Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 35/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról (Egységes szerkezetben a 28/2014.(XII.4.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés b), c), f), és g) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, a törvény 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (1) bekezdés a) pontjában, 55/C. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre, c) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, d) a hontalanokra. (2) E rendelet hatálya - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) E rendelet hatálya - az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - kiterjed az Szoctv. 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. jövedelem: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem; 2. vagyon: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon; 3. család: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek közössége; 4. közeli hozzátartozó: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy; 5. egyedül élő: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy; 6. háztartás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége;
2 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
rendszeres pénzellátás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerinti ellátás; keresőtevékenység: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerinti tevékenység; aktív korú: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott személy; egyedülálló: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy; a gyermekvédelmi ellátás tekintetében gyermek: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § a) pontja szerinti kiskorú; a gyermekvédelmi ellátás tekintetében fiatal felnőtt: a Gyvt. 5. § c) pontja szerint meghatározott személy; a gyermekvédelmi ellátás tekintetében veszélyeztetettség: a Gyvt. 5. § n) pontja szerinti helyzet, állapot; a gyermekvédelmi ellátás tekintetében tartós betegség: a Gyvt. 5. § p) pontja szerinti állapot; a gyermekvédelmi ellátás tekintetében fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: a Gyvt. 5. § q) pontja szerinti állapot; környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti helyszíni szemle; rendkívüli élethelyzet: ha a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény, így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet; kritikus élethelyzet: a testi épséget, az egészséget az alapvető szükségletek kielégítését - így különösen a táplálkozást, lakhatást - veszélyeztető helyzet. 3. Általános eljárási szabályok 3. §
(1)
(2)
A szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) lehet benyújtani. A jogosultság megállapításhoz szükséges jövedelemigazolásokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani. A kérelmező és családja - lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás esetében a vele egy háztartásban élők - vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell: a) valamennyi jövedelemmel rendelkező személy jövedelméről szóló igazolást az alábbiak szerint: aa) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást; ab) a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban és egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló nyugdíjszelvényt vagy pénzintézet által igazolt, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megállapított ellátás összegéről kiadott igazolást; ac) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles igazolást vagy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot;
3
(3)
(4)
(5)
(6) (7)
1
ad) ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor a vállalkozási tevékenység időtartama alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást vagy nyilatkozatot; b) a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet, ennek hiányában a szülők nyilatkozatát a gyermektartásdíjra vonatkozóan; c) a meglévő alkalmi munkavállalói könyv vagy őstermelői igazolvány másolatát; d) a kérelmező családjában - a lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás esetén a háztartásában - élő nem tanköteles korú nappali oktatásban részesülő gyermeke(i) iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolását; e) elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági döntést vagy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet; f) az állami foglalkoztatási szerv igazolását; g) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, fiatal felnőtt egészségi állapotára vonatkozó igazolást; h) az egészségi állapotra vonatkozó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt. i) 1szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelemhez a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a háztartása fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja. E rendelet 23. § (2)-(3) bekezdésében és 24. § (2) bekezdésében meghatározott összeg számításánál a család tagjaként kell figyelembe venni a) a házastársat, az élettársat, b) a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, c) a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, d) a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, e) korhatárra való tekintet nélkül a fogyatékos gyermeket, fiatal felnőttet, f) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, illetve a szülő házastársát vagy élettársát, g) az a)-f) pontokba nem tartozó, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. A 23. § és a 24. §-ban meghatározott vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (3) bekezdésben meghatározott személyek vagyonára is. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként benyújtott önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetéssel kapcsolatos számlák
Módosította a 28/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelt 1. § Hatályos 2015. január 1.
