2017. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM VÉGSZÁLLÍTÁS: TERVEZETT KONCEPCIÓ PROGRAM 2. KÖTET

2017.

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM – VÉGSZÁLLÍTÁS: TERVEZETT KONCEPCIÓ PROGRAM 2. KÖTET

Megbízó: Miskolc MJV Önkormányzata

Tervező: Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft.

2017.06.09.

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program

Cím: 1052 Budapest, Bécsi utca 5. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.: 262. Telefon: 06-1-235-2000, 06-1-235-2010 Fax:06-1-790-1021 E-mail: [email protected] Web: www.kozlekedes.hu TERVSZÁM:

FEJLESZTÉSI IRODA

ALTERVSZÁM:

5050

01

MEGBÍZÓ:

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata A MEGBÍZÁS TÁRGYA:

MISKOLC MJV KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM TERVTÍPUS:

KONCEPCIÓ TERV SZAKÁG:

KÖZLEKEDÉS RÉSZMŰVELET:

Tervezett koncepció program 2. KÖTET VÉGLEGESÍTETT DOKUMENTÁCIÓ SZAKÁGI ALCSOPORT:

DOKUMENTUMSZÁM:

VÁLTOZAT:

01 TERVEZŐ:

002 TERVEZŐ:

03 TERVEZŐ:

Bősze Sándor

Szalai Nikolett

Vincze Andrea

01-13188

18-00742

01-8794

TERVEZŐ:

TERVEZŐ:

TERVEZŐ:

Tóth Ferenc Ádám

Laufer Péter

VargaSzabolcs

01-15371

01-11913

01-15329

TERVEZŐ:

TERVEZŐ:

Sipos Balázs

TERVEZŐ:

Kapitány Endre

Berki Ádám

18-00742 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS:

TERVEZŐ – ITS:

TERVEZŐ:

TELEPÜLÉSTERVEZÉS:

Molnár László

Nitsch Gergely

Márkus György

külsőszakértő

OnePlanetMérnökiroda Kft.

MGMMérnökiroda

Koszorú Lajos Szántó Katalin Tokai Gábor TeampannonKft.

FELELŐS TERVEZŐ:

IRODAVEZETŐ:

ÜGYVEZETÉS:

Bősze Sándor

Vincze Andrea

01-13188

01-8794

DÁTUM:

Glódi Tamás

Várady Tamás

EGYSÉGES DOKUMENTUMJEL:

2017.06.09.

KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

5050-01-TAN-KKH-01-002-04

2

Tsz. 5050


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................. 3 Ábrajegyzék........................................................................................................................................ 5 Táblázatjegyzék .................................................................................................................................. 7 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................... 9 1. Megalapozás .............................................................................................................................. 11 2. Háttér. Gazdasági, terület- és településfejlesztési rendszer összefüggései ................................ 11 3. Helyzetkép. Megalapozó vizsgálatok.......................................................................................... 11 4. Forgalmi, áramlási folyamatok ................................................................................................... 11 5. Közlekedésfejlesztési koncepció fő céljai ................................................................................... 12 5.1.

A koncepció – Európai megközelítéssel ............................................................................................ 12

5.2.

Európai városfejlesztési irányelvek érvényre juttatása Miskolcon (SUMP tervezéssel) .................... 15

5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4. 5.3.

A közlekedési rendszer fejlesztési víziója a SUMP gondolkodás eszközével ................................ 15 Átfogó cél ................................................................................................................................. 18 Stratégiai célok ......................................................................................................................... 18 Városépítészeti célrendszer – Hosszú és rövidtávú tervezés illeszkedése ................................... 21

Tematikus célok ............................................................................................................................... 24

6. Közlekedésfejlesztési koncepció fő fejlesztési javaslatai ............................................................ 28 6.1.

Nemzetközi és országos jelentőségű fejlesztések ............................................................................. 30

6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4.

Közlekedési érintettségű, nemzetközi projektekben való részvétel ............................................ 30 Via Carpathia ............................................................................................................................ 30 Ipari Parkok fejlesztése ............................................................................................................. 31 Repülőtér ................................................................................................................................. 34

6.2.

Miskolc város vonzáskörzeti fejlesztések.......................................................................................... 39

6.3.

Miskolc város területére vonatkozó fejlesztések .............................................................................. 42

6.3.1.

Életvitel .................................................................................................................................... 42

6.3.1.1.

Megújuló városrészek ........................................................................................ 42

6.3.1.2.

Jó autózási feltételek .......................................................................................... 61

6.3.1.3.

Közösségi közlekedés ......................................................................................... 78

6.3.2.

Városigazgatás .......................................................................................................................... 98

6.3.2.1.

Új parkoláspolitika.............................................................................................. 98

6.3.2.2.

Városkapu rendszer.......................................................................................... 107

6.3.3.

Gazdaságfejlesztés .................................................................................................................. 113

6.3.3.1.

Új citylogisztika ................................................................................................ 113

6.3.3.2.

1000 ha-os Ipari Park........................................................................................ 119

6.3.4.

Városi környezet ..................................................................................................................... 127

6.3.4.1.

Városi biztonság ............................................................................................... 127


3

Tsz. 5050


6.3.4.2. 6.3.5.

Aktív szemléletváltás ........................................................................................ 128

Turizmus, egészség ................................................................................................................. 133

6.3.5.1.

Fő idegenforgalom ........................................................................................... 133

6.3.5.2.

Városi egészségtudat........................................................................................ 138

6.3.6.

Modern technológiák.............................................................................................................. 140

6.3.6.1.

Networking ...................................................................................................... 140

6.3.6.2.

Inteligent Transport System (ITS) ...................................................................... 144

6.3.7.

Energiamenedzsment ............................................................................................................. 156

6.3.7.1.

Lakossági e-mobilitás ....................................................................................... 156

6.3.7.2.

Nem motorizált közlekedés .............................................................................. 160

7. Ütemezés ................................................................................................................................. 167 8. Programalkotás, intézkedések kapcsolati rendszere ................................................................ 170 8.1.

Rövidtávú programcsomag két szcenárió mentén .......................................................................... 170

8.2.

Projektcsomagok rendszere ........................................................................................................... 172

8.3.

Fő projektcsomagok – a források teljeskörű rendelkezésre állása esetén....................................... 174

8.3.1. 8.3.2. 8.3.3. 8.4.

Fő projektcsomagok – I. ütem ................................................................................................. 174 Fő projektcsomagok – II. ütem ................................................................................................ 177 Fő projektcsomagok – III. ütem ............................................................................................... 178

További projektcsomagok – a források teljeskörű rendelkezésre állása esetén .............................. 179

8.4.1. 8.4.2. 8.4.3.

Tematikus projektcsomagok ................................................................................................... 179 Horizontális projektcsomagok ................................................................................................. 180 Országos- és nemzetközi jelentőségű projektek....................................................................... 181

8.5.

Projektek csoportosítása – a prioritások figyelembevételével........................................................ 182

8.6.

További népességcsökkenést prognosztizáló szcenárió .................................................................. 185

8.7.

Kötöttségek nélküli szcenárió ......................................................................................................... 191

9. Forgalmi modellezés ................................................................................................................ 194 9.1.

Közlekedési igények várható alakulása, kínálati oldal lehetőségei ................................................. 194

9.2.

Rövid távú fejlesztések forgalmi modellezése ................................................................................ 197

9.2.1. 9.2.2. 9.3.

Fő változatok modellezése ...................................................................................................... 198 Rövid távú fejlesztések forgalmi modellezésének következtetései ........................................... 204

Hosszú távú fejlesztések forgalmi modellezése .............................................................................. 205

9.3.1. 9.3.2.

Fő változatok modellezése ...................................................................................................... 206 Hosszú távú fejlesztések forgalmi modellezésének következtetései ......................................... 211

10. Kommunikációs terv................................................................................................................. 212 11. Monitoring – Eredményindikátorok ......................................................................................... 215


4

Tsz. 5050


Ábrajegyzék

5-1. ábra Miskolc MJV akcióterületeinek áttekintő térképe ............................................................... 17 5-2. ábra Modal split a jövő Miskolcában (célértékek) ....................................................................... 20 5-3. ábra E-járművek részaránya a közúti közlekedésben (Miskolc, 2030.)......................................... 20 5-4. ábra Miskolc fejlődésének alappillérei........................................................................................ 21 5-5. ábra I. szintű célkijelölés ............................................................................................................ 24 5-6. ábra II. szintű célkijelölés ........................................................................................................... 25 5-7. ábra A koncepció célkijelölésének rendszere .............................................................................. 27 6-1. ábra Via Carpathia útvonal ......................................................................................................... 31 6-2. ábra A tervezett Új Ipari Park Közlekedési rendszere (Forrás: Miskolc Holding Zrt.) .................... 32 6-3. ábra A rehabilitálandó Vasgyári terület ...................................................................................... 33 6-4. ábra Légi kapcsolat Miskolc térségében ..................................................................................... 34 6-5. ábra Miskolc Búza tér új kialakítása (1. változat)......................................................................... 44 6-6. ábra Miskolc Búza tér új kialakítása (2. változat)......................................................................... 44 6-7. ábra Miskolc Búza tér új kialakítása (3. változat)......................................................................... 45 6-8. ábra Miskolc Búza tér új kialakítása (4. változat)......................................................................... 45 6-9. ábra Miskolc Búza tér új kialakítása (1./b. változat) .................................................................... 46 6-10. ábra Tervezett városi közúthálózat (I. ütem)............................................................................. 47 6-11. ábra Tervezett jelzőlámpás összehangolás ............................................................................... 61 6-12. ábra Tervezett városi közúthálózat ........................................................................................... 64 6-13. ábra Tervezett közúti csomóponti felülvizsgálat, körforgalmasítás ........................................... 67 6-15. ábra Helyi autóbusz hálózat – Búza tér és Tiszai pályaudvar kapcsolat ...................................... 79 6-16. ábra Tervezett helyi autóbusz hálózat ...................................................................................... 80 6-17. ábra Tervezett helyközi autóbusz hálózat ................................................................................. 81 6-18. ábra Helyközi autóbusz hálózat – Búza tér és Tiszai pályaudvar kapcsolat................................. 81 6-20. ábra Tervezett belvárosi parkolási rendszer ............................................................................. 99 6-21. ábra Tervezett kiterjesztett parkolási rendszer ....................................................................... 100 6-22. ábra Északi Városkapu ............................................................................................................ 108 6-24. ábra Keleti Városkapu ............................................................................................................ 109 6-25. ábra Nyugati Városkapu ......................................................................................................... 109 6-26. ábra Tervezett teherforgalmi korlátozások ............................................................................. 113 6-27. ábra Tervezett Déli Ipari Park közlekedési rendszere .............................................................. 120 6-28. ábra Tervezett Parkolási rendszer Miskolctapolcán ................................................................ 134 6-29. ábra NESZIP séma (Forrás: www.neszip.hu)............................................................................ 141 6-30. ábra: A globális szolgáltatással való együttműködés sémája. .................................................. 144 6-31. ábra: Országos szolgáltatással való együttműködés sémája. ................................................... 145 6-32. ábra: A városi együttműködés modellje.................................................................................. 145 6-33. ábra Miskolc meglévő- és tervezett kerékpárhálózati elemek ................................................. 160 6-34. ábra Belváros gyalogos rendszere .......................................................................................... 161 8-1. ábra Fő projektcsomagok ......................................................................................................... 172 8-2. ábra További projektcsomagok ................................................................................................ 173 8-3. ábra Álláskeresők összetétele .................................................................................................. 186 KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

5

Tsz. 5050


8-4. ábra Tervezői javaslatok – Kötöttségek nélküli szcenárió .......................................................... 193 9-1. ábra Forgalmi modellezésből adódó lehetséges kapacitáscsökkentés a pesszimista szcenárió esetén ............................................................................................................................................ 196 9-2. ábra Thököly út 2x2 sáv rövid távú forgalmi vizsgálat ............................................................... 198 9-3. ábra Dayka áttörés rövid távú forgalmi vizsgálat ...................................................................... 199 9-4. ábra ÉTM rövid távú forgalmi vizsgálata ................................................................................... 199 9-5. ábra Déli forgalomcsillapított zóna rövid távú forgalmi vizsgálata............................................. 200 9-6. ábra DAM feltáró út rövid távú forgalmi vizsgálata ................................................................... 200 9-7. ábra IMCS és Y-híd rövid távú forgalmi modellezése (Közúti közlekedés) .................................. 201 9-8. ábra IMCS és Y-híd rövid távú forgalmi modellezése (Közösségi közlekedés) ............................ 201 9-9. ábra É-D-i tengely közforgalmú előnyadás rövid távú forgalmi modellezése (Közúti közlekedés) ....................................................................................................................................................... 202 9-10. ábra É-D-i tengely közforgalmú előnyadás rövid távú forgalmi modellezése (Közösségi közlekedés)..................................................................................................................................... 202 9-11. ábra Déli és Keleti Városkapuk rövid távú forgalmi modellezése (Közúti közlekedés) .............. 203 9-12. ábra Déli és Keleti Városkapuk rövid távú forgalmi modellezése (Közösségi közlekedés)......... 203 9-13. ábra 4 Városkapu hosszú távú forgalmi vizsgálat (Közúti közlekedés) ..................................... 206 9-14. ábra 4 Városkapu hosszú távú forgalmi vizsgálat (Közösségi közlekedés) ................................ 207 9-15. ábra 305. sz. főút hosszú távú forgalmi vizsgálat .................................................................... 207 9-16. ábra 305. sz. főút hosszú távú forgalmi vizsgálat .................................................................... 208 9-17. ábra 307. sz. főút hosszú távú forgalmi vizsgálat .................................................................... 208 9-18. ábra É-D-i villamos I. ütem hosszú távú forgalmi vizsgálat ...................................................... 209 9-19. ábra É-D-i villamos II. ütem hosszú távú forgalmi vizsgálat ..................................................... 209 9-20. ábra É-D-i villamos III. ütem hosszú távú forgalmi vizsgálat .................................................... 210 9-21. ábra Körvillamos hosszú távú forgalmi vizsgálat ..................................................................... 210


6

Tsz. 5050


Táblázatjegyzék

6-1. táblázat Projektlap – Új városszerkezet ...................................................................................... 49 6-2. táblázat Projektlap – Tiszai-pályaudvar – Belváros kapcsolatrendszer......................................... 50 6-3. táblázat Projektlap – Avas-Dél komplex megújítása .................................................................... 51 6-4. táblázat Projektlap – Szinva-tengely ........................................................................................... 52 6-5. táblázat Projektlap – Főutca és Bartók tér .................................................................................. 53 6-6. táblázat Projektlap – Belváros – Zöld tengely ............................................................................. 54 6-7. táblázat Projektlap – Szent István tér (Fő tér) ............................................................................. 55 6-8. táblázat Projektlap – Diósgyőr Városközpont forgalomcsillapítása.............................................. 56 6-9. táblázat Projektlap – Gömöri-pályaudvar – Búza tér tengely....................................................... 57 6-10. táblázat Projektlap – Búza tér és környezetének fejlesztése ..................................................... 58 6-11. táblázat Projektlap – Egyetemváros kapcsolatrendszerének fejlesztése.................................... 59 6-12. táblázat Projektlap –Belváros forgalomcsillapítása ................................................................... 60 6-13. táblázat Projektlap – Jelzőlámpák összehangolása.................................................................... 69 6-14. táblázat Projektlap – Dayka Gábor utcai áttörés ....................................................................... 70 6-15. táblázat Projektlap – Y-híd, 3-as út új nyomvonalon ................................................................. 71 6-16. táblázat Projektlap – Északi tehermentesítő út ......................................................................... 72 6-17. táblázat Projektlap – Kiss Ernő úti tengely ................................................................................ 73 6-18. táblázat Projektlap – Vargahegyi út .......................................................................................... 74 6-19. táblázat Projektlap – Városi ráhordó utak korszerűsítése ......................................................... 75 6-20. táblázat Projektlap – Smart közlekedés, sáv- és sebességmenedzsment ................................... 76 6-21. táblázat Projektlap – Központi forgalomirányítás ..................................................................... 77 6-22. táblázat Villamos betétjárat, műszaki paraméterek .................................................................. 85 6-23. táblázat Projektlap – Új helyi autóbuszhálózat ......................................................................... 88 6-24. táblázat Projektlap – Új helyközi autóbuszhálózat .................................................................... 89 6-25. táblázat Projektlap – Új villamoshálózat ................................................................................... 90 6-26. táblázat Projektlap – CNG és e-busz járműpark ........................................................................ 91 6-27. táblázat Igényvezérelt autóbusz közlekedés ............................................................................. 92 6-28. táblázat Projektlap – Esélyegyenlőség és idősek szállítása ........................................................ 93 6-29. táblázat Projektlap – Iskolabusz program ................................................................................. 94 6-30. táblázat Projektlap – Munkahelyi közlekedés ........................................................................... 95 6-31. táblázat Projektlap – Közösségi autózás ................................................................................... 96 6-32. táblázat Projektlap – Rendezvények, rekreáció......................................................................... 97 6-33. táblázat Projektlap – Egységes parkolási övezetek.................................................................. 103 6-34. táblázat Projektlap – Belvárosi parkolás rendszere ................................................................. 104 6-35. táblázat Projektlap – Parkolás, üzletpolitikai fejlesztés ........................................................... 105 6-36. táblázat Projektlap – Turistabusz parkolás .............................................................................. 106 6-37. táblázat Projektlap – Városkapuk kiépítése ............................................................................ 111 6-38. táblázat Projektlap – Városkapu rendszerhez csatlakozó közösségi közlekedési hálózat ......... 112 6-39. táblázat Projektlap – Nehéz tehergépjármű korlátozás ........................................................... 116 6-40. táblázat Projektlap – Belvárosban zéró emisszió..................................................................... 117 6-41. táblázat Projektlap – Tehervillamos........................................................................................ 118 KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

7

Tsz. 5050


6-42. táblázat Projektlap – M30-as csomópont ............................................................................... 121 6-43. táblázat Projektlap – Avas csomóponti közúti felüljáró ........................................................... 122 6-44. táblázat Projektlap – Projektlap – Y-híd felőli megközelítés .................................................... 123 6-45. táblázat Projektlap – Fonoda utca felőli megközelítés ............................................................ 124 6-46. táblázat Bogáncs utca felőli megközelítés............................................................................... 125 6-47. táblázat Projektlap – Ipari Parkok vasúti kapcsolata ............................................................... 126 6-48. táblázat Projektlap – Edukáció ............................................................................................... 130 6-49. táblázat Projektlap – Ügyfélközpontok ................................................................................... 131 6-50. táblázat Projektlap – Kampányterv ......................................................................................... 132 6-51. táblázat Projektlap – Diósgyőri Vár ......................................................................................... 136 6-52. táblázat Projektlap – Miskolctapolca ...................................................................................... 137 6-53. táblázat Projektlap – E-card ................................................................................................... 143 6-54. táblázat ITS szolgáltatások összefoglalása............................................................................... 147 6-55. táblázat Projektlap – Térinformatikai alapú nyilvántartó keretrendszer .................................. 153 6-56. táblázat Projektlap – Multimodális közösségi közlekedési utastájékoztatás ............................ 154 6-58. táblázat Projektlap – Lakossági e-töltők.................................................................................. 158 6-59. táblázat Projektlap – Önkormányzati e-járműpark.................................................................. 159 6-60. táblázat Projektlap – Kerékpáros városi főhálózat .................................................................. 162 6-61. táblázat Projektlap – Biztonságos kerékpártárolás .................................................................. 163 6-62. táblázat Projektlap – Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer ........................................... 164 6-63. táblázat Projektlap – Pedelec bevezetés ................................................................................. 165 6-64. táblázat Projektlap – Gyalogosbarát közterületek................................................................... 166 8-1. táblázat Rövidtávú programcsomag – két szcenárió ................................................................. 171 8-2. táblázat Fő prioritású projektek listája ..................................................................................... 182 8-3. táblázat Közepes prioritású projektek listája ............................................................................ 183 8-4. táblázat Alacsony prioritású projektek listája ........................................................................... 184 8-5. táblázat Horizontális prioritású projektek listája ....................................................................... 184 8-6. táblázat Demográfiai adatok (1950 – 2010) .............................................................................. 185 8-7. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma (2016.)................................................................... 185 9-1. táblázat Iparfejlesztés, feltételezett új munkahelyek ................................................................ 194 9-2. táblázat Lakosszám változás – optimista és pesszimista változat .............................................. 195 9-3. táblázat Rövid távú forgalmi modellezésből kapott várható forgalmi és környezeti hatások összegzése ...................................................................................................................................... 204 9-4. táblázat Hosszú távú forgalmi modellezésből kapott várható forgalmi és környezeti hatások összegzése ...................................................................................................................................... 211 10-1. táblázat Kommunikációs ütemterv ......................................................................................... 214


8

Tsz. 5050


Vezetői összefoglaló Miskolc Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztési koncepció és program a 2017-2030 közötti időszak céljait, feladatait és hatásait tekinti át, nem húzva éles határt a 2030 utáni időszak elé sem. A közlekedés és városfejlesztés elválaszthatatlan, egymásból építkező tevékenységek. Miskolc biztos alapelvekre épít: meghatározó szerepe a Modern Városok Programban, a fejlődő autópálya kapcsolatok, a vasúti nagyléptékű fejlesztések mind-mind versenyelőnyt jelentenek. Ugyanakkor más magyar városokhoz hasonlóan a kétségek is jelen vannak, hiszen a forrásbiztosítás, az új követelményekhez alkalmazkodni képes, kreatív, munkavállalói háttér, az ipari befektetők megérkezése, magától a várostól is függ, tud-e ehhez jó feltételeket teremteni. A koncepció gondolkodásmódját ezért kinyitottuk. A szokványos, szakágankénti fejlesztéseket beágyaztuk a gazdaságfejlesztés, a városi környezet, a turizmus / egészség, a modern technológiák szempontrendszerébe is. Leghangsúlyosabban az életvitelt leginkább alakító megújuló városrészek, jó autózási feltételek, közösségi közlekedés, parkolás és városkapu fejezetet mutatjuk be. A népesedési trend hosszabb távon több hatás eredőjeként prognosztizálható. A pusztán demográfiai előreszámítások további népességcsökkenéssel számolnak a magyar városok többségében. A forgatókönyv figyelmeztető, mert a népességcsökkenés nem a környező térségek javára történik, nem szuburbanizációs természetű. Nem zárható ki azonban a trend megfordulása sem, az ipartelepítés és intellektuális munkahelyek létrejötte következtében. Egy tudatosan végrehajtott munkahelyteremtés a mai fogyást megállíthatja, sőt fiatal családok itt tartása révén enyhe népességnövekedés is megjelenhet. Jelen közlekedésfejlesztési koncepció ezt tekinti alapvetésként. 80-nál több projekt alakult ki, amelyek mindegyike a SUMP (2016.) gondolatain alapul. A rendszeres megbízói kooperációkon, mind a koncepcionális tartalom, mind a projektek legfontosabb jellemzői bemutatásra kerültek. A fenntarthatóságra koncentráló közlekedési diszponálás mellett, markánsan megjelent a több évtizedes jövőképben gondolkodó városépítési szemlélet, a nyomvonalas létesítmények, valamint a még konkrét tartalommal meg nem fogalmazható helybiztosítási igények hangsúlyával. Az országos és régiós településfejlesztési tervekkel összhangban a város életének meghatározó fejlesztése lesz az IMCS megépítése, a belvárost elkerülő úthálózat fokozatos kiépítése, az Új Ipari Park beindulása. Munkahelyteremtő hatása átrendezi a városi mobilitás irányait, a szokásokat, eszközhasználatot. A javasolt projektek mindegyike, a célkijelölésben leírt célokat segíti, Európában máshol már bevált eredményeket hozva. Az intézkedések egyben lehetőségek, amelyek projektcsomagokban fejtik ki szinergikus hatásukat. Az intézkedéseket, így a fő projektcsomagokat is ütemeztük a realitások figyelembe vételével, de nem kötelező jelleggel. Javasolt ütemezés három időtávban:


9

Tsz. 5050


Három időtávban: I. ütem, rövid táv: 2018-2022; II. ütem, közép táv: 2023-2026; III. ütem: hosszú táv: 2026-2030. A 2022-ig tartó időszak projektcsomagját két felfogásban készítettük el, hiszen az IMCS-hez kötődő úthálózat finanszírozása forrása egyelőre nem áll rendelkezésre. Ez nagy kihatással lesz a kapcsolódó lépésekre is. Ugyanakkor nem javasoltunk olyan fejlesztéseket, melyek tartós működtetése nem biztosított, nem bizonyítható. A projektcsomagok rendszerét tematikus csoportosítással alakítottuk ki. A Fő projektcsomagok tartalmazzák

a

fontos,

nagy

léptékű

közlekedésfejlesztéseket,

melyekhez

kapcsolódó

projektcsomagokat is rendeltünk. A fő projektcsomagokat ütemezve szerepeltetjük. Emellett külön csoportosítottunk Tematikus, Horizontális, Országos, illetve Nemzetközi jelentőségű projektcsomagokat. A koncepcióban javasolt intézkedésekhez kapcsolódóan forgalmi modellezés készült. A Közlekedésfejlesztési Koncepcióhoz kapcsolódóan kommunikációs tervet készítettünk és megadtuk az intézkedésekhez rendelhető hatásindikátorokat is.


10

Tsz. 5050


1. Megalapozás Az 1. kötet tartalmazza.

2. Háttér. Gazdasági, terület- és településfejlesztési rendszer összefüggései Az 1. kötet tartalmazza.

3. Helyzetkép. Megalapozó vizsgálatok Az 1. kötet tartalmazza.

4. Forgalmi, áramlási folyamatok Az 1. kötet tartalmazza.


11

Tsz. 5050

5.


Közlekedésfejlesztési koncepció fő céljai

5.1. A koncepció – Európai megközelítéssel Az európai városok megértették, hogy a nem megalapozott fejlesztések, sem természeti, sem finanszírozási szempontból nem fenntarthatók. Az utóbbi 25 évben charta-kban fogalmazták meg mindazon irányelveket, melyek a fenntarthatóság érdekében betartandók. Az alábbiakban ezeket röviden összefoglaljuk. Az Európai Városok Chartája a Fenntarthatóság Felé (Az Aalborgi Charta) – 1994 I.

Együttes Nyilatkozat: Az Európai Városok a Fenntarthatóság Felé

A Charta születéskor Európa lakosainak 80%-a városokban lakott. A városok megértették, hogy a természet eltartó képessége nem végtelen, így az életvitelt kell ehhez igazítani. Ehhez három út együttesen vezet: • • •

társadalmi igényesség, fenntartható gazdaság, környezeti fenntarthatóság.

Az Együttes Nyilatkozat kiemeli a motorizált közlekedés csökkentését, ezzel a szükségtelen támogatások csökkenek. Prioritás illeti az ökológiailag megfelelő formákat(kerékpár, gyalogos közlekedés). Szintén alapfeltétel a helyi Önkormányzás ereje, tudása és kreativitása. A Charta tartalmazza a Városok Kampányát, melyhez minden Önkormányzatot invitál. A Kampány célja a jó példák gyűjtése, megismerése, terjesztése. A Charta csatlakozik az 1992-es Riói Föld Csúcs Agenda 21 folyamathoz. Ez a helyi Önkormányzatok tudatos akciótervezését jelenti, prioritások, problémafeltárás, hosszú távú tervezés, ellenőrzés vonatkozásában. Chartát aláíró európai városok megértették, hogy a jelenlegi városi életforma, különösen a munka és a funkciók megosztása, a területhasználat, a közlekedés, az ipari termelés, a mezőgazdaság, a fogyasztás és a szabadidős elfoglaltságok, tehát az élet jelenlegi szervezése, alapvetően felelősek számos környezeti problémáért, mellyel ma az emberiség szembenéz. Meggyőződtek arról, hogy a fenntartható emberi élet nem érhető el a fenntartható helyi közösségek nélkül. A Charta várososai megértik, hogy a fenntartható fejlődés eszméje hozzásegít őket ahhoz, hogy a természet eltartó képességéhez igazítsák életvitelünket. Keresik a társadalmi igazságosságot, a fenntartható gazdaságot, és a környezeti fenntarthatóságot. A környezeti fenntarthatóság a természeti tőke megtartását jelenti. Tovább lépve, a környezeti fenntarthatóság magában foglalja a biodiverzitás megőrzését; az emberi egészséget; akárcsak a levegő, a víz és a talaj minőségét, amely elegendő az emberi élet és jólét megőrzéséhez, de ugyancsak az állatok és növények életének megőrzéséhez mindörökre. A városok felismerik, hogy a fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, helyi és egyensúlyt kereső folyamat, amely kiterjed a helyi döntéshozatal minden területére. Állandó visszacsatolást jelent a városi menedzsmentnek, alapot adva a városi ökoszisztéma egyensúlyának megteremtésére. KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

12

Tsz. 5050


A Charta városai, megértik, hogy a természeti erőforrások, mint a levegő, a talaj, a víz és az erdők, a gazdasági fejlődés meghatározó tényezőjévé váltak. Éppen ezért mindezen tőkébe szükséges beruházniuk. A prioritások megfelelő kialakítása megköveteli: • • •

•

a beruházásokat annak érdekében, hogy fenntartsuk az olyan megmaradt természeti tőkét, mint a felszín alatti vizek, a talaj, a ritka fajok élőhelyeit, hogy segítsük elő a természeti tőke növekedését a jelenlegi kiaknázás szintjének csökkentésével, mint amilyen a nem megújuló energia használatának csökkentése, a beruházásokat annak érdekében; hogy csökkenjen a természeti tőkére nehezedő nyomás, a megművelt természeti erőforrások kiterjesztésével, mint amilyenek a parkok a városon belül, annak érdekében, hogy a felüdülési igények ne a természetes erdőkre nehezedjenek, és a termékek véghasználati hatékonyságának növelését, mint az energiahatékony építkezés, a környezetbarát városi közlekedés.

A városok feladatai a fenntarthatóság biztosítására • • • • • • •

Fenntartható földhasználat Fenntartható városi közlekedési szokások A globális klíma iránti felelősség Az ökoszisztéma mérgezésének megelőzése A helyi önkormányzás mint alapfeltétel A polgárok mint kulcsszereplők és a közösség bevonása A fenntarthatóság felé törekvő városi menedzsment intézményei és eszközei

II. Az Európai Fenntartható Városok Kampány Az európai városok, jelen charta aláírói, együtt törekednek a fenntartható fejlődésre egy olyan folyamatban, ahol egymás tapasztalataiból és sikeres helyi példákból tanulnak. Erősítik egymás hosszú távú helyi akcióprogramok kidolgozásában (Helyi Agenda 21-ek),és kezdeményezték az Európai Fenntartható Városok Kampányát. A Kampány elsődleges céljainak a következők: • • • • • • • • •

az európai városok közötti kölcsönös támogatás elősegítése a fenntarthatóság felé törekvő politikák kialakítása, fejlesztése és megvalósítása terén; a jó példák gyűjtése és terjesztése; a helyi önkormányzatok között a fenntarthatóság eszméjének terjesztése; a Charta további aláíróinak gyűjtése; megszervezni egy éves Fenntartható Város díjat; politikai javaslatokat kidolgozni az Európai Bizottságnak; Fenntartható Városok Jelentése számára anyagot szolgáltatni; támogatni a helyi politikusokat az Európai Unió által kiadott javaslatok és jogalkotás megvalósítása érdekében; kiadni egy Kampány folyóiratot.


13

Tsz. 5050


Új Athéni Charta 1998 A Charta alapgondolata az, hogy a tervezés középpontjába a városi polgárt helyezi. A következő évtizedekben a városok fejlődése különböző társadalmi erők és kulcsszereplők tevékenysége nyomán jöjjön létre. Alapvető elem, hogy a tervező által elfoglalt hely nem a nagymesteré, hanem a fejlődés elősegítőjéé. A Charta célja jó irányelvek meghatározása a tervezők felé. Igazi európai feladat, mert a városok sok problémával küzdenek. A városfejlesztés hosszútávú folyamat, az elkövetett hibák nem azonnal jelentkeznek. Több tényező mutat arra, hogy a jövő városa a többközpontú város. Ez nem változtat azon, hogy a fejlődés motorjai továbbiakban is a városok, ezért fontos a városok belső konfliktusainak felismerése. A városi prioritások jó összegzése, a legnagyobb hajtóerő az országos versenyképesség alakulásában. A jövő városi szükségletei és a polgári igények kielégítése tíz ajánlásban összefoglalva: • • • • • • • • • •

Város mindenki számára Az igazi részvétel Az emberi érintkezés A karakter kontinuitása Az új technológiák haszna Környezeti spektusok Gazdasági tevékenységek Mozgások és elérhetőség Változatosság és különbözőség Egészség és biztonság

Lipcsei Charta 2007 A Charta a fenntartható európai városokról szól. Az ajánlások tételes felsorolása nélkül az integrált városfejlesztési politika kulcsfontosságú előfeltétel. Használható és jól megtervezett városi terek, munkaerővonzó városrészek. Sok városrész lemaradásának az az elsődleges oka, hogy nincs hatékony és megfizethető városi közlekedése. A városfejlesztés nemzeti lépték, ehhez városi hatáskör szükséges. A tenni akarás nem csak önkormányzati ügy, hanem a kis és középvállalkozások helyzetbe hozása, a magántőke megérkezése a gazdaságba. Tapasztalatcsere, a régiók és nemzetek között. Az EU alapelve volt mindig a jó gyakorlatok megismerése, így városvezetők, bizottsági tagok, várostervezők együtt kell, megismerjék ezeket, hogy saját városukban is helyesen alkalmazzák a forgalomcsillapítás, az élhetőség, és környezetmegóvás elvét.


14

Tsz. 5050


Johannesburgi Nyilatkozat 2015 A nyilatkozat a 2. Öko-közlekedési Világtalálkozó eredményeként jött létre. Erős üzenet a fenntartható városi közlekedés, az öko-mobilitás irányába. Az ICLEI szervezet koordinálja a munkát. Az öko-mobilitás (vagy öko-közlekedés) jelentése szerint az integrált, környezetbarát, szociális érdekeket figyelembe vevő közlekedési lehetőségek kiaknázását támogatja. melynek során a kerékpározást, gyaloglást, közösségi közlekedést és "az egymással megosztott közlekedési eszközöket" helyezi előtérbe. Ennek megfelelően az öko-mobilitás a fenntartható és alacsony CO, kibocsátású városi közlekedés kiemelkedő jelentőségű alkotóeleme, mondhatni szükséges feltétele, amely ezen felül gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök széles skáláját nyújtja. A Nyilatkozathoz városok csatlakoztak, számos külföldi város mellett Miskolc is felkérést kapott és csatlakozott a közösséghez. Előnyök a csatlakozást követően:

•

Javítja a város pozícióját a városok között.

•

A város közlekedésfejlesztési irányai egységesek és a környezetterhelés csökkentés irányába mutatnak.

•

A városvezetés jól tudja kommunikálni elkötelezettségét saját lakosai felé. A polgárok elfogadják, megértik, hogy a városvezetés tenni akar a jobb életminőség eléréséért.

Ha valaki nem csatlakozik, hátrányt nem szenved, de elveszíti a partnerségi előnyöket. Miskolc MJV csatlakozott a Johannesburgi Nyilatkozathoz.

5.2. Európai városfejlesztési irányelvek érvényre juttatása Miskolcon (SUMP tervezéssel) 5.2.1. A közlekedési rendszer fejlesztési víziója a SUMP gondolkodás eszközével Miskolc piaci-, gazdasági- és élettérként való hatékony működéséhez, a stabilitást biztosító feltétel térszerkezetének - ennek részeként közlekedési szerkezetének - alakítása a kihasználható adottságok és a kitűzött célok szerint kell, hogy történjen. Az ehhez kapcsolódó erőforrások, melyekre a városstratégia támaszkodhat, a következők: •

az adottságokra építhető turizmus, idegenforgalom, kultúra,

•

a javuló térbeli pozícióra építhető gazdaság, ipar,

•

az egyetemre építhető tudomány, innováció, képzett munkaerő,

•

a kiterjedő városközpontra építhető minőségi köz- és városi élettér.

A városstratégia sikere jelentős mértékben függ attól, hogy ezen erőforrások miként aktivizálhatók, valamint, hogy térbeni pozíciókban és működési folyamataikban milyen mértékben képesek koherens rendszert alkotni, ebben a vonatkozásban a város szerkezeti adottságai kiválóak.


15

Tsz. 5050


A város nyugati karéjában, a hegyeknek támaszkodva, Miskolctapolca és Lillafüred ívben megvalósítható egy nagy vonzerőt kifejteni képes idegenforgalmi, turisztikai, rekreációs vonal, olyan köztes lehetőségekkel, mint a DAM területének kulturális, szabadidős létesítményeket is befogadó revitalizációja. A helyszíneket összekapcsoló, tervezett körvillamos és a kisvasút összekötése megadja a közlekedési lehetőséget az idegenforgalmi és szabadidős helyszínek egymásra épített rendszerbe szervezésére. A város keleti vonalában a déli és az északi városkapuk között erősíthető egy gazdasági - innovációs tengely, nagy területi kínálattal, egyre javuló országos és nemzetközi elérhetőséggel. A gazdasági területeket a közutak mellett közösségi közlekedés is jól össze tudja kapcsolni a jövőben, amennyiben megvalósul a tervezett észak – déli villamosvonal és a tengelybe illeszkedő - a munkaerő áramlásban is jelentős szereppel bíró - intermodális csomópont. A villamoshálózat fejlesztését, távlatban a 2030 utáni koncepciót követő időszakra ütemeztük, 6.3.1.3.3. fejezet írja le, valamint a 6-24. táblázat projektlapja. A két tengely között, a nyugati turisztikai, szabadidős karéj, valamint a keleti gazdasági, ipari tengely között helyezkedik el maga a város: kiterjedő és minőségében fejlődő belvárosával a városi közélet fókuszát jelentő vonzó köztereivel és a tudomány központját jelentő egyetemmel. A turisztikai, szabadidős, idegenforgalmi, kulturális tereket, a gazdasági, ipari, innovációs, oktatási tereket, valamint a városi köztereket, találkozási- és kapcsolati tereket közlekedési vonalak által tematikus hálózatba szervezve, kialakul a jó és fontos városi helyek organikus, együttműködő rendszere, megteremtve az infrastrukturális hátterét a „jó városi helyeken” zajló különböző tevékenységek szervezhetőségének, városstratégiává alakításának. A város közlekedésfejlesztése előtt számos feladat áll. Az SUMP 15 éves időtávja és az ez időre tervezhető források korlátozottsága, ugyanakkor az indokolt fejlesztések között is fontossági sorrendiséget követelnek. A fenti, városstratégia léptékű lehetőségek kihasználásához szükséges SUMP szempontok szerinti - közlekedésfejlesztések, adhatnak egy mértékadó sorrendképzési alapot. Ezek szerint: •

A belváros és köztereinek kiterjesztéséhez, minőségjavításához a Búza tér humanizálása, valamint a Szinva patak revitalizációjának folytatása szükséges.

•

A város közlekedésének szervezéséhez, a város-és környéke kapcsolatjavításához, az áramlási folyamatok városi térbe integrálásához kiemelt projekt az intermodális csomópont funkcionális elvárások szerinti megvalósítása, valamint a városkapu funkciók közlekedési feltételeinek megteremtése.

•

A nyugati turisztikai, rekreációs ív feltárásához, szervezéséhez, az egyes helyszínek összekapcsolásához, valamint az egyetemi térség belvároshoz kapcsolásához fontos projektek: a körvillamos, a körvillamos menti közutak kapacitásnövelése valamint a Kiss Ernő úti tengely megvalósítása.

•

A keleti ipari, gazdasági zóna feltárásához, kapcsolatrendszerének megteremtéséhez közlekedésfejlesztési feladat az észak – déli villamostengely valamint a keleti tehermentesítő út (Y-híddal) és kapcsolatainak megépítése.


16

Tsz. 5050


Egy 15 éves fejlesztési ciklus közlekedésfejlesztése, a fentiekben részletezett nagy projektek mindegyikét reálisan nem bírja el. Mindemelett fontos feladat a fejlesztések olyan megvalósítása, hogy a következő ciklus fejlesztéseinek is megágyazzanak, azok szervesen ráépülhessenek az első ciklusú fejlesztésekre. Hogy egy-egy kötöttpályás fejlesztés megvalósítását egy lépcsőben kell-e realizálni, avagy több lépcsőben, azt a 15 éves időkeretben elviselhető eszközváltások mértéke határozza meg. Például, 15 év alatt, elképzelhető-e, hogy az észak – déli közlekedési tengelyen először buszkorridor épül, majd a buszokat villamos váltja fel, a villamost pedig tram-train? Vélhetően, három eszköz közötti váltás nem fér a ciklusba, de meglehet, hogy kettő sem. Ez a szempont egy a fontos döntési tényezők közül. A nemzetgazdasági teherbíróképesség és az EU források jelentős szűkülése miatt a következő bő évtizedben a közösségi közlekedésben a környezetbarát autóbuszpark teljesértékűvé tétele a reális cél. Ugyanakkor a kötöttpályás városi közlekedés hálózatosítása, a gerincvonalak zéró emissziós átalakítása ilyen lélekszámú és jelentőségű városban európai cél. A 2020-as években ennek tervezése, előkészítése szükséges. A tram-train nyugat-európai fejlett ipari környezetekben fejlődött ki, közép-európai tapasztalat ebben egyelőre nincs. Célszerű néhány ilyen jó példa ismeretében a kérdést újraértékelni.

5-1. ábra Miskolc MJV akcióterületeinek áttekintő térképe


17

Tsz. 5050


5.2.2. Átfogó cél A város térszerkezetének és a térszerkezetben zajló folyamatok megújítása együttesen, egymásra építve képes hozzájárulni ahhoz, hogy maga a város váljék olyan vonzó urbánus hellyé, ahol jó élni, és amely aztán ezzel vonzza az embereket, és vonzerőt gyakorol a gazdaság, a kultúra, a turizmus hazai, illetve globális szereplőire. 5.2.3. Stratégiai célok 1) Átalakuló városi struktúra Miskolc makrotérségi kapcsolatainak átrendeződése (M30) és a város belső átstrukturálódása párhuzamos, egymást felerősítő folyamatok. A leépült Diósgyőri vasmű területe, amely egykor a város növekedésének fő motorja volt, mára a „mainstream” gazdaság, a külső befektető tőke szempontjából leértékelődött, miközben a helyi gazdaság szereplői számára jelenleg elavult infrastruktúrájú, de városközpont közeli területkínálatot biztosít. A város még keresi a terület lehetséges jövőbeli szerepeit, de az ITS egyértelműen a városszövetbe történő integrálás mellett foglal állást (városias fásított utcák, közterületek kialakítása, középtávon a helyi gazdaság telephelyeinek fenntartása mellett). A szerkezeti tervben kijelölt új gazdasági területek és az ezzel összhangban kijelölt gazdaságfejlesztési akcióterületek a várost délkelet és dél felől teljesen körülzárják. A város északi részén található Mechatronikai Park jórészt betelt, itt potenciális bővítési lehetőséget kínál a repülőtér területe, mely abban az esetben hasznosítható, ha a tervezett repülőtér új helyen kiépítésre kerül. A Déli Ipari Park jelenleg (2016. június) 25%-ban betelepített, a város többek között a közlekedési kapcsolatok és vonalas infrastruktúrák fejlesztésével tervezi a MIDIP iránti keresletet javítani. Az Új Ipari Park nagyszabású, egyidejű infrastruktúrafejlesztése óriási kínálatot teremt, amit javasolt ütemezetten, a városüzemeltetési szempontokat (kompakt területhasználat ösztönzése, elaprózódás elkerülése) felkínálni a betelepülni szándékozó vállalkozók számára. 2) Fejlődő városi folyamatok Az infrastruktúrafejlesztés mellett a „soft” tényezők tekintetében is további jelentős lépésekre van szükség, különös tekintettel a minőségi munkaerő rendelkezésre állására, vagy a regionális piacokra (kereslet, beszállítói láncok, stb). Ebben az összefüggésben a SUMP egyik fontos szerepe a minőségi, szakképzett munkaerő számára vonzó városi környezet megteremtéséhez való hozzájárulás. 3) Regionális szerep erősítése A térség adottságai magukban rejtik egy határon átívelő regionális gazdasági hálózat felépítésének lehetőségét, ami szintén nagy fontosságú a potenciális befektetők számára. A több országon átívelő gazdasági városhálózat lehetőséget nyújt a beszállítói kapcsolatok, a fizetőképes kereslet kritikus tömegének regionális szintű biztosítására, az innovációs potenciál regionális együttműködésekre építő megsokszorozására. A távolabbi piacok elérhetőségének javításához is elsősorban a határon átívelő városhálózaton belüli kapcsolatok szorosabbra fűzésén keresztül vezethet az út. A SUMP szerepe ebben a városon belüli infrastrukturális feltételek megteremtése és a kommunikáció kereteinek biztosítása. Kommunikáció azokkal a partnerekkel, akik a város hatáskörén túlmutató intézkedésekért felelősek. KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

18

Tsz. 5050


4) Felértékelődő belváros Jelentős átrendeződési folyamat a Belváros felértékelődése, ami az európai trendekhez igazodó, gyakorlatilag az 1980-as évek óta tartó következetes várospolitika eredménye. A folyamatot az Európai Uniós csatlakozással hozzáférhetővé vált jelentős források (kiemelten közterületi rendszer megújítása) és az ezredfordulót követő ingatlanpiaci boom felgyorsították. A dinamikus korszak eredményeinek egyes elemei megkérdőjelezhetők, ezek ellenére a Belváros lakóterületi, szabadidős vonzereje és ingatlanpiaci pozíciója kétségbe vonhatatlanul markánsan növekedett. Egy városban jó élni, amennyiben az biztosítja a kellő munkahelyi / megélhetési feltételeket, a kulturális, szórakozási, szabadidős feltételeket, jó közbiztonságot, biztonságérzetet nyújt, és vonzóvá teszi a város köztereinek használatát, erősítve ezzel lakói közéletét, kohézióját. A jó városi élet ezen helyszínei, a város jó helyei, tehát a kiemelt városi helyek. A közlekedési folyamatszervezés egyik alapvető feladata ezen jó városi helyek funkciók szerinti összekapcsolása, rendszerbe szervezése. 5) A jó városi helyek hálózata Miskolcon már ma is vannak jó városi helyek és vannak minőségi kapcsolódások. Ezeket fejlesztve, tovább bővítve kialakulhat a köztereket, gazdasági tereket, városi fogadó tereket, intézményi tereket, valamint a szabadidős-kulturális- és idegenforgalmi tereket, közlekedési hálózatok által organikus hálózatba szervező, vonzó városi helyek rendszere. o A rendszer meghatározó kiemelt helyei: Belváros gyalogos zónája – Búza tér – új intermodális csomópont – külső városkapuk (gazdasági, kereskedelmi létesítményeikkel) – Avas – Egyetemváros – Miskolctapolca – Lillafüred. o A rendszer meghatározó kapcsolati elemei: a már működő kelet – nyugati villamosvonalak; a megvalósításra indokolt észak – déli villamosvonal; (távlatban tervezett körvillamos; esetlegesen, e vonalak bármelyikén, a Tram-Train közlekedést befogadó rendszer) 6) Közlekedési módok célzott részarányai A tervezett kiterjedt gyalogosfelületek, az egybefüggő kerékpárút-hálózat lehetővé teszi a megváltozott mobilitási szokásokhoz való alkalmazkodást, és ezzel együtt a nem motorizált közlekedés jelentős növekedése várható, együttesen 30%-ra. Az egyéni autózás új formákat ölt, mint kombinált-közösségi autóhasználat, nem motorizált vagy közösségi közlekedéssel kombinált használat. A kötöttpályás villamosközlekedés, a vonzáskörzetből helyközi vasúttal együttesen a városi közösségi közlekedés arányát 50%-ra növeli, az egyéni autózás 20%-ra csökkentése mellett. 2030-ra a jelenlegi arány a közösségi közlekedés javára változik, ez a városi környezeti terhelést jelentősen csökkenti, az eljutási idő csökken, a parkolás racionalizálódik.


19

Tsz. 5050


5-2. ábra Modal split a jövő Miskolcában (célértékek)

A városi közlekedésben a zéró emissziós meghajtású járművek aránya eléri a 35%-ot, míg a hagyományos, fosszilis meghajtás 65%-ra csökken. A belvárosban a megfelelően kialakított úthálózat, parkolás és a töltőhálózat lehetővé teszi 2030-ra kis területen a zéró emissziós zóna kialakítását, ahol gyalogos - kerékpáros – e-bike – villamos – zéró emissziós járművek együttes közlekedése ad kapcsolatokat. Miskolcon megkezdődtek a zéró emissziós járművek terjedését elősegítő intézkedések, például ingyenes parkolást biztosítanak a városi parkolóhelyeken az e-járművek számára. Zéró emissziós járművek részarányának célértéke a közúti közlekedésben 2030.

E-járművek Fosszilis energia meghajtás; 65%

(magán és közösségi flotta); 35%

5-3. ábra E-járművek részaránya a közúti közlekedésben (Miskolc, 2030.)

A rendszer térségi kapcsolódásai: a külső városkapuk északon, délen, keleten és nyugaton, valamint a belső városkaput jelentő, tervezett intermodális csomópont, a Tiszaipályaudvarral. A külső városkapuk – kapcsolódó kereskedelmi potenciáljukkal - elsősorban az egyéni közlekedés városba érkezését koordinálják, és transzformálják minél nagyobb arányban környezetbarát közlekedési módok irányába. Ennek eszközei a villamos, közösségi


20

Tsz. 5050


kerékpár, középtávon az elektromos közösségi autó, távlatban az önjáró autó (városkapu szerepében, a nyugati - kétirányú - kapu a többitől kissé eltérő jellegű). A belső városkaput képező intermodális csomóponttal szemben alapvető elvárás, hogy városi funkciókat és szereplőket is vonzó, jó városi hely is legyen, miközben alapvetően megfelel az áramlási tér követelte funkcióknak. Ehhez, a mainál szervesebb belvároshoz kapcsolás mellett, alapvető elvárás a funkciók tömörítése, az átszálló kapcsolatok hosszának minimalizálása és komfortjának növelése úgy, hogy ne elkülönülten, hanem e kapcsolatok folyamába épüljenek be a napi szükségleteket kielégítő kereskedelmi, és más szolgáltatói létesítmények, illetve találkozási pontok, vendéglátó létesítmények. (Jó példák erre a „Bahnhof City” jelleggel megépült intermodális csomópontok, mint a berlini, és a bécsi főpályaudvar, vagy a szintén bécsi Wien Mitte). 7) A rendszer 4 alappilléren nyugszik:

I.PILLÉR Új városszerkezet – Belváros új pozíció, új Fő tér Új, átjárható zöld belváros a Szent István tértől Búza térig, Szinva Parkig, É-D-i tengely erősítése, Repülőtéri emelt szintű csomópont és Belváros szorosabb kapcsolata

II.PILLÉR Gazdasági innováció – Új Ipari Park, a munkahelyteremtés új módja, Térségi elérhetőség javítása Teljes körű közlekedési kapcsolatrendszer, az országos-régiós és városi irányokból. Az ütemezett kiépítés lehetőségei. Az új városi és átrendeződő munkahelyekhez kapcsolódó új közlekedési rendszerek.

III.PILLÉR Városkapu szerep – Smart szemlélet, Mobilitásmenedzsment, Fenntartható közlekedési módok szerepének erősítése K-Ny és új É-D kötöttpályás tengely, vasúti kapcsolatokkal. A városkapukban kiemelt fogadó csomópontok és ehhez kapcsolva belvárosi forgalomcsillapítás.

IV.PILLÉR Életminőség javulása – Különböző generációk együttélését segítő életmód Rekreáció, zöld város, hely az emberi együttélésre. A nemzetközi jó gyakorlatok miskolci honosítása.

5-4. ábra Miskolc fejlődésének alappillérei

5.2.4. Városépítészeti célrendszer – Hosszú és rövidtávú tervezés illeszkedése Miskolc Város közlekedésfejlesztésének alapvető feltétele, hogy a rövidtávú érdekek ne építhessék el, a jövőbeli fejlesztések lehetőségét. A közlekedésfejlesztés, a hosszú távú célok


21

Tsz. 5050


figyelembevételével úgy határozza meg a rövidtávú fejlesztéseket, hogy azok még átmeneti állapotában is biztosítsák a település biztonságos közlekedését. Az OTrT (Országos Területrendezési Terv) – ben, az országos közlekedési hálózatokhoz való légi és szárazföldi kapcsolatok felülvizsgálata elengedhetetlen. Az Országos légi hálózatok térképén rögzített repülőtér létestésének lehetséges helyszíneként, Miskolc körzetét jelölik meg. Ennek helyét a jelenleg kivitelezési szakaszban lévő Miskolc-Kassa autópálya is figyelembe veszi. Így ennek hosszú távú figyelembe vétele a város szerkezethez való kapcsolatának területi biztosítását szükséges rögzíteni. Jelenleg a város, nyugati irányban a - Bükk felé - nem rendelkezik összefüggő országos hálózati szintű kapcsolattal. Ugyanez a helyzet a hosszan elnyúló kelet-nyugati völgyfekvésből adódó, Északi - és Déli-elkerülő (Vargahegy - Futó utca) szakaszokkal is, melyekre a város már rendelkezik a szükséges elő-tervekkel, de ezek országos közútként való realizálása, csak az OTrT-ben való rögzítés után lehetséges, az OTrT következő felülvizsgálata 2020-ig várható.. Belvárosi úthálózat fejlesztési elképzelések Az alábbi szakmailag lényeges fejlesztési irányok rögzítése szükséges, a kelet-nyugati völgyfekvésnek megfelelően: •

A személygépkocsik fő gyűjtőere az északi elkerülő (tehermentesítő) út. A „Zöld nyíl kapcsán a villamos melletti út alkalmatlanná vált ezen funkció betöltésére

•

A tehergépkocsik fő gyűjtőere a Déli elkerülő (Vargahegy - Futó utca) kikerülve az Avas hegyet. Erre kerülnek felfűzésre a város főbb ipari területei DAM, DIGÉP, SINVA, stb.

