2014. PJE jogegységi határozat Utasítások

LXII. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1680 Ft

10. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG H I VATA L O S L A PJ A

B U D A P E S T, 2014. október 31.

Tar talom oldal

Határozat 3/2014. PJE jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306

Utasítások 17/2014. (X. 10.) LÜ utasítás az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, feladatairól . . . . . . . . . . 309 18/2014. (X. 22.) LÜ utasítás a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314

Személyi hírek Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 Áthelyezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 Kinevezés módosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 Megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 Kirendelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 Szolgálati viszony megszűnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317

Közlemények A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 Pályázati felhívás katonai ügyészségi fogalmazói állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326

306

Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 10. szám

Határozat

A Kúria 3/2014. PJE jogegységi határozata A Kúria a legfőbb ügyésznek az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti jogkörében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 33. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Bszi. 32. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt okból előterjesztett indítványa folytán indult jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó, az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontjára figyelemmel mérsékelt összegű felügyeleti illeték viselésére kell kötelezni a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 80. §-ának (3) bekezdése alapján meghozott, a törvényességi felügyeleti eljárást megszüntető végzésben azt a céget, amely a Ctv. 80. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a cégbíróság felhívásában megjelölt törvénysértő állapotot nem vitatja és ezt az előírt határidőben megszünteti, illetve a törvényes működését helyreállítja.

Indokolás I. A legfőbb ügyész a kialakult eltérő joggyakorlat miatt jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban a kérdésben, hogy az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontja alapján helye van-e a cég mérsékelt összegű felügyeleti illeték viselésére való kötelezésének akkor, ha a cég a Ctv. 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja és a meghatározott határidőn belül a törvénysértő állapotot megszünteti, vagy a törvényes működést helyreállítja. Az indítványozó szerint a bíróságok egy része a céget az említett esetben is az Itv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti illeték teljes összegének megfizetésére kötelezi, míg a másik része az illeték összegét az Itv. 65. § (4) bekezdésére alapítottan az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontja szerint mérsékli és azt 10% mértékben állapítja meg abban az esetben, ha a cég a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemben, illetve a cégbíróság végzésében foglaltakat nem vitatva megszünteti a törvénysértő állapotot, vagy helyreállítja a törvényes működést. Az első álláspont szerint az Itv. 58. § (1) bekezdése a peres eljárás illetékének mérsékléséről rendelkezik, a mérsékelt illeték alkalmazására a nemperes eljárásokban csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén kerülhet sor. Miután az Itv. az 58. § (1) bekezdésének c) pontja vonatkozásában ilyen rendelkezést nem tartalmaz, nem állapítható meg mérsékelt összegű felügyeleti illeték. Emellett az ezt az álláspontot elfoglaló határozatok arra is hivatkoznak, hogy a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban nem értelmezhető a „követelés”, de különösen „az első tárgyaláson”, vagy „az első tárgyalás előtt” kifejezés, nincs olyan rendelkezés, amely alapján megállapítható lenne, hogy mely időpontig kell a „követelést” teljesíteni vagy elismerni. (lásd pl. a Pécsi Ítélőtábla Cgtf.V.30.323/2013/2., Cgtf.V.40.075/2014/2., Cgtf.V.34.062/2012/4. határozatát) A második álláspont szerint a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban az Itv. 65. § (4) bekezdésére figyelemmel alkalmazható az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontja. Az Itv. 65. § (4) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket a cégbírósági felügyeleti illeték mértékéről és viseléséről rendelkező Itv. 65. §-a nem szabályoz, a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók. Az Itv.-nek a bírósági eljárási illetékekről rendelkező VI. Fejezete tartalmazza az illetékkedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek tehát az eljárás céljával összeegyeztethető módon alkalmazhatók a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban is. (lásd pl. a Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.043/2011/2., és Cgtf.III.30.820/2011/2., a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cgt.13-12-011538/4., a Szolnoki Törvényszék Cégbírósága Cgt.16-13-000160/5. határozatát)


307

II. Az indítványozó legfőbb ügyész álláspontja szerint lehetőség van az Itv. 65. § (4) bekezdése alapján az Itv. 58. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazására a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában is, abban az esetben, ha az eljárás alá vont cég a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti kérelmet, illetve a cégbíróság végzésében foglaltakat nem vitatja és a jogsértést a végzésben megállapított, vagy a cég kérelmére meghosszabbított határidőn belül önként orvosolja. III. A Kúria szerint a jogi szabályozás megvizsgálását és a jogintézmények céljának, feladatának elemzését követően a következő álláspont fogadható el: Az Itv. VI. Fejezete határozza meg a bírósági eljárási illetékekre vonatkozó szabályokat. Az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti. Az eljárási jogszabályok többnyire tételesen rendelkeznek arról, hogy a peres eljárásra irányadó szabályt a nemperes eljárásban is alkalmazni kell-e, számos esetben azonban ilyen tételes rendelkezés hiányában is mód van egy-egy peres eljárásra irányadó szabály nemperes eljárásban való alkalmazására. Erre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kiadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet ma is hatályos szabályozása ad módot. Ennek 13. § (3) bekezdése értelmében – amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a nemperes eljárásokban is megfelelően alkalmazhatók a peres eljárásokra irányadó szabályok. Ez a helyzet az Itv. szabályozásában is. Egyes esetekben az Itv. tételesen utal arra, hogy a mérséklésre vonatkozó szabályokat a polgári nemperes eljárásban is alkalmazni kell. Így az Itv. 58. § (5) bekezdésére figyelemmel az Itv. 58. § (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá az (1) bekezdés f ) pontjában foglalt mérséklésre vonatkozó rendelkezés a nemperes eljárásokban is irányadó. Más esetben a törvény tételesen kizárja a nemperes eljárásban az illetékmérséklés lehetőséget (pl. a 2012. március 1-től hatályos Ctv. 87. § (4) bekezdésében). A kifejtettek alapján az illetékmérséklésre vonatkozó tételes rendelkezés hiányából nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az illeték mérséklése automatikusan kizárt lenne. Az Itv. 65. §-a 2007. december 1-től hatályosan a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban külön illetéknemként cégbírósági felügyeleti illeték megfizetését írja elő. A 65. § (3) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. Az (1) bekezdés értelmében a 100 000 forint tételes összegű felügyeleti illetéket az a cég viseli, amelynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a jogsértés hiánya miatt a cégbíróság a kérelmet elutasítja, vagy a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, a cég az illeték megfizetése alól mentesül. A 65. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók. A kifejtettek alapján, miután az Itv. 65. §-a ezen illetéknem mérséklésének lehetőségét nem zárja ki, azt kell vizsgálni, hogy a peres eljárásra megfogalmazott illetékmérséklési okok a törvényességi felügyeleti eljárás rendjével és a felügyeleti illeték szabályozási rendszerével összeegyeztethetőek-e, így alkalmazásuk a nemperes eljárásban is indokolt-e. Az illeték mérséklésére vonatkozó rendelkezés alkalmazhatóságához tehát azt kell igazolni, hogy a polgári peres eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás céljának és jellemzőinek összevetése alapján megalapozottan levonható-e olyan következtetés, miszerint az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek a törvényességi felügyeleti eljárásban is értelmezhetők. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás nemperes jellegére tekintettel tárgyalást nem tart, de a kérelmet, illetve hivatalból indult eljárás esetén a végzését a Ctv. 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kézbesíti a cég részére. A cégbíróság az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget írásbeli nyilatkozattételre, illetve arra, hogy ha nem vitatja a kérelemben, vagy a végzésben foglaltakat, a jogsértést szüntesse meg. A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogsértés elismerése önmagában nem elegendő, annak mindig párosulnia kell a törvénysértő állapot kiküszöbölésével, azaz a törvényes működés helyreállítására irányuló igény teljesítésével. A felperes által a követelés első tárgyaláson történő elismerésének, illetve az első tárgyalás előtti teljesítésnek az felel meg, ha a cég a felhívásra cégbírósági intézkedés nélkül, a megszabott határidőben a törvénysértő állapot fennállását elismeri, azt megszünteti, illetve a törvényes működését helyreállítja. A törvényességi felügyeleti eljárásban az Itv. 58. § (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott „követelés” kifejezés is értelmezhető: a kérelmező „követelése” a törvényes állapot (működés) helyreállítására irányul. Az Itv. rendjében a követelés fogalma az Itv. 39. § (1) bekezdésében foglaltakkal és a Pp. 24. §-ával együtt vizsgálandó, az magában foglalja a perbevitt jogokat és más igényeket is.

