2015. (..) önkormányzati határozat 2. sz

MÓDOSÍTÁS

KISKŐRÖS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK JÓVÁHAGYÁSRA ELŐTERJESZTETT TERV …/2015. (…..) önkormányzati határozat 2. sz. melléklete Településszerkezeti terv leírása

VÁROS‐TEAMPANNON KFT. 2015. szeptember

TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ...................................................................................................................... 4 1.1 A TELEPÜLÉSSZERKEZET ALAKÍTÁSA ...................................................................................................4 A szerkezetalakítás térségi jelentőségű elemei ............................................................................................4 A szerkezetalakítás helyi elemei ...................................................................................................................4 1.2 TERÜLETFELHASZNÁLÁS .........................................................................................................................7 A területfelhasználás rendszere ....................................................................................................................7 Beépítésre szánt területek.............................................................................................................................8 Beépítésre nem szánt területek...................................................................................................................11 1.3 TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ...........................................................................................15 1.4 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ....................................................................................................................15 1.5 ÖRÖKSÉGVÉDELEM ................................................................................................................................15 1.6 A KÖZLEKEDÉS ........................................................................................................................................19 1.7 A KÖZMŰELLÁTÁS……………………………………………………………………………………………….20 1.8 KÖRNYEZETVÉDELEM ............................................................................................................................21 1.9 VÉDELMI, KORLÁTOZÁSI TERÜLETEK ..................................................................................................28 2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA .................................................................. 30 3. A VÁROS TERÜLETI MÉRLEGE .................................................................................................................... 33 4. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ............................................................ 34 4.1 Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlás .......................................................................34 4.2 Műszaki infrastruktúra hálózat elemeinek igazolása ..................................................................................35 4.3 Térségi övezetek igazolása ........................................................................................................................35 5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE ...................................................................... 37

KISKŐRÖS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

ELŐSZÓ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ A településszerkezeti terv – összhangban az országos és a térségi, kistérségi szintű tervekkel – hosszú távra meghatározza Kiskőrös fejlődésének térbeli irányait, lehetőségeit, korlátait, kialakítja a településszerkezet fejlesztésének újabb elemeit. A szerkezeti terv az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. (továbbiakban OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált

településfejlesztési

stratégiáról

és

a

településrendezési

eszközökről,

valamint

egyes

településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kódex) tartalmi követelményeinek és előírásainak megfelelően készült. A Szerkezeti Terv felülvizsgálata Kiskőrös 122/2004. (XI..) határozattal elfogadott Településfejlesztési Koncepciójával összhangban, a hatályos településszerkezeti terv aktualizálásával, valamint az egyedi lakossági és önkormányzati módosítási igények figyelembe vételével került kidolgozásra. Az új szerkezeti terv a korábban rögzített területigényű fejlesztési elképzeléseket is felülvizsgálta, és az önkormányzattal közösen határozta meg a különböző intézményekhez, jelentős zöldfelületi elemekhez tartozó területigényeket. A terv készítése folyamán a tervezők felhasználtak minden rendelkezésükre álló anyagot, köztük az ország és Bács-Kiskun megye új területrendezési terveit is. A Szerkezeti Terv meghatározza a területfelhasználás rendszerét, a változással érintett területeket, a már kialakult beépített és a fejlesztésre kijelölt, de még nem beépített területeket (barnamezős területeket is), a különleges intézkedést igénylő területeket, a város központját (akcióterület), a térszerkezet meglévő és újonnan kialakítandó, meghatározó nyomvonalas elemeit, továbbá a térszerkezet alakítását befolyásoló korlátozásokat (más jogszabállyal érvényesülő elemeket). A szakági (közlekedési, tájrendezési, környezetalakítási illetve közműhálózat-fejlesztési) javaslatok közül a szerkezeti tervlapokon azok kerültek ábrázolásra, melyek szerkezeti jelentőségűek, a többi javaslat a kötelező alátámasztó munkarészekben jelenik meg. Feltüntetésre kerültek továbbá a védett és védelemre tervezett természeti területek és a művi értékek, valamint a szerkezeti jelentőségű pontszerű funkciók, védőtávolságok. A Településszerkezeti tervlapokon az alkalmazott jelölések a város adottságaihoz mérten a Kódex 6. melléklete alapján kerültek kidolgozásra.

A munka az Autocad Map 3D 2015 szoftver segítségével a 2014. augusztusi állapotú digitális földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen (másnéven állami alapadatok) került kidolgozásra. A munka során felhasználtuk az önkormányzati adatokat, a google maps légifotóit és az érintett államigazgatási szervek előzetes véleményeit és adatszolgáltatásait.

VÁROS-TEAMPANNON KFT.

-3-

2015.



JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1 A TELEPÜLÉSSZERKEZET ALAKÍTÁSA A szerkezetalakítás térségi jelentőségű elemei — A terv az Országos Területrendezési Tervvel és más magasabb rendű jogszabályokkal összhangban területet biztosít az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közműhálózati elemek számára, pontosítja az Országos Ökológiai Hálózat Kiskőrös területét érintő elemeit: a természetvédelmi területeket, a NATURA 2000 élőhelyvédelmi illetve madárvédelmi területeket, az ex lege védett területeket. A terv a KisCsukás-tó és a Nagy-Csukás-tó területét a korábbi vízgazdálkodási terület helyett természetközeli területként ábrázolja, biztosítva a rehabilitáció szerkezeti tervi feltételeit. — A terv továbbra is biztosítja a területet az elkerülő út számára, figyelembe véve a térség- és városfejlesztés hosszú távú érdekeit, a természetvédelmi szempontokat, kiemelten az országos jelentőségű ökológiai folyosók rendszerét és a NATURA 2000 területeket, a környezetvédelmi szempontokat, továbbá a nyomvonalak által érintett tanyás tájszerkezetre, az egyes határrészek megközelíthetőségére gyakorolt hatást. A korábban kijelölt Budapest-Kelebia nagy sebességű vasút nyomvonala kikerült a tervből, mivel azt egy másik nyomvonalon jelöli ki az országos terv. — Térségi jelentőségű szerkezeti beavatkozás az 5301. sz. országos mellékút nyomvonalának megváltoztatása. Az Árpád utca tervezett gyűjtőútként szerepel a tervben annak érdekében, hogy a Kossuth Lajos utca Petőfi tér felőli oldalán megszűnő közúti kapcsolatot a Bajcsy-Zsilinszky utcával összekösse. A keleti elkerülő út nyomvonal megvalósítása esetén az országos mellékút belterületi szakasza megszűntethető, a Bajcsy-Zsilinszky út helyi gyűjtő útként funkcionál. — Térségi jelentőségű hálózatfejlesztés: a Kecel-Akasztó történelmi „országút” újjáépítést továbbra is javasolja a terv, melyet az 53107. jelű Kiskőrös-Ökördi országos mellékút érint. A javaslat az Állami Közútkezelő Kht-vel illetve az érintett településekkel egyeztetendő. Az illetékes szervek döntéséig a szerkezeti tervben az útvonal külterületi fő feltáró útként szerepel. — A szerkezeti terv az országos kerékpárút törzshálózati nyomvonalon túl javaslatot tesz térségi jelentőségű kerékpárútvonalak meghatározására is. Ezek a térségi jelentőségű kerékpárutak közút/földút mellett vezetett kerékpárútként, meglévő, kisforgalmú közúton kijelölt nyomvonalként, vagy korlátozott útszakasz mellett vezetett kerékpárútként ill. sávként kerülhetnek kialakításra). — A Kulturális Örökség védelméről szóló törvény előírásaival összhangban a szerkezeti terv feltünteti a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a műemlékeket. Térségi jelentőségű régészeti lelőhelynek javasolja Cebe középkori település Templomhalmát és Feketehalom lelőhely mesterséges halmát, valamint leletgazdagsága és csak töredékében való feltártsága miatt Kiskőrös-Seregélyes rézkori/szarmata/avar temető és több korszakból származó településrészletét.

A szerkezetalakítás helyi elemei — A városszerkezet legfontosabb problémájának értékelt közlekedési túlterheltség csökkentése, a kapcsolódó közlekedési és környezeti problémák feloldása, a Kossuth Lajos utca és Petőfi téri térség kiszolgáló jellegének erősödése, a „főutca” jellegének visszanyerése, a reprezentatív főtér kialakítása érdekében átalakítja a város gyűjtőúthálózatát. Ezzel együtt az 53. sz. főút és az 5301. jelű országos mellékút kereszteződését a Petőfi téren megszűnteti és áthelyezi az Árpád utca-Bajcsy-Zsilinszky utca-József Attila utca-Petőfi út csomópontba, a helyi gyűjtőutak számára a Dózsa György út-Rákóczi utca és a Dózsa György út-Klapka utca kereszteződésében alakít ki további szerkezeti jelentőségű csomópontot; — A közlekedési konfliktusok kezelését szolgáló szerkezetalakítással, hálózatszervezéssel szoros összefüggésben biztosítja a terv a szerkezeti tervi feltételeket a biztonságos és a gépjármű-közlekedéssel egyenrangú városi kerékpározás számára, figyelembe véve a külterületi és térségi megközelítési valamint a turisztikai igényeket; —

A településfejlesztési koncepcióval összhangban a szerkezeti terv a korábbi településrendezési tervekhez képest csökkenti a beépítésre szánt területeket. A területfelhasználás rendszerének alakítása elsősorban a belső területek megújulását, a lakótelepek fejlesztését, a laktanya és az alulhasznosított gazdasági

2015.

-4-




területek újrahasznosítását, az intézmények szükséges mértékű bővítését, továbbá a temető és a piac térségének rendezését valamint a Kossuth Lajos utca felértékelődését segíti elő; — A laktanya területén, tekintettel a terület bizonytalan státuszára és a fejlesztési szándékok kialakulatlanságára, a terv nyitva hagyja a lehetőséget a fejlesztési szándékok sokféleségének megvalósíthatóságára; — A vasútállomás környezetében a szerkezetalakítás a térségi jelentőségű intermodális csomóponti jelleghez illeszkedő fejlesztések előmozdítását szolgálja. A szabályozás eszközeivel összhangot kell teremteni a közlekedésihálózat-fejlesztéssel kapcsolatos területigények és a területre tervezett kereskedelmi létesítmény parkolási-forgalmi szükségleteivel kapcsolatos területigények között; — A már beépült területek megújulását, korszerűsödését, hatékonyabb felhasználását, mint prioritást szem előtt tartva területet biztosít a terv a meglévő lakóterületek és gazdasági területek mértéktartó bővítésére. A fejlesztési területeket a terv a fejlesztési igények, a tervezett elkerülő út nyomvonala, továbbá az országos jelentőségű természetvédelmi érdekeltségű területek és a szőlőkataszeri területek figyelembevételével határozza meg. — A termálfürdőhöz kapcsolódó fejlesztési szándékok megvalósíthatóságának szerkezeti tervi feltételeit a szomszédos gazdasági területeken lévő vállalkozások közlekedési kapcsolatainak javítása iránti igények figyelembevételével biztosítja. A területfelhasználás rendszere összhangban Kiskőrös korábbi rendezési terveivel, biztosítja a jelenlegi strand és kemping területének a bővítését, a termálturizmushoz kapcsolódó szállásadó-vendéglátó-szabadidős funkciók fejlesztését. A szabályozás eszközeinek felhasználásával mérsékelni kell a turisztikai rendeltetésű és a gazdasági területek közötti területhasználati-környezeti konfliktusok kialakulását; — A terv a városban meglévő zöldterületeket megtartja. Az Erdőtelekkel határos (volt vásártér területén) területen, az elkerülő út mentén és a Segesvári utca végén kijelölt új zöldterületek biztosítják a városrészek hiányzó közparkjait. — A városszerkezeti szempontból jelentős, belterületi mély fekvésű területeken a terv a meglévő erdőt meghagyja, illetve a Petőfi Sándor-Segesvári utcák és a vasút közötti területen új erdőterület kialakítását írja elő. További véderdők telepítését írja elő a terv a vasút menti, egyéb célra nem hasznosítható területeken, továbbá az elkerülő úttal összefüggésben, a nem beépíthető területeken. A lakóterületen lévő kertes hasznosítású mélyfekvésű tömbbelsőkben a szabályozás eszközeivel kell biztosítani az optimális hasznosítást; — A terv meghatározza a helyi építészeti, városszerkezeti, városképi értékek azon körét, amelyek védelme a városfejlesztés stratégiai céljainak megvalósításában betölthető szerepük miatt különösen indokolt; — Erdőtelek és Ökördi területén, továbbá a tanyás térségekben a településszerkezeti terv a történeti tájkarakter, a hagyományos szőlős-tanyás tájjelleg fennmaradását biztosító területhasználatot állapít meg. A szabályozás eszközeivel meg kell akadályozni a telkek elaprózódását, a tanyás térségben minimalizálni kell a szociális kiköltözések lehetőségét. — A terv a központi belterület és Erdőtelek közötti terület területfelhasználását a területet „keresztező” országos jelentőségű ökológiai folyosóra vonatkozó jogszabályi előírások és a méltányolandó tulajdonosi érdekek közötti kompromisszum fényében határozza meg. A terv a korábban tervezett területfelhasználásokat megtartja, azokon nem változtat. Az Erdőtelekhez csatlakozó terület kertvárosias lakóterület, míg a központi belterülethez csatlakozó területrész hétvégi házas területben marad. A terv a két terület közötti ökológiai folyosóban közpark céljára a zöldterületet megtartja. — A szerkezeti terv, a településfejlesztési koncepcióval összhangban, biztosítja az egyedülálló kertes tájkarakter megőrzésének és fejlesztésének, a természeti erőforrások fenntartható használatának és a táji természeti értékek védelmének lehetőségét. —

A „borvidéki területeken a településrendezési feltételek a hagyományos szőlős-tanyás tájkarakter megőrzését, a szőlőtermesztés volumenének megtartását, a helyi borászat és a borturizmus további fejlesztését, emellett a gyümölcstermesztés, az üvegházi és fóliás zöldségtermesztés, a helyi termékfeldolgozás arányának növekedését ösztönzik, erősítve a kiskőrösi táj tradicionális kertgazdálkodási jellegét.

—

Az érzékeny területeken a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és a Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program céljaival összhangban a terv biztosítja az érzékeny természeti területek fenntartását, a nemzetközi jelentőségű élőhelyek védelmét, a történelmi pusztai táj még megmaradt táji értékeinek megőrzését és a turizmust is magában foglaló többfunkciós tájgazdálkodás településrendezési feltételeit.


-5-

2015.



—

A táji természeti értékek, a turisztikai potenciál megőrzése, a történelmi tájkarakter védelme mellett a terv biztosítja a tanyák családi üzemi gazdasági központként való fejlesztését, a mezőgazdasági vállalkozások üzemfejlesztési lehetőségét és a mezőgazdasághoz kapcsolódó turisztikai fejlesztéseket egyaránt.

—

A táj értékeinek megőrzése mellett a terv biztosítja a településrendezési feltételeket a turisztikai tájpotenciált növelő tájrekonstrukciós programok megvalósításához, (pl. Nagy-Csukás-tó rehabilitációja) és a megváltozott használatú területek rendezéséhez (Öregszőllők).

—

Az ősi pusztai alföldi táj megmaradt gyepterületeinek területfelhasználása és szabályozása a gyepterületek fenntartását szolgáló hagyományos állattenyésztés fejlesztését nem zárja ki, de a védett természeti területeken kívül alakíthatók ki a hagyományos legeltetés állattartó üzemközpontjai.

2015.

-6-




1.2 TERÜLETFELHASZNÁLÁS A területfelhasználás rendszerét a terv az elhelyezhető funkciók alapján az OTÉK előírásainak megfelelően állapította meg. Az egyedi tájkarakter és a táji-természeti értékek védelme érdekében az OTÉK-ban meghatározottakon túl sajátos területhasználatokat is meghatároz a terv.

