2015-ös tanévben

Pályázat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Doktorandusz Önkormányzatának elnöki tisztségére a 2014/2015-ös tanévben

Bezsenyi Tamás 

cum grano salis   

1

ÖNÉLETRAJZ

Bezsenyi Tamás                                                                              Tanulmányok, végzettség 2012 – 2014  2011 – 2013 2008 – 2012 2007 – 2011

ELTE ÁJK, Kriminológia MA képzés (kiváló minősítéssel) ELTE  BTK,  történelem   MA  képzés,  Kelet­Európa  és  Oroszország  szakirány (Kitüntetéses diploma) ELTE TáTK, társadalmi tanulmányok szak (BA képzés) ELTE  BTK,  történelem   szak  (BA  képzés),  filozófia  minor  (Kitüntetéses  diploma)

Jelenlegi tanulmányok 2013­

ELTE BTK Atelier Társadalomtörténeti Tanszék ­ PhD program (Szervezett bűnözés a szocializmusban) 

2014­

ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék ­ PhD program  (Szervezett bűnözés a rendszerváltás utáni Magyarországon) 

Szakmai gyakorlat ­ ­ ­ ­ ­ ­

ELTE  TáTK  Társadalomkutatás  Tanszék  demonstrátora,  SPSS  elemző  szemináriumok  tartása; ELTE  TáTK  Angelusz  Róbert  Társadalomtudományi  Szakkollégium:  tag  2009­től  2014­ig, jelenleg szenior státusz.  Tiszazugi  kutatócsoport tagjaként arzénperekkel kapcsolatos kutatómunka (vezető: Mátay  Mónika) Sic Itur Astra történelmi folyóirat szerkesztőbizottsági tag Az Európai Kriminológiai Társaság tagja  Doktoranduszok  Országos  Szövetsége  ­  Történelem­   és  Politikatudományi  Osztály   tagja  2

Pályázatok, ösztöndíjak ­ ­ ­ ­

­

Magyar Fejlesztési Bank: Habilitas ösztöndíj (2009) Nemzeti Kulturális Alap: Átokháza terv, (történelmi tematikájú film készítése, 2009) Isztambul, Bilgi magánegyetem, (2012, Erasmus keretében) Önálló  lépések  a  tudomány  területén  (TÁMOP  4.2.2/B­10/1­2010­0030)  nevezetű  pályázatom  elfogadásra  került,  így  a  projektben  részt  veszek.   (Szervezett  bűnözés  a  rendszerváltás utáni Magyarországon témában)  Köztársasági Ösztöndíj 2013/2014­es tanévre

Konferenciák  2012­ben: ­ Hajnal István Kör: Piac és Társadalom című konferencia ­ Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium éves konferenciája ­ Történeti Kollégium tíz éves jubileumi konferenciája

­

2013­ba: Történelem – Szabadság – Intencionalitás konferencia ­ Angelusz  Róbert  Társadalomtudományi  Szakkollégium  jubileumi  konferenciája   (Budapest) ­ TEDxYouth Konferencia Corvinus Egyetem – Rajk László Szakkollégium  konferenciája (Budapest) ­ Hajnal István Kör: A test a társadalomban című konferencia (Sümeg) "Listening  to  the  Wind  of  Change":  Popular  Culture  and  Post­Socialist  Societies in  East­Central Europe Conference (Prága) Játék és tudomány: interdiszciplináris konferencia (Kolozsvár) MTA  TK  Szociológiai  Intézet  és  a  Magyar  Szociológiai  Társaság  éves  konferenciája (Budapest) 2014­be: ­    The New Year’s Seminar 2013­14: Vice, Violence and Crime: Conspicuous  Aspects of Human Society (Helsinki) ­ Pesti Bölcsész Akadémia ­ Előadássorozat az ELTE BTK­n (Budapest) ­ Tavaszi Szél Konferencia ­ Doktoranduszok Országos Szövetsége ­ Történelem­  és Politikatudományi szekció (Debrecen) ­  A XIX. Bolyai Interdiszciplináris Konferencia (Budapest) ­  European  Social  Science  History  Conference  (ESSHC)  Annual  Conference  in  (Vienna) ­ XXI International Interdisciplinary Conference of the Department of History  Graduate Students' Association of the Université de Montréal ­ CONFLICTS AND  SOCIETIES: WEAPONS AND WORDS (Montreál)

