2013.(VII.4.) önkormányzati határozata

Lőrinci Város Önkormányzat Képviselő-testülete 121/2013.(VII.4.) önkormányzati határozata

A Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény alapító okiratának módosítása és megállapodás elfogadása

Lőrinci város Önkormányzat Képviselő-testület a Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja:

1. Az Alapító okirat 6. A költségvetési szerv működési köre helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A költségvetési szerv működési köre: Lőrinci város közigazgatási területe valamint Heréd község és Rózsaszentmárton község közigazgatási területe.”

2. Az Alapító Okirat 7. Az intézmény felügyeli szerve helyébe a következő rendelkezés lép: „7. Az intézmény felügyeleti szerve: Lőrinci Szociális és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás Társulási Tanácsa. 3021. Lőrinci, Szabadság tér 26.” 3. Az Alapító Okirat 12. A fenntartó neve helyébe a következő rendelkezés lép: „12. A fenntartó neve: Lőrinci Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás 3022. Lőrinci, Erőmű tér 37. „

Határidő: 2013. július 1. Felelős: polgármester. K.m.f.

Víg Zoltán sk. polgármester

Dr. Benkár József sk. aljegyző

Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény 3022. Lőrinci, Erőmű tér 37.

SZAKMAI PROGRAM

A szakmai program készült: 2013-06-10.

Készítette: Bereczki Judit intézményvezető

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága, átruházott hatáskörben a sz. határozatával hagyta jóvá.

……………………………….. intézményvezető

Tartalom Bevezetés.........................................................................................................................… ..3 A település bemutatása...........................................................................................................3 Lőrinc .....................................................................................................................................3 Rózsaszentmárton...................................................................................................................4 Az intézményről .....................................................................................................................4 Az intézmény célja, feladata ..................................................................................................6 Az intézmény által nyújtott szolgáltatások célja és feladatai .................................................6 A működést meghatározó jogszabályok.................................................................................7 A szolgáltatások elérhetőségéről történő tájékoztatás módja.................................................7 1. sz. melléklet: A szociális étkeztetés szakmai programja....................................................8 2. sz. melléklet: A házi segítségnyújtás szakmai programja ................................................11 3. sz. melléklet: Idősek nappali ellátása (idősek klubja) szakmai programja.......................19 4. sz. melléklet Az idősek ápolását, gondozását bentlakással nyújtó otthonának szakmai programja .............................................................................................................................23 5. sz. melléklet: A Családsegítő szolgáltatás szakmai programja ........................................33 6. sz. melléklet: A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai programja ......................................41 7.sz. melléklet: Védőnői ellátás Szakmai Programja ...........................................................47 Függelékek: 1.sz. : Szervezeti ábra 2.sz.: Idősek Klubja házirend 3.sz. : Idősek Otthona házirend 4.sz.: Szociális étkeztetés házirend 5.sz.: Megállapodás

Bevezetés A település bemutatása Lőrinci Lőrinci város lakossága a 2013. évi adatok alapján, 5863 főt. Ez a szám, a lakosság elöregedése, valamint a születések számának csökkenése miatt, rohamosan fogy. A lakónépességből a 0-18 éves korúak száma 1.159 fő, a 60 év felettiek száma megközelítőleg 1315 főt tesz ki. A fenti adatokból kitűnik, hogy az aktív korúak aránya, (3455 fő) a lakó népesség felétől alig több. Magas az időskorúak aránya, ami hosszabb távon a lélekszám csökkenését, a népesség elöregedését jelenti. Az is elmondható, hogy egyre növekszik az idősen egyedül élő, a különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő emberek aránya. A lakosság elöregedése és az egyfős, idős háztartások számának növekedése szinte megállíthatatlan folyamat. Nő az igény az idősellátás iránt, amely a szociális segítségen túl egészségügyi, gondozási szolgáltatások iránti igény növekedését is jelenti. A városban jelentős a hátrányos élethelyzetű személyek száma is. A munkanélküliség a bezárt üzemek miatt az elmúlt tíz évben folyamatosan növekszik. A környező nagyobb városok kevesebb munkalehetőséget kínálnak. A többnyire szakképzetlen, általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók elhelyezkedési esélye szinte lehetetlen. Az 50-55 év feletti nők és férfiak egyaránt kiszorulnak a munkaerő piacról, ha elveszítik az állásukat. A munka világába történő beilleszkedésük annál nehezebb, minél hosszabb ideje vannak munka nélkül. Jellemzően ebből a körből kerülnek ki a különböző szociális támogatásra szorulók többsége is. Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében helyi rendeletben határozta meg - a magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével – a pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, az ellátásokra való jogosultság feltételeit. Egyre több az átmeneti segélyt és a lakhatással összefüggő támogatásokat igénylők száma. A gyermeket nevelő családok között is egyre többen küzdenek anyagi gondokkal. Ezt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának folyamatos emelkedése is jelzi. Leginkább a gyermeküket egyedül nevelők és a több gyermeket nevelők kérnek támogatást. Apc Apc Heves megye határában fekszik Hatvantól 15 km-re. Lakosainak száma a legutolsó összesítés szerint 2731 fő, képzettségi struktúrája közepes. Gyermeklétszám: 460 fő. Egy óvodát, bölcsődét és egy iskolát tart fent. A község területén a lakosság kb 18%-a roma származású, ezért a pedagógusok munkáját javarészt az integráció, és a segítségnyújtás határozza meg. A nyugdíjasok a népesség 19%-át teszik ki, akik egyre nehezebben jutnak

hozzá a méltányos és szakszerű ellátáshoz, hiszen a fiatalok a jobb megélhetés reményében elköltöznek, így nincs, aki ellássa őket. A település 1 háziorvost, 1gyerekorvost, 1 fogorvost és 1 védőnőt foglalkoztat. Az időskorúak részére házi segítségnyújtás, Idősek Napközi Otthona, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás érhető el, ám az alacsony nyugdíjak, és a magas gyógyszerárak miatt ezzel a lehetőséggel is csak kevesen élnek. A település lakossága számára indokolt, hogy családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás biztosításával segítséget kaphassanak problémáik kezelésére. Heréd A település elhelyezkedése kedvezőnek mondható, Hatvan, mint munkaadó település könnyem megközelíthető. Lakossága 2019 fő, ebből 377 fiatalkorú. A településen jól működő jelzőrendszer van, erős a lakossági kohézió, viszont a nem foglalkoztatott személyeknél kevés javulás érhető el, mert ez a réteg erre az állapotra rendezkedett be. A településen veszélyforrásként merül fel a generációkon átívelő ellátás. A fiatalok, akik már gyerekként bekerültek a rendszerbe, hiányos szocializációt hoznak magukkal, mely később gyermekeiknél generálódik tovább. Ezért hangsúlyozottan szükséges a prevenció, az életvezetési tanácsadás, a családi működési zavarok miatt keletkező feszültségek kezelése. Rózsaszentmárton Lakossága 2011 fő. Fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt. Jelenleg a munkalehetőségek korlátozottak a településen, viszont a környék felveszi az itt képződött munkaerő felesleget. Így a munkanélküliség alacsonynak mondható. A falu intézmény-, infrastruktúrahálózata jól kiépített. A gazdasági válság hatására a kimondottan zárkózott település elkezdett nyitni a kistérségek felé. Ezt a lehetőséget kihasználva kell elérnünk az embereket a megfelelő informálással és a lehetőségek adta segítségnyújtással. A település lakossága szintén az elöregedés felé tart. Az idősebbek informálódása a különböző szociális ellátásokról korlátozott. Ezért szükséges a személyes “megkínálásuk” e területen, valamint érdekérvényesítésük segítése. Az intézményről A Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény Lőrinci Város fenntartásában működő, Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény, integrált szervezeti formában, két telephelyen, szociális alap és szakosított ellátási forma egymásra épülésével biztosítja a Szociális törvényben kötelezőn ellátandó és önként vállalt feladatait. Az intézmény működtetésével biztosítja a gyermekjóléti alapellátás keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, valamint az egészségügyi alapellátás keretében a védőnői ellátást. A szolgáltatási egységek helye és címe: 3021. Lőrinci, Bem utca 2. Itt működik az Alapszolgáltatási Központ a családsegítővel, gyermekjóléti szolgáltatással, házi segítségnyújtással. A Védőnői Tanácsadó 3021. Lőrinci, Bem utca 4. Idősek Otthona- 3022. Lőrinci, Erőmű tér 37. Területi feladatellátás helye, címe: Gyermekjóléti szolgáltatás: 3011. Heréd, Vörösmarty tér 1. Családsegítést:

3033. Rózsaszentmárton, Kossuth Lajos út 5. Házi segítségnyújtást: Rózsaszentmárton, településen látjuk még el Lőrinci mellett. Az intézmény önálló jogi személy. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi-gazdasági feladatait Lőrinci Város Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A szakmai program a következő részekből áll: • Az intézmény működésének célja, feladata. • Az intézmény által nyújtott szociális szolgáltatások célja és feladata. • Az intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatás célja és feladata. • A szociális szolgáltató egységek szolgáltatásai, működési rendje. A szolgáltatás célja,feladata, így különösen: a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása, a más intézményekkel történő együttműködés módja; az ellátandó célcsoport jellemzői; a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a gondozási, és fejlesztési feladatok jellege, tartalma; az ellátás igénybevételének módja; a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja, az ellátottak, valamint a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok.

A szakmai program részét képezi 1. sz. melléklet: A szociális étkeztetés szakmai programja 2. sz. melléklet: A házi segítségnyújtás szakmai programja 3. sz. melléklet: Idősek nappali ellátása (idősek klubja) szakmai programja 4. sz. melléklet Az idősek ápolását, gondozását bentlakással nyújtó otthonának szakmai programja 5. sz. melléklet: A Családsegítő szolgáltatás szakmai programja 6. sz. melléklet: A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai programja 7.sz. melléklet: Védőnői ellátás Szakmai Programja

Az intézmény célja, feladata Célja, hogy az ellátott települések lakosságának azonos színvonalú, komplex (szociális, gyermekjóléti, egészségügyi alap) ellátást nyújtson. Feladata, hogy a családok, gyermekek, idős emberek részére, olyan szolgáltatásokat biztosítson, amelyeket döntően a megszokott életvitelük mellett helyben vehessenek igénybe. Az intézmény a szociális és egészségügyi szakmai munkáját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben, azok végrehajtási rendeleteiben, valamint az önkormányzat rendeleteiben szabályozott rendelkezések betartásával szabályozza és végzi. Az egységes szakmai normák kialakítását és működtetését a szakmai vezetők bevonásával az intézményvezető irányítja. A munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja.

Az intézmény által nyújtott szolgáltatások célja és feladata Célja, hogy az intézmény feladatellátásához tartozó szolgáltatásokat • azok egymásra épülésével a település lakosságának egészére kiterjedően biztosítsa. A szolgáltatást végzők feladata, az ellátási területükön jelentkező gondozási igények felmérése, a gondozás megszervezése. Segítik a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, a személyes szolgáltatási formákhoz, a nyugdíj-és egészségbiztosítás alapján igénybe vehető szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférést, ezekkel kapcsolatban tanácsadást biztosítanak. A szolgáltatási központok folyamatosan összehangolják szakmai működésüket, naprakész információval rendelkeznek a lakosság szükségletét illetően. A szolgáltatást végző munkatársak a fentieken túl a) tájékoztatást nyújtanak az ellátási területükön élőknek a településen működő intézményekről és ellátásokról b) szükség esetén, tanácsadás és közvetítés révén segítséget nyújtanak a szakosított ellátást nyújtó szolgáltatási formák igénybevételéhez, c) segítik a településen az önsegítő és közösségi segítő csoportok szervezését és működését, d) javaslatot tesznek a ellátások fejlesztésére, új ellátási formák bevezetésére, valamint új gondozási módszerek alkalmazására. A szolgáltatást végzők főbb feladatai: a) a lakosság körében felmerülő igények folyamatos figyelemmel kísérése, b) az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása, c) a szolgáltatások gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése, d) a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása, e) kapcsolattartás más intézményekkel, f) az intézmény eszközrendszer fejlesztésének elősegítése, g) más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése.

A működést meghatározó jogszabályok Az intézmény szakmai munkáját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI:

törvényben, azok végrehajtási rendeleteiben, valamint az önkormányzat rendeleteiben szabályozott rendelkezések betartásával szabályozza és végzi. Az egységes szakmai normák kialakítását és működtetését a szakmai vezetők bevonásával az intézményvezető irányítja. A munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja.

A szolgáltatások elérhetőségéről történő tájékoztatás módja Az intézmény rendelkezik minden általa ellátott szolgáltatás bemutatását tartalmazó szórólappal, mely tartalmazza az intézmény adatait, elérhetőségét (telefon, fax, email) a nyújtott szolgáltatás igénylésének módját, az igényléssel kapcsolatban kereshető személy nevét, elérhetőségét. A szórólapok kihelyezésre kerülnek az ellátott települések orvosi rendelőjében, az önkormányzat hirdető tábláján. Megjelenik a helyi újságban. Az intézmény saját hírportálján további információt szerezhet az érdeklődő az intézmény által szervezett aktuális programokról, táborozási, kirándulási lehetőségről.

1. számú melléklet: A szociális étkeztetés szakmai programja Szakfeladat szám: 889921 Az étkeztetés célja, feladata A szociális szolgáltatónak, az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodniuk, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: • koruk, • egészségi állapotuk, • fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, • szenvedélybetegségük, vagy • hajléktalanságuk miatt. (1993. évi III. törvény 62. §.). Szociálisan rászorult az a személy, aki: a) nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül; b) egészségi állapota, fogyatékossága miatt önmaga ellátását nem képes biztosítani és ezt háziorvosa igazolja; c) hajléktalan és ezt hajléktalan igazolvánnyal vagy egyéb módon igazolja. Az ellátottak köre és száma az igényektől függően változó, de a szóródás nagyságrendben nem számottevő. Ellátási terület: Lőrinci A feladat ellátás szakmai tartalma, módja A szociális étkezést a lőrinci lakosság szükségleteinek megfelelően a Lőrinci Város Kft konyháján keresztül szervezzük meg, a normál és –a háziorvos javaslatára-a diétás étkeztetés (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 21.§. (2).) biztosításának lehetőségével, hétfőtől péntekig. Az étkeztetés megszervezhető: Igény esetén lehetőség van a Bem utca 2. szám alatt, helyben fogyasztással. Az étkezők számára biztosított az evőeszköz, az étkészlet, a kézmosási lehetőség és az illemhely. • •

étel elvitelének lehetővé tételével (ételhordót a szolgáltatást igénybe vevő biztosítja) lakásra szállítással (a szolgáltatást igénybe vevőnek 2 db ételhordót kell biztosítania, és lehetővé kell tennie az ebédszállító számára az ebéd átadását).

Indokolt esetben az intézmény ételhordót ad kölcsön. A szociális szolgáltató szakmai vezetője, étkeztetés irányítója a szociális étkeztetésben részesülőknek segít a problémáik

megfogalmazásában, és segítséget nyújt a megfelelő szolgáltatás igénybevételéhez Szükség esetén közreműködik a hivatalos ügyintézésben. Az étkeztetés igénybevételének módja, a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: Az étkezés iránti igényt a kérelmező az intézmény dolgozóinak jelzi telefonon, vagy személyesen. A bejelentett igények rögzítése sorszámozott jelző füzetben történik (név, cím, igényelt szolgáltatás, felelős neve, megjegyzés). Ezt követően a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 48 órán belül az étkezés ügyintézője, Kitöltik a Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez, valamint a Jövedelemnyilatkozat „C. II.” (9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete) nyomtatványokat. Az étkezés irányítója, illetve az általa írásban megbízott személy a fentiek alapján kitölti az „Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosításáról” (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 94/A.§ (2) alapján), mely két példányos. Az egyik példány a szolgáltatást igénylőnél marad. A szolgáltatásért fizetendő térítési díj összegét az önkormányzat helyi rendelete alapján állapítja meg. Amennyiben az igénylő a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a térítési díjra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül, a kérelmező a személyi térítési díj felülvizsgálatát kérheti a Képviselő-testülettől. A kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani, aki azt 15 napon belül, a szükséges iratok csatolásával továbbítja a fenntartó felé. A megállapított személyi térítési díj összegének csökkentésére, illetve elengedésére irányuló felülvizsgálati kérelem esetében különös méltánylást igénylő körülménynek tekinthető, ha a térítésre kötelezett egyedülálló, egészségkárosodott, átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került, vele közös háztartásban élő hozzátartozója tartósan beteg, vagy ápolásra-gondozásra szorul, illetve megélhetése nem biztosított. Az „Értesítés” aláírása után az intézmény vezetője, illetve az általa írásban megbízott személy megköti a Megállapodást a szolgáltatást igénybe vevővel (1993. évi III. törvény 94/B§), melyből 1 példányt kap a szolgáltatást igénybe vevő. A szolgáltatást igénybevevőnek legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban kell lemondani az étkezés igénybevételét. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül (169/1999.(XI.24.) Korm. rendelet 4.§) Az étkezési térítési díjat utólag – a tárgyhót követő hónapban 10-ig kell kifizetni. Az étel helyben fogyasztásáért, vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étel kiszállítása esetén a személyi térítési díj a kiszállításra számított térítési díjnak és az adott hónapban kiszállítással igénybe vett étkezési napok szorzatának összegével növekszik. A befizetendő térítési díjról Lőrinci Város Polgármesteri Hivatala által kiállított számla ellenében a térítési díj szedésével megbízott személy/eknek kell fizetni. A térítési díjak névszerinti nyilvántartása számítógépen történik. A beszedett térítési díjakat a Polgármesteri Hivatal pénztárába fizetik be a pénz beszedésével megbízott munkatársak. A

pénzügyi iroda a hátralékosokról negyedévente kimutatást készíttet, amit eljuttat az intézmény vezetőjének, aki intézkedik az elmaradt összegek beszedése iránt. A szolgáltatást igénybe vevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme (ld. Házi segítségnyújtásnál) Szervezeti felépítés Az étkeztetést az Idősek Otthona tálaló konyháján keresztül biztosítjuk. Az étel helyben fogyasztására a Bem utca 2-ben van lehetőség, az étel elvitelére mindkét helyen. Az étkeztetés irányításáért az intézményvezető a felelős, aki ezt a feladatát a szakmai helyettese bevonásával végzi. Feladatkörök megnevezése (Lásd SZMSZ) Személyi feltételek Az étkeztetés engedélyezett létszámkerete: 1fő főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárs, szociális alapvégzettséggel. A munkakörhöz tartozó feladatát a munkaköri leírás tartalmazza.

A szociális étkezéssel kapcsolatos ügyintézéshez nyitvatartási idő, megegyezik a családsegítő nyitva tartásával: H-Cs-ig 7.30-16-ig, P:7.30-tól 13.30-ig.

2. sz. melléklet: A házi segítségnyújtás szakmai programja Szakfeladat szám: 889922 A házi segítségnyújtás célja, feladata A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartása érdekében szükséges ellátást – szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Ellátási terület: Lőrinci, Rózsaszentmárton Az intézmény a házi segítségnyújtás keretében gondoskodik: • azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, • azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, • azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. • azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A szociális gondozók, feladatuk ellátása során segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, az életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtásba tartozó tevékenység különösen: a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, b) az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, c) közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, f) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató programok szervezésében, h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, i) az előgondozást végző személlyel való együttműködés, j) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.

Az ellátottak köre: Az ellátottak száma az igénytől függően változó, de a szóródás nagyságrendben nem számottevő. Egy szociális gondozó maximum 9 főt, lát el naponta. A feladat ellátás szakmai tartalma, módja A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát az intézmény vezető gondozója, a gondozási tervben foglaltak figyelembe vételével határozza meg. A szociális gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap-és szakellátással; a házi orvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint egyéb egészségügyi ellátást, vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel. Ha fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza, ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell. A személyes gondozási és esetleges ápolási feladatokat, az azokban bekövetkezett változásokat, valamint az ellátást igénybe vevő egészségi állapotában bekövetkezett változásokat egyéni gondozási tervben vezetjük. Ha a gondozó egészségügyi képesítéssel rendelkezik, szakképesítésének megfelelő ápolási tevékenységet nyújthat az ellátást igénybe vevőnek. E tevékenységet az ellátást igénybe vevő háziorvosának előírása szerint, vele együttműködve végzi. A házi segítségnyújtás igénybevételének módja, a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe igénylő, kérelmére, indítványára történik. A kérelmezőn kívül hozzátartozó, szomszéd jelezheti telefonon vagy személyesen szolgáltató munkatársainak. A bejelentett igényeket (név, sorszámozott füzetben (jelzés füzet) kell rögzíteni.

vétele önkéntes, az ellátást a háziorvos, körzeti nővér, az ellátást igénybe vevő a cím, intézkedés, stb.) egy

A jelzést követően a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 48 órán belül az intézmény vezetője, vagy szakmai helyettese – lehetőség szerint a leendő gondozóval – felkeresi a kérelmezőt lakásán. Segít kitölteni a kérelmet (Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete), valamint a vezető gondozó kitölti az Egyszerűsített előgondozási adatlapot (9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 4. sz. melléklete), illetve a „C.II.” jelű Jövedelemnyilatkozatot (9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete). Amennyiben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, a „C.I.” jelű jövedelemnyilatkozatot kell kitölteni, és ebben az esetben nem kell jövedelemvizsgálatot

folytatni. (Szt. 117/B.§) A szociális gondozó felkeresi a háziorvost az Egészségi állapotra vonatkozó adatok adatlapjával (9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete), valamint A szolgáltatást igénylők ápolási-gondozási besorolása adatlappal (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 8. sz. melléklete). Házi segítségnyújtás igénybe vételekor az intézmény vezetője a jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a gondozási szükségletet, melyről igazolást állít ki. – az előgondozással egyidejűleg - a szolgáltatás iránti kérelem alapján. A gondozási szükséglet vizsgálatát minden igénybe vevő esetében el kell végezni. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Ezt követően a vezető gondozó határozatlan idejű megállapodást köt az ellátást igénybe vevővel, valamint erről írásban értesíti is. A gondozás megkezdésétől számított egy hónapon belül egyénre szabott gondozási tervet (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 9-10. §.) kell készíteni az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. Amennyiben az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra szorul, úgy az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. A térítési díjat utólag – a tárgyhót követő hónapban – kell kifizetni. A térítési díj a lakáson eltöltött idő (amelyet az ellátást igénybe vevő az aláírásával igazol a sorszámozott Gondozási naplón – a 29/1993.(II.17) Korm. rendelet 1. sz. melléklete) és a személyi térítési díj szorzata.. A befizetendő térítési díjról Lőrinci Város Polgármesteri Hivatala által kiállított számla ellenében a térítési díj szedésével megbízott személy/eknek kell fizetni. Amennyiben az igénylő a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a térítési díjra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül, a kérelmező a személyi térítési díj felülvizsgálatát kérheti a Képviselő-testülettől. A kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt 15 napon belül, a szükséges iratok csatolásával továbbítja a fenntartó felé. A megállapított személyi térítési díj összegének csökkentésére, illetve elengedésére irányuló felülvizsgálati kérelem esetében különös méltánylást igénylő körülménynek tekinthető, ha a térítésre kötelezett egyedülálló, egészségkárosodott, átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került, vele közös háztartásban élő hozzátartozója tartósan beteg, vagy ápolásra-gondozásra szorul, illetve megélhetése nem biztosított. A térítési díjak névszerinti nyilvántartása számítógépen történik. A Polgármesteri Hivatal a hátralékosokról negyedévente kimutatást készíttet, amit eljuttat az intézmény vezetőjének, aki intézkedik az elmaradt összegek beszedése iránt. A szolgáltatás biztosítását követően az ellátottat nyilvántartásba vesszük a Nyilvántartó füzetben. ( Törzslap, 19993. III. tv.20.§) A szolgáltatást igénybe vevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme A szolgáltatást igénybe vevők jogai a) Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő

b)

c)

d)

e)

f)

g)

számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó általános vagy speciális jogokat kell biztosítani. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő és hozzátartozója, törvényes képviselője részére. A tájékoztató tartalmazza az intézmény működési költségeinek összesítését, az intézményi térítési díj havi összegét, valamint az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez és a testi-lelki egészséghez való jogra. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során az intézmény dolgozói kötelesek különös figyelmet fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Tehát kötelesek az ellátottak egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos dokumentumokat zárt szekrényben tárolni, annak érdekében, hogy azokról más, arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybevevő szociális rászorultságának tényére. Ezen adatokról, tényekről az intézmény dolgozói kizárólag a szolgáltatást igénybe vevő felhatalmazása alapján tájékoztathat másokat, kivéve az életet, testi épséget veszélyeztető helyzeteket. Az egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő, egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető, vagy az általa megbízott munkatársai segítséget nyújtanak ebben, illetve értesítik az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőt az igénybevevő jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az ellátott jogi képviselő tevékenységéről, hatásköréről, az általa nyújtható segítségadás lehetőségéről, elérhetőségéről szóló írásos tájékoztatót jól látható helyre kell kifüggeszteni.

