EURÓPAI PARLAMENT
2009–2014
Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság
2012/2047(INI) 20.6.2012
JELENTÉSTERVEZET a lányok szexualizációjáról (2012/2047(INI)) Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság Elıadó: Joanna Katarzyna Skrzydlewska
PR\904064HU.doc
HU
PE491.090v01-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3 INDOKOLÁS............................................................................................................................. 8
PE491.090v01-00
HU
2/10
PR\904064HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a lányok szexualizációjáról (2012/2047(INI)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 3., 11., 23. 24. és 32. cikkére, – tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által 1979-ben elfogadott, a nıkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérıl szóló egyezményre (CEDAW), – tekintettel az ENSZ gyermekjogi egyezményének 2. és 17. cikkére, – tekintettel „A nemek közötti egyenlıség – 2010” címő bizottsági jelentésre (COM(2009)0694), – tekintettel „A nık és férfiak közötti egyenlıségre vonatkozó stratégia 2010–2015” címő bizottsági közleményre (COM(2010)0491), – tekintettel „A gyermekek védelme a digitális világban” címő bizottsági dokumentumra (COM(2011)0556), – tekintettel a gyermekbarát internet európai stratégiájára (COM(2012)0196), – tekintettel az Európai Tanács által 2011 márciusában elfogadott, a férfiak és a nık közötti egyenlıségrıl szóló európai paktumra (2011-2020), – tekintettel „A nık és férfiak közötti egyenlıségrıl az Európai Unióban – 2009” címő 2010. február 10-i1, valamint „A nık és férfiak közötti egyenlıségrıl az Európai Unióban – 2010” címő 2011. március 8-i állásfoglalására2, – tekintettel a nık és férfiak közötti egyenlıségre vonatkozó ütemterv (2006–2010) eredményeinek értékelésérıl és a jövıre vonatkozó ajánlásokról szóló, 2010. június 17-i állásfoglalására3, – tekintettel a fogyasztóknak – különösen a kiskorúaknak – a videojátékok használata tekintetében történı védelmérıl szóló, 2009. március 12-i állásfoglalására4, – tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, – tekintettel a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság jelentésére (A7-0000/2012), A. mivel a szexualizáció legsúlyosabb megnyilvánulásai káros hatással vannak a lányok 1
HL C 341. E, 2010.12.16., 35. o. Elfogadott szövegek, 2011. március 8., P7_TA(2011)0085. 3 HL C 236. E, 2011.8.12., 87. o. 4 HL C 87. E, 2010.4.1., 122. o. 2
PR\904064HU.doc
3/10
PE491.090v01-00
HU
pszichofizikai fejlıdésére, eltorzítják a kortársakkal való kapcsolatokat és gyengítik az egészséges kapcsolatok kialakulására való képességet, csökkentik az önbecsülést, valamint pszichológiai eredető táplálkozási problémákhoz és saját maguk tárgyként való felfogásához vezetnek, korlátozzák a szakmai célkitőzéseket, valamint növelik a lányokkal szembeni agresszív viselkedés valószínőségét; B. mivel az internetet használó gyermekek száma növekszik, és megállapították, hogy mindeközben egyre csökken az az életköri küszöb, amelynél a gyermekek minimális szülıi felügyelettel kezdik el használni az internetet, aminek következtében ugyancsak csökken az életkor, melyben a gyermekek elıször találkoznak pornográfiával; C. mivel megfigyelések szerint a nıkrıl készült erotizált képeket használó hirdetések mellett a hirdetıiparban egyre gyakoribbak a gyermekekrıl készített szexuális töltető képek is; D. mivel az, hogy a tinédzser sztárokat szexszimbólumokká alakítják annak érdekében, hogy növeljék sikerük esélyét a