Mikepércsi Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 201255 KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.tanév Készült a 229/2012.(VIII.28) Korm.rendelet 23.§ (1) (3) alapján
ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. A felvételi lehetőségek Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a felvételi lehetőségeket: A törvényben előírt életkor óvodai szakvélemény születési anyakönyvi kivonat lakcímkártya TAJ kártya szülő személyi igazolványa Nevelési Tanácsadó szakvéleménye (ha van) 2. A beiratkozásra meghatározott idő, és a fenntartó által engedélyezett osztályok száma EMMI rendelet alapján szabályozzuk: A beiratkozás ……. év ………hó ………naptól ………. év ………..hó ……….. napig tart. Ezen a napokon belül ……….órától ………… óráig. A felvételi időszakot a központilag meghatározottak alapján hirdetjük ki és bonyolítjuk le. Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam
A A A A A A A A
B B B B B -
3. Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a térítési díjának, a tandíjának és egyéb díjak mértékét nevelési évenként egy főre A díj megnevezés (jogcíme) mértéke 1 főre megállapított díj mértéke a nevelési évre Napközi teljes értékű 474.- Ft Napközi 50% 237.- Ft Napközi – rendszeres gyermekvédelmi 0% 0.- Ft Menza teljes értékű 312.- Ft Menza 50% 156.- FT Menza-rendszeres gyermekvédelmi 0% 0.- Ft
A személyi térítési díjat az önkormányzat az igénybevett étkezések számának, valamint a kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Gyermekétkeztetés esetén a.)rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1-8.évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b.)három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, c.)tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani, továbbiakban együtt: normatív kedvezmény. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. 4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelések Az értékelés ideje nyilvános megállapítása Évente Teljesítményértékelési rendszer: Önértékelés, tanulói értékelés, óralátogatási értékelés, intézményi önértékelés: intézményi önértékelés (Intézményi Minőségirányítási Csoport) – 2012.szeptember 1-jén hatályát vesztette a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 194.§-a értelmében. 5. A köznevelési alapfeladattal kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések A vizsgálat, ellenőrzés ideje az ellenőrzések megnevezése nyilvános megállapítása Évente Teljesítményértékelési rendszer: 2012.szeptember 1-jén Önértékelés, tanulói értékelés, hatályát vesztette a 20/2012. óralátogatási értékelés, intézményi (VIII.31.) EMMI rendelet önértékelés 194.§-a értelmében. Igényeknek megfelelően A partnerek elégedettségi mutatója nem kötelező jelleggel (Intézményi Minőségirányítási Csoport) 6. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése: nem releváns 7. Egyéb ellenőrzések, vizsgálatok (Belső ellenőrzés melynek tárgya, a közalkalmazotti besorolások – Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás) Az ellenőrzés, vizsgálat ideje nyilvános megállapítása 2011.08.10-19. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a személyi anyagok tartalmazzák az előírt dokumentumokat. 8. Az intézmény nyitvatartása és az éves munkaterv alapján a tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események Az intézmény a nyitvatartását az alábbi rend szerint határozza meg Hétfő 07,00-tól 21,00-ig Kedd 07,00-tól 21,00-ig Szerda 07,00-tól 21,00-ig Csütörtök 07,00-tól 21,00-ig
Péntek Szombat Vasárnap
07,00-tól -
Szorgalmi idő 2014.szeptember 01. 2015.január 16. 2015.január 23. 2015.június 15.
Első tanítási nap Az első félév vége Félévi értesítő kiosztása Utolsó tanítási nap
Szünet neve
Időpont
Őszi Téli Tavaszi
2014.10.27-2014.10.31. 2014.12.22.-2015.01.02. 2015.04.02.-2015.04.07.
1. 2. 3. 4. 5.
21,00-ig -
Szünetek A szünet előtti utolsó tanítási nap 2014.10.22.(szerda) 2014.12.19. (péntek) 2015.04.01. (szerda)
A szünet utáni első tanítási nap 2014.11.03. (hétfő) 2015.01.05. (hétfő) 2015.04.08. (szerda)
Tanítás nélküli munkanapok 2015.01.29. (csütörtök) Félévi neveőtestületi értekezlet (tanítási szünet) 2015.04.01. (szerda) Hunyadi-nap 2015.04.08. (szerda) Tankerületi Szakmai Nap (tanítási szünet) 2015.04.17. (péntek) Varázsolvas (tanítási szünet) 2015.06.15. (hétfő) DÖK-nap/Gyermeknap
október 23. (csütörtök) december 25. (csütörtök) december 26. (péntek) január 1. (csütörtök) április 06. (hétfő) május 1. (péntek) május 25. (hétfő)
Munkanap október 18. (szombat) december 13. (szombat) január 17. (szombat) Alsó tagozatos tanulók szüleinek Felső tagozatos tanulók szüleinek
Munkaszüneti napok Nemzeti ünnep Karácsony Karácsony Újév Húsvét A munka ünnepe Pünkösd
(téli szünet) (téli szünet) (téli szünet) (tavaszi szünet)
Munkanap áthelyezések Pihenőnap október 24. (péntek) december 24. (szerda) január 02. (péntek) Szülői értekezletek 2014.szeptember 09. 2015.február 3. (kedd) (kedd) 2014.szeptember 11. 2015.február 5. (csütörtök) (csütörtök)
17,00 17,00
Szülői munkaközösséget érintő értekezletek (osztályonként 2 fő) Az iskola éves munkatervének ismertetése 2014.szeptember 16. (kedd) A féléves beszámoló ismertetése 2015.február 10 (kedd) Az éves munka értékelése, lezárása 2015.június 25. (csütörtök)
Az iskolában tanuló gyerekek szüleinek
A mikepércsi Csoda-Vár Óvoda óvónőinek Leendő elsős gyerekeknek Leendő első osztályos tanulók szüleinek
1.a, 1.b osztály
Nyílt órák 2014.10.21.