308


Az Itv. 58. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazhatósága törvényességi felügyeleti nemperes eljárásban tehát a tételes jogszabályi rendelkezések összevetése alapján levezethető. A rendelkezés alkalmazása mellett szól a mérsékelt illeték jogintézményének célja is, amely azonos a peres eljárásban, illetve a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban. Az Itv. 58. §-ának rendelkezéseit megállapító, az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi LXXV. törvény indokolása szerint a cél az, hogy az illetékkedvezmény segítse elő a per, illetve az eljárás minél korábbi szakaszban történő megszűnését, megszüntetését, ezáltal ugyanis a bíróság munkaterhe, illetve az eljárás költségigénye csökken. A Ctv. 80. § (1) bekezdésében foglaltaknak is az a célja, hogy a nyilatkozattételre felhívó végzés kézbesítését követően a cég a törvénysértő állapotot lehetőleg önként szüntesse meg. A végzésben, illetve a kérelemben foglaltak azonnali teljesítése az eljárás megszüntetését eredményezi, és ez a törvényességi felügyeleti eljárásban is egyértelműen csökkenti a bíróság munkaterhét, illetve az eljárás költségeit. Azokat a cégeket, amelyek esetében a jogsértés ténylegesen fennáll jelentős mértékben ösztönzi a jogsértés önkéntes és azonnali kiküszöbölésére, ha erre tekintettel a rájuk hárítandó cégbírósági felügyeleti illetéket csak mérsékelt összegben kell megfizetniük. Ha a mérsékelt összegű illetékre vonatkozó szabály a törvényességi felügyeleti eljárásban nem érvényesülhet, a tételes összegű felügyeleti illetékre figyelemmel ugyanolyan mértékű illetékfizetési kötelezettség terhelné azt a céget, amely a kérelmet önként és azonnal teljesíti, mint azt, amely csak a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedésének hatására hajlandó eleget tenni a kérelemben vagy a végzésben foglaltaknak. A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében is az látszik indokoltnak, hogy a törvénysértő állapot megszüntetése, illetve a törvényes működés helyreállítása mielőbb bekövetkezzen. A jogsértések jelentős része ugyanis cégnyilvántartásban szereplő cégadatot is érint, pl. ha a cég a székhelyében, vagy a vezető tisztségviselőinek személyében bekövetkezett változások bejelentését elmulasztotta. A kifejtettek alapján a jogegységi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az Itv. 65. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel helye van a felügyeleti illeték mérséklésének az Itv. 58. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt ok megfelelő alkalmazásával a Ctv. 80. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben. IV. A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a Bszi. 40. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest, 2014. szeptember 22. Dr. Wellmann György s. k., a jogegységi tanács elnöke

Tamáné dr. Nagy Erzsébet s. k., előadó bíró

Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s. k., bíró

Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k., bíró

Dr. Csőke Andrea s. k., bíró


309

Utasítások

A legfőbb ügyész 17/2014. (X. 10.) LÜ utasítása az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, feladatairól Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdése alapján az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi feladatainak ellátása érdekében a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya a) a Legfőbb Ügyészségre, b) a fellebbviteli főügyészségekre, c) a főügyészségekre, d) a járási és járási szintű ügyészségekre és e) az Országos Kriminológiai Intézetre (a továbbiakban együtt: ügyészségi szerv) terjed ki.

A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei 2. §

(1) Az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészségnél a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi (a továbbiakban: védelmi) feladatok ellátására felsőfokú végzettséggel rendelkező honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízottat (a továbbiakban: védelmi megbízott) kell kinevezni. (2) A főügyészségekre kinevezett védelmi megbízott intézkedési jogköre az utasításban meghatározott feladatok tekintetében a) a főügyészség székhelyén működő fellebbviteli főügyészségre, illetve a Fővárosi Főügyészségre kinevezett védelmi megbízotté a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre és b) a főügyészség alá rendelt járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjed. (3) A védelmi megbízottat a Legfőbb Ügyészségen a főtitkár, a főügyészségen – a fellebbviteli főügyészségre is kiterjedő működés esetén a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben – a főügyész, az Országos Kriminológiai Intézetben az igazgató a legfőbb ügyész egyetértésével nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezésre és felmentésre vonatkozó javaslatát a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kabinetnek küldi meg. (4) A védelmi feladatok irányítására, ellenőrzésére és koordinálására a legfőbb ügyész állandó Védelmi Munkacsoportot hoz létre. A Védelmi Munkacsoportot a főtitkár vezeti. A Védelmi Munkacsoport tagjait a főtitkár javaslatára a legfőbb ügyész bízza meg, illetve menti fel.

Az ügyészi szervezet védelmi feladatai 3. § Az ügyészség védelmi feladatainak egységes végrehajtása érdekében a Védelmi Munkacsoport a) irányítja, ellenőrzi és koordinálja az ügyészség védelmi felkészülési tevékenységét és védekezési feladatainak végrehajtását; b) kialakítja a védelmi feladatok ellátásához szükséges szervezeti és működési rendet; c) meghatározza az ügyészségi szerv ca) védelmi intézkedési tervei elkészítésének általános, tartalmi, formai és minősítési követelményeit, cb) különleges helyzetek bekövetkezésének megelőzése és a katasztrófák káros hatásainak csökkentése miatt végrehajtandó feladatait, cc) normál működési rendtől eltérő működési szabályait a kritikus infrastruktúrák sérülése esetén;

310


d)

megállapítja az ügyészség működőképességének biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő állami szervekkel való együttműködés és kapcsolattartás rendjét; e) véleményezi az ügyészség védelmi feladataival összefüggésben elkészített intézkedési terveket; f ) folyamatosan biztosítja fa) a védelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, fb) a védelmi célú működés feltételeit, beleértve az ehhez és a károk bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is; g) végzi a meghagyással, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentéssel kapcsolatos központi feladatokat; h) javaslatot tesz az ügyészséget érintő védelmi kiadások tekintetében; i) gondoskodik – az anyagi lehetőségek függvényében – az ügyészségi alkalmazottak védelmét szolgáló egyéni védőeszközök ia) központi beszerzéséről, ib) szükség szerinti garanciális karbantartásáról; j) közreműködik ja) a különleges jogrendi időszakok kinyilvánításakor kiadott rendkívüli intézkedések (a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök vagy a Kormány rendkívüli intézkedései), valamint veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályok és a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések végrehajtásában, jb) az ügyészségi alkalmazottak védelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén riasztásában; k) ajánlásaival segíti az ügyészségi alkalmazottak védelmi felkészítését, illetve a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített tervezési feladatok végrehajtását; l) a honvédelmi tevékenységet koordináló kormányzati szervek részére elkészíti az ügyészség védelmi felkészülési tevékenységének helyzetéről szóló éves tájékoztatót, valamint a honvédelmi felkészítés következő évi feladattervének összeállításához szükséges javaslatokat; m) megkeresés esetén véleményezi a védelmi felkészítéssel kapcsolatos jogszabályok tervezeteit, a kormány-előterjesztéseket; n) felkérés alapján részt vesz a honvédelmi felkészítés kormányzati, illetve területi szervei által rendezett gyakorlatokon; o) képviseli az ügyészséget a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatala, a minisztériumok és más központi védelmi igazgatási szervek által szervezett szakmai képzéseken, tanácskozásokon, éves értékelő értekezleteken, illetve más védelmi tárgyú rendezvényeken. 4. § Az 1. § a), c) és e) pontjában meghatározott ügyészség védelmi feladatai ellátása érdekében a) gondoskodik aa) a katasztrófavédelmi veszélyeztetettségi besorolásnak megfelelő védelmi intézkedési tervek elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról, ab) az ügyészségi alkalmazottak honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi felkészítéséről, ac) a normál működéshez nélkülözhetetlen kritikus infrastruktúrák (pl. energiahordozók, víz, hírösszeköttetés, informatikai hálózatok) megfelelő védelméről, ad) az egyéni védőeszközök megfelelő tárolási körülményeiről és állagmegóvásáról, ae) az ügyészségi alkalmazottak kollektív védelmét szolgáló helyiségek kijelöléséről, af ) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentés elkészítéséről, illetve annak szükség szerinti felülvizsgálatáról; b) végzi a hadköteles ügyészségi alkalmazottak meghagyásával kapcsolatos feladatokat; c) felkészül a megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli állapotban, szükségállapotban és váratlan támadás idején, az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések rendelettel történő bevezetése esetén a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére; d) kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) és a helyi védelmi igazgatási szervekkel. 5. §

