2015.(X.16

2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK Tájékoztatási szakasz állásfoglalásai Településfejlesztési döntések: 141/2015.(VIII.12.) határozat 186/2015.(X.16.) ÖKT. határozat 2/2016.(I.11.) ÖKT. határozat Hatályos HÉSZ (12/2003.(X.10.) ÖK. rendelet) Érvényes településfejlesztési koncepció

Tájékoztatási szakaszban érkezett vélemények összegzése Petőfiszállás Község Képviselő-testülete 116/(VII.6.) és 135/2014.(VIII.27.) ÖKT. határozataiban a településrendezési eszközök alábbi módosításait kezdeményezte: 1. módosítás (Kószó József kérelmére) 0120/27 hrsz mezőgazdasági terület helyett mezőgazdasági üzemi terület 2. módosítás (Szabó András kérelmére) 0101/107 hrsz lakóterület helyett kereskedelmi szolgáltató terület 3. módosítás (Szekeres Ferenc kérelmére) 0150/90-91hrsz mezőgazdasági terület helyett mezőgazdasági üzemi terület 4. módosítás (Pálos Rend kérelmére) 026/10 hrsz mezőgazdasági terület helyett gazdasági terület 5. módosítás 026/14 hrsz temető DK-i bővítése (mezőgazdasági terület helyett különleges terület) 6. módosítás (GAZDA-TEJ kérelmére) 305-308 hrsz lakóterület helyett gazdasági terület 7. módosítás 84-87 hrsz zöldterület helyett lakóterület 8. módosítás (Komfort Style Kft kérelmére) 168/56 hrsz lakóterület helyett gazdasági terület 9. módosítás (Kiss Torma Kft kérelmére) 022/50 hrsz mezőgazdasági terület helyett gazdasági terület Petőfiszállás Község Képviselő-testülete 336/2014. (XII.17.) ÖKT. határozatban a Solarcell Hungary Kft kérelmére településrendezési eszközök alábbi módosítását kezdeményezte: 10. módosítás 022/53 hrsz mezőgazdasági terület helyett gazdasági terület Petőfiszállás Község Képviselő-testülete 81/2015.(IV.28.) ÖKT. határozatban a Solarcell Hungary Kft kérelmére településrendezési eszközök alábbi módosítását kezdeményezte: 11. módosítás 010/86 hrsz-ú térségben mezőgazdasági és erdőterület helyett lakó-, és gazdasági terület 12. módosítás 228/2 hrsz egy része településközpont vegyes terület helyett zöldterület (játszótér)

A döntéseket követően a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Eljr.) szerinti egyeztetések a tájékoztatási szakasszal (Eljr.37.§) megkezdődtek. Az 1.-9. módosítások Eljr. 37.§ szerinti egyeztetésére 2014. októberében került sor. A 10-12. módosítások Eljr. 37.§ szerinti egyeztetése 2015. júniusában megtörtént. Véleményezők a 136/2014.(VIII.27.) ÖKT. határozat szerinti partnerek, az Eljr.9. melléklete szerinti államigazgatási szervek és a megyei illetve szomszédos önkormányzatok voltak.

Tájékoztatási szakasz állásfoglalásai

1

Az állásfoglalások összefoglalását a következő táblázatok tartalmazza: Partneri vélemények Partner Komfort Style Kft Szekeres Ferenc

Hivatkozás

GAZDATEJ BKKK-i Agrárkamara MÁV 014/21 hrsz tulajdonosa

BACS01-01774-2/2014. 65680/2014/MAV

010/8 hrsz-ú térség tulajdonosai

012/41 hrsz-ú telek tulajdonosa

Állásfoglalás 8. módosítást elfogadja 3. módosításba kerüljön be a 0158/89 hrsz is. Tejüzemhez tartozó szikkasztóterület is kerüljön a rendezési tervbe Egyetért Egyeztetést kér telkét gazdasági területbe kéri sorolni, amit Képviselő-testület 2/2016.(I.11.) ÖKT. határozatában tánmogatott186/2015.(X.16.) ÖKT. határozatában támogatott. 010/8, 010/62, 010/63, 010/89 hrsz legyen gazdasági terület, amit Képviselő-testület 2/2016.(I.11.) ÖKT. határozatában támogatott. 021/41 hrsz legyen gazdasági terület, Képviselő-testületi állásfoglalás még nincs róla

Államigazgatási szervi vélemények Államigazgatási szerv

Hivatkozás

Állásfoglalás

Válasz

Állami Főépítész

CSD/01/336-1/2014.

Környezeti vizsgálat 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet szerint, mivel új beépítésre szánt területi kijelölés lesz

141/2015.(VIII.12.) ÖKT. határozat szerint nem készül.

Települési főépítész kell

Balogh Tünde megbízást kapott.

Területrendezési tervi megfelelés igazolandó Eljr. 3. melléklet 12. sor.

Véleményezési dokumentációban

Étv, 1OTÉK, Eljr. előírásainak való maradéktalan megfelelés kell. Etv 7., 9-13.§, OTÉK 2.§ Eljr. 9-17.§, 1-6. mell.


Tervezési jogosultság Megbízott tervező jogosultsággal 104/2006.(IV.28.9 rendelkezik. Korm. rend. szerint

1 2

Építési és településrendezési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)Kormányrendelet Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2

BKD/001/180-3/2015

ATIKÖTEVIFE

63159-2-1/2014.

Örökségvédelmi hatástanulmány kell (2001. évi LXIV. törvény 66.§(1) szerint)

Adatfrissítés lesz az örökségvédelmi nyilatkozat szerint.

Biológiai aktivitásérték változatlansága (2Étv7.§(3)b) és 9/2007.(IV.3.) ÖTM rend.)


Egyeztetés és a jóváhagyás eljárási szabályainak ismertetése. Elj.37.§(1)-(6) Étv 8.§(5) Eljr. 38-40.§ 43.§ Jogelődje nyilatkozatát változatlanul fenntartja Hatályos jogszabályok betartásával a módosítást nem kifogásolja. 3. módosítás helyesen: 0158/90-91

63159-3-1/2015.

ATIVIZIG

0185-0222/2014. 0089-0184/2015.

Vízügyi Hatóság

1249-2/2014/VH 35600/6173-1/2015.ált.

Kormányhivatal Népegészségügyi Szakig. szerve Katasztrófavédelmi Igazgatóság

BKR-001/2638-2/2014.


693-2/2014/EHAT 35300/3560-1/2015.ált.

