2145(INI))

Európai Parlament 2014-2019

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

2016/2145(INI) 15.9.2016

JELENTÉSTERVEZET az Európai számításifelhő-kezdeményezésről (2016/2145(INI)) Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Előadó: Jean-Luc Schaffhauser

PR\1101688HU.docx

HU

PE587.505v01-00 Egyesülve a sokféleségben

HU

PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3 INDOKOLÁS............................................................................................................................. 8

PE587.505v01-00

HU

2/11

PR\1101688HU.docx

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai számításifelhő-kezdeményezésről (2016/2145(INI)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című bizottsági közleményre (COM(2016)0178) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0106),

–

tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100),

–

tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0442),

–

tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–

tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában”című, 2012. szeptember 27-i bizottsági közleményre (COM(2012)0529 final),

–

tekintettel a „Nagyteljesítményű számítástechnika: Európa helye a globális versenyben” című bizottsági közleményre (COM(2012)0045),

–

tekintettel a nyitott tudomány rendszerére való áttérésről szóló, 2016. május 27-i tanácsi következtetésekre,

–

tekintettel a gyorsabb és szélesebb körű innováció motorjaként szolgáló nyitott, hálózatba szervezett és adatintenzív kutatásról szóló, 2015. május 29-i tanácsi következtetésekre,

–

tekintettel az Európai Tanács 2000. március 23–24-i lisszaboni ülését követő elnökségi következtetésekre,

–

tekintettel az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról szóló, 2015. november 25-i 2015/2240/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra1,

–

tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és

1

HL L 318., 2015.12.4., 1. o.

PR\1101688HU.docx

3/11

PE587.505v01-00

HU

tanácsi irányelvre2 (PSI-irányelv), –

tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2016. március 10-i állásfoglalására3,

–

tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására4,

–

tekintettel az „Európa újraiparosítása a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében” című, 2014. január 15-i állásfoglalására5,

–

tekintettel az Európában a számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról szóló 2013. december10-i állásfoglalására6,

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” című közleményéről (COM(2012) 0529 final) szóló, 2013. január 16-i TEN/494 véleményére,

–

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173., 179. és 180. cikkére,

–

tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0000/2016),

A.

mivel a Bizottság az USA hírszerző szolgálatainak célkitűzéseit veszi át7, márpedig az utóbbiak vezető szerepük megőrzése érdekében a világ tudományos adatainak lehető legnagyobb mértékű nyílt hozzáférését szorgalmazzák;

B.

mivel a tudósok által Európában végzett és publikált munka – hatalmas mennyisége miatt – meghaladja a szakmai értékelés lehetőségeit, és így e munka stratégiai jelentősége sem értékelhető;

C.

mivel a szerzők és a tudományos publikációk nyilvántartási rendszerei (az ORCID8 és a DOI9 rendszer) Delaware állam joghatósága alá tartoznak;

D.

mivel a GEANT hálózat már összeköti a nemzeti kutatási hálózatokat, ez azonban olyan számítási felhő segítségével történik, amelyben az Amazon Web Services is részt

2

HL L 175., 2013.6.27., 1. o. Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0089. 4 Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009. 5 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0032. 6 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0535. 7 Report of the National Commission for the review of the research and development programs of the United States Intelligence Community – FAS 2013 – DO – FASIC2013. 8 Open Researcher and Contributor ID. 9 Digital Object Identifier. 3

PE587.505v01-00

HU

4/11

PR\1101688HU.docx

vesz10; E.

mivel más nagyhatalmak digitális stratégiája korlátozza az adataikhoz való hozzáférést; mivel Kína előírja, hogy a kínai tőkerészesedés minden egyes számításifelhőszolgáltatóban legalább 50% kell, hogy legyen;

F.

mivel a nagyteljesítményű számítástechnika olyan réspiac, amelynek éves forgalma kb. 15 milliárd dollár, míg a félvezetőké 350, a szoftvereké pedig több mint 400 milliárd dollár;

