkahelyekkel; 8. felhívja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az érintetlen természeti területekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat érintı tapasztalataikat azáltal, hogy összehozzák a vezetı európai szakértıket az Európai Unió érintetlen természeti területeivel kapcsolatos koncepció megvizsgálása és az érintetlen természeti területek uniós napirendre tőzése céljából; 9. a turizmus által Európa legértékesebb természeti örökségének jelentıs részében a múltban és jelenleg is okozott, megfelelıen dokumentált károkra való tekintettel felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a turizmust – még ha az a látogatók valamely érintetlen természeti terület élıhelyeivel és vadvilágával való megismertetésére irányul is – különös elıvigyázatossággal kezeljék, az Európában és Európán kívül a turizmus hatásainak minimalizálásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok teljes körő felhasználásával, és megfelelı esetben az élıhely-irányelv 6. cikkére való hivatkozással. Megfontolás tárgyává kellene tenni azokat a modelleket, amelyekben az érintetlen természeti területek legnagyobb részét elzárják a látogatók elıl (az engedélyezett tudományos kutatások kivételével), korlátozott részét azonban nyitva tartják a fenntartható, a vadonélményen alapuló minıségi turizmus számára, és amelyek gazdasági elınyeit a helyi közösségek élvezik; Megfelelıbb védelem 10. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szenteljenek különös figyelmet az érintetlen természeti területek hatékony védelmének; 11. felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa az érintetlen természeti területeket érintı közvetlen veszélyeket; 12. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelı ajánlásokat, amelyek a tagállamok számára iránymutatásokkal szolgálnak a természetes élıhelyek védelmét biztosító legjobb megközelítésekre vonatkozóan; 13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a madárvédelmi, az élıhely-irányelv, a vízügyi keretirányelv1, illetve a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv2 hatékonyabb és egységesebb végrehajtása révén, megfelelıbb finanszírozással védjék az érintetlen természeti területeiket, hogy elkerüljék ezen területek káros, nem fenntartható 1
Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL 327., 2000.12.22., 1. o.) 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/56/EK irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL 164., 2008.6.25., 19. o.)
RR\757415HU.doc
5/11
PE414.259v02-00
HU
hatások miatti sérülését; 14. örömmel fogadja a madárvédelmi és az élıhely-irányelv felülvizsgálatát, amelynek célja, hogy megfelelı esetben a veszélyeztetett fajok és biotópok számára megfelelıbb védelmet biztosító módosításokra kerüljön sor; 15. felhívja a Bizottságot, hogy karolja fel a Wild Europe kezdeményezést, amely több természetvédelmi szervezet – köztük az IUCN, az IUCN-WCPA, a WWF, a Birdlife International és a PAN-Parkok – partnerségén alapul, és amely nagymértékben érdekelt az érintetlen és a majdnem érintetlen természeti területek megırzésében; Az érintetlen természeti területek és a Natura 2000 16. felhívja a Bizottságot, hogy az érintettekkel együttmőködésben dolgozzon ki iránymutatásokat az érintetlen természeti területek Natura 2000 hálózat szerinti védelmére, irányítására, fenntartható használatára, felügyeletére és finanszírozására vonatkozóan, különösen az elıttünk álló kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, az illegális fakitermelésre és az áruk iránti fokozódó igényre való tekintettel; 17. mélységes aggodalmának ad hangot a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai politika miatt, mivel a Natura 2000 hálózat irányítására nem áll rendelkezésre megfelelı finanszírozás; ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy az élıhely-irányelvben foglaltak értelmében nyújtson közösségi társfinanszírozást a tagállami helyszínek irányítása számára; 18. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson különleges státuszt és szigorúbb védelmet a Natura 2000 hálózat részét képezı érintetlen természeti területek számára; 19. úgy véli, hogy a vidékfejlesztési politikát és a környezetvédelemnek az EU mezıgazdasági ágazatba való beépítését meg kell erısíteni; úgy ítéli meg azonban, hogy a Vidékfejlesztési Alap az erıforrásokat, a programozást és a szakértelmet tekintve nem elégséges a biológiai sokféleség és az érintetlen természeti területek megırzésének finanszírozásához; 20. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Natura 2000 hálózat tovább erısödjék, és olyan átfogó és jól mőködı ökológiai hálózattá váljék, amelyben az érintetlen természeti területek központi szerepet játszanak; hangsúlyozza, hogy a Natura 2000 megırzéssel kapcsolatos céljainak eléréséhez összehangolt politikára van szükség elsısorban a közös agrárpolitika, a közlekedés, az energiaágazat és a költségvetés területén; Invazív idegen fajok 21. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mőködjenek együtt az invazív idegen fajokra vonatkozó szilárd jogi keret kidolgozásában, amely az e fajokból eredı ökológiai és gazdasági hatásokkal, valamint az érintetlen természeti területek e veszéllyel szembeni rendkívüli sérülékenységével is foglalkozik; Az érintetlen természeti területek és az éghajlatváltozás PE414.259v02-00
HU
6/11
RR\757415HU.doc
22. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és értékelje az éghajlatváltozás érintetlen természeti területekre gyakorolt hatásait; 23. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érintetlen természeti területek megırzését tegyék az éghajlatváltozás kezelésére irányuló stratégiájuk egyik fı céljává; 24. felhívja a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben folytasson kutatást és nyújtson iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a megırzés érdekében emberi beavatkozással milyen esetben és hogyan kezelhetık az érintetlen természeti területek; 0 0
0
25. határozott támogatásáról biztosítja az érintetlen természeti területekkel kapcsolatos politikák és intézkedések megerısítését; 26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
RR\757415HU.doc
7/11
PE414.259v02-00
HU
INDOKOLÁS Az érintetlen természeti terület a „szőzi” területeket jelenti, azokat a természetes környezeteket, amelyeket az emberi tevékenység nem változtatott meg jelentıs mértékben. E területek a természet számára kulcsfontosságú területek. Az érintetlen természeti területek azok a helyek, ahol a természet fejlıdik, és ahol az állat- és növényvilág gyarapszik. E területek hatalmas szárazföldi vagy tengeri területek, amelyek – ıshonos növény- és állatpopulációikkal és az ıket felölelı ökoszisztémákkal együtt – természetes állapotban vannak, és ahol a nagyobb emberi beavatkozást kerülni kell. A világ földterületének mintegy 46%-a tekinthetı érintetlen természeti területnek. Az érintetlen természeti terület kétféle módon fogható fel. Egyfelıl rémisztı és kerülendı helynek tekintik, ahol szörnyek és ismeretlen veszélyek leselkednek ránk. Másfelıl olyan helynek is tőnik, amiben kedvünket lelhetjük, és ahol szemlélıdhetünk, amely pillanatnyi menedéket nyújt számunkra a városias-iparosodott civilizáció jelentette stresszel szemben. Komoly vita folyik arról, hogy melyek a „vadonkultusz” elınyei és hátrányai; egyesek szerint például felmentést ad az azon helyekre vonatkozó felelısségünk alól, ahol ténylegesen élünk. Különbséget kell tenni továbbá a megırzés (a természet megfelelı használata) és a megóvás (a természet használattól való védelme) között is. E filozofikus viták meghaladják egy efféle jelentés kereteit. Az elıadó azonban a párbeszédet szorgalmazza, legalábbis itt, Európában. Meg kell védenünk a természetet, de emberi használat által. Európa területe túl kicsi ahhoz, hogy a polgárok számára tiltott területeket foglaljon magában. Jelenleg az EGT-tagállamok 185 millió hektáros (ha) földterületének 33%-át borítják erdık. Az erdıknek csupán 9 millió hektáros területét (a teljes erdıterület 5%-át) tekinthetjük „vadnak”. E területek ıshonos növény- és állatpopulációikkal és az ıket felölelı ökoszisztémákkal együtt tulajdonképpen természetes állapotban vannak. Lehetıséget kell teremteni arra, hogy ezen érintetlen természeti területeknek hatékony és különleges védelmi státuszt biztosítsunk. Európának számtalan ok miatt kellene jobban ügyelnie érintetlen természeti területeire. Elıször