Módosításokkal kapcsolatos konkrét észrevétele nincs, földtani közeg védelmét kéri. Módosításokkal kapcsolatos konkrét észrevétele nincs, betartandó jogszabályokat felsorolja Módosításokkal kapcsolatos konkrét észrevétele nincs, betartandó jogszabályokat felsorolja Papíralapú tervet kér Általános feltételek teljesítését és egyeztetést kér Ált. feltételek Módosítási teljesítését kéri és helyszínek nem egyeztetést kér. Belvízveszélyes belvízveszélyesek. terület lehatárolandó. 3

NKH Útügyi Főosztály

NKH Felügyeleti Főoszt. Kormányhiv. Közlekedési Felügyelőség

Bányakapitányság

Járási Hiv. Építésügyi és Örökségvéd.. Hivatal

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

UVH/UH/1080/1/2014. UVH/UH/841/1/2015.

Módosításokkal kapcsolatos konkrét észrevétele nincs, betartandó jogszabályokat ismerteti. LR/RK/NS/A/2671/1/2014. Nem kíván FD/RR/NS/A/1710/1/2015. egyeztetni. Kifogása nincs, BK/UO/829/1/2014. egyeztetést kér 1.2.3.módosítások miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt bevonását kéri. BK/UO/530/1/2015. 11. módosítás Útnyitásoknál szabályozási szélesség OTÉK szerint. SZBK/3067-2/2014. Nem kíván SZBK/1481-2/2015. egyeztetni, a jóváhagyott munkarészeket CD-n kéri. BK-05D/008/2707-2/2014. 2. és 4. módosítások BK-05d/008/1266-2/2015. régészeti érintettsége fennáll.

4438-2/2014.

2072-2/2015.

7. módosítás 84-87 hrsz a szövegben, a rajzon 64-67, javítandó

64-67 hrsz a helyes

Régészeti lelőhelyek frissítését kéri. 3.4.6. módosítás az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003, évi XXVI. törvény 18.§(1)bek. szerintiekkel ellentétes, mivel új beépítésre szánt terület ökológiai hálózatban nem jelölhető ki. 5. módosítás határos terület fizikai védelmét kéri a szomszédos terület növényzeteinek védelmére.

Véleményezési dokumentációban Országos Területrendezési Tervről szóló 2003, évi XXVI. törvény 12/A§(4) bekezdés 5%-os eltéri lehetőséget ad

10. módosítás ökológiai hálózattal érintett napelempark érdekében nem feltétlenül kell beépítésre szánt területet kijelölni az OTÉK 30/B §(2) szerint

OTÉK 24.§(2)g) értelmében beépítésre szánt terület a napelempark

4

Kormányhiv. Földhivatala

10156/2/2014.

1.-9. módosítás földvédelmi érdeket nem sért Honlapról letölthető tervet kér.

10112/2/2015.

10.-12. módosítás földvédelmi érdeket nem sért Nem kíván egyeztetni Egyeztetést kér

HM Hatósági Hivatal

7355-1/2014/hho HHI/3692-1/2015. Nemzeti Média-, és Hírközlési CE/29747-2/2014. CE/16257-2/2015. Hatóság Hivatala Forster Központ 100/914-2/2014. Rendőrkapitányság

03050/3227/2014.ált. 03000/4497/04/2015.ált.

Nem kíván egyeztetni Kifogása nincs Nem kíván egyeztetni.

Önkormányzati vélemények Tájékoztatást adó önkormányzat Kiskunfélegyháza Csengele Jászszentlászló Pálmonostora

Hivatkozás

Állásfoglalás

1327-3/2014. 2406-2/2014. 1163-2/2015. 1208-2/2014. 716-2/2015. 1405-2/2014. 904/2

Kifogása nincs, nem kíván egyeztetni. Kifogása nincs Kifogása nincs Kifogása nincs, nem kíván egyeztetni.

További egyeztetés résztvevői: Partnerek: Komfort Style Kft Szekeres Ferenc GAZDATEJ BKKK-i Agrárkamara MÁV 014/21 hrsz tulajdonosa 010/8 hrsz-ú térség tulajdonosai 012/41 hrsz-ú telek tulajdonosa Államigazgatási szervek BKKM-i Kormányhiv. ÉHOT Építésügyi Osztály (papíralapú dokumentációval) Csongrád Megyei Kormányhiv. Környezetvédelmi Főosztály ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság (papíralapú dokumentációval) BKKM-i Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály BKKM-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala BKKM-i Kormányhiv. Útügyi Osztály Magyar Közút Nonprofit Zrt Kecskeméti Járási Hiv. Építésügyi és Örökségvéd. Osztály Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BKKM-i Kormányhivatal Földhivatali Főosztály HM Hatósági Hivatal Nemzeti Média-, és Hírközlési Hatóság Hivatala Önkormányzatok: Csengele Község Jászszentlászló Község Tájékoztatási szakasz állásfoglalásai

5

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Petőfiszállás közigazgatási területére PETŐFISZÁLLÁS KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2003. (X.10.) ÖK. rendelete a helyi építési szabályokról

Petőfiszállás Község Képviselő-testülete az 1999. Évi CXV. törvénnyel módosított 1997.évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 6.§ (3)a) alapján biztosított jogkörében a következő helyi építési szabályokat állapítja meg: A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet Petőfiszállás közigazgatási területére terjed ki. (2) a) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt : építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervek alapján lehet. SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 2. § (1) Kötelező szabályozási elemek, amelyek a település egésze szempontjából legfontosabbak ezért módosításuk csak a szabályozási tervek felülvizsgálatával és módosításával lehetséges. Ezek - beépítésre szánt területek lehatárolása és azok építési övezeti besorolása - közterületek (utak) szabályozása - mindenkori belterületi határ (2) a szabályozási terven jelölt építési telkeket elválasztó határvonal az övezeti előírások figyelembevételével építésügyi hatósági eljárásban módosítható.

BELTERÜLETI HATÁRVONAL 3. § (1) A község tervezett belterületi határát jelen rendelet területfelhasználási tagolása határozza meg és a szabályozási terv ábrázolja. Építésügyi eljárásokban érvényessége a földhivatali átvezetéstől számítható.