(1) A védelmi megbízott köteles ismerni a) az ügyészségi szerv környezetében lévő veszélyeztető hatásokat és katasztrófaveszélyeket, továbbá minden olyan folyamatot és állapotot, amely közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, valamint az élet- és vagyonbiztonságot,


311

b)

az ügyészségi szerv működési területén a veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján készített katasztrófavédelmi osztályba sorolást, c) a b) pont szerinti osztályba sorolásnak megfelelő elégséges védelmi szint követelményeit, d) az adatvédelemre és a titoktartásra vonatkozó, továbbá az adatok minősítésével kapcsolatos előírásokat. (2) A védelmi megbízott a) szervezi és irányítja az ügyészségi alkalmazottak védelmi felkészítését, valamint a védelemmel összefüggő feladatok ellátását; b) kidolgozza az ügyészségi szerv védelmi feladatainak ellátását tartalmazó intézkedési terveket, és gondoskodik évenkénti aktualizálásukról; c) végzi az ügyészségi szervek meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét; d) figyelemmel kíséri da) az egyéni védelmet szolgáló védőeszközök tárolási körülményeit, állagmegóvását, db) a kritikus infrastruktúra-védelemmel kapcsolatos intézkedéseket, dc) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített igénybejelentést, illetve annak szükség szerinti felülvizsgálatát; e) kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) védelmi bizottság titkárságával, a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatósággal és a Védelmi Munkacsoporttal. (3) A védelmi megbízott a védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységről az előző évre vonatkozóan éves jelentést készít, amelyet a tárgyévet követő január 15-éig a szolgálati út betartásával megküld a Védelmi Munkacsoportnak.

Intézkedési tervek és típusaik 6. § Az ügyészségi szerv a védelmi feladatai ellátására a Védelmi Munkacsoport által meghatározott határidőre intézkedési terveket készít. A tervek tartalmazzák az ügyészségi szerv legfontosabb felkészülési feladatait és az ügyészségi objektumokat érintő veszélyeztetettség esetén, valamint a különleges jogrendi időszakokban végrehajtandó alapvető intézkedéseket. 7. §

(1) A riasztási terv az ügyészségi alkalmazottak értesítésére, berendelésére és készenlétbe helyezésére, az ügyeleti szolgálat létrehozására és működtetésére, a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozik. (2) A szervezeti és működési rend terve az ügyészségi szerv működését befolyásoló, különleges jogrendi időszakokban bevezetendő rendkívüli szabályokat és intézkedéseket, az ezekből adódó szervezeti változásokat, a meghagyási feladatok és a biztonsági intézkedések rögzítését tartalmazza. (3) Az ellátási terv a különleges jogrend időszaki működése tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztosítását, az objektumés gépjárműszükséglet, az alapvető közszolgáltatási (villamos energia, gázellátás, távfűtés, vízfogyasztás, mobil és vezetékes hírközlési kapacitások) igények felmérését, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentés alapadatainak feltüntetését szabályozza. (4) A polgári védelmi és katasztrófavédelmi terv az ügyészségi szerv által végrehajtandó polgári védelmi feladatok és az ügyészségi objektumok katasztrófa-veszélyeztetettségéből következő védelmi intézkedések okmányba foglalására, az ügyészségi alkalmazottak védelmének megszervezésére vonatkozik.

A tervezés rendje 8. §

9. §

(1) Az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészség a 7. §-ban meghatározott terveket saját szervezeti egységeire vonatkozóan készíti el. (2) A főügyészség a székhelyén működő fellebbviteli főügyészség – a Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek tekintetében riasztási tervet, valamint polgári és katasztrófavédelmi tervet készít. A főügyészség a főügyészségi szervezeti és működési rend tervben, valamint a főügyészségi ellátási tervben a saját adatai mellett a fellebbviteli főügyészség, a járási és járási szintű ügyészségek adatait is szerepelteti. (1) Az intézkedési tervek elkészítése a személyzeti, valamint a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetőinek közreműködésével a védelmi megbízott feladata.

312

10. §

11. §


(2) A főügyészségi védelmi megbízott a) a fellebbviteli főügyészség intézkedési terveit a fellebbviteli főügyész, b) a járási és járási szintű ügyészség intézkedési terveit a járási vezető ügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott közreműködésével készíti el. (3) Több ügyészségi szerv egy objektumban történő elhelyezése esetén a tervező szervek intézkedési terveiket önállóan, de a többi ügyészségi szerv terveire figyelemmel készítik el. A tervezés során az ügyészségi szervek kötelesek együttműködni és olyan terveket létrehozni, amelyek leghatékonyabban szolgálják az ügyészség védelmi feladatainak ellátását. (4) Nem ügyészségi szervvel közös objektum használata esetén az ügyészségi szerv – figyelemmel a nem ügyészségi szerv terveire – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint készíti el terveit. (1) Az ügyészségi szerv intézkedési tervei összeállítása során egyezteti az irányítás és együttműködés rendjét a megyei (fővárosi) védelmi bizottsággal. Az ügyészségi szerv a polgári és katasztrófavédelmi terv tekintetében az elégséges védelmi szint és az alkalmazandó védelmi intézkedések meghatározásához a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság állásfoglalását kéri. (2) Az elkészített és egyeztetett intézkedési terveket véleményezés céljából a Védelmi Munkacsoport részére kell megküldeni. A Védelmi Munkacsoport a tervek tartalmi és formai elemeinek véleményezésén túl állást foglal azok jóváhagyhatóságáról. Az esetlegesen szükséges javításra vonatkozó észrevételeit a Védelmi Munkacsoport a tervet készítő szerv vezetője részére küldi meg. (3) A Védelmi Munkacsoport által jóváhagyásra engedélyezett intézkedési terveket a) a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész, b) a fellebbviteli főügyészségen a riasztási terv, valamint a polgári és katasztrófavédelmi terv tekintetében a fellebbviteli főügyész, a további tervek tekintetében – a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben – az illetékes főügyész, c) a főügyészségen a főügyész, d) az Országos Kriminológiai Intézetben az igazgató, e) a járási és járási szintű ügyészségen az illetékes főügyész hagyja jóvá. (1) A riasztási tervet, valamint a szervezeti és működési rend tervét a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. § (4) bekezdés d) pontjára figyelemmel „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelöléssel kell ellátni. (2) A személyes adatok (lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségek) csak a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontjában foglalt feladatok teljesítése érdekében használhatók fel.

12. § Az intézkedési terveket 3 példányban kell elkészíteni, amelyekből a) az 1. számú példányt a tervező szerv vezetője, b) a 2. számú példányt a Védelmi Munkacsoport, c) a 3. számú példányt a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke kapja. 13. §

(1) A jóváhagyott tervek mellékleteiben szereplő a) személyes adatokat (név, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségi módok), b) az ügyészségi szerv működésével kapcsolatos adatokat (engedélyezett és tényleges létszám, szervezeti egységek, a meghagyásra tervezett beosztások, az épületek helyrajzi száma, címe, területe, alaprajza, az energiahordozók és víz, távközlési mutatók, elektronikus levelezési címek, a gépjárművek típusa, forgalmi rendszáma, futásteljesítménye, hajtó- és kenőanyag felhasználása), c) a létszám és az egyéni védőeszköz-ellátottságra, az ügyészségi alkalmazottak kollektív védelmét szolgáló helyiségekre, továbbá a település katasztrófavédelmi besorolására, valamint a veszélyforrások mennyiségére és minőségére vonatkozó adatokat első alkalommal 2015. november 30-áig, majd ezt követően minden év november 30-áig pontosítani kell. (2) A pontosítás megtörténtéről a Védelmi Munkacsoportot írásban tájékoztatni kell a tárgyév december 15. napjáig. (3) A tervek pontosítását a mellékletek átdolgozásával a védelmi megbízott végzi, és gondoskodik a módosított mellékletek cseréjéről.

