PEDAGÓGIAI PROGRAM FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT 2013/2014-ES TANÉV A társadalmi igény, avagy néha a járt utat is el kell hagyni A 21. század első évtizedei minden bizonnyal a tanuló társadalom koraként kerülnek be a történelemkönyvekbe. Az 1990-es évek társadalmi változásai és a törvényi szabályozásokban bekövetkező robbanásszerű változások valamennyi iskolatípus számára kihívást jelentettek Ebben a kihívásban két alternatíva fogalmazódott meg: Az oktatási intézmény fejlesztési stratégiájának kidolgozásával biztosítja életképességét, így fennmaradását, vagy Tevékenysége lemerevedik, az új feladatok megoldására rugalmatlanná válik, így hozzájárul önmaga megszűnéséhez Ezekre a kihívásokra válaszolt gimnáziumunk Felnőttoktatási Tagozata is, amikor 2003/2004es tanévben beindította az otthoni tanulást támogató távoktatási programját, és ettől kezdve elindult egy hosszú, modernizációs úton. Ez a felnőttoktatás komplex korszerűsítését tartalmazza, a tantárgyi szerkezettől kezdve a taneszközökön keresztül a tanárok szemléletváltásáig. Kiskunfélegyházán az ezredfordulón különösen erőteljesen érvényesültek azok a kedvezőtlen makrogazdasági trendek, amelyek országos viszonylatban már korábban éreztették hatásukat. A külföldi (multi- és szupranacionális) cégek beruházó kedve látványosan csökkent; a már működő kiskunfélegyházi telephelyeket egymás után számolták fel. Ez regionálisan a munkaerőpiacon lévők egy részének elbocsátását okozta, ami tartóssá váló tömeges munkanélküliséghez vezetett. A város földrajzi helyzetéből fakadó sérülékenysége, a mezőgazdaságból élők óriási száma miatt egyik napról a másikra szembesülniük kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy sokan szereztek iskolarendszerben és azon kívül olyan szakmai tudást, végzettséget, amely birtokosát nem teszi alkalmassá arra, hogy az egyre inkább átalakuló gazdaságban helyet találhasson a maga számára az egyre inkább tudásigényessé váló munkahelyek egyikének megszerzésével. A kedvezőtlen demográfiai mutatók azt jelzik, hogy a hazai társadalom „elöregedő” társadalom. Ez azt jelenti, hogy a következő években kedvezőtlenné válik a foglalkoztatott és inaktív népesség aránya, aminek következményei a jövendő munkavállalókra az optimálist messze meghaladó teherként fognak ránehezedni. Ha arra gondolunk, hogy Kiskunfélegyháza vonzáskörzete kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, ahol az elöregedés, a sok esetben magas munkaterhek kedvezőtlen egészségügyi állapotot eredményeznek, (országos viszonylatban Bács-Kiskun megyében második legmagasabb az öngyilkosok száma) ez már önmagában sem teremthet kedvező feltételeket a tanuláshoz és a munkavállaláshoz.
Közismert, hogy a munkanélküliség sokkal jobban sújtja az iskolázatlan vagy korszerűtlen szakmai végzettséggel rendelkezőket. A szegénység koncentrálódása az apróbb településeken azért különösen súlyos probléma, mert orvoslására pillanatnyilag nincs mód és lehetőség. Gondoljuk csak át; az az idősebb korosztály, aki ma nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, ma milyen minőségű és konvertálható szakmai végzettséget/képzettséget tud szerezni? Az alacsony iskolai végzettség, a korszerűtlen szakmai tudás önmagában „garanciája” lehet a tartós munkanélküliségnek. A veszély ebben az esetben kettős: ezeket a személyeket nem lehet bejuttatni a munkaerőpiacra másrészt pedig nem lehet benntartani. A tartós munkanélküliség következménye a tartós szegénység, a leszakadás, a marginalizáció. Ezek a többszörösen hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok képviselői jelentek meg gimnáziumunk felnőttoktatásában. Az esélyekben megmutatkozó különbségeket az iskola önerejéből nem tudja kiegyenlíteni. A halmozottan jelentkező hátrányok esetén csupán egy ok megszüntetése - pl. digitális műveltséget biztosító kurzusok indítása szegények, munkanélküliek számára – önmagában nem fogja a kívánt eredményt biztosítani Megjósolható azoknak az elképzeléseknek a kudarca is, amelyek elsősorban az érintettektől várják a kialakult helyzet javulását. Ezeket átgondolva rádöbbentünk, hogy iskolarendszerű felnőttoktatásunk programja a jelen viszonyok, a társadalmi elvárások, az európai és hazai piacgazdaság munkavállalóval szemben támasztott igényei szemszögéből vizsgálva korszerűtlen, és továbbfejleszteni az adott keretek között nem lehet. Hallgatóink közül csaknem minden második ember kimaradt, „lemorzsolódott” a szaktanárok felzárkóztató foglalkozásai, lelkiismeretes szakmai munkája ellenére is. A valódi megújulást az egyénre szabott tanulási életutak kialakításában, a hallgatókkal történő partnerségre, tehát egy gyökeresen új szemléletet feltételező tanár-diák viszonyra épülő kapcsolat elfogadtatásában láttuk. Felnőttoktatási tagozatunk sajátos arculatának kialakítása A fent leírtak érzékeltetik, milyen komoly elvárásokkal, követelményekkel szembesültünk 2003 tavaszán, ami arra inspirált, hogy haladéktalanul gondoljuk át azokat az elemeket, amelyek akadályozzák felnőttoktatásunk minőségi megújulását. A problémákat a következőkben láttuk: A hallgatóink többsége nem tud rendszeresen iskolába járni. Munkahelyük megtartása, családi problémáik, a lakóhelyük távolsága az iskolától jó, ha heti egy alkalommal lehetővé teszi az órákon való részvételt. Ez sem az ideális esetben megálmodott konzultációt, hanem a tananyag „leadását” jelenti. Az egy osztályra (tanteremre) eső hallgatói létszám igen magas. Mivel finanszírozási kényszer van, az elégséges létszám kialakítása – eleve kalkulálva a lemorzsolódás magas arányával – így érhető el. Így már az indulásnál megteremtődik egy kedvezőtlen pedagógiai szituáció. Sok más mellett ez az emberileg és pedagógiailag is méltatlan helyzet az egyik forrása a megengedhetetlen arányú lemorzsolódásnak.