1

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 4.§ (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes övezetek előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető. (2) Trágyatároló és lakóépület távolsága min. 10 m. (3) Közmű és hírközlési létesítmények elhelyezése e rendelet és a szakhatósági előírások figyelembevételével lehetséges.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Általános előírások Telekalakítás 5.§(1) Nyúlványos (nyeles) telek a gazdasági terület kivételével nem alakítható. Járművek elhelyezése 6.§ Beépítésre szánt területen a parkolási rendelet megállapításáig járművek elhelyezésére az alábbi vonatkozik: a) a gépjárművek elhelyezését saját telken belül kell megoldani b) az építési telekhez kapcsolódó közterületen a közterület kezelőjének engedélyével akkor helyezhető el a gépjármű, ha a telken igazoltan - ki és behajtás forgalmi okokból nem engedélyezhető - a már meglévő épület ill. telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé Területfelhasználás 7.§ (1) Építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: a) Lakóterület (Lf) Falusias lakóterület b) Vegyes terület (Vt) Településközpont vegyes terület c) Gazdasági terület, amely ca) (Gksz) Kereskedelmi szolgáltató terület cb) (Gip) Ipari terület d) Különleges terület, amely da) (Kk) Búcsúhely db) (Kt) Temető dc) (Ksp) Sportterület dc) (Kh) Hulladéklerakó de) (Kb) Bányaterület

2

(2) A mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az alábbiakat tartalmazza: Beépítési mód max beépítettség % Területfelhasználás jele/szintterületsűrűség Max építménymagasság(m)

min telekterület (m2)

Épületek, építmények elhelyezése 8.§(1) Lakóterületen az (Lf-2) övezet kivételével a lakások egy épületben helyezendők el. A lakás kiegészítő helyiségei kerülhetnek különálló építménybe is. (2) Oldalhatáronálló meglévő beépítésben 4,0m-nél kisebb oldalkert esetén az engedélyhez kötött építési tevékenységhez minden esetben a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges. Az építmények közötti legkisebb távolságot - ide tartozóan a saját telken állókét is- az OTÉK 36.§ (1) alapján kell meghatározni. (3) Terepszint alatti önálló létesítmény - amely a telek építési helyén belül helyezhető el - a falusias lakóterületen és gazdasági területen nem szabályozott, településközponti vegyes-, és különleges területen csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg. (4) Állattartó építmények kialakításánál az alábbi legkisebb férőhelyigényeknek1 kell megfelelni: baromfi csibe mélyalommal 15 db/m2 tojótyúk mélyalommal 5 db/m2 tojótyúk ketrecben 10 db/m2 kacsa, liba 2 - 3 db/m2 szarvasmarha tehén kötött tartásban 3,5-4 m2/ db tehén zárt, kötetlen tartásban 6 m2/ db tehén kötetlen tartásban 25-30 m2/ db növendék kötött tartásban 3 m2/ db növendék kötetlen tartásban 4 m2/ db ló kötött tartásban 3,5-4 m2/ db zárt, kötetlen tartásban 12 m2/ db kötetlen tartásban 25-30 m2/ db juh sertés koca ellető

0,6-1 m2/ db

fekvőrész 2,2 m2/ db malac bújó 1,3 m2/ db koca szállás szállás 1,5m2/ db kifutó 4 m2/ db 2 hízó 1,5 m / db borjú közös rekeszben 2-5m2/db bika zárt, kötetlen tartásban 3,5 m2/ db bika kötetlen tartásban 25-30 m2/ db bika kötött tartásban 3,5-4 m2/ db

1

Az építmény alapterületében kifejezett érték 3

(5) a) Lakóterületen elhelyezhető állatlétszámokra külön önkormányzati rendelet vonatkozik. b) Lakóépülettől való védőtávolság legalább az alábbi:

ló, szarvasmarha

15 m

juh, kecske, sertés broiler baromfi

10 m ketreces almos

tojótyúk (ketreces) viziszárnyas pulyka anyanyúl és szaporulata

5m 10 m 10 m 15 m 10 m 10 m

(6) Lakóterületen csak zárt trágyatároló létesíthető. Zöldfelületi, növénytelepítési előírások 9.§(1) A zöldterületi mutatóba csak a min 0,6 m-es földtakarású területrészek számítók be. (2) Telekhatártól való ültetési távolságok az alábbiak lehetnek: a) szőlő: min 0,8 m b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén: min 1,5m c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében: min 3,0 m d) erdei fafaj esetében: min 8,0 m Lakóterületre vonatkozó előírások Általános előírás 10.§ (1) Oldalhatáron álló beépítésnél. az oldalkert mérete az általános érvényű előírásoktól eltérően min 4m lehet, ha -nyílásait az OTÉK 37. § -ban foglaltak szerint létesítik, vagy/ és -az oldalkert méretéhez a tűzvédelmi szakhatóság esetileg hozzájárul

Falusias lakóterület 11.§ (1) Falusias lakóterület a belterület lakóterületen az építési övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető: -max 2 lakásos lakóépület és/vagy -kereskedelmi , szolgáltató és vendéglátó épület -szálláshely szolgáltató épület -kézműipari építmény -helyi igazgatási , egyházi , oktatási, egészségügyi , szociális épület -sportépítmény kivételesen -mező és erdőgazdasági - a terület alaprendeltetését nem zavaró- üzemi és tároló építmény (2) A falusias lakóterület a beépítési jellemzők alapján szabályozási terv szerint az alábbi (Lf-1) hagyományos beépítés övezete (Lf-2) tervezett osztás építési övezete (Lf-3) külső építési övezet 4

(3) Falusias lakóterület általános előírásai a) Szintterület-sűrűség: max 0,5 b) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett. c) Környezetterhelési határértékként a falusias lakóterületre előírtak tartandók. d) Foghíjbeépítésnél a szabályozási terv szerinti tetőidomok veendők figyelembe. e) Új beépítéseknél a tetőidom utcaszakaszonként egységesen határozandó meg. f) Telekösszevonás, az övezeti előírásoknak figyelembevételével nem korlátozott. Falusias lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások (4) (Lf-1) hagyományos beépítés övezete a) Telek: szélessége: : min 16,0m mélysége: min 40,0m területe: kialakult helyzet szerint, de legalább 900 m2 b) Beépítés módja: oldalhatáron álló építési hely figyelembevételével a kialakult helyzetnek megfelelően utcavonalon vagy a kialakult méret szerinti előkerttel. c) Beépítettség: max 30% d) Építménymagasság: min 3,5m, max 4,5m, a háztartással kapcsolatos önálló épület: min 2,0 max 3,6m e) Zöldfelület: min 40% (5) (Lf-2) tervezett osztás övezete a) Telek: szélessége: min 16,0m területe: min 900 m2 b) Beépítés módja: oldalhatáron álló vagy szabadonálló min 5m-es előkerttel c) Beépítettség: max 30 % d) Építménymagasság: min 3,6m, max 4,5 m e) Zöldfelület: min 40% (6) (Lf-3) külső övezet a) Telek: szélessége: min 20,0m területe: min 1500 m2 b) Beépítés módja: szabadonállóan vagy oldalhatáron álló min 5m-es előkerttel c) Beépítettség: max 20 % d) Építménymagasság: min 3,6m, max 4,5 m, e) Zöldfelület: min 40% f) Az építési munka feltétele, hogy a közművesítettséget az építtető biztosítja. g) Az övezet beépítése a Kossuth utcai és a 04/4 hrsz-ú úti közterületi kapcsolattal lehetséges. h) Az övezet beépítésének nem feltétele a belterületi bevonás.

