EURÓPAI PARLAMENT
2009 - 2014
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
2010/2054(INI) 8.10.2010
JELENTÉSTERVEZET a nők mezőgazdaságban és a vidéki területeken betöltött szerepéről (2010/2054(INI)) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság Előadó: Elisabeth Jeggle
PR\834050HU.doc
HU
PE441.174v02-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY ..........3 INDOKOLÁS ........................................................................................................................8
PE441.174v02-00
HU
2/10
PR\834050HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a nők mezőgazdaságban és a vidéki területeken betöltött szerepéről (2010/2054(INI)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 2. és 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 8., 153. és 157. cikkére, – tekintettel a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló, 2006. február 20-i 2006/144/EK tanácsi határozatra (2007–2013 közötti programozási időszak)1, – tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletre2, – tekintettel az Európai Unió vidéki területein a nők helyzetéről szóló, 2008. március 12-i állásfoglalására, – tekintettel „A nők szerepe a vidék fenntartható fejlesztésében” témájú, 2010. április 27–29 között Cáceresben, az EU spanyol elnökségének felhívására rendezett szeminárium következtetéseire3, – tekintettel az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre, – tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, – tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a ... Bizottság véleményére (A7-0000/2010), A többfunkciós kialakítású vidéki területek A. mivel a vidéki területek gazdaságilag fenntartható fejlődése és a gazdasági egységek hosszú távú és fenntartható működőképessége elsőrendű kérdés Európában, és a gyérebben lakott mezőgazdasági területek által jelentett potenciált az értékeket megőrző módon kell használni és kiépíteni, B. mivel – a keretfeltételeknek megfelelően – a gazdaságilag és kulturálisan önálló, működő regionális vérkeringéssel rendelkező régiók stabilabban tudnak reagálni a globális változásokra, 1
HL L 55., 2006.2.25., 20. o. HL C 277 E., 2005.10.21., 1. o. (konszolidált szöveg: 2010.01.01.) 3 http://register.consilium.europa.eu/pdf/de/10/st09/st09184.de10.pdf http://www.mujerrural2010.es/upload/TECHNICALSEMINAR.pdf 2
PR\834050HU.doc
3/10
PE441.174v02-00
HU
C. mivel számos régióban a fenntartható fejlődési stratégiák és a nagy horderejű vállalkozói tevékenységek elengedhetetlen előfeltétele a teljesítőképes, többfunkciós kialakítású mezőgazdaság, és ezt a potenciált a gazdasági tevékenység erősebb diverzifikálása keretében még nem mindenhol használják ki, D. mivel a demokratikus fordulat, az elvándorlás és számos vidéki térség népességén belül a nők arányának általános csökkenése miatt a jelenlegi infrastruktúra mellett a jövőben már nem biztosítható helyi szinten a napi szükségletet jelentő áruellátás és a szolgáltatások, az orvosi alapellátás és az alapvető gondozás, az iskolai, szakmai és felsőfokú képzés és továbbképzés, valamint a megfelelő kulturális és szabadidős lehetőségek, illetve az ellátás biztosítása gazdasági nyomás hatására össze fog omlani, E. mivel az Európai Unióban mezőgazdasági tevékenységet végző 14,6 millió ember 41%-a nő, és közülük mintegy 78% segítő családtagként dolgozik, a fennmaradó rész pedig mezőgazdasági üzem tulajdonosa, A nők a vidéki életben és a vidéki gazdaságban F. mivel a gazdasági és társadalmi fordulat során az elmúlt évtizedekben a vidéki nők valós helyzete megváltozott és differenciálódott, és nem utolsó sorban e változások elindításában maguk a nők is kezdeményező és formáló szerephez jutottak, mely során a nők társadalmi és gazdasági helyzete mind az egyes tagállamokon belül, mind azok között jelentős eltéréseket mutat, G. mivel a modern társadalomban a nők a saját egyéni családi és szakmai kötelezettségeik tekintetében többfunkciós feladatot látnak el, és éppen szerepük