Európai Parlament 2014-2019
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
2016/2077(INI) 18.7.2016
JELENTÉSTERVEZET a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről (2016/2077(INI)) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság A vélemény előadója: Stefan Eck
PR\1101007HU.doc
HU
PE587.419v01-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3 INDOKOLÁS............................................................................................................................. 7
PE587.419v01-00
HU
2/8
PR\1101007HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről (2016/2077(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. és 43. cikkére,
–
tekintettel a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 2008/120/EK tanácsi irányelvre,
–
tekintettel a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK irányelvre,
–
tekintettel a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/74/EK tanácsi irányelvre,
–
tekintettel a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló, 2007. június 28-i 2007/43/EK tanácsi irányelvre,
–
tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre,
–
tekintettel „Az európaiak hozzáállása az állatjóléthez” című, 2016 márciusában közzétett, 442. sz. Eurobarométer tematikus felmérésre,
–
tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,
–
tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0000/2016),
A.
mivel a nyúl a tenyésztett állatok között a világon a negyedik, az Unióban pedig a második helyen van az egyedszám tekintetében;
B.
mivel a nyulat többnyire hústermelési célból tenyésztik, és évente több mint 340 millió nyulat vágnak le a húsáért; mivel az Unió összesített nyúltenyésztésének több mint háromnegyede Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban történik;
C.
mivel a tenyésztési célból tartott nyulak elhelyezése a tenyésztésben érdekeltek körében az egyik legfontosabb vitatott kérdés, különösen az állatjólét szempontjából;
D.
mivel az EU-ban a nyulak többségét sivár környezetben, gyakran fülkés ketrecben tartják; mivel a nyulakat gyakran olyan helyiségekben helyezik el, amelyekben 500– 1 000 anyanyúl és 10 000–20 000 növendéknyúl él;
E.
mivel a házinyúl többnyire megőrizte a vadnyúl természetes viselkedését, és az intenzív tenyésztési rendszerek rendkívül negatív következményekkel járnak az állatok jólétére;
F.
mivel organikus tenyésztési rendszerek alkalmazása során a nyulakat olyan csoportos ólakban helyezik el, amelyek talapzata kisebb legelőre nyílik, így a nyulak számára több
PR\1101007HU.doc
3/8
PE587.419v01-00
HU
teret, nagyobb mértékű társas interakciót és a természetes viselkedés megnyilvánulására – fatömbök rágcsálása, szénaevés, csövekben és padozatok alatt elrejtőzés, hátsó lábukon állás, kinyújtózva fekvés, ugrándozás, felugrás – több lehetőséget biztosítanak; G.
mivel az EU minimumkövetelményeket állapított meg a sertések1, a borjak2, a tojótyúkok3 és a brojlercsirkék4 védelmére, és egy általános tanácsi irányelv is született a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről5, a nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről azonban egyelőre nem szól külön uniós jogszabály;
H.
mivel csak néhány tagállamban vannak jogi követelmények a nyúltenyésztést illetően;
Általános megjegyzések 1.
aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a nyulakat az EU-ban általában hagyományos ketrecekben, pusztán itatóval és etetővel felszerelt sivár környezetben tartják; szintén aggodalommal állapítja meg, hogy a nyulakat pellettel etetik, és a fülkés ketrecek szűkössége miatt a nyulak természetes viselkedése nem tud megnyilvánulni;
2.
elismeri, hogy egyes tagállamokban vannak olyan alternatívák a ketreces nyúltenyésztéssel szemben, amelyek csökkentik a betegségek előfordulását és az elhullási arányt, és javítják a tenyésztett nyulak jólétét;
3.
ösztönzi a nyulak csoportos ólakban való elhelyezését, mivel számukra – lévén nagyon társas lények – ez a legmegfelelőbb rendszer; rámutat arra, hogy az ilyen ólak javítják a tenyésztett nyulak jólétét, és csökkentik körükben az abnormális viselkedés előfordulását;
Nyúltenyésztés 4.
hangsúlyozza, hogy mivel az EU-ban nincs külön a nyulakra vonatkozó állattenyésztési jogszabály, a nyúltenyésztés igen intenzív formában zajlik, és struktúrája egy nagy teljesítményű ipari termelési rendszerre emlékeztet;
5.