A területfelhasználás rendszere Beépítésre szánt területek Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség (m2/m2)

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK Beépítésre szánt területek

Közüzemi közművesítettség mértéke

Lakóterületek (L) Nagyvárosias lakóterületek

3,0

Teljes

Kisvárosias lakóterület

1,5

Teljes

Kertvárosias lakóterület

0,6

Részleges/Teljes*

Falusias lakóterület

0,5

Részleges/Teljes**

Vegyes területek (V) Településközpont terület

2,4

Teljes

Intézmény terület

3,0

Teljes

Borászati üzem

0,6

Részleges

Mezőgazdasági üzemi terület

0,6

Részleges

Gyógyturisztikai terület

0,6

Teljes

Sportolási célú terület

0,6

Teljes

Temető területe

0,2

Részleges

Szennyvíztisztító telep

0,4

Részleges

Különleges területek (K)

Adóállomás

0,1

–

Vásártér területe

0,1

Részleges

Szabadidős: sport-, strand, turisztikai rendeltetésű terület

0,6

Teljes

Kereskedelmi, szolgáltató terület

1,2

Részleges****

Ipari terület

0,6

Részleges

Üdülőházas terület

0,6

Teljes

Hétvégiházas terület

0,1

Részleges***

Gazdasági területek (G)

Üdülőterületek (Ü)

*Erdőtelek területén kertvárosias lakóterület részleges közművesítéssel is beépíthető. **Beépült területeken részleges, új fejlesztési területeken teljes közművesítés a követelmény. ***Hétvégiházas területen csak a csatornahálózat kiépülése után lehet építeni. ****Részleges közművesítésű területen a csatornahálózat kiépülése után az érintett ingatlanok rákötése kötelező.


-7-

2015.



Beépítésre nem szánt területek Beépítésre nem szánt területek

Megjegyzés

Különleges beépítésre nem szánt területek (K) Fásított köztér

—

Szabadidőközpont: sport-, rekreáció, kiállítás, vásár, turisztikai rendeltetésű terület

—

Turisztikai központ

—

Napelem park

—

Homokbánya

—

Közlekedési és közműterületek (KÖ) Közlekedési célú közúti területek

—

Közlekedési célú vasúti területek

—

Zöldterület (közpark) (Z) Természetközeli terület (T)

—

Mezőgazdasági területek (M) Általános-borvidéki mezőgazdasági terület

—

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

—

Vízgazdálkodási területek (V) Vízgazdálkodási terület - Vízmeder, tó, vízállásos terület

—

Vízgazdálkodási terület - Vízmű

—

Erdőterület (E)

Beépítésre szánt területek Lakóterületek Nagyvárosias lakóterület Nagyvárosias lakóterületek Kiskőrösön a három szintnél magasabb beépítésű úszótelkes-tömbtelkes területek (lakótelepek) a Petőfi térhez csatlakozó területek kivételével, amelyek a településközpont részét képezik. A nagyvárosias területfelhasználású területeken biztosítani kell a tetőtér-beépítés lehetőségét, de korlátozni kell a nem kívánatos besűrűsödést. A tetőtér-beépítés eredményeként bekövetkező lakásszám-növekedéssel összhangban biztosítani kell a tömbtelkeken belül a többlet parkolóhely igény kielégítését. Kisvárosias lakóterületek Kisvárosias lakóterületek egyrészt a város kistelkes, sűrűn beépített, városszerkezeti szempontból megőrzésre érdemes értéket képviselő területei, másrészt a telkenként kettőnél több rendeltetési egységet magukban foglaló, de legfeljebb fszt+1+tetőtér emeletes lakóépületekkel beépült területek. Az előbbi területen az értékvédelemnek kell prioritást élvezni a szabályozás során, biztosítva a terület korszerűsödésének lehetőségét. Az utóbbi területek olyan beállt területek, ahol a kialakult lakókörnyezeti minőséget kell a szabályozás eszközeivel megőrizni. A helyi ingatlanfejlesztési igényekkel összhangban kisvárosias jelleg erősödését biztosítja a terv a Dózsa György utcának a szabadidő park környéki területein és a szabadidő park menti tömbfeltárással, továbbá a meglévő kisvárosias lakóterületekhez csatlakozó, városszerkezetileg hangsúlyosabb csomópontokban (Esze Tamás utca környéke), a Hársfa utca újonnan beépülő társasházainál, valamint a Korvin utcában. Kertvárosias lakóterületek Kiskőrös kertvárosias lakóterületei legfeljebb négy rendeltetési egységet magában foglaló, 7,5 métert meg nem haladó építménymagasságú lakóépületekkel, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciókkal, és a lakóterületbe illeszkedő helyi intézményekkel beépült területei. A kertvárosias lakóterületeket a szabályozás során elsősorban a teleknagyság és vele összefüggésben a beépíthetőség, valamint az építménymagasság alapján kell differenciálni. A nagy telkes tömbökben meg kell határozni a telekalakítási lehetőségeket és a beépíthető területet korlátozni kell. A szabályozásnak biztosítania kell, hogy a nagy 2015.

-8-




beépítetlen tömbbelsők távlati fejlesztésre szabadon maradjanak, rövid-közép távon pedig biológiailag aktív „szigetekként” a város környezetállapotának javítását szolgálják. Falusias lakóterületek Kiskőrös falusias lakóterületei legfeljebb két rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, ahol 7,5 méternél nem magasabb mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületek továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények is elhelyezhetők. A mezőgazdasággal összefüggő építmények (silók, tárolók) esetenként jóval magasabbak is lehetnek, az előírás az épületekre vonatkozik, építményekre nem. A falusias lakóterületeken az állattartási rendelettel összhangban állattartás megengedhető. Falusias lakóterület besorolást kapnak a központi belterületen a Meggyes utcától északra lévő lakótömbök és a Segesvári utcára néző telkek, továbbá Erdőtelek teljes belterülete. A külterületi lakott helyeken történő építést a mezőgazdasági területekre vonatkozó előírások szabályozzák. Vegyes területek Településközpont területek Kiskőrös településközpont területei a városi intézményeket, kiskereskedelmi egységeket, lakóterületen belül is elhelyezhető vállalkozásokat, továbbá a döntően több rendeltetési egységet befogadó lakóépületek, üzletházak területei. A településközpont területek a városon belüli helyzetüktől függően változatos szabályozást igényelnek, de jellemzően a környező lakóterületeknél magasabb szintterületi mutató jellemzi őket. Településközpont terület besorolást kaptak a város hagyományosan településközponti területei: a Petőfi tér, a Petőfi Sándor utca, a Kossuth Lajos utca, a Dózsa György utca az Erdőtelki utcáig, az Árpád utca és a Piac térsége. Településközpont terület továbbá a Kossuth utca-Izsáki út-vasút által bezárt terület, a Kolozsvári utca-Sárkány József utca-Munkácsy utca által bezárt tömbök és a volt konzervgyár területe. Az utóbbi területen a lakóterületeket nem zavaró vállalkozások (pl. a borászat építményei) is helyet kaphatnak. Településközpont terület az útügyi múzeum térsége, ahol elsősorban a termálturizmushoz kapcsolódó szállásadó-vendéglátó szolgáltatások helyezhetők el. A Kossuth utca végi vegyes terület bővül a Mészáros utca irányába, ahol a terület kedvező fekvésének megfelelő területintenzitás-növekedés előmozdítás a cél. Településközpont terület besorolásúvá válik a Rákóczi utca végi volt tsz. telephely területe és az idősek otthona is, ahol bővítési lehetőség biztosítása a cél. Településközpont vegyes terület a volt laktanya kb. 40 hektáros területe, ahol nincs erdőterület. Itt a változatos fejlesztési elképzeléseket befogadni képes területkínálatot biztosít a területfelhasználási egységbe sorolás. Intézmény területek Az OTÉK korábbi központi vegyes területe újonnan intézmény területként definiált területfelhasználási egység, amely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. Önálló lakóépület, lakások nem építhetők, csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. A Hrúz Mária utcai megyei speciális iskola területe (Integrált Közoktatási Intézmény) és a vele szomszédos telkeken álló szállásadó, illetve egyházi épület intézményi terület besorolású. Funkcióváltó változással érintett területként új intézményi terület a napi piac területe, a Városháza tömbje, valamint a 100%-ban beépült művelődési ház tömbtelke. Az önkormányzati igénynek megfelelően a Kőrisfa utcai óvodafejlesztési terület, mely korábban közpark volt, ugyancsak intézményi terület besorolásúvá vált, ahol a meglévő fák védelme kiemelt fontosságú. A területfelhasználási egység döntően térségi jelentőségű intézmények elhelyezésére szolgál, de a helyi közigazgatás intézményei, valamint a jelentős kulturális intézmény és a fejleszteni kívánt kereskedelmi, szolgáltató intézmény a beépítés intenzitása miatt is indokolttá teszi az intézmény terület besorolást. Gazdasági területek Kereskedelmi szolgáltató területek A szerkezeti terv a város összes, a lakóterületektől jól elkülönülten elhelyezkedő meglévő és a meglévőhöz csatlakozó új gazdasági területét kereskedelmi-szolgáltató terület területfelhasználási egységbe sorolja. Kereskedelmi-szolgáltató terület besorolású a volt lőszerraktár területe is. A területfelhasználási egység területén a környezetre jelentős hatást nem gyakorló termelő, szolgáltató, kereskedelmi, ipari jellegű gazdasági tevékenységek épületei és építményei elhelyezésére szolgál. A területfelhasználási egységek szabályozása során kiemelt figyelmet kell szentelni a város bevezető útjait kísérő városképi arculat alakításának. A területfelhasználási egység szabályozását úgy kell alakítani, hogy a területen jelenlévő, illetve későbbiekben megjelenő, borászathoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások rendeltetésszerű működését a területeken folyó VÁROS-TEAMPANNON KFT.

-9-

2015.



egyéb gazdasági tevékenységek ne korlátozzák. A turisztikai rendeltetésű területekkel határos területeken (Dózsa György utca menti területek) sajátos előírásokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy a két területfelhasználási egység területe egyaránt rendeltetésszerűen hasznosítható legyen. Új beépítésre szánt terület a város északi részén, a főút mentén került kijelölésre, a szennyvíztisztító telep és a tervezett elkerülő út közötti területen, figyelembe véve az ex lege terület határát. A szabályozás során az elhelyezhető funkciókat úgy kell meghatározni a területen, hogy a városi tűzoltó laktanya épülete is kialakítható legyen. Ipari terület Az Öregszőllők térségében, az izsáki út melletti ipari üzem került iparterületi besorolásba, ahol olyan gazdasági célú ipari építmény építhető, amely más beépítésre szánt területen nem helyezhető el. Üdülőterületek Üdülőházas terület Üdülőházas terület a termálstrandhoz csatlakozó, már a korábbi rendezési tervben is turisztikai fejlesztésre kijelölt Erdőtelki utca menti terület. A területfelhasználási egység területe elsősorban a csoportos, változó vendégforgalmú szállásadó létesítmények: szállodák, panziók és apartmanházak (bungalók) parkszerűen kialakított csoportos elhelyezésére szolgál. A területen helyet kaphatnak a csoportos szállásadáshoz és a gyógyvízhez kapcsolódó szabadidő eltöltést, gyógyászati ellátást, sportolást és vendéglátást szolgáló létesítmények. A telkeken jelentős zöldfelületi arányt kell biztosítani a parkszerű kialakítás megvalósíthatósága érdekében. Hétvégi házas terület Erdőtelek meglévő és tervezett lakóterületei és a központi belterület között kialakult kiskertes területnek az Erdőtelki út mentén tervezett turisztikai központhoz kapcsolódó fejlesztését biztosítja a területfelhasználási egység. A terület szabályozásának biztosítania kell a természet- és környezetvédelmi- tájképvédelmi szempontok szigorú érvényesíthetőségét. A terület fejlesztésének feltétele a telkek megfelelő hányadának a szükséges közterületek (közlekedési és közműterület, zöldterület) céljára történő átadása, a követelményeknek megfelelő közműhálózat és közút kiépíthetősége érdekében, csatornahálózat kiépítettsége, a követelményeknek megfelelő kiszolgáló utak kiépítése. Különleges területek Gyógyturisztikai terület A jelenlegi strand, gyógyszálló és kemping együttesét magában foglaló terület. A terület elsősorban a termálilletve gyógyvízhez kapcsolódó turisztikai és gyógyászati létesítmények elhelyezését, a jelenlegi strand területének bővítését szolgálja. A terv számol a kempingnek a kapcsolódó fejlesztési területek valamelyikére történő áthelyezésével és ezzel területének strandbővítés céljára történő szabaddá válásával. További szállásadó épület elhelyezésére is lehetőség van a fejlesztési területen. Sport terület Kiskőrösön a Dózsa György utca menti sportpálya kapott sportolási rendeltetésű különleges terület besorolást, valamint a kisebb területű vasút menti még beépítetlen terület, ahol gyakorló golfpálya építését tervezik. Az előbbi terület szabályozásának lehetőséget kell biztosítani a jelenkori igényeknek megfelelő, térségi szintű sportrendezvények befogadására alkalmas létesítmények elhelyezhetőségére és a területtel határos turisztikai területtel való térbeli-funkcionális kapcsolat megteremtésére. Temető területek Temető rendeltetésű különleges terület besorolást kapott Kiskőrös négy temetőterülete. A terv bővítési lehetőséget biztosít az evangélikus és a katolikus temető területén. A különleges terület besorolás lehetővé teszi a temetéshez kapcsolódó épületek és építmények elhelyezését. A már nem működő temetők területén kegyeleti park is kialakítható. Különleges terület – Szennyvíztisztító telep A jelenlegi szennyvíztisztító telep területe, ahol beépítésre szánt területként biztosítja a terv a szennyvíztisztító rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények kialakíthatóságát. 2015.

- 10 -




Különleges mezőgazdasági üzemi terület Különleges mezőgazdasági üzemi területek a már kialakult és működő mezőgazdasági üzemközpontok területei, ahol beépítésre szánt területként kell biztosítani az üzemi gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges településrendezési feltételeket. Ezek a mezőgazdasági üzemközpontok alkalmasak arra, hogy a környezetkímélő legeltetéses állattartással biztosítható legyen az igen nagy kiterjedésű védett rét és legelőterületek fenntartása is. Különleges borászati üzemi terület Különleges borászati üzemi területként jelöli ki a szerkezeti terv a már meglévő és tervezett borászati üzemközpontokat. A borászati üzemközpontok fejlesztési lehetőségének biztosítása a történeti szőlőskertes tájszerkezet megtartása miatt is kiemelten fontos. Ezért biztosítani kell a területfelhasználási egység területén a szőlőgazdálkodás, borászat, borturizmus építményeinek beépítésre szánt területként történő fejleszthetőségét. Különleges terület – Adóállomás Az Antenna Hungária adóállomása tartozik ebbe a területfelhasználási egységbe. A területen csak az adóállomás funkciójához kapcsolódó építmények alakíthatók ki. Szabadidős rendeltetésű terület A jelenlegi termálfürdő – kemping és a meglévő sportterület között térbeli-funkcionális kapcsolatot biztosító fejlesztési terület, melyet a korábbi terv sorolt ebbe a területfelhasználási egységbe. A terület lehetőséget biztosít a jelenlegi kemping áthelyezésére a termálfürdő bővítés érdekében és/vagy a sportterület térségi sportközponttá fejlesztéséhez szükséges bővítésére, továbbá egyéb, a termálturizmushoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére. Vásártér területe Az Erdőtelek és központi belterület között levő vásártér a jelenlegi területén marad.

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közműterületek A közlekedési és közműterületek a meglévő és tervezett (szabályozott) közutak és jelentős szintbeli közterületi gépjárműtárolók valamint a vasút területek, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt. A terv közúti közlekedési és vasúti területeket különböztet meg, továbbá kijelöli a szerkezeti jelentőségű közcélú parkolók helyét. A szerkezeti terven megadott tervezett elkerülő út nyomvonal és csomópontjaik kialakítása az országos főutakra vonatkozó szabványokkal összhangban történt. A terv a nyomvonal mindkét oldalán 100-100 méteres védősávot biztosít. A szerkezeti terv biztosítja az újonnan tervezett közlekedéshálózati elemek kialakításához a követelmények szerint szükséges területet. A szerkezeti terv a központi belterületen belül módosítja az országos mellékúthálózat nyomvonalvezetését és a gyűjtőúthálózatot. A terv meghatározza az országos és térségi jelentőségű kerékpárutak és útvonalak nyomvonalát. Meghatározza a szerkezeti jelentőségű közúti és vasúti csomópontokat és azok jellegét (szintbeli, különszintű csomópont, körforgalmú csomópont). A közlekedési és közműterületek szabályozásával biztosítani kell a követelmények szerinti közműhálózati elemek elhelyezhetőségét, továbbá a környezetvédelmi és városképi szempontból szükséges fasorok és egyéb zöldfelületek kialakíthatóságát.