Vegyes terület Településközpont vegyes terület 12.§ (1) A településközponti vegyes terület a szorosan vett településközponti beépítés területe. (2) A településközponti vegyes terület az alábbi övezetekre tagolódik: (Vt-1) intézményi övezet (Vt-2) ellátási övezet (Vt-3) tartalék övezet 5

(3) Településközpont vegyes terület általános előírásai a) Szintterület-sűrűség:. max 1,5 b) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett. c) Környezetterhelési határértékként a vegyes területre előírtak tartandók. Településközponti vegyes terület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások (4) (Vt-1) intézményi övezet a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével -szolgálati lakás -igazgatási épület -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület -sportépítmény b) Telek szélessége: közbenső. min 18,0m sarok: min 20,0m. mélysége: min 30 m területe: min 900m2 ill. a kialakult helyzet c) Beépítés módja: az oldalhatáros beépítési mód figyelembevételével d) Beépítettség: max 50% e) Építménymagasság: min 3,6m, max 6,5m f) Zöldfelület: min 30% (5) (Vt-2) ellátási övezet a) Elhelyezhető: az övezeti előírások figyelembevételével -lakóépület -igazgatási épület -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület -sportépítmény -nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény b) Telek szélessége: közbenső: min 18,0 m sarok: min 20,0 m területe: min 900m2 ill. a kialakult helyzet c) Beépítés módja: kialakult helyzet szerint d) Beépítettség : max 50% e) Építménymagasság: min 3,6m, max 6,5m f) Zöldfelület: min 10% (6) (Vt-2) tartalék övezet a) Elhelyezhető: az övezeti előírások figyelembevételével -szolgálati lakás -igazgatási épület -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület -sportépítmény b) Telek szélessége: közbenső: min 18,0 m sarok: min 20,0 m területe: min 900m2 ill. a kialakult helyzet c) Beépítés módja: kialakult helyzet szerint 6

d) Beépítettség : max 50% e) Építménymagasság: min 3,6m, max 6,5m f) Zöldfelület: min 10%

Gazdasági területek 13.§(1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. (2) Gazdasági területen belül közút külön jel nélkül alakítható. (3) A gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató terület ipari terület Kereskedelmi, szolgáltató terület 14.§(1) Kereskedelmi, szolgáltató területbe a község nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített ill. beépíthető területe sorolt, amelyben az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető: -a nagylétszámú állattartó építmények kivételével mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület -lakás, szolgálati lakás -igazgatási és egyéb irodaépület -üzemanyagtöltő -sportépítmény kivételesen - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - egyéb közösségi szórakoztató épület (2) Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz-1) általános építési övezet (3) Kereskedelmi szolgáltató terület előírásai: a) Szintterület-sűrűség: max 2,0 b) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig belterületen a vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett, külterületen a közművesítés egyedileg határozandó meg. c) Környezetterhelési határértékként a gazdasági területre előírtak tartandók. (4) (Gksz-1) építési övezet a) Telek: szélessége: min 20,0m mélysége: min 50 m területe: min 1000m2 b) Beépítés módja: szabadonállóan min 5-es előkerttel, de legalább az adott oldalon mért homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel. c) Beépítettség: max 50% d) Építménymagasság: min 3,6 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat. e) Zöldfelület: min 25 % Ipari terület 15.§ (1) Ipari területbe a gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített ill. beépíthető majorok területe sorolt, amelyben az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető: -mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartó építményeket is 7

-szolgálati lakás -igazgatási és egyéb irodaépület -üzemanyagtöltő -sportépítmény kivételesen - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - egyéb közösségi szórakoztató épület (2) Ipari terület általános előírásai: a) Szintterület-sűrűség: max 1,5 b) A közművesítés a szakhatósági állásfoglalások szerint egyedileg határozandó meg. c) Környezetterhelési határértékként a gazdasági területre előírtak tartandók. (3) Ipari terület (Gip-1) általános (Gip-2) közmű övezetbe sorolt. (4) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel az saját telken belül alakítandó ki. (5) (Gip-1) övezet a) Telek: szélessége: min 20,0 m mélysége: min 50 m területe: min 1000 m2 b) Beépítés módja: szabadonállóan min 5-es előkerttel, de legalább a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel a szabályozási terv szerinti fásítási (beültetési) kötelezettséggel. c) Beépítettség: max 50% d) Építménymagasság min 3,6 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat. e) Közművesítés egyedileg határozandó meg. f) Zöldfelület: min 25% (6) (Gip-2) közmű övezet a) A telek, a beépítés, a beépítettség, a terepszint alatti létesítmény a szakhatóságok figyelembevételével az illeszkedési szabályok szerint határozandó meg. b) Építménymagasság, közművesítettség, zöldfelület, környezetterhelési határérték a környezeti illeszkedés biztosításával egyedileg határozandó meg. Különleges területek 16.§ Petőfiszállás különleges területei az alábbiak: 1. Búcsúhely (Kk) 2. Temető (Kt) 3. Sportterület (Ksp) 4. Hulladéklerakó (Hk) 5. Bányatelek (Kb)

Búcsúhely 17.§ (1) Búcsúhely a szabályozási terven lehatárolt, terület a mezőgazdasági terület rovására bővíthető. (2) Területen egyházi létesítmények és az alaprendeltetésnek megfelelő kiszolgáló létesítmények helyezhetők el örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel.

8

Temető 18.§ (1) Temető (Kt) a szabályozási terven jelölt méretben alakítandó ki. (2) A területen ravatalozó, kápolna, urnafal és síremlék helyezhető el. (3) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig a vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett. (4) A terület kertészeti eszközökkel való fenntartásáról kell gondoskodni.

Sportterületek 19.§ (1) Sportterület (Ksp) a sport- , szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló sportcentrum. (2) A területen: -sportépítmény -az alaprendeltetéshez, a sportcentrum működéséhez kapcsolódó épület helyezhető el. (3) Beépítettség: max 10 %

Hulladéklerakó 20.§ (1) A regionális lerakóhoz való csatlakozásig a 0136/36 hrsz-ú telken lévő szilárd hulladéklerakó (Kh) fennmaradhat. (2) A regionális lerakóhoz való csatlakozást követően rekultiválandó. (3) Rekultiváció után dögkonténer és építési törmeléklerakó a területen elhelyezhető.