rámutat arra, hogy az EU-ban a kifejlett anyanyulakat – költség- és helytakarékossági megfontolásokból – jellemzően 60–65 cm hosszú, 40–48 cm széles és 30–35 cm magas dróthálós ketrecben tartják; azt a következtetést vonja le, hogy ilyen módon a nyulak nem tudnak szokásuknak megfelelően mozogni vagy szokásos testhelyzetet felvenni, pl. kinyújtózni, egyenes füllel ülni vagy állni (a fajra jellemző „figyelő” testhelyzet), hátsó lábukra állni, kényelmesen megfordulni és ugrándozni; hangsúlyozza, hogy a mozgáshiány a csontozat meggyengüléséhez vagy töréséhez is vezethet;
6.
aggodalommal állapítja meg, hogy a ketrecben tenyésztett nyulak körében, más tenyésztett fajokhoz viszonyítva, magas a betegségek és az elhullás aránya;
1
A 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról. HL L 47., 2009.2.18., 5–13. o. A Tanács 2008. december 18-i 2008/119/EK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról. HL L 10., 2009.1.11., 7–13. o. 3 A Tanács 1999. július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról. HL L 203., 1999.8.3., 53–57. o. 2
4
A Tanács 2007. június 28-i 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról. HL L 182., 2007.7.12., 19–28. o. 5
A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről. HL L 221., 1999.8.8., 23–27. o.
PE587.419v01-00
HU
4/8
PR\1101007HU.doc
Nyúltartás 7.
aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EU-ban hústermelési célból tartott és hizlalt nyulakat jellemzően csoportosan helyezik el a ketrecekben, és egy nyúlra kevesebb hely jut, mint két szokásos A/4 méretű papírlap területe;
8.
rámutat arra, hogy a nyulakat számtalan jóléti probléma és betegség fenyegeti, többek között halálos kimenetelű vírusfertőzések, pasztörellózis és a ketrec rácspadozatán az ülő helyzet miatt kialakuló talpfekély; tudatában van annak, hogy vizsgálatok szerint1 egyes mezőgazdasági üzemekben nem kezelik a beteg és a sérült nyulakat, és sok nyúl lesz szemfertőzés, gombás fertőzések, illetve légzési problémák áldozata; aggodalommal állapítja meg, hogy az ilyen állatok túlnyomó többsége bekerül az élelmiszerláncba, állateledel vagy a fogyasztók számára szupermarketekben értékesített hús formájában;
9.
felismeri, hogy a nyúltenyésztés során valamilyen módon az állatokkal foglalkozó személyek számára képzést kell biztosítani, hogy javuljon a teljesítményük, és az állatok szükségtelen szenvedésének elkerülése érdekében megismerjék a vonatkozó állatjóléti követelményeket;
10.
hangsúlyozza, hogy azok a növendéknyulak és anyák, amelyeket ólakban tartanak – ahol a növendéknyulaknak jellemzően 750 cm², az anyáknak pedig 800 cm² áll rendelkezésére –, több helyük van mozogni, társas interakciót folytatni és játszani, és hogy az ólakban elhelyezett padozat segítségével a nyulak kikerülhetik agresszív társaikat, az anyákat pedig külön kell elhelyezhezni a szopósnyulakkal;
11.
azt javasolja, hogy a több mint 12 hetes, tenyésztési célból tartott baknyulakat mindig külön helyezzék el, hogy agresszív viselkedésük ne okozzon problémát;
Szállítás és vágás 12.
rámutat arra, hogy a szállítás a nyulak számára rendkívül nagy stresszt jelent; hangsúlyozza, hogy a nyulakat szállítás előtt takarmányozni kell, és szállítás közben megfelelő takarmányról, vízről és helyről kell számukra gondoskodni, a szállítási időt pedig a faj érzékenysége miatt a lehető legrövidebbre kell korlátozni; hangsúlyozza, hogy az állatjólétet számtalan stressztényező befolyásolja, és hogy ezek régiónként vagy akár mezőgazdasági üzemenként is eltérnek;
13.
hangsúlyozza, hogy a nyulakat levágás előtt teljesen el kell kábítani, elkerülve, hogy szenvedést, fájdalmat vagy stresszt érezzenek; emlékeztet arra, hogy a levágásnak úgy kell zajlania, hogy az elkábított állat semmiképpen ne ébredjen öntudatra;
Antimikrobiális rezisztencia 14.
