§. 20/2014. (III. 20.) EMMI rendelet
A szociális nyári gyermekétkeztetés 2014. évi támogatásáról
A települési önkormányzat a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 3. melléklet 9. pontja szerinti költségvetési támogatást (a továbbiakban: támogatás) 2014. június 16-ától 2014. augusztus 29-éig terjedő időszakban legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) részére. – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151.§ (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen, vagy kedvezményesen – biztosított napi egyszeri melegétkeztetéshez (ebédhez) használhatja fel, ha az ételt az alapanyag megvásárlására fordított támogatási összeg legalább harminc százalékának megfelelő értékben. 94/2014. (III. 21.) Korm. rendelet
A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer működésének részletes szabályairól
A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer célja és feladata: A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (a továbbiakban: NATéR) az e rendeletben meghatározott keretek között, az adatok felhasználásával készült származtatott mutatók, elemzések és hatástanulmányok alapján információt biztosít az ország éghajlati állapotáról, az éghajlatváltozás és egyéb hosszú távú természeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos stratégiai kockázatok hatásairól, valamint az ezekhez való alkalmazkodási lehetőségekről. A NATéR üzemeltetője a NATéR internetes felhasználói felületén (a továbbiakban: NATéR Portál) térítésmentesen mindenki számára elérhetővé teszi a nemzeti alkalmazkodási stratégiai keretrendszerhez kapcsolódó dokumentumokat, valamint a NATéR adattémáira vonatkozó meta-adatokat. A NATéR – kutató, elemző tevékenysége révén rendelkezésekre álló eredmények alapján – információt biztosít a központi, területi és helyi államigazgatási szervek, valamint önkormányzatok számára az ágazati és területi a) éghajlat-politikai, b) energiapolitikai, c) közlekedési és infrastrukturális, d) fejlesztéspolitikai, e) mezőgazdaságot, vidékfejlesztést, erdőgazdálkodást érintő, f) területi, települési, térségi, g) közszolgáltatás-szervezési, h) turisztikai, i) az egészséggel és életminőséggel kapcsolatos, valamint j) katasztrófavédelemmel kapcsolatos tervezéshez. 1
98/2014. (III. 25.) Korm. rendelet
Egyes agrártárgyú módosításáról
kormányrendeletek
A jegyző, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti, amely eljárásba szakhatóságként bevonja a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalt annak elbírálása kérdésében, hogy az állatotthonban az állattartás körülményei megfelelnek-e az állatvédelmi és a járványügyi követelményeinek. 102/2014. (III. 25.) Korm. rendelet
Az egyes kormányrendeletek postai tárgyú módosításáról
103/2014. (III. 25.) Korm. rendelet
A postai szolgáltatások különleges jogrend időszaki felkészítésének rendszeréről, feladatairól, működési feltételeiről
104/2014. (III. 25.) Korm. rendelet
A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról
25/2014. (III. 21.) KIM rendelet
Az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról szóló 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet módosításáról
Az országgyűlési képviselők választásán az eredmény országosan összesített adatainak megállapítása során az érvénytelen szavazólapok számának megállapításakor – a levélben szavazás szavazólapjai kivételével – külön kell összesíteni a) a hivatalos bélyegzőlenyomattal el nem látott és b) a más ok miatt érvénytelen szavazólapokra vonatkozó adatokat. A hivatalos bélyegzőlenyomattal el nem látott érvénytelen szavazólapok számát a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzített adatok alapján, a más ok miatt érvénytelen szavazólapok számát a szavazóköri jegyzőkönyvek adatai alapján kell összesíteni. Az országgyűlési képviselők választásán használandó, a 40., 41., 43., 44., 45., 46., 47. és 50. melléklet szerinti nyomtatványok kitöltése során az érvénytelen szavazólapok számára vonatkozó adatot az urnában lévő, hivatalos bélyegzőlenyomattal el nem látott érvénytelen szavazólapokra tekintet nélkül kell rögzíteni. Ha az urnában hivatalos bélyegzőlenyomattal el nem látott érvénytelen szavazólap van, ennek tényét, valamint az ilyen szavazólapok számát a rendkívüli események jegyzőkönyvében kell rögzíteni. Az országgyűlési képviselők választásán használandó, a 44. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltése során az urnában és a beérkezett borítékokban lévő szavazólapok számára vonatkozó adatot a szavazóköri jegyzőkönyvek adatainak összesítésével – a hivatalos bélyegzőlenyomattal el nem látott érvénytelen szavazólapokra tekintet nélkül – kell rögzíteni.