313


A meghagyás előkészítésére vonatkozó szabályok 14. §

15. §

16. § 17. §

(1) Az ügyészségen a hadköteles ügyészségi alkalmazottak katonai szolgálatra történő behívás alóli ideiglenes mentesítésének előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészségek (a továbbiakban együtt: meghagyásba bevont szerv) teljesítik. Ennek részeként a főügyészség ellátja a székhelyén működő fellebbviteli főügyészségre és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségekre vonatkozó feladatokat is. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség meghagyással kapcsolatos feladatait a Fővárosi Főügyészség teljesíti. (2) A meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet a védelmi megbízott a személyzeti feladatokat ellátó szervezeti egység bevonásával végzi. (1) A meghagyásba bevont szerv a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve (a továbbiakban: adatfeldolgozó szerv) által vezetett nyilvántartáshoz meghagyási jegyzéket készít. (2) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket első alkalommal 2015. augusztus 31-éig, ezt követően háromévente november 30-áig – a meghagyási jegyzékben szereplő adatok változása esetén a változást követő 8 napon belül – megküldi a Védelmi Munkacsoport részére, aki azt továbbítja az adatfeldolgozó szervnek. (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási névjegyzék előkészítése érdekében 2015. augusztus 31-éig kijelöli a meghagyással érintett munkaköröket. (2) A meghagyással érintett munkaköröket évente egy alkalommal, november 30-áig – szervezeti változás esetén soron kívül – felül kell vizsgálni. (3) A meghagyás előkészítésével kapcsolatos okmányokat a szervezeti és működési rend terv mellékleteként kell kezelni. (1) A munkakörükben meghagyásban részesülő, az R.-ben meghatározott I. kategóriába tartozó hadkötelesek névjegyzékét a Védelmi Munkacsoport állítja össze. (2) A meghagyásba bevont szerv az I. kategóriába nem tartozó hadkötelesekről a hadkötelezettség bevezetését követő 5 napon belül meghagyási névjegyzéket készít, és e határidőn belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére, aki azt soron kívül továbbítja az adatfeldolgozó szervnek. (3) A meghagyási névjegyzéket érintő változás esetén a módosított meghagyási névjegyzéket a meghagyásba bevont szerv a változást követő 8 napon belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére.

18. §

(1) A meghagyás előkészítését és végrehajtását a Védelmi Munkacsoport útmutató összeállításával segíti. (2) A Védelmi Munkacsoport e feladatra kijelölt tagja a meghagyásba bevont szerv vezetőjének előzetes értesítésével valamennyi szervnél jogosult a meghagyás előkészítésének és végrehajtásának vizsgálatára. A vizsgálat megállapítása az R. 69. §-a alapján a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt személy által végzett ellenőrzéssel ellentétben nem állhat.

19. §

(1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket és a meghagyási névjegyzéket 3 példányban készíti el, amelyből 1 példányt saját irattárába helyez, 2 példányt pedig elektronikus úton vagy az elektronikus adathordozó postai úton történő megküldésével a Védelmi Munkacsoport részére terjeszti elő. (2) Az elektronikus, illetve a postai úton történő adattovábbítást a Védelmi Munkacsoport által meghatározott biztonságos módon kell végrehajtani. (3) A Védelmi Munkacsoport a hozzá érkezett adatszolgáltatásokat saját nyilvántartásába veszi és 1 példányt irattárba helyez.

Hatálybalépés 20. § Ez az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

314


A legfőbb ügyész 18/2014. (X. 22.) LÜ utasítása a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 6. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A lakás- és ingatlanszerzési célú bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárások során a közjogi szakággal való együttműködés érdekében a további ügyészi feladatok meghatározásáról és a tájékoztatási kötelezettségről legfőbb ügyészi körlevél rendelkezik.” 2. § Az Ut. a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ást.) meghatározott feladatok teljesítése érdekében az ügyész a sértettnek átadja a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálata (a továbbiakban: igazságügyi szolgálat) által az ügyészségre eljuttatott, ennek hiányában az igazságügyi szolgálattól beszerzett tájékoztatót, a) ha a sértett a feljelentést személyesen az ügyészségen teszi, annak jegyzőkönyvbe foglalásával egyidejűleg, b) ha a nyomozást az ügyészség végzi, amikor először folytat eljárási cselekményt a sértett részvételével, feltéve hogy korábban a tájékoztatás átadására nem került sor. (2) Az ügyész a tájékoztató átadásakor felhívja a sértett figyelmét az áldozatsegítés lehetőségére és arra, hogy kérelmére az Ást. szerinti áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állít ki. A tájékoztató átadásáról és a szóbeli figyelemfelhívásról feljegyzést kell készíteni. Az ügyész a feljegyzést és az általa kiállított igazolás másolati példányát egyidejűleg az ügyirathoz csatolja. (3) Az ügyészség a büntetőügyben hozott érdemi döntéséről – a vádemelésről, a nyomozás ügyészi megszüntetéséről, a vádhalasztás vagy a közvetítői eljárás eredményéről – tájékoztatja az igazságügyi szolgálatot, ha az ügyben korábban áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítottak ki. (4) A (2) bekezdés szerinti igazolás, illetve a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmára, valamint az igazolás kiállításának és a tájékoztatás megadásának határidejére az Ást. 11. §-a az irányadó.” 3. § Az Ut. a következő 48/A. §-sal egészül ki: „48/A. § A nyomozó ügyészség a Be. 29. §-ának h) pontja szerinti bűncselekmények ügyében a feljelentés kiegészítése, illetőleg a nyomozás során adatok megküldése végett megkeresheti [Be. 71. § (1) bekezdés; 178. § (1) bekezdés] a Nemzeti Emlékezet Bizottságát.” 4. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az Ut. 6. §-ának (2) bekezdése.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész


315

Személyi hírek

Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte Horváthné dr. Németh Mónikát a Szolnoki Járási Ügyészséghez, dr. Kiss Viktória nyírbátori járási ügyészségi alügyészt – szolgálati helyén –, dr. Mityók Szabinát a Zalaegerszegi és a Nagykanizsai Járási Ügyészséghez, dr. Tóth Tímeát a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez ügyésszé; dr. Hunyadvári Balázst, dr. Kajdi Anita budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottat, dr. Kaluha Ágnes budapesti VIII. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottat, dr. Kövér Vajk László budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottat, dr. Mészáros Juditot, dr. Ruzsás Róbert Sándort, dr. Sajtos Lászlót és dr. Simon Nikolettet fővárosi kerületi ügyészséghez, dr. Bata Boglárkát a Füzesabonyi, dr. Benei Dórát a Budakörnyéki, dr. Borbás Gyöngyi salgótarjáni nyomozó ügyészségi ügyészségi megbízottat a Pásztói, dr. Helf Attilát a Szentendrei, dr. Horváth Zsuzsanna Kittit a Ráckevei, dr. Kiss Patrikot a Balassagyarmati, dr. Komp Bálint Jánost a Sárvári, dr. Kozma Barbarát a Nyírbátori, dr. Palya Istvánt a Kunszentmártoni Járási Ügyészséghez ügyészségi fogalmazóvá; dr. Parti Katalin tudományos főmunkatárs, az Országos Kriminológiai Intézet mb. osztályvezető-helyettesét – szolgálati helyén – a Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályon osztályvezető-helyettessé; Koska Pált, dr. Magyar Flóra Annát és Szikszai Beátát fővárosi kerületi ügyészséghez, dr. Kelemenné dr. Zupcsán Ágnest az Egri Járási Ügyészséghez ügyészségi megbízottá.

