A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete alapszabályának egységes szerkezetbe foglalásáról
a 2015. január 22. napján megtartott közgyűlés 1/2015. számú határozatával elfogadott módosítások alapján
1
MAGYAR ÖKOLÓGUSOK TUDOMÁNYOS EGYESÜLETE ALAPSZABÁLY Az alapító tagok létrehozták a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületét, amely egyesületet a Szegedi Törvényszék a Pk. 60.173/1997/3. számú jogerős határozatával 1997. szeptember 23. napján, 1336. nyilvántartási szám alatt nyilvántartásba vett. Az egyesület mai napon megtartott közgyűlése az alapszabályt részben megváltoztatta. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a közgyűlés a 1/2015. számú határozatával elfogadta. A jelen egységes szerkezetű okiratban a módosított szövegrészek dőlt betűvel kerülnek feltüntetésre. I. Általános rendelkezések 1. § 1. Az egyesület neve: Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete; angolul: Hungarian Ecological Society. 2. Rövidített neve: MÖTE 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország 4. Székhelye: 6726 Szeged, Közép fasor 52. 5. Az Egyesület honlapjának címe: http://www.ecology.hu 6. Bélyegzője: „Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete, Hungarian Ecological Society” feliratú körbélyegző és hosszúpecsét
7. Az egyesület logója: 8. Kiadásait tagdíjakból, természetes- és jogi személyek adományaiból és saját gazdálkodási tevékenységéből fedezi.
II. Az egyesület jogállása, tartós célja 2. § 2.1 Az Egyesület jogállása: Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) 2. § 6.b) pontja szerinti civil szervezet és a Civil törvény 32. §-a szerinti közhasznú szervezet. 2.2 Az Egyesület tartós célja: - az ökológiát művelő magyar szakemberek (továbbiakban ökológusok) alap- alkalmazott kutatási munkájának összefogása, segítése és szervezése; - fórum biztosítása a magyar ökológusok tudományos eredményeinek ismertetéséhez, hatékony információ- és tapasztalatcsere biztosítása; - a hazai, valamint nemzetközi kapcsolatok ápolása; - tagjainak és az ökológia tudományának érdekvédelme az egyesületi keretek adta lehetőségeken belül; 2
- az ökológia ismereteinek, kutatási eredményeinek népszerűsítése; - a természet védelme. 2.3 Az Egyesület által ellátott közhasznú tevékenységek: 2.3.1. Az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységek: - együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában. - a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása. 2.3.2. Egyéb tevékenység, amellyel az Egyesület az adott közhasznú tevékenységet megvalósítja: - oktatási és nevelési intézményekkel kapcsolattartás, együttműködés a fenti oktatási, képzési, ismeretterjesztési tevékenység megszervezése körében. 2.3.3. A közhasznú tevékenységet a következő közfeladathoz kapcsolódóan végzi az Egyesület: - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról történő gondoskodás [a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (1), 4. § 1. c), g), h), i), n)]. 2.3.4. Az Egyesület ezen közhasznú tevékenysége az alábbiak szerint szolgálja a fenti közfeladat teljesítését: - a tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításának elősegítése, együttműködés a tudományos élet képviselőivel és tudományos műhelyekkel [2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5.§ (3)] - a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatásával a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedésének elősegítése [a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. 64. § (1)] 2.4 Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. 2.5 Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységei A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete termelő tevékenységet nem folytató (nonprofit), közhasznú szervezet, amely a magyar ökológusokat tömöríti, akik ezt a tudományt szigorú szakmai és etikai elvárásoknak megfelelően művelik, és akik ezzel kapcsolatos szakértői tevékenységet folytatnak. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében, a jogszabályok előírásai szerint, kizárólag másodlagos, kiegészítő jelleggel, gazdasági tevékenységet folytathat. Az Egyesület főtevékenysége a vállalkozási tevékenység nem lehet. Az Egyesület különösen az alábbi tevékenységeket folytatja azzal, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez: 3