A fenntartó a négy évfolyamon 4 osztályt engedélyezett, ezért fordulhatott elő némely osztályban a 40 főnél magasabb osztálylétszám. A levelező oktatásban a tanórák száma nem elegendő. A Közoktatási Törvény eleve behatárolja a maximális óraszámot. Ez, ha hagyományos tanórákban gondolkodunk, sohasem elég. Mivel az alkalmazott módszer – frontális munka – szegényes, ezért ezen az úton tovább menve (pl. óraszámemeléssel) sem lehet jobb eredményeket elérni. A heti 2 napos tanítási rend napi 6 tanórája tehát tovább nem növelhető. Az egyéni foglalkozások, az interakciók hiánya, illetve gyenge minősége még tovább növeli a problémát. Pedig az eltérő képességű és felkészültségű hallgatók iskolai sikerességének ez lenne az egyik kulcsa. A hagyományos szerkezetű felnőttoktatás nem, vagy csak csekély mértékben teszi lehetővé a differenciált foglalkozások megtartását. Nálunk ekkor még csoportbontásban tanított tantárgyak sem léteznek. A taneszközök gyenge minőségűek, nem a felnőttek igényei szerint valók. Nem áll rendelkezésre a felnőttek számára kidolgozott, az otthoni tanulást is segítő taneszköz-csomag. A tankönyvek önálló tanulásra nem alkalmasak, a papíralapú segédletek ideig-óráig jelentenek megoldást, de csak abban az esetben, ha biztosítják az otthoni önálló tanulást. Értékelésből adódó nehézségek. Csak az iskolában megszerzett tudást értékeljük, teljesen lemondunk a korábban megszerzett tudás „beszámításáról”. Ráadásul az értékelés egyetlen célja az osztályzat biztosítása. Értékelésünk időpontjai nem alkalmazkodnak a hallgatók egyéni haladási üteméhez. A kooperáció szinte teljes hiánya tapasztalható. Még megyén belül sem ismertük egymás munkáját, nem beszélve a segítő együttműködésről. A hátrányos társadalmi csoportokkal történő iskolai foglalkozás alacsony szakmai presztízse. A gimnáziumok országos rangsorát a felsőoktatásba való sikeres felvétel és az országos tanulmányi versenyeredmények alapján határozzák meg. Ezért a tanárok munkájában ezekre való felkészítés dominál. Nincs andragógiai végzettséggel rendelkező pedagógus, így saját tapasztalataikból tanítanak. A pedagógusuk mellett más szakemberek tevékenységének teljes hiánya. Korlátozott óraszámban ugyan, de iskolánk pszichológusa egyéni időpont egyeztetés után a felnőtt hallgatókat is fogadja. De hiányzik egy mentálhigiénés szakember, egy pályaválasztási tanácsadó, vagy éppen egy karrier-tanácsadó, munkaügyi kérdésekben jártas szakember. A fentiekből kiderült, hogy a jelenlegi állapot nem tartható fenn. De tisztában voltunk azzal is, hogy ahhoz, hogy tartalmi és módszertani szempontból színesebbé, sokrétűbbé tudjuk tenni az iskolában folyó tevékenységet, hogy megfeleljünk a kihívásoknak, nem elégedhetünk meg az egyes részterületek átformálásával, korszerűsítésével. Gondosan tanulmányoztuk a hazai és nemzetközi szakirodalmat. Egy OECD kutatás a felnőttek tanulási motiváltságával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket, hogy Ha a tanulási módszerek nem alkalmazkodnak a felnőttek speciális tanulási követelményeihez, közülük sokan abbahagyják tanulmányaikat, kimaradnak az iskolából. A felnőttek igényelnék, hogy az előrehaladás ütemét, gyorsaságát egyénre szabottan tervezzék meg, és a program, az időbeosztás vegye figyelembe a munkaidejüket, közlekedési feltételeiket, a könnyen megközelíthetőséget. Felvállaltuk az élethosszig tartó tanulás stratégiáját, melynek középpontjában a hallgatói szükségletek kielégítése áll.