G.

mivel az egyetlen európai mikroprocesszorgyártóval – amely világszinten az ötödik helyen áll – sem a Bizottság, sem a legnagyobb európai számításifelhő-szolgáltató nem konzultált, bár az Európán kívüli versenytársakkal igen;

H.

mivel a Linux szabad szoftver a több tízmilliárdnyi megtakarításon kívül az európai digitális ágazat ellenőrzését is lehetővé teszi, a Bizottság számára ez azonban nem jelent prioritást;

I.

mivel a Bizottság valamennyi olyan vállalkozást „európai vállalkozásnak” nevez, amely egy európai leányvállalattal rendelkezik; mivel ez a téves megjelölés a lobbitevékenységet folytató külföldi vállalkozások támogatását és az európai vállalkozások figyelmen kívül hagyását eredményezi;

Általános megállapítások 1.

elutasítja az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – a versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című bizottsági közleményt;

2.

semmisnek nyilvánítja és felül kívánja vizsgálni korábbi állásfoglalásait, amelyek a nyílt hozzáférésű és tömeges adatoknak az Európán kívüli nagyhatalmak érdekei által ihletett, elfogult elemzésén alapulnak;

3.

úgy véli, hogy egy számítástechnikai vállalkozás csak akkor tekinthető európainak, ha székhelye és fő döntéshozatali központjai, K+F központjai és gyártelepei európai területen találhatók, továbbá ha többségében európai tőke áll mögötte, és európai területen konszolidált társaságiadó-alappal rendelkezik;

4.

kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az uniós politikákat olyan módon alakítsák át, hogy elsősorban a magas hozzáadott értékkel rendelkező európai számítástechnikai vállalkozások részesüljenek támogatásban;

Nyitott tudomány 5.

emlékeztet arra, hogy a digitális gazdaságnak az adatok a nyersanyagai, és ezek alapvető szerepet játszanak az értékláncban; hangsúlyozza, hogy az Európán kívüli adattárolás vagy -kezelés végzetes az európai digitális gazdaságra; kéri, hogy az adatok tárolását, felhasználását és feldolgozását az EU területén európai vállalkozások végezzék;

10

https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/geant-and-amazon-web-services-are-breaking-downbarriers-cloud-services-adoption

PR\1101688HU.docx

5/11

PE587.505v01-00

HU

6.

javasolja, hogy az ORCID-ot és a DOI-t irányító vezetőség az európai tudósok és alkotásaik tekintetében európai joghatóság alá tartozzon;

7.

figyelmeztet a kutatások Európán kívüli felhasználásának kockázatára, amennyiben az alkalmazott kutatást és a kockázati tőkét nem támogatják;

Átjárhatóság 8.

hangsúlyozza, hogy az informatikai rendszerek rezilienciája a nemzeti rendszerek biztonságától és az e rendszerek közötti összekapcsolásoktól függ, továbbá hogy az adatok fragmentálása ilyen módon biztosíthatja a digitális rezilienciát;

9.

kéri, hogy a nemzeti biztonsági hatóságokat (ANSSI, BSI...) teljes körűen vonják be az összekapcsolások biztonságossá tételébe;

A köz- és magánszféra közötti partnerség szerződése a nagyteljesítményű számítástechnikáról 10.

javasolja az ETP4HPC számára előirányzott összegeknek a magas hozzáadott értékkel rendelkező digitális vállalkozások fejlesztése céljából történő újbóli elosztását;

11.

hangsúlyozza, hogy a kvantumtechnológiák működő lehetőséget kínálnak a számítógépek és a titkosítási kulcsok tekintetében;

Az informatikai berendezések és szoftverek ágazatának ellenőrzése és kialakítása 12.