3

Publikációk: 2013 Tévé nélkül Budapesten? (recenzió) Múltunk – Politikatörténeti folyóirat 2013/3. szám Virtuális igazságot Magyarországnak! – A számítógépes játékokban megjelenő magyar szerepek. Sic  Itur ad Astra – Társadalomtörténeti folyóirat Csak játék? 2013. 63. Szám 213­222. o. Enyém,  tied,  mienk:  Gyári  munkások  közötti  reciprocitás  és  a  fusizási  módszerek  az  1960­as  évek  Magyarországon.   In:  Varga  Zsuzsanna  és Bartha Eszter (szerk.): Határokon túl – Tanulmánykötet  Mark Pittaway emlékére. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 204–222. o. Családi  tűzfészek  Budapesten.  Horváth  Sándor:  Két  emelet  boldogság  – Mindennapi szociálpolitika  Budapesten  a  Kádár­korban  (rezenció).  In:  MTA  Szociológiai  Intézet  online  kritikai  folyóirata  (socio.hu) (http://socio.hu/5pdf/2bezsenyi.pdf).

2012 Bacsák  Dániel  és  mások  (szerk.):  Egy  Don  Quijote  élete  a  Rákosi­korszakban.  In:  Kötetlen  –  Angelusz  Róbert  Társadalomtudományi  Szakkollégium  éves  tanulmánykötete.  ELTE  Angelusz  Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, Budapest, 2012. 103–136. o. Konfliktusok  és  „feloldások”.  Szervezet,  konfliktus,  mediáció:  Tanulmányok  a  100  éve  született  Rézler Gyula emlékére (recenzió). In: Szociológiai Szemle 2012/1. 137–144. o.

2011 A  Kádár­korszak  „termelési  hőse”  –  A  műszaki  értelmiség  érvényesülési  lehetőségei  és  színterei  a  hatvanas  évek  magyar  nagyjátékfilmjeiben.  In:  Wessely  Anna  (szerk.):  Társadalmi  Tanulmányok   2011. 115–152. o.

Fordítás: 2011 Paul  A.  David:  Klió  és  a  QWERTY  közgazdasága.  In:  Replika.  2011/1.  159­165.  o.  (Gombási  Andreával közösen)

4

Motiváció A  doktorandusz  érdekképviselet  jelentőségét  a  Nemzeti  Felsőoktatási  Törvény   radikálisan  átalakította.  A  hallgatói  önkormányzatokhoz  (HÖK)  hasonló  önálló  szervezetek  létrejöttére  vált  lehetőség,  amelynek  keretében  nyitott  és  tág  értelmű  képviseletet  valósíthatunk  meg.  Korábban  az  ELTE  kari  HÖK­ök  képviselték  a  doktoranduszok  érdekeit,  de  a  graduális   hallgatók  mellett  nem  kaphattak  elég  súlyt.  Ennek  megerősítése  a  mi  felelősségünk  is,  hiszen  jelenleg   a  törvény  csak  a  doktorandusz  önkormányzatok  (DÖK)  életre  hívásáról  rendelkezett,  de  annak  belső  szabályozottságáról  és   működéséről  viszont  mi,  a  megválasztott  képviselők  dönthetünk.  A  legfontosabb  feladat  a  doktoranduszok  gyakori  problémáival  való  foglalkozás,  amely  szorosan  összefügg az ELTE érdekeivel, a tudományos munka, a tudományos élet minőségi emelésével. Az egyetemi tudományos  élet megőrzése, fejlesztése és támogatása az egyik legfontosabb feladatunk.  Az  egyetem  graduális   hallgatóival  szemben  a  doktorandusz  hallgatók  más  létszámban  és  élethelyzetben  vannak  az  egyetem  vonzáskörzetében,  így  teljesen  új  módszerek  kellenek  a  doktoranduszok képviseletének kialakítására. Kutatási adatbázis Elsősorban  az  ELTE­hez  kapcsolódó  tudományos  fórumok,  egyesületek  összegyűjtése  és  adatbázisba  foglalása  rendkívül  meghatározó.  Sok  esetben  ezek   a  csoportosulások  nagyobb  nemzetközi  ernyőszervezetek  részeivé  válnak,  így  a  hazai,  vagy  egyetemi  fiókszervezet  folyamatos  követése  és  támogatása  hosszútávú  cél.  A  tudományos  közélet  felé  egy  nem  titkolt  célunk,  hogy  a  különböző  tudományterületeken  dolgozó  és  kutató  ELTE  doktoranduszai  fordulhassanak  hozzánk,  ha  úgy  érzik  valamilyen  tudományos  fórum  a  megszűnés  közeli  állapotba  kerül.  Továbbá  az  ELTE  hallgatói  által  működtetett  tudományos  periodikák  követését  és  támogatását  is  feladatunknak  érezzük.  Meghatározó  szempont,  hogy  az  egyetem  reprezentatív  nyomtatványain  kívül  olyan  folyóiratok,  periodikák   is  kellő  nyilvánosságot  és   támogatást  kapjanak,  amelyek  lehetővé  teszik,  hogy  az  ELTE  hagyományai  tovább  éljenek  és  a  tudományos életben betöltött meghatározó szerepe  megmaradjon.  