Zöldterület Zöldterületként jelöli ki a szerkezeti terv a város szerkezeti jelentőségű meglévő és tervezett közparkjait. A zöldterületek növelése kiemelten fontos településfejlesztési feladat, ezért a terv új zöldterületek létesítésére is biztosít területeket. A meglévő és tervezett zöldterületeken lehetőség szerint a térségben honos fafajok telepítésével kell biztosítani a védett természeti területekkel a szerves ökológiai kapcsolatot. Zöldterületen meghatározóan a pihenés, játék, testmozgás építményei alakíthatók ki.


- 11 -

2015.



Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföld védelem, a tanyás tájkarakter és a borvidéki tájjelleg megőrzése, a táji természeti értékek, ökológiai rendszerek védelme, a felszíni vizek védelme, a helyi agrár gazdaság fejlesztés biztosítása céljából, továbbá a belvíz általi veszélyeztetettség figyelembe vételével a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: — korlátozott használatú mezőgazdasági terület — általános borvidéki mezőgazdasági terület. Általános-borvidéki mezőgazdasági területek Általános borvidéki mezőgazdasági terület a jellemzően szőlőkataszteri nyilvántartásban szereplő kertgazdálkodási táj területe. A területfelhasználási egység kijelölésének célja a borvidéki tájjelleg megőrzése, a tanyás tájkarakter védelme és fejlesztési lehetőségeinek biztosítása, a történelmi telekszerkezethez, a kialakult helyi mezőgazdasági használathoz igazodó és a kertgazdálkodási jellegű gazdaságfejlesztést biztosító építés-szabályozás kialakítása. Ennek érdekében biztosítani kell a már meglevő tanyák, tanyasorok területén és azokon kívül egyaránt gazdasági üzemközpontok, birtokközpontok kialakítását. A szabályozás csak úgy biztosíthatja tanyás birtokközpontok kialakíthatóságát, ha a helyi szabályozás a kiskőrösi határ sajátosan egyedi birtokszerkezetét veszi figyelembe. Mivel a történelmi birtokszerkezet már így is felaprózódott, ezért meg kell akadályozni a további telek felaprózódást, sőt az építés szabályozásával ösztönözni kell olyan összefüggő vagy több tagban levő családi birtokok kialakítására, amelyek árutermelésre, az európai uniós, vidékfejlesztési és egyéb támogatásra is alkalmasak. A meglevő lakótanyák fejlesztési lehetőségeit biztosítani kell, de mezőgazdasági területen új lakóépület építésére csak akkor szabad lehetőséget biztosítani, ha a tulajdonos legalább 2 ha szőlőterülettel vagy gyümölcsössel, illetve legalább 10 ha egyéb művelési ágú földterülettel rendelkezik. Ezeket a területi feltételeket kell figyelembe venni birtokközpont kialakításánál is. Biztosítani kell továbbá a tanyákon a mezőgazdasági termeléshez kötődő turizmus – kiemelten a borturizmus, tanyaturizmus, lovasturizmus – fejlesztésének településrendezési feltételeit is. Korlátozott használatú mezőgazdasági területek Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a természet védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó védett természeti területek, ex lege védett természeti területek, az európai közösségi jelentőségű madárvédelmi és élőhelyvédelmi (Natura 2000) területek, természeti területek, és azok védőövezetei, továbbá az azokat összekötő zöldfolyosók területei. A területfelhasználási egység területének egy része vízjárta, belvizes terület. A korlátozott használatú mezőgazdasági területek kijelölésének célja a nemzetközi és országos jelentőségű természeti értékek megőrzése, a kiskőrösi turjánosok összefüggő természetes rendszerének védelme, az ősi tájjelleg megőrzése. Ezért a területfelhasználási egység területén a településrendezés eszközeivel is biztosítani kell a tájkép, a természeti értékek megőrzését, az egységes és összefüggő ökológiai hálózat fejlesztésének lehetőségét. A szabályozási tervben ki kell jelölni azokat az övezeteket, ahol a természet háborítatlansága érdekében, épületeket elhelyezni nem lehet. Ki kell jelölni továbbá azokat az övezeteket, ahol a természeti értéket képviselő rétek, legelők fenntartása természetkímélő, több funkciójú tájgazdálkodás biztosítása érdekében a hagyományos legeltetéses állattartás és ezzel összefüggően a bemutatást, ismeretterjesztést, génmegőrzést is szolgáló állattartás és ökoturizmus építményei kialakíthatók. A korlátozott használatú mezőgazdasági terület külön övezeteként kell biztosítani a 0416/29-30 hrsz-ú telkeken már működő lovasközpont lovas oktatási fejlesztési lehetőségét. Ebben az övezetben a lovas sportolás és oktatás építményei legfeljebb 3%-os beépítéssel alakíthatók ki, a meglévő természeti értéket képező gyepterületek fenntartásával. Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkodási területek a belvízelvezető csatornák medre és a vízmű területek. A belvízelvezető csatornák területén a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás és öntözés építményei alakíthatók ki. A vízművek területén a rendeltetésüknek megfelelő vízgazdálkodási célú építmények létesíthetők. 2015.

- 12 -




Természetközeli terület Természetközeli terület a mocsarak, nádasok területe. Az ex lege védett területként és Natura 2000 területként egyaránt védett vízállásos területek a kiskőrösi táj meghatározó értékei, amelyeket a szerkezeti terv külön területfelhasználási egységbe sorol. A természetközeli területeken épület nem létesíthető. Csak olyan épületnek nem minősülő építmények létesíthetők, amelyek a természetvédelmi célú fenntartást és az ehhez kapcsolódó vízgazdálkodást szolgálják. Erdőterület Erdőterületek a földhivatali nyilvántartás szerinti erdő művelési ágú területek, továbbá a településszerkezeti jelentőségű erdősítés céljára biztosítandó területek. Erdősítés céljára elsősorban a város környezetminőségének javítása érdekében a belterületen és annak közvetlen környezetében, a vasút mentén, tervezett elkerülő út mentén kell területeket biztosítani. Az erdősítés során biztosítani kell a természeti területekkel való ökológiai kapcsolatot. A biológiai sokféleség fokozása érdekében a védett természeti területeken csak a helyi természeti adottságoknak megfelelő honos erdőtársulások, ligetek alakíthatók ki. Ösztönözni kell a gazdaságos művelésre alkalmatlan mezőgazdasági területek, parlagok erdősítését is. Összefüggő erdőtelepítésre kijelölhető – szerkezeti jelentőségű – terület az Öregszőlők és a Nyulas erdő területén található, amelyet a szerkezeti terv tervezett erdőterületként szabályoz. Ez azonban nem zárja ki más határrészekben a parlagterületek erdősítését. Az erdősítések során azonban figyelemmel kell lenni a szomszédos mezőgazdasági hasznosítású termőföldek rendeltetésszerű használatára is. Az erdőterületeket a beépíthetőség szempontjából gazdasági, illetve védelmi rendeltetésű erdőövezetekre kell tagolni a szabályozás keretében. Gazdasági rendeltetésű erdők azok az összefüggő nagy kiterjedésű erdőterületek, ahol az erdőgazdálkodáshoz vagy a vadgazdálkodáshoz épületek kialakítása is indokolt lehet. (pl. erdészház, vadászház) Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezetébe kell sorolni azokat a természetvédelmi oltalom alatt álló és környezetvédelmi (talajvédelmi, településvédelmi) célú erdőterületeket, ahol épületeket létesíteni nem lehet. Különleges beépítésre nem szánt területek Különleges terület – szabadidőközpont Különleges beépítésre nem szánt szabadidőközpontként jelöli ki a terv az 53-as főút külterületi szakasza mellett tervezett zöldterület területét. További új szabadidős terület a Szabadidő park területén található teniszpálya, ahol a sportterület fejlesztése, bővítése lehetővé válik. Ez a területfelhasználási egység lehetőséget biztosít kemping építésére, rekreációs létesítmények, kiállítási területek elhelyezésére (Göncöl park), továbbá egyéb, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó létesítmények elhelyezésére. A szabadidőközpont területén legfeljebb 5% beépítéssel a pihenés, játék, sportolás, szórakozás és egyéb rekreációt szolgáló építmények, továbbá a vendéglátást szolgáló épület létesíthető. Különleges terület – turisztikai központ Különleges beépítésre nem szánt turisztikai központ területén kereskedelmi szállásépület, vendéglátó épület és a horgászathoz kapcsolódó építmények (horgászházak) létesíthetők. A szabályozási terven a területen lévő horgásztó területét ki kell jelölni a meglévő vízfelület védelme érdekében. Különleges terület – napelempark Beépítésre nem szánt napelemparkként jelöli ki a terv a rekultivált hulladéklerakó területét, ahol kizárólag a rendeltetésének megfelelő építmények alakíthatók ki. A napelempark építményei csak úgy helyezhetők el, hogy a kommunális hulladékot lefedő vízzáró réteget az építmények nem bonthatják meg. Különleges terület – homokbánya Beépítésre nem szánt különleges terület az Öregszőllőkben lévő bányatelek területe, ahol kizárólag a homokbányászathoz kapcsolódó építmények létesíthetők. Különleges terület - fásított köztér VÁROS-TEAMPANNON KFT.

- 13 -

2015.



Fásított köztér, sétány területébe sorolt a katolikus temető előtti zöldterület, valamint a Petőfi tér térségében a parkoló területek és sétányok. Fásított köztér területén épület nem létesíthető. A területen parkoló létesíthető, de a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a terület 20%-ánál.

2015.

- 14 -




1.3 TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A településszerkezeti terv kijelöli az ex lege védett területek, országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000 területek határát. Ezen védett területeken belül a szerkezeti terv megtartja a jelenleg hatályos településszerkezeti terv szerinti beépített és beépítésre szánt területeket, de új beépítésre szánt területet nem jelöl ki. A védett természeti területeket meghatározóan korlátozott használatú mezőgazdasági területként természetközeli területként vagy erdőterületként szabályozza. A terv pontosítja az országos ökológiai hálózat magterülete övezetét, és változtatás nélkül feltünteti az ökológiai folyosó övezetét. A vonatkozó OTrT szabályokkal összhangban az ökológiai hálózat övezeteiben nem jelöl ki beépítésre szánt területet. Az erdőterületeket az Országos Erdőállomány Adattár szerinti üzemtervezett erdőkkel összhangban jelöli ki a terv. Javaslatot tesz új erdők telepítésére is a tervezett erdőterületek kijelölésével. Tervezett erdőterületeket meghatározóan a tervezett 53-as főút és a belterület között, az Öregszőlők parlagterületein és a Nyulas erdők közé ékelődő mezőgazdasági területeken jelöl a szerkezeti terv. A mezőgazdasági területeket a sajátos használat és a természeti táji értékek védelmének figyelembe vételével korlátozott használatú és általános borvidéki mezőgazdasági területre bontja fel. Általános borvidéki mezőgazdasági területen a történeti szőlős (kertes) – tanyás tájkarakter védelme és fejlesztési lehetőségének biztosítása a meghatározó feladat. A korlátozott használatú mezőgazdasági területen a történeti turján vidék hagyományos tájhasználatának megőrzése, a természeti értékek védelme a kiemelt cél. Ezzel összhangban biztosítani kell a nagy kiterjedésű rétek, legelők fenntartásához szükséges környezetkímélő legeltetéses állattartás településrendezési feltételeit is. A már meglévő és néhány tervezett mezőgazdasági üzemközpontot és borászati üzemet a terv különleges területként jelöli ki. A mezőgazdasági és borászati üzemközpontok gazdasági jelentőségükön túl a kiskőrösi tájgazdálkodás, tájfenntartás a hagyományos tájkarakter megőrzésében is jelentős szerepet töltenek be.

1.4 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A város zöldfelületi rendszerét a szerkezeti terv a meglévő zöldterületek megtartásával új zöldterületek kijelölésével és a belterülethez szervesen kapcsolódó tervezett erdőterületekkel fejleszti. A zöldfelületi rendszer szempontjából is meghatározó, összefüggő ökológiai rendszert alkotó turjánosok jelentőségét és védelmét a terv természetközeli területként és korlátozott használatú mezőgazdasági területként hangsúlyozza.

1.5 ÖRÖKSÉGVÉDELEM 1.5.1 Országos védelem Az országos műemléki nyilvántartás szerint Kiskőrös Város közigazgatási területén belül az alábbi országos védelem alá eső műemléki építmények találhatók:

Sorszám 1. 2. 3. 4.

Név

Cím

Hrsz.

Törzsszám

Petőfi szülőháza

Petőfi Sándor tér 4.

2678

673

Petőfi mellszobra

Petőfi Sándor tér 4.

2678

674

Lakóház, nyári konyha, nyitott szín

Szent István u. 23.

1497

8812

volt zsinagóga, ún. "Tanház"

Petőfi Sándor utca 5.

3139/1, 3139/2

10200

A 4 db műemlék ex lege műemléki környezete a Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása szerint került feltüntetésre a tervlapon.


- 15 -

2015.



Világörökségi és világörökségi várományos terület A Világörökségi Várományos Helyszínek jegyzékéről szóló 27/2015. (VI.2.) MvM rendelet melléklete alapján Kiskőrös város két helyszínen érintett a világörökségi listára jelöléssel: 5. Magyarországi tájházak hálózatában:

Település neve 59.

A várományos helyszín megjelölése

Helyrajzi szám

Petőfi Szülőház és emlékmúzeum

2678

Szlovák tájház

1497

Kiskőrös

Központi koordináta EOV koordináta 668230 141654 668162 142160

WGS82 koordináta 46.619019 N 19.28550 E 46.623574 N 19.28462 E

A Petőfi szülőház és emlékmúzeum területfelhasználása településközpont vegyes terület, mely biztosítja a műemléki védettségű épületegyüttes fennmaradását és hasznosíthatóságát. A Szent István utcában álló Szlovák tájház kertvárosias lakóterület, mely területfelhasználás besorolás biztosítja a műemlék védettségű tájház fennmaradását és funkcióját. A törvényi előírások alapján és a város településkép védelme érdekében fontos az infrastruktúra-hálózatok földkábelbe helyezése a műemléki környezetben és a világörökség várományos helyszíneken, ezért a helyi építési szabályzat vonatkozó fejezeteinek kiegészítése javasolt. 1.5.2 Helyi védelem A hatályos Helyi Építési Szabályzat függelékében felsorolt védett és védelemre javasolt építmények aktualizálása megtörtént. A kijelölt építmények megőrzését biztosítani kell, ezért a védelmi előírásokat úgy kell meghatározni, hogy a védett és védelemre tervezett épületek védelme érvényesíthető legyen. Helyi értékvédelmi terület a hatályos tervben lehatárolt terület a városközpont történelmi településmagja, ahol a legtöbb védett és településkép szempontjából értékes beépítés, struktúra, telekszerkezet található. 1.5.3 Régészeti örökség védettsége Kiskőrös bel- és külterületének településrendezési terv által érintett részén jelenleg 26 azonosított és 27 azonosítatlan régészeti lelőhely ismert, melyek felsorolását a mellékelt táblázat tartalmazza. Hat azonosított lelőhely található Kiskőrös belterületén, de ezek kiterjedése a legtöbb esetben kérdéses (ezért fontos a történeti városmag régészeti érdekű feltűntetése). A lelőhelyek a településszerkezeti terven feltűntetésre kerültek. A megyei területrendezési terv két lelőhelyet tekint térségi jelentőségűnek: Feketehalom, szarmata telep és temető (Kiskőrös 7. lelőhely), bár meg kell jegyezni, hogy az 1980-as évek elején végzett tereprendezések itt nagymértékben elpusztították a régészeti emlékeket, nagyban csonkult az ex lege védett halomtest is. A szerkezeti terv Térségi jelentőségű régészeti lelőhelynek javasolja továbbá a Cebei templomdombon (Kiskőrös 6. lelőhely) lévő lelőhelyet és javasolja a két régészeti lelőhely turisztikai megközelíthetőségének javítását (természeti-táji értékeket bemutató tanösvény állomásaként). SORSZÁM‐ TANULMÁNY

KÖZPONTI AZONOSÍTÓ

1 (az. 1)

2 (az. 1)

NÉV

HELYRAJZI SZÁM

27643

Városalatt‐ Martinkó Pál földje korábban mint Laktanyaváros

18411, 18465, 18464, 18442, 18441, 18440, 18439, 18438, 18437, 18436, 18435, 18422, 18421, 18420, 18419, 18418, 18417, 18416, 18410, 18409, 18408, 18407, 18406, 18405, 18403, 18400, 18448, 18447, 18446, 18445, 18444, 18443, 18434, 18433, 18432, 18431, 18477, 18463, 18462, 18461, 18460, 18476, 18430, 18429, 18428, 4378/9, 4378/5, 4378/8, 4378/7, 4378/6, 4374/4, 4374/5, 4374/2, 4374/3, 4374/1, 4376, 4375, 4378/2, 4378/1, 4377, 4378/3, 4378/10, 4378/4, 0321/2, 0321/1, 0324/2, 18478, 18459, 18458, 18449, 18450, 18427, 18402

29345

Laktanya közelében Korábban mint Martinkó P. földje

Új helyen jelölve Hrsz, 0331/19‐21

2015.