is, számtalan olyan faj és genetikai tartalék menedékhelyeként szolgálnak, amelyek még a csekély mértékben megváltozott feltételek között sem képesek fennmaradni, különösen a nagyemlısök, mint a barna medve, a farkas és a hiúz. Létezik még számos, felfedezésre és leírásra váró faj is. Ezek többsége a talajban vagy a korhadó fákban él, és a változásokra rendkívül érzékeny. E háborítatlan területek tökéletesen alkalmasak arra, hogy a természetben végbemenı természetes változásokat, az evolúciót tanulmányozzuk. Az az ismeret, hogy e területeken a természet uralkodik, különleges és egyedülálló izgalmat kelt, amit gazdaságilag új turisztikai termékek kifejlesztésében lehet hasznosítani. Ugyanakkor e területek rendkívül sérülékenyek az ember által okozott, a területükön kívül bekövetkezı környezeti változásokkal, például az éghajlatváltozással, az invazív idegen fajok megjelenésével és az e területek vízrendszereinek felsı szakaszán történı változásaival szemben. Végül számos pusztán erkölcsi indoka is van annak, hogy megırizzük Európa érintetlen természeti területeit. Erkölcsi kötelességünk annak biztosítása, hogy a jövı generációi is élvezhessék és hasznukra fordíthassák Európa valóban vad területeit. A fenntartható turizmusfejlesztést az érintetlen területek gazdasági értékkel való felruházására és a megırzés támogatásának biztosítására szolgáló eszközként használják. PE414.259v02-00
HU
8/11
RR\757415HU.doc
A fenntartható turizmus lényeges eleme Európa érintetlen területei használatának. A fenntartható turizmus arra ösztönzi az átlagembereket, hogy felfedezzék a természet rejtett értékeit anélkül, hogy kárt okoznának benne. A fenntartható turizmus segíti a megırzésre irányuló politika elfogadását, mivel a polgárok a megırzés szükségességét személyes tapasztalataik révén ismerik fel. A fenntartható turizmus hozzájárul az érintetlen természeti területek gazdasági fenntartásához, és munkalehetıségeket teremt a megırzési szakemberek számára. Az érintetlen természeti területekkel kapcsolatos programok és a fenntartható európai turizmus összekapcsolására érdekes kezdeményezés a PAN (Védett Területek Hálózata) Parkok Alapítvány (PPF). A PPF azon védett területek hálózatát irányítja, amelyek Európa utolsó érintetlen földterületei. Az immár 10 éves PPF célja a fenntartható turizmus megırzése e területeken. Európa-szerte már 10 PAN-park létezik, az északi sarkkörtıl a Földközitengerig. A PPF serkenti az idegenforgalmat, hogy a megırzés számára új támogatókat szerezzen. Az érintetlen területre vonatkozóan igen szigorú küszöbértéket alkalmaznak. A területbıl legalább 10.000 ha-nak még természetes állapotban kell lennie, ami kizárja az emberi kitermelı tevékenységeket. A PAN-parkok érintetlen területekre vonatkozó meghatározása: Ökológiai szempontból nem töredezett, legalább 10.000 ha mérető magterület/érintetlen övezet, ahol a kitermelés tilos, és ahol a megengedett gazdálkodási beavatkozások kizárólag a természetes ökológiai folyamatok fenntartására vagy helyreállítására irányulhatnak. A magterület/érintetlen terület mérete a múltban nem csökkenhetett. A PAN-parkokhoz tartozó érintetlen övezetek: Az érintetlen természeti területek megırzése a PAN-parkok rendszerének legfontosabb eredménye és a PAN-parkok legfıbb céljának eleme. Ezen eredmények rövid összefoglalása: • • • • • • • • • • • •
Saaristomeri Nemzeti Park (Finnország): Beszkádok Nemzeti Park (Lengyelország): Borjomi-Kharagauli Nemzeti Park (Grúzia): Fulufjället Nemzeti Park (Svédország): Oulanka Nemzeti Park (Finnország): Közép-Balkán Nemzeti Park (Bulgária): Majella Nemzeti Park (Olaszország): Paanajärvi Nemzeti Park (Oroszország): Retyezát Nemzeti Park (Románia): Rila Nemzeti Park (Bulgária): Tanúsított érintetlen természeti terület összesen: Az Európai Unió tagállamainak területén:
10.600 ha 18.425 ha 50.325 ha (nem EU) 22.140 ha 12.924 ha 21.019 ha 25.500 ha 30.000 ha (nem EU) 14.215 ha 16.350 ha 226.498 ha 146.173ha
E megközelítés egyedülálló lehetıséget teremt arra, hogy legalábbis részben megoldjuk a sőrőn lakott területek növekedésének Európa-szerte fennálló problémáját, és létrehozzuk az érintetlen védett természeti területek kis terjedelmő, de alapvetıen fontos hálózatát.