Tanulóközpontú felnőttoktatásunkat négy alappillérre helyeztük: Az egyéni élettapasztalataikat beépítettük a képzésbe. A felnőttek teljesen új, idegen tartalmakat csak nagy fenntartásokkal, alacsony motivációs szinten fogadnak be. Ezért törekedtünk, hogy a számukra összeállított anyagban megjelenhessen saját világuk is. Törekedtünk arra, hogy a tananyag értelme, haszna világos legyen. Szemben a közoktatás alsóbb évfolyamain tanulókkal, a felnőttek csak akkor motiváltak a tanulásra, ha látják a tanulási utat és az egyes anyagok, tantárgyak kapcsolódását. A tanult ismeretek már a tanulás során hasznosíthatók a munkában. A tanulást rugalmasan és egyénre szabva szerveztük meg. Saját maguk választhatták meg a tanulási környezetet, a tanulás idejét és tempóját. Így nem kell megszakítaniuk munkahelyi feladataik végzését, ugyanakkor önfegyelemre és motivációra tesznek szert, ami megjelenik a napi munkájukban is. Az értékelést személyessé és folyamatossá tettük. A felnőttek számára támogató motivációs elem a folyamatos és személyes visszacsatolás. Ez nem feltétlenül osztályozást jelent. Fontos a rendszeres önellenőrzés, önértékelés. Ez a szemlélet alapvetően különbözik attól az oktatáspolitikai megközelítéstől, amely a formális intézményi folyamatokra helyezi a hangsúlyt. 2003 áprilisában felvettük a kapcsolatot az Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központjával. Megállapodtunk, hogy együtt fogunk fejleszteni. A megállapodás célja: „A kölcsönös együttműködés a hátrányos helyzetű, iskolai kudarcot szenvedett tanulók iskolai sikerességét elősegítő programok, módszerek, más iskolák pedagógiai gyakorlatában is hasznosítható modell-értékű elemek kidolgozására irányul. Az együttműködés kiterjed a tanórai módszertani stratégiák, speciális tantárgyi tartalmak, a tanulók szempontjából előnyös tanulási környezet kialakítására, valamint az ehhez szükséges taneszközök és értékelési módszerek fejlesztésére.” Az együttműködési megállapodás hatályba lépése - annak aláírásával – 2003 augusztusában megtörtént. Az otthoni tanulást támogató távoktató programunkat a levelező tagozat munkarendje szerint a 2003/2004-es tanévben indítottuk 10. évfolyamos hallgatóknak, az ő igényeikhez és életrendjükhöz igazítva. Ők szakmunkás végzettséggel vagy szakiskolai bizonyítvánnyal eleve erre az évfolyamra iratkoztak be. Rendelkeztek bizonyos tanulási technikával, átlagosan közepes képességgel és erős tanulási motivációval. Az előzetes igényfelmérésünk alapján az ő körükben jelentkezett legnagyobb érdeklődés a távoktató módszerrel tanuló osztály iránt. Felnőttoktatási tagozatunkon ugyanolyan fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok kialakítását, mint a nappali rendszerű oktatásban. Meggyőződésünk, hogy a hallgatók és tanáraik, illetve a hallgatók egymás közötti kapcsolatai előnyösen befolyásolják a tanulási kedv fenntartását, az esetleges kudarcokon való átlendülést. Így szeretnénk elkerülni, hogy tanulóink támasz nélkül küzdjenek a tananyaggal, vagy a magárahagyatottság keserű élményét éljék át.
Ezért hetente egy alkalommal konzultációt tartunk, melyen a matematika és a hallgatók által szabadon választott idegen nyelv anyaga kerül megbeszélésre, hiszen ezeket nem önálló tanulással sajátítják el a tanulók. Majd ezt követi - heti váltásban – egy-egy csoportos konzultáció a távoktatási program tantárgyai közül, ahol nem csak a tananyag önálló elsajátításához kapnak segítséget, hanem nehéz fogalmak és tételek magyarázatát, bonyolultabb összefüggések tisztázását is hallhatják, illetve feladatlapok alapján lehetőségük nyílik az önértékelésre. Ez egyrészt visszacsatolásként szolgál, másrészt tisztában lesznek azzal a szinttel, melynek elérése után továbbhaladhatnak az anyaggal. Hallgatóink közül sokan külföldön dolgoznak, és jelentős azok száma is, akik 50 kilométernél távolabbról járnak hozzánk, ezért ritkábban látogatják a konzultációkat. A tanulók számára folyamatos, egyénre szabott segítséget nyújtanak a szaktanárok, illetve az osztályfőnök szerepét átvállaló tutor. Vele lehet megbeszélni az iskolával, oktatással kapcsolatos problémákat, segítséget nyújt személyes kérdések esetén, ő tartja a kapcsolatot a tanárok és a diákok között, tanácsokat ad, szervezési feladatokat lát el. A felnőttoktatási tagozat létszámának növekedése, illetve a beiskolázási terület kiszélesedése nyomán megnövekvő földrajzi távolságok egyaránt indokolttá és szükségessé tették az elektronikus tanulástámogató rendszer bevezetését. A kifejezetten a felnőttoktatás működési rendje és igényei alapján íratott elektronikus napló adatbázis egyesíti a tanulásmenedzselő (LMS) és tananyagkezelő (LCMS) rendszerek főbb funkcióit. Használata révén a hallgatók