•

A kerékpárosok fő gyűjtőerét a Szinva part északi oldala mentén kialakított rekreációs zónában lehet vezetni. (természetesen ahol erre a fizikai korlátok nem adnak lehetőséget, ott alternatív nyomvonalat kell találni.)

•

Alapvető feladat, hogy a Kelet-Nyugati tengely mentén haladó, Északi és a Déli (Vargahegyi) utak közti kapcsolatokat Észak-Déli irányban, a szükséges számban és helyen biztosítani kell. A Gózon Lajos utca, a DAM Keleti végén, a Halnák és a KAC közti területen, illetve a Belváros közvetlen tehermentesítésére a Hidegsori átkötés átépítése, alkalmassá tétele indokolt.

•

Az elsődleges csillapítás a Thököly utca 4 sávra való bővítése, mivel jelenleg ez ad lehetőséget a város keleti végéről érkező tehergépjárművek belvárost elkerülő haladásának biztosítására, illetve ez által a főtér forgalmának elsődleges csillapítására is. Ezt követően a Dayka utca, Meggyesalja utca és a Petőfi utca összekötő szakaszának megépítése a másodlagos csillapítás elemei.

•

A jelenleg Déli tehermentesítőnek nevezett út Petőfi utca Nagyváthy János utca és Dayka Gábor utca közti szakaszán, a Szinva két oldalán vezetett és a gyalogosoktól elzárt út által a Szinva csatornává züllesztése alapvető várostervezési hiba volt. Ehelyett egyirányúsítás megtartása mellett a Meggyesalja utca és a Petőfi utca déli oldala kell, hogy a személygépkocsi forgalmat lebonyolítsa, míg a Szinva északi oldalán.


22

Tsz. 5050


Az új Búza tér A koncepció 6.3.1.1.7. fejezete részletesen foglalkozik a Búza tér új kialakításával, Tervező öt lehetséges kialakításra tesz javaslatot koncepció szinten Jelen városépítészeti összefoglaló a Tervező által 1/B változatként jelölt változatot ismerteti, az alábbiak szerint: • A jelenleg autóbusz pályaudvarként, illetve benzinkútként használt terület épületekkel történő beépítése nem támogatható stratégiailag, valamint városszerkezetileg is elhibázott, mivel a város ezen pontján mérik rendszeresen az ország legszennyezettebb levegőminőségét. A beépítés lehetősége kétségtelen, hogy gazdaságilag igen előnyös lehet az Önkormányzat számára, ugyanakkor figyelembe véve a történetileg kialakult városszerkezetet is, a Búza tér funkcióját és arculatát oly mértékig terhelné, amely sem építészetileg sem városszerkezetileg nem kívánatos. • A terület komplex tájépítészeti rehabilitációt kíván, mely elsődlegesen zöld liget jelleget kell öltsön. Ennek részeként oldandó meg a helyi és helyközi buszra történő le- és felszállás építménye funkcionálisan és az elsődleges módváltó B+R elektromos egyéb járművek figyelembe vételével. • A terület burkolati lefedettségének csökkentése érdekében a területre SUDS készítendő. Az utasok tájékoztatását korszerű információs technológiai eszközökkel úgy kell megoldani, hogy azok a terület várakozási pontjairól (nem megálló) egyértelmű eligazítást nyújtsanak. Fentiekből következik, hogy a Szűcs Sámuel utca, valamint Horváth Lajos utca által határolt területen jelzett ingatlanfejlesztéssel sem támogatható. • A Szendrei út meghosszabbításra kerüljön az Ady Endre útig kizárólag gyalogos illetve kerékpáros sétányként értelmezve. Ugyanakkor az is kívánatos, hogy a Szendrei utca kiszélesítésével (ami egyébként a Gömöri pályaudvarig lenne kívánatos) első lépésként a beépítési helyek rendezési tervben való kijelölésével, majd a forrás biztosítása után a terület megvásárlásával, folytatva a belvárosi Zöld tengelyt. A Búza tér és térsége területre, a város kiemelt helyszíne és a komoly közlekedési feladatok miatt, egy feladat tisztázó tervezői ötletpályázat kiírása szükséges.


23

Tsz. 5050


5.3. Tematikus célok A tematikus célkijelölést a smart city (okos város) városvezetői gondolkodás mentén javasoljuk kialakítani. A Közlekedési Koncepció megfogalmazásakor, a közlekedést a középpontba állítva, háromszintű célkijelölést látunk Miskolcon reálisnak. (Kérjük az alábbi szöveg és a hozzátartozó színes célkijelölés ábra együttes olvasását.) I. szintű célkijelölés: várospolitikusi szint. 7 cél (zöld színű mag): •

Életvitel;

•

Városigazgatás;

•

Gazdaságfejlesztés;

•

Városi környezet;

•

Turizmus – egészség;

•

Modern technológiák;

•

Energiamenedzsment.

5-5. ábra I. szintű célkijelölés

II. szintű célkijelölés: Szakmai – lakossági konszenzus gyűrű 15 cél (több színű gyűrű): Az I. szintű célokhoz rendeljük a gyűrű II. szintű céljait. •

•

Életvitelhez tartozó célok -

Személyre szabott közlekedés – közösségi közlekedés

-

Megújuló városrészek – városfejlesztés, lakóterület átalakítás

-

Jó autózási feltételek – egyéni közlekedés

Városigazgatáshoz tartozó célok -

Új parkoláspolitika

-

Városkapu rendszer – kombinált utazási formák


24

Tsz. 5050

•

•

•

•

•


Gazdaságfejlesztéshez tartozó célok -

Új citylogisztika – tehermentesülő város

-

1000 ha Ipari Park – új kapcsolatok, fokozatos fejlődés

Városi környezethez tartozó célok -

Aktív szemléletváltás – lojális magatartás kialakítása

-

Városi biztonság – közlekedés, közbiztonság

Turizmus, egészséghez tartozó célok -

Fő idegenforgalmi helyek elérése

-

Városi egészségtudat – egészséges élethez való hozzáférés

Modern technológiákhoz tartozó célok •

Networking

-

Intelligent Technologia Systems – Smart szolgáltatások

Energiamenedzsmenthez tartozó célok -

Nem motorizált közlekedés – gyalogos, kerékpárosrendszerek

-

Lakossági e-mobilitás – zero emissziós meghajtás

5-6. ábra II. szintű célkijelölés


25

Tsz. 5050


III. szintű célkijelölés: Lakosságot közvetlenül érintő intézkedések (70-80 intézkedés): Az II. szintű célokhoz rendeljük a felhő III. szintű céljait. A konszenzusgyűrűhöz kapcsolódó felhő benne 80 intézkedéssel, a 2016. december 6-i Polgármesteri Kabinetülés kérése szerint az intézkedések ütemezett rendszere modulos lesz (do – not to do), azaz felkészül a megvalósulás és ellehetetlenülés esetére is. Az intézkedések a koncepcióban az alábbi tartalommal kerülnek kidolgozásra:

I.

Az intézkedés célja

II.

Előfeltétel

III.

Műszaki tartalom

IV.

Várható hatások

V.

Ütemezés

VI.

Költségbecslés

VII.

Kockázat

Azon intézkedéseket, amelyek műszaki tartalma behatárolható, költsége, ütemezése belátható struktúralapokon is bemutatjuk.


26

Tsz. 5050


5-7. ábra A koncepció célkijelölésének rendszere


27

Tsz. 5050


6. Közlekedésfejlesztési koncepció fő fejlesztési javaslatai A koncepciós elemek részletes bemutatásának módszere A háromszintű célkijelölés összegző táblázatát az alábbiakban mutatjuk be. A projektelemek közös táblázatos összegzése bemutatja a koncepció időtávjában belátható intézkedéseket. Az intézkedések rendszere a fenntarthatóság alapelvét követi, az intézkedések rendszerét ebben a fejezetben mutatjuk be. Később önálló fejezetekben részletezzük az alábbiakat: •

Ütemezés (7.fejezet): o I. ütem (rövidtáv), o II. ütem (középtáv), o III. ütem (hosszútáv), o kitekintés a 2030 utáni időszakra.

•

Programalkotás, intézkedések kapcsolati rendszere (8. fejezet). Az önkormányzati, projektekre adott vélemények ismeretében a következő, májusi szállítás fogja tartalmazni.

•

Forgalmi modellezés (9.fejezet): Több ütemű forgalmi modell készül a változó épített hálózati infrastruktúra, illetve a közösségi közlekedés változásainak előrejelzésére.

Az I. – II. – III. szintű intézkedések tablója:

Életvitel Városigazgatás Gazdaságfejlesztés Városi környezet Turizmus, Egészség Modern technológiák Energia


•Megújuló városrészek (10 projekt) •Jó autózási feltételek (9 projekt) • Közösségi közlekedés (9 projekt) • Parkolás (4 projekt) • Városkapu rendszer (5 projekt) • CityLogisztika (4 projekt) • Ipari Parkok közlekedési rendszere (6 projekt) • Városi biztonság (2 projekt) • Aktív szemléletformálás (3 projekt) • Fő idegenforgalom (5 projekt) • Városi egészségtudat (3 projekt) • Networking (3 projekt) • ITS (3 projekt) • E-mobilitás (3 projekt) • Nem motorizált közlekedés (6 projekt)

28

Tsz. 5050

FELADATOK ÜTEMEZÉSE

PROJEKTELEMEK - TRAM projekt

Nemzetközi és országos jelentőségű

Miskolc vonzáskörzeti fejlesztések

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program Gazdaságfejlesztés

REMOURBAN Ipari Parkok fejlesztése Repülőtér Tarifaközösség bevezetése Intermodális csomópont

Citylogisztika

Életvitel

Megújuló városrészek

Jó autózási feltételek

Közösségi közlekedés

Új városszerkezet Tiszai pályaudvar - Belváros kapcsolatrendszer Avas Dél komlex felújítása Szinva-, Főutca-, Zöld várostengely Diósgyőr Városközpont forgalomcsillapítása Gömöri-pályaudvar - Búza tér tengely Búza tér és környezetének fejlesztése Egyetemváros kapcsolatrendszerének erősítése Belváros forgalomcsillapítása Jelzőlámpás összehangolás Forgalomcsillapított belváros – úthálózat: - Dayka utcai áttörés és kapcsolódó úthálózat - Y híd, 3-as út új nyomvonalon - Északi tehermentesítő út - Kiss Ernő úti tengely - Vargahegyi út - Városi ráhordó utak korszerűsítése Smart közlekedés, sáv- és sebesség menedzsment Központi forgalomirányítás Jármű - gyalogos kapcsolatrendszer Új helyi autóbuszhálózat Új helyközi autóbuszhálózat Új villamoshálózat Igényvezérelt közösségi közlekedés CNG és e-busz járműpark Esélyegyenlőség és idősek szállítása Iskolabusz program Munkahelyi közlekedés Közösségi autózási formák megjelenése Rendezvények, rekreáció

Ipari Parkok közlekedési rendszere

Városi környezet Városi biztonság Aktív szemléletformálás

Parkolás

Városkapu rendszer


Kamerarendszer Edukáció Ügyfélközpontok Kampányterv

Turizmus / Egészség

Fő idegenforgalom

Városi egészségtudat

Lillafüred Diósgyőri Vár Miskolctapolca Történelmi Avas Történelmi Belváros Sportpoint Kibocsátás csökkenés Növekvő kerékpározás

Modern technológiák Networking

ITS

Közös tarifarendszer E-card Új bérlettípusok Smart parking Megújuló jelzések Jegy- és bérletautomaták telepítése

Energia E-mobilitás

Városigazgatás Egységes övezetek Belvárosi parkolás rendszere Üzletpolitikai fejlesztés Turistabusz parkolás A Városkapu rendszer csatlakozó elemei, eszközváltás, intermodalitás erősítése (pl. P+R rendszerek) - Északi Városkapu - Déli Városkapu - Keleti Városkapu - Nyugati Városkapu - Városkapuk fogadó közösségi közlekedés hálózata

Nehéz tehergépjármű korlátozás Belvárosban zéró emisszió Célforgalom felülvizsgálat - térbeli, időbeli korlátozás Tehervillamos Tervezett Ipari Park közúti közlekedési rendszere - M30-as csomópont - Avas csomóponti és közúti felüljáró - Y-híd felőli megközelítés - Fonoda utca felőli megközelítés Közösségi közlekedés fejlesztése Ipari Parkok vasúti kapcsolata

Nem motorizált közlekedés

Lakossági e-töltők E-charger sáv Önkormányzati e-járműpark Kerékpáros városi főhálózat Biztonságos kerékpártárolás Közbringa Pedelec bevezetés Gyalogosbarát közterületek

29

Tsz. 5050


Minden koncepciós elemet hasonló gondolatmenet szerint mutatunk be. A legfontosabb 10-15 elem részletes szöveges – rajzos bemutatásban, a kiegészítő 60-65 elem rövidebb szöveges bemutatással, esetenként rajzi kiegészítéssel került kidolgozásra. A 80 koncepciós elem közül 67 projektet projektlapok is ismertetnek, ezeket a jelenlegi kötet tartalmazza minden fejezet végén, illetve külön kötetben – Mellékletek – 2. Projektlapok – is összegeztük őket.

6.1. Nemzetközi és országos jelentőségű fejlesztések Az 1. - legszélesebb - lépték a nemzetközi és országos jelentőségű fejlesztések, melyek érintik, befolyásolják a város fejlődését vagy akár a belső működését közvetlenül meghatározzák.

Fejlesztések: 6.1.1. Közlekedési érintettségű, nemzetközi projektekben való részvétel •

TRAM-projekt (Towards new Regional Action plans for sustainable urban Mobility) A projekt keretében 5 tagállam (Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország) együttműködésével TRAM mozaiknéven egy olyan javaslat került kidolgozásra, amely az Integrált Területi Program hatékony végrehajtását, kommunikációját támogatja, különös tekintettel a fenntartható és intelligens közlekedésfejlesztésre, az ipari területek és turisztikai attrakciók jobb elérhetőségére, a hatékony közlekedésszabályozásra

•

REMOURBAN (REgeneration MOdel for accelerating the smart URBAN transformation) A projekt egy nagyléptékű demonstrációs projekt, amelynek célja a városok smart city-vé alakulásának támogatása a fenntarthatóság minden szempontjának figyelembe vételével. Számos cél valósul meg, különösen a fenntartható városi megújítási modell elkészítésével, amely elsősorban az energetikára, IT-re és a közlekedésre fókuszál. A projekt beavatkozásokat is megvalósít, széleskörű kommunikációval ötvözve.

6.1.2. Via Carpathia Közép-Európában az észak-déli kapcsolatrendszerek hiányoznak, a Kárpát-medencében nincs egyetlen Balti-tenger – Fekete-tenger – Égei-tenger közötti konvencionális kapcsolat. Ez a vasúti és úthálózati kapcsolatrendszerbeli vákuum a gazdasági, tőkevonzó és munkaerő megtartási képességét országos és régiós keretek közé szorítja, nem tud érvényesülni a közép-európai nemzetköziség. A Via Carpathia útvonal nyitás. A Litvánia-Lengyelország északi ipari terület, a Szlovákia-Magyarország középső ipari-logisztikai terület, a déli RomániaBulgária-Görögország aktív tengeri kikötőkkel rendelkező régiók közötti áru – munkaerő áramlás megindításához.


30

Tsz. 5050


MISKOLC

6-1. ábra Via Carpathia útvonal

6.1.3. Ipari Parkok fejlesztése Miskolc városában ma működő ipari parkok vonzó befektetői potenciált jelentenek (Bosch, Takata). Két terület ütemezett fejlesztése tudja a munkaerőtelepítés és munkahelyteremtés közös célját segíteni. 1. 1000 hektáros Új Ipari Park: kormányzati szintű ipartelepítés az Észak-magyarországi Régióban (6-2. ábra) Az Új Ipari Park közlekedési kapcsolatainak rendszere: Új M30 autópálya csomópont (teherforgalom és távolsági autóbuszok); Y-híd, városi és IMCS kapcsolat (helyi és helyközi buszok, városi személygépjármű forgalom); Fonoda utca, új külön szintű vasúti átvezetés (teherforgalom és helyközi autóbuszok); Avasi csomópont (helyi autóbuszok); Bogáncs utca (teherforgalom); 304-es úti új körforgalmú csomópont (teherforgalom és helyközi autóbuszok); Déli Városkapu (vasúti megálló, helyi és helyközi autóbuszok, P+R, B+R, távlatban villamos); A 80-as vasútvonalból kiágazó iparvágány kapcsolat. KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

31

Tsz. 5050


6-2. ábra A tervezett Új Ipari Park Közlekedési rendszere (Forrás: Miskolc Holding Zrt.)


32

Tsz. 5050


Az Ipari Park fejlesztési területeinek fokozatos belépésével lépést tartva szükséges városi úthálózat bővítéseinek létrehozása. Ezek elsődlegesen az Avasi csomópont, az Y-híd – Vörösmarty utca és a Fonoda utca – József Attila utca külső szakasza. Az I. fejlesztési terület üzembe állításához is szükséges a 307-es városi belső elkerülő út megépítése. 2. A volt Vasgyár rehabilitációs ipari terület funkcióinak helyes kijelölése és átalakítás végrehajtása. A jellemzően kézműves ipari, rendezvényi, turisztikai, lakóterületi funkciók helyes arányának kialakítása.

6-3. ábra A rehabilitálandó Vasgyári terület

A rehabilitációs vasgyári terület közlekedési kapcsolatainak rendszere: Csermőkei út elérése a Vasgyári úton át (teherforgalom és autóbusz); Kiss Ernő utca elérése több helyen (könnyű teherforgalom és autóbusz); új kapcsolat keleti irányban Csermőkei út felé (teherforgalom és autóbusz); Vasgyári út elérése (városi személyforgalom és autóbusz); Körvillamos távlatban (személyszállítás és tehervillamos); Vasúti teherszállítás - amíg nincs körvillamos.


33

Tsz. 5050


6.1.4. Repülőtér Magyarországon 5 nemzetközi (Budapest, Debrecen, Győr, Hévíz, Pécs) és további 3 nyilvános (Fertőszentmiklós, Nyíregyháza, Siófok) reptér üzemel. További 44 db nem nyilvános reptér zöme – leszámítva a korábbi katonai 2500 m-es betonozott reptereket – füves, 600 – 1000 m-es pályával rendelkezik. Ezek képzési, sport, szabadidős célokat szolgálnak. Menetrendi repülés 1500 m-t elérő futópályán jöhet szóba, miként Kassán és Debrecenben. A Miskolc – Kassa – Debrecen légiforgalmi térségben, az aktív forgalmat lebonyolító Kassa és Debrecen mellett, Miskolc közvetlen térségében a business és sportrepülés funkciót kell, a kor mai színvonalán lehetővé tenni. Nemzetközi utasforgalmi és teherforgalmi funkciók kiépítése nem indokolt. A mai repülőtér képzési, sétarepülési, légimentő feladatai megtartandók. Az ÉszakMagyarországi Régió légiforgalmi jövőkép kialakítása szükséges. Miskolc vonzáskörzetében, észak-keleti irányban, 10 km-es távolságon belül létezik olyan terület amely topográfiai és légiforgalmi szempontból repülőtér kijelölésére alkalmas, a későbbiekben 800 m-es felszállópálya kiépíthető rajta. A terület rendelkezik korábbi helykijelölési előzményekkel. Miskolc város kutatási tevékenységéhez és 1000 hektáros ipari parki fejlesztéséhez hozzátartozik a jövőben a légi elérhetőség biztosítása, főként gazdasági szempontból, a versenyképesség fokozása céljából.

6-4. ábra Légi kapcsolat Miskolc térségében

Koncepciónkban javasoltak szerint Miskolctól észak-keleti irányban kijelölendő repülőtér elsősorban az 1000 hektáros ipari parkhoz tartozó business forgalom ellátását szolgálná. A repülőtér létesítésének geometriai korlátain túllépve, kereskedelmi repülőtér létesítése az ipari parkhoz, amelynek közvetlen autópályás és vasúti kapcsolata adott, csak a tervezett iparágak konkrét ismeretében dönthető el. Az NKH-ban folytatott egyeztetésünk ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, ők konkrét engedélyezési eljárást folytatnak le, nem stratégiai tervezést végeznek. Egy KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

34

Tsz. 5050


nyilvános kereskedelmi repülőtér állandó költségei (Biztosítás, tűzoltó szolgálat, forgalomirányítás, meteorológiai szolgálat stb.) nagyok, alkalmi forgalom nem fedezi a fenntartási költségeket (éves fenntartási költség ∼ 80-120 mFt). Az országos légiforgalmi koncepción belül, a régió légi jövőképének meghatározása elengedhetetlen. Általános elvként, egymástól 60 – 100 km-re fekvő városokban menetrendi légi személyszállító reptér létesítése nem indokolt.

TRAM PROJEKT Cél Akcióterv kidolgozása, konkrét lépések az emisszió csökkentés és fenntartható közlekedés irányába, nemzetközi tapasztalatcsere útján.

Előfeltétel A projekt 2016 áprilisában megkezdődött.

Műszaki tartalom •

Közlekedési szabályozások A városi térségekben jelentkező emisszió-intenzív közlekedési módok iránti kereslet csökkentését célzó intézkedések és akciók egy kevésbé szennyező és hatékonyabb közlekedési rendszer kialakítása érdekében.

•

Innovatív közlekedési megoldások városi területeknek Az okos technológiák és innovatív közlekedési megoldások felhasználását célzó műszaki megoldások, amelyek a városi közlekedési tervezés legfontosabb elemei.

•

Alacsony széndioxid-kibocsátású és zöld Várható hatások közlekedés (fejlett járművek és üzemanyagok) A zéró vagy alacsony széndioxid kibocsátású • A projekt hozzájárul a versenyképes, erőforráshatékony és alacsony széndioxid kibocsátást célzó közösségi és magán közlekedési projektek és európai közlekedési rendszer erősítéséhez; technológiák, megújuló üzemanyagok, elektromos járművek, környezetbarát személy és • Tapasztalatok beépítése a közlekedést szabályozó – teherszállítási módok bemutatása. irányító rendszerekbe.

Becsült költség EU Interreg pályázat

Kockázat •

Nemzetközi együttműködés hiánya

Ütemezés 1.fázis: 2016. április – 2019. március 2. fázis: 2019. április – 2021. március


35

Tsz. 5050


REMOURBAN Cél A nemzetközi együttműködés –melyben 5 tagország városai vesznek részt – célja, hogy smart, élhető városokat alakítsanak ki. A projekt fő célja, hogy egy olyan fenntartható városi modell kerüljön kidolgozásra, mely a későbbiekben más európai városokban is replikálható.

Előfeltétel Előfeltétel nincs, a projekt 2015. január elsején elindult.

Műszaki tartalom • A modell replikálhatóságának kifejlesztése és validálása. • Az innovatív technológiák gyakorlati használhatóságának felgyorsítása. • A modell elsősorban a városlakókra fókuszál, mint az élhető várossá alakulás legfontosabb pilléreire. • Minden település saját elképzeléseire építve a helyi tudás, tapasztalat kihasználása. Ehhez fontos az önkormányzat, helyi kutatóintézetek, nagyvállalatok és KKV-k bevonása a fejlesztési elképzelések kidolgozásába.

Várható hatások Közlekedési szempontból a legfontosabbak hatások várhatók:

következő

• A városlakók közlekedési módválasztásainak megváltozása.

• Károsanyag-kibocsátás csökkenése.

Becsült költség -

Kockázat -

Ütemezés • A projekt 2019. decemberében zárul.


36

Tsz. 5050


IPARI PARKOK FEJLESZTÉSE Cél A város gazdasági hátterének, regionális szerepének erősítése, innovatív gazdasági tevékenységeket befogadó ipari parkok városszerkezetbe, városműködésbe és közlekedési rendszerbe ágyazott tudatos, célirányos fejlesztésével.

Előfeltétel •

•

Kellő nagyságú és előkészítettségű területi kínálat megteremtése Tudatos városstratégia és városmenedzsment működtetése

Műszaki tartalom • A város gazdasági lehetőségeit tervszerű marketinggel kiajánló városmenedzsment erősítése (a kormányzati feladatú Új Ipari Park esetén is), a TRAM projekt erősítése, a jelenlevő főbb gazdasági szereplőkkel való rendszeres kommunikáció, az egyetem bevonásával közös innovációs stratégia kialakítása, ehhez munkaerő kínálat szervezése • Az ipari parkok terület jellegéhez és megközelítési lehetőségeihez igazított funkcióinak, munkamegosztásának tervszerű alakítása és kiajánlása • A Nyugati Ipari Park (Vasmű) helyi kisiparos, kézműves ipari funkciók befogadására való alkalmassá tétele, az e tevékenységekhez (és a leépülő tradíciókhoz) kapcsolható bemutatók, vásárok, kiállítások turizmust erősítő telepítésével • A jórészt telitett Északi Ipari Park térségében csupán a repülőtér közelségét és a citylogisztika igényeit szolgáló, valamint a Bosch közelségére építő „könnyű”, és innovatív funkciók telepítése • A Déli Ipari Park - mint az iparfejlesztési célokban vezető terület - ütemezett, a közlekedési kapcsolatok alakulásához is alkalmazkodó és kompaktságra is törekvő fejlesztése, egyfelől a meglévő, már részben működő területek további betelepítésével, másfelől az Új Ipari Park tervszerű - automatikára, robottechnológiákra alapozott - fejlesztésével • Az Új Ipari Park fejlesztésének regionális fejlesztéspolitikába ágyazása, a Via Carpathia észak – déli közlekedési tengely fejlesztésére építve, az északi és déli kapcsolódó országok gazdasági területeivel munkamegosztásra törekvő regionális vonzerő és potenciál növelés • Az Új Ipari Park távolsági közlekedési kapcsolatainak javítása, áruszállítás, teherforgalom okán új csomópont az M30 autópályával és vasúti iparvágány fejlesztés

• Az Új Ipari Park munkaerő ellátása érdekében, a regionális közlekedés fejlesztése, ezen belül új vasúti megálló építése • Az Új Ipari Park városi közlekedési rendszerbe ágyazása, egyrészt, tehermentesítő közúti fejlesztés (keleti tehermentesítő), másrészt erre szervezett közúti kapcsolat (északi megközelítés javítása, Avas csomópont, közúti felüljáró)

Várható hatások • A város vonzerejének, gazdasági potenciáljának növekedése; • A lakónépesség megtartó, illetve növelő képesség erősödése; • A gazdasági aktivitás növekedés ellenére, a közlekedés káros hatásainak csökkenése;

• Az életminőség javulása, a városközösség megerősödése.

Becsült költség Állami kompetencia

Kockázat • Nem sikerül a tervszerű, területi jelleghez igazodó gazdaságtelepítés, emiatt növekednek a nem kívánatos hatások;

•

Forrás hiányában nem valósulnak meg a szükséges közlekedésfejlesztések, emiatt nem működik jól a személy- és áruszállítási logisztika.

Ütemezés 2018-tól folyamatosan


37

Tsz. 5050


REPÜLŐTÉR Cél Miskolc reális pozícionálása a nemzetközi légi közlekedésben.

Előfeltétel A mai sportrepülőtér szinten tartó működtetése a gazdasági meghatározók tisztázásáig.

Műszaki tartalom • Társadalmi – gazdasági alapú megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, az Észak-Magyarországi Régió légi közlekedési jövőkép meghatározására. • A Budapest – Kassa – Debrecen légi körzet részletes vizsgálata. • A sport-, magán- és logisztikai repülés jövőbeni lehetőségének biztosítására terület fenntartás Miskolc környezetében, olyan helyen, ahol 800 m-es kifutópálya elhelyezhető. A terület fenntartása a jövőkép kormányszintű meghatározásáig szükséges. • Az Új Ipari park kiépítése indokolhatja a business repülést.

Várható hatások • Tizenöt éves távlatban a légi elérhetőség az Ipari Park részére előnyt jelent.

Becsült költség

Kockázat

• Megvalósíthatósági Tanulmány készítése:

• A repülés jelentőségének előre nem várt

18 mFt.

fejlődése a Közép-Európai Régióban.

Ütemezés • A tanulmány elkészítése 9 hónap, helybiztosítás folyamatos


38

Tsz. 5050


6.2. Miskolc város vonzáskörzeti fejlesztések A 2. lépték a város közvetlen vonzáskörzetében tervezett, illetve arra kiható fejlesztéseket foglalja össze. A hazai nagyvárosok között Miskolc rendelkezik az egyik legkiterjedtebb vonzáskörzettel, agglomerációjában több város is található. Miskolc mint ipari, gazdasági, oktatási, egészségügyi központ, napi szinten nagy számú ingázó utazást generál vonzáskörzetéből, fontos erre a szegmensre, az ingázók közlekedésére nagy figyelmet fordítani. Fejlesztések: •

Tarifaközösség bevezetése Több ország gyakorlata igazolja, hogy az utazóközönség számára kedvező megoldás, ha a regionális központok térségében a teljes vonzáskörzetben egységes utazási jegyek-bérletek, egységes díjszabás és összehangolt menetrendek szerint bonyolódik le a közlekedés. Ez a rendszer a használók részére egyszerűen átlátható, valamennyi szolgáltatóra vonatkozóan egységes az utastájékoztatás, az utazási folyamat átszálláshoz nem kíván felesleges odafigyelést, elegendő a szolgáltatás igénybevételére koncentrálni.

•

Intermodális csomópont A Kandó Kálmán téri intermodális csomópont létesítésének elsődleges célja egy korszerű méretű, esztétikus, modern városi tér létesítése, ahol a lehető legnagyobb számú utas átszáll, tartózkodik, találkozik, időt tölt, miközben minden közlekedési eszköz (vasút, villamos, helyi – helyközi buszok) áthalad itt, valamint P+R, B+R, K+R létesül itt a városba érkezők részére. Az IMCS megépítésével megváltozik a vonzáskörzetből érkezők fogadó pólusa, ehhez kapcsolódóan szükséges a helyi- és helyközi közösségi közlekedési hálózat újragondolása, az IMCS és a Belváros kapcsolatának erősítése. Az IMCS projekttel összefüggésben tervezett infrastruktúrális beruházások lehetőséget adnak arra, hogy a kelet-nyugati forgalom a Vörösmarty utca – új Y híd – IMCS – Szinva utca – Fonoda utca nyomvonalon új alternatívát kapjon. Ez a 3-as út városon belüli új nyomvonala is egyben. A nagy kiterjedésű, dombos topográfiájú városszerkezet az IMCS mellett szükségszerűvé tesz emelt szintű csomópontokat, melyek fordítókorong szerepet töltenek be. Az IMCS és Búza tér együttesen a keleti pólus, míg az Újgyőri Főtér mint kiemelt csomópont a nyugati pólus. Emellett az Északi Városkapu – területfejlesztéseket követően - tölthet be emelt csomóponti szerepet (autóbusz végállomás, vasúti megállóhely, P+R parkolók, koncentrált munkahelyi környezet, kereskedelmi zóna, kiegészítő létesítmények). Amennyiben az IMCS – a jelenleg rendelkezésre álló kormányzati forrásból mint lokális beruházás megépül 2019-ig, tehát a csatlakozó beruházások - Y híd, 3-as út – megvalósítása késik vagy elmarad, az több hátrányos következménnyel jár. Egyrészt a városban az Ady Endre utca – Zsolcai kapu terhelése nem csökken, hiszen nem épül meg az alternatív útvonal. Másrészt a Búza téri autóbusz pályaudvarok teljes egészében nem helyezhetők át az IMCSbe, mert ezzel a Zsolcai kapu - Baross Gábor utca útvonalon olyan többletforgalom jelenne meg, amely elvezetésére ezek az utak alkalmatlanok. Így a Búza tér forgalmi csökkentése csak részlegesen valósítható meg, ezért koncepcionálisan az Y híd, 3-as út késleltetése elvetendő.


39

Tsz. 5050


KÖZÖS TARIFARENDSZER Cél A közösségi közlekedés egységes szervezésével, a szolgáltatások minőségjavításával a város és környéke mobilitási egyensúly, környezetbarát, könnyen hozzáférhető kialakítása. Miskolc vonzáskörzetében és a városban egyetlen bérlettel legyen igénybe vehető a városi busz-villamos, helyközi busz és vasúti szolgáltatás.

Előfeltétel A piaci liberalizáció időpontja adottság, 2019. december 31. Az MVK Zrt. vezérigazgatói álláspontja szerint az ezt követő új helyzetben, mely új támogatási rendszert, piacnyitás utáni szolgáltatásokat, új közszolgáltatási szerződéseket jelent, célszerű a tarifaközösség indítása.


Hatásterület – vonzáskörzet tudatos meghatározása az Észak-Magyarországi térségben – mintegy 60 km-es gyűrűben, valamint Szlovákia – Ukrajna – Románia szükséges mértékű bevonási lehetősége.

•

Az országos szándékokkal együttes kezelés, az Észak-Magyarországi térség szinkronizálása az országos szándékkal, ha van ilyen.

•

Integráltságot biztosító elővárosi szövetségi intézmények létrehozatala, a Regionális Közlekedési Központ intézmények továbbfejlesztésével.

•

Megrendelői szerep szerinti szerződéses működés, a szövetség teljes területén, MVK, ÉMKK, MÁV, valamint üzleti alapon működő szolgáltatók bevonása. Egységes összehangolt menetrendek.

•

Egységes forgalmi modell, a város és környezete forgalmi mozgások követése, értékelése, előrebecslése. Az MVK modell közös modellé fejlesztésével.

• Közös tarifarendszer. Elővárosi – városi jegy és bérletfajták egységesítése díjzónák és kedvezmények. Viteldíj egységesítés és időarányos díj bevezetése. Ezzel az utazáslánc folyamata követhető egy bérlettel, függetlenül az átszállástól és üzemeltetőktől. • Elszámolás. A kezdő és átszállópontok ismeretében az üzemeltetők közötti elszámolás, a bevétel teljesítmény szerinti szétosztásával.

Becsült költség •

Intézmények létrehozása: (NFM kompetencia)

Várható hatások • Az egységes rendszerre áttérés kényelmessé teszi az utazást;

• Az egyszerűen használható rendszer utasvonzó hatású. +(10-15 %), munkaerő-mobilitás erősödése;

• Közösségi szolgáltatók működési hatékonyságának, bevételi pozíciójának javulása, • Környezetminőség javulása.

Kockázat 1 mrd Ft

•

Városkapukkal, P+R rendszerrel való együttműködés elmaradása.

Ütemezés • 2020 ősz


40

Tsz. 5050


IMCS Cél A város távolsági és regionális kapcsolatait koncentráló és helyi közlekedéshez kapcsoló áramlási (közlekedési) tér „jó városi hellyé” alakítása és a mainál szervesebb városi szövetbe integrálása.

Előfeltétel Uniós és állami források biztosítása


Az autóbusz pályaudvar áthelyezése, közlekedési térbe integrálása

•

A vasútállomás, autóbusz pályaudvar és villamos végállomás közötti optimális kapcsolódások kialakítása

•

P+R, K+R, B+R parkolók építése, rendszerbe illesztése

•

Valós idejű információs rendszer telepítése, infokommunikációs technológiák közhasználata

•

A napi életvitellel kapcsolatban lévő kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények – átszállások útvonalától nem elidegenedett – telepítése

•

Vonzó találkozási, várakozási helyek rendszerbe integrálása, kávézók és más vendéglátóhelyek létesítése

•

•

Az IMCS minőségi köztér képzése, vonzó építészeti megformálása. Az IMCS sokirányú városi kapcsolatainak erősítése

Becsült költség Kormányzati keretből

Várható hatások • A közösségi közlekedés vonzerejének növekedése • A Tisza pályaudvar környezetének minőségjavulása • A közösségi közlekedés részarányának növekedése • Az újabb közösségi tér városközösségre való pozítív szociális hatása

Kockázat • A forrásbiztosítás elégtelensége, vagy elmaradása • A IMCS egyes elemeinek elmaradása, ezzel a szintézis hiánya • Kellő elkötelezés hiányában, csupán egy átszálló csomópont megvalósítása • A jó városi szövetbe illesztés elmaradása.

Ütemezés Építés indítása 2018-tól


41

Tsz. 5050


6.3. Miskolc város területére vonatkozó fejlesztések A 3. léptékben a városi közlekedésfejlesztési intézkedési javaslatokat ismertetjük. 6.3.1. Életvitel 6.3.1.1. Megújuló városrészek

6.3.1.1.1. Új városszerkezet kialakítása Az új belváros határoló útvonalai északon a Vologda – Fazekas – Jókai Mór – Szeles utca, nyugaton az Ilona – Malomszög utca, délen az Avas domboldal, keleten az Ady Endre – Király utca. E területen belül a Mester terv három K-NY irányú tengelyt jelenít meg: •

•

•

Főtér együttes kialakítása Bartók tér – Szt. István tér – Városház tér – Erzsébet tér, közlekedésileg egységet alkotva a Széchenyi utcai gyalogostengellyel ahol a villamos közlekedik. Szinva tengely, a kibontott Szinva patak környezetalakítása oly módon, hogy egy egységet alkosson a Fő tér sétány és térrendszerével kedvez a sétáló, kerékpáros közlekedésnek. Zöld tengely, a Belváros lakóterületi, intézményi és munkahelyi vonzerejének javítása a Dísz tértől indulva, Kis Hunyad u. – Szemerekert – Deák Ferenc tér – Hősök tere, egészen a Búza térig.

(Bővebben: 6-1. táblázat Projektlap – Új városszerkezet)

6.3.1.1.2. Tiszai-pályaudvar – Belváros kapcsolatrendszer A Tiszai-pályaudvar és belváros közötti vegyes lakóterületek integrálás szükséges. Annak érdekében, hogy az IMCS a városi élet szerves részeként, működőképes közlekedési és találkozási tér lehessen, mindenképp kerülendő az IMCS szigetszerű működése. A területek összekötése az egységesközlekedési infrastruktúra biztosításán – kapacitív közúti elérés, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra kialakítása és vonzóvá tétele - túl célszerű a kereskedelmi szolgáltatások tengelyszerű kiterjesztése is. (Bővebben: 6-2. táblázat Projektlap – Tiszai-pályaudvar – Belváros kapcsolatrendszer)

6.3.1.1.3. Avas Dél komplex felújítása A program célja, hogy a területen egy átfogó és tartós társadalmi-műszaki folyamat menjen végbe. Az önkormányzat fontos szerepe leginkább a közintézmények korszerűsítésében, vonzóvá tételében határozható meg. Hosszú távon a város célja az Avasi lakóterület átalakítása, a jelenlegi panelházas övezetek lakópark jellegű fejlesztése, az ott élők egy részének a város alacsonyabb népsűrűségű területein új lakóhelyek kijelölése. Az Avas - Dél komplex felújítását 10 – 15 éves programként az ITS-re alapozva, határozott főépítészi útmutatás alapján javasolja a koncepció. Részletesebben a 6-3. táblázat Projektlapja tartalmazza a projekt leírását, közlekedésfejlesztési koncepciót meghaladó mélységű indoklással. A projekt előkészítése 2029-ig, a terület átalakítása 2030-t követően reális. (Bővebben: 6-3. táblázat Projektlap – Avas-Dél komplex megújítása) KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

42

Tsz. 5050


6.3.1.1.4. Szinva-, Főutca-, Zöld várostengely A beavatkozások átfogó célja, hogy három tematikus tengely kialakításával, illetve a belvárosi területen az erősítésükkel jobb kohézió alakuljon ki a város kelet-nyugati irányban felfűzhető területegységei közt. A Szinva-tengely a vízre, mint attrakcióra alapozó új várostengely, mely lehetővé teszi az életmódváltást, növeli a város vonzerejét, erősítheti a kerékpározás terjedését. A Zöld-tengely a jó időjárás melletti szabadidős időtöltés helyeit fűzi össze, míg a főutca tengely elsősorban közlekedési tengelyként funkcionál. (Bővebben:6-4. táblázat Projektlap – Szinva-tengely, 6-6. táblázat Projektlap – Belváros – Zöld tengely, 6-5. táblázat Projektlap – Főutca és Bartók tér)

6.3.1.1.5. Forgalomcsillapított övezet kialakítása Diósgyőr városrészben Az intézkedés a városi mobilitás környezeti szempontú fenntarthatóbbá tételét szolgálja. Hozzájárul a napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya értékének közvetlen települési növekedéséhez. A kerékpárforgalmi létesítmények kijelölésével és építésével a Diósgyőri vár környéki településrész közlekedési úthálózata kerékpárosbaráttá alakul. Építési és forgalomtechnikai beavatkozások együttesétől forgalomcsillapított övezet jön létre. (Bővebben: 6-8. táblázat Projektlap – Diósgyőr Városközpont forgalomcsillapítása)

6.3.1.1.6. Gömöri-pályaudvar, Búza tér tengely Hosszabb távon az új belváros kialakítását célszerű keleti irányban folytatva a Gömöri pályaudvarig kiterjeszteni. A bővítés a Szendrei János utca vonalra, mint tengelyre fűzhető fel, amely kiszabályozott, részben még megnyitásra vár. A gyalogos tengelyen a Búza tér kapcsolatot kap a Gömöri-pályaudvar térségével. A funkciók helyes arányával ez egy lehetőség, a pályaudvar ma kihalt, élettelen környezetének, épületeinek élővé tételére, iroda, kereskedelem, lakófunkciók vegyes kialakítására, a Gömöri-pályaudvar utasforgalmi felfuttatására az északi vasutak irányából. A Szendrei János utca vonalában a belvároshoz keletről csatlakozó rendezvénytér (pl.: Karácsonyi vásár) alakítható ki. A terület északi határa a Szeles utca, délen a Vörösmarty utca, a Mesterterv belvárosi területéhez keletről csatlakozva egészen a vasútvonalig kiterjeszthető, amennyiben a jövőben a honvédségi tulajdonú területen az átvezetés megoldható lesz. A Gömöri pályaudvar Búza tér tengely kialakítása, mint intézkedés főépítészi útmutatás alapján került a koncepcióba. A gyalogostengely előkészítését, a Búza tér átalakítását követő időszakra 2024-2026 közötti időszakra ütemeztük. Kivitelezés nem szerepel az ütemezésben. (Bővebben:6-9. táblázat Projektlap – Gömöri-pályaudvar – Búza tér tengely)

6.3.1.1.7. Búza tér és környezetének fejlesztése Új Park és közterület-fejlesztés, kereskedelmi, iroda és rekreációs beépítési lehetőséggel, kiemelkedő regionális és városi átszállóhely.


43

Tsz. 5050


A Búza téren a megszűnő autóbusz pályaudvari funkció teljesen felszabadítja a területet. Az átszállóhely lehetőséget ad a belváros és a piac közvetlen gyalogos elérésére, valamint új gyalogosfelületen a Szinvapark villamosmegálló elérésére. Az alábbiakban öt változatban mutatunk be lehetőségeket helyszínrajzi kialakításra: 1.változat: Átszállópont kialakítása az Ady Endre utca keleti oldalán szélsőperonnal. A piac közvetlenül elérhető, de a villamos kapcsolat nem javul.

6-5. ábra Miskolc Búza tér új kialakítása (1. változat)

2.változat: Átszállópont kialakítása az Ady Endre utca keleti oldalán középperonnal. A középperon, az autóbusz átszállásnál kedvezőbb helyzetet jelent.



44

Tsz. 5050


3.változat: Az autóbusz forgalom egyirányúsítása az Ady Endre utca – Szentpáli utca utcapáron. Előnyös, hogy a forgalmat nem egy pontra koncentrálja. A piac elérhetőségét önálló megállóval és átkelővel lehet biztosítani.


4.változat: Az autóbusz forgalom egyirányúsítása fordított irányban. Előnye, hogy a Búza téren egyáltalán nincs megállóhely, új közösségi tér lehetőségét adja mind a Búza téren mind az Ady Endre utca – Szentpáli utca – Szűcs Sámuel utca által határolt tömbben.



45

Tsz. 5050


1/b. változat: Átszálló pont kialakítása az Ady Endre utca nyugati oldalán. Előnyös megoldás, a Búza téren, ez a változat nyújtja a legtöbb területfejlesztési lehetőséget, teljesen szabaddá téve a területet. Az új nyomvonalú Szűcs Sámuel utca egyben utat nyit új gyalogos passzázson a Széchenyi utca felé. A COOP élelmiszer és OMV kút jelenlegi helyükön megszűnnek, ez újragondolást tesz lehetővé.

6-9. ábra Miskolc Búza tér új kialakítása (1./b. változat)

(Vonatkozó projektlap: 6-10. táblázat Projektlap – Búza tér és környezetének fejlesztése)

6.3.1.1.8. Az Egyetemváros kapcsolatrendszerének erősítése A város célja az egyetemen tanulókat tanulmányaik elvégzése után is arra ösztönözni, hogy Miskolcon éljenek és dolgozzanak. Az egyetem ma mind földrajzilag, mind működését tekintve szigetszerűen működik, nem integrálódik eléggé a városszerkezetbe. A kapcsolatok erősítése történhet a közösségi közlekedési kiszolgálás javításával, olyan városi rendezvények, attrakciók szervezésével, mely az egyetemistákat megszólítja. (Bővebben: 6-11. táblázat Projektlap – Egyetemváros kapcsolatrendszer)

6.3.1.1.9. Belváros forgalomcsillapítása, Búza tér új kialakítása. A forgalomcsillapítás határoló útvonalai: Vologda utca – Fazekas utca – Jókai M. utca – Ady E. utca – Király utca – Vörösmarty utca – Uitz Béla utca – Kálvin utca – Meggyesalja utca – Dayka G. utcai áttörés – Dayka Gábor utca. A forgalomcsillapítás több lépésben, fokozatosan történik, de nem behajtás korlátozó intézkedés. A forgalomcsillapítás legfőbb jellemzői:


46

Tsz. 5050


Az övezetben átmenő forgalom nincsen, vonatkozik ez a Szentpáli, Pálóczy, Horváth L. utcákra is.

6-10. ábra Tervezett városi közúthálózat (I. ütem)

A területre csak célforgalomban lehet behajtani, az átmenő jellegű utak forgalmi rendje megváltoztatandó. Az intézmények és parkolók megközelítése ezután is lehetséges. A közösségi közlekedés kapcsolatrendszerét javítani kell az átszállási kapcsolatok javításával, megállóhelyek közelebb helyezésével. A villamosmegállók közvetlen elérhetősége a cél mindkét irányban. A határoló útvonalakon, az autóbuszhasználat megállókiosztását felül kell vizsgálni. A helyi közösségi közlekedés teljeskörűen környezetbarát járműparkot kap. A közösségi közlekedés számára teljes hosszon előnyadási rendszer az ÉTM-en és az É-D-i tengelyen. A nem motorizált eszközök útvonalainak hálózatosítása. A forgalomcsillapított övezetben minden útvonalat használhatnak. A forgalomcsillapított övezet külső kerékpáros kapcsolatai részletesen a kerékpáros fejezetben kerülnek bemutatásra. A forgalomcsillapítás bevezetésekor a közösségi kerékpár rendszernek már működnie kell. Dokkoló állomások a belvárosban: o Szent István tér (Városház tér); o Hősök tere; o Széchenyi utca (Villanyrendőr közelében); o Ady Endre utca (új busz megállóhely a Szűcs Sámuel utcánál). Jó autózási feltételek a belváros elérésére. Statikus és dinamikus tájékoztatórendszer. Parkolás a zónában: o Lakossági bérlettel; o A célforgalom csak kijelölt parkolóhelyeken vagy mélygarázsban állhat meg; KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

47

Tsz. 5050


Áruszállítás max. 3,5 tonnás járművek, ezek is a napi kontingens figyelembevételével, mely a napi beérkező teherautószámot limitálja és időkorláthoz köti. A forgalomcsillapított övezethez csatlakozó területek: o Új Búza tér (Szeles utca – Piac – Zsolcai kapu); o Vörösmarty utcához csatlakozó terület (Corvin utca – Szemere utca). Ezek az övezetek is csatlakoznak a forgalomcsillapított zónához. o

Az új Búza tér funkcióváltással alakul ki, az autóbusz pályaudvar funkció itt megszűnik, a funkció a Tiszai-pályaudvarhoz kerül át. A téren a belváros részeként, a korábbi tervektől eltérően nem építmények elhelyezése, hanem a tér biztosítása, a piaci-kereskedelmi funkciók megtartása a cél, egy új típusú gyalogos közösségi tér kialakításával a piac és a belváros között. (Vonatkozó projektlap: 6-12. táblázat Projektlap –Belváros forgalomcsillapítása)


48

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-1. táblázat Projektlap – Új városszerkezet

ÚJ VÁROSSZERKEZET Cél A folyamatos, 10-15 éves következetes építkezést igénylő program célja egy nagy hatékonysággal, intelligensen működő „Zöld Miskolc” kialakítása, • ahol a „citysedő”, ugyanakkor erős lakódominanciával és turisztikai vonzerővel rendelkező Belváros, a megújuló Avas és az Egyetemváros közötti integráció és szinergia nagymértékben erősödik; • ahol a Belváros közlekedési kiszolgálása (álló és haladó forgalom) az átmenő forgalmi terhelés markáns csökkentése mellett hatékonyan biztosított; • ahol a város és a munkaerő-piaci vonzáskörzet közötti kapcsolatot nagyhatékonyságú és sokfunkciós, ingatlanpiaci szempontból erős pozíciójú eszközváltó pontok (IMCS, Búza tér, külső városkapuk) biztosítják; • ahol a város turisztikai fókuszai – Lillafüred, Vadaspark, Diósgyőri Vár, Belváros-történelmi Avas, Miskolctapolca – között kényelmes közösségi közlekedési és kerékpáros kapcsolatok állnak rendelkezésre. • Nagyvárosiasodó Búza tér

Előfeltétel • A (várhatóan) rendelkezésre álló és mobilizálható pénzügyi erőforrásoknak a legjelentősebb hatású, de a legkevesebb konfliktussal (pl. kisajátítással) járó nagy prioritású beavatkozásokra való fordítása;

• Politikai konszenzus a Belváros tehermentesítésének új rendszeréről: a Vologda utca-Szeles utca korábbiakban tervezettnél jelentősebb tehermentesítő szerepéről, miközben a déli tehermentesítőként ismert Kálvin utca-Uitz Béla utca környező városrészeket kiszolgáló szerepének erősítése


a Vologda utca-Szeles utca 2x2 sávra történő bővítése (a szükséges csomópontok kialakításával együtt)

Várható hatások Egy ilyen előremutató projekt hatásai sokrétűek. Az egyéni helyett a közösségi közlekedés preferenciája növeli a városon belüli mobilitást, hasonló közlekedési feltételeket kínál eltéri társadalmi rétegeknek is. • A Belváros tehermentesítése, az eljutási idők csökkentése és hosszabb távon a személyautó forgalom visszaesése javítja a levegőminőséget, csökkenti a zaj- és rezgésterhelést – minőségi lakókörnyezetet, vonzó turisztikai célterületet teremt. • A város közterületeinek jelentős részét elfoglaló parkoló (és részben közlekedési) területek hosszabb távon egyéb (nem közlekedéssel kapcsolatos) funkciót kaphatnak – városi térként, zöldfelületként illetve fejlesztési területként tovább növelve a városhasználat komfortját.

•

Becsült költség

Kockázat

A projekt várható költsége jelenleg nem • Az „okos technológiák” elterjedését ösztönző gazdaságitechnológiai környezet (különböző energiahordozók piaci becsülhető előre. ára, támogatásának mértéke, hatásfok, eszközök költségei) és az ezt befolyásoló politikai lépések, egyéb bizonytalanságok meghatározóak a projekt sikeressége tekintetében.

Ütemezés 2018. Városrendezési terv


49

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-2. táblázat Projektlap – Tiszai-pályaudvar – Belváros kapcsolatrendszer

TISZAI-PÁLYAUDVAR – BELVÁROS KAPCSOLATRENDSZER Cél A pályaudvar, mint új intermodális csomópont harmonikus városi szövetbe illesztése, ezzel a jó városi helyek hálózatának bővítése, illetve, járulékos hatásként a Búza tér tehermentesítése.

Előfeltétel Az IMCS megépülése, illetve megfelelő városstratégia érvényesítése.

Műszaki tartalom • A város villamoshálózatának célirányos fejlesztése távlatban • Az autóbusz pályaudvar IMCS-be helyezése, jó városi hálózat létrehozása • A Szinva patak rehabilitáció Tiszai-pályaudvarig való kiterjesztése • Fentiek részeként, a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok célirányos fejlesztése • A belváros fokozatos kiterjesztése a pályaudvar irányába – gyalogos és kerékpáros infrastruktúra és kapcsolódó kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésével, • A városközpont és a pályaudvar közötti területek fejlesztése, vonzó funkciókkal való ellátása.