- 16 -


KISKŐRÖS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 3 (az. 2 és 5)

29333 +29341

Vágóhidi‐dűlő‐ Seregélyes +Seregélyes, Vasútállomás mellett

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 0213/11, 0213/10, 0213/13, 0213/12, 0213/14, 0213/9, 0213/8 1812, 1793/1, 1792, 1791, 1790/2, 1793/3, 1810, 1814, 1816, 1817/2, 1818, 1819+ köztük lévő hrsz‐ek: 1792‐1797; 0211/1‐3,

4 (az. 3)

29336

Szűcsi‐dűlő‐ Litauszki Sándor földje

023, 022/10, 022/20, 022/13, 022/12, 022/14, 024/45, 024/5, 024/4, 024/3, 024/2, 022/6, 022/8, 022/7

5. (az. 6)

29342

Csonthalom‐Kút‐ dűlő

Új helyen jelölve Hrsz 0394/42‐54 (központi nyilvántartás korrekciója szükséges!

6. (az. 7)

29343

Cebe‐ Templomdomb és középkori település

0236/40, 0236/41, 0236/42, 0211/1, 0233/3, 0233/24, 0233/25, 0233/23, 0233/22, 0233/26, 0233/2, 0233/20, 0211/4, 0190/77, 0190/52, 0190/53, 0190/55, 0190/54, 0190/79, 0190/46, 0190/56, 0211/5, 0190/78, 0236/43, 0236/44, 0236/39, 0236/50, 0236/46, 0230, 0233/31, 0190/76, 0236/51, 0233/29, 0233/30, 0233/28, 0235, 0233/36, 0233/32, 0233/33, 0233/34, 0233/35, 0236/52, 0236/45, 0236/37, 0236/36, 0236/38, 0236/35 Ex lege védett halom Hrsz: 0236/40, 0236/41

7. (az. 8)

29344

Feketehalom

0224/81, 0224/79, 0224/80, 0257/62, 0257/61, 0257/60, 0257/59, 0257/65, 0257/70, 0257/69, 0257/68, 0257/67, 0257/66, 0257/63, 0257/64, 0257/152, 0257/151, 0257/155, 0257/154, 0257/153, 0257/156, 0257/97, 0257/93, 0257/92, 0257/91, 0257/90, 0257/56, 0257/57, 0257/45, 0257/44, 0257/120, 0257/119, 0257/118, 0257/117, 0257/116, 0257/115, 0257/114, 0257/113, 0257/43, 0257/112, 0257/74, 0257/73, 0257/72, 0257/71, 0214/129, 0214/128, 0214/127, 0214/130, 0257/75, 0257/76, 0221, 0257/89, 0257/96, 0257/95, 0257/94, 0257/98, 0257/99, 0257/9, 0257/12, 0257/14, 0257/16, 0257/15, 0257/187, 0257/208, 0257/173, 0257/8, 0257/174, 0255/58, 0289/99, 0257/184, 0289/11, 0257/200, 0289/10, 0257/5, 0257/1, 0257/2, 0257/3, 0257/4, 0257/6, 0257/7, 0257/10, 0257/185, 0257/186, 0289/12, 0257/199, 0257/176, 0257/175, 0257/178, 0257/179, 0257/204, 0257/181, 0257/180, 0257/206, 0257/205, 0257/203, 0257/202, 0257/22, 0257/21, 0257/177, 0255/100, 0255/102, 0255/103, 0255/64, 0255/62, 0255/63, 0255/61, 0255/67, 0255/65, 0255/68, 0255/60, 0255/66, 0257/18, 0257/17, 0255/70, 0255/69, 0255/147, 0257/78, 0257/77, 0257/88, 0257/87, 0257/80, 0257/85, 0257/83, 0257/82, 0257/81, 0257/79, 0257/48, 0257/47, 0257/46, 0257/121, 0257/150, 0257/13, 0257/11, 0289/97, 0289/100, 0289/13, 0256, 0255/90, 0255/59, 0255/108, 0255/107, 0255/77, 0255/98, 0257/84, 0244, 0224/78, 0224/50, 0258/1, 0258/5, 0258/6, 0255/73, 0255/148, 0255/111, 0257/201, 0257/20, 0257/19, 0255/80, 0255/106, 0255/105, 0255/104, 0255/79, 0255/74, 0255/93, 0255/92, 0255/91, 0255/76, 0255/149, 0257/197, 0257/198, 0255/82, 0255/81, 0257/23, 0255/96, 0257/86, 0255/101, 0255/99, 0255/97, 0257/42, 0257/167, 0257/165, 0257/164, 0257/163, 0257/162, 0257/161, 0257/160, 0257/159, 0257/158, 0257/157, 0257/172, 0257/171, 0257/170, 0257/169, 0257/168, 0257/166, 0257/100, 0257/106, 0257/108, 0257/107, 0257/104, 0257/103, 0257/105, 0257/101, 0257/102, 0257/55, 0257/58, 0257/54, 0257/53, 0257/52, 0257/51, 0257/50, 0257/49, 0257/111, 0257/110, 0257/109 Ex lege védett halom Hrsz: 0255/82, 0255/102

8. (az. 9)

29340

Feketehalom‐Ba Pál tanyája

9. (az. 21)

70525

Feketehalom 2.

10 ‐ az. 10

29346

Damjanich u.

2116, 2115, 2126, 2127/2, 2140, 2136, 2138, 2139, 2143, 2144, 2057, 2056, 2147, 2148, 2151, 2152, 2112, 2113, 2125, 2129, 2134, 2135, 2133, 2130, 2128, 2131, 2132, 2111, 2114, 2155, 2055, 2053, 2052, 2054, 2058, 2061

11. ‐ az. 12.

29349

Gépállomás‐ Sportpálya

2711, 2712/7, 2712/9, 2712/12, 2712/10, 2712/11, 2712/5, 2712/6


0214/80, 0214/82, 0214/81, 0214/115, 0214/113, 0214/111, 0214/109, 0214/107, 0214/114, 0214/112, 0214/110, 0214/108, 0214/106, 0214/104, 0214/102, 0214/95, 0214/93, 0214/91, 0214/105, 0214/98, 0214/103, 0214/101, 0214/99, 0214/89, 0214/97, 0214/96, 0214/94, 0214/92, 0214/87, 0214/100, 0214/90, 0214/7, 0214/86, 0214/88, 0214/6, 0214/84, 0214/79, 0214/83, 0214/69, 0214/68, 0214/72, 0214/74, 0214/71, 0214/76, 0214/77, 0214/75, 0215, 0214/78, 0214/116, 0214/117, 0214/70, 0214/73 0255/35, 0255/140, 0255/37, 0255/36, 0255/39, 0255/40, 0255/38

- 17 -

2015.



12. ‐ az. 13.

29350

Pohibuj‐Mackó‐ dűlő

0388/10, 0409/42, 0409/41, 0409/40, 0388/11, 0388/14, 0388/15, 0388/12, 0388/13, 0392/5, 0392/4, 0392/2, 0392/1, 0388/19, 0388/18, 0388/17, 0388/16, 0388/2, 0388/21, 0388/3, 0388/22, 0388/23, 0392/70, 0393, 0394/9, 0394/10, 0394/11, 0394/8, 0394/7, 0394/5, 0394/3, 0394/6, 0394/4, 0409/39, 0388/9, 0388/7, 0388/8, 0397

13. ‐ az. 14

29356

Rákóczi u. 49.

209, 211, 210, 212/1, 212/2, 489, 490, 492, 1390, 1391, 1392, 1359/33, 1359/34, 1389/1, 1389/2, 1388, 1386, 1396, 1395, 1401, 1398, 1397, 1394, 1393, 1383, 1359/32, 1359/21, 1381, 1384, 1385, 1359/20, 1400, 1399, 1387, 206/1, 206/2, 207, 204, 208, 213/1, 1405, 203, 202, 200, 1430, 1378, 1377, 1359/30, 1359/26, 1359/24, 1359/23, 1359/22, 1359/31, 1359/4, 1359/3, 1359/28, 1360, 491, 1382/2, 1379, 1382/1, 1359/2, 1359/6, 1359/5, 1359/19, 1380, 1402, 1404, 1406, 193, 201, 205, 214, 213/2, 241, 488/2, 488/1, 617, 709, 1217

14. ‐ korábban az. 15 és 19

29365+70521 + köztes

15. lh ‐ az. 16.

31272

Erdőtelek

16. lh. ‐ az. 17.

54098

Alsó‐Komaszáció

17. lh. ‐ az. 18.

70075

Meleghalom

18. lh. ‐ az. 20.

70523

Templom‐halom

19. lh. ‐ az. 22.

70527

Agárhalom

20. lh. ‐ az. 23.

74903

F2‐Lke

4401/1, 3545/15, 4412, 4401/5, 3545/20, 3545/21, 3545/17, 3545/22, 3545/23, 3545/18, 3545/19, 3560, 3558, 3561, 3563, 3545/26, 3545/25, 3545/27, 3545/24, 3565, 3555, 3545/16, 3557, 3586, 3587, 3585, 3564, 3575, 3562, 3545/33, 3545/34, 3545/31, 3545/30, 3583, 3582, 3545/29, 3545/28, 3566, 3568, 3567, 3545/32, 3571, 3570, 3572, 3569, 3573, 3584, 3590, 3579, 3581, 0397, 3592, 3580, 3574, 4401/3, 4402, 4401/2, 3594/2, 3593, 3577, 3578, 4401/4, 3594/4, 3589/1, 3556, 0415/146, 0415/141, 0415/1, 0415/138, 0415/140, 0415/139, 0415/136, 0415/127, 0415/128, 0415/126, 0415/137, 0415/148, 0415/150, 0415/144, 0415/143, 0415/149, 0415/142, 0415/147, 0415/133, 0415/134, 0380/30, 0415/131, 0415/130, 0415/132, 0415/21, 0415/22, 0415/23, 0415/24, 0415/25, 0415/26, 0415/129, 0415/28, 0415/29, 0415/27, 0415/19, 0415/20, 0415/30, 0415/135, 0415/151, 0415/145

21. lh. ‐ az. 24.

83667

Büdöstói‐csat.

0275, 0276/13, 0276/7, 0276/12, 0271/41, 0276/6, 0276/5, 0276/18, 0276/4, 0271/6

22. lh. ‐ az. 25.

83669

Középső Cebe

0242/48, 0242/47, 0242/46, 0242/45, 0242/44, 0242/43, 0155, 0152/39, 0152/40, 0152/38, 0152/41

23. lh. ‐ az. 26.

83671

Középső Cebe K

0242/65, 0242/64, 0269/45, 0242/79, 0243, 0242/56, 0242/62, 0242/63, 0242/61, 0242/60, 0242/77

24. lh. ‐

Új lelőhely

Adótorony közelében

0214/71‐77, 0247/2, 0247/22, 0247/24, 0248

25. lh. ‐

Új lelőhely

Csonthalom

Kecel 0278/81, 0278/82; Kiskőrös 0362/61

26. lh

Nyilván‐ tartásban új Székely Gy. alapján jelölt

Alsó‐Cebe

2015.

Középkori városmag 53‐as út ‐ Tompa M. u. ‐ Szent István u. ‐ Árpád u. ‐ Piac tér ‐ József A. u. ‐ (Katolikus templom Klapka Gy. u. ‐ Komáromi u ‐ Május 1. u. ‐ Tompa M. u. közötti terület Petőfi Általános Iskola) 0419/21, 0432/33, 0432/32, 0432/30, 0432/29, 0432/31, 0419/22, 0431, 0430/14, 0430/21, 0430/15, 0430/18, 0430/17, 0430/16 0168/22, 0168/21, 0168/20, 0168/18, 0168/23 010/58, 010/30, 010/29, 010/81, 010/80, 010/8, 010/61, 010/79, 010/11 Ex lege védett halom Hrsz: 010/11, 010/29, 010/30 1010, 986, 987, 1008, 1007, 1006, 1012, 1013, 1005, 1002, 1003, 1004, 1016, 1015, 1014, 1017, 1001, 1018, 1019, 1029, 1028, 1027, 1030, 1026, 1025, 971/20, 970, 968, 967, 969, 972, 974, 973, 996, 997, 998/2, 998/1, 995, 945, 999, 1023, 1022, 1021, 935, 936, 937, 1000, 1020, 947, 938, 962, 963, 958, 957, 985, 988, 982, 983, 981, 979, 978, 980, 989, 991, 990, 992, 993, 994, 960, 952, 953, 951, 950, 954, 949, 955, 948, 956, 943, 946, 939, 975, 977, 976, 971/10, 971/17, 971/19, 965, 966, 964, 971/7 0502/49, 0502/63, 0503/17, 0503/18, 0503/14 Ex lege védett halom Hrsz: 0502/63, 0503/17, 0503/14, 0503/18