nemcsak tanulmányi előmenetelüket kísérhetik nyomon, de a tanárok által feltöltött hirdetmények és tananyagok révén a naprakész felkészüléshez is segítséget kapnak. A fórum funkció használatával a hallgatók egymás közötti kommunikációja térben függetlenné válik, hiszen az egymástól több száz kilométerre élő felhasználók is egyszerűen kapcsolatba léphetnek egymással. Az adatbázis jelentős segítséget nyújt a tanügy-igazgatási feladatok ellátásában, így például a statisztikák elkészítésében és a törzsadatok nyilvántartásában is. A napló működése titkosított adatcsatornán keresztül, egyedi azonosítókkal védetten történik. A rendszerben létrehozott dokumentumok kimeneti formátuma a tanügy-igazgatási előírásoknak mindenben megfelel. Nem mindenki számára alkalmas az otthoni tanulást támogató távoktató program. Ezért aki önállóan nem boldogul a tananyaggal, lehetősége van a hagyományos esti tagozatos oktatásban részt venni, heti két alkalommal tanítási órákra bejárni. Az iskola és a tanár hagyományos szerepe mellé az új feltételeknek megfelelően eddig nem, vagy csak kevéssé gyakorolt tevékenységformákat kellett kialakítanunk. Nekünk is tanulnunk kellett a tanulás irányítását, a tutori feladatokat, szoknunk kellett az új vizsgarendszert. A felnőttoktatásban tanítók valamennyien többszakosok, egyetemi végzettségűek, a munkájukat hivatásnak tekintik, a felnőttoktatást önként és nem kényszerből vállalják. Az új módszer szemléletváltást követelt tőlük is, amelynek megvalósítása a többségnél kedvező fogadtatásra talált. Ők azok, akik szabadidejüket, szabadnapjaikat áldozzák a tananyag fejlesztésére, az oktatócsomagba segédanyagok, önértékelő lapok készítésére. Nem könnyű a helyzetük az eddig hagyományos képzést ismerőknek, sem a tanulóknak, sem a tanároknak, hiszen meg kellett tanulniuk az új tanulási környezetben új stratégiával és új módszerekkel tanulni, illetve tanítani. Meg kellett találni a saját helyüket az új technológiák
nyújtotta tananyag-készítési folyamatban, kidolgozni azokat az új és konkrét pedagógiai és andragógiai módszereket, amelyeket a távolság és az elektronikus kapcsolattartás eléjük tárt. A fejlesztés egyaránt többletmunkát igényel vezetőtől, pedagógustól, az oktató-nevelő munkát segítő valamennyi dolgozótól. A valódi megújulást az egyénre szabott életutak kialakításában, a tanulókkal történő partnerségre, tehát egy gyökeresen új szemléletet feltételező tanár-diák viszonyra épülő kapcsolat elfogadtatásában láttuk. Ebben segítségünkre volt a Fővárosi Pedagógiai Intézet felnőttoktatási szakértője, aki továbbképzéseken világított rá a gyermek és a felnőtt oktatásának különbözőségeire, a felnőttoktatás sajátosságaira és didaktikai elveire, valamint a kevéssé képzettek tanításának speciális problémáira.
A gyermek és a felnőtt oktatásának különbözősége
A tanuló helyzete A tapasztalatok felhasználása Készség a tanulásra A tanultak felhasználása Tanulási orientáció A tanítás-tanulás légköre A tanítás-tanulás szervezettsége A tanulók kapcsolata A tanulás tervezése A szükségletek feltárása A célok meghatározása Az előrehaladás útja A tevékenység fő módszere A tanulás értékelése
A PEDAGÓGIÁBAN
AZ ANDRAGÓGIÁBAN
függőség
növekvő önirányítás
csekély értékű
gazdagon felhasználható
a testi fejlettségnek a társadalmi szerepek megfelelően társadalmi késztetésére alakul ki nyomásra alakul ki közvetlen alkalmazás a késői alkalmazás a gyakorlati szükségleteknek felnőttkorban megfelelően tantárgyi tagolás
probléma-központúság
tekintélyelvű irányítás
kölcsönös partnerkapcsolat
formális
informális
versengő
együttműködő
a tanár határozza meg
közösen történik
a tanár dönt róla
közös megbeszéléssel döntenek róla
a tanár dönt róla
közös megbeszéléssel döntenek róla
tisztelet,
a tantárgyak logikája szerint, a készségfejlesztést követve, tartalmi egységekben problémakörök szerint a tanulócsoport kereső kutató, közlő technikák, tanári problémamegoldó magyarázat magatartásával közösen történik a szükségletek a tanár egyedül végzi kielégítettsége szerint
Az utóbbi évek beiskolázási adatai jól mutatják, mekkora az igény az elektronikus tanulásra
A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán a hallgatók létszámának alakulása 1400
1299
1200
1134 1024
Beíratkozott /fő/
1000 850 800
576
600
627
400 280 200
148
168
142
116
130
0
0 01 -2 09 20
9 00 -2 08 20
8 00 -2 07 20
7 00 -2 06 20
6 00 -2 05 20
5 00 -2 04 20
4 00 -2 03 20
3 00 -2 02 20
2 00 -2 01 20
1 00 -2 00 20
0 00 -2 99 19
9 99 -1 98 19
Tanév
