2.1. Általános tantervű osztályok heti óraterve: Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti óraterve: Emelt szintű ének-zenei

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010.

0

Rókusi Általános Iskola

TARTALOM: I. BEVEZETÉS ................................................................................................................. 3 1. Iskolánk adatai: ......................................................................................................... 3 2. Az iskola bemutatása ................................................................................................ 4 2.1. Az iskola tanulócsoportjainak száma ................................................................. 5 2.2. Tanulólétszám alakulása az elmúlt években: ..................................................... 6 2.3. Személyi feltételek:............................................................................................ 6 2.4. Az iskola tárgyi feltételei, eszközrendszere: ...................................................... 9 3. Az iskola stratégiai és középtávú céljai: ................................................................. 10 4. Iskolánk hitvallása .................................................................................................. 10 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................. 11 1. Pedagógiai alapelveink: .......................................................................................... 11 1.1. Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve ........................................ 11 1.2. Partnerség elve: egyenrangúság, a pedagógus vezető szerepe, demokratizmus ................................................................................................................................ 11 1.3. A bizalom és a tolerancia elve ......................................................................... 11 1.4. Pozitív életszemlélet elve................................................................................. 11 1.5. Következetesség elve ....................................................................................... 11 2. Pedagógiai céljaink ................................................................................................. 12 2.1. A személyiségfejlesztés terén .......................................................................... 13 2.2. A továbbtanulásra és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés ............... 14 2.3. Az egészséges életmódra nevelés .................................................................... 15 2.4. A környezeti nevelés ........................................................................................ 15 2.5. Esztétikai nevelés ............................................................................................. 16 2.6. Közéletiségre nevelés ...................................................................................... 17 3. A célokhoz kapcsolódó pedagógiai feladatok ........................................................ 18 3.1. A személyiség fejlesztése ................................................................................ 18 3.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ............................ 21 3.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .............. 24 3.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................ 27 3.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................................................................................................. 28 3.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................. 29 3.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .................................. 32 3.8. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................ 33 4. Az egészségnevelési program ................................................................................. 35 4.1. A program elkészítésének alapelvei ................................................................ 35 4.2. Állapotfelmérés ................................................................................................ 35 4.3. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése ..................................... 38 4.4. Egészségnevelési program melléklete: ............................................................ 39 5. A környezeti nevelési program ............................................................................... 40 5.1. A program elkészítésének alapelvei ................................................................ 40 5.2. Helyzetelemzés ................................................................................................ 40 5.3. A környezeti nevelési program ellenőrzése, értékelése ................................... 43 6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések............................................................................................ 43 III. HELYI TANTERV ................................................................................................... 45 1. A helyi tanterv alapdokumentumai: ........................................................................ 45 2. Az iskola tantárgy és óraterve ................................................................................. 45 1

Rókusi Általános Iskola 2.1. Általános tantervű osztályok heti óraterve: ..................................................... 46 2.2. Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti óraterve: ............................................. 47 2.3. Emelt szintű ének-zenei képzés heti óraterve: ................................................. 48 2.4. A helyi tantárgyi tantervek .............................................................................. 49 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei................................................................................................... 59 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: osztályba és csoportba sorolás elvei ............................................................................................................................. 60 4.1. Intézménybe lépés az első évfolyamon ........................................................... 60 4.2. Intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain ........................................... 60 4.3. A tanulók csoportba sorolása ........................................................................... 61 4.4. Az iskolán belüli magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................. 61 4.5. Általánostól eltérő továbbhaladás: ................................................................... 62 4.6. Kilépés iskolánk oktatási rendszeréből: ........................................................... 62 5. A tanuló beszámoltatása, értékelése, minősítése .................................................... 63 5.1. Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya. ..................................................... 63 5.2. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái. Modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. ............................................................................... 65 5.3. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. ........................................................ 71 5.4. A tanítási órán kívül megvalósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás.......... 71 5.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. ..................... 73 1. Érvényességi rendelkezések: .................................................................................. 76 2. A pedagógiai program nyilvánossága: .................................................................... 76

2


I. BEVEZETÉS " Magyarországot Európa e részében kimagaslóan legműveltebb államává kell tennünk.” (Klebelsberg)

1. Iskolánk adatai:

RÓKUSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Címe: 6724 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 37. Tel.: 06/62/541-500 Tel./Fax: 06/62/541-502 e-mail: [email protected] honlap: www.rokus-szeged.sulinet.hu Fenntartója és felügyeleti szerve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Széchenyi tér 10-11. Az intézmény jogállása: Önkormányzat által fenntartott önálló jogi személy. Gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési szerv. Az iskola alapító okiratának engedély kiállítója: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése OM azonosítója: 029654 Az alapítás éve: 1930. Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Osztályok száma: 32 Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 900 fő

3


Az intézmény alaptevékenységei: (2010-től) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam), (5-8. évfolyam) Ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon), (5-8. évfolyamon):

szakértői

véleménnyel rendelkező testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető,

továbbá

vissza

nem

vezethető

tartós

és

súlyos

rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása Általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai nevelés Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Közcélú, közhasznú foglalkoztatás, közmunka

2. Az iskola bemutatása Iskolánk Rókus városrész legöregebb oktatási intézménye. „Ezt az iskolát a magyar nemzet jövőjébe vetett tántoríthatatlan hitének jeléül állította az 1930. évben”. Evvel az épülettel avatták föl Klebelsberg Kunó „Alföldi népiskola-építő programjának” 5000. objektumát. A több mint hét évtizede működő intézmény a háború előtt 6 osztályos elemi népiskola volt, 1945-től 8 osztályos általános iskola. Az intézményre az állandó fejlődés, az osztályok számának és létszámának növekedése, az oktatás egyes területeinek segítése, az alkotó munka, a megújulás jellemző. Az egyemeletes iskolaépület az évtizedek során még egy szinttel, kerítéssel körbezárt tornapályával, önálló technikaépülettel, az alagsorban modern étkezőhelyiséggel és két kisebb, a nyelvi oktatást szolgáló tanteremmel, valamint a főépületben elhelyezett önálló könyvtárteremmel bővült. 4

Rókusi Általános Iskola Megvalósításukban nagy része volt a pedagógusoknak és a jó szülői közösségnek, mely az alapítványokon keresztül is segítette a célok elérését. A szaktantermek felszereltségi szintje különböző, az eszközök beszerzése az anyagi lehetőségekhez mérten folyamatos. A könyvtáron kívül két tanteremben használhatnak számítógépet a tanulók. A Rókusi Iskola jelenleg Szeged város önkormányzata által fenntartott legnagyobb tanulólétszámmal működő általános iskolája. Speciális oktatási területei: 1954 óta az emelt szintű ének-zene tanítása, 1965 óta emelt szintű angol, 1989 óta emelt szintű német nyelvi képzés. Ezért nemcsak a Rókus városrészből, hanem az egész városból fogad jelentkezőket. Iskolánkban sok a testvér, és gyakran hozzák vissza gyerekeiket volt tanítványaink. (2007-től) Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Lehetőségük van bekapcsolódni a tanítási órán kívüli tevékenységekbe, de néha hiányzik a választott dolog melletti kitartás és gyakran a szülő anyagi hozzájárulása. Az értékek az iskolai évek előre haladásával átrendeződnek. Sokaknál közömbösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. A megjelennek a képesség szerinti arányeltolódások, amelyek egyre inkább szükségessé teszik a differenciált pedagógiai módszerek alkalmazását. Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adhatnánk nagyobb segítséget a továbbhaladásukhoz. A legsúlyosabb veszély, hogy egyre jobban fokozódik az iskolába járó gyerekek közötti esélyegyenlőtlenség. A család sok esetben nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeket az iskolai végzettség megszerzésére.

2.1. Az iskola tanulócsoportjainak száma Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Osztályok száma

4

4

4

4

4

4

4

4

Általános tanterv szerint tanuló csoportok száma

3

3

3

1

1

1

1

1

Emeltszintű ének-zenét tanuló osztályok száma

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

2

2

2

2

2

Emelt szintű angolt, németet tanuló csoportok száma Napközis csoportok száma

Igény szerint napközis csoport, menza

5


2.2. Tanulólétszám alakulása az elmúlt években: 1993/1994. tanév 1994/1995. tanév 1995/1996. tanév 1996/1997. tanév 1997/1998. tanév 1998/1999. tanév 1999/2000. tanév 2000/2001. tanév 2001/2002. tanév 2002/2003. tanév 2003/2004. tanév 2004/2005. tanév 2005/2006. tanév 2006/2007. tanév 2007/2008. tanév 2008/2009. tanév 2009/2010. tanév 2010/2011. tanév

803 fő 770 fő 743 fő 764 fő 746 fő 765 fő 816 fő 849 fő 861 fő 866 fő 889 fő 860 fő 856 fő 839 fő 823 fő 808 fő 796 fő 807 fő

1993/1994. 1994/1995. 1995/1996. 1996/1997. 1997/1998. 900 803 770 743 764 746 850 800 750 700

10 .

/2 0

08 . 20

09

/2 0

06 . 20

07

/2 0

04 . 20

05

/2 0

02 . 20

03

/2 0

00 . 20

01

/2 0

98 . 19

99

/1 9

96 . 97

/1 9 19

95 19

19

93

/1 9

94 .

650

2.3. Személyi feltételek: Iskolánkban valamennyi pedagógus rendelkezik a szükséges szakképzettséggel. Személyi állománya stabil, ennek köszönhető, hogy oktató-nevelő munkánk alkalmas a kitűzött feladatok színvonalas megvalósítására. Alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz. A közös gondolkodás eredményeként több évre szóló programokat dolgozott ki nevelőtestületünk. Kihasználjuk a pedagógus továbbképzés által felkínált lehetőségeket. A kerettantervi szabályozásban megjelenő tantervi modulok egyes elemeihez azonban további átképzésekre van szükség. Tantestületünk nagy része végzett olyan képzéseket, amelyek segítették a módszertani kultúrájuk színesítését és a hátrányos helyzetű tanulók integrálását.

6

Rókusi Általános Iskola Az iskola pedagógusai közül többen vesznek részt tankönyv, feladatlap, felmérések készítésében, elemzésében, versenyek szervezésében, javító-elemző munkában. Az iskola szakmai publikációs tevékenysége is jelentős. Harmonikus a kapcsolat a szülői közösséggel. Jó az együttműködés a diákönkormányzat képviselőivel. Fejlesztő pedagógusunk foglalkozik az SNI B-s tanulóink fejlesztésével. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát képzett, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógusaink végzik, segítve az iskola, a családok és a családsegítők szoros kapcsolattartását.

2.3.1. Az intézmény álláshelyei munkaköri megoszlásban részletezve: Pedagógus álláshelyek száma

60,5

ebből könyvtáros tanár:

1

Nevelő és oktató munkát közvetlen segítő álláshelyek gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

1

Egyéb munkakörben foglalkoztatottak álláshelyei: Iskolatitkár Rendszergazda

1 0,5

Gazdasági ügyintéző

1

Gazdasági előadó

1

Gondnok

1

Fizikai dolgozók:

4

7


2.3.2. Az iskola szervezeti felépítése, vezetési szerkezete:

I. Magasabb vezető (igazgató)

II. Vezető (általános igazgató helyettes)

II. Vezető (igazgatóhelyettes)

II. Vezető (gazdasági ügyintéző)

Minőségirányítási vezető Iskolatitkár Ifjúságvédelmi felelős

III. Vezetők

III. Vezetők

Gazdasági előadó

Rendszergazda

Folyamatgazda

Folyamatgazda

Folyamatgazda

Gondnok Portás Fűtő

felső tagozat

alsó tagozat

könyvtáros

napközi

Hivatalsegéd

Minőségi kör

Minőségi kör

Minőségi kör

8


2.4. Az iskola tárgyi feltételei, eszközrendszere: Az intézmény Szeged belvárosában található 12305 helyrajzi számú, 2016 tulajdoni lapszámú ingatlanon, melynek területe 5053 m2. Az épület négy részből áll: főépület, tornacsarnok, két technika épület, összterülete: 4529 m2. A szabadterület: az udvarból (kb. 1000 m2) és a sportpályából (1200 m2) áll. Osztályterem:

22Szaktanterem: 9

Tanulócsoportos kisterem:

6

Tornaszoba:

1

Tornaterem:

1

Szertárak:

9

Oktató-nevelő munkát segítő helyiségek: /igazgatói irodák, gazdasági irodák, porta/

5

Az iskolai könyvtár jelentős szülői támogatással 1998 márciusában került átadásra és az udvari épületből átkerült a főépületbe, külön tanulói és tanári olvasószobákkal. Egész napos nyitvatartással segíti az oktatást. 2000-ben épületünk homlokzata végre visszakapta 70 évvel ezelőtti arculatát: eredeti mintára felkerült iskolánk falára a címer, újra véd és díszít a régiből újjávarázsolt kerítés. 2001-ben került sor az iskola fűtésének korszerűsítésére. Iskolánk az utóbbi években megszépült. 2005-ben a főépület kívül-belül szinte teljesen megújult, a tornacsarnok addig omladozó külseje is teljes felújítást kapott, visszakapva eredeti színét, szépségét. 2008-ban az udvar csatornarendszerének felújítását követően az egész udvar új burkolatot kapott, középen díszburkolattal. Szintén ekkor került sor a Tornacsarnok fő csatorna-vezetékének cseréjére, valamint a földszinti közlekedő teljes burkolatának cseréjére. 2010-ben felújításra került a technikaépület mosdója, valamint a földszinti lány |WC. Pályázati forrásból megújult a sportpálya burkolata, kapuja, kerítése és a két épület közötti zöldkapu. A műszaki szempontból elöregedett épületgépészeti (víz- és csatornahálózat) és épületszerkezeti problémák miatt további felújítási munkák szükségesek. Oktató – nevelő munkánkat jól segíti a Sulinet programba való bekapcsolódás, aminek keretében a korszerű számítógépparkot és korlátlan Internet hozzáférési lehetőséget biztosítottak számunkra. A hálózatba kapcsolt gépek szaktantermi elhelyezése szolgálja az informatika, számítástechnika oktatását. A későbbiekben ezek számát feltétlen növelni, minőségüket javítani, korszerűsíteni kell. Számítógépek mellett több fénymásoló működik a szertárakban az irodákban és a könyvtárban. Kiemelt fejlesztést igényel az oktató – nevelő munkát segítő eszközállomány.

9


3. Az iskola stratégiai és középtávú céljai: Az iskola pedagógiai kínálata összehangolásával lehetővé tesszük, hogy a tanulók képességeiknek megfelelő, széleskörű és korszerű nevelési-oktatási kínálatból választhassanak. Törekszünk arra, hogy a nyelvtudás letételének igénye alakuljon ki diákjaiban. Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességét növeljük. A program összeállításánál figyelembe vettük az iskola közvetlen és közvetett partnereinek véleményét, igényeit. A pedagógiai programot az iskola nevelő-testülete együttes munkával dolgozta ki, így a benne foglaltak megvalósítása mindannyiunk érdeke és feladata.

4. Iskolánk hitvallása „Ki gyermeket nevel, a hon iránt szent kötelességet teljesít” (Kölcsey) Hitvallásunk a gyermekek, az ember szolgálata. Oktató-nevelő munkánk a tudás közvetítésére, az erkölcsi értékrend átadására, az egymás elfogadására, megbecsülésére, a szeretetre épül. Gyermekeink optimális személyiségfejlődését szolgáló oktató-nevelő rendszerünk az esélyegyenlőségen alapul. A klasszikus emberi értékekre épül a mai kor követelményeit, normatíváit közvetítve. Mindannyian azon fáradozunk, hogy belső erőforrásaink mozgósításával segítsük a külső körülmények, lehetőségek minél teljesebb kihasználását. A tudás gyarapításában, a személyiség formálásában munkánk aktív részese, legfontosabb partnere, a gyermek legfontosabb irányítója: a szülő – megfelelő társra találjon a pedagógusban, családias otthonra az iskolában, és jó gazdára az iskolavezetésben. Célunk az alkotó, a folyamatos önképzést szem előtt tartó, a nyitott, sikerközpontú személyiség-nevelés, a tudás közvetítése. Oktató-nevelő munkánk tárgyilagosan és több oldalról közelítve beszél világnézeti és vallási kérdésekről a szülők és gyermekek személyiségjogainak tiszteletben tartása mellett.