úgy véli, hogy az európai digitális ágazat ellenőrzésének a hiánya veszélyezteti a polgári szabadságjogokat, a magánélet tiszteletben tartását és a jelenlegi és a jövőbeli foglalkoztatást;

13.

kéri az európai digitális ágazat, a külföldi verseny miatt szükségessé vált beruházások, illetve az európai vállalkozások feletti irányítás ellenőrzését;

14.

kéri a tagállamokat és az EU-t, hogy ösztönözze és finanszírozza Linux alapú biztonságos szabad szoftverek fejlesztését, először a közigazgatás és az iskolák keretében, majd a vállalkozásoknál és a nagyközönség számára;

15.

úgy ítéli meg, hogy elengedhetetlen a berendezések európai gyártói, a szoftverfejlesztők és az európai számításifelhő-szolgáltatók közötti szinergiák ösztönzése;

16.

hangsúlyozza az érzékeny nyersanyagok, úgymint a ritkaföldfémek ellátásbiztonságának fontosságát az elektronikai alkatrészek gyártásának Európában való megtartása érdekében;

17.

elengedhetetlennek tekinti a félvezetők ágazatában történő jelentős mértékű beruházást;

18.

javasolja európai számítógép-összeszerelési láncok létrehozását és a versenyképességet biztosító robotizációt;

19.

kéri a kölcsönös kereskedelem előnyben részesítését Európában;

PE587.505v01-00

HU

6/11

PR\1101688HU.docx

Az új adatkormányzás felé 20.

kéri, hogy az internet globális kormányzását rendeljék az ENSZ alá;

21.

megállapítja, hogy az adattovábbítások biztonsága érdekében elengedhetetlen a magasabb szintű titkosítási szabványok elfogadása, illetve a kifejezett beleegyezés elvének alkalmazása;

22.

kopernikuszi forradalomra szólít fel a digitális gazdaság modelljében: „minden adat azé, aki szolgáltatja”, az adatok felhasználásáért az adatszolgáltatónak fizetni kell, az adatokat ellenszolgáltatás nélkül felhasználó vállalkozásokkal szemben pedig kollektív jogorvoslatot lehet alkalmazni;

23.

javasolja, hogy a tagállamok alkalmazzanak az árbevétel legalább négyszeresének és legfeljebb tízszeresének megfelelő összegű visszatartó szankciókat az adatokat illegálisan felhasználó vállalkozásokkal szemben, hogy Európa a világ biztonságos adatkikötője is legyen; ° °

24.

°

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

PR\1101688HU.docx

7/11

PE587.505v01-00

HU

INDOKOLÁS Ez a jelentés szakértői munkán, illetve az ágazat szakmai szövetségeinek és legfontosabb vállalkozásainak a meghallgatásán alapul. A bizottsági közleményt mindannyian zavarosnak értékelték, bár a dokumentum minden kérdést megpróbált átfogni. A Bizottság megközelítése a következő: nyitás, „nyitott társadalom”, „nyitott tudomány”! A Bizottság elsősorban az Egyesült Államok hírszerző közössége és a pénzügyi spekulátorok erőteljes befolyásának köszönhetően nem elemzi ezt a koncepciót. Ez a határok nélküli megközelítés, amely a nyilvános digitális adatok ellenőrzésére és szabályozására sem tér ki, nem teszi lehetővé, hogy a Bizottság saját szakpolitikájának a következményeit elemezze: európai digitális iparág saját nyersanyag nélkül. Emellett a Bizottság nem vesz tudomást európai vállalkozásainkról, ezeknek ugyanis nincsenek lobbistái Brüsszelben. A bizottsági szakpolitikát a lobbisták seregével támogatott külföldi digitális oligopóliumok alakítják, és az ezek kifejezett érdekeit tükrözi. A közérdeket és a közjót figyelmen kívül hagyják. Ismeretlen vállalkozásainkat ezért nem lehet piaci megközelítésükről megkérdezni. A Bizottság nem veszi figyelembe e vállalkozások – sokszor versenyképesebb – ajánlatait sem. A Bizottság minden külföldi vállalkozást európainak tekint, ha van az EU-ban leányvállalata. A szabad világpiaci verseny szellemében a külföldi versenytársak részt vesznek az európai adófizetők által finanszírozott európai programokban, de a legfontosabb európai vállalkozásokat kizárják. A versenyképes adat- és tudásalapú gazdaságot is támogatják, ám európai vállalkozások nélkül! Az, hogy a Bizottság nem hajlandó – egy határozott keresletoldali szabályozással együtt – testre szabott és strukturált módon szabályozni az európai kínálatot, gyakorlatilag a világ vezető informatikai cégeinek a malmára hajtja a vizet, amelyek máris megvetették a lábukat Európában. A Bizottság nem küzd a külföldi monopóliumok ellen, sőt még támogatja is ezeket! A nyitott tudomány és a nyilvános adatok nyílt hozzáférésűvé tétele A közlemény a tudósok közötti jobb adatcserét kívánja lehetővé tenni a műszaki fejlődés és a gazdasági növekedés támogatása érdekében, „mivel egyre inkább a nyitott tudomány felé haladunk”. A Bizottság nem különíti el az egyes nyilvános adatokon és ezek halmazain belül a stratégiai adatokat, illetve nem határozza meg kiválasztásuk módját. Minden adat önmagában is értékes annak, aki fel tudja használni. A tudományos adatok és felhasználásuk a vállalkozások fejlesztése szempontjából a versenyképesség jelenlegi és jövőbeli alapjai. Az adatok nem tehetők nyílt és szabad hozzáférésűvé az általában az államok PE587.505v01-00