4 és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A temetési segély iránti kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 90 napon belül kell benyújtani. (8) Adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem esetén csatolni kell a kérelemhez a lakás alapterületét, a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot vagy annak a másolatát, valamint a követelés jogosultja által 1 hónapnál nem régebben kiállított igazolást az adósság keletkezésének időszakáról és összegéről. (9) Az előírt mellékletek, valamint hatáskör és illetékesség hiányában is megállapítható az önkormányzati segély annak a kérelmezőnek, aki valószínűsíti, hogy az önkormányzati segély hiánya életét vagy testi épségét veszélyezteti. 4. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos első fokú hatásköreinek gyakorlását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesterére átruházza. (2) A kérelmező a szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló eljárások során személyesen köteles eljárni. (3) Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette meghatalmazottja is eljárhat. A meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (4) A kérelmező és a megállapított ellátás jogosultja e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultságának a feltételeit érintő tények, körülmények megváltozását köteles 15 napon belül bejelenteni az ellátást megállapító szervnél. A bejelentést a polgármesteri hivatalnál kell megtenni. (5) E rendelet által szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatósággal való elektronikus kapcsolattartás nem lehetséges. 5. § (1) A közgyűlés az önkormányzati segély és az e rendeletben szabályozott gyermekvédelmi ellátások tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet miatt ellátást állapíthat meg, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 20 %-ával, adósságkezelési szolgáltatás esetén legfeljebb 30 %-ával haladja meg e rendeletben meghatározott jövedelemhatárt. (2) A közgyűlés az adósságkezelési szolgáltatás tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet miatt ellátást állapíthat meg, ha a kérelmező az elismert lakásméretet legfeljebb 20 m2-rel meghaladó lakásban lakik. (3) A közgyűlés által megállapított önkormányzati segély összege méltányosságból legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja e rendeletben meghatározott összeget. (4) Az önkormányzati segély iránti fellebbezés elbírálása során az (1) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók. (5) A közgyűlés kivételes esetben a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírása során az (1) (4) bekezdésben foglaltakon túl a kritikus élethelyzetbe került kérelmező részére ellátást állapíthat meg. 6. § (1) Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy
5 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, valamint részletekben fizettetheti meg. (2) Ha a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a polgármester a Szoctv. rendelkezései szerint méltányosságból részletekben fizettetheti meg, csökkentheti vagy elengedheti. (3) Amennyiben az elsőfokú hatóság a szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén a (2) bekezdésben meghatározott méltányosságot nem gyakorolja, a döntésével szemben benyújtott fellebbezés elbírálásakor a közgyűlés a visszafizetési kötelezettség enyhítése érdekében méltányosságból a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét részletekben fizettetheti meg, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, és a visszafizetési kötelezettség egy összegben történő teljesítése esetén az ellátásban részesülő vagy családja kritikus élethelyzetbe kerülne. (4) Az a személy és család, akinek a jogosulatlanul felvett szociális és gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségét elrendelte a hatóság a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet az e rendeletben szabályozott - kizárólag önkormányzati költségvetésből biztosított - szociális és gyermekvédelmi ellátásban. 7. § (1) A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás felhasználásának ellenőrzéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik. (2) Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani és a szociális és gyermekvédelmi ellátás cél szerinti felhasználását igazolni. II. Fejezet A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, pénzügyi fedezete és formái 4. A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, pénzügyi fedezete 8. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelemről az elsőfokú hatóság határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve folyósítás módjáról. (2) Az elsőfokú hatóság a határozatban elrendelheti, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátást a jogosult javára, de közvetlenül közüzemi vállalat vagy pénzintézet számlájára vagy a hitelező számára kell kifizetni. (3) E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása, kifizetése és ellenőrzése során a Szoctv., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a rendelet szabályait együttesen kell alkalmazni. (4) Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi előirányzatot az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
6
5. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások formái 9. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a) aktív korúak ellátása: aa) rendszeres szociális segély, ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) lakásfenntartási támogatás, c) önkormányzati segély. (2) A természetben nyújtott szociális ellátások: a) köztemetés, b) közgyógyellátás, c) adósságkezelési szolgáltatás, d) önkormányzati segély, e) 2szociális célú tűzifa támogatás. (3) A gyermekvédelmi pénzbeli ellátások: a) tanévkezdési támogatás, b) felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj. (4) A jegyző első fokon dönt: a) az aktív korúak ellátásáról, b) a lakásfenntartási támogatásról. (5) A polgármester első fokon dönt: a) az önkormányzati segélyről, b) a köztemetésről, c) a Szoctv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott közgyógyellátásról, d) az adósságkezelési szolgáltatásról, e) a tanévkezdési támogatásról, f) a felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjról. g) 3szociális célú tűzifa támogatás.
III. Fejezet Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó részletes rendelkezések 6. Aktív korúak ellátása 10. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit, az ellátás összegét a Szoctv. 3337/C. §-ai állapítják meg. 2
Módosította a 28/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelt 2. § Hatályos 2015. január 1. 3 Módosította a 28/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelt 3. § Hatályos 2015. január 1.