napközi 1.cs., 2.cs.
2014.10.21.
2.a, 2.b osztály
2015.04.14.
napközi 3.cs., 4.cs.
2015.04.14.
3.a, 3.b, 4.a osztály
2015.04.15.
napközi 5.cs, 6.cs.
2015.04.15.
5-8.évfolyam 1.évfolyam
2015.04.21. 2014.10.20.
4.évfolyam
2015.03.12.
1.óra: 4.a
4.évfolyam
2015.03.25.
1.óra: 4.a
DIFER
Kompetenciamérés
Fittség mérés
1.és 2. óra (magyar, matematika) 14,00-15,00 (tanulási foglalkozás) 1.és 2. óra (magyar, matematika) 14,00-15,00 (tanulási foglalkozás) 1.és 2. óra (magyar, matematika) 14,00-15,00 (tanulási foglalkozás) 1-6.óra 1.óra: 1.a 2.óra: 1.b
Országos mérések-értékelések 2014.október 10-ig Azon elsős tanulók felmérése, akiknél az alapkészségek fejlesztéséhez szükséges a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazása 2014.október 22-ig Jelentés az Oktatási Hivatalnak az érintett tanulók létszámáról 2014.december 5-ig A vizsgáltok elvégése a kiválasztott tanulókkal 2014.november 21-ig Az országos olvasásiszövegértési, matematikai alapkészségek méréséhez, értékeléséhez szükséges adatok megküldése az Oktatási Hivatal részére 2015.május 27. Országos mérés, értékelés a 6. és 8. évfolyamon 2015.január 5-től A tanulók fizikai állapotának
2015.május 27-ig Írásbeli idegennyelvi mérés
2014.november 21-ig
2015.június 11.
2015.június 30-ig
és edzettségének vizsgálata 58.osztályig A méréshez szükséges adatok megküldése az Oktatási Hivatal részére Országos mérés a 6. és 8.évfolyamon angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében Az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatainak megküldése az Oktatási Hivatal részére
Iskolai ünnepélyek, megemlékezések Ünnepély, megemlékezés Időpont Óra Évfolyam Tanévnyitó ünnepély 2014.augusztus 29. 17,00 1.és 3. Megemlékezés az aradi 2014.október 6. 7. vértanúkról Megemlékezés az 1956-os 2014.október 22. 8. alsó t.: forradalomról és a 4.tanórában köztársaság kikiáltásáról Karácsonyi ünnepség 2014.december 19. 4. felső t.: Megemlékezés az 2015.március 13. 6. 5.tanórában 1848/1849-es forradalom és szabadságharcról Megemlékezés a Nemzeti 2015.június 4. 1-8. Összetartozás Napjáról Tanévzáró ünnepély, 2015.június 20. 17,00 5. ballagás (7.és 8.) Megjelenés: ünneplő ruhában (fehér blúz/ing, sötét szoknya/nadrág) Egyéb iskolai szintű rendezvények Időpont 2014.december 19. alsó: 2015.február 6. (péntek) 13,30-16,00 felső: 2015.február 13.(péntek) 17,00-20,00 Hunyadi-bál 2015.február 21. (szombat) 2.évfolyam Hunyadi-nap 2015.április 1. (szerda) Varázsolvas 2015.április 17. (péntek) Gyermeknapi kavalkád-DÖK nap 2015.június 15. (hétfő) Rongyosballagás 201.június 12. (péntek) Rendezvény Karácsony – est Farsang
9. A pedagógiai – szakmai ellenőrzések megállapításai – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai: A pedagógusok teljesítményértékelése az alábbi legfontosabb területeket érintette: a szakmai, pedagógiai (tanórai és azon kívüli oktató-nevelőmunka) és adminisztratív tevékenység, munkafegyelemmel, a szabályok betartásával kapcsolatos feladatok ellátása, az intézmény iránti elkötelezettség, a szervezeti célok megvalósításában való innovatív, aktív közreműködés, a pedagógus mesterséggel összefüggő személyes tulajdonságok, egyéb, előre nem látható megbízatások, feladatok (pályázatírás, projektmunka,stb.) Az értékelés formái óralátogatások önértékelés értékelő beszélgetés tárgyi dokumentumok (füzetek, munkafüzetek, dolgozatok) áttekintése tanórán kívüli tevékenységek megfigyelése Az értékeléshez szükséges információk gyűjtése A tanórai oktató-nevelő munka ellátásával összefüggően az óralátogatások, az óraelemzések szempontjai adtak információt (Óra megfigyelési lap) Az adminisztratív munkához a tanügyi és munkaügyi dokumentumok vezetésének szempontjai, azok ellenőrzési jegyzőkönyve volta z információs forrás. A pedagógiai tervezőmunka dokumentumai, tanmenetek, szakköri naplók, fejlesztési tervek. A képzéseken, továbbképzéseken való részvétel adatainak gyűjtése a tanév vonatkozásában. A pedagógusok közül mindenki a kiválóan alkalmas minősítést szerezte meg. 10. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program a közzétételi lista mellékleteként csatolásra került. 11. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége Végzettsége:
Szakképzettsége:
1. 2.