sokrétűsége miatt minden társadalmi szinten jelentősen hozzájárulnak a fejlődéshez és az innovációhoz, valamint az életminőség javításához, különösen a vidéki térségekben, H. mivel a nőkkel kapcsolatos politikákra vonatkozó sokéves törekvések és a képzés, a tanácsadás és az egzisztenciateremtési kezdeményezések intenzív, közszféra általi támogatása, többek között a KAP második pillérén belül figyelemre méltó sikereket mutatott fel a vidéki férfiak és nők élethelyzetének javítása tekintetében, I. mivel az életmód nagyfokú individualizálódása ellenére a nők és a férfiak előtt álló alapvető kihívások fennmaradnak, ami egyrészt a saját jövedelemszerző munka és a társadalmi és kulturális kötelezettségvállalás, másrészt a családi felelősség összeegyeztetése, J. mivel ennek a „többszörös kihívásnak” a modern társadalom feltételei között csak megfizethető és elérhető támogató szolgáltatások, közüzemi szolgáltatások és -struktúrák igénybevétele mellett lehet megfelelni, K. mivel vidéken a nők sokoldalú szerepe jelentősen hozzá tud járulni társadalmunkban a modern nőkre vonatkozó kép kialakításához, L. mivel a vidéki területek modern és fenntartható fejlődésének alapvető eleme a mezőgazdasági tevékenységet folytató nők szociális biztonsága, beleértve a gazdálkodók PE441.174v02-00
HU
4/10
PR\834050HU.doc
kiegészítő jövedelemmel (kombinált jövedelem, egyéni vállalkozók vagy részmunkaidős vállalkozók) rendelkező házastársait, valamint az ideiglenes alkalmazottakat és a migráns munkavállalókat, A vidék mint élettér és mint gazdasági térség 1. rámutat arra, hogy az európai egység alapvető érdeke a nők támogatása; 2. rámutat arra, hogy a városi területeknek megfelelően a vidéki területeken a vidéki valósághoz igazodó életkörülményekre kell törekedni annak érdekében, hogy a nők számára perspektívát jelentsen a vidéken maradás és boldogulás; 3. kéri, hogy támogassák a vidéki térséget mint sokoldalú és integráló gazdasági és életteret, és ennek során használják ki a nők kulcsfontosságú szerepét, tapasztalatát és szakértelmét; 4. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a sokoldalú és részben szolgáltatásra orientálódó mezőgazdasági üzemek (pl. tanyasi turizmus, közvetlen értékesítés, idős- és gyermekgondozás stb.) az ellátási infrastruktúra jelentős sarokköveit képezik a vidéki térségben, és azoknak a közös agrárpolitika révén fenntartható támogatást kell kapniuk; 5. a saját dinamikával rendelkező fejlesztési stratégia támogatására szólít fel, melynek során támogatni kell a vidéki szereplők különleges kreativitását; 6. kéri, hogy a vidéki térségek keretfeltételeit úgy határozzák meg, hogy a nők minden generáción belül saját közvetlen környezetükben maradhassanak és hozzá tudjanak járulni annak fejlődéséhez; 7. ezzel összefüggésben kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a vidéki területek modern információs technológiai infrastruktúrával való teljes körű ellátása érdekében (pl. szélessávú lefedettség); 8. rámutat arra, hogy ehhez alapvető előfeltételt jelent a mindennapok szempontjából jelentős infrastruktúra városi területekhez hasonló kiigazítása (gyermekgondozás, ápolási támogatás, oktatási intézmények, a napi szükségletet jelentő cikkekkel való helyi ellátás, a szabadidős és kulturális lehetőségek); és kéri, hogy az agrárpolitikai keretfeltételeket úgy határozzák meg, hogy lehetővé tegyék a nők számára a vidéki területen, hogy érvényre juttassák a többfunkciós mezőgazdaság megvalósítására irányuló képességeiket; 9. kéri, hogy a vidéki területek támogatási politikája fokozottan összpontosítson a vidéki térségben az innovatív és fenntartható vidéki élet- és munkakörülményekre; 10. rámutat arra, hogy az innovatív kínálati formák összefüggésében ki kell használni a KAP második pillérén belül a nőkkel kapcsolatos projektek eddigi pozitív tapasztalatait (pl. Leader+), és azonosítani kell a legjobb gyakorlati megoldásokat; A nők a vidéki gazdaságban 11. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyenek részt egy, a nők gazdasági és PR\834050HU.doc