A felnőttoktatási tagozat képzési rendje, tanulmányi- és vizsgaszabályzata 2013/2014-es tanév I. Általános rendelkezések Az alapító okirat tartalmazza a felnőttek gimnáziumi oktatását, amely a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tagozataként működik. A képzési rend meghatározásánál figyelembe vettük a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. felnőttoktatásra vonatkozó szabályait, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet felnőttoktatásra, illetve tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályait. 1. fejezet Képzési idő és forma Gimnáziumunk felnőttoktatási tagozatán az oktatás 4 évfolyamon folyik, a levelező oktatás munkarendje szerint. A levelező oktatásban a tanórai foglalkozások száma legalább heti 4 óra, a matematika és az idegen nyelv tantárgyak kivételével a többi tantárgy anyagát jobbára az otthoni tanulást támogató távoktató program segítségével önállóan sajátítják el tanulóink. A 4 éves képzési idő tartalmában igazodik a nappali rendszerű gimnáziumi osztályok anyagához. A felnőttoktatásban tanuló ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kap, mint a nappali rendszerű iskolába járó társa, ezért a „kimenet” követelményeiben eltérés nem lehet. Lehetőségük van a tanulóknak felnőttoktatási tagozatunkon emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezni, s érettségi vizsgát tenni. Tekintettel azonban arra, hogy a levelező oktatás alacsony heti óraszámai miatt nincs módunk bizonyos tárgyak óraszámának emelésére, ezért a tanulónak egyéni felkészüléssel, otthoni tanulás keretében kell az emelt szintű vizsgára felkészülni. A tantárgystruktúra és a tantárgyi követelmények meghatározásánál 2013-tól a felnőttoktatási kerettantervek előírásait is figyelembe vesszük. A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatára bármely középiskolából át lehet jelentkezni. Az intézménybe lépés feltételei: általános iskolai végzettséggel 9. évfolyamra, általános iskolai végzettségre épülő OKJ-s szakmai végzettséggel 9. évfolyamra, 1996 előtti, un. régi típusú 3 éves szakmunkás bizonyítvánnyal 10. évfolyamra, szakiskolai 10. évfolyamos végzettséggel a gimnázium 10. évfolyamára lehet beiratkozni, 2013-tól a szakiskolák 9. évfolyamát megkezdő tanulók számára az érettségi felkészítést a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv 24.§ (2)-(4) bekezdése szerinti felnőttoktatási formákban is tervezzük oktatni.
2. fejezet TVSZ hatálya A TVSZ hatálya kiterjed minden, a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán tanulói jogviszonyban álló tanulóra és oktatóra. A tanuló tanulmányi és vizsgaügyeiben a hatáskört a tagozatvezető gyakorolja. 3. fejezet A tanulói jogviszony és az ebből eredő kötelezettségek A) A tanuló a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony létrejön, illetve fennáll az adott tanévre, ha a tanuló - a beiratkozási lapot kitöltötte, aláírta, valamint a tanévnyitón a telephely képviselője által ismertetett házirendet, tűzvédelmi szabályzatot tudomásul vett; - a TVSz-t megismerte és elfogadta. A tanulók az iskola Pedagógiai Programját, SzMSz-ét és Tanulmányi- és vizsgaszabályzatát a továbbiakban tanulmányozhatják az iskola honlapján. Minden tanulónak saját oktatási segédanyaggal kell rendelkeznie, amelyhez a szükséges tankönyvek – amennyiben igénylik – maguknak kell megvásárolniuk. A 12. évfolyam végétől az ezt követő első érettségi vizsgaidőszakig tartó időben a tanulói jogviszony csak a vizsgák letételére és az érettségire való felkészülésre jelent jogfolytonosságot. B) Szünetel a tanuló jogviszonya, - az évhalasztás vagy évkihagyás időtartamára; - ha a tanulmányait átmenetileg nem tudja folytatni, nem tesz eleget vizsgakötelezettségeinek. C) Az évhalasztás szabályai: - Ha a tanuló évhalasztást vesz igénybe, e szándékát köteles a tutoron keresztül a tagozatvezetőnek írásban bejelenteni. - Az évhalasztásról a tagozatvezető dönt, a döntéséről a tanulót értesítést kap. D) A tanuló jogviszonya megszűnik - az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján; - ha a tanuló ezt tanulmányai befejezése előtt kéri; - ha a Gimnázium ilyen értelmű fegyelmi határozatot hozott, - ha a szorgalmi időszakban 20 tanóránál többet mulaszt igazolatlanul. 4. fejezet A tanuló jogai és kötelességei A) A tanulónak joga, hogy - látogassa a Gimnázium létesítményeit, a konzultációkat, előadásokat, a beszámoló - és vizsga - előkészítőket, szabályozott keretek között használja azokat a berendezéseket és eszközöket, melyek felkészülését segítik; - a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatást kapjon arról, hogy az iskola az adott osztályban hány tanórát szervez, a tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire is; - osztályfőnöki vagy tutori támogatást kapjon; - véleményt mondjon, javaslatot tegyen az oktató - nevelő munkával, tananyagellátással összefüggésben; - tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben.