HU

8/11

PR\1101688HU.docx

és különösen a külföldi nagyhatalmak jelentett kockázat elemzése nélkül. A Bizottság emellett arra a megállapításra is alapozza a közleményt, hogy az „adatokhoz való nyílt hozzáférés nem mindig valósul meg”. Az interoperabilitás és az automatikus és hatékony adatcsere hiánya az adatok szétaprózottsága miatt sérti a multidiszciplinaritás célkitűzését. A modern tudomány ugyanakkor – az európai laboratóriumok közötti együttműködés révén – nyitott az alapkutatási szegmensben. A tudósok saját kiadás, online kiadás formájában vagy a kormányzat útján történő publikálási lehetőségei – a különböző összekapcsolt hálózatoknak köszönhetően – már lehetővé teszik a tudományos adatokhoz való hozzáférést. Ezzel szemben figyelmen kívül hagyják a tudósok nyilvántartása és a publikációik indexelése jelentette új kihívást, ami amerikai intézmények monopóliuma (az ORCID és a DOI). Az adatok megosztása, a kutatás és a gazdasági fejlődés közötti, a közleményben feltételezett kapcsolatot csak akkor lehet igazolni, ha az meghatározott területen megvalósul. A Bizottság politikája Európa területét egyszerű adattárolóvá és a digitális fogyasztás helyszínévé teszi anélkül, hogy saját vállalkozásai döntést hozhatnának és az adatokat felhasználhatnák. Adatainkat nagyrészt külföldön fogják felhasználni. Európa a digitális világban technológiailag alárendelt szerepet tölt be. Az európai nagyteljesítményű számítástechnikai projekt A Bizottság felismeri, hogy Európában „kiváló minőségű, nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC)” infrastruktúrára van szükségünk az adatok feldolgozása érdekében. Bizonyos területek (nukleáris szimuláció, folyadékmechanika, töréstesztek, szeizmológia, meteorológia) azonban nagyteljesítményű számítógépeket igényelnek. Réspiacról van tehát szó: a laboratóriumok és a vállalkozások számítógépfürtök által biztosított számítási megoldásokat használnak. Az ETP4HPC konzorcium, amely a nagyteljesítményű kísérleti számítógép megalkotása, illetve energiahatékonyabb chipek és mikroprocesszorok megtervezése és gyártása céljából jött létre, az európai állami kutatóközpontok mellett számos Európán kívüli vállalkozást fog össze: az Intelt, az IBM-et és az Nvidiát (USA), a Lenovót és a Huaweit (Kína) és a Fujitsut (Japán). A program az Intelt fogja támogatni, és a nagyteljesítményű számítógépekben jelenleg e cég energiaigényes mikroprocesszorai találhatók meg. Ezzel szemben az STM európai vállalkozás nem tagja a konzorciumnak, bár energiahatékony mikroprocesszorokat gyárt ARM márkanévvel. Külföldi multinacionális vállalatok kapnak támogatást olyan technológiák területén, amelyhez nem értenek, míg az ezeket ismerő európai vállalkozásokat nem támogatják. A Bizottság ráadásul láthatóan azt is figyelmen kívül hagyja, hogy a kvantumtechnológia értékes alap, amely világszinten vezető szerepet biztosíthat Európa számára. Egy kanadai vállalkozás már értékesít úgynevezett „kvantumszámítógépeket”. Ez a technológia a stratégiai és a személyes adatok védelmét biztosító titkosítási kulcsok elosztásánál is hatékony. A nagyteljesítményű számítástechnikához rendelt jelentős költségvetési forrásokat aránytalan módon osztják el. E forrásokat inkább a jövő technológiáihoz, úgymint a kvantumszámítógépekhez, a félvezetőkhöz, a szabad szoftverekhez és az adatközpontok kiépítéséhez kell rendelni. PR\1101688HU.docx