- konferencia-, rendezvényszervezés - szakértői munka végzése - kiadványok (papír alapú és elektronikus) szerkesztése, kiadása és terjesztése 2.6 Az Egyesület az ökológia fogalmát az MTA Ökológiai Bizottságának állásfoglalásában foglaltak szellemében, mint az egyed feletti szerveződés okait és háttérmechanizmusait vizsgáló biológiai tudományt értelmezi. III. Az Egyesület tagsága 3. § A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének tagja bármely magyar magánszemély, aki felsőfokú diplomával rendelkezik, az ökológia tudományát műveli, és eleget tesz a tagsági viszony feltételeinek. 4. § A tagsági viszony feltételei: 1. Tagok az alapító tagok 2. További tagok belépéséhez szükséges: - belépési nyilatkozat, - két alapító tag vagy legalább egyéves tagsággal rendelkező tag ajánlása, - felsőfokú végzettség igazolása, - tudományos munkásság dokumentálása, - az Alapszabály elfogadása, - a tagdíj befizetése. 3. Az ajánlók személye és az ajánlás szövege a tagság előtt nyilvános. Az ajánlók az ajánlott személyre erkölcsi felelősséget vállalnak. 4. Az új tagok felvételéről az Elnökség dönt. 5. § 1. A tag jogai: - részt vehet az Alapszabályban rögzítettek szerint az Egyesület testületeinek munkájában, - az Egyesület bármely szervének javaslatot tehet, - az ügyrendben meghatározott feltételek mellett igénybe veheti az Egyesület rendelkezésére álló anyagi eszközöket, - egyéves tagság után új tag felvételére tehet javaslatot, - az Egyesület bármely tisztségére választható, - egy szavazattal rendelkezik, - pályázatokban, folyamodványokban egyesületi tagságára hivatkozhat, - az Elnökség igazolása alapján az Egyesület nevében szakértői tevékenységet folytathat. 2. A tag kötelességei: - az Alapszabályt és az Egyesület szellemiségét figyelembe véve az Egyesület célkitűzéseit képviselni és tekintélyét növelni, - az Egyesületben vállalt feladatainak a legjobb tudása szerint megfelelni, - a tagdíj rendszeres fizetése, - az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. 6. § 1. A tagsági díj mértékét az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés állapítja meg. 2. A folyó év tagdíjának esedékessége január 1. Türelmi idő május 31-ig való befizetésekre vonatkozik. 3. A tagsági díj befizetése történhet az Egyesület folyószámlájára történő átutalással, vagy az Egyesület rendezvényein készpénzes befizetéssel. Az utóbbi lehetőségről a tagokat a rendezvény meghívójában értesíteni kell. 4
7. § A tagsági viszony megszűnik: a tag kizárása vagy törlése esetén. 1. Az Egyesületből kizárható az a tag, aki az alapszabály rendelkezéseit vagy az Egyesület szerveinek határozatait, súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít. Így különösen kizárható a tag, ha egy évnél régebben lejárt esedékességű tagdíjat a legalább 8 napos póthatáridőt tartalmazó írásbeli felszólításra sem fizette be. 2. Az Elnökség egyszerű szavazattöbbséggel hozott határozatával kizárhatja azt a tagot, aki büntettet vagy a közerkölcsöt súlyosan sértő cselekményt követ el, szembehelyezkedik az Alapszabály rendelkezéseivel, nyilvánosan sérti az Egyesület érdekképviseleti elveit. 3. A tagság az Elnökség határozata alapján felfüggeszthető. A felfüggesztés hatálya az ügy elbírálásáig tart. 4. Az Elnökség a tagok köréből törli azt a tagot, akinek legalább két évi tagdíjhátraléka van. Az ily módon törölt tag újra kérheti felvételét és az újrafelvételékor nem kerül diszkrimináció alá. 5. Annak a tagsága megszűnik, aki kilépési szándékát az elnöknek írásban jelzi vagy elhalálozott. A bejelentéssel szűnik meg a tagsági viszony. 6. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban kell közölni. A kizárásra vonatkozó határozat ellen a tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést az Egyesület postai címére írt levélben, az elnöknek címezve kell bejelenteni. A kizárásra kerülő tag a közgyűlésen írásban vagy szóban válaszolhat a felmerült vádakra, és előadhatja a mentő vagy enyhítő körülményeket. . 8. § 1. Az Elnökség a titkár tevékenységének részeként tagjairól nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: - a tag nevét, - születési helyét és idejét, - lakhelyének és munkahelyének címét, - e-mail címét, - ajánlóinak nevét, - foglalkozását. 