Várható hatások • A városszerkezet és a közlekedési szerkezet szintézisének javulása • A közösségi közlekedés és a nem motorizált közlekedés részesedésének emelkedése • a városi közterek, közösségi tartózkodási helyek vonzerejének növekedése

Becsült költség

Kockázat

A projekt várható költsége jelenleg nem becsülhető • Az IMCS célok szerinti komplexségben való előre. megépítése; • A közösségi közlekedés kívánatos átalakításának elmaradása; • A célirányos városfejlesztés elmaradása, a pályaudvar mai szigetszerűségének állandósulása.

Ütemezés IMCS átadását követően folyamatosan.


50

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-3. táblázat Projektlap – Avas-Dél komplex megújítása

AVAS-DÉL KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA Cél A komplex program célja, hogy - az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kimutatott javuló társadalmi (képzettség, foglalkoztatottság, korstruktúra) mutatókra alapozva - egy átfogó és tartós társadalmi-műszaki megújulási folyamat menjen végbe. Miskolc legsűrűbben lakott, középvárosnyi népességet koncentráló városrészében. A klasszikus szociális rehabilitációktól eltérően (a városrész mutatói erre nem adnak lehetőséget) egy „több lábon álló”, a környező területek és a városrész közötti kapcsolatra is építő integrált stratégiára van szükség. A jelentős időigényű fejlesztés kívülről befelé (azaz a környező városrészek fejlesztéséinek, a fejlesztések hatásainak begyűrűztetésére), belülről-kifelé (azaz a belső értékek kibontására), alulról fölfelé (a helyi kezdeményezések felkarolására, mentorálására) és fölülről lefelé (önkormányzati beavatkozásokra) építkező stratégiák összehangolásával, a szinergiahatást kihasználva biztosítja egy egyre inkább saját energiáiból táplálkozó megújulási folyamat tartósságát.

Előfeltétel Nagyarányú, miskolci társadalmi partnerségben, a pártok a civil szervezetek és az avasi lakosság által is támogatott politikai konszenzus és min. 15 évre szóló elköteleződés a megvalósítás mellett; A gördülő tervezés, az integrált fejlesztés és a hosszú távon tartós finanszírozás szervezeti feltételeinek kialakítása: Avas fejlesztő társaság; az Európai Befektetési Bank támogatásával Jessica Városfejlesztési Alap létrehozása és működtetése.

Műszaki tartalom

•

Kívülről befelé: A történelmi Avassal és az Avas-tetővel, az Egyetemmel és Avas-Kelet kulturális-szabadidős intézményeivel, szolgáltatásaival való fizikai, funkcionális kapcsolatok, „interface felületek” fejlesztése, az Avas és az Avason élők fizikai és mentális integrációját szolgáló beruházások és soft beavatkozások;

•

Belülről kifelé: A városszerkezeti adottságokban és a társadalmi sokféleségben rejlő értékek feltérképezése, kommunikálása a helyi lakosság-civilek, az oktatási intézmények és az Egyetem releváns tanszékeinek és hallgatóinak részvételével. Az értékek érvényre jutását, felerősítését szolgáló beruházások, helyi gazdaságfejlesztési és soft beavatkozások összehangolt tervezése és végrehajtása, miközben a kihívások és konfliktusok kezelése úgy épül be az intézkedésekbe, hogy nem azok kerülnek fókuszba;

•

Alulról felfelé: a helyi közintézmények, civilszervezetek, kisvállalkozói csoportok kezdeményezéseinek, társadalmi innovációinak szinergikus hálózatba szervezése, mentorálása, támogatása, és összekapcsolása a „Belülről kifelé” és „Kívülről befelé” stratégiákkal.

Felülről lefelé: Komplex panelprogram és Várható hatások oktatásmegújítási program. A „négy stratégiában” • Öngerjesztő folyamat, amelynek hatására felgyorsul a

•

rejlő szinergiákra építve, térben és időben ütemezetten építi fel az önkormányzat az épületállomány komplex műszaki korszerűsítését (energetikai, egyéb közmű- és gépészeti, épületszerkezeti és esztétikai felújítások). A „Felülről lefelé stratégia” domináns eleme az avasi alsó és középfokú oktatási intézmények komplex korszerűsítése, XXI. századi oktatási környezet és specifikus tantervi-módszertani kínálat biztosítása, olyan nyitott iskolák kialakítása, amelyek a környékük közösségszervező erejévé is válnak.

Becsült költség Forrás: kormányprogram.

lakótelep integrációja és társadalmi egyensúlyának javulása;

•

Az Avas város lesz a városban, erős identitással, pozitív imázzsal, folyamatosan javuló ingatlanpiaci pozícióval és PISA eredményekkel és az egyetemi ifjúságot vonzó lakáskínálattal és alternatív „kulthelyekkel”;

•

A bevásárlóközpont és az avasi kilátó közötti nagyvonalú fasoros városi bulvárra felfűzött, sajátos arculatú, erős belső kohéziójú „szomszédságok” jönnek létre, maguk igényére alakított és általuk fenntartott közterületekkel, biztonsági rendszerekkel és tradíciókkal.

Kockázat városrész-megújítási

•

Átfogó, hosszú távú stratégia helyett rövid távon mutatós, 100% EU támogatással megvalósítható „látványprojektek”,

•

Aránytalan anyagi ráfordítással és erkölcsi veszteség kockázatával járó koncepció megvalósításának forszírozása.

Ütemezés Az azonnal indítható, soklépcsős tervezési folyamat az intézményrendszer megtervezésével és létrehozásával indul. 10-15 éves program, folyamatos monitorozás


51

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-4. táblázat Projektlap – Szinva-tengely

SZINVA-TENGELY Cél A beavatkozások átfogó célja, hogy a Belvároson áthaladó Szinva – a nyomvonala menti közterekkel és beépítéssel – jól felismerhető, folytonos, a Belváros déli részét szervező, a Belvárost és az Avast, illetőleg a Belvárost és a megújuló pályaudvar térséget összekapcsoló városépítészeti-funkcionális együttessé váljon. A tengely a főutca szerepű Széchenyi utcát kiegészítve, összefűzi az attraktív vízparti szabadidős-turisztikai és egyéb fontos városi helyszíneket, „jó helyeket”, egyensúlyteremtő közlekedési folyosóvá, és a Zöldváros koncepciónak megfelelő alkalmazkodó, integratív kék/zöld infrastruktúra szerepét is betölti (ökológiai folyosó, városklíma javító, csapadékvíz-gazdálkodási, katasztrófavédelmi funkciók);

Előfeltétel • A közlekedésfejlesztési koncepcióban megfogalmazott irányoknak megfelelően a közlekedési területek átstrukturálása következtében megváltozó közlekedési-parkolási helyzetet kezelni kell (Belváros átmenő forgalmának csökkentése, parkoló-építmények jobb kihasználása, újak építése, autótulajdonlás visszaszorulása) • Szent István tér megújítása • Továbbtervezési feladatok végrehajtása

Műszaki tartalom • •

• • • • •

•

•

Kibontandó területek közlekedési funkcióinak megszűntetéséhez szükséges feltételek biztosítása; Lefedett szakaszok kibontása, meder statikai-állékonysági megerősítése; Az Avas csapadékvíz-gazdálkodásának fejlesztésével összefüggő beavatkozások; A teljes szakaszon a gyalogos- kerékpáros közlekedés és létesítményei minőségi fejlesztése; Városrehabilitációs Mesterterv szerinti szakaszokon mederszélesítés, lépcsőztetett vagy rézsűs mederkialakítás Európa tér és Vörösmarty lakótelep közterületeinek megújítása, ráfűzésük a Szinva-tengelyre Városrehabilitációs Mesterterv szerinti szabadtér építészeti és zöldfelület-fejlesztési megoldások, harántoló kapcsolatok javítása. Környező foghíjak fejlesztése, tűzfalak humanizálása, értékes, leromlott állapotú épületek hasznosítása, felújítása, Széchenyi utca (főutca) és Szinva közötti további átjáró udvarok megújítása, biztonságának növelése

Becsült költség

Várható hatások • Belváros lakóterületi és turisztikai vonzerejének növekedése; • Szinvától délre fekvő városrészek szorosabb kapcsolata a Főutcával; • Belváros befektetővonzó képességének erősödése, kereskedelmi és vendéglátó kínálat fejlődése; • Fenntartási költségek növekedését nem bírja el a város

Kockázat

A projekt várható költsége jelenleg nem becsülhető • Parkolási status quo-t a lakosság nem kívánja előre. feláldozni a vonzóbb lakókörnyezet érdekében • Túl költséges építészeti megoldásokból is következő forráshiány

Ütemezés: A Városrehabilitációs Mesterterv szerint 2014-2020 között újulnak meg a Szent István téri (tervezett főtér) és a Corvin utca-Szemere utca közötti szakaszok. Következő ütemben javasolt az Arany János utcai szakasz kibontása, együtt a Vörösmarty lakótelep közterületi megújításával. A Bartók tér megújításával egyidejűleg indokolt a kapcsolódó szakasz kibontása. Az IMCS átadásáig javasolt a Szinvapark-pályaudvar közötti szakasz megújítása.


52

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-5. táblázat Projektlap – Főutca és Bartók tér

FŐUTCA (HUNYADI UTCA) ÉS BARTÓK TÉR Cél A projekt a város főutcájának utolsó, Hunyadi utcai szakaszának megújítására irányul, amely magában foglalja a Bartók tér felújítását és városszerkezeti pozíciójának javítását, helyzetbe hozza a Vasaló-tömböt, javítva a tömb ingatlanpiaci pozícióját, ami a rehabilitáció feltétele. A Főutca több évtizede kezdődött megújítása a Belváros nyugati kapujaként értelmezhető Dísz térnek a Zöld-tengely projekt keretében megvalósuló rehabilitációjával teljesedik ki. A Vasaló-tömb városias beépítése elsősorban a vonzó belvárosi lakófunkciót erősíti.

Előfeltétel • -

-

Politikai konszenzus az alábbiak tekintetében a Vasaló-tömb jövőképe és újratervezendő közterületi rendszere: a Mesterterv egy olyan tömbfeltárást javasol, ami nem terhel újabb forgalmat a Hunyadi utcára. Ez a feltétele hogy a Hunyadi utca keresztmetszetét a Zöldváros elvekkel összhangban és egy Főutcához méltó módon lehessen újraosztani (nem érintve a felújított villamost); a Hunyadi utca kiszolgáló szerepe fennmarad, lehetőséget biztosítva parkolásra, ami az üzlethelyiségek vonzerejét javítja; Szinva patakon és a Bartók tér keleti oldalán, vegyes használatú útként a célforgalom megmarad. 2012-ben készült tervek aktualizálása.


Hunyadi utca Városház tér és Dayka Gábor utca közötti szakaszának felújítása

•

Petőfi utcai Szinva szakasz kibontása, Szinva híd felújítása;

• Bartók tér felújítása - fásított köztér, mely helyet biztosít a komfortos szabadtéri megpihenésre, a Zenepalota kapcsolódó reprezentatív funkcióknak, kisebb kulturális rendezvényeknek.

•

Zenepalota mögötti (Dayka Gábor utca menti) parkolóterület megújítása

Várható hatások • Zenepalotához méltó – Főutcára fűződő – karakteres városi tér kialakítása; • A főutca folytatása következtében a Bartók tér és a Zenepalota, illetőleg a Vasaló-tömb Belvárossal való kapcsolatának erősítése • A Főutca továbbvezetése a Vasaló-tömb felértékelése szempontjából a várható szinergiák létrejötte érdekében nagyon fontos, szerkezeti jelentőségű projektelem

Becsült költség A projekt várható költsége jelenleg nem becsülhető előre.

Kockázat • A projektelem a TOP-ból nem támogatható, ezért a város jelenleg nem kezdi el megvalósítani. Elmaradása, késlekedése a Vasaló-tömb megújulását is késlelteti.

Ütemezés A Városrehabilitációs Mesterterv szerint 2020-ig újul meg a Szent István tér (főtér), a kapcsolódó beruházások (így a térrendszer északi részét érintő jelen projekt) ez után indulnak meg.


53

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-6. táblázat Projektlap – Belváros – Zöld tengely

BELVÁROS - ZÖLD TENGELY Cél Miskolc Zöldváros Koncepciójával összhangban átfogó cél az egykori Pece-patak nyomvonalát lazán követő „zöld szigetek” és városi terek (Szemere-kert, Egressy tér, Antall József tér, Deák tér, Hősök tere, Nagy Imre tér, Szűcs Sámuel utca), templomkertek, fasorok folytonos tengellyé szervezése a Dísz tértől a Búza térig. A projekt része a zöld-tengely által felfűzött tömbök rehabilitációja, a Belvárosról leszakadt Centrum-tömb és Búza tér, illetőleg a Vasaló-tömb és Dísz tér integrációja, a Belvárossal szervesebb-élőbb kapcsolat fokozatos kiépülése

Előfeltétel • A Centrum-tömb fejlesztését a Búza tér rehabilitációjával együtt kell tervezni és összehangoltan kell megvalósítani. • A Vasaló-tömb rehabilitációját a Hunyadi utca és a Dísz tér rehabilitációjával össze kell hangolni (tervezés-programozás). • A fejlesztési környezet válság utáni jelentős megváltozása miatt a hatályos szabályozás nem alkalmas sikeres és hatékony rehabilitációs beavatkozások megvalósítására. A Dísz tér és a Vasaló-tömb, a Bazár-tömb, valamint a Centrum-tömb megújításának feltétele a tömbök jövőképéről várospolitikai konszenzus kialakítása és új szabályozási terv készítése a Mestertervben foglaltakra és a Búza tér kapcsolódó szerkezeti jövőképére építve.

Műszaki tartalom • A Búza tér megújításával összehangoltan a Centrum-tömb rehabilitációja, a tömb Belváros és Búza tér közötti kapcsolati szerepének markáns megerősítése, Centrum mögött parkolóház építése; • A Régiposta utca rehabilitációja, Hősök terével való kapcsolatának fejlesztése, a Bazár-tömb rehabilitációja, az ingatlanfejlesztések részeként a felszínen megszűnő parkoló férőhelyek visszapótlása; Kazinczy-tömb önkormányzati tulajdonú udvar megújítása, rendezett parkolási feltételek kialakítása, Hősök tere déli határán ingatlan fejlesztés, megszűnő parkolóhelyek pótlása;

•

• Szemere-kert, Kossuth utca rehabilitációja, Kossuth-tömb rehabilitáció befejezése; a „Vasaló-tömb” és a Dísz tér összehangolt rehabilitációja, figyelembe véve a Hunyadi utca rehabilitációjának ütemezését is.

•

A Széchenyi - Hunyadi utcától északra fekvő városrész intézménykertjeinek, önkormányzati tulajdonú udvarainak megújítása, közcélú használati lehetőségek gazdagítása, hiányos fasorok pótlása.

•

Becsült költség

Várható hatások • A közterületek megújítása javítja a tömbök ingatlanpiaci pozícióját (befektetői érdeklődés a tömbrehabilitációk iránt, javuló demográfiai, képzettségi, fizetőképességi mutatók, üzlethelyiségek iránti bővülő bérlői érdeklődés); • A tömbök megújításával nő a Belváros turisták által szívesen látogatott területe; • Javul a Belváros mikroklímája és csapadékvízgazdálkodása, nő a zöldfelületi arány

Kockázat

A projekt várható költsége jelenleg nem becsülhető • Befektetői érdeklődés hiánya előre. • A fejlesztők szempontjait figyelmen kívül hagyó szabályozás vagy ellenkezőleg: a várospolitikai célok túlzott alárendelése az ingatlanpiaci elvárásoknak

•

A fejlesztés részleges, nem kellő erejű, hosszan elnyúló végrehajtása

Ütemezés A középső szakasz közterület-megújításai, az intézménykertek és udvarok fejlesztései a források rendelkezése állása és a tervek elkészítése után azonnal indíthatók, a Kossuth-tömb rehabilitációja folyamatban van. A többi fejlesztés politikai konszenzust és szabályozási terv módosítást igényel, és az ingatlanfejlesztői érdeklődésnek is függvénye.


54

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-7. táblázat Projektlap – Szent István tér (Fő tér)

SZENT ISTVÁN TÉR (FŐTÉR) Cél A projekt célja a megújuló Miskolchoz méltó főtér kialakítása a Szent István tér teljes átalakításával. Ennek elemei a Főtér ütemezett városszövetbe illesztése (Szinva kibontás, a Belváros köztér- és zöldhálózatába illesztés); a BelvárosAvas integráció-kapcsolat erősítése, a város két emblematikus épületének – Városháza, avasi templom – vizuális bekapcsolása a térbe; továbbá egy sokoldalúan használható, jól azonosítható hellyé váló, közösségi használatok élményét nyújtó városi tér kialakítása.

Előfeltétel • Új közlekedési rendszer kialakítása – a Dél-Belvárost terhelő átmenő forgalom nagyfokú mérséklése, a Kálvin utca-Uitz Béla utca környező városrészeket kiszolgáló szerepének javítása;

• A mesterterv alapján várospolitikai konszenzus kialakítása a Szent István tér új forgalmi rendje, a tér jövőbeli szerepei, 21. századi arculata tekintetében; • A tér új forgalmi rendjének kialakítása szempontjából jelentős könnyebbség lenne a Vologda utca szélesítésének megvalósítása (de nem feltétele a fejlesztésnek).

Műszaki tartalom

• Sokoldalúan használható, reprezentatív burkolt tér kiépítése, mely több ezer fős rendezvények lebonyolítására is alkalmas. (+ rendezvények infrastrukturális és megközelítési feltételei);

• A térfalak mentén burkolt, fásított, utcabútorokkal felszerelt zóna, vendéglátó teraszok kialakítása; • Lelépcsőző, tágas, üldögélésre, szemlélődésre, a víz megközelítésére alkalmas Szinva-meder létesítése, vízvisszatartással állandó vízfelület biztosítása, meglévő gesztenyés integrálása, a süllyesztett térrészek puffertározóként történő hasznosítása az Avas-Szinva csapadékvíz-gazdálkodási rendszerében.

• Szinva déli partja mentén parksáv létesítése, fásított sétányok, kerékpáros útvonal kiépítése; gyaloghidak a Szinva felett; északnyugati térrészen a rendezvények kiszolgálására alkalmas fásított köztér kialakítása.

• Új közlekedési-parkolási rendszer kialakítása: Várható hatások - a parkolás a meglévő parkoló létesítmények • Létrejön egy nagyrendezvények és napi közösségi jobb kihasználására és új, a térhez kapcsolódó létesítmény kialakítására épül;

- olyan új forgalmi rend kialakítása, amely az átmenő forgalom megszüntetése mellett biztosítja a meglévő és tervezett, térre nyíló funkciók kiszolgálását-működőképességét, a parkoló létesítmény elérhetőségét, a hosszabb távon megvalósítani tervezett déli térfal kiszolgálhatóságát, miközben a Meggyesalja utcára és a Kálvin-Uitz utcákra nem vezet rá átmenő forgalmat.

használatok befogadására alkalmas, eddig hiányzó tér;

•

A Szinva-meder megnyitása attraktív szabadidős helyszínné alakítja a teret és alkalmas egy 21. századi csapadékvíz-gazdálkodási rendszer részleges kiszolgálására, miközben erős közösségteremtő szimbolikával is bír;

•

A Főtér belső része mentesül a gépjármű-forgalomtól, attraktív zöldfelületek jönnek létre, csökken a burkolt felület

•

Attraktív ingatlanfejlesztési kínálat jön létre a környező telkeken.

Becsült költség

Kockázat

A projekt várható költsége jelenleg nem becsülhető előre.

• a lehetőségeket leszűkítő, túlzó funkció- és építményhalmozás;

• az egyes ütemek – rendezvény tér, Szinva kibontás, déli térrész – közötti koherencia hiánya;

• TOP Zöld város projekt kötöttségei miatt várospolitikai célok feladása vagy részleges megvalósítás.

Ütemezés A Városrehabilitációs Mesterterv szerint a beruházás 2014-2020 között megvalósul.


55

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-8. táblázat Projektlap – Diósgyőr Városközpont forgalomcsillapítása

DIÓSGYŐR VÁROSKÖZPONT FORGALOMCSILLAPÍTÁS Cél Forgalomcsillapított övezet kialakítása Diósgyőr városrészben.

Előfeltétel Meglévő gyalogos híd elbontása a Szinva felett és közúti közlekedés áteresztésére képes új műtárgy építése.


Kerékpárforgalmi létesítmények kijelölés, megépítése;

•

2x1 sávos tehermentesítő út a Táncsics Mihály tér és Nagy Lajos király útja csomóponttól 65 m hosszon;

•

6,6 m nyílású új híd építése a Szinva felett;

•

Forgalomtechnikai beavatkozások.

Várható hatások •

•

Az összekötés a Vár közvetlenebb elérését teszi lehetővé a környező utcák forgalmának csökkentése mellett; A kerékpárosok részarány növekszik.

Becsült költség

Kockázat

300 millió Ft

A beruházásban kockázatot nem látunk, a projekt támogatott, forrás a TOP-nak köszönhetően rendelkezésre áll.

Ütemezés A beruházás a TOP forrásbiztosításától függően megkezdhető.


56

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-9. táblázat Projektlap – Gömöri-pályaudvar – Búza tér tengely

GÖMÖRI-PÁLYAUDVAR – BÚZA TÉR TENGELY Cél A Gömöri-pályaudvar felélesztése, a Búza térrel történő gyalogos összekötéssel a Belvárosi Zöld-tengely kiterjesztése.

Előfeltétel Rendezési tervben az érintett beépítési helyek kijelölése, területvásárlás, közös döntés a Honvédséggel, Rendőrséggel, magán tulajdonosokkal a tulajdonukban lévő területről, kisajátítás. Örökségvédelmi szempontok figyelembe vétele.


Gömöri-pályaudvar rekonstrukciója;

•

Szendrei utcán sétány kialakításának biztosítása, attrakciók felfűzése;

•

Búza tér mai területén területrendezés;

•

A teljes terület, útvonal vonzóvá tétele;

•

Rendezvénytér, rendezvények, vásárok szervezése; piac bővítésének lehetősége.

Várható hatások • •

Gömöri-pályaudvar forgalmának fellendülése, környezetének feléledése. Vegyes iroda-, kereskedelmi-, lakófunkció kialakításának lehetősége

Becsült költség

Kockázat


•

A Honvédségi terület kisajátítása sikertelen, a tengely nem éri el a Gömöri-pályaudvart

Ütemezés • •

II.ütemben (2026-ig) Szendrei utca mai nyomvonalán kiépül a sétány; III.ütemben (2030-ig) a sétány eléri a Gömöri-pályaudvart.


57

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-10. táblázat Projektlap – Búza tér és környezetének fejlesztése

BÚZA TÉR ÉS KÖRNYEZETÉNEK FEJLESZTÉSE Cél A Belváros kaputereként működő Búza téren megújul a kiemelkedő jelentőségű regionális és helyi átszállóhely, a korábbinál jelentősen rövidebb felszíni kapcsolattal a Széchenyi utcai villamosmegállóhoz és a Belvároshoz. Ingatlanpiaci szempontból a város egyik legértékesebb, legerősebb pozíciójú területe jön létre, ahol lehetőség nyílik nagy intenzitású kereskedelmi, irodai, rekreációs célú ingatlan-, park- és köztérfejlesztésre, a parkolókapacitás növelésére, melyek a Búza téri piacon is a korábbinál magasabb fizetőképességű kereslet megjelenését eredményezik. A görög katolikus templom körüli zöldfelület bővül és megújul, az épület a tér szerves részévé válik. A Szendrei utca téren történő átvezetésével felértékelődik a Búza tér mögötti önkormányzati ingatlan is. A fejlesztés részét képezi a Szentpáli utca-Szűcs Sámuel utca új forgalmi rendjének kialakítása és a Centrum-tömb Mestervterv szerinti rehabilitációja, bekapcsolva a Búza teret a Belváros vérkeringésébe.

Előfeltétel • • •

IMCS megépítése, új forgalmi rend kialakítása; Várospolitikai konszenzus a Búza tér és a Centrum tömb vonatkozásában, új szabályozás elfogadása; Források rendelkezésre állása.

Műszaki tartalom • Új megálló-átszálló műtárgy és megújuló forgalmi rend egymással összehangolt kialakítása; • Szűcs Sámuel utca megújítása, a környező kereskedelmi-forgalmi funkciókhoz illő dinamikus, fiatalos városi miliő kialakítása a Mestertervvel és a Búza tér átalakításához kapcsolódó új forgalmi renddel összhangban. A Centrum mögött többszintes parkolóház kialakítása javasolt a tömbben kialakult terjengős felszíni parkolás felszámolhatósága érdekében; • Centrum tömb rehabilitációja, ezen belül különösen a Széchenyi utca és az Ady utca sarok beépítése a jelenleginél jóval nagyobb intenzitással, a Széchenyi utcai szomszédos és szemközti ingatlanok épületmagasságát figyelembe véve; • Új autóbusz átszállóhely környezetében kialakuló nagy értékű ingatlanok ingatlanfejlesztése • A Búza tér új közterületi rendszerének kialakítása, a templom körüli zöldfelületek megújítása, új fasorok telepítése • Téren kialakított új kiváló ingatlanpiaci pozíciójú tömbök és a Szendrei utcai önkormányzati tömb fejlesztése, piac és tömbök között köztéri fásított parkolás kialakítása • Ingatlanfejlesztésekkel összehangoltan tér szabad tereinek kiépítése, felszíni kapcsolatok a Centrum tömbbel

Várható hatások

Becsült költség

Kockázat • A város nem kívánja, vagy nem tudja a tér és környéke

A projekt várható becsülhető előre.

költsége

jelenleg

nem

• A szétzilált, zaklatott Búza tér a város XXI. századi európai nívójú városkapujává válik; • Az IMCS és kiválóan működő és vonzó közösségi közeledés csomópont szinergiája révén látványosan csökken az autóhasználat és nő a közösségi közlekedés kihasználtsága • Nő a tér komfortja és a közlekedésbiztonság, csökken a környezetterhelés

nagyhatású ingatlanfejlesztési lehetőségeit kihasználni,

• Nem lesznek állami vagy EU források a tér megújítására és nem sikerül elegendő saját tőkét sem mozgósítani Ütemezés Várospolitikai konszenzus kialakulása, az IMCS megvalósulása, a források rendelkezésre állása, valamint a szabályozási terv megújítása függvényében ütemezhető a fejlesztés.


58

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-11. táblázat Projektlap – Egyetemváros kapcsolatrendszerének fejlesztése

EGYETEMVÁROS KAPCSOLATRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE Cél Az egyetem, - mint oktatási, tudományos központ és mint a kreatív munkaerő utánpótlás bázisa – városi életbe történő szerves integrálása, ezzel egyfelől a város mindennapi életének gazdagítása, másfelől a város innovációs klaszterének gazdagítása, fejlesztése

Előfeltétel A célhoz illő kapcsolati, intézményi és kommunikációs stratégia kialakítása.

Műszaki tartalom • • • • •

•

•

Rendszeres és intézményesített egyeztető találkozások a városvezetés, az egyetemi vezetés, a diákság képviselői, a fontosabb innovációs cégek vezetői és a kijelölt felelősök között Rendszeresített kommunikáció a diákság képviselői és a városi ifjúság képviselői között A városban olyan vonzó közösségi helyek létesítése és események, programok szervezése, amelyek vonzóak az egyetemi diákság számára (lásd pl. Szinva program) Közös sport és kulturális programok, bemutatók szervezése Az egyetem és a belváros közlekedési kapcsolatainak fejlesztése első ütemben a diákok életviteléhez alkalmazkodó autóbuszközlekedés, második ütemben villamosközlekedés fejlesztésével (Körvillamos)

Az egyetem és a belváros közlekedési kapcsolatának javítása, a kerékpáros hálózat és létesítményei célirányos fejlesztésével; Innovatív megoldások alkalmazása a városüzemben és a közlekedésben.

Várható hatások • A város „jó helyei”, köztereinek élete felpezsdül, ez vonzerőt gyakorol az aktívabb városhasználatra; • Mivel egy város kreatív gazdaságának letéteményesei a fiatalok és személyes találkozásaik, ötleteléseik, várható a város gazdasági teljesítményének, vonzerejének növekedése;

• Becsült költség

Növekszik a város munkaerő megtartó képessége, különösen a legfontosabb szektorban, az innovatív iparágakban.

Kockázat

A projekt várható költsége jelenleg nem becsülhető • A városvezetés és az egyetem vezetése érdektelem előre. marad az intézkedés iránt

•

Nem készül megfelelően aktivizáló kommunikációs és szervezési stratégia

Ütemezés 2017-től folyamatosan


59

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-12. táblázat Projektlap –Belváros forgalomcsillapítása

BELVÁROS FORGALOMCSILLAPÍTÁSA Cél A belvárosi mag egységes képének, gyaloglási, parkolási feltételeinek kialakítása a forgalom villamosra szervezésével. A lakosság érdekei nem sérülhetnek és a célforgalom is elérheti. A területen a nem motorizált forgalom válik elsődlegessége.

Előfeltétel Politikai konszenzus a csillapítás szándékáról, és lakossági egyetértés az átalakítás lépéseinek megkezdése előtt.

Műszaki tartalom • • • • • • •

Megvalósíthatósági Tanulmány a forgalomcsillapítás végrehajtására, beavatkozások és költségek tervezésére; A határoló útvonalak kijelölése; Az átmenő forgalom korlátozása; A célforgalom és kijelölt parkolók, garázsok elérhetőségének biztosítása. Új forgalmi rend; Villamos átszállási kapcsolatok javítása; Közösségi közlekedés előnyadási rendszere az ÉTM és É-D-i tengelyen; Nem motorizált eszközök hálózatterítése;

•

Közösségi kerékpárrendszer 4 megállóval a belvárosban;

•

Új parkolásszabályozás; Csatlakozó területek.

•

Becsült költség


Belvárosi levegőminőség javulása;

•

Parkolók megszűntével, új városias funkciók jelenhetnek meg.

Kockázat

Csatlakozó projektek nélkül a forgalomcsillapítás • A városlakók nem támogatják a kialakítására 250 mFt forgalomcsillapítást • A nem motorizált közlekedés nem fejlődik, mert nem érzik biztonságosnak

•

Az autósok nem mondanak le az autózásról

Ütemezés •

Tanulmány, területkijelölés 2018. május

•

Kivitelezés I. ütem

2019. május

•

Kivitelezés II. ütem

2022.


60

Tsz. 5050


6.3.1.2. Jó autózási feltételek

6.3.1.2.1. Jelzőlámpás összehangolás Az É-D-i irányú belvárost elkerülő forgalom fő tengelye a továbbiakban is a Király utca – Ady Endre utca – Jókai Mór utca tengely marad. Két tényezőt kell figyelembe venni: a 307-es elkerülő út forgalomcsillapító hatását és az ÉTM 2x2 sávos kialakításának forgalomnövelő hatását. Figyelembe véve a Szentpáli utca funkcióváltását is, az Ady Endre utca sávszám csökkentésére a 3-as út új nyomvonali kialakítása után sincs mód, így különösen lényeges a folyamatos forgalomlefolyás biztosítása az É-D-i közúti tengelyen. Ezt segíti, hogy a Zsolcai kapu forgalmi terhelése mintegy 30%kal csökken az Y-híd átadása után, ez főként a nehéz teherforgalom csökkenéséből következik. Az ÉD-i tengely, a Vörösmarty utca – Búza tér közötti szakaszán az eljutási idő és a zavarmentesség biztosítására van mód, a jelzőlámpa rendszer áthangolásával. Reggeli és délutáni csúcsórában torlódás tapasztalható a Búza tér környékén a két főútvonal találkozásában. A csomópont kapacitásnövelése érdekében a csomópont geometriai kialakításán forgalomtechnikai felülvizsgálat alapján javítani javasolt. Az Y-híd megépítéséig az IMCS megközelítésének, valamint a forgalomlebonyolódás lebonyolódásának segítésére több csomópontban kapacitásnövelő beruházásra van szükség. Javasolt felülvizsgálandó csomópontok: Ady Endre utca – Zsolcai kapu, Ady Endre utca – Szeles utca, Jókai Mór utca – Szeles utca, József Attila utca – Baross Gábor utca, Baross Gábor utca – Bajcsy Zsilinszky út.

6-11. ábra Tervezett jelzőlámpás összehangolás


61

Tsz. 5050


A városban található közúti jelzőberendezések fejlesztése tekintetében az alábbi javaslatokat tesszük: •

Javasolt csúcsidőszakokra és a csúcsidőszakon kívüli időszakokra külön-külön, a forgalom jellegéhez igazodó jelzőlámpa programok készítése. Adott esetben a periódusidő is eltérő lehet (csúcsidőben hosszabb, csúcsidőn kívül rövidebb programokkal). Hangolt rendszer esetén igazodni kell a szomszédos, jelzőlámpával szabályozott csomópontok periódusidejéhez, valamint a gyalogos átkelések szabad jelzés igényének kielégítésére.

•

Az alacsony igényű mellékirányok esetében igényfázisok kialakításával (csak bejelentkezés esetén kiadott szabad jelzés) növelhető a főirányok szabad jelzése. További lehetőség a zöldidő igény szerinti nyújtása (bejelentkezés alapján).

•

Javasolt forgalomtechnikai felülvizsgálattal összekötve készíteni a teljes város területére kiterjedő szabályozástechnikai módosítást.

A város úthálózatában az alábbi csomópontokban kiemelten javasolt forgalomtechnikai felülvizsgálattal összekötött jelzőlámpás szabályozás felülvizsgálata • • •

Búza tér és környezete (kapacitás bővítés a csomópontok fejlesztésével) Csabavezér út - Csabai kapu – Ifjúság útja Újgyőri főtér (a szomszédos csomópontok egymással nincsenek összhangban)

(Bővebben: 6-13. táblázat Projektlap – Jelzőlámpák összehangolása)

Forgalomcsillapított belvároshoz kapcsolódó úthálózat fejlesztések: 6.3.1.2.2. Dayka Gábor utcai áttörés és kapcsolódó úthálózat A lakótömbben megnyitásra kerülő 2x2 sávos útszakasz –amelynek szélső sávja leállósáv - a Szinva déli gyűjtő utak - Meggyesalja, Petőfi - és az Északi tehermentesítő út között biztosít összeköttetést. A Kálvin János utca térségében a Diósgyőr irányában haladó forgalom nyomvonala áthelyezésre kerül, így a jelenleg utakkal szabdalt zöldterület egybe nyithatóvá válik. A Rácz György utca és a megszűnő útpálya közötti zöldfelület nagy gyepfelülete és árnyékos felületei révén a pihenés számára is minőségi helyszínt kínál (rekreációs park). Thököly utca szélesítése A meglévő, 3 forgalmi sáv részére kialakított útszakasz szélesítése 2x2 sávos szelvényre a Szinva-híd felújításával, szélesítésével. (Bővebben: 6-14. táblázat Projektlap – Dayka Gábor utcai áttörés)

6.3.1.2.3. Y-híd, 3-as út új nyomvonalon

(2x2 sáv)

A 3. számú elsőrendű közlekedési út belterületi elkerülő szakasz, a Király utca-József Attila utca között 2x2 sáv kiépítéssel, mintegy 1,9 km hosszon tervezett. A tervezett útszakasz csatlakozik az 1. ütemben, 2013-2014 években a Kormány 1466/2012.(X.26.) határozata szerint a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretében kiemelt ügyként finanszírozási támogatásban részesült vasúti vágányokat keresztező „Y” híd végpontjainál létesülő közlekedési csomópontokhoz. KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

62

Tsz. 5050


A Vörösmarty Mihály u. –"Y"-híd Pfaff Ferenc utca József Attila u. (3. sz. főút keleti bevezető szakasz) forgalmi kapcsolatát biztosítja kiváltva a szintbeli vasúti átjárót, lehetővé téve a belváros déli oldalán vezető forgalmi tengely forgalmának keleti irányban való továbbvezetését. Rövid távon a Kandó Kálmán téren keresztül a Baross Gábor utcára (36301. jelű állomáshoz vezető útra) tereli, míg távlatban a Pfaff Ferenc utca fejlesztésével és a Kandó téren való továbbvezetés kialakításával a 3. sz. főútra vezeti tovább a forgalmat. A tervezett fejlesztés a belváros keleti, a kimerülés határán üzemelő, észak-kelet-dél irányú közlekedési csomópontjának, a Búza tér, és környezetének mentesítését szolgálja, a dél-kelet irányú gépjárműmozgások jelentős részétől. A kipufogógáz- és zajszennyezés mérséklésével a levegőszennyeződés jelentős csökkenése várható. A városból keleti irányba, jelenleg csak egyetlen vasutat keresztező közúti híd mellett, az útépítéssel egy újabb, vasút fővonal feletti átvezetés létesül az M30 közlekedési út irányába, az országos úthálózat által megkövetelt előírások szerinti paraméterekkel. Ezáltal elkerülhető, hogy baleset, vagy egyéb katasztrófa esetén a városból ki, illetve bevezető forgalom teljesen megbénuljon. Az útszakasz segítségével a belvárosi tehermentesítő, és kerülő utak közvetlen közlekedési kapcsolata jön létre a Tiszai pályaudvarnál tervezett intermodális központ elemeivel. (Bővebben: 6-15. táblázat Projektlap – Y-híd, 3-as út új nyomvonalon)

6.3.1.2.4. Északi tehermentesítő út

(2x2 sáv, közösségi közlekedési előnyadás)

Az Északi tehermentesítő másodrendű főút nyomvonala a Szeles u. – Jókai Mór u. - Fazekas u. – Vologda u. (– Andor u. – Görögszőlő u. – Szarkahegy u. – Róna u. – Előhegy u. – Erdész u. ) nyomvonalon halad. A Thököly úttól nyugatra rövid távon nem javasolt. A Szinva északi oldalán a sűrű beépítésű lakóterület fő közúti tengelyének tehermentesítése, az azon meglévő szűk kapacitások feloldása. Elősegíti a villamos pálya mentén lévő lakóterületek csökkentett emissziós zónába vonását, ezáltal a város lakóterülete élhetőségének javítását. Csatlakozik a Varga hegyen átvezető út fejlesztéséhez, amellyel összefüggő úthálózati elemként összegyűjti a város területén az alsóbbrendű országos közúthálózat forgalmát, kapcsolatot biztosítva az országos főhálózattal. A fejlesztéssel összefüggő, kelet-nyugati irányú kerékpár közlekedési útvonal jön létre. A tervezett műszaki kialakítás a Thököly Imre út – Bertalan utca közötti szakaszon növényzet telepítésére alkalmas zöld sávok kialakításával számol, míg a Bertalan utca – Hegyalja utca közötti szakasz szintén alkalmas zöld sáv kialakítására. (Bővebben:6-16. táblázat Projektlap – Északi tehermentesítő út)

6.3.1.2.5. Kiss Ernő úti tengely,

(2x2 sáv)

A tervezett nyomvonal a másodrendű főút paraméterekkel a Harmadik u. – Második u. fejlesztésével számol. A projekt célja a város nyugati térségének fő közlekedési tengelye, valamint a Szinva déli oldalán haladó fő közlekedési útvonal összeköttetésének javítása, az Újgyőri főtér jelentette szűk keresztmetszet feloldása, illetve a forgalom terelésével a Szinva északi részén fekvő lakóterületek közúti forgalmának csökkentése. A fejlesztéssel kialakítandó csomópontok hozzájárulnak a tervezett DVTK stadion fejlesztés közúti kapcsolatainak javításához, a stadion rendezvényei generálta forgalom KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

63

Tsz. 5050


hatékonyabb elvezetéséhez. A fejlesztéssel az MVK Zrt. Újgyőri főtér végállomás megközelítése javul, az Első utcát terhelő forgalom más nyomvonalon történő elvezetésével. A projektben kialakítandó kerékpárút lehetővé teszi az Andrássy Gyula utcán vezetett kerékpárút összekapcsolását a Szinva mentén kialakítani tervezett zöld sávban vezetett kerékpárúttal. A fenntartható és környezettudatos fejlesztések támogatásaként a projekt elősegíti a Második utca mentén és a Vasgyári utca – Kiss Ernő utca csomópont térségében a patakpart rendbetételét, parkosítását. (Bővebben:6-17. táblázat Projektlap – )

6.3.1.2.6. Vargahegyi út,

(2x1

sáv,

csomóponti

közösségi

közlekedési

előnyadás); A Vargahegyi másodrendű főút tehermentesítő nyomvonala az Északi tehermentesítő út és Pesti út (3. sz. elsőrendű főút) között vezet. A tervezett út a Lorántffy Zsuzsanna u. – Muhi u. – Gózon Lajos u. – Batthyány sor – Csermőkei út – Egyetemi út – Futó u. meglévő út korszerűsítésével, a Gózon Lajos utcával, illetve a Varga hegyen átvezető szakasszal párhuzamosan alternatív nyomvonalon épül ki. A várostól nyugatra elterülő térség kulturális és turisztikai területek, a város déli gazdasági térsége gazdasági területei elérhetőségének javítása a nehéz teherforgalom vezetése a környezetileg érzékeny Szinva völgy elkerülésével. A belvárosi területek elkerülésével kapcsolatot biztosít a 304. sz. főúton keresztül az országos fő- és gyorsforgalmi úthálózathoz. Az út összegyűjti és elvezeti a város domborzat által elválasztott városrészeinek forgalmát. (Bővebben: 6-18. táblázat Projektlap – Vargahegyi út)

6-12. ábra Tervezett városi közúthálózat


64

Tsz. 5050


6.3.1.2.7. Városi ráhordó utak korszerűsítése: o

DIGÉP bejárhatóságának biztosítása,

o

DAM telephely megközelítése,

o

Miskolctapolca Görömbölyi utca felújítása,

o

Thököly utca 2x2 sávra történő szélesítése,

o

Fényi Gyula téri közlekedési csomópont összekötése a Csermőkei úttal,

o

Miskolctapolca-Komlóstető út átkötő szakaszának építése,

o

Miskolctapolcai út felújítása,

o

Miskolctapolca-Görömböly összekötése a Bacsinszky - Brassói utcák között.

A közúthálózat jellemzője, hogy a mai kialakult forgalmat ugyan kiszolgálja, de a lehetőségek erősen a belvárosba koncentrálják a forgalmat. Több feszültséggóc van a városban, ilyen a Vargahegyi út, Szinva-part, Újgyőri főtér, Vörösmarty utca, vasútvonalak elválasztó hatása. Külön említendő, hogy elkerülő utak csak töredezetten létesültek, így a nehéz tehergépjármű forgalom is terheli a város főúthálózatát. A cél, hogy a városi hálózat struktúra átalakítása történjen meg, a belváros felé irányuló utak mellett, kapacitív, városrészeket összekötő utak is jelenjenek meg. (Bővebben:6-19. táblázat Projektlap – Városi ráhordó utak korszerűsítése)

6.3.1.2.8. Smart közlekedés, sáv- és sebesség menedzsment Az EU területén termelt energiák 70%-át a városok emésztik fel. Az Európai Unió elfogadta az Energia és Klíma Csomag 2007-es elfogadásával ambíciózus energia és klímapolitikai célokat tűzött ki, az úgynevezett 3x20 célokat, 2020-as határidővel: • károsanyag kibocsátás 20 %-os csökkentése, •

energiahatékonyság 20 %-os növelése,

•

megújuló energiák 20 %-os arányának elérése.

E célok eléréséhez a tagállamoknak kötelező nemzeti célkitűzéseket kell vállalniuk a megújuló energia felhasználás részarányának növelésére 2020-ig. A nemzeti célkitűzések lehetővé teszik, hogy a 20%os megújuló energiára vonatkozó célkitűzés elérhető legyen, csakúgy mint a 10% megújuló energia részesedés elérése a közlekedési szektorban. A miskolci cél is azonos ezzel, melyet a város következő eszközök alkalmazásával érhet el: •

a városi gerincútvonalak forgalomfüggő szabályozása;

•

a jelzőlámpák bekapcsolt időszakának újraértékelése;

•

jelzőlámpák napelemes táplálása;

•

dinamikus közvilágítás;

•

dinamikus sávmenedzsment, forgalomfüggő szabályozás és előnyadás.

A közösségi közlekedés előnyadása a csomópontokban a jelzőlámpás irányítás befolyásolásával lehetséges. Az MVK a város 64 jelzőlámpás csomópont felülvizsgálatát elvégezte.


65

Tsz. 5050


Az autóbuszok érkezésétől függően a zöldidő nyújtása, előrehozása, illetve a fázissorrend cseréje lehetséges. A forgalomirányítás technikai feltétele a közlekedők észlelése, ennek érdekében a behatási pontokon szükséges beavatkozások: • • • • • • • •

mágnes (torlódás) detektorok telepítése; infra vagy radaros észlelők kihelyezése; járműérzékelő videó kamerák felszerelése; forgalomfigyelő kamerák elhelyezése; gyalogosok közlekedését segítő nyomógombok kiépítése; távirányításos bejelentkezők beépítése (csökkentett látású emberek részére); kerékpáros „előzöld” jelzések; jelzőlámpás csomópontok illesztése a megvalósult utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszerhez (gerinc optikai hálózatba történő bekötése vagy 4G GSM adattovábbítás kiépítése).

(Bővebben: 6-20. táblázat Projektlap – Smart közlekedés, sáv- és sebességmenedzsment)

6.3.1.2.9. Központi forgalomirányítás Az önálló projektként kezelendő beavatkozás tartalma Miskolc számára a jelenleg a részben a Magyar Közút Kht. és részben a Miskolc város által irányított városi közúti forgalomirányítás helyett önálló, egységes forgalomirányító központ kezelje a közúti jelzőlámpás szabályozást, korszerű szolgáltatásokkal és beavatkozási lehetőségekkel. A központ lehetséges funkciókészlete: • • • • • • •

dinamikus parkolásirányítás; várható eljutási idők kijelzése telepített táblákon; forgalomszámlálási adatok gyűjtése forgalmi információs portál; behajtási korlátozások (akár időszakosan, rendezvényekhez is); torlódásmenedzsment, dinamikus programválasztás; dinamikus városi forgalmi modell.

A rendszer képes lehet arra, hogy a Miskolc város főúthálózatának belépési pontjain lévő jelzőlámpás csomópontokban a zöldidő szabályozásával a városba érkező forgalom nagysága befolyásolásra kerüljön. Túl nagy forgalom érkezése esetén, torlódás kialakulásakor az érzékelők jelzést küldenek, mely alapján a befelé irány szabad jelzésének hossza csökkenthető. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a közösségi közlekedési járművek akadályoztatása ne növekedjen. Lehetséges városkapu csomópontok: • • •

26. sz. főút – Repülőtéri út – Bosch József Attila utca – Auchan Pesti út – 304. sz. út és Pesti út – Deák Ferenc utca

Emellett lehetőség van a város több csomópontjának körforgalmasítására a közlekedésbiztonság növelése érdekében. A csomóponti geometriák közül a megfelelően kialakított körforgalmak mind üzemeltetés, mind forgalombiztonsági okokból kedvező kialakításúak. Ahol a forgalmi-, valamint a geometriai viszonyok megfelelőek, nincs hangolási kötöttség, körforgalmi csomópontok alakíthatók ki.


66

Tsz. 5050


A városhatáron a városba vezető főutakon kialakított körgeometriájú csomópontok kedvező hatása a nagyíves kanyarodások biztosítása, valamint a kényszerű sebességcsökkentés miatt a bevezető útszakasz forgalombiztonságát is javítja. Javasolt belépő csomópontok: • • •

26. sz. főút – BOSCH behajtó Pesti út – Futó utca József Attila utca – Auchan csomópont (a meglévő felülvizsgálata)

Nagyforgalmú utak találkozásában lévő csomópontok esetében hagyományos jelzőlámpás szabályozás a magas fázisszám miatt alacsony kapacitásúak. Ahol rendelkezésre áll terület, javasolt megvizsgálni turbókörös, vagy jelzőskörös kialakítást. Lehetséges csomóponti helyszínek: • • •

Miskolctapolcai út – Futó utca – Egyetem út Szentgyörgy út – Ifjúság útja Ifjúság útja – Szabadságharc utca

A belső városrészekben a körforgalmak ki tudják váltani a jelzőlámpás szabályozást, ha megfelelő hely áll rendelkezésre. A forgalmi irányok változására nem érzékeny. A TSZT-ben javasoltakon kívül további vizsgálatra javasolt helyszínek: • • • •

Nagyváthy J. u. – Szent István utca Malomszög utca – Szent István utca Malomszög utca – Hunyadi János utca Deák Ferenc tér

6-13. ábra Tervezett közúti csomóponti felülvizsgálat, körforgalmasítás

(Bővebben:6-21. táblázat Projektlap – Központi forgalomirányítás) KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

67

Tsz. 5050

6.3.1.2.10.


Járművek-gyalogos kapcsolatrendezés

A város teljes területén szükséges biztosítani a biztonságos közlekedés feltételeit minden közlekedő számára. A jármű- és gyalogos konfliktusok csökkentése érdekében a jármű- és gyalogosforgalom által indokolt helyen gyalogátkelőhely, illetve jelzőlámpával szabályozott gyalogátkelőhely létesítendő. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy csak indokolt esetben hátráltassa a járműforgalmat. A jelzésrendszernek kellően figyelemfelhívó hatásúnak kell lennie (indokolt esetben NFS tábla, burkolati piktogram, prizmasor). A szabályozás nélküli gyalogátkelőhely nem lehet része jelzőlámpás hangolt rendszernek, ezért az ilyen gyalogátkelőhelyeket mindenképpen be kell vonni a jelzőlámpás szabályozásba. A forgalomcsillapított útvonalakon, illetve mellékutcák torkolatában járdaszintre emelt burkolattal biztosítható a járművek csökkentett sebessége, illetve a gyalogosok prioritása. A villamospályát 30-nál több olyan szórványos gyalogosforgalmú átkelő keresztezi, amely jelzőlámpával nem szabályozott. A gyalogátkelőhelyen lelépő gyalogos miatt a villamosoknak is meg kell állnia, mely időveszteséget és energiafelhasználás-növekedést eredményez. Amennyiben a forgalombiztonság és a villamosok akadályoztatásának csökkentése indokolja, ezeken a szakaszokon a villamos által befolyásolt jelzőlámpás szabályozás javasolt. Az egymáshoz közel fekvő gyalogátkelőhelyek összehangolt szabályozásával a villamos hátráltatás nélküli áthaladása segíthető.

6-14. ábra Tervezett, szabályozott rendszer a gyalogos-villamos konfliktusok feloldására


68

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-13. táblázat Projektlap – Jelzőlámpák összehangolása

JELZŐLÁMPÁK ÖSSZEHANGOLÁSA Cél A meglévő jelzőlámparendszer hangolásának felülvizsgálatával javítani a forgalomlefolyást.

Előfeltétel Forgalomszámlálás, forgalomlefolyás vizsgálata

Műszaki tartalom • • • • •

Forgalomszámlálások alapján felülvizsgálni a meglévő csomóponti fázisterveket. Reggeli és délutáni időszakokra jellemző, eltérő fázistervek készítése A szűk kapacitású csomópontokban forgalomtechnikai felülvizsgálat a nagyobb átbocsátóképesség biztosítására. A hangolás forgalomlefolyásának vizsgálata és módosítása A csúcsidőn kívüli időszakokban csökkentett periódusidejű programokkal csökkenteni a várakozási időket.

Várható hatások • Csomóponti várakozási idők csökkennek, • Károsanyag-kibocsátás csökken,

• Becsült költség

Forgalombizonság javul

Kockázat


Ütemezés I.ütemben indítható, a városközponttól kifelé haladva a meglévő hangolt rendszereket egyben kell lecserélni


69

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-14. táblázat Projektlap – Dayka Gábor utcai áttörés

DAYKA GÁBOR UTCAI ÁTTÖRÉS ÉS KAPCSOLÓDÓ ÚTHÁLÓZAT Cél A Főtér beruházás, Belváros – Avas kapcsolathoz forgalomcsillapítás az Avasalján, forgalomátterelés a Vologda utcára.

Előfeltétel Területbiztosítás, szanálás, lakó-oktatási funkciók áthelyezése.


Területelőkészítés a Petőfi – Meggyesalja utca között.

•

Új útpálya építése 2x2 sáv, ebből a szélső leállósáv.

•

A Dayka Gábor utca egységes kialakítása a Meggyesalja – Vologda utca között.

•

A fő forgalmi irány kijelölése a belváros felé: Meggyesalja – Dayka Gábor utca – Vologda utca irány.

•

Városépítészeti javaslat szerint a Meggyesalja – Dayka Gábor utca – Vologda irány.

•

Városépítészeti javaslat szerint a Meggyesalja – Petőfi utca adhasson egyirányú utcapárt.

•

A Thököly utca, Kiss Ernő utca – Vologda utca közötti szakasz 2x2 sávosra bővítése.

Várható hatások Lehetőség az autós közlekedési szokások változására, a Vologda utca felé történő nyitással.

Becsült költség

Kockázat


A Kálvin János utcán nem csökken a forgalom, a Főtér funkció lassan alakul ki.

Ütemezés I.ütem: 2017-2019.