10


II. AZ ISKOLA NEVELÉSI P ROGRAMJA „Az egyetlen, ami bennünket felemelhet, létjogosultságunkat a nagyvilág előtt szegénységünkben is bebizonyíthatja, az a kultúra, a tudás és a művészet, melyben egyforma helye van kis és nagy nemzetnek.” (Szent-Györgyi Albert)

1. Pedagógiai alapelveink: 1.1. Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve A tanulókat mindenkor a maguk fejlettségi szintjén kell - a számukra leghatékonyabb módszerek alkalmazásával - az oktató- nevelő munkába bevonni.

1.2. Partnerség elve: egyenrangúság, a pedagógus vezető szerepe, demokratizmus A nevelés és oktatás alapvető tényezői. A pedagógus és a gyermek egyenrangú félként vesz részt az oktató-nevelő folyamatban. A pedagógus a tevékenységek megszervezője. Vezető szerepe van a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, személyiségük fejlesztésében. Kapcsolatukban törekszik a demokratikus légkör megteremtésére.

1.3. A bizalom és a tolerancia elve A személyes kapcsolatok kialakítása segít a gyermeki személyiség megértéséhez, a tisztelet és a bizalom megszerzéséhez. Egymás véleményének elfogadása - a közösségi magatartás követelménye.

1.4. Pozitív életszemlélet elve A belső harmóniára törekvés, a saját személyiség kibontakoztatására való igény /kitartás, szorgalom, kreativitás, becsület/, a célok megvalósításához való hozzáállás /a munka öröme/, nyitottság a világ felé.

1.5. Következetesség elve Áthatja minden alapelv megvalósítását. Fontosak a tanulókkal szemben támasztott határozott követelmények, hogy minden életkorban, munkájukban kreatívak, igényesek, önállóak legyenek. 11


2. Pedagógiai céljaink „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” (József Attila) József Attila szavai pontosan kifejezik hitvallásunkat: a minőség iránti elkötelezettség kialakítása, a minőségi munkavégzés igényének felkeltése, elmélyítése és a tanulók erkölcsi értékrendszerébe történő beépítése változó és gyorsuló világunkban olyan alapérték, melyet nem szabad a divatok, igények és gyors sikerek miatt feladni. Céljaink megvalósítását, a hozzájuk rendelt feladatok, eszközök működtetését mindenkor a következetesség elve hatja át. (2007-től) Integráció „Az integráció az emberi együttélés formája, éppen ezért nem annak az alkalmazását kell indokolni, hanem az ettől való eltérést.” /Muth/ A családok közötti anyagi, szociális, kulturális különbségeket nem tudjuk megszüntetni, de felvállaltuk a különböző háttérrel és eltérő adottságokkal rendelkező gyerekek fejlesztését, együttnevelését. Olyan stimuláló környezetet kívánunk nyújtani a gyerekeknek – akiknek ez otthon nem adatik meg- amely a továbbtanulás irányába tereli őket, és hatására a tanulás érdekessé, fontossá válik számukra. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikertelensége különböző problémák egymással összefüggő és egymásból építkező csokrára vezethető vissza. Ezen hátrányok leküzdésére, tompítására igyekszünk megoldást találni, programokat kidolgozni és végrehajtani. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Célunk továbbá:  időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,  elérni, hogy eredményesen válasszanak középiskolát,  sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani. Fontos, hogy a szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során). A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében.

12


2.1. A személyiségfejlesztés terén Célok A tanulók valamennyi személyiség-komponensének - az értelem, az érzelem, a fizikum és a jellem - harmonikus és differenciált fejlesztését szolgálja. A tanulók önismeretének fejlesztése,  érdeklődésük felkeltése, motiválásuk a tanulás folyamatában,  reális énképük kialakítása,  pozitív életszemléletük megalapozása, formálása,  szociális képességeik kialakítása,  a társas kapcsolatok erősítése,  az egymás iránti érdeklődés, az empátia és tolerancia területén. Felelősségtudatuk kialakítása, akaratuk erősítése.

Sikerkritérium Partnereink visszajelzése alapján mentálisan és testileg olyan egészséges fiatalok nevelése: akik bíznak önmagukban, képességeikben, tisztában vannak értékeikkel, törekszenek hibáik kijavítására. Sikeresen beilleszkednek az osztály és az iskola közösségébe. Igényesek iskolai munkájukban, törekednek a minőségi munkavégzésre és felelősséget vállalnak az általuk okozott károkért, hibákért.

Mérhetőség A magatartás kultúra fejlődése, az iskolai házirendnek való megfelelés. A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küszködő tanulók problémáinak, ill. számának csökkenése.

Feladatok Megismertetni tanulóinkkal az önmagukban rejlő értékeket és képességeket. A szülői házzal való szorosabb, tartalmasabb együttműködés Önismereti foglalkozások szervezése. A közösségformálás, a társas kapcsolatok értékeinek megismertetése, gyakoroltatása. A szabadidő kulturált, hasznos eltöltésének beépítése tanulóink szokásrendszerébe.

Eszközök Direkt:  Segítségadás  Személyes példaadás  Gyakoroltatás  Ellenőrzés  Számonkérés  Beszélgetés

Indirekt: közösségi tevékenységek rendezvények látogatása szülői értekezlet fogadóóra nyílt óra iskolai rendezvények osztálykirándulás osztályfőnöki óra

13


2.2. A továbbtanulásra és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés Célok Korszerű ismeretek átadása, melyek életkoruknak megfelelőek és bővíthetőek. A tanulási képességek kialakítása és fejlesztése-figyelembe véve az egyén és az egyes szaktárgyak jellemzőit. Az önálló ismeretszerzés színtereinek és eredményes módszereinek megismertetése. A tanulás megszerettetése. Olyan szemlélet kialakítása, amely a tanulást és a tudást az értékkel azonosítja. Emelt szintű oktatás megvalósítása: az idegen nyelv (angol, német) és az ének-zene tantárgyak esetében. Alkotóvá nevelés, az önművelődés igényének és szokásának a kialakítása.

Sikerkritérium Életkoruknak és képességeiknek megfelelő eredmények, önálló ismeretszerzés tankönyvek, megfelelő irodalom és egyéb információhordozók segítségével. Megfelelés a középiskolai beiskolázási követelményeknek. Pozitív középiskolai visszajelzések. Sikeres szereplés versenyeken, fesztiválokon, bekapcsolódás a város zenei életébe.

Mérhetőség A tanulók osztályzatai, teljesítményei különböző tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, rendezvényeken. A középiskolai beiskolázás mutatói. Olvasottság, tájékozottság a világ dolgaiban. Alkalmazható tudás.

Feladatok A személyi és tárgyi feltételek biztosítása oktató-nevelő munkánkhoz. Az értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek megismertetése. A szóbeli, írásbeli (szimbolikus) és informatikai kommunikáció megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése. Fokozatos önállóságra nevelés a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében. Az egyénnek megfelelő eredményes tanulási technikák elsajátítatása, gyakoroltatása. Reális pályaorientáció.

Eszközök Kapcsolattartás a középiskolákkal Direkt:  Segítségadás  Személyes példaadás  Gyakoroltatás  Ellenőrzés  Számonkérés  Beszélgetés  Önismereti tesztek kitöltése

Indirekt: közösségi tevékenységek rendezvények látogatása szülői értekezlet fogadóóra nyílt óra iskolai rendezvények osztályfőnöki óra

14


2.3. Az egészséges életmódra nevelés Célok Megalapozni a tanulók egészséges életvitelhez szükséges ismereteit. Érzékennyé és érdeklődővé tenni a tanulókat az egészségvédelmi kérdések iránt. Elősegíteni aktív részvételüket az egészségkultúra javítását szolgáló tevékenységekben. Pozitív változást elérni az egészséges életmódhoz való hozzáállásukban. Felmérni és kezelni a meglévő egészségügyi problémákat, rendszeres prevenciós tevékenységet folytatni.

Sikerkritérium Visszajelzések igazolják, hogy tanulóink testi-lelki egészsége életkoruknak megfelelő. Jó légkörű, segítőkész kapcsolat a tanár, diák és a szülő között.

Mérhetőség Az iskola egészségügyi ellátás munkatervében rögzített mérések eredményei megfeleljenek (az egészséges fizikai állapotú) tanulók életkori sajátosságainak. A tanulók mozgásfejlődésével, állóképességével kapcsolatos mérések mutassanak pozitív változást. Rendszeres részvétel sportrendezvényeken A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos mérések igazolják személyiségük harmonikus fejlődését.

Feladat A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során, együttműködve a szülőkkel és az iskola egészségügyi ellátás szakembereivel, a feltételek megteremtése az egészségneveléshez.

Eszközök Lásd bővebben az Egészségnevelési programban.

2.4. A környezeti nevelés Célok Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását. Érzékennyé tenni az ifjúságot a környezet és természetvédelmi gondok iránt. Elérni a tanulók aktív részvételét a környezet-és természetvédelmi cselekvési programokban. Kialakítani az egyén és a környezet harmonikus együttéléséhez szükséges képességeket.

Sikerkritérium Visszajelzések igazolják, hogy tanulóink törekednek környezetük értékeinek megismerésére és megőrzésére.

Mérhetőség Az iskola és közvetlen környezeti értékeinek megóvása, gondozása.

15

Rókusi Általános Iskola Iskolai akciók szervezése, sikeres lebonyolítása (pl.: papír- és elemgyűjtés) Takarékoskodni a vízzel és energiával. Rendszeres részvétel a környezet-és természetvédelmi programokban, akciókban, versenyeken.

Feladat Tanórai és tanórán kívüli tevékenységeink során valamint tanulásirányítási módszereinkben a feltételek megteremtése a környezeti neveléshez.

Eszköz, eljárás Lásd bővebben a Környezeti nevelés programban.

2.5. Esztétikai nevelés Célok Érdeklődővé tenni a tanulókat a művészetek iránt. Megismertetni az ifjúságot az alkotás örömével, mások munkájának reális értékelésével, megbecsülésével. Ízlés kialakítása. A beszéd- és viselkedéskultúra fejlesztése iskolánkban. Együttműködés az alapfokú művészeti iskolákkal.

Sikerkritérium A tanulók megjelenése, viselkedése, beszédkultúrája harmonikus. Közművelődési intézmények foglalkozásainak látogatása, kiállítások szervezése az iskolában. A nemzetközi, országos, városi és iskolai rendezvényeken való sikeres szereplés, részvétel.

Mérhetőség Tanulóink művészeti tevékenységének figyelemmel kisérése. A megjelenés, a viselkedés és a beszédkultúra fejlődésében pozitív változás. Versenyeredményeink.

Feladatok Megismertetni a valóság szép, ízléses, esztétikus példáival. Megkövetelni, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. Képessé tenni a tanulókat az önálló alkotómunkára, ennek érdekében szakkörök szervezése, és az alapfokú művészeti iskolákba történő irányításuk. Saját megjelenésük, viselkedés- és beszédkultúrájuk fejlesztése – a házirend előírásainak szigorúbb betartatása.

Eszközök Biztosítani az esztétikai élménnyel kísért befogadó tevékenységeket: mese, vers, olvasás befogadás, zeneművek átélése, képzőművészeti alkotások megtekintése. Cselekvő tevékenységek szervezése: éneklés, versmondás, néptánc.

16


2.6. Közéletiségre nevelés Célok Legyen érdeklődő és tájékozott a világban, hazánkban és városunkban zajló eseményekről. Ismerje meg iskolánk hagyományait és szimbólumait, vállaljon rész azok ápolásában. Megalapozni a demokratikus életvitelhez szükséges ismereteit: Alapvető jártasság megszerzése a kulturált érvelés, az egészséges vitaszellem kialakításának terén. Vállaljon részt a diákönkormányzat működésében.

Sikerkritérium Beilleszkedés az életkornak megfelelő iskolai és iskolán kívüli közösségekbe. Pozitív visszajelzések a tanárok, diákok, szülők együttműködéséről. Alkotó, jó szellemű demokratikus tantestület és iskolai légkör. Sikeres kapcsolatteremtés a közélet, a kultúra, a művészetek és az idegen nyelvek terén hazai és nemzetközi szinten.

Mérhetőség A beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók problémáinak ill. számának csökkenése. Az iskolai rendezvények látogatottsága. Honlapunk látogatottsága. Kapcsolataink sokszínűsége.

Feladatok Megismertetni a tanulókat az iskola hagyományaival, bevonni őket az iskolai közösség életébe és a diákönkormányzat munkájába. Megismertetni a tanulókat jogaikkal és kötelezettségeikkel. Kialakítani a kulturált érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását. Betartatni az iskola házirendjét. Demokratikus iskolai légkör kialakítása. Meglévő nemzetközi kapcsolataink ápolása: levelezés, külföldi tanulmányi utak szervezése

Eszközei: Biztosítjuk a véleménynyilvánítás szabadságát tanórán és tanórán kívüli iskolai életben.

17


3. A célokhoz kapcsolódó pedagógiai feladatok

3.1. A személyiség fejlesztése Iskolánk pedagógiai programja a NAT és a kerettantervi szabályozásban leírt és képviselt értékekre (kiemelten a képességek és kompetenciák fejlesztésére), valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Személyiségfejlesztő oktató munkánk akkor lesz eredményes, ha helyet ad a tanulás és a munka mellett a színes iskolai életnek és játéknak. Segíti a tanulók életmódjuk és szokásaik kialakításában. Irányítja együttműködési formáikat, edzi akaratukat, fejleszti önismeretüket. A fejlesztés során figyelembe kell venni, hogy tanulóink: -

eltérő egyéni adottságokkal, eltérő fejlettséggel, szóródást mutató tudásháttérrel, különböző érdeklődési körrel, eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek.

A fejlesztés: a műveltség megszerzésére, -

a munka megszerettetésére, a nemzeti értékeink megismerésére, A nemzeti öntudat kialakítása, európai „éntudatunk” kialakítására, szociális értékeink, környezeti értékeink, saját értékeink, vagyis az élet értékeinek megvilágítására irányul.

A személyiségfejlődés folyamatában kiemelt szerepe van a tanulásnak, amely során a megismerési formák, a gondolkodásmód, az ítélőképesség bővül, változik. Olyan szemlélet kialakítása fontos, melyben a tanulás, a munka megbecsülést kap. A személyiség változása a tanulás folyamatában -

önmagunk és a környezetünk megismerésének, az értékek felismerésének, az értékrend kialakításának, a lelkiismeret, a kötelességtudat meglétének, az önállóságnak, a céltudatosságnak, az érzelmi kötődéseknek fejlődésében figyelhető meg.

18

Rókusi Általános Iskola A tantárgyi ismeretszerzés a tanulási formák alapja. Legfontosabb szerepe az értelem fejlesztése: - megismerési vágy felkeltése, változatos, érdekes programok kínálata, - felfedezési vágy felkeltése, felfedező tanulás, problémamegoldó tevékenykedtetés, - logikus gondolkodás fejlesztése, összefüggések felismertetése, - teljesítmény iránti igény, helyes önértékelés kialakítása. Értelmi képességek fejlesztése: -

a megismerés folyamatában alkotó módon való részvétel, kognitív (megismerő) kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás, tanulási képesség fejlesztése.

Szociális motívumok fejlesztése: -

pozitív egyéni értékrend kialakítása, (2007-től) a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók egyénre szabott segítése, a csoport érdekeit is szem előtt tartó magatartás.

Szociális képességek fejlesztése: -

érzelmi kommunikáció kialakítása és fejlesztése, csoportnormák elfogadása és betartása, érdekérvényesítő képesség, együttműködésre való képesség.

Az egyén fejlesztése: -

önbecsülés, önbizalom fejlesztése, önkiszolgálás, az individuum védelme, szuverenitás, egészséges életmód iránti igény kialakítása, a társadalom által is támogatott célok kitűzése, pozitív életszemlélet.

A személyiségfejlesztés lehetséges területei: Erkölcsi nevelés: Cél: A belsővé vált motívumok ösztönözzék az egyént az erkölcsi normák betartására. Feladat: Pozitív példák állítása a tanulók elé. Eszközök, eljárások: Bűnmegelőző programokba való bekapcsolódás; szokásrendszer tudatos alakítása; a szűkebb és tágabb környezet bevonása.

