KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 18/2013.(XII.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS ELLÁTÁSOKRÓL
Kál Nagyközségi Önkormányzat Képviselıtestülete a szociális igazgatásról ész szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 26. §-ában, 45. § (1) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy Kál nagyközség lakosainak a szociális biztonság megteremtése, illetve megırzésének érdekében a képviselı-testület : a) Kál nagyközség költségvetése terhére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, és a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben biztosított ellátásokon túl továbbiakat határozzon meg. b) ha a jogszabály másként nem rendelkezik, szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmezı nyilatkozatának és igazolásainak tartalmát illetve azok benyújtásának részletes szabályait. c)szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenırzésének szabályait.
2. Hatásköri rendelkezések 2.§ (1) E rendeletet alkalmazni kell Kál nagyközségi önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel és életvitelszerően tartózkodási hellyel rendelkezı állampolgárokra, és a hajléktalanokra: a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre. (2) A képviselı-testület a Szt-ben meghatározott feladatok közül a polgármesterre ruházza át az alábbi feladatok hatásköreit: a) a hajléktalanok szociális ellátásáról szóló feladatok intézését, b) temetési segély megállapítását, elutasítását, c) köztemetés költségének megtérítésére történı intézkedés és a költségek hagyatéki teherként történı bejelentését, d) méltányossági ápolási díj megállapítása, megszüntetése, elutasítása, e) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, elutasítása, megszüntetése.
-2-
(3) A képviselı-testület a Szt-ben meghatározott feladatok közül a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át az alábbi feladatok hatásköreit: önkormányzati segély keretén belül az átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, elutasítása.
3. Eljárási és az ellátások megállapításának szabályai 3.§ (1) Az önkormányzat által nem kötelezıen nyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására csak abban az évben van lehetıség, melyben az éves költségvetésrıl szóló önkormányzati rendelet lapján az ellátások megállapításához szükséges források rendelkezésre állnak. (2) A szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézıjénél lehet elıterjeszteni az arra rendszeresített formanyomtatványokon, a szükséges mellékletek csatolásával, mely e rendelet függelékében 2. sorszámon található. (3) Rászorultsági alapon megállapítható szociális ellátások: foglalkoztatást helyettesítı támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, méltányossági ápolási díj, önkormányzati segély esetén a kérelem benyújtásakor vizsgálni kell a kérelmezı és vele közös háztartásban élık vagyoni helyzetét is.
II. Fejezet 4. Pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása és ellenırzése 4. § (1) A jogerısen megállapított támogatásokat a pénzügyi csoport folyósítja a) a jogosultság megállapítását követı 8 napon belül. b) rendkívüli élethelyzet esetén a döntést követıen azonnal. (2) A támogatások kifizetése az Ügyfél nyilatkozata alapján történhet házi pénztárból való kifizetéssel, vagy lakossági folyószámlára történı átutalással. (3) A rendszeres pénzellátásokat a hatáskör gyakorlója a Szt-ben elıírt idıpontban felülvizsgálja, és annak eredményérıl a vizsgálatot követı elsı képviselı-testületi ülésen beszámol.
5. Önkormányzati segély 5. §(1) Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személy részére az e rendeletben meghatározottak szerint.
-3-
(2) Önkormányzati segélyben elsısorban azt a személyt indokolt részesíteni, a) aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy b) akit alkalmanként jelentkezı, nem várt többletkiadás terhel haláleset, tartós betegség. baleset, orvosi kezelés, várandósság, vagy ba) valamilyen elıre nem látható esemény, önhibáján kívül bekövetkezett elemi kár elhárítása, vagy bb) gyermek fogadásának elıkészítéséhez, óvodai, iskolai nevelése miatt, vagy bc) aki – a rendırségen tett feljelentést tartalmazó jegyzıkönyv másolatával igazoltan bőncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy bd) aki a nyugdíj, járadék, álláskeresési támogatás vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósításáig terjedı idıszakig ellátás nélkül van.
6.§ (1) 18. életévét be nem töltött gyermek részére egy naptári éven belül családonként legfeljebb 2 alkalommal nyújtható önkormányzati segély abban az esetben, ha a családban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, és a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve a létfenntartást veszélyeztetetı rendkívüli élethelyzetbe kerül. (2) A segély összege családonként maximum 8.000.-Ft. (3) A támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani. (4) Kivételesen indokolt esetben kötelezhetı a támogatást igénylı arra, hogy a segély összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együtt használja fel.