5/10
PE441.174v02-00
HU
társadalmi helyzetét és a vidéki területeken az üzleti szerepvállalásukat kifejező adatbázis létrehozásában és a rendelkezésre álló eddigi adatokat (pl. az Eurostat révén) optimalizálják a politikai intézkedések kiigazítása érdekében; 12. meggyőződése, hogy fenn kell tartani és ki kell építeni a kifejezetten vidéki képzést és tanácsadást a vidéki területek viszonyaira tekintettel; ennek érdekében kívánatosnak tartja a vidéki nők (szövetségei) európai szintű hálózatának létrehozását; továbbá utal a második pillér intézkedései révén elért sikerekre; 13. elismeri a nők jelenlegi hálózatainak különböző szinteken betöltött fontos szerepét, különösen a vidéki területek helyi támogatása és azok nyilvános elismerése szempontjából; valamint felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a nők részvételét a politikai folyamatban, beleértve a nők megfelelő képviseletét az intézmények, vállalatok és szövetségek vezető testületeiben; 14. a nők számára megfelelő szolgáltatásokra szólít fel a szociális rendszerek részéről, amelyek figyelembe veszik a nőkre jellemző foglalkoztatási helyzetet; 15. ezzel kapcsolatban üdvözli a 2010/41/EU irányelvet, és kéri a tagállamokat, hogy az irányelvet hatékonyan hajtsák végre az önálló mezőgazdasági gazdálkodóként tevékenykedő nők jogainak biztosítása érdekében; 16. utal arra, hogy különösen a vidéki térségekben fontos a szakmai kompetenciák fenntartása a családi és gondozási időszakban a nők különböző munkaformákban való részvételének lehetővé tétele, fenntartása és továbbfejlesztése érdekében; 17. kéri, hogy támogassák a nők vállalkozó szellemét és a vállalkozó nők hálózatait, és ennek érdekében alakítsák úgy a pénzügyi ágazat keretfeltételeit, hogy lehetővé tegyék a vidéki vállalkozó nők számára – beleértve az egyéni vállalkozókat és az alacsony jövedelmű részmunkaidős vállalkozókat is – a befektetésekhez való hozzáférést annak érdekében, hogy a piacokon cselekvőképesebbek legyenek és stabil gazdasági alapokat tudjanak felépíteni; A nők a mezőgazdaságban 18. kéri, hogy a nők mezőgazdasági és mezőgazdaságon kívüli szakértelmét fokozottan vegyék figyelembe az egyéni gazdaságokra irányuló és a regionális fejlesztési stratégiákon belül; hangsúlyozza a gazdálkodó és egyéb vidéki nők termelői és vállalkozói képesítéseinek és iskolázásának jelentőségét, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vidéki és női szervezetekkel, valamint a gazdálkodó nők szervezeteivel megállapodásban tegyenek javaslatokat megfelelő vidékfejlesztési programokra; 19. felhív azon politikai törekvések támogatására, amelyek a nők mezőgazdaságban betöltött szerepét azáltal támogatják, hogy mind a gyakorlatban, mind pedig jogilag megkönnyítik számukra a mezőgazdasági vállalkozói tevékenység gyakorlását a mezőgazdasági üzemek tulajdonlása tekintetében, hogy a mezőgazdasági üzemeken belüli megosztott felelősségük alapján részt vállaljanak a vállalkozás jogaiban és kötelezettségeiben, amelyekhez egyebek mellett hozzátartozik a mezőgazdasági testületek érdekeinek védelme és az PE441.174v02-00
HU
6/10
PR\834050HU.doc
üzemek mindenfajta bevételéből való tényleges részesedés is; 20. meggyőződése, hogy a nőknek középtávon a mezőgazdasági ágazat minden politikai, gazdasági és szociális testületében megfelelő képviselettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a döntési folyamatra mind a nők, mind a férfiak szempontjai hatással legyenek; 21. kéri, hogy gyűjtsék össze a mezőgazdaságban dolgozó nők (gazdálkodók, mezőgazdasági munkások, idénymunkások stb.) szociális biztosítására vonatkozó korábbi stratégiákat, beleértve a 2010/41/EU irányelv végrehajtását, hivatkozással az országspecifikus tulajdonjogi és adójogi helyzetre, és e tapasztalatokat bocsássák rendelkezésre a mezőgazdaságban dolgozó nők megfelelő szociális biztosításának fejlesztéséhez a tagállamokban; 22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PR\834050HU.doc