2
Az országgyűlési képviselők választásán használandó, az 50. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltése során az urnában és a beérkezett borítékokban lévő szavazólapok számára vonatkozó adatot a szavazóköri jegyzőkönyvek és a levélben leadott pártlistás szavazatok megszámlálásáról szóló jegyzőkönyv adatainak összesítésével – a hivatalos bélyegzőlenyomattal el nem látott érvénytelen szavazólapokra tekintet nélkül – kell rögzíteni. 23/2014. (III. 27.) EMMI rendelet
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról
8/2014. (III. 31.) MNB rendelet
Az „Ybl Miklós” kibocsátásáról
ezüst
emlékérme
A Magyar Nemzeti Bank – Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából – „Ybl Miklós” megnevezéssel 10.000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki. A kibocsátás időpontja: 2014. április 3. 109/2014. (IV. 1.) Korm. rendelet
Az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgép beszerzéséhez kapcsolódó követelések engedményezéséről és az engedményezéshez kapcsolódó egyéb kérdésekről
a) engedményező: aki a támogatás igénylésekor nyilatkozatot tett, b) nyilatkozat: a támogatás igénylésekor a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való cseréjéhez nyújtott támogatásról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Támogatási Rendelet) szerint az engedményezésről tett nyilatkozat, c) pénzkövetelés: a Támogatási Rendeletben meghatározott számon engedélyezett pénztárgép eladójával, vagy a Támogatási Rendeletben meghatározott gazdasági társasággal szemben fennálló pénzkövetelés, amelynek az állam javára történő átruházásra a támogatás feltételeként az engedményező kötelezettséget vállalt, d) támogatás: a Támogatási Rendeletben meghatározott számon engedélyezett pénztárgépek forgalmazási engedélyének visszavonására, valamint a Támogatási Rendeletben meghatározott gazdasági társasággal kötött szerződésre tekintettel nyújtott támogatás. Az engedményező pénzkövetelése e rendelet erejénél fogva, a rendelet hatálybalépése napján a nyilatkozatban foglalt mértékben az államra száll. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter 2014. június 30-ig értesíti a kötelezetteket – az alábbiak figyelembevételével – az engedményezett pénzkövetelés összegéről és önkéntes teljesítésének módjáról. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fentiek alapján 2014. június 16-ig az államra átszálló követelések érvényesítése érdekében átadja a nyilvántartásában szereplő, engedményezésre vonatkozó adatokat és az engedményezéshez kapcsolódó okiratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek. A támogatási kérelmet elutasító vagy annak részben helyt adó döntéssel az engedményezett pénzkövetelés, vagy annak támogatással nem fedezett része a döntés jogerőre emelkedésének napján az engedményezőre száll vissza. 3
28/2014. (IV. 1.) BM rendelet
A közbiztonság növelését szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatásáról
A települési önkormányzat a közbiztonság növelését szolgáló önkormányzati fejlesztések keretében megvalósítandó térfigyelő kamerarendszerek kiépítéséhez, vagy bővítéséhez (a továbbiakban együtt: beruházás) a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi. CCXXX. törvény 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 18. A közbiztonság növelését szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása cím terhére vissza nem térítendő támogatást igényelhet, ha a) a beruházás közbiztonsági szempontból különösen indokolt, és b) az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika alapján a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma a megelőző évhez képest csökkenést nem mutatott, vagy a beruházás eredményeként a regisztrált bűncselekmények számának számottevő csökkenése várható. A támogatás a beruházáshoz szükséges összeg 100%-áig igényelhető. A támogatási kérelem benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz támogatás nem nyújtható. Támogatási kérelmet nyújthat be az a települési önkormányzat is, amely korábban benyújtott önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás iránti igényt térfigyelő kamerarendszer kiépítéséhez, bővítéséhez, de támogatást nem kapott. A települési önkormányzat az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül kitöltött és kinyomtatott támogatási kérelmet a kincstár települési önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) 2014. április 24-éig postai úton történő megküldésével nyújtja be. A benyújtási határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat az ebr42 rendszerben a kérelmet 2014. április 23-án 16 óráig rögzítette, és azt legkésőbb 2014. április 24-én postára adta. E határidő elmulasztása jogvesztő. 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet
Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja szerinti munkáltatói lakáscélú támogatás (a továbbiakban: támogatás) adómentességét a) a támogatás folyósításáról szóló, a 2. §-ban meghatározott eljárásban a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított igazolás, és b) a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, a 3–6. §-ban meghatározott okiratok, bizonylatok igazolják azzal, hogy a magánszemély saját lakása az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. E rendelkezés alkalmazásában a magánszemély saját lakásának minősül az a lakás is, amelynek bármely-arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is. (2) A magánszemély – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a) a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése – ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is – vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy b) lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak átadni. 4
(3) A munkáltató saját döntése alapján a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, vagy b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza. 120/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet
A nyilvános vezetéséről
könyvtárak
jegyzékének
A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 54. § (2) bekezdése alapján, az e rendeletben meghatározottak szerint vezeti a nyilvános könyvtárak jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék). A jegyzékre az a könyvtár vehető fel, amely teljesíti a nyilvános könyvtár Kultv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott alapkövetelményeit (a továbbiakban: alapkövetelmények) és ellátja a nyilvános könyvtár Kultv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladatait (a továbbiakban: alapfeladatok). A jegyzék a könyvtár alapító okiratával, vagy – az államháztartásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó könyvtárak esetében – a nyilvános könyvtári tevékenység folytatására jogosító okiratával (a továbbiakban együtt: alapító okirat) egyezően, és a 2. § (3) bekezdése szerinti, a jegyzékbe történő felvétel iránti kérelemben (a továbbiakban: kérelem) foglaltak alapján tartalmazza a könyvtár a) nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, honlapjának címét, b) székhelye szerinti település nevét, KSH- és megyekódját, c) alapító okiratának keltét, d) fenntartójának, illetve működtetőjének megnevezését (a továbbiakban együtt: fenntartója), e) alaptevékenységét (alaptevékenységeit), f) vezetőjének nevét, g) részletes nyitva tartását, valamint h) ingyenes alapszolgáltatásainak felsorolását. E rendelet alkalmazásában nyilvános könyvtári tevékenység folytatására jogosító okirat a) a Kultv. 54. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó könyvtárak esetében a könyvtár alapító okirata, b) a Kultv. 54. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó könyvtárak esetében a fenntartó alapító okirata és a könyvtár szervezeti és működési szabályzata, amelyekből egyértelműen megállapítható, hogy a könyvtár a nyilvános könyvtárak rendszerszerű működésében feladatot vállalhat, és ezt a feladatot képes folyamatosan ellátni, továbbá amely egyértelműen tartalmazza a könyvtár alaptevékenységét (alaptevékenységeit). A jegyzék vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásában e jogszabályban meghatározott módon közreműködik a Könyvtári Intézet. A kérelmet a könyvtár fenntartójának a Könyvtári Intézetnek kell benyújtania.
5
A kérelemnek tartalmaznia kell a fenntartó megnevezését, címét, a fenntartó székhelye szerinti település KSH- és megyekódját, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a) gondoskodik a könyvtár folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeinek biztosításáról, b) a könyvtár megfelel az alapkövetelményeknek, c) a könyvtár a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény előírásai szerint megközelíthető, d) a könyvtár az alapfeladatokat ellátja, e) a könyvtár a küldetésnyilatkozatát a honlapján közzétette, f) a könyvtár a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásáról szóló miniszteri rendelet alapján kidolgozott könyvtári önértékelés szakmai szempontjait figyelembe véve szervezi a szolgáltatásait, vizsgálja a könyvtárhasználók igényeit, g) a könyvtár szolgáltatásait – települési önkormányzat által fenntartott könyvtár esetében – beépíti a helyi esélyegyenlőségi programba, valamint h) a könyvtár biztosít-e nemzetiségi könyvtári ellátást. A kérelemhez mellékelni kell a) a könyvtár alapító okiratának vagy a nyilvános könyvtári tevékenység folytatására jogosító okiratának hiteles másolatát, b) a könyvtár vezetőjének szakképzettségét igazoló dokumentum másolatát, c) kimutatást a könyvtári szakemberek számáról d) tájékoztatást a könyvtár kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiségeinek alapterületéről (m2), valamint e) a könyvtár alap- és kiegészítő feladatainak felsorolását. A fentiek szerinti adatokban történő változás esetén, továbbá a könyvtár alapító okiratának módosítását követően a megváltozott adatokat, a módosított alapító okirat másolatát a változást követő 30 napon belül be kell nyújtani a Könyvtári Intézetnek. 29/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet
A muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzéséről, valamint a kijelölési eljárásról
31/2014. (IV. 14.) EMMI rendelet
A civil szervezetekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról
egyes
Lezárva: 54. Magyar Közlöny
6