7 (2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a Szoctv. 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. (3) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családjogi törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességigyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül az a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy, aki közfoglalkoztatásban azért nem vesz részt, mert a) legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel igazol, b) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy olyan egyéb betegsége van, amely a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, c) gyermeket vár, és ezt terhes-gondozási könyvvel igazolja, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekét egyedül neveli vagy e) a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult. (5) A (4) bekezdésben felsorolt jogosultak esetében a Szoctv. 37. § - 37/B. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Ha a (4) bekezdés szerinti feltételek már nem állnak fenn vagy az aktív korúak ellátására jogosult személy az egészségi állapotának javulása miatt kéri a közfoglalkoztatásban való részvételének biztosítását, és az állapotváltozást szakorvosi, foglalkozás-egészségügyi vagy háziorvosi véleménnyel igazolja, a feltétel megszűnését, és ennek igazolását követő hónap első napjától a Szoctv. 35. § (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget kell előírni és foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár. (7) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő személy (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő személy) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a közgyűlés által kijelölt szervvel. (8) A közgyűlés által együttműködésre kijelölt szerv: a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Szolgáltató Központ). (9) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében: a) a Szolgáltató Központnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Szolgáltató Központtal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,
8 d) a Szoctv.-ben előírt kötelezettségeinek eleget tesz. (10) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül bejelenteni a Szolgáltató Központ felé. Az akadályoztatás okát a bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb 8 napon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni. 11. § (1) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, b) mentálhigiénés, életmódot formáló programok, c) munkavégzésre felkészítő és integráló programok, d) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok, e) álláskeresési technikák, jogi és pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkoztatás, f) segítségnyújtás képzés, átképzés különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésének érdekében. (2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe juttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, b) szinten-tartás, karbantartás, társadalmi integráció erősítése, egészségügyi, szociális, mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerő-piaci kapcsolódásokról. (3) A Szolgáltató Központ kötelezettségei: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a Szolgáltató Központnál történő megjelenéskor - nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával - módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9 f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. (4) A jegyző kötelezettségei: a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Szolgáltató Központnak, b) tájékoztatja a Szolgáltató Központot az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről és a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a Szoctv. 35. §-ának (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról. 12. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból: a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Szolgáltató Központnál, b) a Szolgáltató Központ által előírt időpontban nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja, c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt, d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre vagy e) a rendszeres szociális segély folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl. 7. Lakásfenntartási támogatás 13. § (1) A jegyző kérelemre a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez vagy a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a Szoctv. 38. § (1) - (8) bekezdésében és a 39. §-ában meghatározott feltételek szerint. (2) A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) e rendelet 3. § (2) bekezdés szerinti igazolásokat; b) a lakásban tartózkodás jogcíméről szóló igazolást az alábbiak szerint: ba) amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll, a saját tulajdonú lakás esetén a tulajdoni lap másolatát vagy a lakás tulajdonjogának megszerzéséről szóló szerződés másolatát; bb) az önkormányzattól megvásárolt lakás adásvételi szerződésének másolatát; bc) az önkormányzattól bérelt lakás esetén a lakbér összegéről szóló igazolást, valamint a bérleti, illetve a lakáshasználati szerződés másolatát; bd) magánszemélytől bérelt lakás, lakrész esetén a bérleti, albérleti szerződés másolatát; be) lakáshasználat esetén legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt megállapodást; bf) a haszonélvezeti jogosult kérelmező esetén lakóingatlan tulajdoni lapjának másolatát;
10 c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására - amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll - a lakás a tulajdoni lap másolatát vagy az adásvételi szerződését, ezek hiányában az ügyfél két tanúval igazolt nyilatkozatát a lakás nagyságáról; d) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének csökkentésére igényelt támogatás esetén a lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegéről és havi törlesztő részletéről igazolást; e) tüzelőanyag támogatása esetén a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiadott vásárlást bizonyító számla másolatát vagy igazolását; f) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot; g) szolgáltató részére történő utalás esetén az adott szolgáltató által kibocsátott közüzemi számlát. (4) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havonta átutalással történik az azt megállapító határozatban megjelölt szolgáltatóhoz, pénzintézethez, albérleti, lakáshasználati díj esetén a kérelmező, önkormányzati bérlakás esetén az önkormányzati lakás üzemeltetésével megbízott szerv részére. (5) A lakásfenntartási támogatást önkormányzati tulajdonú lakások esetén elsődlegesen a lakbér fizetésére kell átutalni. 8. Önkormányzati segély 14. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt. (2) Az önkormányzati segély elsősorban azoknak a személyeknek állapítható meg, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Önkormányzati segély a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a) a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át; b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155 %-át; c) a gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át; d) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185 %-át; e) az egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át; f) 60 év feletti egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és nem rendelkezik vagyonnal. (4) Azon személy részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti az elhunyt személy
11 eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként lehet az önkormányzati segélyt megállapítani, amelyek összege a temetés költségeinek 25 %-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (5) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható. (6) Az önkormányzati segély pénzbeli ellátásként és természetbeni ellátásként fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébetutalvány formájában is nyújtható.