316


Áthelyezések A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Fülöp Renáta veszprémi járási ügyészségi ügyészt a Veszprém Megyei Főügyészséghez, dr. Gál Krisztina gyulai járási ügyészségi ügyészt a Békés Megyei Főügyészséghez, dr. Kruták Gyula Zoltán nyíregyházi járási ügyészségi ügyészt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséghez főügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Virágh-Póta Margaréta szolnoki járási ügyészségi alügyészt fővárosi kerületi ügyészséghez.

A Heves megyei főügyész áthelyezte dr. Pappné Molnár Lili egri járási ügyészségi ügyészségi megbízottat az Egri Nyomozó Ügyészséghez.

A Zala megyei főügyész áthelyezte dr. Enesey Eszter nagykanizsai járási ügyészségi fogalmazót a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészséghez.

Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész Jánváriné dr. Bolló Anikó fővárosi főügyészségi ügyész, mb. budapesti XIV. és XVI. kerületi vezetőhelyettes ügyészt áthelyezte a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészséghez, kinevezte vezetőhelyettes ügyésszé és megbízta a vezető ügyészi feladatok ellátásával; dr. Angeli-Kovács Krisztina budakörnyéki járási ügyészségi csoportvezető ügyész lemondását a csoportvezető ügyészi tisztségről tudomásul vette, és egyidejűleg áthelyezte a Gyöngyösi Járási Ügyészséghez ügyészi munkakörbe; Dénesné dr. Csernák Erzsébet budapesti XI. és XXII. kerületi vezető ügyészt áthelyezte a Fővárosi Főügyészséghez, főügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Jancsó Gábor fővárosi főügyészségi ügyészt beosztotta az Igazságügyi Minisztériumba.


317

Megbízások A legfőbb ügyész megbízta dr. Cserháti Zoltán címzetes főügyészségi ügyész, budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi ügyészt, dr. Kapronyi Ferenc Kristóf budapesti XI. és XXII. kerületi vezetőhelyettes ügyészt – szolgálati helyükön – a vezető ügyészi, dr. Balogh Attila budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi ügyészt a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészségen a vezetőhelyettes ügyészi, dr. Kiss Pál budapesti II. és III. kerületi ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – a Zseblopási Büntető Ügyek Csoportjában, dr. Varga Dániel veszprémi járási ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – a Gazdasági és Korrupciós Bűnügyek Csoportjában és dr. Welhammer Zsolt Ákos budakörnyéki járási ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – a Közérdekvédelmi Csoportban a csoportvezető ügyészi feladatok ellátásával.

Kirendelés A Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyész kirendelte dr. Pál Andrea jászberényi járási ügyészségi ügyészt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészséghez.

Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik dr. Varga Zs. András címzetes főügyész, a legfőbb ügyész tanácsadója, legfőbb ügyészségi ügyésznek 2014. évi szeptember hó 26. napjával, dr. Biró Kornélia Judit legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyésznek 2015. évi június hó 11. napjával, dr. Füzesi Mónika Marianna budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi vezető ügyésznek 2015. évi március hó 22. napjával, Louisné dr. Vince Zsuzsanna Ágnes címzetes főügyészségi ügyész, budapesti VIII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2015. évi július hó 1. napjával, dr. Vécsy András budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2014. évi szeptember hó 30. napjával, dr. Csáki-Szántó János esztergomi járási ügyészségi fogalmazónak 2014. évi szeptember hó 30. napjával, Novák József tanácsos, legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek 2015. évi június hó 16. napjával, Bánáti Gábor tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi március hó 31. napjával, Jani János legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi április hó 2. napjával.

318


Közlemények

A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági, joghallgatói és PhD joghallgatói tagozaton lehet benyújtani a következők szerint: – az általános tagozatra ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott; – az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és alügyész; – a joghallgatói tagozatra egyetemi képzésben jogi tanulmányokat folytató (hallgatói jogviszonyban álló) egyetemi hallgató; – a PhD joghallgatói tagozatra valamennyi állam- és jogtudományi doktori iskola hallgatója adhat be magyar nyelvű pályázatot. Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani:

Büntetőjogi terület Büntető anyagi jog 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Enyhébb vagy súlyosabb? A 2012. évi C. törvény hatályba lépését követően a büntető törvény időbeli hatályával kapcsolatban felmerült jogértelmezési problémák Egyenes és eshetőleges szándék az élet és testi épség elleni bűncselekmények tükrében Az okozatossági elméletek érvényesülése a gyakorlatban Bűnöző gyermek? A büntetőjogi felelősség megállapítása a tizenkettő-tizennégy év közötti elkövetők esetében A jogos védelem újraszabályozása, különös tekintettel a 4/2013. büntető jogegységi határozatra Van-e helye a magyar jogrendben a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésnek? A Btk. szankciórendszere Elkobzás, vagyonelkobzás Az összbüntetés új szabályai A cél valóban szentesíti az eszközt? A célzat büntetőjogi jelentősége és bizonyításának gyakorlati problémái Az akaratnyilvánításra és a védekezésre képtelenség hatályos szabályozásának ellentmondásai Konszumpció és szubszidiaritás a Btk.-ban Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó szabályok Az internet útján elkövetett bűncselekmények gyakorlati problémái Információszabadság és önrendelkezés a büntetőjog tükrében A titkok és a minősített adatok büntetőjogi védelmének rendszere a Btk.-ban Az Alkotmánybíróság határozatainak hatása a büntetőjogra Az okozati összefüggés vizsgálata a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés esetében A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítési problémái A szexuális erőszak bűncselekményének minősítési kérdései A kapcsolati erőszak A zaklatás vétségének jogalkalmazási problémái A közúti közlekedési balesetekért való többes felelősség Környezet- és természetkárosítás szándékosan vagy gondatlanul


25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

319

Hálapénz, vesztegetés, korrupció A korrupciós bűncselekmények tényállásai és azok érvényesülése a gyakorlatban A befolyással üzérkedés és a vesztegetés, illetve a csalás látszólagos halmazatának feloldása A terrorcselekmény előkészülete, a terrorcselekménnyel fenyegetés és a közveszéllyel fenyegetés minősítési és elhatárolási kérdései A választás rendjének büntetőjogi védelme. A Btk. 350. §-ának érvényesülése a gyakorlatban A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének minősítési kérdései az új tényállás tükrében A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének jogalkalmazói gyakorlata A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök büntetőjogi védelme A költségvetési csalás jogalkalmazási gyakorlata (egység, többség, folytatólagosság) A feketegazdaság visszaszorítását célzó törvényi tényállások és azok érvényesülése a gyakorlatban A cégfantomizálás büntetőjogi megítélése A jogi személy büntetőjogi felelősségének szabályai, és azok érvényesülése a gyakorlatban Az ügyészség informatikai biztonságának jogi kérdései A betöréses lopások kezelése az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerben Az 1978. évi IV. és a 2012. évi C. törvény megfeleltetési lehetőségei a bűnügyi statisztikai adatközlések tükrében Formális jogi tényezők hatása a statisztikára