hangsúlyozza, hogy mivel a nyúltenyésztés – főleg az intenzív tenyésztés – során nagyon sok antibiotikumot használnak, ez fokozott antimikrobiális rezisztenciát okozhat;
1
http://www.ciwf.org.uk/our-campaigns/investigations/rabbit-investigations/2014-the-biggest-secret-of-thecage-age/
PR\1101007HU.doc
5/8
PE587.419v01-00
HU
15.
hangsúlyozza, hogy az EU-ban a fülkés ketrecek használatának betiltása kedvezően hatna a közegészség védelmére, és mérsékelné a nyúltenyésztésben az antibiotikumok használatát;
Következtetés 16.
felhívja a Bizottságot, hogy tekintettel az EU-ban tenyésztett és levágott nyulak nagy számára és a nyúltartás során jelenleg alkalmazott rendszerek súlyos állatjóléti következményeire, rövidesen tegyen közzé jogalkotási javaslatot a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról;
17.
felhívja a Bizottságot, hogy az anyanyulak és a hústermelési célból tartott nyulak elhelyezési követelményeire vonatkozó intézkedésekre tett javaslataiban az ólas rendszert tekintse irányadónak;
18.
rámutat arra, hogy meg kell teremteni a figyelembe veendő különböző szempontok, vagyis az állatok jóléte, az egészségügyi, gazdasági és szociális megfontolások, valamint a környezeti hatás egyensúlyát;
19.
hangsúlyozza, hogy a tenyésztett nyulak minimális védelmére vonatkozó külön uniós jogszabály bevezetésével valamennyi intézkedést uniós szinten harmonizálni kell, és ennek része kell, hogy legyen egy olyan egyértelmű termékcímkerendszer, amelynek segítségével az uniós fogyasztók megalapozott döntést hozhatnak a megvásárolni kívánt nyúlhúsról; ° °
20.
Utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PE587.419v01-00
HU
°
6/8
PR\1101007HU.doc
INDOKOLÁS Háttér A nyúl a tenyésztett állatok között az egyedszám tekintetében a második helyen van az Európai Unióban, és évente több mint 340 millió nyulat vágnak le. Az EU-ban a nyúltenyésztés ennek ellenére a teljes uniós hústermelésnek nagyjából mindössze 1,1%-át teszi ki. Jelenleg hatályban vannak olyan uniós jogszabályok, amelyek a sertések, a borjak, a tojótyúkok és a brojlercsirkék védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket állapítanak meg, és van egy általános tanácsi irányelv is a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről, a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről azonban egyelőre nem szól külön uniós jogszabály. Ma a nyulakat az uniós tenyész- és hízótelepeken kegyetlen körülmények között tartják olyan európai jogi biztosítékok megléte ellenére, mint például a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 1998/58/EK tanácsi irányelv vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke, mely kimondja, hogy „az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket”. A legtöbb tagállamban nem léteznek a nyulak tartására, tenyésztésére és hizlalására vonatkozó egyedi jogszabályok. Néhány kivétel van azonban: Ausztria (2012, a fülkés ketrecek betiltása); Belgium (2014, a ketrecek fokozatos megszüntetése és a „parkrendszerek” bevezetése 2025-ben); Németország (2014, az állatjólétre, különösen a nyúltenyésztésre vonatkozó jogi szabályozás javítása) és az Egyesült Királyság (2007, a tenyésztett állatok jólétére vonatkozó rendelkezések, melyek a nyúltenyésztésre vonatkozó fajspecifikus követelményeket tartalmaznak). Emellett „Az európaiak hozzáállása az állatjóléthez” című, 2016 márciusában közzétett, 442. sz. Eurobarométer tematikus felmérés szerint a fogyasztók magasabb állatjóléti normákat követelnek. Az Eurobarométer felmérésre válaszoló fogyasztók túlnyomó többsége jelezte, hogy szívesen fizetnek többet olyan élelmiszerért, amelynek előállításakor az állatjólétet nagymértékben tiszteletben tartották. Az ökológiai termelésre vonatkozó, jelenleg megvitatás alatt álló új jogszabályjavaslat szerint a nyulakat csoportos ólban kell tartani, ahol legalább 0,4 m2 jut egy nyúlra, és amelynek talapzata külső legelőre nyílik. Az előadó álláspontja Az előadó e saját kezdeményezésű jelentéssel széles körű vitát kíván indítani az uniós