Környe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról Környe Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések
A rendelet hatálya 1. § (1) Ezen rendelet hatálya Környe Község Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosultakra terjed ki. (2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül Környe Község Önkormányzat területén bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező és a bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen lakó gyermek védelmében is. (3) A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. 2. Hatásköri szabályok 2. §(1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket Környe Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján átruházott hatáskörében a Polgármester gyakorolja. (2) E rendelet 15. § (1) bekezdésében, a 16. § és a 27. §-ban megítélhető támogatás esetében a hatáskört a Szociális és Egészségügyi Bizottság ( a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja. 3. A támogatások rendszere 3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális támogatás nyújtható. (2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a hatáskör gyakorlója az arra jogosult személynek a) pénzbeli ellátásként aa) lakásfenntartási települési támogatást, ab) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére települési támogatást
ac) rendkívüli települési támogatást, ad) beiskolázási támogatást ae) kamatmentes szociális kölcsön b) természetbeni ellátásként ba) egészségügyi települési támogatást, bb) élelmiszer és tűzifa támogatást, bc) köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítést (a továbbiakban együtt: szociális támogatások) állapít meg, külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint. 4. Eljárási szabályok 4. § (1) E rendeletet az 1993. évi III. tv. rendelkezéseivel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a 1997. évi XXXI. tv. rendelkezéseivel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel együtt kell alkalmazni. (2) A szociális támogatások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Környei Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Eljáró hatóság). 5. § (1) A kérelem elbírálásához az Eljáró hatóság köteles bekérni az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokban és e rendeletben meghatározott iratokat. (2) A szociális támogatások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra az 1993. évi III. tv. 10. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. (4) A jövedelmet az alábbi módon kell igazolni: a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolással vagy munkabér jegyzékkel, vagy folyószámlára utalás esetén bankszámla kivonattal b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző, adóbevallással lezárt évben szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal, c) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Központ megállapító határozatával és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal, d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény nyugdíjigazolvánnyal vagy nyugdíjösszesítővel, vagy bankszámlakivonattal, e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal, f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevénnyel vagy bankszámlakivonattal, vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal, g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolással,
2
h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzéssel, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irattal, i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a Gyámhivatal határozatával, j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással, k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozattal, l) amennyiben a kérelmező, nagykorú közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás). 6. § (1) Nincs szükség igazolásra, ha az adatok az Eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek. (2) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni. (3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja az Eljáró hatóság rendelkezésére, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. 7. § E rendeletben foglalt fogalmak értelmezésére az 1993. évi III. tv. 4. §-ában és az 1997. évi XXXI. tv. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 5. A jogosulatlanul igénybevett támogatás megtérítése 8. § (1) A jogosulatlanul igénybevett támogatás megtérítésével kapcsolatban az 1993. évi III. tv. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A támogatás megállapítására hatáskörrel rendelkező a kötelezett kérelmére a határozatát egy ízben méltányosságból módosíthatja oly módon, hogy a visszafizetendő összeg mértékét csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy az igénybevételtől egy év még nem telt el és a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely az adós vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál. (3) A döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett – a döntés közlésétől számított 15 napon belül az Eljáró hatóságon benyújtott vagy postai úton eljuttatott – illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. II. Fejezet Pénzbeli ellátások 6. Lakásfenntartási települési támogatás 9. § (1) A Polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint lakásfenntartási települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek
3
és családoknak az általuk életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával összefüggő rendszeres kiadásaikhoz. (2) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától. 10. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető: a) vezetékes gázfogyasztás, b) áramszolgáltatás, c) víz- és csatornahasználat, költségeihez. (2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell folyóstani az (1) bekezdésben megjelölt költségekhez. (3) A lakásfenntartási települési támogatást azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti. 11. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, b) egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (2) Lakásfenntartási települési támogatásként a) fűtési támogatás október 15. és április 15. közötti időtartamban (a továbbiakban: fűtési időszak), b) közüzemi díj támogatás egy évre – a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással - állapítható meg. 12. § (1) A 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gázfogyasztáshoz hozzájárulás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fűtési időszakra havonta 5 000 Ft. (2) A 10. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege nem haladhatja meg havonta a 2 500 Ft. (3) Lakásfenntartási támogatás csak egy jogcímen- 10. §. (1) bek. a vagy 10. §. (1) bek b-c pontja alapján folyósítható. 13. § Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni. 7. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy támogatása ( a továbbiakban: ápolási díj)
14. § (1)Ápolási díj állapítható meg méltányosságból annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át, amennyiben az ápolás a családban másképpen nem megoldható. (2) Az ápolást végző hozzátartozó 18 év feletti személyt ápol és emiatt kénytelen munkaviszonyát felmondani. Ebben az esetben az ápolási díj összege: az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100 %-a.