Büntetőeljárási jog 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

Az időszerűség figyelembevétele az ügyész napi munkájában Az Alkotmánybíróság határozatainak érvényesülése a büntetőeljárás során A sértett és a feljelentő elhatárolása, büntetőeljárási jogainak összevetése A sértetti jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyészi tevékenység a büntetőeljárás vádelőkészítése során Az eljárás jellemzői külföldi terhelttel szemben A bíróság elé állítás és a távollévő terhelttel szembeni eljárás eredményessége külföldi terhelt esetén A személyi bizonyítékok értékelésének problémái. Lehetőségek és korlátok A tanú a büntetőeljárásban A szakértő a büntetőeljárásban. Problémák a gyakorlatban: kirendelés, a védelem által beszerzett „szakvélemény” és a hitelesség, kompetencia 50. Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel alkalmazásának, végrehajtásának tapasztalatai 51. Lefoglalás határon innen és túl 52. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének alkalmazása kapcsán felmerülő problémák 53. A bűncselekményből származó vagyoni előny elvonása. A vagyonelkobzás feltételeinek tisztázása a nyomozás és a bíróság előtti bizonyítás során 54. A jogorvoslati rendszer a büntetőeljárás nyomozati szakában 55. A közvetítői eljárás alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok 56. A poligráfos vizsgálat helye és alkalmazhatósága a büntetőeljárásban 57. Az informatikai környezetben, illetve adathordozón rögzített nyomok és adatok bűnjelkezelésének kérdése. (Gyakorlati kérdések és megoldások, szabályozási javaslatok) 58. Elektronikus okirat a büntetőeljárásban 59. Számítástechnikai eszközzel vagy eszköz felhasználásával elkövetett bűncselekmények nyomozásának, nyomozás felügyeletének lehetséges (jogi és technológiai) módszerei. A bizonyítás jogi és technológiai kérdései 60. A vagyoni hátrány mértékének bizonyítási nehézségei 61. A sanyargatás tényállási elem bizonyítási nehézségei az embercsempészés miatt indult eljárásokban 62. Eredményes bizonyítási taktikák és technikák a korrupciós bűncselekmények bizonyításánál 63. A titkos információgyűjtés eredményeinek felhasználása a korrupciós bűncselekmények bizonyítása során 64. A hűtlen és a hanyag kezelés bizonyítási kérdései

320


65. 66.

A vádelv és a tettazonosság gyakorlati kérdései A megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség elmulasztásának elhatárolása a büntetőítélet elleni fellebbezés során 67. A súlyosítási tilalom 68. Rendes vagy rendkívüli jogorvoslat? A harmadfokú eljárás gyakorlati problémái 69. Melyiket válasszam? A bíróság elé állítás és a tárgyalás elkerülését lehetővé tevő, a büntetőeljárást gyorsító jogintézmények összehasonlító elemzése és jelentőségük a gyakorlatban 70. A vagyonvisszaszerzési eljárás jelentősége és az ügyész szerepe a vagyonvisszaszerzési eljárásban 71. A vagyonkutatás keretei, lehetőségei a magyar büntetőeljárási jogban 72. A fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokkal szemben támasztott nemzetközi elvárások és kötelezettségek 73. Kényszerintézkedés és időszerűség a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokban 74. Mediáció és diverzió a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásokban 75. Büntetés vagy intézkedés? A fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazandó leghatékonyabb joghátrány kiválasztása 76. A katonai büntetőeljárás szabályainak változása 77. A katonai vétségek fegyelmi eljárásra utalásának ügyészi gyakorlata (Be. 485/A. §) 78. A katonai ügyész nyomozásfelügyeleti működése a parancsnoki nyomozásban (Be. 477. §) 79. A büntetőeljárás teljes folyamatára kiterjedő bűnözési, bűnüldözési és igazságszolgáltatási statisztika megvalósításának kérdései 80. A bűnügyi statisztikai elemzés elkészítése az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai adatgyűjtés, illetve a Vádképviseleti Informatikai Rendszer adatbázisaira építve. (Az elemzés témája a kereteken belül szabadon választható.) 81. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatköreinek értelmezése, azok korlátai, valamint a fejlesztésükre vonatkozó javaslatok 82. A bűnügyi statisztikai adatgyűjtési rendszer megújítása, a különböző büntető igazságszolgáltatási statisztikai rendszerek integrációjának lehetőségei 83. Elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés a büntetőeljárásban (igények, technológiai megoldások és azok szabályozási igénye, valamint a jelenlegi szabályozás problémái)

Európai büntetőjog 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93.

Nemzetközi bűnügyi együttműködés a közös nyomozó csoportok tevékenysége tükrében Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok szerepe, gyakorlati alkalmazásának problémái A vagyonmegosztás jelene és jövője a nemzetközi bűnügyi együttműködésben Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban Az európai bűnügyi együttműködés fejlődése és tendenciái, különös tekintettel a Lisszaboni Szerződésre Az Eurojust és más uniós szervek szerepe az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények elleni fellépés területén, és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei Az egyes nemzeti jogrendszerek szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi eltérésének hatása a nemzetközi bűnügyi együttműködés során a jogsegélyek végrehajtására A Stockholmi Program büntetőjogot érintő kérdései Az Európai Ügyészség felállításának várható hatásai a büntetőeljárásra és az ügyészségi szervezetre

Közjogi terület Büntetés-végrehajtási jog 94. 95. 96. 97. 98.

Az új büntetés-végrehajtási kódex rendelkezéseinek érvényesítésével kapcsolatos időszerű feladatok A büntetések szigorításának hatása a büntetés-végrehajtásra Új jogintézmények a büntetés-végrehajtásban és törvényességi felügyeletük kérdései Az egyes jogoktól megfosztó büntetések (Btk. 52–62. §) érvényesítésének gyakorlati kérdései A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának szabályozása az új büntetés-végrehajtási kódexben


99. 100. 101. 102. 103. 104.

321

Az állampolgári jogok változása a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt, különös figyelemmel az elítéltek választójogának gyakorlására Az ügyészség szerepe a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének biztosításában Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága (CPT) magyarországi látogatásainak hatása a hazai végrehajtó szervek gyakorlatára A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának dilemmái A javítóintézeti nevelés végrehajtásának múltja, jelene és várható jövője Alapvető jogok az új büntetés-végrehajtási kódexben

Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége 105. Az ügyész megváltozott szerepe a közigazgatás területén 106. A hatósági eljárás-kezdeményezés mint az ügyészi közérdekvédelmi tevékenység része, illetve mint a fellépés eszköze 107. A nemperes eljárásokkal kapcsolatos ügyészi hatáskörök 108. A kollektív igényérvényesítési eljárások lehetséges megoldásai a magyar jogban 109. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó új jogszabályokkal összefüggő közérdekvédelmi ügyészi feladatok 110. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályainak változása a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggésben 111. A közlekedési jogsértések közigazgatási jogi szankciói 112. Idegenrendészeti eljárások ügyészi szemmel 113. A kulturális örökségvédelem körébe tartozó hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok változása, az örökségvédelmi hatóságok szervezeti rendszere 114. A hulladékgazdálkodás szabályai megsértésének tipikus esetei, szankcionálásuk módja 115. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati tapasztalatai a közérdekvédelmi tevékenység során, az ügyész mint a jelzőrendszer tagja 116. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések szabályozásának ez évi változásai 117. Diszpozitivitás és kógencia a 2013. évi V. törvény jogi személyekre irányadó szabályozásában a gyakorlat tükrében 118. A civil szervezetek létesítő okiratainak törvényességével kapcsolatos problémák az új Ptk. tükrében 119. A civil szervezetek megszűnésének kérdései a jogalkalmazói gyakorlatban 120. A közhasznú jogállás megváltozott feltételrendszere 121. Az Ectv. hatályba lépése előtt közhasznú jogállást szerzett szervezetek Ectv. szerinti közhasznú jogállás megszerzésére irányuló eljárásainak ügyészi tapasztalatai 122. A közalapítványok további működése és közhasznúsága az új Ptk. és a 2011. évi CLXXV. törvény tükrében

Az ügyészi szervezetet érintő peres és nemperes eljárások 123. Az ügyész polgári eljárásjogi helyzetének anomáliái 124. A büntető ügyekben hozott ítélethez fűződő jogerőhatás érvényesülése a közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránti perekben 125. A közszereplők személyiségi jogi perei 126. Az ügyész felelőssége a szolgálati viszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott károkért 127. Az elévülés kérdésének vizsgálata az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult polgári perekben 128. A sérelemdíj 129. A sérelemdíj meghatározásának jogalkalmazói problémái, összevetve a nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatban kialakított bírói gyakorlattal

322


Pályadíjak Valamennyi tagozaton – külön a büntetőjogi, külön a közjogi témákban – egységesen: 1-1 első díj 150 000 – 150 000 Ft, 1-1 második díj 100 000 – 100 000 Ft, 1-1 harmadik díj 80 000 – 80 000 Ft adható ki. A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók. Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf. 438). Postára adási határidő: 2015. március 1. A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két – tűzött vagy bekötött – példányban és mellékelni kell egy kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetve az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot. Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni: – a jeligét; – a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói, PhD joghallgatói); – a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi); – azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról. A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet. A mellékelt kisméretű boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni: – a jeligét; – a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói, PhD joghallgatói); – a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi); – azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában, illetve a témakör téves megjelölése esetén a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat); továbbá – nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez. A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2015. március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni. Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére. A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. A pályadíjak kiosztására 2015 júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezendő ünnepségen kerül sor. A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők – a díjkiosztás után 2 évig – a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható. ***

323


A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat. Korábban írt szakdolgozattal vagy évfolyamdolgozattal a pályázaton nem lehet részt venni. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet. *** A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny és az ügyészség honlapja (www.mklu.hu).