nyúltenyésztésről és a tenyésztett nyulak tartási módszereiről, továbbá az Európai Bizottságot ambiciózus jogalkotási javaslat tervezetének benyújtására kívánja ösztönözni. A javaslatnak a meglévő joghézagok megszüntetését kell céloznia, melyek a tenyésztett nyulak tartásával, tenyésztésével, szállításával és levágásával kapcsolatos súlyos állatjóléti visszaélésekhez vezettek. Az EU-ban általában nem veszik figyelembe a nyulak fajspecifikus igényeit és jólétét. A tagállamok többségében nem létezik külön szabályozás a mezőgazdaságban tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó kötelező minimális követelmények terén. Az általános európai és nemzeti állatjóléti jogszabályok alkalmazása, végrehajtása és érvényesítése javarészt PR\1101007HU.doc
7/8
PE587.419v01-00
HU
hiányos, és az EU-ban a hústermelés céljából tartott nyulak tenyésztéséhez és hizlalásához használt létesítmények még a legalapvetőbb állatjóléti normáknak sem felelnek meg. Az Unióban égetően fontos a tenyésztett nyulak helyzetének a javítása, és az előadó véleménye szerint erre a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló uniós jogszabály lenne a legmegfelelőbb eszköz. Az előadó ebben a véleményben és az ezt megelőző munkadokumentumban számos ajánlást tett. Összefoglalva: meg kell szüntetni a fülkés és a dróthálós ketrecek alkalmazását a nyúltenyésztésben, és ehelyett a nyúltenyésztés alternatív módszereit kell választani, pl. a „parkrendszert”, ahol egy-egy nyúlra elegendő hely jut, és a nyulakat csoportosan lehet tartani. Az átálló gazdálkodókat a KAP vidékfejlesztési programjaiból támogatni kell. A nyulak elhelyezése során padozatokat vagy hasonlóan megemelt felületeket kell alkalmazni, elegendő mennyiségű dúsító anyaggal együtt. Emellett a szállítási időt a faj érzékenysége miatt a lehető legrövidebbre kell korlátozni, a nyulakat szállítás előtt takarmányozni kell, és szállítás közben megfelelő takarmányról és vízről kell számukra gondoskodni. A szállítóketrecek és más ketrecek nem akadályozhatják a normális testtartást. Végül a nyulakat levágás előtt teljesen el kell kábítani, elkerülve, hogy szenvedést, fájdalmat vagy stresszt érezzenek. A levágásnak úgy kell zajlania, hogy az elkábított állat semmiképpen ne ébredjen öntudatra. Az előadó továbbá úgy véli, hogy az uniós szabályozásnak biztosítania kell az egységes értelmezést, egyenlő versenyfeltételeket kell teremtenie, és ki kell elégítenie a fogyasztók részéről a tenyésztett állatok jólétének javítására vonatkozóan egyre inkább felmerülő igényt. Az utóbbi években a nagyobb európai állatjóléti, illetve nem kormányzati szervezetek egyre többet beszélnek a nyúltenyésztés kérdéséről, és kampányokat indítanak a fülkés ketrecek betiltása céljából. Várható, hogy a közeljövőben e kérdésben erősödni fog a közvélemény nyomása. Végül a fajspecifikus betegségek és a nyúltenyésztés okozta magas elhullási arány miatt széles körben szükségessé vált az antibiotikumok rutinszerű alkalmazása. Emiatt hatványozottan jelentkeznek a növekvő antimikrobiális rezisztencia okozta gondok. A nyúltenyésztés jelenlegi formájában közegészségügyi problémát is okoz, különösen a nyúltenyésztésben végső eszközként használt, nagyon erős rezerv antibiotikumok alkalmazása miatt. Az előadó véleménye szerint a ketreces tartásról az ólas rendszerre való átállás csökkentené az antibiotikumok alkalmazásának szükségességét és ezáltal mérséklődnének a közegészségügyi kockázatok. Az előadó szerint ha a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló uniós jogszabályra irányuló jövőbeli javaslatban figyelembe veszik ezeket az ajánlásokat, illetve ha az importált nyúltermékek esetében – az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából – ugyanilyen normák alkalmazandók, akkor végre elkezdhetjük javítani az Európai Unióban tenyésztett nyulak millióinak egészségügyi és jóléti körülményeit, és a mezőgazdaságban magasabb állatjóléti normákat követelő fogyasztók igényeit is teljesíthetjük.
PE587.419v01-00
HU
8/8
PR\1101007HU.doc