Főiskola
tanító
Főiskola
tanító
3.
Főiskola
tanító
Pedagógus sorszáma:
4.
Főiskola
tanító
ének szakkollégium
pedagógiai szakkollégium
németnyelv oktató
Milyen tantárgyakat tanít:
Melyik évfolyamon:
Feladatkör
közoktatási vezető
ének
1.
fejl.-kutatószakped. közoktatási vezető
környezetisme ret
-
magyar matematika életvitel és gyakorlat testnevelés és sport magyar
1. 2. 3. 1. 1. 1.
igazgató igazgatóhelyettes
--
of.
1. 1.
of.
5.
6.
7.
8.
Főiskola
Főiskola
Főiskola
Főiskola
tanító
tanító: tanár
tanító
tanító tanár
9.
Főiskola
10.
Főiskola
tanár
11.
Főiskola
tanár
12.
Főiskola
13.
Főiskola
tanító
rajz szakkollégium
angolnyelv oktató háztartás-ökonomia, életvitel szak
magyar nyelv és irodalom műveltségi terület
rajz szakkollégium magyar nyelv és irodalom szak
vizuális-nevelés műveltségi terület
-
-
-
közoktatási vezető
fejlesztő pedagógus
matematika-angol szak földrajz- testnevelés szak
-
tanár
magyar-orosz szak
-
tanár
történelem-orosz szak magyar nyelv és irodalom
-
-
matematika erkölcstan életvitel és gyakorlat testnevelés és sport magyar matematika erkölcstan életvitel és gyakorlat testnevelés és sport angol magyar technika, életvitel és gyakorlat rajz és vizuális kultúra magyar matematika ének rajz és vizuális kult. technika és életvitel magyar matematika ének rajz és vizuális kult. testnevelés és sport magyar matematika környezetism. vizuális kultúra testnevelés angol
1. 1. 1.
4. 4.5.6.7.8.
of.
testnevelés és sport földrajz magyar erkölcstan ember és társad.ism. magyar ember és társad.ism.
5.6.7.
of.
mk.vez.
1. 2. 2. 2. 2.
of.
2. 1. 2.3. 2. 2.6.7.8.
of.
4. 3. 3. 3. 1.3.
of.
3. 3. 3. 3. 3.
of.
3. 4. 4. 4. 5.6.
7.8. 6.8. 5.6. 8. 5.7. 7.
of.
of.
of. mk.vez.
szak
14.
Főiskola
tanár
történelem-orosz szak német szakos nyelvtanár
-
15.
Főiskola
tanár
matematika-kémia szak
-
16.
Főiskola
tanító
ember és társadalom műveltségi terület
-
17.
Főiskola
tanító
18.
Főiskola
tanító tanár
19.
Főiskola
20.
Főiskola
ember és társadalom műveltségi terület
-etika mozgóképkult. és médiaism. történelem, társ.és államp. német hon és népism matematika kémia
-
-
tanító
angolnyelv oktató angol nyelv és irodalom szak rajz szakkollégium
tanító
technika szakkollégium
tehetségfejlesztési szakértő közoktatási vezető
-
21.
Főiskola
tanító
-
-
22.
Főiskola
tanár
-
23.
Főiskola
tanító
matematika-fizika szak -
24.
Főiskola
tanár
biológia-testnevelés szak
-
25.
Főiskola
tanár
26. 27.
Főiskola
tanár
Főiskola
tanár
28.
Főiskola
tanár
kémia – informatika szak szolfézs szak földrajz-rajz szak gyógypedagógus
diff.fejlesztőped. ismeretek
-
-
8. 5.,6.,7.8. 7.8. 5. 6.8. 7.8.
of.
of. mk.vez. -
testnevelés és sport technika és életvitel napközi vizuális kultúra ének napközi angol napközi
3.
matematika vizuális kult. napközi vizuális kultúra technika és életvitel napközi testnevelés és sport napközi matematika fizika BTM-es tanulók fejlesztése természetism. testnevelés és sport biológiaegészségtan informatika
2. 2. 2. 2.
4.,5.,6.,7., 8.
-
ének
5.6.7.8.
rajz
7.8.
-
SNI-s tanulók fejlesztése
1-8.
-
3. 1. 1. 2.4. 1. 4.5.6. 2.
-
mk.vez.
-
4.5. 3. 2.
-
3. 5.7. 7.8. 1-8.
-
5.6. 5.8.
-
7.8.