9/11

PE587.505v01-00

HU

A számítási felhő Európában Az Egyesült Államok, Kína és Dél-Korea rendelkezik a technológiai függetlenségre vonatkozó digitális stratégiával. A kínai kormány egyébként a számítási felhőt „magas hozzáadott értékkel rendelkező távközlési szolgáltatás”-nak tekinti, és előírja, hogy a kínai tőkerészesedés minden egyes szolgáltatóban legalább 50% kell, hogy legyen11. Mivel a digitális gazdaság nyersanyagai az adatok, az Európán kívüli adattárolás vagy kezelés végzetes az európai digitális gazdaságra. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint a felhőalapú szolgáltatások első számú európai szereplője az OVH. A Bizottság nem konzultált ezzel a vállalkozással. A hardverek és a szoftverek ágazatának ellenőrzése és kialakítása A digitális ágazaton belül a hozzáadott érték vizsgálata megállapította, hogy a magas hozzáadott értékkel rendelkező technológiai elemek közé a mikroprocesszorok, az operációs rendszerek és a felhőalapú szolgáltatások tartoznak. A mikroprocesszorok gyártása tehát elengedhetetlen összetevője a hardverágazat hozzáadott értékének. A nagy amerikai (Intel) és ázsiai (a TSMC Tajvanon és a Samsung Dél-Koreában) vállalatok után világszinten ötödik helyen álló mikroprocesszorgyártó, az STMicroelectronics Európában működik. Ez a digitális ágazat ellenőrzése szempontjából kulcsfontosságú vállalkozás csak jelentős beruházások árán maradhat talpon a globális versenyben, habár Franciaországtól és Olaszországtól már részesül támogatásban. Mindenképpen közös érdekű projektről van szó, amelyet a Bizottság figyelmen kívül hagyott. A szoftverágazaton belül az operációs rendszerek piacát három amerikai cég uralja: a Microsoft (Windows), az Apple (OS X és IOS), illetve a Google (Android). Ugyanez vonatkozik a böngészőkre és a keresőmotorokra is, ugyanis ezeknek a piacát is ezek az oligopóliumok határozzák meg. A biztonságos szabad szoftverek Linux alapú fejlesztése lehetővé teszi, hogy Európa több milliárd eurót takarítson meg anélkül, hogy olyan szoftvereket kellene alkalmaznia, amelyek kinyerik az adatainkat. Ez a megoldást, vagyis a szoftverszintű függetlenséget a tagállamoknak tágabb körben is alkalmazniuk kellene, hogy az amerikai monopóliumok által az operációs rendszerek útján megvalósított pénzügyi zsarolást el lehessen kerülni. Ezzel elkerülhetők a hátsó ajtók és más felügyeleti lehetőségek is. Az ipari szoftverek területén két fontos európai szereplő van jelen a világpiacon: az SAP (Németország) és a Dassault Systèmes (Franciaország). Az ágazat vizsgálatából az derült ki, hogy drasztikus módon hiányzik a szoftvervállalkozások, az STMicroelectronics európai mikroprocesszorgyártó és a számításifelhő-szolgáltatók közötti együttműködés az ágazat felmérésében.