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai A mozgásukban korlátozott személyek részére az intézmény akadálymentes környezetet biztosít az épületek megközelítésében, illetve az épületen belül. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen

a) az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, b) a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy –javítás lehetőségeinek megteremtésére, c) az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személyek életvitelével kapcsolatos döntéseik tiszteletben tartására, d) az akadálymentes környezet biztosítására, e) társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybe vételére, elérésére. Panaszjog Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő, hozzátartozója, az ellátottak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet (panasztevő) panaszaival az intézmény vezetőjéhez, vagy az Érdekképviseleti Fórumhoz, továbbá az ellátott jogi képviselőhöz fordulhat. Az intézmény vezetője 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fenntartó önkormányzathoz fordulhat jogorvoslattal. A szociális szolgáltatást végzők jogai a) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. b) Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: -a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, -az előgondozással megbízott személy. c) Az intézménynek rendelkeznie kell – a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében – az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással. Szervezeti felépítés A házi segítségnyújtást főállású munkatársak végzik, illetve társadalmi gondozók is végezhetik. A szolgáltatás irányítását az intézményvezető biztosítja. Feladatkörök –munkakörök megnevezése Lásd SZMSZ Szociális gondozó Szociális ügyintéző Személyi feltételek: A házi segítségnyújtás engedélyezett létszámkerete: 2 főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott szociális gondozó-ápoló. Nyitva tartás: a családsegítő nyitva tartásával megegyező időpontban.

3. sz. melléklet: Idősek nappali ellátása (idősek klubja) szakmai programja Szakfeladat szám: 881011 Az idősek klubja célja, feladata Az idősek klubja az otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára kialakított intézmény. Az idősek klubjába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki egészségi állapota miatt szociális és mentális támogatást igényel. Az idősek klubja a klubtagok részére napi életritmust biztosító szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő szolgáltatást nyújt. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. A szolgáltatás biztosításához rendelkezésre áll mosására, vasalására alkalmas helyiség. Nyitva tartásuk hétfőtől-péntekig a családsegítő nyitva tartásához igazodik, de napi 6 óránál kevesebb nem lehet. Az épületek mozgáskorlátozottak számára akadálymentesen igénybe vehetők. Ellátási terület: Lőrinci Az idősek klubja ellátotti köre Az idősek klubja szolgáltatást igénybe vehetik a Lőrinci közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, érvényes tartózkodási hellyel, vagy településszintű bejelentéssel rendelkező és életvitelszerűen Lőrinciben tartózkodó időskorú, illetve egészségi állapotuk miatt rászoruló 18. életévüket betöltött személyek. Az idősek klubja engedélyezett férőhelyszáma 20 fő. Az idősek klubjaiban a napi tényleges ellátotti létszámot az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 10. sz. melléklete alapján kerülhet rögzítésre, melynek alapja a klubtagok által aláírt jelenléti ív. Az idősek klubja szolgáltatásai • Szabadidős programok szervezése (rendezvények szervezése, sajtótermékek, kártya és társasjátékok, TV, videó, CD lejátszó számítógép használatának biztosítása), • szükség szerint az egészségügyi alapellátás keretében rendszeres vérnyomásmérés, orvosi javaslatra történő gyógyszeradagolás, szükség esetén háziorvossal való kapcsolattartás, tanácsadás az egészséges életmódról, felvilágosító előadások szervezése, • szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, • igény szerint testi, személyi higiéné biztosítása (akadálymentes zuhanyzó használatának lehetősége, ruházat mosatása), • hivatalos ügyek intézésének segítése, • életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, • speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. A klubtagok részére étkezés igénybevételére, a szociális étkezés alapellátás keretein belül van lehetőség. Az intézmény rendelkezik az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiséggel.

Az ellátás igénybevételének módja, a feladat ellátás szakmai tartalma Az idősek klubja ellátás iránti igényt a kérelmező, a hozzátartozója, a házi orvosa telefonon, vagy személyesen jelezheti. Az idősek klubja ellátás iránti jelzések hitelesített, sorszámozott füzetben történnek rögzítésre. A klubvezető az ellátás iránti jelzést követően a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 48 órán belül felkeresi a kérelmezőt. Az idősek klubja igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A klubvezető segít kitölteni 9/1999. (XI. 24.) SZCsM rendelet 1. sz. mellékletének, a Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez „A” Kérelem lapját, valamint „C” I. Jövedelemnyilatkozat lapját. A kérelemhez csatolni kell a „B” az Egészségi állapotra vonatkozó adatok lapot is, melyet a kérelmező háziorvosának, vagy kezelőorvosának kell kitöltenie. A kérelem felvételekor a klubvezető tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás feltételeiről. A klub vezetője a szolgáltatás nyújtásának kezdő napjáról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló helyi rendelet alapján megállapított napi személyi térítési díjról, írásban értesíti a nappali ellátást igénybevevő személyt. A klubtagsággal keletkező intézményi jogviszonyt, az ellátás megkezdésekor a klubtaggal, kötött Megállapodás alapozza meg. A megállapodás tartalmazza az ellátás időtartamát, a klub által nyújtott szolgáltatások körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, az alapfeladatot meghaladó szolgáltatások eseti térítési díjait, valamint a panaszjog gyakorlásának módját. Az ellátás megkezdésekor a Házirend egy példánya a klubtag részére átadásra kerül, valamint a klubvezető tájékoztatja a klubtagot az 1993. évi III tv. 20.§ alapján vezetett Nyilvántartásról. A klubtag részére nyújtott szolgáltatások (ügyintézés, mentális tanácsadás, szabadidős programok, egyéb) a napi szinten vezetett Látogatási -és eseménynaplóban kerülnek rögzítésre. Az igénybevételt követő egy hónapon belül a 1/2000. (I. 7.) SZCsM rendeletben meghatározottak szerint Gondozási terv készül. A gondozási terv egyénre szabottan az egyéni szükségletek figyelembe vételével, a klubtag és a gondozást végző szociális gondozó által közösen kerül elkészítésre. Az egyéni gondozási terv tartalmazza a klubtag fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges feladatokat, valamint időbeli ütemezésüket. A terv tartalmazza a klubtag részére nyújtott segítség egyéb elemeit is. Az egyéni gondozási tervet évente, illetve jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor átfogóan értékelni, valamint ha szükséges, módosítani kell. Az idősek klubja ellátásért a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló helyi rendeletben megállapított napi térítési díjat kell fizetni. Ingyenesen veheti igénybe az ellátást az a klubtag, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Az idősek klubja szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál, a klubtag rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. A ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a klubtag rendszeres havi jövedelmének 15% -át. Ha a klubtag tartási vagy öröklési szerződést kötött a térítési díj megfizetésére a tartást szerződésben vállaló személy kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. A klubtag egy év időtartamra vállalhatja az intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj megfizetését, amely időtartam meghosszabbítható.

Amennyiben a klubtag a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a térítési díjra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül, a kérelmező a személyi térítési díj felülvizsgálatát kérheti a Képviselő-testülettől. A kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki azt 15 napon belül, a szükséges iratok csatolásával továbbítja a Fenntartó felé. A megállapított személyi térítési díj összegének csökkentésére, illetve elengedésére irányuló felülvizsgálati kérelem esetében különös méltánylást igénylő körülménynek tekinthető, ha a térítésre kötelezett egyedülálló, egészségkárosodott, átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került, vele közös háztartásban élő hozzátartozója tartósan beteg, vagy ápolásra-gondozásra szorul, illetve megélhetése nem biztosított. A személyi térítési díj évente kétszer vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a klubtag jövedelme olyan mértékben csökken, hogy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25% -át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díjat havonta utólag – a tárgyhót követő hónapban kell megfizetni. A klubtagok ellátásra vonatkozó adatainak (személyes adatok, térítési díj, jelenlétre vonatkozó adatok) nyilvántartása számítógépes programban történik. A számla a látogatási és eseménynaplóban rögzített napi jelenlét alapján készül. A számla készítését, valamint a térítési díj beszedését a megbízott ügyintéző végzi. Eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirend, valamint a megállapodás tartalmazza. Klubtagság megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony megszűnik az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, valamint a klubtag halálával. A klubtagság megszüntetését kezdeményezheti a klubtag, illetve törvényes képviselője. Ebben az esetben a klubtagság a megegyezés szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a klubtag másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy a házirendet súlyosan megsérti. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a klubtagot, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a klubtag nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A szolgáltatást igénybe vevők jogai • A klubtagoknak joguk van szociális helyzetükre, egészségi és mentális állapotukra tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű szolgáltatásra, valamint egyéni szükségleteik, speciális helyzetük vagy állapotuk alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. • Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a klubtag neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A klubtag jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.

•

•

•

•

A klubtagnak joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybevevő és hozzátartozója, törvényes képviselője részére. A klubtagot megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény dolgozói kötelesek a klubtagok egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos dokumentumokat zárt szekrényben tárolni, annak érdekében, hogy azokról más, arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybevevő szociális rászorultságának tényére. Ezen adatokról, tényekről az intézmény dolgozója kizárólag a klubtag felhatalmazása alapján tájékoztathat másokat, kivéve az életet, testi épséget veszélyeztető helyzeteket. Amennyiben a klubtag egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, a klub munkatársai segítséget nyújtanak ebben, illetve értesítik az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az igénybe vevő jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az ellátottjogi képviselő tevékenységéről, hatásköréről, az általa nyújtható segítségadás lehetőségéről, elérhetőségéről szóló írásos tájékoztatót jól látható helyen kell kifüggeszteni. A klubtag, illetve hozzátartozója, az ellátottak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet (panasztevő) panaszaival a szociális szolgáltató központ vezetőjéhez továbbá az ellátottjogi képviselőhöz fordulhat. A szociális szolgáltató központ vezetője 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartó önkormányzathoz fordulhat jogorvoslatért.

Szervezeti felépítés Az idősek nappali ellátásának biztosítására az intézmény Bem utca 2 számú épületében van lehetőség. Nyitva tartás: H-P-ig 8-14 óráig

4. számú melléklet Az idősek ápolását, gondozását bentlakással nyújtó otthonának szakmai programja Szakfeladat szám: 873011

Az idősek tartós bentlakásos szociális ellátásának célja, feladata Az idősek otthonába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött személyek vehetők fel, akik egészségi és/vagy szociális okokból otthonukban önmagukról nem képesek gondoskodni és ellátásukat az intézmény tudja biztosítani. Sztv. 68 § (1) és 68/A § (3) bek. A idősek otthona (3) bekezdés szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. 68/B. § (2) bekezdés a.) az ellátott után, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe.” Ellátási terület: Lőrinci Ellátottak köre Lőrinci város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, érvényes tartózkodási hellyel, rendelkező, egészségileg és/vagy szociálisan rászoruló személyek, akik ellátása az alapszolgáltatások keretein belül már nem biztosítható. Az Idősek Otthonában 21 az engedélyezett férőhely, ebből 17 nő és 5 férfi ellátására van lehetőség. Az ellátottak napi létszámát Nyilvántartásban rögzítjük.

a

29/1993.

(II.17.)

Korm.rendelet

4.sz.

melléklet

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, az igénybevétel feltételei Az idősek otthonába való felvétel szükségességét észrevételezheti a házi segítségnyújtást végző, a hozzátartozó, a háziorvos, vagy más olyan személy, aki az adott személy egészségi állapotát, körülményeit olyannak ítéli meg, hogy létfenntartásában segítséget, illetve felügyeletet igényel. Kezdeményezheti maga a szolgáltatást igénybevevő. Az ellátás igénybevétele önkéntes az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Az intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az Szt. 20.§ (2) bekezdés szerinti adatokat tartalmazza, majd a szolgáltatás megkezdésekor kiegészül a (4) bekezdés szerinti adatokkal. Az intézményvezető elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát, melyről igazolást állít ki. (36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 3. és 4. számú melléklete) Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás I. szakasza során az intézményvezető átadja a Megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról.

Az előgondozás keretében az előgondozást végző személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy megállapításait a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. Az intézményvezető az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt. A tájékoztatás tartalma: a) az előgondozás II. szakaszának időpontja, b) a férőhely elfoglalásának kezdő időpontja, c) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendők. Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el, egyben kitölti a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 3. számú melléklet szerinti adatlapot. Amennyiben az intézményben a férőhelyet azonnal elfoglalhatja az igénybe vevő, az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyazon alkalommal is teljesíthetőek. Férőhely megüresedése esetén van mód új lakó beköltöztetésére. Ha azonos időben több várakozó van, a várakozók közül a leginkább rászoruló kerül sorra. A soron kívüli kérelem elbírálásakor az intézmény vezetője, egy gondozó-ápoló, az intézmény orvosa és a Lőrinci Város Képviselő-testületének Egészségügy és Szociális bizottság elnöke, javaslatot tesznek az új felvételre/felvételekre, s ez alapján az intézményvezető dönt a felvételről. Az intézmény vezetője az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló férőhelyeken felül is lehet biztosítani, figyelemmel az Szt. 92/K. § (5) bekezdésében megállapított korlátra.

Az idősek otthonába történő beköltözés napján megkötésre kerül a Megállapodás, amely tájékoztatást nyújt az ellátás időtartamáról, a nyújtott szolgáltatásokról, a személyi térítési díj megállapításáról és a fizetésére vonatkozó szabályokról, valamint az ellátás megszűntetésének módjairól. A felvétel elutasítása esetén írásban tájékoztatjuk a kérelmezőt. Ha az ellátást igénylő az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozatban dönt a beutalás kérdéséről. Az Idősek Otthona által nyújtott szolgáltatások: • 24 órás gondozás, ápolás, felügyelet biztosítása teljes ellátással (személyi higiéne biztosítása, étkezés-folyadékbevitel segítése, hely-, helyzetváltoztatás segítése stb.) gyógyszer és gyógyászati segédeszközök biztosítása az ellátottak részére (1/2000. (I. 7.) SzCsM rend. 52.§-ában foglaltak szerint) Az intézmény orvosa heti háromszori látogatásával nyomon követi az ellátásban részesülők egészségi állapotának változását, biztosítja az egészségügyi tanácsadást, felvilágosítást, szűrést, az ellátást igénybevevő részére biztosítja a gyógyszerrendelést. Pszichiáter szakorvosként figyelemmel kíséri, felismeri a lakók pszichés állapotának változásait, segíti a felmerülő feszültségek, szorongó, depresszív érzések egyéni beszélgetésekkel való oldását. • egészségügyi ellátás, szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz, valamint kórházi kezeléshez való hozzájutás biztosítása • ügyintézésben segédkezés, egyéni esetkezelés, a gondozóházi tartózkodást követően az ellátás megszervezése • mentálhigiénés ellátás • közösségi, szabadidős programok szervezése • önállóság fenntartását, fejlesztését segítő foglalkozások szervezése (Beszélgetős csoportok • a mentális hanyatlás megelőzésére, késleltetésére) a szükségleteknek megfelelően más szakemberek bevonása az ellátásba (pl.gyógytorna foglalkozás) • hitélet gyakorlás feltételeinek biztosítása (havi egy alkalommal katolikus pap felkeresi lakóinkat) valamint hetente biblia órán vehetnek részt • elhalálozás esetén az elhunyt eltemettetésével kapcsolatos feladatok végzése • érték-és vagyonmegőrzés biztosítása • egyéb szolgáltatás: pedikűr (havi 1 alkalommal), fodrász (havonta 2 alkalommal) igénybevételének lehetősége egyéni költségen. Mozgó bolti szolgáltatás. • ruházat és textília mosása, javítása, szükség szerinti biztosítása Az étkeztetés biztosítása Lakóink életkori sajátosságaiknak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően napi háromszori étkeztetésben, - ebből legalább egy alkalommal meleg ételt biztosítunk - részükre. Diétás ételt, valamint egészségi állapot által indokolt többszöri étkezést szükség szerint biztosítunk. A fennjáró lakók az ebédlőben étkeznek. A fekvőbetegek részére az ápolók a szobákba viszik az ételt. A csomagban érkezett, vagy látogatótól kapott élelmiszert az ebédlőben található hűtőszekrényben lehet elhelyezni.

Ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje: • Az idősek otthonában mindenki használhatja a saját ruházatát, textíliáját. • Ha a lakó megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt, szükség szerint más lábbelit tartalmaz. Mosatás céljára a ruhanemű névvel és szobaszámmal ellátott zacskóban adható le a technikai dolgozóknak. Az intézmény a textíliával való ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében, ellátottanként három váltás ágyneműt, a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, szükség szerint biztosítja. • •

Az intézmény feladata a ruházat és textília mosása és javítása. A csak vegyileg tisztítható ruhanemű tisztíttatásáról külső szolgáltató igénybevételével gondoskodunk, a lakó költségére.

Ápolási, gondozási feladatok jellege, tartalma, ügymenete Az ellátást igénybevevő beköltözésekor a műszakban lévő ápoló elkészíti az egészségügyi ellátást, ápolást, gondozást meghatározó ápolási dokumentációt. Az ápolási anamnézisben az ápoló felméri az ellátott problémáit, ápolási szükségleteit, mely alapján elkészül az ápolási-gondozási terv, mely az adott problémák megoldására vonatkozó célkitűzéseket, az ellátás módját, a bevonandó szakemberek körét tartalmazza. A lakók egészségi állapotában bekövetkezett napi változásokat, vitális paramétereit, az elvégzett ápolási, gondozási tevékenységeket az egyéni ápolási lap tartalmazza. A seb-, felfekvés ellátására és a cukorbetegek (főként az inzulinnal kezelt, ingadozó vércukorszintnél) ellátására vonatkozó terápiás utasításokat, az egészségügyi állapotban bekövetkezett változásokat a Sebkezelő, illetve Cukorbetegek megfigyelő és kezelő lapján dokumentáljuk. Az idősek otthonában az ellátottakkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, az elvégzett, illetve elvégzendő tevékenységekről a műszakot átadó ápoló írásban -, az átadó és esemény naplóban-és szóban tájékoztatja a műszakot átvevő ápolót. A lakók gyógyszerelését a házi, illetve kezelő orvos által kitöltött egészségi állapotra vonatkozó igazolás alapján gyógyszerelőlapról az ápolók végzik. A gyógyszerelőlapot minden esetben az intézmény orvosa ellenőrzi, aláírásával, lepecsételve jóváhagyja. Az ellátottak részére az intézmény biztosítja az alapgyógyszerek körébe tartozó gyógyszereket. Az e körön kívülieket, az ellátott költségén lehet biztosítani. (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 52.§) Az egészségügyi rendelkezések változása miatt, az intézmény orvosa az adott gyógyszercsoportban, azonos hatóanyag tartalmú gyógyszerek közül a legolcsóbb készítményt írja fel. Azon ellátottaknak, akik ragaszkodnak a kezelő orvosuk által korábban javasolt, magasabb árú gyógyszereikhez, írásban nyilatkozniuk kell.

Az intézmény orvosa látogatásakor a lakókat megvizsgálja, gyógyszerelésüket szükség esetén változtatja, receptjeiket felírja, terápiás utasításokat ad,- szorosan együttműködve a ápolókkalmelyeket az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rend. által előírt A 3510-170 Egészségügyi személyi lapon dokumentál. A dokumentáció vezetésére, kezelésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvény erre vonatkozó fejezetei az irányadóak. Az ellátottak aktuális panaszait, problémáit, az egészségi állapot változására vonatkozó jelzéseket -az információáramlás megkönnyítése céljából-a műszakban lévő ápoló ún. „orvosi jelzésfüzetbe” jegyzi be, mely számozott és hitelesített. Szociális, mentálhigiénés ellátás Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, a gondozottak mentálhigiénés ellátásának biztosítása az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. A szociális, mentálhigiénés munkatárs a lakók részére biztosítja a személyre szabott bánásmódot. Az esetleges problémákat, panaszokat az érdekelt személyekkel haladéktalanul – egyéni vagy csoportos formában meg kell beszélni és intézkedni kell a megoldásukról. A szociális, mentálhigiéniás munkatárs figyelemmel kíséri a gondozási tervek megvalósítását. Az intézmény segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását, működését és fenntartását. Minden lakó számára a célszerű, hasznos, szellemi és szórakozató időtöltésre és tevékenység végzésre sokféle foglalkozás áll rendelkezésre. Az intézmény mentálhigiénés ellátás keretében biztosítja továbbá: • az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, • a hitélet gyakorlásának feltételeit. Szocioterápiás foglalkozások Lakóink részére idejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a szociális munkás kínál lehetőségeket. A programokon való részvétel önkéntes, amelyet a lakók egyéni ízlése, igénye, egészségi állapota határoz meg. A lakók hobby tevékenységet végezhetnek. A közösségért tenni akarók a műsorok, teadélutánok, kirándulások, stb. szervezésében is részt vehetnek. Fizikai tevékenységek: séták, közös torna szervezése. Készség szinten tartó és kreatív foglalkozások: az otthon feldíszítése ünnepekre, faliújság készítése jeles napokra. Szellemi és szórakoztató tevékenységek: rádióhallgatás, TV nézés, olvasás, felolvasás, zenés előadások, kártya-és társasjátékok, vetélkedők, videofilmek nézése, zenehallgatás. Kulturális tevékenységek: kirándulások, házi ünnepségek: pl. farsang, húsvét, mikulás, karácsony, szilveszter, névnapok, stb. A szervezett programok felmerülő költségei a lakókat terhelik. Hivatalos ügyekben való segítségnyújtás Lakóinknak segítséget nyújtunk hivatalos ügyeik intézésében.