12. A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége sorszám munkakör iskolai végzettség szakképzettség 1. iskolatitkár érettségi 2. pedagógiai asszisztens érettségi 3. pedagógiai asszisztens főiskola tanító 13. Az országos mérés- értékelés eredményei, évenként feltüntetve Szövegértés
Matematika
6. osztály
8. osztály
496
513
2009/2010. 2010/2011.
1409 1388
2011/2012. 2012/2013.
Orsz. átlag
-17
538
502
1483 1465
-74 -77
1556 1559
1426
1472
-46
1346
1497
6. osztály
8. osztály
Iskola átlaga
Orsz. átlag
36
468
489
-21
1583 1577
-27 -18
1355 1386
1498 1486
1494
1567
-73
1439
1489
-50
-151 1459
1555
-96
1381
1489
Eltérés
2008/2009.
Iskola átlaga
Eltérés
Orsz. átlag
Eltérés
Iskola átlaga
Eltérés
Tanév
Iskola átlaga
Orsz. átlag
499
484
15
-143 1640 -100 1537
1622 1601
18 -64
1500
1612
-112
-108 1566
1620
-54
14.2013/2014. tanév országos, megyei, területi tanulmányi versenyeredményei Nyíracsádi Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola Weöres Sándor születésének 100.évfordulója tiszteletére rendezett Országos versíró verseny : Dobos Dávid III. hely., Csiha Kinga II.hely, Szilágyi József I.hely Országos Kockakobak matematikai verseny Fehér Napsugár országos 76.hely, megyénkben 3.hely
Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tankerületi idegennyelvi szavalóverseny Lechky Kevin I. hely, Győrösi Babett: Különdíj Hajdúbagos Község Önkormányzata Erdélyi Csillagok szavalóverseny: Dér Emese különdíj, Fekete László különdíj Mikepércsi VII. Varázsolvas megyei szépolvasó verseny: Diós Eszter III. hely Mikepércsi VII. Varázsolvas megyei szépolvasó verseny: Besenyei Virág II. hely Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola, rajzpályázat: Kelemen Gréta I. hely Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tankerületi idegen nyelvi szavaló verseny: Pálóczi Beril III. hely Debreceni Vörösmarty Általános Iskola: Debreceni Balesetmegelőzési Bizottság gyermek iskola kupa közlekedési vetélkedő csapatverseny: Besenyei Barbara, Besenyei Virág, Tóth Balázs, Tollas Tímea III. hely Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola tankerületi idegennyelvi szavalóverseny: Győrösi Cintia I. hely, Borók Dóra különdíj Debreceni Benedek Elek Általános Iskola, Benedek napok német nyelvi verseny: Szolnoki Sándor különdíj Konyári XI.Égig érő fa járási mesemondó verseny: Csekenyák Alexa különdíj
Kiemelkedő sporteredmény: A Bozsik iskolai program Derecske körzeti bajnokságban elért I. helyezés: Balogh Roland, Hegymegi István, Juhász Nándor, Komlósi Jonatán, Tóth Balázs, Tóth Péter, Tószegi Tamás.
15.A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok Lemaradási mutatók: Az intézmény lemaradási mutatói Megnevezés 20082009201020112009.év 2010.év 2011. év 2012.év 1. évfolyam adatai: - 1. évfolyamból lemaradó tanu3 3 lók száma - 1. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulók6,5% 10% hoz viszonyítva) 2. évfolyam adatai: - 2. évfolyambóllemaradó tanulók száma - 2. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 3. évfolyam adatai: - 3. évfolyambóllemaradó tanulók száma - 3. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 4. évfolyam adatai: - 4. évfolyambóllemaradó tanulók száma - 4. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 5. évfolyam adatai: - 5. évfolyambóllemaradó tanulók száma - 5. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 6. évfolyam adatai: - 6. évfolyambóllemaradó tanulók száma - 6. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanuJókhoz viszonyítva) 7. évfolyam adatai: - 7. évfolyambóllemaradó tanulók száma - 7. évfolyambóllemaradó -
20122013. év
20132014. év
-
-
3
1
7%
2.9%
-
2
-
5,3%
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
-
3,8%
-
-
-
-
-
-
-
2
-
tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 8. évfolyam adatai: - 8. évfolyambóllemaradó tanulók száma - 8. évfolyambóllemaradó tanulók % (az évfolyamon tanúlókhoz viszonyítva)
Az intézmény adatai: - az intézményben adott tanévben lemaradó tanulók száma - az intézményben az adott tanévben lemaradó tanulók % (az intézményben tanulókhoz viszonyitva)
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
3
6
10%
7%
2,3%
3
-
-
-
6,5%
-
-
Osztály 5.a,b
Szakkör neve Matematika
6.a
Matematika
7.a,b
Matematika
8.a
Matematika
5.a,b
Magyar
6.a
Magyar
7.a,b
Magyar
7.a,b , 8.a
Német
Összesen (A/B hét):
Osztály 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b
Magyar „A” hét
-
-
16. Egyéb foglalkozások órarendje Szakkör:4,5 óra/hét „A” hét péntek 7. óra (13.15-14.00)
6,7%
„B” hét
csütörtök 7. óra (13.15-14.00) csütörtök 7. óra (13.15-14.00) kedd 7. óra (13.15-14.00) kedd 7. óra (13.15-14.00) péntek 7. óra (13.15-14.00) péntek 7. óra (13.15-14.00) hétfő (14,30-15,15) 9 óra
Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás: 15 óra/hét Matematika „B” hét „A” hét „B” hét szerda 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra péntek 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra szerda 6. óra
4.a 5.a,b 6.a 7.a,b 8.a Összesen (A/B hét):
Osztály 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 5.a,b 6.a 7.a,b 8.a Összesen (A/B hét):
szerda 6. óra csütörtök 7. óra csütörtök 6. óra kedd 7. óra kedd 7. óra csütörtök 7. óra péntek 7. óra csütörtök 6. óra csütörtök 6. óra 15 óra
Magyar „A” hét hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra kedd 7.óra kedd 7.óra szerda 7.óra szerda 7.óra
Osztály 4.a 8.a Összesen (A/B hét):
szerda 6. óra szerda 6. óra hétfő 7. óra szerda 7. óra kedd 6. óra
szerda 6. óra hétfő 6. óra szerda 7. óra kedd 6. óra 15 óra
Tehetségfejlesztő foglalkozás: 15 óra/hét Matematika „B” hét „A” hét
hétfő 7.óra hétfő 7.óra szerda 7.óra kedd 6.óra 15 óra
hétfő 7.óra szerda 7.óra csütörtök 7.óra csütörtök 6.óra
„B” hét hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra hétfő 6.óra péntek 6.óra péntek 7.óra szerda 7.óra kedd 7.óra csütörtök 6.óra 15 óra
Tömegsport foglalkozás: 2 óra/hét „A” hét „B” hét kedd 6. óra kedd 6. óra péntek 6. óra péntek 6. óra 4 óra
1., 2. 3. és 5., 6. 7. évfolyam: heti 5 óra testnevelés óra 4. évfolyam: heti 3 testnevelés óra és heti 1 óra tömegsport foglalkozás 8. évfolyam: heti 2,5 testnevelés óra és heti 1 óra tömegsport foglalkozás Emellett a napközis tevékenység idején mindennap beiktatunk 1 óra mozgást is.
„A” hét 1.CSOPORT 2.CSOPORT 3.CSOPORT 4.CSOPORT 5.CSOPORT 6.CSOPORT
HÉTFŐ 4 3 3 3 3 3
KEDD 3 3 3 2 3 3
Napközi: 90 óra/hét SZERDA CSÜTÖRTÖK 2 3 3 2 3 2 3 3 3 4 3 4
PÉNTEK 2 3 3 3 4 4
ÖSSZESEN 14 14 14 14 17 17
ÖSSZESEN „A” hét
„B” hét 1.CSOPORT 2.CSOPORT 3.CSOPORT 4.CSOPORT 5.CSOPORT 6.CSOPORT ÖSSZESEN „B” hét
90 ÓRA HÉTFŐ 3 3 3 3 3 3
KEDD 3 2 3 2 3 3
SZERDA 3 3 3 3 3 3
CSÜTÖRTÖK 3 3 2 3 4 4 90 ÓRA
PÉNTEK 2 3 3 3 4 4
ÖSSZESEN 14 14 14 14 17 17
17. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai, az értékelés módja
17.1. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai -A házi feladat kell, fontos pedagógiai, szociális és egyéb hatásai vannak. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket és egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt. -Hogy mindezeket a pozitív hatásokat elérjük, nem mindegy, hogy miből mennyit és milyen típusú házi feladatokat adunk fel, s hogy azokat megfelelően előkészítettük-e, s hogyan ellenőriztük, értékeltük-e. A házi feladatnak negatív hatásai vannak, ha túl sok, vagy túl nehéz, esetleg állandóan ugyanazt a mechanikus gyakorlást igényli, monotóniához, „megcsömörléshez” vezethet. A tanulón úrrá lesz a fáradság, elveszti az érdeklődését tennivalói iránt. Nem marad ideje a szabadidős és közösségi tevékenységekre. Ezek a tényezők vezethetnek oda is, hogy a tanulók egymáséról másolják le, vagy mással csináltatják meg a feladatokat. -Az oktatás rendszerében elfoglalt helyét tekintve a házi feladat lehet: o új anyag előkészítését szolgáló, gyűjtő, kutató, felfedező munka,vagy o az órán megszerzett ismeretek begyakorlását lehetővé tevő, az ismeretek készséggé, jártassággá fejlesztő tevékenység. -Törekednünk kell a házi feladatok tudatosabb megtervezésére, a mennyiségi, vagy minőségi differenciálásra, célszerű, változatos formáinak alkalmazására és megfelelő előkészítésére. -A házi feladat ellenőrzésének nagy szerepe van mind a tanulók, mind a nevelők részéről. A pedagógus visszajelzést kap a tanítási óra hatékonyságáról. A gyerek szintén visszajelzést kap a munkájáról, ami őt motiválja, további erőfeszítésekre sarkallja. Ha a pedagógus nem ellenőrzi és értékeli a munkájukat jogosan érzik úgy, hogy fölöslegesen dolgoztak. -A házi feladatot annak a pedagógusnak kötelessége minőségileg is ellenőrizni és értékelni, aki feladta. -Az egyéb tevékenységet végző nevelő feladata a mennyiségi ellenőrzés. Az alsó tagozaton ettől lehet eltérés, mivel itt az osztályt tanító két nevelő közt napi konzultációs kapcsolat van. Megegyezés tárgya lehet, hogy ki milyen ellenőrzést és értékelést végez. -A sikeres otthoni (napközi otthoni) munka az utóbbi feltételek teljesülése esetében várható el a gyerekektől:
o az órai előkészítés alapos, o a gyerekek motivációja megfelelő, o a külső tényezők pozitívak, tárgyi feltételek megvannak (szociokulturális háttér, szótárak, nyugodt körülmények, önálló tanulóasztal stb…) -A házi feladat hiányát a kollegák többsége a szorgalom minősítésébe számítja be, majd pótoltatja azt. A házi feladat hiányáért büntetésként egyest és osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetést nem lehet adni a tanulónak. (Ahhoz viszont joga van a pedagógusnak, hogy a házi feladat anyagát számon kérje szóbeli vagy írásbeli formában.) -A házi feladat mennyisége elsősorban az életkor és az egyéni fejlettség függvénye. A kisebbek kevesebbet, a nagyobbak többet kapjanak annak tudatában, hogy nemcsak egy tárgyból kell felkészülni a tanulóknak. (A differenciálás fontossága, az olvasás gyakorlására is aránylag sok időt kell fordítani.) -Naponta, összességében mennyi időt fordíthat – optimális esetben – egy gyermek tanulásra: Évfolyam 1.osztály 2.osztály 3–4.osztály 5–6.osztály 7–8.osztály
Írásbeli 40perc 40perc 40perc 30perc 40perc
Szóbeli 20perc 20perc 20perc 1óra 80perc
Összesen 60perc 60perc 60perc 1,5óra 2óra
-A hétvégi házi feladat tekintetében, mértékkel legyen házi feladat. A pedagógus kompetenciája eldönteni, hogy ez kötelező vagy szorgalmi legyen. -Őszi, téli, tavaszi szünetre külön házi feladatot nem, csak szorgalmi feladatot kapjanak a gyerekek mivel a szünetek célja és rendeltetése a pihenés, kikapcsolódás, feltöltődés. Természetesen a mindenkori órai anyag után a szokásos házi feladat mennyiség feladható. -Nyári szünet idejére nem adható kötelező házi feladat, csak szorgalmi jellegű (pl.: gyakorló feladatok, kötelező olvasmány, játékos, logikai fejtőrök stb…) A szorgalmi feladata el nem készítéséért a tanulót semmiféle büntetés nem érheti! A szorgalmi jegyének minősítésébe csak akkor számíthat bele, ha nem a képességeinek megfelelően tanul. A nevelőnek szüksége van arra, hogy az oktatási folyamat során meggyőződjön arról, hogy a tanulók hogyan sajátították el az ismereteket. Ez egyben a nevelő oktatómunkájának értékmérője is, ugyanis feltárja annak erős és gyenge oldalait. A tanuló pedig információt kap tudásáról és segítséget a hiányosságok kijavításához. 17. 2. Az iskolai beszámoltatás módjai, az ismeretek követelményei, formái: – folyamatos megfigyelés, – szóbeli feleltetés, – írásbeli feleltetés, – a tanuló gyakorlati tevékenységének értékelése
számonkérésének
– kiselőadás, – gyűjtő-kutatómunka. – kísérletek elvégzése, elemzése. A pedagógusok a tanuló munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és főkövetelményeit átfogó témazáró dolgozatot (fejlesztő mérés) írnak. Az alsó és felső tagozatos munkaterv alapján minden évben mérjük a tanulók bizonyos képességeit egy adott tantárgyból. Például: – helyesírás – értő olvasás – számolási készség stb. A feladatsorok tantárgyi követelményekre épülnek. Összeállításuk, javításuk és értékelésük a szaktanárok feladata. 17.3. Írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya: Az iskolai oktató-nevelő munkának fontos része a rendszeres számonkérés vagy beszámoltatás, melyek során a pedagógus visszajelzést kap arról, hogy a tanulók milyen mértékben képesek alkalmazni az elsajátított tananyagot. Az írásbeli beszámoltatásnak többféle formája lehetséges: 1, Írásbeli felelet: Ennek során egy témakörön belül a számonkérést megelőző maximum 3 óra anyagából mérjük föl a tanulók tudásszintjét. Ezt a számonkérést a pedagógus előzetesen nem köteles a tanulók tudomására hozni. Abban is szabadon dönthet, hogy milyen gyakorisággal és hány tanulóra vonatkozóan kér számon. Ebbe a körbe tartoznak az idegen nyelv órán íratott szódolgozatok, alsó tagozaton a tollbamondás és minden tantárgyból a több témakörben is használatos alapfogalmak. Az írásbeli felelet a szóbeli felelettel egyenértékben kerül beszámításra. 2,Témazáró dolgozat: Minden témakör végén témazáró dolgozatot kell íratni. Ezt minden esetben összefoglaló óra előzi meg, s ennek megírásáról a tanulókat egy héttel korábban értesítjük. A témazáró a témakörben található ismeretekre kérdez rá, ezen kívül korábban tanult ismereteket is tartalmazhat. A témazáró érdemjegye a félévi, illetve az év végi értékeléskor súlyozottan kerül beszámításra. 3,Iskolai dolgozat: A tanév során magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyakból kötelesek a pedagógusok félévente egyszer megíratni. Ez átfogóbb, több témakörön átívelő ismereteket és azok alkalmazását kéri számon. Célszerű félévi, illetve az év végi zárás előtt ütemezni. A félévi és az év végi érdemjegybe nagyobb súllyal számít be. Minden tanulónak havonként és tantárgyanként legalább egy osztályzata legyen. A rendszeres feleltetésnél ügyelni kell arra, hogy a tanulók előre ne számíthassák ki felelésük időpontját. A készség tárgyakból és az informatika tantárgyból a gyakorlati tevékenységeket is értékelni kell. Az érdemjegyeket minden órán azonnal be kell írni az osztálynaplóba.