70

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-15. táblázat Projektlap – Y-híd, 3-as út új nyomvonalon

Y-HÍD, 3-AS ÚT ÚJ NYOMVONALA Cél A város déli és keleti zóna között új kapcsolat, egyben a 3-as út átvezetés új megoldása. A forgalmi tranzitútvonal kivezetése a Belvárosból.

Előfeltétel Ingatlanhelyzet tisztázása, területbiztosítás. Állami forrás biztosítása.


Új elkerülő út és felüljáró 2x2 sávos kialakítással, legalább a Király utca – Kandó tér között.

•

Az útépítés folytatása Kandó tér – József Attila utca között.

•

Csomópontok, forgalomtechnika, fázistervek átalakítása, az új főirány támogatására.

•

Előtte – utána forgalomszámlálás, modellezés a hatások elemzésére.

•

Belváros belső zónájának tranzitforgalomnál mentesítése megkezdődik.

Várható hatások A Búza tér felé irányuló forgalom 30%-os csökkenése, kisebb emisszió.

Becsült költség

Kockázat

Állami forrás

A beruházás elmarad vagy csak részben valósul meg.

Ütemezés Előkészítés 2018-2019, kivitelezés 2020-2021.


71

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-16. táblázat Projektlap – Északi tehermentesítő út

ÉSZAKI TEHERMENTESÍTŐ ÚT Cél Diósgyőr – Miskolc belváros közötti személyautóforgalom gördülékeny lebonyolítása. Kelet-nyugati főtengely kialakítása.

Előfeltétel Thököly út 2x2 sávos, Dayka Gábor utcai áttörés kiépítése előzetesen. Malomszög utcai összekötés ajánlott.

Műszaki tartalom

•

A Vologda utca – Fazekas utca – Jókai utca – Szeles utca 2x2 sávosra bővítése, a Thököly út – Búza tér között. A csomópontok átalakítása, a főirányt követve.

•

Az útvonal csatlakozása az Ady Endre utcához.

•

Szervízúton a parkolás, kerékpárút-hálózattal együttes kiépítés;

•

A növekvő forgalmi terhelés hatásait megelőzendő zöldsáv, zajvédelem a közeli lakóterületek védelmére.

•

Az út három számjegyű útvonallá minősítése, állami kezelésű státusz elérése.

•

Várható hatások Ha a forgalomvonzó hatás érvényesül, a fő lakóterületeken az élhetőség javul.

Becsült költség

Kockázat


Lakossági elutasítás.

Ütemezés Előkészítés 2020., kivitelezés 2022.


72

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-17. táblázat Projektlap – Kiss Ernő úti tengely

KISS ERNŐ ÚTI TENGELY Cél A város nyugati zónája és a Szinva patak déli oldalán a Kiss Ernő utcai tengely közvetlen összekötése.

Előfeltétel Harmadik utcánál az átkötés területbiztosítása.


Az új nyomvonal kiépítése az Andrássy út – Kiss Ernő utca között.

•

Csomópontok átalakítása az új állapothoz,

•

Andrássy út – Szinva-part kerékpárút kiépítése.

•

Patakpart rendbe tétele, mint kapcsolódó előny.

•

A Vasgyári terület felhasználása megkezdődhet.


Újgyőri főtér jelentős forgalomcsillapítása.

•

DVTK stadion könnyű elérése.

Becsült költség

Kockázat


Környezettudatos fejlesztések elmaradnak.

Ütemezés Előkészítés: 2019., építés – kivitelezés: 2020.


73

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-18. táblázat Projektlap – Vargahegyi út

VARGAHEGYI ÚT Cél A város nyugati és déli része közötti átkötő útvonal bővítése, használhatóbbá tétele. Déli elkerülő gyűrű kialakítása.

Előfeltétel Új nyomvonali szakaszok területbiztosítása.


A Kistábornok utca – 3-as út közötti teljes útszabályozás és építés, részben korrekcióval, részben új nyomvonalon.

•

A kiépítés a nehéz teherforgalom követelményeinek megfelelően kell történjen.

•

A nyomvonal új kapcsolatokat kap a vasgyári területtel.

•

Az új útkapcsolat az Avasra és a Hidegsoron a város felé.

•

Kiépítés 2x1 sávos, az egyetemtől a 3-as útig 2x2 sávra szélesítés.

•

Az új szakasz átkötései a régi szakasszal kialakítandók.

•

Állami kezelésbe vonás.

Várható hatások A város belső területeiről átvonz járműveket.

Becsült költség

Kockázat


Kisajátítások elhúzódása

Ütemezés • • •

Előkészítés 2019-2020; kivitelezés (I.ütem – déli szakasz) 2021-2022. kivitelezés (II.ütem – keleti szakasz) 2023-2024.


74

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-19. táblázat Projektlap – Városi ráhordó utak korszerűsítése

VÁROSI RÁHORDÓ UTAK KORSZERŰSÍTÉSE Cél A cél, hogy a városi hálózat struktúra átalakítása történjen meg, a belváros felé irányuló utak mellett, kapacitív, városrészeket összekötő utak is jelenjenek meg.

Előfeltétel TOP-források rendelkezésre állása, kapcsolódó előzetes tervezési feladatok lebonyolítása.


TOP 6.1.5 első kör projektjei: o Bogáncs utca felújítása, o DIGÉP bejárhatóságának biztosítása, o DAM telephely megközelítése, o Miskolctapolca Görömbölyi utca felújítása,

•

TOP 6.1.5 második kör projektjei: o Thököly utca 2x2 sávra történő szélesítése, o Felsőruzsin körút összekötése a Fényi Gyula téri közlekedési csomóponttal, o Felsőruzsin körút összekötése a Csermőkei úttal, o Miskolctapolca-Komlóstető út átkötő szakaszának építése, a kapcsolódó komlóstetői szakasz és a Győri utca felújítása, o Miskolctapolcai út felújítása, o Miskolctapolca-Görömböly összekötése a Bacsinszky - Brassói utcák között.


Gazdasági területek jobb közúti kiszolgálása,

•

Lokális kapacitásbővítés

Becsült költség

Kockázat

Összesen ~ 1 mrd Ft

További tervezett közútfejlesztési projektek elmaradásával a ráhordó utak korszerűsítése önmagában nem járul hozzá a hálózatosodáshoz.

Ütemezés Források rendelkezésre állását követően, I. ütemben (2018-2022).


75

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-20. táblázat Projektlap – Smart közlekedés, sáv- és sebességmenedzsment

SMART KÖZLEKEDÉS Cél A Smart eszközrendszer fokozatos bevezetése, szélesítése, telepítése a város hálózatán Közösségi közlekedési rendszer tudatos előnyben részesítése.

Előfeltétel Smart eszközrendszer fejlesztésére, telepítésére, pályáztatására önkormányzati koordináló szervezet létrehozatala.


Intelligens forgalomszabályozás a város legfontosabb útvonalain, és a Belvárost körülvevő útvonalon: Szentpéteri kapu – Ady Endre út – Király utca, Vologda utca – Fazekas utca – Jókai utca – Szeles utca, Zsolcai kapu – József Attila utca, Corvin utca – Csabai kapu

•

Dinamikus sávmenedzsment. Forgalomfüggő, napszakfüggő jelzőlámpás szabályozás. Útvonalak: mint fent.

•

Smart létesítmények. Fedett parkolók, jelzőtáblák napelemes energiatermelése Dinamikus közvilágítás. Napszakfüggő, forgalomfüggő fényerőszabályozás. Útvonalak: mint fent

•


• E-charger sáv. Hosszabb távon • bevezetendő, menetközbeni vezeték nélküli töltés, elektromos autók részére.

Városi energiafelhasználás évi 1-3 %-os csökkenése Dugók csökkenése, a várakozás externális hatásainak csökkenése

Becsült költség

Kockázat

Évenkénti ők fejlesztési ráfordítás 10 mFt/év

•

Városi szempontok helyett, gyártói dominancia a fejlesztések döntésénél.

Ütemezés •

I. lépés: Intelligens forgalomirányítás

2019-ig

•

II. lépés: Intelligens forgalomirányítás kiterjesztése

2020-tól

•

III. lépés: SMART fejlesztések, folyamatos

2018-tól


76

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-21. táblázat Projektlap – Központi forgalomirányítás

KÖZPONTI FORGALOMIRÁNYÍTÁS Cél A város központi irányításának létrehozatala, amely a forgalom mindenkori információival, a fluid forgalomlebonyolódást segíti.

Előfeltétel Az MVK Zrt. forgalomirányító rendszerének és a központi forgalomirányító rendszernek az összehangolt, kooperatív működése.


•

A központi forgalomirányítás, a forgalom és sebesség ismeretében változtatja a jelzőlámpás programot, hogy a folyamatos haladás biztosított legyen. Az alábbi funkciókat látja el: o dinamikus parkolásirányítás; o várható eljutási idők kijelzése telepített táblákon; o forgalmi információs portál; o behajtási korlátozások (akár időszakosan, rendezvényekhez is); o torlódásmenedzsment, dinamikus programválasztás; o dinamikus városi forgalmi modell. Szoros együttműködés közlekedési projekttel.

a

smart városi

Várható hatások Fluid forgalomlefolyás a mai akadozó haladás helyett.

Becsült költség

Kockázat

50 millió Ft

A központi forgalomirányítás nincs összhangban az MVK forgalomirányítással.

Ütemezés o o o

I.lépés: Intelligens forgalomirányírás, forgalmi információs portál: 2019-től; II.lépés: Dinamikus parkolásirányítás 2020-tól; III.lépés: behajtási korlátozások 2022-től


77

Tsz. 5050


6.3.1.3. Közösségi közlekedés A közösségi közlekedési szolgáltatást a következő 15 éves időszakban is, a mai hálózatra alapozva, folyamatosan modernizált feltételek mellett javasolt biztosítani. A legfontosabb szempontok az alábbiak: A hálózat kiterjedését és sűrűségét az Önkormányzat teherbíró képességéhez kell illeszteni 510 éves távlatban is fenntartható szolgáltatási modell szerint, de a lakossági igények figyelembevételével, reális mértékig. A hagyomány és megszokás önmagában nem ok a szolgáltatás változatlan fenntartására, a kötött menetrendi közlekedés helyett az alacsony forgalmú időszakokban az igényvezérelt, kisebb járműméretű forgalmi lehetőséget biztosítva. Ezt kiegészítően az autózás közösségi formáinak preferálása (carsharing, telekocsi). Az utazásláncban a helyi-városi és helyközi-településközi közlekedés mai egymástól való függetlenségének közelítése, legalább a legfontosabb bevezető útvonalakon, Szentpéteri kapu, Csabai kapu, József Attila utca és Szirma felől érkező hálózaton. Ez a menetrendi és tarifális közös használat felé történő első lépésként az egészen közeli jövőben bevezethető. A viszonylatjelzés és a közös utastájékoztatás alapfelvételek ehhez. A fenti útvonalakon, a városi és helyközi járatok közös szolgáltatását az utasok bérlettel igénybe vehetik, szinergikus hatás érvényesül. A közösségi közlekedés felkészítése az új kihívásokra. Az Új Ipari Park és az átalakuló Vasmű (DAM) területén az új beépítésekkel lépést tartó hálózatfejlesztés szükséges. Az új hálózat költségtakarékos módon tervezendő, kerülni kell a villamossal párhuzamos új járatokat, hiszen a villamos mindenkori jó kapacitáskihasználására kell törekedni. A közösségi közlekedés folyamatos modernizálása, a folyamatos infrastrukturális megújuláson túl (új járműpark, új hálózati kapcsolatok, kisebb környezetterhelés) a személyre szabott szolgáltatás egyre erősödő mértékér, végső kifejletben az egyénre tervezett és megvalósult szolgáltatást jelenti.

6.3.1.3.1. Új helyi autóbuszhálózat A Búza téri autóbusz pályaudvar teljes körűen megszüntetésre kerül, ezt megelőzően az intermodális csomópontban új, helyi és helyközi pályaudvar létesül. A mai autóbuszhálózat ésszerű átalakítása teszi lehetővé azt, hogy a Búza téren csak áthaladó járművek legyenek, végállomásra egyáltalán nem lesz szükség. Az Ady E. utca nyomvonalában, a Zsolcai kaputól északra átmenő megállóhelyek alakítandók ki, mind a városi, mind a helyközi járatok számára. Ennek több lehetősége is vizsgálatra került. A forgalmi méretezés azt mutatja, hogy mindkét irányban 5-5 megállóhely, azaz 100-100 m-es hosszon ezek elhelyezhetők. A megállókhoz járdafelületek, utasforgalmi létesítmények, többirányú utastájékoztató felületek, jegy- és kártyavételi lehetőség is tartozik. A Búza tér dél-keleti részén elhelyezkedő városközponti, átmenő autóbusz megálló biztosítja a fel-leszállást, a régebb óta tervezett gyalogospasszázson a villamos Szinvapark megállójához való átszállást, valamint a Búza tér felszabaduló területén, a kialakítandó köztér lehetőségét. Az új megálló elhelyezés egyben a gyalogosforgalom természetes irányát követi, így a piac felé és új gyalogos passzázson a Széchenyi utca felé is közvetlen gyalogos irányt ad. KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

78

Tsz. 5050


6-15. ábra Helyi autóbusz hálózat – Búza tér és Tiszai pályaudvar kapcsolat

Közösségi közlekedési előnyben részesítés fő összetevői: Teljes hosszon egységes előnyadási rendszer, Csomóponti felállás és önálló forgalomirányítási beavatkozás, Megállók jobb alkalmazkodása az átszállási kapcsolatokhoz, Önálló sáv, ahol ez indokolt. A következő városrészek között javasolt a gyors, átszállásmentes kapcsolat kialakítása: -

-

Martinkertváros – Repülőtér Repülőtér – Egyetemváros – Hejőcsaba – Repülőtér (kétirányú, hurokjellegű) Miskolctapolca – Repülőtér Berekalja – Diósgyőr – Tatárdomb – Vasgyár – Újgyőri főtér Újgyőri főtér – Muszkástelep – Avas (Lyukóbánya/Pereces) – Újgyőri főtér – Avas – Ruzsinszőlő – Avas – (Selyemrét – Tiszai pu.) Búza tér – Tiszai pu. – Martinkertváros – Szirma – Takata – Hejőcsaba – Búza tér (kétirányú, hurokjellegű) Repülőtér – Hűtőház között új nyomvonalon: o I. Változat: Repülőtér – Repülőtéri út – Besenyői utca – Sajószigeti utca – Zsigmondy Vilmos utca – Baross Gábor utca - … - Hűtőház o II. Változat: Repülőtér – Repülőtéri út – Várközi Lajos utca – Zsigmondy Vilmos utca – Baross Gábor utca - … - Hűtőház Tampere városrész – Bábonyi-bérc Görömböly (mai szolgáltatással)– IMCS/Repülőtér (lehetséges végpont)


79

Tsz. 5050


6-16. ábra Tervezett helyi autóbusz hálózat

(Bővebben: 6-23. táblázat Projektlap – )

6.3.1.3.2. Új helyközi autóbuszhálózat A helyközi hálózaton ma mind északi, déli és keleti irányból a Búza tér közvetlenül elérhető. Ez a több évtizedes kialakult gyakorlat a helyközi végállomást közösségi térré formálta. Az intermodális csomóponthoz áthelyezendő helyközi végállomás nem járhat együtt a városközponti kapcsolatok gyengülésével. Javaslatunk szerint az új Ady Endre utcai átszállópontot a Szentpéteri kapun és a Vologda utcán érkező járatok a nap folyamán minden alkalommal érintik. A Csabai kapun érkező járatok a reggeli és délutáni csúcsidőben, ugyanúgy a Zsolcai irány járművei elérik az Ady E. utcát. Egyébként minden helyközi járat végállomása az IMCS csomópontban lesz. A helyközi és helyi járatok, az előzőekben részletezettek szerint a bevezető főútvonalakon, közösen az MVK-val városi feladatokat is ellátnak, egyesített bérlettel.


80

Tsz. 5050


6-17. ábra Tervezett helyközi autóbusz hálózat

6-18. ábra Helyközi autóbusz hálózat – Búza tér és Tiszai pályaudvar kapcsolat

(Bővebben:6-24. táblázat Projektlap – ) KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

81

Tsz. 5050


6.3.1.3.3. Új villamoshálózat, mint működő rendszer és a város jövőbeli forgalmi rendszerének alapja Távlatban gondolkodni kell az É-D-i városi villamos telepítésén. Korábbi tanulmányok a létesítés magas költségét nem támasztották alá egyértelműen, beleértve a fenntartás későbbi költségét. Az EU költség-haszon számítási útmutatója korábban csak számszerűsíthető hasznokat vett figyelembe. Az új irányelv a városfejlesztő hatást is számszerűsíti, amely Miskolc számára új lehetőséget ad. Koncepció szinten a távlati villamosvonal az Északi városkapu – Szentpéteri kapu – Ady Endre utca – Széchenyi utca – Csabai kapu – Déli Városkapu útvonalon tervezhető. Városkapu funkció, előnyösen kötöttpályás kapcsolattal tud igazi forgalomcsillapító hatást kifejteni. A villamospálya mindkét végén közvetlen peronos átszállást adjon a regionális új vasúti megállókban. A város belső területén a mai 1-es villamosvonal ne keresztező, hanem fonódó kapcsolatot adjon, biztosítva az oldalirányú kapcsolatokat. A villamoshálózat akkor tölt be a városban meghatározó szerepet, ha hálózatban működik. Így a kelet-nyugati vonalat, az alábbi ütemezés szerint célszerű bővíteni: •

É-D villamos északi szakasz A nyomvonal az Északi városkapuból kiindulva - közvetlen csatlakozással a javasolt Repülőtér vasúti megállóhoz – a Szentpéteri Kapu – Ady Endre út útvonalon halad, majd szerelvények rákanyarodnak a meglévő 1-es villamos vonalára és a Malomszög utcáig vagy Diósgyőrig közlekednek.

•

É-D villamos középső szakasz A nyomvonal északról érkezik, rövid szakaszon közös az 1-es villamos vonalával, majd a Szentpéteri útra fordulva a Csabai Kapu úton az új Avasi csomópontig tart. A középső szakasz végállomásánál halad az Avasról az Új Ipari Parkba vezető felüljáró.

•

É-D villamos déli szakasz A déli szakasz az Avasi tervezett új csomóponttól a 3-as út vonalát követve halad délre, majd a Déli Ipari Parknál a 80-as vasútvonal Takatánál javasolt új megállójához ad kapcsolatot. Ez a déli városkapu térsége. Ez a fejlesztés a kulcs ahhoz, hogy a városkapuk valódi eszközváltó zónaként működjenek, érdemes legyen nagy P+R –ekben gondolkodni, azokat megvalósítani. A városi zéró emissziós hálózat részeként a tervezett É-D-i villamosvonal szakaszos kiépítése csak garantált EU finanszírozás mellett és az Új Ipari Park versenyképességét javító hálózatként valósulhat meg. A déli szakaszon ma indokolt utasforgalmi igény nincs.

•

Körvillamos I. szakasz – kiépítés az Egyetemvárosig Az egyetem és város közlekedési kapcsolatának jobb kialakítása több lépés után sem harmonikus, a szigetszerű működés nem kedvező, annak ellenére, hogy több buszjárat tart köti össze az Egyetemvárost a város különböző részeivel. Az egyetem integrálódása a városi szövetbe nem pusztán közlekedési kérdés. Előnyös lenne a Tiszai-pályaudvarról induló villamosított 295-ös MÁV vonal felhasználása városi közlekedésre, legalább az Avas és Egyetemváros bekapcsolásával. Ebből későbbi lehetőségként megvalósítható egy kiágazó miskolctapolcai szárnyvonal, mely előnyösen turisztikai fejlesztés.


82

Tsz. 5050

•


Körvillamos II. szakasz – kiépítés a DAM területig és az új Diósgyőri Stadionig A körvillamos meghosszabbítása lehetővé teszi az 1-es villamoshoz való csatlakozást. A munkahelyi, oktatási, sport és rendezvényi célokat jól egyesítve és amennyiben a Vasgyár térségében a későbbiekben jó akciók valósulnak meg, élménycentrumokkal kiegészítve adódhat olyan utasforgalom, amely a gazdaságos működés és létesítés szigorú követelményrendszerét is kielégíti. A körvillamos jó vízió. A 2030 utáni időszak városfejlesztési eleme lehet. A kiépítést az eddigi költség-hatékonysági számítások nem támasztották alá. A körvillamosból kiágazó szárnyvonalak az új diósgyőri stadionhoz, valamint Miskolctapolcára is jó kapcsolatot adhatnak a jövőben.

Összegezve, Miskolcon a villamos ütemezett, többlépcsős hálózatosítása elsősorban városstratégiai és csak másodsorban közlekedési kérdés. Az É-D villamos lehetőséget ad az ipari területek, egészségügyi intézmények kiszolgálására. A végállomásaira telepítendő városkapu funkciók emellett a közúti forgalomcsillapítás eszközei is egyben. A város gerincútvonalán haladva lehetővé teszi az útvonal rendezett városképi kialakítását, egyben a közúti forgalom átterhelését az időközben épülő elkerülő utakra. Kiépítése ütemezhető, ezzel alkalmazkodva az Új Ipari Park fejlődéséhez, emellett az Avast is bekapcsolja a kötöttpályás hálózatba. A körvillamos összekapcsolja az új IMCS-t, az Avas-déli részét, az Egyetemváros, az átalakuló Vasgyár területét és a Diósgyőri Stadiont. A körvillamos ipari korridoron halad, így hatását csak akkor tudja kifejteni, ha a megállók környezete átlátható, igényesen kialakított, a Vasgyár terület az iparosítás mellett lakóterületi, élménycentrum funkciókkal bővül. A nyugati oldalon a Bükk, a keleti oldalon az Új Ipari Park jó potenciált ad, a közöttük levő heterogén lakó-munkahelyi –akcióterületi egység megtalálása településtervezési feladat, a körvillamos ehhez megnyugtató alap, új utazási kultúrát jelentet meg a városban.

6-19. ábra Meglévő és tervezett kötöttpályás hálózat

(Bővebben: 6-25. táblázat Projektlap – Új villamoshálózat) KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

83

Tsz. 5050


Villamoshálózat fejlesztése rövid távon – Betétjárat Miskolc Megyei Jogú város területén működő villamoshálózaton a Vasgyár irányú hurok mellett a Diósgyőri Gimnázium elnevezésű megállóhelynél van lehetőség a villamosok irányváltására. A MVK Zrt. kérésre a tervező megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy a mai körülmények között van-e lehetőség a reggeli és a délutáni csúcsidőszakokban betétjárat indítására a Tiszai pályaudvar – Diósgyőri gimnázium között. A vizsgálat csak az 1-es villamos forgalmi paraméterei lettek figyelembe véve (a 2-es villamos nem került be a vizsgálatba). A következő szempontok szerint lett a betétjárati rendszer megvizsgálva: -

a kialakított menetrendi struktúra egységes és ütemes legyen a betétjárati végállomáson az irányváltásra megfelelő idő álljon rendelkezésre (minimum 3 perc) a Tiszai pályaudvar – Diósgyőri gimnázium közötti közös szakaszon a maival megegyező, vagy jobb szolgáltatási színvonal biztosítása. az Felső-Majláth – Diósgyőri gimnázium közötti önálló szakaszon a mai utasforgalmi körülményeknek megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítása. a mai menetszám nagyságával legyen megoldva a hálózat működtetése. a viszonylatrendszer az 1 (Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth) illetve az 1A (Tiszai pályaudvar – Diósgyőri gimnázium) jelzésekből áll.

Ezeket a tényezőket figyelembe véve a következő lehetőségek adódnak az új villamoshálózat kialakításánál, ahol a követési idők adják a rendszer alapját: 1. lehetőség A közös szakaszon 5, az önálló (külső) szakaszon 10 perc a villamosok követési ideje. A hálózat kialakításával a mai 5 perces követési időt csak a közös szakaszon lehet biztosítani. A külső szakaszon az 5 helyett csak 10 percenként közlekednek a villamosok, amely a szolgáltatási színvonal romlását eredményezi. A mai viszonylatot 18, a tervezett viszonylatcsaládot 15 darab járművel lehet működtetni (3 járművel kevesebb kell a működtetéshez). A hálózat kialakítás előnyei: - kevesebb járművel szolgálható ki a viszonylatcsalád - kevesebb a napi futáskilométer teljesítmény A hálózat kialakítás hátrányai: - csak a közös szakaszon biztosítható a mai követési idő (5 perc) - a külső szakaszon a követési idő növekedésével a szolgáltatás színvonala romlik. 2. lehetőség A közös szakaszon 4, az önálló (külső) szakaszon 8 perc a villamosok követési ideje. A hálózat kialakításával a közös szakaszon a mainál kedvezőbb követési időt lehet biztosítani. A külső szakaszon az 5 helyett csak 8 percenként közlekednek a villamosok, amely a szolgáltatási színvonal romlását eredményezi (az első lehetőséghez képest kisebb ez a nagyság). A mai viszonylatot 18, a tervezett viszonylatcsaládot 18 darab járművel lehet működtetni (nincs többletjármű igény a hálózaton). A hálózat kialakítás előnyei: - kevesebb a napi futáskilométer teljesítmény KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

84

Tsz. 5050

-


a mainál kedvezőbb követési időt lehet biztosítani a Tiszai pályaudvar – Diósgyőri gimnázium között a vonalra kiadott járművek száma megegyezik a jelenlegi helyzettel.

A hálózat kialakítás hátrányai: - a külső szakaszon a követési idő növekedésével a szolgáltatás színvonala romlik. 3. lehetőség A közös szakaszon 3, az önálló (külső) szakaszon 6 perc a villamosok követési ideje. A hálózat kialakításával a közös szakaszon a mainál még kedvezőbb követési időt lehet biztosítani. A külső szakaszon az 5 helyett csak 6 percenként közlekednek a villamosok, amely a szolgáltatási színvonal minimális romlását eredményezi. A mai viszonylatot 18, a tervezett viszonylatcsaládot 25 darab járművel lehet működtetni (7 darab járművel többet szükséges működtetni). A hálózat kialakítás előnyei: - kevesebb a napi futáskilométer teljesítmény - a mainál kedvezőbb követési időt lehet biztosítani a Tiszai pályaudvar – Diósgyőri gimnázium között - a maival majdnem megegyező szolgáltatási színvonalat lehet biztosítani Felső-Majláth és a Diósgyőri Gimnázium között. A hálózat kialakítás hátrányai: - A hálózat működtetéséhez többletjármű szükséges (a tartalékjárművek csúcsidei közlekedtetése szükséges). A következő táblázat foglalja össze a hálózat működtetéséhez szükséges műszaki paramétereket (a különbség oszlopokban pirossal kiemelve a kedvezőtlen, zölddel kiemelve a kedvező értékeket). 6-22. táblázat Villamos betétjárat, műszaki paraméterek

A jelenlegi és a betétjárati rendszer működtetéséhez szükséges műszaki paraméterek Viszonylatok száma (Darab)

Napi Menetszám (Két irány)

Napi kapacitás (Két irány)

Napi futáskm (Két irány)

Napi futáskm különbség

Szükséges járműszám (Darab)

Járműszám Különbség (Darab)

Jelenleg (1-es villamos)

1

372

86 304

4 278

0

18

0

1. Lehetőség 5 perces közös követési idő (1-1A villamos)

288

66 816

3 312

2


2


2

8 -239

84

19 488

727

268

62 176

3 082

-3 7 10

-296 104

24 128

900

232

53 824

2 668

0 8 14

-399 140

32 480

1 211

7 11

A táblázatban foglaltakat figyelembe véve az 1. lehetőség a legkedvezőtlenebb, míg a 3. lehetőség a legkedvezőbb hálózat kialakítás. KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

85

Tsz. 5050


6.3.1.3.4. Környezetbarát CNG és e-busz járműpark beszerzése A városi autóbusz járműpark teljes körűen környezetbaráttá alakítása. Az eddigi 75 jármű mellé 46 db CNG-jármű beszerzése indokolt, így a régi járművek mindegyike kiváltható lenne. A CNG gázhajtás, az alacsonyabb energiaár következtében, a korábbi diesel meghajtáshoz képest a csuklós autóbuszok esetében 35,81%-os, a szóló autóbuszok esetén 47,45%-os költségmegtakarítást tesz lehetővé.1 Szakszerű üzemeltetéssel, ezt a megtakarítást realizálni kell. A járműszámon belül a mai csuklós részarány további bővítése nem indokolt. További 10 db elektromos midibusz beszerzése indokolt, a hozzá szükséges töltő infrastruktúrával. Célszerű megvárni a budapesti tapasztalatokat az e-mobilitás kérdésében. A töltési pontokat úgy kell kialakítani, hogy lakossági célokat is szolgáljanak. A zéró emissziós midibuszok belvárosi körjáratként, Szinva terasz – Fő tér körjárat, valamint idegenforgalmi pontok elérésére használhatók. (Lillafüred, Bükkszentlászló, Diósgyőri Vár) (Bővebben:6-26. táblázat Projektlap – CNG és e-busz járműpark)

6.3.1.3.5. Igényvezérelt közösségi buszközlekedés Az igényvezérelt közösségi közlekedés továbbfejlesztett módja a szokványos, tömegeket mozgató, menetrendhez kötött közlekedésnek. A továbbfejlesztés lényege, hogy az útvonal illetve annak egy része vagy a menetrend a pillanatnyi utasigényhez alkalmazkodik. Az utasok kedvelik az ilyen szolgáltatást. Az igényvezérelt járatnak van kijelölt, meghirdetett útvonala, amelyhez kitérők is csatlakozhatnak megállókkal. A járatnak meghirdetett menetrendje is van. A szolgáltatás alapja, hogy az utas online vagy telefonon előzetesen kéri az adott indulást vagy betérést, illetve utazás befejezésekor, eszállás előtt a járművezetőnél jelenti be az igényt. A jármű minden ilyen esetben teljesíti az igényelt menetet, betérést. Az igényvezérelt közlekedés kiemelt jellemzői az alábbiak: •

gyéren beépített lakóterületeken,

•

munkahelyek műszakváltási időszakában,

•

szabadidős-sportcélú intézmények környezetében,

•

rendezvények-promenádok helyszínein.

Az igények jelentkezése függ az időjárástól és szezontól, de jellemzően előre nem becsülhető. A rendszernek kell jól felkészültnek lenni az igények teljesítésére. A jármű alkalmas mérete, általában a midibusz, amelyet a közlekedési társaság üzemeltet, hiszen a szolgáltatás a közösségi utasszálítás része. (Bővebben: 6-27. táblázat Igényvezérelt autóbusz közlekedés)

6.3.1.3.6. Esélyegyenlőség, idősek szállítása: Mozgáskorlátozottak és idősek számára a menetrendszerű közlekedés nehezen elérhető. Az ő céljaikhoz alkalmazkodva, akár rendszeres, akár eseti szállításakor szükséges háztól-házig igényvezérelt járatok közlekedtetése. 1

Az adatok az MVK Zrt. 2017.05.09-én szolgáltatta Tervező részére.


86

Tsz. 5050


A járatok előrendeléses – hívásos rendszerben működnek, lehet ez egyéni vagy csoportos igény. A rendszeresen teljesített igény prioritást élvez, de a cél az, hogy az eseti igény is kielégített legyen. A díj a mozgáskorlátozottak esetében azonos a normál tarifával, a kísérő számára kedvezményes. (Bővebben: 6-28. táblázat Projektlap – Esélyegyenlőség és idősek szállítása)

6.3.1.3.7. Iskolabusz program: o o

o o

A cél olyan iskolabusz program indítása, ahol a gyerekek biztonságos és környezettudatos utaztatása megvalósul: Céljáratok indítása összegyűjtő – terítő funkcióval a beszerzésre tervezett e-buszok használatával. A zéró emissziós buszok üzenete a környezettudatos magatartás, közös cél érdekében vállalt rendszeres, közös utazás, az összetartás. A menetrendi járatok útvonalának és menetrendjének illesztése az iskolakezdési és végzési időpontokhoz. A közösségi autóbusz-használat, telefonos applikációval a szülők számára is követhető a biztonságos járműmozgás, az iskolai célba éréssel együtt.

(Bővebben: 6-29. táblázat Projektlap – Iskolabusz program)

6.3.1.3.8. Munkahelyi közlekedés, A 10 főnél nagyobb üzemek saját dolgozóik utazási szokásainak kikérdezése, értékelése és Munkahelyi Közlekedési Terv készítése után, közös célokat kijelölve, új környezetbarát közlekedési rendet alakítanak ki, dolgozónkénti szerződéskötéssel. Lehetséges intézkedések (pl.: közösségi közlekedési bérlet, kerékpár támogatás, tárolók telepítése, otthon dolgozás, gyűrűjárat, közösségi autóhasználat, rugalmas munkaidő, stb.) (Bővebben:6-30. táblázat Projektlap – Munkahelyi közlekedés)

6.3.1.3.9. Közösségi autózási formák megjelenése A közösségi autózást sokan a carsharinggel azonosítják, ahol az autóhasználók - egy sok autóval rendelkező céggel szerződéses kapcsolatban állva – csak addig használják az autót, amíg tényleges szükségük van rá. A meglevő rendszerek egyszerűsödése, rugalmas használata a jövő. A cél a hozzáférhető, igényhez alkalmazkodó méretű autó, közösségi alapon, a nagy bérelt autóflotta költségeinek mellőzésével és olyan okos telefonos applikációs rendeléssel, ami már ma is rendelkezésre áll. (Bővebben: 6-31. táblázat Projektlap – Közösségi autózás)

6.3.1.3.10.

Rendezvények, rekreáció

Cél, hogy a rendezvények előre tervezhetővé, az utasforgalom modellezhetővé váljon. A tervezhetőség részben forgalmi zavarok elkerülését, részben az utasforgalom áttekintését célozza. (Bővebben:6-32. táblázat Projektlap – Rendezvények, rekreáció)


87

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-23. táblázat Projektlap – Új helyi autóbuszhálózat

ÚJ HELYI AUTÓBUSZHÁLÓZAT Cél Gyors, kényelmes és minimális átszállás számmal elérhető városrészek összehangolt menetrendekkel.

Előfeltétel Az IMCS, az Y híd, 3-as számú főút megvalósulása valamint a Búza téri autóbusz pályaudvar és műszaki tárolás megszűntetése.


• •

• •

•

Fontosabb helyszíneken átszállópontok létesítése (Újgyőri főtér, Felső-Majláth, Malomszög utca, Villanyrendőr), ahol a villamos és autóbusz között van biztosítva az átszállás. Helyi autóbuszok előnybe részesítése a fontosabb irányokból: o Déli irányból: 3-as főút – Csabai kapu – Corvin utca o Keleti irányból: 3-as főút – József Attila utca – Zsolcai kapu o Északi irányból: 26-os főút – Szentpéteri kapu – Arany János tér – Ady Endre utca Összehangolt és ütemes menetrendek bevezetése az autóbusz közlekedés főtengelyein Javasolt autóbuszos kapcsolatok: o Repülőtér – Egyetem – Hejőcsaba - Repülőtér között körirányban o Búza tér – Tiszai pályaudvar – Szirma – Takata – Hejőcsaba – Búza tér között körirányban o (Pereces/Lyukóbánya) – Újgyőri főtér – Vasgyár – Avas – (Tiszai pályaudvar) között (zárójelben a javasolt végpontok) o Tampere városrész – Bábonyi-bérc között o Martinkertváros – Repülőtér között o Újgyőri főtér – Diósgyőri vár – Felső-Majláth – Berekalja között o Újgyőri főtér – Hideg sor – Avas között o Görömböly – IMCS/Repülőtér (lehetséges végpont) Zsigmondy Vilmos utca – Várközi Lajos utca térségének közösségi közlekedéssel történő kiszolgálás (Repülőtér – Hűtőház viszonylatban) A déli ipari park jobb autóbuszos kapcsolat (a növekedő beépített területekhez igazodó autóbusz hálózat Csabai kapu illetve Szirma felől). Miskolctapolca és a Repülőtér közötti egész napos kapcsolat biztosítása.


Búza téri autóbusz pályaudvar és megszüntetése után környezetterhelés csökkenése Újgyőri főtér autóbusz pályaudvar környezetterhelésének csökkenése

Becsült költség

Kockázat


A több évtizedes kapcsolatok megszüntetésével megjelenő utaspanaszok.

Ütemezés Az IMCS átadását követően.


88

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-24. táblázat Projektlap – Új helyközi autóbuszhálózat

ÚJ HELYKÖZI AUTÓBUSZHÁLÓZAT Cél Gyors, kényelmes és közvetlen eljutási lehetőség a városközpont illetve a Tiszai pályaudvar irányába.

Előfeltétel Az IMCS, az Y híd, 3-as számú főút megvalósulása valamint a Búza téri autóbusz pályaudvar és műszaki tárolás megszűntetése.


A Búza téri autóbusz pályaudvarhoz közeli helyen átszállópont létesül, ahol a helyi-helyközi autóbuszok közötti átszállást lehet biztosítani, valamint a belváros könnyebben válik elérhetővé.

•

A helyközi autóbuszok a reggeli és délutáni csúcsidőszakokban a Búza téri átszállópont elérése

•

A déli és a keleti irányból érkező helyközi autóbuszok napközben nem, a nyugati és az északi irányból érkező viszonylatok viszont érintik a Búza teret.

•

A dél-keleti irányból érkező autóbuszok nem érintik a Búza teret, csak az IMCS-ig közlekednek.

•

A Baross Gábor utcában található Üteg utcai megállóhely érintése a helyközi autóbuszok által (jelenleg csak a helyi 8-as autóbusz mindkét és a 21B jelzésű autóbusz csak egy irányból érinti).

Várható hatások • Búza téri autóbusz pályaudvar és megszüntetése után környezetterhelés csökkenése

• A vasútról helyközi autóbuszra közvetlen átszállás

Becsült költség

Kockázat

A projekt várható költsége jelenleg nem becsülhető • A Kandó Kálmán előre. jelentősen megnő

tér

környezetterhelése

• Napközben korlátozottan érhető el a Búza tér a délről illetve keletről érkező utasok számára.

Ütemezés Az IMCS átadását követően.


89

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-25. táblázat Projektlap – Új villamoshálózat

ÚJ VILLAMOSHÁLÓZAT Cél Átszállásmentes, kényelmes eljutási lehetőség a város északi, déli és nyugati részei között valamint a Tiszai pályaudvar irányába.

Előfeltétel Az IMCS megvalósulása, illetve megfelelő városstratégia érvényesítése.


Új járművek vásárlása az új villamosvonalakra

•

Új villamosvonal megépítése az észak-déli irányú tengelyen (26-os út – 3-as út – Csabai kapu Hejőcsaba – Déli ipari park)

•

Az új vonal megépítése során törekedni kell, hogy a távlati Tram-Train rendszer részét képezze.

•

A villamos üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra létesítése (felsővezeték, alállomások, transzformátor, stb.)

•

A Szondi utcai járműtelep villamosremíz bővítése

•

A villamosvonalak metszésében nemcsak a keresztezést, hanem az elkanyarodási lehetőséget kell biztosítani minden irányba (forgalmi és műszaki menetek részére)

•

Villamosvégállomás létesítés északon és délen

Várható hatások • Az új vonal megépítését követően az autóbuszvonalak és autóbuszok száma csökken. • A villamosok által kiszolgált területen kisebb lesz a légszennyezettség

• Az új kapcsolatok miatt növekedő utasszám várható a villamosokon.

Becsült költség

Kockázat


Az újépítésű megnövekszik.

vonalakon

a

zajterhelés

Ütemezés A villamos hálózat bővülése 2030 után következik be.


90

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-26. táblázat Projektlap – CNG és e-busz járműpark

CNG ÉS E-BUSZ JÁRMŰPARK Cél A miskolci városi közösségi közlekedés járműparkjának teljes körű átalakítása környezetbarát üzemmódra. A zéró emissziós autóbusz közlekedés megjelentetése.

Előfeltétel Finanszírozási források rendelkezésre állása.


A CNG autóbuszjármű beszerzés mennyiség meghatározása. Tervezett 46 db;

•

A csuklós-szóló arány meghatározása csuklósarány csökkentendő javasolt: 14 csuklós, 32 szóló beszerzése – egyidejűleg javasolt.

•

Emellett két lépésben javasolt e-buszok beszerzése, 1. lépésben: 6 db, 2. lépésben 4 db;

•

Midi-szóló-csuklós arány vizsgálata, tervezése, a célok ismeretében: belvárosi zéró zóna, városi iskolabusz program, esélyegyenlőségi és idősek szállítása

•

Az e-busz közlekedés járműtelepi feltételeinek megteremtése (töltök, műszerezettség)

Várható hatások • Energiaköltségek csökkenése; • Megfelelő üzemeltetés esetén a rendelkezésre állás bővülése; • Az emelkedő műszaki színvonal összességében a működési költséget növeli.

Becsült költség

Kockázat

•

CNG:

46 x 125 mFt = 5.750 mFt

•

E-buszok: 10 x 180 mFt = 1.800 mFt

Az e-buszok beszerzéséhez az EU intenzitás a forrásbiztosításnál nem elegendő.

Ütemezés • •

CNG busz beszerzés: 2019. E-busz I. ütem: 2020

•

E-busz II. ütem:

2025


91

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-27. táblázat Igényvezérelt autóbusz közlekedés

IGÉNYVEZÉRELT AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS Cél Jelenleg autóbusszal fel nem tárt városi területek bekapcsolódjanak a város közösségi közlekedési hálózatába.

Előfeltétel Utazási igény felmérése a bevezetésre kerülő városrészeken és ezzel együtt a közúthálózat vizsgálata, milyen méretű járművel lehet az adott területet kiszolgálni.

Műszaki tartalom • • •

Mikro-, mini-, midi-, vagy szóló buszok vásárlása a felmérések függvényében. A vizsgált területeken fel- és leszállópontok kialakítása (szükség esetén megállóhely) Ahol lehetséges, fedett utasvárót kell létesíteni a várakozó utasok számára.

•

Az igényvezérelt autóbusz járatok közlekedtetéséhez szükséges háttér infrastruktúra fejlesztése (informatikai).

•

Az igényvezérelt közösségi közlekedés új helyszínei, útvonalai:

Várható hatások

• •

Mai 38-as autóbusz útvonala

•

• •

A Vízitelepek területén

•

Görömböly, Hejőcsaba autóbusszal ki nem szolgált területein.

A mai 69-es és a 9-es autóbuszok végállomása (Berekalja vagy Diósgyőr és a Tokaji Ferenc utca) közötti lakóterületen

Új utasok jelennek meg a közösségi közlekedési hálózaton.

A Zsigmondy Vilmos utca – Sajószigeti útszakaszon

Becsült költség

Kockázat


Az új területen megnő a környezetterhelés.

Ütemezés • •

Előkészítés: 2018. Megvalósítás: 2020-tól kezdődően.


92

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-28. táblázat Projektlap – Esélyegyenlőség és idősek szállítása

ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS IDŐSEK SZÁLLÍTÁSA Cél Mozgáskorlátozottak és idősek, illetve ritkán lakott térségekben élők számára a rugalmas, de menetrendszerű közlekedés elérhetővé tétele, igényvezérelt rendszer szerint.

Előfeltétel Önkormányzati döntés, MVK Zrt. részéről vállalás az igényvezérelt rendszer indításáról, taxi üzemeltető vállalattal közösen.


Szolgáltatás bekapcsolása a diszpécser központba,Online- és telefonos előrendelés lehetőségének biztosítása, Szóló és midibuszok (későbbiek során e-hajtással) rendelkezésre állása;

Várható hatások • • •

Közösségi közlekedés részarányának növekedése, Közösségi közlekedés megítélésének javulása; Esélyegyenlőség kiterjesztése.

Becsült költség

Kockázat


A rendszer kihasználása nem éri el a gazdaságos üzemeltetés szintjét.

Ütemezés I.ütem: 2018-tól kezdődően


93

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-29. táblázat Projektlap – Iskolabusz program

ISKOLABUSZ PROGRAM Cél Az iskolás korú gyermekek biztonságos, kényelmes közlekedése a lakóhely és az iskola között.

Előfeltétel Az iskolák felmérése, melyikük is szeretne csatlakozni ehhez a programhoz.


A programhoz csatlakozott iskoláknál fedett utasváróval ellátott megállóhelyek építése.

• •

Az iskolabusz program működtetéséhez szükséges háttér infrastruktúra kiépítése

•

A javasolt területek: o Bábonyi-bérc o Bodótető o Diósgyőr o Berekalja o Martinkertváros o Görömböly o Felsőhámor

Max 25 férőhelyes autóbuszok vásárlása Az iskola által meghatározott területeken fel- és leszállópontok kijelölése (első körben a kiépített autóbusz megállóhelyek jöhetnek szóba, második körben pedig fel- és leszállópontok létesítése). A javasolt iskolák bevonása a programba: o Miskolci 21. Számú Általános Iskola o Miskolci Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola o Bársony-Hunyadi Általános Iskola Hunyadi Mátyás Tagiskolája o Szilágyi Dezső Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola - Görömbölyi Általános Iskola o Hámori Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola


A közösségi közlekedéssel elérhető iskolák száma növekedni fog. A közösségi közlekedést igénybevevők számának növekedése

Becsült költség

Kockázat


Az iskolabusz által bejárt útvonalakon zaj- és környezetszennyezés mértéke nő

Ütemezés I.ütem: 2018-tól kezdődően


94

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-30. táblázat Projektlap – Munkahelyi közlekedés

MUNKAHELYI KÖZLEKEDÉS Cél A 10 főnél többet foglalkoztató cégek számára Munkahelyi Közlekedési Terv készíttetése és ezen keresztül egy új, a környezet tiszteletén és együttműködésén és a közös érdekeken alapuló vállalati kultúra alapjainak megteremtése.

Előfeltétel Önkormányzati elkötelezettség a cégekkel közös gondolkodásra, közös intézkedések megtételére.

Műszaki tartalom • A cégek önmaguk felveszik egyenként dolgozóik jelenlegi utazási szokásait, a szezonalitás, heti aktualitások figyelembe vételével. (1. lépés) • A dolgozói döntések megismerését követően a lehetőségek számbavétele, támogatási módok feltárása. (2. lépés) • A dolgozói adatok céges összesítése. (3. lépés) • Önkormányzat – cégek közti kommunikációs rend kialakítása a célok érdekében. (4. lépés) • Közös célok kijelölése. (5. lépés) • A közös célokra alapozva saját cégpolitikák kialakítása (6. lépés) • A cégpolitika alapján a cégek dolgozónként, velük való megállapodással alakítják ki az új környezetbarát közlekedési rendet. Ez dolgozónkénti szerződéskötést jelent. (7. lépés) • A cégpolitika alapján a cégek dolgozónként, Várható hatások velük való megállapodással alakítják ki az új terv a szokások, gondolkodásmód környezetbarát közlekedési rendet. Ez • A megváltozását okozza. dolgozónkénti szerződéskötést jelent. (8. lépés) • Általában 4-6 hónap után jelentős fejlődés a dolgozói önértékelésben.

• Autóhasználat csökken a városban. • Közösségi gondolkodás fejlődése.

Becsült költség A cégek önmaguk intézkedéseiket.

Kockázat finanszírozzák

saját

Kevés kampány indul, a cégek nem azonosulnak a céllal.


1-3. lépés:

6 hónap

4-5. lépés:

2 hónap

6-8. lépés:

3 hónap


95

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-31. táblázat Projektlap – Közösségi autózás

KÖZÖSSÉGI AUTÓZÁS Cél A személyautó használat igényhez alkalmazkodó lehetősége mentesülve az autótulajdonlás kötelezettségétől. Közösségi zéró emissziós autózás.

Előfeltétel Az e töltőhálózat városi kiépítése, a város fontosabb pontjain, ahol a járművek tölthetők.


A közösségi autóhasználat feltételrendszerének részletes kidolgozása. Zéró emissziós carsharing rendszer javasolt több ütemű üzembe helyezéssel.

•

Telephelyhez nem kötött rendszer javasolt egységes járműparkkal, az MVK diszpécseri rendszeréhez alárendelten.

•

A foglalás – felügyeleti rend – elszámolás okostelefonos applikációval működik, a számlázás bankkártyás eljárással. A működés teljes folyamata elektronikus, de humán – diszpécseri felügyelettel az MVK Zrt-nél.

2

Várható hatások


Felügyeleti rendszer telepítése 200 mFt

•

A járművek beszerzése és működtetése vállalkozói feladat saját finanszírozás

•

A személyautó használat környezetbarát zéró emissziós lehetősége. A hagyományos fosszilis kibocsátás 0,5 – 1 %-os csökkenése.

•

Alternatív lehetőség

Kockázat A használók zöme a közösségi közlekedésről pártol át.

Ütemezés • •

I. ütem: 6 jármű

II. ütem: 10 jármű

• III. ütem: 10 jármű

2

2018-ig 2020-ig 2020 után

A Budapesten bevezetett e-carsharing rendszer („GreenGo”) népszerűsítő plakátja


96

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-32. táblázat Projektlap – Rendezvények, rekreáció

RENDEZVÉNYEK, REKREÁCIÓ Cél Rendezvények idejére a városi közlekedés modellezett tervezése, a város akadályozása, zavarás lehető legkisebb mértéke

Előfeltétel -


Rendezvények, eredmények, egységes önkormányzati koordinálása

•

Forgalomszervezés tervezése, buszforgalom biztosítása, tárolási helyek

•

Forgalmi modellezéssel az utasforgalom tervezése

•

Zavarelhárítás, havária

•

A rendezvényen nem érintett közlekedők irányítása, tájékoztatása

Várható hatások A rendezvények tudatos, kis zavartatásra koncentráló tervezése

Becsült költség

Kockázat

20 mFt

A rendezvényeket megelőzően kellő információ hiánya.

Ütemezés 2019-től kezdődően


97

Tsz. 5050


6.3.2. Városigazgatás 6.3.2.1. Új parkoláspolitika A parkolás politikát meghatározó alapelvek: A belvárost terhelő célforgalom racionalizálása, az átmenő forgalom csökkentése, a városon áthaladó tranzitforgalom belvárostól való függetlenítése. A belváros védelmére forgalomcsillapított zóna kijelölése, amely fokozatos lépésekkel zéró emissziós övezetté alakul a 2020-as évek második felére. A városi közparkolási igények kielégítése, fokozatosan változó feltételrendszerrel, a környezetbarát városi lét (SUMP-ban is rögzített elvek) felé haladva. A belvárosban valamint a díjköteles övezetekben a lakók parkolása ingyenes, matricás / elektronikus jelöléssel. Alapelv: Hosszú idejű parkolás ne közterületen történjen! A négy alapelv együttes teljesítése, csak a teljes városra kiterjedő egységes szabályozással és alternatív közlekedési módok (P+R, kombinált utazás, közösségi autózás, jó villamos + buszközlekedés, nem motorizált közlekedés hálózata, kerékpártárolók, jó gyalogosfelületek, széleskörű interaktív utastájékoztatás) lehetőségével biztosított. Teendők: A belvárosi felszíni parkolók számának csökkentését, mely a Szinva-patak kibontása, zöldfelületek létesítése és ingatlan beruházások következtében fokozatosan történik, a mai használók tudomására kell hozni. A jelenlegi belvárosi parkolóházak és mélygarázsok jelenlegi kapacitása ~1600 férőhely (ebből 800-800 fh. önkormányzati, ill. magán parkoló), amelyhez további,mintegy 2300 felszíni, közterületi parkolóhely társul. A tervezett fejlesztések következtésben kb. 1200 db felszíni parkoló szűnik meg, amely hozzávetőlegesen 1100 db közterületi parkolóhely megmaradását jelenti. A javasolt parkolási rendszerben a koncepció 5 új mélygarázs megépítésének lehetőségét vázolja fel (létesítményenként min. 100-150 férőhellyel számolva) legalább 600-900 új férőhelyet jelent a belváros közvetlen környezetében. A javasolt helyszíneket 6-18. ábrán piros piktogramok jelölik. Figyelembe véve a várható parkolási igény, megváltozott körülményekből (közösségi közlekedés fejlesztése, városkapuk, carsharing, kerékpáros közlekedés, szemléletformálás) fakadó, csökkenését, az így kapott parkolási mérleg – összesen mintegy 3500 belvárosi férőhely - megfelelő a lakossági, kereskedelmi, business igények ellátására a nap bármely szakaszában. A közterületi parkolás visszaszorítása érdekében, a belvárosban, és az azt körülvevő területeken többszintű díjfizető zóna kijelölése javasolt. A későbbi zéró A díjfizető övezetek kijelölésével és a közterületi parkolás feltételeinek szigorításával a kijelölt parkolási létesítmények (P+R parkolók, parkolóházak, mélygarázsok) használata felé tereli a jelentkező parkolási igényeket. A legszigorúbb feltételekkel bíró zöld, majd az azt körülvevő – némiképp enyhébb – sárga zónák a belső városrészek közterületeit védik a túlzott parkoló forgalomtól.