5

Pályázatfigyelés A  doktoranduszok támogatása érdekében olyan pályázatfigyelő rendszert szeretnénk kiépíteni, amely  kifejezetten  az  ELTE  doktoranduszainak  helyzetbe  hozása  és  támogatása  a  cél.  A  doktori  időszak  minél  produktívabb  eltöltése  érdekében  figyelnünk  kell  a  bemeneti  és  a  kimeneteli  időszak  elősegítésére.  A  fentebb  említett  tudományos  fórumok  követése,  a  szakkollégiumokkal  való  szorosabb  kapcsolattartás  révén  lehetővé  válhat,  hogy  a  már  MA  szakos  hallgatókban  potenciális  PhD  hallgatókat  lássunk  és  támogassuk  az ő tudományos karrierjük elindítását egy bevezető előadás  megtartásán  túl.  Az  egyetemhez  kapcsolódó  tudományos  célzattal  létrejött  egyesületek  és  szakkollégiumok  tagságát  meg  kell  ismertetni  azokkal  a  lehetőségekkel,  kutatócsoportokkal,  amelyek  az  egyetemen  doktorandusz  hallgatók bevonásával  is működnek. Az informális kapcsolatok  szerepén  túl  a  lehetőségek  minél  nyilvánosabb  keretben  történő  bemutatása  olyan  távlati  cél,  amely  növelheti a doktoranduszok számát és a köztük folyó munka minőségét is. Életpályamodell Ugyanilyen  formában fontos a PhD  fokozat  megszerzése utáni helyzetre való  felkészítés. A poszt­doc  pályázatok  rendszerezésén  túl,  olyan  például  MTA  kutatócsoportokkal  való  kapcsolattartás  is  fontos,  amely  lehetővé  teszi,  hogy  doktori  hallgatók  a  disszertáció  megvédése  előtt   már  lássa  saját  tudományos  pályáját.  A  jelenleg  rendkívül  népszerű életpályamodellhez hasonlóan  célunk, hogy ezt a  praktikum  szintjén  valódi  lehetőségekkel  és  ötletekkel  töltsük  fel.  Ehhez  tartoznak  részben  procedurális  kérdések  megoldásai  is,  mint  a  doktori  fokozat  megszerzésének  lerövidítése.  Más  országokban  a  disszertáció  megvédését  követően  a  fokozat  egyetemi  elismerése  akár  2  hét  után  megvalósulhat, míg hazánkban ez sokkal hosszabb időt vesz igénybe. Az  egy  éves  szervezet  sok  mindet  ért  el,  amiben  sokat  köszönhetünk  az  eddigi  elnöknek  és  helyettesének,  valamint  a  többi  alelnöknek.  Ugyanakkor  a  DÖK­ök  tudományos  közéletben  való  megismertetése   még  mindig  egy   fontos   és  nem teljesített feladat. Az OTKA és Lendület programban  dolgozó  tudományos  szakemberekkel  hivatalosan  is  fel  kellene  venni  a  kapcsolatot  és  a  doktoranduszok  számára  is  fontos,  meghatározó  pályázatok  ügyében  hasznos  tárgyalásokat  lehetne  folytatni.  Tervezem  az  NKA­val  is  egy  ehhez  hasonló  kapcsolat  felvételét.  Jövőbeni  lehetőségnek  tűnik,  hogy  minden  évben  akár  az  NKA­val  közösen  egy  elkülönített  összeget  nyerhetnének  meg  olyan doktoranduszok, doktorjelöltek, akik a disszertációjukat szeretnék megjelentetni.