Az osztályozás a pedagógus joga és kötelessége, aki az elbírálásért személyében felelős. A tanuló valamennyi feleletéről a tájékoztató füzetben értesíteni kell a szülőket. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet bejegyzéseit és összehasonlítja az osztálynaplóval. A helyes érdemjegy jobb munkára serkenti a tanulót. A túl enyhén osztályozott tanuló munkafegyelme meglazul, a túl szigorú elbírálás viszont elkedvetleníti a tanulót. Nem a tanulót osztályozzuk, hanem a tanuló önmagához képest elért teljesítményét értékeljük, az iskola helyi tantervében előírt követelmények figyelembevételével. Osztályzat
Jó „4”
Ha a tantárgyi követelményen felül többlettudást nyújt a tanuló, vagy versenyen kiemelkedően szerepel, vagy rendszeresen gyűjtő és kutató munkát végez vagy csak jeles érdemjegyei vannak. Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre-mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét.
Közepes „3”
Ha a tantervi követelményeket több hibával teljesíti. Ismeretei felszínesek. Segítséggel képes megoldani a szóbeli feladatát. Kevésbé tud önállóan beszélni, dolgozni.
Kitűnő „5d” Jeles „5”
Elégséges „2” Elégtelen „1”
Ha a követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik Ha a tantervi követelményeket minimum szinten sem tudja.
Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent viszonyítási alapot, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak felismeréséhez szükséges. 17. 4. Értékelési rendünk kialakítása során figyelembe vettük: Az értékelés, és minősítés követelményei és formái Az értékelés funkciói: -folyamatos munka folyamatos visszajelzésének eszköze -tanulásra való érdekeltség megteremtésének eszköze -az előrehaladás mérésének eszköze Az értékelési rend kialakításában az alábbi követelményeket határoztuk meg: Legyen egységes, áttekinthető, személyre szóló, legyen kiszámítható, de biztosítsa a szubjektív értékelés jogát.
A tanulók teljesítményének értékelése: Iskolánkban a hagyományos érdemjegyeket alkalmazzuk a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles(5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1) 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévig szöveges értékelést kell kapniuk az alsó tagozatos tanulóknak, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul a tantervi követelmények alapján. Félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítünk, tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelünk. Az értékelés közlésére a központi, hivatalos nyomtatványokat használjuk (tájékoztató füzetek). Az értékelés időpontjának, körülményeinek, formájának meghatározása a nevelők kompetenciájába tartozik. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, ill. a legfontosabb témák lezárásakor ad jegyet. A tanítók, tanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik a saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Legyen írásbeli dokumentuma: pl. füzetben lediktálás, kifüggesztés a tanteremben.) -elméleti tárgyak, alapkészségek szintjének teljesítése során az értékelés alapja a tudásszint (írásbeli, szóbeli felelet, egyéni teljesítményeket befolyásoló pszichikai tényezők) -készségtárgyak esetében: a nyújtott teljesítmény mellett domináns szempontok a gyermek egyéni adottságai, akarata, szorgalma. 17.5. Az értékelés formái Személyes verbális értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a pedagógus személyre szóló értékelésének. (Szabályozó megnyilvánulás, szóbeli értékelés, elbeszélgetés). Személyes, szóbeli értékelés történik -a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad -a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is -a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor -a fogadó órákon -a szülői értekezleteken az osztályfőnök által -az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok, napközis nevelők véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán
-az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor -az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők, stb… kapcsán) -a tantestület előtt (szélsőségeses etekben) -az igazgató által (kiemelkedő eredmények, ill. fegyelmi vétségek kapcsán) -írásbeli szöveges értékelés A tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, írásbeli értékelések -osztályozás -szöveges értékelés írásban -a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók) dicséretek, ill. elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe -a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei -külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb…) A szóbeli feltételek értékelése Tartalma Az adott tananyag/lecke, házi feladat összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása. Jeles Összefüggő, kérdésekre adott önálló felelet (ismétlő és legfeljebb egy segítő tanári vagy tanulói kérdéssel.) Jó Több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet Közepes Kérdések alapján a tananyag elmondása Elégséges Kérdések alapján is hiányos tananyag elmondása. Elégtelen A tananyag elmondása kérdések segítségével sem történik meg. 17. 6. Az ellenőrzés, értékelés rendszere Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél -Minden tanév elején – szeptember első hetében diagnosztizáló felméréssel kezdjük oktató-nevelő munkánkat (magyar nyelv és irodalom: szövegértés, nyelvtan-helyesírás, matematika és idegennyelv tantárgyakból). -Az 1–4. évfolyamon a félév és az évvégén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli felmérésben is tanúbizonyságot tesznek (szummatív értékelés). -A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. -Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak (folyamat –fejlesztő értékelés).
-Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban (a felső tagozaton): -a heti egy órás tantárgyak esetében évente egyszer, A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévig szöveges értékelést kell kapniuk az alsó tagozatos tanulóknak, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul a tantervi követelmények alapján. 2. osztály év végétől 8. évfolyam év végéig a magatartás, szorgalom és a tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére a következő érdemjegyeket alkalmazzuk: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tantárgyak: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A belépő új tantárgyak értékelése érdemjeggyel történik. Az értékelések a naplóba a következőképpen kerülnek bevezetésre: év eleji bemeneti mérés (szövegértés, nyelvtan-helyesírás, matematika, idegen nyelv): kék színnel, százalékos érték, év közben (felelet, tudáspróba, röpdolgozat): kék színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy), év közben (gyűjtőmunka, kiselőadás, szorgalmi, kísérlet, vers): kék színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy) formájában. Témazárók, félévi, év végi mérések: piros színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy), A féléves és év végi tanulmányi érdemjegy színe pirossal kerül bejegyzésre Az erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgy értékelésénél a „Részt vett” szöveges bejegyzést alkalmazzuk. A hon-és népismeret tantárgy értékelésénél a „Részt vett” szöveges bejegyzést alkalmazzuk. A szöveges értékelés módja, gyakorisága Az alsó tagozat (1. évfolyam, 2. évfolyam első féléve) szöveges értékelése az iskola által rendelt nyomtatványok (napló, tájékoztató füzet) mondatbázisa alapján történik.
A felmérések megoldásának értékelése százalékos teljesítmény megadásával történik. A rendszeres egyéb értékelés formájáról a pedagógusok értékelésüket: osztálytanító javító szín piros „láttam” piros értékelés piros pont piros csillag nyomda, matrica
a következőképpen végzik napközis nevelő zöld zöld zöld pont zöld csillag nyomda, matrica
Értékelés a 2. osztály második félévétől a 8. évfolyam végéig Az értékelés módja, Az értékelés rögzítése Ki értékel? formája Év közben -érdemjegy -osztálynapló -a szaktanárok (5,4,3,2,1) legalább -tájékoztató füzet -az oszt. főnök, az 3 jegy tantárgyanként -munkafüzetek, füzetek egyéb foglalkozást -dicséret, elmarasztalás tartó nevelő és a -piros, fekete pont szaktanárok véleménye -havonkénti magatartás és alapján szorgalom értékelése Félévkor
Év végén
-osztályzat (5,4,3,2,1) szaktárgyi dicséret (kitűnő) -a magatartás, szorgalom betűvel, a minősítés
-tájékoztatófüzet -osztálynapló
fokozatai: példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag -osztályzat -bizonyítvány (betűvel) jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen -magatartás, szorgalom mint félévkor -szaktárgyi dicséret -nevelőtestületi dicséret
- a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az oszt. főnökök javaslata alapján az osztályozó konferencia -a szaktanárok -oszt. fő -osztályozó konferencia
-A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. -A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. -A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja. -A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. -(év eleji, félévi, év végi, témazáró felmérések, amelyek tartalmaznak minimum és optimum követelményeket is). Felső tagozat 91–100% 76–90% 51–75% 34–50% 0 - 33%
5 4 3 2 1
Alsó tagozat 91–100% 81–90% 61–80% 41–60% 40%alatt
A tanulói teljesítmények értékelése során a nevelőknek a módszerek minél szélesebb skálájával, változatos eszközökkel kell meggyőződnie a gyermek tudásáról: írásbeli felelet szóbeli felelet mérőlapok, tesztek kísérletek, mérések képanyag elemzése kötelező gyűjtőmunka – olvasónapló Az értékelés legfontosabb célja, hogy pozitív megerősítést kapjon a gyermek, hibáit korrigáljuk, jó teljesítményét elismerjük. A tanulók érdemjegyeik javítására lehetőséget kapnak: témazárók után, félévi és év végi értékelés előtt. 18. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje
Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: -
TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI
SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
19. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma Évfolyam 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam Alsó tagozat összesen 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Felső tagozat összesen Mindösszesen
Osztály 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a
Létszám 18 fő 18 fő 17 fő 18 fő 18 fő 19 fő 26 fő 134 fő
5.a 5.b 6.a 7.a 7.b 8.a
19 fő 17 fő 23 fő 23 fő 24 fő 26 fő 132 fő 266 fő