15. §4 (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került személyek, családok részére szociális célú tűzifa támogatás nyújt. (2) A szociális célú tűzifa támogatás természetbeni ellátásként annak a személynek vagy családnak adható, aki (amely) lakásának a fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja, a háztartás egyik tagjának sincs vagyona, és a kérelmező háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyereket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160%-át, c) gyerekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át, d) egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155%-át, e) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. (3) A szociális tűzifa támogatás megállapítására környezettanulmány elkészítését vagy 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány és a családsegítő és gyermekjóléti központ javaslatának a beszerzését követően kerülhet sor. (4) A természetben nyújtott támogatásra benyújtott kérelem esetén legfeljebb 5 mázsa tűzifa biztosítható háztartásonként. (5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben azok fűtését különálló tüzelőberendezés biztosítja. (7) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját háztartásában használhatja fel. (8) Az a tűzifa támogatásban részesülő, aki a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, a kötelezettségtől számított 5 évig nem részesülhet tűzifa támogatásban. (9) A polgármester a tűzifa támogatást a családsegítő és gyermekjóléti központ együttműködésében biztosítja. (10) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a polgármester támogatást állapíthat meg a rendkívüli vagy a kritikus élethelyzetben lévő kérelmező részére, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
4
Módosította a 28/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelt 4. § Hatályos 2015. január 1.
12 9. Köztemetés 16. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Szoctv. 48. §-a szerint. (2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeit köteles a települési önkormányzat részére megtéríteni. 10. Közgyógyellátás 17. § (1) A polgármester méltányossági jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) A közgyógyellátás megállapítására irányuló eljárásban szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt: a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, b) aki egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. 11. Adósságkezelési szolgáltatás 18. § (1) A polgármester adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt a) akinek az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és a (2) bekezdésben meghatározott adósságtípusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, b) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át, c) a 19. § (6) bekezdésében elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, d) vállalja a kezelt adósság legalább 25%-ának megfelelő összegű önrész megfizetését egy összegben vagy az adósságkövetelés jogosultjával kötött szerződés alapján legfeljebb 18, a 19. § (3) bekezdésében foglalt esetben legfeljebb 60 havi részletben, és e) vállalja a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ adósságkezelési tanácsadójával való együttműködést, és abban az adósságkezelési megállapodásban foglalt módon részt vesz. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás a következő adósságtípusokra terjed ki: a) önkormányzati lakbérhátralék,
13 b) c) d) e) f) g) h)
víz- és csatornahasználati díjtartozás, áram díjtartozás, gáz díjtartozás, lakásszövetkezeti díjhátralék, társasházi közös költség-hátralék, fűtésdíj hátralék, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék, szemétszállítási díjtartozás. 19. §
(1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult a) adósságcsökkentési támogatásban, b) adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban és c) adósságkezelési tanácsadásban részesül. (2) Az adósságkezelés időtartama legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható. (3) Amennyiben a 18. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adósság a (2) bekezdés szerinti időtartamban nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább 24, de legfeljebb 60 hónap, amennyiben a) az adósság összege meghaladja a 200.000,- Ft-ot, b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át, és c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. (4) A jelzálogjog bejegyzésének és az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezéséről az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni. (5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítása az önkormányzati adóhatóság megkeresésével történik. (6) A komfortfokozatra tekintet nélkül elismerhető lakásméret az egy háztartásban élők számához viszonyítva a következő: a) 1-2 fő legfeljebb 68 m2, b) 3-4 fő legfeljebb 80 m2, c) 5 vagy több fő legfeljebb 90 m2. (7) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át és összege legfeljebb 200.000,- Ft, az 18. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adósság esetében legfeljebb 400.000,- Ft lehet. (8) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása az önrész megfizetésével azonos ütemezésben vagy egy összegben történik amennyiben a jogosult is az önrész megfizetését egy összegben vállalja.