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályára főosztályvezető helyettes ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészségre főügyészhelyettesi, – a Pest Megyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztályára főügyészségi osztályvezető ügyészi, – a Paksi Járási Ügyészségre vezető ügyészi, – a Veszprémi Járási Ügyészség Gazdasági és Korrupciós Bűnügyek Csoportjába csoportvezető ügyészi, – a Budaörsi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Ceglédi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Dabasi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – az Esztergomi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Nyíregyházi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Tatabányai Járási Ügyészségre kettő büntetőjogi szakági ügyészi, – a Veszprémi Járási Ügyészségre közérdekvédelmi szakterületi ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11–12. §-ai állapítják meg. A Legfőbb Ügyészség főosztályvezető helyettes ügyészi, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyészhelyettesi, a Pest Megyei Főügyészség osztályvezető ügyészi és a Paksi Járási Ügyészség vezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A Legfőbb Ügyészség főosztályvezető helyettes ügyészi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább ötéves ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálása során a vezetői, továbbá az informatikai projektekben szerzett tapasztalat előnyt jelent. A Központi Nyomozó Főügyészség álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább ötéves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálása során a vezetői tapasztalat és a katonai büntető ügyek intézésében szerzett gyakorlat előnyt jelent.

324


A Pest Megyei Főügyészség osztályvezető ügyészi álláshelye esetén a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves közjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A Paksi Járási Ügyészség vezető ügyészi és a Veszprémi Járási Ügyészség csoportvezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően – három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktől függően – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, továbbá csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)-f ) pontjaiban meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f ) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni.

325


A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot – az említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban): – a Legfőbb Ügyészség álláshelye esetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16.), – a Központi Nyomozó Főügyészség álláshelye esetében a Központi Nyomozó Főügyészségre (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 38.), – a Paksi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Tolna Megyei Főügyészségre (7100 Szekszárd, Béla király tér 3.), – a Veszprémi Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Veszprém Megyei Főügyészségre (8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 4.) és – a Nyíregyházi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségre (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 4.) 2014. november 10-én 15 óráig, – a Pest Megyei Főügyészség, a Budaörsi, a Ceglédi és a Dabasi Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Pest Megyei Főügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A) 2014. november 12-én 15 óráig, – az Esztergomi és a Tatabányai Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségre (2800 Tatabánya, Népház u. 6.) 2014. november 17-én 15 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

326


Pályázati felhívás katonai ügyészségi fogalmazói állások betöltésére

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 18. §-ának (4) bekezdése, 19. §-ának (1) bekezdése és a 109. §-ának (1) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályán kettő katonai ügyészségi fogalmazói álláshely betöltésére. Az ügyészségi fogalmazó kinevezésének feltételeit az Üjt. 109. §-ának (1) bekezdése és 11. §-ának (4) bekezdése állapítja meg. Ezek többek között: magyar állampolgárság, büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség. A katonai ügyészségi fogalmazóvá történő kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. A fogalmazói kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. Az ügyészségi fogalmazó nem lehet tagja pártnak és nem folytathat politikai tevékenységet. [Üjt. 47. § (2) bekezdés és 121. § (1) bekezdés.] A fogalmazó járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázatot a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16., Levélcím: 1372 Budapest, Pf. 438) kizárólag postai úton lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „PÁLYÁZAT KATONAI ÜGYÉSZSÉGI FOGALMAZÓI ÁLLÁSHELYRE”. Az érvényes pályázatnak legkésőbb 2014. december 15. napjáig kell beérkeznie. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. A pályázó fényképes, géppel írott részletes, magyar nyelvű, hagyományos (mondatokban fogalmazott) szakmai önéletrajzát aláírással ellátva, 2 példányban. 2. A pályázati felhívás mellékletében szereplő „Adatlapot” 6 példányban (géppel vagy kézzel olvashatóan kitöltve és aláírással ellátva; a kitöltött adatlapot aláírás előtt lehet sokszorosítani, minden példányra eredeti aláírást kérünk). 3. Az „Adatlap” egyes adatait igazoló okiratokat, különösen: – a jogi végzettséget igazoló oklevél közjegyző által hitelesített másolatát, végzős joghallgatóknál ennek hiányában a felsőoktatási intézmény által a tanulmányok befejezéséről kiállított eredeti igazolást, melynek tartalmaznia kell az oklevél fokozatát is; a jogi végzettséget igazoló oklevél hitelesített másolata, illetve a tanulmányok befejezéséről kiállított igazolás – legkésőbb a személyes meghallgatás időpontjáig – abban az esetben pótolható, ha a pályázó rendes államvizsga időszaka még a pályázati határidőt követően is tart, – az idegennyelv-ismeretet igazoló okiratok egyszerű másolatát (kizárólag az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványokat lehet feltüntetni; nemzetközi nyelvvizsgák csak akkor vehetők figyelembe, ha a honosításuk megtörtént és az erről szóló dokumentumot is csatolták a pályázathoz; egyetemi lektorátusi vizsgák nem tüntethetők fel), – ügyészségi szakmai gyakorlat esetében a gyakorlatról szóló igazolást vagy annak másolatát. 4. A teljes index másolatát a fényképtől kezdődően valamennyi bejegyzést tartalmazó oldalig. 5. A pályázó szakmai érdeklődési körét, szakdolgozatának témáját, a témaválasztás indokait, esetleges tudományos munkáját, publikációit (a kísérőlevélben vagy az önéletrajzban). A pályázathoz mellékelnie kell a pályázónak egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat.

327


A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot a pályázathoz nem kell csatolni. A pályázatot elnyert személynek külön felhívásra kell igazolni hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)–f ) pontjai vele szemben nem állnak fenn. A pályázathoz idegen nyelven írt önéletrajzot nem kérünk. A pályázó által megadott adatokat (nyelvtudás, szakmai gyakorlat stb.) csak igazoló okiratok csatolása esetén tudjuk figyelembe venni. A pályázati anyagot nem kell sem bekötni, sem lefűzni. A pályázó a meghallgatás időpontjáról elektronikus levélben kap tájékoztatást, amelyre választ várunk. Kérjük ezért olyan e-mail cím megjelölését, amelyen a pályázó elérhető. Azoknak, akik már korábban pályáztak ügyészségi fogalmazói álláshely betöltésére, a személyes adataik további kezeléséhez hozzájárultak, és pályázatuk visszaküldését nem kérték – az egyéb körülmények változatlansága esetén – az önéletrajz és az „Adatlap” fentieknek megfelelő példányszámú, aktualizált változatát kell benyújtaniuk. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására irányuló felszólításnak nem tesz eleget, – a pályázó nem felel meg a kinevezés általános feltételeinek (kivéve a hivatásos állományt). Az elbírálásnál a tanulmányi eredmények és nyelvtudás mellett a pályázó tudományos-szakmai tevékenysége, az ügyészség iránti érdeklődése (ügyészségi szakmai gyakorlat, Kozma Sándor Tudományos Pályázaton elért helyezés, szakdolgozat témaválasztása) is szerepet játszik. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül levélben értesítjük. Ez a pályázati hirdetmény megjelenik az Ügyészségi Közlönyben, valamint az ügyészség internetes honlapján (www.mklu.hu).