0265/7‐36, 0267/11‐23, 0267/77

- 18 -




1.6 A KÖZLEKEDÉS Az OTrT szerint új főúti kapcsolatok kialakítására van szükség Kecel és Kalocsa, valamint Soltvadkert-TázlárKiskunmajsa-Kiskundorozsma között. A Bács-Kiskun megye Területrendezési terve szempontjából az egyik legfontosabb térszerkezeti elem az 53. sz. főút Kiskőröst elkerülő szakaszának terve, mely a várost nyugatról kerüli el. A főbb közúti közlekedés fejlesztési elemei:  Az alsóbbrendű úthálózat bővítése és szilárd burkolattal való kiépítése.  A külterületi lakott helyek megközelítésének javítása.  A hiányzó városi gyűjtőút-szakaszok, csomópontok kiépítése.  Meglévő utak aszfaltozása, teljes keresztmetszetű kiépítése (járda, zöldsáv).  A települések közötti hálózati kapcsolat erősítése új összeköttetések létrehozásával.  A helyi jelentőségű úthálózat magasabb rendű utakhoz való kapcsolódásának fejlesztése.  A hiányzó települést elkerülő út kiépítése a városközpontban megjelenő tranzit forgalom kiszorítása érdekében.  A logisztikai központhoz vezető infrastruktúra fejlesztése, hiányzó részeinek kiépítése.  Csomópontok forgalombiztonságának növelése. Kiskőrös településrendezési terve, összhangban az OTrT-vel és Bács-Kiskun megye Területrendezési Tervével, területet biztosít az 53-as sz. főút nyomvonalának korrekciója számára. Az elkerülő út megépítése esetén az 53 sz. másodrendű főút jelenlegi belterületi szakasza megszűnik. A továbbiakban az érintett utcák minősítése: helyi, gyűjtő funkciójú út. Az elkerülő út tervezési osztálya K.IV.A, paramétereit az ÚT 2-1.201:2008 útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint kell megadni. A tervezett elkerülő út megépítése esetén közlekedési javaslatként jelenik meg a Kossuth Lajos utca – Petőfi tér – Petőfi utca útvonal helyett a Kossuth Lajos utca – Bajcsy-Zsilinszky utca nyomvonala. Ez az új nyomvonal tehermentesíti a Petőfi teret és a Petőfi utcát, mint városközpontot. A Bajcsy-Zsilinszky utca szabályozásával biztosítható a gyűjtő utakra előírt szélesség. Előny, hogy megszűnik a két főútvonal közös szakasza, a keresztező csomópontban forgalomirányító berendezések által szabályozva halad át a forgalom, valamint az utca felső szakaszán - a vasútállomás és az autóbusz állomás előtt - csak egyoldali a beépítés, amely környezetvédelmi szempontból kedvező. A Kossuth Lajos utca zsákosítása esetén javasolt továbbá az Árpád utca gyűjtőúttá minősítése. További fejlesztési projektek: Szerkezeti jelentőségű csomópontok Az elkerülő út megépítése esetén: — 53 sz. út X Dózsa György út (szintbeni) — 53 sz. út X Baross Gábor utca, Felső-kertek dűlőút (szintbeni) — 53 sz. út X Rákóczi utca, Szücsi dűlőút (szintbeni) — 53 sz. út X Budapest-Kelebia vasút (út műtárgyon vezetve) — 53 sz. út X 5301 sz. Izsáki út (szintbeni) — 53 sz. út X Kecskeméti kisvasút (vasút aluljáróban vezetve)(a gyorsvasúttal közös) — 53 sz. út X 53122 sz. Cebei út (alsóbbrendű út aluljáróban vezetve) (a gyorsvasúttal közös) — 53 sz. út X Kelebia vasút (út műtárgyon vezetve) — 53 sz. út X Soltvadkerti út (szintbeni) A szintbeni csomópontokat a nagy körforgalmú csomópontok paramétereivel lehet megépíteni. (Javasolt külső sugár min. 20 m) Tervezett körforgalmú csomópont átépítések: — Dózsa György út – Klapka utca (átépítendő körforgalmú csomóponttá) — Dózsa György út – Petőfi Sándor utca – Rákóczi utca (átépítendő körforgalmú csomóponttá) — Kossuth utca – Bajcsy-Zsilinszky utca (átépítendő körforgalmú csomóponttá) — Bajcsy-Zsilinszky utca – Árpád utca (átépítendő körforgalmú csomóponttá) Megszűnő közúti csomópont — Petőfi utca – Kossuth Lajos utca (Petőfi tér) A közösségi közlekedés főbb fejlesztési elemei:  Közösségi közlekedés korszerűsítése, városi- és elővárosi közlekedés korszerűsítése.  A hiányzó helyi közösségi közlekedési vonalak infrastruktúrájának kiépítése. VÁROS-TEAMPANNON KFT.

- 19 -

2015.





megállóhelyek komfortosabb kialakítása

Az országos mellékút nyomvonalának megváltoztatásával és a gyűjtő utak rendszerének megváltozásával összhangban szükséges lehet az autóbuszjáratok útvonalainak újragondolása is. A kerékpáros és gyalogos közlekedés főbb fejlesztési elemei:  További összefüggő kerékpárút-hálózat kiépítése.  A közösségi közlekedés és az egyéni (kerékpáros) közlekedés kapcsolatának megteremtése (vasúti- és autóbuszmegállókba, közintézmények közelébe épített kerékpártárolók).  A közeli nemzeti park jelenleg még kiaknázatlan lehetőségeket rejt a kerékpáros turizmus fejlesztése szempontjából.  Összefüggő gyalogos felület, gyalogos tér létrehozása. Az országos kerékpárút törzshálózat csak északon érinti a térséget. A Tisza-Balaton kerékpárút Tiszakécske – Kecskemét – Fülöpszállás – Izsák – Dunaföldvár – Siófok nyomvonalon tervezett. A régióban az eddig elkészült kerékpárutak elsősorban a nagy forgalmú átkelési szakaszok mellett épültek ki, a balesetveszélyes szakaszok mentén (Kiskőrös, Soltvadkert, Akasztó, Bócsa, Imrehegy). Ez azt jelenti, hogy a turisztikai célt szolgáló hálózat még nem alakult ki. A közeli nemzeti park jelenleg még kiaknázatlan lehetőségeket rejt a kerékpáros turizmus fejlesztése szempontjából. Az országos kerékpárút törzshálózat az alábbi nyomvonalon halad: ...Kecskemét – Helvécia – Orgovány – Jakabszállás – Bugacpusztaháza – Bócsa – Kiskőrös – Újtelek – Dunapataj…. Az országos kerékpárút törzshálózatát az Országos Területrendezési Terv (OTrT) térszerkezeti terve, valamint a Bács-Kiskun megye Területrendezési Terve - térségi szerkezeti terve is tartalmazza. A megye területfejlesztési programja a már megépült kerékpárút szakaszok hálózattá fejlesztésével számol: a Kiskőrös-Soltvadkert-Kiskunhalas (53. sz. főút mentén), a Soltvadkert-Kecskemét (54. sz. főút mentén), az Imrehegy-Kecel-Öregcsertő (Csorna) relációkban kerékpáros nyomvonal kialakítását, valamint a Szabadszállás-Kiskőrös közötti mellékút kerékpárút céljára való igénybevételét irányozza elő. Hasonló módon igénybe vehető kerékpárút céljára az 5301. sz. út Izsák-Ágasegyháza közötti szakasza is. Esetenként - pl. Turjános térsége - a vasútvonallal párhuzamosan is célszerű kerékpárutat kialakítani. Rövid távon első ütemben a nagyobb települések belterületein, második ütemben ezek külterületén javasolt kerékpárutak építése. Később a külterületen magasabb rendű főutak, illetve a jelentős kerékpárforgalmú utak melletti kerékpárutak kiépítése kerülhet előtérbe egy egységes kerékpárút-hálózat kialakítása céljából. Kiskőrös esetében a térségi és a település fejlesztési koncepcióban kiemelt feladat a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, fejlesztése. A közlekedésfejlesztés célja mind a helyi–, hivatásforgalom mind a turisztikai célú forgalom elvárásainak kielégítése. A terv által javasolt kerékpáros túraútvonalak:  …— Szelidi-tó — természetvédelmi terület — Erdőtelek — Erdőtelki utca — termálfürdő — Petőfi tér  …— Kalocsa, Kecel — Nagy Csukás-tó — József Attila utca — Petőfi tér  …— Akasztó — Kiskőrösi turjános — Felső-kertek dűlő — Baross utca — Rákóczi utca — Petőfi tér  …— Tabdi — Öregszőllők — Szücsi-erdő — Rákóczi utca — Petőfi tér  …— természetvédelmi terület — Kaskantyú — Felső-cebe — Alsó-cebe — Segesvári utca — Petőfi tér  …— Soltvadkert, természetvédelmi terület — Vadkerti tó — Alsó-cebe — Segesvári utca — Petőfi tér Kiskőrösön a javasolt kerékpáros közlekedéshálózati elemek: Kétoldali egyirányú kerékpársávok  Dózsa György út (a Szendrey J. és a Rákóczi utcák között)  Petőfi út (a Rákóczi és a Béke utcák között)  Izsáki út (5301 sz. országos mellékút belterületi szakasza)  Bajcsy-Zsilinszky utca  Rákóczi utca (belterületi szakasza)  Baross Gábor utca (belterületi szakasza)  Szendrey Júlia utca  Árpád utca  Segesvári utca (53122 sz. országos mellékút a Felső-cebei útig)  József Attila utca (5301 sz. országos mellékút belterületi szakasza)  Klapka utca (a Dózsa Gy. és József A. utcák között)  Erdőtelki út (53107 sz. országos mellékút)  Kossuth Lajos utca (az Árpád és a Bajcsy-Zsilinszky utcák között)  Sárkány utca  Temető utca 2015.

- 20 -




 Munkácsy utca (a Rákóczi és a Sárkány utcák között) Önálló kétirányú kerékpárutak  Kossuth Lajos utca (az Árpád és a Petőfi S. utcák között)  5301 sz. országos mellékút külterületi szakasza  Dózsa György út (Szendrey J. utcától és az északi iparterület végéig)  53 sz. főút (a Béke utca és Soltvadkert közötti szakasza) — meglévő  Izsáki út (5301 sz. országos mellékút a belterületi határ és az öregszőllőki dűlőút között) Parkolás: Városszerkezeti szempontból jelentős változás a Kossuth Lajos utca, Tomori utca és Petőfi Sándor utca közötti szakaszának lezárása a gépjárműforgalom elől. A terv a Petőfi térrel egységes parkosított felület kialakítását javasolja, ahol a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságos átvezetését biztosítani kell. A parkolás főbb fejlesztési eleme: A turisztikai fejlesztések térségében új parkolóhelyek kialakítására lesz szükség.

1.7 A KÖZMŰELLÁTÁS Közműves vízellátás Kiskőrös város önálló vízművel rendelkezik. A település belterületének vízellátása a helyi vízbázis 8 db (5 db főüzemi és 3 db csúcsüzemi) fúrt kútjáról történik. Az 1/A., a 2. és 5. sz. kutak a Dózsa Gy. út 43. sz. (97 hrsz.) alatti I. vízműtelepen, míg a 6. (329/2 hrsz.), 7. (104/4 hrsz.) és 8. (351/. hrsz.) kutak a II. vízműtelepen, a 9/A. és a 10. sz. kutak pedig a Baross Gábor és a Róna utcától É-ra ugyancsak külterületen (010/17 hrsz.) III. vízműtelepen önálló védterületeken találhatóak. A 3. sz. üzemen kívüli kút a Kassai út 7. sz. (105 hrsz.) alatt, míg a 4. sz. figyelőkút a 104/4 hrsz.-ú ingatlanon található. A vezetékes ivóvízhálózat a település belterületén gyakorlatilag teljesen kiépített (95 % feletti az ellátottság). Az Erdőteleki lakóterületek is be vannak kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba. Az Izsáki út menti, vasúttól K – re eső területeken találhatóak még vezetékes vízzel ellátatlan ingatlanok kis számban. A víztározás, illetve a szükséges hálózati nyomás biztosítása 2 db térszíni és 1 db magas tározóban, illetve tározóval történik a településen. Az 1 db 200 m3-s és az 1 db 1000 m3-s vb térszíni tározók a Kassai út 7. sz. alatti vízműtelepen találhatóak. A magas tározó a belvárostól K – re a Víztorony köz, Liget utca által határolt 2571 hrsz.-ú területen található 200 m3 térfogatú vb műtárgy. A vízmű kutakból termelt vizet jelenleg nem kezelik, azonban a határérték feletti arzén-, vas- és mangántartalma miatt minősége kifogás alá esik. Az ivóvízminőség-javító program keretében tervezett beruházások során arzén-, vas-, és mangántalanító technológia kerül kiépítésre, illetve új kút fúrása tervezett. Emellett 3400 m hosszú ivóvíz távvezeték épül Erdőtelek és Kiskőrös-Ökördi között NA 100 KM-PVC csővel a megfelelő vízellátás biztosítására. Emellett mosató csomópontok épülnek a hálózat több pontján, valamint tolózárcsere, illetve tolózár beépítés tervezett több helyen a hálózatban, ezen túlmenően pedig mintegy 2600 fm-en hálózatrekonstrukció történik. A tervezett beruházások hosszú távon biztosítják a megfelelő vízminőséget a településen. A település fejlődésével szükségessé váló vízigény növekedést az előírt minőségben a vízmű, illetve a vízbázis kapacitása – a tervezett tisztító beépítésével megfelelő minőségben – a fentiek szerint biztosítani tudja. A belterületen beépítésre szánt, de még be nem épített és a belterület bővítésével tervezett és meglévő lakó- és gazdasági területek a meglévő hálózat bővítésével elláthatóak és ellátandóak vezetékes ivóvízzel. A város ivóvíz készlete földtanilag védettnek tekinthető, jelenleg szennyeződése nem tapasztalható. VÁROS-TEAMPANNON KFT.

- 21 -

2015.



A vízmű vízbázisára a különböző pontszerű és diffúz szennyező forrásokon kívül a felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik a legnagyobb potenciális veszélyforrást, ezért eltömedékelésük a rétegvíz készlet védelme érdekében elsősorban indokolt az üzemelő vízbázis védőidomainak védelme érdekében. Vízbázis-védelem Üzemelő vízbázis: A Kiskőrösi városi vízmű vízbázisának védőterülete, védőidoma kijelölésre került a vonatkozó jogszabálynak megfelelően. Az engedély határozatban foglaltak szerint a vízmű vízbázisának belső és hidrogeológiai „B” védőövezetének kijelölésére van csak szükség. Az 50 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőövezetnek felszíni metszete nincs, ezért belső védőövezet (a kút körüli kötelezően előírt 10 m sugarú kör) és hidrogeológiai védőövezet „B” zóna (ahonnan a víz 50 éven belül éri el a vízkivételi helyet) lehatárolására került sor. Belső védőövezet felszíni határai (a kútpalástok körüli 10 m sugarú kör): - az I. vízműtelep 3 db kútjának (1/A., 2., 5.) közös belső védőterülete a 97 hrsz.-ú ingatlan (vízműtelep) határa - a II. vízműtelep kútjainak (6., 7., 8.) belső védőterülete a kutak körüli 20 x 20 m-s terület - a III. vízműtelep 2 db kútjának (9/A., 10.) közös védőterülete 20 x 40 m-s terület. Hidrogeológiai védőövezet „B” zónája (50 éves elérési idő) a kutak felé áramló rétegvíz áramlási csóvájának burkológörbéje. A hidrogeológiai védőidom „B” zónája a +30 mBf. – -60 mBf. szint közötti kőzet összlet, mint felszín alatti térrészre terjed ki. A „B” zóna felszíni vetületének határvonala a 3 db vízmű teleptől áramlási irányban átlagosan 200 m, az áramlási iránnyal ellentétesen kb. 3200 m-s parabola jellegű terület. A vízbázis védőterületének (belső és hidrogeológiai „B” zóna védőövezet-védőidom) kijelölése után a védőterületek és védőidomok által érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell tartani (érvényesíteni kell) a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben szereplő, valamint a kijelölő határozatban előírt ingatlanhasználati korlátozásokat, amelyekkel megakadályozható a vízkészletet veszélyeztető tevékenységek betelepülése a védőterületekre, valamint megakadályozható a vízkészletek jelenlegi állapotának (mennyiségi, minőségi) romlása. Távlati vízbázis: Kiskőrös település közigazgatási területét távlati ivóvízbázis, valamint az ehhez kapcsolódó védőterületek nem érintik. Egyedi kutas vízellátás A vezetékes vízzel el nem látott külterületi ingatlanokon a vízellátás egyedi kutakból történik, ahol jelentős problémát okoz ezen lakosság megfelelő minőségű ivóvízellátása, ugyanis az egyedi kutak vízminősége sok esetben nem ismert, illetve a kis mélységű kutak valószínűsíthetően több komponens tekintetében kifogásolhatóak, illetve nem ivóvíz minőségűek. A vezetékes vízzel el nem látott külterületi lakosság megfelelő minőségű ivóvízellátását biztosítani szükséges. Szennyvízelvezetés és tisztítás Kiskőrös szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása a kiépített csatornahálózaton keresztül, illetve a városi szennyvíztisztító telepen megoldott. Néhány nyomott szakasz kivételével gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel a település érintett részén (központi belterületi lakóterületeken és a központi belterület melletti gazdasági területeken). A településen 7 db szennyvízátemelő épült (I. sz. Laktanya mellett, II. sz. Petőfi S. utcán, III. sz. Árpád utcán, IV. sz. Erdőteleki úton, V. sz. Damjanich utcán, VI. sz. Szent István utcán, VII. sz. Róna utcán). 2015.