2. Az Elnökség a tagok felhatalmazása nélkül csak a hatóságok írásbeli kérésére adhatja meg a tagok nevéhez tartozó adatokat. Egyéb megkeresésre csak arról adhat tájékoztatást, hogy a megnevezett személy szerepel-e az Egyesület tagnyilvántartásában. IV. Az Egyesület szervezeti felépítése 9. § A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. 1. A Közgyűlésen a tagok önmagukat képviselik. 2. A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. 3. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre - az Alapszabály elfogadása és módosítása, - az Egyesület ügyrendjének meghatározása, - az Elnökség megválasztása és felmentése, - a jelölőbizottság megválasztása, 5
- az Egyesület évi költségvetésének és munkatervének jóváhagyása, - a tagdíj megállapítása, - az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének és feloszlatásának kimondása, - kizárással és a törlés elleni fellebbezéssel kapcsolatos döntések. 4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt egyéb kérdésekben az Elnökség dönt. 5. A Közgyűlés három évre választja az Elnökséget. 6.A Közgyűlésen a tagok tanácskozási és szavazati joggal bírnak. 7. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Továbbá 30 napon belül össze kell hívni az Elnökség határozatára, vagy a tagok legalább egyharmadának, a cél megjelölésével írásban benyújtott kérelmére. 8. A Közgyűlés helyét, idejét és napirendi pontjait a tagokkal legalább 15 nappal előre írásban kell közölni. A napirend kiegészítését annak indoklásával bármely tag legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző 4. napig kérheti. Az Egyesület Közgyűlései nyilvánosak. 9. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább 50%-a jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott és ismételten összehívott Közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendi pontokban. Ha a megismételt Közgyűlést ugyanarra a napra hívják össze időpontja és helyszíne, továbbá az arról történő tájékoztatás, hogy az a megjelentek számára tekintet nélkül, az eredeti napirendi pontokra nézve határozatképes lesz, közölhető az eredeti Közgyűlés meghívójában, s ez esetben újabb meghívó kiküldése nem szükséges. Ellenkező esetben a megismételt közgyűlésre új meghívót kell kiküldeni, amelyben tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a megismételt közgyűlés a jelenlevők számától függetlenül határozatképes. 10. Az Egyesület elnökének javaslata alapján közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyv vezetőt és a kéttagú szavazatszámláló bizottságot. Az egyesület bármely a közgyűlésen tagja jogosult a szavazás előtt szóban az elnökétől eltérő javaslatot tenni. Kettőnél több jelölt esetén, ha egyik jelölt sem kapott többséget, a szavazást meg kell ismételni a két legtöbb szavazatott kapott jelöltre. . 11. A jelenlevők legalább háromnegyedes szótöbbsége szükséges az alábbi kérdésekben: - az Alapszabály módosítása, - az Egyesületnek más egyesületekkel való egyesülése, - az Egyesület megszüntetése, 12. A Közgyűlés az Elnökség előterjesztése alapján egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, külön, külön dönt az Egyesület éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés jóváhagyásáról. Az Egyesület a jóváhagyott beszámolót és közhasznúsági mellékletet, azok jóváhagyását tartalmazó jegyzőkönyv hitelesítését követően, honlapján legalább 30 napra közzéteszi. 13. A Közgyűlés határozatait – a háromnegyedes szótöbbséget igénylő ügyek kivételével – egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Személyi ügyekben titkos szavazással dönt. 14. A Közgyűlésről két példányban jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnök vagy az Elnökség egy tagja, a jegyzőkönyvezető írja alá és két jelenlevő tag hitelesíti. A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza a jelenlevő tagok névsorát. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a szavazások eredményét, a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet az Egyesület irattárában kell tárolni. 15. A Közgyűlés határozatairól az Egyesület titkára Határozatok Tára elnevezéssel nyilvántartást vezet, amelybe a Közgyűlés határozatait a Közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítését követően nyomban köteles bevezetni. A bevezetett határozatokat az elnök és a titkár aláírásával hitelesíti. A Határozatok Tárában fel kell tüntetni a határozatok teljes szövegét, azok meghozatalának időpontját, a döntés támogatok és ellenzők számarányát. A Közgyűlés határozatait az Egyesület internetes honlapján legalább 15 napra közzé kell tenni. 6