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

328


ADATLAP ügyészségi fogalmazói álláshely betöltése iránt benyújtott pályázathoz

Szem. / /2014. (nem kell kitölteni!)

Pályázó neve: Pályázó születési neve: Anyja születési neve: Állandó lakcím: irányítószám: település:

utca, út, tér (egyéb):

házszám: emelet: ajtó:

Értesítési cím: Figyelem! Amennyiben az állandó lakcím és az értesítési cím azonos, nem kell kitölteni!

utca, út, tér (egyéb):

Telefon (mobil): +36

Telefon +36-

házszám:

emelet: ajtó:

Születési hely, idő (év, hónap, nap):

E-mail cím, amelyen a meghallgatási értesítést fogadja: Jogi diploma: kiállítás dátuma (év, hó, nap):

fokozata:

oktatási intézmény:

Szigorlatok érdemjegyei:

tagozat (nappali, esti, levelező stb.):

Államvizsgatantárgyak, érdemjegyek: tantárgy neve:

tantárgy neve:

jegy:

fok:

típus:

jegy:

Polgári eljárásjog: Büntető eljárásjog: Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt nyelvtudás: nyelv:

Folytatás a következő lapon!

329


ADATLAP ügyészségi fogalmazói álláshely betöltése iránt benyújtott pályázathoz (Folytatás az előző lapról) Megpályázott ügyészség: Jelenlegi munkahely neve, címe: ………………………………………………………………………………………………

foglalkozás:

Korábbi ügyészségi pályázatával kapcsolatos meghallgatás dátuma (év, hónap): A korábbi pályázatot milyen név alatt nyújtotta be: (amennyiben ez nem egyezik sem a születési, sem a jelenlegi névvel): Hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez a pályázat során:

Igen Nem

A pályázat sikertelensége esetén hozzájárulok, hogy személyes adataimat további pályázatok során történő felhasználás érdekében a Legfőbb Ügyészség kezelje. Igen Nem Szakdolgozat címe: Évfolyamdolgozatok címei: Szakmai gyakorlatok [mettől meddig (év, hó, nap), hol]: Kozma Sándor Tudományos Pályázaton való részvétel, elért helyezés (év, téma, jelige, helyezés): Tudományos tevékenység (publikációk, ösztöndíjak, külföldi képzések, OTDK, TDK, tanszéki demonstráció stb.): Jelenleg folytatott tanulmányok, párhuzamos képzés: További diplomák, egyéb végzettség: Korábbi munkahelyek [mettől meddig (év, hó, nap), hol, foglalkozás] kezdve a legutóbbival: Alulírott pályázó kijelentem, hogy a fent közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a személyes adataimat tartalmazó adathordozókat a pályázat sikertelensége esetén megsemmisítik a további pályázatok során történő felhasználásra vonatkozó hozzájárulásom (ADATLAP 2. oldal közepe) vagy a pályázati anyag visszaküldésére vonatkozó, írásbeli kérelmem hiányában. Kelt: …………………………, 2014. …………………… hó …… nap

…………………………………… pályázó aláírása

330


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

R. C. van Caenegem

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû kötetét Caenegem professzor mûvének lefordítása mellett számos érv szólt. Nem csak az, hogy az európai jogtörténész-társadalom egybehangzó véleménye szerint a legjobb, a legszellemesebb feldolgozása a témának; olyan munka, amely a nyugati gondolkodásnak az államfejlõdés, az alkotmány és a jog viszonyrendszerérõl az egyik legteljesebb szintézise. Ugyanis az 5. századtól – terminus a quo – további 15 századon át – terminus ad quem – a jelenkorig terjedõ európai világ nagy összehasonlító foglalata a kötet. A „három Európa kísérletbõl” ebben a terjedelmes idõdimenzióban kettõ részletes analízissel szerepel. Az Elsõ Európa (5–9. század) a 9. században bomlott fel, majd a politikai megszakítottságból 1100 körül újjáéledt. A Fürstenstaat, a familiaritáson alapuló „nemzetállamokhoz”, majd a monarchia az abszolút és a felvilágosult változataival a modern állam formációihoz vezetett. Ennek gyümölcsét pedig a 19. századi liberális, alkotmányos, parlamentáris állam tovább nemesítette. S ez a szuverén nemzetállam – Második Európa – mindmáig a legfontosabb nagy társadalmi egységgé debütált. A Harmadik Európa kísérlet, a jelenkori Európai Unió sajátosan szerepel a mûben. Részben példák sokaságával illusztrálja a szerzõ az alkotmányos, jogi értékek kötelezõ továbbélési igényét, részben pedig ezek meghaladásaként a szupranacionális intézmények létrehozásának szükségességét hangsúlyozza. Ám itt is a bölcsesség, a tudósi kétely, a mértéktartás jellemzi. Egyes történeti párhuzamai apropójára a jellemzõ kutatási habitussal, viszontkérdésekkel él. Így például mit is kezdhetünk az Európai Közösséggel? Hiszen „az EK éppen olyan meghökkentõ dolgokkal tud szolgálni nekünk, mint a német ancien régime Puffendorfnak”. Avagy másutt D. Lasok és Bridge értékelésére hivatkozik, miszerint az „EU alkotmányos struktúrája még mindig a spekuláció szférájába tartozik”. Az új Harmadik Európa kísérlet igazi dilemmája a jóléti állam és a gondoskodó állam közötti választási alternatíva. A Rechtstaat-Verfassungsstaat milyen formációvá történõ alakítása a jelenkor nagy államelméleti projektje. Az új európai intézményrendszer létrehozásakor arra kell törekedni, hogy az EU mint sui generis intézmény az emberi jogokat valóban realizáló, azokat egyenlõen kiterjesztõ, emberibb társadalomként funkcionáljon. Az új generáció kihívása éppen ennek a kérdésnek a megoldása. A „Bologna típusú”, kétfokozatú képzés ugyan a feladat-végrehajtó értelmiségi típust favorizálja, de a mesterfokozatú képzésben lehetõséget teremt a problémamegoldó készség fejlesztésére is. E monográfia magyar nyelvû változata a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának mesterszakos hallgatói részére született egyik tananyag. A kötet 448 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MEGRENDELÉS Megrendelem a

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû, 448 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 forint áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

331


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


332



Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 forint áfával) .................................. példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


333



Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a büntetõhatalom gyakorlását abból a szempontból vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetõsége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Az író három, egymással szorosan összefüggõ témakört dolgoz fel. Az elsõ a bírói függetlenség és számonkérhetõség kérdése, valamint ezek szervezeti biztosítékai. A második témakör az ügyészség szerepét és alkotmányos státusát érinti. A harmadik a büntetõeljárási törvény elkészültének folyamatát rekonstruálja abból a szemszögbõl, hogy miként befolyásolta a bírói és ügyészi szervezet a kodifikációt. Hack Péter ebben a kötetben azt szeretné bizonyítani, hogy a jogalkotó által megfogalmazott eljárási szabályok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igazságszolgáltatás hogyan zajlik. Annak megértéséhez, hogy mi hogyan mûködik ezen a rendszeren belül, tisztában kell lennünk azokkal a szervezeti érdekekkel is, amelyek az eljárás egyes szereplõinek szerepfelfogását, döntéseinek hátterét meghatározzák. Ez a megközelítés indokolja, hogy a szerzõ mûvében azon tényezõk elemzésére koncentráljon, amelyek akadályozzák, hogy ezek a szervezetek optimálisan teljesítsék feladatukat. A kötet 382 oldal terjedelmû, ára 1000 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû, 382 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1000 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


334



dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 400 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 400 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ...................................................................................................................................................................... . Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


335


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 600 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


336



Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1200 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) adószáma: ................................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


A szerkesztésért felelős: dr. Almási Eszter. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelős: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, telefon: 1/235-4545, fax: 1/318-6668, 1/338-4746, e-mail: [email protected]). Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 1/235-4545). 2014. évi éves előfizetési díj: 17 640 Ft, fél évre: 9450 Ft, negyedévre: 5040 Ft.

HU ISSN 0133-8242 (Nyomtatott) HU ISSN 2063-1995 (Online) Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 14.1602 – Lajosmizse

2014. PJE jogegységi határozat Utasítások

Recommend Documents