Kéréseikkel, problémáikkal és javaslataikkal bizalommal fordulhatnak az intézmény dolgozóihoz, vagy az ellátott jogi képviselőhöz, akik kötelesek azokat a legjobb tudásuk szerint megoldani. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése Az intézményben elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézményvezető szervezi. Ennek keretében kell gondoskodni az elhunyt • elkülönítéséről, • végtisztességre való felkészítéséről, • a Szt. 20. §-a szerinti nyilvántartásban szereplő hozzátartozó értesítéséről, • ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, a Polgármesteri Hivatal hagyatéki ügyintézőjének történő átadásáról. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában műszakban levő dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé és a takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizetett takarékbetétből gondoskodik a temetésről. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja (Ptk. 196-197. §). A szolgáltatások rendszeressége: A szolgáltatásokat szükség szerinti rendszerességgel nyújtjuk. A gondozási feladatokat napi rendszerességgel látjuk el, dokumentálva. Az ápolási feladatokat szükség szerint látja el az intézmény, aminek írásbeli rögzítése az ápolási dokumentációban történik. A mentálhigiénés feladatok ellátása is napi rendszerességgel történik. A foglalkoztatás alkalomszerű. A kulturális tevékenységek megszervezése az igények és alkalmak szerint változó. A térítési díj befizetése Az intézmény által nyújtott szolgáltatásért személyi térítési díjat kell fizetni. A kötelezett tárgyhó 10. napjáig kell, hogy eleget tegyen fizetési kötelezettségének. A fizetendő személyi térítési díj, nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, az Szt.-nek a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

A jelenléti napok számát az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül - úgy kell meghatározni, hogy 30 napból le kell vonni a távolléti napok számát, valamint azoknak a napoknak a számát, amelyeken az intézményi jogviszony nem állt fenn. Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át, b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át kell fizetni. Ha az ellátott a bentlakásos intézményi ellátást a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, a távolléti napok számát meg kell szorozni a 29/1993. (II. 17.) korm. rendelet 28. §-ban foglaltak szerint számított csökkentett összegű napi személyi térítési díjjal, a jelenléti napok számát pedig meg kell szorozni a teljes összegű napi személyi térítési díjjal. A két szorzat összege az adott hónapra fizetendő térítési díj. A személyi térítési díj csökkentése a mindenkori helyi önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kérelmezhető. A kérelmet az intézményvezető az átvételtől számított 15 napon belül a Fenntartónak eljuttatja. A térítési díjak beszedése a Pénz-és Értékkezelési Szabályzatnak megfelelően történik. A térítési díj beszedéséről a Fenntartó nyilvántartást vezet, a 29/1993. (II.17.) Korm. rend 3 sz. mellékletben szereplő Térítési díj nyilvántartási törzslapon. A letétek kezelése, nyilvántartása Az Idősek Otthona letétben biztosítja a lakók készpénz, valamint érték-és vagyontárgyainak biztonságos elhelyezését és megőrzését, a Házirendben szabályozott módon. A letétek fajtái: - Tárgyi letétek, érték-és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak (ékszerek, betétkönyvek) - Készpénz letétek A letétek kezelését, nyilvántartását az intézményvezető által írásban megbízott személy, a Pénz-és Értékkezelési Szabályzatban foglaltak szerint kezeli. Tárgyi letétek, érték-és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak kezelése, nyilvántartása A megőrzésre átvett érték-és vagyontárgyak az intézmény páncélszekrényében, tárgyi letétben kerülnek elhelyezésre. Az értékek átvétele-átadása tételes felsorolás alapján, átvételi elismervény ellenében, két tanú jelenlétében történik. Az ügyintéző tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít 3 pld-os Átírótömbbe, melynek eredeti példányát átadja az ellátottnak, a 2.pld. az értékborítékba kerül, a 3.pld. a tömbben marad. Az értéktárgyak átadását és átvételét 2 tanú jelenlétében kell elvégezni, s aláírásukkal igazolni. Az ügyintéző az értéktárgyakat értékborítékba helyezi, azt pecséttel lezárt, a borítékban feltünteti a letétbe helyező nevét, személyi adatait és a benne lévő értéktárgyakat. A tárgyi letétekről elkülönített tételes nyilvántartást vezetünk, az erre a célra nyitott, hitelesített és sorszámozott Tárgyi letét nyilvántartási füzetben.

A nyilvántartás tartalmazza: - Letét megnevezése, összege, értéke - Letét keletkezésének időpontja - Letevő neve, címe, aláírása - Letétet engedélyező neve, engedély sorszáma (átírótömb száma/lapszám), a letét jogcíme - Letét kiadás időpontja - Letét kiadását elrendelő neve, a rendelkezés sorszáma (átírótömb száma/lapszám), - Letétet átvevő neve, címe, aláírása - Tanúk címe, aláírása Készpénz letétek kezelése, nyilvántartása A megőrzésre átvett készpénz a lakó, meghatalmazása alapján az intézmény páncélszekrényében személyes letét formájában vagy a házipénztárban vagy pénzintézetben kerül elhelyezésre. A letétben elhelyezett készpénz elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. A személyes szükséglet körébe tartozik különösen az intézmény által biztosított mennyiségű vagy minőségű élelmezés, ruházat, valamint textília. A felsoroltakon kívül személyes szükségletek kielégítését szolgálja még a személyes használati tárgy (pl. televízió, magnetofon, rádió, hűtőszekrény) és szolgáltatás (pl. fodrász, kirándulás, kulturális program) is. A személyes letétbe helyezendő készpénzt, az ügyintéző 3 példányos Bevételi Pénztárbizonylaton vételezi be, melynek eredeti példánya a letétbe helyezőé, a második példány az Időszaki Pénztárjelentés melléklete, a tőpéldány a tömbben marad. A személyes letétbe elhelyezett készpénzt az ellátott kérelmére, az ügyintéző a 2 példányos Kiadási Pénztárbizonylaton dokumentálva adja ki. Az első példány az Időszakos Pénztárjelentés melléklete, a második példány a tömbben marad. Amennyiben a lakó a készpénzét pénzintézetben, betét formájában kívánja megőrizni, a kérés teljesítéséről a kérés bejelentésétől számított négy munkanapon belül gondoskodunk. A készpénz betétben történő elhelyezéséig annak megőrzését a pénz-és értékkezelési szabályzatban foglaltak szerint biztosítjuk. Az ügyintéző a készpénz be-és kiadásáról ellátottanként nyilvántartást vezet, a Letéti elszámolási íven. A havi pénzforgalomról, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok alapján könyvelést végzünk az Időszaki Pénztárjelentésben , melyet havonta ellenőriz az intézmény vezetője. Az intézmény felelősséget csak a Pénz-és értékkezelési szabályzatnak megfelelően elhelyezett készpénzért és értéktárgyakért vállal. Letétek ellenőrzése: A letétekről év végén külön leltárt készítünk, melyen a készpénz és tárgyi letétek külön szerepelnek. A letétek átvételénél és kiadásánál az ügyintézőn kívül vezető igazolja aláírásával a pénz bevételét, illetve kiadását. Az idős otthoni ellátás megszűnésének esetei, feltételei Az intézményi jogviszony megszűnik a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) a határozott idejű intézményi elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult kezdeményezheti. A jogosult, kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) intézményi elhelyezése már nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panasztétel lehetőségéről, írásban értesíti a jogosultat. Ha a megszüntetéssel a jogosult, nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A hazabocsátás napján a letétben kezelt pénz, illetve az érték-és vagyonmegőrzés keretében átvett tárgyak visszaadásra kerülnek a Pénz-és Értékkezelési Szabályzatban foglaltak szerint. A gondozó-ápoló tájékozódik, hogy a hazabocsátás biztonságos körülmények közé történik-e, a hozzátartozókkal, házi orvosokkal, házi gondozókkal az ellátott érdekében felveszik a kapcsolatot. Ha az ellátást igénybevevőt más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről, a gondozó-ápoló javaslatára az intézmény vezetője tájékoztatást ad. Az új intézménybe történő elhelyezésig az ellátást igénybe vevő ellátását változatlan feltételekkel biztosítjuk. Működési és tárgyi feltételek Az idősek otthona üzemeltetése megszakítás nélküli munkarendben történik. Az ápolók és technikai dolgozók műszakbeosztása 12 órás, 6. 00 – 18. 00 óráig és 18. 00 - 6. 00 óráig tart. A munkaidő letöltését a dolgozók jelenléti íven aláírásukkal igazolják. A beosztást egy hónapra előre készítjük el, a dolgozók igényeit lehetőség szerint figyelembe véve. Az intézmény vezetője havonta egyszer tart munkamegbeszélést az ápolók, szociális munkatárs részvételével. A szociális munkatárs hetente egyszer megbeszélik az ellátottakkal kapcsolatos teendőket, változásokat. Tárgyi feltételek: Az intézmény részben akadálymentesített. Korszerű nővérhívó berendezéssel vannak a szobák ellátva. A fürdőkben, WC helyiségekben kapaszkodók. A folyamatos fűtés és meleg-vízszolgáltatás biztosított. A textíliák és ruházat tisztítását, mosását, javítását az otthon kisegítő személyzete végzi. Lakószobák mérete: megfelel a jogszabályi előírásnak. Egy szoba három ágyas, kilenc szoba kettő ágyas. Két betegszoba áll rendelkezésre, 2-2 férőhellyel. Közösségi célokat szolgáló helyiségek és elnevezése: TV szoba- társalgó, ebédlő, dohányzó helyiség, udvar. Vizes helyiségek: női férfi zuhany, WC, mozgássérült WC Dolgozói WC, dolgozói zuhany, kettő iroda, egy orvosi szoba, tálalókonyha, mosókonyha, kazánház, raktár. A szolgáltatást igénybevevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme (ld. Idősek Klubjánál)

Szervezeti felépítés Az idősek otthona Lőrinci, Erőmű tér 37. alatt működik. A szolgáltatás irányítását az intézmény vezetője végzi. Személyi feltételek: Az idősek otthona engedélyezett létszámkerete:

6 főállású, teljes munkaidős ápoló, (egészségügyi szakközépiskolai végzettségű, szociális gondozó-ápoló, általános ápoló) 1 főállású, teljes munkaidős szociális munkatárs, (szociálpedagógus) 3 főállású, teljes munkaidős technikai dolgozó. Orvos (heti 4 óra) 1 fő, heti 4 órában, mozgásterapeuta, megbízásos jogviszonnyal A munkatársak részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Feladat-és munkakörök (részletesen SZMSZ)

5. számú melléklet: A Családsegítő szolgáltatás szakmai programja Szakfeladat szám: 889924 A szolgáltatás célja, feladata A családsegítő szolgáltatás célja a szociális, mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, vagy egyéb okokból krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A nyújtott szolgáltatások köre: Ehhez biztosítjuk a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást. Családgondozást biztosítunk a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának segítéséhez. Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat, csoport-és klubfoglalkozásokat szervezünk. Tanácsadást nyújtunk a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére. Ellátott települések: Lőrinci, Rózsaszentmárton. Az ellátottak köre A Családsegítő szolgáltatásai minden ellátott településen lakó, vagy életvitelszerűen ott tartózkodó személy számára hozzáférhetőek és ingyenesek. A szolgáltatások igénybevétele általában önkéntes, ide nem értve az együttműködésre kötelezett, aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülőket. Az ellátandó célcsoportok számára nyújtott tevékenységek Szociális, mentális, életvezetési problémával küzdők számára az életvezetési képesség megőrzése céljából tanácsadást, családgondozást, egyéni esetkezelést, egyéni és csoportos terápiás programokat biztosítunk. Az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervezzük, információt nyújtunk a helyben elérhető támogatásokról, díjhátralék ügyintézést biztosítunk. Szükség szerint közreműködünk albérlet keresésben és adományok közvetítésében. Az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő klienskör jellemzői: alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya, életkori sajátosságok, csökkent munkaképesség, családi kapcsolatok rendezetlensége, alacsony jövedelem, lakhatási problémák. Az ügyfelekről a jogszabályban meghatározott nyilvántartások kerülnek vezetésre. Számukra szükség szerint pszichológiai, jogi, társadalombiztosítási tanácsadást nyújtunk, illetve közvetítünk. Támogatjuk csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozások szervezését. A fogyatékkal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai problémával küzdők számára társadalombiztosítási ügyintézést, addiktológiai tanácsadást, pszichológiai, mentálhigiénés

tanácsadást végzünk, vagy közvetítjük a hozzájutást. Támogatjuk önsegítő csoport szervezését. Jogi problémákkal küzdőknek, ingyenes jogsegélyszolgálat elérhetőségét közvetítjük, időpont egyeztetésben segítve. Közösségi szociális munka módszerével elsősorban a lakóközösségek aktuálisan felmerülő problémáinak megoldásához nyújtunk segítséget. A családsegítő szolgáltatás keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybevevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre az általános segítő szolgáltatás akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása az általános segítő szolgáltatás keretében indult, b) a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A Családsegítő a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, melynek tagjai: a jegyző, a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmények, a gyermekjóléti szolgáltatást végzők, a pártfogó felügyelői és a jogi segítségnyújtó szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek akik jelzik, vagy jelezhetik ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. Az ellátás igénybevételének módja: Szolgáltatásainkat önkéntesen vehetik igénybe. Együttműködésre kötelezett az az ügyfél, aki aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesül. Az észlelő-és jelzőrendszeren keresztül is érkezhet a kliens problémája a családsegítő szolgálathoz akár önkéntes megkereséssel, akár a jelzőrendszeri tag közvetítésével. A családgondozó kizárólag az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni, információt szolgáltatni, kivéve a különös veszélyeztetés esetét. Különös veszélyeztetés az a magatartás, amelynek következtében a magatartás tanúsítójának, vagy más személynek életét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzet áll elő. Az igénybevétel intézményi feltételei: A családsegítővel a kapcsolatfelvétel történhet személyesen, telefonon, vagy levélben, emailben. Személyes megkeresés esetén a családgondozó fogadja az ügyfeleket. Meghallgatja problémáját és a szociális munka módszereivel, közösen keresik a megoldást. Levélben, e-mail-ben, vagy telefonon történt megkeresés esetén a családgondozó 3 munkanapon belül felkeresi a segítséget kérőt. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a jelzett probléma azonnali megoldást igényel, haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a segítséget kérővel. Az igénybevétel anyagi feltételei: A családsegítő szolgálat által nyújtott szolgáltatások ingyenesek. Az intézmény struktúrája, szervezeti felépítése (lásd 1.sz. függelék-szervezeti ábra)

Az egyes szakfeladatok együttműködése A családsegítő családgondozója kliensének szükség esetén közvetíti az intézmény valamennyi szolgáltatását: - szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - szociális szakosított ellátás: idősek otthona - gyermekjóléti szolgáltatás és speciális szolgáltatások - gyermekek napközbeni ellátása: játszóház A helyettesítések rendje: A vezető családgondozót az intézmény vezetője helyettesíti. A családgondozók helyettesítése: - A családgondozók egymást helyettesítik, a vezető családgondozó által kijelölt módon. A helyettesítendő személy a munkaköri leírásában van nevesítve. - Családgondozót csak családgondozó helyettesíthet. Feladatkörök, kompetenciák megjelölése A családsegítő szolgálatban foglalkoztatott munkatársak részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézmény vezetője : Gondoskodik az éves munkaterv elkészítéséről, a negyedéves beszámolók, jelentések értékeléséről. A családgondozók tevékenységének szakmai ellenőrzése, kéthetente esetmegbeszélések megszervezése, továbbképzések és tapasztalatcserék ütemezése. A lakosság körében felmerülő alapszolgáltatási igények folyamatos figyelemmel kísérése, az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása. A szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése érdekében, kapcsolatot tart az ellátott települések önkormányzatával, más szolgáltatást végző szervezetekkel. Feladata a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása. A családgondozók feladatai Fogadja és meghallgatja a szolgálathoz érkezőket. A szociális munka eszközeivel és módszereivel segíti a hozzá fordulót ügyeinek intézésében problémájának megoldásában. A kompetenciájukat meghaladó esetekben igénylik és igénybe veszik más szakember segítségét. A szolgáltatást igénybevevő otthonában, családlátogatást végez.

Naprakészen vezeti a jogszabályban előírt nyilvántartásokat és arról szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer írásos beszámolót készít, melyet a vezető családgondozó értékel. Keresi és gyűjti azokat a kialakult ügyintézési módokat, szokásos eljárásokat, amelyek az eredményes beavatkozást segítik. Vezeti a forgalmi naplót. Kezeli az intézménybe érkező adományokat. Közreműködik az albérlet közvetítésben, csoportok működtetésében. A szociális munka módszereivel segíti a hozzáfordulókat életvitelük javításában, adósságaik csökkentésében, illetve felszámolásában, ügyeik intézésében. Felkészíti ügyfeleit a reális háztartásvezetésre, a fizetőképesség megőrzésére, az esetleges ismételt eladósodás megelőzésére. Naprakészen vezeti a tevékenységéhez kapcsolódó megállapodásokat, nyilvántartásokat és arról szükség szerint, de legalább negyedévente beszámol a vezető családgondozónak. Egyénre szabott programot dolgoz ki a hozzá irányított ügyfél számára, melyben szükség szerint alkalmazza a szociális munka eszközeit. (esetmunka, tanácsadás, családgondozás, csoportmunka stb.) Szükség szerint igénybe veszi más szakember segítségét is. (mentálhigiénés, egészségügyi, speciális csoportvezetők stb.) Munkaügyi Központ kirendeltségének szakembereivel kapcsolatot tart. Figyelemmel kíséri a felnőttoktatást végző intézmények képzési lehetőségeit. Szakmai egységek létszáma, szakképzettség szerinti megoszlása: A Családsegítő Szolgálat engedélyezett szakmai létszámkeret: 3 fő. Ebből Lőrinciben 1 fő főállású szociális munkás/bibliaoktató végzettségű. Rózsaszentmárton+Zagyvaszántó 20-20 órában 1 fő szociálpedagógus. Apc 20 órában foglalkoztatott részmunkaidős szociálpedagógus. Minden munkatárs rendelkezik a vonatkozó szakmai rendeletben előírt képzettséggel (felsőfokú szociális szakmai képesítés.) A szolgálat szellemiségét, célját, munkáját meghatározó elvek: Nyitottság elve A szolgálat nyitott intézmény, igénybevétele feltételhez nem köthető. A szolgálatot egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a Szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. A Szolgálat kizárólag olyan szolgáltatásokat nyújthat, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. A Szolgálat jogosult a további segítségnyújtás elől

elzárkózni, amennyiben a kliens az általa vállalt együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget. Az egyenlőség elve A szolgálat minden kliens ügyével nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül köteles érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörébe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben a szükséges felvilágosítást megadni. Jelzőrendszer működtetése: Az észlelő-és jelzőrendszer működésének célja a problémák időben történő felismerése, és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. Működésének alapelve: Mindenkor a kliens érdekeit kell szolgálnia. Minden esetben tiszteletben kell tartani minden ember értékét, méltóságát és egyediségét. A jelzőrendszer tagjainak szakmai tevékenységük során kötelessége a titoktartás és az információk felelős kezelésének biztosítása. Az észlelő-és jelzőrendszer hatékony együttműködésének alapja az abban résztvevők korrekt együttműködése. Ennek érdekében a családgondozó személyes kapcsolatot alakít ki és ápol a háziorvosokkal, szociális szolgáltatókkal, oktatási és közművelődési intézményekkel, és tájékoztatja a jelzőrendszer tagjait a szolgálat működéséről, szolgáltatásairól, ill. szóróanyagot hagy a segítséget kérők informálása érdekében. A jelzések érkezhetnek írásban, telefonon, ill. személyes felkeresés útján. A jelzést fogadó rögzíti a beérkezett információ tartalmát, az adatközlő nevét, az adatközlés pontos idejét, amelyet feltüntet a gondozott személy egyéni dokumentációjában. Az esetgazda a családgondozó lesz. A családgondozó a jelzést követően minden esetben 15 munkanapon belül írásbeli tájékoztatást nyújt a jelző számára. A családgondozó a gondozási folyamatban rendszeres kapcsolatot tart a külső, illetve belső jelzőrendszer tagjaival, és szükség szerint esetmegbeszélésen vesz részt. Ezen szakmai konzultációk alkalmával a résztvevők közösen dolgoznak ki megoldási módokat az együttesen feltárt problémákra és felosztják egymás között a feladatokat. A családgondozó rendszeresen részt vesz a gyermekjóléti által szervezett szakmaközi és esetmegbeszéléseken. A családgondozók a intézményvezető irányításával havonta tartanak üléseket az idős, rászoruló ügyfelek problémáinak megoldása érdekében. Emellett rendszeresen részt vesznek a házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működését biztosítók megbeszélésén. Az alábbi civil szervezetekkel tartunk fenn kapcsolatot: Vöröskereszt hatvani szervezete Máltai Szeretetszolgálat Nagycsaládosok Egyesülete Cigány Kisebbségi Önkormányzat helyi szervezete Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével. Élelmiszerbank Gyermekétkeztetési alapítvány