B) A tanuló kötelessége, hogy - mindenkor fegyelmezett magatartásával tartsa tiszteletben a Gimnázium és a konzultációs helyek rendjét, az oktatói és tanulói közösséget, segítse az oktatási tanulási tevékenységet; - eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, a tantárgyi útmutatók előírásának megfelelően; - tartsa be a tanulmányi rendet, a Gimnázium szabályzatainak előírásait; - őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, bérleményeit, felszereléseit, anyagait; - jó eredményeivel, magatartásával járuljon hozzá a Gimnázium jó hírnevének megtartásához. 5. fejezet A tanuló anyagi felelőssége - A tanuló a Gimnáziumnak az oktatói és tanulói közösségnek okozott anyagi és erkölcsi kárért felelősséggel tartozik. - Gondatlanságból okozott kár esetén a tanuló felelősségének mértékét és a kártérítés összegét a Gimnázium állapítja meg. - Szándékos károkozás esetén a tanuló a teljes kárt köteles megtéríteni, indokolt esetben büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett. II. A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések 6. fejezet Beiratkozás, tanulmányi lap kezelése, felkészítés, időbeosztás, felmentés A) A felkészítés és az időbeosztás általános keretei - Beiratkozáskor az otthoni tanulást támogató távoktató program módszereivel felkészülő tanuló DVD-n megkapja egy tanév tantárgyainak tartalomjegyzék szerinti tananyagát (tankönyvjegyzéket, oktatási segédleteit, felkészülési útmutatókat, házi feladatait, stb.), melyek alapján a tanulást, a folyamatos felkészülést az adott tanévre vonatkozó tantárgyakból megkezdheti. - A tanév szorgalmi ideje három negyedév, időponti ütemezése EMMI-rendelet szerint: Első negyedév: szeptembertől november végéig Második negyedév: decembertől február végéig Harmadik negyedév: márciustól júniusig tart - A tanév három negyedéve összevonható. Ebben az esetben a tanuló bármelyik kijelölt, a tanév rendjében rögzített vizsgaidőpontban az adott gimnáziumi évfolyam teljes anyagából osztályozó vizsgát tehet. Ekkor a tanulónak a három negyedév valamennyi követelményét teljesítenie kell. A sikeres osztályozó vizsga után már a következő évfolyam anyagából készülhet fel. - Az év végi vizsga augusztus végéig letehető. Azt követően egyéni kérésre új időpont kijelöléséért a tutoron vagy osztályfőnökön keresztül a tagozatvezetőtől kell engedélyt kérni. - Az előadások, konzultációk időpontjait az éves ütemterv alapján a Gimnázium határozza meg és teszi közzé szeptember első hetében. A beszámolók és az osztályozó vizsgák időpontjait is az ütemterv, illetve a tanév rendje tartalmazza. - A tanuló szóbeli és írásos tájékoztatót kap az egyes tantárgyak tanulásához és a fakultatív tárgyak felvételéhez szükséges tudnivalókról, a tantárgyak vizsgakövetelményeiről, a vizsgakérdésekről, a tananyag biztosításának rendjéről, digitális tananyag hozzáférésének lehetőségéről. - A Gimnázium egy tanévre eső oktatási ütemterve programozott. Amennyiben a tanuló az ütemterv szerint nem tud haladni, lehetősége van egyéni tanrend alapján lassúbb tempóra is, de ebben az esetben az iskola konzultációs órát már nem tud felajánlani, csak új
vizsgaidőpontot. Ebben az esetben a tanuló akkor is magasabb évfolyamra léphet, ha nem tudja teljesíteni az adott tantárgynak a helyi tanterv ütemezése szerinti követelményeit. Az ilyen tanulónak kérelmére halasztás adható a tantárgy tanévi követelményei teljesítésére a következő tanév utolsó vizsgaidőszaka megkezdéséig. A halasztás tényét be kell jegyezni az adott tanév törzslapjára és a tanuló bizonyítványába, majd a következő tanévben a jegyzet rovatban külön kell dokumentálni a két tanév elért eredményét. Javasolt adminisztráció: az adott tantárgy osztályzat rovatát üresen kell hagyni, a jegyzet rovatba pedig beírni: „Történelem tantárgy osztályozó vizsgája alól halasztást kapott, a követelményeket a magasabb évfolyamon pótolnia kell.” (Pecsét, aláírás) A következő évfolyamon a jegyzet rovatba kell beírni az alacsonyabb évfolyam tantárgyi eredményét. Módja van az általa nehezebben elsajátítható tantárgyakat tömbösíteni. Bármely tantárgy osztályozó vizsgáját csak akkor kezdheti meg, ha az adott tantárgy előző tanévi osztályozó vizsgakövetelményeit teljesítette. - Annak érdekében, hogy a tanuló felkészülése programozott legyen, a folyamatos tanulás biztosításához a tanuló önellenőrzését nyomtatott vagy digitális