(4) A rekultiváció után a védőterület (Má-1) övezetbe kerül. Bányaterület 21.§(1) Bányaterületbe a homokbányák szabályozási terven lehatárolt (Kb) területek tartoznak. (2) A területen kerítésen kívül építmény nem helyezhető el. (3) Környezetterhelési határértékként a különleges területre előírtak tartandók. (4) Szakhatósági állásfoglalások figyelemebevételével (Má-1) általános mezőgazdasági területen és erdőgazdasági területen bányaterület kialakítható. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK2 22.§ A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak: a) Közlekedési-, hírközlési-, és közmű-elhelyezési terület 2

beépítésre nem szánt területen építmény elhelyezésének általános szabálya az Étv 19.§(2) 9

b) Zöldterület c) Erdőterület d) Mezőgazdasági terület e) Vízgazdálkodási terület

Közlekedési-, hírközlési és közműelhelyezési területek 23.§ (1) A közlekedési-, hírközlési-, és közműelhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a hírközlés és a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak. (2) Területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezete (KÖu-2) helyi gyűjtő és lakóutak övezete (KÖu-3) egyéb utak övezete (KÖk-1) vasúti övezet (4) a) Közlekedési övezetek belterületen az SZ-2 terven lehatároltak. b) Közlekedési övezetek külterületen az útként nyilvántartott -érdekeltségi területével együtt SZ-1 tervlapon ábrázolt- területek tartoznak.

Közlekedési -, hírközlési és közműelhelyezési területek általános előírásai (4) Közlekedési területen belül műtárgyakat , közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az útfelületek láthatóságát ne akadályozzák. (5) Közlekedési terület kialakításakor zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt esetben : a fasor távlati pótlási -bővítési lehetőségeinek megtartásával lehetséges.

Közlekedési-, hírközlési-, és közműelhelyezési területek részletes övezeti előírásai

(6) a) (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezete a) az övezetbe tartozik: -M5. Budapest-Röszke tervezett autópálya -5.számú Budapest Szeged I. rendű főút -5441.jelű összekötőút -54103.jelű bekötőút -54304.jelű bekötőút b) Gépjármű forgalomra min 6m-es burkolati szélesség alakítandó ki. c) Kétoldali járda és/vagy kerékpárút alakítandó ki. (7) (KÖu-2) belterületi lakó és gyűjtőutak övezete a) Szabályozási szélessége: min 12 m b) Gépjármű forgalomra min 4m-es burkolati szélesség alakítandó ki. 10

b) Legalább egyoldali járda és/vagy kerékpárút építendő. (8) (KÖu-3) övezet a) Az övezetbe tartozik minden egyéb külön jel nélküli út. b) Szabályozási szélessége min 8m az alábbi kivételekkel: legfeljebb 3 db telek kiszolgálására szolgáló út: min 4,0 m, hálózati jelentőségű dűlőút: min 12m (9) (KÖk-1) övezetbe a vasútterület tartozik

Zöldterület 24.§ (1) Zöldterületek az alábbi övezetekre tagolódnak: (Z-1) településközponti park (Z-2) védelmi jellegű zöldterület (3) (Z-1) településközponti park a) A községi szintű zöldfelületi ellátás övezete , amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez. b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, köztéri berendezés elhelyezhető. (4) (Z-2) védelmi jellegű zöldterület a) Terület a beépítés védelmére erdősítendő. b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, köztéri berendezés elhelyezhető.

Erdőterület 25.§ (1) Erdőterületbe az erdőtörvény hatálya alá tartozó területek soroltak, amelyek a szabályozási terven lehatároltak vagy mezőgazdasági területen művelési ág váltással jöttek létre. (2) Az erdőterület az alábbi övezetekre tagolódik: (Eg) gazdasági erdő (Ev) védelmi erdő (3) Az (Eg) övezetben az erdőterületeken való általános építési előírások alkalmazandók. (4) A (Ev) övezetben a természetvédelmi kezelést szolgáló létesítmény kivételével új építmény nem helyezhető el. (5) Az erdőterületbe ékelődött tanyák a meglévő beépítettség mértékéig átépíthetők. Mezőgazdasági terület 26.§ (1) Mezőgazdasági területnek minősül a község teljes beépítésre nem szánt külterülete az erdő -, a közlekedési-, közmű elhelyezési és egyéb területek kivételével. Mezőgazdasági terület általános előírásai (2) a) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági terület és kertes mezőgazdasági terület b) Birtokközpont az OTÉK 29.(6) bekezdése szerinti ingatlanbejegyzésekkel együtt kialakítható. 11

c) Új beépítés kizárólag szabadonálló lehet min 6m-es oldalkerttel. (3)a)Az általános mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik: (Má-1) általános övezet (Má-2) védelmi övezet (4) Kialakult telekhatártól és új telkek határától az alábbi minimális ültetési távolságokat kell biztosítani: a) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, szőlő, ribizke, egres és málnabokor valamint minden 1m-nél magasabbra nem növő bokor és élősövény esetében: 0,8 m b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró) esetében: 2,0m c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében: 2,5m d) törpealanyra oltott alma-, és körtefa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében: 3,5m vadalanyra oltott alma -, és körtefa, továbbá kajszifa esetében: 4,0m e) cseresznyefa esetében: 5,0m f) dió és gesztenyefa , továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében: 8,0m g) erdei fafajoknál: 8,0m Mezőgazdasági terület övezeti előírásai: (5) (Má-1) általános övezet a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével: aa) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények - különböző mezőgazdasági szolgáltatások ( javító műhelyek, fafeldolgozók ) - termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, élőállat-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás - élelmiszeripari feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház, vágóhíd, élelmiszeraktárak ab) mezőgazdasági építmények -állattartó épületek -növénytermesztés épületei ac) Az ellátással kapcsolatos építmények az alábbiak rendelteltetéssel: -kiskereskedelem -vendéglátás -szálláshely -sport -falusi turizmus -ismeretterjesztés b) Az építési munka közművesítettségi feltétele, hogy az építtető oldja meg az ivóvíz-, és villamosenergia ellátást, hulladékelszállítást, szennyvízkezelést. c) Az övezetben a 26.§ (5) a) aa)-ac) szerinti építmények az OTÉK 29. § (4)-(7) bekezdése szerint helyezhetők el. (6) (Má-2) védelmi övezet a) A vízügyi és természetvédelmi kezelést és kutatást szolgáló létesítmények korlátozás nélkül elhelyezhetők b)3 Egyéb építmény e rendelet (Má-1) övezeti előírások figyelembevételével akkor helyezhető el, ha meglévő tanyatelekre kerül. 3

