Európai Parlament 2014-2019
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
2016/2058(INI) 20.4.2016
JELENTÉSTERVEZET az Európai Unió hőtechnikai stratégiájáról (2016/2058(INI)) Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Előadó: Adam Gierek
PR\1092674HU.doc
HU
PE582.058v01-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3 INDOKOLÁS............................................................................................................................. 7
PE582.058v01-00
HU
2/7
PR\1092674HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Unió hőtechnikai stratégiájáról (2016/2058(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikkére,
–
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Az Európai Unió hőtechnikai stratégiájáról” című, 2016. február 16-i közleményére (COM(2016)0051),
–
tekintettel a Bizottság „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című, 2015. február 25-i közleményére (COM(2015)0080),
–
tekintettel a Tanácsnak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló, 2014. október 23–24-i következtetéseire,
–
tekintettel a harmadik energiaügyi csomagra,
–
tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,
–
tekintettel az épületek energiateljesítményéről szóló, 2012. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás),
–
tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre1,
–
tekintettel „Az európai energiaunió felé” című dokumentumról szóló, 2015 december 15-i állásfoglalására2,
–
tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,
–
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0000/2016),
A.
mivel az Unióban fűtésre és hűtésre használt energia 50%-a primer energia;
B.
mivel a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek ellenére a tagállamokban nem kellő arányban használják azokat fűtésre és hűtésre;
1 2
HL L 347., 2013.12.20., 104. o. Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0444.
PR\1092674HU.doc
3/7
PE582.058v01-00
HU
C.
mivel a fűtés és a hűtés tekintetében a fosszilis tüzelőanyagokból származó primer energia aránya 75%, ami nem biztosítja a dekarbonizációt, ezzel felgyorsítja az éghajlatváltozást, és jelentős környezeti károkat okoz;
D.
mivel a progresszív fűtési és hűtési rendszerek épületekben történő alkalmazásához először feltehetőleg a szóban forgó épületek termikus felújítására van szükség;
E.
mivel azon épületek energiahatékonysága, amelyeken a fűtési vagy hűtési komfort érdekében már elvégezték a komplex termikus felújítást, az olyan megfelelő energiarendszerek használatától is függ, amelyek gondoskodnak a primer forrásokból származó energia hatékony átalakításáról;
F.
mivel a maximális fűtési vagy hűtési komforttal rendelkező, energiahatékony, alacsony kibocsátású köz- és lakóépületek tervezése során figyelembe kell venni az építészetet, a várostervezést, valamint az európai éghajlati övezetek sokféleségét;
G.
mivel a földgáz egyre fontosabb szerepet tölt be a fűtésben, ugyanis a benne tárolt kémiai energiát rendkívül hatékonyan lehet hőenergiává alakítani;
1.
megállapítja, hogy a különböző forrásokból származó hőenergia kinyerésének és felhasználásának hatékonysága, a hőkibocsátás (hűtés), valamint az energia magasabb hőmérsékletű helyekről az alacsonyabb hőmérsékletű helyek irányába zajló átáramlásának az ilyen áramlásoknak maximálisan ellenálló, hőszigetelt válaszfalakkal történő megakadályozása az uniós hőtechnikai stratégia alapvető elemei;
2.
úgy véli, hogy minél rövidebb úton jutunk el a primer energiától az egyéb, felhasználható hőenergiáig, annál magasabb az energiahatékonyság;
3.
úgy véli, hogy a háztartási készülékeket (mosógépeket, mosogatógépeket stb.) úgy kell megtervezni, hogy azok üzemeltetésük helyén ki tudják használni a melegvízszolgáltatást;
4.
felhívja a figyelmet arra, hogy a megújuló energiaforrások – és különösen a fényelemek és a napelemek – az éjszaka használható hőtároló berendezésekkel együtt alapvető szerepet játszanak a vízmelegítésben és az épületek hőkomfortjának biztosításában;
5.
úgy véli, hogy Európa különböző éghajlati övezeteiben az energiahatékony és alacsony kibocsátású építkezés alapját a komplett lakónegyedek tervezése során alkalmazott megfelelő építészeti megoldásoknak és várostervezési elveknek kellene képezniük;
6.
felszólítja a helyi hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az alacsony fűtési vagy hűtési komforttal rendelkező, már meglévő köz- vagy lakóépületek termikus felújítása érdekében;
7.
hangsúlyozza, hogy a sűrűn lakott városi agglomerációkban elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagokat használó egyedi fűtési rendszerek korlátozása, illetve ezek nagyméretű helyi kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő rendszerekkel történő felváltása;
8.
megállapítja, hogy az elavult, alacsony energiahatékonyságú fűtőberendezéseket földgázt vagy egyéb zöld üzemanyagot használó kisebb, környezetbarát kapcsolt
PE582.058v01-00
HU
4/7
PR\1092674HU.doc
energiatermelő létesítményekkel kell felváltani; 9.