98

Tsz. 5050


A belvárosi övezetben parkolni/ behajtani lehet: I. ütemben (2018-tól) o Lakossági bérlettel (állandó és ideiglenesen bejelentett lakcím); o Jeggyel és bérlettel csak a kijelölt felszíni parkolóhelyeken, illetve minden fedett parkolóban; o Áruszállítás max. 3,5 t járművel (kontigens, időkorlát, járműszám) II. ütemben (2022-től) o Lakossági bérlettel (csak állandó bejelentett lakcím); o Jeggyel és bérlettel – csak min. EURO 5 hajthat be az övezetbe - csak a kijelölt felszíni parkolóhelyeken, illetve minden fedett parkolóban; o Áruszállítás max. 3,5 t járművel; o 1-es villamos vonalon tehervillamos, kiskonténeres leadóponttal. III. ütemben (2026-tól) o Lakossági bérlettel (csak állandó bejelentett lakcím); o Felszíni parkolóban csak zéró emissziós és hibrid; o Fedett parkolóban csak. min. EURO 5 parkolhat. o Áruszállítás max. 3,5 t járművel (csak zéró és hibrid járművek); o 1-es villamos vonalon tehervillamos, kiskonténeres leadóponttal. A belvárosi parkolás rendszerét az alábbi ábra mutatja:

6-20. ábra Tervezett belvárosi parkolási rendszer


99

Tsz. 5050


Városkapukat kell kiépíteni, melyekhez beléptető P+R rendszer csatlakoznak. Teljes kiépítettségében az északi, keleti, déli nyugati és IMCS városkapu együttes fogadóképessége 4000 férőhely, amelyet ütemezetten kell elérni. (Városkapukról részletesebben: 6.3.2.2. fejezet) Díjfizetési tarifa a városkapu P+R-ekben: o városi közösségi közlekedési bérlettel ingyenes; o reggel 9:00 előtti belépéssel és 14:00 utáni kilépéssel szintén ingyenes (közbenső autómozgás nem engedélyezett); o egyéb esetekben 1 vonaljegy ára a napidíj. A belvárosban kijelölt parkolóövezetek mellett, megfontolásra érdemes egy olyan zóna kijelölése, amely az északi, keleti, déli és nyugati bevezető utak mentén, azok kb. 200 m-es vonzáskörzetében kerül kijelölésre, a városkapukig. Ez a zóna az előzőeknél enyhébb feltételeket (kisebb tarifa, nincs időkorlát) támaszt, ám megakadályozza, hogy a városon kívülről érkező járművezetők a városkapukon túlhaladva, a főutak mentén, P+R jellegű parkolásra használják a környező utcákat. A kék zóna bevezetése opcionális, ám jelentősen vonzóbbá teheti a városkapukban található P+R parkolók használatát. A zóna bevezetésének előfeltétele a városkapuk, és a hozzájuk kapcsolódó közösségi közlekedési hálózat megfelelő kialakítása.

6-21. ábra Tervezett kiterjesztett parkolási rendszer


100

Tsz. 5050


Az önkormányzat és magánparkolók tömörítése parkolási szövetségbe – önkormányzati szerződéssel. Egységes parkolási üzletszabályzat, szolgáltatás és tarifális elvek. Maga a tarifa nem kell, hogy egységes legyen. Turizmussal közösen tervezett parkolófejlesztések: o Diósgyőri Vár, o Lillafüred, o Miskolctapolca egységes parkolás, o Turistabusz parkolás minden látványosságnál: 6-10 hely. Új bérlettípusok: o Turistabérlet, o 16:00 utáni lakossági bérlet, o fedett garázsok közös bérlete, o P+R és közbringa közös bérlet. Intelligens parkolástámogatás, férőhelykeresés: A szolgáltatás feladata a parkoló férőhelyek nyilvántartása, a parkolás díjszabásával és a szabad férőhelyekkel kapcsolatos adatszolgáltatás, valamint historikus adatok alapján a parkolóhely várható átlagos keresési ideje, és erre alapozott parkolási helyjavaslatok továbbítása járműfedélzeti rendszerek, webes és mobil applikációk számára. A helykeresési logika delegálható a végfelhasználói rendszerekre is.

A szabad férőhelyek érzékelése a burkolatba épített szenzorokkal valósítható meg. A térinformatikai alapokat, jogosultsági rendszert a keretrendszer biztosítja. A pakolási rendszer átalakítását támogató koncepciós projektelemeket az alábbiakban ismertetjük.


101

Tsz. 5050


6.3.2.1.1. Egységes övezetek A javasolt parkolási rendszer bevezetésének célja a közterületi gépjármű elhelyezés visszaszorítása, a kijelölt parkolóházak, mélygarázsok, és P+R parkolók (Városkapuk) használatának ösztönzése. (Bővebben: 6-33. táblázat Projektlap – Egységes parkolási övezetek)

6.3.2.1.2. Belvárosi parkolás rendszere A javasolt díjfizető parkolási rendszer bevezetésének célja a közterületi parkolás visszaszorítása, és ezzel együtt a parkolóhelyet kereső forgalom mérséklése a belső városrészekben. Új parkolási létesítmények (mélygarázsok) építése feltétlenül szükséges. (Bővebben:6-34. táblázat Projektlap – Belvárosi parkolás rendszere)

6.3.2.1.3. Üzletpolitikai fejlesztés Célja a lakossági bérletek testre szabása, olyan bérletkonstrukciók bevezetése, amely a lakosság fedett parkolóban történő tartós parkolását, a közterületi parkolók felszabadítását segíti. További cél a kombinált autóhasználat bővítése, a P+R használat, a közösségi közlekedést használó utazások és a közbringa egységes használatának támogatása bérlettel. A turistabérlet a látványosságok jobb megközelítését, valamint a P+R-rel kombinált autózást segíti a városban. (Bővebben: 6-35. táblázat Projektlap – Parkolás, üzletpolitikai fejlesztés)

6.3.2.1.4. Turistabusz parkolás A turistabuszparkolás megoldása hozzájárul a jó látogatói elérhetőséghez. A célpontokhoz a látogatók közvetlenül odajutnak, miközben a turistabuszok parkolása nem zavarja a környezetet. A turistabuszos turizmus európai szinten csökken, így a jó parkolás közvetlenül hozzájárul a turizmus lehetőségének, vonzerejének javításához. A parkolás megoldandó a kiemelt idegenforgalmi látványosságok környezetében, a P+R parkolók üzembe helyezésekor is helyet kell biztosítani ezekben. Így lehet megoldani a rendezvények, promenádok idején a buszok eddigi rendezetlen parkolását. Kapcsolódó feladat az intelligens forgalomirányítás, amely lehetőséget ad a parkolóhely előzetes foglalására, útvonal biztosításra és elektronikus díjfizetésre is. (Bővebben: 6-36. táblázat Projektlap – Turistabusz parkolás)


102

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-33. táblázat Projektlap – Egységes parkolási övezetek

EGYSÉGES ÖVEZETEK Cél A javasolt díjfizető parkolási rendszer bevezetésének célja a közterületi gépjármű elhelyezés visszaszorítása, a kijelölt parkolóházak, mélygarázsok, és P+R parkolók (Városkapuk) használatának támogatása.

Előfeltétel Megfelelő parkolási létesítmények kiépítése. Alátámasztó vizsgálat és önkormányzati döntés az övezetek pontos kijelölésére. Városkapu rendszer, és a kapcsolódó közösségi közlekedési hálózat fejlesztése.


A javasolt parkolási rendszer 3 szintű. o Zöld zóna: A tervezett csillapított zóna területe. Parkolás a nem helyi lakosok számára csak rövid időre, magas tarifával lehetséges. Helyi lakosok lakossági engedéllyel is csak szűk lakókörnyezetükben parkolhatnak ingyen. o Sárga zóna: Parkolás a nem helyi lakosok számára csak időkorláttal, a zöld zónában meghatározottnál alacsonyabb tarifával lehetséges. o Kék zóna: Parkolás nem helyi lakosok számára is engedélyezett, a sárga zónában meghatározottnál alacsonyabb tarifával, időkorlát nélkül. A P+R jellegű közterületi parkolás felszámolása érdekében kerül kijelölésre.

A javasolt parkolási koncepció nagymértékben támaszkodik a Városkapu rendszerre. A rendszer kívánt hatását a Városkapukban elhelyezett P+R parkolók kialakításával és a kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztésekkel együtt érheti el.


A közterületi parkolás mérséklésével és korlátozásával rendezettebb közterületek alakíthatóak ki, javítva a városképet.

•

A belső városrészek közterületei tehermentesülnek, az így felszabaduló parkolóterületek helyén gyalogos- és kerékpáros közlekedés számára kedvező átalakítások történhetnek.

•

A P+R jellegű közterületi parkolás megszűnésével csökken az érintett területek terheltsége, ami kedvező a helyi lakosoknak is.

Becsült költség

Kockázat

A projekt várható költségei jelenleg nem becsülhetők előre.

Ha a díjfizető övezetek bevezetését nem előzi meg a szükséges parkolási létesítmények, P+R parkolók fejlesztése, és a közösségi közlekedési szolgáltatás javítása, megfelelő alternatíva híján a közterületi parkolás korlátozása nem éri el a kívánt hatást, valamint jelentős feszültségekhez vezethet.

Ütemezés II.-III. ütem


103

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-34. táblázat Projektlap – Belvárosi parkolás rendszere

BELVÁROSI PARKOLÁS RENDSZERE Cél A javasolt díjfizető parkolási rendszer bevezetésének célja a közterületi parkolás visszaszorítása, és ezzel együtt a parkolóhelyet kereső forgalom mérséklése a belső városrészekben.

Előfeltétel Megfelelő parkolási létesítmények kiépítése a belső városrészekben. Alátámasztó vizsgálat és önkormányzati döntés az övezetek pontos kijelölésére.


•

A belső csillapított övezetben, és annak környezetében bevezetendő parkolási rendszer elemei:

o

Zöld zóna: A tervezett csillapított zóna területe. Parkolás a nem helyi lakosok számára csak rövid időre, magas tarifával lehetséges. Helyi lakosok lakossági engedéllyel is csak szűk lakókörnyezetükben parkolhatnak ingyen.

o

Sárga zóna: Parkolás a nem helyi lakosok számára csak időkorláttal, a zöld zónában meghatározottnál alacsonyabb tarifával lehetséges.

o

A jelenleg is rendelkezésre álló parkolóházakon és mélygarázsokon túl, újabb parkolási létesítmények építése.

A kijelölt mélygarázsokhoz történő eljutás segítése, a lehető legrövidebb útvonalak biztosításával.

Aktív információs rendszer kialakítása, a parkolóhelyet kereső forgalom minimalizálása érdekében.

Várható hatások

•

A közterületi parkolás mérséklésével és korlátozásával rendezettebb közterületek alakíthatóak ki, javítva a városképet.

•

A parkolás alól felszabaduló közterületek helyén gyalogos- és kerékpáros közlekedés számára kedvező átalakítások történhetnek.

Becsült költség

Kockázat


Ha a díjfizető övezetek bevezetését nem előzi meg a szükséges parkolási létesítmények fejlesztése, megfelelő alternatíva híján a közterületi parkolás korlátozása nem éri el a kívánt hatást, valamint jelentős feszültségekhez vezethet.


I. ütem: 2018-2022; II. ütem: 2022-2026; III. ütem: 2026-2030.


104

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-35. táblázat Projektlap – Parkolás, üzletpolitikai fejlesztés

ÜZLETPOLITIKAI FEJLESZTÉS Cél A parkolás szabályozás szolgálja a városlakók érdekeit, nyugalmát, az autósok kapjanak megfizethető parkolási lehetőséget. Kapcsolódjon össze az MVK hálózatának, a P+R-nek és a közbringának közös használata.

Előfeltétel Önkormányzati szerződés

Műszaki tartalom • • • •

•

Az üzletpolitikai fejlesztéseket, hatástanulmányokat előzetesen kereslet-kínálat szempontból szükséges megvizsgálni. Esetleges bevételkiesések meghatározása. Javasolt új bérletek stakeholder vizsgálata. Javaslatok: o Turistabérlet – napi bérlet a turisztikai látványosságok és városkapuk térségére érvényesen. MVK-jeggyel és Miskolc Pass Kártyával kombinálható. o 16.00 utáni lakossági bérlet – rendszámra szóló bérlet, mely a lakosság jelenlegi parkolási időkorlátját teszi rugalmasabbá, délutáni hazaérés idején. o Fedett garázsokat összefogó bérlet – a lakosságot (is) ösztönzi a fedett garázsok használatára o P+R és közbringa közös bérlet – a P+R-ek bevezetését követően a P+R, MVK járművek és közbringa használat összekapcsolása közös bérletben. Bevezetést követően előtte-utána értékelés a konzekvenciák levonására.


A kedvezmények összességükben nem okoznak veszteséget, emellett a belváros térségében a parkolási igény csökken

•

Előnyös a lakosság és a turizmus számára

Becsült költség

Kockázat

Rendszám felismerő rendszer kiépítése: 5 mFt

Nem megfelelő promóció esetén előzetes elutasítás, ami a bevezetést ellehetetleníti.

Ütemezés • •

Turisztikai Lakossági

2018. április; 2019. április;

•

P+R és közbringa a városkapu rendszerek bevezetését követően.


105

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-36. táblázat Projektlap – Turistabusz parkolás

TURISTABUSZ PARKOLÁS Cél A turistabuszos turizmus ösztönzése, a jó látogatói elérhetőség és a turistabuszparkolás szétválasztásával.

Előfeltétel Döntés a turistabuszos közlekedés fejlesztéséről, támogatásáról, hatástanulmány és koncepció elkészítésének kezdeményezése.


• • •

Turistaforgalom, ezen belül a turistabuszos turizmus vizsgálata, előrebecslése, várható forgalom a következő években. Turistabusz koncepció elkészítése Miskolc MJV és a régió területére. Turisztikai látványosságok, turisztikai útvonalak, turistabusz parkolási lehetőségek, P+R felhasználása, turistabuszok számára városi útvonalak kijelölése a látványosságok elérésére. Kiemelt látványosságok közvetlen közelében 6-10 turistabusz parkolóhely kijelölése o Diósgyőri Vár, o Lillafüred, o Miskolctapolca egységes parkolás részeként, o Belváros környezetében fel-leszállóhelyek helybiztosítása. Rendezvények, promenádok ideje alatt a nagyobb arányú turistabuszparkolás megoldása P+R parkolók kialakítása turistabuszparkolás fogadására Kiemelt rendezvényekre parkolóhely előzetesen elektronikus foglalható, útvonalbiztosítás, díjfizetés bevezetése. Intelligens parkolási rendszer kialakítása.


•

Turistabuszos közlekedés bővül a lehetőségek nyomán A belváros helyett a P+R-ben oldódik meg a turistabusznak elhelyezése A turizmus vonzereje látogatottság Miskolcon

fejlődik,

növekvő

Becsült költség

Kockázat

Nem önálló költség elem, kapcsolódó költségként jelenik meg a beruházások részeként

A turistabuszos turizmus általános visszafejlődése Európában.

Ütemezés • •

I.ütem: Látványosságok környezetében: 2018-tól folyamatosan II.ütem: P+R-ban megoldás 2022-től

•

III.ütem: Intelligens parkolás

2026.


106

Tsz. 5050


6.3.2.2. Városkapu rendszer Városkapu rendszer kialakítása, északi, déli, keleti és nyugati városkapuk, K-Ny és É-D tengelyen végig előnyben részesített közösségi közlekedéssel. Eszközváltó csomópontok rendszere. A tervezett négy városkapu környezetében több szolgáltatás, esetenként közösségi közlekedési eszköz már jelen állapotban is elérhető, a cél a tervezett városkapuk integrált fejlesztése. A városkapuknak egységes rendezettséggel kell felépülniük. Az építészeti kialakítás lehet ugyan eltérő, a városrészi sajátosságokhoz alkalmazkodó. A városkapu nem jelent az autósok számára semmilyen kényszert, kötelezettséget. A városkapurendszer előnyeiből viszont részesül mindazon autós, aki a vonzáskörzetből érkezve átalakítja utazási szokásait és az eszközváltást a városkapu P+R helyén bonyolítja le. Itt biztonságos, őrzött parkolás kialakítás a cél, a be-és kihajtást szabályozó kapurendszerrel. A szolgáltatás bevezetéséhez szükséges városi közösségi közlekedési bérlettel összevont elektronikus parkolóbérlet bevezetése, mely nem drágább a normál közlekedési bérletnél. Azaz egyetlen kártya jogosít a parkoló és a teljes közösségi közlekedési hálózat használatára, a helyi közösségi közlekedési bérlet mindenkori áráért. A városkapu rendszer jellemzői: Jó közösségi közlekedési kapcsolat (átszállási pont, sűrű indulási időpont): preferált a kötöttpályás kapcsolat, de minimum jó autóbuszos elérés biztosítása. Időjárástól védett utasváró, utastájékoztatás. Biztonságos, átlátható parkoló (őrzés, térfigyelés). Első ütemben 100-200 parkolóhely, további két ütemben 400-400 férőhely bővítési lehetőséggel (igény szerint). Egyszerű megközelíthetőség, jó közúthálózati kapcsolat, közvetlen elérhetőség. Előjelző táblarendszer a vonzáskörzetből (előtájékoztató és tájékoztató rendszer, foglaltság jelzővel). Gyalogos közlekedőfelületek. Zöldterület, árnyékos gyalogos felületek és parkolóhelyek. Kerékpártárolási lehetőség, B+R és kerékpárhálózati kapcsolat. Buszparkoló kijelölése turistabuszok számára. Kiegészítő szolgáltatások: helyi adottságokhoz alkalmazkodó kereskedelem, szabadidőpark, sportolási lehetőség. (Bővebben: 6-37. táblázat Projektlap – Városkapuk kiépítése)

6.3.2.2.1. Északi Városkapu Az Északi Városkapu Miskolc Északi Ipari Parkjához kapcsolódik. A tervezett Északi Városkapu magába foglalja, integrálja a területen jelenleg is megtalálható szolgáltatásokat: MVK autóbusz pályaudvar,


107

Tsz. 5050


Sportrepülőtér, benzinkutak, kereskedelem (hipermarketek és kisebb üzletek), illetve tervezett állapotban egy vasúti megállóhely is a Városkapu része. A Városkapuban a P+R területigénye kiterjed a meglévő kereskedelmi parkolóhelyek területére (OBI, Tesco). Az érintett intézményekkel való konzultáció, a lehetséges kompromisszumok megtalálása a későbbiek során önkormányzati feladat. Az Északi Városkapu jelentősége túlmutat a városkapu szerepkörön és kiemelt csomópontkénti kezelést tesz indokolttá. A Bosch az északi kapu közvetlen környezetében koncentrálódik. További lehetőség a városi autóbuszok (pl. 12, 14, 54) valamint a helyközi autóbuszok bevitele az intézmény területére. Ez a szolgáltatás műszakváltáskor indokolt. Ehhez tartozik az É-D-i autóbusz előnyadási rendszer a Repülőtér és Avas csomópontok között. A Repülőtér autóbusz végállomás helyét az északi városkapu tervezésekor kell meghatározni. Befogadóképességét hat városi, két elővárosi vonal figyelembevételével kell tervezni.

6-22. ábra Északi Városkapu

6.3.2.2.2. Déli Városkapu A Déli Városkapu a Déli Ipari Park mellett, a tervezett 1000 ha-os Ipari Park délnyugati szélén helyezkedik el. Jelenleg három helyi buszjárat szolgálja ki a területet – és a Takata gyárat -, tervezett állapotban kialakításra kerül vasúti megállóhely, mely személy- és teherforgalmat egyaránt képes lesz lebonyolítani. A Városkapuban a P+R területigénye kiterjed a meglévő kereskedelmi parkolóhelyek területére (Praktiker, Auchan, Miskolc Park Center). Az érintett intézményekkel való konzultáció, a lehetséges kompromisszumok megtalálása a későbbiek során önkormányzati feladat.

6-23. ábra Déli Városkapu


108

Tsz. 5050


6.3.2.2.3. Keleti Városkapu A Keleti Városkapu környezetében is találhatóak kereskedelmi létesítmények és benzinkutak, a területet jelenleg egy helyi járatú autóbusz érinti. Tervezett állapotban nagy kapacitású autóbuszos kiszolgálás biztosítandó, mely kis követési idővel, ütemesen, akár egyéni igényekhez igazítva (előre bejelentkezés, igényvezérelt midibusz igénylése) közlekednek. A Városkapuban a P+R területigénye kiterjed a meglévő kereskedelmi parkolóhelyek területére (Auchan, Decathlon). Az érintett intézményekkel való konzultáció, a lehetséges kompromisszumok megtalálása a későbbiek során önkormányzati feladat.

6-24. ábra Keleti Városkapu

6.3.2.2.4. Nyugati Városkapu A Nyugati városkapu Majláthon alakítható ki, a villamos végállomás környezetében, egy megfelelő kapacitású P+R parkolóval, B+R tárolási lehetőséggel. A P+R, B+R igények meghatározásakor figyelembe veendő, hogy hivatásforgalmon kívüli időszakban a kisvasút turisztikai igényeit is képesek legyenek kielégíteni a parkoló- és tárolóhelyek. A Nyugati városkapuhoz kapcsolódó, ezt kiegészítő „belső városkapu” – az IMCS-hez hasonlóan, az Újgyőri főtérnél alakítható ki, illetve önkormányzati javaslat, hogy az Új Stadionhoz tervezett parkolófelület is hasznosítható legyen a későbbiekben hétköznapi hivatásforgalomban P+R-ként.

6-25. ábra Nyugati Városkapu


109

Tsz. 5050


6.3.2.2.5. Városkapuk fogadó közösségi közlekedési hálózatának előkészítése (autóbusz előnyadás, villamoshálózat) A kialakuló kapurendszer csatlakozó eleme, eszközváltó pontokon az intermodalitás erősítése, lehetséges távlati fejlesztés. Az intézkedés célja és a városkapu rendszer hatékony működésének alap feltétele, hogy a kapurendszer bevezetésével egy időben álljon rendelkezésre a módváltást ösztönző közösségi közlekedési hálózat. A csatlakozó autóbusz viszonylatok folyamatos haladása érdekében a fő útvonalakon teljes hosszban biztosítani kell a központi forgalomirányítási eszközeivel az előnyben részesítést. Ezzel is elősegítve a közösségi közlekedés versenyképességét az egyéni közlekedéssel szemben. Az autóbuszhálózat nagy kihasználtsága erősítheti a későbbi észak-déli villamostengely megépítését. (Bővebben:6-38. táblázat Projektlap – Városkapu rendszerhez csatlakozó közösségi közlekedési hálózat)


110

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-37. táblázat Projektlap – Városkapuk kiépítése

VÁROSKAPUK KIÉPÍTÉSE (Északi, Déli, Nyugati, Keleti Városkapu) Cél A városba érkező személygépjármű forgalom csökkentése, módváltás ösztönzése.

Előfeltétel Szükséges P+R felület biztosítása, megegyezés a kereskedelmi létesítmények parkolóinak használhatóságáról. Kapcsolódó közösségi közlekedési kiszolgálás biztosítása.

Műszaki tartalom

•

Önkormányzati döntés a városkapu rendszer kiépítéséről,

•

Megelőző kommunikációs kampány,

•

Területbiztosítás,

•

Kapcsolódó közlekedési infrastruktúra (MVK autóbuszok, közösségi kerékpár, e-carsharing) biztosítása a vonzó módváltás érdekében,

•

Szükség esetén a rendszer folyamatos bővítése (parkolóhely-kapacitás, kapcsolódó közösségi közlekedés kapacitás).


Személygépjármű forgalom csökkenése a városban;

Becsült költség

Kockázat


• • •

arányának

A városkapukban nem áll elegendő hely rendelkezésre; Nem születik egyezség a szolgáltatók és az önkormányzat között; Kapcsolódó közösségi közlekedés nem rugalmasan szervezett.

Ütemezés A beruházások az önkormányzati döntés után, elegendő forrás rendelkezésre állása esetén, szervezetten kezdődhetnek meg.


111

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-38. táblázat Projektlap – Városkapu rendszerhez csatlakozó közösségi közlekedési hálózat

VÁROSKAPUK FOGADÓ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (AUTÓBUSZ ELŐNYADÁS, VILLAMOSHÁLÓZAT) Cél A városkapuk kialakításának idejére álljon rendelkezésre a P+R forgalom fogadására alkalmas közösségi közlekedés.

Előfeltétel A városkapu rendszer, és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra építésére irányuló politikai és lakossági együttes szándék.


A városkapu pontok kijelölése (északi, déli, keleti, nyugati szektorban). Az IMCS tervezett kialakítása egyben városkapu funkciót is jelent (5. városkapu)

•

A városkapuk helykijelölése. A fogadózóna és tartalék területek helybiztosítása. A területek ingatlan helyzetének tisztázása, a szükség esetén területek vásárlása, kisajátítása.

•

A vasúti hálózaton az északi ágon, a repülőtér magasságában és a déli ágon a Takata magasságában új elővárosi vasúti megállóhely kijelölése. a 80-as vonalon.

•

Autóbusz előnyadási rendszer a Szentpéteri Kapu – Ady Endre utca – Csabai Kapu – Avas csomópont között tervezendő.

•

Az autóbusz előnyadási rendszer célszerűen helybiztosítással segíti a későbbi É-D-i villamos nyomvonal kialakítását


A városkapu funkció, csak hatékony közösségi közlekedéssel fogadóképes.

•

A közösségi közlekedés sebessége nagyobb mint az autós közlekedése.

Becsült költség

Kockázat


Az autóbuszsáv kialakítása nem konzekvens, a sávban helyi szűkületek gátolják az egyenletes keresztmetszetű sáv kialakítását.

Ütemezés Az első városkapu megvalósításával egy időben.


112

Tsz. 5050


6.3.3. Gazdaságfejlesztés 6.3.3.1. Új citylogisztika Feladat egy citylogisztikai felülvizsgálat, illetve egy fejlesztési terv elkészítése. Törekedni kell arra, hogy a belvárosban ne létesüljenek nagy teherforgalmi igényű létesítmények (üzemek, nagy kereskedelmi egységek). Célszerű teherforgalmi övezeteket kijelölni, ahol össztömeg-korlátozásokkal a teherforgalom kitiltásra kerül. Rendkívüli igény esetén egyedi engedélyek kiadhatók. Teherforgalmi zónák kijelölését követően a gazdasági területfejlesztések könnyebben irányíthatóak. A jelenlegi igények meghatározására teherforgalmi felülvizsgálat készítése indokolt. A teherforgalmat bonyolító létesítmények bevonásával fel kell térképezni, milyen teherszállítási igények vannak, mely útvonalakat használják rendszeresen, mely útvonalakon lehetséges korlátozás bevezetése, hol lehet tehermentesítő útvonalat létesíteni. Ezt követi egy javaslatcsomag összeállítása a teherforgalom szabályozására, modernizálására, majd a javaslatcsomagban foglaltak ütemezett bevezetése.

6.3.3.1.1. Nehéz tehergépjármű korlátozás A város teljes területére elő kell írni a 12 t feletti teherforgalom korlátozását. Ilyen jármű csak egyedi engedéllyel és eseti jelleggel közlekedhet. Engedély hiányában csak az alábbi utakon haladhat: M30; 305 és 26 külső szakasza; 306 és 26 összekötő szakasza; 304 és 3-as déli szakasza; 2505 és a kiegészítendő Vargahegyi - Csermőkei út, 3-as déli szakasza. A kamionforgalom részére kamionterminál építendő az M30-as út közelében. Javasolt a centrum és a déli csomópont közti területen kialakítani – 2022 után. A városban általánosan 12 tonnás teherautóval szabad közlekedni, kivéve a belváros fokozatos forgalomcsillapítását. (ld. 6.3.3.1.2 fejezet) A belvárosba csak 3,5 tonnás teherautóval lehet behajtani, 2026-tól csak zéró és hibrid járművek szállíthatnak árut. Erre az időszakra számítani lehet a belvárosi kisteherbírású, zéró emissziós áruszállító járművek megjelenésére is. (Bővebben: 6-39. táblázat Projektlap – Nehéz tehergépjármű korlátozás)

6-26. ábra Tervezett teherforgalmi korlátozások


113

Tsz. 5050


6.3.3.1.2. Belvárosban zéró emisszió A belvárosban a teherszállítás fejlesztése három ütemben javasolt: •

I. ütemben (2018-tól): Áruszállító járművek max. 3,5 t korlátozással hajthatnak be. Az önkormányzat feladata kontingens keretet megállapítása, amelyre a fuvarozók, illetve a területen elhelyezkedő létesítmények mint célpontok, pályázhatnak. A létesítmény áruszállítási igényéhez tartozik egy éves behajtási szám, ezen kontingensen felül díjért lehetséges a behajtás.

•

II. ütemben (2022-től): Ezen ütemben célszerű a 3,5 t behajtás kontingens szűkítése.

•

III. ütemben (2026-tól): Ettől az időponttól csak zéró és hibrid áruszállítók hajthatnak be max. 3,5 t járművek. A behajtás nem korlátozott. Ez az ütem feltételezi egy logisztikai terminál meglétét, ahová nagyobb teherautók érkeznek. Itt történik a belvárosi 3,5 t zéró emissziós áruszállító járművek feltöltése áruval.

(Bővebben: 6-40. táblázat Projektlap – Belvárosban zéró emisszió)

6.3.3.1.3. Célforgalom felülvizsgálat – térbeli, időbeli korlátozás A városban teljes körű teherforgalmi felmérést kell végezni a mai szokások felmérésére, az alábbi szempontok szerint: • • • • • • •

Áruszállítás: honnan-hová, Időpont, Rendszeresség, Terhelés, Árunem, Rakodás helye, Rakodás időtartama.

6.3.3.1.4. Tehervillamos Miskolcon hármas funkcióval képzelhető el tehervillamos közlekedése: •

Városi áruterítés a meglevő 1-es és 2-es villamosvonalon. A teherszállításra átalakított villamos lehet például magas padlós KT8D5 jármű, kis logisztikai centrumban veszi fel az árut közvetlenül a kamionokról. A kis logisztikai centrum helye a Szondy utca járműtelep vagy a Tiszai pályaudvar környezetében jelölhető ki, ahonnan az új IMCS-n keresztül jut az 1-es vonalra a tehervillamos. A leadópontokon 3,5 tonnás elektromos kisteherautókra gurítja át a teherkonténereket. A leadás ideje kevesebb mint 60 mp. Javasolt leadópontok: Malomszög utca, Vasgyári hurok,


114

Tsz. 5050


Diósgyőr városközpont. Este 2000 után a Szentpáli utca úttorkolat a közúti forgalom minimális zavarásával. (A javasolt séma City Cargo Amsterdam ENG modell szerint.) •

Városi szemétszállítás funkcióval is vizsgálható ez a modell, ahol a konténerbe gyűjtött szemét összeszedését és eltávolítását végzi. (Zürich modell)

•

Városi áruszállítás A rendszer két végpont - gyár, nagy logisztikai centrum - közötti nehézárú szállításra alkalmas a villamoshálózaton. Ilyen átalakított villamos, lehet 60 m hosszú 314 m3 jármű, amely 3 kamion terhét tudja szállítani a villamoshálózaton. Egy ilyen villamosjármű ára 1 milliárd Ft. Célszerűen gyári nehézalkatrészek szállítására lehet előnyös. Pl.: Tiszai pályaudvarra érkező áru átrakás tehervillamosra – szállítása villamospályán – megérkezés, lerakás a felhasználó raktárterületén. pl. DAM rehabilitációs területe. (Cargo Tram Drezda modell)

A tehervillamos közlekedése a ritkább követésű, délelőtti, esti-éjszakai időszakban lehetséges, engedélyezett menetvonalon, a személyforgalmat nem zavarva. A teherszállítás bonyolódhat az MVK Zrt-től független szervezettel, az MVK Zrt-től bérelt pályahálózattal. (Bővebben: 6-41. táblázat Projektlap – Tehervillamos)


115

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-39. táblázat Projektlap – Nehéz tehergépjármű korlátozás

NEHÉZ TEHERGÉPJÁRMŰ KORLÁTOZÁS Cél A város teljes területén a nehéz, 12 t feletti teherforgalom korlátozása.

Előfeltétel Célforgalmi vizsgálat 2018-2022. között.


A felülvizsgálatot követően az értékelt adatok ismeretében előkészítés;

•

Kamionterminál, helykijelölés, megépítés az M30 közelében, logisztikai átszállópont kiépítése.

•

Kamionterminál indítása 2022 után.

•

Tehergépjármű korlátozás bevezetése 2022 után, egyedi engedély adható;

•

A városban 3,5 t általános rendszer, kivéve a belvárost, ahol 2026-tól csak zéró emissziós, illetve hibrid áruszállító járművek hajthatnak be.

Várható hatások Nehéz tehergépjármű forgalom a városi utakat nem használja 2022 után.

Becsült költség

Kockázat


A kamionterminál kiépítésének elmaradása.

Ütemezés •

Előkészítés: 2018-2022;

•

Bevezetés: 2022 után.


116

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-40. táblázat Projektlap – Belvárosban zéró emisszió

BELVÁROSBAN ZÉRÓ EMISSZIÓ Cél Több lépésben, a belvárosi zéró emissziós korlátozás elérése – csak zöld rendszámos járműveknek.

Előfeltétel Sokszínű Miskolc szcenárió projektjeinek végrehajtása

Műszaki tartalom A belvárosban a teherszállítás fejlesztése három ütemben javasolt: •

I.ütemben (2018-tól): Áruszállító járművek max. 3,5 t korlátozással hajthatnak be. Az önkormányzat feladata kontingens keretet megállapítása, amelyre a fuvarozók, illetve a területen elhelyezkedő létesítmények mint célpontok, pályázhatnak. A létesítmény áruszállítási igényéhez tartozik egy éves behajtási szám, ezen kontingensen felül díjért lehetséges a behajtás.

•

II.ütemben (2023-tól): Ezen ütemben célszerű a 3,5 t behajtás kontingens szűkítése.

•

III.ütemben (2027-től): Ettől az időponttól csak zéró és hibrid áruszállítók hajthatnak be max. 3,5 t járművek. A behajtás nem korlátozott. Ez az ütem feltételezi egy logisztikai terminál meglétét, ahová nagyobb teherautók érkeznek. Itt történik a belvárosi 3,5 t zéró emissziós áruszállító járművek feltöltése áruval.

Várható hatások Miskolc teljes városi teherforgalom-mentessége, 2026-tól zéró emissziós belváros.

Becsült költség

Kockázat


Elkerülő utak és terminál megépítés hiánya.


I. ütem 2018. II. ütem 2023. III. ütem 2026.


117

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-41. táblázat Projektlap – Tehervillamos

TEHERVILLAMOS Cél Tehergépjármű forgalom, környezeti kibocsátás csökkentése, a villamos potenciáljának kihasználása az áruszállításban

Előfeltétel A teljes logisztikai rendszer végiggondolása – finanszírozási forrás a teljes rendszerre

Műszaki tartalom • • • • • • • •

A szállítási igények indulástól – célig hatáselemzése, igényfelmérést követően Tehervillamos lehetséges területei: áruterítés – átrakás e-kisteherautókra szemételszállítás – kiskonténerekbe gyűjtött szemét összeszedése városi áruszállítás – végpontok között Teherszállító járművek gyártása. Miskolci villamosállomány erre lehetőséget ad. Logisztikai lánc, ehhez lehetőséget ad, további elemei, Emelőgépek, forgalomirányítás Villamos menetrendi összehangolás a teherszállítással

e-kisáruszállítók,


Becsült költség

Kibocsátás csökken, főként a belvárosban; Villamos használatának szimbolikus kiterjesztése; Környezet tiszteletére nevelés.

Kockázat

•

Jármű előállítása:

400 mFt

•

Infra elemek:

600 mFt

Európában kevés helyen terjedt el, a beruházás igény magas.

Ütemezés •

2030 után


118

Tsz. 5050


6.3.3.2. 1000 ha-os Ipari Park

6.3.3.2.1. A tervezett déli, 1000 ha-os Ipari Parkhoz kapcsolódó, szükséges közúti közlekedésfejlesztések A 6.1.3. pontban leírt kapcsolati pontok megépítésének ütemezését, a fejlesztési területekhez illesztve az alábbiak szerint javasoljuk: 1.fejlesztési terület A terület országos kapcsolatát az M30 autópálya új csomópontja biztosítja. Ez indokolt fejlesztés, a terület beépítéséhez kapcsolódik. A csomópontot megépítése előtt ideiglenesen biztosítani tudja az új Fonoda utcai felüljáró és a Zsolcai csomópont, de ennek ideiglenes jellege hangsúlyos. Déli irányból a forgalom a 304-es út felől érkezhet, de a területen belüli alap úthálózat előzetesen kiépítendő, Martinkertváros és Szirma lakóterületeit elkerülve. A belváros irányú kapcsolatot az Y-híd biztosítja a beépítés indításakor. Az Avasi felüljáró megépítés indítását össze kell hangolni az 1., 3., 4. fejlesztési területek ütemezésével. Az 1. terület nagyléptékű beépítése – pl. országos-nemzetközi jelentőségű jármű/alkatrész gyártásindítása – esetén a különszintű Avas kapcsolat, beleértve Avas városkaput is, mindenképp javasolt, illetve kiágazó iparvágány megépítése is a 80-as vonalból. 2.fejlesztési terület A terület ellátását a meglévő déli autópálya csomópont mellett, a 304-es úti új körforgalom, valamint a 3-as útról új útkapcsolat biztosítja. A Déli Városkapu építését, beleértve az elővárosi vasúti megállót, P+R, B+R parkolókkal szintén a fejlesztési terület ütemezéséhez kell időzíteni. 3.fejlesztési terület Déli irányból a 304-es út felőli bővítés, valamint a Bogáncs utcai fejlesztett kapcsolat nyugati irányból biztosítják, mint teherszállítási útvonalak. A személyszállítás részben az Y-hídon, részben az 1. területnél részletezettek szerint az Avas kapcsolatot biztosítja. 4.fejlesztési terület A terület zárványszerű helyzetét jelentősen felértékelné az Avasi felüljáró, addig az előnytelen 3-as út felőli megközelítés lehetséges. A HCM északi oldalán vezetett új út csak ideiglenes, előnytelen megoldás. (Bővebben: 6-42. táblázat Projektlap – M30-as csomópont 6-43. táblázat Projektlap – Avas csomóponti közúti felüljáró 6-44. táblázat Projektlap – Projektlap – Y-híd felőli megközelítés 6-45. táblázat Projektlap – Fonoda utca felőli megközelítés)


119

Tsz. 5050


6-27. ábra Tervezett Déli Ipari Park közlekedési rendszere

6.3.3.2.2. Ipari Parkok vasúti kapcsolata Északi Ipari Park fejlesztése, tervezett déli Ipari Park kiépítése, hozzájuk kapcsolódó vasúti megállóhelyek kialakítása (Repülőtér és Takata térségében). A városkapu rendszer – mely vasúti megállóhoz csatlakozik – akkor működik jól, ha a közlekedés minden irányú átszállási lehetőségen felül kereskedelmi, ügyfélkapu, szórakozási, szabadidő eltöltési lehetőségei is jól elérhetők a közvetlen közelben. Áruforgalomban kiépítendő az Új Ipari Park kiszolgálására a 80-as vonalból kiágazó, önálló kettős iparvágány a tervezett Fonoda utcai felüljárót követően jobbos kitérővel. A DAM elérését biztosító iparvágányt fenn kell tartani a körvillamos megépítéséig. Azt követően biztosítani kell a személy és áruszállítás közös feltételrendszerét. (Bővebben: 6-47. táblázat Projektlap – Ipari Parkok vasúti kapcsolata) KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

120

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-42. táblázat Projektlap – M30-as csomópont

M30-AS CSOMÓPONT Cél A Déli Ipari Park nyugati oldali elérése az M30-as autópályáról, közvetlenül az 1. fejlesztési területet köti össze az úthálózattal.

Előfeltétel Döntés az 1. fejlesztési terület ipari betelepítéséről.


Kormányzati döntést követően a tervezés folyamatának megkezdése, Terület biztosítása, Kivitelezés.


Az Ipari Park logisztikai kapcsolatainak javulása,

•

Közvetlenebb kiszolgálás, gyorsabb elérés

Becsült költség

Kockázat

Kormányzati forrásból megvalósuló beruházás.

A legnagyobb kockázat a beruházás elmaradása, ezzel az 1. fejlesztési terület elérése korlátozott lenne és a városi úthálózatot is terhelné.

Ütemezés Az 1. fejlesztési terület beépítése előtt.


121

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-43. táblázat Projektlap – Avas csomóponti közúti felüljáró

AVAS CSOMÓPONTI ÉS KÖZÚTI FELÜLJÁRÓ Cél Az Avas közvetlen közlekedési összekötése a tervezett Ipari Parkkal, az Ipari Park nyugati oldali elérését biztosítja.

Előfeltétel Önkormányzati döntés a beruházásról.


Kormányzati döntést követően a tervezés folyamatának megkezdése,

•

Új vasúti felüljáró építése,

•

Egyeztetések a MÁV Zrt.-vel a területhasználatról,

•

Terület biztosítása, kisajátítás,

•

Kivitelezés.


Avas közvetlen kapcsolat,

•

Ipari Park jobb megközelíthetősége nyugati irányból.

Becsült költség

Kockázat


A legnagyobb kockázat a beruházás elmaradása, így elsősorban a keleti irányú hivatásforgalom a városi úthálózat többi elemét terhelné, többlet utak keletkeznek.

Ütemezés Ipari Park beépítésével egy időben, középtávon megvalósítandó.


122

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-44. táblázat Projektlap – Projektlap – Y-híd felőli megközelítés

Y-HÍD FELŐLI MEGKÖZELÍTÉS Cél Elsősorban a kertvárosi lakosság közlekedési kapcsolatainak javítása, a belvárosi irány mellett a közvetlen keleti irányú elérés biztosításával.

Előfeltétel Döntés az Y-hídról, forrásbiztosítás.


Önkormányzati döntést követően a tervezés folyamatának megkezdése,

•


•

Kivitelezés, fenntartás.


IMCS jobb és közvetlenebb elérése, Az Ipari Park és a Diósgyőri összeköttetésének javítása,

•

Gyorsabb eljutás Martinkertváros és Szirma felé keleti irányba.

városrész

Becsült költség

Kockázat


A legnagyobb kockázat a beruházás elmaradása.

Ütemezés II.ütem (2022-2026 között)


123

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-45. táblázat Projektlap – Fonoda utca felőli megközelítés

FONODA UTCA FELŐLI MEGKÖZELÍTÉS Cél Az Ipari Park közvetlen elérése a 3-as út új nyomvonaláról északi irányból.

Előfeltétel Y-híd és 3-as út új nyomvonalvezetésű beruházások megvalósulása.


Kormányzati döntést követően a tervezés folyamatának megkezdése,

•

Új vasúti felüljáró építése,

•

Egyeztetések a MÁV Zrt.-vel a területhasználatról,

•


•

Kivitelezés.

Várható hatások

Becsült költség

Kockázat


A legnagyobb kockázat a beruházás elmaradása.

Ütemezés Y-híd és új 3-as út megvalósulását követően, II. ütemben.


124

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-46. táblázat Bogáncs utca felőli megközelítés

BOGÁNCS UTCA FELŐLI MEGKÖZELÍTÉS Cél Az Ipari Park és a lakóterületek mainál kapacitívabb közúti elérésének biztosítása dél-nyugati irányból.

Előfeltétel A projekt eldöntött, TOP.finanszírozás keretében a közeljövőben megvalósul.


2x1 sávos közútfelület felújítása,

•

Autóbusz megállóhelyek, buszöblök kialakítása, Kerékpáros elérhetőség biztosítása.

•

Várható hatások Közúti és közösségi közlekedési kiszolgálás javulása.

Becsült költség

Kockázat

TOP-forrásból megvalósul

-

Ütemezés 2018. (I. ütem)


125

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-47. táblázat Projektlap – Ipari Parkok vasúti kapcsolata

IPARI PARKOK VASÚTI KAPCSOLATA Cél A logisztikai kiszolgálás erősítése a közúti áruszállítás mellett kötöttpályás teherforgalommal.

Előfeltétel A fejlesztési területek kiépítése, vasúti megállópontok, rakodóhelyek létesítése.


Vasúti kiszolgálás lehetőségének megteremtése;

•

Kiágazó iparvágányok megépítése;

•

Fejlesztési területeken belül a vasúton érkezett áruk továbbszállításának, illetve a területről a vasúti ráhordás biztosítása.

Várható hatások Vasúti részarány növekedés, ezzel párhuzamosan a közúti teherforgalom csökkenése.

Becsült költség

Kockázat

Nemzetközi / kormányzati forrásbiztosítás szükséges.

A legnagyobb kockázat a vasútfejlesztési beruházások elmaradása.

Ütemezés A Déli Ipari Park betelepítésének megkezdésével egy időben, a területfejlesztéssel párhuzamosan.


126

Tsz. 5050


6.3.4. Városi környezet 6.3.4.1. Városi biztonság Miskolc célja az általános, összetett biztonság és biztonságérzet növelése. A biztonságos környezetalakítás eszközei a következők a városi környezetben: •

város része –közlekedési kapcsolatok biztosítása, szabad mozgás biztosítása,

•

a város mindenkié –akadálymentesség, együttélés, elfogadás, tájékoztatás,

•

biztos tájékozódás –átláthatóság, alternatív utak, feliratok, jelzések,

•

élet, térhasználat jelei –lehatárolások, tulajdonok, ápoltság, igényesség, közösségi terek,

•

természetes felügyelet –láthatóság, növényzet, megvilágítás, vegyes közlekedés, földszinti zónák biztonságos kialakítása, 24 órás védelem

A városi biztonságérzet alapja ma és a közeljövőben is a humán feltételek biztosítása. Ma Miskolcon sok szervezet, a rendőrség, a polgárőrség, civil szervezetek, oktatási intézmények, állami intézmények együttes szerepvállalása jellemző. A közlekedési koncepciónak nem feladata e szerteágazó struktúra elemzése. Fontosnak tartjuk viszont a közösségi közlekedési megállóhelyek, a járművek mindenkori ellenőrizhetőségét. Ebbe szorosan beleértendő a megállóhelyek elérhetősége, az oktatási és egészségügyi intézményekből. Technikai vonatkozásban Miskolcon az általános biztonságot a Miskolc Önkormányzat Rendészet kezelésében álló kamerarendszer szolgálja. A városban 165 kamera van elhelyezve, ennek 70 %-a 360o-ban elforgatható. 63 db a Belvárosban, 18 db az Avason, 28 db Diósgyőrben lett telepítve, emellett a közutak mentén további 25 db rendszámfelismerő kamera található. A kamerarendszer előnyeit az alábbiak szerint javasoljuk erősíteni: •

Miskolc körüli közúti rendszámfelismerő rendszer teljes körűvé tétele (20 db új kamera);

•

Egészségügyi intézmények egységes rendszerbe kapcsolása. (40 db újkamera);

•

Kamerák elhelyezése az utazási láncban, a teljes utazásláncra kiterjedő kamerarendszer: oktatási intézmény – útvonal a legközelebbi megállóhelyig – legközelebbi megálló területe – MVK jármű fedélzete. (400 db kamera);

•

Rendezvények, promenádok eseti kamerás biztosítása drónok alkalmazás és használhatóság a biztonság érdekében.


127

Tsz. 5050


6.3.4.2. Aktív szemléletváltás

6.3.4.2.1. Edukációs feladatok A tervezett, fenntartható közlekedési fejlesztésekkel is akkor érhető el a kívánt cél, ha a lakosság teljes körűen tudja használni a létrehozott eszköztárat. Ehhez szükséges a lakosság edukációja, melyre lehetőség nyílhat akár oktatóvideók keretében - internetes elérhetőség vagy helyi televízióban sugárzott oktatóműsor – vagy személyesen, lakossági fórumok keretei közt, illetve reklámfelületek felhasználásával az információs pontokon, közterületi ledfalakon, az MVK járműveinek tájékoztató egységeinek bevonásával. Ezen kívül nagyon fontos a közlekedési módokat érintő szemléletformálás, melyre hatékony módszer lehet az alapfokú oktatásban intézményi keretek közt előadások tartása a gyaloglás és kerékpározás emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól, a közösségi közlekedés előnyeiről és a károsanyakibocsátás minimalizálásának fontosságáról. Átfogó kampány a rendvédelmi szervekkel közösen, a szabályos és biztonságos nem motorizált közlekedés témájában. Ehhez kapcsolódóan javasolható Miskolcon a Zöld Iskola, Zöld Munkahely Program indítása, amelybe azon intézmények csatlakozhatnak, akik vállalják, hogy diákjaiknak, munkavállalóiknak biztosítják az előadásokat, illetve azokat, akik kerékpárral, gyalogosan vagy közösségi közlekedéssel érkeznek, valamilyen előnyben részesítik, motiválják. (Bővebben: 6-48. táblázat Projektlap – Edukáció)

6.3.4.2.2. Ügyfélközpontok A lakosság, a turisták jobb tájékoztatása érdekében a város területén több frekventált helyszínen ügyfélközpont létrehozása szükséges. Az ügyfélközpontoknak a várost érintő közlekedési, turisztikai, szállás, kulturális és minden más egyéb fontos információs adatbázissal rendelkezniük szükséges. Ilyen központok alakulhatnak ki a mai jegyárusító helyeken, illetve forgalomvonzó létesítmények környezetében pl. Belváros, Miskolci Egyetem campusa. Az Ügyfélközpontokban a jegy- és bérletárusításon túl marketingtevékenységet is kell folytatni. Különböző reklámanyagok, banner-ek, szóróanyagok segítségével népszerűsíthető a közösségi közlekedés, illetve a turisztikai desztinációk, azok javasolt megközelítése. Az ügyintézők kiterjedt ismeretekkel rendelkezve tudnak információt szolgáltatni a közlekedés minden ágazatáról, segítik az ügyfeleket az applikációk hatékony alkalmazásában. (Bővebben: 6-49. táblázat Projektlap – Ügyfélközpontok)

6.3.4.2.3. Kampányterv A cél a kampány jelmondatát a köztudatba ültetni és az élhető város megteremtésének lépéseiről folyamatosan tájékoztatást kell adni – elsősorban a lakosság részére. A kampány jelmondata: „Miskolc a város, ahol jó élni!” KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

128

Tsz. 5050


A lakosságon belül minél több szegmenst el kell érni, a különböző célcsoportok felé különbözőképpen kommunikálni a fenntartható közlekedésfejlesztés, a fenntartható életmód számukra előnyös oldalait. A városban hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvényeken promótálni kell a fenntarthatóság fontosságát, hogy egyéni szinten mit kellene (másképp) tenni a mindennapokban, javasolt a rendezvényhelyszínen tematikus pavilont biztosítani erre a célra. A fiatalok megszólítása érdekében fontos a közösségi média különböző platformjainak intenzív használata, erős marketingtevékenység, ösztönzők megtalálása. Évente több alkalommal javasolt olyan rendezvények szervezése, melyeken a teljes lakosság részt vesz, kortól és érdeklődéstől függetlenül. Ezeket a programokat, rendezvényeket a Fenntarthatóság és a Város szempontjából fontos napokhoz kötődően célszerű megrendezni, például a Föld napján, az Európai Mobilitási Héten, a Közlekedés Kultúra napján, Miskolc Város ünnepnapján. (Bővebben: 6-50. táblázat Projektlap – Kampányterv)


129

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-48. táblázat Projektlap – Edukáció

EDUKÁCIÓ Cél A lakosság általános közlekedési szemléletformálása, az intézkedés eredményeképp a tudatosan közlekedők arányának mérhető változása.

Előfeltétel Kommunikációs terv készítése, oktatási intézmények bevonása.


Alapfokú oktatásban, intézményi keretek közt tartott előadások;

•

Zöld Iskola, Zöld Munkahely Program – hivatásforgalmi kerékpározás, közösségi közlekedési eszközök használatának támogatása ösztönzőkkel;

Átfogó kampány önkormányzati irányítással, a rendvédelmi szervekkel, közösségi közlekedési szolgáltatókkal, kerékpáros civil szervezettel közös lebonyolítással;

Várható hatások • A közösségi közlekedést használók arányának növekedése,

• •

Becsült költség • •

Kommunikációs terv Kampány végrehajtása

több kerékpáros, kevesebb egyéni autóhasználó a város területén.

Kockázat 10 mFt 50 mFt

•

A kampány hatására nem történik nagy arányú változás a városi közlekedéshasználatban.

Ütemezés •

Kommunikációs terv:

• Kampány kezdete:

2018. január 2018. szeptember


130

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-49. táblázat Projektlap – Ügyfélközpontok

ÜGYFÉLKÖZPONTOK Cél A lakosság és a városba látogatók tájékoztatása, jegy- és bérletárusítás.

Előfeltétel Kommunikációs programterv, meglévő tájékoztató rendszer bővítéséről önkormányzati döntés.


Frekventált helyszíneken, közlekedési, turisztikai, szállás, kulturális és minden más egyéb a város életében fontos helyszíneken történő létesítés;

•

A város minden rendezvényének ismeretére adatbázis létrehozása, ehhez hozzáférés ezekben a központokban;

•

Az Ügyfélközpontban mind Miskolc város, mind a városban illetve környékén zajló rendezvények reklámozása, a különböző közlekedési lehetőségek ismertetése, turisztikai célú információk átadása;

•

Az Ügyfélszolgálatok azonos, jól megjegyezhető megjelenése, megjelenítése szükséges.

•

Az Ügyfélponton dolgozóknak nyelvtudás ismerete szükséges.

Várható hatások • • • •

Turizmus fellendülése Egyszerű és gyors jegy és bérletvásárlás Turisták kedvezményeinek nagyobb ismerete, Miskolc Pass használatának népszerűségének növekedése Miskolc Brand

Becsült költség

Kockázat


• • • •

Nem teljes körű adatbázis; A helyszínek nem megfelelő kiválasztása; A promóciós anyagok nem készülnek el időben; Az információk nem jutnak el megfelelően az Ügyfélközponthoz.