7.§ (1) A bizottság kérelem nélkül a káli általános iskolába járó illetve káli állandó lakóhellyel rendelkezı, teljes tankönyv árat fizetı gyermekek részére egyszeri 6.000.-Ft összegő támogatást állapít meg szeptember hónapban. A kifizetés az általános iskola igazgatójának lejelentése alapján, vagy számla ellenében történik. Középfokú oktatási intézményben, nappali oktatásban résztvevı káli állandó lakóhellyel rendelkezık tanulók részére szeptember hónapban a képviselı-testület egyszeri 6.000.-Ft összegő támogatást nyújt. Felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló káli állandó lakóhellyel rendelkezık részére szeptember hónapban a képviselı-testület egyszeri 8.000.-Ft támogatást nyújt. (2) A közép- és felsıfokú oktatásban részesülıknek a támogatás kifizetéskor iskolalátogatási igazolást kell csatolni.
8.§ (1) A kérelem elbírálására jogosult képviselı-testületi szerv döntésétıl függıen az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni ellátásként is megállapítható, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmezı a segélyt nem a rendeltetésének megfelelıen használja fel.
-4-
(2) A természetbeni ellátásként megállapított önkormányzati segély formája lehet: a) tüzelıtámogatás, b) élelmiszervásárlási támogatás, c) gyógyszertámogatás.
9.§ (1) Önkormányzati segély – a 12. §-ban foglalt kivétellel – akkor állapítható meg, ha kérelmezı családjában a havi egy fıre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, egyedül élınél 150%-át nem haladja meg. (2) Az önkormányzati segély összege esetenként – a 12. §-ban foglaltak kivételével – a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál kevesebb, de 150%-ánál több nem lehet. (3) Az önkormányzati segély eseti jelleggel adható.
10.§ (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély (továbbiakban: temetési segély) annak a kérelmezınek állapítható meg, aki a) a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy b) tartásra kötelezett hozzátartozó, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és c) akinek a családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át. (2) Nem állapítható meg temetési segély, ha a temetési számla keltétıl 60 nap eltelt. (3) A temetési segély címen nyújtott önkormányzati segély összege legfeljebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, melyet a helyi RÉSZVÉTEM Bt. minden év január 30-áig meghatároz, és a Polgármesteri Hivatalhoz benyújt. A költséget a rendelet 7. Függeléke tartalmazza.
11. § Átmeneti segély szociális kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) formájában is nyújtható, ha a kérelmezı azt gáz-, vagy villany visszakapcsolása céljából igényli. A kölcsön célját a kérelemben meg kell jelölni, és azt eredeti okirattal igazolni kell.
12. § A bizottság szociális kamatmentes kölcsönben részesítheti azt a személyt, aki a kérelem benyújtásakor rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, és háztartásában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és vagyonnal nem rendelkeznek.
-5-
13. § A kölcsön egy háztartáson belül csak egy személynek állapítható meg.
14. § A kölcsön összege nem haladhatja meg a 30.000.-Ft összeget.
15. § (1) A kölcsön futamideje max. 10 hónap, mely idıtartama a jogosultság megállapítását követı hónap elsı napján kezdıdik. (2) A kölcsön havi törlesztı részletének összege a kölcsön összeg és a futamidı hányadosa.
16. § A kölcsön célirányos felhasználásáról a kölcsönben részesülı legkésıbb az összeg folyósításától számított következı hónap utolsó munkanapján számlákkal köteles elszámolni.
17. § Nem rendeltetésszerő felhasználás, illetve az elszámolás hiánya esetén a kölcsönben részesülı egy összegben köteles a hátralékot visszafizetni, valamint 5 évig nem részesülhet szociális kölcsönben.
18. § Ha a kölcsön futamideje alatt a kölcsönben részesülı más településen létesít állandó lakóhelyet vagy tartózkodási helyet, egy összegben köteles a hátralékot visszafizetni. A kamatmentes kölcsön visszafizetésének idıtartama alatt és az azt követı 3 éven belül a kölcsönben részesülı vagy a háztartása bármely tagja részére újabb kamatmentes kölcsönt megállapítani nem lehet.
6. Közgyógyellátás 19. § Méltányosságból közgyógyellátás állapítható meg annak a felnıtt kérelmezınek, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének minimum a 25%-a, és családjában az egy fıre esı jövedelem a) családos kérelmezı esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, b) egyedül élı kérelmezı esetén a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 250%-át nem haladja meg. (2) A helyi tartós bentlakásos intézményben elhelyezettek részére jövedelemi viszonyokra tekintet nélkül állapítható meg közgyógyellátás méltányosságból.