úgy véli, hogy Európa mérsékelt éghajlati övezetében fontossá válhatnak a hőszivattyút alkalmazó, reverzibilis (télen) fűtési és (nyáron) hűtési rendszerek;
10.
úgy véli, hogy a tagállamoknak fel kellene tárniuk a termálvizekből származó hő közvetlen, illetve az egyéb forrásokból származó hő közvetett felhasználásának lehetőségeit, például a mélytengeri bányákból származó hőét, amelyet hatalmas hőszivattyúk segítségével nem csak egyes épületek, hanem egész városok fűtésére lehetne használni;
11.
úgy véli, hogy a hőtároló berendezések, például a hő éjszakai (csúcsidőszakon kívüli) tárolásához villamos fűtést használó és ezzel a villamosenergia-ellátás minőségét javító hőszigetelt víztartályok rendkívül fontos szerepet tölthetnek be a fűtésben;
12.
úgy véli, hogy a hagyományos erőművekben történő kapcsolt villamosenergia-termelés során keletkező, valamint a hőt rekuperációval hasznosító lakóépületekből származó hulladékhőnek sokkal nagyobb szerepet kellene játszania a fűtésben és a hűtésben, mint korábban;
13.
felszólítja a tagállamokat, hogy jogi és gazdasági eszközökkel gyorsítsák fel az elavult, 80%-nál alacsonyabb energiahatékonysággal rendelkező, szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezések fokozatos leállítását;
14.
felszólítja a Bizottságot, hogy a hulladékok energetikai hasznosítására irányuló program részeként dolgozzon ki tervet a szerves hulladék fűtésre és hűtésre történő fenntartható használatának előmozdítására;
15.
felszólítja a tagállamokat, hogy közigazgatási lépésekkel tiltsák be az alacsony légrétegekbe történő kibocsátást generáló – a légkörbe a tökéletlen égésből származó és a konvekciós áramlások révén szétterjedő természetes pirolitikus gázokat, NOx-et, kormot és a pernyét kibocsátó –, elavult fűtőberendezések használatát;
16.
úgy véli, hogy a tagállamoknak sürgősen lépéseket kell tenniük a szilárd tüzelőanyagok és szerves hulladékok égetésére használt, alacsony hőmérsékletű tüzelőberendezések fokozatos leállítása érdekében, ezek ugyanis az égési folyamat során rákkeltő anyagokat, például policiklikus aromás szénhidrogéneket (benzopirént stb.) bocsátanak a légkörbe; úgy véli, hogy a sűrűn beépített városokban be kellene tiltani a fatüzelésű kandallókat;
17.
úgy véli, hogy a cseppfolyósított földgáz LNG-terminálokban történő elgőzölögtetésére használt hőcserélők fontos szerepet játszhatnak a helyi hűtésben;
18.
úgy véli, hogy a hőcserélők alapvető szerepet játszhatnak az élelmiszer-ipari hűtésben a hőnek a termékek tárolási helyéhez közel található természetes, egész évben legfeljebb 6°C hőmérsékletű víztesteknek történő átadása (szabad hűtés) révén;
19.
úgy véli, hogy a nagy teljesítményű állandó üzemanyagcellák a nagyon közeli jövőben a szén mint szilárd tüzelőanyag környezetbarát alternatíváját jelenthetik, mivel például a szénnek a vízgőz-tartalmú atmoszférában történő hőkezelésével előállított vízgázból
PR\1092674HU.doc
5/7
PE582.058v01-00
HU
nyert hidrogént használnak; 20.
tekintettel arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok a fűtés és a hűtés primer energiaellátásának 75%-át és így az Unió teljes energiafogyasztásának 37%-át adják, felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy ezeket az ágazatokat – és többek között a 20 MW-nál kisebb teljesítményű égetőműveket – be lehetne építeni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe;
21.
úgy véli, hogy a Horizont 2020 keretprogramhoz tartozó kutatásoknak ki kellene terjedniük az olyan új anyagok kifejlesztésére, amelyek maximális hővezetőképességgel (hőcserélők), minimális vezetőképességgel, vagyis maximális hőellenállással (hőszigetelés), illetve maximális hőfelhalmozási rátával rendelkeznek (hőtartályok);
22.