show-business világában, a lányokban olyan meggyızıdés megszilárdulásához vezet, miszerint az, aki szexuálisan vonzó, mások számára sokkal érettebbnek tőnik; E. mivel a nık értékének lealacsonyítása és olyan módon történı bemutatása, amely a szexualizáció megnyilvánulásaként csorbítja a nık méltóságát, hozzájárul a nık elleni erıszakos cselekedetek számának megnövekedéséhez, illetve a szexista hozzáállások és nézetek megerısödéséhez, ami hosszú távon a nıi alkalmazottak diszkriminációjához, szexuális zaklatásához és munkájuk, valamint eredményeik alábecsüléséhez vezet; F. mivel a televíziós mősorokban, számítógépes játékokban és zenés videoklipekben egyre inkább megfigyelhetı az az irányzat, mely szerint a nıket provokatív ruhákban, szexuális pózokban mutatják, illetve a fiataloknak szóló dalok szövegei is szexuális töltetőek; G. mivel a ruhagyártók felnıtt nıknek való ruhákat gyártanak lányoknak megfelelı méretben, ami ahhoz vezet, hogy a világ sokkal érettebbnek látja ıket, mint amilyenek valójában; A szexualizáció tárgya H. mivel e jelentés tárgyai a 6 és 13 év közötti lányok, valamint a szexualizáció hatása a szó legteljesebb értelmében vett személyiségfejlıdésükre, valamint a szexualizáció fogalmának meghatározása és ajánlások megtétele a probléma által közvetlenül vagy közvetve érintett felek számára, a jelenség hatásának csökkentése és az ártalmas következményekkel szembeni fellépés érdekében; A szexualizáció meghatározása I. mivel a szexualizáció az a hozzáállás, amikor egy embert szexuális tárgyként ítélnek meg, figyelmen kívül hagyva méltóságát, és személyiségjegyeit, és értékeit csak a szexuális varázsának függvényében állapítják meg; a szexualizáció ugyancsak magában foglalja a felnıtt személyek által lányokra kényszerített szexualitást, akik erre sem érzelmileg, sem pszichológiailag, sem pedig fizikailag nincsenek felkészülve ebben a fejlıdési szakaszban; a szexualizáció nem a normális, egészséges, biológiai szexuális fejlıdés része, mivel azt PE491.090v01-00
HU
4/10
PR\904064HU.doc
az egyéni fejlıdési folyamat határozza meg, és minden esetben az egyénnek megfelelı idıpontban megy végbe;
Ajánlások 1. megjegyzi, hogy integrált intézkedéseket kell tenni a lányok és fiúk látókörének szélesítése és nézeteinek az irányadó értékek szerinti fejlıdése érdekében, megfontolt stratégiai lépések segítségével, amelyek megóvják a gyermekeket a szexualizáiótól és a tárgyiasítástól, illetve új eszközöket és helyeket kell teremteni, ahol a fiatalok megfelelı idıben, a saját igényeik szerint alakíthatják és fedezhetik fel a szexulitásukat; 2. megjegyzi, hogy a szülıknek mint a tekintély legfontosabb forrásainak és azoknak, akik a legközelebb állnak gyermekeikhez, befolyásolniuk kellene a gyermekek hozzáállását a nemiség és szexualitás kérdéséhez, és támogatniuk kellene ıket abban, hogy kezelni tudják és tágabb összefüggésben megfelelıen elhelyezzék az erotizált képvilágot és tartalmakat; 3. figyelmezteti a szülıket, hogy ne fokozzák a lányok saját maguk tárgyként való felfogását azáltal, hogy szépségversenyen való részvételre bátorítják ıket, feleslegesen túl értékesnek tüntetik fel a megjelenést, illetve a késıbbiekben kozmetikai célú plasztikai mőtéteket engedélyeznek számukra, az önbecsülésük növelésének érdekében; 4. megjegyzi, hogy különös erıfeszítéseket kell tenni azért, hogy felhívják a szülık, gondviselık és tanárok figyelmét arra, hogy a számítógépes játékokban rengeteg a szexualizáló tartalom, és az ezeket használó gyermekek körében nı az agresszivitás, valamint