20. § (1) Nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban, aki vagy a vele egy háztartásban lévő személy a) a lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára használja, vagy azt egyéb módon hasznosítja, b) a lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött,
14 c) önkényesen elfoglalt lakásban lakik vagy d) a kérelmező vagy a háztartásában élő személy vagyonnal rendelkezik. (2) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni a Szoctv. 55/B. §-ában meghatározott esetekben. 21. § (1) Az adósságkezelési tanácsadás a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: tanácsadó) keretében működik. (2) Az elsőfokú hatóság a kérelem és mellékletei másolatát döntés előkészítés céljából haladéktalanul megküldi a tanácsadóhoz. (3) Az adós az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem benyújtásától kezdődően köteles együttműködni a tanácsadóval, az adósság rendezésének feltételeiről köteles adósságkezelési megállapodást kötni és azt betartani, illetve köteles az adósságkezelési tanácsadáson havonta legalább egy alkalommal személyesen részt venni. (4) A tanácsadó a döntés előkészítése során: a) a helyszíni környezettanulmányban felveszi az alapvető adatokat a lakásban élő személyek életkörülményeiről, a lakás jellemzőiről, b) számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét adósságtípusonként, c) megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását, az adósságkezelés várható eredményességét, d) megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére, e) javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem elbírálására, a kezelésbe vonandó adósságok körére figyelemmel a lakhatást leginkább veszélyeztető adósságokra, f) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és szükség esetén kezdeményezi az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó határozat módosítását vagy a támogatás megszüntetését. 22. § (1) A polgármester - a tanácsadó javaslatát figyelembe véve - határozattal dönt az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságról és annak időtartamáról. (2) A határozatnak tartalmaznia kell különösen: a) az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság összegét, b) az adósságcsökkentési támogatás teljes összegét, a folyósítás ütemezését és módját, részletfizetés esetén annak összegét, c) kötelezettség előírását az adósságkezelési tanácsadás igénybevételére és arra, hogy a döntés jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül az adós a tanácsadóval adósságkezelési megállapodást kössön, d) kötelezettség előírását arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az adós igazolja az önrész megfizetését, vagy azt, hogy a hátralék átütemezéséről a hitelezővel szerződést (szerződésmódosítást) kötött, e) tájékoztatást a mulasztások jogkövetkezményeiről, f) az adósság jogosultjának az értesítését az adósságcsökkentési támogatásról. IV. Fejezet Az egyes gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó részletes rendelkezések 12. Tanévkezdési támogatás
15 23. § (1) Tanévkezdési támogatásban részesülhetnek azok az alapfokú vagy középfokú oktatásban részt vevő gyermekek, illetve felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton, első évfolyamon folytató fiatal felnőttek, akiknek családja a tanévkezdéssel járó költségeket szociális helyzete miatt segítség nélkül nem képes fedezni. (2) A tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg. (3) Az (2) bekezdésben foglaltakon túl tanévkezdési támogatás állapítható meg akkor is, ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %át, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át nem haladja meg. (4) A tanévkezdési támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyermek békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. (5) Nem állapítható meg tanévkezdési támogatás, ha kérelmező vagy e rendelet 3. § (6) bekezdése szerinti személyek vagyonnal rendelkeznek. (6) A tanévkezdési támogatás egy naptári évben egy alkalommal vehető igénybe, összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 40 %-a. (7) Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a gyermek, akinek iskoláztatási támogatása folyósításának szüneteltetését a Magyar Államkincstár jogerős határozattal elrendelte. (8) A tanévkezdési támogatás igénylésére irányuló kérelmet az adott év augusztus 15. napjától szeptember 30. napjáig lehet előterjeszteni. 24. § 13. Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj (1) Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjban részesülhetnek azok a fiatal felnőttek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű – nappali tagozatos – alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, és az ezzel kapcsolatos költségeket szociális helyzetük miatt segítség nélkül nem képesek fedezni. (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, gyermekét egyedül nevelő és egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át nem haladja meg. (3) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező legalább 3 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. (4) Nem állapítható meg felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj, ha a kérelmező vagy e rendelet 3. § (6) bekezdése szerinti személyek vagyonnal rendelkeznek. (5) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj havi összege legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-a, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a. (6) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj a felsőfokú tanulmányok folytatása során évente két alkalommal, a tanév első, illetve második félévére állapítható
16 meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az adott tanulmányi félév utolsó napjáig terjedő időszakra. (7) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj iránti kérelem a hallgatói jogviszony létesítésének napjától nyújtható be.
V. Fejezet Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 34/2008. (IX. 22.), 10/2009. (IV. 6.), 39/2009. (X. 26.), 53/2009. (XII. 22.), 9/2010. (II. 22.), 1/2011. (I. 31.), 20/2011. (IX. 26.), 33/2011. (XII. 19.), 1/2012. (I. 30.) és 38/2012.(XII. 20.) önkormányzati rendelet, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők lakhatását segítő adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló 33/2003. (XII. 11.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 21/2004. (V. 27.), 25/2004. (VII. 8.), 7/2005.. (IV. 21.), 49/2006. (XII. 18.), 26/2007. (IX. 24.), 16/2008. (III. 31.), 11/2009. (IV. 6.) és 38/2009. (X. 26.) önkormányzati rendelet, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet 1-25. §-a, és az 1-3.mellékletei.
Vantara Gyula polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
Záradék: Kihirdetve a Városháza hirdetőtábláján történt kifüggesztéssel 2013. december 30. napján. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