19

Rókusi Általános Iskola Esztétikai nevelés: Cél: Megismerni az őket körülvevő világ gazdagságát, szépségét; sokszínűségét. Feladat: Az erre irányuló igény kialakítása, a cél eléréséhez vezető út bemutatása. Eszközök, eljárások: Kulturált iskolai környezet kialakítása, esztétikai élményhez juttatás, cselekvő tevékenységek szervezése. Munkára nevelés: Cél: A személyiség formálása, az életre nevelés. Feladat: A rendszeres, életre szóló tanulásra való igény kialakítása; az erkölcsi normák megtartása; igény a társadalmi értékrendnek való megfelelésre. Eszközök, eljárások: Rendszeres, folyamatos értékelés és visszajelzés; motiválás; önálló tevékenységre serkentés. Testi nevelés: Cél: Segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják Feladat: Annak tudatosítása, hogy a lelki egészség a testi kondíció függvénye. Eszközök, eljárások: Mindennapos testnevelés; sportvetélkedők szervezése; kirándulások; mozgásos játékok; egészséges életritmus kialakítása; baleset- és munkavédelmi szabályok megismerése, betartása.

20


3.2. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek „A nevelés feladata segíteni minden ember személyiségének optimális fejlődését, egyéni sajátosságainak, képességeinek kibontakoztatását.”

/Kelemen László/

A tehetség veleszületett, de egyben fejleszthető képessége a gyermeknek, amely gondozása a személyiséget fejlettségének legmagasabb fokára vezetheti. A tehetség felismeréséhez hozzájárul a tudatos pedagógusi tevékenység is. Általános tehetség nincs. A tehetség egy vagy többfajta képesség fejlettségét, átlagosnál nagyobb érzékenységét, befogadóképességét jelenti. A tehetséggondozást célzó tevékenységi formákat úgy kell alakítani, hogy biztosítani tudják az eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. A tehetséggondozás eredményességét nagymértékben befolyásolja a gyermek terhelhetősége. A képességfejlesztés a személyiségfejlesztés hosszú távú feladata. Évekig tartó, odafigyelő, párbeszéden alapuló munkát kíván. A pedagógus részéről differenciált tanulásszervezést, különböző segítési formák megvalósítását kívánja. Feltételezi alapszintű képességek meglétét: pl. alapképességek: /figyelem, gondolkodás, emlékezet /, a kommunikációs képességek kialakíthatóságát és fejleszthetőségét /pl. kifejezőképesség, szövegértés/, - olyan testi-lelki adottságokat, amelyek gyakorlás útján továbbfejleszthetők, - motivációs rendszer /külső és belső szabályzók/ kialakíthatóságát. Minden közreműködőnek tudnia kell, hogy egy-egy képességcsoport kialakulásához milyen ismeretegyüttes birtoklása szükséges az egyes korcsoportokban. -

A tehetséggondozás és képességfejlesztés iskolánkban a komplex pedagógiai elvek közé tartozik Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. Életkorhoz igazodva különböző szintjei és formái vannak. Speciális formái: a zenei nevelés és az idegen nyelvek tanítása. Mindkettő a személyiség harmonikus, nyitott, önművelésre fogékony, a művészetekre érzékeny, befogadó, a társadalomban jól kommunikáló, nyelveket ismerő és használó, közösségi ember nevelését szolgálja.

21


3.2.1. Emelt szintű angol és német oktatás Célok Az egységes európai A2 szint elérése. A tanulók tudása feleljen meg a középiskola két tannyelvű, speciális és haladó nyelvi osztályai számára.

Sikerkritérium Sikeres középiskolai felvételi. Országos, megyei és városi versenyeken elért helyezés, sikeres szereplés.

Mérhetőség Eredményes középiskolai beiskolázás. A középiskolák visszajelzése alapján eredményes szereplés az emelt szintű nyelvi csoportokban. Nyelvvizsga eredmények.

Feladatok A helyi tantervben biztosított nyelvi órákhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

Eszközök, eljárások Kötelező és választható órák, csoportbontások a helyi tantervben meghatározottak szerint. Differenciált tanulásirányítás. Szintezett nyelvi csoportok. Szakkörök, differenciált foglalkozások, középiskolai előkészítők szervezése. Külföldi utak szervezése a nyelv gyakorlására és a kultúra megismertetésére. Pályázatokon, versenyeken való részvétel. Továbbképzés. Visszajelzés kérése a középiskolától a tanulók idegen nyelvi érdemjegyeiről, eredményeiről a 9. osztály végén. Az emelt szintű nyelvoktatásban való részvétel feltételei megtalálhatóak a helyi tantervben.

3.2.2. Emelt szintű ének-zene oktatás Célok A tanuló feleljen meg az emelt szintű ének-zene oktatás követelményeinek a középiskola speciális osztályaiban , a pedagógiai szakközépiskolákban. Zenét szerető, zenei műveltséggel rendelkező tanulók kiművelése. A tanuló az énekkart, mint a közösségi tevékenység magas szintű formáját, igénye szerint tovább folytathassa.

22


Sikerkritérium Országos, megyei és városi versenyeken sikeres szereplés. A kötelező iskolai órákon kívül hangszertanulás. Sikeres felvételi a speciális középiskolai osztályokban. A középiskolák zenei közösségeiben aktív részvétel.

Mérhetőség Eredményes felvételi vizsga. Aktív részvétel a középiskolai kórusok munkájában. Hangszertanulás folytatása.

Feladatok A helyi tantervben biztosított ének-zene órákhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Tehetséggondozás feltételeinek megteremtése. A közösségi foglalkozás /énekkar/ munkájának megszervezése, segítése /órarend/.

Eszközök, eljárások Differenciált tanulásirányítás. Énekkar. Pályázatokon, versenyeken való részvétel. Továbbképzés. Az emelt szintű ének-zene oktatásban való részvétel feltételei: A beíratást megelőzően az első évfolyamra történő felvételről - képességfelmérés után a szaktanár véleménye alapján, az igazgató dönt. A magasabb évfolyamokra jelentkezők esetében – a szaktanár javaslata alapján (szükség esetén felzárkóztatás, különbözeti vizsga) – az igazgató dönt.

3.2.3. A tehetség kibontakoztatását, a képességek fejlesztését szolgáló tevékenységek: Tanulási időben megvalósuló tehetséggondozási formák: -

tehetséggondozás differenciált foglalkozási formában /8.osztály felkészítő foglalkozásai, korrepetáló órák/, csoportbontás/ számítástechnika és nyelv tanítása/, sávos nyelvoktatás, emelt szintű idegen nyelv oktatás, emelt szintű ének-zene oktatás, kórusmunka, néptánc, szakmai kirándulások: pl. múzeumlátogatás, hangversenyen való részvétel, sportpálya, uszoda, jégpálya használata.

23


Tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások: -

egyéni vagy csoportos felkészítés tanulmányi versenyre, szakköri foglalkozások, könyvtárhasználat, Internet-használat, egyéni konzultáció szaktanárral, pályázati munkák írása, diáknapok – bemutatkozási lehetőségek pl. iskolai hangverseny, nyelvi est, műveltségi vetélkedők, „Ki mit tud?” versenyek, sportfoglalkozásokon való részvétel.

Szünidőben szervezett iskolai tevékenységek: -

osztálykirándulások, sí tábor, vizi tábor, kerékpár-kirándulás – vándortábor, nyelvi táborok, csereprogramok, zenei tábor, verseny, csereprogram, külföldi táborozás, projektek megvalósítása.

Tehetséggondozás és képességfejlesztés fontos része az eltérő szinten lévő tanulók felzárkóztatása, tanulási és szociális hátrányainak megszüntetése, beilleszkedésük segítése. Lehetőségeink és sajátosságaink figyelembevételével biztosítjuk a sajátos nevelési igényű és a többiekkel együtt foglalkoztatható tanulók ellátását.

3.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási zavar bármely intelligenciaszint, mentális, emocionális és szociális hátrány mellett is előfordulhat. Jellemzője, hogy az érintettek tanulási teljesítmény szintje nem felel meg az intellektuális fejlődésének és képességeinek. Együtt jár a tanulási kedv és a tanulói aktivitás hiányával, rossz tantárgyi kötődéssel és tanulási szokásokkal, tanulási módszerekkel, tanórán való unalommal. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáit enyhítik, és tanulmányi eredményüket javítják a korrekciós foglalkozások.

24


Célunk: -

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, képességeik fejlesztése. Az egyénnek megfelelő tanulási technikák elsajátíttatása a tanulókkal.

Feladatunk:

-

Diagnosztizálás, a zavar hátterében meghúzódó okok megismerése. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, képességeik fejlesztése. Az egészséges önértékelés megalapozása Kompetenciájának növelése Kedvező iskolai légkör megteremtése

-

A tanítók, tanárok továbbképzése Szakvégzettségű pedagógusok, intézmények segítségének igénybevétele Napközi, tanulószoba szervezése Személyre szabott foglalkozások Kedvező iskolai légkör

-

Eszközök:

Iskolánk feladatai a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásánál A gyermekek közötti különbségek óriásiak lehetnek. Tudjuk azt, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen. Minden gyermeknek egyéni nevelési, oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. Különösen érvényes ez a tanulási nehézségeknek kitett tanulókra. A tanulási nehézségeknek számtalan oka lehet, pl. alacsonyabb kognitív (megismerő) képességek, szociális, kulturális nyelvi hátrányok, amelyeket figyelembe veszünk a tanulók nevelése, oktatása során. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a tünetek feltérképezése és észlelése után ezen tanulók felzárkóztatását. Módszerek: -

-

-

Korrepetálásokat szervezünk, mivel ezek célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztatás másik lehetséges módja, amit biztosítunk tanulóinknak, hogy bizonyos tárgyakat (pl.: idegen nyelv, számítástechnika) csoportbontásban tanítunk. De általában a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek az egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. Igénylik a megfelelő tárgyi feltételeket és a megkülönböztetett feléjük fordulást, egyéni bánásmódot és egyénre szabott lassabb tananyag feldolgozást, több magyarázatot, amit biztosítunk is számukra. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tanuló felkeressen gyermekvédelmi felelős segítségével pszichológust és közösen

25


-

megkeressék a tanulási zavar okát és hatékony tanulási stílust dolgozzanak ki. Ha a szülők kérik a tanulószobai foglalkozást is megszervezzük.

3.3.1. Együttnevelés (2007-től IPR, 2009-től SNI): Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. A többségitől eltérő családi szocializációban felnőtt gyermeknek segíti saját adottságai és lehetőségei kiaknázásával a tőle különböző emberek közé történő beilleszkedését. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A sajátos nevelési igény kifejezi a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét Az SNI a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Oktató-nevelő munkánknak, a pedagógiai hatásfolyamatoknak olyan környezetet és helyzeteket kell teremtenie, olyan értékeket kell közvetítenie, melynek eredményeképpen a belső adottságok kiteljesedhetnek, a társadalmi szerepek betöltéséhez szükséges készségek, képességek és funkciók kifejlődhetnek. Alapelvünk a családi szocializáció értékeire épülő pedagógiai gyakorlat 1. hídépítés iskola és család között 2. együtt tanulás Az integráció minden tanórán, minden tantárgyban és tanórán kívüli foglalkozáson megvalósul. Az integrált gyerekek az iskolában töltött idő túlnyomó részében együtt vannak az osztálytársaikkal. Heti 1-2 óra egyéni foglalkozáson vesznek részt.

26

Rókusi Általános Iskola Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás

3.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus egyik legfontosabb feladata – a tananyag feldolgozásán kívül – a rábízott gyermekcsoport közösséggé formálása, szem előtt tartva a gyermekek életkori sajátosságait. Színterei: -

Az iskola, az évfolyamok, a különböző tagozatok és az osztályok. Az osztályfőnöki órák mellett a közösségfejlesztő foglalkozások. Az iskolai közös ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások, sport- és egyéb versenyek

-

Iskolai szokásrendszer kialakítása Heterogén csoportból összetartó közösség formálása A másság elfogadása és elfogadtatása Kiemelkedő teljesítmények elismerése és segítése Jogaik és érdekképviseletük megismertetése Tantestület módszertani kultúrájának fejlesztése

Célok:

Feladatok tanórán: -

-

-

Olvasmányok utáni véleménynyilvánítás, eltérő vélemények megbeszélése, megvitatása, egymás véleményének tolerálására, tiszteletben tartására nevelés. Egymás egyéniségét elfogadtató didaktikai játékok. Osztályfőnöki órán dramatikus játékok játszása. (pl.: Folytasd a mesét! Pantomim játékra mondj szöveget! Tulajdonságaim alapján, találd ki, ki vagyok!) Közös olvasmányélmény, az olvasottak megbeszélése. Olvasmányélményből játékos vetélkedő szervezése (egyéni és csoportos feladatok). Közösségformáló erő, ha a csapatok önállóan alakulnak.

27

Rókusi Általános Iskola Tanórán kívüli közösségfejlesztés eszközei: -

Karácsony megünneplése osztálykeretben (egymás ajándékozása) Farsangi népszokások felelevenítése, jelmezbe öltözés, játékos versenyek rendezése Felkészülés az Anyák napi ünnepségre Különböző versenyeken való részvétel Színjátszó versenyek Közös színház és mozi látogatás. Az élmények megbeszélése Múzeum és kulturális létesítmények látogatása Közös könyvtárlátogatás Diákönkormányzat megszervezése, működtetése

A pedagógus feladata: -

Segítse a „magányos” gyerekek beilleszkedését A „hangadók” megfelelő irányba terelése. Nevelői segítségnyújtás a közösségek működéséhez Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Hagyományok ápolása (rendezvények: ünnepélyek, ballagás, stb.). Erkölcsi viselkedési minta nyújtása Jelképek, közös dolgok, melyek csak az iskolánkra, illetve az adott közösségre jellemzőek (zászló, kitűző, póló, stb.).

3.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Tapasztalataink szerint évről évre egyre több beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermek kerül be az általános iskolába, illetve kiskamasz korban egyre több, addig „probléma mentes” gyermek lépi túl a korral járó és elfogadható viselkedési normák határait. E felismerés szellemében célunk e téren csakis kettős lehet: kiszűrés és prevenció. Iskolánk támogatja azon kollégáink továbbtanulását ill. szakképzésen való részvételét, akik a beilleszkedési és magatartási zavarokkal kapcsolatos terápiákat kívánják elsajátítani. Céljaink: A) Az iskolába magatartási nehézségekkel érkező gyerekek kiszűrése, beilleszkedésük megkönnyítése. B) Megelőzés annak érdekében, hogy a rendkívül érzékeny kiskamasz korban – amikor a szülőknek sincs elég idejük a gyermekekkel való foglalkozásra – ne alakuljanak ki ilyen jellegű zavarok.

28

Rókusi Általános Iskola Feladataink: A) -

Azoknak a továbbképzéseknek a támogatása, amelyek témája a beilleszkedési zavarok felismerése, a „másság” elfogadása. A szülőkkel olyan kapcsolat kialakítása, amely lehetővé teszi a hatékony együttműködést a gyermek érdekében. A kompetenciákat meghaladó kérdésekben azon szervek, szervezetek ismerete (gyermek pszichológus, nevelési tanácsadó stb.), ahová a gyermek irányítható.

B) -

Az egyenlő szárú háromszög (szülő – diák – tanár) elvén alapuló partnerkapcsolat megteremtése. Demokratikus munkalégkör megteremtése a tanítási órákon és a szabadidős programokon. A dicséret – megrovás következetes alkalmazása. A másság elfogadása Az egymás iránti tolerancia kimunkálása, a kirekesztés elutasítása. Helyes önértékelés, önbecsülés kialakítása.

Eszközeink: A) -

mentálhigiénés foglakozások szituációs játékok egyéni és csoportos beszélgetések külső szakemberekhez való irányítás szülőkkel való beszélgetés során tényfeltárás

-

szülőkkel való szoros kapcsolattartás felvilágosító előadások elfogadó, őszinte osztályközösség a gyermek egyenrangú partnerként való kezelése

B)

3.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem fogalma: „A gyermekvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani.”