adathordozón hozzáférhető házi feladatok, ellenőrző kérdések, példatárak, illetve interaktív tananyagok szolgálják. B) Beiratkozás, a tanulmányi lap kezelése - Tanulmányai megkezdésekor a tanulónak beiratkozási kötelezettsége van. Ezt a jelentkezési lap kitöltésével és a legmagasabb iskolai végzettségét igazoló bizonyítvány bemutatásával teljesíti. A beiratkozáskor be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt is. 2012. szeptember 1-től a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerint a tanulmányok az érettségire való felkészítésig, valamint az érettségi vizsga ingyenes. Az érettségi vizsgára vonatkozó szabályokat a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet tartalmazza. C) A tanuló - A Gimnázium a tanulónak - az érvényes jogszabályoknak megfelelően - diákigazolványt állíthat ki, illetve érvényesíthet. - A tanuló a tanévet akkor zárja le, amikor minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett. - Az a tanuló kaphat eredményes év végi osztályzatot, akinek a három beszámoló jegye közül legalább kettő nem elégtelen. - Amennyiben a tanuló kettő vagy három beszámolójának jegye elégtelen, annak a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga ilyenkor írásbeli vagy szóbeli vizsgarészekből áll a kiírt vizsgarend alapján. Matematikából csak írásbeli vizsga van. - A Gimnázium lehetőséget biztosít tanulóinak több tanév anyagának rövidebb idő, esetleg egy tanév alatti elvégzésére is. Az erre vonatkozó engedélyt a tagozatvezető adja meg. Engedély valamennyi tantárgy, illetőleg egy vagy több tantárgy rövidebb idő alatt történő elvégzésére adható. - Felmentés és halasztás ügyében a tagozatvezető dönt. III. Vizsgákkal, számonkérésekkel kapcsolatos rendelkezések 7. fejezet A vizsgák - Beszámoló: A beszámoló tantárgyanként egy negyedév tananyagának számonkérését jelenti.
A tanuló az egyes tantárgyakból a beszámolók összevont értékelésével kaphat év végi osztályzatot. - Otthoni dolgozat, beküldendő feladat: A beküldendő feladatokat az ütemezés alapján megadott határidőig be kell küldeni. - Osztályozó vizsga: Az osztályozó vizsga valamely tantárgy teljes tanévi tananyagának számonkérése. Az osztályozó vizsgán a tanuló ötfokozatú értékelést kap, melyet az osztályozó ívre és az egyéb tanügyi dokumentumokra a Gimnázium felvezet. - Érvényes (elvégzett) tanévvel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tanévre előírt, illetve az általa választott ütemezés szerint valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzata van. - A négy érvényes tanév befejezésével rendes érettségi vizsgára jelentkezhet. - Azokból a tantárgyakból, amelyekből a gimnáziumi tantervi követelményeket teljesítette, előrehozott érettségi vizsgát tehet. - Az érettségi vizsga a központi vizsgaszabályzatban meghatározott érettségi tantárgyakból a gimnázium négy év anyagát lezáró, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lebonyolított állami vizsga. Az érettségi a mindenkori érvényben lévő Érettségi Vizsgaszabályzat előírása szerint bonyolódik le. 8. fejezet Vizsgaidőszak - vizsgaterv A) A tanév szeptember elejétől június közepéig tart. Konzultációk: Az ütemtervben meghatározott konzultációs napokon. Otthoni, beküldendő dolgozatok, kötelező feladatok leadási határidejét a vizsgakiírás rögzíti. B) Vizsgaidőszak A vizsgák időpontjai: - november vége (I. negyedév vége, különbözeti, osztályozó és halasztott vizsgák) - február vége (II. negyedév vége) - április vége (12. évfolyamon III. negyedév vége) - június eleje (10., 11. évfolyamon III. negyedév vége) - augusztus vége (javító, pótló és halasztott vizsgák) A pontos dátumokat az ütemterv, és a tanév rendje tartalmazza. Az a tanuló, aki májusban, júniusban az osztályozó vizsga kötelezettségét nem tudja teljesíteni lehetőséget kaphat, hogy ne tegyen osztályozó vizsgát, hanem ezt pótló vizsgával augusztusban pótolhassa. 9. fejezet A vizsgáztatással kapcsolatos előírások A) A tanuló vizsgázni köteles minden tanítási ciklusban. B) A vizsga halasztásának feltételei A tanuló az általa vállalt vizsgát más időpontra halaszthatja. A halasztás feltétele, hogy szándékát bejelentse a Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán. A tanuló a kitűzött és általa elfogadott vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. C) A vizsgáztatás rendje - A tanévet záró osztályozó vizsga lehet szóbeli, írásbeli vagy vegyes.