7/10
PE441.174v02-00
HU
INDOKOLÁS A nők a mezőgazdasági ágazat és a vidéki térség kulcsfontosságú szereplői. Jelenlétük egyre inkább előtérbe kerül. Ezért fontos a nők által a mezőgazdasági üzemekben és a vidéki területeken betöltött szerep hangsúlyozása, különös tekintettel sokrétű szerepükre. A többfunkciós kialakítású vidéki területek fejlődési kilátásai A vidéki területekre irányuló európai politika központi feladata továbbra is az egyenértékű életkörülmények biztosítása minden régióban, és a sűrűn lakott városi térségek egyoldalú fejlődésének elkerülése annak érdekében, hogy a nők és a férfiak számára is perspektívát jelentsen a vidéken maradás és boldogulás. Az utóbbi évtizedekben a közös agrárpolitika a mezőgazdaság és a vidéki térségek pozitív gazdasági fejlődésére összpontosított. A jövőben ez egyre inkább a vidéki térség magas minőségű, fenntartható, ökológiailag és energetikailag hatékony használatára fog irányulni. Ez minden fél részéről új erőfeszítéseket és új stratégiákat tesz szükségessé. A fejlődés ezen szakaszában mindennél fontosabb a vidéki térségekben élő nők igényeinek figyelembevétele és a bennük rejlő lehetőségek kihasználása. Hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy az életminőség és a gazdasági erő különösen a vidéki régiókban összefüggést mutat a nők jelenlétével és az ő sokoldalú szerepvállalásukkal. Különösen megmutatkozott az elmúlt években, hogy a nők és projektjeik támogatása jelentős előrelépést eredményez a teljes vidéki gazdaság számára. Ezekre a tapasztalatokra a második pillér támogatása és valamennyi régióban az Európai Unión belüli egyéb támogatási lehetőségek keretében tettünk szert. A nők fejlődési esélyei a vidéki területeken A vidéki területekre vonatkozó európai támogatási stratégiák kiigazítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a társadalmi átalakulás, a szociális szerkezetváltás, az egyes tagállamokban végbement drámai demográfiai változások, az átfogó értékváltás és az erős individualizálódás miatt a vidéki területeken is jelentősen megváltoztak az élet- és munkakörülmények. Ennek kapcsán minden politikai területen fontos, hogy különös figyelmet szenteljenek az európai nőkre. Ha a nők minden generációját vidéken tartjuk vagy az oda való visszatérésre biztatjuk őket, akkor szükségleteiknek és körülményeiknek az eddigieknél fokozottabb mértékben kell tükröződniük a támogatási politikákban. Ennek kapcsán figyelembe kell venni, hogy a vidéki nők helyzete az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon és differenciálódáson ment keresztül. Ennek során maguk a nők – mint egyének és mint nőpolitikai csoportosulások – részt vettek e változások kezdeményezésében és alakításában. Az életstílusok individualizálódása a nőket azon kihívás elé állítja, hogy szakmai, családi és társadalmi elképzeléseiket és felelősségüket integrált módon éljék meg. A vidéki területeken élő nőknek is saját életükkel kapcsolatos terveik megvalósítása, a gazdasági önállóság elérése és a családi kötelezettségeknek való megfelelés a fontos. Mindezt a modern társadalom feltételei között csak megfizethető és helyi szinten elérhető támogató szolgáltatások, közüzemi szolgáltatások és -struktúrák igénybevétele mellett lehet elérni. Egy ilyen támogató struktúra fenntartásának és a nők számára kedvező kialakításának az európai uniós támogatási stratégia központi elemét kell képeznie. Ennek érdekében már az intézkedések tervezésekor – például óvoda létesítésekor, ambuláns gondozási központ PE441.174v02-00
HU
8/10
PR\834050HU.doc