A családsegítő szolgálat szakmai létszámkerete megfelel a jogszabályi feltételeknek. A jövőben az önkéntesek számának bővítését tervezzük az adományközvetítésben, csoportok működésének segítésében. A munkatársak számára a továbbképzéseken való részvétel előzetes egyeztetés után biztosított. Egyéni esetkezelés Az egyéni esetkezelés során a családgondozó a klienssel közvetlen segítő tevékenységet folytat. Az egyéni esetkezelés célja az egyén életfeltételeinek javítása a családban és a társas kapcsolatokban. A családgondozó a klienseit ügyeleti idejében fogadja, ügyeleti idején kívül – azonnali ügyintézést igénylő krízishelyzet esetén – az ügyeletes családgondozó látja el a helyettesítését. A klienssel végzett munka a családgondozó irodájában történik. A családgondozó terepidejében a kliensei számára hivatalos ügyintézést, illetőleg családlátogatást végez, ahol megismerkedik a kliensének életkörülményeivel, családi kapcsolataival, és feltérképezi a természetes támogató rendszerét. A családsegítőben jelentkező új kliens közvetlen a családgondozóval találkozik. A kliens családgondozóval szembeni elfogultsága esetén, az egyébként őt helyettesítő családgondozó lesz az esetgazda. A családgondozás lezárására akkor kerül sor, amikor az adott probléma megoldódott, a meghatározott célok megvalósultak, vagy a kliens nem érdekelt a folytatásban. A folyamat befejezése az addigi folyamat értékelésével, az együttműködési megállapodás alapján jön létre. Amennyiben a kliens nem érdekelt a gondozás folytatásában, de az eset lezárása súlyos veszélyeztetettséget jelent az igénybevevőre, vagy annak családjára, a családgondozó az esetet nem zárhatja le. Ebben az esetben a szociális munka eszközeivel olyan belső motiváltságot alakít ki az igénybevevőben, amelynek segítségével a segítő munkát folytatni tudja. A családgondozó a szolgáltatásokat igénybe vevő kliensekkel együttműködési megállapodást, valamint cselekvési tervet készít. A személyes adatok felvételekor a klienssel adatvédelmi hozzájárulást irat alá. A családgondozás során történő eseményeket a családgondozó az esetnaplóban feljegyzés formájában rögzíti, amennyiben az esetkezeléshez más szolgáltató bevonása is szükséges, írásos megkeresést készít. A családgondozó a sikeres családgondozás érdekében más szolgáltatókkal rendszeres kapcsolatot tart fenn, tájékozódik a kliens számára nyújtható egyéb szolgáltatásokról, és azok elérhetőségéről. Más szolgáltatásba való bevonás esetén segítséget nyújt a kliens számára az új helyzettel való megismerkedésben, megszervezi számára a cél szervezethez történő eljutást. A Családsegítő ügyfelei részére biztosított természetbeni juttatás az intézményben folyó alaptevékenységet segíti, a személyes szociális szolgáltatás eszköze, kiegészítője. A bármely okból átmenetileg nehéz helyzetbe jutott családok, vagy személyek támogatását biztosítja. A kliens számára nyújtott szolgáltatások, természetbeni juttatások, adományok igénybevételét a családgondozó a forgalmi naplóban, és az esetnaplóban rögzíti. Információ közvetítés keretében tájékoztatási, tanácsadási feladatokat látunk el, valamint segítséget nyújtunk a szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáféréshez. Célja, hogy a

szociális ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetősége és az igénybevételükre vonatkozó szabályok vonatkozásában. Ennek keretében a családgondozók nemcsak az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó és egészségügyi ellátások, szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről adnak felvilágosítást, hanem a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, családtámogatási, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokról is. Tájékoztatást nyújtanak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről, az ellátások igényléséhez szükséges iratok beszerzéséről, segítik a hatósággal való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben a klienst. A szolgáltatást igénybe vevő személyt tájékoztatják az ellátott- jogi, a gyermekjogi, illetve a betegjogi képviselő által biztosított lehetőségről, a képviselők elérhetőségéről. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek ellátása: Az aktív korú rendszeres szociális segélyezett ügyfelek ellátását A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a Pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 9/2009. (II. 26.) Ök. sz. rendelete szabályozza. Szociális munka csoportokkal A Családsegítő munkatársai az általuk gondozott kliensek hatékony segítése érdekében problémaorientált, csoportokat szerveznek, ahol a kliensek közös típusú gondjainak együttes megoldásában nyújthatnak hatékony segítséget. A csoportok tervezett időpontját és tervezett témáját, az éves munkatervük tartalmazza. Az aktualitást figyelembe véve, ezek változtathatók. A csoportokat 1 fő családgondozó,működteti, működéséről munkanaplót vezet, amely tartalmazza az ülések témáját, a résztvevők számát, és a fontosabb tapasztalatokat. Közösségi munka A közösségi szociális munka célja a szűkebb lakóhelyi közösségek érdekeinek megismerése, érdekvédelemre tanítás, és annak elérése, hogy a közösségek a kapott segítséggel önállóan is meg tudják oldani problémáikat. Célcsoportjába minden olyan közösség beletartozik, amely saját maga nem képes megoldani a problémáit. A közösségi munka adminisztrációját az esetnaplók tartalmazzák. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Egyéb munkaformák A lakosság részére önkéntesen és térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások: • Mentálhigiénés tanácsadást • Addiktológiai konzultáció • Adományközvetítés: Az adományközvetítés keretében elsősorban ruhaadományt, kisebb számban tartós élelmiszert, háztartási gépeket, bútorokat jutattunk a rászorulóknak. Az adományraktár hétfőn, szerdán, pénteken 8-12-ig tart nyitva.

A szolgáltatást igénye vevőkkel való kapcsolattartás során figyelembe veendő elvek, szabályok: Önkéntesség elve A szolgálat a szolgáltatást igénybe vevőkkel az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést, kivéve a rendszeres szociális segélyben részesülő, hatóság által együttműködésre kötelezettekkel. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. Az együttműködés alapja a klienssel közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A szolgálat munkatársai mindenkor a klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Adatkezelési szabályok, titoktartási elvek A munkatársak tevékenysége során a szolgálat tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartása tekintetében kötelezőek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak. A családsegítőt felkereső állampolgárok – kívánság szerinti – anonimitását a szolgálat munkatársai megtartani kötelesek. A szolgáltatást igénybe vevők jogai: A szolgáltatást igénybe vevők az ellátással kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket a családgondozó felé, annak kompetenciáját meghaladó kérdésekben a vezető családgondozó felé jelezhetik. Amennyiben problémájuk nem oldódott meg, az intézményvezetőnél, vagy a fenntartónál élhetnek panasztételi jogukkal. A szolgáltatást igénybe vevőnek a személyével kapcsolatos keletkezett iratanyagába, betekintési joga van. A szolgáltatást igénybe vevők segítséget kérhetnek az ellátott-jogi képviselőtől, akinek elérhetősége a hirdető táblán van kifüggesztve. A családsegítőben használt dokumentumok: • forgalmi napló • esetnapló • cselekvési terv • együttműködési megállapodás • számítógépes nyilvántartás A szolgáltatást nyújtók jogai, kötelezettségei: A családsegítő szolgálat szakembereinek jogait és kötelezettségeit a vonatkozó jogszabályok, a szociális munka etikai kódexe tartalmazza. Panaszaikkal a Közalkalmazotti Tanács tagjaihoz valamint munkajogászhoz fordulhatnak. Az intézmény tárgyi feltételei: Az ellátott településeken az irodák könnyen megközelíthető helyen, (Apc kivételével) akadálymentes épületben találhatók. A munkaszobák kommunikációs technikai eszközökkel felszereltek (számítógép, nyomtató, fénymásoló, telefon) Rózsaszentmártonban az önkormányzatnál a lehetőség biztosítva van fax, nyomtató, fénymásoló, internet használatra. Személyi feltételek: Lőrinciben 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott szociális munkás végzettséggel, Rózsaszentmártonban és Lőrinciben 20-20 órában 1 fő szociálpedagógus végzettséggel látja el a feladatot egy- egy családgondozó.

6. számú melléklet: A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai programja Szakfeladat szám: Gyermekjóléti szolgáltatás (szakfeladat szám: 889201) A gyermekjóléti alapellátás célja, feladata A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás biztosításával hozzá kell járulni a gyermek testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődéséhez, jólétének, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, veszélyeztetettség megelőzéséhez a kialakult veszélyhelyzet megszűntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. Feladata a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás biztosítása, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Ellátott települések: Lőrinci, Heréd. Személyi feltételek A gyermekjóléti szolgáltatást végzők szakmai létszámkerete: 2 főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárs. 1 fő Lőrinciben, szociális munkás végzettségű, 1 fő főállású családgondozó, Heréden és Lőrinciben 20-20 órában látja el a feladatot, szociálpedagógus végzettséggel. Részletes feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető feladatai: • családgondozók szakmai ellenőrzése, esetmegbeszélések szervezése, továbbképzések és tapasztalatcserék megszervezése, helyettesítések koordinálása • a lakosság körében felmerülő alapszolgáltatási igények folyamatos figyelemmel kísérése, az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása, • a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése, • a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása. Elhelyezési, tárgyi feltételek Az ellátott települések irodái jól megközelíthetőek tömegközlekedési eszközökkel, gyalogosan egyaránt. A szolgáltatás biztosításához ugyan azok a lehetőségek állnak a családgondozók rendelkezésére, mint a családsegítésben. Kivételt képez Lőrinci, mert itt rendelkezésre áll minden infrastruktúra, ami magas színvonalú munkavégzéshez szükséges.(telefon, fax, fénymásoló, számítógép és tartozékai, internet) Interjú-, ill. csoportszoba valamint prevenciós programokra alkalmas tér biztosított. Az ellátottak köre A Gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevők ellátotti köréhez tartoznak: • az ellátott települések területén lakóhellyel rendelkező, illetve ott tartózkodó 0-18 éves korosztály és családtagjaik.

•

a Gyvt. 69.§ (3), (4) bekezdése alapján a védelembe vett nagykorúvá vált fiatal felnőttek. Gyermekjóléti szolgáltatást végző fogadja az önkéntesen segítséget kérőket, valamint megvizsgálja és kezeli a jelzőrendszertől, hatóságoktól, valamint az állampolgároktól érkező jelzéseket. A jelzések nyomán a szükséges családgondozást, valamint egyéb szolgáltatások közvetítését biztosítja. A leggyakoribb veszélyeztető tényezők a következők: - lakhatási és megélhetési problémák, melyek gyakran érzelmi labilitást is okoznak a családokban - iskolai beilleszkedési zavarok - iskolai hiányzások - konfliktusok, kapcsolati problémák - egyszülős családok - elhanyagolás (érzelmi, fizikai), a családok torzult értékrendje és világképe - a szociális veszélyeztetettség; - a szegénykultúrából fakadó életvezetési, szocializációs problémák; - inaktív lakossági csoport magas létszáma - mentális és addiktológiai betegségek és az ezzel járó devianciák megjelenése a családban; - kriminalizálódás mind a felnőttek, mind a gyermekek körében; magántulajdon elleni szabálysértések A lakosság létszámának csökkenése az ellátott településeken jellemző. Összetételére vonatkozóan lényeges, hogy jelen vannak alacsonyabb társadalmi státuszú rétegek, illetve a környező településekről beköltöző, átköltöző, majd újra visszaköltöző családok. Új jelenség, hogy albérletből albérletbe vándorolnak a családok, maguk után hagyva, sokszor több százezres lakbér és közüzemi számlatartozást. Emelkedik azoknak a családoknak a száma, akik állandó bejelentett lakcímmel nem rendelkeznek az adott településen, de életvitelszerűen itt tartózkodnak, s a vonatkozó törvényi szabályozás értelmében, a gyermekjóléti szolgálatnak e családok vonatkozásában is ellátási kötelezettsége van. Fenti okok, valamint az elmúlt évek gazdasági és szociálpolitikai változásai miatt az ellátott A feladatellátás szakmai tartalma, módja A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével, ellátások közvetítésével, és szervező tevékenységgel biztosítjuk. Figyelemmel kísérjük a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Meghallgatjuk a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megtesszük a szükséges intézkedéseket. Elkészítjük a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét. Segítjük a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. Felkérésre környezettanulmányt készítünk. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgáljuk az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.

Biztosítjuk a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. Szervezési feladataink körében gondoskodunk szabadidős programokról. Nyári játszóházat, táborokat szervezünk A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtetetünk. A beérkező jelzések nyomán biztosítjuk, illetve közvetítjük a szükséges ellátást, szükség esetén javaslatot teszünk hatósági intézkedésre. A jelzőrendszer tagjaival rendszeresen kommunikálunk, szakmaközi megbeszéléseket szervezünk a jogszabálynak megfelelően évi hat alkalommal. A veszélyeztetettséget előidéző okokat feltárjuk és ezek megoldására javaslatot készítünk. Családgondozást biztosítunk. Pár és családterápiát, mediációt, konfliktuskezelő szolgáltatást biztosítunk. Lehetőség van addiktológiai konzultációra. Prevenciós programok szervezésével a szabadidő értelmes eltöltésére nyújtunk lehetőséget. Ezekről a családgondozók által kapnak információt az érdeklődők. Segítséget nyújtunk a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásához, a családi konfliktusok megoldásához. A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében Tájékoztatást adunk a gyermeki jogokról. Segítjük a gyermek fejlődését biztosító támogatásokhoz való hozzájutást. Az ügyfelek kérésére ügyintézésükhöz segítséget nyújtunk. Szervezzük, illetve közvetítjük a pszichológiai, nevelési, egészségügyi, családtervezési, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást. Támogatjuk a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát, az átmeneti otthon vagy anyaotthon igénybe vételében. Szabadidős programokat, klub-foglalkozásokat szervezünk, amelyek enyhítik a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásait. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében Kialakult veszélyeztetettség esetén családgondozás keretében biztosítunk segítő kapcsolatot. A szociális munka célja a családtagok képessé tétele a veszélyeztető tényezők csökkentésére. A családi konfliktusok megoldását segítjük különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében.

Kezdeményezünk egészségügyi és a szociális ellátást. Ügyintézésben való segítéssel hozzásegítjük különböző juttatások és szolgáltatások igénybevételéhez. Együttműködés hiányában, vagy az alapellátás keretein túlmutató megoldási lehetőségek esetén javaslatot készítünk a gyermek védelembe vételére, családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében Családgondozással segítséget nyújtunk, az otthont nyújtó ellátást biztosítóval, illetve a szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához. Utógondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családba történő visszailleszkedéséhez. Gyermekvédelmi gondoskodás keretében Ellátjuk a védelembe vétellel kapcsolatos feladatokat. Munkatársunk kirendelt családgondozóként nyújt segítséget. Határidőre elkészíti a Gyermekeink védelmében adatlap rendszer vonatkozó lapjait (terv, helyzetértékelés). A személyes segítő kapcsolaton túl ellenőrzi a gondozási nevelési terv megvalósulását, szükség esetén módosítja azt. A hatóság felkérésére javaslatot készítünk családba fogadáshoz, ideiglenes hatályú elhelyezéshez, valamint nevelésbe vételhez. A lőrinci gyermekjóléti speciális szolgáltatásai Az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelően önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, foglalkozásokat nyújt. (korrepetálás, pótvizsgára felkészítés) Lehetőséget biztosítunk külön élő szülő számára a gyermekével való kapcsolattartásra az intézmény nyitvatartási idejében. A családgondozó feladata jelzést követően A családgondozó a legtöbb esetben az oktatási intézményektől (óvodák, iskolák) értesül a veszélyeztetett gyermekekről, de a jelzőrendszer többi tagjától is (gyermekorvos, védőnő, Nevelési Tanácsadó, családsegítő, ügyészség, civil szervezetek, rendőrség, bíróság) érkeznek jelzések. A jelzést követően a családgondozó felveszi a kapcsolatot a családdal (személyesen, telefonon vagy levélben). Az alapellátásban történő családgondozás esetén a családgondozó a közösen megfogalmazott gondozási terv keretében együttműködik a gyermekkel és családjával. A veszélyeztető körülmény mielőbbi megszüntetése érdekében. Kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel, szükség esetén pszichológus, fejlesztő pedagógus, vagy más szakember segítségét is

felajánlja. Tájékoztatást ad az igénybe vehető szociális ellátásokról, szolgáltatásokról, segítséget nyújt az ügyintézésben. Amennyiben a családgondozó úgy látja, hogy a veszélyeztetettség az alapellátás keretében végzett gondozás során nem szüntethető meg, kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek védelembe vételét, vagy javaslatot tesz más gyermekvédelmi intézkedés megtételére. Az ellátás igénybevételének a módja: Az 1997. évi XXXI. tv (Gyvt.) vonatkozó rendelkezései szerint, a személyes gondoskodás igénybevétele – ha e törvény másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában – a tényállás tisztázása mellett – a települési önkormányzat jegyzője dönt. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Gyvt., az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. A szolgáltatást igénybe vevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme A személyes adatok védelmét jogszabályban meghatározott módon kezeli a szolgáltatást végző családgondozó. A gyermekjogi képviselő elérhetősége az intézményben kifüggesztésre került. A családgondozó az 1997. évi XXXI. tv. 15. § (8) bekezdése alapján köteles nyilatkozatot tenni. A családgondozók kötelesek a Szociális munka etikai kódexét maradéktalanul betartani. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat – a külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben – megilleti az a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék. A munkatársak számára a szupervízió alkalmanként biztosított, külső szakember bevonásával. A gyermeki jogok érvényesülése érdekében a gyermekjóléti szolgáltatást végzőnek maradéktalanul figyelemmel kell lenni az 1997. évi XXXI. törvény 6. § (1), (2), 7. § (1), (2), (3) bekezdésben foglaltakra. Tájékoztatni kell a gyermeket az őt megillető jogokról, de egyben tudatosítani kell számára a kötelességeit is, melyet a 10. § (1) a), b), c) bekezdése tartalmaz. A családgondozó köteles tájékoztatni a szülőt az őt megillető jogokról és kötelességekről ( 12. § ( 1), (2), (3), (4). bekezdés. Az 1997. évi XXXI. tv. 36. § -a alapján, a gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén, iratbetekintés megtagadása esetén. Az intézmény vezetője, a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, az intézmény

fenntartójához fordulhat, ha az intézmény vezetője 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Együttműködés más intézményekkel Szoros munkakapcsolatban állunk a jelzőrendszer valamennyi tagjával. A tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával küzdő, speciális szükségletű gyermekek érdekében a hatvani Nevelési Tanácsadóval, a budapesti Vadaskerttel tartunk kapcsolatot. Rendszeresen keressük a kapcsolatot azon civil szervezetekkel, akik segítségével ügyfeleink részére adományokat tudunk eljuttatni. Nyilvántartások, dokumentumok -Forgalmi napló -Esetnapló -A gyermekek élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére és végigkísérésére a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlapon történik. Kapcsolattartási ügyelet: az események külön naplóban kerülnek rögzítésre. A levelezéseket iktatva, lefűzve, a gyermekek iratanyagaiban (esetdossziéban) másolatban tároljuk. Nyitva tartás Lőrinciben: H-Cs.-ig 7.30-16-ig Péntek: 7.30-13.30-ig Ügyelet: Lőrinciben: Hétfő-Szerda Péntek: Csütörtök-

8-12 óráig Seprenyi Renáta szociális munkás 12-16 óráig Rákóczi Ferenc szociális munkás 8-12 óráig Seprenyi Renáta szociális munkás 8-12 óráig Csaja Réka szociálpedagógus 12-16 óráig Nagy Péter szociálpedagógus

Rózsaszentmárton:Hétfő-Szerda-Péntek 7.30-16-ig Ügyelet: ezeken a napokon 8-10-ig Csaja Réka szociálpedagógus Heréd: Hétfő-Szerda-Péntek : 7.30-16-ig Ügyelet: ezeken a napokon: 8-10-ig Nagy Péter szociálpedagógus A családgondozók a munkaidejük többi részében családlátogatást, környezettanulmány készítést végez, esetmegbeszéléseket, konferenciákat tart.

7.számú melléklet:A Védőnői ellátás Szakmai Programja Egyéb humán-egészségügyi ellátás 8690 69041 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás A szolgáltatás célja: A gyermekvállalás optimális körülményeinek elősegítése, a nők fokozott védelméhez szükséges megelőzési tevékenységgel, egészségvédelemmel, a 0-6 éves korú gyermekek gondozásával, az ifjúság-egészségügyi gondozással a felnövekvő nemzedék egészségtudatos magatartásának alakítása. Feladata: egészségneveléssel, szűrővizsgálatokkal a pályaválasztási tanácsadás feladataival, a beiskolázás előtti vizsgálatokkal és egyéb szakmai alkalmassági vizsgálatokkal, a vele született rendellenességek kiszűrése, a fogyatékos kiskorúak és családjuk gondozása, ellenőrzése, a közösségbe történő beilleszkedésük segítése, a kiskorúak harmonikus testi, lelki egészségnevelése. A védőnők gondozási tevékenységüket azon családok körében végzik, ahol várandós és gyermekágyas anya van, illetve 0- 16 éves korú gyermek él. Tanácsot ad a családtervezéssel kapcsolatban, segíti a nők anyaságra való felkészülését, részt vesz a szűrővizsgálatok szervezésében, elvégzésében. A védőnő gondozási feladatait önállóan végzi. Tevékenysége során kapcsolatot tart és együttműködik az egészségügyi alap és szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző szakemberekkel. Közoktatási intézményekben (óvoda, általános és középiskola) az iskola egészségügyi feladatokat a védőnők, a jogszabályokban meghatározott módon látják el. A munkáltatói jogokat a Szociális Ellátó – és Gyermekjóléti Intézmény vezetője gyakorolja. A védőnő munkaterülete a védőnői körzet, munkahelye az anya – és gyermekvédelem céljára biztosított tanácsadó. A városban 3 fő szakképzett védőnő látja el feladatát ( Lőrinci, Mátra-vidéki Erőmű, Selyp ). Ebből egy védőnő csoportvezetői feladatot is ellát, a munkaköri leírásban foglaltak szerint. Szakmai felügyeletet ellátó intézmény: Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Hatvani, Gyöngyösi Kistérségi Népegészségügyi Intézete 3000 Hatvan, Ballassi Bálint u. 14., felügyeletet ellátó személy: Harkány Lászlóné kistérségi vezető védőnő Az ellátottak köre: A feladat ellátója közreműködik a alapellátás keretében a családok, ezen belül kiemelten a várandósak, a gyermekek 0-6 éves korig, 6-14 éves korig és a nők, egészségvédelmében, a népegészségügyi feladatok ellátásában. Főbb feladatok a 49/2004(V.21) ESZCSM rendelet a 26/199(IX.3) NM rendelet alapján. A munkakör helyettesítése: A jogszabályi előírásnak megfelelően azonos szakirányú szakképesítésű dolgozó, védőnő – védőnőt helyettesíthet. A helyettesítés megszervezését a csoportvezető védőnő végzi.