úgy véli, hogy a Horizont 2020 program keretében kutatásokat kellene folytatni olyan ablaküvegekre vonatkozóan, amelyek kintről sok rövidhullámú sugárzást (napfényt) engednek be, és csak nagyon kevés hosszúhullámú sugárzást engednek ki, amely egyébként elszökne;
23.
hangsúlyozza, hogy kiterjedt tudományos kutatásokat kell folytatni olyan innovatív műszaki megoldások kifejlesztésére, amelyek célja energiahatékony berendezések és teljes fűtő- és hűtőrendszerek létrehozása;
24.
azt javasolja, hogy az építészeti szempontból kiemelt épületek termikus felújítása számára dolgozzanak ki egyéni megoldásokat, különös tekintettel a tetőszerkezetek szigetelésére és az ablakok cseréjére, oly módon, hogy ne tegyék tönkre a szóban forgó épületek sajátos építészeti stílusát;
25.
úgy véli, hogy az épületek termikus felújítására használt uniós finanszírozást nem szabad korlátozni; úgy véli, hogy az ilyen célokra használt ERFA-támogatások eddig érvényben lévő korlátozása kedvezőtlen hatással volt, mert akadályozta ezeket a folyamatokat, különös tekintettel a paneltechnológiával épült épületek és lakótelepek nagy számára;
26.
úgy véli, hogy a fogyasztókat teljes körűen tájékoztatni kell az új fűtési és hűtési rendszerek műszaki és gazdasági előnyeiről, hogy képesek legyenek a lehető legjobb döntéseket hozni;
27.
úgy véli, hogy az energiaszegénység legyőzésének kulcsa a fűtés árának csökkentése, biztosítva, hogy az energiafelhasználás három legfőbb szakaszában – a primer energia hasznos energiává történő átalakítása, az energia szállítása, valamint a végfelhasználó általi felhasználás során – jelentősen növekedjen az energiahatékonyság;
28.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa az e tervezetben szereplő ajánlásokat és javaslatokat a Bizottságnak.
PE582.058v01-00
HU
6/7
PR\1092674HU.doc
INDOKOLÁS A fűtés és a hűtés kérdésének hordereje eltér az egyes tagállamokban. Ez azzal jár, hogy a megteendő lépések tekintetében eltérő fontossági sorrend alakult ki ezekben az országokban. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az Unióhoz 2004 után csatlakozott országokban a hatékonyság javítására az épületek termikus felújításában rejlik a legnagyobb lehetőség. Ez a legegyszerűbb mód annak biztosítására, hogy az energiát hatékonyabban használják fel, és jelentősen csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásokat. Jelentős mértékben emelni kell a teljes lakótelepek termikus felújítására szánt összegeket, különös tekintettel a paneltechnológiával épült épületekre. Az Európai Energiahatékonysági Alap és a Megújulóenergia-alap legalább 25%-át erre a célra kell elkülöníteni. E célkitűzést kiemelten kell kezelni, különösen mivel a szóban forgó épületek tulajdonosai nem tudják megfizetni az ezzel járó költségeket, az állami támogatás pedig nem elegendő. A lakóövezetekben található elavult hőerőműveket minél hamarabb kis méretű, nagy hatékonyságú, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítményekkel kell felváltani. Európa földközi-tengeri országaiban a hűtés egyre nagyobb problémát jelent, ami az fokozatos felmelegedésnek köszönhető. E probléma megoldásában fontos szerepet játszhatnak a megfelelő építészeti megoldások, a szigetelés, valamint a reverzibilis hőszivattyúk, amelyek melegben hőt vonnak el a szobából, és amikor fűtésre van szükség, hőt engednek be. A napsugárzás jelentős hőforrás, melynek kellő kihasználása még várat magára. A benne rejlő lehetőségeket olyan elemek segítségével lehet kiaknázni, amelyek vizet melegítenek vagy villamos áramot termelnek. A reverzibilis hőszivattyúk különösen energiahatékonyak, és hatalmas potenciállal rendelkeznek a fűtés és a hűtés tekintetében. Ezt szem előtt tartva az ilyen szivattyúkkal kapcsolatos új innovatív megoldások kidolgozása érdekében intenzív kutatásra van szükség.
PR\1092674HU.doc
7/7
PE582.058v01-00
HU