létrehozásakor vagy a tömegközlekedés kiépítésekor – új szemléletmódok szükségesek, és hogy a nők minden generációját bevonják a döntéshozatalba. Innovatív és nem kizárólag piacorientált megoldásokat kell találni, pl. a napi szükségleti cikkekkel való ellátásra vagy a háztartási és házi gondozási szolgáltatások biztosítására vonatkozóan. Léteznek olyan példák ezzel kapcsolatosan, amelyeket a nők a második pillér keretében már sikeresen megvalósítottak. E téren az európai uniós támogatások hozzájárulhatnak a vidéki élet minőségének javításához mind a vállalkozással vagy szolgáltatással foglalkozó nők vonatkozásában kiegészítő jövedelemként, mind a termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő nők szempontjából. A számos tagállamban egyre idősödő népességnek különösen a vidéki területeken olyan új szolgáltatási koncepciókra és ellátási stratégiákra van szüksége, amelyek során a nőket mint kínálatot biztosítókat és mint fogyasztókat is megszólítják. E téren az orvosi és ápolási szolgáltatások biztosításának ideológiamentes kiigazítására van szükség, figyelembe véve az európai uniós tagállamokban rendelkezésre álló tapasztalatokat. Továbbra is a vidéki élet- és munkaminőség fontos eleme az iskolai, szakmai és felsőfokú oktatás és továbbképzés. Egyes tagállamokban a nők a vidéki oktatás egyre bővülő lehetőségei és kiépítése következtében nem kis szerepet vállalnak a vidéki térség oktatási helyzetének javításában. Ezt a stratégiát a fejlesztésre szoruló tagállamokban is támogatni kell. A nők számára rendelkezésre álló, kifejezetten vidéki képzési és tanácsadási lehetőségek sokhelyütt bebizonyították létjogosultságukat, és azokat a jövőben is támogatni kell. Ha sikerül azt ideológiamentesen a vidéki helyzethez igazítani, akkor a képzés és a tanácsadás a magasan fejlett vidéki területeken is a fejlesztés és az innováció egyik legsikeresebb stratégiája marad. A vidéki nőkre irányuló politika még célzottabbá tételéhez a helyzetet kifejező adatbázisra van szükség. Ehhez a vidékfejlesztési politika hivatalos statisztikáiba és mutatóiba bele kell foglalni a nemek esélyegyenlőségének szempontjait, és meg kell határozni a 27 tagállamban legjobban bevált gyakorlati megoldásokat. Fejlesztési stratégiák a nők számára a vidéki gazdaságban és a mezőgazdaságban A legutóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy a nők saját képzettségükkel, szakmai hozzáértésükkel és kompetenciájukkal hozzájárultak a hagyományosan vidéki életformák és gazdasági formák továbbfejlesztéséhez. Egyben e vállalkozási formák stabilizáló és modernizáló erejévé és ezért a vidéki területek fenntartható fejlődésének elengedhetetlen elemévé is váltak. Ez a mezőgazdaságra különösen érvényes. E téren a nők az utóbbi években jelentősen hozzájárultak az üzemek diverzifikálódásához és a piacokhoz való igazodásához. A mezőgazdaság többfunkciós jellege ezért még kézzelfoghatóbbá vált. A mezőgazdasági üzemek egyebek mellett az innovatív kínálat és szolgáltatások révén a tényleges élelmiszertermelés mellett továbbra is a vidéki helyi ellátás sarokkövei. E gazdasági potenciálokat még jobban ki lehet használni annál, mint ahogy az eddig a második pilléren belül rendelkezésre álló támogatási eszközök révén történő ösztönzés segítségével sikerült. Jelentős lehetőség rejlik a nők mezőgazdaságon belüli tényleges támogatásában. Sokoldalú szakmai képességeik, érdeklődési területeik és teljesítményük még több figyelmet érdemel annak érdekében, hogy a mezőgazdaság továbbra is vonzó munkalehetőség legyen a nők számára. Ehhez arra van szükség, hogy a nők teljes körűen részesedjenek a mezőgazdasági életformák és gazdasági formák nyújtotta lehetőségekből. A gazdálkodó nőknek a PR\834050HU.doc
9/10
PE441.174v02-00
HU
mezőgazdasági üzemekben való felelősségük arányában kell kivenni részüket a jogokból és kötelezettségekből. Ide tartozik a mezőgazdasági szervezetekben való képviselet és az üzemek bevételéből való részesedés. A modern, fenntartható mezőgazdasághoz ezenkívül elengedhetetlen a mezőgazdasági tevékenységet végző valamennyi nő megfelelő szociális biztosítása. Figyelembe kell venni az uniós tagállamok mezőgazdasági szociális biztosítás terén rendelkezésre álló tapasztalatait és középtávon egyértelműen hozzá kell járulniuk a mezőgazdaságban dolgozó európai nők szociális helyzetének egyértelmű javulásához.
PE441.174v02-00
HU
10/10
PR\834050HU.doc