16. A Közgyűlés határozatiról az Egyesület Elnökségét az elnök a jegyzőkönyv egy másolati példányának megküldésével (átadásával) tájékoztatja. Amennyiben az elnök bármely oknál fogva nem vett részt a Közgyűlésen, úgy Őt és az Elnökség többi tagját a határozatokról az Elnökség a jegyzőkönyvet aláíró tagja tájékoztatja, a jegyzőkönyv egy másolati példányának a megküldésével (átadásával). A Közgyűlés határozatáról a közvetlenül érintetteket, a határozat szövegének a megküldésével a titkárnak tájékoztatni kell. 17. A Közgyűlés köteles az Elnökség részére adandó felmentvényről dönteni. Amennyiben a Közgyűlés ezt elmulasztja, a felmentvényt elfogadottnak kell tekinteni. 10. § Az Elnökség Az Elnökség a Közgyűlés által három évre megválasztott testület, amely két Közgyűlés közötti időszakban biztosítja az Egyesület feladatainak végrehajtását és ellátja az Egyesület ügyviteli feladatait. Az alakuló közgyűlésen elnökből, titkárból és pénztárosból álló ideiglenes elnökséget kell választani, amelynek megbízatása a következő közgyűlésig tart. 1. Az Elnökségnek hét tagja van: az Egyesület elnöke, két alelnök, titkár, az Egyesület pénztárosa és két választott tag. 3. Az Elnökség két közgyűlés között szükség szerinti számban, de évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az Elnökség tagjain kívül csak az adott ülésre tanácskozási joggal meghívott Egyesületi tagok vehetnek részt. 4. Az Elnökség határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 5. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelenlevők aláírásukkal hitelesítenek. A jegyzőkönyv tartalmazza a napirendet, a határozatképességet, a szavazások végeredményét és a határozatokat. Az elnökség határozatairól a titkár Határozatok Tára elnevezésű nyilvántartást vezet. A bevezetett határozatokat az elnök és a titkár aláírásával hitelesíti. Az Elnökség határozatairól a közvetlenül érintetteket a határozat szövegének megküldésével a titkárnak értesítenie kell. 6. Az Elnökség üléseire a napirendet tartalmazó meghívót az elnökség tagjainak az ülést megelőzően legalább 8 nappal meg kell küldeni. 7. Az Elnökség hatásköre: - az éves munkaterv elkészítése, - az éves költségvetés elkészítése, - két közgyűlés között az egyesület irányítása, - új tagok felvétele, tag törlése, - rendes és rendkívüli közgyűlést hív össze - a rendes Közgyűlésen beszámol az előző Közgyűlés óta végzett munkáról, előterjeszti a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet - a Közgyűlés felhatalmazása alapján nyilatkozatot adhat ki és az elfogadott Alapszabály értelmében nyilatkozik az Egyesület nevében. - az Elnökség tagjai a polgári jog általános szabályai szerint az Egyesületet képviseleti jogával rendelkeznek. A Közgyűlés és az Elnökség képviseleti joggal más tagot is felruházhat. - továbbá a vonatkozó hatályos jogszabályokban, így különösen a Ptk-ban megjelöltek. 11. § Az Egyesület elnöke és alelnökei 1. Az Egyesület elnöke: - jogosult képviselni az Egyesületet állami, hatósági és társadalmi szervek valamint harmadik személy előtt, aláírási joggal rendelkezik; - előkészíti, összehívja az Elnökség üléseit, azokon elnököl; - gondoskodik az Elnökség határozataink végrehajtásáról; - a Közgyűlést levezeti. 7
2. Az alelnökök: - az elnök távollétében és annak megbízásából az elnök helyettesei; - az alelnökök az Egyesület előző és az előre megválasztott következő elnökei. 12. § A titkár Az Egyesület titkárának feladatai: - a Közgyűlés és az elnökségi ülések szervezése; - elnökségi döntések betartása, végrehajtása; - az éves költségvetés előkészítése az Elnökséggel együtt; - tagfelvétel és a tagok nyilvántartása; - formális ügyiratkezelés. 13. § A pénztáros A pénztáros az Egyesület gazdasági vezetője. Feladatai: - a pénztárkönyvet vezeti, adminisztrál a felügyeleti szervek kérésére (NAV, OEP, KSH stb.), - anyagi felelősséggel vezeti a pénztárat, -vezeti a tagdíj- és egyéb gazdasági nyilvántartásokat. Összeférhetetlenségi szabályok A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A fentiek szerint a határozathozatalból kizárt személyt a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. Az egyesületben vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági 8
jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. Jelen alapszabály alkalmazásában vezető tisztségviselők az elnökség tagjai. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. V. Az Egyesület gazdálkodása 14. § 1. Az Egyesület vagyona tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaikból és pályázatokból származik. Az Egyesület nem fogadja el a politikai pártok vagy azokkal kapcsolatban álló politikai szervezetek, alapítványok támogatását. Politikai pártot nem támogat, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíj fizetésén túl a tartozásokért vagyonukkal nem felelnek. 3. Az Egyesület közhasznú céljainak megvalósítása érdekében gazdasági és vállalkozási tevékenységet folytathat, amely azonban közhasznú céljait nem veszélyeztetheti (2011. évi CLXXV. tv. 17. § (3) bekezdés). 4. Pénzeszközeit pénzintézeti számlán kezeli. A bankszámla feletti rendelkezési joga az Elnökség 5 tagjának, az elnöknek, két alelnöknek, titkárnak és a pénztárosnak van, pénzt vagy az elnök, vagy bármely két másik aláírási jogosultságú tagja aláírásával lehet felvenni. 5. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti közhasznú tevékenységeire fordítja. 6. Az Egyesület gazdálkodására, nyilvántartásainak vezetésére, beszámolási kötelezettségére egyebekben a 2011. évi CLXXV. tv.. 17–30. §-ainak előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések az irányadók. 7. Az Egyesület éves bevétele az ötvenmillió forintot nem éri el, ezért külön a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet nem hoz létre (2011. évi CLXXV. tv. 40. § (1) bekezdés). 8. Az Egyesület éves beszámolóját és annak a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően elkészített közhasznúsági mellékletét, azok elfogadását követően, legalább 30 napra, internetes honlapján közzéteszi. VI. Záró rendelkezések 15. §
9
1. Az Egyesület által hozott, jogszabályba vagy az Alapszabályba ütköző határozat megsemmisítését bármely tag indítványozhatja, a határozatot hozó szervnél, amely jogának gyakorlása nem zárja ki a határozat bíróság előtti megtámadásának a jogát. Az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát bármelyik tag a határozat tudomására jutásától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. 2. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet. Erre vonatkozó igényét az elnöknek írásban be kell jelentenie. Az iratokba történő betekintés két elnökségi tag jelenlétében, egyezetett időpontban, az Egyesület központi ügyintézésének helyén történik. 3. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevétele módjára vonatkozó hirdetményeit internetes honlapján teszi közzé. 16. § 1. Az Egyesület megszűnik, ha - a közgyűlés kimondja a feloszlást; - más egyesülettel egyesül; - továbbá a törvényben meghatározott egyéb módon. 2. A megszűnés kimondása után az Egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt Egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. 3. Az Egyesület vagyona más egyesülettel való egyesülés esetén a befogadó egyesületet illeti meg. 17. § A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Civil törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok az irányadók. Jelen Alapszabály az Egyesület 2005. május 13-án, 2008. december 3-án, 2014. május 15-én, illetve a 2015. január 22-én megtartott Közgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza. A jelen egységes szerkezetű alapszabályt az Egyesület 2014. május 15. napján összehívott Közgyűlése fogadta el a 2/2014. Kgy. számú határozatával, amelyben felhatalmazta az Egyesület elnökét az okirat aláírására. Záradék: Alulírott Dr. Samu Ferenc, mint az Egyesület elnöke igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a korábbi alapszabálynak a 1/2015. Kgy. számú közgyűlési határozattal történő hatályon kívül helyezése és a jelen alapszabály (amelyben a módosított részek dőlt betűvel vannak jelölve) elfogadása adott okot. Szeged, 2015. január 22.
…………………………………………….. elnök 10
11