6

Fontosnak  tartom,  hogy  az  egyetem  partneri  egyezményeket  kössön  kutató­  és  tudományos  intézetekkel,  amely  révén  lehetővé  válna,  hogy valódi szakmai gyakorlatok jöhessenek létre. Jelenleg  a  graduális  képzésben  különböző  karokon,  különböző  szakokon van lehetőség szakmai gyakorlatra.  Ám  esetenként  a  nagy  hallgatói  létszám  miatt  és  a  fogadó  intézmények  profilja  miatt  korlátozott  lehetőségeket  tudnak  biztosani.  A  doktoranduszok  viszont  már  olyan  tudás  birtokában  vannak,  amelyeket  intézetek  és  cégek  saját  számukra  profitábilisan  ki   tudnak  használni,  míg  a  doktori  hallgatók  saját  témájukhoz   kapcsolódóan  olyan  adatokhoz  tudnak  hozzájutni,  amely  megkönnyítheti  a  munkájukat.  Az  Informatikai  Karon már láthatjuk ennek egy formáját, amikor vállalatokkal történő  megegyezés  révén  a  doktoranduszok  munkája  kapcsolatban  áll  az  egyetemen  végzett  doktori  tanulmányaival,  valamint  potenciális  munkalehetőséget  is  magában  rejtenek  ezek  a  partneri  egyezmények  a  doktoranduszok  számára,  amelynek  révén  a  doktori  programokba  való  jelentkezés  sokkal vonzóbbnak tűnhet a ma még graduális szinten tanulók számára. Elérendő  célként  fogalmazzuk  meg,  hogy  a  doktoranduszok  után  járó  normatívák  minél  nagyobb  része  maradjon  a  doktori  iskoláknál  minden  karon  és  ezekből  lehetősége  legyen  a  doktori  programok  vezetőinek,   hogy   saját  hallgatóik  külföldi  konferenciákon  való  részvételét  segítse.  Az  egyetem  támogatja  a  nemzetközi  színtéren  való  megjelenést,  ám  ez  olyan  terheket  ró  a  hallgatókra,  amelyeket  az  ösztöndíjas  doktoranduszok  is  nehezen  tudnak  teljesíteni,  nem   beszélve  a  kutatás  mellett még a megélhetésüket is rendezni kívánó, állásban lévő doktoranduszokról. Az  előző  évről  maradtak  operatív  feladatok,  mint  a  hallgatói  szerződés  és  a  munkaszerződések  rendezése.  A  hallgatói  munkavégzés  pénzbeli  teljesítésének  kérdése  szintén  olyan  kérdés,  amelyről  meggyőződésem,  hogy  kari  szinten  eltérő  gyakorlatokat  kellene  alkalmazni.  Vannak  olyan  karok,  ahol ezt financiális okokból nem lehetne megvalósítani, ott olyan lehetőségeket kell találni, amelyekkel  kiváltható lehet a pénzfizetés, de lehetővé válik a doktoranduszok tanítása. A  munkaszerződés  rendezése  azért  is  szükséges,  hogy  az  egyetem  vezetői  értesülhessenek  arról,  hogy  a  doktoranduszok  érdekei  milyen  esetben  sérülhetnek,  ha  nekik  nincs  megfelelő  jogorvoslati  lehetőségük egy­egy felmerülő probléma esetén. A  fenti  feladatok  minél  jobb  minőségű   elvégzése  érdekében  távlati  célok  között  szerepel  egy  minimális költségvetés igénylése  az egyetemtől, amelynek segítségével a doktoranduszok  tudományos  munkáját segíteni tudjuk, valamint a meglévő eredményeket, kapcsolatokat rendszerezzük. 