Munkavégzésből adódó felelősségek: A saját hatáskörében végzett tevékenységért személyesen felelős. a. Felelős a végzettségéhez kapcsolódó munkafolyamatoknak, tevékenységeknek a hatályos jogszabályok, szakmai irányelvek, módszertani útmutatók és elvi állásfoglalások betartásáért. b. Felelős a tevékenysége során tudomására jutott és nyilvántartott adatoknak a hatályos jogszabályi előírások szerinti kezeléséért. c. Felkérésére szakértőként közreműködik a gyermekjóléti szolgálat, munkájában. d. A MESZK Etikai Kódexben foglaltak betartásával végzi munkáját e. munkavédelmi rendeletek betartása, a biztonságos munkakörülmények megőrzése, védőruha viselése a tanácsadóban végzett munkaidő alatt. A védőnő felelős: - az adatvédelem szigorú betartásáért - a munkakörébe tartozó feladatok teljes körű és szakszerű, a szakma szabályai szerinti elvégzéséért, - balesetelhárító, egészségvédő, munka-és tűzvédelmi rendszabályok, előírások betartásáért, - a tanácsadó értéktárgyainak ingó és ingatlan vagyonának megőrzéséért és rendeltetésszerű használatáért. Munkakörhöz kapcsolódó jogkör, kötelezettségei: Javaslattételi joga van a szolgáltató ill. a munkaköri jogok gyakorlója felé, a munkavállalói érdekképviseletek felé a működéshez szükséges személyi, tárgyi működési és egyéb, az ellátandó tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása, illetve az ezekkel kapcsolatosan felmerülő hiányosságok felszámolása érdekében. Titoktartás az egészségügyi dolgozókra megállapított titoktartási kötelezettség terheli. A gondozottakról tudomására jutott adatokat hivatali titokként köteles kezelni. Szakmai kapcsolatrendszer: Intézményen belül személyes kapcsolatot tart közvetlen munkatársaival, feletteseivel, az intézmény dolgozóival. Intézményen kívül: Tevékenysége során kapcsolatot tart és együttműködik az egészségügyi alap és szakellátás, közoktatás, gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel. Az ellátandó gyermekekkel és azok szüleivel. A védőnő feladatait önállóan, munkaterv alapján, iskolai egészségügyi feladatait, a nevelési-oktatási intézményt ellátó iskolaorvossal, az iskolavezetéssel egyeztetett éves munkaterv alapján végzi. Az iskolaegészségügyi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi, területi védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, logopédus, gyógytornász és pszichológus a gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek, és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják. Kapcsolattartás kiterjed a 49/2004. (V.21) ESZCSM rendelet 6. § , valamint munkaköri feladatait érintően adatot/információt szolgáltat az ÁNTSZ illetékes intézetének és a jogszabályokban meghatározott egyéb adatgyűjtésre jogosult szervezeteknek, intézményeknek.

Szupervízió/értékelés: az elvégzett tevékenységről statisztikai és szöveges jelentést készít a szabályok, a határidők betartásával. Részt vesz a munkaértekezleteken, esetmegbeszéléseken és egyéb szakmai értekezleteken. Dokumentáció: naprakész kimutatást, a gyermekekről személyes dokumentációt vezetnek (egészségügyi törzslapok, munkanapló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.) a jogszabályok és a szakmai protokollok szerint. Adatvédelem: Az adatok továbbíthatók a jogszabályi előírások szerint. Vegyes rendelkezések: végzi az önálló tanácsadást, gondoskodik a fogyóeszközök beszerzéséről, a műszerek karbantartásáról. Fentiekben nem részletezett, de szakképzettsége, kompetenciájába tartozó egyéb feladatokat is végezhet.

szakértelme

alapján

elvárható,

Az iskolai feladatokat ellátó védőnő, tanítás nélküli napokon a területi ellátás feladatainak segítését végzi. A területi védőnő által elvégzendő feladatok:(49/2004.(V.21) ESZCSM rendelet 3 § Családlátogatás, tanácsadás nyújtása önállóan és szakorvossal együttműködve 1) a nővédelem, ezen belül a) a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, b) az anyaságra való felkészülés segítése, c) a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel; 2) a várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint; 3) a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban; 4) a gyermekek születésétől - beiskolázásig terjedő gondozása, ennek során a) a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, b) az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, c) a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás szorgalmazása, d) a szűrővizsgálatok elvégzése a módszertani ajánlások alapján és az észlelt eltérésről a házi gyermekorvos, illetve a háziorvos (a továbbiakban: háziorvos) írásban történő értesítése, e) a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele, f) a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek otthoni ápolására, g) az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, a krónikus beteg, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a) pontja szerinti fogyatékossággal élő, valamint a magatartási zavarokkal

küzdő gyermek és családja életviteléhez segítségnyújtás és tanácsadás, együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel, h) a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint; 5) az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása a külön jogszabályban foglaltak szerint; 6) az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása; 7) családgondozás keretében, a) a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához, b) soron kívüli családlátogatás végzése az iskolavédőnő írásbeli jelzése alapján, c) a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, d) figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról, e) tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről; 8) az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok ( 26/1997(IX.3.)NM rendelet 3.sz. melléklete) 1. Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint: - testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat), - pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás), - BCG-heg ellenőrzése, - mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), - golyvaszűrés, - vérnyomásmérés. 2. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. (kötelezően a I. V. VII. VIII. IX. XI. osztályban) Gondozás: A kiszűrt tanulókat gondozásba veszi és állapotát nyomon követi Figyelemmel kíséri az eü. vagy szociális okból veszélyeztetett tanulókat, a gyógyászati segédeszközöket használó tanulókat, meggyőzi az eszköz viselésének fontosságáról Szükség esetén kéri a területileg illetékes védőnő családlátogatását Magatartási problémákkal küzdők számára foglalkozások szervezését kezdeményezi. Elsősegélynyújtás. Az orvosi vizsgálatok előkészítése, közvetlen segítése, végeztével fertőtlenítés elvégzése

a szükséges

A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. Kiemelt feladata az egészségfejlesztés/nevelés, elsősorban az egészséges életmód támogatása, a népegészségügyi program és az iskolai egészségfejlesztési terv megvalósulása érdekében Részvétel az egészségtan oktatásában, osztályfőnöki órákon, elsősorban az alábbi témákban: - az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), - családtervezés, fogamzásgátlás, - szülői szerep, csecsemőgondozás, - szenvedélybetegségek megelőzése. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). Tanfolyamok, klubok vezetése ( csecsemőápolás, elsősegélynyújtás, tini klub), Közreműködés a fogászati szűrések szervezésében, bonyolításában, az iskolai szabadidő tevékenységben, túrákon, táboroztatásokon ellátja a munkakörébe tartozó feladatokat Alkalmassági vizsgálatok Pályaválasztás segítése. Testneveléssel, sporttal, gyógytestneveléssel kapcsolatos, isk. eü. feladatok ellátása Közreműködés a pályaalkalmassági vizsgálatokban, tanácsadás Közegészségügyi és járványügyi feladatok A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése Tisztasági vizsgálatot negyedévente, teveség esetén szükség szerint Járványügyi előírások ellenőrzése, szükség esetén intézkedés Étkeztetés, iskolabüfé ellenőrzése Hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, illetve jelentési Kötelezettség esetén annak megtétele Környezet-egészségügyi feladatok: Tantermek, gyakorlati helyek, tornatermek egyéb kiszolgáló helységek ellenőrzése, hiányosságok észlelése, jelzése. Helyettesítési rend: A három körzet védőnője egymás között szükség szerint helyettesítik egymást, az intézményvezető utasítására, a csoportvezető védőnő szervezésével, irányítása szerint.

1. számú függelék: szervezti ábra

2. sz. függelék Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény 3021. Lőrinci, Bem út 2. Tel./fax: 37/ 388-424

Házirend 1./ A Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Alapszolgáltatási központja Idősek részére Nappali ellátást is biztosít. 2./ A Nappali ellátást biztosító Idősek klubjába a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek vehetők fel akik elsősorban a saját otthonukban élnek. 3./ A felvételi kérelmet a Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell 30 napnál nem régebbi orvosi igazolást és nyugdíjszelvényt. 4./ Az idősek nappali ellátása napi 1x-i, illetve igény szerint 2x-i étkezést biztosít Az ételrendelés változásait mindig legalább 2 nappal előre be kell jelenteni. 5./ Az étkezésért térítési díjat kell fizetni a jövedelem alapján. A fizetés havonta, utólag történik. Az esetleges változásokat az intézmény a következő hónapban jóváírja. 6./ Ha az ellátott tartását tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésben vállalták, az intézményi térítési díjat a tartást szerződésben vállaló köteles megfizetni.

7./ A Klub szolgáltatásait nyitvatartási időben tetszés szerint lehet igénybe venni, de étkezési időben a klubban kell tartózkodni. A klub nyitvatartási ideje: Hétfő – Csütörtök Péntek

8.00 órától 14.00 óráig 8.00 órától 14.00 óráig

Étkezés ideje: Reggeli: Ebéd:

8.00 órától 9.00 óráig 12.00 órától 13.00 óráig

8./ Az intézményben lehetőség van a gondozottak ruháinak mosására, vasalására. A mosáshoz szükséges mosóport és öblítőt mindenki maga biztosítja.

9./ A szervezett foglalkoztatásban mindenki részt vehet, a részvétel önkéntes.

10./ A szervezett kulturális programok önköltségesek, vagy részben önköltségesek. Az ezeken való részvétel önkéntes.

11./ Az ellátottak jövedelmi viszonyaikban történt változásokat 8 napon belül kötelesek bejelenteni a Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény vezetőjének.

12./ A klubban az általános magatartási szabályokat be kell tartani. Megjelenni csak ápolt külsővel, tiszta ruhában lehet. Ittas egyén a klubban nem tartózkodhat!

13./ A klub tagjai kötelesek a házirendet betartani, a berendezési tárgyakat megóvni, a rongálók ellen fellépni. A házirend megszegői figyelmeztetés után a klubból a tagság egyetértésével eltanácsolható.

Lőrinci, 2013-06-10

Bereczki Judit Intézményvezető

HÁZIREND

3.sz. függelék

Bevezető 1) Az Idősek Otthona a Szociális Ellátó és Gyerekjóléti Intézmény önálló szervezeti egysége. Ellátási területe: Lőrinci város közigazgatási határain belül terjed ki. 2) Az 1993. II. tv. 68. § alapján az Idősek Otthonába azok a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek vehetők fel, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Felvehető még az a 18-dik életévét betöltött személy, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Ha az előbb említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell gondoskodni. Az ellátás igénybe vétele 1) Az Idősek Otthona személyes gondoskodást nyújt, igénybevétele önkéntes, az igénylő kérelmére történik 2) Az intézményi jogviszonyok keletkezését a Lőrinci Városi Önkormányzat Képviselő testülete, Szociális és Egészségügyi Bizottság beutaló határozata alapozza meg. 3) Felvételkor az intézmény tájékoztatást ad az ellátás tartalmáról, feltételeiről, a jogosult és hozzátartozói kapcsolattartásáról, a lakók jogairól és kötelezettségeiről, az intézmény házirendjéről, az intézményvezető megállapodást köt az ellátást igénylővel. 4) Beköltözéskor a lakók a következő személyes használati tárgyaikat hozzák magukkal: -

5 váltás fehérnemű 3 váltás pizsama, vagy hálóing 1 köntös papucs és az évszaknak megfelelő lábbeli az évszaknak megfelelő 3 váltás felsőruházat tisztálkodási szerek a jogosult által használt orvosi segédeszköz

5) Behozhatók még: rádió, magnetofon, kisebb dísztárgy, fényképek, faliképek, melyekkel szobájukat a lakók otthonosabbá tehetik. Szobánként elhelyezhető még egyeztetés szerint egy televízió és egy kisebb hűtőszekrény. 6) Egyéb elektromos berendezés (kávéfőző, kenyérpirító, rezsó stb.) a lakószobában nem működtethető. 7) A jogosult helyének elfoglalásakor nyilatkozik, hogy a házirendet tudomásul vette, annak megfelelően viselkedik.

Az Idősek Otthona együttélési szabályai Az Idősek Otthona minden lakójának és dolgozójának erkölcsi kötelessége olyan magatartást tanúsítani, hogy az otthonban az együttélés békés, családias legyen. Gondosan, lelkiismeretesen használni az intézmény felszerelési tárgyait és vigyázni az Otthon rendjére. Súlyos házirend megsértésnek számít az egymás, vagy a dolgozók iránt tanúsított tiszteletlen (trágár) beszéd, illetve tettlegesség és a szándékos károkozás. Az otthon célja, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott és megfelelő kereteket, személyre szóló ápolást, gondozást, ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára. Térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény térítési díj összegét a Lőrinci Város Önkormányzat Képviselő testülete állapítja meg. 2008 január 1-én Idősek Otthonában intézménye ellátásban részesülő személyekre vonatkozóan a térítési díj megállapítása során a jövedelmi helyzet vizsgálatár a térítési díj alapjául figyelembe vehető jövedelemre, vagyonra, illetve ezek körére a 2007 december 31-én hatályos szoc. tv. 114. § alapján kell alkalmazni. 2010. szeptember 03-óta a gondozási szükséglet vizsgálatát és a jövedelemvizsgálatot az intézményvezető végzi. A személyi térítési díjat a beköltözés napjától havonta kell fizetni. A visszamaradó összeg, mellyel az ellátott szabadon rendelkezik nem lehet kevesebb nyugdíjának 20%-nál. A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén az intézményvezető kötelessége a behajtással kapcsolatos teendők elvégzése. Távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. A bentlakó két hónapot meghaladó távolléte idejére egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára megállapított személyi térítési díj 40%-át más esetben 60%-át fizeti. Az otthon napirendje Felkelés ideje Reggel 6 órakor. Ettől egyénileg el lehet térni, ha a lakó egészségi állapota indokolja. Lefekvés ideje kinek-kinek igénye szerint. A korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le ágyukat készítsék elő. A rádiót, televíziót is egymás zavarása nélkül 21 óráig használják. A közös helységekben a TV és rádió az esti fő műsoridő végéig a lakók rendelkezésére áll. Az otthonból való eltávozás A lakók ha egészségi állapotuk engedi elhagyhatják az otthon területét, de ezt jelezniük kell a beosztott gondozónőnek, és télen legkésőbb 19 óráig vissza kell térniük.

Ha az ellátást a jogosult betegség miatt, vagy más okból nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást előre be kell jelenteni az intézményvezetőnél. A látogatás rendje A lakók bármikor fogadhatnak látogatókat, azonban a) a többi lakó nyugalma érdekében a látogatás javasolt ideje 800-1800 óra közötti időszak. b) A csendkúra ideje 1300-1500 óra között van, a délutáni csendkúra alatt a pihenni vágyók nyugalmának biztosítása érdekében lehetőleg a lakószobán kívül fogadják a lakók a látogatóikat. c) Az orvos javaslatára (1. járvány esetén) a látogatás korlátozható, illetve szüneteltethető. Kérjük, hogy a látogatók az intézmény területén ügyeljenek a tisztaságra és a rendre. Vallásgyakorlás A szabad vallásgyakorlás lehetőségével minden lakó élhet. Az otthon területén a lakók személyiségi jogainak figyelembe vételével az egyéni és közös vallásgyakorlásra a közösségi helységben van lehetőség. Dohányzás A dohányzás káros az egészségre! Ezzel a figyelmeztetéssel lakóink és dolgozóink csak kijelölt helyen dohányozhatnak. Kötelesek azonban figyelemmel lenni nem dohányzó társaikra. Lakószobában, irodákban, nővérszobában tilos a dohányzás, cigarettát, cigarettacsikket eldobni szigorúan TILOS! Szeszesital fogyasztás Szeszesital normális, kis mennyiségben fogyasztható, de csak akkor, ha az alkoholt fogyasztó magatartása nem zavarja az otthon rendjét, a többi lakó nyugalmát. Mértéktelen alkoholfogyasztás esetén az Érdekképviseleti Fórum kezdeményezheti – a többi lakó jogainak, nyugalmának védelme érdekében a lakó intézményi jogviszonya megszüntetését! A szeszesital fogyasztása szigorúan tilos azon lakók esetében, akik egészségi állapotuk miatt rendszeres gyógykezelésben részesülnek! Az otthon által nyújtott szolgáltatások Étkeztetés Az otthon napi háromszori főétkezést biztosít, a lakók egészségi állapotának megfelelően, higiénikus, kulturált körülmények között. Reggeli időpontja: Ebéd időpontja: Vacsora időpontja:

7:30-8:30 12:00-13:00 17:00-18:00

Mind a lakóktól, mind az otthon dolgozóitól elvárható, hogy ezeket az időpontokat lehetőség szerint betartsák. Étkezni csak a kijelölt helyen, az ebédlőben szabad, kivételt képeznek a fekvő betegek, akik lakószobáikban étkeznek. A lakószobákban ételt tárolni nem szabad! Az élelmiszereket a lakók a rendelkezésükre álló hűtőszekrényben és tároló szekrényben tarthatják. Ha az ellátást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjének legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztásának esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól. Ruházat A lakók általában saját ruházatukat használják. Mind a lakók, mind az otthon dolgozói számára biztosítani kell, s így kölcsönösen elvárható, hogy tiszta, hiánytalan ruházatot viseljenek. Abban az esetben, ha a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, az otthon - a teljes körű ellátás részeként - három váltás fehérneműt, hálóruhát, valamint két váltás évszaknak megfelelő felsőruházatot, cipőt, illetve egyéb lábbelit biztosít a lakó részére. Az otthon által személyes használatra átadott ruházat az intézmény tulajdona. A lakó nem kötelezhető az intézmény által nyújtott ruházat igénybe vételére. Az otthon biztosítja: - Mindennemű intézményi textília tisztítását, javítását, cseréjét - Saját textília piperemosását - A textíliák mosását szükség szerint, de legalább kéthetente - Az incontinens betegeknek szükséges eszközök beszerzését. Személyes higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása a lakók és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az otthon dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos fenntartásának megszervezése. Az otthon lakóinak higiénéjéért a nővérek felelősek. A dolgozók a lakók részére kötelesek a tisztálkodáshoz szükséges segítséget biztosítani. Az otthon biztosítja - Szappan - WC papír - Törölköző Szolgáltatások térítés ellenében - Fodrász - Pedikűr, manikűr

Orvosi ellátás Az otthon biztosítja a lakók egészségügyi alapellátását. Az orvosi rendelés, vizit ideje a hirdetőtáblán, illetve az orvosi szoba ajtaján van feltüntetve. Az intézmény biztosítja az otthon orvosa által rendelt – alaplistába tartozó – gyógyszert, segédanyagokat. Az alaplistába nem tartozó gyógyszerek, segédanyagok beszerzése a lakó költségére történik. Az alap gyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézmény vezető ápolójának javaslata alapján. Ha a Sz.T. 117/A. § (1) bekezdése szerinti összeg az ellátásban részesülőknek nem áll rendelkezésére a gondozási díj befizetése, valamint a havi gyógyszerköltségek kifizetése után is, az egyéni gyógyszerszükségletek és testközeli segédeszközök (szemüveg, hallókészülék, incontinencia termékek) költségeit az intézmény viseli. Az intézmény által térítésmentesen biztosított gyógyszercsoportok köréből az otthon részletes tájékoztatást ad, melynek listája az orvosi rendelőben megtekinthető. Ha a lakók egészségügyi állapotában változás következik be, úgy az ápolást, gondozást az erre a célra kialakított betegszobában biztosítja az intézmény. A lakók elhalálozásával kapcsolatos teendőket az intézmény vezetője szervezi. Foglalkoztatás, értékmegőrzés, pénzkezelés, kártérítés Foglalkoztatás Az otthon lakói részére, idejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a nővér nyújt segítséget. Így biztosítja a személyre szabott gondozást, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit. A lakó családi és társas kapcsolatai fenntartásának feltételeit. A programokon való részvétel önkéntes, melyen a lakók egyéniségüknek és egészségi állapotuknak megfelelően vehetnek részt. Értékmegőrzés A lakóknak joguk van értéktárgyaikat és pénzüket maguknál tartani. A gondozottak értéktárgyaiért (takarékbetét, ékszer, festmény, értékpapír) pénzéért csak akkor vállal felelősséget az intézmény, ha azokat felvételkor a lakó megőrzésre átadja az intézmény vezetőjének. Az intézmény nem vállalja a gondozott bútorainak és egyéb ingóságainak tárolását. A lakó pénzének kezelése A lakónak írásban nyilatkoznia kell pénze kezelésének módjáról. Ha a lakó saját maga kezeli a pénzét biztosítania kell azt, hogy a részére érkezett küldeményt egy összegben vehesse fel, a lakó kérése esetén két tanú jelenlétében. A tanúk aláírásukkal igazolják a postai küldemény (pénz, értékcikk, csomag) átadásának megtörténtét. A Szociális Ellátó- és gyermekjóléti Intézmény ( 3022 Lőrinci, Erőmű tér 37.) Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályzata az

1/2000.(I.07.) SZCSM rendelet alapján készült, rendelkezéseit az Idősek Otthona ( 3022 Lőrinci, Erőmű tér 37.) ellátottjaira és pénzeszköz kezelőire kell alkalmazni. Az érték- és vagyon megőrzés szabályai 1) Az ellátást igénybe vevőt nyilatkoztatni szükséges arról, hogy kívánja-e igénybe venni az intézményi készpénz kezelést. 2) Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője köteles tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készíteni, és annak egy példányát az ellátást igénybevevőnek, vagy törvényes képviselőjének átadni. Az értéktárgyak átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Letétek és készpénzben kezelt pénzeszközök kezelésének szabályai 1) A letétek és készpénzben kezelt pénzeszközök nem képezik az Intézmény tulajdonát, csak átmeneti jelleggel kerülnek kezelésre. 2) Az ellátást igénybevevő készpénzben kezelt pénzeszközének állománya minimum a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének a.) 20% -a amennyiben a személyi térítési díj jövedelem hányad figyelembevételével történik b.) 30 %-a amennyiben a személyi térítési díj vagyoni érték beszámításával történik., de nem haladhatja meg a 50.000 - Ft-ot. 3) A fenti összeget meghaladó készpénz hozzátartozó részére történő átadásáról, vagy tárgyi letétben történő elhelyezéséről, vagy letétként történő elhelyezéséről az intézmény vezetője köteles gondoskodni az összeghatárt meghaladó napot követő 3 munkanapon belül. 4) Az ellátást igénybevevők napi készpénzállományának együttes összege a 200.000 Ftot nem haladhatja meg. A letétként kezelt pénzeszközök felhasználásának szabályai 1) Az letétként kezelt pénzeszközök elsősorban az ellátást igénybevevő személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja: a. az intézményi ellátást meghaladó mennyiségű vagy minőségű élelmezés, ruházat és textília b. fodrászat, manikűr, pedikűr, televízió előfizetés, egyéb használati tárgyak, stb. 2) Tartós letétéként kezelt pénzeszközök elkülönített letéti számlán kerülnek elhelyezésre az ellátott kifejezett írásbeli nyilatkozata alapján. A letéti számla kezeléséről az intézmény gazdálkodását végző költségvetési szerv Gondoskodik az intézmény kezdeményezése alapján. A letéti számla a betétek tartós elhelyezését szolgálja, az ellátásban részesülő számára hozam nem képződik. A letéti számláról történő készpénz felvételi szándékot a kifizetést megelőzően 2 munkanappal korábban írásban kell jelezni a letét kezelő felé. 3) Tárgyi letétként kell kezelni minden anyagi formában megtestesült értékkel bíró tárgyat, melynek kezelését az ellátást igénybe vevő kéri. A tárgyi letét jellemzően előforduló esetei:

-

nemes fém érték tárgyak festmények banki betétek, stb.