RR\757415HU.doc
9/11
PE414.259v02-00
HU
Európai nem kormányzati szervezetek, így a PAN-Parkok Alapítvány, az Europarc Szövetség, az Eurosite, a Wild Europe, a Birdlife International és a WWF arra szövetkeztek, hogy támogassák Európa érintetlen természeti területeinek mint örökségnek a fokozottabb védelmét. A Natura 2000 európai hálózat már magában foglalja az Európai Unió legértékesebb és biológiailag legsokszínőbb területeit. Ennek értelmében Európa érintetlen természeti területeinek legalábbis nagy részére kiterjed a Natura 2000 szerinti védelem. E kihívásnak kell tehát megfelelnünk. Az EU madárvédelmi és élıhely-irányelv értelmében a 27 EU-tagállam erdıterületének 13%-át jelölték ki a Natura 2000-hez tartozó területként. A Natura 2000 rugalmas keretet biztosít, és felhívja a tagállamokat, hogy határozzanak meg a megırzéssel kapcsolatos célokat, valamint a területeket olyan módon védjék és irányítsák/kezeljék, amely helyreállítja vagy fenntartja azon fajok és élıhelyek kedvezı védettségi állapotát, amelyek számára a területet kijelölték. Az érintetlen természeti területekre vonatkozóan nincs szükség új jogszabályra, de a Natura 2000 keretén belüli érintetlen természeti övezetek számára erısen indokolt különleges státuszt és rendkívüli védelmet biztosítani. Az Európai Bizottságnak ezért megfelelı ajánlásokat kellene kidolgoznia, amelyek a tagállamok számára iránymutatással szolgálnak arra nézve, hogy miként biztosítsák a jelenlegi és a Natura 2000-be potenciálisan felveendı érintetlen természeti területek védelmét és az ott folyó természetes folyamatokat. Ennek ki kell terjednie az alábbiakra: az érintetlen természeti területek meghatározása az Európai Parlament által és Európa utolsó érintetlen természeti területeinek feltérképezése, mivel ismernünk kell a még érintetlen területek eloszlását és jelenlegi kiterjedését (az alábbi élıhelyfajtákra lebontva: érintetlen erdei, édesvízi és tengeri területek), tanulmány készítése az érintetlen természeti területek védelmének értékeirıl/elınyeirıl, az érintetlen természeti területekre vonatkozó iránymutatások kidolgozása a Natura 2000 hálózat számára, beleértve az EU érintetlen természeti területekre vonatkozó stratégiáját is. Finanszírozást kell biztosítani a visszavadítási területek széttöredezettségének csökkentésére és gondos kezelésére, a kompenzációs mechanizmusok és programok fejlesztésére, a tudatosság növelésére, a megértés elımozdítására, a turisztikai csomagokra, valamint a gazdálkodás hatékonyságának mérésére és fokozására.
PE414.259v02-00
HU
10/11
RR\757415HU.doc
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma
2.12.2008
A zárószavazás eredménye
+: –: 0:
A zárószavazáson jelen lévı tagok
Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Margrete Auken, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Martin Callanan, Dorette Corbey, Magor Imre Csibi, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Jill Evans, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Holger Krahmer, Linda McAvan, Riitta Myller, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Glenis Willmott
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok)
Iles Braghetto, Christofer Fjellner, Johannes Lebech
RR\757415HU.doc
33 1 0
11/11
PE414.259v02-00
HU