- 22 -




Az üzemelő szennyvízcsatorna hálózat rendelkezik szabad kapacitással, szennyvíz mennyiség növekedést ki tud elégíteni. Jelenleg folyamatban van a szennyvízcsatorna hálózat VII. és VIII. ütemének kiépítése. Ennek keretében szennyvízcsatorna hálózat (gravitációs csatorna átemelőkkel) épül Erdőtelek belterületi lakóterületein, valamint a központi belterület vasúton túli ÉK – i részén az Izsáki úton, valamint a Bánffy és Drégely u.-ban. A szennyvíztisztító telep a központi belterülettől ÉNy – ra mintegy 150 m-re került megépítésre a 103 hrsz.-ú ingatlanon, mely kizárólag Kiskőrös szennyvizeit fogadja. A telep technológiája: eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval, biológiai + vegyszeres foszforeltávolítással iszap sűrítéssel, víztelenítéssel. A szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása: 3050 m3/d, 33.500 LE, melyből 50 m3/d a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogadó állomás kapacitása. A szennyvíztisztító telep védőtávolsága: 150 m lett volna korábban (a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) jelenleg már nem hatályos függelékében foglaltak alapján). Ezen védőterületen belül egyébként nem találhatóak jelenleg – a szennyvíztisztító telep létesítményein kívül – védendő épületek, építmények. Ezen védőtávolságot azonban az üzemeltető továbbra is a korábbiak szerinti feltételekkel fenn kívánja tartani. A tisztított szennyvíz befogadója a VII/b. jelű belvízcsatorna 0+800 cskm szelvénye parti beömléssel a szennyvíztisztító teleptől D – re. A víztelenített szennyvíziszapot mezőgazdasági területeken hasznosítják. A rácsszemetet a regionális szilárdhulladék lerakó telepre szállítják elhelyezésre. A központi belterület, valamint Erdőtelek, illetve a két terület közötti lakóterületek beépítésre szánt, de még be nem épített területei a jelenleg meglévő és az addig elkészülő szennyvízcsatorna hálózat bővítésével elláthatóak és ellátandóak szennyvízcsatornával. Kiskőrösről a szippantott szennyvizeket (nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket) a városi tisztítótelep fogadó műtárgyára szállítják. A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep úgy került kialakításra, hogy biztonsággal be tudja fogadni és kezelni tudja a várható lakó- és gazdasági terület bővüléssel járó – a jelenlegi állapothoz képest – többlet szennyvízmennyiségeket is. Egyedi szennyvízelhelyezés A szennyvízcsatornával el nem látott – döntően a beépítésre szánt területektől távol eső – területeken a szennyvizek elhelyezése részben zárt gyűjtéssel (vízzáróan kialakított medencékben), részben pedig egyedi szennyvíz előkezelést követően szikkasztással történik és történhet a későbbiekben is. Ez a szennyvízcsatornával ellátandó területeken a csatornahálózat kiépüléséig, valamint az üzemelő vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőidom „B” zónájának felszíni vetületén belülre eső területeken (azaz a központi belterület ÉK – i közel 2/3-án, továbbá É-i, ÉK-i, K-i környezetében), illetve azokon a területeken, ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m2-t, továbbá ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan végleges megoldásként kizárólag zárt gyűjtéssel történhet. A közigazgatási terület egyéb (magasan fekvő) részein, melyek nem érintenek a fenti pontokban megjelölt területeket, és ahol a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok megfelelőek a szikkasztáshoz szakszerű egyedi szennyvízkezelő berendezésekkel kell a szennyvizek egyedi gyűjtéséről, tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni.


- 23 -

2015.



Belvíz által veszélyeztetett területek A közigazgatási terület É-i és Ny-i részén, valamint a belterület É-i és Ny-i részét is érintően attól DNy-ra eső sáv, továbbá a belterülettől K-re kisebb foltokban találhatóak rendszeresen belvízjárta területek, melyek lakóterületeket, illetve egyéb épületeket is érintenek. A mély fekvésű, vagy csapadékvíz elvezetés szempontjából megoldatlan belterületi területek: A Baross G. u. és Rákóczi u. kereszteződésének térsége, a Drégely u. térsége, a Klapka Gy. u. és Szabadkai u. kereszteződésének térsége, a Klapka Gy. u. és Béke u. kereszteződésének térsége. Egyéb mély fekvésű belterületi területek, ahonnan a belvíz általában kivezethető az utcai csapadékvíz elvezető hálózatba: A Soós I. u. és Kossuth L. u. közötti területek, a Mészáros L. u. és Bajcsy-Zs. u. közötti területek, az Arany J. u. és Bajza u. közötti területek, a Kolozsvári u. – Szűcs J. u. – vasút által határolt terület, a Kassai u. – Tompa M. u. – Holló J. u. által határolt terület. Csapadékvíz elvezetés Belterületi csapadékvíz elvezetés: Kiskőrös belterületi csapadékvíz elvezető hálózatának rendszere a település természetes mélyvonulatait követve alakult ki. A jelenleg működő csatornahálózat, illetve nyílt árokrendszer egy-egy mélyebb fekvésű öblözet vízgyűjtésére és elvezetésére épült. Az összegyűjtött víz befogadására a város belterületén húzódó csapadékvízgyűjtő rendszer került kialakításra. A belterületi vízelvezető rendszer felülvizsgálatára – a vízelvezető árkok és csatornák teljes kiépülését és karbantartási utasításait is tartalmazó – vízrendezési terv készítésére/felülvizsgálatára van szükség a későbbi 2010-eshez hasonló esetleges csapadékosabb évek által okozható károk megelőzésére és a kockázatok csökkentésére. Ezen túlmenően szorgalmazni kell a hálózat mielőbbi megépítését és az előírások szerinti karbantartását, üzemeltetését, hogy a várható későbbi beépítéseket követően is megfelelő, megbízható legyen a belterületi vízelvezetés. Továbbá a csapadékvíz-elvezető hálózatok üzemeltetését az 1998. szeptemberében készített és azóta felülvizsgált települési belvízvédelmi és vízkár-elhárítási tervben foglaltak alapján kell végezni, illetve ezen tervet a továbbiakban is rendszeresen felül kell vizsgálni. A csatornahálózatok korlátozott befogadó kapacitása, valamint a homokhátság talajvízszint csökkenése miatt indokolt a vizek minél nagyobb arányú visszatartása, illetve késleltetett levezetése, azaz a vízvisszatartáson alapuló belvízgazdálkodás szorgalmazása. Az erre vonatkozó szabályozási előírások célja a felszíni összegyülekezés eredményeként megjelenő vízkészlet megőrzése, valamint a csapadékvíz készletek, továbbá a tisztított, használt vizek újrahasznosításának növelése. Külterületi vízrendezési művek (belvízcsatornák): Állami (VIZIG) kezelésű főművek: - Duna-völgyi főcsatorna - VII. csatorna Társulati kezelésű művek (vízügyi igazgatási vagyonkezelésbe történő átadásuk folyamatban van): - Csukás-Csábor csatorna - VII/b csatorna - VI. csatorna - VII/c csatorna - VII/k csatorna - VII/k-1 csatorna - VII/h csatorna 2015.

- 24 -




- VII/h-2 csatorna - VII/j csatorna - VII/i csatorna - Ökördi csatorna - Ökördi I. csatorna - Sáhor csatorna A település közigazgatási területén található Duna-völgyi főcsatornán kívüli belvízcsatornák egyike sem állandó vízfolyás. A település belterületének ÉK- szélét érinti a VII/c. csatorna, amely Soltvadkert közigazgatási területéről indul és az un. Szűcsi erdőn (természetvédelmi terület) keresztül ÉNy- irányba haladva torkollik a VII. csatornába. Ezen csatorna a befogadója a soltvadkerti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek és Kiskőrös belterületének É-, ÉK- részéről lefolyó csapadékvizeknek, valamint helyenként az ipari szennyvizeknek is. A város belterületi csapadékvizeinek fő befogadója a VII/b. (Sáhor) csatorna, mely közvetlenül a Duna-völgyi Főcsatornába torkollik. A csatorna belterületen áthaladó szakaszát a csapadékvíz elvezetés fő befogadójává építették ki. Befogadója a városi szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvizeknek is. A belterülettől D-re, DNy-ra húzódó VI. csatorna csak kismértékben vesz részt a belterületi csapadékvíz elvezetésben, elsősorban Erdőtelek csapadékvizeinek a befogadója. A csatorna Soltvadkert közigazgatási területéről indul és a Kis-Csukástó vízháztartásában játszik szerepet. A Csukás-Csábor csatorna és mellékágai a város közigazgatási területének DNy-i részét érinti és keresztül halad az ott található Nagy-Csukás tavon. A tó ma már nyílt vízfelszínnel az év nagy részében nem rendelkezik, lápos mocsaras terület, jelenleg belvíztározó funkciót is ellát 95,80 mBf.-i üzemi vízszintnél, míg víztározó kapacitása 235.000 m3. A beépítésre szánt területek kijelölésénél, illetve az építési (rendezési) szintek meghatározásánál figyelemmel kell lenni a terület talajvíz viszonyaira, valamint arra, hogy a kérdéses területről a csapadékvíz megfelelő eséssel az érintett befogadóba – mértékadó belvízszint mellett is – bevezethető legyen. A kizárólagos állami tulajdonú (Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő) csatorna (Duna-völgyi főcsatorna, VII. csatorna), tározó és holtág partvonalától számított 6,0 m-t; az egyéb tulajdonú (Vízügyi Igazgatósági, Társulati, Önkormányzati és Üzemi kezelésű) csatorna (egyéb csatornák) és tározó partvonalától számított 3,0 m-t fenntartási célokra szabadon kell tartani, ezen a területen (parti sávon) gyepgazdálkodás folytatható. A fentieken túlmenően a Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint társulati kezelésű csatornák partélétől számított 4,0 m - en belül pedig semmilyen, 4,0 - 10,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető. A VIZIG kezelésében lévő csatornák partélétől számított 10,0 m - en belül semmilyen, 10,0 - 15,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető, helyezhető el. Földgázellátás Kiskőrös város belterületének földgázellátása a közigazgatási területre D – ről érkező, majd É – i irányban (Tabdi, Csengőd, illetve Kaskantyú, Páhi felé) továbbhaladó kiépített 8 bar nyomású nagyközép-nyomású gázvezetékről biztosított. Nagynyomású földgáz távvezeték, annak biztonsági övezete, valamint gázátadó állomása és annak biztonsági övezete Kiskőrös közigazgatási területét nem érinti. A város belterületének DK – i részén az 53. sz. főút (Petőfi Sándor u.) és a Kalocsára vezető vasútvonal mellett nyomásszabályozó épült a 4361/2 hrsz.-ú ingatlanon, ahonnan 3 bar nyomású középnyomású gázvezeték hálózat került kialakításra a település gázellátására. A létesítmények kisnyomású gázellátása ingatlanonként épített 3/0,03 bar nyomásszabályozók beépítésével biztosított. VÁROS-TEAMPANNON KFT.

- 25 -

2015.



A gázellátó hálózat kiépítettsége mára teljesnek mondható (Erdőtelek területét is beleértve). A háztartások ~ 90 %-a rákötött a hálózatra. A meglévő gáznyomás-szabályzó és a hálózat rendelkezik szabad kapacitással, így a beépítésre szánt, de még be nem épített területek beépítésével, valamint a lakó- és gazdasági övezet bővítésével a növekvő gázigény a 3,0 bar nyomású gázhálózat továbbépítésével (hálózatbővítéssel), illetve nagyobb ipari gázigény esetén a nagyközép-nyomású gázvezetékről nyomásszabályozó telepítésével biztosítható. Villamos energia ellátás Alaphálózat: Kiskőrös város alaphálózati villamos energiaellátását, a Paksi alállomásból induló kétrendszerű 120 kV-os nagyfeszültségű villamos főelosztó hálózat biztosítja, mely Kalocsa-Kiskőrös-Kiskunmajsa nyomvonalon húzódik, és felfűzi a Kiskőrös 120/20kV-os alállomást, mely a belterület DK – i szélén található. Középfeszültségű hálózat: A 120/20 kV-os alállomásból 8 db 20 kV-os közvetlen légvezetékes és 2 db közvetett - légvezetékről leágaztatott ill. táplált - földkábeles hálózati vonal indul. A földkábeles hálózat jellemzően a központban épült ki. A város belterületének primer oldali energiaellátását, az alállomásból indított 4 db 20 kV-os gerincvezeték szolgáltatja. A 20 kV-os gerincvezetékek a táppontok között íves-gyűrűs kialakításúak, a fogyasztók kétoldali energiaellátása biztosítása érdekében. Kiskőrös város belterületének primer oldali energiaellátását, az alállomásból indított 4 db 20 kV-os gerinc vezeték szolgáltatja. 2 db hálózati vonal alkotja a város külső, 2 db hálózati vonal a város belső gyűrűjét. A tervezett fejlesztések során törekedni kell a közművek közterületen történő elhelyezésére. Kisfeszültségű hálózat: Az ipari, kommunális és lakossági fogyasztók 0,4 kV-os feszültségű villamosenergia-ellátását 20/0,4 kV áttételű transzformátor állomások biztosítják. Belterületen 84 db 20/0,4 KV-os transzformátorállomás van. Az ipari és intézményi fogyasztók kiszolgálását önálló, a lakossági fogyasztókét közcélú transzformátorok biztosítják. A légvezetékes hálózatról táplált transzformátorok zömében oszlop állomások. A tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan kizárólag áramszolgáltató által tipizált transzformátor típusokat lehet telepíteni. A 0,4 kV-os közcélú elosztó hálózat a lakóterületeken kizárólag szigetelt, négyszál feszítésű szabadvezetékből alakítható ki a fejlesztési területeken. A fogyasztói csatlakozások kialakításánál előnybe kell részesíteni a kábeles megoldást, ingatlanhatárra telepített csatlakozási, és mérési hellyel. A jelenleg földkábeles táplálású és elosztású városközponti területek ellátása a továbbiakban is azonos módon történik. A nem lakossági nagyfogyasztók 0,4 kV-os csatlakozása közvetlenül a transzformátor állomásból történik, általában üzemi területen elhelyezve. Újabb fogyasztói igények kiszolgálására a rendszer tovább bővíthető. A beépítésre szánt, de még nem, vagy csak részlegesen beépített területeken jelentkező (többlet) villamos energia igény – a meglévő rendszerelemek kapacitásánál nagyobb igények esetén új transzformátor állomások telepítésével –, illetve a kis- és középfeszültségű hálózat bővítésével biztosítható. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás Kiskőrös közigazgatási területén mind az önkormányzati, mind pedig az egyéb intézmények és létesítmények energiaellátásában jelenleg csekély arányt képvisel a megújuló energia felhasználása. Ezek általában kis kapacitású, illetve háztartási méretű napelemek, napkollektorok, szélkerekek. 2015.