- A vizsgázó a szóbeli vizsgán a tételhúzás után felkészülési időt kap. - A vizsga zavartalanságáról, nyugodt légköréről a vizsgáztató gondoskodik. - A csak írásbeli részből álló vizsgán készített dolgozatot a tanuló az eredmények kiírásától számított 2 héten belül megtekintheti és a vizsgáztatónál észrevételeket tehet. Amennyiben a tanuló a vizsgázás rendjével, a vizsgáztató személyével kapcsolatban emel kifogást, panasszal élhet, ezt írásban a tutoron keresztül a tagozatvezetőnek kell megküldeni. A tanuló ilyen esetben kérheti a vizsga megbeszélését. A megismételt vizsga a tanuló kérelmére más oktató (tanár) előtt, vagy indokolt esetben más vizsgabizottság előtt is letehető. A bizottság tagjait a tagozatvezető jelöli ki. - A vizsgajegyet a tutor felvezeti a törzslapra. - Amelyik tantárgy követelményeit nem teljesítette beszámolókkal, abból osztályozó vizsgát tehet. Ennek időpontját a tagozatvezető jelöli ki. - Ha tanuló a tanórai foglalkozások több mint 50%-áról távol maradt, osztályozó vizsgát tehet. - Amennyiben a tanuló az adott évfolyam általa választott valamennyi tantárgyából sikeres osztályzatokat szerzett, erről bizonyítványt kap, melynek záradéka a továbbhaladását biztosítja. - Az érettségire vonatkozó külön rendelkezések: a mindenkori érettségi vizsgaszabályzat alapján. D) A tanuló teljesítményének értékelése - A beküldendő dolgozatok, mint kötelező feladatok értékelését a szaktárgyat vezető tanárok határozzák meg. - A beszámolók és az osztályozó vizsgák értékelése a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6577.§ alapján történik.
Helyi tanterv levelező tagozaton 2013/2014-es tanév
Tantárgy Anyanyelv Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Etika Művészeti ismeretek Filozófia Testnevelés* Művészettörténet* Osztályfőnöki Szabadon tervezett Összesen Egyéb idegen nyelv Fakultatív tárgyak
9-10. 11. 12. évf. évf. évf. éves óraszám 54
54
48
72 72 54 24 24 30 30 15
72 72 54 24 24 30 30
66 66 48 24 24 24
15 15 15
390 50
375
315
100
100
Helyi tanterv levelező tagozaton 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy Anyanyelv Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Szabadon tervezett Összesen
9. évf. óraszám éves heti 11 0,3 43 1,2 72 2 72 2 54 1,5 24 0,67 24 0,67 30 0,83 30 0,83
10. évf. óraszám éves heti 11 0,3 43 1,2 72 2 72 2 54 1,5 24 0,67 24 0,67 30 0,83 30 0,83
11. évf. óraszám éves heti 11 0,3 43 1,2 72 2 72 2 54 1,5 24 0,67 30
0,83 0,5 0,5 0,5 0,5 10,5
18
0,5
18
0,5
18 18 18 18
378
10,5
378
10,5
378
12. évf. óraszám éves heti 16 0,52 32 1,03 66 2,13 66 2,13 48 1,55 24 0,77
18 0,58 18 0,58 15,5 0,5 22 0,71 325,5 10,5
Idegen nyelv: angol nyelv, német nyelv, latin nyelv, olasz nyelv, francia nyelv. Az osztályokban felmért, tanulói igények alapján. * A *-gal jelölt tantárgyak és a **-gal jelölt praktikus, hétköznapi tudásra váltható ismeretek fakultatívan választhatók az évfolyam és a munkahelyek igénye alapján. Az otthoni tanulást támogató távoktató program szerint haladó tanulók a kötelező tantárgyak mellé fakultatív tantárgyat is felvehetnek. Az összevont 9-10. osztályban tanuló 8 általános iskolai végzettségű tanulók magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, művészeti ismeretek és informatika tantárgyakból a 9. évfolyamot az I. beszámoló osztályzatai alapján teljesíthetik. A munka világának szereplői megjelentek a felnőttoktatásban. Rugalmas, tanulóközpontú oktatási rendszerünk alapelve, hogy tanáraink ne egyszerűen csak átadják az ismereteket, hanem fejlesszék a tanuló képességeit és készítsék fel őket az életre a távoktatás és a számítógéppel támogatott tanulás módszereivel. Az elmúlt évek bizonyították, hogy legcélszerűbb és legeredményesebb a “kevert”, azaz a tutorálással kibővített elektronikus tanulási formát továbbfejleszteni. A hagyományos és a modern oktatási elemek optimális kombinációja révén jelentősen átalakulhat a tanulás időszerkezete, kimutatható lesz az időmegtakarítás. A jó tananyag –
miközben biztosítja, hogy a tanuló saját ütemének megfelelően dolgozzék, ráneveli őt az egyre önállóbb munkavégzésre, az önálló kompetencia-építésre. Oktatásunknak az egyéni kompetenciák különbözőségére építve mindenekelőtt meg kell felelnie a tanulók eltérő szükségleteinek, mégpedig az által, hogy esélyegyenlőséget és hozzáférést biztosítanak azoknak a csoportoknak, amelyeknek a személyes, szociális, kulturális és gazdasági körülményekre visszavezethető oktatásbeli hátrányok miatt különösen szükségük van a támogatásra ahhoz, hogy kiteljesíthessék az oktatásukban rejlő lehetőségeket. Kulcskompetenciák, amelyekre minden tanulónak szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, valamint a társadalmi beilleszkedéshez: - az anyanyelven folytatott kommunikáció - az idegen nyelven folytatott kommunikáció - matematika és természettudományi kompetenciák - digitális kompetenciák - a tanulás elsajátítása - szociális és állampolgári kompetenciák - kezdeményezőkészség és vállalkozó kompetencia (kreativitás, innováció, kockázatvállalás) - kulturális tudatosság és kifejezőkészség Iskolánkban ezekhez adottak a szakemberek, akik gyorsan magukévá tudják tenni és alkalmazni ezeket az elvárásokat.