7. Ápolási díj 20. §(1) A hatáskör gyakorlója méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzá-
-6-
tartozónak is a sztv. 43/B. §-ának figyelembe vételével, aki: a) beteg ápolása miatt fizetési szabadságot kénytelen igénybe venni. b) akinek a családjában az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. c) és akinek a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy, aki a beteg ápolását keresetveszteség nélkül tudná biztosítani. (2)
Az ápolási díj megállapításának egyéb feltételei azonosak a Szt-ben leírtakkal.
21. § (1) Az ápolási díj összege azonos a Szt-ben meghatározott összeggel. (2) A hatáskör gyakorlója –méltánylást érdemlı esetben- tartós beteg, egyedül élı, fogyatékossága miatt mások segítségére szoruló beteg ápolása esetében is állapíthat meg ápolási díjat, ha az egy fıre esıjövedelem az (1) bekezdés b/ pontjában meghatározott összeghatártól + 30 %-kal eltér.
22. § Az ápolási díj folyósításának megszüntetését vonja maga után, ha az ápoló a) az ápolt egészségi állapotához mérten a rendszeres házi orvosi ellenırzésrıl, b) a szükséges gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzésérıl, illetve azok elıírás szerinti adagolásáról, c) a megfelelı étkeztetésrıl, d) idıjárásnak megfelelı öltöztetésérıl, valamint e) higiéniás ellátásáról bizonyíthatóan nem gondoskodik.
8. Aktív korúak ellátása 23. § (1) Az aktív korúak ellátása kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja az Sztben foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles lakókörnyezete rendezettségének folyamatos biztosítására. (2) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja a) az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerő használatáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, jelentıs költséget nem igénylı munkálatokat saját maga elvégzi, b) a helyiségek járófelületeit és berendezési, felszerelési tárgyait tisztán tartja. (3) A lakott ház vagy lakás udvara és kertje akkor rendezett, ha a) egy db kommunális szeméttároló edény rendeltetésszerő használata biztosított, b) az mentes a hulladéktól, gyommentes vagy felismerhetı a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység, c) a pázsit nyírt, kaszált vagy felismerhetı a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
-7-
d) a szabadban lévı tárgyak, felszerelések, tüzelı tárolása rendezett, e) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerően használt, mővelt, f) a burkolt utak tiszták. (4) A kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és az ott élı növényzet terjedelmével nem akadályozza a közterület használatát. (5) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a felgyülemlett csapadékvíztıl, továbbá a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik. (6) Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.
24. § (1) A 19. § (2)-(6) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a Hivatal helyszíni ellenırzés során vizsgálja. (2) Amennyiben a kérelmezı, illetve a támogatásra jogosult lakókörnyezete a meghatározott feltételeknek nem felel meg, az elvégzendı feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétıl számított 5 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni, melynek teljesítését ismételt helyszíni ellenırzés során kell vizsgálni.
9. Aktív korúak közfoglalkoztatására vonatkozó szabályok 25. §(1) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idıtartama legalább 30 munkanap, megszervezése e tárgykört szabályozó jogszabályok, de különösen a sztv. vonatkozó rendelkezése figyelembe vételével történik. (2) A közfeladat körében végezhetı munkák köre különösen: a) kommunális, környezetvédelmi munka, b) önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhetı szakipari, segéd-, és adminisztrációs munka, c) házi gondozás, d) szakképesítést igénylı munkakör esetén ilyen végzettséggel rendelkezı személy szakirányú munkavégzése. (3) Az aktív korú foglalkoztatást helyettesítı támogatásban részesülı személy foglalkoztatásának megszervezését, irányítását, felügyeletét, munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, s a munkavégzéshez szükséges anyagot, munkaeszközt a VÍZMŐ intézmény vezetıje biztosítja. (4) A szociális elıadó a nyilvántartásában lévı aktív korú foglalkoztatást helyettesítı támogatásban részesülık közül írásban értesíti az arra alkalmasnak ítélt személyt, aki a felajánlott munkalehetıség elfogadásáról 3 napon belül nyilatkozik. A szociális elıadó közvetítılapon közli a hivatal munkaügyi elıadójával a szükséges adatokat, s egyben intézkedik az ellátás folyósításának szüneteltetésérıl. A munkaügyi elıadó elkészíti a munkaszerzıdést és továbbítja azt a Magyar Államkincstár illetékes igazgatósága felé.