- 26 -




Az energiahatékonyságot, valamint a – releváns – megújuló energiák (napenergia, geotermikus energia, biomassza, biogáz, esetleg szélenergia) részarányát – a fentiek miatt – a jövőben növelni szükséges mind az önkormányzat intézményeinek, mind a termelő, szolgáltató létesítményeknek, mind pedig a lakóépületeknek az energiaellátásában. Elektronikus hírközlés Nyomvonalas elektronikus hírközlési építmények: A város közigazgatási területén a Magyar Telekom Nyrt. üzemeltetésében lévő gerinchálózatok (gerinc, illetve körzeti optikai kábel hálózatok és réz kábelhálózatok) üzemelnek: - Kecskemét-Kiskőrös optika az 53. sz. főút mellett DK - re - Kiskőrös-Kiskunhalas optika az 53. sz. főút mellett DK - re - Kiskőrös-Kelebia réz az 53. sz. főút mellett DK - re - Kiskőrös-Kiskunhalas réz a Kiskőrös-Kiskunhalas vasút mellett - Kiskőrös-Paks optika az 5301 jelű közút mellett DNy – ra - Kiskőrös-Kecel réz az 5301 jelű közúttól DNy – ra - Kiskőrös-Kaskantyú-Soltszentimre optika az 5301 és 5303 jelű közút mellett ÉK – re - Kiskőrös-Kaskantyú-Soltszentimre réz az 5301 és 5303 jelű közút mellett ÉK – re - Kiskőrös-Erdőtelek réz az 53107 jelű közút mellett A telefonhálózat a belvárosban döntően alépítmény és kábel, míg a külsőbb városrészekben döntően légvezeték kialakítással épült. A telefonközpont épülete a Safári u. 5. sz. (1465/1 hrsz.) alatt található. A város közigazgatási területén kábel TV és internet gerincvezetékek (optikai kábelek), valamint kábel TV légvezeték és földkábel hálózatok üzemelnek, melyek a város sűrűbben beépített belterületeit döntően lefedik. Ezen hálózatok is a belvárosban döntően alépítmény és kábel, míg a külsőbb városrészekben döntően légvezeték kialakítással épültek önálló oszlopsoron, vagy az áramszolgáltató kisfeszültségű, illetve a távközlési szolgáltató légvezeték oszlopain. A város területén üzemelő nyomvonalas elektronikus hírközlési építményeket üzemeltető (telefon, kábel TV és internet) szolgáltatók (ismereteink szerint): - Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) - Kiskőrösi Kábeltelevízió Kft. (6200 Kiskőrös, Petőfi tér 10-11.). A tervezett vezetékes telefon, kábel TV és internet hálózatokat a belváros, illetve azon városrészek területén, ahol a villamos hálózatok is földkábelben, vagy alépítményben épültek, a telefon, kábel TV és internet hálózatok bővítésénél is előnyben kell részesíteni a földkábeles, alépítményes technológiákat. A vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok a beépítésre szánt, de csak részben, vagy teljesen beépítetlen lakó-, vegyes- és gazdasági, valamint az egyéb tervezett fejlesztési területeken a jövőben várhatóan megnövekvő igényeket is általában biztonsággal kielégíthetik. Ahol a meglévő vezetékek kapacitása jelentősebb bővítést és fogyasztó rákötést nem tesz lehetővé, illetve azon külterületi, mezőgazdasági, tanyás térségekben, ahol nem üzemel elektronikus hírközlési hálózat, ott a meglévő hálózatok bővítésével, vagy vezeték nélküli rendszerekkel biztosítható az ellátásuk a később tervezett beépítések esetén. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmények: A város területén minden nagyobb mobiltelefon szolgáltató jelen van és üzemeltet mobil távközlő tornyot (erősítő állomást), illetve erősítő antennát. A város közigazgatási területe a nagyobb szolgáltatók esetében gyakorlatilag teljes lefedettséggel rendelkezik. A város területén üzemelő jelentősebb mobiltelefon szolgáltatók: - Magyar Telekom Nyrt./T-mobile (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) VÁROS-TEAMPANNON KFT.

- 27 -

2015.



- Telenor Magyarország Zrt. (2045 Törökbálint, Pannon út 1.) - Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) Ezek mellett a 0247/2 hrsz.-ú ingatlanon TV torony üzemel. A nagyobb szolgáltatók döntően a saját hálózatukat használják, míg a kisebb szolgáltatók általában a nagyobb szolgáltatók rendszereit igénybe véve szolgáltatnak. Ezen létesítmények lehetővé teszik a település fejlesztésével (a beépítésre szánt, de csak részben, vagy teljesen beépítetlen lakó-, vegyes- és gazdasági, valamint az egyéb tervezett fejlesztési területek beépítésével) párhuzamosan a hírközlő berendezések további bekapcsolását is.

1.8 KÖRNYEZETVÉDELEM Környezetvédelmi szempontból meghatározó az 53-as út elkerülő szakaszának biztosítása és ezzel együtt a tervezett elkerülő út mentén tervezett erdőterületek rendszere. Ezen tervezett kondicionáló zöldfelületek mellett a város környezet minőségére is kedvezően hat a tervezett zöldterületek megvalósítása. A termőföld mint természeti erőforrás védelmét a szerkezeti terv azzal biztosítja, hogy a beépítésre szánt területek nagyságát a hatályos tervhez képest minimális mértékben növeli csak. Gazdasági területeket a belterület szélén három súlyponti területen jelöl ki a terv az 53-as út és elkerülő szakasza mentén. Az elkerülő út megépítésével a gazdasági területek teherforgalma és az átmenő forgalom nem terheli a belterületi zajra és levegőszennyezésre érzékeny területfelhasználásokat. A közúti közlekedési területeken, vasút területeken és a szennyvíztisztító telepen kívül a szerkezeti terv nem jelöl ki olyan területfelhasználást, amelynek védőtávolság igénye a környező területek felhasználását korlátozná. A város kedvező környezetminőségének megtartása is szerepet játszik abban, hogy a terv a gazdasági területeket kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolta, ahol jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek nem létesíthetők, illetve jelentős szennyező hatású tevékenységek nem folytathatók.

1.9 VÉDELMI, KORLÁTOZÁSI TERÜLETEK Jelen fejezet a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete által tartalmi követelményként meghatározott védőterületek, védősávok elemeinek leírását tartalmazza, melyek a szerkezeti tervlapon ábrázolásra kerültek. Szerkezeti jelentőségű korlátozásnak minősíthető az elkerülő út nyomvonal számára biztosítandó terület. Az érintett területeken korlátozni kell az építési lehetőségeket annak érdekében, hogy az országos-nemzetközi jelentőségű infrastrukturális létesítmények megvalósulhassanak. Szerkezeti jelentőségű korlátozás a meglévő vasúti nyomvonalak követelmény szerinti védőterülete, továbbá a szennyvíztisztító védőterülete. A korlátozásokat új létesítmények elhelyezése során kell érvényesíteni. A szerkezeti tervben érvényesíteni kell a hatályos területrendezési tervek szerinti térségi övezetek, (OTrT és a megyei terv), valamint a környezetvédelmi, a természetvédelmi és az örökségvédelmi vonatkozású jogszabályok által meghatározott területhasználati és egyéb korlátozásokat. Ennek megfelelően a szerkezeti terven megjelennek: • a közművek védőtávolságai: • Vízmű kutak belső védőövezete és a hidrogeológiai védőidom „B” zóna felszíni vetületén belüli terület. Ezen területeken belül területhasznosítást a 123/1997 (VII. 18.) Korm rendelet, valamint a kijelölő határozat szabályoz. • Az ivóvíz elosztó gerincvezetékek védőtávolsága a vezeték külső szélétől mérten mindkét oldalra 2-2 m. 2015.

- 28 -




A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység a vízszolgáltató hozzájárulásával végezhető. • A városi szennyvíztisztító telep védőterülete: 150 m (jogszabály által nem megkövetelt) A szennyvíztisztító telep telekhatárától számított védőtávolságon belül lakóépület, lakás, üdülőépület, kereskedelmi szállásépület, élelmiszer-kereskedelmi, vendéglátó, oktatási és egészségügyi rendeltetésű épület, valamint bűzre és fertőzésveszélyre érzékeny épület, építmény nem létesíthető. • A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra tervezett szennyvízátemelők védőtávolsága lakóépülettől és üdülőépülettől – a zajszigetelt, szagtalanítóval ellátott átemelők kivételével – 20 m (jogszabály által nem megkövetelt), mely egyedi eljárásban csökkenthető. • A nagyközép-nyomású gázelosztó vezeték biztonsági övezetének terjedelme a csőszéltől mindkét oldalra 5-5 m. • A középnyomású gázelosztó vezeték biztonsági övezetének terjedelme a csőszéltől mindkét oldalra 4-4 m. • A kisnyomású gázelosztó vezeték biztonsági övezetének terjedelme a csőszéltől mindkét oldalra 2-2 m. A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység a gázszolgáltató hozzájárulásával végezhető. • A közigazgatási területen áthaladó 120 kV-s nagyfeszültségű villamosenergia főelosztó hálózat biztonsági övezetének terjedelme a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőtől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen kifelé mérten: 13-13 m A biztonsági övezet terjedelme a vezeték tengelyétől mérten a főelosztó hálózat mentén 18-18 m, • A 20 kV-s középfeszültségű hálózat biztonsági övezetének terjedelme a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőtől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen kifelé mérten: 5-5 m Azon vezetékek esetében, mely a belterületen a fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával létesül: 2,5-2,5 m. • a vasútvonalak védőtávolsága: a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 38. § (10) bekezdése meghatározza a vasútvonalak működése miatt a szomszédos területeken korlátozással érintett sáv szélességét. Az országos törzshálózati vasúti pályák szélső vágányától számított 50 méteren belül építmény csak a vasúti üzemeltető és a közlekedési szakhatóság hozzájárulása szerint helyezhető el a vasúti közlekedésből fakadó elektromos és rövidhullámú zavarás, por, rezgés- és zajterhelésre figyelemmel. • meglévő és tervezett főutak külterületi szakaszainak védőtávolsága: 100-100 méter • meglévő és tervezett országos mellékutak külterületi szakaszainak védőtávolsága: 50-50 méter, A 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet korábban meghatározta a közutak miatt a szomszédos területeken korlátozással érintett sáv szélességét, ezt jelenleg az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről szóló 42/A. § (1) bekezdése tartalmazza. Külterületen a közút tengelyétől számított 100-100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Kiskőrös város közigazgatási határán belül található a Kiskőrös-Akasztó IV. osztályú repülőtér akadálykorlátozási felületei, melynek meghatározása a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. tv. által kihirdetett ICAO Annex 14. Vol. I.4. fejezetében megadott előírások alapján történt (Adatszolgáltató NKH Légügyi Hivatal). • vízügyi szempontból korlátozás alá kerülő területek, belvízjárta terület, mélyen fekvő terület, • országos védelem alatt álló műemlék, az ex lege műemléki környezet, • nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű területek, • helyi védett és a védelemre javasolt művi értékek és a helyi értékvédelmi terület • világörökségi várományos helyszínek • természet-, tájképvédelmi érdekből korlátozás alá eső területek: ex lege védett láp és szikes tó, kunhalom, Natura 2000 madárvédelmi terület A területrendezési tervek szerinti térségi övezetek is a tervlapon kerültek ábrázolásra: • országos ökológiai hálózat területei (magterület és ökológiai folyosó), • rendszeresen belvízjárta területek • tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület VÁROS-TEAMPANNON KFT.

- 29 -

2015.



2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA

Korábbi területfelhasználás

Új területfelhasználás

Terület‐ nagyság hektárban

Érintett helyrajzi szám

Megjegyzés

Új beépítésre szánt terület

korlátozott használatú mezőg. terület

kertvárosias lakóterület

kisvárosias lakóterület

településközpont terület

Határ út és a vasút közötti mezőgazdasági területen Szabadidőközpont melletti lakóterületfejlesz‐ tési terület bejáratának rendezése miatt indokolt

zöldterület

0,089

49/23

közlekedési terület

0,0492

2035/31

zöldterület

0,1668

2645

zöldterület

0,6

3963/34

óvodafejlesztés miatt indokolt

zöldterület

0,19

18264

magántulajdonú telek miatt indokolt

0305/19, 0305/36, 0305/43, 0305/77, 0305/77, 0305/85

Soltvadkert felőli közigazgatási határ mellett már meglévő telephely és bővítési lehetősége

2,9

104/9

Akasztó főút mentén az ex lege határán kívül eső területen, ahol a tűzoltó laktanya is elhelyezésre kerül

0,74

0125/3, 0125/6

0,5244

0202/16

intézmény terület hétvégiházas üdülőterület kereskedelmi, terület

1,4

0365/7, 0364/12, 0364/14, 0364/15, 0364/16, 0364/17, 0364/18, 0364/23, 0364/24, 0364/26, 0364/31, 0364/33, 0364/34

az evangélikus temető hátsó bejáratán a rendezett közterület határ miatt indokolt

szolgáltató általános borvidéki mezőgazdasági terület

3,5

erdőterület

Különleges beépítésre szánt területek ‐

mezőgazd. borászati üzem

Összesen

2015.

+

általános borvidéki mezőgazdasági terület

borászati üzem fejlesztése érdekében

10,15

- 30 -




Funkcióváltó beépítésre szánt terület



településközpont terület

intézmény terület

0,28

100/47

Dózsa György út mentén, meglévő kisvárosias lakóterület folytatásaként

1,86

4096, 4097, 4098, 4099, 4100, 4102, 4103, 4106, 4107, 4110, 4111, 4112, 4113, 4120, 4121, 4122, 4123, 4130, 4129, 4128, 4127

Petőfi utca‐Kinizsi utca közötti városiasabb funkciók elhelyezése miatt

0,6935

4850/1

Rákóczi utca végi idősek otthona

0,8119

5104, 5105, 5106

Rákóczi utca végi volt tsz. telephely

0,35

2411, 2412,

Kossuth u.‐ Mészáros Lőrinc u. között sűrűbb beépítés miatt

0,6

2035/17, 2035/18

jobban igazodik a piaci funkciókhoz

1,06

3090, 3091, 3093

városháza tömb

0,2205

2676

művelődési ház

Kisvárosias lakóterület

0,2

100/32


0,22

100/42, 100/43

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület



különleges piac terület településközpont vegyes terület

kereskedelmi, szolgáltató terület

Szendrey Júlia utcai telephelyek a tényleges funkciónak megfelelő besorolást kapnak

különleges sportterület

0,1630

2712/3

Dózsa Gy. úti étterem a tényleges funkciónak megfelelő besorolást kap


0,2047

4355/7

Protokon Kft. telephelye

0,8520

0309/10

borászat fejlesztés

2978

a katolikus temető melletti lakóingatlan hátsó telekrésze a temető területébe olvad.

Különleges beépítésre szánt területek ‐ mezőgazd. + borászati üzem

‐ temető terület


borászati üzemi gazdasági terület kertvárosias lakóterület

0,1067

- 31 -

2015.



Funkcióváltó beépítésre nem szánt terület erdőterület

18

97/9

tervezett erdőterület volt az elkerülő út és a belterület között

erdőterület

2

1915, 1916, 1917, 1928, 1927/1, 1893, 1887

tervezett erdőterület volt

közlekedési terület

0,1170

1431, 1441

Sáfári József utca park része

Zöldterület

Erdőterület

általános borvidéki mezőgazdasági terület

250

tervezett erdőterületek védett és egyéb erdőterületnek megfelelőbb területen

különleges beépítésre szánt homokbánya

0,25

0124/3, 0127/10

a homokbánya nem itt van

104/9

ex lege terület, tervezett erdőterület volt az elkerülő út és a belterület között

erdőterület

8,87


2,71

0415/155‐163, 0415/136‐151, 0415/127‐128

lakóterületi fejlesztés a külterületen már nem indokolt a szomszédos több hektáros beépítetlen lakóterület miatt

vízgazdálkodási terület

354

Nagy‐Csukás‐tó, Kis‐Csukás‐tó

1,0

0560/46

tervezett zöldterület volt az akasztói út mellett

0,5370

96/8

a teniszpálya területe

ipari gazdasági terület, tervezett erdő

7,4

0246

rekultivált volt hulladéklerakó területe

különleges beépítésre szánt homokbánya

1,11

0137/15‐16

Korlátozott használatú mg. terület

Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt terület

‐ szabadidőközpont

‐ napelempark

‐ homokbánya

zöldterület

‐ turisztikai központ vízgazdálkodási terület

5,5

0214/185, 0214/86

horgásztó és hozzá kapcsolódó rekreációs fejlesztési szándék miatt

zöldterület

0,35

2686/3

temető előtti köztér, parkoló tervezett

‐ fásított köztér

2015.