Ütemezés 2019-től kezdődően.


131

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-50. táblázat Projektlap – Kampányterv

KAMPÁNYTERV Cél A fenntartható közlekedés előnyeinek népszerűsítése a város marketingstratégiájába illesztve.

Előfeltétel Kommunikációs terv


•

A kampányterv fő tartalma a „fenntartható közlekedés” avagy „Miskolc a város, ahol jó élni!” szlogen tartalma, melynek mind verbálisan, mind képi megjelenés is lehetséges. Ezen megjelenések lehetnek o mozgókép (TV, mozi reklám) o hanganyagos változat (rádió reklám) o sajtóhirdetés o plakát, óriásplakát o szórólap o online (banner, web) o POS eszközök o reklámajándékok o alternatív reklámfelületek (gerilla marketing, járműreklám), o LED-falak. Ezen felületek összehangolt megjelenéséről a kampánytervezés során a média-mix készül. A városi kampánytervben szereplő kommunikációs anyagok kivitelezésének menedzselése, gyártási folyamatok ellenőrzése, összehangolása, a határidők betartása/betartatása, az anyagok esetleges szállításának biztosítása a feladat.


A kampányzárást követően a megfelelő follow-up feladatokat kell elvégezni, jelentések és statisztikai értékelések elkészítése szükséges.

• •

•

A városlakók közvetlen értesülése, tájékozottság növekedése A város új közlekedési koncepciójának ismerete, a fenntartható közlekedés elterjedése A fiatalok érdeklődésének felkeltése Miskolc város felé, a lakosok nagyobb arányú bevonása a város életébe, a rendezvények sikerének növekedése

Becsült költség

Kockázat

50-100 millió Ft

• • •

A kampány magas költségű rendezvényei nem térülnek meg A rendezvényeken kevés jelenlévő Érdektelenség

Ütemezés 2019-től kezdődően.


132

Tsz. 5050


6.3.5. Turizmus, egészség Cél a város vonzerejének és gazdasági potenciáljának erősítése a turizmus – mint a világgazdaság egyik mai kurrens szegmensének – helyi sajátosságokra alapozott fejlesztésével és az ehhez szükséges közlekedési kínálat megteremtésével. 6.3.5.1. Fő idegenforgalom A város desztináció fejlesztési stratégiája 2020-ig azt a célt tűzi ki maga elé, hogy Miskolc európai szinten is vonzó nagyvárosi desztináció legyen. Ehhez az szükséges, hogy olyan újabb belvárosi vonzerők is megjelenjenek, amelyek markánsan hozzájárulnak az önálló utazási motivációval bíró vonzerők erősítéséhez, a tartózkodási idő növeléséhez.

6.3.5.1.1. Történelmi Belváros turisztikai fejlesztése A Történelmi Belváros területének rehabilitációja és funkcióbővítése folyamatban van. Ezen a területen koncentrálódik a kulturális, hivatali, kereskedelmi vendéglátói funkciók nagy része. Miskolc történelmi városmagja a turisztikai attrakciók célterülete. A meglévő adottságok fejlesztése mind épület, mind zöldfelület terén javasolt. A területen a forgalom csillapítása, a gyalogos zónák növelése, a kerékpáros közlekedés támogatása a cél. A turisták részére információs pontok kialakítása mindenképpen szükséges. A város szakrális tereinek hangsúlyozása, rendezvényekkel, a múzeumi és művész negyed fejlesztése szintén egy lehetőség.

6.3.5.1.2. Diósgyőri Vár Cél a közvetlen megközelítés új út és híd építésével, új személygépjármű és turistabusz parkolók kiépítésével. Hop on – hop off megközelítés. A cél elsődlegesen, nem a személyautó parkolók bővítése, hanem a rendezettség és elérhetőség javítása. A jövő a Vár sokféle elérhetőségében van, hiszen a villamos mellett a kelet-nyugati kerékpárút, a fejlesztett városi autóbuszhálózat, és a rövidesen megjelenő Hop on Hop off szolgáltatás együttesen adják a Vár megközelítését. Ha a Kisvasút által is elérhető lesz az Árpád út –Táncsics tér, úgy új látványtengely jön létre , a Vár – Új Szinva híd – Kisvasút - Lillafüred között. (Bővebben: 6-51. táblázat Projektlap – Diósgyőri Vár)

6.3.5.1.3. Miskolctapolca A Barlangfürdő, a strand fejlesztése az elérhetőség új minőségét igényli. Belátható jövőben a közösségi közlekedést a városi autóbusz jelenti, amely érinti a belvárost, de egyben közvetlen kapcsolatot kell adjon az IMCS-hez is. Távlatban a körvillamosból kiágazó szárnyvonal a közlekedés fő eszköze, a nyomvonal helybiztosításáról gondoskodni szükséges. A közeljövőben még tartósan számolni kell nagyszámú parkolási igénnyel, amely túlnyomó többsége a turisztikai fő szezonban meghaladja a három órás tartózkodási időt. A terület egységes forgalomcsillapítása érdekében javasolt az egységes parkolás üzemeltetés, parkolási szövetségbe rendeződve. Ez a parkolási szövetség a különböző parkoló tulajdonosokat egységes rendszerbe foglalja. Az egységesség része, hogy az Egyetem és Miskolctapolca között kijelölendő parkolóhelyeken egységes ki-beléptetési rendszer működik. A jövőben el kell dönteni, hogy az alacsony környezeti besorolású járművek (EURO 5 alattiak) a területre ne hajthassanak be (kivéve engedéllyel). Ebben az esetben a városkapu parkolóktól közvetlen shuttle járatok biztosítják a terület KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

133

Tsz. 5050


elérhetőségét. A városrész védelme érdekében, sorompós beengedés bevezetése javasolt, az alábbiak szerint: o

helyi lakosok és taxik számára szabad behajtás;

o

turistabuszok a Miskolctapolcai út melletti parkolót, illetve előzetes regisztráció alapján a központban található kijelölt parkolókat vehetik igénybe;

o

nem helyi lakosok a Miskolctapolcai út melletti parkolóban hagyhatják járműveiket;

o

igény szerinti shuttle buszjárat a parkoló és a központ között, módosítható útvonallal;

o

egyéb behajtási engedélyek kiadhatók (pl. áruszállítás).

6-28. ábra Tervezett Parkolási rendszer Miskolctapolcán

(Bővebben: 6-52. táblázat Projektlap – Miskolctapolca)


134

Tsz. 5050


6.3.5.1.4. Lillafüred A Lillafüredi kisvasút a Gyermekvasút után Magyarország második legforgalmasabb kisvasút-vonala, éves utasforgalma 220-250.000 fő. Jelentős utasforgalma mellett a térség kiemelkedő turisztikai vonzereje, illetve az a tény, hogy egy nemzeti park területén található is indokol bizonyos fejlesztéseket. Ezek nyomán elvárható a párhuzamos, szabadidős célú közúti forgalom csökkenése. A hálózatosítás kapcsán több fejlesztési terv látott már napvilágot. Szükséges a meglévő tervek felülvizsgálata, aktualizálása és ezek alapján megoldási javaslatok kidolgozása.

6.3.5.1.5. Történelmi Avas turisztikai fejlesztése A Kilátó és környezetének „high tech” élményközponttá való fejlesztése. A kilátóban a nyitott teraszok és a zárt tér felületeit felhasználva egy várostörténeti tematikájú, high tech élménytér kialakítása. Az Avasi pincesorok fejlesztése, a „bor-turizmus” felélesztése Miskolcon. Az Avas szálló fejlesztése, felújítása és programok rászervezése (konferenciák, szabadidős programok). Konferenciaturizmus fejlesztése. Az itt található 800 borospince felújítása, a régi hagyományok felélesztése, a bor-turizmus beindítása is egy lehetőség.


135

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-51. táblázat Projektlap – Diósgyőri Vár

DIÓSGYŐRI VÁR Cél A Vár országos turisztikai jelentőségéhez méltó elérhetőség és csatlakozások kiépítése.

Előfeltétel A szükséges közlekedési felületek kiszabályozása, ingatlanok kisajátítása, kialakítása.


Közvetlen megközelítés új út építésével az Árpád út felől, új személygépkocsi parkoló kijelölés;

•

Kisvasút meghosszabbítás a Vár közelébe;

•

Turistabusz parkoló kijelölés;

•

Miskolc hop on – hop off megközelítés, megálló kijelölés;

•

Személygépkocsi forgalom várkörnyéki rendezése, korlátozása.


Becsült költség • •

Út- parkolóépítés 2-300 mFt Kisvasút meghosszabbítás 300 mFt

A Vár környezeti utcák rendezetté válnak; Nagy létszámú rendezvények megvalósítása (4.000 látogató) reálissá válik; Turisztikai látványosságok láncolata.

Kockázat • •

Forrásbiztosítás Lakossági egyeztetések eredménytelensége

Ütemezés •

•

Új útkapcsolat, új forgalmi rend: Kisvasút meghosszabbítás:


2019. május 2020 után

136

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-52. táblázat Projektlap – Miskolctapolca

MISKOLCTAPOLCA Cél A településrehabilitációt megelőző, azzal lépést tartó környezet megóvó közlekedésfejlesztések.

Előfeltétel A Kormányprogram strandfejlesztés és Hejő liget fejlesztés kapcsán, a parkoló üzemeltetők szövetségi működése.


Miskolctapolca területén egységes parkolásüzemeltetés szövetségi alapon. Szövetségi elszámolás és tájékoztatás

•

Parkolás teljes felülvizsgálata, területek rendezése egységes kialakítása

•

Turistabuszparkolóhely (6 db) kijelölése

•

Parkolókapu kijelölése. A teljes terület jármű ki-be léptetése a kapunál történik

•

Eldöntendő az EURO 5 –nél alacsonyabb besorolású járművek (kivéve lakossági járművek) beengedése a kapuzott területre.

•

Szezonban az MVK szolgáltatás sűrítése. (2-es autóbusz)

•

A tervezett körvillamosból kiágazó tapolcai villamos részére a nyomvonal helybiztosítása


A rendezett és egységes parkolás emeli a turisztikai szolgáltatás megítélését

•

EURO 5-nél szennyezőbb károsanyagkibocsátás nem jelenik meg a területen


Parkolók egységes kialakítása 3-500 mFt

Kockázat •

Forrásbiztosítás hiánya

Ütemezés •

I. ütem: Egységes parkolás üzemeltetés

2018. május 01.

•

II. ütem: Parkolás rendezése, parkolókapu

2019. május 01.

•

III. ütem: Emissziós korlátozás, MVK sűrítés

•

IV. ütem: Nem motorizált eszközök – fokozatos


2019. május 01. 2019-től

137

Tsz. 5050


6.3.5.2. Városi egészségtudat A városi egészségtudat célkitűzéseinek meghatározásánál az önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy mit tud tenni, mivel tud hozzájárulni települési szinten mindazon tényezőkhöz, amelyek az élettér, az egészségesebb környezet, a lakosság életmódjának, egészségi állapotának javítását célozzák. -

-

Javuljon a lakosság életminősége. Bővüljenek az egészség megtartásához és fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális lehetőségek, legyenek elérhetők különböző betegséget megelőző, egészséget szolgáló szolgáltatások. Kapjon nagyobb hangsúlyt az oktatásban az egészségtudatos magatartás megalapozása, az iskolai egészségfejlesztési stratégiák megvalósítása. Erősödjön az egészségügyi alapellátásban a prevenció szerepe. Épüljön ki az egészségfejlesztésben, egészségmegőrzésben, rehabilitációban működő civil szervezetek között konstruktív együttműködés. A helyi média szerepvállalásának erősítése.

A kedvező környezeti feltételek alakítása érdekében javasolt programokat az alábbiakban részletezzük.

6.3.5.2.1. Sportpoint Miskolc város feladata a szabadidős sportcentrumok, sportpontok megteremtése a lakosság részére, a kulturált és biztonságos sportolási lehetőség biztosításával. A Sportpontok egyedülállósága abban rejlik, hogy egyszerre ad otthont akár a kötelező iskolai testnevelés órák helyszínének biztosításával az általános iskoláskorú gyerekek sportoltatásának, az óvodás korú, fiatal és idősebb edzeni vágyó vendégeinek is. A rendszeres testmozgás nem csak betegségeket előz meg, javítja az általános kondíciót, fejleszti a koordinációt, az erőt- és állóképességet, közösségformáló erővel bír, hanem lelki feltöltődést ad a gyermekeknek, fiataloknak, segíti őket a hatékonyabb tanulásban, kreativitásban. A SportPontban mindenkinek lesz lehetősége mozogni, legyen szó a 2-3 évesekről, anyukákról, egyetemista hallgatókról, vagy idősebbekről. Alapvetések: • • • •

Miskolc területén belül sportolási lehetőség biztosítása , kevesebb mint 2 km-en belül; Nyitott iskolai sport lehetőségek; Munkahelyi testedzés; Szabad tér – szabad szellem.

6.3.5.2.2. Kibocsátás csökkenés Cél Miskolc város károsanyag – kibocsátás mértékének csökkentése, ez a cél megegyezik a nemzetközi trenddel. Nemzetközi viszonylatban a belsőégésű motorok korlátozása, a dízel és benzin üzemanyagok árának drasztikus növelése (esetleges betiltása) is szóba jön. Mivel a hagyományos autók károsanyag-kibocsátása a leginkább felelős a városokban a légszennyezettségéért, a környezetbarát üzemanyagra való átállás minden világvárosban-lakó életminőségének jelentős változását eredményezheti.


138

Tsz. 5050


Intézkedési lehetőségek a károsanyag kibocsátás csökkentésére: • • • • •

Az autózás csökkenése csúcsidőben – változó utazási szokások; Kombinált utazás marketingje (P+R), (P+B); Közös autóhasználat – közös úti célok; Car-sharing zéró emissziós járművekkel; Iskolabusz rendszer – szülői autóztatás helyett.

Korszerűbb járműpark • • • •

Öreg járművek korlátozása – zéró zónák kijelölése; Autó csere akciók – minőségi csere; Zéró és hibridhajtás támogatása, pl.: buszsáv használata, ingyen parkolás, nincs súlyadó fizetési kötelezettség); Önkormányzati e-jármű program.

6.3.5.2.3. Növekvő kerékpározás Miskolc közlekedési politikájának megfogalmazott stratégiai céljai: 1. 2. 3. 4. 5.

Megelőzés elve - „tiszta” járművek, limitált közlekedési(autós) területek; Mobilitás csökkentése – közlekedés költségeinek növelése (parkolás); Az autó helyettesítése – kerékpár, közösségi közlekedés, közös autóhasználat; Forgalomcsillapítás, zéró zónák kialakítása; A célok megerősítése - kommunikáció, együttműködés.

Ezen célok között a kerékpár használat növelése is nagy hangsúlyt kap. Ennek megerősítésére több kerékpározásra ösztönző programot sorolunk fel a következőkben: • • • • • • • • • •

Kerékpáros napok; Hétvégi kerékpáros akciók; Kerékpárút hálózat teljessé tétele; kerékpárút örökbefogadás és gondozás; kerékpárút gondozás – iskolák részére; városi és zöldút program összekapcsolása; downhill pálya; ökoturizmus fejlesztése; kerékpáros pontok, zöld pontok létrehozása (kerékpárbérlés lehetősége, szervizpark biztosítása, tárolóhelyek kiépítése); Munkahelyi közlekedés - „Munkába járás kerékpárral” program elindítása.


139

Tsz. 5050


6.3.6. Modern technológiák 6.3.6.1. Networking Interoperábilis elszámolás bevezetése a helyi – helyközi közlekedésben:

6.3.6.1.1. Közös tarifarendszer, A tarifarendszer a díjzónák, a kedvezmények, a jegytípusok egységesítése. Ennek előfeltétele az egységes jogi keret megteremtése, a jogszabályok egységessé tétele. A 6.2. fejezetben bemutatott közös tarifarendszer forgalmi vonatkozásai mellett fontos ismerni, hogy az utazók számára könnyen átlátható tarifális – menetrendi – utastájékoztatási egységesítés, bonyolult háttér biztosítást igényel. Ennek öt lényeges eleme a következő: •

Városi – elővárosi közlekedés, szövetségi intézményei A személyszállítási törvény (XLI / 2012.) szabályozza a városi-elővárosi közlekedés felelősségi köreit, működtetését, pályáztatási rendszerét, szolgáltatási feltételeit. A nagyvárosok közigazgatási határán és a vonzáskörzetben a felelősségek keverednek, így a jó törvényi szabályozás ellenére, a társaságok több évtizedes gyakorlatai egyelőre akadályozzák az egységesítést. Így a helyközi autóbuszos hálózat közvetlen kapcsolatai, a településeken a jó megállókiosztás nem ösztönzik a vasútra ráhordás rendszerének kialakilását. A mai intézményrendszer átalakításával létre kell hozni a helyi-helyközi közlekedés egységes megrendelői rendszerét.

•

Megrendelői szerep, összehangolt menetrend A szolgáltatást a vonzáskörzetben olyan megrendelő kell, hogy biztosítsa, aki kellő kompetenciával rendelkezik, a város és az állam közti megállapodáshoz. A megrendelés pályáztatást jelent és a legmegfelelőbb üzemeltető kiválasztását. A nyertes pályázó 5-8 éves tartós szerződéssel látja el a közlekedési szolgáltatást. A helyzetet nehezíti, hogy az ÉMKK szerződések lejárnak, a piacnyitás küszöbön áll. Összegezve, olyan szerződéses szolgáltatás kialakítása indokolt, ahol a megrendelő a lehető legszínvonalasabb szolgáltatást kapja és párhuzamos szolgáltatás nincs.

•

Egységes forgalmi modell Miskolc megyei jogú városban létre kell hozni az egységes forgalmi modellt, amely egyrészt tartalmazza a város és vonzáskörzete mozgásait, az utazók közlekedési szokásait. A modellezés másrészt képes megjeleníteni a jövőben tervezett beruházások (pl.: Ipari park, felüljárók) a belvárosi forgalomcsillapítás hatásait. Lehetséges a közösségi közlekedés jellemzőinek (utazási idő, átszállások száma, költségek) modellezése, ez fontos a szolgáltatás tervezéséhez. Modellezhető továbbá a környezeti terhelés, az útvonalakon megjelenő emisszió, a beruházás előtte – utána állapotban. A forgalmi modell felállítását egy honnan – hová utasforgalmi felvétel kell, hogy megelőzze, az utazási szokásokról és az utazók döntéseiről. A modell a közlekedési adatok interoperábilis feldolgozását is elvégzi. Az egységes modell létrehozatalát követően minden beruházást megelőzően hatásvizsgálatot kell végezni.


140

Tsz. 5050


•

Közös tarifarendszer, elővárosi jegy- és bérlettípusok Az egységes megrendelői rendszer létrejöttét követően lehetséges a tarifarendszerek egységesítése. A tarifarendszer a díjzónák, a kedvezmények, a jegytípusok egységesítése. Emellett szükséges a viteldíjak egységesítése is. Célszerű az időarányos díj bevezetése, ehhez az kell, hogy a jegy az utazás kezdetekor érvényesíthető legyen, ez minden utazó kötelessége.

•

Elszámolás A közös jegyrendszerben az utazások azonos jeggyel, de különböző szolgáltatók járművein zajlanak. Az egységes rendszer biztosítja, hogy pontosan azonosítható legyen, melyik szolgáltató mennyi utazást bonyolított, így az elszámolással a neki járó bevétel folyósítható.

6.3.6.1.2. E-card és bérletrendszer A Nemzeti Egységes Intelligens Közlekedési Platform kidolgozott rendszere biztosítja, hogy a magyar önkormányzatok egységes rendszerben tudjanak alkalmazkodni. A magyarországi városok a helyi közösségi közlekedés fenntartásáért állami költségtámogatást és önkormányzati támogatást is kapnak veszteségeik kiegyenlítésére. Az elektronikus jegyhasználat megbízható honnan-hová adatbázist és vonalankénti, járművenkénti utasterhelési adatokat fog szolgáltatni, ma ilyenek nem állnak rendelkezésre. Az e-jegyrendszer által szolgáltatott valós utasforgalmi adatok elengedhetetlenek a költségtérítés, valamint a költséghatékonysági számítások elvégzésekor.

6-29. ábra NESZIP séma (Forrás: www.neszip.hu)


141

Tsz. 5050


Önálló kártyatermék megvalósítása esetén az országos tendencia miatt a rendszertervezésnél több szempont figyelembe vételét javasoljuk: • •

•

Feltételezni kell, hogy a rendszer élettartama alatt tarifaközösségek alakulhatnak ki, melyekben az árbevételek megosztásához elszámolóház funkcionalitást kell kiépíteni. Szükséges annak a rendszerkompetenciának a megteremtése, hogy elemi járat szinten legyen képes a rendszer az igénybe vett díjtermékek megkülönböztetésére, és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokra a prognosztizálható elszámolási funkciók kiszolgálása érdekében. A NESZIP által meghatározott elektronikus jegyrendszerhez való csatlakozáshoz külön opciós forrás elkülönítése indokolt.

Miskolc közösségi közlekedésében a valós idejű járműkövetés és utastájékoztatás megvalósult. Az adatok elérhetők a megállóhelyi kijelzőkön, az állomásokon, okos telefonon és webes felületen. A valós idejű szolgáltatás ismerete az alap az elektronikus kártya bevezetéséhez. Az elektronikus jegyrendszer magába foglalja az e-személyi igazolvány használatát, azaz az igazolvány utazási kártyaként is felhasználható lesz. Az e-kártya kettős előnnyel jár, mind szolgáltató mind felhasználói oldalon. A mindennapokban könnyebb használhatóságot teremt, a jegyrendszer kialakítása pedig a mainál rugalmasabban alakítható lesz. (Bővebben: 6-53. táblázat Projektlap – E-card)


142

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-53. táblázat Projektlap – E-card

E-CARD Cél A helyi és helyközi közlekedésben a viteldíj és jegykezelési rendszer modernizálása, folyamatosan bővülő fogyasztói igényekhez való illesztése, melyen keresztül a közösségi közlekedési szolgáltatás értékesítése megtörténik.

Előfeltétel Integrált utastájékoztatási rendszer alakult ki Miskolcon, melynek köszönhetően valós idejű információk érhetők el a villamos- és buszmegállókban, az állomásokon lévő audiovizuális utastájékoztató kijelzőkön, okostelefonon, és webes felületen is.

Műszaki tartalom Az MVK Zrt. kiemelt projektként kezeli az elektronikus jegy és bérletrendszert. Elsőként kívánja bevezetni, belső szolgáltatóként ehhez joga van, nem kell a NEIP közbeszerzéshez alkalmazkodnia. A kialakítandó elektronikus jegyrendszer magában foglalja az e-személyigazolványok teljes integrációját. Tervezett főbb tevékenységek: • • • •

Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Hatástanulmányok elkészítése. Rendszerterv elkészítése a szükséges eszközösszesség és értékesítési pontok összehangolására. Megvalósulási ütemezés összeállítása.

•

Városmarketing és kiegészítő kártya szintű szolgáltatások meghatározása, díjtermék, díjpolitika átjárhatósági terv elkészítése.


• • •

Közbeszerzési terv összeállítása. Kivitelezés megvalósítása (pénztárgépek, jegy- és bérlet automaták, jegyérvényesítő készülékek, chip kártyák, szoftverek beszerzése és telepítése) A telematikai rendszer tesztelése, népszerűsítése. Az éles üzemi rendszer és szolgáltatás – értékesítés beindítása. Partnerek: Nemzeti Mobilfizetési Zrt., MVK Zrt., ÉMKK Zrt., MÁV Zrt.

A fejlesztés a közösségi közlekedés vonzerejének növelésével és a közúti forgalom csökkentése révén mérsékli a közúti zsúfoltságot, a közlekedés által okozott környezeti terhelést és légszennyezettséget, így élhetőbbé teszi a várost és agglomerációját, továbbá a fenntartható közlekedési módok versenyképessége is javul. • Kibocsátott chip kártyák száma (db) • Értékesítési helyek száma (db) • Elektronikus jegyérvényesítő készülékek száma (db) • Jegy- és bérlet automaták száma (db) • Közvetlenül érintett utasszám (fő) • Közlekedési kártyarendszert használó utasok aránya (%)

• A közösségi közlekedési applikációt használók aránya a letöltők arányához viszonyítva (%)

Becsült költség

Kockázat

1,2 mrd Ft Eszközbeszerzés – 1,1 mrd Ft Szolgáltatás – 100 mFt

A legfontosabb kockázatot az előfeltétel – tarifaközösség kialakulásának – megvalósulásának elmaradásában látjuk.

Ütemezés 2019. ősz


143

Tsz. 5050


6.3.6.2. Inteligent Transport System (ITS) Javaslatok a SMART szemléletű gondolkodás további támogatására: A globális szolgáltatások terén a város feladata az önkormányzat kezelésében lévő infrastruktúra és hálózati adatok naprakészen tartása, és a népszerű, nagy felhasználói körrel és/vagy nagy térbeli lefedettséggel bíró szolgáltatáshoz való kapcsolódás, az ITS szolgáltató felé az adatszolgáltatási kapcsolatok megteremtése. A végfelhasználóhoz való eljuttatás az ITS szolgáltató feladata, amely túlnyomó részben webes környezetben, valamint mobil végfelhasználói eszközökön, applikáció formájában történik meg. A közlekedés területén jelentős a járműfedélzeti eszközök (navigációs berendezések, komplex járműfedélzeti OBU - On-Board Unit - berendezések) szerepe is. A szolgáltatás fejlődése rendszerint dinamikus, innovatív, és a tömeges piaci igényeket kielégítő célok által vezérelt.

Eljuttatás a végfelhasználókhoz Piaci igények Dinamikus innováció

Globális szolgáltatás (integráció, aggregáció) Adatszolgáltatás szabványos vagy egyedi interfészen

Városi információs rendszer

6-30. ábra: A globális szolgáltatással való együttműködés sémája.

Az országos szintű ITS szolgáltatások esetén a város feladata az önkormányzat kezelésében lévő közlekedési ágazati elemekkel kapcsolatos adattartalom előállítása, a nemzeti ITS szolgáltatások hozzáférhetőségének, a városi rendszerek kompatibilitásának (pl. fizetőeszközök) biztosítása, ezáltal hozzájárulás a hazai közlekedési rendszerek teljes körű átjárhatóságához. A végfelhasználóhoz való eljutás lehet a nemzeti ITS szolgáltató feladata, de az állam delegálhatja a város szintjére is a feladatot (például telepített tájékoztató táblák, ügyfélablakok előírásával), az eljuttatás csatornája egyaránt lehet közterületre, középületekbe telepített berendezés, webes és mobil applikáció, valamint személyes adathordozó (kártya). Az országos szintű szolgáltatások kiépítése várhatóan törvényi szabályozással és legalább részben központi állami finanszírozással támogatott kötelezettségeket keletkeztet városi szinten.


144

Tsz. 5050


Eljuttatás a végfelhasználókhoz Szakmai irányítás Törvényi szabályozás

Országos szolgáltatás (integráció, aggregáció) Adatszolgáltatás szabályozott interfészen

Városi információs rendszer

6-31. ábra: Országos szolgáltatással való együttműködés sémája.

A csak városi, városkörnyéki ITS szolgáltatások esetén a város feladata az adatháttér megteremtése, az információ előállítása, továbbítása, a végfelhasználóhoz eljuttatás, eszközök telepítése, a webes és mobil applikációs környezet kifejlesztése és elterjesztése. Külső adatforrások belépése esetén a városi információs rendszer egyben integrátor, aggregátor szerepet is betölt: egyesíti és összefésüli a több helyről érkező információkat.

Eljuttatás a végfelhasználókhoz Városi információs rendszer (integráció, aggregáció)

Külső adatforrások

Külső adatforrások

Adatszolgáltatás szabványos vagy egyedi interfészen

Városi szakmai alrendszer

6-32. ábra: A városi együttműködés modellje.

Az ITS szolgáltatásokban megjelenő rövidítések értelmezése GEM: globális együttműködési modell. GTFS: Google Transit Feed Specification. A Google Maps globális szolgáltatásához közösségi közlekedési menetrendi adatok beküldését lehetővé tévő formátum. A szolgáltatás célja a globális háztól-házig utazástervezés megteremtése. Az adatformátum nem tekinthető szabványnak, és gyakran változik, fejlődik, kétoldalú megállapodások mentén gyakran kiegészítéseket kap.


145

Tsz. 5050


GTFS Realtime: A Google Maps valós idejű közösségi közlekedési információk közlését is lehetővé tévő adatformátum. Magyar TransXChange: A Közlekedéstudományi Intézet Közlekedési Módszertani Központja (KTIKMK), a regionális autóbusz-társaságok, a MÁV-Start, és a GySEV által alkalmazott XML-formátumú menetrendi adatcsere szabvány, melyet az Egyesült Királyságtól vettünk át. NAP: (National Access Point, szó szerint nemzeti hozzáférési pont, a rövidítés egyezéséhez bizonyos helyeken Nemzeti Adathozzáférési Pontként fordítjuk). Az Unió 2010/40/EU irányelvében NESZIP: Nemzeti Elektronikus Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform. A 123/2014. (IV. 10.) Kormányrendeletben meghatározott központi információs rendszer és a hozzá kapcsolódó előírások és eljárások összefoglaló neve. NEJP: Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform. A NESZIP országos elektronikus jegyrendszer működtetéséhez szükséges alrendszere. NeTEx: Network and Timetable Exchange (CEN/TS 16614). Tervezett közösségi közlekedési szolgáltatás hálózati és díjszabási adatainak cseréjét biztosító, XML-alapú európai uniós adatcsereszabvány. OEM: országos együttműködési modell. SIRI: Service Interface for Real-time Information (CEN/TS 15531). Valós idejű közösségi közlekedési adatok cseréjét biztosító, XML-alapú európai uniós adatcsere-szabvány. Hazai alkalmazása a regionális autóbusz-társaságoknál elterjedt. TAP-TSI: Telematics applications for passenger service. Az Európai Unióban az átjárhatóság biztosítása érdekében a vasúti személyszállítási telematikai alkalmazásokat specifikáló műszaki előírás-gyűjtemény. VEM: városi együttműködési modell.


146

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-54. táblázat ITS szolgáltatások összefoglalása

ITS szolgáltatás, kulcskompetencia

Együttműk ödési modell(ek)

Adatigény

Végfelhasznál ói csatornák

terfész, adatkapcsolatok

Ütemezés

városi

az összes közlekedési alágazat releváns adatkörei, igény szerint bővítendő

nem publikus

térképi adatinterfés zek

2017

globális, országos, városi

Tervezett és valós idejű közösségi közlekedési menetrendi adatok, operatív intézkedések, díjszabás

web, mobil applikáció, sms

GTFS, GTFS Realtime, NeTEx, SIRI, TAPTSI

már üzemben, folyamatosa n fejlesztendő

országos, városi

Tervezett és valós idejű közösségi közlekedési menetrendi adatok, operatív intézkedések

telepített kijelzők

Magyar TransXCha nge, GTFS, GTFS Realtime, NeTEx, SIRI, TAPTSI

2018

hazai szabályozás

országos

Tervezett és valós idejű közösségi közlekedési menetrendi adatok, díjszabás

személyes adathordozó (kártya)

NESZIP, NEJP

2019-2020

SUMP

városi

elfogadó helyek, díjszabás

személyes adathordozó (kártya)

megoldásfü ggő

2019

városi

igénybejelentés, visszaigazolás, díjszabás

web, mobil applikáció, sms

SIRI, továbbá megoldásfü ggő

2018

városi

statikus és dinamikus közúti közlekedési adatkörök

publikus adatok esetén telepített eszközök, mobil applikációk

NeTEx, SIRI, továbbá megoldásfü ggő

2019-2020

globális, városi

elektromos töltőpontok, töltősávok, díjszabás

járműfedélzeti berendezések, web, mobil applikáció


2020

Megalapozottság

Térinformatikai alapú műszaki nyilvántartó keretrendszer (önálló projekt) Multimodális közösségi közlekedési utazástervezés, akadálymentes képességgel

2010/40/EU

(önálló projekt)

Multimodális közösségi közlekedési utastájékoztatás kijelzőkön keresztül

2010/40/EU

(önálló projekt)

Elektronikus jegyrendszer NEK alapon

Miskolc kártya

Igényvezérelt közösségi közlekedés támogatása

SUMP

Városi közúti forgalomirányító központ (önálló projekt) Elektromos egyéni közlekedés számára nyújtott térképi adatszolgáltatás

SUMP


147

Tsz. 5050

ITS szolgáltatás, kulcskompetencia

Behajtási övezetekről szóló adatszolgáltatás

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program Megalapozottság

SUMP

Együttműk ödési modell(ek)

Adatigény

Végfelhasznál ói csatornák

terfész, adatkapcsolatok

Ütemezés

globális, városi

Behajtási övezetek, tiltások (súly, környezetvédelmi besorolás, hajtáslánc típusa)

web, mobil applikáció


2020

telepített kijelzők, járműfedélzeti navigációs megoldások, mobil applikáció

megoldásfü ggő

2018

Intelligens parkolástámogatás (beleértve P+R), férőhelykeresés

SUMP

globális, városi

Parkoló férőhelyek, fizető övezetek, historikus foglaltsági adatok

Autómegosztás támogatása

SUMP

városi

flották, díjszabások


megoldásfü ggő

2022

globális, városi

Parkoló férőhelyek, preferált útvonalak, kvótaértékesítés

járműfedélzeti berendezések, mobil applikáció

megoldásfü ggő

2020



2018

Turistabusz-irányítás

SUMP

Kerékpáros navigáció

SUMP

globális

Kerékpáros útvonalak, tárolók, pihenők, ivókutak

Közösségi kerékpáros adatok

SUMP

városi

Kerékpártárolók helye, elérhető kerékpárok száma


megoldásfü ggő

2020

Gyalogos navigáció, akadálymentes képességgel

SUMP

globális, városi

Gyalogutak, lépcsők, rámpák, liftek adatai



2018


148

Tsz. 5050


6.3.6.2.1. Térinformatikai alapú műszaki nyilvántartó keretrendszer A keretrendszer feladata a közlekedés adatainak térinformatikai alapon való kezelésének megalapozása, a jogosultsági rendszerek kialakítása, az egyes szolgáltatások adattartalmát leképező, egymásra épülő rétegek meghatározása és igénytől függő folyamatos bővítése. A térinformatikai keretrendszer összefogja az összes olyan adatkört, amely a város kezelésébe tartozó infrastruktúrához és szolgáltatáshoz kapcsolódik. Ha önálló projektek keretében bizonyos adatkörök elkülönülten kerülnek tárolásra, biztosítani kell a keretrendszer felé az adatcsere lehetőségét. A keretrendszert városi szinten kell megvalósítani, a város tulajdonában lévő szoftveres és hardveres összetevőkkel. (Bővebben: 6-55. táblázat Projektlap – Térinformatikai alapú nyilvántartó keretrendszer)

6.3.6.2.2. Közösségi közlekedési utazástervezés, akadálymentes képességgel A multimodális közösségi közlekedési utazástervezés számára jelenleg az MVK GTFS feedje révén a Google Maps és kapcsolódó szolgáltatásai biztosítanak felületet. Ez továbbfejleszthető a GTFS Realtime feeddel, ami valós idejű információszolgáltatást biztosít ugyanezen platformon. A MÁVStart részéről a GTFS feed szintén megoldott. A Volán társaságok részvétele GTFS típusú adatszolgáltatásban nem garantált, de üzletileg előnyös volta miatt előbb-utóbb számítani lehet ezekre a fejlesztésekre. A végfelhasználóhoz való eljuttatás minden esetben a Google által üzemeltetett rendszerek feladata. Az Európai Unió által preferált formátum, amely kielégíti a 2010/40/EU irányelv „A” (multimodális utazástervezési képesség) prioritását, a NeTEx szabvány lesz, amely nemcsak menetrendi, de díjszabási információt is képes a felhasználók rendelkezésére bocsátani, szakmai és civil felhasználásra egyaránt. Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) a TAP-TSI szabványt fejleszti vasúti alkalmazásokra, amely lefedi a NeTEx szabvány funkcionalitását. Vasúti területen a TAP-TSI szabvány marad az egyedüli előírás, a NeTEx támogatására törvényi szabályozás útján lehet kötelezni a vasúttársaságokat, erre jelenleg Norvégiában van példa, a hazai szándék egyelőre nem jelent meg.

6.3.6.2.3. Multimodális közösségi közlekedési utastájékoztatás kijelzőkön keresztül A városi tulajdonban lévő közösségi közlekedési utastájékoztató táblák jelenleg az MVK járatainak adatait mutatják. Olyan csomópontokban, ahol több szolgáltató járatai is elérhetőek (beleértve a Lillafüredi Állami Erdei Vasút járatait is), olyan kijelzők üzembe helyezésére merülhet fel igény, melyek egyesíteni tudják a különböző szolgáltatók adatait. Az adatkapcsolati interfészek: •

az országos helyközi közlekedésben alkalmazott TransXChange és SIRI interfészek


149

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program • • •

opcionálisan GTFS és GTFS Realtime interfészek NeTEx TAP-TSI

A beszerzendő kijelzők műszaki specifikációjában ezen adatkapcsolati interfészek támogatásának előírását javasoljuk. A kijelzők kihelyezését, meglévő kijelzők továbbfejlesztését a helyközi és helyi közlekedés által egyaránt igénybe vett megállóhelyeken javasoljuk: • • • •

Tiszai és Gömöri pályaudvar Egészségügyi és oktatási intézmények közelében A városközpontban Turisztikailag kiemelt helyeken (pl. LÁEV megállóhelyek)

(Bővebben: 6-56. táblázat Projektlap – Multimodális közösségi közlekedési utastájékoztatás)

6.3.6.2.4. Elektronikus jegyrendszer NEK alapon A hazai közlekedéspolitika célja az egységes nemzeti elektronikus jegyrendszer megteremtése, amely centralizált személyes adathordozót - Nemzeti Egységes Kártya(rendszer), NEK - foglal magába. A jegyrendszer kialakítása után Miskolc számára is várhatóan előírás lesz a jegyrendszerhez való csatlakozás, melyhez biztosítania kell az utasok számára igénybe vehető közösségi közlekedési hálózat részletes menetrendi adatait, és a díjszabási információkat. A 123/2014. (IV.10.) Kormányrendelet az elektronikus jegyrendszer egységes és átjárható kiépítésére működtetőként a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-t jelölte ki. A Kormány e rendeletben a a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességének és átjárhatóságának biztosítása érdekében létrehozza a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platformot (NESZIP). A működtető feladatai: •

• • • •

kidolgozza és ajánlásként közzéteszi a szabványok és műszaki előírások alapján a működési mintaszabályzatait, technológiai alkalmazási és technológiai végrehajtási módszertanát, továbbá a csatlakozás és igénybevétel feltételeként előírt elektronikus információbiztonsági követelményeket; gondoskodik a NESZIP üzemszerű működéséről; biztosítja a NESZIP rendelkezésre állását; biztosítja a NESZIP szolgáltatásainak elérhetőségét és koordinálja a szolgáltatások igénybevételét; a szabványokra és a műszaki előírásokra figyelemmel meghatározza és ajánlásként közzéteszi az adatok és adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat;


150

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program • • • •

• • • •

• •

meghatározza a NESZIP tervezésével, megvalósításával, bevezetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat; az érintett piaci szereplőkkel konzultációt folytat; közzéteszi a közlekedésért felelős miniszter által jóváhagyott műszaki előírásokat, alkalmazási és végrehajtási módszertanokat; kidolgozza és honlapján közzéteszi a NESZIP platformhoz történő csatlakozáshoz és annak igénybevételéhez szükséges - a közlekedésért felelős miniszter által jóváhagyott - műszaki és egyéb csatlakozási feltételeit, általános szerződési feltételeket (ÁSZF), üzletszabályzatot, valamint az egyes szolgáltatások igénybevételéhez szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat, információkat és segédleteket a mindenkor hatályos állapot szerint; működteti a NESZIP ügyfélszolgálatát; közszolgáltatási szerződés vagy adatfeldolgozási megállapodás alapján ellátja a szerződésben vagy megállapodásban rögzített adatfeldolgozási feladatokat; működteti az elektronikus közszolgáltatási menetrendi és elektronikus utazásszervező és utasinformációs rendszereket; közzéteszi a nem elektronikus adathordozón rögzített, időalapú hozzáférést biztosító jegyrendszer kiszolgálását biztosító informatikai rendszer előírásrendszerét és feltételeit; közzéteszi a közös időalapú jegyrendszert alkalmazó társaságok elfogadási és elszámolási megállapodására vonatkozó minimumfeltételeket; közzéteszi az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatásokhoz kapcsolódó utazások regisztrációjakor szükséges adatstruktúrát.

Miskolc számára a NESZIP által meghatározott elektronikus jegyrendszerhez való csatlakozáshoz szükséges a működtető által kidolgozott feltételrendszernek való megfelelés.

6.3.6.2.5. Miskolc Pass Miskolc a NEK mellett rendelkezik önálló kártyatermékkel, melyre a továbbiakban is tetszőlegesen kombinálhatja az igénybe vehető köz- és privát szolgáltatásokat, és érvényesítheti a díjszabásban a saját közlekedéspolitikája prioritásait. Ebben az esetben városi hatáskörben meg kell tervezni és ki kell építeni a díjbeszedési és elszámoló rendszert.

6.3.6.2.6. Igényvezérelt közösségi közlekedés támogatása A szolgáltatás feladata az igényvezérelt közlekedési szolgáltatások számára az igénybejelentés, a visszaigazolás és járatszervezés protokolljainak megvalósítása, és adatszolgáltatás biztosítása az utastájékoztató és kontrolling rendszerek felé. A rövid idejű igények miatt a SIRI valós idejű adatcsere-szabvány (opcionálisan GTFS Realtime) támogatását javasoljuk. • • •

Smart parking, Megújuló jelzések, Jegy- és bérletautomaták telepítése, utastájékoztatási platformok bővítése.


151

Tsz. 5050


Az egyéni közlekedésben az ITS szolgáltatások elsősorban a globális szolgáltatók, valamint a járműfedélzeti megoldásszállítók (navigáció, sebességkorlátozási információk megjelenítése) által biztosított szolgáltatások. Jelenleg jellemző a felhasználók által rendelkezésre bocsátott információk rendszerbe foglalása megjelenítése a népszerű alkalmazásokban (Waze közösségi navigációs alkalmazás, Google Maps torlódásjelentés). Fejlesztési javaslat a forgalom számára dinamikus forgalmi információkat megjelenítő telepített eszközök ,kijelzők kiépítése. Miskolc város területén cél minél több jegy- és bérletautomaták telepítése, továbbá : o o o o

E-kártyarendszer bevezetése Check in – Check out, új bérlettípusok kialakítása Kerékpáros, közösségi közlekedés közös kártya létrehozása.

Feladat az utastájékoztatási platformok bővítése az egész város területén: o free WIFI pontok kiépítése, o Több applikáció fejlesztése Miskolc városra vonatkozóan, o Nagy rendezvényekről, eseményekről a helyi lakosság előretájékoztatásának megoldása.


152

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-55. táblázat Projektlap – Térinformatikai alapú nyilvántartó keretrendszer

TÉRINFORMATIKAI ALAPÚ MŰSZAKI NYILVÁNTARTÓ KERETRENDSZER Cél A közlekedéshez kapcsolódó, időben is változó adatkörök nyilvántartási hátterének megteremtése, és a város felelősségi körébe tartozó közlekedési infrastruktúráról a szakmai célú és közérdekű közzétételi igények kiszolgálása.

Előfeltétel Szervezeti és finanszírozási feltételek megteremtése


Módszertani megalapozó dokumentáció (adatkörök, nyilvántartás eljárásai, naprakészség biztosítása)

•

Térinformatikai nyilvántartó platform (szoftveres és hardveres környezet)

•

Igény szerint terepi adatfelvételt biztosító eszközpark

•

A közzétételi irányokba kiépítendő adatcsere (szoftverfejlesztés)

Várható hatások A város által kezelt közlekedési infrastruktúráról naprakész nyilvántartás, közzétételi képességek mobil applikációk, országos és globális szolgáltatások irányába


•

Kiépítési költségek: kevesebb, mint 10 MFt o Módszertani megalapozás (rendszerterv) költsége o Belépő szintű térinformatikai szoftverpark beszerzése o Terepi eszközök beszerzése o Szoftverfejlesztés Fenntartási költségek o Üzemeltetési költségek o Bérköltségek

Kockázat A legfontosabb kockázat a finanszírozás elmaradása

Ütemezés A projekt végrehajtása minden alágazati térinformatikai alapú adatszolgáltatásnak előfeltétele, ezért a lehető leghamarabbi időszakra ütemezendő.


153

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-56. táblázat Projektlap – Multimodális közösségi közlekedési utastájékoztatás

MULTIMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI UTASTÁJÉKOZTATÁS KIJELZŐKÖN KERESZTÜL Cél Miskolc város területén a fontosabb helyközi és távolsági csomópontokban azonos felületen helyi, helyközi és távolsági viszonylatban utastájékoztatás kijelzőkön keresztül.

Előfeltétel Szervezeti és finanszírozási feltételek megteremtése A közlekedési szolgáltatók (MVK Zrt., LÁEV, ÉMKK, MÁV-Start) adatcsere-képességeinek megteremtése (városi együttműködési modell - VEM - esetén) VAGY az országos szabványos adatcsere-központhoz való kapcsolódás (országos együttműködési modell - OEM - esetén)


Módszertani megalapozó dokumentáció (rendszerterv) Utastájékoztató táblák Megjelenítést vezérlő központ (VEM esetén adatgyűjtő aggregátor is egyben, OEM esetén az országos központi adatgyűjtő aggregátor rendszerrel tartja a kapcsolatokat) a meglévő MVK központ továbbfejlesztésével

Várható hatások A közlekedési rendszerben való tájékozódás, az utazási ráfordítások hatékonyságának növelése, a rendszer vonzóképességének javulása


Kockázat

Kiépítési költségek: 10 MFt alatt • A finanszírozás elmaradása; Módszertani megalapozás (rendszerterv) • További kockázat a közlekedési szolgáltatók költsége oldalán az adatcsere képesség kiépítésének o Fix kiépítési költségek (központ elmaradása, mely esetben a tájékoztatás továbbfejlesztés) teljeskörűsége nem biztosítható o Változó kiépítési költségek (A kihelyezett új táblák számától függően)

o

•

Fenntartási költségek Üzemeltetési költségek A kommunikáció költségei (pl. mobil internet) o Bérköltségek

o o

Ütemezés A projekt végrehajtásának ütemezése VEM esetén csupán a rendelkezésre álló forrásoktól függ. OEM esetén az országos adatszolgáltató központtal való kapcsolat lehetőségének megléte feltétel, így 2018-2019-re ütemezhető.


154

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-57. táblázat Projektlap – Városi közúti forgalomirányító központ

VÁROSI KÖZÚTI FORGALOMIRÁNYÍTÓ KÖZPONT Cél Miskolc város területén a közúti kapacitások felhasználásának összehangolása a városi közlekedéspolitikai célokkal, adott esetben kapacitás-kihasználtság javítása, a torlódások, a környezeti terhelések csökkentése, a környezetminőség javítása és szinten tartása.

Előfeltétel Szervezeti és finanszírozási feltételek megteremtése A közúti forgalomirányító központ felé adatcsere-képességek megteremtése a különböző adatszolgáltatók irányából


Módszertani megalapozó dokumentáció (rendszerterv)

•

Végfelhasználói szoftverek (webes és mobil applikációk)

Központi forgalomirányító központ szoftver és hardver összetevői Telepített eszközök (kamerák, jelzőtáblák, érzékelők) Terepi eszközök

Várható hatások A közúti közlekedés hatékonyságának növekedése, a közlekedéspolitika érvényre juttatása, a környezetminőség javulása

Becsült költség

Kockázat

•

Kiépítési költségek: 10 MFt alatt • A finanszírozás elmaradása; o Módszertani megalapozás (rendszerterv) • További kockázat a közlekedési szolgáltatók költsége oldalán az adatcsere képesség kiépítésének o Fix kiépítési költségek (központ elmaradása, mely esetben a tájékoztatás továbbfejlesztés) teljeskörűsége nem biztosítható o Változó kiépítési költségek (A kihelyezett új táblák számától függően)

•

Fenntartási költségek o Üzemeltetési költségek o A kommunikáció költségei (pl. mobil internet) o Bérköltségek

Ütemezés Az előkészítéssel (közbeszerzéssel) és rendszertervezéssel is számolva 2019-2020.


155

Tsz. 5050


6.3.7. Energiamenedzsment 6.3.7.1. Lakossági e-mobilitás A zéró emissziós közlekedés kedveltségét akadályozza a magas vételár. Az EU országai a jelenlegi, bevezetési időszakban – zéró emissziós járművek aránya a Nyugat – Európában sem éri el a járműpark 5 %-át - kedvezményekkel támogatják az ilyen típusú járművek közlekedését. Ezek közül a legjellemzőbbek: vételár támogatás, ingyenes útdíj, parkolás, buszsáv-használat lehetősége, adózási kedvezmények. Magyarországon a zöld rendszámot (40/2015 NFM rendelet) a zéró emissziós, és a hibrid autók bizonyos köre kaphat. Ezen járművek számára hazánkban nincs regisztrációs adó, vagyonszerzési illeték, súlyadó, cégautóadó - a cégek visszaigényelhetik az áram ÁFÁ-ját -, valamint közterületen levő töltőkből ingyenes a töltés. Új zéró emissziós autó vásárlása legfeljebb 1,5 mFt-tal támogatható. A parkolás önkormányzati szabályozási kategória, pl. ma Budapesten közterületen, valamint a töltés idejére a töltőpontokon ingyenes. Debrecenben, Pécsett és Kaposvár szintén ingyenes a parkolás, Győrben csak az e-autók számára ingyenes, Szeged ezt a kedvezményt nem tervezi bevezetni. A közterületi ingyenesség nem vonatkozik a parkolóházakra, mélygarázsokra. Autópálya használati díj nem kedvezményes és a buszsávban sem közlekedhetnek a zöld rendszámosok. Az NFM-ben törvényi előkészítés folyik a töltőáram díjának megállapítására. A kormány jelenlegi előirányzata Magyarországon 2020-ra 50.000 zöld jármű, ez a járműpark 1,6 %-a lenne. Távolabbi cél egyelőre nincs kijelölve. (Németországban 2020-ra a járművek 2,5 %-os részesedése a cél.) A zöld rendszám léte tehát a parkolási önkormányzati bevételeket a következő 4-5 évben marginális mértékben befolyásolja. Az országos elterjedést a következő évtizedben a töltőhelyek számának gyarapodása fogja meghatározni, melyhez az állam az önkormányzatok részére támogatást nyújt. A zéró emissziós autózás terjedésekor, a mai kedvezmények körét az ésszerű használat érdekében kell újragondolni, ennek szempontjai: •

jármű megvétele – vételi és állandó költségek;

•

jármű általános használata – töltés díja ezen belül az időbeliség;

•

jármű belvárosi használata – használat időtartama és időszaka;

•

jármű közösségi használata – az egyéni és közösségi használat aránya.

6.3.7.1.1. Elektromos autótöltők telepítése Az elektromos autóközlekedés elsődleges, a város által biztosítandó feltétele a töltőhálózat részbeni bővítése, a nagy parkoló-üzemeltetők mellett. A jelenlegi töltőpontok aránya megfelel a mai csekély, de növekvő járműpark töltéséhez. Az önkormányzati szerep a töltők előnyös közterületi helyének biztosításában van. A NFM által bejelentett fejlesztés 2016-ra 150 villámtöltő, 300 gyorstöltő és 800 normál töltő épülését tartalmazza országos szinten.


156

Tsz. 5050


Az töltőoszlopoknál egyelőre ingyenes az áram, de már a közeli jövőben normál vagy kedvezményes tarifával vehetők igénybe a töltőoszlopok. Kormányzati feladat az elektromos autózás sszempontjából kedvező folyamatok ösztönzése piaci körülmények között. Mai számok mellett fajlagos költségek még nem számolhatók a jelenlegi csekély járműszám miatt. Az Önkormányzat elsősorban az ingyenes parkolás lehetőségével tudja támogatni a zéró emissziós közlekedést, azaz a zöld rendszámú autók parkolását, mely intézkedés Miskolcon már bevezetésre került. A tulajdonosok mentesülnek a gépjárműadó alól és már ösztönző lépések kidolgozása is folyamatban van, illetve egyelőre ingyenes a töltés. Törvényi előkészítés van a buszsáv használatára, de erre még nincs törvényi jóváhagyás. (Bővebben: 6-58. táblázat Projektlap – Lakossági e-töltők)

6.3.7.1.2. E-charger sáv Hosszú távú megoldás az e-autózás fokozott terjedésével, reálisan 2020-as évek közepén jöhet szóba. Közúti sáv kijelölésére, amikor az elektromos járművek ebben a sávban haladva egyben vezeték nélkül töltődnek. Növekszik az e-járművek hatótávolsága és a statikus töltőállomásokat jól kiegészíti, így azok számát nem szükséges korlátlanul növelni.