11Leigh Ann Ragland, Joseph McReynolds, Matthew Southerland és James Mulvenon: „Red Cloud Rising: Cloud Computing in China” [A felszálló vörös felhő: felhőalapú számítástechnika]. Az USA–Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság megbízásából folytatott kutatásról készült jelentés, 2013. szeptember 5., 25. és 48. o.

PE587.505v01-00

HU

10/11

PR\1101688HU.docx

Sürgősen szükség van az európai digitális ágazat helyzetéről, erősségeiről és gyengeségeiről, valamint a nemzetközi versenyhez való igazodásáról szóló jelentésre. Európának a stratégiai fontosságú digitális ágazat támogatásához szükséges eszközökkel kell rendelkeznie, és meg kell erősíteni ipari és szolgáltató vállalkozásainkat. A Horizont 2020 kezdeményezést ennek szellemében kell átalakítani. A Parlamentnek ehhez az új irányhoz kell ragaszkodnia. Adatgazdaság és adatkormányzás Caspar Bowden, a Microsoft korábbi vezetője „A felhő-összeesküvés” című konferenciáján12, illetve az Európai Parlament LIBE bizottságának tájékoztató feljegyzésében13 rámutatott, hogy az olyan vállalkozásokra, amelyeknek az Egyesült Államokban van a székhelye, az európai területen folytatott tevékenységeik esetében a Patriot Act [hazafias törvény] vonatkozik. A biztonság fogalma az Egyesült Államok értelmezésében számos visszaélésre ad lehetőséget. Ráadásul az internet globális kormányzása – bár némi javulás már végbement e területen – továbbra is amerikai hatáskörbe tartozik. Ez a helyzet például az ICANN vállalattal, amely kaliforniai joghatóság alá tartozik, és az USA kereskedelmi minisztériumához kapcsolódik. Ráadásul számos szoftver alapértelmezésben adattovábbítást végez a felhasználás ismertetése nélkül. Ez sérti a szabadságjogokat. El kell fogadni az alapértelmezett adattovábbítás tilalmának elvét. A „szabad”-nak minősített szolgáltatások megfelelő működése adattovábbítási szempontból semleges kell, hogy legyen, különösen, ha egy szolgáltatás csak ürügy az adathalászatra. A felhasználók – többek között – szoftver- és hardvermegújítás céljából történő technológiafüggővé tétele ellen küzdeni kell, és ezt meg kell tiltani. Az előadó emellett az adatgazdaságban olyan forradalmat is javasol, amely szerint az adat tulajdonjoga az azt szolgáltató polgárt illetné. Az adatszolgáltató számára méltányos ellentételezést kell biztosítani a tulajdonát illetően, amennyiben adatait felhasználják. Egy ilyen gazdaság megvalósulhat például a vállalkozások által fizetendő többletadó vagy pedig az adattulajdonosok számára fizetendő, az árbevétel százalékában meghatározott összeg formájában. Lehetőséget kell biztosítani a polgároknak az említett vállalkozások irányításába való bevonására; ennek formája további vizsgálatot igényel, megvalósulhat például az igazgatóságban való munkavállalói részvétel útján.

12https://events.ccc.de/congress/2014/Fahrplan/system/attachments/2527/original/The_Cloud_Conspiracy__31C3_Hamburg_-_27.12.14_-_Caspar_Bowden.pdf. 13http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/libe/dv/briefingnote_/briefingnote_en.pdf.

PR\1101688HU.docx

11/11

PE587.505v01-00

HU