4
8. Rendkívüli települési támogatás 15. § (1) A Bizottság az e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. (2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező: a) tartós betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, vagy nem várt többletkiadása keletkezik, b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy c) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása). (3) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező: a) megélhetése, valamilyen előre nem látható esemény miatt igazolt módon veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik, vagy b) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. c) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra hivatkozással rendkívüli települési támogatás megállapítása iránt 30 napon belül ismételten benyújtott kérelem esetén rendkívüli települési támogatás – a 19. §-ban foglalt kivétellel – nem állapítható meg. (5) A Polgármester – szükség esetén a Bizottság szakmai véleményét figyelembe véve - annak a személynek, akinek előre nem tervezhető, indokolt többletkiadásai következtében, különösen, betegség, kórházi ápolás, baleset, természeti katasztrófa, több hónapot meghaladó táppénzes állomány, akinek folyamatban van a rokkantnyugdíjazása, váratlan haláleset esetében jövedelemhatárra tekintet nélkül állapítja meg a rendkívüli települési támogatást. (6) A rendkívüli települési támogatás kifizetéséről a megállapítását követő 5 munkanapon napon belül a Környei Polgármesteri Hivatal gondoskodik. 16. § Havi rendszerességgel lehet megállapítani települési támogatást, kérelemre háziorvosi javaslattal, illetve háziorvosi kezdeményezésre, jövedelemvizsgálat nélkül - amennyiben az érintett súlyos betegsége ezt indokolttá teszi. A megállapítás 6 egymást követő hónapra szól, mely leteltével a Bizottság a kérelmet felülvizsgálja, ha indokolt meghosszabbíthatja azt. 17. § A rendkívüli települési támogatás igényelhető: a) eseti jelleggel, ha a kérelmező átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került és maga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, b) rendkívüli gyógyszersegélyként az esetenként jelentkező nagyobb mértékű gyógyszerkiadások mérséklésére, c) gyermek és fiatal felnőtt hátrányos helyzete miatt kialakult átmeneti megélhetési nehézségek esetén, d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként. 18. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt hátrányos helyzete miatt kialakult átmeneti megélhetési nehézségek esetén igényelt rendkívüli települési támogatás megállapításához a pénzbeli támogatásra okot adó körülményeket hitelesen kell igazolni. (2) A támogatást a gyermek, illetve a fiatal felnőtt számára kell megállapítani, de a törvényes képviselő vagy a fiatal felnőtt részére kell folyósítani.
5
19. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a) családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. (2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot a rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a kérelmező részére vissza kell adni. (3) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként a) hamvasztásos temetés esetén 20.000 Ft, b) hagyományos temetés esetén 30.000 Ft települési támogatás állapítható meg. (4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. 8. Beiskolázási támogatás 20. § (1) Beiskolázási támogatásban részesülhet a) gyermekek napközbeni ellátásában vagy óvodai nevelésben részesülő kiskorú b) az iskolai nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy c) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig, d) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig. (2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható, amelynek összege a) gyermekek napközbeni ellátásában vagy óvodai nevelésben részesülő kiskorú estén 4.000 Ft/gyermek b) általános iskolai nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú esetén 5.000 Ft/gyermek c) nappali tagozaton középfokú vagy felsőfokú oktatásban résztvevők esetén 6.000 Ft/fiatal. (3) A támogatás iránti kérelem benyújtási határideje minden év szeptember 03. napjától október 15-éig terjedő időszak. (4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási támogatás iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról. 9. Kamatmentes szociális kölcsön 21. § (1) A Polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére települési támogatást nyújt, pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában. (2) Kamatmentes kölcsönként legfeljebb a nyugdíjminimum tízszeresét lehet biztosítani. A törlesztést a folyósítást követő hónap után kell megkezdeni és maximum 12 hónap alatt kell visszafizetni. Ha juttatást 12 hónapon belül nem fizetik vissza, az ellátás jogosulatlanul igénybe vettnek minősül.
6
III. Fejezet Természetbeni ellátások 10. Egészségügyi települési támogatás 22. § (1) Az egészségügyi települési támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A kérelem elbírálásához csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló háziorvosi/szakorvosi igazolást, valamint a normatív és alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot elutasító határozatot. (3) Egészségügyi települési támogatás nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki alanyi vagy normatív alapon közgyógyellátásban részesül. 23. § (1) Egészségügyi települési támogatásra jogosult az, aki szociálisan rászorult és a rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni és alanyi vagy normatív közgyógyellátásban nem részesül, valamint ez irányú kérelmét a Kormányhivatal elutasította. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális rászorultságon azt a havi rendszeres gyógyító ellátási költséget és jövedelemhatárt kell érteni, amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. 24. § (1) Az egészségügyi települési támogatást egy évre kell megállapítani. (2) Az egészségügyi települési támogatás havi összege minden hónap 10. napjáig kerül átutalásra, amelynek összege havonta 6 000 Ft. 25. § Ha az egészségügyi települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni. 11. Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás 26. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére természetbeni támogatásként – élelmiszer és tűzifa támogatás - települési támogatás nyújtható. (2) A települési támogatás természetbeni ellátásként történő megállapítása különösen akkor indokolt, ha a kérelmező szociális körülményei, vagy az Eljáró hatóság hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a pénzben történő juttatás nem kívánt célra kerül felhasználásra. (3) Települési támogatás természetbeni ellátásként történő megállapítás feltételeit e rendelet 15. § (1)-(6) bekezdése szabályozza. 12. Köztemetés 27. § (1) A köztemetés elrendelése esetén az 1993. évi III. tv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.
7
(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. (3) A mentesítés mértékét és a visszafizetés feltételei a polgármester egyedi elbírálás alapján határozza meg. IV. Fejezet Záró rendelkezések 13. Hatályba léptető rendelkezések 28. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. 29. § Hatályát veszti a Környe Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 13/2014. (IX.19.) önkormányzati rendelete.
Beke László polgármester
Orlovits Tímea jegyző
8