7

A  fentebb vázolt célok megvalósítására két oldalról van szükségem támogatásra. Egyrészt a karaikon  elismert  kari  képviseletek  oldaláról, akik biztosítják a későbbi utánpótlást az EDÖK számára. Ennek  érdekében  a  kari  képviseletekkel  egy  aktív kommunikációra épülő rendszeres kapcsolatot szeretnék  kialakítani,  amelynek  sokszínű  formája  tanulmányaink  sajátosságaihoz  igazodik.  Másrészt  egy  reprezentatív   és  felkészült  elnökséget  szeretnék  magam  mellé  felkérni.  Ennek  jegyében  elnökségi  tagnak  szeretném   kinevezni  Horváth  Lászlót  (PPK),  mint  tudományos  alelnököt,  valamint  Nemes  Lászlót (BTK), mint külügyi alelnököt. Lehetőség az innovációs kultúra terjesztésére  A  doktoranduszk  számára  is  biztosítani  kívánt  szakmai gyakorlat mellett fontos feladat a gazdaság és  az  egyetem  kapcsolatának  erősítése,  az  innovációs  és  vállalkozói  kultúra  elsajátíthatóságának  lehetősége.  IdeaLab  kezdeményezés  lényege,  hogy  a  hallgatók  az  egyetem  és  az  ipar   kapcsolatát  erősítse.  A  képzés  minden  tanévben  megrendezésre  kerül.   A  program  során  eltérő  területről érkező  hallgatók  csapatokat  alkotnak,  ezzel  biztosítva  az  interdiszciplináris  szemléletmódot.  Az  IdeaLab  menedzsmentje   az indítás előtt az egyetemről, a cégektől problémákat, téma javaslatokat gyűjt össze.  Ezek  közül  a  csapatok  egyet­egyet  választanak,  amelyet  fel  kell  dolgozniuk,  megoldást  kell  rá  találniuk,  hogy  az  értékesíthető  legyen.  A  program  része  egy  11  hetes  képzés,  amelynek  során  a  résztvevők  megismerkednek  a  projektmenedzsment  gyakorlati  oldalával,   amelynek  keretében  egy  mentor  segíti  munkájukat.  A  program  során  lehetőség  van  prototípus  fejlesztésére is, amennyiben az  ötlet  elnyeri  az  egyik  cég  ilyen  szintű  támogatását.  A program végén egy  zsűri előtt kell prezentálniuk  ötletüket,  majd  megvalósítási  tervüket.  A  zsűriben  a  cégek  és  az egyetem képviselői is jelen vannak.  A  díjazás  pénzjutalom,  amelyet  az  első  években  az  egyetem,  ám  az  utóbbi  2  évben  már  a  cégek   álltak.  A  program  zárása  után  amennyiben  a  kidolgozott  projekttervek,  találmányok,  kutatási,  fejlesztési irányok megfelelően, akkor egyes cégek fel is karolhatják ezeket.  Kapcsolat az Egyetemvezetéssel Az  előző évben  a megalakulást követő első fontosabb lépések egyike volt, hogy az EDÖK elnöke az  egyetemvezetői  értekezlet  állandó  tagja  lett,  így  első  kézből  értesülhet  a  legfontosabb  egyetemi  történésekről.

8

Kiemelten  fontosnak  tartom,   hogy   fenntartsam  az  egyetemvezetés   felé  kiépített formális és erősítsem  az  informális  kapcsolatot.  Ennek  jegyében  a  doktoranduszokat  érintő  kérdésekről  rendszeresen  szeretnék egyeztetni a rektori kabinet tagjaival.  Az  előző  tanév  végén  lehetőségeket  kaptunk,  hogy  a  minket érintő kérdésekkel foglalkozó egyetemi  bizottságokba  tagokat  delegáljunk. Fontosnak tartom, hogy ezzel a lehetőségünkkel éljünk is és aktív  tagjai  legyünk  e  testületeknek.  Elnökként  külön  kiemelném a tehetséggondozási, valamint az  előttünk  álló munka miatt a költségvetési bizottság munkájában való részvételt. Kapcsolat  a DOSZ­szal A  Doktoranduszok  Országos  Szövetsége  újabb  mérföldkőhöz  érkezik.  Idén  a  szervezet  vezetése  leköszönöm,  ám  fontosnak  tartom,  hogy  az  új  ciklusban  hasonló  súllyal  vegyünk  részt  a  szervezet  életében.  E  téren  van  mire  alapozni.  A  2013/214­es  ciklusban  4,  majd  tavasztól   5   osztály  elnököt  adott  intézményünk,  e  tanévben  pedig  továbbra  is  5  ELTE­s  koordinálja  egyes  osztályok munkáját. Osztálytagként én is különösen  fontosnak tartom, hogy doktoranduszaink megismerkedjenek ezekkel  a közösségekkel.  Kapcsolat az EHÖK­kel Az  előző  évben   sikerült   megállapodás  született  arról,  hogy  az  EDÖK  minimális  infrastrukturális  igényeit az EHÖK biztosítja számunkra. Az elmúlt év folyamán kialakult az a  gyakorlatot, miszerint az  EDÖK  és  az  EHÖK  elnök  rendszeresen  egyeztet  a  fontosabb  egyetemi  kérdésekben,  ezt továbbra  is fenn szeretném tartani.    Összegzés  Korábbi  tanulmányaimat   Egyetemünk  3  karán  végeztem,  jelen  pillanatban  pedig  az  Állam­  és  Jogtudományi  Karon,  valamint  a  Bölcsészettudományi  Karon  folytatok  doktori  tanulmányokat,  emiatt  merem  vállalni  a  karokon  átnyúló  szemlélet,  a  tudományos  élet  segítésének  képviseletét.  Bízom benne, hogy a fentebb vázolt program elnyeri a tisztelt Küldöttgyűlés támogatást.     

9