29


Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását, és leggyakrabban gyerekeken vezetődik le. Ezek káros hatása megjelenik az iskolákban a gyerekek teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában. Mivel a gyermek életének jelentős részét az iskolában tölti, az iskolai gyermek problémái itt érzékelhetők először. Az iskola tanulóinak szociális helyzete heterogén. Kedvezőtlen irányban befolyásolják ezt a helyzetet a következő tényezők: - a családok egyre romló anyagi helyzete - az egyik vagy mindkét szülő munkanélkülivé válása - egyik vagy mindkét szülő betegsége, halála - egyik vagy mindkét szülő alkoholizálása - szülők egymás közötti viszonyának megromlása, válása. Egyes tanulóknál ezek a tényezők halmozottan jelentkeznek, így hátrányos helyzetük, veszélyeztetettségük még nagyobb. Nagy veszélyt jelent tanulókra a drog-fogyasztás és egyes fertőző betegségek terjedése. Éppen ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának feladata. A közvetlen feladatok ellátását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi szoros együttműködésben az osztályfőnökkel. Valamennyi feladat ellátása és megszervezése az igazgató felügyelete és irányítása mellett történik. Minden gyermeknek joga van a kiegyensúlyozott tanulás megfelelő körülményeihez otthon és az iskolában egyaránt. Célunk: -

A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett diákokkal való foglalkozás Mentálisan és testileg egészséges fiatalok nevelése, egészség kultúrájuk színvonalának emelése Demokratikus, harmonikus iskolai légkör megteremtése Az anyagi vagy erkölcsi szempontból veszélyeztetett gyermekek indulási hátrányának, esélykülönbségének csökkentése

Feladatunk: -

-

Preventív tevékenység Megfelelő kapcsolattartás a társintézményekkel (Népjóléti Iroda, Gyámügyi Iroda, GYIVI, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, ÁNTSZ, Rendőrség, Gyermekvédelmi Szolgálat) A veszélyeztetett gyermeket bevonjuk az iskola mindennapi életébe, segítjük tanulmányainak folytatását Indulási hátrányok fokozatos megszüntetése Differenciált oktatás, képességfejlesztés Pályaválasztás segítése Családi életre nevelés

30

Rókusi Általános Iskola -

Napközi, tanulószoba szervezése Szabadidő hasznos eltöltésére programok szervezése A gyermekek szociális helyzetének javítása Szülőkkel történő együttműködés Kötelességünk, hogy a szülők és a tanulók emberi méltóságát tiszteletben tartsuk

A gyermekvédelmi munka eszközei: -

Rendszeres felvilágosítás az ifjúság egészségét veszélyeztető tényezőkről Az ifjúsági bűnözés megelőzését szolgáló rendezvények Négyszemközti beszélgetés, családlátogatás Szakemberhez irányítás Egyéni foglalkozás, korrepetálás Hatósági közreműködés kérése Szociográfia készítése Gyermekközpontú környezet kialakítása Napközis ellátás biztosítása Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások Tanácsadás szülőknek, diákoknak Mentálhigiénés programok szervezése Egészségügyi szűrővizsgálatok Szülőkkel történő együttműködés

A tanulók iskolai életét segítő tevékenységek -

a felzárkóztatást korrepetálással, tehetséggondozást szakkörök, versenyek a szocializálást napközi, tanulószoba az egészségmegőrzést sportkörök, tömegsportórák szervezésével, megtartásával kívánjuk elérni.

ajánlásával,

Az osztályfőnökök a munkaközösség vezető vezetésével, az ifjúságvédelmi felelős ajánlásai alapján, a tanulók szociális környezetéről felméréseket végezhetnek. Ezek eredményét a segítés érdekében felhasználják, az egyéni törődést szociális támogatási rendszerünkben alkalmazzák. A nevelőtestület ennek érdekében kifejtett odaadó tevékenységét a Diákönkormányzat és ifjúságvédelem nagymértékben segíti. Az osztályfőnöki munkaközösség ápolja a kapcsolatot és szorgalmazza a személyes megbeszéléseket a szülőkkel a tanulási nehézségek leküzdése és a beilleszkedési problémák megoldása érdekében. (2007-től) Az IPR-be bevont tanulók esetén fontos szerepe van az osztályfőnöknek, aki folyamatos kapcsolatot tart a tanulókkal és a szülőkkel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársaival.

31


3.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítéséért. A tanulói teljesítmények, mint valamennyi oktatási rendszerben, nálunk is erősen függenek a szülők jövedelmi helyzetétől, iskolázottságától. Mennél nagyobb a tanulók családjában az alacsonyabb iskolázottsági arány és rosszabb anyagi helyzetben élő családok száma, annál nagyobb nehézségekkel kell a pedagógusoknak is megküzdeniük. A szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges a hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése. A szülőkkel való kapcsolattartás segíthet megismerni a szülőt, és információt nyerhetünk a tanulóról. Anyagi okból eredő hátrányos helyzet támogatása -

Tájékoztatjuk a rászorultakat a helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének lehetőségeiről. Segítsük a tanulókat a pályázatok figyelésében, pályázatokon való részvételben, helyes pályázati űrlap kitöltésében. Korrepetálásokkal segítjük a gyenge tanulmányi eredményeket elérő tanulókat. A törvény által előírt tankönyvsegély összegével támogatjuk az iskola minden diákját. Az önkormányzat által megszabott kedvezményes mértékű étkezési segély igénylését támogatjuk

A család életmódja miatti hátrányos helyzetű tanulók segítése A segítéshez szükséges feltárni a család életmódjából adódó rendellenességeket, amelyek lehetnek a gyermek elhanyagolásából eredő illetve az átmeneti konfliktus helyzetekből (betegség, válás, haláleset) adódó problémák. Célunk: -

A szociális hátrányok enyhítése. A szülői házzal való szoros, tartós együttműködés.

Feladatunk: -

Drog és bűnmegelőzési programok szervezés, részvételükre motiválás. Gyermekvédelmi intézménnyel való kapcsolattartás. Pszichológushoz irányítjuk a problémákkal küzdő diákjainkat. A nemzeti kisebbséghez vagy más etnikumhoz tartozó tanulóinkat fokozottan segítjük a közösségbe való beilleszkedésben. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, kompenzálása. A tanuló életkörülményeinek megismerése. A tanuló rendszeres étkezésének ellenőrzése. Étkezési díj befizetéséhez nyújtott támogatás. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata (könyvtár, számítógép terem, stb.)

32


Az iskola pedagógusai segítik a gyermek tehetségének kibontakoztatását, hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását. Kötelességünk, hogy a szülők és tanulók emberi méltóságát tiszteletben tartsuk.

3.8. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az együttműködés során növelni kell a partnerek bevonását az iskolai életbe (rendezvényeken való részvétel, jogkörök gyakorlása, stb.), továbbá biztosítani kell az intézmény nyitottságát (nyílt órák, dokumentumok nyilvánossága, stb.) A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. A kapcsolattartás és segítségnyújtás formái a következők lehetnek: Szülő-pedagógus: Május-júniusban a leendő elsősök szüleinek szülői értekezlet az iskolakezdés előkészületeinek megkönnyítésére. - Szülői értekezlet évente 2 alkalommal. - Pályaválasztási szülői értekezlet a szülők és tanulók helyes, felelős döntésének elősegítésére. - Fogadó órák (havonta) az egyéni, nevelési és tanulást segítő problémák megoldására. - Családlátogatás szükséges esetekben a súlyosabb nevelési és tanulási problémák kezelése, megoldása érdekében. - Rendszeres írásbeli tájékoztatás nevelési és oktatási eredményekről, hiányosságokról. - Probléma esetén a kapcsolattartás ajánlott és elvárható útja: szaktanár osztályfőnök  pszichológus gyermekvédelem családsegítő igazgató fenntartó szerv A szülők tájékoztatásának formái: -

-

-

Szülői értekezletek: osztály szülői értekezlet évente 2 alkalommal (szeptemberben, februárban), a 7. és 8. évfolyamnak ezen kívül pályaválasztási szülői értekezlet. A szülők tájékoztatását a választható tantárgyak tekintetében mindenkor a Kt. előírásainak megfelelően végezzük. Fogadó órák havonta, évi 8 alkalommal. Nyílt napok (a szakmai munkaközösségek által meghatározott időpontokban). Családlátogatások. Rendszeres írásbeli tájékoztatás.

33


-

Az iskolai SZK választmányának az igazgató évente tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Előző tanév végén a szülők tájékoztatást kapnak a következő tanévre vonatkozó szükségletekről, lehetőségekről (tankönyvek és tanulmányi segédletek, kölcsönözhető tankönyvek, taneszközök, és a szükséges ruházati és más felszerelések stb.) A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától. E témakör tárgyalásakor részt vehet a nevelőtestületi értekezleten is.

Tanuló – pedagógus: -

Az osztályfőnöki órák témája a gyermekközösségre szabottan nyújtson lehetőséget a nevelési célkitűzések megoldására. Az eredmények ismertetése, a dicséret osztály és iskolai szinten nyilvánosságot kap, a várható pozitív inspiráló hatása miatt is. Az elmarasztalás lehet nyilvános osztály vagy iskola szinten, ha közösséget fejlesztő, jó irányba befolyásoló hatás várható tőle. A személyes gondok kezelésének módja elsődlegesen az egyéni beszélgetés, segítségnyújtás. Titoktartás: a pedagógus a tanuló által rábízott titkot megoszthatja a szülővel, ha úgy véli, hogy ebből a tanulóknak nem származhat kára. Ha a pedagógus úgy ítéli meg, hogy a tudomására jutott információk kiadása sértheti a gyermek érdekeit, továbbra is köteles azt megőrizni.

34


4. Az egészségnevelési program

MOTTÓ: Egészséget mindenkinek!

4.1. A program elkészítésének alapelvei -

Illeszkedjen a nemzeti egészségpolitikai stratégiához Összhangban legyen az Ottawai Chartával és az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjával.

Célok Olyan környezetet teremteni, ahol öröm tanulni és dolgozni. Kialakítani az egészséges életvitelt szolgáló attitűdöket és szokásokat. Megismertetni az egészségre ható tényezőket; a káros szenvedélyeket, és prevenciós lehetőségeiket. - Elérni, hogy a tanulók törekedjenek maguk és családjuk egészségének megőrzésére. Céljaink elérését segítő (külső-belső) kapcsolatok -

Pedagógiai intézetek: továbbképzés; Nevelési Tanácsadó: viselkedési, tanulási zavarok kezelése; Gyermekjóléti Szolgálat: szociális prevenció; iskolaorvos: egészségügyi ellátás; védőnő: személyi gondozás; iskola-fogorvos: fogászati ellátás; gyermek-és ifjúságvédelmi felelős: prevenciós tevékenység; munkavédelmi felelős: elsősegélynyújtás; testnevelők, sportintézmények: testi nevelés; osztályfőnökök, tanár és tanító kollégák: mentális gondozás és együttműködés a szülőkkel, a Szülői Közösséggel és az Iskolaszékkel

4.2. Állapotfelmérés A célkitűzések eléréséhez időközönként, és indokolt esetben azonnal felmérjük: A közegészségügyi feladatokat (közétkeztetés, iskola- egészségügyi szolgáltatás, munkavédelem, környezetbiztonság…) - A személyi gondozást - A testi nevelést - Az egészséges napirendet - A lelki egészséget - A gyermek-és ifjúságvédelmet - A prevenciós munkát. Ezeknek megfelelően aktualizáljuk, módosítjuk feladatainkat. Például bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés iskolánkban. -

35

Rókusi Általános Iskola A célok elérése érdekében végzett tevékenységek Tanórai tevékenység Bevezető szakasz (1.-2. o.) (környezetismeret, technika)

Környezetbiztonság és a balesetmentes munka szabályai (Az iskola és a termek rendje) Közlekedés az iskola és az otthon közöttveszélyhelyzetek (gyalogos közlekedés) Az emberi test felépítése és működése (főbb testrészek, érzékszervek, egészségmegőrzés, helyes napirend, személyi higiéné, fogápolás, testtartás, táskaviselés) Segítőtársak a bajban (orvosok, mentők, rendőrség, tűzoltók) A zöldség- és gyümölcsfogyasztás szabályai, szerepe Kezdő szakasz (3.- Napozási szabályok 4. o.) Az emberi test (egészséges (környezetismeret, táplálkozás, mozgás) technika) Egészségkárosító szokások (dohányzás, alkoholizmus, drogfüggőség) Elemi elsősegélynyújtás Együttműködés, türelem, szeretet a társas kapcsolatokban Közlekedés gyalogosan és kerékpárral Alapozó szakasz A zöldség és (5.-6. o.) gyümölcsfogyasztás (természetismeret, A kamaszkori szervezet technika és működése és változásai osztályfőnöki óra) (Életszakaszok és jellemzőik. Bőrápolás. A rendszeres mozgás szerepe az egészségmegőrzésben: mozgási-, légzési- keringési szervrendszer. A nemi érés testi-lelki változásai, személyi higiéné.) A káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás) szervezetre gyakorolt hatásai. Serdülőkori elváltozások, betegségek. A betegápolás és az elsősegélynyújtás alapjai, mentők értesítése

Módszer

Eszköz

Szituációs játékok, helyes viselkedés gyakoroltatása Séta a forgalomban Csoportmunka (mérhető tulajdonságok összehasonlítása) Mondóka és énektanulás Élménybeszámoló, véleményalkotás, szerepjáték

Jelzőtábla-modell, KRESZ táblák

Megfigyelés, beszámoló Helyes napirend, étrend összeállítása Figyelemfelhívó plakátok tervezése Elsősegélycsomag összeállítása Elsősegélynyújtás: horzsolt seb, kisebb égés Szituációs játék, konfliktusmegoldás

Napszemüveg, fényvédő krémek

Helyes szokások kialakítása, munkáltatás Gyűjtőmunka, kiselőadás Plakát készítése Videofilm Előadás-egészségügyi szakemberek bevonásával Rendhagyó órák

Salátakészítéshez szükséges gyümölcsök, zöldségek, eszközök Egészségügyi Kiadványok Oktatótábla Transzparens Videofilm, lejátszó

Szituációs gyakorlatok

Kötszerek

Méréshez szükséges eszközök Szerepjátékhoz: Fogkefe Játék telefon Orvosi táska Zöldségek, gyümölcsök

Rajzeszközök Elsősegélynyújtó felszerelés KRESZ táblák „gyakorlópálya”

36


Tanórai tevékenység Fejlesztő szakasz (7.-8. o.) (biológia és osztályfőnöki óra)

Az emberi szervezet felépítése és egészségvédelme. (A bőr, a mozgási-, a táplálkozási-, a légzési-, a keringési-, a kiválasztási szervrendszer) A leggyakoribb elváltozások és betegségek. (Tünetek, megelőzési módok, orvoshoz fordulás, segélyhívás.) Érzékszerveink (szem, fül, nyelv, orr, bőr) és idegrendszerünk felépítése, működése és egészsége. Alkohol-és drogfogyasztás. A hormonrendszer és leggyakoribb elváltozásai. Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás, születésszabályozás. Nemi úton terjedő betegségek (AIDS) Bevezető szakasz Gyümölcsnap (1.-2. o.) Mozgás a szabadban (séta, futás, kirándulás, úszás, korcsolyázás) Sportdélutánok Egészséges táplálkozás, fogápolás Közösségi rendezvények (A család és az iskola kapcsolatának erősítése) Kezdő szakasz (3.- Gyümölcsnap 4. o.) Mozgás a szabadban (séta, futás, kirándulás, úszás, korcsolyázás) Sportdélutánok Egészséges táplálkozás, fogápolás Közösségi rendezvények (hagyományok kialakítása) Alapozó szakasz Táplálkozási konfliktusok (5.-6. o.) (közétkeztetés, büfé) Mozgás a szabadban (séta, kerékpártúra, kirándulás, úszás, korcsolyázás, síelés) Egészséges táplálkozás, fogápolás Közösségi rendezvények (hagyományápolás)

Módszer

Eszköz

Gyűjtőmunka, kiselőadás Vitafórum Előadás-egészségügyi szakemberek bevonásával Videofilm Drámajáték Szituációs gyakorlatok Rendhagyó órák

Egészségügyi kiadványok Csontváz Torzó Oktatótábla Transzparens

Csoportmunka Közösségi programok

Salátakészítéshez szükséges eszközök Úszófelszerelés Korcsolya

Vetélkedő Előadás

Videofilm, lejátszó Kötszerek

Közösségi programok

Csoportmunka Közösségi programok Vetélkedő Előadás Közösségi programok

Helyi megfigyelések Példamutatás Közösségi programok (kerékpártúra, kirándulás, uszodakorcsolyapályalátogatás, sítúra) Előadások Videofilmek Osztály-és iskolai rendezvények (karácsony…).

Salátakészítéshez szükséges eszközök Úszófelszerelés Korcsolya

Kerékpár Túrafelszerelés Úszófelszerelés Korcsolya Sífelszerelés

Videofilmek, lejátszó

37


Fejlesztő szakasz (7.-8. o.)