6.3.7.1.3. Önkormányzati e-járműpark Az önkormányzat legfőbb szemléletformáló eszköze, ha a Holding cégcsoport járműveit tudatosan, fokozatosan zéró emissziós járművekre cseréli. Ez a vezetői magatartás a lakosság számára útmutató. EU források ilyen fejlesztésre fellelhetők, a következő években várhatóan bővülnek. Járműpark akcióterületek: • Közösségi közlekedés (teljeskörűen CNG és e-buszok), • Hulladékszállítás, közterületfenntartás, • Turisztikai járművek, sétabuszok, • Városgazdálkodás, parkolás.

(Bővebben: 6-59. táblázat Projektlap – Önkormányzati e-járműpark)


157

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-58. táblázat Projektlap – Lakossági e-töltők

LAKOSSÁGI E-TÖLTŐK Cél A város levegőjének javítása, a károsanyagkibocsátás csökkentése, az elektromobilitás alapvető feltételeinek megteremtése.

Előfeltétel A Jedlik Ányos Klaszter Koordinációjával, az NGM Keményprogram szerinti pályázati lehetőségek kihasználása

Műszaki tartalom, folyamat: •

Előkészítő tervezés

•

Önkormányzati döntés telepítésről, helyszínekről, ütemezésről

•

Részletes tervezés, engedélyezés, telepítés

•

Kulcsfontosságú helyszínek: belváros tervezett zéró emissziós zónájában 4 db, kiemelkedő forgalmú közintézményeknél 4 db, turisztikai helyszíneken 4 db, pályaudvar 2 db. (Az Önkormányzat jelenleg 3 dupla e-töltő telepítésére adott be pályázatot.)

•

vizsgálandók vállalkozói finanszírozási helyszínek, 20 db pl.: bevásárlóközpontok

•

Monitoring, helyszínek értékelése

•

Normál, gyors és villamos töltők tapasztalatainak értékelése


Becsült költség

Városi autózás zéró emissziós arányának növekedése Zéró emissziós belvárosi zóna kijelölésének lehetősége

Kockázat

•

Önkormányzati helybiztosítás: 0,5 mFt/töltő

•

•

Út – forgalomtechnikai üzemeltetés

•

Forrásbiztosítás Lakossági egyeztetések eredménytelensége

Ütemezés •

I. lépés: 14 töltő önkormányzati helyszíneken

2018-ig

•

II. lépés: 20 töltő vállalkozói finanszírozás helyszíneken

2020-ig

•

III. lépés: 4-4 töltő az új városkapukban

2020 után

•

IV. lépés: M30 autópályán (Állami feladatként)

2020-ig


158

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-59. táblázat Projektlap – Önkormányzati e-járműpark

ÖNKORMÁNYZATI E-JÁRMŰPARK Cél Az Önkormányzat és a Holding tagvállalatai részére, városi példamutatás, szemléletformálási céllal zéró emissziós járművek, munkagépek közös beszerzése.

Előfeltétel Városvezetői szándék a projekt indítására

Műszaki tartalom: •

Az igények, szolgáltatási, karbantartási, szállító járműpark felmérése

•

EU vagy hazai pályázati forrás megtalálása, lehetséges ütemezési rend

•

Járműpark célterületek: Közösségi közlekedés Hulladékszállítás Turisztikai járművek, sétabuszok Városgazdálkodás, parkolás Közmű- és vagyonvédelem járművei

•

Tenderek kiírása, ütemezés kijelölés, típus azonosság szempontjai

•

Töltők, üzemeltetési feltételek, tárolók kialakítása

•

Beszerzés lebonyolítása, telepítés


Becsült költség

2030-ig a teljes Önkormányzati járműpark zéró emissziós meghajtású lesz

Kockázat

•

előkészítés, tender

500 mFt

•

Járműpark beszerzése 160 mFt/év

•

A beszerzés elmaradása más fontos projektek kerülnek előtérbe

Ütemezés •

I. ütem: Előkészítés, tender

2018.

•

II. ütem: Folyamatos beszerzés

2019. - 2030


159

Tsz. 5050


6.3.7.2. Nem motorizált közlekedés Gyalogosbarát közterületek, kerékpáros városi és bevezető főúthálózat, biztonságos kerékpártárolás rendszere, közbringa rendszer egységes bevezetése.

6.3.7.2.1. Kerékpáros városi főhálózat K-Ny és É-D tengely kialakítása, a folytonosság biztosítása.

6-33. ábra Miskolc meglévő- és tervezett kerékpárhálózati elemek

(Bővebben: 6-60. táblázat Projektlap – Kerékpáros városi főhálózat)

6.3.7.2.2. Biztonságos kerékpártárolás Megfelelő kapacitású, lopásbiztos rövid vagy hosszú idejű tárolók kialakítása. (Bővebben:6-61. táblázat Projektlap – Biztonságos kerékpártárolás)

6.3.7.2.3. Közbringa rendszer A közösségi közlekedés új módja. Dokkoló állások telepítése, kerékpárok biztosítása, megfelelő díjszabás, csatlakozik a közösségi közlekedés csomópontjaihoz. (Bővebben: 6-62. táblázat Projektlap – Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer)


160

Tsz. 5050


6.3.7.2.4. Pedelec bevezetés A Pedelec szó a Pedal-Electric szavak összevonásából képződött, és olyan kerékpárt jelent, mely elektromos rásegítéssel és pedálfordulat érzékelővel van ellátva. Ahhoz, hogy az elektromotor erejét igénybe vehessük, szükséges az is, hogy mi magunk is tekerjünk közben. A pedelec tehát nem egyenlő egy szimpla elektromotoros járművel. Súlyuk a kerékpárra szerelt motornak és akkumulátornak köszönhetően jóval nagyobb az egyszerű kerékpárok súlyánál. Egyre több pedelecet gyártó cég jelenik meg, az egyszerűbb akkumulátorokkal ellátott kerékpárok elektromos meghajtása is működik 2-4 órán keresztül töltés nélkül városi körülmények között. Miskolcon reális lehet a közbringa rendszerbe néhány pedelecet is integrálni, hogy azt így a kevésbé aktív lakosság is nagy kedvvel használja. (Bővebben: 6-63. táblázat Projektlap – Pedelec bevezetés)

6.3.7.2.5. Gyalogosbarát közterületek - Villamos – gyalogos kapcsolatok rendezése A villamosmegállók biztonságos megközelítése miatt a peronokra vezető gyalogátkelőhelyeken a jelzőlámpás szabályozás bevezetése indokolt, illetve feléledő jelzőlámpák telepítése megfontolandó. Amennyiben a forgalmi szituáció lehetővé teszi, a villamosok megállóba érkezésekor a gyalogosok számára szabad jelzést célszerű adni annak érdekében, hogy a tilosban átszaladások -, és az ebből adódó konfliktusok számát csökkentsük. Vizsgálni kell továbbá, hogy a villamosvonalak mentén mely meglévő gyalogátkelőhelyek szünteth etők meg. (Bővebben: 6-64. táblázat Projektlap – Gyalogosbarát közterületek)

6-34. ábra Belváros gyalogos rendszere


161

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-60. táblázat Projektlap – Kerékpáros városi főhálózat

KERÉKPÁROS VÁROSI FŐHÁLÓZAT Cél A kerékpáros közlekedés szerepének és részarányának növelése a kerékpározás gyorsabbá, folyamatosabbá, közvetlenebbé, és biztonságosabbá tételével. Az összefüggő kerékpáros infrastruktúra felfűzi a legfontosabb közlekedési irányokat és helyszíneket, összeköti az egyes városrészeket, valamint csatlakozik a regionális kerékpáros útvonalakhoz.

Előfeltétel A szükséges területek biztosítása, kiszabályozása.


Meglévő hálózati elemek felülvizsgálata, fejlesztése.

• • •

Észak-déli tengely kialakítása (pl. Szentpéteri kapu, Huba u., Kazinczy Ferenc u.).

•

Miskolc belső területein a kerékpáros hálózat sűrítése, a közvetlen elérés növelése érdekében. Kerékpáros – autós, ill. kerékpáros – gyalogos találkozási pontok behatárolása, biztonságosabbá tétele műszaki és szabályozási eszközökkel. A megfelelő infrastrukturális kialakítás megválasztása a forgalom, valamint egyéb tényezők függvényében (kerékpárút, kerékpársáv, kerékpáros nyom stb.) Kerékpáros kapcsolat biztosítása a környező településekkel és a regionális kerékpáros hálózattal.

• • •

Kelet-nyugati tengely bővítése, hiányzó elemek kiépítése (pl. Kiss Ernő u., Hunyadi J. u., Győri kapu.), a meglévő nyomvonal meghosszabbítása (Róna u., Kondor B. u.). Folytonossági hiányok megszüntetése, összefüggő hálózat kialakítása (Kisfaludy K. u.). Településrészek kapcsolása a főhálózatba sugárirányú és harántirányú elemekkel (Boglárka u., Győri u., Bogáncs u., Lyukóbányai út.).


•

Becsült költség A projekt várható költségei jelenleg nem becsülhetők előre.

Kerékpáros közlekedés biztonságának és feltételeinek javulása Kerékpározás népszerűségének növekedése, részarányának növekedése A közúti közlekedés részarányának csökkenése az inkább kerékpárt választó lakosok miatt Az általános egészségi állapot növekedése

Kockázat •

A nem összefüggő, vagy nem megfelelő irányokban kijelölt hálózat nem szolgálja a kerékpárosok érdekeit

•

A rendszeres karbantartás elmaradása a kerékpárosokat a kerékpáros felületek elhagyására ösztönöz



162

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-61. táblázat Projektlap – Biztonságos kerékpártárolás

BIZTONSÁGOS KERÉKPÁRTÁROLÁS Cél A kerékpáros közlekedés elterjedésének támogatása a megfelelő helyszíneken és kivitelben, kellő kapacitással elhelyezett kerékpártárolók kialakításával.

Előfeltétel A szükséges területek biztosítása a kijelölt helyszíneken. Kerékpáros infrastruktúra kialakítása a helyszínek megközelítéséhez.


Megfelelő helyszínek kijelölése: közlekedési csomópontok, munkahelyek, oktatási és

• •

egészségügyi intézmények, üzletek, közösségi terek, turisztikai és szabadidős célpontok környezete Az igényeknek megfelelő kapacitású kerékpártárolók telepítése Megfelelő kialakítású tárolók: könnyű használat, időjárási viszonyoknak ellenálló struktúra, egységes vagy az adott helyszínhez illeszkedő design, vandálbiztos kialakítás Megfelelő funkció kiválasztása: rövid (1-2 órás) vagy hosszú (1 vagy több napos) tárolásra alkalmas tárolók kialakítása.

•




A kerékpáros közlekedés feltételeinek javulásával a kerékpározás elterjedése, népszerűbbé válása

Kockázat •

•

A nem megfelelő helyen vagy kialakítással elhelyezett tárolók nem szolgálják a kerékpárosok érdekeit A rendszeres karbantartás elmaradása esetén a kerékpárosok egyéb helyen rögzítik járművüket, vagy nem kerékpárral közelítik meg céljukat



163

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-62. táblázat Projektlap – Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer

KERÉKPÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER Cél A kerékpáros közlekedés szerepének és részarányának növelése egy olcsó és környezetbarát közösségi közlekedési alternatíva felkínálásával.

Előfeltétel A szükséges területek biztosítása a kijelölt helyszíneken. Kerékpáros infrastruktúra kialakítása a helyszínek megközelítéséhez.


• •

• • •

Megfelelő helyszínek kijelölése: közlekedési csomópontok, P+R parkolók (városkapuk),

munkahelyek, oktatási és egészségügyi intézmények, üzletek, közösségi terek, turisztikai és szabadidős célpontok környezete Az igényeknek megfelelő kapacitású kerékpárdokkolók telepítése, csatlakozva a közlekedési csomópontokhoz. Megfelelő kialakítású tárolók és kerékpárok: könnyű használat, időjárási viszonyoknak ellenálló struktúra, egységes vagy az adott helyszínhez illeszkedő design, vandálbiztos kialakítás Megfelelő díjszabás kidolgozása (regisztráció, alkalmi utazás, bérlet, kedvezmények stb.) Fenntartható üzemeltetési rendszer (diszpécser központ, ügyfélkapcsolati pontok, logisztika, karbantartás, szervíz stb.) Ütemezett telepítés, hálózatbővítés lehetséges


A kerékpáros közlekedés feltételeinek javulásával a kerékpározás elterjedése, népszerűbbé válása, a

•

kerékpárral nem rendelkező utasok körében is A közúti közlekedés részarányának csökkenése az inkább kerékpárt választó lakosok miatt Az általános egészségi állapot növekedése

•

Becsült költség 250 mFt

Kockázat • • • •

•

Nem megfelelő (pl. nehéz) jármű Bonyolult használat

Rendszeres karbantartás, ill. az őrzés, felügyelet hiánya Túl magas vagy túl alacsony ár Dokkoló állomások nem megfelelő, vagy nem kellő számú elhelyezése

Ütemezés Önkormányzati döntést követően, I.ütemben javasolt bevezetés 2020-ig.


164

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-63. táblázat Projektlap – Pedelec bevezetés

PEDELEC BEVEZETÉS Cél A közösségi kerékpáros rendszer járműparkjának részeként pedelecek integrálása a kevésbé aktív lakosság bevonása, illetve a domborzati adottságoktól független kerékpározás lehetőségének biztosítása.

Előfeltétel Önkormányzati döntés a közösségi kerékpározás bevezetéséről, pedelec beszerzés. Töltőállomások, kerékpártárolók biztosítása a megfelelő pontokon.


Részletes tanulmány kidolgozása, meglévő javaslatok felülvizsgálata a rendszer kiépítését megelőzően,

•

Meglévő pedelec rendszerek vizsgálata,

•

Stratégiai pontok kijelölése, ütemezett kiépítés a használattól függően,

•

Pedelec-kel való kiegészítés elsősorban a magas domborzatú helyszíneken.

•

önkormányzati támogatás (dolgozóknak és/vagy lakosoknak) a pedelec járművek vásárlására / szervízelésére

•

munkahelyi támogatás a pedelec járművek vásárlására / szervízelésére

Várható hatások Kerékpározás részarányának növekedése, nem csak az aktív lakosság körében.

Becsült költség 500 mFt

Kockázat A legnagyobb kockázatot abban látjuk, hogy a rendszer nem valósul meg.

Ütemezés Önkormányzati döntést követően, I.ütemben javasolt bevezetés 2021-ig.


165

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 6-64. táblázat Projektlap – Gyalogosbarát közterületek

GYALOGOSBARÁT KÖZTERÜLETEK Cél A Belváros forgalomcsillapított területén, valamint a Belvárosból kiinduló kapcsolatrendszerben gyalogosbarát megoldások. A villamosmegállókhoz a gyalogosátkelés fokozott védelme.

Előfeltétel A villamos megállóhelyek forgalomfelvétele, a gyalogos forgalom vizsgálata, gyalogos mozgások értékelése, minősítése.


A Belváros forgalomcsillapított területéről kiinduló új kapcsolatrendszerek:

•

Főtér – Szent István tér-Erzsébet tér új kialakítású tér-együttes kapcsolódás több ponton az Avas aljához és a domboldali sétautakhoz.(Kálvin u. forgalomcsillapítást követően.) Papszer u..– Dajka u. közötti szakaszon.

•

Belváros keleti oldala –Új Búza tér – Piac - Szendrei u. kinyitása új gyalogos kapcsolatokkal az Ady E. utcán a Zsolcai kapu és a Szeles utca közötti szakaszon.

•

Szinva part gyalogos-kerékpáros járhatóságának kiépítése új kialakítással a Dajka G. u.-Baross G. u. közötti szakaszon.

•

Déli irányban a City városrésszel közvetlen kapcsolat a Szemere u. – Corvin u. közötti szakaszon.

•

Az 1-2 villamos Városház tértől nyugatra eső szakasz megállóhelyeinek gyalogosforgalmi védelme. Vizsgálatot követően az indokolt helyeken jelzőlámpás védelem. Villamos forgalomhoz hangolt gyalogos átkelőhelyek, a szórványos forgalmú gyalogos forgalmú helyeken szabályozott villamos előnyadás.

Várható hatások Belváros határain túlnyúló gyalogos kapcsolatok – városiasodás.

Becsült költség

Kockázat

A térségi beruházások részeként nem önálló költségelem

A belvárosi forgalomcsillapítás projekt késlekedése.

Ütemezés • •

I. ütem Főtér, Avas átalakulása 2020-ig II. ütem Új Búza tér 2022-ig

•

Szinva part folyamatos átépülés, átalakulás


166

Tsz. 5050


7. Ütemezés A koncepció 2017-2030 közötti időszakra készült el. Három időtávra történt a tervezés: • • •

rövidtáv középtáv hosszútáv

2018-2022 2023-2026 2027-2030

Rövidtávon az IMCS, mint súlypont köré szerveztük a projektek lehetséges megvalósulását. A 2022-ig tartó időszak elegendő ahhoz, hogy az IMCS mellett, a kapcsolódó úthálózat kiépítésével a Búza téri közterület zöldfelületi találkozótérré alakításával elindulhat a Belváros átalakítása. Jó projektszervezés mellett az ÉTM – DTM mellett elkészülhet a Vargahegyi út I. üteme az Egyetem és 3-as út között. Középtávon, a belváros forgalomcsillapításának teljes bevezetése, a rövidtáv 2022-ig teljesült feladatai. Hosszútávon, zéró emissziós belváros, a villamoshálózat előkészítése, az Avas lakópark jellegű fejlesztése. Folyamatos feladat az Ipari Park fejlesztése, hozzá ütemezve az M30 új csomópont, a kerékpározás fejlődéséhez kapcsolódó kerékpárhálózati fejlesztések, az edukáció.


167

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program I. ÜTEM

S.sz.


PROJEKTELEMEK

2017.

II. ÜTEM

III. ÜTEM

2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. 2024. 2025. 2026. 2027. 2028. 2029. 2030.

Nemzetközi és országos jelentőségű

1. 2. 3. 4.

TRAM projekt REMOURBAN Ipari Parkok fejlesztése Repülőtér

HELYBIZTOSÍTÁS

Miskolc vonzáskörzeti fejlesztések

5. 6.

Tarifaközösség bevezetése Intermodális csomópont Miskolc város területi fejlesztések Életvitel

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Új városszerkezet

Városrendezési terv

IMCS Tiszai pályaudvar - Belváros kapcsolatrendszer Avas lakópark jellegű fejlesztés Megújuló városrészek

Szinva-, Főutca-, Zöld várostengely Diósgyőr Városközpont forgalomcsillapítása Gömöri-pályaudvar - Búza tér tengely Búza tér és környezetének fejlesztése Egyetem - város kapcsolatrendszer erősítése

Folyamatos.

Belváros forgalomcsillapítása

Tervezés

I. ütem

II. ütem

Jelzőlámpás összehangolás Forgalomcsillapított belváros - úthálózat

18. 19. 20. 21. 22.

- Y híd, 3-as út új nyomvonalon - Északi tehermentesítő út - Kiss Ernő úti tengely Jó autózási feltételek

- Vargahegyi út

I. ütem

II. ütem

- Városi ráhordó utak korszerűsítése SMART közlekedés

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

- Sáv- és sebesség menedzsment - Központi forgalomirányítás - Jármű - gyalogos kapcsolatrendszer Új autóbuszhálózat (helyi) Új autóbuszhálózat (helyközi) Új villamoshálózat CNG- és e-busz járműpark Közösségi közlekedés

Igényvezérelt közlekedés Esélyegyenlőség és idősek szállítása Iskolabusz program Munkahelyi közlekedés Közösségi autózás - Carsharing

I. lépés

II. lépés

Lehetőség a bővítésre.

Városigazgatás

35. 36. 37. 38.

Parkolás

Egységes övezetek

Terv szint

Belvárosi parkolás rendszere

Terv szint

Üzletpolitikai fejlesztés Turistabusz parkolás A Városkapu rendszer csatlakozó elemei, eszközváltás, intermodalitás erősítése (pl. P+R rendszerek)

39. 40. 41. 42. 43.

- Északi Városkapu Városkapu rendszer

- Déli Városkapu - Keleti Városkapu - Nyugati Városkapu Városkapuk fogadó közösségi közlekedési hálózat előkészítés


168

KITEKINTÉS

2030 után

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program I. ÜTEM

S.sz.


PROJEKTELEMEK

2017.

II. ÜTEM

III. ÜTEM

2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. 2024. 2025. 2026. 2027. 2028. 2029. 2030.

Gazdaságfejlesztés

44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54.

Nehéz tehergépkocsi korlátozás Citylogisztika

Belvárosban zéró emisszió Célforgalom felülvizsgálat - térbeli, időbeli korlátozás

Terv szint

Tehervillamos Tervezett Ipari Park közúti közlekedési rendszere - M30-as csomópont - Avas csomóponti és közúti felüljáró Ipari Parkok közlekedési rendszere

- Y-híd felőli megközelítés - Fonoda utca felőli megközelítés Közösségi közlekedés fejlesztése Ipari Parkok vasúti kapcsolata

Városi környezet

55. 56. 57. 58.

Városi biztonság

Kamerarendszer Edukáció

Aktív szemléletformálás

Ügyfélközpontok Kampányterv


59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Lillafüred

Tervezés

Diósgyőri Vár Fő idegenforgalom

Miskolctapolca Történelmi Avas Történelmi Belváros Sportpoint


Kibocsátás csökkenés

Folyamatos

Növekvő kerékpározás

Folyamatos

Modern technológiák

67. 68. 69. 70. 71. 72.

Közös tarifarendszer Networking

E-card Új bérlettípusok Smart közlekedés

ITS

Megújuló jelzések Jegy- és bérletautomaták telepítése

Energia

73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80.

Lakossági e-töltők E-mobilitás

E-charger sáv Önkormányzati e-járműpark

I. lépés

Folyamatos beszerzés

Kerékpáros városi főhálózat Biztonságos kerékpártárolás Nem motorizált közlekedés

Közbringa Pedelec bevezetés Gyalogosbarát közterületek


169

KITEKINTÉS 2030 után

Tsz. 5050


8. Programalkotás, intézkedések kapcsolati rendszere 8.1. Rövidtávú programcsomag két szcenárió mentén

2018-2022 közötti 5 évre ütemezzük a rövidtáv programját. Sokszínű Miskolc - Szándékok és az EU támogatottság teljes körű megléte esetén, melyben feltételezzük az IMCS és kapcsolódó úthálózata megvalósulását, valamint az elkerülő úthálózatot. Belváros forgalomcsillapítására indítható és a Búza téri végállomások megépülnek. Mértéktartó Miskolc – Források visszafogott érkezése esetén várható fejlesztések. Az IMCS mellett nem valósul meg a kapcsolódó úthálózat, így a további fejlesztések ütemezése lassul. Búza tér részleges átalakítása csak csomóponti előnyadások, forgalomcsillapítás korlátozott mértékben történő bevezetése. A rövid távú projektcsomagot a mellékelt táblázatban foglaltuk össze, két szcenárióban.


170

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 8-1. táblázat Rövidtávú programcsomag – két szcenárió

SZCENÁRIÓK - 5 ÉVES TÁVLAT (2022.) MÉRTÉKTARTÓ MISKOLC

SOKSZÍNŰ MISKOLC

Források visszafogott érkezése esetén várható fejlesztések

Szándékok és az EU támogatottság teljeskörű megléte esetén

- IMCS teljeskörű kiépítése

- IMCS teljeskörű kiépítése

- IMCS modul önállóan, kapcsolódó úthálózat nélkül

- IMCS komplex modul, kapcsolódó úthálózattal

-Belváros részleges forgalomcsillapítása

-Belváros komplex forgalomcsillapítása

- elővárosi autóbuszok részleges kitelepítése

- elővárosi autóbuszok teljes kitelepítése

- Búza tér mai helyén, kisebb kapacitással

- Városközpont megállóhely

- Nincs Y-híd és nincs új 3-as út Fonoda utcai kikötéssel

- Y-híd kiépítése, 3-as út teljes átvezetése

- Csak csomóponti előnyadások valósulnak meg.

- Autóbusz előnyadás az É-D-i tengelyen, Álmos utca - Avas csomópont között

- Kapacitásbővítés Király utca - Ady Endre út

- Hangolás Király utca - Ady Endre út

- Dayka áttörés

- Dayka áttörés és kapacitásbővítés a Meggyesalja és Vologda utcán

- ÉTM kiépítés - jó átvezetés a Zsolcai kapu felé

- ÉTM kiépítés - Thököly, Búza tér 2x2 sávos kiépítés

- DTM kiépítés - Harmadik utca - Dayka G. utca felé

- DTM kiépítés - Harmadik utca - Dayka G. utca felé -Vargahegyi út – Futó utcai szakasza 2s2 sávra - 307-es út - Sajószigeti keleti elkerülő Meggyesalja - Petőfi utcapár - Szentpáli utcán csak célforgalom haladhat

- Búza tér részleges átadása

- Búza tér átadása - közterület és városfejlesztés

- Főtér kiépítése

- Főtér kiépítése

- Kisebb mértékű forgalomcsillapítás a Kálvin utcán

- Forgalomcsillapítás, Kálvin utca, Rácz György utca - Corvin utca között - Lépések a zéró emissziós belváros felé - Szinva rendezés megkezdése - Zöld tengely indítása

- Kerékpáros infrastruktúra hálózatosítása

- Kerékpáros infrastruktúra hálózatosítása - Közösségi kerékpáros rendszer kiépítése


171

Tsz. 5050


8.2. Projektcsomagok rendszere

A koncepció javasolt intézkedéseit projektcsomagokba csoportosítottuk. A kiindulás az IMCS projekt, amely kapcsolódó úthálózatával lehetőséget ad a Megújuló városrészek indításának. Párhuzamosan indulnak a Smart közlekedés – Közösségi környezetbarát járműpark – Személyre szabott közösségi közlekedés – Nem motorizált közlekedés projektcsomagok, valamint a velük együtt élő Jó autózási feltételek – Új parkolási koncepció – Új citylogisztika – E-mobilitás projektcsomagok. Az ábra bal és jobb oldalának egyensúlyával mutatjuk, hogy a közösségi és egyéni közlekedés kooperatív és nem egymással versengő pillérek. Mindkét oldal ötvöződik a Városkapu rendszerben és a Modern technológiákban. A fő projektcsomagokat I. – XII. számozással jelöltük. A fő projektcsomagok többségéhez kapcsolódó csomagokat, illetve egy-egy kapcsolódó projektet is jelöltünk. A fő projektcsomagok rendszerét az alábbi, 8-1. ábra mutatja.

8-1. ábra Fő projektcsomagok


172

Tsz. 5050


Tematikus projektcsomagként, a Belváros forgalomcsillapítását és a Turizmus, idegenforgalmat neveztük meg, mert a hozzájuk tartozó intézkedések sokasága szétszórtan jelenik meg a fő projektcsomagokban, így szükséges a tematikus összegzés. Horizontális projektcsomagként megneveztünk három folyamatosan végzendő önkormányzati léptékű tevékenységet. A Városi biztonságérzet – Aktív szemléletformálás – Városi egészségtudat egyike sem határidőhöz rendelt projektek, sokkal inkább az oktatás, szemléletformálás eszközei. Országos jelentőségű projektként négy kormányszintű döntéstől függő, nagyléptékű, törvényhozási igényű projektet jelöltünk. Nemzetközi jelentőségű projektként három kutatásfejlesztési együttműködési projekt került megnevezésre.

8-2. ábra További projektcsomagok


173

Tsz. 5050


8.3. Fő projektcsomagok – a források teljeskörű rendelkezésre állása esetén 8.3.1. Fő projektcsomagok – I. ütem Az I. ütemhez tartozó, 2018-2022. közötti időszakban indítandó, I-XII. fő projektcsomagokhoz tartozó intézkedéseket írjuk le. Az intézkedések sorszámozása azonos a 7. fejezet ütemezésében megnevezettekkel.

KAPCSOLÓDÓ PROJEKTCSOMAGOK

FŐ PROJEKTCSOMAGOK

I. projektcsomag - IMCS teljes körű kialakítása 8.

IMCS (Kandó tér, végállomások, P+R)

14. Búza tér és környezetének fejlesztése 16. Belváros forgalomcsillapítása - I.ütem 18. Y-híd, 3-as út új nyomvonalon 26. Új helyi autóbusz hálózat 27. Új helyközi autóbusz hálózat

II. projektcsomag - Közösségi környezetbarát járműpark teljeskörűen CNG jármű beszerzés (14 csuklós + 32 szóló) e-busz járműpark megjelentetése (I. ütem: 6db, 29. II.ütem: 9db) infrastrukturális háttér kialakítása

III. projektcsomag - Közösségi közlekedés személyreszabott szolgáltatásainak kialakítása 30. Igényvezérelt közlekedés

33. Munkahelyi közlekedés

31. Esélyegyenlőség és idősek szállítása 32. Iskolabusz program

Közösségi autózás - Carsharing 34. (I.ütem: 6db, II.ütem: 10db, III.ütem: 10 db)

IV. projektcsomag - Jó autózási feltételek, tehermentesítő úthálózat rövidtávon Északi tehermentesítő út Dayka áttörés megépítése 19. Thököly u. 2x2 sáv - Vologda u. 2x2 sáv a Búza térig

21.

Kiss Ernő úti tengely kiépítés Harmadik u. 20. - Dayka G. u. között - Meggyesalja u. - Petőfi S. u. utcapár

Városi ráhordó utak korszerűsítése 22. (TOP projektek: 10 útvonal, 2 ütemben)


Vargahegyi út (I. ütem: déli szakaszon 2x2 sáv)

174

Tsz. 5050


FŐ PROJEKTCSOMAGOK


V. projektcsomag - SMART közlekedés, a forgalom folyamatosabbá tétele Jelzőlámpás összehangolás az É-D és K-Ny tengelyen Sáv- és sebességmenedzsment 23. Autóbusz előnyadás Álmos u. - Avas csp. Között 17.

25.

Villamos-gyalogos kapcsolatrendszer szabályozottá tétele az átkeléseknél

24. Központi forgalomirányítás

VI. projektcsomag - Új parkolási koncepció Egységes parkolási övezetek (3 szintű szabályozás) Belvárosi új parkolási rend (I. ütem: csillapított 36. zóna) Üzletpolitikai fejlesztések, új bérletfajták 37. bevezetése 35.

VII. projektcsomag - City logisztika Nehéz tehergépkocsi korlátozás (12t felett csak 44. elkerülőn) Kamionterminál Belvárosban zéró emisszió (I.ütem: max. 3,5t 45. behajtás) Célforgalom felülvizsgálat - térbeli, időbeli 46. korlátozás

VIII. projektcsomag - Nem motorizált közlekedés lehetőségeinek bővítése 76.

Kerékpáros városi főhálózat (É-D és K-NY tengely kialakítása)

77.

Biztonságos kerékpártárolás (rövid- és hosszútávú tárolók)

81.

Gyalogosbarát közterületek (Főtér-Avas, Belváros, Szinva-part)


Fenntartható kerékpár-hálózat (környékbeli településekre) Közbringa rendszer telepítése 79. (I. ütem: Belváros térségében, II. ütem: rendszer kiterjesztése) 78.

80. Pedelec bevezetése

175

Tsz. 5050


FŐ PROJEKTCSOMAGOK


IX. projektcsomag - E-mobilitás elterjedésének támogatása Lakossági e-töltők 3 lépésben - Önkormányzat: 14db 73. - Vállalkozások: 20db - Városkapuk: 4-4db 75. Önkormányzati e-járműpark

X. projektcsomag - Megújuló városrészek, új városszerkezet kialakítása Új városszerkezet Főtér - Szinvapart Zöld tengely, nagyvárosiasodó Búza tér, cityvé váló belváros

7.

11. Főutca tengely

12.

Diósgyőr Városközpont forgalomcsillapítása

15.

Egyetemváros kapcsolatrendszerének fejlesztése

XI. projektcsomag - Városkapu rendszer Városkapuk lépésenkénti kialakítása P+R és ösztönző tarifarendszer az utazási szokások fokozatos megváltoztatására 39. Északi Városkapu előkészítése

39. Északi Városkapu

40. Déli Városkapu 41. Keleti Városkapu 43.

Városkapuk fogadó közösségi közlekedési hálózatának előkészítése

XII. projektcsomag - Modern technológiák, Intelligent Transport System Smart szolgáltatások, utazástervezés, utastájékoztatás, multimodális rendszer 71. Megújuló - real time jelzések, információk 70.


176

Tsz. 5050


8.3.2. Fő projektcsomagok – II. ütem A II. ütembeni projektek a 2023-2026. közötti időszakra áthúzódó, ütemezett fejlesztések.

FŐ PROJEKTCSOMAGOK


VI. projektcsomag - Új parkolási koncepció

I. projektcsomag - IMCS teljes körű kialakítása

Belvárosi új parkolási rend - II. ütem: 36. továbblépés a zéró emisszió felé, min. EURO 5 járművek

9.

Tiszai pu. - Belváros kapcsolatrendszer

13. Gömöri pályaudvar - Búza tér tengely

VII. projektcsomag - City logisztika Belvárosi behajtás korlátozása - II. ütem: min. EURO 5, max. 3,5t Tehervillamos - részvétel a belvárosi 47. áruszállításban 45.

XI. projektcsomag - Városkapu rendszer 42. Nyugati Városkapu

IV. projektcsomag - Jó autózási feltételek, tehermentesítő úthálózat rövidtávon Vargahegyi út - II. ütem: északi szakasz 21. 2x1 sáv, útkapcsolatok Avas és Hidegsor felé


177

Tsz. 5050


8.3.3. Fő projektcsomagok – III. ütem A III. ütemben, a 2027-2030. közötti időszakban a környezetbarát projektek kiteljesedése, valamint új projektként ekkor indulhat az új villamoshálózat és az Avasi terület átalakításának előkészítése is.

FŐ PROJEKTCSOMAGOK


X. projektcsomag - Megújuló városrészek, új városszerkezet kialakítása 10.

Avas lakópark jellegű fejlesztése, Avas Dél komplex megújítása

II. projektcsomag - Közösségi környezetbarát járműpark teljeskörűen Új villamoshálózat előkészítése: 28. - É-D villamosvonal - vasúti kapcsolatok - Körvillamos - Miskolctapolcai szárnyvonallal

VI. projektcsomag - Új parkolási koncepció Belvárosi új parkolási rend-III. ütem: zéró 36. emissziós zóna,fedett parkolókban min. EURO5 járművek

VII. projektcsomag - City logisztika 45.

Belvárosi behajtás korlátozása - III. ütem: zéró emissziós és hibrid járművek, max. 3,5t


178

Tsz. 5050


8.4. További projektcsomagok – a források teljeskörű rendelkezésre állása esetén 8.4.1. Tematikus projektcsomagok A Belváros forgalomcsillapításához, valamint a Turizmushoz kapcsolódó intézkedések összegzett felsorolása, amelyek más projektcsomagokban már szerepeltek.

Belváros forgalomcsillapítása, életvitel új lehetőségei Belvárosi átmenő forgalom csökkenése az Y híd átadását követően Búza téri buszvégállomások teljes megszüntetése, kihelyezése az IMCS-be Búza téren új városközponti megállóhely kialakítása Jelzőlámpás összehangolás az É-D-i és K-NY-i tengelyen A helyi buszközlekedés teljesértékűen környezetbarát járműparkja Tehermentesítő úthálózat ÉTM és DTM, Vargahegyi út I. üteme Autóbusz előnyadás az É-D tengelyen Álmos u. - Avas csomópont között City logisztika, nehéz tehergépkocsi korlátozás, 12 t feletti csak elkerülőn Belváros max. 3,5 t korlátozás I. ütem Belváros új parkolási rend I. ütemű csillapított zóna Nem motorizált közlekedés - É-D és K-NY kerékpáros főhálózat kialakul Biztonságos kerékpártárolás Gyalogosbarát közterületek, a Vologda u.- Fazekas u. - Jókai Mór u. - Ady Endre u. - Király u. - Dayka Gábor u. áttörés - Dayka Gábor u. közötti területen Főtér együttes: Bartók tér - Szt. István tér - Városház tér - Erzsébet tér, egységben a Széchenyi utcai tengellyel Szinva-patak kibontása - új szabadidős felület kialakítása Zöld tengely: Dísz tér - Kis-Hunyad utca - Szemere-kert - Deák Ferenc tér - Hősök tere Szentpáli utcán csak célforgalom haladhat Forgalomcsillapítás a Kálvin János u., Rácz György u. - Corvin u. közötti szakaszán


179

Tsz. 5050


Turizmus, idegenforgalom 38.

Turistabusz parkolás - Vár, Miskolctapolca, Lillafüred. Dinamikus parkolásírányítás. Fel- és leszállóhelyek bővítése, tartós várakozás a Városkapukban.

59.

Lillafüred - kerékpárút elérhetőség Belvárosból. Bérbringa Majláth és Lillafüred között és parkolás Majláth-on.

Diósgyőri Vár - gyalogos elérhetőség javítás villamostól, kerékpárút tengely Belváros - Vác 60. Lillafüred. Új út építése, új Szinva-híd, parkolók bővítése, turistabusz parkolás. Hop-on Hopoff megállóhely 61.

Miskolctapolca - kerékpárút elérhetőség Belvárosból, Várból közösségi közlekedés bővítése. Parkolás egységesítése, szövetségi működés, dinamikus parkolás irányítás

62. Történelmi Avas - Főtér - Belváros gyalogos összekapcsolás 63.

Történelmi Belváros - tematikus séták, gyalogosbarát Belváros Széchenyi utca - Főtér - Avas új irány. Szinva-tengely, zöld tengely

8.4.2. Horizontális projektcsomagok Ez a fejezet a három horizontális projektcsomaghoz tartozó fejlesztéseket tartalmazza.

55. Városi biztonságérzet, környezet javítása Kamerarendszer kiterjesztése Városkapuk, egészségügyi intézmények, közösségi közlekedés biztonságosabbá tétele

Aktív szemléletformálás 56. Edukáció - közlekedési szokások alakítása az oktatásban 57.

Ügyfélközpontok - Információadás, kapcsolatteremtés, jegy - bérlet vásárlás, turisztikai információk, Miskolc brand

58. Kampányterv - fenntartható életmód kommunikálása

Városi egészségtudat 64.

Sportpoint - sportcentrumok, testnevelés, mozgás, szabadidős sport

65.

Kibocsátás csökkenés - autózási szokások jelentős változása, korszerűsödő autópark

66.

Növekvő kerékpározás - bővülő munkanapi és …használat


180

Tsz. 5050


8.4.3. Országos- és nemzetközi jelentőségű projektek Az alábbi fejezetben az országos, illetve nemzetközi jelentőségű projektek csoportosítását ábrázoljuk.

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ PROJEKTEK

Ipari Parkok fejlesztése

3.

A közlekedést az alábbi kapcsolatok teszik lehetővé: 49. - M30-as csomópont 50. - Avas csomóponti és közúti felüljáró 51. - Y-híd felőli megközelítés 52. - Fonoda utca felőli megközelítés 53. Közösségi közlekedés fejlesztése 54. Ipari Parkok vasúti kapcsolata

4.

Repülőtér - Új repülőtér helybiztosítása, a jövőbeni kijelölés lehetőségével

5.

Tarifaközösség bevezetése

67.

Közös tarifarendszer - szövetségi intézmények, megrendelői szerep, forgalmi modell, viteldíjak egységesítése, elszámolás az üzemeltetők között

68.

E-card - A NESZIP rendszer tagjaként teljeskörű bevezetése a városban és lehetőség szerint a régióban

NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ PROJEKTEK

1.

TRAM PROJEKT

2.

REMOURBAN

3.

VIA CARPATHIA


181

Tsz. 5050


8.5. Projektek csoportosítása – a prioritások figyelembevételével Az önkormányzati tervezési gyakorlat igényli, a projektek prioritás szerinti csoportosítását. A prioritást az alábbi szempontok szerint állapítottuk meg: • A projekt szükségessége a régió versenyképességének javításában; • A projekt végrehajtásához mozgósítható források; • A projekt hatása kapcsolódó projektek mozgósítására. E szempontok figyelembevételével rangsoroltuk a projekteket és négy csoportot alakítottunk ki: • Fő prioritás: 28 projekt; • Közepes prioritás: 24 projekt; • Alacsony prioritás: 9 projekt; • Horizontális prioritás: 18 projekt. 8-2. táblázat Fő prioritású projektek listája

Fő prioritású projektek listája Projekt címe

Prioritás

3.

Ipari Parkok fejlesztése

Fő prioritás

6. 8.

Intermodális csomópont IMCS

Fő prioritás Fő prioritás

12. 14. 16. 17. 18. 19.

Diósgyőr Városközpont forgalomcsillapítása Búza tér és környezetének fejlesztése Belváros forgalomcsillapítása Jelzőlámpás összehangolás Y híd, 3-as út új nyomvonalon Északi tehermentesítő út

Fő prioritás Fő prioritás Fő prioritás Fő prioritás Fő prioritás Fő prioritás

20.

Kiss Ernő úti tengely

Fő prioritás

21. 24. 25. 26.

Vargahegyi út Központi forgalomirányítás Jármű - gyalogos kapcsolatrendszer Új autóbuszhálózat (helyi)

Fő prioritás Fő prioritás Fő prioritás Fő prioritás

27.

Új autóbuszhálózat (helyközi)

Fő prioritás

36. 39. 40.

Belvárosi parkolás rendszere Északi Városkapu Déli Városkapu

Fő prioritás Fő prioritás Fő prioritás

43.

Városkapuk fogadó közösségi közlekedési hálózat előkészítés

Fő prioritás

44.

Nehéz tehergépkocsi korlátozás

Fő prioritás

49.

M30-as csomópont

Fő prioritás - ütemezett megvalósítás

50. 51.

Avas csomóponti és közúti felüljáró Y-híd felőli megközelítés

Fő prioritás - ütemezett megvalósítás Fő prioritás - ütemezett megvalósítás

53.

Közösségi közlekedés fejlesztése


54.

Ipari Parkok vasúti kapcsolata


68.

E-card

Fő prioritás

76. 77.

Kerékpáros városi főhálózat Biztonságos kerékpártárolás

Fő prioritás Fő prioritás


Összesen 28 projekt

Sorszám

182

Tsz. 5050


8-3. táblázat Közepes prioritású projektek listája

Közepes prioritású projektek listája Sorszám

Projekt címe

Közepes prioritás Közepes prioritás - városfejlesztési elem

7.

Új városszerkezet

9.

Tiszai pályaudvar - Belváros kapcsolatrendszer

Közepes prioritás

11.

Szinva-, Főutca-, Zöld várostengely

Közepes prioritás

22.

Egyetemváros kapcsolatrendszerének erősítése Városi ráhordó utak korszerűsítése

23.

Sáv- és sebesség menedzsment

28.

Új villamoshálózat

29.

CNG- és e-busz járműpark

Közepes prioritás

30.

Igényvezérelt közlekedés

Közepes prioritás

31. 32.

Esélyegyenlőség és idősek szállítása Iskolabusz program

Közepes prioritás Közepes prioritás

34.

Közösségi autózás - Carsharing

Közepes prioritás

35.

Egységes övezetek

Közepes prioritás

37.

Üzletpolitikai fejlesztés

Közepes prioritás

38.

Turistabusz parkolás

Közepes prioritás

41.

Keleti Városkapu

Közepes prioritás

45.

Közepes prioritás

52.

Belvárosban zéró emisszió Célforgalom felülvizsgálat - térbeli, időbeli korlátozás Fonoda utca felőli megközelítés

67.

Közös tarifarendszer

Közepes prioritás

73. 75.

Lakossági e-töltők Önkormányzati e-járműpark


79.

Közbringa

Közepes prioritás

81.

Gyalogosbarát közterületek

Közepes prioritás

15.

46.


Közepes prioritás Közepes prioritás Közepes prioritás Közepes prioritás - távlati fejlesztés


5.

Prioritás


183

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 8-4. táblázat Alacsony prioritású projektek listája

Alacsony prioritású projektek listája Projekt címe

4. 10. 13.

Repülőtér Avas lakópark jellegű fejlesztés Gömöri-pályaudvar - Búza tér tengely

33.

Munkahelyi közlekedés

42. 47. 74.

Nyugati Városkapu Tehervillamos Bogáncs utca felőli megközelítés E-charger sáv

80.

Pedelec bevezetés

Prioritás Alacsony prioritás - városfejlesztés eleme Alacsony prioritás - városfejlesztés eleme Alacsony prioritás - városfejlesztés eleme Alacsony prioritás Alacsony prioritás Alacsony prioritás - távlati fejlesztés Alacsony prioritás Alacsony prioritás Alacsony prioritás

Összesen 9 projekt

Sorszám

8-5. táblázat Horizontális prioritású projektek listája

Horizontális prioritású projektek listája Projekt címe

Prioritás

1.

TRAM projekt

Horizontális prioritás

2. 55. 56. 57. 58. 59. 60.

REMOURBAN Kamerarendszer Edukáció Ügyfélközpontok Kampányterv Lillafüred Diósgyőri Vár

Horizontális prioritás Horizontális prioritás Horizontális prioritás Horizontális prioritás Horizontális prioritás Horizontális prioritás Horizontális prioritás

61.

Miskolctapolca


62.

Történelmi Avas


63.

Történelmi Belváros


64.

Sportpoint


65.



66.



69.

Új bérlettípusok


70.

Smart közlekedés


71.

Megújuló jelzések


72.

Jegy- és bérletautomaták telepítése




Sorszám

184

Tsz. 5050


8.6. További népességcsökkenést prognosztizáló szcenárió (2017. május 17-i kooperáció szerint) A 2017. május 17-i megbízói kooperáción – vonatkozó emlékeztető a 4. Melléklet – Emlékeztetők kötet tartalmazza – megfogalmazott igény szerint megvizsgáltuk azt a szcenáriót is, miszerint a koncepció alapfeltétele szerinti népességstabilizációval szemben a népességcsökkenés állandósulása következik be a 2030-ig terjedő időszakban. A népességszám és foglalkoztatottság alakulását az alábbi táblázatok és diagramok szemléletetik. 8-6. táblázat Demográfiai adatok (1950 – 2010)

Népesség alakulása 1950 - 2010 között Közigazgatási egység Miskolci járás

1950

1980

1990

2000

2010

165 000

284 000

275 000

268 000

250 000

72,12%

-3,17%

-2,55%

-6,72%

39 000

35 000

36 200

33 000

12,39%

-10,26%

3,43%

-8,84%

21 800

20 800

21 700

21 400

-2,24%

-4,59%

4,33%

-1,38%

81 200

77 000

73 200

66 500

115,38%

-5,17%

-4,94%

-9,15%

16 600

15 700

15 600

14 500

-10,75%

-5,42%

-0,64%

-7,05%

810 000

762 000

745 000

686 000

28,57%

-5,93%

-2,23%

-7,92%

10 710 000

10 370 000

10 200 000

9 940 000

16,41%

-3,17%

-1,64%

-2,55%

34 700

Edelényi járás

22 300

Encsi járás

37 700

Kazincbarcikai járás

18 600

Mezőcsáti járás

630 000

Borsod-AbaújZemplén megye Magyarország

9 200 000

8-7. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma (2016.)

A nyilvántartott álláskeresők száma (2016. augusztus) Álláskeresők száma (Fő)

Álláskeresők aránya (%)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

35 749

12,7

Magyarország

273 498

6,3

Közigazgatási egység


185

Tsz. 5050


Az álláskeresők összetétele korcsoport szerint (BAZ megye) 6% 18%

9% legfeljebb 19 éves

15%

20-24 év közötti 25-34 év közötti

20%

20% 21%

Az álláskeresők összetétele iskolai végzettség szerint (BAZ megye)

8% 15% 36%

35-44 év közötti 45-54 év közötti

8 általánosnál kevesebb Általános iskola

4%

28%

Szakmunkás iskola,szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium

legalább 55 éves főiskola, egyetem

8-3. ábra Álláskeresők összetétele

A projektcsomagokat a 9.3. és 9.4. fejezetekben bemutatott rendszerben ábrázoljuk, de a táblázatos rendszert két további oszloppal bővítettük. Minden projektnél megvizsgáltuk a műszaki tartalom csökkentett mértékű megvalósítás lehetőségét – „lila oszlop” tartalmazza – és a projekt későbbi megvalósulásának vagy esetleg teljes elmaradásának lehetőségét – „piros oszlop” tartalmazza. A táblázatba foglalt projektek különböző színű megjelenítése mutatja be, hogy az adott projekt megvalósítható-e csökkentett tartalommal, esetleg késleltethető vagy teljesen elmaradhat.


186

Tsz. 5050


FŐ PROJEKTCSOMAGOK

KÉSŐBB MEGÉPÜLŐ VAGY ELMARADÓ BERUHÁZÁS

CSÖKKENTETT MÉRTÉKŰ MEGVALÓSÍTÁS


I. projektcsomag - IMCS teljes körű kialakítása 8. 14. 16. 18. 26. 27.

IMCS (Kandó tér, végállomások, P+R) Búza tér és környezetének fejlesztése Belváros forgalomcsillapítása Y-híd, 3-as út új nyomvonalon Új helyi autóbusz hálózat Új helyközi autóbusz hálózat

14.

Csak részben - kis vá. maradhat

16.

Nem szigorúan -nincs zéró zóna cél

18. Csak Y-híd

18.

Keleti 3-as út NEM épül meg

Megosztott Búza tér IMCS Megosztott Búza tér 27. IMCS 26.

II. projektcsomag - Közösségi környezetbarát járműpark teljeskörűen CNG jármű beszerzés (14 csuklós + 32 szóló) e-busz járműpark 29. megjelentetése;infrast rukturális háttér kialakítása

29.

Elektromos járműpark NEM lesz

III. projektcsomag - Közösségi közlekedés személyre szabott szolgáltatásainak kialakítása Igényvezérelt 30. közlekedés Esélyegyenlőség és 31. idősek szállítása 32. Iskolabusz program

33.


Közösségi autózás Carsharing (I.ütem: 34. 6db, II.ütem: 10db, III.ütem: 10 db)

34.

Carsharing NEM lesz

IV. projektcsomag - Jó autózási feltételek, tehermentesítő úthálózat rövidtávon -Északi tehermentesítő út -Dayka áttörés 19. megépítése -Thököly u. 2x2 sáv - Vologda u. 2x2 sáv a Búza térig

Vargahegyi út (I. 21. ütem: déli szakaszon 2x2 sáv)

19.

Csomópont bővítés + 2 körforgalom

-Kiss Ernő úti tengely -kiépítés Harmadik u. 20. Dayka G. u. között -Meggyesalja u. Petőfi S. u. utcapár

Városi ráhordó utak korszerűsítése (TOP 22. projektek: 10 útvonal, 2 ütemben)

20.

Meggyesalja u. Petőfi S. u. NEM épül meg


187

Tsz. 5050


FŐ PROJEKTCSOMAGOK




V. projektcsomag - SMART közlekedés, a forgalom folyamatosabbá tétele Jelzőlámpás 17. összehangolás az É-D és K-Ny tengelyen

Villamos-gyalogos kapcsolatrendszer 25. szabályozottá tétele az átkeléseknél

Sáv- és sebességmenedzsment 23. Autóbusz előnyadás Álmos u. - Avas csp. Között Központi 24. forgalomirányítás

23.

Buszsáv részlegesesen

VI. projektcsomag - Új parkolási koncepció Egységes parkolási 35. övezetek (3 szintű szabályozás) Belvárosi új parkolási 36. rend (I. ütem: csillapított zóna) Üzletpolitikai 37. fejlesztések, új bérletfajták bevezetése

36.

Részlegesen valósul meg

VII. projektcsomag - City logisztika Nehéz tehergépkocsi korlátozás (12t felett 44. csak elkerülőn) Kamionterminál Belvárosban zéró 45. emisszió (I.ütem: max. 3,5t behajtás) Célforgalom 46. felülvizsgálat - térbeli, időbeli korlátozás

44.

Terminál nem létesül

45. Nem konkrét cél

VIII. projektcsomag - Nem motorizált közlekedés lehetőségeinek bővítése Kerékpáros városi 76. főhálózat (É-D és K-NY tengely kialakítása) Biztonságos 77. kerékpártárolás (rövidés hosszútávú tárolók) Gyalogosbarát közterületek (Főtér81. Avas, Belváros, Szinvapart)

Fenntartható kerékpár-hálózat 78. (környékbeli településekre) Közbringa rendszer telepítése 79. (I. ütem: Belváros térségében, II. ütem: kiterjesztés) 80. Pedelec bevezetése


79. 79. Nem létesül

80. 80. Nem létesül

188

Tsz. 5050


FŐ PROJEKTCSOMAGOK




IX. projektcsomag - E-mobilitás elterjedésének támogatása Lakossági e-töltők 3 lépésben 73. - Önkormányzat: 14db - Vállalkozások: 20db - Városkapuk: 4-4db Önkormányzati e75. járműpark

73.

Létesülő töltők száma: 10-15 db

X. projektcsomag - Megújuló városrészek, új városszerkezet kialakítása

7.

Új városszerkezet Főtér - Szinvapart Zöld tengely, nagyvárosiasodó Búza tér, cityvé váló belváros

11. Főutca tengely

Diósgyőr 12. Városközpont forgalomcsillapítása Egyetem - Város 15. kapcsolatrendszer fejlesztése

XI. projektcsomag - Városkapu rendszer Városkapuk lépésenkénti kialakítása P+R és ösztönző tarifarendszer az utazási szokások fokozatos megváltoztatására 39.