4) Az intézmény a tárgyi letétek biztonságos őrzéséről és káresemény elleni megfelelő biztosításáról gondoskodni funkciójából eredően nem tud, ezért a tárgyi letétek az intézményben nem kezelhetők. 5) A tárgyi letétek banki elhelyezését az ellátást igénybe vevő köteles gondoskodni, költségeit viselni. Az ellátást igénybe vevőt a tárgyi letétek elhelyezése és kezelése esetén – amennyiben közeli hozzátartozó kizárásra kerül – az intézmény vezetője köteles segíteni meghatalmazás alapján. IV. Készpénzben kezelt pénzeszközök nyilvántartásának szabályai A készpénzben letéti pénzeszközök nyilvántartása: Be- és kifizetéseket csak az ellátást igénybevevő, illetve írásbeli meghatalmazás alapján a meghatalmazott tehet. Meghatalmazott lehet az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban nem álló bármely természetes személy, akit az ellátást igénybevevő meghatalmaz, illetve az intézmény munkaügyi állományába tartózóan a vezető gondozó. A letéti készpénz be- és kifizetések alapbizonylatai: a.)Befizetések: két példányos átvételi elismervény, melynek első példányát a befizetőnek kell átadni, a második példány az analitikus nyilvántartás bizonylata b.) kifizetések esetén alapbizonylat a számla, melyen a számlázott tételek átvételét az ellátást igénybevevővel igazoltatni kell. Alapbizonylat továbbá a készpénz átutalási megbízás – ún. csekk -, valamint a szabadfelhasználásra átadott pénzeszközök esetében két példányos átvételi elismervény, melynek az első példányát az ellátást igénybevevőnek át kell adni, a másod példány az analitikus nyilvántartás bizonylata. A pénzügyi eseményekről analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartás vezetéséért felelő személyek: - Papp Józsefné vezető ápoló - Balog Jánosné szociális ügyintéző Az analitikus nyilvántartást folyamatosan, időrendi sorrendben, napra készen kell vezetni A be- és kifizetési bizonylatokon rögzíteni kell az analitikus nyilvántartás sorszámát. Analitikus nyilvántartásként egyéni nyilvántartó kartonra kell felvezetni a pénzügyi eseményeket. Az analitikus nyilvántartási kartonon szerepeltetni kell a pénzügyi eseményt megalapozó bizonylat sorszámát. Az egyéni nyilvántartások szerint kimutatott készpénzállomány összesített egyenlegének meg kell egyezni az összesítő nyilvántartásban kimutatott készpénz állománnyal. A készpénzben nyilvántartott letétek tekintetében hetente zárlatot kell tartani, a tényleges pénzkészletet egyeztetni kell a kimutatott egyenleggel. A letéti készpénz forgalomhoz kapcsolódó pénzügyi események megtörténtét az ellátást igénybe vevő minden esetben aláírásával köteles igazolni.

Amennyiben az ellátást igénybe vevő írásképtelen, névaláírót kell alkalmazni. Névaláíró lehet az intézmény munkaügyi állományába tartózóan bármely természetes személy. A névaláíró két fő - az intézmény munkaügyi állományába tartózó – jelenlétében és tanúsítása mellett aláírja az ellátást igénybe vevő nevét a befizetési, illetve kiadási esemény alapbizonylatán. Kártérítés A lakó köteles az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, azokat megőrizni, megóvni. A lakó köteles a szándékos károkozásból eredő kárt megtéríteni. A lakók és dolgozók kapcsolata Minden lakónak joga van az eddigi megszokott életvitelét folytatni, amennyiben az lakótársai nyugalmát nem zavarja. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a lakók és a dolgozók személyiségi jogainak kölcsönös tiszteletben tartásáról, a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének az érvényesítéséről. Az intézményben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő, közeli hozzátartozója a lakóval tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama alatt, illetőleg annak megszűnésétől számított 1 éven belül nem köthet. A dolgozó a lakótól sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem fogadhat el. A lakók érdekvédelme Az otthonban a lakók érdekvédelmét az Érdekképviseleti Fórum látja el. Feladata: az intézményben élő személyek, illetve hozzátartozóik panaszainak meghallgatása, a problémát előidéző okok kivizsgálása, megoldási javaslatok kidolgozása és azok továbbítása az intézmény vezetőjéhez. Érdekképviseleti Fórum tagjai: - Lakók részéről: Kiss Józsefné, Oruianu Anna - Dolgozók részéről: Rákóczi Ferenc - Lőrinci Önkormányzat részéről: Burus Bernadett - Idősügyi Tanács részéről: Budai Istvánné - Hozzátartozók részéről: Kiss Lajosné Panaszaikkal az érdekképviseleti fórum tagjaihoz fordulhatnak Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik: - Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével - A jogosultnak a jogviszony megszűntetésére vonatkozó kérelmére - A jogosult halálával Megszüntetheti a jogviszonyt a Lőrinci Város Önkormányzata: - Ha az intézmény elhelyezés feltételei már nem állnak fenn - A jogosultat más intézménybe kell helyezni - A jogosult a házirendet súlyosan megsérti!

Az otthon vezetőjének felelőssége gondoskodni arról, hogy az intézmény, illetve annak dolgozói a Házirendben foglaltaknak megfelelően lássák el feladataikat. A Házirend az 1993. évi III törvény, az 1994. évi VI. törvény SzCsM 1/2000 és 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet és 40/2006 (II. 27.) Korm. rendelet és végrehajtási jogszabályok alapján, az 5/2008. (III. 27.) Önkormányzati rendelet és 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, és a 36/2007 (XII. 22.) SzMM rendelet alapján készült.

Lőrinci, 2013. 06.10.

Bereczki Judit intézményvezető

4. sz. függelék Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény 3021 Lőrinci Bem u. 2. Tel./Fax: 37/388-424

Az étkezés házirendje 1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi legalább 1x-i meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: - koruk - egészségi állapotuk - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük - szenvedélybetegségük - hajléktalanságuk miatt. 2) Az étkeztetés napi 1x-i főtt ételt biztosít helyben fogyasztás, elvitel, vagy házhoz szállítás lehetőségével. 3) Igénybe vétele kérelemre történik, a kérelmet a Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező jövedelmét igazoló iratokat. Az étkezésért fizetendő térítési díjat a mindenkori hatályos jogszabályok alapján az intézményvezető állapítja meg. 4) Ha az ellátott az étkezést valamilyen oknál fogva nem tudja igénybe venni, azt az intézmény vezetőjénél be kel jelentenie 2 nappal előre. 5) Az étel kiszolgálásának helye: az Idősek Otthona, 3022, Lőrinci Erőmű tér 37, illetve igény esetén a lőrinci Családsegítő épületében, 3021. Lőrinci, Bem utca 2. 6) A házhoz történő szállítás jól záródó, tisztára mosott edényben (ételhordóban) történik, melyet a kiszolgáló konyha autója visz a szolgáltatást igénybevevők otthonába. 7) Az ételhordók tisztántartásáról a szolgáltatást igénybevevőnek kell gondoskodni. 8) Az étel kiszolgálása és házhoz szállítása, hétköznapokon 12.00 és 14.00 óra között történik. Hétvégén és ünnepnapokon Lőrinci Város Kft-vel kötött egyéni megállapodás alapján van lehetőség étkeztetésre. 9) Helyben fogyasztás esetén az általános magatartási szabályokat be kell tartani. Megjelenni csak ápolt külsővel, tiszta ruhában lehet. Ittas egyén az étel kiszolgálásának helyén nem tartózkodhat. 10) Az étkezést havonta egy összegben utólag kell fizetni, minden hónap 10-ig. 11) Az étkezési igény bejelentésekor az igénylő tájékoztatást kap az étkeztetés házirendjéről. Az abban foglaltak tudomásul vételét aláírásával jelzi. Az étkezésre vonatkozó házirend be nem tartása az étkezésből való kizárást vonja maga után 12) A szolgáltatást igénybevevő, a jövedelmét érintő változást 8 napon belül köteles a Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény vezetőjénél bejelenteni. 13) Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötött a térítési díjat az ellátást szerződésben vállaló köteles megfizetni. Lőrinci, 2013. 06. 10. Bereczki Judit intézményvezető

5. sz. függelék

Megállapodás Melylétrejött egyrészről a Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény 3022 Lőrinci Erőmű tér 37., mint ellátást nyújtó intézmény (továbbiakban az ellátást nyújtó intézmény) másrészről:

a) mint ellátását igénybe vevő neve: ………………………………………………… lakcíme: ………………………………………………… telefonszáma: ………………………………………………… anyja neve: ………………………………………………… születési hely: ………………………………………………… születési idő: ………………………………………………… személyigazolvány száma: ………………………………………………… TAJ száma: ………………………………………………… nyugdíjas törzsszáma: ………………………………………………… nyugdíj összege: ………………………………………………… b) az ellátását igénybe vevő törvényes képviselője neve: ………………………………………………… lakcíme: ………………………………………………… telefonszáma: ………………………………………………… anyja neve: ………………………………………………… születési hely: ………………………………………………… születési idő: ………………………………………………… személyigazolvány száma: ………………………………………………… c) tartásra kötelezett, vagy azt átvállaló személy neve: ………………………………………………… lakcíme: ………………………………………………… telefonszáma: ………………………………………………… anyja neve: ………………………………………………… születési hely: ………………………………………………… születési idő: ………………………………………………… személyigazolvány száma: ………………………………………………… között a mai napon, az alábbi feltételek szerint: A szerződése tárgya 1) A szociális ellátást nyújtó intézmény fenntartója a Lőrinci Városi Önkormányzat, 3021 Lőrinci Szabadság tér 26. sz. alatt a személyes gondoskodás keretébe tartozó, szakosított ellátást –ápolást, gondozást – nyújtó intézményt 3022 Lőrinci erőmű tér 37. sz. alatti Idősek Otthonát működteti. A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban (1993. évi III tv. az 1/2000 (01.07) SzCsM rendelet és a

9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet) és jelen megállapodásban szabályozott módon teljes körű ellátást nyújt. 2) Az ellátást nyújtó intézmény az 1. pontban megjelölt ingatlanban lévő 2-3 ágyas szobában, funkciójának megfelelően alapbútorzattal ellátott – nem kizárólagos használatú – lakrészben helyezi el az ellátást igénybe vevőt, aki tudomásul veszi, hogy az ellátást nyújtó intézmény jogosult másik személyt is e lakrészben elhelyezni.

3) Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást ………..év ……………………… hónap ……napjától kezdődően határozott …………………………………….-ig terjedő /vagy ………………………………………………….feltétel bekövetkeztéig / vagy határozatlan időtartamra szólóan biztosítja.

Szolgáltatások és fizetési kötelezettség

A felek tájékoztatási kötelezettsége Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatta az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét (továbbiakban ellátást igénybe vevő) és hozzátartozóját: - Az intézményben biztosított ellátás, szolgáltatások tartalmáról és feltételeiről. - Az intézmény által vezetett, az ellátást igénybe vevőt érintő nyilvántartásokról. - A jogosult és hozzátartozó közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás rendjéről. - Az érdekképviseleti fórum működéséről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról, az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről. - Az intézményi házirendről (mely tartalmazza az intézmény belső rendjét és együttélés szabályait) és melynek egy példánya az ellátást igénybe vevő számára átadásra kerül; egyik példánya pedig az ellátást igénybe vevő által aláírva a szerződés melléletét képzi. - Az intézménybe való felvételhez, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokról, személyes használati tárgyakról, hozzátartozói nyilatkozatokról. - Más, jogszabályban meghatározott feltételekről.

A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételekor köteles nyilatkozni: -

A tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, és annak tiszteletben tartásáról.

-

Arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben, és a jogosult, továbbá közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokról haladéktalanul tájékoztatni fogja az intézmény vezetőjét.

-

Minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díj megállapításához szükséges.

-

Arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben, és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez.

-

Az eltemettetése módjáról, és annak költségviselőjéről.

-

Az ellátást igénybe vevő – halála esetén – írásos végintézkedést tett-e vagy sem Minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolja, vagy azt más okból fontosnak tartja

Nem kell a térítési díj megállapításához szükséges adatokat közölni akkor, ha az elhelyezést igénylő, vagy más személy az elhelyezés iránt kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a szerződésben vállal kötelezettségeket az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Jelen megállapodás aláírásával az ellátást igénybe vevő, valamit hozzátartozója egyúttal elismeri és kijelenti, hogy a 4.1. pontban megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségének az intézmény eleget tett, valamint a 4.2. pontban megfogalmazott nyilatkozattételi kötelezettségének az ellátott és hozzátartozója mindenkor eleget tesz. A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját: - a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról - az egészségügyi intézménybe való beutalásról - az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásáról, az ellátás ideiglenes - megszüntetéséről - az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről - a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésről Az intézmény a következő szolgáltatásokat nyújtja: - biztosítja a lakhatást, folyamatos fűtést, világítást, meleg víz ellátást, - napi háromszori étkezést, - szükség szerint biztosítja ruházattal, illetve textíliával való ellátást, és ezek mosását, javítását a házirendben meghatározott módon, - gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentális gondozásáról, egészségügyi, rendszeres orvosi ellátásáról, gyógyszereinek beszerzéséről, - egyeztetett módon gondoskodik a szabadidő kulturált eltöltéséről, - a bentlakásos intézmény gondoskodik az ellátást igénybe vevők értékeinek és vagyontárgyainak megőrzéséről, melynek módját az abból kizárt tárgyak körét a házirend szabályozza, - alapfeladatot meghaladóan is szervez az intézmény programokat, szolgáltatásokat (pl.: pedikűr, fodrász), melyért díj kérhető, - az intézmény vezetője köteles gondoskodni: a jogosult és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézményben megfelelő helység biztosításával; illetve az intézményi dolgozók foglalkoztatásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a jogosult személyi jogainak tiszteletben tartásáról, - hitélet biztosítása intézményen belül (rendszeres istentisztelet),

-

-

az intézménybe személyes tárgyak behozatalára a Házirendben foglaltak szerint van lehetőség, az intézmény biztosítja az ellátott által átadott készpénz megőrzését a Letétkezelési szabályzat alapján, az intézmény a lakók számára a vonatkozó jogszabályban (1/2000 SzCsM rendelet) előírt gyógyszercsoportokból alapgyógyszer készletet biztosít. Az alapgyógyszerkészletből az orvos által rendelt gyógyszereket térítésmentesen biztosítja a rászoruló lakók számára. Az alapgyógyszer készlet körébe tartózó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét – a vonatkozó jogszabályban meghatározott esetek kivételével – az ellátást igénybe vevő viseli. a gyógyászati segédeszköz ellátás körében a testtávoli gyógyászati segédeszközöket térítésmentesen, testközeli segédeszközöket – a vonatkozó jogszabályban meghatározott esetek kivételével – az ellátást igénybe vevő viseli

Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat állapít meg. Ha az ellátásra jogosult tartási, vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást, gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. (10/1993.(VIII.24.) többször módosított Önkormányzati rendelet alapján). A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözete. (Szt.115.(1)). Az ellátásért a tárgy hó nyugdíjfizetése napján tárgyhavi személyi térítési díjat köteles fizetni. Szt. 115.(2) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg. A havi intézményi térítési díj, a napi intézményi díj 30 szorosa. Ha az intézményi elhelyezett az intézményi ellátást igénybe veszi a havi térítési díjat az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül kell megállapítani. A közölt mértékű személyi térítési díj megfizetését követően az ellátást igénybe vevő számára maradó költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a jogszabályok által meghatározott minimum összegnél – a tárgy év január 01-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-nál. A személyi térítési díj összege évente – a fenntartó által – két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új személyi térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. Az ellátásban részesülő személy, a két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díjának 20%-t fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. Két hónapot meghaladó távollét idejére (pl.: egészségügyi gyógykezelés) a személyi térítési díj 40%-t, más esetben 60%-t fizeti. Az intézmény részéről történő visszafizetési kötelezettség a tárgy hónapot követő hónap során esedékes térítési díj fizetésekor kerül jóváírásra. (hiv.: 40/2006. (II.27.) Korm. r. mely a 29/1993. Korm.r.-t módosította Érv.: 2006.06.01-től.

Nem fizetés esetén a 2004. évi CXL. törvény, illetve adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI tv. szabályai alkalmazandók.

Jogorvoslati lehetőség: ha az ellátott, törvényes képviselője, vagy térítési díját megfizető személy a térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, vagy elengedését kéri, úgy az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

Jelen esetben: Lőrinci Városi Önkormányzat képviselő testülete 3021 Lőrinci Szabadság tér 26. a 9/1999(XII.24)SzCsM rendelet 14.§ (4) bekezdése értelmében az ellátást igénybe vevő az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető hatásköre, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt értesíteni írásban a kivizsgálás eredményéről, a megtett intézkedésről. Amennyiben az intézményvezető a határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet a megtett intézkedéssel, a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a fent megnevezett fenntartóhoz fordulhat panaszával.

Ha az ellátott, a törvényes képviselője, vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését, vagy elengedését kéri, (SZT.114§(2 bek.)) szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt.

A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető a határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet a megtett intézkedéssel, az intézkedésre meghatározott határidő lejártát, illetve intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat panaszával.

Érdekképviselet A jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a Házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, vagy az érdekképviseleti fórumnál. - Az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme, - az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén, vagy - az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében.

Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetőleg más, hatáskörrel rendelkező szervnél. A jogosult részére az intézményen belül biztosítva van az ellátott jogi képviselő segítségének igénybevétele, elérhetősége. Az intézményi jogviszony megszűnése Az ellátásra jogosult intézményi jogviszonya megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, mely esetben az intézmény fenntartóját elhelyezési kötelezettség terheli, - határozott idejű intézeti szerződés esetén a megjelölt dátum lejártával, - a jogosultnak, illetve hozzátartozójának a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentését követően – a Házirendben meghatározott - idő elteltével, - a jogosult halálával, - akkor, ha az intézményi elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultat másik intézménybe kell helyezni, illetve intézményi elhelyezése nem indokolt, - az intézményt fenntartó megszüntetheti az intézményi jogviszonyt akkor, ha a jogosult a Házirendet súlyosan megsérti, és/vagy – rendszeresen – nem tesz eleget személyi térítési díj fizetési kötelességének. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezető értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről.

Amennyiben a jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.

Az intézményi jogviszony megszűnésekor a felek egymással elszámolnak, mely ügylet kiterjed: - A fizetendő térítési díjakra, ezek esetleges hátralékaira, - az intézmény tárgyi eszközeiben – szándékosan – okozott károkra, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett eszközök hiányára, - minden olyan dologra, mely – az intézmény humán jellegével összefüggésben – az intézményi jogviszony megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik, - nem lehet az elszámolásba bevonni a lakrész újrafestéséhez, az intézményi jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó jogi és adminisztratív költségeket.

Egyéb ellátási kérdések -

Az ellátást igénybe vevő jelen megállapítás aláírásával meghatalmazza az intézmény vezetője által kijelölt személyt, illetve személyeket, hogy a számára érkező postai küldeményeket átvegye.

-

-

A szociális intézmény – tekintettel arra, hogy terhére a szerződés hosszú, és emberileg belátható időre szóló kötelezettséget tartalmaz – kijelenti, hogy előre nem látható rendkívüli helyzetekben is minden elvárhatót megtesz, hogy az e szerződésből következő kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse. A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni.

Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá az idősek ellátására vonatkozó mindenkori jogszabályok rendelkezései az irányadóak Kelt:……………………………….

……………………………………… ellátást igénybe vevő vállaló személy)

…………………………………… tartásra kötelezett(vagy

……………………………………….. ellátást nyújtó intézmény Hozzátartozó neve: Lakcíme: Telefonszáma: Személyigazolvány száma:

………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… …………………………………………

Tanú neve: Lakcíme: Telefonszáma:

………………………………………… ………………………………………… …………………………………………

Tanú neve: Lakcíme: Telefonszáma:

………………………………………… ………………………………………… …………………………………………

Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény Lőrinci

Szervezeti és Működési Szabályzata 2013

Készítette: Bereczki Judit intézményvezető

Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések

4

1. A Szervezeti és Működési szabályzat célja

4

I. 2. Az intézmény jogszabályi meghatározottsága 4 I. 3. A költségvetési szerv működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat. A Szakmai Program, Házirend, valamint a gazdasági munka vitelét segítő különböző a szakmai munkát segítő szabályzatok, melyeket az SZMSZ függeléke tartalmaz. ................................................................................................................................ 5 I. 4. Az önállóan működő költségvetési szerv legfontosabb adatai .................................. 5 I. 5. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat száma, kelte..................... 5 I. 6. A költségvetési szerv alapítójának neve és címe.................................................... 5 I. 7. A fenntartó neve és címe ............................................................................................ 6 I.

8. A költségvetési szerv típusa, jogállása ....................................................................... 6

A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon..................................................................................... 6

II. II.

1. A vagyon feletti rendelkezés joga ........................................................................ 7 2. A költségvetési szerv, vállalkozási tevékenysége: a költségvetési szerv .................. 7

A költségvetési szerv működési területe .......................................................................................................... 7

III. III. III. III.

1. 2. 3. 4.