- 32 -




3. A VÁROS TERÜLETI MÉRLEGE Terület nagysága 2015-ben

Területfelhasználás

hektárban Közigazgatási terület összesen (MTrT szerint)

10 221,8

Települési térség összesen Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület

1 019 5 58,35 423,98 104,2

Intézményi terület Üdülőházas terület Hétvégiházas terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület Különleges beépítésre szánt területek

4,19 4,24 18,7 195,13 0,47

- szennyvíztisztító - sportterület - gyógyturisztikai - szabadidős rendeltetésű terület - temető - vásártér - adóállomás - mezőgazd. + borászati üzem Zöldterület

3,32 6,73 4,56 4,24 8,58 3,49 0,59 43,3 28,39

100,47

Erdőgazdálkodási térség összesen Erdőterület

1 017,1 1 017,1

Mezőgazdasági és vegyes térség összesen Általános borvidéki mg. terület Korlátozott használatú mg. terület Természetközeli terület (új)

8 098 5 258,64 2 407,5 432,1

Vízgazdálkodási terület

2,5

Különleges beépítésre nem szánt terület - szabadidőközpont - napelempark (új) - homokbánya - turisztikai központ (új) - fásított köztér (új)

10,77 7,49 1,11 5,5 0,35

Közlekedési területek Kötöttpályás közlekedési terület (vasút) Közúti közlekedési terület (főút, mellékút, gyűjtőút)

59,5 50,6 8,9

Összesen (Földhivatali adatok szerint) VÁROS-TEAMPANNON KFT.

10 223,11 - 33 -

2015.



4. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 4.1 Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlás A térségi területfelhasználást az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) 6. § (2) bekezdése alapján kell igazolni az átmeneti rendelkezésekkel összhangban. A 6. § (3) bekezdés szerint a területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Ez azt jelenti, hogy helyileg nem feltétlenül a megyei terv által jelölt helyen kell kijelölni a térséget, csupán a %-os szabályoknak kell teljesülniük. A települési területfelhasználási egységeket a településszerkezeti terv ábrázolja. Térségi területfelhaszná lás megnevezése

Területfelhasználás nagysága (ha) BK MTrT

Szabály

Összhang megállapítása

Kiskőrös TSZT Összhangban van

Erdőgazdálkod ási térség

Mezőgazdasági térség

Vegyes területfelhaszná lású térség

5

6. § (2) bek. a) – Legalább 85%ban erdőgazdálkodási területbe sorolható

2839

2839

6. § (2) bek. b) – Legalább 85%ban mezőgazdasági, honvédelmi és természetközeli területbe sorolható, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület, vegyes terület nem jelölhető ki

6330

Mezőgazdasági terület: 4827 ha Erdőterület: 1012 ha Természetközeli terület: 432 ha Összesen: 6271 ha

6. § (2) bek. c) – Legalább 85%ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és természetközeli területbe sorolható, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki

5

(A térség 100%-ban erdőterületbe került besorolásra) Összhangban van (A térség 100%-ban mg. területbe került besorolásra)

Összhangban van (A terület 99%-ban került kijelölésre, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem került kijelölésre) Összhangban van

Városias települési térség

Vízgazdálkodás i térség

2015.

1046

2

1019

6. § (2) bek. d) – Bármely települési területfelhasználási egységbe besorolható

2,5

6. § (2) bek. e) – Legalább 85%ban vízgazdálkodási vagy természetközeli területbe sorolható

- 34 -

(A települési térség teljes területe települési területfelhasználási egységbe besorolásra került) Összhangban van (A térség 125%-ban vízgazdálkodási területbe került besorolásra)




4.2 Műszaki infrastruktúra hálózat elemeinek igazolása A megyei területrendezési terv tartalmazza az országos és térségi jelentőségű területfelhasználási kategóriákat. Az országos területrendezési terv 2014-es módosítását követően is változatlanul ugyanazokat a műszaki infrastruktúra-hálózati elemeket tartalmazza. Ebből következően az átmeneti rendelkezések szerinti országos jelentőségű elemekre vonatkozó követelmények továbbra is a megyei területrendezési terv figyelembe vételével biztosíthatók. Az OTrT 9. § (6) bek. b) további előírása, hogy a műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +-5%-kal térhet el a megyei területrendezési tervben jelölt változattól. Az MTrT-n ábrázolt nyomvonalak döntő többsége létező, működő nyomvonal, melyek nyomvonalában nem tervezett semmilyen módosítás, így az elemek Kiskőrös TSZT-jén történő feltüntetéssel az összhang biztosított. Ezek a következők:

        

53107 j. mellékút 5301 j. mellékút Belterületi mellékút Budapest‐Kelebia országos vasútvonal Kiskőrös‐Kalocsa vasúti mellékvonal Kecskemét [Tökfői]‐ Kiskőrös keskeny nyomtávú vasútvonal Kalocsa‐Kiskőrös és Kiskőrös‐Kiskunmajsa átvitelt befolyásoló 120 kV‐os elosztó hálózat Soltvadkert‐Páhi, Soltvadkert‐Akasztó, Kiskőrös ellátó vezeték térségi szénhidrogén szállító vezeték VII. csatorna (Büdös‐tói főcsatorna), térségi belvíz‐ és öntözőcsatorna

A főút elkerülője, az országos kerékpárút nyomvonala, valamint az 53122 j. mellékút meghosszabbítása csupán tervezett. Tervezett műszaki infrastruktúra-elem megnevezése

Nyomvonal hossza (km) BK MTrT

Kiskőrös TSZT

11,1

10,6

14,2

14,8

53122 j. mellékút meghosszabbítása

6,92

6,94

Soltvadkert-Kaskantyú

1,42

1,43

53. sz. főút 61. sz. kerékpárút

Közép-Magyarországi

Szabály

Összhang megállapítása Összhangban van (-3,6%)

MTrT-ben feltüntetett nyomvonalváltozattól +- 5%

Összhangban van (+4,2%) Összhangban van (+0,3%) Összhangban van (+0,7%)

4.3 Térségi övezetek igazolása Kiskőrös közigazgatási területét nyolc övezet érinti az MTrT szerint, ugyanakkor ezek közül az OTrT átmeneti rendelkezései alapján a széleróziónak kitett terület övezetét, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét már nem kell alkalmazni. Az MTrT térségi övezetei közül - a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - a magterület, - az ökológiai folyosó, - az erdőtelepítésre alkalmas terület, - a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, - a rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az átmeneti rendelkezések szerint. Az OTrT 2013. évi módosítása megszűntette a széleróziónak kitett terület övezetét. Így ezen megyei tervi övezetet már nem kell figyelembe venni a felülvizsgálat során. Az átmeneti rendelkezések alapján az OTrT által bevezetett új övezeteket alkalmazni kell. Ezek közül a következő övezetek érintik Kiskőrös közigazgatási területét. - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - a világörökség és világörökség várományos terület övezete (a közigazgatási terület érintettségét jelöli) VÁROS-TEAMPANNON KFT.

- 35 -

2015.



A város – a jogszabályoknak megfelelően – megkérte az övezetekre vonatkozó adatszolgáltatást. A magterület és ökológiai folyosó területét a Kiskunsági NP Igazgatósága, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét adatszolgáltatásként a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága megadta. Az ökológiai folyosó és a magterület övezete a település terület (beépítésre szánt terület) való kiterjedésének megfelelően pontosításra került. Sem az ökológiai folyosó övezetében, sem a magterület övezetében nem került kijelölésre beépítésre szánt terület, illetve új közlekedési elem, illetve energetikai infrastruktúra hálózat. Az OTrT 2014 év végi változásával az országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete hatályon kívül került, ugyanakkor a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete hatályba lépett. Sajátos helyzet alakult ki, mert az OTrT 14/A. § (1) bekezdés szerint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. Elviekben a megyei területrendezési terv alapján pontosított övezetet kellene alkalmaznia a településeknek, ugyanakkor a megyei területrendezési tervek felülvizsgálata még nem történt meg. Ebből következően a megyei területrendezési terv által lehatárolt tájképvédelmi övezetet vesszük alapul. A tájképvédelmi övezet lehatárolása a települési terület (beépítésre szánt terület) valós kiterjedésének megfelelően. A rendszeresen belvízjárta terület övezetét az MTrT rendkívül „nagyvonalúan” jelölte ki. Ezt igazolja az AlsóDuna-völgyi Vízügyi Igazgatóság belvízjárta területre vonatkozó adatszolgáltatása is. Az igazgatóság szerint Kiskőrös a III. belvízveszélyeztetettségi kategóriába tartozik, mely a szakma szerint belvízzel közepesen veszélyeztetett területnek számít. Ez azt jelenti, hogy az elöntés relatív gyakorisága 0,11-0,2 közé esik, azaz 510 évente egyszer várható elöntés. Ez a tervek időtávlatában sem tekinthető rendszeresnek, ezért nem érthető, hogy az MTrT készítése során milyen adatokra támaszkodtak a tervezők. A megyei területrendezési terv soron következő módosításakor mindenképpen korrigálni szükséges ezt a hibát. Ebből következően az övezet lehatárolása során az Igazgatóság adatszolgáltatását vettük alapul, így a településszerkezeti terv nincs összhangban az MTrT rendszeresen belvízjárta övezet területével. Az Igazgatóság adatszolgáltatását a már beépített területek határán kisebb mértékben pontosítottuk, hiszen a vízelvezetést e területeken eleve meg kellett oldani. A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetébe két kisebb terület került. Az OTrT előírása szerint a megyei területrendezési terv meghatározhatja a területek újrahasznosításának célját. Mivel a megyei területrendezési tervet nem vizsgálták felül, ezzel a lehetőséggel még nem élt a megyei önkormányzat. A területek újrahasznosítását ugyanakkor meghatározza a településszerkezeti terv: az Öregszőllők dűlőben kijelölt terület erdőterületbe kerül besorolásra, a belterülethez csatlakozó egykori szeméttelep területét pedig napelemparkként fogja a város hasznosítani. Mindkét újrahasznosítási mód megfelel annak a követelménynek, melyet a területrendezési terv ajánlásként határozott meg. Eszerint „a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani”. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület teljes egészében erdőterületbe került besorolásra. A területen beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, így a településszerkezeti terv összhangban van az MTrT-vel. Ellentmondásos a helyzet a világörökség és világörökség-várományos terület övezetével. Bár a módosított OTrT Kiskőrös érintettségét jelzi az övezeti térképen, azonban a Forster Gyula Központ, mint jogszabály szerinti adatszolgáltató előzetes véleményében rögzítette, hogy a város nem tartozik a világörökségi és világörökségvárományos terület övezetébe. Ebből következően az OTrT jelölését hibának tekintjük, az övezet nem lehatárolható. Azokat a térségi övezeteket, melyekről nem kaptunk adatszolgáltatást, azokat a TeIR wms adatai alapján határoztuk meg (erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete). Térségi övezet megnevezése Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Magterület Ökológiai folyosó Erdőtelepítésre terület Térségi tájrehabilitációt terület 2015.

alkalmas komplex igénylő

Mérete BK MTrTben (ha)

Mérete Kiskőrös TSZT-ben (ha)

Eltérés

Összhang megállapítása

376

376

0

Összhangban van

3051

2932

-3,9%

Összhangban van

299

295,1

-1,3%

Összhangban van

311

311

0

Összhangban van

16

16

0

Összhangban van

- 36 -



Rendszeresen terület


belvízjárta

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

2873

1858

-35,4%

Nincs összhangban (Lásd a vonatkozó magyarázatot)

3172

3145

-0,9%

Összhangban van

A további tervezés érdekében a településszerkezeti terv tartalmazza a magterület, az ökológiai folyosó, a rendszeresen belvízjárta terület, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezeti lehatárolását. A többi övezet előírásai a településrendezési terv konkrét készítésére vonatkozik, azok ábrázolása ezért nem jelenik meg külön a tervlapon.

5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 8. § (2) b) bekezdésében megfogalmazottak szerint az “újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke (továbbiakban BA érték) az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Az Étv-ben a biológiai aktivitásérték definiálásának kifejezett szándéka az volt, hogy ésszerűvé, takarékossá tegye a gazdálkodást a területtel, a termőfölddel, a településen lévő biológiailag aktív felületekkel. Az Étv-ben meghatározott biológiai aktivitás értéket a területek biológiai aktivitási értékének számításról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet alapján kell számítani. A 3. § alapján a terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékét a hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek szerinti, a rendelet 1. mellékletének 1. táblázatában megadott értékmutató alkalmazásával kell kiszámítani. Az alábbi táblázatban található a jelenleg hatályos TSZT, valamint a TSZT javaslat területfelhasználási kategóriáinak területi kimutatása, amelyekhez hozzárendelve az egyes területfelhasználási kategóriák BA értékét bemutatható a változás.

Területfelhasználás Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület Központi/intézményi terület Hétvégi házas terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület Különleges beépítésre szánt területek - szennyvíztisztító - sportterület - piac - temető VÁROS-TEAMPANNON KFT.

ha 2008-ban 5 56,9 432,2 106,4

fajlagos BA érték 0,6 1,2 2,7 2,4

összes BA érték 3,0 68,28 1166,94 255,36

ha 2015-ben 5 58,35 424,01 104,2

fajlagos BA érték 0,6 1,2 2,7 2,4

összes BA érték 3 70,02 1145,01 250,08

100,9

0,5

50,45

100,47

0,5

50,23

1,41 18,5

0,5 3,0

0,705 55,5

4,19 18,7

0,5 3,0

2,095 56,1

187,85

0,4

75,14

195,13

0,4

78,05

3,9

0,4

1,56

0,47

0,4

0,188

3,34 6,9 0,5 8,48

0,1 3,0 1,5 3,0

0,334 20,7 0,75 25,44

3,32 6,73 0 8,48

0,1 3,0 1,5 3,0

0,332 20,19 0 25,74

- 37 -

2015.


- adóállomás - mezőgazd. + borászati üzem - homokbánya Zöldterület Erdőterület Általános borvidéki mg. terület Korlátozott használatú mg. terület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Különleges beépítésre nem szánt terület - szabadidőközpont - napelempark - homokbánya - turisztikai központ - fásított köztér Összesen:


0,6 40,6 2,48 26,74 766,13 5440,1

1,5 0,7 0,1 6,0 9,0 4,35

0,90 28,42 0,248 160,44 6895,17 23664,435

0,59 43,3 0 28,39 1017,1 5258,64

1,5 0,7 0,1 6,0 9,0 4,35

0,885 30,31 0 170,34 9 153,9 22 875

2594,52

6,0

15567,12

2407,5

6,0

14 445

356,53 0

6,0 8,0

2139,18 0

2,5 432,1

6,0 8,0

15 3 456,8

0 0 0 0 0 10 159,98

6,0 3,2 0,2 6,0 1,2

0 0 0 0 0 50 180,07

10,77 7,49 1,11 5,5 0,35 10 144,39

6,0 3,2 0,2 6,0 1,2

64,62 23,968 0,222 33 0,42 51 970,5

A település területének BA értéke a hatályos TSZT szerint: A település területének BA értéke a TSZT javaslat szerint: BA érték többlet:

50 180,07 51 970,5 +1 790,42

A biológiai aktivitásérték számítási eredménye pozitív, +1790,42 pontérték, mely köszönhető a tervezett erdőterületnek, zöldterületnek és a jelentős zöldfelületi különleges területeknek (szabadidőközpont, turisztikai központ). A beépítésre szánt területek kijelölésének felülvizsgálata során a kertvárosias lakóterület esetében a korábbi kijelölés visszavonását javasoljuk 2,71 hektár nagyságú területen. A tervezett erdőterületeknek, a zöldterületeknek, különleges területeknek és a túlzott nagyságban kijelölt lakóterület visszaminősítésének köszönhetően a településen összességében nézve BA értéktöbblet alakul ki, azaz a módosítások következtében Kiskőrös jelenleg hatályos TSZT-hez képest értéknövekedés következik be. Kiskőrös közigazgatási területén, a településszerkezeti terv felülvizsgálata során, a BA érték változás összességében pozitív irányú, így a településen a biológiai aktivitási érték változás megfelel az Étv. által előírtaknak, miszerint az átminősítés előtti állapothoz képest az aktivitás értéke nem csökkenhet.

2015.

- 38 -


2015. (..) önkormányzati határozat 2. sz

Recommend Documents