Északi Városkapu előkészítése

39. Északi Városkapu

39.

Kisebb léptékű megvalósítás

40. Déli Városkapu

40. 40.Nem épül meg

41. Keleti Városkapu

41. 41.Nem épül meg

Városkapuk fogadó 43. közösségi közlekedési hálózatának előkészítése

43. 43. Nem épül meg

XII. projektcsomag - Modern technológiák, Intelligent Transport System Smart szolgáltatások, utazástervezés, 70. utastájékoztatás, multimodális rendszer Megújuló - real time 71. jelzések, információk


189

Tsz. 5050


TEMATIKUS PROJEKTCSOMAGOK Belváros forgalomcsillapítása, életvitel új lehetőségei



Belvárosi átmenő forgalom csökkenése az Y híd átadását követően Búza téri buszvégállomások kihelyezése az IMCS-be

megszüntetése,

Korszerűsítés

Búza téren új kialakítása Jelzőlámpás tengelyen

összehangolás

Részleges kihelyezés

az

É-D-i

és

K-NY-i

A helyi buszközlekedés teljesértékűen környezetbarát járműparkja Vargahegyi út később valósul meg

Tehermentesítő úthálózat ÉTM és DTM, Vargahegyi út I. üteme Autóbusz előnyadás az É-D tengelyen Álmos u. - Avas csomópont között City logisztika, nehéz tehergépkocsi korlátozás, 12 t feletti csak elkerülőn

Később valósul meg

Belváros max. 3,5 t korlátozás I. ütem Belváros új parkolási rend I. ütemű csillapított zóna Nem motorizált közlekedés - É-D és K-NY kerékpáros főhálózat kialakul

Közösségi NEM létesül

Biztonságos kerékpártárolás Gyalogosbarát közterületek, a Vologda u.- Fazekas u. Jókai Mór u. - Ady Endre u. - Király u. - Dayka Gábor u. áttörés - Dayka Gábor u. közötti területen Főtér együttes: Bartók tér - Szt. István tér - Városház tér - Erzsébet tér, egységben a Széchenyi utcai tengellyel Szinva-patak kibontása - új szabadidős felület kialakítása Zöld tengely: Dísz tér - Kis-Hunyad utca - Szemere-kert - Deák Ferenc tér - Hősök tere Szentpáli utcán csak célforgalom haladhat

NINCS korlátozás

Forgalomcsillapítás a Kálvin János u., Rácz György u. Corvin u. közötti szakaszán


190

Tsz. 5050


8.7. Kötöttségek nélküli szcenárió (2017. május 30-i városvezetői bemutatást követő egyeztetés szerint) Az alábbiakban összefoglaljuk a 2017. május 30-i városvezetői bemutatót követő egyeztetésen elhangzott igények szerin a legfontosabb prioritásokat, amelyek összeállításakor korábban felmerült kötöttségeket nem vettünk figyelembe. Miskolc az „Átmenet városa”. Átmenet a hegyvidék és az alföld között, az előbbire alapozott turizmus és az utóbbinak helyet adó ipar-gazdaság között, átmenet a múlt leépült nehézipara és a robottechnológiákra alapozott innovációs műhelyek között, átmenet a hátrahagyott iparváros és a jövő kreatív városa között. Olyan imázs, amelyben maga a város válik egy „jó és trendi hellyé”. Az alábbi projektek megvalósulásának első lépései 2030-ig megtörténnek, teljes értékűen a 2040-es években realizálódhatnak. •

Nem közlekedésfejlesztés, hanem városfejlesztés. Nem projekt megvalósítás, hanem rendszerfejlesztés.

•

Konkrét, határozott, konszenzussal kialakított és jól kommunikált jövőkép, ehhez illesztett városfejlesztési stratégia, valamint ebbe illesztett közlekedési rendszerfejlesztési stratégia. Amelyet szolgálnak a projektek. Ez a sorrend fontos, nem kezdhető a projektekkel.

•

Komplexitás, kooperativitás, koordináltság. A város lehetőségeinek, erőforrásainak és kapcsolódásainak tágabb térbe helyezése, a térség vonzerejének növelése, ennek érdekében kölcsönös hasznú együttműködések a térség városaival.

•

Jelszavak, üzenetek mögé tartalmak. Miskolc az e-mobilitás városa. A közlekedésfejlesztések előterében az elektromosság. A villamoshálózat fejlesztése, ezt megelőző ütemekben elektromos buszok, kedvezmények az elektromos autóknak, autómegosztás e mobilitásra alapozva, úttörő szerep az e-bikeok terjesztésében (akár a közösségi kerékpárnál is)

•

Professzionális városmenedzsment szervezet felállítása, a város kreatív szereplőinek összefogására, a kooperatív hálók megszervezésére és működtetésére, kapcsolatok alakítására, a célok érvényesítésére, a városmarketing erősítésére.

•

Miskolc régiójában, 30-60 km-es vonzáskörzetben ütemes – csúcsidőben 15 perc, csúcsidőn kívül 30-60 perces – elővárosi vasúti közlekedés IMCS-re szervezett hálózattal és 4-5 új városi megállóhely kialakításával. Vonzáskörzet: Putnok, Edelény, Encs, Szerencs, Tiszaújváros, Mezőkövesd.

•

IMCS mellett kiemelt csomópontok, az Északi városkapu és Újgyőri Főtér. Közlekedési, eszközváltó, kereskedelmi szereppel.

•

Kelet-nyugati irányban villamosra, észak-déli irányban új autóbuszhálózatra szervezett közösségi közlekedési főhálózat, teljes hosszon előnybiztosítás.


191

Tsz. 5050


•

Teljesértékű elkerülő gyűrűrendszer. o Belső gyűrű: Vargahegyi út – ÉTM – Sajószigeti út – Y-híd- 3-as út. o Külső gyűrű: Szentpéteri kapu – Bodótető összekötő és Diósgyőr – Görömböly összekötő a 304- M30 – 306-os elkerülő utakhoz kapcsolódóan.

•

Ipari Parkok fejlesztése. Különös tekintettel az 1000 hektáros Ipari Park ütemezett fejlesztésére és a DAM rehabilitációjára.

•

Új parkolási rend. Városkapuk létesítésére és a belváros peremén 4-5 darab új parkoló, egyenként 100-150 férőhellyel.

•

Zéró emissziós belváros. Ütemezett lépésekkel forgalomcsillapítás. Parkolók pótlása a belváros peremén.

•

Nem motorizált közlekedés. Kerékpáros városi főhálózat. Belvárosból kiinduló, Fő teret és Avast integráló gyalogosrendszer. Szinva kibontása.

•

IMCS továbbfejlesztése komplex városi szolgáltató csomóponttá és a várossal való kapcsolatának erősítése, jobb városba ágyazása.

•

A csillapított belváros jellegének továbbvitele az Ady Endre út keleti oldalára, hasonlóan a Szinva rehabilitáció is.

•

A Búza tér valós új feladatkörének és arculatának megtalálása, városi szerkezetbe illesztése.

•

A villamoshálózati fejlesztések előtérbe helyezése, de csak akkor, ha egy átfogó város-és területi politikába illeszthető.

•

Diósgyőr, DAM rehabilitáció (turistaforgalmi fókusz és ugródeszka, az ipari parkok a kreatív ipar bázisai, valamint az élményipar – egyik leginkább feljövő iparág - létesítményei lehetnek).

•

Kisvasút meghosszabbítása a Diósgyőri Vár környezetéig.

•

Déli elkerülő közút, akár alagutas szakaszokkal is.

•

Közúti alagút a forgalomcsillapított Belvároson átmenő kelet-nyugati irányú forgalom átvezetésére.

•

Az egyetem jobb városi szerkezetbe és városi létbe integrálása.


192

Tsz. 5050


8-4. ábra Tervezői javaslatok – Kötöttségek nélküli szcenárió


193

Tsz. 5050


9. Forgalmi modellezés A fejlesztési elképzelések egy részének hatásait közlekedési modellvizsgálatokkal számszerűsíthetjük. Alapvetően három ütemet ebben az esetben kettőre szűkítettük. Az első csoportba a rövid távon megvalósításra javasoltak kerületek. Itt az elsődleges szempont az egyedi megvalósulások és az egymásra épülés lehetőségeinek figyelembevételével készíthető vizsgálat volt. A második csoportba tartozó, távlati vizsgálatok elvégzéséhez a városfejlesztés egyéb szakterületein megjelenő állapotváltozások számszerűsített hatásainak és a népességváltozási folyamatok elfogadott mértékének ismerete mellett az addigra legnagyobb valószínűséggel megvalósuló közlekedési rendszerelemek kiválasztásával létrehozott alapállapotra van szükségünk. Ez utóbbi meghatározása a rövid távú vizsgálatok eredményeinek ismeretében megbízói döntést igényel.

9.1. Közlekedési igények várható alakulása, kínálati oldal lehetőségei A közlekedési igények várható alakulásának meghatározása a távlati (2035 utáni) állapotok vizsgálatakor vált szükségessé. Ezen vizsgálatok a jelenlegi modellek csak az alapot alkotják. Ennek oka, hogy a kínálati oldal (hálózatfejlesztések) változásain túl a keresleti oldal változásait is számításba kell vennünk. Ezek a város fejlesztési lehetőségeinek megvalósulása esetén várható, elsősorban a munkahelyek számára és a gazdasági szerkezetben elfoglalt helyzetre vonatkozó adatok. A számításba vételük olyan döntések meghozatalát feltételezi, melyek a terv készítése során nem tisztázódtak. Ugyanakkor áthidaló megoldásként a távlati alapállapot vizsgálatánál egy optimista és egy pesszimista megközelítéssel is számoltunk. Mindkét esetben a Város végrehajtja a közlekedésfejlesztési elképzeléseit - az egyéni és a közösségi hálózat is a tervek szerint kialakul, a forgalmi igények viszont eltérően változnak. Mindkét esetben a város környezetében élőkre az országos és a térségi demográfiai hatások érvényesülnek, a népességcsökkenés folytatódik. Ugyanakkor Miskolc esetében csak a pesszimista forgatókönyv szerint követi ezt a trendet a népesség alakulása. Az optimista esetben a tervezett iparterületi fejlesztések megvalósulnak, melynek hatásaként a 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti területegységre vetített munkahelyszámok (≈17 fő/ha) a népesség kismértékű gyarapodását vetítik előre (a munkanélküliség jelentős csökkenése mellett). Számszerűsítve a következő táblázatokba foglaltuk a várható népességi és foglalkoztatási, valamint a kapcsolódó adatokat: 9-1. táblázat Iparfejlesztés, feltételezett új munkahelyek

DAM

terület [Ha] 106

1. Iparfejlesztés

438

2. iparfejlesztés 3. iparfejlesztés 4. iparfejlesztés

267 224 76

munkahely 766 (fejlődési lehetőség 50%-ával számított) 7.665 4.672 3.920 1.330 7.905 munkát talál a fejlesztési területen 10.467 (fő) új munkaerő 24.074 lakónépességi növekmény (2.3 fő/új munkaerő)


194

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 9-2. táblázat Lakosszám változás – optimista és pesszimista változat

lakos

2017-ben

szgk.

tgk.

munkahely

Modellezett terület Miskolc nélkül

1 024 693

282 134

45 023

393 596

Miskolc Összesen

158 101 1 182 794

45 369 327 503

6 210 51 233

65 694 459 290

2035-ben Modellezett terület Miskolc nélkül változás

lakos

szgk.

984 371 -4%

tgk.

munkahely

329 199 17%

48 931 9%

364 632 -7%

Optimista változat Miskolc változás Összesen

160 665 2% 1 145 036

64 266 42% 393 465

12 108 95% 61 039

94 770 44% 459 402

változás

-3%

20%

19%

0%

46 441 2% 375 640 15%

9 588 54% 58 519 14%

51 776 -21% 416 408 -9%

Pesszimista változat Miskolc változás Összesen változás

136 591 -14% 1 120 962 -5%

A pesszimista változat eredményeit összevetve a távlati kiépített kapacitásokkal és az optimista állapot forgalmi terhelésével megállapítható, hogy a kapacitásszűkítés lehetőségét csak a 3. sz. főút IMCS-hez kapcsolódó új útszakaszain, illetve a 3. sz. főút Futó utca – Ifjúság utca közötti szakaszain érdemes vizsgálni (ez utóbbi nem a város kezelésében áll, tehát itt a felek együttműködésére van szükség). A többi útszakaszon a kapacitások csökkentésére nincs érdemi lehetőség. A vizsgálat eredményét az alábbi ábra szemlélteti:


195

Tsz. 5050


9-1. ábra Forgalmi modellezésből adódó lehetséges kapacitáscsökkentés a pesszimista szcenárió esetén


196

Tsz. 5050


9.2. Rövid távú fejlesztések forgalmi modellezése A hálózaton forgalmi változással járó beavatkozások az alábbiakban várhatóak:

Érintett közlekedők*

Fejlesztés neve

PrT

Thököly 2x2

PrT/PuT

Dayka áttörés Északi tehermentesítő

PrT

Déli 30-as zóna

PrT

DAM feltáró út

PrT

IMCS Y-híd

PrT/PuT

É-D irányú közforgalmú előnyadás

PrT/PuT

PrT az egyéni (gépjármű) közlekedés,

2 Városkapu (Dél, Kelet)

PrT/PuT

PuT közforgalmú (utas) közlekedés

A felsorolás sorrendje egyben a megvalósulás lehetséges időbeliségét követi. Az egyes változatokat önálló fejlesztésekként is megvizsgáltuk, ezek képezik az 1-8 számozású eseteket (a „0” számot a meglévő, alap állapot viseli). Az említett egymásra épülés figyelembe vételével összesen 36 vizsgálat vált elvégezhetővé. Ezek felépítését és számozási rendszerét az alábbi táblázatokba rendeztük: Fejlesztés neve Thököly 2x2 Dayka áttörés Északi tehermentesítő 2*2 Déli 30-as zóna DAM feltáró út IMCS Y-híd É-D irányú közforgalmú előnyadás 2 Városkapu (D,K)

vált. száma 1 1 2 -1

Együtt dolgozó változatok 1,2 1,2,3 1,2,3,4 1,2,3,4,5 1,2,3,4,5,6 1,2,3,4,5,6,7 1,2,3,4,5,6,7,8 2 2,3 2,3,4 2,3,4,5 2,3,4,5,6 2,3,4,5,6,7 2,3,4,5,6,7,8

3 4 5 6

-1 -1 -1 -1

-1 -1 -1 -1

3 -1 -1 -1

3,4 4 -1 -1

3,4,5 4,5 5 -1

3,4,5,6 4,5,6 5,6 6

3,4,5,6,7 4,5,6,7 5,6,7 6,7

3,4,5,6,7,8 4,5,6,7,8 5,6,7,8 6,7,8

-1 -1

-1 -1

-1 -1

-1 -1

-1 -1

-1 -1

7 -1

7,8 8

7 8

Jelmagyarázat: * -1

6 7,8 6,7,8

PrT az egyéni (gépjármű) közlekedés, PuT közforgalmú (utas) közlekedés Szimmetrikus pontban vizsgált kiépítés IMCS módváltás figyelembe vételével Városkapui P+R használatával IMCS és Városkapui módváltókkal számolva


197

Tsz. 5050

Fejlesztés neve

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program vált. száma

Együtt dolgozó változatok

Thököly 2x2

1

#1

#9

#16

#22

#27

#31

#34

#36

Dayka áttörés

2

-1

#2

#10

#17

#23

#28

#32

#35

Északi tehermentesítő

3

-1

-1

#3

#11

#18

#24

#29

#33

Déli 30-as zóna

4

-1

-1

-1

#4

#12

#19

#25

#30

DAM feltáró út

5

-1

-1

-1

-1

#5

#13

#20

#26

IMCS Y-híd É-D irányú közforgalmú előnyadás

6

-1

-1

-1

-1

-1

#6

#14

#21

-1

-1

-1

-1

-1

-1

#7

#15

2 Városkapu (Dél, Kelet)

8

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

#8

7

Az egyes változatok hatásainak egységes megítélése végett a változásokat a referencia állapothoz viszonyítva vizsgáltuk. A referencia állapot egyik beavatkozást sem tartalmazza, viszont a jelen állapotot leíró - közúton számolt, valamint a MVK Zrt. által átadott közforgalmi viszonylatokon mért forgalmakkal kalibrált modellállapot. Jelzése „0” állapot. A modellezett 36 változat eredményeit a „Mellékletek -4.: Forgalmi modellezés eredményei” kötet ábrái tartalmazzák, melyeken a változással érintett területek közlekedési módonkénti forgalmi adatait, valamint az adott változat által létrehozott változások (forgalmi növekedés és csökkenés) értékeit jelenítettük meg. Ez utóbbi összehasonlító ábrák bal felső sarkában az adott közlekedési módra jellemző teljesítmény mutatókban létrejövő változások, valamint a levegőkörnyezet két kiemelt indikátorára vonatkozó változás került feltüntetésre. Ezeket az eredményeket összefoglaló részletes táblázatot a mellékleteket tartalmazó kötetben szerepeltetjük. 9.2.1. Fő változatok modellezése A nyolc fő változatot kiemelten kezeltük. Ezek vizsgálati eredményeinek megítélésénél figyelemmel kell lennünk az alábbi körülményekre: 1) A Thököly átkötés rövid, meglévő kapcsolat közúti kapacitását bővítő beruházás, melynek hatása lokális, nem eredményez jelentős átrendeződést a közúthálózat forgalmában. A közlekedési teljesítmények és a környezeti hatások minimálisan változnak (Fm-01-1 ábra).

9-2. ábra Thököly út 2x2 sáv rövid távú forgalmi vizsgálat


198

Tsz. 5050


2) A Dayka átkötés, mivel új kapcsolatot hoz létre, ezért a forgalmi átrendező hatása nagyobb területre terjed ki. Viszont jelentős átrendező hatás csak a közvetlenül csatlakozó utakon jelenik meg, ugyanakkor hatása a város jelentős területén számszerűsíthető (Fm-02-1 ábra). A vizsgált teljesítménymutatók jelentős mértékű pozitív hatásra utalnak.

9-3. ábra Dayka áttörés rövid távú forgalmi vizsgálat

3) Az északi tehermentesítő 2x2 forgalmi sávos kiépítése összességében kisebb hatást mutat, mint amennyi a mögötte rejlő folyamatokban megnyilvánul. Ugyanis jelentős forgalomvonzása nyomán a belváros déli (szűkebb beépítésű) részein forgalomcsökkenés várható, ami a komplex átrendeződési folyamatok miatt 3. sz. és 26. sz. főutak belső szakaszainak forgalomnövekedését eredményezi (Fm-03-1 ábra). A közlekedési teljesítmények és a környezetterhelésre összességében olyan mértékű pozitív változásra utal, mely megegyezik az előző vizsgálat eredményével.

9-4. ábra ÉTM rövid távú forgalmi vizsgálata


199

Tsz. 5050


4) A Déli 30-as zóna a korlátozással érintett útszakasz kivételével minden kerülő útvonal mentén (esetenként nagy távolságokban is) romló állapotokat eredményez. Ezt erősítik meg a kis mértékben, de minden összetevőn megjelenő romló teljesítménymutatók (Fm-04-1 ábra).

9-5. ábra Déli forgalomcsillapított zóna rövid távú forgalmi vizsgálata

5) DAM feltáró út olyan hálózati kapcsolatot hoz létre, melyre igen jelentős az igény, még a terület jelenlegi alacsony foglalkoztatási szintje mellett is. Az előző beavatkozásoknál lényegesen nagyobb hatása a diósgyőri városrész teljes területén megmutatkozik (Fm-05-1 ábra).

9-6. ábra DAM feltáró út rövid távú forgalmi vizsgálata


200

Tsz. 5050


6) Az IMCS és Y-híd az első olyan közlekedési beavatkozás, mely az egyéni és a közforgalmú állapotokon is változásokat eredményez. A hatások annak tudhatók be, hogy a intermodális csomópontban a közlekedési módok (egyéni és közösségi) közötti váltást számításba vettük. Az egyéni közlekedésben megjelenő járműteljesítményi megtakarítások és a környezeti mutatók csökkenő kibocsátásai a beruházás hatékonyságát hangsúlyozzák (Fm-06-1 ábra). Az utazási mutatókban megjelenő utas km növekedés (az időmegtakarítások mellett) a közforgalmú hálózaton további változások igényét hangsúlyozza (Fm-06-3 ábra).

9-7. ábra IMCS és Y-híd rövid távú forgalmi modellezése (Közúti közlekedés)

9-8. ábra IMCS és Y-híd rövid távú forgalmi modellezése (Közösségi közlekedés)


201

Tsz. 5050


7) É-D-i közforgalmú előnyadás a meglévő főúthálózati elemek közúti kapacitás csökkenését vonja magával (Fm-07-1 ábra). Mivel a közúthálózat érintett elemei forgalmi irányítás alá vontak, ezért az elérhető menetidő csökkenés nem érvényesül az elvárható mértékben, az átterelődő utasforgalom is csekély mértékű (Fm-07-3 ábra).

9-9. ábra É-D-i tengely közforgalmú előnyadás rövid távú forgalmi modellezése (Közúti közlekedés)

9-10. ábra É-D-i tengely közforgalmú előnyadás rövid távú forgalmi modellezése (Közösségi közlekedés)


202

Tsz. 5050


8) Déli és keleti városkapu a legnagyobb hatású beavatkozás, melynek eredményei a közútiközforgalmú használatváltással (módváltással) függnek össze. A használatváltás mértéke a kiépítésre javasolt (800-800 férőhelyes) parkolók 40-50%-os csúcsórai használatával számított érték, mely a reggeli feltöltődés meghatározó időszakára vonatkozik, de a parkoló teljes napközbeni kihasználtságát feltételezi. A közforgalmú közlekedésre átterelődő használat eredménye a megnövekvő utas km teljesítmény, ami a változatlan útvonalú közforgalmú járatokon természetesen az utas óra teljesítmények növekedésével jár együtt (Fm-08-1 és Fm08-3 ábra).

9-11. ábra Déli és Keleti Városkapuk rövid távú forgalmi modellezése (Közúti közlekedés)

9-12. ábra Déli és Keleti Városkapuk rövid távú forgalmi modellezése (Közösségi közlekedés)


203

Tsz. 5050


9.2.2. Rövid távú fejlesztések forgalmi modellezésének következtetései Az alapváltozatok hatásait összegző táblázatrészt a „3. Melléklet_Forgalmi Modellezés_Miskolc” című kötetből kiemelten itt is bemutatjuk: 9-3. táblázat Rövid távú forgalmi modellezésből kapott várható forgalmi és környezeti hatások összegzése Fejlesztés neve

Ábra-szám

Jmű km

Jmű óra

CO2

NOx

Thököly 2x2

Fm-01-1

-44

-2

-5.2

0.0

Dayka áttörés Északi tehermentesítő

Fm-02-1

-2151

-43

-652.3

-1.6

Fm-03-1

-1742

-23

-397.1

-0.9

Déli 30-as zóna

Fm-04-1

-3

4

7.8

0.0

DAM feltáró út

Fm-05-1

-5024

-105 -1163.2

-2.7

IMCS Y-híd É-D irányú közforgalmú előnyadás 2 Városkapu (Dél, Kelet)

Fm-06-1

-7391

-136 -1047.3

Fm-07-1

472

Fm-08-1

-10772

Ábra-szám

Utas km

Utas óra

gyalogos óra

gyalogos km

Fm-02-3

29

0

0

0

-2.7

Fm-06-3

7502

-33

-49

-27

457.7

1.1

Fm-07-3

88

-65

4

7

-197 -1403.4

-3.6

FM-08-3

7147

149

128

320

50

Az egyéni közlekedésre ható beruházások azokban az esetekben járnak pozitív hatásokkal, amennyiben az igények jobb kiszolgálásával függnek össze. A korlátozó jellegű beavatkozások a lokális javulások mellett a város egészre tekintve a közlekedési és környezeti helyzet romlását eredményezik. A közforgalmi hálózatváltozatok esetében jellemzően az utaskilométer növekedése jelenik meg, ami a gyalogos forgalomra is kihat. A városkapuk, valamint az IMCS megvalósítása a közforgalmú közlekedésben jelentős többlet teljesítményeket eredményez. Ezen hatások egyértelműen a feltételezett módváltáshoz kapcsolódóak. Az összetett változatok (a „3. Melléklet_Forgalmi Modellezés_Miskolc” című kötetben részletezett) eredményei jellegükben hozzák az összetevőkből származó előnyök és hátrányok kombinációját. A vizsgálati eredmények alapján egy olyan változat hozhatja a legjobb eredményeket, melyben a hatékonyságot csökkentő elemek nélkül, a többi változat megépítésével kialakuló közlekedési rendszer üzemel. A távlati vizsgálatok alapját a minden tervezett beruházás megvalósulása esetén kialakuló állapota adja, ami nem feltétlenül a legjobb eredménnyel bíró eset. Ennek szemléltetésére megvizsgáltuk azt az elméleti helyzetet, amikor a negatív hatású beavatkozások nélküli változatok összességének megépülését feltételeztük. Ebben az esetben az alapváltozatok közül az alábbiakból épül fel a közlekedési hálózat [1,2,3,5,6,8]. A teljes kiépítés mint alapváltozat továbbvitelének indoka, hogy olyan beavatkozásokat tartalmaz, melyre a távlati vizsgálatok egyes elemei ráépülnek, így azokhoz az alapoknak is rendelkezésre kell állniuk.


204

Tsz. 5050


9.3. Hosszú távú fejlesztések forgalmi modellezése A távlati fejlesztések vizsgálatainál a feladatpontosítás alapján az optimista fejlődés esetével számított igények megjelenésével számoltunk. A távalti hálózaton forgalmi változással járó beavatkozások a megvalósíthatóságuk elvi sorrendjében az alábbiak:

Érintett közlekedők*

Fejlesztés neve 4 Városkapu (É,K,D,Ny)

PrT/PuT

305.sz. főút 306.sz. főút (2x2) 307.sz. főút É-D villamos Reptér-Belváros I.ütem É-D villamos Reptér-Avas csp. II. ütem É-D villamos Reptér-Déli kapu (Takata) III. ütem

PrT PrT PrT PuT PuT

Körvillamos

PuT

PrT az egyéni (gépjármű) közlekedés, PuT közforgalmú (utas) közlekedés

PuT

A felsorolás sorrendje egyben a megvalósulás lehetséges időbeliségét követi. A közúti fejlesztések esetén az egyes változatokat önállóan és egymásra épülésük során kialakuló változatonként vizsgáltuk. A közforgalmú hálózat esetén a folyamatos hosszirányú ütemezett kiépítés miatt csak az egyes változatok egyedi és a városkapuk megépítésével együtt dolgozó változatait vizsgáltuk. Az alap változatok képezik az 9-16 számozású eseteket (az alap állapot ebben az időtávlatban a „#39” számot viselő változat képviseli). Az említett egymásra épüléseket figyelembe véve összesen 18 vizsgálat vált elvégezhetővé. Ezek felépítését és számozási rendszerét az alábbi táblázatokba rendeztük: Fejlesztés neve

Együtt dolgozó változatok

vált.

4 Városkapu (É,K,D,Ny) 305.sz. főút

9 10

9 -1

306.sz. főút (2x2)

11

-1

-1

11

11,12

307.sz. főút É-D villamos ReptérBelváros I.ütem É-D villamos ReptérAvas csp. II. ütem É-D villamos ReptérDéli kapu (Takata) III. ütem

12

-1

-1

-1

12

13

-1

-1

-1

-1

13

14

-1

-1

-1

-1

-1

14

15

-1

-1

-1

-1

-1

-1

15

15,16

Körvillamos

16

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

16

9,10 9,10,11 9,10,11,12 9,10,11,12,13 9,10,11,12,14 9,10,11,12,15 9,10,11,12,15,16 10 10,11 10,11,12

Jelmagyarázat: -1

Szimmetrikus pontban vizsgált kiépítés

10

IMCS módváltás és két városkapu figyelembe vételével

9,10

IMCS és 4Városkapui P+R használatával


205

Tsz. 5050


Fejlesztés neve vált. 4 Városkapu (É,K,D,Ny) 9 #40 #48 305.sz. főút 10 -1 #41 306.sz. főút (2x2) 11 -1 -1 307.sz. főút 12 -1 -1 É-D villamos Reptér-Belváros I.ütem 13 -1 -1 É-D villamos Reptér-Avas csp. II. ütem 14 -1 -1 É-D villamos Reptér-Déli kapu (Takata) III. ütem 15 -1 -1 Körvillamos 16 -1 -1

#52 #49 #42 -1 -1 -1 -1 -1

Együtt dolgozó változatok #54 #55 #56 #53 #50 #43 -1 #44 -1 #45 -1 -1

-1 -1

-1 -1

#57

#58

#46 -1

#51 #47

A modellezett 18 változat eredményeit a „Mellékletek -4.: Forgalmi modellezés eredményei” kötet ábrái tartalmazzák. Melyeken a változással érintett területek közlekedési módonkénti forgalmi adatait, valamint az adott változat által létrehozott változások (forgalmi növekedés és csökkenés) értékeit jelenítettük meg. Ez utóbbi összehasonlító ábrák bal felső sarkában az adott közlekedési módra jellemző teljesítmény mutatókban létrejövő változások, valamint a levegőkörnyezet két kiemelt indikátorára vonatkozó változás került feltüntetésre. Ezeket az eredményeket összefoglaló részletes táblázatot a mellékleteket tartalmazó kötetben szerepeltetjük. 9.3.1. Fő változatok modellezése A nyolc fő változatot kiemelten kezeltük. Ezek vizsgálati eredményeinek megítélésénél figyelemmel kell lennünk az alábbi körülményekre (a következtetéseket alátámasztó ábrákat a fejezet végén csatoljuk): 9) 4 Városkapu - a két új (északi és nyugati) módváltás miatti átszállások - hatása jelentős közúti teljesítmény megtakarítást eredményez, ez a környezeti állapotok változásában is megjelenik. A közforgalmú teljesítmény növekedés szintén elvárt eredmény. (Fm-40-1 és Fm-40-2 ábra).

9-13. ábra 4 Városkapu hosszú távú forgalmi vizsgálat (Közúti közlekedés)


206

Tsz. 5050


9-14. ábra 4 Városkapu hosszú távú forgalmi vizsgálat (Közösségi közlekedés)

10) 305. sz. főút kiépítése a távlati beavatkozások legnagyobb hatású eleme, melynek hatásait csak a Diósgyőr-Csermőkei út közötti szakaszon vizsgáltuk (a Vologda utca folytatásában a megadott nyomvonal nem építhető ki). A jelentősen javuló Diósgyőri elérés a város belső területein eltűnő forgalom részben olyan területeken jelenik meg, melyek beépítettsége lényegesen alacsonyabb a mentesülő területekénél. A Futó utca szakaszán viszont a meglévő út teljes kapacitásának kihasználását eredményezi (Fm-41-1 ábra).

9-15. ábra 305. sz. főút hosszú távú forgalmi vizsgálat


207

Tsz. 5050


11) 306. sz. főút 2x2 sávra bővítése a járműfutás teljesítményeket növeli, de a város belső területein minden útszakaszon eloszló csökkenést eredményez (Fm-42-1 ábra).


12) 307. sz. főút kiépítése (külön szintű vasúti keresztezés kiépítését igényli) az összesített hatásokat értékelve nem tűnik jelentős hatású fejlesztésenek, viszont a hatásterületét bemutató Fm-43-1 ábrát megvizsgálva szembetűnő, hogy a város legforgalmasabb (3. sz. és 26. sz. főutak átkelési) szakaszait tehermentesítheti.



208

Tsz. 5050


13) É – D villamos Reptér-Belváros I. ütem kiépítése két irányú utas átrendeződést okoz. Egyrészt a párhuzamos (feltáró funkciójú) járatokról, másrészt a szintén párhuzamos távolsági járatokról váltó utasok használatváltásából eredően javít a szolgáltatáson (Fm-44-3 ábra).

9-18. ábra É-D-i villamos I. ütem hosszú távú forgalmi vizsgálat

14) É – D villamos Reptér Avas csp II. ütem kiépítésekor a kettős hatás továbbra is fenn áll. A városközponttól délre a távolsági járatokról történő átrendeződés igen erős. Az utas km növekedése a városközponti átvezetés hosszabb nyomvonalának eredménye. Ugyanakkor szintén jelentős utazási időmegtakarítás keletkezik- (Fm-45-3 ábra)

9-19. ábra É-D-i villamos II. ütem hosszú távú forgalmi vizsgálat


209

Tsz. 5050


15) É – D villamos Reptér – Déli kapu (Takata) III. ütem megépítésével gyakorlatilag a helyközi buszforgalom városon belüli feladata jelentősen csökken. Az utazási jellemzők is megtakarításokat mutatnak (Fm-46-3 ábra).

9-20. ábra É-D-i villamos III. ütem hosszú távú forgalmi vizsgálat

16) Körvillamos, mely nyomvonalát tekintve nem csak a déli területeket érinti, hanem a meglévő belvárosi pálya használatát is magában foglalja. Ugyanakkor közvetlen összeköttetést teremt két ipari terület és az Avasi lakóterület, valamint az egyetem között: Megépítése a jelentős várakozások ellenére nem mutat komoly forgalomvonzást (a párhuzamos Csermőkei út autóbusz használatát sem csökkenti érdemben). Hatását a Fm-47-3 ábrán szemléltetjük.

9-21. ábra Körvillamos hosszú távú forgalmi vizsgálat


210

Tsz. 5050


9.3.2. Hosszú távú fejlesztések forgalmi modellezésének következtetései Az alapváltozatok hatásait összegző táblázatrészt a „3. Melléklet_Forgalmi Modellezés_Miskolc” című kötetből kiemelten itt is bemutatjuk: 9-4. táblázat Hosszú távú forgalmi modellezésből kapott várható forgalmi és környezeti hatások összegzése Ábraszám

Jmű km

Jmű óra

CO2

NOx

Ábraszám

Utas km

Utas óra

gyalogos óra

gyalogo s km

4 Városkapu (É,K,D,Ny)

Fm-40-1

-2019

-54

-432.3

-1.1

Fm-40-3

1429

26

78

195

305.sz. főút

Fm-41-1

-6596

-268

2005.5

-5.2

306.sz. főút (2x2)

Fm-42-1

1157

-47

-2.9

-0.3

307.sz. főút

Fm-43-1

-582

-57

-666.6

-1.7 Fm-44-3

-95

-62

15

22

Fm-45-3

181

-286

-62

-92

Fm-46-3

-680

-355

-57

-85

Fm-47-3

842

-20

-63

-94

Fejlesztés neve

É-D villamos Reptér-Belváros I.ütem É-D villamos Reptér-Avas csp. II. ütem É-D villamos Reptér-Déli kapu III. ütem Körvillamos

Az egyéni közlekedésre ható távlati beruházások mindegyike olyan eredményeket ígér, melyek a város belső területeinek forgalmán csökkenést mutatják. A közforgalmi hálózat módozatváltásának (második és harmadik villamos vonal kiépítésének) vizsgálatai egyértelműen a belső területek kiszolgálásában résztvevő helyközi járatok utasainak szokásváltozását eredményezik. Ez felveti az IMCS-vel párhuzamosan kialakuló városkapui rendszerhez kapcsolódó hálózatkialakítás kérdését. Az összetett változatok (a „4. Melléklet_Forgalmi Modellezés_Miskolc” című kötetben részletezett) eredményei jellegükben hozzák az összetevőkből származó előnyök és hátrányok kombinációját. A vizsgálati eredmények alapján egy olyan kiépítési állapot hozhatja a legjobb eredményeket, melyben az önállóan esetenként hatékonyságot csökkentő elemek is megjelennek, de a többi összetevőt javító hatásai megjelennek..


211

Tsz. 5050


10. Kommunikációs terv A kommunikációs terv hat alappillérre épül: 1. Társadalmi egyeztetés a városrészek problémáiról, a megoldásokról, kockázatokról, a bevezethető intézkedések hatásairól, a koncepció készítését követően folyamatosan. 2. Környezetbarát közlekedésre ösztönző folyamatos kampány. 3. A közösségi közlekedés előnyeit, hálózatát, jegyrendszerét, általános használatát bemutató kampány. Eszközváltás, P+R használat, flexibilis közlekedés bemutatása. 4. Az alternatív közlekedési eszközök (kerékpár, e-bike, zéró emissziós járművek, töltés, parkolás, közösségi autózás) bemutatása, közös használat ismertetése, ösztönzése. 5. Az általános iskolások szemléleti képzése. Magatartásformálás, kerékpárhasználat, sportos életmód, saját utazási stílus kialakítása. 6. Teljes lakosság körében smart közlekedési kampány. Ezen hat pillérre épülő kommunikációs ütemterv készül a koncepcióhoz kapcsolódóan, mely tartalmazza a motiváció meghatározó elemeit, ezek a következők: • • • • • • •

vonzóbb és jobb minőségű városi környezet kialakítása; a közlekedésbiztonság fokozása; a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése, (a környezetszennyezés, az üvegházgázkibocsátás és az energiafogyasztás csökkentése); a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosítása; az áru-és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelése; okos és költséghatékony elemek megvalósítása; lakossági igények figyelembevétele.

Stratégiai cél Miskolc város e projektre vonatkozó kommunikációs stratégiája arra irányul, hogy tudatos szervezeti kommunikáció kialakításával, folyamatos, célirányos és pontos információkat biztosítson a projekt teljes szakaszában. Kommunikációs cél A projekt eredményeként megvalósuló fejlesztések által elérhető előnyöket, az azon alapuló lehetőségeket - a megvalósítandó projekt erősségeinek kiemelésével - széles körben ismertté tegye. Célcsoportok •

• • •

Döntéshozók: o Miskolc MJV önkormányzati képviselői, fejlesztésekért felelős munkatársai; o Ágazati és felügyeleti szervek; Véleményformálók (kiemelt személyek, akik a nagy nyilvánosság előtt vagy a szűkebb szervezeti egységen belül meghatározó, véleményformáló szereppel rendelkeznek); Miskolc város és környezetének lakosai (férfiak, nők, diákok, nyugdíjasok, egészséges és utazásaik során esetenként segítségre szoruló fogyatékkal élők); Szakmai szervek, szervezetek: o Közszolgáltató cégek;


212

Tsz. 5050

• • • •


o Helyi civil szervezetek; o Közlekedési szakmai szervezetek; Üzleti partnerek; Sajtó (országos és helyi TV, rádió, nyomtatott léptékű kiadványok, és online médiumok); Közlekedéssel foglalkozó szaksajtó; Országos szervezetek (Levegő Munkacsoport, stb.).


213

Tsz. 5050

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program 10-1. táblázat Kommunikációs ütemterv

KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV Feladat

2018

2019

2020

III.né. IV.né. I.né. II.né. III.né. IV.né. I.né. II.né. III.né. IV.né. I.né. II.né. III.né. IV.né.

Előkészítő szakasz

Civil és szakmai szervezetekkel való folyamatos és közös együttműködés kialakítása Tematikus, közlekedésfejlesztésekre fókuszáló hírportál kialakítása és üzemeltetése a VÁROS (Önkormányzat) Honlapján Kommunikációs közbeszerzési eljárás kiírása, pályázat lefolytatása és eredményének hirdetése Kommunikációs terv részletes megvalósíthatóságának elkészítése, cselekvési ütemterv felállítása (nyertes ügynökséggel közösen) Nyomtatott médiában a PR megjelenések ütemezése, az ehhez szükséges story-generálásra való felkészülés, az információk, a mondanivalók egymásra épülésének összeállítása Sajtólista összeállítása Projektindító sajtótájékoztató megszervezése Sajtóanyag megírása és kiküldése a projekt indulásáról

Megvalósítási szakasz

Tematikus hírportál indítása, behirdetése a stratégiai partnerek és különféle internetes közösségi oldalakon keresztül - online marketing Weboldal folyamatos karbantartása, naprakészségének biztosítása, illetve interaktív felület kialakítása Nyomtatott információs anyagok ( szórólapok) elkészítése, szórástervük összeállítása, terjesztése Dokumentáció készítése, mely a folyamatosan küldendő sajtóanyag melléklete Sajtómegjelenések folyamatos gyűjtése és elemzése, amely mind a PR, mind az online kommunikáció alapja Média részére story generálás Média megjelenésekhez TV- és rádió spot elkészítése Média megjelenések: TV-ben, rádióban, sajtóban Sajtóesemények és lakossági tájékoztatók szervezése a véleményvezérek bevonásával

Megvalósítást lezáró szakasz

Sajtóközlemény megírása, kiküldése Weboldal folyamatos karbantartása, naprakészségének biztosítása, illetve interaktív felület működtetése Média monitoring - a megjelent cikkek összegyűjtése, elemzése az online, elektronikus és nyomtatott médiából Folyamatos napi sajtófigyelés


214

2020 után 21

22

23

30

Tsz. 5050


11. Monitoring – Eredményindikátorok S.sz.

EREDMÉNYINDIKÁTOROK

PROJEKTELEMEK

Kapcsolódó prioritás

Eredmény indikátor Beavatkozás típusa

Mértékegység

Kiindulás

Tervezett

2 017

2 023

Átszálló utas (%)

100

300

Átszálló utas (%)

100

300 20 000

2 027

2030 után

Miskolc város területi fejlesztések Életvitel

7.

Új városszerkezet

8.

IMCS

Zöld tengely, Búza tér környezetének fejlesztése

9.

Tiszai pályaudvar - Belváros kapcsolatrendszer

IMCS, Búza tér környezetének fejlesztése

10.

Avas lakópark jellegű fejlesztés

11.

Szinva-, Főutca-, Zöld várostengely

12.

Diósgyőr Városközpont forgalomcsillapítása

közlekedési csomópont építése közlekedési kapcsolatok javulása,gyors eljutás, korszerű közlekedés

É-D villamos, Ipari Park, Körvillamos

lakóterület átalakítása, elköltözés városon belül

Lakosszám (fő)

30 000

IMCS, Búza tér környezetének fejlesztése

Új városi piacterület kialakítása

Új területek (%)

100

Turizmus fejlesztése

Megújuló városrészek

forgalomcsillapított övezet Forgalom kialakítás, gyalogos, csökkenése a védett kerékpáros forgalom övezetben(%) növelése Új utasok Városépítés megjelenése (%)

120

100

60

0

0

13.

Gömöri-pályaudvar - Búza tér tengely

Belvárosi Zöld Tengely kiterjesztése

14.

Búza tér és környezetének fejlesztése

IMCS, Gömöri és Zöld-tengely

Új városi piacterület kialakítása

Felszálló utas (%)

100

15.

Egyetemváros kapcsolatrendszerének erősítése

oktatási, tudományos központ és mint a kreatív munkaerő utánpótlás bázisa – városi életbe történő szerves integrálása

Munkaerő megtartás

Új kreatív, diplomás munkaerő változás(%)

100

110

16.

Belváros forgalomcsillapítása

IMCS , Belváros Zöld tengely , gyalogos zóna, zéró zóna

Útépítés és csatlakozó csomópontok

Belvárosi autóforgalom változása (%)

100

75

50

25

17.

Jelzőlámpás összehangolás

SMART közlekedés

közlekedési csomópont építése

Időmegtakarítás növekedés (%)

0

20

30

50

IMCS

Elkerülő út és híd építés

Belvárosi autóforgalom változása(%)

100

70

Búza tér környezetének fejlesztése


Észak-belvárosi forgalomcsillapítás (%)

100

60

Városkapurendszer


Dél-belvárosi forgalomcsillapítás (%)

100

70

Városkapuk


Dél-belvárosi forgalomcsillapítás (%)

0

80

110 70

Forgalomcsillapított belváros - úthálózat

18.

19.

- Y híd, 3-as út új nyomvonalon

Jó autózási feltételek

- Északi tehermentesítő út

20.

- Kiss Ernő úti tengely

21.

- Vargahegyi út


215

120

Tsz. 5050

S.sz.


22.

PROJEKTELEMEK

- Városi ráhordó utak korszerűsítése

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program Kapcsolódó prioritás


Tehermentesítő úthálózat, Belváros forgalomcsillapítás


Mértékegység Forgalom csökkenése a védett övezetben(%)

Kiindulás

Tervezett

2 017

2 023

2 027

2030 után

100

95

85

80

0

-10

0

-10

SMART közlekedés Időmegtakarítás (sec) Időmegtakarítás (sec)

23.

- Sáv- és sebesség menedzsment

SMART közlekedés

Központi irányítórendszer

24.

- Központi forgalomirányítás

SMART közlekedés

Központi irányítórendszer

25.

- Jármű - gyalogos kapcsolatrendszer

Célforgalom felülvizsgálat

vizsgálat, kivitelezés

Érintett gyaloglás idő csökkenés (sec)

0

-10

26.

Új autóbuszhálózat (helyi)

Zöld tengely, IMCS

közlekedésszervezés, érintett vonalak hossza


100

110

27.

Új autóbuszhálózat (helyközi)

Zöld tengely, IMCS



100

110

28.

Új villamoshálózat

Új nyomvonal, Környezetbarát járműpark



100

29.

CNG- és e-busz járműpark

GPS alapú előnyadás

Pályázat, buszbeszerzés

Kibocsátás csökkenés (%)

100

60


SMART közlekedés

Kihasználtság (%)

40

65

idősek száma (%)

100

150

175

tanulók száma (%)

100

200

300

100

110

130

6

20

8 400

7 200

7800-8100

4 100

2 900

600-900

0

5

7

30.

Közösségi közlekedés

Igényfelmérés, rendszerképzés Igényfelmérés, rendszerképzés

31.

Esélyegyenlőség és idősek szállítása

32.

Iskolabusz program

Edukációs feladatok

Igényfelmérés, rendszerképzés

33.


Edukációs feladatok

Felmérés, rendszerképzés

34.

Közösségi autózás - Carsharing

Környezetbarát járműpark,zéró emisszó

E-töltő hálózat kiépítés

Városkapuk, P+R rendszer

Tervezés és parkolóépítés

Belváros - forgalomcsillapítás, zéró emissziós zóna, behajtási tilalom


Személyre szabott útiterv

résztvevők aránya (%) elektromos járműpark száma (db)

115 20

Városigazgatás

35.

Egységes övezetek

36.

Belvárosi parkolás rendszere Parkolás

37.

Üzletpolitikai fejlesztés

38.

Turistabusz parkolás

Lakossági igények figyelembevétele Belvárosban zéró emissziós teherforgalom

Parkoló helyek száma (db) Parkoló helyek száma (db) Új mélygarázs parkolóhely (db)

Igényfelmérés, rendszerképzés

Új bérlet fajták(db)


Parkoló autóbuszok száma db/év

300

A Városkapu rendszer csatlakozó elemei, eszközváltás, intermodalitás erősítése (pl. P+R rendszerek)

39. 40.

Városkapu rendszer

- Északi Városkapu - Déli Városkapu

DTM, ÉTM, Villamos, Belvárosi Zéró zóna DTM, ÉTM, Villamos, Belvárosi Zéró zóna


tervezés, kivitelezés tervezés, kivitelezés

Átszálló utas növekedés(%) Átszálló utas növekedés(%)

216

0

20

0

20

Tsz. 5050

S.sz.


PROJEKTELEMEK

MISKOLC MJV közlekedésfejlesztési koncepció és program Végszállítás - Tervezett koncepció program Kapcsolódó prioritás DTM, ÉTM, Villamos, Belvárosi Zéró zóna DTM, ÉTM, Villamos, Belvárosi Zéró zóna

41.

- Keleti Városkapu

42.

- Nyugati Városkapu

43.

Városkapuk fogadó közösségi közlekedési hálózat előkészítés

DTM, ÉTM, Villamos, Belvárosi Zéró zóna

Eredmény indikátor Beavatkozás típusa tervezés, kivitelezés tervezés, kivitelezés

Mértékegység Átszálló utas növekedés(%) Átszálló utas növekedés(%)

Kiindulás 2 017

Tervezett 2 023

2 027

2030 után

0

15

0

10 20

tervezés, kivitelezés

Átszálló utas növekedés(%)

0

célforgalmi vizsgálat

Teherforgalom nagysága (%)

100

0

Tervezés

terv (db)

0

1

Belváros - forgalomcsillapítás

Felmérés, jelenlegi helyzet értékelése

terv (db)

0

1

Belvárosban zéró emissziós teherforgalom

Nemzetközi kutatás, tanulmány

terv (db)

0

1

Gazdaságfejlesztés

44.

Nehéz tehergépkocsi korlátozás

45.

Belvárosban zéró emisszió Citylogisztika

Város területén 12 t korlátozás 2022 után IMCS, Belváros forgalomcsillapítás

46.

Célforgalom felülvizsgálat - térbeli, időbeli korlátozás

47.

Tehervillamos

48.

Tervezett Ipari Park közúti közlekedési rendszere

49.

- M30-as csomópont

Ipari Park, Belvárosi zéró zóna

tervezés, Munkahelyek száma kormánydöntés,kivitelezés (db)

0

1 000

2 000

7 000

50.

- Avas csomóponti és közúti felüljáró

Ipari Park, Belvárosi zéró zóna


0

1 000

2 000

7 000

51.

- Y-híd felőli megközelítés

Ipari Park megközelítés


0

1 000

2 000

7 000

- Fonoda utca felőli megközelítés

Ipari park megközelítés


0

1 000

2 000

7 000

- Bogáncs utca felőli megközelítés

Ipari Park megközelítés D-Nyi irányból

kormánydöntés van, megépül

Munkahelyek száma (db)

0

1 000

2 000

7 000

Ipari Park megközelítés

tervezés, felmérés

Utasszám növekedés (%)

0

5

10

15

Ipari Park, Városkapu rendszer, személy és áruszállítás

Vasúti kapcsolat létesül

áruszállítás növekedés(%)

0

5

10

20

Biztonság növelés

vizsgálat, tervezés,kivitelezés

kamerák száma (db)

165

180

200

220

Lakossági e-mobilitás, Városkapuk

Felmérés, rendszerképzés

bevont lakosság (%)

5

15

30

Tarifaközösség, új jegytípusok

Tervezés, telepítés

utaselégedettség növekedése (%)

+20

+20

Nem motorizált közlekedés, rendezvények

Önkormányzati előterjesztés, - döntés

bevont lakosság (%)

35

80

Ipari Parkok közlekedési rendszere

52.

53.

Közösségi közlekedés fejlesztése

54.

Ipari Parkok vasúti kapcsolata Városi környezet

55.

Városi biztonság

56. 57.

58.

Kamerarendszer Edukáció

Aktív szemléletformálás

Ügyfélközpontok

Kampányterv


217

10

Tsz. 5050

S.sz.


PROJEKTELEMEK



Mértékegység

Kiindulás

Tervezett

2 017

2 023

2 027

2030 után


59.

Lillafüred

európai szintű nagyvárosi desztináció 2020-ig

fejlesztési lehetőségek vizsgálata, tervezés,kivitelezés

látogatószám növekedés(%)

100

102

105

108

60.

Diósgyőri Vár




100

102

105

108

Miskolctapolca




100

102

105

108

62.

Történelmi Avas




100

102

105

108

63.

Történelmi Belváros




100

102

105

108

64.

Sportpoint

Környezet és egészségtudatos szemlélet növelés

igényfelmérés, tervezés

terv (db)

0

1



zéró emissziós közlekedés előtérbe helyezése


100

80

40



Kerékpárutak rendszere, tárolók

Kerékpáros forgalom növekedés (%)

100

105

110

110

Közös tarifarendszer

Szövetségi működés, forgalmi modell

Előkészítés, közgyűlési döntés, bevezetés


100

110

120

E-card



Bevétel növekedés (%)

100

100

130

Új bérlettípusok



Új bérlet fajták(db)

0

5

7

61.

65.

Fő idegenforgalom


66. Modern technológiák

67. 68. 69.

Networking


218

Tsz. 5050

S.sz.


PROJEKTELEMEK



Mértékegység

Kiindulás 2 017

Tervezett 2 023

2 027

70.

Smart közlekedés



Utaselégedettség (%)

71.

Megújuló jelzések



Kihasználtság (%)

40

65

75

Dinamikus utastájékoztatás


jegy és bérletautómaták (db)

0

40

60

Taxi innovatív fejlesztés, szemléletformálás

Tervezés és telepítés

töltések száma (%)

100

200

400

SMART közlekedés

Előkészítés, közgyűlési döntés, tervezés

terv (db)

0

1

ITS

72.

Jegy- és bérletautomaták telepítése

2030 után

+50

100

Energia

73. 74.

Lakossági e-töltők

E-mobilitás

E-charger sáv

75.

Önkormányzati e-járműpark

Elektromos buszbeszerzés

Pályázat, járműbeszerzés


100

76.

Kerékpáros városi főhálózat

Zöld tengely, Szinva tengely



100

110

120

77.

Biztonságos kerékpártárolás




100

105

110

Szövetségi működés, forgalmi modell Kerékpár főhálózat, Közbringa rendszer, Belvárosi Zérózóna



100

100

105

Tervezés, beszerzés, telepítés

E-bike forgalom (%)

100

105

110

115


Városépítés

terek, parkok, zöldterületek növekedés (%)

100

105

110

110

79.

Nem motorizált közlekedés

Közbringa

80.

Pedelec bevezetés

81.

Gyalogosbarát közterületek


219

80

40

110

2017. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM VÉGSZÁLLÍTÁS: TERVEZETT KONCEPCIÓ PROGRAM 2. KÖTET

Recommend Documents