A költségvetési szerv tevékenységének célja............................................................. 7 A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata ............................. 7 A költségvetési szerv működési köre......................................................................... 8 A költségvetési intézmény felügyeleti szerve........................................................... 9

IV. A költségvetési szerv alaptevékenysége (szakfeladat számmal és megnevezéssel): .................................... 9

IV. 1. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje ............................................. 11 IV. 2. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése ........................................................................................................................... 12 IV 3. A Szervezeti Működési Szabályzat hatálya ........................................................... 12 V. Az intézmény feladatai ............................................................................................................................ 12

V. 1. Az intézmény feladatai és hatásköre ...................................................................... 12 V. 2. Az intézményben folyó szakmai tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg ..................................................................................................................... 13 VI. Az intézmény működése .......................................................................................................................... 14

.............................................................................................................................................. 14 VI. 1 . A szociális szolgáltatások köre és igénybevételük formája................................... 14 VI. 2. A dolgozók érdekvédelme ....................................................................................... 15 VI. 3. A dolgozók jogai..................................................................................................... 15 VI. 4. A szolgáltatást igénybevevők érdekvédelme......................................................... 16 VI. 5. Ellátott jogi képviselő ............................................................................................. 16 VI. 6. Gyermekjogi képviselő ........................................................................................... 16 VII. Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti tagozódása ........................................................ 17

VII. 1. Intézményvezetés ................................................................................................... 17

VII. 2. Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény ellátott feladatai és feladat ellátási helyei..................................................................................................................................... 17 VII. 3. Az egyes szervezeti egységekben foglalkoztatott dolgozók létszáma ................... 18 VIII. Az egyes szervezeti egységek és feladatai ............................................................................................... 21

VIII.1.Szervezeti ábra……………………………………………………………………...21 VIII.2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek fő feladatai ........................................ 22 VIII.3. Intézményvezetés .................................................................................................... 23 VIII.4. Az intézmény orvosa: ............................................................................................. 25 VIII.5. Védőnői szolgálat................................................................................................... 27 VIII.6. Kisegítő tevékenység .............................................................................................. 28 IX. Általános rendelkezések............................................................................................................................ 30 X. Az intézmény működésének főbb szabályai ............................................................................................... 33

X. 1. Munkavégzéssel kapcsolatos szabályok .................................................................... 33 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................... 37

I. Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési szabályzat célja A Szervezeti és Működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más intézmény vagy hatóság feladat és hatáskörébe. A Szervezeti és Működéi szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek, munkacsoportok és folyamatok összehangolt működését és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak betartása az intézmény dolgozójára nézve kötelező.

I. 2. Az intézmény jogszabályi meghatározottsága a) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák biztosítása, b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formák működtetése - a szociális igazgatásáról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény, valamint az intézmény működését, tevékenységét érintő hatályos

jogszabályok.

c) – a Gyvt. 1997. évi XXXI. törvény, 15/1998. (IV.30.) NM rendelet d) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV, valamint az intézmény működését érintő hatályos jogszabályok Az

önállóan

működő

költségvetési

szerv

működési

rendjét

meghatározó

dokumentumok Az intézmény törvényes működését, a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő dokumentumok határozzák meg. I. 3. A költségvetési szerv működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat. A Szakmai Program, Házirend, valamint a gazdasági munka vitelét segítő különböző a szakmai munkát segítő szabályzatok, melyeket az SZMSZ függeléke tartalmaz. I. 4. Az önállóan működő költségvetési szerv legfontosabb adatai

A költségvetési szerv neve: Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény A költségvetési szerv rövidített neve:SzEGyI A költségvetési szerv székhelye:3022. Lőrinci, Erőmű tér 37. Tel./Fax:37-389-596 A költségvetési szerv telephelyei: Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény Alapszolgáltatási Központ 3021 Lőrinci, Bem utca 2. Tel./Fax: 37-388-424 Védőnői Tanácsadó 3021. Lőrinci, Bem utca 4. Tel.: 37-388-371 A költségvetési szerv ágazati azonosítói: Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény:

S0012826

Alapszolgáltatási Központ:

S0012826S0067643

I.

5. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat száma, kelte

- a Lőrinci Nagyközségi Közös Tanács által 1975-ben -GAMESZ szervezetén belül kialakított-házigondozás, valamint az 1976. óta működő Idősek Klubja, mely a 217/1993.(XI.30) számú képviselőtestületi határozattal, Szállást Biztosító Idősek Klubja névvel jogutódként létrehozott nappali szolgáltatást és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézménynek, mely a 129/1997. (X.30) számú önkormányzati határozattal Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény névre változott. I.

6. A költségvetési szerv alapítójának neve és címe

Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3021. Lőrinci, Szabadság tér 26. I. 7. A fenntartó neve és címe Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás A gesztor önkormányzat neve és címe: Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő –testülete 3021. Lőrinci, Szabadság tér 26.

I.8. A költségvetési szerv típusa, jogállása: A tevékenység jellege alapján:

közszolgáltató költségvetési szerv

A közszolgáltató szerv fajtája:

közintézmény

Feladatellátásához gyakorolt funkciója szerint: önállóan működő költségvetési szerv

A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon A

rendelkezésre

bocsátott

ingatlan

és

ingóvagyon,

Lőrinci

Város

Önkormányzatának tulajdona: Lőrinci, Erőmű tér 37.: (székhely)

1460/90. hrsz. telek: 2190 m2 beépített alapterület: 573 m2 hasznos alapterület:

Lőrinci, Bem út 2.: (tagintézmény)

Lőrinci, Bem út 4.: (tagintézmény)

1011. hrsz. telek:

1.

1249 m2

beépített alapterület: 120 m2 hasznos alapterület:

102 m2

1011. hrsz. telek:

1249 m2

beépített alapterület: 130 m2 hasznos alapterület:

II.

487 m2

110 m2

A vagyon feletti rendelkezés joga

A költségvetési szerv vagyonkezelői jogosultságát Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (III. 27.) számú – Lőrinci Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló – önkormányzati rendelete szabályozza. II. 2. A költségvetési szerv, vállalkozási tevékenysége: a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A költségvetési szerv működési területe Lőrinci város egész közigazgatási területe, valamint a Társulásban résztvevő települések közigazgatási területe, az ellátott feladatok és a Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás Társulási megállapodásában foglaltak szerint:

III.

1. A költségvetési szerv tevékenységének célja

A társult önkormányzatok lakossága azonos eséllyel hozzájuthasson az intézmény által biztosított ellátásokhoz, illetve a Lőrinci Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások megvalósítása, valamint védőnői szolgálat működtetése.

III.

2. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata

A Szt.56.§, a Gyvt. 94. és 94/A.§, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§ figyelembevételével: 8690

Egyéb humán egészségügyi ellátás

8730

Idősek, fogyatékossággal élők bentlakásos ellátása

8810

Idősek, fogyatékossággal élők szociális ellátása bentlakás nélkül

8892

Egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások

8899

Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

III. 3. A költségvetési szerv működési köre A társulás által ellátott feladatok Családsegítés:

Működési terület Lőrinc, Bem utca 2. Rózsaszentmárton, Kossuth Lajos utca 5.

Gyermekjóléti szolgáltatás:

Lőrinci, Bem utca 2. Heréd, Vörösmarty tér 1.

Védőnői szolgálat

Lőrinci, Bem utca 4.

Ápoló-gondozó otthon és rehabilitá-

Lőrinci, Erőmű tér 37.

ciós intézményi ellátás Idősek Otthona Házi segítségnyújtás:

Lőrinci, Bem utca 2. Rózsaszentmárton, Kossuth L. ú. 5.

Szociális étkeztetés

Lőrinci, Bem utca2.

Nappali szociális ellátás

Lőrinci, Bem utca2.

III. 4. A költségvetési intézmény felügyeleti szerve A szakmai irányítás kivételével: Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3021. Lőrinci, Szabadság tér 26.

IV. A költségvetési szerv alaptevékenysége (szakfeladat számmal és megnevezéssel): •

8690 Egyéb humán- egészségügyi ellátás:

69041 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás A gyermekvállalás optimális körülményeinek elősegítése céljából az anya fogamzás előtti gondozásával, genetikai tanácsadással, a termékenységi ciklus alatti gondozással, a családtervezési ismeretek és a fogamzásgátló nők

fokozott

védelméhez

szükséges

módszerek megismertetésével, valamint a összetett

megelőzési

tevékenységgel,

egészségvédelemmel, ill. a 0-6 éves korú gyermekek gondozásával kapcsolatos tevékenység. 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás A kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődését elősegítő egészségneveléssel, szűrővizsgálatokkal, a pályaválasztási tanácsadás feladataival, a beiskolázás előtti vizsgálatokkal és a további szakmai alkalmassági vizsgálatokkal, a veleszületett rendellenességekkel és a fogyatékos kiskorúak lelki gondozásával, fokozott ellenőrzésével és a közösségbe történő beilleszkedést segítő tevékenység.

•

8730 Idősek, fogyatékossággal élők bentlakásos ellátása

873011 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása Az egészségi állapota, valamint a szociális helyzete miatt önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, napi 4 órát meghaladó, vagy jogszabályban meghatározott egyébe körülményeken alapuló gondozási szükséglettel bíró, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy (ideértve azt a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes személyt is, akinek ellátása más formában nem biztosítható) tartós ellátásával kapcsolatos feladatok. Az intézetbe felvehető ellátottak száma: 20 fő. •

8810 Idősek, fogyatékossággal élők szociális ellátása bentlakás nélkül

881011 Idősek nappali ellátása A saját otthonukban élő, idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmagukról való gondoskodásra részben képes személyek intézményi napközbeni ellátásával kapcsolatos feladatok •

8892 Egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások

889201 Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése •

8899 Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

889921 Szociális étkeztetés A

koruk,

egészségügyi

állapotuk,

fogyatékosságuk,

pszichiátriai,

vagy

szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel étkezés biztosítására nem képes személyeknek nyújtott legalább napi egyszeri meleg étkeztetésével kapcsolatos tevékenység 889922 Házi segítségnyújtás

A legfeljebb napi 4 órás gondozási igényű személy részére nyújtott, alapvető gondozási, ápolási feladatokat, önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást magában foglaló házi segítségnyújtással kapcsolatos.

889924 Családsegítés A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képességek megőrzése céljából nyújtott szolgáltatással kapcsolatos tevékenység.

IV.

1. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje

Az intézmény élén,- a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000.(XII.26.) Korm. rendelet 3/A.§ (2) bekezdés b) pontja alapján – kinevezett magasabb vezető áll. Az intézményvezetőt a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvános pályázati eljárás keretében – a Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti intézményt Fenntartó Társulási Megállapodás 11.1. pontja szerint a társult önkormányzatok polgármestereinek véleményét ki kell kérni, a közös intézmény vezetője kinevezése és felmentése esetén – az intézmény vezetőjét a gesztor önkormányzat, Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testülete nevezi ki és menti fel. Fegyelmi és anyagi felelősségre vonásával kapcsolatos ügyekben eljár. Az egyéb munkáltatói jogokat Lőrinci Város Polgármestere gyakorolja. IV. 2. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése A

munkáltatói

intézkedések

megtételéről,

a

foglalkoztatott

közalkalmazottak

jogviszonyáról, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint e törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet rendelkezik.

A Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti intézmény Fenntartó Társulás létrehozására vonatkozó

társulási

megállapodás

pontja

alapján,

az

érintett

települések

polgármestereinek véleményét ki kell kérni a működési területükön feladatot ellátó munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A megállapodás alapján, az intézmény közösen foglalkoztatott közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. IV 3. A Szervezeti Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: •

az intézményvezetőre

•

az intézmény dolgozóira

•

az intézmény szolgáltatásait igénybevevőkre

V. Az intézmény feladatai V.

1. Az intézmény feladatai és hatásköre

Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek, az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a hatályos jogszabályok, az alapító, a fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységekre, vezetőre, dolgozókra kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. V. 2. Az intézményben folyó szakmai tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg •

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

•

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

•

XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

•

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

•

2000. évi C. törvény a számvitelről

•

217/1998. (XII. 30.) Korm. r. az államháztartás működési rendjéről

•

249/2000. (XII. 24.) Korm. r. az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

•

193/2003. (XI. 26.) Korm. r. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről

•

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

•

29/1993. (II. 17.) Korm. r. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól

•

188/1999. (XII. 16.) Korm. r. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről

•

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

•

9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

•

36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségügyi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól

•

9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

•

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

•

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

•

8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek személyes adatainak működési nyilvántartásáról

•

257/2000. (XII. 26.) Korm. r. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

VI. Az intézmény működése Az intézmény működése egységes elvek alapján, a szolgáltatások útján valósul meg. Úgy mint: önkéntesség, esélyegyenlőség, személyiségi jogok védelme, titoktartási kötelezettség. Az intézmény minden dolgozója köteles betartani a szociális munka Etikai Kódexének szabályait.

VI. 1. A szociális szolgáltatások köre és igénybevételük formája A személyes gondoskodás magába foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Intézményünk szolgáltatásai közül, a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást térítésmentesen vehetik igénybe az ellátott települések lakói. Térítés ellenében vehetik igénybe a szociálisan rászorulók az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint az ápolást gondozást nyújtó intézményi szolgáltatást. Az ellátásokért a jövedelmi viszonyok függvényében és az igényelt ellátásoktól függően térítési díjat kell fizetni. (29/1993. (II. 17.) Korm. r. A szolgáltatásokért fizetendő térítési díj összegét a gesztor település, Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Szt. 115. §-ának (9) bekezdése alapján állapítja meg. Az intézményi térítési díjak összegéről, az intézmény szolgáltatását igénybevevő személyeket, valamint az intézmény ellátási területén élő lakosságot tájékoztatni kell, a helyben szokásos módon. Ha az ellátásra jogosult tartási, vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. Házi segítségnyújtás és idősotthoni elhelyezés igénylésénél szükséges a gondozási szükséglet vizsgálata. / 63.§.(4)-(7) és a 68/A. §.(1)-(2) 68/B.§ (1). bek. Idősek Otthonába történő felvételnél (Szt. 66. § (1) és 67.§ (1), valamint a 68/B. § (1) bekezdése esetében, az intézményvezető tájékoztatást ad az ellátás tartalmának

feltételeiről, (68.§ (5).a jogosult és hozzátartozói kapcsolattartásáról, a lakók jogairól és kötelességeiről, az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési díjról és fizetés szabályairól. Az intézményvezetője megállapodást köt (94/C. §) az ellátást igénylővel. VI. 2. A dolgozók érdekvédelme A dolgozók érdekvédelmét közalkalmazotti tanács látja el az 1992.évi XXXIII.tv ( Kjt ) 15.§-ának bekezdése alapján. Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók

minden

olyan

törvényes

szervezetével,

amelynek

célja a dolgozók

érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény működését segítő testületek szervezetek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. VI. 3. A dolgozók jogai Joga van a dolgozónak: kulturált körülmények között, a szakképzettségének megfelelő munka végzéséhez, védőruhával való ellátásához, balesetmentes munkafeltételek biztosításához. VI. 4.

A szolgáltatást igénybevevők érdekvédelme

Az otthonban lakók és a területi ellátásban részesülő ellátottak érdekvédelmét az Érdekképviseleti Tanács látja el. Az Érdekképviseleti Tanács feladata: Az intézményben élő személyek, a területen gondozásban lévő ellátottak, illetve hozzátartozói panaszainak meghallgatása. A problémát előidéző okok kivizsgálása, megoldási javaslatok kidolgozása és azok továbbítása az intézményvezető felé. A tanács tagjai véleményezési joggal vannak az intézmény jogszerű működését biztosító dokumentumok készítése, módosítása során. Az Érdekképviseleti Tanács szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Tagjai: kettő lakó, egy lakó hozzátartozója, az intézmény dolgozói közül egy fő, a fenntartó képviseletében egy fő. VI. 5. Ellátott jogi képviselő Az ellátott jogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásban és Idősek Otthonában illetve a szolgáltatásban részesülők részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.

Intézményünkben az ellátást igénybevevők tájékoztatást kapnak az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátott jogi képviselő elérhetősége pedig faliújságunkon kifüggesztve folyamatosan elérhető. Az Érdekképviseleti Fórum üléseire, az Ellátott jogi képviselőt meg kell hívni. Az ellátott jogi képviselőnél tett panaszról, a megbeszélésről jegyzőkönyv készül, a probléma orvoslásáról az érintettek bevonásával megállapodás történik. VI. 6. Gyermekjogi képviselő A gyermekjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. Az intézmény hirdetőtábláján címe, telefonszáma, fogadóórája jól láthatón kifüggesztésre került. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek 1997. XXXI. tv.-ben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. Figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését.

VII. Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti tagozódása Székhely: Lőrinci, Erőmű tér 37. Telephely: Alapszolgáltatási Központ Lőrinci, Bem út.2.

VII. 2. Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény ellátott feladatai és feladat ellátási helyei

1. Idősek Otthona időskorúak ápolása, gondozása 2. Alapszolgáltatási Központ 3.Anya-és Gyermekvédelmi Tanácsadó Védőnői szolg. - Idősek nappali

- Család és nővédelmi egészségügyi

-gondozása,ellátása

gondozás

Házi segítségnyújtás Lőrinci, Rózsaszentmárton

Gyermekjóléti szolgáltatás Lőrinci, Heréd

Családsegítő szolgálat Lőrinci, Rózsaszentmárton

Telephely: Erőmű tér 37.

VII. 3.

Lőrinci,Bem út 2.

Bem út. 4.

Az egyes szervezeti egységekben foglalkoztatott dolgozók létszáma:

Intézményvezetés / Idősek Otthona / Intézményvezető: Összesen:

1 fő, 1 fő

Idősek Otthona Lőrinci, Erőmű tér 37. Gondozó ápoló nővér:

6 fő,

Kisegítő dolgozó:

3 fő,

Összesen:

9 fő

Idősek Otthonában megbízási szerződéssel heti 4 órában: 1 fő mozgásterapeuta Szociális Étkeztetés (Lőrinci, Bem u. 2.) Szociális ügyintéző 1 fő napi 8 órában Házi gondozás: Alapszolgáltatási Központ, Lőrinci, Bem út 2. Társulásban: Lőrinci, Rózsaszentmárton: 2 fő Összesen:

2 fő

Gyermekjóléti szolgálat: Lőrinci, Bem út 2. Heréd, Vörösmarty utca 1. Lőrinci, Heréd:

2 fő

Családsegítő szolgáltatás, Lőrinci Bem utca 2 Rózsaszentmárton, Kossuth utca 5. Rózsaszentmárton.

0.5

fő

Lőrinci.

1.5 fő

Családgondozók összesen:

2 fő

s Gyermekvédelmi Tanácsadó Lőrinci, Bem út. 4. Védőnők: Összesen:

3 fő, 3 fő

Az intézmény összes dolgozói létszáma: 20 fő valamint egy fő Gyeden van

A

családgondozók

helyettesítésének

rendjéről

az

intézményvezető

gondoskodik. A családgondozók egymást helyettesítik.

VIII. Az egyes szervezeti egységek és feladatai VIII. 1. Szervezeti ábra

VIII. 2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek fő feladatai Az intézmény belső szervezeti egységeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul, mindenkor a jogszabályi előírásainak megfelelően láthassa el. VIII. 3. Intézményvezetés Az intézmény vezetőjét a gesztor önkormányzat testülete nevezi ki és menti fel /Lőrinci Város Képviselő-testülete/. Az egyéb munkáltatói jogokat Lőrinci város Polgármestere gyakorolja. Az intézmény közösen foglalkoztatott közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói hatásköröket az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető feladatai, vezetési módszerek •

vezeti az intézményt, egyszemélyi felelős az intézmény működéséért és működtetéséért

•

biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket

•

képviseli az intézményt külső szervek előtt

•

tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai működésének valamennyi területét

•

gyakorolja a munkáltatói jogokat

•

ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat

•

elkészíti az intézmény SZMSZ-ét, Szakmai Programját, Házirendjét, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá az intézmény működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket

•

kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel

•

támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek

tevékenységét • felelős a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) működtetéséért • gondoskodik a dolgozók továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről • adatot szolgáltat a felügyeleti szervek részére, valamint a Statisztikai Hivatal felé

• Irányítja a Szervezeti Működési szabályzatban és a Szakmai Programban meghatározott intézményi munkát, •

koordinál a munkacsoportok között, értékeli az intézményben folyó tevékenységet,

•

hiányosságok esetén a szükséges intézkedéseket megteszi

•

felelős az intézmény feladatainak jogszerű és szakszerű végrehajtásáért

•

gondoskodik az intézmény eredményes működéséhez szükséges feltételekről, az ott

dolgozók folyamatos szakmai fejlődéséről és mentálhigiénés védelméről, a

színvonalas

munka megbecsüléséről, a munkatársak szakmai és emberi biztonságáról. •

Munkáltatói, valamint fegyelmi jogkört gyakorol, a jogszabályokban meghatározott keretek között az intézmény dolgozóira vonatkozóan:
munkaviszony létesítése
munkaviszony megszüntetése
bérmegállapítás
jutalmazás
szabadság engedélyezése

 fegyelmi eljárás, indítása, fegyelmi büntetés kiszabása.  Elkészíti az intézmény költségvetési koncepció-tervezetét, terv igényét  Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását.


Ellenőrzi az előírt nyilvántartások, dokumentációk vezetését.
Felel az adatkezelésért, a gondozottak, szolgáltatást igénybevevők személyiségi jogainak védelméért.
Felülvizsgálja a gondozottak által fizetendő személyi térítési díjakat.
Pénzkezelés tekintetében: gazdálkodik a rendkívüli dologi kiadással összefüggő ellátmánnyal és felhasználásáról elszámol, a szabályoknak megfelelően
Összehangolja az intézmény kapcsolattartásait, különös tekintettel a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályának osztályvezetőjével.
Az előirányzat felhasználása során, a Munkamegosztási megállapodás 2c/a-b-c-f-gh-i pontja az irányadóak.
Felügyeli a szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó analitikus nyilvántartást


Az előirányzatok módosítása a Munkamegosztási megállapodás 2d/a-b-b1-b2 pontja szerint történik.
Az intézmény költségvetésében szereplő előirányzatok erejéig kötelezettséget vállalhat az intézmény vezetője.
Az egyéb, szakmai analitikus nyilvántartások, feladatmutatók folyamatos, naprakész és pénzügyi alapnyilvántartásokkal összhangban történő vezetése.
Együttműködési megállapodást köthet más szervekkel egy konkrét szakmai feladat, vagy tevékenység ellátására.
Gondoskodik

a

közegészségügyi,

tűzvédelmi,

munkavédelmi

szabályzatok

előírásainak betartásáról és az ezzel kapcsolatos oktatásról.
A dolgozók részére szükség szerint, de legalább évente kétszer munkaértekezletet tart.
Rendkívüli munkavégzést rendelhet el.
Elkészíti az egyes szervezeti egységek házirendjét
A bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos intézkedések megtételéért felel.  Elkészíti az intézmény számára jogszabályban előírt valamennyi szabályzatot.  A bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos intézkedések megtételéért felel.  Szabályozza távolléte esetén a feladata és hatáskör átadásának rendjét.  Távolléte esetén a szakmai vezető felel az intézmény működésének rendjéért.