erıszakos szexuális példák rögzülnek, illetve hatványozottan gyakoribbá válik az a felfogás, amely a nıket tárgynak tekinti; 5. felszólít az Egységes Európai Játékinformációs (PEGI) rendszer szerinti besorolás széles körő elterjesztésére, mely lehetıvé teszi a szülık számára, hogy ellenırizzék a számítógépes játékok tartalmát, és a gyermek életkorához igazítsák azokat, valamint felszólít a rendszer szerinti besorolások kiterjesztésére a szexualizáló tartalom lefedésének érdekében; 6. bátorít olyan programok bevezetésére a 6 és 13 év közötti gyermekek iskolai tantervébe, amely a média helyes használatára való képesség fejlesztését célozza, fokozza a kritikus gondolkodást és az elérhetı információ szelektálását, valamint segíti a gyermekeket a marketingtechnikák megértésében; 7. javasolja, hogy a szülıkkel együttmőködve, illetve az ı felügyeletük alatt vezessék be az iskolai tantervekbe a „Felkészülés a családi életre a szexuális nevelés elemeivel” címő tárgyat, mely felkészíti a fiatal lányokat és fiúkat az egészséges, kölcsönös tiszteleten alapuló és érzelmileg kielégítı kapcsolatok kialakítására; 8. felszólít a tanárok alapvetı képzések révén történı megfelelı felkészítésére a nemek közötti egyenlıség, a különbözı, szexuális erıszakhoz kapcsolódó visszaélések feltárása és az azokra való reagálás területén; 9. megjegyzi, hogy az iskolákban pszichológiai támogatást nyújtó személyzetet megfelelıen fel kell készíteni a szexulaizációval kapcsolatos problémák kezelésére; PR\904064HU.doc
5/10
PE491.090v01-00
HU
10. bátorítja a tagállamok kormányait, hogy kezdeményezzenek párbeszédet az internetszolgáltatókkal, fogyasztóvédelmi szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel és szülıi közösségekkel a szexualizációs hatás és annak gyermeki fejlıdésre gyakorolt következményei meghatározása, valamint a szexuális viselkedés és magatartás kulturális normáinak befolyásolása érdekében; 11. felszólítja a tagállamok kormányait, hogy mőködjenek együtt az internetszolgáltatókkal az anorexiát („pro-ana”) és bulémiát („pro-mia”) népszerősítı oldalak letiltásának érdekében, és töröljék, vagy ahol ez nem lehetséges, tiltsák le a gyermekpornográfiát tartalmazó oldalakat; 12. felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a szülıknek szóló weboldalakat, melyek a gyermekeket célzó termékek marketingjével kapcsolatos kereskedelmi szabványokkal foglalkoznak, valamint egy, a megfelelı ellenırzı hatóságok felé történı panasztételt szolgáló egyszerő, online rendszert; 13. bátorítja a tagállamokat, hogy vegyenek példát pl. az Egyesült Királyságban alkalmazott bevált gyakorlatokról és megoldásokról, illetve hogy a megfelelı jogi intézkedések révén biztosítsák, hogy a szülıi közösségek gyermekjóléttel kapcsolatos véleményét figyelembe vegyék, amikor a reklámszektorra vonatkozó kötelezı elıírásokat érintik; 14. bátorítja a tagállamokat, hogy ellenırizzék a szexuális tartalmú hirdetések hozzáférhetıségét, amelyek befogadói között gyermekek is lehetnek, és tiltsák be a gyermekek reklámarcként való alkalmazását; 15. bátorítja a tagállamokat, hogy mőködjenek együtt gyermekek számára készülı termékek – köztük a ruházati cikkek és a játékok – gyártóival egy a bevált gyakorlatok kódexének megalkotása érdekében, mely biztosítja a gyermekjólétet és elımozdítja a magas szintő etikai normákat; 16. felszólítja a Bizottságot, hogy állítson össze statisztikai adatokat a szexualizáció kérdéskörében, az alábbiakra kiterjedıen: a gyermekek által esetlegesen elérhetı erotikus tartalmú televíziós