Tanórai tevékenység

Módszer

Eszköz

Táplálkozási konfliktusok (közétkeztetés, büfé) Reformkonyha, főzési tanácsok Mozgás a szabadban (séta, kerékpártúra, kirándulás, úszás, korcsolyázás, síelés) Tanulmányi versenyelsősegélynyújtás Dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, szexuális felvilágosítás Önismeret, empátia, konfliktuskezelés, vitakultúra Közösségi rendezvények (hagyományápolás)

Vitafórum Előadás Vetélkedő Közösségi programok (kerékpártúra, kirándulás, uszodakorcsolyapályalátogatás, sítúra) Előadás Vitafórum Videofilm Szerepjáték Osztály-és iskolai rendezvények

A vetélkedőhöz szükséges anyagok és eszközök Kerékpár Túrafelszerelés Úszófelszerelés Korcsolya Sífelszerelés Elsősegélynyújtáshoz szükséges kötszerek… Videofilm, lejátszó

4.3. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése Időközönként a programokat áttekintjük. A tanórai tevékenységek ellenőrzését és értékelését az adott tantárgy értékelése is tartalmazza. A tanórán kívüli tevékenységeknél megnézzük: mely programok valósultak meg milyen volt ezen programok látogatottsága: résztvevők száma, életkori megoszlása - mennyire volt hatékony (érdeklődés felkeltése; tanulók, szülők, együttműködő kapcsolataink bevonása) - milyen eredmények születtek (pályamunkák minősége, versenyeredmények…). Így újabb, hatékonyabb tervet készíthetünk a következő évek egészségnevelő munkájához. -

38


4.4. Egészségnevelési program melléklete: 4.4.1. Mindennapos testmozgás Az alsó tagozatos mindennapos testmozgás minimális feltételei (példák) A heti három testnevelés órán túl játékos testmozgás szervezésének lehetőségei (minimum 30 perc az előírás) Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Tánc

2. testnevelés

Játékos

3. testnevelés

1. változat 1. testnevelés

testmozgás 2. változat 1. testnevelés

Játékos

2. testnevelés

Játékos

testmozgás

3. testnevelés

testmozgás

A játékos testmozgás délelőtt vagy napköziben, iskolai sportkörben, illetve más módon is teljesíthető: Azokon a napokon, melyeken nincs testnevelési óra a pedagógus vezetésével a tanulók játékos testmozgást végeznek az első óra kezdete előtt 15 percig és a (pedagógus választásától függően) bármely szünet utolsó 10 percében és az azt követő tanulási óra első 5 percében. Mentesül a délelőtti játékos testmozgás alól az az osztály, amelyikben minden tanuló napközis. Ebben az esetben a napközis foglalkozás ideje alatt végzik a 30 perces játékos testmozgást a napközis pedagógus vezetésével. Önálló óra

10 perces szünet

20 perces szünet

5 perc

Szünet fele Az óra

Szünet fele Az óra

10 perc

A

15 perc

következő

A

20 perc

óra

következő

vége

25 perc

A szünet

30 perc

fele

vége

óra Szünet fele

Bevezetésre került 2004. Szeptember 1-jén az első évfolyamon, majd felmenő rendszerben.

39


5. A környezeti nevelési program MOTTÓ: Teremtsünk olyan környezetet, ahol öröm tanulni és dolgozni!

5.1. A program elkészítésének alapelvei -

Helyezzen nagy hangsúlyt a környezettudatos polgárrá nevelésre. Alkalmazzon integrált tantárgy és tudományközi megközelítést. Az oktatás középpontjában a tanuló fejlesztése álljon, ne a tananyag.

-

Olyan környezetet teremteni, ahol öröm tanulni és dolgozni. Kialakítani a környezetbarát attitűdöket, szokásokat. Több oldalról megismertetni a közvetlen környezet emberi, történelmi, kulturális és természeti értékeivel. Bevonni és aktív részvételre ösztönözni a környezet-és természetvédelmi cselekvési programokba.

Célok

-

Céljaink elérését segítő (külső-belső) kapcsolatok Ezen kapcsolatok többsége kölcsönös, és az alábbi területekre terjed ki: -

-

környezet-és természetvédelmi cselekvési programok, akciók, projektek, pályázatok, versenyek; könyvtári, múzeumpedagógiai és zoopedagógiai foglalkozások. Kiskunsági NP, Szegedi Egyetemi Füvészkert, Szegedi Vadas-park, Móra Ferenc Múzeum, CSEMETE, MME, Környezetgazdálkodási KHT, Szegedi Vízmű RT, tanár és tanító kollégák…

5.2. Helyzetelemzés Előnyeink és hátrányaink is abból adódnak, hogy egy nagyváros forgalmas belvárosának iskolája vagyunk. Személyi, tárgyi feltételeink a programhoz jók, segítő kapcsolataink sokrétűek, veszélyek az iskola belvárosi helyzetéből adódnak. Nagy a környezetszennyezés; nagyrészt mesterséges, technikai környezet vesz körül, így kevés a lehetőség a természeti környezetben megtartható foglalkozásokra. A célkitűzések eléréséhez időközönként áttekintjük: - Kapcsolatainkat (régiek ápolása, újak kiépítése.) - A felmerülő környezet és természetvédelmi problémákat. Ezeknek megfelelően aktualizáljuk, módosítjuk feladatainkat.

40


5.2.3. A célok érdekében végzett tevékenységek Bevezető szakasz (1.-2. o.) (környezetismeret és technika)

Kezdő szakasz (3.4. o.) (környezetismeret, technika)

Alapozó szakasz (5.-6. o.) (természetismeret, technika és osztályfőnöki óra)

Tanórai tevékenység

Módszer

Az épített környezet védelme A természeti környezet (élettelen és élő összetevőinek) védelme Növények a ház körül és a lakásban, kerti munkák A ház körül élő állatok, hobbiállatok Az évszakokhoz kapcsolódó jeles napok, néphagyományok (szüret, húsvét…) Téli madárvédelmi tennivalók Környezetbarát közlekedés

Az iskola és előkertjének rendben tartása Barátságos osztályterem kialakítása növényekkel, növényápolás Népi játékok, tevékenységek megtanulása Madáretetés Tanulmányi séta (vasútállomás, buszpályaudvar)

Lakóhelyismeret Épített környezetünk rendje Hulladékkezelés Levegő-, víz-, talajvédelem lakóhelyünkön Természetes vizeink; ivóvíz, gyógyvíz, szennyvíz Az ember beavatkozása a természetbe Környezetkímélő gazdálkodás a haszonkertekben és a szántóföldeken Az erdők szerepe (szociális, gazdasági, környezetvédelmi) A vizek, vízpartok élővilága

Könyvtári foglalkozás, kutatómunka Múzeumlátogatás Tanulmányi séta (városrészek, Tisza-part, Szent István téri víztorony, Anna kút) Tablókészítés Idegenvezető játék Papír-és elemgyűjtés Újságcikkek gyűjtése, rendszerezése Egyszerű vízvizsgálatok Megfigyelés (hajtatás) Kézműves foglalkozás Videofilmek, könyvek Rádió-és tv-műsorok

Eszköz

Növényápoláshoz , hobbiállatok tartásához szükséges eszközök Madáretetéshez szükséges anyagok Egyszerű kísérletekhez, vízvizsgálatokhoz szükséges eszközök

Rajzeszközök Papír-és elemgyűjtéshez szükséges eszközök, gyűjtőés tároló dobozok Kézműves foglalkozáshoz szükséges eszközök Filmlejátszó, rádió Madáretető készítése, Madáretető Környezetünk élővilága Téli madár-és vadvédelmi kihelyezése készítéséhez tennivalók Tanulmányi séta a város szélén, szükséges Az emberi tevékenység táj-és a Tisza-parton, az Anna kúthoz, eszközök természetformáló hatásai a Szent István téri víztoronyhoz (bányászat, földművelés…) Tablókészítés, gyűjtőmunka A talaj és a vizek védelme újságcikkekből, kiadványokból, Hazsonkerti kártevők (vegyszeres könyvekből Tablókészítéshez védekezés és biokertészet) Videofilmek szükséges Egészséges állattartás Rádió-és tv-műsorok eszközök A vizek, az erdők és a füves területek (jelentőség, pusztulás, megőrzés) Gyógynövények és gyomnövények Videofilm, Hazánk nemzeti parkjai, védett lejátszó, rádió, tv terület Könyvtári kutatómunka Alapvető ökológiai ismeretek (környezet, tűrőképesség, Rendhagyó órák

Fejlesztő szakasz (7.-8. o.) (biológia, földrajz, életközösség, anyag-és kémia, technika és energiaforgalom) osztályfőnöki óra) A Föld globális problémái (népességrobbanás, anyag-és energiaválság, ózonpajzs, szmog,

Újságcikkek gyűjtése, rendszerezése Előadás (energiatakarékos izzók, hulladékkezelés…)

41

Rókusi Általános Iskola üvegházhatás, hulladékprobléma) Környezetszennyezés és természetpusztítás a távoli tájakon (erdőirtás, elsivatagosodás, túlhalászás…) Az emberi tevékenység szabályozása a természet megóvása érdekében Távoli tájak fontosabb nemzeti parkjai, ismertebb természetvédő egyesületei

Tanórán kívüli tevékenység Bevezető szakasz (1.-2. o.)

Táj-és településvédelem Környezetbarát közlekedés Növényápolás, hobbiállattartás Jeles napok, néphagyományok Környezet-és természetvédelmi cselekvési programok, akciók Védett területek lakóhelyünkön

Kezdő szakasz (3.- Táj-és településvédelem 4. o.) Környezetbarát közlekedés Hulladékkezelés; Levegő-, víz-, talajvédelem lakóhelyünkön Környezetkímélő gazdálkodás a mezőgazdaságban Környezetvédelmi akciók Természetvédelmi területek közelünkben Alapozó szakasz Csak egy Földünk van! (5.-6. o.) Környezetbarát közlekedés, levegő-és zajvédelem Hulladékgazdálkodás, energetika Vásárlási, csomagolási szokások A talaj-és a víz védelme Környezet-és természetvédelmi akciók Jeles napok (Takarítási Világnap, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi Világnap) Tanulmányi versenyek (Városi Környezetvédelmi Vetélkedő, Kaán Károly Verseny…) Távoli tájak élőlényei Magyarország nemzeti parkjai A Dél-alföld természeti értékei A szegedi Fehér-tó és a Füvészkert

Jelkulcsok használata Figyelemfelhívó plakát tervezése Kiselőadás Vitafórum Videofilmek Rádió-és tv-műsorok

Módszer

Jelkulcsok Rajzeszközök

Videofilm, lejátszó, rádió, tv

Eszköz

Papírgyűjtés Őszi „szemétszüret” Barátságos osztályterem kialakítása (növények) Közösségi programok Tanulmányi séta Vetélkedők

Papírgyűjtéshez szükséges eszközök Növényápoláshoz szükséges eszközök

Tanulmányi séta (Alsóváros, Tápé, Tisza) Papírgyűjtés; helyi megfigyelések Ajándékkészítés, csomagolás természetes anyagokból Videofilm, előadás Bioművelési fogások (komposztálás…) Verseny, közös program

Papírgyűjtéshez szükséges eszközök Természetes anyagok, szerszámok Videofilm, lejátszó, rádió, tv

Múzeumi óra Előadás, vitafórum Papír-és elemgyűjtés Látogatás a Szegedi Környezetgazdálkodási KHT hulladékfeldolgozó telepén Kézműves foglalkozás („újrapapír” készítése) Tanulmányi séta (Tisza-part, Anna kút, Szent István téri víztorony) Közösségi program Vetélkedősorozat Kiállítás rendezése Múzeumi óra Zoopedagógiai foglalkozás a Szegedi Vadas-parkban Könyvtári gyűjtőmunka Tablókészítés Filmvetítés „Terepgyakorlat” Fehér-tón és a Szegedi Füvészkertben

42


Fejlesztő szakasz (7.-8. o.)

Környezetbarát közlekedés Hulladékgazdálkodás, energetika Fogyasztói társadalom (vásárlási szokások) A víz útja, ivóvíz-felhasználás és szennyvíztisztítás Természetvédelmi területek lakóhelyünk közelében Jeles napok Környezet-és természetvédelmi akciók Tanulmányi versenyek (Városi Környezetvédelmi Vetélkedő, Herman Ottó Verseny…)

Kerékpártúra Látogatás a Környezetgazdálkodási KHT hulladék-feldolgozó telepén Papír-és elemgyűjtés Előadás (energetika) Vitafórum Látogatás a Szegedi Vízmű RT laboratóriumában, szennyvíztisztító telepén Zoopedagógiai foglalkozás a Szegedi Vadas-parkban Múzeumi óra Tanulmányi séta a Szegedi Füvészkertben „Terepgyakorlat” Fehér-tón Vetélkedő

5.3. A környezeti nevelési program ellenőrzése, értékelése Időközönként a programokat áttekintjük. A tanórai tevékenységek ellenőrzését és értékelését az adott tantárgy értékelése is tartalmazza. A tanórán kívüli tevékenységeknél megnézzük: mely programok valósultak meg milyen volt e programok látogatottsága: résztvevők száma, életkori megoszlása - mennyire volt hatékony (érdeklődés felkeltése; tanulók, szülők, együttműködő kapcsolataink bevonása) - milyen eredmények születtek (pályamunkák minősége, versenyeredmények) Így újabb, hatékonyabb tervet készíthetünk a következő évek környezeti nevelési munkájához. -

6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a fenntartó ütemterve alapján, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklet előírásainak megfelelően készítjük el. Az eszközök és felszerelések jegyzékének összeállításánál figyelembe vesszük a következő szempontokat: az egészséges munkakörülményekhez szükséges felszerelések

43

Rókusi Általános Iskola biztosítása, az elavult felszerelések, eszközök folyamatos cseréje, az új technológiáknak megfelelő felszerelések beszerzése.

44


III. HELYI TANTERV „A pedagógia nem csupán ráhagyás, nem is programozás, hanem olyan emberi együttműködés, ahol a szabály és a rend a szereteten keresztül az élet növekedését segíti” (Czakó) Intézményünk alaptevékenysége az alapító okiratban megállapított 8 évfolyammal működő iskolatípus. Iskolánk gyermekközpontú, a kultúra és a tudás tiszteletét hangsúlyozó pedagógiai munkát végez. Ez a pedagógia elősegíti az egyéni képességek kibontakozását, fokozza tanulóink teljesítményét. Elképzeléseinket az iskola által kialakított helyi tantervvel váltjuk valóra, melyben kiemelt szerepe van az emelt szintű ének-zene, angol, német nyelvi képzésnek.

1. A helyi tanterv alapdokumentumai: Nemzeti Alaptanterv Tantervi ajánlások

2. Az iskola tantárgy és óraterve Iskolánk háromféle tantárgyi rendszer alapján működik: 

Általános tanterv



Emelt szintű ének-zenei képzés



Emelt szintű angol és német nyelvi képzés

A közoktatási törvény meghatározza a tanulók kötelező és választható tanórai foglalkozásának időkeretét. Iskolánk tantárgy és óratervei a törvényi előírások, valamint a szülők javaslatainak figyelembevételével készült. Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti az emelt szintű képzés követelményeit, szaktanári javaslatra, az igazgató döntése alapján, alapóraszámú csoportba kerül áthelyezésre. Az áthelyezéséről félévkor és a tanév végén határozunk.

45


2.1. Általános tantervű osztályok heti óraterve: Évfolyam 1.

2.

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma, médiaismeret)

K 8

Történelem és állampolgári ismeretek (emberés társadalomismeret, etika) Idegen nyelv

-

Matematika

4

4

Informatika

-

Környezetismeret Természetismeret

V

K 8

3. V

4. V

V

5. V K 4,5

6. K 4

V

7. V K 3,5

K 4

8.

2

2

2,5

2,5

3

3

3

3

3

4

4

4

3

3

3,5

-

-

-

1

1

1

1

1

1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1,5

-

-

1

-

-

K 7

-

-

-

K 8

1

-

2

Egészségtan

0,5

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

-

1

1,5

1,5

Ének-zene (tánc)

2

2

2

2

1

1

1

0,5

Rajz és mozgóképismeret Technika és életvitel Hon- és népismeret Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1

1

1

0,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

2,5

2,5

2,5

0,5

0,5

0,5

Összesen kötelező

20

22,5

25

25

1 3

3

1

20

3

1

20

3

2

22,5

2,5

22,5

46

V


2.2. Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti óraterve: Évfolyam 1.

2.

3.

4.