VIII. 4. Az intézmény orvosa: - megbízási szerződéssel, heti 2X2 órát rendel az otthonban - feladatait az intézmény vezetője a hatályos 1993. évi III. törvény, az 1/2000. (I.7) SZCSM rendelet, valamint a 21/2000. (V.II.) önkormányzati rendelet alapján határozza meg - szakmai felügyeletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat látja el, - feladata a gyógyító, megelőző tevékenység biztosítása, - a lakók betegellátása, szükség esetén szakrendelésre, kórházba utalása,

- közreműködik az ápolási – és gondozási terv orvos- szakmai szempontból történő tervezésben, az ellátást igénybevevő részére - tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét - javaslattal él, a határozott idejű, krízis helyzet miatt bekerült gondozott, elhelyezési kérelmének határozatlan idejűre történő módosítására VIII. 5. Az intézményvezető feladata - ellenőrzi a gondozónők által elkészített egyéni gondozási tervet és gondoskodik az abban meghatározott feladatok teljesítéséről - felelőséggel tartozik a lakók fizikai, egészségügyi és pszichés ellátásáért – személyi, környezeti és élelmezési higiénéjének biztosításáért, - elvégzi a szakmai vezetéshez kapcsolódó adminisztrációt - leltári felelősséggel tartozik az intézet vagyonáért, - betartja, betartatja a munka – baleseti és tűzvédelmi szabályokat

- Ellenőrzi az előírt nyilvántartások vezetését. Felel az adatkezelésért, a gondozottak személyiségi jogainak védelméért. - Felülvizsgálja a gondozottak által fizetendő személyi térítési díjakat. - Összehangolja az intézmény kapcsolattartásait. - Elkészíti, aktualizálja a közegészségügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatokat, gondoskodik azok előírásainak betartásáról és az ezzel kapcsolatos oktatásról. - A dolgozók részére szükség szerint, de legalább évente kétszer munkaértekezletet tart. - Rendkívüli munkavégzést rendelhet el. - Elkészíti az egyes szervezeti egységek házirendjét. - A bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos intézkedések megtételéért felel. - Elkészíti a műszakbeosztásokat, ellenőrzi, elkészítteti a munkaidőmérleget, ellenőrzi ellátottak étkezéssel kapcsolatos nyilvántartását. - Feladata a házi segítségnyújtásban dolgozók szakmai munkájának irányítása, ellenőrzése, a helyettesítések szervezése.

Egyszemélyi felelős vezetője a gyermekjóléti és családsegítés családgondozási feladatok szakszerű ellátásának végrehajtásáért. A szakmai munka megszervezéséért, a társult településeken a területi gondozás megszervezéséért és a családgondozási tevékenységért •

szervezi, irányítja és ellenőrzi a rábízott szakmai egység (családsegítés, gyermekjóléti szolgálat) családgondozóinak munkáját

•

koordinálja és szakmai segítséget nyújt a társult településeken szolgáltatást nyújtó családgondozók munkájához, az ellátások folyamatos biztosítása érdekében

•

megbeszéléseket, értekezleteket szervez a feladatellátással kapcsolatban

•

Irányítja, ellenőrzi a gyermekjóléti és családsegítő családgondozói munkáját

•

elkészíti a családgondozók helyettesítési és ellenőrzési tervét

•

gondoskodik a családgondozással kapcsolatos adminisztráció vezetéséről, vezetésének ellenőrzéséről és a személyes adatvédelemről

•

a hatályos jogszabályokat szem előtt tartva szervezi, irányítja, és ellenőrzi a körzetéhez tartozó szakmai munkát

•

feladata a szakmai továbbképzéseken való részvétel biztosítása, pályázatok figyelése, írásában való aktív közreműködés VIII.

6.

Védőni szolgálat

Az Egészségügyi törvény mindenkori hatályos jogszabályainak megfelelően végzik a munkájukat, a vezető védőnő szakmai irányításával, ellenőrzésével. Család és nővédelmi, egészségügyi gondozás, prevenció, ifjúság- egészségügyi gondozás, csecsemő és várandós gondozás, egészségügyi szűrővizsgálatok, védőoltásokkal, a pályaválasztási tanácsadás egészségügyi feladatai és az ezekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok végzése tartozik feladataik közé. A védőnők szakmai kötelezettségét a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a vezető védőnő szakmai iránymutatásának megfelelően az intézmény vezetője készít el. A három védőnői körzetben a helyettesítési feladatokat egymás között megosztva, az egyenlő leterhelést figyelembe véve, a csoportvezető védőnő hivatott szervezni.

VIII. 7.

Kisegítő tevékenység

A közvetlen szakmai irányító által meghatározott munkát végzik, az intézmény zavartalan működését segítik elő, higiéniai tevékenységek végzésével. A tevékenységek részletezése a munkaköri leírás tartalmazza. Helyettesítés A helyettesítések megszervezése mindenkor a szakmai vezetők feladata. Családgondozót csak családgondozó, helyettesíthet. A házi segítségnyújtást és az idős otthoni ápolást, végzők között a helyettesítés átirányítással történhet. Az intézményvezetői munkát segítő szakmai fórumok - vezetői értekezlet - csoport értekezlet - dolgozói munkaértekezlet - dolgozói érdekképviseleti szervezetek (Közalkalmazotti Tanács) - Érdekképviseleti Fórum Vezetői értekezlet: Az intézményvezető szükség szerint hívja össze, melyen kötelezően részt vesz a Közalkalmazotti Tanács elnöke, szakfeladatonként egy-egy dolgozó. A vezetői értekezlet feladata: - Szakmai információcsere a belső szervezeti egységek, szakmai körzetek munkájáról - Az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai körzetek aktuális és konkrét tennivalóinak meghatározása. - az eltel időszak alatt végzett munkák értékelése -

a

tapasztalt

hiányosságok

feltárása,

megfogalmazása - a munkafegyelem értékelése - feladatok megfogalmazása - a működéssel kapcsolatos információcsere. Dolgozói munkaértekezlet:

és

azok

megszüntetésére

intézkedések

Dolgozói munkaértekezletek (esetmegbeszélő, családgondozók részére) hetente,

pénteki napon

kerülnek megszervezésre. Dolgozói érdekképviseleti szervezetek: Az intézmény vezetője együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét, időpontját, - a megjelentek nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a hozott döntéseket, - a feladat végrehajtás felelősét, határidejét.

Munkatársi értekezlet: évente legalább két alkalommal, illetve szükség szerint kerülnek megszervezésre. Az értekezleten részt vesznek a munkaterületen alkalmazott fő és részfoglalkozású dolgozók. Az értekezleten: az intézményvezető beszámol az eltelt időszak alatt végzett munkáról, értékeli a munkaterv teljesítését, és ismerteti a következő időszak feladatait. Csoport értekezlet: az értekezletet az intézményvezető hívja össze, szükség szerint, de legalább félévenként. Résztvevők az egyes szakfeladaton dolgozók. A csoportértekezlet feladata: a jogszabályi változásokból adódó feladatok megbeszélése, az eltelt időszak alatt végzett munkák értékelése, a tapasztalt hiányosságok feltárása, és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, a munkafegyelem értékelése, a feladatok megfogalmazása, a működéssel kapcsolatos információcsere.

IX. Általános rendelkezések A Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény gazdasági-műszaki ellátását, 2011. szeptember 01-től Lőrinci Város Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a 209/2011. (VIII.25) számú határozata, értelmében, az

intézményvezetővel

kötött

Munkamegosztási

Megállapodásban

Gazdálkodási jogkör szerint: Önállóan működő költségvetési szerv.

Bélyegzők használata kezelése nyilvántartása Az intézmény hivatalos bélyegzői: • Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény 3022 Lőrinci, Erőmű tér 37. • Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti intézmény 3022 lőrinci, Erőmű tér 37. Adószám: 15382520-1-10 • Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Gyermekjóléti Szolgálata 3011 Heréd, Vörösmarty tér 1. • Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Családsegítő Szolgálata 3033 Rózsaszentmárton, Kossuth L. út 5. • Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Alapszolgáltatási Központ 3021 Lőrinci, Bem J. út 2. • Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Védőnői Szolgálata I. körzet 3021 Lőrinci, Bem J. út 4. Tel.: 37/388-371 Kód:1000 976 67 • Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Védőnői Szolgálata II. körzet 3021 Lőrinci, Bem J. út 4. Tel.: 06(37)388-371 Kód: 100097668

rögzítette.

• Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény Védőnői Szolgálata III. körzet 3021 Lőrinci, Bem J. út 4. Tel.: 37/388-371 Kód: 1000 976 69

 A hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányokon lehet használni.  A bélyegzők és pecsétek megrendeléséről és őrzéséről az intézményvezető gondoskodik. A különböző szakterületeken használt bélyegzőkért a dolgozók felelősek. (védőnők, családgondozók)  A bélyegzőkről az intézményvezető nyilvántartást vezet, és évente ellenőrzi a bélyegzők pecsétek meglétét.  A bélyegző átvételét, átadását a munkavállaló a bélyegző nyilvántartásban saját kezű aláírásával igazolja.  A bélyegzőt a munkavállaló magánál tartja, a munkaidő letelte után azokat elzárja.  A bélyegző kezelője anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért. Anyagi felelősség Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése telephelyenként illetve szakfeladatonként elkülönült rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért, ellenőrzéséért az intézményvezető felelős. Az ügyiratkezelést az iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. Az intézményben az ellátottak és munkavállalók adatkezelése vonatkozásában az alábbi törvények alkalmazhatók: a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LVIII. törvény; az 1997.évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről

és védelméről: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993.évi III. törvény. Adatbiztonság Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatot védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, vagy törlés, illetve a sérülés vagy a megsemmisülés ellen.

Üzemfenntartási feladatok Épületek, gépek, berendezések, járművek, különböző technikai eszközök fizikai elhasználódásáról tájékoztatást nyújt a Munkamegosztási Megállapodás 2k/ (k2) pontja szerint.

X. Az intézmény működésének főbb szabályai X.

1. Munkavégzéssel kapcsolatos szabályok

a) A munkaviszony létrejötte -- A munkaviszony létrejöhet határozott vagy határozatlan időre. -- A határozott idejű munkaviszony létrejöhet munkaszerződéssel vagy kinevezéssel, a határozatlan idejű munkaviszony kinevezéssel. -- A munkaszerződés és kinevezés a hatályos jogszabályokat szem előtt tartva meghatározza az alkalmazás módját, a munkakört, a munkaidőt, a munkavégzés helyét, az illetmény összegét, valamint a pótlékokat. b) A munkaviszony teljesítés, munkaköri kötelezettségek, intézményi titkok megőrzése -- A munkavégzés teljesítése a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban, valamint a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. -- A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát szakértelemmel és pontosan végezni, az intézményi titkot megtartani. -- Az intézményi titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül.

 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére: -- Az intézményt érintő kérdésekben nyilatkozattételre az intézményvezető vagy az általa megbízott személy jogosult. -- A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az intézményi titoktartásra vonatkozó szabályokra, valamint az intézmény jó hírnevére, és érdekeire.  Az intézmény működési rendje: Az intézményben működő egységek Házirendjükben meghatározott módon tartanak nyitva. Folyamatosan működnek:

Idősek Otthona

Alapszolgáltatási Központ Étkeztetés: h- cs: 7.30 – l6 óráig p: 7.30 -l3.30 óráig Házi segítségnyújtás: hétfőtől-péntekig 7 – l5 óráig Családsegítés, gyermekjólét, hétfőtől-csütörtökig 7.30 – l6 óráig pénteken: 7.30-13.30-ig Idősek klubja: h – cs: 8- l4 óráig p: 8- l4 óráig Védőnői szolgálat: hétfő – csütörtök: 7.30 – l6 óráig, péntek: 7.30 – l3.30 óráig Pénteki napokon a családgondozók Lőrinciben az Alapszolgáltatási központban esetmegbeszélő csoporton, munkaértekezleten, továbbképzésen vesznek részt. A házi segítségnyújtás szolgáltatásait : Lőrinci, Rózsaszentmárton, , hétfőtől-péntekig 7-15 óráig vehetik igénybe.


Az intézmény dolgozóinak munkarendje A munkavállalók havi munkabeosztás szerint dolgoznak. A főállású dolgozók heti munkaideje 40 óra. Az idősek otthonában folyamatos munkarendben 12 órás váltásban 6-18-ig, illetve 18-06-ig történik a munkavégzés. A kisegítő munkakörben 6-18-ig folyamatos munkarendben dolgoznak. A részfoglalkozású dolgozók munkaidejét, az intézmény működését szem előtt tartva, megállapodás alapján munkaszerződésben rögzítjük.

 Szabadság: az éves szabadság kivételéhez előzetesen tervet kell készíteni. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadságot minden esetben csak az intézményvezető engedélyezhet.  Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.  Anyagi felelősség A munkavállaló saját használati tárgyat csak külön engedéllyel vehet igénybe munkavégzéshez. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, azok megóvásáért.

Belső ellenőrzési szabályok Az

intézmény

belső

szakmai

munkája

ellenőrzésének

megszervezéséért,

rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős, a belső ellenőrzést az ellenőrzési tervben rögzíti. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó -

szakmai tevékenységgel összefüggő

-

ellenőrzési feladatokat.

Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi.
A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása, az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szervezeti Működési Szabályzat hatálybalépése Az SZMSZ, jóváhagyást követően, Lőrinci Város Képviselő-testülének Egészségügyi és Szociális Bizottsága által hozott határozata alapján a kihirdetést követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszíti a ………………. határozattal jóváhagyott Szervezeti Működési Szabályzat. Az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik.

Lőrinci, 2013-06-10. Bereczki Judit intézményvezető

Társulási megállapodás Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás létrehozására.

A Társulásban résztvevő települési önkormányzatok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. tv.87.§.-ban biztosított jogkörüknél fogva jogi személyiséggel rendelkező intézményfenntartó társulást hoznak létre több önkormányzati feladat hatékonyabb, célszerűbb ellátására. I.A társulás neve, székhelye 1. Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás 2. 3021. Lőrinci, Erőmű tér 37. II.A társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője

1. Heréd Község Önkormányzata/3011. Heréd,Rákóczi u. 39. képv: Kómár József polgármester/ 2. Lőrinci város Önkormányzata/3021. Lőrinci, Szabadság tér 26.képv: Vig Zoltán polgármester/ 3. Rózsaszentmárton Község Önkormányzata /3033. Rózsaszentmárton, Kossuth L. u.1. képv: Sipos Jánosné polgármester/

III.A társuláshoz tartozó települések lakosságszáma /2012. január 1.-ei. állapot/

Heréd: Lőrinci: Rózsaszentmárton:

Összesen:

2019 5863 2011

9.893.- fő

IV.A társulás által ellátott feladat és hatáskör A társulás által fenntartott intézmények tevékenységi köre: 869041

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

869042

Ifjuság- egészségügyi gondozás

873011

Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása

881011

Idősek nappali ellátása

889201

Gyermekjóléti szolgáltatás

889921

Szociális étkeztetés

889922

Házi segítségnyujtás

889924

Családsegítés

A társulás tagjai a társulás által ellátott feladatot az alábbiak szerint veszik igénybe: Lőrinci: a./ család és nővédelmi egészségügyi gondozás, b./ ifjúság- egészségügyi gondozás, c./ szociális étkeztetés, d./idősek nappali ellátása, e./ idős korúak tartós bentlakásos szociális ellátása. Heréd, Lőrinci: gyermek jóléti szolgáltatás. Lőrinci, Rózsaszentmárton: a./házi segítségnyújtás. b./családsegítés

Szociális étkeztetés: Az étkeztetés keretében fő étkezésként legalább napi egyszeri meleg élelmet kell biztosítani az arra rászorulók részére. Az étkeztetést a lakosság szükségleteinek megfelelően az étel lakásra történő szállításával vagy elvitelének lehetővé tételével vagy helyben fogyasztással kell megszervezni. Házi segítségnyujtás: A házi segítségnyujtás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniés körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Családsegítés:

A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyujtott szolgáltatás. Nappali szociális ellátás: Elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Gyermekjóléti szolgáltatás: Gyermekjóléti szolgáltatás a következő feladatokat foglalja magában: a./ gyermekek testi, lelki egészsé gének, családban történő nevelésének elősegítése, b./ a gyermekek veszélyeztetettségét észlelő és jelzőrendszer működtetése, c./ a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében családgondozási feladatok ellátása, illetve a gyermek családjából történő kiemelése, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására történő javaslattétel , d./ a hivatalos ügyek intézéséhez segítségnyujtás, e./ utógondozás biztosítása a Gyermek családjába történő visszailleszkedéshez. Elősegíti a gyermekek testi, lelki egészségét, családban történő nevelését. Megelőzi a gyermekek veszélyeztetettségének kialakulását, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére törekszik. Eljár a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében. Védőnői szolgálat: A védőnői szolgálat feladata – az egészségügyi alapellátás részeként – az egészségnevelés, tanácsadás és a gondozás. A családok egészségének megőrzése, a betegség kialakulásának megelőzése, valamint az egészség helyreállí tása céljából fejti ki tanácsadó , egészségnevelő, gondozási tevékernységét. Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás – Idősek Otthona: Az Idősek Otthonában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.tv. 68/A. §./3/ bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést ne igénylő , a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, illetve a 18.életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képesLőrinciben állandó lakóhellyel rendelkező személy. V. A társulási megállapodás időtartama A megállapodást a társulás tagjai határozatlan időtartamra kötik. VI . A társulás döntéshozó szerve, a döntéshozó szervet megillető szavazatarány

A társulás döntéshozó szerve a társult tagok polgármesterei alkotta társulási tanács. A társulás tagjait lakosságszám arányosan illeti meg a szavazati jog, a jelen megállapodás III. fejezetében foglalt arányban. VII. A társulási tanács döntéshozatalának módja, a minősített döntéshozatal esetei A társulási tanács döntéseit határozatban hozza. A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét./ egyszerű többség/ A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszá mának a felét. Minősített többséghez kötött ügyek : a./ a társulás költségvetésének, beszámolójának elfogadása, módosítása, b./ a társulási megállapodás módosítása, c./ a társulás elnökének , alelnökének megválasztása, d,/ a társulás bizottságának megválasztása, c./ a társulásból történő kizáráshoz. A társulási tanács tagjai közül elnököt választ, az elnök akadályoztatása esetére az elnök javaslata alapján alelnököt. A társulási tanács munkaszervezeti feladatait a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. A társulás pénzügyei felügyeletére három tagú pénzügyi bizottságot, az általa ellátott szakmai feladatok ellenőrzésére három tagú szakmai bizottságot hoz létre. VIII. A társulás működésének finanszírozása A társulás költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos gesztori feladatokat Lőrinci város Önkormányzata látja el 2013 július 1.-től. Az intézmény által határozattal elfogadott költségvetését, beszámolóját Lőrinci város Önkormányzata költségvetési rendelete foglalja magába. A társult önkormányzatokat terhelő költségvetési előirányzatokról a társult önkormányzatok döntenek a költségvetési rendeletükben. Az intézményfenntartó társulásban részt vevő önkormányzatok családsegítés, házi segítségnyujtás, gyermekjóléti feladatainak végrehajtásához szükséges – az állami támogatást meghaladótöbbletköltségeit lakosságszám arányosan viselik. A társult önkormányzatok az állami támogatással nem fedezett költségeket tárgyév március 31.-ig és tárgyév szeptember 30.-ig utalnak át a gesztor önkormányzat számlaszáma javára. A befizetési határidő be nem tartása esetén a befizetési határidőt követő 30 munkanapig a fizetési kötelezettségét nem teljesítő önkormányzattal szemben a gesztor önkormányzat jogosult azonnali beszedési megbízást érvényesíteni.

A Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás társulási tanácsa az esetlegesen keletkezett pénzmaradvány felhasználásáról a társulás által fenntartott intézmény költségvetési beszámolóját követően, a zárszámadási határozatával egyidejűleg dönt. A szociális étkeztetés, védőnői szolgálat, idősek otthona, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekben végzett tevékenység esetén az üzemeltetéshez, fenntartáshoz a Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatáson valamint az intézmény saját bevételén felül szükséges pénzügyi fedezet teljes összegét a gesztor önkormányzat biztosítja. A gesztor önkormányzat: Lőrinci város Önkormányzata( 3021. Lőrinci, Szabadság tér 26.) Számlaszáma: OTP. Bank Rt. 11739078-15378950 A társulási tanács munkaszervezeti feladatait a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. / gesztor önkormányzat/ A társulás telephelyei: a./Lőrinci, Bem u. 2. b./ Rózsaszentmárton, Kossuth u. 5. c./ Heréd, Vörösmarty tér 1.

A társulás saját vagyonnal rendelkezhet. A társulás megszűnés, a társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás rendelkezésére bocsátotta. A vagyonszaporulatra a közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását legfeljebb öt évre el lehet halasztani. Ebben az esetben a kivált tagot használati díj illeti meg. IX. A társuláshoz való csatlakozás, a társulás megszűnése A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet. A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel hozott határozatban kell dönteni. Erről a határozatról a társulási tanácsot értesíteni kell. A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról. A társulás megszűnik: a./ ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy törvényben szabályozott megszűnési feltétel megvalósult, b./ ha a társulás tagjai minősített többséggel azt elhatározták,

c./ a törvény erejénél fogva, d./ a bíróság jogerős dönté se alapján. X. Záró rendelekzések Ez a társulási megállapodás 2013. julius 1.-én lép hatályba. A társulás tagjai egybehangzóan kijelentik, hogy jelen megállapodásból eredő, illetve a társulás működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsődlegesen egymás között , tárgyalásos úton, konszenzusos módon kivánják rendezni. A bírói út igénybe vételével kizárólag akkor élnek, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre, megegyezésre. A jogvita eldöntésére- hatáskörtől függően- a Hatvani Járásbíróság illetve az Egri Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki. Lőrinci, 2013. …………………….

„

„

Lőrinci város Önkormányzat

Heréd Községi Önkormányzat

/3021. Lőrinci, Szabadság tér 26./

/3011. Heréd, Rákóczi u.39./

képv: Víg Zoltán polgármester

képv: Kómár József polgármester

Rózsaszentmárton község Önkormányzata

/3033.Rózsaszentmárton, Kossuth u.1./ kév: Sipos Jánosné polgármester