programok, a szexuális erıszak szintje az iskolákban, az erıszak és a nıket méltóságukban lealacsonyító tartalmak mennyisége a számítógépes játékokban, a gyermekek internethozzáférése, a legfiatalabb korcsoportoktól kezdve, az új média használatának irányvonalai, illetve a lányokról készült képekkel való visszaélés a hirdetésekben; 17. felszólítja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki olyan eszközöket, melyekkel a szülık ellenırizni és szőrni tudják a gyermekek által hozzáférhetı tartalmakat a „biztonságos internet” program keretein belül, illetve hasonló intézkedésekre szólít fel a mobiltelefonokkal, okostelefonokkal és más, intenethozzáférést biztosító mobil eszközökkel kapcsolatban; 18. felszólítja a Bizottságot, hogy a nemek egyenlıségérıl és a megkülönböztetésmentességrıl szóló programok kidolgozásánál vegye figyelembe a szexualizáló tartalom hatását a lányok pszichológiai fejlıdésére, valamint – a társadalom egészének tekintetében – az e jelenség miatt kialakult diszkriminatív sztereotípiákat;
PE491.090v01-00
HU
6/10
PR\904064HU.doc
19. ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa és népszerősítse a bizonyos uniós országokban, például az Egyesült Királyságban és Franciaországban egyedileg kidolgozott bevált gyakorlatokat és követelményeket, amelyek egyrészt a probléma tudatosításából és a vállalatok fejlett társadalmi felelısségérzetébıl fakadnak, másrészt magukban foglalják például az önszabályozás bevezetését; 20. felszólítja a Bizottságot arra, hogy segítse a tagállamokat a szexualizációval szembeni küzdelemben nemcsak a szükséges adatok összegyőjtésével, a bevált gyakorlatok népszerősítésével és tájékoztató kampányok szervezésével, hanem a tagállamok által hozott intézkedések pénzügyi támogatásával is; 21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PR\904064HU.doc
7/10
PE491.090v01-00
HU
INDOKOLÁS Olyan korban élünk, amikor az erotikus tartalom nemcsak a felnıttek, hanem a gyermekek számára is könnyen elérhetı. A szexuális tartalmú képekhez való könnyő hozzáférés a szexualizáció hatásának felerısödéséhez vezetett, ami azt jelenti, hogy egy személyt kizárólag a testi vonzerıként azonosított szexuális vonzerején keresztül érzékelünk. Ennek a jelenségnek a másik következménye embertársaink tárgyiasítása, azaz szexuális használati tárgynak tekintése. A fiatal lányok esetében ez leginkább abban jelenik meg, hogy felnıtt nık szexuális tulajdonságaival ruházzák fel ıket. Amint az egyéneket nem tekintjük többé embernek, utat nyitunk a nemi erıszak, az agresszív szexuális viselkedés és az erıszakos cselekedetek felé. Ahhoz, hogy megértsük a szexualizáció hatását, a saját kulturális összefüggéseiben kell megvizsgálnunk azt, továbbá tisztában kell lennünk azzal, hogy mekkora veszélyt jelent ez, különösen manapság, amikor az erotikus tartalmú képek nagyobb számban vannak jelen, mint valaha. A fiatalok és a gyermekek korlátlanul hozzáférhetnek az életkoruknak nem megfelelı tartalmakhoz, például az interneten, a televízióban és a videójátékokon keresztül. Az ilyen jellegő tartalmak jelentıs mértékben kihatnak a gyerekek mindennapi életére és fejlıdésére, aminek egyik következménye a gyermekek szexuális tárgyként való érzékelése. Amikor a szexualizációról beszélünk, fontos megjegyezni, hogy ezt a fogalmat gyakran összekeverik az egyén szexualitásával, amely része minden egyes ember normális fejlıdésének, valamint motivációs tényezı az embertársaival pozitív és egészséges kapcsolat kialakítására törekvı egyén számára. A szexualitást biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényezık befolyásolják, ezért nagyon fontos, hogy az egyén milyen környezetben éri el a felnıttkort. Ha a gyermekek és a fiatalok a szexualizációt elfogadó kultúrában nınek fel, akkor olyan tartalmakkal szembesülhetnek, amelyeknek befogadására még sem értelmileg, sem érzelmileg nem állnak készen. Serdülıkorban a gyermekek és a fiatalok az áhított „szexis” vagy „vonzó” külsıt szemléltetı erotikus tartalmú és retusált képek keltette kényszer hatása alá kerülnek. Az így bemutatott ideális kinézet elrugaszkodik a valóságtól, és ezért lehetetlen azt elérni. Az ilyen jellegő képeknek való rendszeres kitettség azt eredményezi, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a testüket, és összehasonlítják a saját megjelenésüket a médiában látottakkal. Ez végül depresszióhoz, alacsony önbecsüléshez és étkezési zavarokhoz vezet. A kutatások egyértelmően bizonyítják, hogy a szexualizáció káros hatással van a gyermekekre és a fiatalokra, különösen a lányokra. Az újságokban található az erotikus képek és tartalmak legnagyobb része. Az ilyen típusú magazinok nagy jelentıséggel bírnak a fiatal lányok számára saját személyiségük kialakításakor. Az újságokban egyértelmően tetten érhetı az a tendencia, amely a nık szexuális vonzerejét hirdeti, és amely azt sulykolja beléjük, hogy egy nı csak és kizárólag a fizikai megjelenésével tudja felkelteni a férfiak érdeklıdését. Egyre mindennaposabbá válik, hogy gyermekek, kifejezetten lányok, modellként szerepelnek az ilyen újságokban, ami azt jelenti, hogy a gyermekek szexuális tárgyként való megjelenítése kezd elfogadottá válni. Ez valószínőleg hozzájárul a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések egyre növekvı számához. A nık televízióbeli megjelenítése is figyelmet igénylı téma. A média e formájában a szexualizáció sokkal több káros hatása érhetı tetten, mivel a tévémősorokban nem csak PE491.090v01-00
HU
8/10
PR\904064HU.doc
képeket látunk, hanem viselkedésmintákat is. Tanulmányok kimutatják, hogy a televízióban és a mozikban folyamatosan emelkedik az olyan filmjelenetek száma, amelyekben megjelenik a szexuális erıszak. Továbbá nagy befolyással bír a lányok viselkedésére és fejlıdésére az, amikor a nıt a férfiak által irányított olyan tárgyként ábrázolják, akinek egyetlen célja, hogy kielégítse a férfiak vágyait, mivel a fiatal lányok befogadják az ilyen filmek tartalmát, és a látottakhoz hasonlóvá formálják magukat. Ez alacsony önértékeléshez, az ambíció visszaszorulásához és hiányához vezethet, ezért ennek a jelenségnek súlyos következményei vannak a felnıtt életre nézve, különösen ami a kapcsolatok kialakítását és a szakmai karrierépítést jelenti. A nık sablonos ábrázolásmódjának és az erıszakos jeleneteknek való túlzott kitettségnek rengeteg káros hatása van, többek között a szexista hozzáállás, a megkülönböztetést tükrözı nézetek, a nıket érintı munkahelyi diszkrimináció, valamint képességeik és szakmai végzettségük elismerésének elutasítása. Kétségkívül az internet járul hozzá a legnagyobb mértékben a szexualizáció hatásának terjedéséhez. Az internetet, összetett természetébıl fakadóan, gyakran nem tudják ellenırizni a szülık és a tanárok, akiknek így fogalmuk sincs, hogy a gyermek milyen tartalomhoz jutott hozzá. Még ha a gyermekek nem is érhetnek el számukra helytelen tartalmat a szülıi felügyelet megléte miatt, akkor is hozzájuthatnak ilyen jellegő tartalmakhoz e-mailen vagy mobiltelefonon keresztül. Különösen negatív tendencia figyelhetı meg a gyermekek körében, amely abban áll, hogy közzéteszik a saját magukról készített erotikus tartalmú fotókat, ami tökéletes példázza, hogy a médiában bemutatott tartalom milyen jelentıs és széleskörő befolyással bír a gyermekek és a fiatalok viselkedésére. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a gyermekek – különösen a lányok – azáltal, hogy kihívó és szexuális jellegő pózokban mutatják meg magukat a képeken, felkelthetik a felnıttek érdeklıdését, akik megpróbálhatnak szexuális kapcsolatot létesíteni velük. Egyesült királyságbeli kutatások világosan kimutatták, hogy az interneten szörfözı gyermekek gyakran találják magukat pornográf oldalakon, és hogy az ilyen tartalom leginkább mobiltelefon segítségével terjed. Az elmúlt években mindennapossá vált a szexuális erıszak és zaklatás. Ha az ilyen eseteket mobiltelefonnal rögzítik, akkor a felvétellel nyomást gyakorolhatnak az áldozatra, ami miatt az áldozat depresszióssá vagy zárkózottá válhat, vagy szélsıséges esetekben akár öngyilkosságot is elkövethet. A számítógépes játékok problémáját sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a szexualizációról beszélünk. Ezeket a játékokat a gyermekek és a fiatalok számára készült kikapcsolódási formának tekintik, és nem igazán ellenırzik ıket a szülık, akik gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy ezek a játékok tele vannak helytelen, leginkább szexuális természető, tartalommal. A számítógépesjáték-piacon egyre több olyan termék jelenik meg, amelyeket azzal a szándékkal alkottak meg, hogy a játékos magára ölthessen valamilyen szexuális viselkedésformát, vagy szexuális erıszakot követhessen el nıkön, például megerıszakolhassa ıket. A számítógépes játékok abban különböznek a média többi formájától, hogy lehetıvé teszik a gyermekek számára, hogy alternatív személyiségeket hozzanak létre, és erıszakos módon viselkedjenek. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a gyermekek fejlıdésének korai szakaszában a kognitív képességeik még korlátozottak, nyilvánvaló, hogy a gyermekek könnyen összekeverhetik a számítógépes játékokban látott valóságot a mindennapi élettel, és átvihetik oda a játék közben tapasztalt viselkedésformákat. Ez gyakran agresszív szexuális viselkedéshez vezet. A szexualizáció hatását a ruhaiparhoz szorosan kapcsolódó és arra nagy hatást gyakorló reklámokban is tetten lehet érni. A reklámokban szereplı nık megjelenítése torz, ami megszilárdítja a társadalomban a nemi sztereotípiákat. Egyre fiatalabb modellek mutatják be a felnıtteknek szánt ruhákat. Ez arra készteti a ruhaipart, hogy felnıtt nıkre tervezett ruhákat PR\904064HU.doc
9/10
PE491.090v01-00
HU
készítsenek a lányoknak, például tangát vagy push-up melltartókat. Az ilyen ruhanemők viselésével a fiatal lányok egyrészt felnıtt nıknek tőnnek, másrészt olyan szexuális tulajdonságaikra irányítják rá a figyelmet, amelyeknek még nincsenek birtokában. Ez oda vezethet, hogy a felnıtt férfiak ugyanazzal az elvárással fordulnak a fiatal lányok felé, mint a felnıtt nık felé. Ennek következményeként tárgyiasul a nıi test, megerısítést nyernek a nıkkel kapcsolatos sztereotípiák, valamint a férfiak vágyának tárgyaivá válnak a kislányok. A fent elmondottakból egyértelmően következik, hogy az Európai Parlament által tárgyalt sok problémáért, köztük a nemi alapon történı megkülönböztetésért, az egyenlıtlen fizetésért, a szexuális erıszak felerısödéséért és a pornográfiáért nagyrészben a társadalmunk mindennapi életében egyre szélesebb körben terjedı szexualizáció a felelıs.
PE491.090v01-00
HU
10/10
PR\904064HU.doc