K 8


-

Matematika

4

4

4

4

Informatika

-

-

-

-

Környezetismeret

1

1

1

2

Természetismeret

-

-

-

-

-

V

K 8

V

-

1

-

K 8

V

-

1

-

K 7

V

-

2

3

5. V K 4,5

2

2

3

6. K 4

V

2

2

4

3

2

7. V K 3,5

K 4

2,5

2,5

3

2

8.

3

3

3

3,5

1

1

1

-

-

-

-

2

1,5

-

-

Egészségtan

V

2

0,5

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

-

1

1,5

1,5

Ének-zene (tánc)

2

2

2

2

1

1

1

0,5


1

1

1

0,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

2,5

2,5

2,5

0,5

0,5

0,5

Összesen kötelező /választható: idegen nyelv

20

1 3

3

1

20

3

1

20

3

2

22,5

2,5

2

22,5

2

22,5

2

25

2

25

47

2


2.3. Emelt szintű ének-zenei képzés heti óraterve: Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5. V K 4,5

7. V K 3,5

K 4

2

2,5

2,5

3

3

3

3

4

3

3

3,5

1

1

1

-

-

-

-

2

1,5

-

-


K 8


-

-

-

-

2

-

-

-

3

Matematika

4

4

4

4

Informatika

-

-

-

-

Környezetismeret

1

1

1

2

Természetismeret

-

-

-

-

V

K 8

V

K 8

V

K 7

V

Egészségtan

6. K 4

V

8. V

0,5

Fizika

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

-

1

1,5

1,5

Ének-zene (tánc)

2


1

1

1

0,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

2,5

2,5

2,5

0,5

0,5

0,5

Összesen kötelező /választható: ének-zene

20

2

2

2

2

2

2

2

1

3

1

3

1

3

0,5

3

1 3

3

2

20

3

2

20

3

2

22,5

2,5

2

22,5

3

22,5

3

25

3

25

48

3


2.4. A helyi tantárgyi tantervek A NAT-ra épülő tantervi ajánlásokat kiegészítettük, helyi adottságainkhoz igazítottuk, az adaptálásnál a helyi feltétel- és célrendszerünket vettük figyelembe.

2.4.1. Általános tanterv: Az általános tantervű osztályok esetében a helyi tanterveket a kerettantervi ajánlásokból és helyi tervezés alapján állítjuk össze. Amennyiben a helyi óraszám magasabb, mint a kerettanterv óraszáma, a többletórákra helyi tervezésű tantervet készítünk. Ugyancsak helyi tervezéssel állítjuk össze a nem kötelező tanórai foglalkozások tantárgyi tanterveit is. A tantárgyakat a NAT műveltségterületeinek megfelelő csoportosításban rendezzük. A kiemelt fejlesztési feladatok megjelennek az iskolai oktatás valamennyi elemében, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. Ilyen elemek:  a nemzeti öntudatra nevelés,  az európai azonosságtudat,  környezeti nevelés,  információs és kommunikációs kultúra,  tanulás,  pályaorientáció,  testi és lelki egészség,  külön tantárgyként oktatjuk a hon- és népismeretet, és az egészségtant.

2.4.2. Emelt szintű oktatás tanterve: A helyi tantárgyi tantervet, a törvényi előírásoknak megfelelően, a meghatározottnál magasabb követelmények szerint, speciális és kiegészítő ismereteket tartalmazó tananyag beépítésével készítettük el.

49


A pedagógiai munka tervezése a program életbe lépését követően: A pedagógiai program az iskola helyi tantárgyi rendszerét tartalmazza. A helyi tantárgyi tantervek ezeknek megfelelően kerülnek kialakításra. A pedagógusok a tanítási év megkezdésekor elkészítik tanmeneteiket, amelybe részletesen tanórákra lebontva kerül a tartalmi része. A tanmenetek szakszerűségét a munkaközösség-vezető állapítja meg. Az iskolai élet megszervezéséhez tanévenként éves munkaterv készül, melynek lényeges tartalmi eleme a munkaközösségek éves munkaterve. Az éves munkatervben szerepel a pedagógiai program adott tanévre vonatkozó feladatainak konkrét megfogalmazása, részletezése.

(2008-tól)

2.4.3. A nem szakrendszerű oktatás Jogszabály: 1993. évi LXXIX Törvény Nemzeti Alaptanterv Pedagógus a nem szakrendszerű oktatásban A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a Kt. szerint: "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegytizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." (17. § (8) bekezdés) Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés) Helyi tanterv korrekciója Értelmezés Szakrendszerű oktatás (Kt. 128.§ 34. pontja szerint): ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.

50


Kulcskompetenciák a NAT-ban o Anyanyelvi kommunikáció:  a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás),  a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. o Idegennyelvi kommunikáció o Matematika kompetencia  a matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. o Természettudományos kompetencia o Digitális kompetencia o Hatékony önálló tanulás o Szociális és állampolgári kompetencia o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Kiemelt fejlesztési területek o Önismeret, o Hon- és népismeret o Európai azonosságtudat, o Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, o Gazdasági nevelés, o Környezettudatosságra nevelés, o A tanulás tanítása, o Testi és lelki egészség, o Pályaorientáció. Tudás és képességterületek o Kommunikáció o Mindennapi életünk o Tér és idő o Szabályok o Szülőföldünk o Gondolkodás- és tanulásfejlesztés Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek magyar és matematika tantárgyakban Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség.

51

Rókusi Általános Iskola o Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. o Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kell az íráskészséget az 5., 6. évfolyamokon több gondot kell fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére. o Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a fejlett intelligencia. Ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. o Az elemi rendszerező képesség, az elemi kombinatív képesség iskolai adatai segítik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. o Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk fontosnak. A nem szakrendszerű oktatás célja, feladata o alapvető készségek és képességek tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, o az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése, o az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése, o lehetőség biztosítása ahhoz, hogy  a tanuló beérje társait,  felzárkózzon az átlaghoz,  elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Szervezési alapelvek és feladatok: A nem szakrendszerű tanítást egységes célkitűzések szerint szervezzük meg, elvonatkoztatva az átadásra kerülő tananyagtól, ismeretektől. A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret felhasználása során nem feltétlenül vesz részt minden egyes tanuló a nem szakrendszerű oktatásban, így azonos idősávban, differenciálással tehetségnevelést végezhetünk a "szakrendszerű" keretben foglalkoztatott tanulókkal. o Nem önálló tantárgy a sorszámot a tantárgyon belül kapja értékelése a tantárgyi eredménybe beszámít. o A differenciálás és egyéni tehetségnevelés érdekében a tanulók egyéni fejlettségére és fejlesztési szükségleteire kiemelt figyelmet fordítunk a folyamatos, egyénhez igazodó képességfejlesztés során. o A tanulók terhelését és a teljesítmény-elvárásokat fokozatosan növeljük.

52

Rókusi Általános Iskola o Élményszerű problémahelyzetekből kiinduló, kreativitást ösztönző tanulói tevékenységeket alkalmazunk. Játékos elemeket is tartalmazó, a tanulói aktivitásra épülő didaktikai és pedagógiai módszerekkel dolgozunk. o Nagy hangsúly fektetünk az ismeretszerzés forrásainak megtapasztalására, azok eszközként való felhasználására. o Az osztályokban esetlegesen eltérő életkori sajátosságok maximális figyelembevételével szervezzük az óráinkat, egyéni fejlődést segítő tanulási stratégiáinkat. o A gyarapodó ismereteket rendszerezzük, a már birtokolt ismereteket aktivizáljuk az új tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában. o A kooperatív óraszervezést használva előtérbe kerül a tanulók együttműködése. o A folyamatos a szóbeli, fejlesztő jellegű szöveges tanulói és tanári értékelés, visszajelzés fejlesztve az önismeretet és a kommunikációt. o A differenciált csoport, páros és egyéni munka folyamatos alkalmazása biztosítja a tanulók egyéni fejlettségének megfelelő haladási tempót, a közösségi munkaforma és az egyéni teljesítés megfelelő arányának betartásával. Elvárt eredmények: o A tanulási nehézségek sikeres feltárása. o A kulcskompetenciák megerősítése. o A tanulás belső motivációjának megerősítése. o A hatékony tanulást segítő technikák megismerése, begyakorlása. o Az információ és kommunikációs technikák eredményes alkalmazása. o Az előzetes ismeretek eredményes alkalmazásának megerősítése. o A problémamegoldó képesség fejlődése. o Az egyéni bánásmódból adódó intenzív fejlesztés. Nem szakrendszerű oktatás tanterve (2010/2011) A nem szakrendszerű oktatás óraszáma a pedagógiai célszerűségnek megfelelően tanévenként a tantárgyak között átcsoportosítható, tömbösíthető. Az átcsoportosítást és tömbösítést, valamint az alkalmazott szervezeti kereteket és munkaformákat mindenkor a tanulók képességeinek, tanulási problémáinak előzetes felmérése alapján az aktuális tanévre a tanévet megelőzően határozza meg az igazgató a munkaközösségek szakmai javaslatainak figyelembevételével. A nem szakrendszerű oktatási feladattal megbízott pedagógusok a tantárgyaikhoz rendelt időkeret felhasználását (óraszám, tematika, módszerek) rugalmas tervezéssel alakítják ki.

53


A nem szakrendszerű oktatás óraszáma következő bontásban a 2009/2010. tanévtől: 5. évfolyam 6. évfolyam tanórák heti óraszám heti óraszám Tanórán kívüli foglalkozások 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév Magyar nyelv- és irodalom 4 5 4 5 Matematika 4 4 3 3 Matematika differenciálás 1 1 Matematika szakkör 1 1 1 1 Idegen nyelv 3/5 3/5 3/5 3/5 Természetismeret/egészségtan 2 2 2 2 Informatika 1 1 testnevelés 3 2 3 2 Osztályfőnöki 1 Közösségfejlesztés 1 1 1 Diagnosztizálás, felmérés A diagnosztikus felmérés célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A felmérésen elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, beazonosítható, hogy mire építhet a pedagógus, feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának megkezdésekor támaszkodhatunk. Az 5. évfolyamot megelőző tanév végi diagnosztizálás: o a 4. évfolyam év végi felmérése illetve az országos kompetenciamérés iskolai javításának eredményei, o a 4. osztályok osztályfőnökeinek tapasztalatai, javaslatai, o a gyermek- és ifjúságvédő pedagógus javaslata alapján. Felmérés a tanév elején: 5. és 6. évfolyamokon: o A szeptemberben a szaktanárok tantárgyi ismétlést végeznek (matematikából, magyar nyelvből, magyar irodalomból), az ismétlés után a tanulók felmérőt írnak. o A felmérő diagnosztikus feladatokat tartalmaz. o Elkészítése a pedagógusok közös feladata. o A tanulói eredmények alapján a pedagógus tanulónként meghatározza a fejleszteni kívánt kompetenciákat. Májusi iskolai mérés az 5. és országos kompetenciamérés a 6. évfolyamokon: o Az iskolai mérés matematikából alapműveleti készségmérés illetve logikai készségek méréséből áll. Magyarból szövegértés és hangos olvasás mérése történik. o A tanulói eredmények alapján a pedagógus tanulónként módosítja a fejleszteni kívánt kompetenciákat.

54

Rókusi Általános Iskola Tanulói részvétel: o A magyar és a matematika tantárgyak időkeretéből tervezett nem szakrendszerű órákon minden tanuló részt vesz. o Egyéni fejlesztő foglalkozásokon a szociális hátrányok miatt segítségre szoruló tanulók vesznek részt. o A matematikai differenciált foglalkozásokon a tanév eleji felmérés során gyenge eredményt elért tanulók egyéni-kiscsoportos képességfejlesztése folyik. Együttműködés az osztályt tanító pedagógusok között o április-május hónapokban a 4. évfolyamon tanítók óráit látogatják a következő évben az osztályt tanító matematika, magyar szakos tanárok és az osztályfőnök. A tapasztalatokat megbeszélik. Cél az osztállyal való ismerkedés mellett az alsós didaktikai fogások, munkaszervezési formák, egyéni bánásmódok megismerése. o Augusztusban a 4. osztályok tanítói egyénre szabva átadják a tapasztalataikat, javaslataikat az év végi felmérések eredményeinek figyelembevételével az ötödikes matematika, magyar szakos tanároknak. o Az 5. év eleji felmérés eredményéről tájékoztatja a szaktanár az osztálytanítót, aki segítségével egyénileg megállapítják a még fejlesztendő területeket. o Az 5. félévi eredmények ismeretében a szaktanár megállapítja a még fejlesztendő területeket és tájékoztatja az osztálytanítót. Értékelés o A nem szakrendszerű oktatás során a pedagógus folyamatos szóbeli visszajelzéseket, fejlesztő értékelést ad a tanulóknak és a szülőknek a fogadóórákon. o Év végén a szaktanár rövid szöveges értékelést készít, melyben információt ad a bekövetkezett fejlesztési eredményekről és a még fejlesztendő területekről, kompetenciákról. o Az értékelés kapcsolódik az adott tantárgyhoz, de a tanuló továbbhaladását nem befolyásolja. o Az értékelés során alkalmazott minősítések:  fejlesztésre szoruló  a tantárgyi egységek elsajátításához elegendő, de továbbfejlesztendő  érett, az átlagosnál magasabb szintű, a továbbhaladáshoz elegendő: kiválóan megfelelt A helyi tanterv tananyagának módosításánál figyelembe vett gondolatok: A magyar nyelv és irodalom tantárgynál Hétköznapi helyzetekben a negyedik osztály végén képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni - a gyakran megfigyelt közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben

55

Rókusi Általános Iskola egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli:  a magán és mássalhangzók időtartamát,  a tulajdonnevek kezdőbetűjét,  a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat,  a "j" hangot,  helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit.  hibátlanul választja el az egyszerű szavakat. A matematikánál Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása az oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten indokolt kezelni kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül:  a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben,  indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben,  indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket,  formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet,  alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet,  tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését,  valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni,  konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen). A műveletvégzés szintjét, a méréseket és mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). 2010-től az alábbiak szerint módosul: A 2011/2012. tanévben a 6. évfolyamon a fentiek alapján történik a nem szakrendszerű oktatás, az 5. évfolyam minden oktatási területén szakrendszerű oktatás folyik. A 2012/2013. tanévben az 5-6. évfolyam minden oktatási területén szakrendszerű oktatás folyik.

56

Rókusi Általános Iskola (2009-től)

2.4.4. Együttnevelés - SNI SNI Ellátási formák, felelősök Tanulási korlátok SNI a) organikus

SNI b) nem organikus

Kt.121. § (1) 29) a) különleges gondozás korrepetálás, Kt. 30. § (1) felzárkóztatás

BTM Tanulási nehézség

Tanulási gyengeség

Kt.121. § (1) 29) b) fejlesztő foglalkoztatás Kt. 30. § (7)

eü. és ped. célú rehab. foglalkoztatás órakeret: Kt.56. § (6) b) megszervezéséért: int. vezető felel gyógypedagógiai feladatellátás Szakértői Bizottság (vizsgálat, kontroll) ellátást NT segíti van kijelölt int.

órakeret: Kt.52. § (7), (11) c)

Nevelési Tanácsadó (vizsgálat, kontroll) ellenőrzés: Kt. 35. § (4) nincs kijelölt int.

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja ▫ A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai ▫ A részképesség zavarok korrigálása  Olvasás- és írási nehézségek, zavarok  Számolási zavar  A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar  Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar Egyéni fejlesztési terv alapján (a szakértői véleményében megfogalmazottak figyelembevételével, a tanuló jelen állapotához igazítottan). ▫ A célok és feladatok megvalósításának ütemezése ▫ Visszacsatolás, ellenőrzés A megvalósulás színterei:  Tanórákon (differenciált foglalkoztatás)  Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon  Napközi, tanulószoba Az egyéni sajátosságok figyelembevételével - lassabb haladási tempó, egyéni haladási ütem, - hosszabb felkészülési idő, 57

Rókusi Általános Iskola - egyéni bánásmód, - differenciált feladatnyújtás, eszközhasználat, - számonkérés ( a sajátosságtól függően szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben részesítése), értékelés, - speciális tanulási segédletek, eszközök, - speciális eljárás, módszer (tárgyi cselekvéses megismerés: manipuláció, képi szint a verbális mellett), - szociális képességek fejlesztése: tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítéseTantárgyi tartalmak módosulásai ▫ beszédészlelés, -értelmezés: szóbeli utasítások megértése; magyarázó, elemző szövegek, ábrák felfogása, ▫ passzív és aktív szókincsgazdagítás, a tanult nyelvi fordulatok alkalmazása, ▫ önismeret erősítése; véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása, ▫ információk gyűjtése a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan; ▫ szövegértő és -elemző képesség fejlesztése.