A településellátási-, vízvédelmi-, természetvédelmi szempontok indokolják, hogy csak a már meglévő tanyák helyére kerüljön új építmény 12

Vízgazdálkodási területek 27.§ (1) Vízgazdálkodási területbe a csatorna, vízállás illetve árok nyilvántartású területek tartoznak és -SZ-1 terven érdekeltségi területükkel együtt ábrázolt- területek tartoznak. (2) Vízgazdálkodási területre az általános rendelkezések vonatkoznak

KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 28.§ (1) Utcai fasor szakértői közreműködéssel vagy kertépítészeti terv alapján az alábbiak figyelembevételével telepítendő: telekhatártól, épülettől kiskoronájú fa: min 2,0m középkoronájú fa min2,5m nagykoronájú fa min3,5m (2) Magas és mélyépítési munkák miatt a növényzetben keletkezett kárra a faérték számítás alapján megváltási ár szabható ki. ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI4 29.§ (1) Helyi védettségűek az alábbiak: Szobrok: Szent Vendel szobor(85 hrsz), Petőfi Sándor mellszobor (166 hrsz) Épületegyüttes (V1) Szentkút , templom, templomkert (026/17 hrsz) épületek (V1) MÁV raktár és vasútállomás 07/13 hrsz (V2) egykori Antalfy kastély (0105/9hrsz) (V2) egykori gazdakör (52/1 hrsz) (V2) egykori külterületi iskolák (2) Helyi építészeti értékvédelemben részesülő épületekre vonatkozó előírások a) (V1) épület tömege és homlokzati elemei védettek b) (V2) épület tömege védett (3) A (2) bekezdés szerint felsorolt építmények csak műszaki szükségszerűségből bonthatók, helyére kerülő épület közterületről látható része a) (V1) esetében az eredetivel megegyező tömeggel és homlokzati kialakítással b) (V2) esetében az eredetivel megegyező tömeggel létesíthető.

VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 30.§ (1) Az természetvédelem érdekében szükséges építési korlátozásokat a mezőgazdasági terület vonatkozó övezeti előírásai tartalmazzák. 4

9/2001.(IV.02.) számú önkormányzati rendelet 13

(2)Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges: a) vízügyi védőterületek vonatkozó jogszabályok és rendelkezések szerint b) közlekedési védőterületeket közlekedési érdekeltségi területként az SZ-1 terv tartalmazza. c) távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabványnak megfelelően: földgáz távvezeték ( NA 150 ) 60 -63 bar , 20 -20 m elektromos távvezeték120 kV 13 - 13 m 25 -30 kV 5 - 5m d) közművek védőtávolságai: vízvezeték MSZ 7482/2-80 szerint

gázvezeték MSZ 7048 szerint e) nagy és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos 4m-nél magasabb mezőgazdasági kultúrák telepítése. f) Nagylétszámú állattartás védőterülete szakhatósági állásfoglalás szerint jelölhető ki és saját telken belül biztosítandó.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 31.§ (1) Petőfiszállás Község Képviselő-testülete e rendelet elfogadásával egyidejűleg az alábbi sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról: a) útépítési és közművesítési hozzájárulás b) helyi közút céljára történő lejegyzés c) településrendezési kötelezések, amely: beépítési kötelezettség helyrehozatali kötelezettség

Útépítési és közművesítési hozzájárulás (2) A települési önkormányzat az útépítési és közművesítési hozzájárulásról külön rendelkezik. Helyi közút céljára történő lejegyzés (3) Helyi közút céljára lejegyzésre kerülhetnek a szabályozási tervben szerinti (Köu-2) jellel lehatárolt területek. Beépítési kötelezettség (4) Beépítési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerint kialakított építési telkekre, amelynek a bontástól ill. a be nem épített építési telek megszerzésétől számított 5 éven belül eleget kell tenni.

Helyrehozatali kötelezettség (5) Településkép védelme érdekében helyrehozatali kötelezettség elrendelésére a Jegyzőt felhatalmazza az alábbi esetekben: -szélsőséges időjárás esetén balesetveszélyes tetőhéjazat, homlokzatburkolat -homlokzatvakolat 50%-nál nagyobb hiánya -pikkelyes fedés (cserép, pala) szerkezet bitumenes feketelemez fedése -közízlést sértő homlokzati festés-, ill. ábrázolás

14

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 32. §(1) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében: a) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoknak nem megfelelő, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés b) meglévő épület: jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület c) szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat. d) háztartással kapcsolatos épület: a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) e) meglévő tanyatelek: külterület lakóházhoz tartozó telek „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású része f) új beépítés: beépítetlen telken végzett építési munka (2) Jelen rendelet kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba. (3) Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. (4) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a község összevont rendezési tervéhez kapcsolódó a községrendezési és helyi építésügyi előírásokról szóló rendelet hatályát veszti.

Seres Lajoné Polgármester

Erdélyiné dr Klimó Ildikó Jegyző

15

Településfejlesztési koncepció –jóváhagyva 2003. március 26-án PETİFISZÁLLÁS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A települési önkormányzat településrendezési feladatát- amely magába foglalja a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok megalkotását – településrendezési terven és helyi építési szabályon keresztül látja el. Ezek megalapozását, a településfejlesztési döntések rendszerbe foglalását biztosítja a településfejlesztési koncepció. Készítésérıl és jóváhagyásáról az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 2000. évi CXV. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény intézkedik Az elızetes egyeztetés figyelembevételével a rendezési terv alátámasztására készült. Figyelembe veszi Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési koncepcióját. A településfejlesztési koncepció a területrendezés szempontjainak, célkitőzéseinek meghatározására szolgál. Egyrészt általános településpolitikai célokat, másrészt rendezési programot fogalmaz meg. Nem egy kimerevített állapotot, hanem a változásokat követni tudó keretet próbál meghatározni. A koncepció rendezési tervbe illeszthetıkön túli elemeinek végrehajtását szolgáló eszközés intézményrendszer kialakulatlan. A területi fejlesztés alulról építkezı rendszere azonban feltétlenül szükségessé teszi a településfejlesztési koncepció képviselı testület általi meghatározását, illetve jóváhagyását. 1. Kiinduló feltételek 1.1. Gazdasági környezet Petıfiszállás község igazgatási területe 6.778 ha. A község a Kiskunfélegyházi kistérséghez tartozik. A térség gazdaságának leghangsúlyosabb ágazata a mezıgazdaság A kisüzemi mezıgazdaságból élıknek kialakulóban van egy megerısödı rétege. Ezek a gazdaságok élnek, és eltartanak egy-egy családot és esetenként egy-két idénymunkára felfogadott alkalmazottat. Az önkormányzat feladata elısegíteni, hogy a tanyán gazdálkodók megfelelı szolgáltatásokhoz és információhoz juthassanak A településen mőködı vállalkozások száma a megyei átlag szerinti. A kis és középvállalkozások gyarapodásának elımozdítása az elsıdleges területfejlesztési feladatok között van. Vállalkozások számának alakulása az alábbi: Év