-8-
(5) A közcélú munkavállalót foglalkoztató munkahely vezetıje köteles a hiányzást követı napon írásban értesíteni a VÍZMŐ vezetıjét: a) ha a munkavállaló munkavégzésre nem jelentkezett, b) ha a munkavállaló a munkát igazolatlanul megszakította, vagy c) ha engedély nélkül kivonta magát a munkavégzés alól. (6) A szociális elıadó köteles 3 napon belül felhívni a munkavállalót a hiányzás igazolására, amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a munkaviszony megszüntetésre kerül. A munkaviszony megszőnésérıl a szociális elıadó 3 napon belül értesíti az illetékes munkaügyi központot.
26. § Együttmőködés megszegésének minısül és a támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) a foglalkoztatott az elıírt jelentkezési kötelezettségét elmulasztja, b) a munkavégzésre meg nem jelent személy a távolmaradásának okáról szóló felhívásra 3 napon belül nem mutatja be az akadályoztatás tényérıl szóló háziorvosi, szakorvosi, alkalmatlansági igazolást, vagy c) az önkormányzat által felajánlott foglalkoztatás esetén a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással szünteti meg.
27. § A foglalkoztatást helyettesítı támogatás helyett a Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendszeres szociális segélyt lehet megállapítani annak az aktív korúak támogatására jogosult személynek, akinek munkaképesség-csökkenése legfeljebb 15 %-kal, egészségkárosodása legfeljebb 10%-kal alacsonyabb a Szt. 33. § (1) bekezdés a) pontjában elıírt mértéknél.
28. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján megállapítható rendszeres szociális segély esetén az Önkormányzat az együttmőködésre a Kál Nagyközségi Önkormányzat mellett mőködı Családsegítı Szolgálatot jelöli ki. (2) Az (1) bekezdésben elıírt együttmőködés azt jelenti, hogy az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles: a) a Családsegítı Szolgálatnál a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül nyilvántartásba vétel végett, valamint az együttmőködés tartalmának egyeztetése céljából megjelenni, b) a beilleszkedést segítı programról a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül írásban megállapodni az együttmőködésre kijelölt szervvel, c) teljesíteni a beilleszkedését segítı programban foglaltakat, d) a körülményeiben, lakcímében bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésıbb 15 napon belül bejelenteni.
29. § (1) A beilleszkedést segítı program típusai:
-9a) motivációs és készségfejlesztés, b) pszichoszociális megerısítés, c) életmódot formáló foglalkozások: az életvezetési képesség megırzését és javítását célzó egyéni és csoportos megbeszélések, foglalkozások, d) egészséges életmódot segítı programok: szőrınapok, egészségnap, e) egészségmegırzéssel és egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos tanácsadások, f) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, ápolási díj, gyermeknevelési ellátások, társadalombiztosítási ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerı-piaci kapcsolódásokról. (2) A Családsegítı Szolgálat által szervezett programok helyérıl és idıpontjáról a megjelenésre kötelezettet 5 nappal elıbb írásban kell értesíteni. A távolmaradás okát hitelt érdemlıen kell igazolni.
30. § Az együttmőködési kötelezettség megszegésének esetei: a) az együttmőködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából kétszeri felszólítás ellenére sem jelenik meg, b) a beilleszkedést segítı programról az írásos megállapodást nem köti meg, c) a rendszeres szociális segély folyósításának idıtartama alatt a jogosultsági feltételeket érintı lényeges tények, körülmények megváltozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget.
31. § A rendelet függelékei: 1. Kérelem az aktív korúak ellátására 2. Kérelem önkormányzati segély kérelemhez 3. Kérelem ápolási díj megállapításához 4. Kérelem méltányossági közgyógyellátás megállapításához 5. Kérelem lakásfenntartási támogatás megállapításához 6. Igazolás temetési költségekrıl
10. Záró rendelkezés (1) Ez a rendelet 2013. december 18-án kerül kihirdetésre és 2014. január 1-én lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszi a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 14/2011.(IX.06.) és 4/2012.(III.06.)rendeleteivel módosított 4/2011.(II.10.) rendelete. Morvai János polgármester
dr.Szabó Anikó jegyzı
A rendelet kihirdetve 2013. december 18. dr.Szabó Anikó jegyzı