58


3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola csak olyan tankönyveket használhat, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, illetve amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben, igazodik a tantárgyi tantervekhez. Az egyes tantárgyak tanítása során a pedagógus tankönyveket, munkafüzeteket és különféle tanítást segítő (pl.: atlasz) tanulmányi segédleteket alkalmazhat. A tankönyvek, segédletek kiválasztásakor szem előtt kell tartani a szülők anyagi lehetőségeit. Törekedni kell arra, hogy egyes tanulást segítő szemléltető anyagok (pl.: szótárak) legalább egy osztályra való mennyiségben az iskolai könyvtár rendelkezésére álljanak. Az alkalmazandó tankönyveket és taneszközöket a munkaközösségeken belül a pedagógusok határozzák meg a fentiek figyelembevételével. Tartalmi szempontok: 

A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez.  Vegye figyelembe az adott korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori sajátosságait.  A tankönyv nyelvezete, szerkezete legyen követhető, áttekinthető, érthető.  Adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus.  Törekedjen a tömörségre, tartalmilag legyen igényes.  Stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású.  Ne csak ismereteket közvetítsen, hanem fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra.  Legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására.  Lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen.  Segítse elő a külső és belső vizsgákra való felkészülést.  Gondolkodtató feladatokat tartalmazzon. Formai szempontok    

A tankönyv lehetőleg minél kisebb méretű legyen, lapminősége alkalmas legyen írásra, olvasásra. A betűforma, -méret és –távolság illetve az egy oldalra kerülő szöveg – vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók észlelési képességeinek. Legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető. A taneszközök jól áttekinthetőek, figyelemfelkeltőek, tisztántarthatóak és esztétikusak. 59


4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: osztályba és csoportba sorolás elvei 4.1. Intézménybe lépés az első évfolyamon A szülőnek joga, hogy szabadon válasszon iskolát gyermekének. A szabad iskolaválasztás lehetővé teszi a körzethatáron kívüli gyermekek felvételét is. Az iskola igazgatója dönt a tanulói jogviszony kezdetéről, az óvoda szakvéleménye alapján. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, továbbá más fogyatékosságban szenvedő gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján születik döntés. Alkalmassági felvételit tartunk az emelt szintű ének-zenei osztályokba kerülő gyermekeknek. Ennek eredményéről a szülők értesítést kapnak. Iskolánk segítséget ad az óvoda és az iskola közötti átmenethez: - foglalkozások kölcsönös látogatása (óvónők – tanítók) - nagycsoportos óvodások iskolalátogatása - tájékoztató szülői értekezlet a leendő első osztályos gyermekek szüleinek. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Az iskolaköteles tanulók beiratkozása a városi önkormányzat által meghatározott időpontban történik. Az emelt szintű idegen nyelvi csoportok kialakításánál az alkalmasság a tanulmányok során később lesz mérhető, így a differenciált csoportbontás minden tanulót saját képességének megfelelő programba helyez a felsőbb évfolyamokon. A felvételi eljárás és a fellebbezési lehetőség a mindenkor érvényben lévő törvényeknek megfelelően történik.

4.2. Intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain Az emelt szintű oktatásba történő átvétel előzetes szintmérés alapján történik. Más iskolából érkező tanulók szülői kérés alapján folytathatják tanulmányaikat az emelt szintű csoportokban is, amennyiben elfogadják annak programját, választható óraszámát és képesek a követelmények teljesítésére. Ha a tanuló a kívánt szintet nem teljesíti, alapóraszámban tanuló osztályba kerül. Az átjárhatóság a helyi tantervben biztosítva van. Az iskola helyi tanterve biztosítja az iskolaváltást, a más iskolából, külföldről érkező tanulók átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy

60

Rókusi Általános Iskola évfolyamismétléssel. (Az iskolaváltással járó beilleszkedés és felzárkózás időszakában esetenként külön egyéni foglalkozások szükségesek.)

4.3. A tanulók csoportba sorolása Az iskolai osztályok kialakításánál a törvényben előírt létszámhatárokat illetve átlaglétszámokat vesszük alapul. Évfolyamonként egy osztályban emeltszinten oktatjuk az ének-zene tantárgyat. A nyelvoktatással kapcsolatban, a második évfolyam végén, az igazgatóhelyettes felméri a szülői igényeket. A kiértékelés után értesítést kap a szülő az igazgató döntéséről. Az emeltszintű képzésre felvett tanulók a helyi tantervnek megfelelően tanulják az idegen nyelvet. A sávos, nívócsoportos oktatás lehetőséget nyújt a csoportok képességek szerinti szervezéséhez. Az azonos nyelvet tanuló csoportok közötti félévenkénti átjárhatóságot, a nyelvtanárok állandó szoros munkakapcsolata garantálja. (2008-tól) „A 3. évfolyamon az emeltszintű nyelvi csoportba sorolást az alábbiak szerint végezzük: A 3. évfolyamban nyelvet tanuló gyerekeket az év végi értékelés alapján rendezzük sorba, az azonos értékelést kapott tanulók sorrendjét a záró dolgozat százaléka alapján állapítjuk meg. Az emeltszintű nyelvi csoportba felvehetők számát az igazgató által engedélyezett csoportszám és csoportlétszám alapján állapítjuk meg. Azok a tanulók akik nem kerültek be az emeltszintű nyelvi csoportba, azok a negyedik évfolyamon újrakezdőként normál tantervű nyelvi képzést kapnak.” Csoportbontásban oktatjuk:   

az idegen nyelvet, az informatikát (nem a könyvtárhasználatot), lehetőség szerint technikát 5-8. évfolyamon.

4.4. Az iskolán belüli magasabb évfolyamra lépés feltételei Az iskolán belül magasabb évfolyamba lépés feltétele az adott évfolyam helyi tantervében rögzített minimumkövetelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése. A tanévnek megfelelően folyamatos értékelések alapján kialakított tanári osztályozás illetve a periódus végén átfogó diagnosztikus értékelés. Továbbhaladásról a tanulót tanító tanárok csoportja, illetve a tantestület dönt. Amennyiben a tanuló az emelt szintű óraszámmal működő speciális osztályok minimális követelményeit nem teljesíti, a szaktanárnak joga van alapóraszámú csoportba történő átirányításra javaslatot tenni, abban az esetben, ha  a tanuló a félév során minden témazárót közepesnél gyengébbre ír  írásbeli és szóbeli teljesítménye nem felel meg az emelt szintű követelményeknek. 61

Rókusi Általános Iskola A tanár időben köteles tájékoztatni a csoportváltás szükségességéről a tanulót, a szülőt és egyeztetnie kell a fogadó tanárral. Az átirányításról az igazgató dönt.

4.5. Általánostól eltérő továbbhaladás: A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola egy vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. (2008-tól) A 2. évfolyam végétől a tantestület évismétlésre kötelezheti a tanulót, ha az évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket nem teljesítette. A tanuló tankötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

4.6. Kilépés iskolánk oktatási rendszeréből: Iskolánkban a képzési szakaszok követelményszintjei, a 2., 4., 6., 8. évfolyam végére esnek. A 6., illetve 8. évfolyam végén van lehetőség más rendszerű képzésre való áttérésre. Megszűnik a tanulói jogviszony:    

Az átvétel napján, ha a tanulót másik iskola átvette. Amennyiben a 6. évfolyam végén felvételt nyert valamely hatosztályos gimnáziumba. A nyolcadik osztály sikeres elvégzése után. Annak a tanévnek az utolsó tanítási napján, amelyben a 16. életévét betőlti a tanuló.

62


5. A tanuló beszámoltatása, értékelése, minősítése 5.1. Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya. Formái

Célja

Feladata

Eljárása

Súlya

Év végi vagy félév végi Felmérés

Egy tanulási periódust lezáró értékelés az adott tantárgy tantervi követelményeinek tükrében. A megszerzett tudás összegző számonkérése

Tanév eleji Mérés

A tanévi kezdőszint megállapítása.

A félév/tanév során feldolgozott tananyag elsajátítási szintjének mérése. A tanulók (fél)éves teljesítményének értékelése. A félévi/év végi osztályzat véglegesítése, zárása A tartós tudás tartalmának és a felejtés mértékének megállaPítása. A felelevenítés, megerősítés, begyakorlás, hiánypótlás

A fél/éves tananyag befejezését rendszerezését követő, teljes áttekintést adó, Egész tanórás feladatlap megoldása, értékelése egységes javítókulcs alapján. Az előző évi tananyag alapismereteinek egész órás felmérése vagy a tanév első hetében, vagy néhány órás ismétlés, rendszerezés után

A félév/tanév során szerzett érdemjegyek alapján még nem egyértelmű osztályzat eldöntése. Az így szerzett érdemjegy súlyozottan szerepel a Záró osztályzat kialakításában Nincs meghatározó ereje a minősítésben, csak a motiváló hatású jegyeket ajánlott hivatalossá tenni.

Irányainak meghatározása.

Egységes javítókulcs alapján értékelve.

Objektív tájékozódás és tájékoz-

az adott tantárgyi tantervekben

A tudás nagyobb egységeinek

Témazáró felmérése és a tantervi követeltatás a témakörben szerzett is- meghatározott számú, előre bejelentett Feladatlapok mények kritériumaival való össze- meretek, fogalmak, összefüggéírásbeli számonkérés

A félévi/tanév végi osztályzat kialakításában. nagyobb súllyal szerepel

vetése. A továbbhaladáshoz

sek felismerésében, megértésé-

a témakör összefoglalását,

A teljesítmény jegyértékének

szükséges alapfogalmak ismere-

ben és alkalmazásában való

rendszerezését

megállapítása egységes

tének ellenőrzése. A témakörben

elsajátítási szint mértékéről

követő egész tanórán.

Standard küszöbök alapján

lévő általánosabb összefüggések

Értékelése előre, egységesen

történik.

Meglátásában és alkalmazásában

kidolgozott

való jártasság feltérképezése.

Javítókulcs alapján történik.

63


Az eredményes tanulás elősegí-

Az aktuális téma tudástartalma-

Tudásszintmérő tése az esetleges tanulási hibák inak felismerése –megértése –alfeladatlapok feltárásával; a fejlesztett képessé- kalmazása, problémaértelmezés

Írásbeli felelet

gek, készségek diagnosztizálása; képességének mérése; a fejlesza feldolgozott témák elsajátítási tés területeinek, irányainak, a hiányosságainak felmérése gyakorlás témáinak kimutatása A folyamatos tanulás szokásának kisebb anyagrészek számonkialakítása; az aktuális ismeretek kérése, rendszeres értékelés elsajátítási szintjének ellenőrzése és visszajelzés

A tanítási-tanulási folyamat bármely időszakában tájékozódó jellegű, spontán mérés lefolytatása az előző órákon (vagy korábban) tanult, gyakorolt ismeretek, eljárások, szabályokból rövid, max. 15-20 perces, néhány, az előző órák anyagára vonatkozó, tömör kérdés, feladat megoldása

Eszközei:

Nyomtatásban megjelent, központi feladatlapokkal és javítókulccsal. Könyvkiadók, Mérési Központok ajánlott, adaptált mérőeszközei. Helyileg összeállított, egyéni feladatsorok, tantárgyi tesztek.

Korlátai

Egy nap két tantárgyi témazáró feladatlapnál több nem íratható ugyanazzal a tanulóval (tanulócsoporttal). Témazáró feladatlap íratását meg kell előzze egy összefoglaló, rendszerező óra. A témazáró feladatlap íratását legkésőbb az előző órán be kell jelenteni az érintett tanulócsoportnak.

az elért teljesítmény tájékoztató jellegű, nem szükségszerű jegyre váltani; egy feleletnyi súlyú érdemjegyre csak ösztönző hatása esetén ajánlott beváltani érdemjeggyel értékelt teljesítmény az ötfokozatú skála alapján a szóbeli feleletekkel azonos súllyal

(2007től) A munkaközösségek által elfogadott témazárók érdemjegyei (a naplóba pirossal beírt jegyek) két jegy értékűek. Az év végi és a 8. félévi osztályzat megállapításánál, ha a jegyek átlaga eléri az 1,70; 2,70; 3,70 illetve 4,70 értéket, akkor azt fel kell kerekíteni elégséges (2), közepes (3), jó (4) illetve jeles (5) osztályzatokra.

64

5.2. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái. Modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Az ellenőrzés, értékelés a pedagógiai folyamatok egyik alapszakasza. Kiinduló pontnak a követelmények egyértelmű megfogalmazását tekintjük. A visszacsatolás funkcióját látja el. Feladata, hogy informálja a pedagógiai folyamatok résztvevőit arról, hogy a folyamat adott tevékenységei mennyire érték el céljukat.

5.2.1. A tanulói teljesítmények értékelése és minősítése: Szükség van arra, hogy időről időre megvizsgáljuk, növendékeink valóban képesek-e azokat a feladatokat megoldani, amelyek megoldására képesnek tartjuk őket. Alapvető ellenőrzési mód a folyamatos információgyűjtés, ez lehet szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatmegoldás. A tanulók számára is ismertnek kell lennie a követelményeknek. Az ellenőrzés – értékelés eljárásaiban lehetővé kell tennünk, hogy egyre önállóbban részt vehessenek benne maguk, a diákok is. Az értékelés feladata, célja, hogy az eredményeket, erősségeket feltárja, mivel ezek a legfontosabb sikertényezők. A hiányosságok, gyengeségek ismerete pedig fejlesztésre ösztönöz. Az oktató-nevelő munka értékelésével szemben támasztott követelmények:     

Nyilvános: az értékelés szempontjai, eredményei minden érdekelt számára hozzáférhetőek. Személyre szóló: konkrét, egyéni képességeket mér. Szakszerű: pedagógiai, mérésmetodikai követelményekhez igazított. Ösztönző hatású: megerősítő jellegű. Folyamatos és kiszámítható.

Az oktató-nevelő munka során az értékelés típusai Funkciói szempontjából:  

Diagnosztizáló mérés: tájékozódás az előző ismeretekről, amelyekkel besorolási döntéseket alapozhatunk meg. (csoportbontás nyelvnél, tantervi témák megkezdésekor) Formatív értékelés: annak érdekében, hogy a nevelő visszajelzést kapjon a tanulók teljesítményéről, s ezek alapján tudja tervezni, alakítani a további munkáját. (pl.: egy-egy témakör tanítása közben)

65

Rókusi Általános Iskola 

Szummatív értékelés: lezáró, minősítő értékelés (pl.: egy-egy témakör végén)

Viszonyítási szempontból:  

Kritérium alapú: A tanulók eredményeit a tantervi követelményekhez hasonlítjuk. (pl.: szóbeli, írásbeli számonkérés, témazáró dolgozat) Norma alapú: A tanulók eredményeit a velük hasonló korú iskolázottságú tanulók eredményével vetjük össze. (pl.: évfolyamszintű méréskor, országos standard alkalmával)

A tanulók értékelése: Az értékelés alapja: A kerettantervhez igazított helyi tanterv: tantárgyanként és évfolyamonként meghatározott követelményei. Célja: A tanulók tanulási tevékenységének, magatartásának és szorgalmának minősítése, mely egyben jelzés a szülőknek is gyermekük tudásáról és személyiségfejlődéséről.

5.2.2. Tantárgyi értékelés 1. évfolyam: Tanítási év közben szöveges értékelést alkalmazunk. Félévkor és tanév végén:

- jól megfelelt - megfelelt

Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehablitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottsághoz, fejlettséghez igazodó továbbhaladást (egyéni továbbhaladás) engedélyez. Ha a tanuló ily módon mentesült az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. A második évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig történő értékelés: (2010-től) A második évfolyam félévi értékelése szöveges értékelés. A második év végétől félévkor és év végén osztályzatot adunk. Tanítási év közben érdemjeggyel értékeljük a tanuló teljesítményét.