Vállalkozások(db)

1998 1999 2000

56 58 60

Vállalkozásból Kft 5 9 8

Szövetkezet 3 2 1

BT 10 9 7

Egyéb 43 38 39

1

1.2. Regionális kapcsolatok Kiskunfélegyháza a kistérség tényleges központja. Petıfiszállás 1952-ben a város Ferencszállás és Szentkút részébıl vált önálló községgé. A település mezıvárosi tér elemeként határozható meg. A térségi területfejlesztési javaslatok alábbi tételei átvehetık: A sőrő tanyahálózatú, homokos talajú területeken a foglalkoztatás meghatározó formája lehet a családi gazdaság zöldség-, szılı és gyümölcstermelı illetve kisállattartó gazdasági profillal. A gyengébb termıképességő területek mezıgazdaságát a gyepgazdálkodás és az extenzív állattartás irányába célszerő fejleszteni. A környezetvédelmi tájvédelmi funkciót ellátó, korlátozott értékmegırzı mezıgazdaságot külön kidolgozott kompenzálási rendszerrel kell támogatni a természetvédelmi területen. Erdıtelepítéseket a felhagyott szántók, parlagterületek és nem a gyepterületek rovására célszerő végrehajtani. Törekedni kell a nagy párologtató képességő (nemesnyár) és a nem ıshonos (akác) fajok visszaszorítására és az ıshonos fajok (lösztölgy) terjesztésére Sajátos természeti, kulturális adottság a vidéki jelleg, a tanyaia életforma, amely szennyezésektıl, ártalmaktól mentes, egészséges környezettel párosul. Mindez lehetıséget ad a falusi, tanyai turizmus fejlesztésére (pihenés, kerékpározás, lovaglás, rekreáció.) A település kistérségen belüli sajátos helyzetébıl illetve adottságaiból következı területfejlesztési lehetıségek az alábbiak lehetnek: A terület kimagasló természeti értéke és egy speciális ökoturizmus alapozható Péteri tó madárrezervátumra. Kulturális értékként a Szentkúti a búcsú. A településen megvalósított közös cél a rendbe tett környezet, amely tudatosítja a helyiekkel saját természeti környezetük értékeit, ez egyidejőleg népességmegtartó erı is. 1.3. Népesség Petıfiszállás község összességében veszített a népességébıl az 1960-tól 2000-ig terjedı 40 évben. A népesség csökkenésének okait részben az elvándorlás, részben a természetes szaporodás tartós negatívumában kell keresnünk. Demográfiai adatok 1960- 2000 Év

Népesség (fı)

Lakások száma(db)

1960 1970 1980 1990 2000

3 168 2 714 1 818 1 810 1 743

861 868 876 894 926

A tendenciából következıen a község távlati népességszáma kb. 2000 fı.

2

A csökkenı népességszám ellenére a belterület népessége nem csökken. Ennek oka a külterületi népesség bevándorlása a belterületre. Belterület illetve külterület népességének alakulása 1960-1990 1960

Terület (kat hold)

Népesség (fı)

Közigazgatási terület

11 779

3 168

Központi belterület

861

68

Csákihegy Csanyi úti rész Péteritóirész Vasút közötti rész Külterület összesen 1970

Lakóházak (db)

Terület (ha)

344

98

506

145

680

187

1 620

432

3 160

862

Népesség (fı)

Lakóházak (db)

Lakások (db)


6778

2714

868

900


74

145

37

47

308

99

100

409

139

140

521

185

185

1331

408

428

2569

831

853


Terület (ha)

Népesség (fı)


6 778

1 818


70


Közigazgatási terület Központi belterület Csákihegy Csanyi úti rész Péteritóirész Vasút közötti rész Külterület összesen

244 230 375 805 1 654

Terület (ha) 6 778

Népesség (fı)

Lakóházak (db)

Lakások (db)

1810

892

894

602

201

203

205

97

97

147

98

98

259

162

162

597

334

334

1208

691

697

3

1.4. Település területe, térbeli szerkezete Az igazgatási területet a táji, természeti adottságokat követı szerkezet és területhasználat határozza meg. A területfelhasználási elemek: szılı, gyümölcsös, szántó, erdı és gyepterületek mozaikosan jelennek meg. A belterület és a tanyás terület arányos fejlesztése biztosítandó a településrendezéssel és az építési szabályozással. Belterület fejlesztése a meglévı településszerkezet továbbfejlesztésével történhet. A fejlesztések biztosíthatók a meglévı belterületi határ kiterjesztése nélkül. 1.5. Infrastruktúra ellátottság Lakások közmőellátottsága az összes lakás %-ában

Önkormányzati belterületi út

Tárgyév

1995 1996 1997 1998 1999 2000

Ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások 2,18 26,34 26,34 26,34 26,23 26,29

Csatorna-hálózatba bekapcsolt lakások 0 0 0 0 0 0

Kiépített belterületi út az össszes út %- ában 100 100 100 100 100 100

2. Fejlesztési lehetıségek 2.1. Lakásfejlesztés A település meghatározó, legjellemzıbb felhasználása a lakóterület. A belterületi településkarakter meghatározói a lakóterületi beépítések. A belterületi lakóterületi építési szabályozás a beépítési sajátosságok figyelembe vételének történhet. 2.2. Intézményfejlesztés Az intézményellátás minıségi és mennyiségi színvonala minden település számára meghatározó jelentıséggel bír. Az intézményellátással kapcsolatos fontos körülmény, hogy egyes intézményfajták esetében az önkormányzatot ellátási felelısség terheli, más (vállalkozói tipusú) intézmények esetében pedig csak szervezı, irányító közvetett szerepet játszik az ellátás biztosításában. Az elsı csoportba tartozó oktatási-, nevelési-, szociális és egészségügyi intézmények esetében indokolt az ellátás norma szerinti méretezés. A település 2000 fıs népességszámából következı értékek: iskola: min. 8 tanterem → elégséges (4tt/1000 fı) óvoda: min 50 férıhely → hiány (40 fh/ 1000 fı) A beiratottak létszáma a norma szerinti hiányt nem mutatja. Év 1990 1995 2000

Óvoda

Általános iskola

Férıhely

Gyermek

Tanuló

Tanterem

50 50 50

54 46

121 109

8 8 8

4

Vállalkozói típusú intézmények esetében a kereslet- kínálat és területi alkalmasság a meghatározó tényezı az ellátás alakulásában. Ide soroltak a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények. Egészségügy Év

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Óvoda

Általános iskola

Egy háziorvosi körzetre jutó lakosok

Férıhely kihasználtság (%)

Egy pedagógusra jutó gyermek

Egy pedagógusra jutó tanuló

Egy tanteremre jutó tanuló

1734 1720 1716 1721 1712 1714 1728

108 100 100 90 90 88 102

18 17 13 11 11 11 17

8 9 10 7 7 7 8

15 15 15 14 14 14 14

2.3. Gazdasági területek fejlesztése Petıfiszállás gazdasági szerepvállalása a mezıgazdasághoz és a falusi idegenforgalomhoz köthetı. Gazdasági célú épületek belterületen (akár lakóépületekkel vegyesen is) elhelyezhetık, de a lakásokra és intézményekre elıírt környezetterhelési határértékeket be kell tartani. Külterületen majorságok kialakításának lehetıségét biztosítani kell. A külterjes mezıgazdasági épületek számára nem feltétlenül szükséges gazdasági területet kijelölni, amennyiben azok a telek kis beépítettsége (max 3 %) mellett, illetve nagy birtokközpontként megvalósíthatók. A már meglévı, jól feltárható gazdasági területek bıvítését szomszédságukban kell kijelölni. Indokolt ezen kívül egy új gazdasági terület kialakítása. 2.4. Zöldterületfejlesztés Belterületi zöldterületfejlesztés elemei az alábbiak lehetnek: - közparkok - utcafásítások - beépítést és egyéb védelmet szolgáló zöldterületek, kiemelt jelentıséggel az utak menti fasorok - sportpálya térségében kialakítandó közösségi zöldterület A lakások, intézmények és üzemek telkeire a reálisan érvényesíthetı legnagyobb növényzeti fedettségre kell elıírni. Természeti értékek, környezetvédelem: A jellegzetes tájkarakter megırzése, a természetes élıhelyek megtartása és fenntartása a természeti területek beépítetlenségével biztosítható. Védett természeti érték a Péteri tó. Páratlan kulturális adottság a Szentkúti búcsúhely. 2.5. Infrastruktúrafejlesztés A közvetlen településközi úthálózat nyomvonalai megvannak. Az M5 Budapest-Röszke autópálya közvetlenül érinti a település közigazgatási területét. A belterület közmőves ellátását ivóvíz, földgáz) a meglévı vezetékes hálózatokról kell biztosítani. A szennyvízhálózat kiépítése regionális rendszerben tervezendı.

5

A szigorú környezeti feltételek miatt önálló települési szeméttelep nem tervezhetı. A térségi lerakóhoz való csatlakozásig a meglévı szeméttelep fenntartásával lehet számolni. É p í tés ü g y i k érd és ek Petıfiszállás jelentıs tanyásodása külterületi szabályozási tervet indokol. A belterületi építési szabál yozásnál a településszerkezet adottságait és beépítési sajátosságait kell elsıdlegesen figyelembe venni a szabályos osztás folytatásával. Belterületre vonatkozó hatályos rendezési terv felülvizsgálata és átdolgozása szükséges. A történeti úthálózat valamint a bel-, és külterület szerves kapcsolatát kell biztosítani az új szabályozási tervben.

6

Tájékoztatási szakaszban érkezett vélemények összegzése Petőfiszállás Község Képviselő-testülete 116/(VII.6.) és 135/2014.(VIII.27.) ÖKT. határozataiban a településrendezési eszközök alábbi módosításait kezdeményezte: 1. módosítás (Kószó József kérelmére) 0120/27 hrsz mezőgazdasági terület helyett mezőgazdasági üzemi terület 2. módosítás (Szabó András kérelmére) 0101/107 hrsz lakóterület helyett kereskedelmi szolgáltató terület 3. módosítás (Szekeres Ferenc kérelmére) 0150/90-91hrsz mezőgazdasági terület helyett mezőgazdasági üzemi terület 4. módosítás (Pálos Rend kérelmére) 026/10 hrsz mezőgazdasági terület helyett gazdasági terület 5. módosítás 026/14 hrsz temető DK-i bővítése (mezőgazdasági terület helyett különleges terület) 6. módosítás (GAZDA-TEJ kérelmére) 305-308 hrsz lakóterület helyett gazdasági terület 7. módosítás 84-87 hrsz zöldterület helyett lakóterület 8. módosítás (Komfort Style Kft kérelmére) 168/56 hrsz lakóterület helyett gazdasági terület 9. módosítás (Kiss Torma Kft kérelmére) 022/50 hrsz mezőgazdasági terület helyett gazdasági terület Petőfiszállás Község Képviselő-testülete 336/2014. (XII.17.) ÖKT. határozatban a Solarcell Hungary Kft kérelmére településrendezési eszközök alábbi módosítását kezdeményezte: 10. módosítás 022/53 hrsz mezőgazdasági terület helyett gazdasági terület Petőfiszállás Község Képviselő-testülete 81/2015.(IV.28.) ÖKT. határozatban a Solarcell Hungary Kft kérelmére településrendezési eszközök alábbi módosítását kezdeményezte: 11. módosítás 010/86 hrsz-ú térségben mezőgazdasági és erdőterület helyett lakó-, és gazdasági terület 12. módosítás 228/2 hrsz egy része településközpont vegyes terület helyett zöldterület (játszótér)

A döntéseket követően a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Eljr.) szerinti egyeztetések a tájékoztatási szakasszal (Eljr.37.§) megkezdődtek. Az 1.-9. módosítások Eljr. 37.§ szerinti egyeztetésére 2014. októberében került sor. A 10-12. módosítások Eljr. 37.§ szerinti egyeztetése 2015. júniusában megtörtént. Véleményezők a 136/2014.(VIII.27.) ÖKT. határozat szerinti partnerek, az Eljr.9. melléklete szerinti államigazgatási szervek és a megyei illetve szomszédos önkormányzatok voltak.


1

2015.(X.16

Recommend Documents