66

Rókusi Általános Iskola A második évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig történő értékelés a következő: A készségtantárgyakat szövegesen értékeljük: - jól megfelelt - megfelelt Kivétel ez alól az ének-zene emeltszintű oktatásban az ének tantárgy, amit osztályozunk. (2008-tól) „A 3. évfolyamon nyelvet tanulók által írt záró dolgozat jegyét a következők szerint állapítjuk meg: 5 90% - 100% 4 75% - 89% 3 60% - 74% 2 45% - 59% 1 0% - 44% Majd a témazárókra vonatkozóak szerint számítjuk be az éves átlagba, amely alapján adjuk az év végi osztályzatot.” Iskolaváltáskor a szöveges értékelés átváltása az ötfokozatú skálára: - kiválóan megfelelt: - jól megfelelt: - közepesen megfelelt: - megfelelt: - felzárkóztatásra szorul:

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A tanulmányi teljesítmény értékelése, minősítése: Tantárgyi érdemjegy, osztályzat Kiválóan megfelelt Kitűnő (K/5) Jól megfelelt Jó (4, 5) Közepesen megfelelt Közepes (3) Megfelelt Elégséges (2) Felzárkóztatásra szorul Elégtelen (1)

Az értékelés, minősítés tartalma Aki a kötelező feladatokon kívül vállalt munkáját precízen látja el. Vagy folyamatosan kimagasló teljesítményt nyújt. Vagy versenyeken indul, és jól teljesít. A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak. A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. A tantervi követelményeknek a nevelő útbaigazításával sem tud eleget tenni. Nem teljesíti a továbbhaladás kerettantervi feltételeit.

67

Rókusi Általános Iskola Az osztályfőnöki órák anyaga lehetőséget ad arra, hogy a tanuló értékelésétől eltekintsünk. Elégtelen osztályzat esetén a tanuló tanulmányait a Közoktatási Törvényben megfogalmazottak szerint folytathatja, csak sikeres javítóvizsga után léphet magasabb évfolyamba. A javítóvizsga ideje augusztus utolsó hete. (A pontos időpontról az iskola, írásban értesíti a tanulókat). Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a szaktanár, illetve az osztályfőnök által megállapított (magatartás, szorgalom) osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük, figyelembe véve a fejlődési tendenciát. Amennyiben a tanuló egy tanítási évben bármilyen oknál fogva 250 tanítási órát hiányzik az iskolából, vagy valamely tantárgyból a hiányzás meghaladja a törvényben előírt százalékot a tantestület engedélyével osztályozóvizsgát tehet. Osztályozóvizsgát köteles tenni az a tanuló, aki a rendszeres iskolalátogatás alól felmentett, valamint más iskolából érkezett tanuló abból a tantárgyból, amelyet eddig nem tanult. Az osztályozó vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg az adott tanéven belül. A közoktatási törvényben foglaltak szerint az intézmény vezetője felmentést adhat – határozattal – egyes tantárgyakból. A tanuló kérheti független bizottság előtti vizsgáztatását. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Azt, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az igazgató meghatározott időben osztályozó vizsgára kötelezi. Az értékelések évközi regisztrálására és közlésére a dokumentumokat, nevezetesen a naplót és a tájékoztató füzetet használjuk. Nevelőtestületünk az értékelés rendszerességét fontos alapelvnek tartja, ezért a 2 vagy annál kevesebb heti óraszámú tantárgyakból minimum 3, a heti két óránál nagyobb óraszámúaknál minimum öt érdemjegyet adunk félévenként valamennyi tanulónak. A modul tantárgyak (hon- és népismeret, az egészségtan és a tánc), valamint a választható tanórai foglalkozások értékelése azonos a kötelező tanórai foglalkozások értékelésével.

5.2.3. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése A magatartás értékelésekor a tanuló életkori sajátosságaihoz mérten a tanuló fegyelmezettségét, viselkedését, társaival, tanáraival való kapcsolatát vesszük figyelembe. A szorgalom értékelésénél a tanuló életkori sajátosságaihoz mért teljesítményét, a tanuláshoz, feladatainak ellátásához való viszonyulását minősítjük. Az értékelés félévkor és tanév végén: A vitás esetekben a magatartás értékelésében az osztályozó konferencia dönt.

68

Rókusi Általános Iskola Magatartás: Az értékelés és minősítés szempontjai

1.

2.

A tanuló fegyelmezettsége

Magatartás érdemjegy, ostzályzat Példás(5) nagyfokú, állandó, másokra pozitívan ható

A tanuló viselkedéskultúrája, hangneme

kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, kultúrált, udvarias

Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

pozitív, aktív segítőkész, jóindulatú, élen járó,

4.

Házirend betartása

5.

Felelősségérzete

megfelelő

Változó(3)

Rossz(2)

másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni

erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív durva, romboló, közönséges, goromba

megfelelő

udvariatlan, nyegle

részt vesz a közösségi életben, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú

nem árt, ingadozó vagy közömbös, vonakodó

negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő

betartja, arra ösztönöz

néha hibázik, legfeljebb 2 szaktanári figyelmeztetés

részben tartja be, igazolatlan hiányzás, osztályfőnöki és szaktanári figyelmeztetés

sokat vét ellene, igazgatói figyelmeztetés

nagyfokú

időnként feledékeny

ingadozó

felelőtlen, megbízhatatlan

kezdeményező

3.

Jó(4)

Szorgalom: Az értékelés és minősítés szempontjai 1.

2.

3.

4.

Tanulmányi munkája

Munkavégzés

Szorgalom érdemjegy, osztályzat Példás(5)

Jó(4)

Változó(3)

céltudatosan törekvő, rendes, odaadó, igényes a tudás megszerzésére

figyelmes, törekvő

Ingadozó, képessége alatt teljesít

kitartó, pontos, megbízható, önálló, képessége szerinti legjobb, lankadatlan

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen, hullámzó, önállótlan

megbízhatatlan, gondatlan

kifogástalan, precíz

megfelelő, néha ösztökélni kell, néha hiányos a felszerelése

felszerelése gyakran hiányos

felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs

rendszeres, érdeklődő

ösztönzésre dolgozik

ritka

egyáltalán nem

Kötelességtudata

Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

Hanyag(2)

hanyag, lassító

69


5.2.4. Iskolánk jutalmazási formái 

Tanév közben a tanulók szóbeli (iskolarádió), írásbeli dicséretet kaphatnak az iskola hírnevének öregbítéséért, folyamatosan kiemelkedő tanulmányi, közösségi, kulturális, sport tevékenységekért.



Tanév végén a tanulók (az iskola hírnevének öregbítéséért, folyamatosan kiemelkedő tanulmányi, közösségi, kulturális, sport tevékenységekért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, szaktárgyi teljesítményért, a nyolc éven át végig kitűnők) a tanévzárón oklevelet, illetve könyvjutalmat kaphatnak. Azok a tanulók, akik adott tanévben minden tantárgyból jeles vagy kitűnő értékelést kapnak, magatartásuk és szorgalmuk is példás, nevüket az iskola Aranykönyvében is feljegyezzük.



Iskolánk speciális elismerési formái: o .a RÓKUSI ISKOLÁÉRT EMLÉKPLAKETT, amely évente adományozható három kategóriában az iskolánk jó hírnevét öregbítő, kiemelkedő, példamutató tanulói, pedagógusi és társadalmi munkáért o

az ÉV TANÁRA kitüntető cím a tanulók szavazatai alapján

o

az ÉV TANULÓJA cím a nevelők döntése szerint

o

az ÉV SPORTOLÓJA cím a kiemelkedő sportteljesítmények után

70


5.3. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A házi feladat célja a gyakorláson és a tanultak megerősítésén kívül a kutatómunka és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. Egyes tantárgyak esetében a gyakorlás kap nagyobb szerepet (pl. helyesírás, matematika, idegen nyelv), ezekből a tantárgyakból a tanulók rendszeresen kapnak írásbeli és szóbeli házi feladatot is. Az elméleti és készségtárgyak megfelelő aránya és kiegyensúlyozottsága biztosítja , hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen. Általános alapelvnek mondható, hogy a gyermekek egészségének védelmében és pihenésük érdekében, az átlagos képességű tanulónak - az alsó tagozaton 1-1,5 - a felső tagozaton 1,5-2 óránál többet ne kelljen a másnapi felkészülésre fordítania. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége a hét végén, és a különböző szünetek (őszi-, téli-, tavaszi szünet) esetén se legyen több, mint a hétköznapokon. A szünet, a hétvége szolgálja a pihenést, a kikapcsolódást, a feltöltődést. A szünetekre a tanulók csak nem kötelező (szorgalmi) szóbeli, írásbeli feladatokat kaphatnak.

5.4. A tanítási órán kívül megvalósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás 5.4.1. Választható foglalkozások Az alapképzést kiegészítő választható tanórai, és választható nem tanórai foglalkozásokat, tevékenységi formákat az iskola célrendszeréhez igazodva tervezzük meg. Ezeket a szülők felé jelezzük. A tanulók jelentkezésének elfogadásáról értesítjük a szülőket.

5.4.2. Az alapképzést kiegészítő, választható, nem tanórai foglalkozások: Szakkörök Az igények és óraszám lehetőségeknek megfelelően. Differenciált, képességfejlesztő foglalkozások

71

Rókusi Általános Iskola Énekkar: Kicsinyek Kórusa: 2-4. évfolyamban heti 2x45 perces időtartamban. Rókusi Gyermekkar: 5-8. évfolyamban heti 2x45 perces időtartamban. A jelentkezés az emelt szintű ének-zene oktatásra önkéntes, ezen a képzésen kötelezően választható a kórusban való részvétel, ha a tanulót a karvezető felvette a kórusba. Tömegsport foglalkozások: A részvétel önkéntes. Az iskola a mindennapos testedzést az egészségnevelési programban leírtaknak megfelelően biztosítja. Erdei iskola

Napközi: Napközis csoport működését minden évfolyamon tudjuk biztosítani. A csoportokat lehetőleg egy évfolyam tanulóiból alakítjuk ki, ahol mód van rá, egy osztály egy napközis csoportot alkothat. Az alapképzést kiegészítő (nem tanórai) választható foglalkozások, tevékenységek kialakításánál az iskola adottságait és lehetőségeit vettük figyelembe. A napközis munka szerves része oktató-nevelő programunknak, ezt iskolai pedagógiai munkánkkal teljes összhangban végezzük. Feladatainkat a szülőkkel történő szoros együttműködéssel oldjuk meg. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik. A napközi otthon szorgalmi időben a nyári napközis tábor megkezdéséig működik. A napközi otthonba jelentkezők részére igény szerint elhelyezést biztosítunk. A napközis nevelők elsőrendű feladatuknak tekintik megtanítani a gyerekeket a tanulás helyes és eredményes módszereinek elsajátítására. A házi feladat elkészítésére, javítására, számonkérésére fokozott figyelmet fordítanak. A napközis foglalkozások célja:         

A tanári/tanítói munka kiegészítése Az anyanyelv, az olvasás megszerettetése A tanulás optimális feltételeinek biztosítása Jeles napok, híres emberek megismertetése Az étkezési kultúra javítása A házirend betartatása, következetességre nevelés Önművelés igényének kialakítása Tehetséggondozás A testi és lelki egészség harmonikus összehangolása

Tanulószoba: Tanulószoba szervezése szülői igény szerint történik. Segítséget kapnak a tanulók az iskolai tananyag elsajátításához, illetve az önálló tanulási módszerek kialakításához.

72


5.4.3. Egyéb iskolai igénybe vehető szolgáltatások  Könyvtárhasználat  Számítógép és Internet használat (Ezen szolgáltatások igénybevétele magatartási feltételekhez kötött, amely feltételt a szolgáltatásért felelős szakember hivatott ellenőrizni.)

5.4.4. Szociális szolgáltatások:  

  

Reggeli ügyelet: 730 - 745 -ig Ebédelési, háromszori étkezési lehetőség: A napköziben lehetőség van napi háromszori étkezésre, de a napközi otthonos ellátást étkezés nélkül is igénybe lehet venni. Tanítványainknak igény szerint lehetőségük van arra, hogy az iskolában ebédeljenek. Segélyezési lehetőség: az osztályfőnök, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős ajánlásával Egészségügyi szűrővizsgálatok. A jogszabályoknak megfelelő tankönyvellátás biztosítása.

5.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. Az utóbbi évek vizsgálata azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota aggasztó, fokozatosan romlik nem csak az iskolánkban, hanem országos viszonylatban is. A bajok között vezető szerepet játszanak a krónikus betegségek, a gerincbetegségek, és az általános fizikai gyengeségben szenvedő gyerekek. Ezt figyelembe véve rengeteg olyan speciális gyakorlatot végeztetünk a tanulókkal, amely megoldást jelenthet az egészséges életmód kialakulásához. A gyerekek az állóképességüket a koruk előrehaladtával fokozatosan vesztik el, amit folyamatos testedzéssel lehet csak megőrizni. Azt tudják a mérést végző kollégák is, hogy teljesen reális képet nem kapunk a mozgásteljesítményről, de a további munka megtervezéséhez támpontot adhatnak az eredmények.

73


5.5.1. Helyzetelemzés: Iskolánkban három szintű felmérő lap készült: 2-3 osztály részére 4 motorikus próba 4-5 osztály részére 5 motorikus próba 6-8 osztály részére 6 motorikus próba Minden próbát pontozni kellett, a pontok összege adja meg a végső pontszámot. A rész pontoknál elég sok volt 0 pont. A motorikus próbák közül a leggyengébb eredmények a kitartó futásban és a hasizom gyakorlatnál tapasztalható. A központi felmérésben meghatározottak egy erős közép szintet minden korosztály részére, amit „minimum szükséges fizikai állapotnak” neveztek el. Ezt a szintet kellene minden gyereknek elérni, hogy a fizikai állapotuk megfelelő legyen. A tanulók fizikai teljesítményét évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük. Reméljük, hogy a tavaszi eredmények javulást fognak mutatni, mert hiszen az egész éves munkának előbb-utóbb mutatkoznia kell. Az általános fizikai teherbíró képességet a következőképpen minősítjük egy pontrendszer segítségével: 1. Igen gyenge 2. Gyenge 3. Közepes 4. Jó 5. Kiváló

0 – 30 pont 31 – 60 pont 61 – 80 pont 81 – 100 pont 101 – 120 pont

Fő feladatunknak tekintjük, hogy a felmérési eredmények jobbak legyenek. Ezeket a felmérési gyakorlatokat az egész osztály együtt végezheti, hasonlóan a képességfejlesztő gyakorlatokhoz. Minél többet gyakoroltatjuk a feladatokat a gyerekekkel annál hatékonyabb eredményeket, tudunk felmutatni. Az iskola tanulóinak számtalan lehetőséget biztosítunk a sportolásra, az egészségének megőrzésére és fejlesztésére. Feltétlen harcolni kell azért, hogy a törvényben előírt óraszámokat az iskolák megkapják – mindennapos testnevelés – mert a felnövekvő ifjúság egészségi állapota veszélyben van.

5.5.2. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése Igen gyenge

0 – 30 Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenységének elvégzése komoly fizikai megterhelést jelent számára. Rendszeresen fáradt, kimerült. Figyelme csak rövid ideig köthető le. Gyenge

30 – 60 Gyakran fáradt, kitartást igénylő munkára nem képes. Állóképességi szintje nagyon alacsony.

74

Rókusi Általános Iskola Közepes

61 – 80,5 Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy addigi egészségi szintjét megőrizze. Heti 2-3 óra testedzéssel ezt a szintet meg is tudja őrizni. Jó

81 – 100,5 Ezen a szinten lévő tanulók általában valamilyen sportág edzéseit rendszeresen látogatják, természetesen amatőr szinten. Kiváló

101 – 120,5 Speciálisan is jól terhelhető tanuló. Állóképessége, teherbíró képessége lehetővé teszi számára, hogy kimagasló eredményeket érhessen el. Felmérési feladatok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Cooper futás Medicinlabda dobás Hanyattfekvésből felülés Helyből távolugrás Kislabdahajítás Karhajlítás

75


ZÁRADÉK

1. Érvényességi rendelkezések: E többszörösen módosított egységes szerkezetű pedagógiai program 2011. január 1-jén lép életbe. Felülvizsgálat: A mindennapi működés tapasztalatai és a jogszabályváltozások alapján. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti: 

Szakmai munkaközösségek



Igazgató



Iskolaszék



Szülői Közösség



Fenntartó

2. A pedagógiai program nyilvánossága: Az iskola pedagógiai programja nyilvános. Megtalálható a fenntartónál, az iskola irattárában, könyvtárában, az iskola igazgatójánál, az Iskolaszék elnökénél, a Szülői Közösség vezetőjénél, és olvasható iskolánk honlapján. Melléklet: A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Szeged, 2010. október 15.

Kókai Gyula igazgató

76

2.1. Általános tantervű osztályok heti óraterve: Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti óraterve: Emelt szintű ének-zenei

Recommend Documents